KÓRHÁZI GYÓGYSZERÉSZEK XVIII. KONGRESSZUSA

Átírás

1

2 KÓRHÁZI GYÓGYSZERÉSZEK XVIII. KONGRESSZUSA MGYT KGYSZ május Szeged 1

3 Rendező: A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete Fővédnök: Prof. Dr. Vincze Zoltán elnök Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Védnökök: Prof. Dr. Botz Lajos Dr. Trestyánszky Zoltán Főszervező: Dr. Higyisán Ilona Tudományos Bizottság: Prof. Dr. Soós Gyöngyvér elnök Tagok: Dr. Benkő Ria Dr. Cseh Ibolya Dr. Katonáné Dr. Turai Erika Nagyné Dr. Ambrus Ildikó Dr. Pintye János Szabóné Dr. Schirm Szilvia Vassné Dr. Csukonyi Katalin Szervező Bizottság: Dr. Szabó Csongor elnök Tagok: Hajagosné Dr. Hümpfner Rózsa Dr. Jánosi Gabriella Dr. Kis Szölgyémi Mónika Dr. Krucsóné Dr. Hornyák Judit Dr. Póka Gábor Dr. Takács Gézáné Dr. Burkus Margit Dr. Szél Mária 2

4 Kedves Kolleginák és Kollégák! Tisztelt Partnereink! Szeretettel köszöntöm Önöket a Kórházi Gyógyszerészek XVIII. Kongresszusán és kívánok nagyon hasznos tanácskozást, kellemes időtöltést! A kongresszus fő témája: Hogyan tovább kórházi gyógyszerészet? Megvalósult és megvalósítandó feladatok. A választott fő téma a jelenlegi gazdasági és egészségügyi válság idején különös aktualitással bír. Itt lenne az ideje végre megnyugtató választ adni erre az utóbbi időszakban rendszeresen feltett kérdésre. Az idő egyre jobban sürget, mivel intézeti gyógyszertárak kerülnek lehetetlen helyzetbe és komoly nehézségeink vannak a szakember ellátottsággal, illetve utánpótlással is. A kongresszus elsődleges célja ennek megfelelően jelenlegi helyzetünk bemutatása, illetve a szakmánk előtt álló kihívások elemzése, az elvégzendő feladatok meghatározása és lehetőségeink szerinti segítése. Ezt kívánja szolgálni a kongresszus keretén belül megrendezésre kerülő szakmapolitikai kerekasztal és fórum is. A szakmai program összeállításakor arra törekedtünk, hogy a kiemelt témák lehetőséget biztosítsanak a kórházi gyógyszerészek számára előadások bejelentésére, saját eredményeik bemutatására. Természetesen az előadásokat követően rövid diszkusszióra is lehetőség nyílik. Akkreditáció A kongresszus akkreditált szabadon választható továbbképzésnek minősül, a regisztrált résztvevőknek 12 pont megszerzésére ad lehetőséget. Ezen felül előadás tartása vagy poszter bemutatása esetén első szerzőként 10 pont, társszerzőként 5 pont kerül jóváírásra. Dr. Higyisán Ilona a kongresszus főszervezője 3

5 Kongresszusi megnyitó: május óra A kongresszus zárása: május óra Kongresszusi iroda nyitva tartása: május óra május óra május óra A kongresszus helyszíne: Hunguest Hotel Forrás**** 6726 Szeged Szent-Györgyi Albert utca GPS koordináták: , A kiállítás helyszíne: Hunguest Hotel Forrás**** Előadóterem előtere ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A szálláshelyek, ebédek, fogadás helyszínei: Hunguest Hotel Forrás**** Rendezvényszervező iroda: Club Service Kft Debrecen, Kossuth u. 3. Tel.: 52 / Fax: 52 / clubservice@clubservice.hu Web: 4

6 2012. május 17. csütörtök A KONGRESSZUS PROGRAMJA Megnyitó, üdvözlések, kitüntetések átadása Moderátor: Jánosi Gabriella Kórházi gyógyszerészet helyzete a hazai és nemzetközi felmérések tükrében Kis Szölgyémi Mónika Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest Kórházi gyógyszerosztás új utakon 1. Üléselnök: Prof. Vincze Zoltán Betegközpontú intézeti gyógyszerellátás kórházi gyógyszerosztás új utakon Higyisán Ilona, Kis Szölgyémi Mónika Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest Betegközpontú gyógyszerelés 20 éves tapasztalata Csukonyi Katalin SzTE ÁOK Új Klinikai Tömb, Szeged Finanszírozott gyógyszerköltség tényleges gyógyszerköltség, avagy vakrepülés helyett nyitott szemmel a Bugát Pál Kórházban Berecz Judit, Gaál Eszter, Adorján Gábor, Assani Omar Bugát Pál Kórház Nonprofit Kft., Gyöngyös Szünet 5

7 Kórházi gyógyszerosztás új utakon 2. Automatizált rendszerek Üléselnök: Trestyánszky Zoltán Szilárd orális gyógyszerformák automatizált betegszintű gyógyszerelése a Jósa András Oktatókórházban Gajdos Anikó Jósa András Oktatókórház, Nyíregyháza A B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertárában alkalmazott unit dose rendszer gyakorlati bemutatása Bodó Gabriella, Dobai Péter, Molnár Dávid, Parizsa Péter, Kovács Zsuzsanna HungaroCare Kft., B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc Automatizált unit dose: álomból valóság Mike László HungaroCare Kft., Budapest Megbeszélés Fájdalomcsillapítás és egyéb terápiás problémák 1. Astellas szimpózium Üléselnök: Jánosi Gabriella Újdonságok az Astellas Pharma Kft. termékpalettáján Bende Zsombor Astellas Pharma Kft., Budapest 6

8 Fájdalomcsillapítás és egyéb terápiás problémák 2. Üléselnök: Cseh Ibolya Onkológiai betegek fájdalomcsillapítása Jánosi Gabriella SzTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyógyszertár, Szeged Primér fejfájások kezelésének gyakorlata napjainkban Hegyi Tibor 1, Borda Ágnes 2 Réthy Pál Kórház Rendelőintézet, Békéscsaba 1 ; Pándy Kálmán Megyei Kórház, Gyula A gyógyszerész szerepe az osteoporosisos betegek compliance-nek javításában Batka Gábor 1, Szekeres László 2 Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg 1 ; Szent András Reuma Kórház, Hévíz Gyógyszerelés: terápia vagy rizikófaktor az időskori csonttörésekben Bor Andrea SzTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged 7

9 2012. május 18. péntek Onkológiai gyógyszerkészítés és biztonság 1. Üléselnök: Kis Szölgyémi Mónika, Szabó Csongor Minőség és biztonság a citosztatikus keverékinfúzió gyártásban Batka Gábor, Szaknyéri Andrásné Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg A citosztatikus keverékinfúziók készítésének fejlődése a Jósa András Oktatókórházban Gajdos Anikó, Gaál Ágnes, Olasz József, Hauserné Szilágyi Csilla Jósa András Oktatókórház Intézeti Gyógyszertár, Nyíregyháza A jövő keverőgépe Fresenius Kabi az onkológiai keverésben Derek Bonner Fresenius Kabi Oncology GmbH, Frankfurt Am Main, Deutchland A kórházi gyógyszerészet lehetőségei az onkoterápiás mellékhatások kezelésében Süle András Fejér Megyei Szent György Kórház, Székesfehérvár Szünet Onkológiai gyógyszerkészítés és biztonság 2. Üléselnök: Pálffyné Poór Rita, Higyisán Ilona Citosztatikus kontamináció vizsgálatainak összehasonlító elemzése a készítőhelyen Órás Zsuzsanna, Higyisán Ilona, Kis Szölgyémi Mónika Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest Tevadaptor: biztonság, ami összeköt Zrínyi Miklós Teva Magyarország Zrt., Budapest 8

10 A PhaSeal zárt rendszer bemutatása Czinege Imre Pharmacenter Hungary Kft., Budapest Biztonság az onkológiai infúziós terápiában B. Braun Sipos Miklós, Gönczi Katalin B. Braun Medical Kft., Budapest A bemutatott eszközök megtekintése, kipróbálása és discussio a standokon Magisztrális gyógyszerkészítés Üléselnök: Szabóné Schirm Szilvia Keverékinfúziók előállítása: az individuális folyadék és elektrolitterápia, parenterális táplálás lehetőségei gyermekkorban Kovács Zsuzsanna HungaroCare Kft., B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc Magisztrális, individualizált gyógyszerkészítés gyakorlata egy egyetemi klinikai központ betegellátásában Mayer Anna, Szabóné Schirm Szilvia, Vida Róbert György PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézet Központi Klinikai Gyógyszertár, Pécs Régi új lehetőség a magisztrális gyógyszerkészítésben: gyermekgyógyászati példa Horváth László, Fekete Istvánné Csótó Edit Krisztina DE OEC Egyetemi Gyógyszertár, Debrecen Szünet 9

11 Gyógyszer és betegbiztonság Üléselnök: Prof. Soós Gyöngyvér Gyógyszerosztással összefüggő gyógyszerelési hibák egy hazai pilot vizsgálat eredményei Lám Judit 1, Rózsa Erzsébet 2, Kis Szölgyémi Mónika 3, Belicza Éva 1 SE Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest 1 ; SE Kútvölgyi Klinikai Tömb, Budapest 2 ; Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest Gyógyszerkölcsönhatások egyéb termékre is kiterjedő szűrése, a klinikai relevancia megállapításának problémái Nyaka Bernadett, Végh Anna, Botz Lajos PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézet Központi Klinikai Gyógyszertár, Pécs OTC készítmények, gyógytermékek, étrend-kiegészítők és csodaszerek hatása a kórházi gyógyszerterápiás gyakorlatra: új kihívás a klinikai gyógyszerészek számára Végh Anna 1, Lankó Erzsébet 2, Fittler András 1, Botz Lajos 1 PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézet Központi Klinikai Gyógyszertár, Pécs 1 ; PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs Interakciók vizsgálata a napi betegre szabott gyógyszerelés tapasztalatai alapján a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Kardiológiai osztályain Tóbel Andrea 1, Higyisán Ilona 1, Doró Péter 2 Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest 1 ; SzTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged Beteg-együttműködés és életminőség COPD-s betegeknél Mészáros Ágnes, Ágh Tamás SE Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Budapest Allopurinol okozta TEN eset bemutatás Abádi Eszter 1, Soós Gyöngyvér 2 SE Bőr Klinika, Budapest 1 ; SzTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged Szünet 10

12 Szakmapolitikai Kerekasztal Kórházi gyógyszerbeszerzés és finanszírozás új utakon kerekasztal Moderátor: Prof. Botz Lajos Felkért előadók: Balogh Illés Gyula OEP, Finanszírozási Főosztály, Budapest Tételes elszámolás; cél és tapasztalat Hankó Balázs SE OGYTT, Budapest Az országos gyógyszerközbeszerzés megvalósításának lépései, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács feladatai Sándor Marianna Euromedic Pharma Zrt., Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége Kórházi Tagozat, Budapest A kórházi gyógyszer-kereskedelem várható alakulása 2012-ben Felkért kórházi előadók: Turai Erika Markhot Ferenc Kórház Intézeti Gyógyszertár, Eger Tételes finanszírozás több tételben Sebők Szilvia SE Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Budapest Tételes elszámolású gyógyszerek kezelésének kihívásai A kerekasztal megbeszélés a kórházi gyógyszerészek mellett, az érintett cégek (Abbott Laboratories Magyarország Kft., AstraZeneca Kft., GlaxoSmithKline Kft., MSD Magyarország Kft., Pfizer Kft., Roche Magyarország Kft.) és a nagykereskedők képviselőinek (Euromedic Pharma Zrt., Hungaropharma Kft., Teva Magyarország Kft.) részvételével. 11

13 2012. május 19. szombat Szakmapolitikai Fórum Fókuszban a MGYK Országos Kórházi Gyógyszerészi Szervezete Moderátor: Póka Gábor Felkért előadók: Sohajda Attila MGYK alelnök A Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi-Klinikai Szervezete megalakításával kapcsolatos Alapszabály módosításról Hajagosné Hümpfner Rózsa MGYT-KGYSZ alelnök Klinikai gyógyszervizsgálatok 1. Együttműködő partner: Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság Üléselnök: Csukonyi Katalin Interdisciplinaritás jelentősége a kutatás etikai bizottságok munkájában Prof. Julesz János ETT KFEB, Szeged Gyógyszerészek szerepe a komplex gyógyszerfejlesztésben Prof. Kerpel - Fronius Sándor SE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Budapest Gyógyszerkészítés klinikai vizsgálatokhoz Dura Ágnes, Jánosi Gabriella SzTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyógyszertár, Szeged Szünet 12

14 Klinikai gyógyszervizsgálatok 2. Üléselnök: Prof. Zelkó Romána Humán klinikai vizsgálatok intézményi eljárási rendjének kialakítása, jogi vonatkozásai Hilbert Helga, Tóth Judit, Kresz Sára PTE Klinikai Központ Humán Klinikai Vizsgálatok Regisztrációs Központja, Pécs Klinikai vizsgálatok nyilvántartása a DE OEC-en (Study Manager Program) Kraszits István 1, Trestyánszky Tamás 2, Kiss Erzsébet 1 DE OEC Centrum Gyógyszertár 1, Medi Prove Kft 2, Debrecen Intézeti gyógyszertárak szerepe a klinikai vizsgálatokban Giday Henriette Fejér Megyei Szent György Kórház, Székesfehérvár Régi és újabb gyógyszerészi szerepek a GCP szerinti munkában Prof. Soós Gyöngyvér SzTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged A kongresszus zárása 13

15 ABSZTRAKTOK Abádi Eszter 1, Soós Gyöngyvér 2 Allopurinol okozta TEN eset bemutatás A farmakológiai hatásból nem levezethető, bizarr típusú adverz gyógyszerhatások (ADR) között jelentős százalékban fordulnak elő bőrtünetek, amelyek súlyossága széles skálán mozog; a minimális panaszt alig okozó lokalizált formáktól, a szinte teljes testfelszínt érintő, életet veszélyeztető állapotig terjedhet. Az allopurinol a kezeltek kb. 2 %-nál idéz elő bőrtüneteket. Párhuzamosan szedett thiazid diuretikum és/vagy csökkent vese funkció esetén súlyos, un. allopurinol hiperszenzitivitási szindróma (AHS) alakulhat ki, beleértve a legsúlyosabb bőrön jelentkező gyógyszer mellékhatást, a toxicus epidermalis necrolysis (TEN)-t is. A világszerte előforduló TEN eseteket kiváltó gyógyszerek között az allopurinol az első 10 hatóanyag között van. A bemutatásra kerülő eset 57 éves nőbeteg augusztus 5-én került sürgősséggel felvételre a SE Bőrklinikára test szerte jelenlévő írisz rajzolatot mutató plakkokkal, mellkason 1-6 mm-es petyhüdt falú bullákkal, háton és mellkason kiterjedt hámfosztott területekkel. A szemeken súlyos conjunctivitis, a száj nyálkahártyán, ajkakon erosiok voltak láthatók, a beteg lázas, elesett állapotú volt. Az anamnézisében hosszabb idő óta fennálló magasvérnyomás miatt Coviogal (bisoprolol) és amilorid szedése szerepelt, valamint a közel múltban fellépő, öregujj ízületi gyulladás miatt 2 héttel korábban elkezdett Voltaren (diclofenac) és az emelkedett szérum húgysav miatt Milurit (allopurinol) gyógyszerek szedése szerepelt. A tünetek conjunctivitissel 3 nappal korábban kezdődtek, majd a szájban jelentkeztek erosiók, a bőrön pedig előző nap léptek fel a gyulladt, hólyagos jelenségek. A diclofenac és az allopurinol szedését megszakították. A tünetek egyértelműen gyógyszer kiváltotta a TEN-re utaltak. A betegnél nagydózisú (1000mg/die) metilprednisolon kezelés indult a szükséges szisztémás és helyi adjuváns terápiával kiegészítve. 14 napi kórházi kezelés után enyhe pigmentált tünetekkel otthonába távozott. Az eset a nem elég körültekintéssel indított Milurit kezelés súlyos következményére hívja fel a figyelmet. (SE Bőr Klinika, Budapest 1 ; SzTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged 2 ) esztonabadi@hotmail.com 14

16 Batka Gábor 1, Szekeres László 2 A gyógyszerész szerepe az osteoporosisos betegek compliance-nek javításában A legújabb adatok alapján, Magyarországon a csípőtáji törések előfordulási gyakorisága évente között van, míg a csuklótáji töréseké körülbelül , a felkar válltáji töréseié pedig közel A bekövetkezett törések kezelésére, ötször annyit költünk, mint a megelőzésük érdekében végzett gyógyszeres kezelésre. Ezekből az adatokból is kitűnik, hogy a krónikus betegségekben így az osteoporosisban szenvedő betegek adherenciája kiemelkedő jelentőségű. Az adherencia négy különböző, a terápiás hűséget érintő, egymástól mégis jól elkülöníthető fogalom egysége: az elfogadásé (acceptance) a terápiás egyetértésé (concordance), a kitartásé (persistance), és az engedelmességé (compliance). Mielőtt a beteg képes lenne követni egy a krónikus esetekben jellemzően hosszú ideig tartó terápiát, először el kell fogadnia annak szükségességét (acceptance). A concordancia ebben a konstellációban a kezelés során a páciens-orvos egyetértésén van, és a gyógyszer felírásától a kezelés teljes elfogadásáig tartó folyamatot jelenti. A gyógyszerész szerepe a kitartás (persistance) és az engedelmesség (compliance) fenntartásának támogatása. A vizsgálat célja a Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. és a Zala megyei Kórház az osteoporosis ellátásában régóta szerepet vállaló intézmények szakrendeléseinek betegforgalmi adatainak feldolgozása volt. A január 1. és december 31. között felírt és kiváltott osteoporosis kezelésében szereplő gyógyszerek vényeit vizsgáltuk, az M 8000 postmenopausális osteoporosis pathológiás töréssel, M 8100 postmenopauzális osteoporosis, M 8150 idiopathiás osteoporosis, M 8190 osteoporosis k.m.n., és M 8280 osteoporosis egyéb máshová nem osztályozott betegségekben, BNO-val jelzett diagnózisok esetében. A felírások adatait, az intézmények informatikai rendszeréből gyűjtöttük ki, a felíró orvos pecsétszáma alapján, ATC bontásban, az egy receptre felírt dobozszámok figyelembe vételével. A vizsgálatban résztvevők számának megállapítása, a Zala megyében lakó betegek TAJ számának, nemének, és életkorának rögzítése alapján történik. A kiváltások nyomon követésére, a felíró pecsétszám szolgált. Az eredményekből megállapítható, hogy az osteoporosisban szenvedő betegek egyéves viszonylatban átlagosan a felírt vények 75%-át váltják ki, ha ezt kiegészítjük a calcium és D-vitamin pótlással, akkor az arány 84% felé emelkedik. Ennek a jelentősége kiemelkedő, ugyanis hazánk mindig is kiemelkedő volt abban a negatív tekintetben, hogy a lakosság calcium és D-vitamin szükségleteinek mind- 15

17 össze 30%-ban jutott hozzá. Ez az egészségügyben dolgozó szakemberek (orvosok, gyógyszerészek) segítő munkájának és elkötelezettségének köszönhető. A vizsgálat másik - egyáltalán nem meglepő - eredménye, a kombinációs készítmények (porosis elleni készítmény + calcium + D-vitamin) a mono készítményekét 4%-ban meghaladó kiváltási aránya volt. A felmérés célja, az egészségügyben dolgozó kollégák (orvosok, gyógyszerészek) figyelmének felhívása volt, hogy a kontroll vizsgálatok során, illetve a gyógyszertári kiváltások során figyelmeztessék betegeiket az osteoporosis krónikus voltára, valamint arra, hogy a legmodernebb készítmények sem hatnak kielégítően calcium és D-vitamin pótlás nélkül. Valamint arra, hogy a betegség egészen a törések megjelenéséig néma formában zajlik, így a diagnózis felállítását követő folyamatos gyógyszerszedés, kiemelkedő jelentőséggel bír. (Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg 1 ; Szent András Reuma Kórház, Hévíz 2 ) batkag.kgy@zmkorhaz.hu Batka Gábor, Szaknyéri Andrásné Minőség és biztonság a citosztatikus keverékinfúzió gyártásban A citosztatikus keverékinfúziók előállítása a gyógyszerkészítés legegyedibb, több szempontból is a legnagyobb kockázattal járó folyamata. A nem megfelelő technológiai háttér és a nem kielégítően szakképzett személyzet, mind a készítőre, mind pedig a készítmény minőségére jelentős veszélyt gyakorolhat. Ezt nehezíti az a tény is, hogy a parenterális gyógyszerkészítmények elegyítése számos további gyakorlati problémát vet fel, ugyanis az elegyítés nem megfelelő körülményei hatására, mikrobiológiai szennyeződés léphet fel, amely a beteg állapotát súlyosan veszélyeztetheti. Kellő szakmai körültekintés nélkül végzett elegyítés, fizikai, kémiai inkompatibilitásokat valamint a hatóanyag bomlása káros hatásokat idézhet elő, amely a gyakorlatban terápiás interakciók és toxikus tünetek megjelenésében nyilvánul meg. A keverék készítése a hatóanyag levegőben való szóródása miatt, a készítőre nézve is veszélyes lehet, ezért az egészségvédelmi rendszabályok betartása elengedhetetlen. Mindezekből következik, hogy a citosztatikus keverékinfúzió előállításának szabályozásához, számos jogszabály kapcsolódik. Ilyen a 48/2009 (XII.29) EüM. rendelettel módosított 60/2003 (X.20) ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimum feltételekről, valamint az 56/2009 (XII.30) EüM. rendelettel módosított 41/2007 (IX.19) EüM. rendelet közforgalmú, fiók és kézi gyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilván- 16

18 tartási rendjéről. Ezekhez járul még hozzá az OGYI-P es módszertani levele. A gyártás során a megfelelő minőségű vertikális áramlású laminár box alkalmazása, valamint a helyiség zárt típusú levegőztetése esetén használt D típusú, nyílt légterű levegőztetése esetén, C típusú háttérszűrő alkalmazása már megteremti az alapját a biztonságos gyártásnak. Azonban még biztonságosabbá tehetjük az előállítást azzal, hogy az alapinfúziós palackokat már az előkészítő helységben ellátjuk infúziós szerelékkel, s egyben a légtelenítést is elvégezzük. A gyakorlatban ez kettős előnnyel jár: mivel a szerelék csak az alapoldatot tartalmazza, így sem a készítő, sem a beadó személyzet nem kontaminálódhat a benne lévő citosztatikummal, sem a készítés, sem a betegnek történő beadás során. Készítés során figyelnünk kell a megfelelő gumikesztyű kiválasztására is, ugyanis nem minden gyártó terméke alkalmas citosztatikus keverék infúzió gyártás során alkalmazásra, valamint az alkalmas kesztyűk is csak meghatározott ideig nyújtanak védelmet. Ez az idő, kesztyű típusonként és az alkalmazott citosztatikum fizikai-kémiai tulajdonságai alapján változik. Így a védőkesztyű naponta akár többször is cserélendő. Kiemelkedő jelentőséggel bír a megfelelő munkaszervezés is, melynek igazodnia kell a kúraszerű betegek elsőbbségéhez, valamint ahhoz a szakmai elváráshoz is, miszerint a keresztszennyeződések elkerülése végett célszerű az azonos hatóanyagok egyidejű illetve egymást követő gyártása, s a munkatér gyártásonkénti takarítása. A napi munka végeztével, fontos a veszélyes hulladék megfelelő kezelése, amely intézményünkben vákuum fóliázóban való elhelyezést jelent, valamint a megfelelő takarítás is. A takarításnál külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a citosztatikus laborban végzendő minden takarítási részfeladatnak saját eszköze legyen, amely más területen nem használható fel. Végül egy olyan terület, amely eddig elsősorban a kezelést elrendelő szakorvos kompetenciája volt, de a gyógyszer technológia folyamatos fejlődésével, valamint a generikus készítmények elterjedésével szakgyógyszerészi feladat is lett. Itt elsősorban azt kell figyelembe vennünk, hogy a készítmények a megfelelő citotoxikus hatásukat csak a megfelelő koncentrációban képesek kifejteni, viszont a generikumok megjelenésével a gyártások során alkalmazott technológia változásával ez azonos hatóanyagonként változhat. Véleményem szerint az SPC-k figyelemmel kísérése gyógyszerészi feladat, valamint az is, hogy ez az információ eljusson a kezelő orvosokhoz is, védve a betegeket az esetleges túldozírozástól, hozzásegítve őket az optimális dózisokkal elért gyógyuláshoz. (Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg) batkag.kgy@zmkorhaz.hu 17

19 Derek Bonner Compounding in the future: Fresenius Kabi s solution A jövő keverőgépe Fresenius Kabi az onkológiai keverésben Automation is potentially the next advancement in the compounding of Cytotoxic drugs. Expectations are that these machines will be faster, safer, simpler and produce a higher quality product. But the current products on the market can be expensive, complicated, limited in their capabilities and fail to deliver the expected production rates. Through the acquisition of the company Medical Dispensing Systems in Holland, Fresenius Kabi is preparing to bring to the market a product that addresses many of these issues. The PharmaHelp machine is a simple semi-automated alternative that is less expensive to buy and maintain, is easy to operate and is flexible to different containers. Is this the future for Hospitals? A keverőgépeknél az automatizálás a következő fejlődési szint a citotoxikus gyógyszerek keverésekor. Ezen gépeknél elvárás az, hogy a manapság használtaknál gyorsabbak, biztonságosabbak, könnyebben kezelhetőek legyenek és magasabb minőségű terméket állítsanak elő. Jelenleg a piacon beszerezhető keverőgépek drágák, bonyolult működésűek és mind képességeikben, mind teljesítményünkben elmaradnak az elvárttól. A Holland Medical Dispensing System cég megvásárlásával a Fresenius Kabi megoldást kínál a fenti problémákra. A PharmaHelp keverőgép egy felhasználó barát, könnyen kezelhető, félautomata berendezés, amely rugalmasan tudja kezelni a különböző csomagolású gyógyszereket. Versenyképes ára és alacsony működtetési költsége pedig kiemeli versenytársai közül. Ez a jövő a kórházak számára? (Fresenius Kabi Oncology GmbH, Frankfurt Am Main, Deutchland) 18

20 Berecz Judit, Adorján Gábor, Gaál Eszter, Assani Omar Finanszírozott gyógyszerköltség - tényleges gyógyszerköltség, avagy vakrepülés helyett nyitott szemmel a Bugát Pál Kórházban Több jel is arra mutat (fekvőbeteg intézmények államosítása, beszállítói szerződések ellenőrzése, egységes közbeszerzés kialakítása) hogy a magyar egészségügyi kormányzat vezetőiben a kórházi ellátás során felmerülő költségek, köztük a gyógyintézeti gyógyszerköltségek egyre magasabb szintű kontroll alá helyezésének igénye fogalmazódott meg. A cél, hogy áttekinthetővé váljon a teljes gyógyintézeti gyógyszer felhasználási szektor. Ahogy a kórházi ellátás legtöbb részköltségére nézve a finanszírozó kezében nincs adat, úgy a HBCS rendszer egyik fontos elemét képező gyógyszerköltség mibenlétéről sincsenek információk, hiszen amúgy a teljességet markánsan nélkülöző havi gyógyintézeti TB jelentés is 2009-re megszűnt. Erre válaszul szeretnénk bemutatni azt, hogy a gyógyszerköltségek igenis monitorozhatóak a megfelelő informatikai háttér és a pontosan kialakított, és dokumentált betegre szabott gyógyszerosztás, valamint az elektronikus gyógyszerrendelés megteremtésével. Több lépcsőben került kialakításra a Bugát Pál Kórházban alkalmazott rendszer. A betegre szabott gyógyszerosztás az országban elsők között már a 90-es évek elején elindult, ezt követte 2010-ben az elektronikus gyógyszerrendelés lehetőségének megteremtése csaknem összintézményi szinten, majd egy évvel később fokozatosan bevezetve meg tudtuk oldani az egyes betegek által felhasznált gyógyszerek nyilvántartását is. Adatainkból látszik, hogy a kórházi gyógyszerfelhasználás optimalizálása nálunk igenis lehetséges volt köszönhetően a betegre szabott gyógyszerosztásnak, az osztályos készletek minimalizálásának, valamint a több kórházzal együttesen kialakított és szigorúan betartatott alaplista alkalmazásának. Innen már csak egy lépés az adatok feldolgozása és olyan információk birtokába juthatunk, ami lehetővé teszi, hogy pontosan áttekinthessük a gyógyszerfelhasználást, különféle szempontok szerint elemezhessük a HBCS gyógyszertartalmának megfelelőségét, kimutassuk az alul, vagy túlfinanszírozottságot, rámutassunk az évtizedes HBCS karbantartási hiány okozta anomáliákra. A feldolgozást természetesen, a finanszírozó igényei szerint adaptálni lehet. 19

21 Jelen előadásunkban bemutatjuk, a kiválasztott osztályokon 2011-ben megvizsgált 10 leggyakoribb HBCS kód finanszírozottságát, párhuzamba állítva a ténylegesen felhasznált gyógyszerköltségekkel a valós beszerzési értékeken számítva. (Bugát Pál Kórház Nonprofit Kft., Gyöngyös) berecz.judit@patika.hungarocare.hu Bor Andrea Gyógyszerelés: terápia vagy rizikófaktor az időskori csonttörésekben? Napjainkban a társadalom elöregedése világszerte megfigyelhető jelenség. Magyarországon nem csak az idős lakosság aránya növekszik (alacsony születésszám), hanem a társadalom öregedésének üteme is gyorsul. Míg 2009-ben 22% körüli volt a 60 éven felüliek aránya, addig 2050-re már 33% körülire teszik az idősek arányát. Ennek a ténynek jelentős egészségügyi vonatkozása van, hiszen a kor előrehaladtával a betegségek száma nő, különösen a krónikus betegségek jelennek meg ebben a populációban. A halmozott gyógyszerszedés, a polifarmácia jellemző tényező az idősek között. Mindamellett, hogy az időskori comorbiditás megköveteli több hatóanyag valós indikáción alapuló alkalmazását, a polifarmácia növeli az interakciók és a nem kívánatos gyógyszerhatások kialakulásának esélyét, csökkenhet a beteg compliance, romlik az életminőség és jelentős anyagi megterhelést jelent mind a beteg, mind pedig a társadalom számára. Az idős betegek gyógyszeralkalmazásából eredő problémáik csökkentése érdekében születtek meg azok a listák, amelyeken a potenciálisan nem megfelelő hatóanyagokat, dózisokat gyűjtik össze. Az egyik legkorábbi lista az ún. Beers kritériumok. Az ezen szereplő hatóanyagok alkalmazása idős korban nem javallott-, illetve kockázatos. Ilyen kockázat például az anticholinerg hatás/mellékhatás, mely a beteg mozgási bizonytalanságához, szédüléséhez, ataxiához, végső soron eleséséhez vezethet. A Beers kritériumok, illetve több nemzetközi lista nyomán egy magyar lista készítése is folyamatban van intézetünkben. A mozgási bizonytalanság esésekhez és ennek következtében törésekhez vezet. Kérdés, hogy a törések hátterében milyen mértékben igazolható a D-vitamin hiány/osteoporózis. E kérdés megválaszolása érdekében a traumatológiai klinikán tö- 20

22 réssel felvételre került betegek gyógyszerelését és D-vitamin szintjét hasonlítottuk össze korban, nemben illesztett, nem törött betegekkel. Az előzetes eredmények alapján nem látszik jelentős különbség a két vizsgált csoport között. (SzTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged) bor.gytk@gmail.com Bodó Gabriella, Dobai Péter, Molnár Dávid, Parizsa Péter, Kovács Zsuzsanna A B.A.Z. megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertárában alkalmazott unit dose rendszer gyakorlati bemutatása A B.A.Z. Megyei Kórház Intézeti Gyógyszertárában folytatott szaktevékenységeink: 1, Vényforgalmas gyógyszertár működtetése. 2, Citosztatikus infúziók készítése. 3, Parenterális keverék infúzió készítése. 4, Automatizált betegre szabott gyógyszerelés novemberében indítottuk a unit dose rendszerünket a traumatológia és kardiológia osztály bevonásával. Jelenleg kb beteget látunk el gyógyszerrel a rendszer keretein belül. A betegre szabott gyógyszerelési rendszerünk jellemzői: 1, A gyógyszer útja nyomon követhető a beérkezéstől a betegekig egy speciális kód segítségével. Ez a kód a gyógyszerre vonatkozó információk mellett tartalmazza, hogy kitől, mikor és milyen áron kaptuk az adott gyógyszert, infúziót, adományt. 2, A betegek számára előirt terápiát az osztály 24 órára egy gyűrű-egy beteg kapja meg. A fel nem használt gyógyszert kötelező visszaküldeni az intézeti gyógyszertárba. Az alkalmazott szoftver rögzíti a visszaküldött gyógyszerek mennyiségét és értékét, amely jóváírásra kerül. 3, A sürgősségi ellátás miatt az osztályok továbbra is rendelkeznek osztályos készlettel, amelyet un. eseti beadás - ként kell a betegre terhelni. 4, A betegeknek felírt terápiát gyógyszerészi ellenőrzés és jóváhagyás után lehet csak elkészíteni, legyűrűzni. 21

23 5, Egy - két kivételtől eltekintve valamennyi klinikai terület bevonható e rendszerbe. 6, Az osztályok havi gyógyszerkerettel rendelkeznek, első lépésben arra törekszünk, hogy beteganyagtól függetlenül ne lépjük túl az osztályok havi keretét és egy reális képet adjuk a különböző diagnózisokhoz, esetekhez társuló gyógyszerköltségről. A unit dose rendszer bevezetése nagyobb odafigyelést igényel mind az osztályok mind a gyógyszertár részéről, de úgy gondoljuk, hogy a minőségi gyógyszerellátás együtt jár egy a reálisabb és költséghatékonyabb gyógyszerfelhasználással. (HungaroCare Kft., B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár, Miskolc) gyogysz@bazmkorhaz.hu Csukonyi Katalin Beteg központú gyógyszerelés közel 20 éves tapasztalata Közismert, hogy az utóbbi 20 évben Magyarországon többszörösére emelkedett a forgalomban lévő gyógyszereink száma. Tény az is, hogy minden fekvő beteg ellátó intézmény költségvetésében a gyógyszerköltség a legnagyobb tétel a bérköltségek után. Ezek után érthető, hogy az utóbbi 20 évben számos kezdeményezés történt a költségek visszaszorítására, hatékony és gazdaságos gyógyszerelési rendszer bevezetésére. A 90-es évek elején az SzTE Újklinikai tömbjének 410 ágyán hagyományos gyógyszerelési rend működött, mely során a nővérek munkaidejük jelentős részét gyógyszerelésre fordították. Kevés idejük maradt a legfontosabb feladatukra ápolni a beteg testét és lelkét. Részben a magas költségek miatt, részben azért, hogy követni lehessen a gyógyszer útját a betegágyig, az egyetem akkori vezetése elrendelte egy hatékonyabb gyógyszerelési rendszer bevezetését. Irodalmi adatokból ismert, hogy erre alkalmas rendszer a Unit dose, mely biztosítja a biztonságos gyógyszerelés alapfeltételeinek megvalósulását: a megfelelő gyógyszert a megfelelő adagban és időben a megfelelő beteg kapja meg. Mérlegelve a hazai lehetőségeket a Unit dose egyszerűsített formáját vezettük be 2003-tól folyamatosan bevonva a rendszerbe a különböző profilú klinikákat. Ennek a rendszernek számos előnye van a korábbihoz képest, de a megfelelő személyi és tárgyi 22

24 feltételeit bevezetés előtt biztosítani kell. Az Újklinikai tömbhöz tartozó klinikák 462 ágyán egy gyógyszerész felügyeletével 5 gyógyszertári szakasszisztens végzi a gyógyszerosztást. Kezdetben elsősorban a nővérek fenntartással fogadták az új rendszert, de a bevezetés után néhány hónappal már sok pozitív visszajelzést kaptunk. Klinikánkon működő informatikai rendszer lehetővé teszi a betegek tényleges gyógyszerfelhasználásnak rögzítését, naprakész információk lekérdezését. Az elmúlt közel 20 év alatt a mindennapi munkához és a gyógyító személyzet igényeihez igazítottuk az általunk bevezetett rendszert. Ennek köszönhetően jó együttműködés alakult ki a gyógyszertár személyzete és a gyógyító team tagjai között és mindez növeli a betegellátás biztonságosságát és színvonalát. (SzTE ÁOK Új Klinikai Tömb, Szeged) csukonyi@hotmail.com Czinege Imre A PhaSeal zárt rendszer bemutatása A citosztatikumokkal dolgozó személyzet szervezetének terhelése és a munkakörnyezet kontaminációja számos klinikai vizsgálatban nyert bizonyítást. Karcinogenitás szempontjából a WHO IARC besorolása alapján 29 rákkeltő anyagot találtak a citosztatikus gyógyszerek között. Az eddigi hagyományos technológiák (laminar box, kesztyű, szemüveg, köpeny) mellett is súlyos szennyeződés alakulhat ki, melynek kivédésében a PhaSeal zárt rendszer alkalmazása több klinikai vizsgálatban bizonyította eredményességét es EU direktíva szerint a munkáltatónak biztosítania kellene, hogy a karcinogén vagy mutagén anyag gyártása és használata zárt rendszerben történjen. Az OGYI 2007-es módszertani levele javasolja a citosztatikus keverékinfúziók készítésénél a zárt rendszer alkalmazását. A PhasSeal bizonyítottan zárt gyógyszeradagoló rendszer, amely a gyógyszerelőkészítés, beadás és hulladékkezelés során is kizárja a citosztatikumok környezetbe kerülését. Az előadás bemutatja a PhaSeal teljesen zárt rendszer részeit, amelyek egymással dokumentáltan csepp- és szivárgásmentesen csatlakoztathatóak. Használatuk egyszerű, a meglévő rendszerekbe (laminar box, szerelékek, kanülök) könnyen beilleszthetőek. A PhaSeal zárt rendszer a munkavédelmi jelentőségén túl költségmegtakarítást is biztosít, amely a gyógyszerköltség 7-15 %-os csökkentését eredményezheti. 23

25 A PhaSeal zárt rendszert Magyarországon a Becton Dickinson (korábban Carmel Pharma) képviseletében kizárólagosan a Pharmacenter Hungary Kft forgalmazza, bővebb információ kérhető a es telefonszámon. (Pharmacenter Hungary Kft., Budapest) imre.czinege@pharmacenter.hu Dura Ágnes, Jánosi Gabriella Gyógyszerkészítés klinikai vizsgálatokhoz Általánosságban véve a klinikai kipróbálások száma jelentősen megnőtt az utóbbi években. Ezen belül a biológiai készítmények vizsgálati aránya 46% volt 2011-ben Magyarországon a GYEMSZI-OGYI adatai alapján. A SzTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyógyszertára egyre nagyobb szerepet vállal a klinikai kipróbálásokban, főként az onkológia és egyre inkább a bőrgyógyászat területén. Az előbbiben a keverék infúziók elkészítésében, a gyógyszerek megfelelő tárolásában, a betegek nyilvántartásában van döntő szerepe a gyógyszerésznek, addig a bőrgyógyászatban a magisztrális gyógyszerkészítés képezi a fő feladatot. Előadásunk fő témája, bemutatni, hogy a gyógyszerész milyen szerepet vállal a duplavak klinikai vizsgálatban. Milyen lépései vannak a gyógyszer előállításának a gyógyszeralapanyag megérkezésétől a beteghez való eljutásáig. Bemutatni a következő fázisokat: alapanyag érkeztetés, gyógyszerkészítés aszeptikus körülmények között, megfelelő szignálás, a gyógyszer tárolásával, a beteggel kapcsolatos nyilvántartások, melyek szükségesek a klinikai duplavak vizsgálat szigorú szabályainak a betartásához. (SzTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyógyszertár, Szeged) dura.agnes@med.u-szeged.hu 24

26 Gajdos Anikó Szilárd orális gyógyszerformák automatizált betegszintű gyógyszerelése a Jósa András Oktatókórházban évben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding Nonprofit Zrt. a betegbiztonsággal összefüggő projektek megvalósítását tűzte ki célul. Ennek részét képezte a betegszintű gyógyszerelési rendszer kialakítása, melyben az első lépcsőt a CATO szoftver működtetése jelentette az onkológiai gyógyszerkészítésben. Második lépcsőben a betegbiztonság fokozása céljából új és innovatív technológia alkalmazása iránt vállalt elkötelezettséget intézményünk szeptemberben, Magyarországon elsőként került bevezetésre a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban a szilárd orális gyógyszerformák vonatkozásában az automatizált unit dose gyógyszerelosztási rendszer. Az innovatív fejlesztéstől a betegellátás színvonalának emelése mellett egy átlátható és gazdaságilag hatékony kórházi gyógyszerellátási rendszer kialakítása és működtetése a cél. Hazánkban eddig a betegre szabott gyógyszerosztás kézi módszerrel valósult meg, ezért ez az automatizált technológia úttörő munka, követendő példa lehet hazai fekvőbeteg intézmények számára a betegbiztonság növelése és a gyógyszerköltségek csökkentése érdekében. Szakmai iránymutatást az OGYI-P módszertani levele jelentett, mely a hazai gyakorlatnak megfelelően a kézi módszerrel történő betegszintű gyógyszerosztás folyamatát szabályozza. A tesztidőszakban az automatizált unit dose gyógyszerelési rendszerhez a gyógyító osztályok fokozatos bevonása történt márciusig 8 gyógyító osztályon (465 ágyon) alakítottuk ki a betegre szabott gyógyszerelosztási rendszert. A gyógyszerelés folyamatát az ÁNTSZ az időszaki jelentési kötelezettségünk alapján folyamatosan kontrollálta. Az előadás az automatizált betegre szabott gyógyszerosztás bevezethetősége érdekében tett szakmai lépéseket, a rendszer felépítését tárgyalja. Prezentációmban bemutatom az automatizált betegszintű gyógyszerelés folyamatát a szilárd orális gyógyszerformákra vonatkozóan, kiemelem a főbb gyógyszerészi kompetenciákat és az innovatív technológia alkalmazása során nyert tapasztalatokat és felmerült szakmai kérdéseket. (Jósa András Oktatókórház Intézeti Gyógyszertára, Nyíregyháza) gajdosa@josa.hu 25

27 Gajdos Anikó, Gaál Ágnes, Olasz József, Hauserné Szilágyi Csilla Citosztatikus keverékinfúziók készítésének fejlődése a Jósa András Oktatókórházban A kórházi osztályokon a citosztatikumok forgalomba kerülésével kezdődött a citosztatikus keverékinfúziók előállítása. A szükség hozta, hogy a beteg folyadékpótlásával együtt hígítva megkapja az orvos által elrendelt citosztatikus terápiát. A citosztatikus keverékinfúziók előállítását szabályozó szakmai iránymutatás, az OGYI módszertani levele tette lehetővé, hogy a feladatot az intézeti gyógyszertár végezze, elinduljon egy fejlődési folyamat, amely biztosította a személyi és tárgyi feltételeket, az egységes gyógyszerkészítési folyamatot, a tárolást és felhasználást, a terápiával kapcsolatos szakmai feladatok megosztását az orvos és gyógyszerész között. Előadásunkban azt a folyamatot kívánjuk bemutatni, amíg kórházunk intézeti gyógyszertára eljutott a CATO/Computer Aided Therapy for Oncology/ módszer bevezetéséig, valamint milyen feladatokat kellett megoldani, hogy a program előnyeit használhassuk. Kórházunkban júniustól működik centralizáltan a citosztatikus keverékinfúziók készítése az intézeti gyógyszertárhoz tartozó laboratóriumban. A keverékinfúziók készítése decemberig volumetrikusan történt gyógyszertárunkban. A hagyományos gyártás során az orvos által kiszámított és előírt dózist injektáltuk a gyógyszerész által is jóváhagyott alapinfúzióba. A nagyszámú onkológiai beteg optimális és személyre szabott ellátása érdekében, nagyon örültünk a lehetőségnek, amit a CATO rendszer bevezetése jelentett. Informatikai háttérrel támogatott terápia, amellyel a gyógyszerrendelés és készítés folyamata pontosan nyilvántartott és követhető, átfogó információt nyújt az orvosnak és a keverékinfúziót előállító gyógyszerésznek és szakdolgozónak egyaránt. Előadásunkban összehasonlítjuk a hagyományos gyógyszerkészítést és a CATO rendszer segítségével tapasztalt munkavégzést, kiemelve azt a nagyarányú technikai és dokumentációs előnyt amit a beteg- és gyógyszerbiztonság számára nyújt. A rendszer a munkánk gazdaságosságáról is objektív képet ad, ami nem elhanyagolható tényező. Ezzel az esetleges hibák kijavítására ösztönöz. A CATO szoftver használatával, a kórházi gyógyszerész partnere lett a terápiát elrendelő orvosnak. (Jósa András Oktatókórház Intézeti Gyógyszertára, Nyíregyháza) gajdosa@josa.hu 26

28 Giday Henriette Intézeti gyógyszertárak szerepe a klinikai vizsgálatokban Az elmúlt évtizedben a klinikai farmakológia, gyógyszerkutatás fejlesztés igen felértékelődött, így a klinikai vizsgálatok terén is hatalmas fejlődést tapasztalhatunk. A vizsgálatok tervezése, adminisztrációja egyre komplexebbé, sokrétűbbé vált, megnőtt az igény a jól felszerelt vizsgálati centrumok, jól képzett szakosodott tudású szakemberek iránt. Hazánkban az elmúlt 10 évben az engedélyezett vizsgálatok száma többszörösére emelkedett, kialakult egy teljes egységes vizsgálati struktúra. A vizsgálatok engedélyeztetése megfelel az Európai Unió irányelveinek, rendszeresek a GCP tanfolyamok, továbbképzések. Napjainkra egyértelmű az a tény, hogy a klinikai vizsgálatok interdiszciplináris megközelítést igényelnek, azaz a vizsgáló orvosok mellet nélkülözhetetlen a gyógyszerészek, vizsgálati koordinátorok, egészségügyi szakszemélyzet, jogász, szervezők részvétele. Az előadás gyógyszerészi szemszögből vázolja fel az intézeti gyógyszerészek szükséges szerepét a klinikai vizsgálatokban, valamint gyakorlati oldalról, a tapasztalatok alapján közelíti meg a leggyakrabban előforduló problémákat ezen szakmai szerepvállalás ellátásakor. (Fejér Megyei Szent György Kórház Intézeti Gyógyszertár, Székesfehérvár) hgiday@mail.fmkorhaz.hu Hankó Balázs Az országos gyógyszerközbeszerzés megvalósításának lépései, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács feladatai A kórházak gyógyszerbeszerzéseit alapvetően alakíthatja át a Magyar Közlönyben március 28-án megjelent a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről szóló 46/2012. (III. 28.) Kormányrendelet (továbbiakban: rendelet). Lényeges kiemelni, hogy a Kormányrendelet előzményként még 2011 év végén jelent meg az Országos Gyógyszerterápiás Tanács létrehozását elrendelő (1503/2011. (XII.29.) Kormány határozat. 27

29 Lényeges kiemelni, hogy az új országos gyógyszer-közbeszerzési rendszer kialakítása nemcsak a kórházi beszerzések hatékonyságának javításában játszhat fontos szerepet, hanem lehetőséget teremt a gyógyszerfelhasználás jelenleg hiányzó - folyamatos szakmai és gazdasági szempontú monitorizálására, valamint a járó és fekvőbetegellátás gyógyszerfelhasználásának harmonizálására. A rendelet hatálya kiterjed minden állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő fekvőbetegellátóra, és bevezeti a gyógyszer alaplistán alapuló országos beszerzés fogalmát. Ez utóbbi teremt arra lehetőséget, hogy előzetes és részletes felmérés alapján lehessen megtervezni a fokozatosság elvét szem előtt tartva mely hatóanyag, hatóanyagcsoport esetében lehet eredményes az országos beszerzés elindítása. A gyógyszerközbeszerzések orvos és gyógyszerész szakmai hátterének biztosításában kiemelt szerepet kap az Országos Gyógyszerterápiás Tanács, melyben az államigazgatás szereplők mellett kapnak helyet egyes szakmai kollégiumi tagozatok is. Így a gyógyszerészet részéről, mind a kórházi-klinikai, mind pedig a közvetlen lakossági gyógyszerellátási szakterület képviselői. (SE Gyógyszerügyi Szervezéri Intézet Egyetemi Gyógyszertár, Országos Gyógyszerterápiás Tanács) hanbal@gyok.sote.hu Hegyi Tibor 1, Borda Ágnes 2 Primér fejfájások kezelésének gyakorlata napjainkban Mindenki bírja a fájdalmat, kivéve azt, aki érzi. (William Shakespeare) A fejfájás egyike a tíz leggyakoribb oknak, ami miatt a betegek orvoshoz fordulnak, illetve a gyógyszertárban fájdalomcsillapítót kérnek. A fejfájás megjelenhet önálló tünetként (elsődleges fejfájások), de számos betegség kísérő tünete is lehet, ezért alapos ismeretekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy felismerjük azt a határt, ameddig a fejfájás csillapítása gyógyszerészi kompetencia; megfelelő betegtájékoztatással. Ugyanakkor a túlzott gyógyszerfogyasztás elkerülése érdekében tudnunk kell, hol érjen véget a beteg gyógyszertári kezelése OTC gyógyszerekkel. A gyógyszerészi gondozás csak itt kezdődik igazán! Mivel munkahelyem, a békéscsabai Réthy Pál Kórház - Rendelőintézet nem rendelkezik önálló fejfájás ambulanciával, betegeink a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház Fejfájás Ambulanciáján kaphatnak szakirányú ellátást, amely a neurológiai osztály keretein belül működik. A két kórház szakmai együttműködése példa- 28

30 értékű, ezért betekintést nyerhettem a Fejfájás Centrum működésébe, beteganyagába, a fejfájások kezelésének szakmai irányelveibe. Az alapvető cél a gyors ambuláns kivizsgálás, amely lehetővé teszi, hogy kevesebb fejfájós beteg kerüljön osztályos felvételre, továbbá a megfelelő gyógyszerbeállítás, életmódbeli tanácsokkal való ellátás, amely segíthet a folyamatos, válogatás nélküli analgetikum szedés kiküszöbölésében. Az elsődleges fejfájások típusainak ismertetése után, bemutatom azok legfőbb jellemvonásait, a betegek kivizsgálásának stratégiáját, valamint a kezelési protokollok elméleti és gyakorlati irányelveit. Táblázatokba foglaltam a fejfájások csillapítására alkalmazott egyes gyógyszercsoportok hatásos, ill. maximális adagját, azokat a gyógyszereket, amelyek a terhesség, illetve a szoptatás alatt is biztonsággal szedhetők, valamint a gyermekeknek is adható készítményeket. Különös figyelmet szenteltem a társbetegségben szenvedőkre, valamint a gyógyszeres kezelési protokollban szereplő gyógyszercsoportok ellenjavallataira. Gyakorlati példákon keresztül mutatom be a primer fejfájásos betegek útját az első fejfájás csillapítótól a Fejfájás Ambulanciáig. Némi ellentmondást vélek felfedezni a fel nem ismert elsődleges fejfájással küszködők és orvosi kezelésben nem részesülő betegek számában és a fejfájás miatti mértéktelen gyógyszerfogyasztásban. Véleményem szerint a szakember megkérdezése nélküli mértéktelen fájdalomcsillapító-használat az utóbbi években egyre nagyobb gondot okoz. Tapasztalataim alapján a gyógyszerészi szerepvállalás nélkülözhetetlen a szakszerű tájékoztatásban, a szakirányú ellátás felé irányításban, a helyes gyógyszerválasztásban, a mértéktelen gyógyszerfogyasztás elkerülésében, és a Fejfájás Centrumban kezelt betegek compliance-ének fenntartásában egyaránt. (Réthy Pál Kórház - Rendelőintézet, Békéscsaba 1 ; Pándy Kálmán Megyei Kórház, Gyula 2 ) heti82@fre .hu Higyisán Ilona, Kis Szölgyémi Mónika Betegközpontú intézeti gyógyszerellátás kórházi gyógyszerosztás új utakon Előadásunkban áttekintést adunk: a klinikai gyógyszerészetről, a kórházi-klinikai gyógyszerellátás környezetéről, a betegre szabott gyógyszerelésről és a Bajcsy-Zsilinszky Kórház törekvéseiről a múlt és a jelen helyzetet bemutatva. Ismertetjük a 29

31 szaktevékenységeink közül a betegre szabott gyógyszerelés módszertani levelünk aktualizálása kapcsán tett szakmai kollégiumi törekvéseinket, egyeztetéseinket. Véleményünk szerint: a klinikai gyógyszerészet megfogalmazásai közül a saját, hazai elgondolásainkhoz legközelebb a European Society of Clinical Pharmacy (ESCP) definíciója áll, mely szerint: A klinikai gyógyszerészet olyan egészségügyi szakág, amely meghatározza a klinikai gyógyszerészi funkciókat, szolgáltatásokat, amelyekkel a gyógyszerek és gyógyászati anyagok helyes és racionális alkalmazását és az ilyen irányú lehetőségeket fejleszti. Ismertetjük a betegre szabott gyógyszerelés különböző modelljeit Informatikailag támogatott/nem támogatott modell Unit Dose System (UD)/Daily Dose System (DD) Gépi/kézi osztással történő gyógyszerelést Háromlépcsős/kétlépcsős modellt Jelen modelljeink bemutatása: Háromlépcsős modell: napi gyógyszerelés (DD) osztályos készletből, betegre szólóan rögzítve vagy nem rögzítve, 24 órás ciklusra, osztályokon szakdolgozók vagy gyógyszertári asszisztensek végezhetik és a gyógyszerosztás helyszíne az adott osztály kezelője, gyógyszerészi terápia áttekintés nélkül. Kétlépcsős modell: gyógyszertári készletből (UD/DD) a napi gyógyszerelést automata rendszerek vagy gyógyszertári asszisztensek végzik el a gyógyszertárban, 24 órás ciklusra, az orvos által elrendelt terápiák szerint, gyógyszerészi áttekintés után. Bemutatjuk a betegre szabott gyógyszerelés szakmai és gazdasági előnyeit: Szakmai: a gyógyszerelés biztonságának optimalizálása, fokozott minőségbiztosítás (gyógyszer kölcsönhatások, adagolási hibák, kettőzött hatóanyagok kiszűrése), áttekinthetőbb, ellenőrizhetőbb gyógyszerelés (megfelelő gyógyszert, megfelelő adagban, megfelelő időben a megfelelő betegnek), fokozott gyógyszerészi felelősség, szorosabb együttműködés a kórházi/klinikai terület szakemberei között (orvos gyógyszerész, nővér gyógyszertári asszisztens). 30

32 Gazdasági: gazdaságosabb a gyógyszerfelhasználás, mivel a betegosztályokon tárolt készletek jelentősen csökkenthetők, a hatóanyagok kettőzése, illetve az esetleges dupla gyógyszerelések kiiktathatók. Előadásunk második részében ismertetjük, hogy miként tudtuk javítani a gyógyszerelés biztonságát kórházunkban: csökkenteni a gyógyszerelési hibák számát, bevezetni a kontrollált gyógyszer utakat, költségmegtakarítást elérni. Végül ismertetjük a Bajcsy modell kapcsán elért eredményeinket, további céljainkat, kitekintést adva és összehasonlítva magunkat a nemzetközi adatokkal. (Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet Intézeti Gyógyszertára, Budapest) higyisan@bajcsy.hu Hilbert Helga, Tóth Judit, Kresz Sára Humán klinikai vizsgálatok intézményi eljárási rendjének kialakítása, jogi vonatkozásai A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ intézeteiben folyó humán klinikai vizsgálatokat július 1. óta működő Humán Klinikai Vizsgálatok Regisztrációs Központja koordinálja. Eljárásrendünket úgy alakítottuk, hogy az mind a szponzorok kritériumainak, mind a vizsgálatot elvégző egészségügyi szolgáltató, a vizsgálói team és végső soron a vizsgálatba bevont beteg érdekeinek is megfeleljen. Az általunk koordinált klinikai vizsgálatok rövid statisztikáján keresztül mutatjuk be eddigi eredményeinket és további céljainkat. Annak érdekében, hogy a gyakorlatban is jól alkalmazható eljárási rendet alkossunk, fontos annak tisztázása, hogy mely területek jogi lefedése és szabályozása elengedhetetlenül szükséges. Figyelemmel a humán klinikai vizsgálatokkal érintett jogterületek szerteágazó voltára könnyen jogi útvesztőbe kerülhetünk. Ezért egy jó kutatási/vizsgálati szerződésnél elengedhetetlen, hogy az a szerződő felek és vizsgálat adatait, a vizsgáló hely, vizsgálatvezető és szponzor jogait, kötelezettségeit, fele- 31