A köztisztviselői létszámleépítés végrehajtásához. Budapest, június

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A köztisztviselői létszámleépítés végrehajtásához. Budapest, 2006. június"

Átírás

1 M Ó D S Z E R T A N I Ú T M U T A T Ó A köztisztviselői létszámleépítés végrehajtásához Budapest, június

2 B E V E Z E T Ő A módszertani összeállítás a közigazgatási szerveknél végrehajtandó létszámleépítések törvényes végrehajtásához, a vonatkozó munkajogi szabályok gyakorlati alkalmazásához, valamint az érintettek jogainak és kötelezettségeinek gyakorlásához kíván segítséget nyújtani. Egyszerű felépítése kérdés-felelet formájában ad választ a leggyakrabban felmerülő létszámleépítéssel kapcsolatos munkajogi problémákra. Az összeállítás tartalmazza továbbá az egyes témakörökhöz kapcsolódó legfontosabb jogszabályi hivatkozásokat. Kiemelést érdemel, hogy a napokban került a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) az Országgyűlés elé, mely több, a létszámleépítéssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezést is érint. A módszertani anyagban külön jelezzük a törvényjavaslat által módosításra kerülő rendelkezéseket. 2

3 1. A létszámcsökkentésnek mi a jogszabályi alapja? 2. Mi tekinthető csoportos létszámleépítésnek? 3. Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót az érdekképviseletek felé a csoportos létszámcsökkentés során? 4. Mit jelentenek a felmentés valóságának és okszerűségének követelményei? 5. Csak a létszámcsökkentés jogcímén menthető-e fel a köztisztviselő, s mire terjedjen ki a figyelme a munkáltatónak a létszámcsökkentés jogcímén hozott felmentésnél? 6. Megvalósítható-e a létszámleépítés átszervezésre, feladatkör megszűnésre alapított felmentéssel? 7. Megvalósítható-e a létszámcsökkentés korengedményes nyugdíjazással? 8. Érintheti-e a létszámleépítés a főtisztviselőt? 9. Felmenthető-e létszámcsökkentés miatt a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő? 10. Felmenthető-e létszámcsökkentés miatt a fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő? 11. A felmentési iratnak mit kell tartalmaznia? 12. Hogyan alakul a felmentési idő? 13. Milyen jogosultságai, illetve kötelezettségei vannak a felmentett köztisztviselőnek? 14. Mit kell tennie a munkáltatónak a közszolgálati jogviszony megszűnésekor? 15. Milyen időtartamok vehetők figyelembe a végkielégítés megállapításakor? 16. A végkielégítés összege mikor felezhető meg? 17. Kinek jár emelt összegű végkielégítés? 18. Ki helyezhető tartalékállományba? 3

4 19. Tartalékállományba helyezhető-e a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő? 20. Milyen jogai és kötelezettségei vannak a tartalékállományba helyezett köztisztviselőnek? 21. Melyek a tartalékállományba helyezés megszűnésének, megszüntetésének munkajogi szabályai? 22. Milyen adatszolgáltatási, illetőleg tájékoztatási feladatai vannak a betöltetlen álláshellyel rendelkező közigazgatási szervnek (a továbbiakban: közigazgatási szerv)? 23. Hogyan történhet az ügykezelő jogviszonyának megszüntetése létszámcsökkentés miatt? 24. Hogyan szüntethető meg rendes felmondással a fizikai alkalmazott munkaviszonya létszámcsökkentés miatt? 25. Alkalmazni kell-e az Mt.-nek a létszámleépítésre vonatkozó szabályát a közigazgatási szervnél alkalmazott fizikai munkavállaló esetében? 26. Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót a fizikai alkalmazott létszámleépítés miatti munkaviszony megszüntetésénél? 27. Hogyan alakul a fizikai munkavállaló végkielégítése? 28. Létszámleépítés esetén kik vehetnek részt a prémiumévek programban? 29. Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a prémiumévek programban résztvevővel kapcsolatban? 30. Milyen juttatások illetik meg a prémiumévek programban résztvevőket? 4

5 1. A létszámcsökkentésnek mi a jogszabályi alapja? Munkajogi szempontból a közszolgálati jogviszonyban állók esetében létszámcsökkentést az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, illetve a helyi önkormányzat képviselő testülete rendelhet el. Erről a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. -a (1) bekezdésének a) pontja rendelkezik. Itt külön kiemelendő, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén a hivatkozott rendelkezés módosul. Bővül a létszámcsökkentés elrendelésére felhatalmazott személyi kör, azzal, olymódon hogy a közigazgatási szerv vezetője is elrendelhet létszámcsökkentést. 2. Mi tekinthető csoportos létszámleépítésnek? A Ktv. 17/B. -ának (1) bekezdése szerint csoportos létszámcsökkentésről akkor beszélhetünk, ha a közigazgatási szerv személyi állományából létszámcsökkentés, közigazgatási szerv tevékenységi körének megszűnése, illetőleg átszervezés miatt felmentett köztisztviselők létszáma harminc napon belül eléri, vagy meghaladja az ugyanezen bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott létszámot. A Ktv. 17/B. -a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban megállapított létszámhatárok az alábbiak: - 20 főnél kevesebbet foglalkoztató közigazgatási szerv esetén legalább 5 fő, - 20-nál több és 100-nál kevesebb létszámú foglalkoztatás esetén legalább 10 fő, vagy annál több, de 300-nál kevesebb foglalkoztatás esetén legalább a létszám 10 %-a (10 és 30 fő között), vagy annál több fő foglalkoztatása esetén legalább 30 fő. A Ktv. 17/B. (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a közszolgálati jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani. 3. Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót az érdekképviseletek felé a csoportos létszámcsökkentés során? A munkáltató által tervezett intézkedések közül a munkavállalók nagyobb csoportját érintő esetben szükséges a létszámot vizsgálni, ehhez nyújt támpontot a Ktv. 17/B. - ának (1) bekezdése, amely meghatározza mi minősül csoportos létszámcsökkentésnek és ekkor a munkáltatónak milyen kötelezettségei vannak az érdekképviseletek felé. A közigazgatási szerv a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során köteles a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét kikérni [Ktv. 17/B. (2) bek.]. A véleményezésre a szakszervezetnek 15 nap áll rendelkezésére. Megjegyzendő, hogy a tizenöt napos határidőt a véleményezésre megküldött iratoknak a szakszervezet képviselőjéhez való érkezésétől kell számítani [A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt. 21. (3) bek.]. Amennyiben e határidő 5

6 alatt a szakszervezet álláspontját nem közli a munkáltatóval, akkor az Mt. értelmében ezt úgy kell tekintetni, mintha a tervezett intézkedéssel egyetértene. A véleményezés kötelezettsége a munkáltatót csak a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek vonatkozásában terheli. Ezért tisztázni kell, hogy a szakszervezet alapszabálya szerint működhet-e az adott munkáltatónál vagy rendelkezik-e olyan tisztségviselővel, aki a szakszervezet képviseletére jogosult. A Ktv. a felmentés érvénytelenségének jogkövetkezményét kapcsolja az érdekegyeztetés, illetve az előírt értesítések elmaradásához. 4. Mit jelentenek a felmentés valóságának és okszerűségének követelményei? A felmentés olyan munkajogi eljárás, amikor a munkáltató egyoldalú intézkedésével kerül sor a jogviszony megszüntetésére. Ezért a munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Követelmény, hogy az indoklás okszerű és valós legyen [Ktv. 17. (3) bek.]. A munkáltató felmentési intézkedésére általánosságban igaz, hogy az jogszerűtlen volna, ha arra részletes, világos, érvekkel kellően alátámasztott indoklás mellőzésével kerülne sor. Az indoklásnak az érintett és minden kívül álló számára is meggyőző erejűnek kell lennie. Ez a követelmény feltételezi, hogy a felmentési jogcímet alátámasztó tények valóságosak, és okszerűek legyenek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a felmentés indokaként, pl. a létszámcsökkentést jelöli meg a munkáltató, akkor a valóságban is emiatt kerüljön sor a jogviszony megszűntetésére. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a felmentés alkalmazására is érvényes a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, amelyből az következik, hogy még burkoltan sem érvényesíthet olyan szempontokat, amelyek a felmentéssel érintett személyi kör kiválasztását befolyásolják, pl. a munkáltató annak a köztisztviselőnek a jogviszonyát szünteti meg, akivel személyes konfliktusba keveredett. Az okszerűség követelményéből az következik, hogy a létszámcsökkentés miatt nincs szükség (illetve lehetőség) az érintett köztisztviselő foglalkoztatására, valamint státuszának fenntartására. Az okszerűség és a valóság törvényi követelményeinek gyakorlati alkalmazását segíti elő a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának (a továbbiakban: MK) 95. számú állásfoglalása. Hangsúlyozni kell, hogy érvényesnek tekinteni csak az írásban közölt felmentést lehet. 5. Csak a létszámcsökkentés jogcímén menthető-e fel a köztisztviselő, s mire terjedjen ki a figyelme a munkáltatónak a létszámcsökkentés jogcímén hozott felmentésnél? A Ktv a felsorolja mindazokat a jogcímeket, amelyek alapján a munkáltató alkalmazhatja a felmentés jogintézményét. Ha azonban a felmentése a 17. (1) bekezdés a) pontja alapján, tehát létszámcsökkentés elrendelése miatt kerül sor, önmagában az erről szóló döntés még nem elégséges feltétel. Hogy a felmentés jogszerű legyen, a munkáltatónak konkrét intézkedéseket kell tennie. Ezek közé 6

7 tartozik, hogy a munkáltatónak meg kell vizsgálnia, van-e hivatali szervezetében vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél az érintett köztisztviselő képzettségének és besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör, ahova a köztisztviselő áthelyezhető [Ktv. 17. (4) bek., illetve Ktv ának (2) bekezdése], valamint a hivatali szervezetben a Ktv. 14/A. szerinti részmunkaidőben történő foglalkoztatására nincs lehetőség [Ktv. 17. (4) bek.]. A törvény azt nem mondja ki, hogy hány ilyen munkakört kell felajánlania a munkáltatónak. Fontos, hogy az állás felajánlásának tényét a munkáltató kellően dokumentálja, hogy egy esetleges későbbi jogvita során eljárásának jogszerűségét igazolni tudja. Ezt támasztja alá a Ktv. 11. (1) bekezdésében foglalt szabály, amely előírja, hogy a közszolgálati jogviszonyt érintő minden lényeges jognyilatkozatot írásba kell foglalni, s ilyennek tekintendő a másik munkakör felajánlása is. Ehhez kapcsolódóan rá kell mutatni, hogy az állásfelajánlásnak reálisan elfogadhatónak kell lenni. Nem lehet felajánlani olyan állást, amelyről előre feltételezhető, hogy a köztisztviselő személyes körülményei, vagy az előnytelen feltételek miatt alapos okkal vissza fogja utasítani. Ez támasztja alá egyébként a Ktv. 19. (6) bekezdése is, amely példálózó jelleggel felsorolja azokat az eseteket, amikor a felajánlott állás alapos indokkal visszautasítható. Ezek a következők: a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál, b) a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest rövidebb vagy hosszabb heti kötelező munkaidővel együttjáró munkakört ajánlanak fel, c) a korábbi határozatlan idejű alkalmazás helyett határozott idejűt ajánlanak fel, d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő odaés visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a másfél órát meghaladja. Az a) pont alkalmazása szempontjából akkor is a köztisztviselő besorolása szerinti illetményt kell figyelembe venni, ha besorolása szerinti illetményénél magasabb illetményben, címadományozásban, főtanácsadói, tanácsadói megbízásban részesült. Mind a munkáltató, mind a munkavállaló figyelemét fel kell hívni arra, hogy a köztisztviselő az iskolai végzettségének besorolásának megfelelő munkakört sem köteles elfogadni. Ebben az esetben azonban jogviszonyát a közigazgatási szerv felmentéssel megszüntetheti. A köztisztviselő ilyenkor a végkielégítés felére jogosult. A kérdéskör kapcsán mindenképp fel kell hívni a figyelmet az előzőekben már jelzett törvényjavaslatra. A szabályozás ugyanis, ahogy már az 1. pontban is említettük, megszünteti a felmentés esetén az új munkakör felajánlására vonatkozó munkáltatói kötelezettséget [Ktv. 17. (1) bek. a.) pontja]. 6. Megvalósítható-e a létszámleépítés átszervezésre, feladatkör megszűnésre alapított felmentéssel? 7

8 A köztisztviselő jogviszonya nemcsak létszámcsökkentésre, hanem más, törvényben meghatározott indokra hivatkozással is megszüntethető. Eszerint felmentéssel akkor is megszüntethető a közszolgálati jogviszony, ha - megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek a körében a köztisztviselőt foglalkoztatták, vagy - átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált [Ktv a (1) bekezdésének b)-c) pontjai]. Az átszervezés belső szervezeti átalakítást jelent, amely csak abban az esetben alapozhatja meg jogszerűen a felmentést, ha munkakör megszűnését eredményezi. Ez megvalósulhat úgyis, hogy több munkakör összevonására kerül sor. Ennélfogva az átszervezés csak akkor tekinthető jogszerű indoknak, ha annak következtében a köztisztviselő munkaköre ténylegesen feleslegessé válik. Átszervezéskor sokan hajlamosak megkérdőjelezni annak célszerűségét, s ennek alapján jogszerűségét is kétségbe vonják. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy jogvita esetén a bíróság nem vizsgálhatja azt, hogy vajon helyesen járt-e el az átszervezés végrehajtásával a közigazgatási szerv [MK 95. számú állásfoglalás]. Ugyancsak nem vitatható, hogy jogszerűen járt-e el a munkáltató, amikor épp egy vagy több adott köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát szüntette meg munkakörének felszámolásával, s miért nem az ugyanazon feladatot ellátó másét vagy másokét. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét azonban ebben az esetben is szem előtt kell tartani. Az állás-felajánlási munkáltatói kötelezettség átszervezés esetére is vonatkozik, ezért az erre vonatkozó szabályokat ilyenkor is be kell tartani. Itt ismételten fel kell hívni a figyelmet az esetleges jogszabály-változásra. A szabályozás ugyanis megszünteti átszervezés esetén is a jelenleg fennálló munkakör felajánlási kötelezettséget [Ktv. 17. (1) bek. a.) pontja]. 7. Megvalósítható-e a létszámcsökkentés korengedményes nyugdíjazással? Ennek a jogintézménynek az alkalmazására sor kerülhet a létszámcsökkentés keretében. Oda kell azonban figyelni, hogy a korengedményes nyugdíjazás nem lehet felmentési jogcím, az az egyoldalúan hozott munkáltatói intézkedés [Korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendeletben a továbbiakban: Kenyr.]. Igaz ugyan, hogy a munkáltatónak módjában áll annak kezdeményezése, hogy a létszámleépítésbe bevonjon olyan köztisztviselőt, aki rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, amelyek a korengedményes nyugdíjazáshoz szükségesek. Ehhez azonban meg kell szereznie az érintett köztisztviselők egyetértését. Közös megegyezés hiányában ugyanis ez a megoldás nem alkalmazható, mivel e nélkül a szükséges megállapodás a felek között nem jöhet létre. Fel kell hívni azonban a munkáltató figyelmét arra, hogy nem lehet ilyen tartalmú megállapodást kötni azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot, vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugellátására. 8

9 8. Érintheti-e a létszámleépítés a főtisztviselőt? A válasz egyértelműen igen. A közszolgálati jogviszony megszűnésének eseteit a Ktv a sorolja fel, s ezek között szerepel a felmentés jogintézménye is. Ugyanúgy, mint a többi jogviszony-megszűnési jogcím, a felmentési jogcímek az általános szabályok szerint érvényesülnek a főtisztviselő esetében is, tehát közszolgálati jogviszonya a létszámcsökkentés keretében megszüntethető. Ha erre sor kerül, akkor a főtisztviselőnek lehetősége lesz választani, hogy közszolgálati jogviszonya s ezzel együtt főtisztviselői kinevezése felmentéssel megszűnjék, vagy rendelkezési állományba kerül [Ktv. 31/D. (2) bek.]. Ennek a döntésnek a meghozatalára a főtisztviselőnek a felmentésre irányuló szándék közlését követően 5 nap áll rendelkezésére. A főtisztviselő további sorsa választásának függvénye. Ha a felmentést választja, akkor közszolgálati jogviszonya az általános szabályok szerint szűnik meg. Amennyiben nem e megoldás mellett dönt, akkor 2 évi időtartamra rendelkezési állományba kerül. Ebben az esetben jogviszonya csak a rendelkezési állomány időtartamának lejártával szüntethető meg felmentéssel akkor, ha nem fogadja el a számára végzettségének, képzettségének megfelelő felajánlott állást, vagy ha ilyen állás felajánlására nincs mód. Oda kell figyelni arra, hogy ilyen esetben a felmentési jogcím csak az lehet, hogy lejárt a rendelkezési állomány időtartama [Ktv. 17. (2) bek. d) pont]. A főtisztviselők felmentési ideje csak a rendelkezési állomány befejeztével kezdődhet. A főtisztviselő főtisztviselői kinevezése és közszolgálati jogviszonya azonos időpontban, a felmentési idő utolsó napján szűnik meg. Más a helyzet a létszámleépítés elrendelésekor már rendelkezési állományban lévő főtisztviselő esetében: ilyenkor létszámcsökkentés miatt közszolgálati jogviszonya nem szüntethető meg. Ennek oka az, hogy rendelkezési állományba helyezésekor a főtisztviselőt egyszer már felmentették valamilyen módon adott munkaköréből, beosztásából [Ktv. 31/F. (1) bek.]. Ha a rendelkezési állomány ideje alatt valamely munkakörbe nem helyezik át, vagy a rendelkezési állomány leteltével a számára felajánlott, végzettségének, képzettségének megfelelő másik köztisztviselői álláshelyet nem fogadja el, illetve nem ajánlható fel számára másik köztisztviselői állás, akkor a közszolgálati jogviszonyát felmentéssel egyébként is meg kell szüntetni [Ktv. 31/F. (5) bek.]. 9. Felmenthető-e létszámcsökkentés miatt a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő? A létszámcsökkentés szükségszerűen ha azt a közigazgatási szerv vezetője célszerűnek látja nemcsak egyes munkakörök megszüntetésével, hanem szervezeti egységek felszámolásával, összevonásával is járhat, ami a vezetői álláshelyek számának csökkentését is jelentheti. A létszámcsökkentés tehát a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőt kétféleképpen érintheti: közszolgálati jogviszonya 9

10 megszűnik, vagy jogviszonya megmarad ugyan, de vezetői megbízását visszavonják, vagy más szervezeti egység vezetését bízzák rá. Ha tehát a létszámcsökkentés vezetői megbízású köztisztviselőt érint, a munkáltatónak mérlegelnie kell, mi a szándéka: a közszolgálati álláshelyet kívánja megszűntetni, vagy megtartja más (vezetői vagy beosztotti) állásban a vezető köztisztviselőt. Jogszerűnek tekinthető, ha a munkáltató úgy dönt, hogy létszámcsökkentésre hivatkozással felmenti a vezetői megbízású köztisztviselőt. Ekkor a felmentési idő lejártával, amikor a vezető közszolgálati jogviszonya megszűnik, értelemszerűen ugyanakkor megszűnik vezetői megbízása. A felmentésre vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezetői megbízású köztisztviselő nem helyezhető tartalékállományba. A munkáltató csak a vezetői megbízást vonja vissza, s egyúttal rendelkezik az érintett köztisztviselő iskolai végzettségének, képzettségének megfelelő ilyen munkakörrel. Ekkor a végleges döntés valójában a munkavállaló választására van bízva. Előfordulhat azonban, hogy a közigazgatási szerv nem rendelkezik megfelelő, felajánlható munkakörrel, vagy felajánl ilyet, de azt a köztisztviselő nem fogadja el. Ekkor a vezetői megbízás visszavonását egyben felmentésnek kell tekinteni Ktv. 17. (2) bekezdés c) pont. Itt fontos kitérni az előző pontokban már többször hivatkozott törvényjavaslatra. A szabályozás ugyanis érinti a Ktv. 17. (2) bekezdésének c.) pontját, azzal, hogy a közszolgálati jogviszonyt meg kell szüntetni, ha a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselő más köztisztviselői munkakörben való foglalkoztatására nincs lehetőség vagy a munkáltató által felajánlott másik köztisztviselői munkakört a köztisztviselő visszautasítja. [Ktv. 17. (2) bek. c.) pontja]. A felmentés a vezetői megbízás visszavonásának napjával kezdődik. Miután vezetői munkakörét jegyzőkönyvileg átadta, a vezetőt mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő teljes időtartamára átlagkeresetre lesz jogosult. A felmentési tilalmak és korlátozások szabályait is körültekintően kell alkalmazni vagy mellőzni. Ha van felajánlható, megfelelő munkakör, akkor a vezetői megbízás a felmentési tilalom, illetve korlátozás ideje alatt is visszavonható. Ha a felajánlott álláshelyet a vezető elfogadja, akkor ennek az új munkakörnek megfelelően kell elkészíteni besorolását. Ha a korábbi illetménye magasabb volt, mint ami új beosztásában megilleti, akkor 6 hónapig még jogosult marad a korábbi magasabb illetményére. Ha azonban nincs felajánlható másik vezetői vagy köztisztviselői munkakör, akkor a felmentési tilalmakra és korlátozásokra vonatkozó szabályokat figyelembe kell venni. 10. Felmenthető-e létszámcsökkentés miatt a fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő? 10

11 A köztisztviselő részben az Mt., részben a Ktv. alapján kötelező jogcímű fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. Az Mt. alapján kötelező a fizetés nélküli szabadság biztosítása - a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából; - a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza; - a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében [Mt (5) bek.], - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi [Mt (1) bek.], - egy évig terjedő időre, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. [Mt (1) bek.]. A Ktv. 41/B. -a szerint fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a köztisztviselőnek, ha házastársa külszolgálatot teljesít. A kötelező jogcímű fizetés nélküli szabadságon túlmenően a munkáltató mérlegelési jogkörében is biztosíthat fizetés nélküli szabadságot [Mt h) pont]. A közigazgatási szervet érintő létszámleépítés során a fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő esetében először azt kell vizsgálni, hogy milyen jogcímen van távol. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság biztosítása a köztisztviselő részére a jogszabály alapján kötelező, akkor még azt is vizsgálni szükséges, hogy emiatt nem áll-e felmondási tilalom alatt. Ugyanis a fizetés nélküli szabadságok egy része olyan, amikor nem lehet a köztisztviselőt felmenteni. Az ilyen fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő közszolgálati jogviszonya létszámcsökkentés miatt nem szüntethető meg. A magánerős lakásépítés, illetve a házastárs külszolgálata miatt kötelezően biztosított fizetés nélküli szabadság nem tartozik a felmondási tilalmak körébe. Ebből következően elvileg semmi akadálya sem lehetne a létszámcsökkentés miatti jogviszony megszüntetésnek. Ennek ellenére a felmentésre mégsem kerülhet sor, mert nem felelne meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, mindkét jogcímű fizetés nélküli szabadságnak éppen az a rendeltetése, hogy annak megszűnése után az érintett továbbfolytathassa pályáját. Ugyanakkor nem nyújt védelmet a mérlegelési jogkörben biztosított fizetés nélküli szabadság, mert a munkáltató kezdeményezheti annak megszüntetését, s ezt követően már a felmentésről szóló munkáltatói intézkedés megtehető. 11. A felmentési iratnak mit kell tartalmaznia? A közszolgálati jogviszony megszüntetését célzó jognyilatkozatot írásba kell foglalni. A közszolgálati jogviszony megszüntetéséről szóló iratnak a következőket kell minimálisan tartalmaznia: - értesítés a közszolgálati jogviszony megszüntetéséről a jogcím, a megszüntetés időpontja megjelölésével és indokolással; 11

12 - a közszolgálati jogviszonyban álló felmentési idejének közlése (kezdete és vége); - a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamának közlése; - a végkielégítésre szóló jogosultság és a végkielégítés mértékének (Ft összegének) közlése; - figyelemfelhívás a munkakör és a közszolgálati jogviszonyban álló rendelkezésére bocsátott hivatalos iratok és dokumentumok átadására, a határnap és az átvételre jogosult megnevezésével; - figyelemfelhívás az érintett járandóságainak és okmányainak átvételére az időpont és az átadásra jogosult szervezeti egység megnevezésével; - a jogorvoslati lehetőség közlése. 12. Hogyan alakul a felmentési idő? A felmentésről szóló munkáltatói intézkedésben a felmentési idő kezdete is megjelölhető, ennek hiányában a felmentés közlését kell irányadónak tekinteni. Amennyiben a felmentési idő utolsó napja szabadnapra, heti pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik, ez a felmentési időt nem hosszabbítja meg. A határozott idejű kinevezéssel [Ktv. 11. (2) bek.] rendelkező köztisztviselőre vonatkozóan a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a jogviszonya a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna a határozott idő lejártával. A munkáltató a felmentési idő felére köteles a köztisztviselőt a munkavégzés alól mentesíteni, de ennél hosszabb időtartamú munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést is megállapíthat, így akár a felmentés teljes időtartamára is mentesítheti a köztisztviselőt. Ez utóbbira az Mt ának h) pontja ad lehetőséget, mivel a köztisztviselő a munkáltató engedélye alapján is mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól. Semmiképp sem dönthet azonban úgy, hogy megakadályozza a köztisztviselő újrafoglalkoztatását, illetve elhelyezkedését másik közigazgatási szervnél, vagy másik munkáltatónál. Az ilyen munkáltatói magatartás sértené a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét [Mt. 4. (1) bek.]. A munkáltató a mentesítés időtartamát azonban csak a köztisztviselő egyetértésével módosíthatja. 13. Milyen jogosultságai, illetve kötelezettségei vannak a felmentett köztisztviselőnek? A felmentett köztisztviselő jogosult: - tizenharmadik havi illetmény a köztisztviselőt időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik [Ktv. 49. (1) bek.] és megfelel a Ktv. 49. (3) és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek; - a munkavégzési kötelezettség fennállása alatt a ki nem adott szabadság igénybevételére; - a ki nem adott szabadság pénzbeni megváltására [Mt ]; 12

13 - a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidőre, illetőleg szabadidő átalányra [Ktv. 40. (5)-(6) bek.]. Ha az ellenértékként járó szabadidőt természetben a munkáltató nem akarja, vagy nem tudja kiadni, akkor azt pénzben meg kell váltani; - a feltételek teljesítése esetén a magasabb besorolási fokozatba, illetőleg fizetési fokozatba sorolásra és az új besorolásának megfelelő illetményrendszer szerinti illetményre [Ktv. 25. (1) bek.]; - jubileumi jutalomra, feltéve, hogy a Ktv. 49/E. -ának (3) és (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel; - a Ktv. 49/G. -ának (1) bekezdése alapján ruházati költségtérítésre, s a (4) bekezdés szabálya szerint a végkielégítésre jogosultsága következtében a ruházati költségtérítés időarányos része tőle vissza nem követelhető. A közigazgatási szerv az előmenetelhez előírt képzés, továbbképzés, átképzés költségeit a Ktv ának (5) bekezdése alapján a létszámleépítés miatt felmentett közszolgálati jogviszonyban állótól nem követelheti vissza. Hasonlóan kell eljárni a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatások esetében is [Mt (1) bek.]. A köztisztviselő további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásra a helyi szabályozástól függően jogosultságot szerezhetett. E további juttatásokkal kapcsolatos elszámolás elbírálása a hivatali szervezet vezetője által megállapított szabályok szerint történhet. A július 1-jét követően lakás építéséhez, vásárlásához állami kezességvállalással igényelt kölcsön után járó egyszeri kezességvállalási díjat a létszámleépítés miatt felmentett köztisztviselőnek nem kell megfizetni [Ktv. 49/I. (6) bek.]. Ha azonban a köztisztviselő közös megegyezéssel, vagy lemondással távozik a közigazgatásból, akkor a kezességvállalási díj megfizetése esedékessé válik. Egyebekben a felvett hitel törlesztése az eredeti szerződési feltételek mellett történhet. Több vonatkozásban is új elemeket tartalmaz a törvényjavaslat arra az esetre, ha a felmentett köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt újabb teljes vagy részmunkaidős közszolgálati jogviszonyt létesít. Bejelentési kötelezettség terheli egyrészt a korábbi munkáltatójával szembe, továbbá a felmentési idő hátralevő része tekintetében átlagkeresetre, valamint végkielégítésre sem lesz jogosult [Ktv. 19. (9) bek.]. 14. Mit kell tennie a munkáltatónak a közszolgálati jogviszony megszűnésekor? A közszolgálati jogviszony megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon a köztisztviselővel el kell számolni ld. az [Mt át]. Az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni: - az illetményt, - a felmentési időre járó illetményt, amennyiben nem kerül sor a tartalékállományba helyezésre, illetve mentesítették a munkavégzési kötelezettség alól; 13

14 Itt fontos ismételten kitérni a már többször hivatkozott törvényjavaslatra. Az új szabályozás rendelkezik ugyanis arról, hogy a köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre főszabály szerint havonta egyenlő részletekben lesz jogosult [Ktv. 18. (4) bek.]. - a legalább egyhavi illetménynek megfelelő külön juttatás időarányos részét, - a ki nem adott szabadság, és a rendkívüli munkavégzésért járó, de ki nem adott szabadidő pénzbeni megváltását; - a jogszabály, illetve belső szabályzat alapján járó további juttatásokat; - nyugdíjasnak minősülés miatti felmentés, illetve a korengedményes nyugdíjazásban történt megállapodás esetén a jubileumi jutalmat. - a jubileumi jutalmat, amennyiben a felmentési idő alatt a köztisztviselő arra jogosultságot szerez. A jogviszony utolsó napján kell kifizetni: - tartalékállományba helyezés esetén a végkielégítést. A törvényjavaslat a végkielégítés kifizetésével kapcsolatos rendelkezéseket is módosította azzal, hogy azt a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni [Ktv. 19. (7) bek.]. Amennyiben a közigazgatási szerv az utolsó munkában töltött naphoz kötődő elszámolási kötelezettségének [Mt. 97. ] nem tesz eleget, ez a jogviszony megszüntetését önmagában nem teszi érvénytelen né, de a köztisztviselő bírósághoz fordulhat [Ktv. 59. (1) bek.]. A közszolgálati jogviszony megszűnését követően a munkáltatónak még több technikai jellegű feladatot kell teljesítenie. Ezek az adatszolgáltatásra és a személyi iratok kezelésére vonatkoznak. Ha a köztisztviselő ismételten közszolgálati jogviszonyt létesít, a köztisztviselő személyi anyagát meg kell küldeni az új közigazgatási szervnek [Ktv. 64. (3) bek.]. A személyi anyag az alábbi iratokat tartalmazza: - adatnyilvántartó lap; - önéletrajz; - erkölcsi bizonyítvány; - esküokmány; - kinevezés; - besorolásról, - visszatartásról, valamint az áthelyezésről szóló irat; - minősítés, a közszolgálati jogviszony megszüntetéséről szóló irat; - hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó irat. A létszámleépítés során figyelemmel kell lenni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnésére is. Ha megszűnik a köztisztviselő jogviszonya ha vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vissza kell adni részére a közszolgálati jogviszonya megszűnésekor vagyonnyilatkozatát, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részét. Amennyiben a köztisztviselő másik közigazgatási szervhez kerül áthelyezésre, a vagyonnyilatkozat szempontjából úgy kell eljárni, 14

15 mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna és a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő új jogviszonyt létesítene [Ktv. 22/A. (16) bek.]. Hasonlóan kell eljárni a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatban a munkáltatónál kezelt iratok tekintetében is. A munkáltatónak intézkednie kell az általa kezelt vagyonnyilatkozatok visszaküldéséről is. 15. Milyen időtartamok vehetők figyelembe a végkielégítés megállapításakor? A végkielégítés meghatározásánál a munkáltató csak azokat a jogszerző időket veheti figyelembe, amelyekről a törvény is rendelkezik [Ktv. 19. (3)-(5) bek.]. Ezek a következők: - a közigazgatási szervnél eltöltött időt, azaz a köztisztviselő felmentésének időpontjáig az adott közigazgatási szervnél eltöltött időtartamot, - a határozott időre létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni, - a jogelőd közigazgatási vagy államigazgatási szervnél eltöltött időt, figyelemmel arra is, hogy a foglalkoztatási jogviszony folyamatosságát nem szakította meg az sem, ha a munkáltató elnevezése változott [a jogszerző idő szempontjából közigazgatási szerven a Ktv. hatálya alá tartozó szervek jegyzékéről rendelkező 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat szerinti szervet kell érteni még akkor is, ha az július 1-jét megelőzően nem minősült államigazgatási szervnek], - a köztisztviselőnek a közszolgálati jogviszonyát megelőző más foglalkoztatási jogviszonyban (költségvetési szervnél közszolgálati-, közalkalmazotti jogviszonyban vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban) eltöltött időt feltéve, hogy a foglalkoztatási jogviszonyok közötti váltásra áthelyezéssel került sor, fontos kiemelni, hogy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezést az évi XLVIII. törvény június 30-ától tette lehetővé, - az július 1-ig munkaviszonyban töltött időt feltéve, ha a különböző munkahelyváltásokra áthelyezéssel került sor. (Megjegyzendő, hogy július 1- jét követően a munkaviszonyban töltött időt már nem veheti figyelembe a munkáltató, s nem tekintheti munkaviszonyban töltött időnek a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt sem. A különböző jogviszonyokban eltöltött idő folyamatosságát a köztisztviselőnek kell hitelt érdemlően bizonyítania. A bizonyítás alkalmas eszköze lehet az július 1-je előtt használatos munkakönyv, illetve az ezt követő időszakra nézve a munkaviszony megszűnésekor kiállított igazolás, közalkalmazotti, illetve közszolgálati igazolás stb.), - a Ktv. 11/A. (11) bekezdése szerint folyamatosnak tekintendő közszolgálati jogviszony esetében a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonyban, - átminősítés esetén a hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltött időt, mivel e speciális esetben a volt hivatásos állományú személy szolgálati jogviszonya az átminősítés következtében lényegében közszolgálati jogviszonnyá alakult át, - a köztisztviselő felmentési idejét akkor is be kell számítani a közszolgálati jogviszony időtartamába, ha az érintettet - annak teljes időtartamára - a munkavégzés alól a munkáltató felmentette. 15

16 16. A végkielégítés összege mikor felezhető meg? Bizonyos esetekben a köztisztviselő nem tarthat igényt a törvényben meghatározott végkielégítés teljes összegére. Ha a munkáltató szünteti meg egyoldalúan a közszolgálati jogviszonyt, pl. a létszámcsökkentés miatt, akkor elsősorban nem az a cél, hogy az érintett személy kikerüljön a közigazgatás rendszeréből, hanem a rendszeren belül, de más munkakörben legyen megoldható továbbfoglalkoztatása. Ezt szolgálja az a már említett törvényi rendelkezés, amely alapján a köztisztviselőnek fel kell ajánlani képzettségének, végzettségének megfelelő, másik betöltetlen álláshelyet. Ha erre sor kerül, de a köztisztviselő alapos indok nélkül a lehetőséggel nem él, akkor csak az őt megillető végkielégítés felére tarthat igényt. 17. Kinek jár emelt összegű végkielégítés? A megállapítandó végkielégítés négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság [Ktv. 19/A. (1) bekezdés a) pont], vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. E kedvezmény nem illeti meg a köztisztviselőt, ha ilyen jogcímen már emelt összegű végkielégítésben részesült. Fontos megjegyezni, hogy a nyugdíjjogosultság egyik feltételeként meghatározott 62. életév betöltése az irányadó a nők és férfiak esetében egyaránt. A magasabb mértékű végkielégítést alapvetően az indokolja, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz közelítve jelentősen megváltoznak, és romlanak az érintett munkavállalók munkaerő-piaci pozíciói. 18. Ki helyezhető tartalékállományba? A tartalékállomány jogintézményébe és rendszerébe csak azok a köztisztviselők kerülnek, akiket létszámcsökkentés, feladatkör megszűnés, átszervezés miatt felmentettek, mert további foglalkoztatásukra a közigazgatási szervnél nincs lehetőség, illetve a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésének esetén [Ktv. 17. (1) bek. a)-c) pontjai, illetve (2) bek. a.) pontjai]. Minderre csak az érintett beleegyezésével kerülhet sor. A határozott időre kinevezett köztisztviselő közszolgálati jogviszonya is megszüntethető felmentéssel, de a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna [Ktv ának (2) bekezdése]. E jogszabályi rendelkezésből az következik, hogy a határozott időre kinevezett köztisztviselő felmentési ideje nem minden esetben éri el a hat hónapot, aminek következtében a tartalékállományba helyezés időtartama hat hónapnál rövidebb is lehet, mert e két időtartam a Ktv. 20/A. -ának (1) bekezdése szerint megegyezik. 19. Tartalékállományba helyezhető-e a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő? 16

17 A vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő speciális jogállása miatt a vezetői megbízás visszavonása és ezzel együtt jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése is sajátosan alakul. Ez befolyásolja a tartalékállományba helyezés szabályait is. Figyelemmel arra, hogy a vezető esetében a végelbánás szempontjai (felmentési illetmény, végkielégítés) kerülnek előtérbe, nincs lehetőség tartalékállományba helyezésre. 20. Milyen jogai és kötelezettségei vannak a tartalékállományba helyezett köztisztviselőnek? A tartalékállományba helyezés nem érinti a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredő jogait, illetve kötelezettségeit [Ktv. 20/A. -ának (6) bekezdése]. Egyedül a felmentésre és a végkielégítés kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásában tér el a tartalékállományba helyezett köztisztviselő jogosultsága annyiban, hogy a felmentési időre járó illetményét, illetve átlagkeresetét havonta kaphatja meg még akkor is, ha a felmentési idő teljes egészére mentesítették a munkavégzési kötelezettség alól és a végkielégítés kifizetésére kizárólag a felmentési idő utolsó napján kerülhet sor [Ktv. 20/A. -ának (5) bekezdése]. Az Mt ának (2) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor (megszüntetésekor) az utolsó munkában töltött napon el kell számolni. Itt ki kell emelni, hogy a törvényjavaslat módosítása következtében főszabállyá válik, hogy a felmentett köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben válik jogosulttá és a végkielégítést pedig a felmentési idő utolsó napján kapja kézhez [Ktv. 18. (4) bek., valamint 19. (7) bek.]. 21. Melyek a tartalékállományba helyezés megszűnésének, megszüntetésének munkajogi szabályai? A Ktv. 20/A. -ának (1) bekezdése szerint a közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik. Ez nem jelent mást, mint a Ktv a (1) bekezdésének a)-c) pontjai, illetőleg a (2) bekezdés a) pontja alapján felmentett köztisztviselőnek anélkül telt el a felmentési ideje, hogy másik közigazgatási szervnél bármilyen okból a továbbfoglalkoztatására sor került volna. A Ktv. 20/A. -ának (7) bekezdése a tartalékállományba helyezés megszüntetésének a következő eseteit sorolja fel: - a köztisztviselőt új munkakörbe helyezik át; - a köztisztviselő tartalékállományból való törlését kéri. Az első esetben a tartalékállományba helyezés a célját elérte, mert sor került a köztisztviselő új munkakörbe helyezésére. E konszenzuson nyugvó tartalékállománymegszüntetési módon kívül a tartalékállományba helyezés megszüntetésére a Ktv. a közigazgatási szervnek nem ad további lehetőséget. 17

18 A törvény a köztisztviselő akarat-elhatározásából bekövetkező tartalékállományból való törlés esetét is rögzíti. 22. Milyen adatszolgáltatási, illetőleg tájékoztatási feladatai vannak a betöltetlen álláshellyel rendelkező közigazgatási szervnek (a továbbiakban: közigazgatási szerv)? Az üres (betöltetlen álláshellyel) rendelkező közigazgatási szervnél a tartalékállománnyal összefüggő adatszolgáltatási, illetőleg tájékoztatási kötelezettség általában akkor keletkezik, amikor a kiközvetített köztisztviselő továbbfoglalkoztatása nem kerül megoldásra. A Ktv. 20/A. -ának (4) bekezdése szerint amennyiben a közigazgatási szerv a tartalékállományba helyezett köztisztviselő alkalmazásáról dönt, akkor erről a központi közszolgálati nyilvántartást tájékoztatnia kell. Ez a tájékoztatási kötelezettség a tartalékállományba helyezett köztisztviselő továbbfoglalkoztatására irányuló szándék hiányában áll fenn [Vhr. 5. -ának (1) bekezdése]. Ezen adatszolgáltatás címzettje minden esetben a munkáltató közigazgatási szerv és az adatgyűjtő. Fontos annak megjegyzése is, hogy a közigazgatási szervnek az előzőeken túlmenően további adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettsége van, mely alapvetően a kiközvetített tartalékállományba helyezett köztisztviselő szóbeli meghallgatásával összefüggésben merülnek fel [Vhr ok]. Az e körbe tartozó adatszolgáltatásnak a címzettje természetesen csak a munkáltató közigazgatási szerv lehet. 23. Hogyan történhet az ügykezelő jogviszonyának megszüntetése létszámcsökkentés miatt? A közigazgatási szervekre kiterjedő létszámleépítés az ügykezelőket is érintheti. A köztisztviselői törvény rendelkezése értelmében az ügykezelő közszolgálati jogviszonya alapvetően a köztisztviselőkre vonatkozó felmentési szabályokkal megegyező módon szüntethető meg [Ktv. 67. (1) bek.]. Garanciális szabály, hogy a létszámcsökkentés jellegének megítélésénél az ügykezelőkkel együtt a munkajogviszony keretében foglalkoztatottak létszámát is figyelembe kell venni a köztisztviselők mellett. Ez alapján kell megítélni, hogy a létszám szempontjából beszélhetünk-e csoportos létszámcsökkentésről. Az ügykezelőkre a tartalékállományba helyezésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. Az ügykezelő felmentésére az általános szabályok szerint kerül sor, tehát a munkavégzési kötelezettséggel járó utolsó napon el kell számolni. Fontos megjegyezni, hogy a végkielégítés kifizetésére eltérő megállapodás hiányában a jogviszony utolsó napján kerülhet sor. A június 30-án ügykezelői feladatkörben munkaviszony keretében foglalkoztatottak két csoportba sorolhatók, s a csoportosításnak megfelelően részben eltérően alakult az ügykezelők jogviszonyváltása. Ennek megfelelően: 18

19 - azok az ügykezelők tartoznak az egyik csoportba, akik július 1-jét megelőzően közszolgálati jogviszony keretében láttak el ilyen feladatokat, de a köztisztviselői életpálya bevezetésével az Mt. hatálya alá kerültek, az ún. szerzett jogaikat a munkaviszony keretében is biztosítani kellett; - a másik csoportot azok az ügykezelők alkotják, akikkel a közigazgatási szerv július 1-jét követően munkaszerződést kötött, így az előző csoporthoz képest ún. szerzett jogokkal nem rendelkeztek, ami egyúttal nem jelentette azt, hogy az előző csoporttal megegyező jogosultságokra ne tehettek volna szert a munkaviszony keretében. A végkielégítésre való jogosultságból természetesen az ügykezelők sem rekeszthetők ki, ugyanúgy igényt tarthatnak végkielégítésre, mint a köztisztviselők, azzal az eltéréssel, hogy az ügykezelők esetében a július 1. és június 30. közötti időszakban közigazgatási szervnél ügykezelői feladatkörben munkaviszony keretében történő foglalkoztatást is jogszerző időnek kell tekinteni a végkielégítés mértékének meghatározása során [2003. évi XLV. törvény 131. (6) bek.]. 24. Hogyan szüntethető meg rendes felmondással a fizikai alkalmazott munkaviszonya létszámcsökkentés miatt? A Ktv. hatálya alá tartozó szervek jegyzékéről szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat hatálya alá tartozó közigazgatási szervekre vonatkozó közigazgatási szerveknél fizikai munkakörben alkalmazott munkavállalók jogviszonyára július 1-jétől az Mt. szabályait kell alkalmazni, melyen a évi törvénymódosítás sem változtatott. Ugyanakkor a fizikai alkalmazottnak a rendes felmondással történő jogviszony megszüntetésére irányadó szabályok, illetőleg azok jogcímei kibővültek. Mint ismeretes a évi XXXVI. törvény ának (4) bekezdése értelmében a fizikai alkalmazott, akinek a közszolgálati jogviszonya munkaviszonnyá alakult át, az adott közigazgatási szervnél a munkaviszonya fennállásáig a munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással csak létszámcsökkentés, tevékenység megszűnése, átszervezés, a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése miatt szüntethető meg. A munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetése esetén a június 30- án hatályos Ktv. szerint irányadó szabályok alapján számított felmentési időt és végkielégítés mértékét kell figyelembe venni. Természetesen csak abban az esetben, ha ez az érintett számára kedvezőbb. Megjegyzendő, hogy a rendes felmondás jogcímhez kötésében rejlő védelmek nem vonatkoznak azokra a munkavállalókra, akik július 1-jét követően létesítettek közigazgatási szervvel munkaviszonyt, valamint azokra sem, akik a jogviszonyváltás után helyezkedtek el másik közigazgatási szervnél munkaviszonyban. 25. Alkalmazni kell-e az Mt.-nek a létszámleépítésre vonatkozó szabályát a közigazgatási szervnél alkalmazott fizikai munkavállaló esetében? 19

20 A közigazgatási szerveknél fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni, ezt kell alkalmazni akkor is, ha a csoportos létszámleépítés a fizikai munkavállalókat érinti. A jogszabály átfogóan meghatározza, hogy milyen mértékű létszámleépítés minősül csoportos létszámcsökkentésnek [Mt. 94/A. (1) bekezdése]. A csoportosnak minősülő létszámleépítés során a létszám megállapításakor nemcsak a rendes felmondással érintett munkavállalókat kell figyelembe venni, hanem a munkaviszony megszűntetésének minden olyan esetét, amelyre a munkáltató működésével összefüggő okból került sor. Ebben a körben érintettek azok a munkavállalók, akiknek a munkaviszonya - munkáltatói rendes felmondással, - a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezéssel, vagy - határozott idejű jogviszony esetén az Mt ának (2) bekezdése alapján történő megszűnés esete [Mt. 94/C. ]. Kiemelendő, hogy több telephely esetén a feltételek meglétét telephelyenként kell megállapítani, de ugyanazon munkaügyi központ illetékességi területén lévő telephelyek esetén az érintett létszámot össze kell számítani. A fentiekben összefoglalt csoportos létszámleépítés során a munkáltatót (felszámolót, végelszámolót) konzultációs kötelezettség terheli vagy az üzemi tanáccsal, vagy ennek hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal. Amennyiben a konzultáció során a felek megállapodást kötnek, ezt írásban kell rögzíteni és meg kell küldeni az illetékes munkaügyi központnak is [Mt. 94/B. ]. 26. Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót a fizikai alkalmazott létszámleépítés miatti munkaviszony megszüntetésénél? A közigazgatási szervet a létszámleépítés esetén a döntést megelőzően az alábbi kötelezettségek terhelik: - a létszámleépítésre vonatkozó döntést megelőzően legalább 15 nappal korábban konzultációt kell kezdeményeznie a munkavállalók képviselőivel, - a fenti konzultációt megelőzően legalább 7 nappal korábban (azaz a döntést megelőzően legalább 22 nappal korábban) köteles az Mt.-ben előírt adatokat, információkat a munkavállalók képviselőinek írásban átadni, - a létszámcsökkentésre vonatkozó döntésről a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat (pl. rendes felmondás) közlését megelőzően legalább 30 nappal korábban az érintett munkavállalót, a munkavállalók képviselőit, valamint az illetékes munkaügyi központ köteles tájékoztatni. Fontos megjegyezni, hogy az Mt. 94/C. -a a konzultációt követő döntési szakasz jelentőségét emeli ki azáltal, hogy meghatározza milyen kérdésekben kell egyértelmű döntést hozni, valamint eligazítást ad a létszámcsökkentés 30 napos időbeli ütemezéséhez és figyelembevételéhez. 20

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntetésére az alábbi módokon kerülhet sor: Közös megegyezés A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves, átlagos statisztikai létszáma szerint - 20-nál több

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16300. számú törvényjavaslat a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap?

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé alakulásának munkaügyi aspektusai dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu Az átalakulás jogszabályi háttere 2013. évi XXV.

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai Dr. Madarász Hedvig évi XXXIII. törvény módosítása Az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésnapján fogadta

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Rendes felmondás. A felmondásról általában. A munkajog nagy kézikönyve 972

Rendes felmondás. A felmondásról általában. A munkajog nagy kézikönyve 972 uj10(04)resz1.qxd 2006.11.15. 11:17 Page 972 A munkajog nagy kézikönyve 972 5. fejezet 7505 7507 Rendes felmondás A felmondásról általában 7509 7511 Felmondás A felmondás olyan egyoldalú, címzett jognyilatkozat,

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról

TÁJÉKOZTATÓ a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról TÁJÉKOZTATÓ a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról Jogszabályok: - 2004. évi CXXII. törvény a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról (Péptv.) a

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 28/2001. (IX.28.)

PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 28/2001. (IX.28.) PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 28/2001. (IX.28.) önkormányzati rendelete a köztisztviselők munkavégzéséről és juttatásairól 1 /Egységes szerkezetben/ Pápa Város Képviselőtestülete a köztisztviselők

Részletesebben

M Ó D S Z E R T A N I Ú T M U T A T Ó i Ktv. szerinti csoportos létszámleépítés végrehajtásához

M Ó D S Z E R T A N I Ú T M U T A T Ó i Ktv. szerinti csoportos létszámleépítés végrehajtásához 1 M Ó D S Z E R T A N I Ú T M U T A T Ó i Ktv. szerinti csoportos létszámleépítés végrehajtásához B E V E Z E T İ A módszertani összeállítás a közigazgatási szerveknél végrehajtandó létszámleépítések törvényes

Részletesebben

Nyugdíjas foglalkoztatás a közszférában

Nyugdíjas foglalkoztatás a közszférában Nyugdíjas foglalkoztatás a közszférában Jelen cikkünk keretében a nyugdíjra vonatkozó jogszabályokat kívánjuk áttekinteni, segítve a munkáltató illetve a közalkalmazott eligazodását a szerteágazó jogi

Részletesebben

Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2003. /XI. 7../ Ör. rendelete

Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2003. /XI. 7../ Ör. rendelete Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2003. /XI. 7../ Ör. rendelete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közszolgálati jogviszonyával összefüggő juttatásokról és támogatásokról szóló

Részletesebben

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt.

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. 1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. hatálya kiterjed Területi hatály: E törvény rendelkezéseit a nemzetközi

Részletesebben

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben!

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Többen jelezték, hogy véleményük szerint nem megfelelő a fizetési osztályba sorolásuk. Az alábbi cikk közérthetően magyarázza

Részletesebben

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület!

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 112/2009.(V.29.) Kt. számú határozatával döntött arról, hogy

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

Bevezető rendelkezések 1.

Bevezető rendelkezések 1. Murakeresztúr Község önkormányzati Képviselőtestületének 12/2004.(V. 21.) számú rendelete a köztisztviselők munkavégzésének szabályairól, valamint az egyéb juttatásokról Murakeresztúr Község Önkormányzati

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

az új Munka Törvénykönyvében

az új Munka Törvénykönyvében Nők az új Munka Törvénykönyvében JÓLÉT Közhasznú Alapítvány 2012.V.23. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Az egyenlő bánásmód 12. A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával

Részletesebben

Pánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2001./XI.1. / számú rendelete. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól támogatásairól

Pánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2001./XI.1. / számú rendelete. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól támogatásairól Pánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2001./XI.1. / számú rendelete A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól támogatásairól A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.

Részletesebben

Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 4/1995.(I.30.) számú önkormányzati rendelete

Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 4/1995.(I.30.) számú önkormányzati rendelete Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 4/1995.(I..) számú önkormányzati rendelete a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény végrehajtásáról. Orfű Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás.

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás. Gyakran ismétlődő kérdések a nem állami szociális fenntartók ágazati pótlék támogatásával kapcsolatban 1. Kérdés: A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

Egyéb előterjesztés. Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 2-i ülésére

Egyéb előterjesztés. Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 2-i ülésére Tárgy: Intézményvezető felmentése, igazgatói pályázat kiírása Előkészítette: Sápi András intézményi referens Véleményező bizottság: Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság Pénzügyi Bizottság

Részletesebben

POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2004. (IV.28.) ÖNK. SZ. RENDELETE

POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2004. (IV.28.) ÖNK. SZ. RENDELETE POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2004. (IV.28.) ÖNK. SZ. RENDELETE a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról (Egységes szerkezetben a 24/2004.(X.01.)Önk.sz. rendelettel.) A 24/2004.(X.01.)Önk.sz.

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI J E L E N T É S CSANYTELEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT MUNKAÜGYI DOKUMENTUMAINAK ELLENŐRZÉSÉRŐL

BELSŐ ELLENŐRZÉSI J E L E N T É S CSANYTELEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT MUNKAÜGYI DOKUMENTUMAINAK ELLENŐRZÉSÉRŐL J U H Á S Z L E J L A O K L E V E L E S P É N Z Ü G Y I R E V I Z O R H - 6 7 6 3 S Z A T Y M A Z, K O S S U T H U. 7 9 / B. BELSŐ ELLENŐRZÉSI J E L E N T É S CSANYTELEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT MUNKAÜGYI DOKUMENTUMAINAK

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Tájékoztató a közszférában dolgozó ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Hasznos kiegészítő információk közszférában dolgozó ügyfeleink számára a rögzített árfolyamon történő törlesztéshez

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. SZEPTEMBER 17-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. SZEPTEMBER 17-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. SZEPTEMBER 17I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 3517/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Pályázat benyújtása helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó

Részletesebben

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..

Részletesebben

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki . 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről XI. fejezet A munkaerő-kölcsönzés 193/B. (1) A kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra e törvény szabályait az e fejezetben

Részletesebben

Álláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére

Álláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére Álláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére Az összeállított anyag a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat által elnyert TÁMOP-2.4.5-12/4-2012-0008 kódszámú Összefogás Kőbánya családjaiért

Részletesebben

A Decs Tesz-Vesz Óvoda átszervezése

A Decs Tesz-Vesz Óvoda átszervezése Az előterjesztés száma: 19/2015. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2015. február 11-én 18-órakor megtartandó ülésére A Decs Tesz-Vesz

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

2.4.2. Az intézmény által alaptevékenysége keretében gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái

2.4.2. Az intézmény által alaptevékenysége keretében gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái 2.4.2. Az intézmény által alaptevékenysége keretében gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái 1. A SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyárólszóló

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjak megszűnésének és korhatár előtti (szociális) ellátássá alakulásának jogi szabályozása

A korhatár előtti nyugdíjak megszűnésének és korhatár előtti (szociális) ellátássá alakulásának jogi szabályozása Melléklet: 1 db A korhatár előtti nyugdíjak megszűnésének és korhatár előtti (szociális) ellátássá alakulásának jogi szabályozása Meglehetősen kaotikus előélet után végre a kihirdetett jogszabályok tükrében

Részletesebben

KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT. I. rész. Általános rendelkezések

KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT. I. rész. Általános rendelkezések KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT I. rész Általános rendelkezések 1. A közalkalmazotti szabályzatot létrehozó felek A Balassi Bálint Megyei Könyvtár vezetője (a továbbiakban munkáltató) és az intézmény Közalkalmazotti

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató a foglalkoztatás fontosabb szabályairól, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról, a korhatár

Részletesebben

Szatymaz Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának. K ö z s z o l g á l a t i S z a b á l y z a t a

Szatymaz Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának. K ö z s z o l g á l a t i S z a b á l y z a t a Szatymaz Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának K ö z s z o l g á l a t i S z a b á l y z a t a A köztisztviselők jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXIII. törvény /KTV/ előírásainak megfelelően

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2003.(VIII.29.) Kgy. rendelete

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2003.(VIII.29.) Kgy. rendelete Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2003.(VIII.29.) Kgy. rendelete a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőket megillető juttatásokról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú

Részletesebben

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere Pécs 2006 Preambulum * A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban:

Részletesebben

I. Fejezet Bevezető rendelkezés A RENDELET HATÁLYA

I. Fejezet Bevezető rendelkezés A RENDELET HATÁLYA Kerepes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2003. (X. 29.) rendelete Kerepes Nagyközség Polgármesteri Hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről egységes szerkezetben

Részletesebben

Mérk nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének

Mérk nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Mérk nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2001./IX.05./ Kt. sz rendelete Mérk nagyközség Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők díjazásának egyes szabályi, szociális, jóléti

Részletesebben

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT Amely létrejött egyrészről az Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Részletesebben

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1.

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1. Munka Törvénykönyve szabályainak változása 2012. január 1. Fontosabb változások Kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása Cselekvőképtelen

Részletesebben

A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében. A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik.

A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében. A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik. A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik. Az eredeti tervezethez képest az elfogadott törvény jelentősen kedvezőbb, de mint láthatjuk,

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző 1 E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Tárgy: Köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 25/2001. (XI. 01.) ÖR sz.

Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 25/2001. (XI. 01.) ÖR sz. 1 Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2001. (XI. 01.) ÖR sz. rendelete Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőket megillető Módosítva: 17/2003. (IX.

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat fenntartásában

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2014. (XI.18.) önkormányzati rendelete a köztisztviselők és ügykezelők jogviszonyának egyes kérdéseiről /egységes szerkezetben

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések 1 Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 38/2001 (X.19) önkormányzati rendelete a Polgármesteri Hivatal közszolgálati tisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről Módosította: 37/2003.

Részletesebben

EGVE régióülés 2013. március 07.(csütörtök) 10:00. Petz Aladár Kórház Győr

EGVE régióülés 2013. március 07.(csütörtök) 10:00. Petz Aladár Kórház Győr EGVE régióülés 2013. március 07.(csütörtök) 10:00. Petz Aladár Kórház Győr Házigazda köszöntője, az Intézmény bemutatása Előadó: Dr. Tamás László János főigazgató 10:00-10:15 A Munka Törvénykönyv változásai,

Részletesebben

Hévízgyörk Községi Önkormányzata Képviselő-testületének a 2/2010.(II.16.)sz. és az 5/2011. (II.12.) sz. rendeletekkel módosított

Hévízgyörk Községi Önkormányzata Képviselő-testületének a 2/2010.(II.16.)sz. és az 5/2011. (II.12.) sz. rendeletekkel módosított Hévízgyörk Községi Önkormányzata Képviselő-testületének a 2/2010.(II.16.)sz. és az 5/2011. (II.12.) sz. rendeletekkel módosított 11/2001.(X.30.). ÖKT. sz. rendelete a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: 1226 /2010-MKBERFŐ Készült 2010. február 16-án. ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

Új év = új kihívások. a munkaügy területén. dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu

Új év = új kihívások. a munkaügy területén. dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu Új év = új kihívások a munkaügy területén dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu Mire figyeljünk az év vége felé? Munkaidő keret Szabadság Szabadság munkáltató adja ki munkavállaló előzetes meghallgatása

Részletesebben

SZEMÉLYÜGYI ÉS PÉNZÜGYI TÁJÉKOZTATÓ

SZEMÉLYÜGYI ÉS PÉNZÜGYI TÁJÉKOZTATÓ HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZEMÉLYZETI FŐOSZTÁLY HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI HIVATAL SZEMÉLYÜGYI ÉS PÉNZÜGYI TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI SZERVEZETI ÁTALAKÍTÁSBAN ÉS LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSBEN

Részletesebben

A magasabb vezetői megbízás időtartama: A vezetői megbízás határozott időre 5 évre, 2014. augusztus 1-jétől 2019. július 31-ig szól.

A magasabb vezetői megbízás időtartama: A vezetői megbízás határozott időre 5 évre, 2014. augusztus 1-jétől 2019. július 31-ig szól. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hirdet Az I-11/80.132/2014.sz. határozat 1. sz. melléklete Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolci Batsányi János Óvoda (3534 Miskolc, Batsányi

Részletesebben

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság [.] részére Ügyszám: NAIH-3347-2/2012/V. Közérdekből nyilvános adatok Az önkormányzat által fenntartott intézmények és az önkormányzati tulajdonban lévő

Részletesebben

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat Lurdy Ház 2012.XI.15. Dr. Horváth István ügyvéd, P. Horváth Ügyvédi Iroda c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Forrásaink Az új Mt. a 2012. évi I.

Részletesebben

1 /2004. (I. 26.) számú rendelete

1 /2004. (I. 26.) számú rendelete Gölle Község Önkormányzatának 1 /2004. (I. 26.) számú rendelete a Büssü, Gölle, Kisgyalán Községek Körjegyzősége köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről Gölle község Önkormányzatának

Részletesebben

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2003.(VIII.29.) Kgy. rendelete

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2003.(VIII.29.) Kgy. rendelete Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2003.(VIII.29.) Kgy. rendelete a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőket megillető juttatásokról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú

Részletesebben

Ezt meghaladóan a munkaadónak egyoldalú rendelkezési joga nincs: a munkakört csak közös megegyezéssel lehet módosítani.

Ezt meghaladóan a munkaadónak egyoldalú rendelkezési joga nincs: a munkakört csak közös megegyezéssel lehet módosítani. A munkáltatóm (könyvelőiroda) munkaügyi támogatással alkalmazott, mint gyors- és gépírót (elavult szakma) A munkaszerződés aláírása után fél évvel olyan feladatokkal bíztak meg, amelyek egy kezdő könyvelőnek

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. november 29-i ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézményvezetői állás pályázat kiírása Előadó Kasper Ágota

Részletesebben

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke 5. számú napirendi pont Ikt. szám: 53-64/2011. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 15/2001. (X.

Részletesebben

Kedves Kartársak! IV. A felmentésekről való tudnivalók, amelyeket az egyén szintjén kell betartani:

Kedves Kartársak! IV. A felmentésekről való tudnivalók, amelyeket az egyén szintjén kell betartani: PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE O R S Z Á G O S IR O D A 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. 1417 Budapest, Pf. 11. Telefon: 322-8453; 322-8454; 322-8455 Fax: 322-8099 Internet: http:/www.pedagógusok.hu E-mail:

Részletesebben

Segítségnyújtás. d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,

Segítségnyújtás. d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban, Aranyosiné Borsodi Éva Közokt.szakértő 06 30 847 33 73 Segítségnyújtás Felmerült kérdések? Az egy-két évet határozott idővel, vagy kinevezéssel foglalkoztatott pedagógusok esetében mi a jogszabályi háttér,hogyan

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati

Részletesebben

(2) A köztisztviselő és az ügykezelő a Ktv. 49/F. -ában foglaltaknak megfelelően cafetéria juttatásra jogosult.

(2) A köztisztviselő és az ügykezelő a Ktv. 49/F. -ában foglaltaknak megfelelően cafetéria juttatásra jogosult. A Tolna Megyei Önkormányzat 6/2010. (II. 15.) önkormányzati rendelete a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek díjazásáról és egyéb juttatásairól szóló 16/2003. (X. 28.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Munkajogi ismeretek. A munkajogviszony alanyai A munkavállaló lehet: A munkajogviszony alanyai A munkáltató: Az lehet aki jogképes, azaz:

Munkajogi ismeretek. A munkajogviszony alanyai A munkavállaló lehet: A munkajogviszony alanyai A munkáltató: Az lehet aki jogképes, azaz: Munkajogi ismeretek (1992. évi XXII. törvény) 2012. évi I. törvény A munkajogviszony alanyai Munkáltató és munkavállaló között jön létre. A munkavállaló munkájának fejében - amit teljes mértékben a munkáltató

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben