Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja"

Átírás

1 Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja Debrecen, 2004

2 Tartalom Előzmény 3 I. KONCEPCIÓ 4 1. Bevezető 5 2. Turisztikai tendenciák, Debrecen idegenforgalmi szerepe A világturizmus és annak trendjei Európa turizmusának jellemzői Magyarország turizmusa és annak trendjei Az Észak-Alföldi Régió turizmusa és annak trendjei Hajdú-Bihar megye turizmusa és trendjei Debrecen idegenforgalmi szerepének és trendjeinek elemzése A kereslet jellemzői Az előző évek trendjei A lakosság idegenforgalmi preferenciái Debrecen az észak-alföldi szocioökonómiai térben Vonzerők Megközelíthetőség A további fejlesztésre javasolt turisztikai ágak Egészségturizmus Hivatásturizmus Örökség-, vallási-, és kulturális turizmus Sportturizmus Természeti turizmus Vadász- és horgászturizmus Kerékpáros-, vízi-, lovas turizmus Gasztronómiaturizmus Célcsoportok Fő javaslataink a debreceni turizmus fejlesztése tekintetében Mozgósítható pénzforrások Saját források Külső hazai források Külső nemzetközi források SWOT-Analízis 54 II. STRATÉGIAI PROGRAM 55 1 Bevezetés 56 2 A helyzetfeltárás legfontosabb megállapításai A kereslet jellemzői A kínálat jellemzői Debrecen Idegenforgalmi SWOT-Analízise A stratégia összefoglalása, a célpiramis A fejlesztési prioritások prioritás Gyógy és termálturizmus prioritás Hivatás és konferenciaturizmus prioritás Kulturális-, vallási és örökségi turizmus prioritás Aktív turizmus prioritás Sportturizmus prioritás Gasztronómiaturizmus prioritás Debrecen térségi vezető szerepének erősítése a turizmus terén prioritás Szektor-semleges területek fejlesztése A megvalósítás keretei 86 1

3 6.1. A program megvalósításban résztvevő szereplők A finanszírozás Ellenőrzési (monitoring) rendszer 87 III. OPERATÍV PROGRAM Bevezető 89 2 A stratégia összefoglalása, a célpiramis Az intézkedések bemutatása 93 I. prioritás Gyógy és termálturizmus 93 II. prioritás: Hivatás és konferenciaturizmus 96 III. prioritás - Kulturális-, vallási és örökségi turizmus 101 IV. prioritás: Aktív turizmus 105 V. prioritás. Sportturizmus 111 VI. prioritás: Gasztronómiaturizmus 114 VII. prioritás: Debrecen térségi vezető szerepének erősítése a turizmus terén 118 VIII. prioritás Szektor-semleges területek fejlesztése A fejlesztési prioritások és a stratégiai célok kapcsolatrendszere A fejlesztési prioritások megvalósítási időtávja 128 2

4 Előzmény 2001-ben a Debrecen Megyei Jogú Város elkészíttette a város középtávú turizmusfejlesztési koncepcióját. Az azóta eltelt időben azonban jelentős változások álltak be mind a világturizmus folyamataiban, mind hazánk gazdasági fejlődésében, mind pedig Debrecen város idegenforgalmi szerepkörében. Ezért a város vezetése fontosnak tartotta felülvizsgálni idegenforgalmi stratégiáját, amelyet így az időközben elkészített országos, regionális és megyei dokumentumokkal is összhangba lehet hozni, érvényesíteni lehet benne azok súlypontjait. Emellett pedig az Európai Unióhoz történt csatlakozás hatásait is figyelembe véve, a város szélesebb keretek közti érvényesülésének teremti meg az alapját. A benyújtott pályamunkák alapján a programozással kapcsolatos szakmai feladatok elvégzésére Debrecen Megyei Jogú Város a GEOLIN Bt.-t bízta meg, Dr. Dávid Lóránt főiskolai docens (Károly Róbert Főiskola Turizmus Tanszék) lektorálása mellett. A programozási dokumentum első részében, az Európai Unióban használt módszertannak megfelelően Debrecen város idegenforgalmi koncepciója kerül bemutatásra, ezt követi a stratégiai, majd az intézkedéseket tartalmazó operatív program. A tervezés egész menetében törekedtünk arra, hogy figyelembe vegyük a térségre már korábban elkészült, hasonló jellegű tanulmányok legfontosabb megállapításait és Debrecen korábban készített idegenforgalmi dokumentumait. Ezek közül kiemelkedő szerepet töltött be Az Észak-Alföldi Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja, illetve Az Észak- Alföldi Régió területfejlesztési koncepciója és területfejlesztési stratégiai programja, valamint operatív programja, Hajdú-Bihar Megye Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja, Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciója, Debrecen Középtávú Idegenforgalmi Koncepciója. A koncepció szerkezetének kialakításakor csakúgy, mint a tervezés későbbi fázisaiban is kettős elvárás-rendszernek kellett megfelelnünk: egyrészt arra törekedtünk, hogy a program logikáját, felépítését és tartalmát tekintve összhangban legyen az EU regionális politikája keretében meghatározott szabályozással, másrészt arra, hogy a program feleljen meg a 18/1998. (VI. 25.), a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet vonatkozó előírásainak is. Emellett fontos szempontként szerepelt a Főnix-tervnek történő megfeleltetés. Röviden, a főbb fejlesztési irányok a Főnix-tervben a következők, amelyeknek igyekeztünk prioritást biztosítani már a tervezést előkészítő munkafázisban: - A nemzetközi repülőtér fejlesztése, mint stratégiai cél. Itt legfontosabb a fogadóépület bővítése, az irányítótorony átalakítása, új informatikai rendszer telepítése, további parkolók és garázsok kialakítása. - A turisztika fejlesztése alapvető érdek, hogy elősegítsük a pihenéssel párosuló turizmust, a gyógy-, a kulturális- és rendezvényturizmust, az ifjúsági- és sportturizmust, valamint az üzleti- és konferenciaturizmust. Ezt a célt szolgálja a Kölcsey Konferencia központ megépítése, ahogy a Főnix-terv része a Kassai úti campus területén egy nyilvános, 50 m-es feszített víztükrű, fedett uszoda létesítése is. - Új Nagyerdei Stadion építése: a Főnix-terv keretében a régi Nagyerdei Stadion helyén egy új, világszínvonalú aréna épülhet fel. A néző befogadására képes létesítményben többek között szálloda, étterem és egy fittnes-wellness központ is helyet kap. A Nagyerdő új meghatározó építménye a jelenlegi stadion telekhatárain belül épül fel. 3

5 Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja I. KONCEPCIÓ 4

6 1. Bevezető A turizmus területén kedvező a helyzet a világgazdaságban, hiszen a jelen és a jövő legdinamikusabban növekvő iparágáról van szó. Magyarország és azon belül Hajdú-Bihar megye és Debrecen helyzete jónak mondható, hiszen több helytálló, egymással összehangolt, egy irányba mutató terv létezik. A tervek megvalósításán munkálkodó szervezetek feladatai meghatározottak, tevékenységükkel beágyazódnak a nemzetgazdaság és a közszféra mindennapi működésébe. Az ország, a régió, a megye, - csakúgy mint a települések némelyike elhatározásait kialakította, fejlesztési tervekben és programokban megfogalmazta középtávú feladatait. Konzorciumunk arra vállalkozott, hogy az elkészült fejlesztési dokumentumokat áttanulmányozva összefoglalja a célkitűzéseket. Röviden áttekintettük Debrecen turisztikai helyzetét, a fejlesztésre javasolt turisztikai ágakat, valamint a fejlesztési programokon belül az egyes intézkedéseket. Célunk a legfontosabb idegenforgalmi termékek feltárása, a turisztikai szakemberek véleményét is felhasználva a befektetési lehetőségek feltérképezése, a kormányzat által meghirdetett pályázati lehetőségek minél teljesebb kihasználása, a turisztikai vállalkozások hozamának jelentős növelése. Meggyőződésünk szerint munkánk eredményes, ha ezen dokumentum - a turizmusba befektetni szándékozókat projektjeink megvalósítása irányába orientálja, segíti a tőke Debrecenbe vonzását, - elősegíti, hogy a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program és a Nemzeti Fejlesztési Terv turizmusfejlesztési programjainak megvalósítására meghirdetésre kerülő pályázatok, valamint a megyei, regionális területfejlesztési pályázatok és a vidékfejlesztési pályázatok kiírásaiban megnyíljanak projektjeink finanszírozási lehetőségei, - elősegíti az összefogást és az együttműködést a Debrecen térségének turizmusban érdekelt vállalkozói, szervezetei és önkormányzatai között, illetve megfelel a Főnix-tervnek - valamint összefoglalást nyújt Debrecen turizmus-fejlesztésben tevékenykedő szervezetei számára a közös célok megvalósítása érdekében megtenni szükséges lépésekről. 2. Turisztikai tendenciák, Debrecen idegenforgalmi szerepe 2.1 A világturizmus és annak trendjei A turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb és legdinamikusabban növekvő ágazata. Századunk jelenségéről beszélhetünk, hiszen tömeges elterjedése a múlt századra tehető. Legnagyobb piaca Európa, melynek döntő része az EU és az EFTA térségére koncentrálódik. Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére, 457,3 millió főről 714,6 millió főre nőtt a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organisation, WTO) szerint, amely éves szinten átlagosan 3,1%-os növekedésnek felel meg ben a legjelentősebb fogadóterületnek Európa számított 411,0 millió turistaérkezéssel (+2,4%-os növekedés 2001-hez képest), amely az összes turistaérkezés 57,5%-a. Mindez visszaesést jelent 5

7 az 1990-ben mutatott 61,8%-os piaci részesedéshez képest, amelynek oka, hogy Európában a világátlagnál alacsonyabb ütemben bővült (átlagosan évi 3,2%-kal) a nemzetközi turistaérkezések száma a vizsgált időszakban. A turistaérkezések tekintetében a kilencvenes években második helyen álló Amerikát (120,2 millió fő) 2002-re megelőzte a korábban harmadik helyen álló Kelet-Ázsia és Óceánia (124,7 millió fő), köszönhetően annak, hogy 1990 és 2002 között Amerikában az átlagosnál kisebb (átlagosan évi 2,2%-kal), míg Kelet-Ázsia és Óceánia régióban az átlagosnál nagyobb (átlagosan évi 7,0%-kal) mértékben növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma. Az általa közvetlenül és közvetett módon teremtett munkahelyek száma 212 millió volt, ami az összes foglalkoztatottak 10,7 %-át jelenti. Az előrejelzések szerint 2005-re a turizmus további 125 millió munkahely teremtésében vállalhat szerepet. Az EU területén ez az adat 1995-ben 19,4 millió volt, ami az összes foglalkoztatottak több mint 13 %-a és várhatóan 2005-re további 8,7 %-kal nő majd. A WTO adatai szerint a nemzetközi turizmusból származó bevételek a turistaérkezések számánál több mint kétszer nagyobb ütemben, évente átlagosan 8,7%-kal növekedtek a vizsgált időszakban, és az 1990-ben regisztrált 206,8 milliárd USD-ról 2002-re 512,1 milliárd USD-ra nőttek. A nemzetközi turisztikai bevételeket tekintve szintén Európa áll az élen, 2002-ben mintegy 259,0 milliárd USD bevételt realizálva. Részesedése ugyanakkor alacsonyabb, mint a turistaérkezések tekintetében (49,8%), és az éves átlagos növekedési ütem is Európában volt a legalacsonyabb 1990 és 2002 között, mintegy 7,8% A turisztikai bevételeknek a turistaérkezéseknél dinamikusabb növekedése következtében az egy főre jutó költés az 1990-ben regisztrált 452,2 USD-ról 2002-re 756 USD-ra emelkedett. Az egy főre jutó költés értéke Európában az átlagosnál kisebb, mintegy 644 USD volt 2002-ben, amely évente 4,4%-os növekedést jelent 1990 óta (398 USD/fő). Nemzetközi turisztikai bevételek alakulása, 2003 USD EUR Változás (%) Piaci Milliárd Egy Milliárd Egy (helyi pénznemben részesedés érkezőre érkezőre változatlan áron) (%) eső bevétel eső bevétel / / Európa 240,5 281, ,3 249, ,8-2,8 54,8 Ázsia és94,7 88, ,1 78, ,1-11,1 17,2 Óceánia Amerika 114,3 115, ,8 102, ,8-0,3 22,5 Afrika 11,8 14, ,6 12, ,0-2,6 2,7 Közel- 13,0 14, ,7 12, ,6 17,1 2,7 Kelet Világ összesen 474,2 514, ,6 454, ,3-2,2 100 Forrás: WTO 6

8 Nemzetközi turistaérkezések száma, (millió fő) Változás 2003 /2002 (%) Piaci részesedés (%) Európa 401,5 0,4 57,8 Ázsia és Óceánia 119,1-9,3 17,2 Amerika 112,4-2,1 16,2 Afrika 30,5 4,9 4,4 Közel-Kelet 30,4 10,3 4,4 Világ összesen 694,0-1,2 100 Forrás: WTO, A világ legkedveltebb desztinációi a nemzetközi turistaérkezések száma alapján, 2003 Ország Változás (millió fő) (millió fő) 2003/2002 (%) 1 Franciaország 17,0 75,0-2,6 2 Spanyolország 52,3 52,5 0,3 3 USA 41,9 40,4-3,6 4 Olaszország 39,8 39,6-0,5 5 Kína 36,8 33,0-10,3 6 Nagy-Britannia 24,2 24,8 2,6 7 Ausztria 18,6 19,1 2,6 8 Mexikó 19,7 18,7-4,9 9 Németország 18,0 18,4 2,4 10 Kanada 20,1 17,5-12,7 Forrás: WTO 2003-ban a világ nemzetközi turisztikai bevételei elérték az 514,4 milliárd USD-t, ami 40 milliárd USD-vel haladta meg a évi eredményeket. Figyelembe véve azonban a dollár és az euró árfolyamában bekövetkezett jelentős változásokat - a dollár mintegy 20%-os leértékelődése az euróval szemben, amelynek eredményeként míg 2002-ben egy euró 0,95 dollárt ért, 2003-ban értéke 1,13 dollárt tett ki - a turisztikai bevételeket euróban vizsgálva 2003-ban 2,8%-os visszaesés volt tapasztalható. A évi árfolyam alakulásokat és az inflációt tekintve, a világ nemzetközi turisztikai bevételei az elmúlt évben 2%-kal csökkentek (ezen számítások alapján 2002-ben 0,3%-os növekedés volt tapasztalható) ban a Közel- Kelet kivételével a nemzetközi turisztikai bevételek csökkenését regisztrálta minden régió. Európában a gazdasági helyzet alakulása az, utazásokat is nagymértékben befolyásolta. Míg a nemzetközi turistaérkezések száma 0,4%-kal nőtt, a turisztikai bevételek 3%-kal maradtak el a évi adatoktól. Az afrikai kontinens hasonló eredményeket realizált: a nemzetközi turistaérkezések száma 4,4%-kal emelkedett, a bevételek azonban 2,6%-os visszaesést mutattak és 2000 között a világ nemzetközi turisztikai bevételeinek volumene a turistaérkezések számánál nagyobb mértékben emelkedett, ezt követően azonban kedveltebbé váltak a rövidebb, illetve olcsóbb utazások, amelyeket a közlekedésre és a szálláshelyre fordított kiadások csökkentése jellemez. Mindemellett az elmúlt években megfigyelhető volt a közeli, szárazföldön elérhető desztinációk előtérbe kerülése. Az árfolyamváltozások az egyes kontinensek piaci részesedését is befolyásolták. Míg Európa 2002-ben a világ turisztikai bevételeinek 51 %-át mondhatta magáénak, I 2003-ban a bevételek 55%-a realizálódott a kontinensen. 7

9 2003-ban a világ tíz legkedveltebb desztinációja a nemzetközi turistaérkezések mintegy felét regisztrálta. A évhez képest az első négy helyen nem történt változás, mind az érkezések, mind a bevételek tekintetében a legnagyobb fogadó országok továbbra is Franciaország, Spanyolország, az USA és Olaszország maradtak. Kanada esetében a turistaérkezések száma 13%-kal csökkent, aminek következtében előrébb lépett Ausztria, Németország és Mexikó. A turisztikai bevételek Kínában, azon belül Hongkongban jelentősen visszaestek, 2003-ban Görögország lépett be új desztinációként a tíz legtöbb nemzetközi turisztikai bevételt realizáló fogadó ország közé. A WTO által készített felmérés legfrissebb eredményei szerint a világ turizmusának 2003 végén tapasztalt fellendülése várhatóan 2004-ben is folyatódik, aminek hátterében fontos szerepet játszik a főbb küldő piacok gazdaságának pozitív alakulása. A világban tapasztalható bizonytalanság, terrortámadások ellenére a fogyasztói bizalom növekedése figyelhető meg. A WTO Barometer felmérésben résztvevő országok többsége 2004 első hónapjaiban a turisztikai mutatók tekintetében növekedést regisztrált, aminek hátterében részben a meglehetősen alacsony évi bázisadatok állnak. Ezt figyelembe véve az elmúlt év veszteségeit kompenzáló növekedés volt tapasztalható mindenhol, ezen belül is kiemelkedő eredményeket értek el az ázsiai országok. A világ turizmusának évi alakulását pozitívan befolyásolja a javuló gazdasági és világpolitikai helyzet és I a fogyasztói bizalom helyreállása. Az olyan bizonytalansági tényezők, mint az esetleges terrortámadások és a magas olajárak az előrejelzések szerint a turizmust kismértékben érintik. A világ legkedveltebb desztinációi a nemzetközi turisztikai bevételek alapján, 2003 Ország Változás 2003/2002 Változás 2003 /2002 (milliárd USD) (milliárd USD) (%) (%, helyi pénznemben) 1 USA 66,5 65,1-2,2-2,2 2 Spanyolország 33,6 41,7 24,1 3,7 3 Franciaország 32,3 36,6 13,2-5,4 4 Olaszország 26,9 31,3 16,2-2,8 5 Németország 19,2 23,0 20,0 0,3 6 Nagy-Britannia 17,6 19,4 10,5 1,4 7 Kína 20,4 17,4-14,6-14,6 8 Ausztria 11,2 13,6 21,0 1,2 9 Törökország 11,9 13,2 10,9 10,5 10 Görögország 9,7 10,7 9,9-8,2 Forrás: WTO Európa turizmusának jellemzői 2003-ban az európai kontinensen 401,5 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak. ami a világ nemzetközi turistaérkezéseinek 57,8 %-át tette ki. A évhez képest az Európát felkereső turisták száma 0,4 %-kal nőtt, szemben a világ egészét jellemző 1,2 %-os csökkenéssel. Európán belül a turistaérkezések számában Kelet- Közép-Európa regisztrálta a legnagyobb mértékű növekedést (4,7%), a Nyugat-Európába érkezők száma ezzel szemben 1,4%-kal esett vissza az elmúlt évben. A forgalom szempontjából a legjelentősebb régió Dél- Európa, illetve a mediterrán térség, amely a világ nemzetközi turistaérkezéseinek 21.2 %-át mondhatta magáénak 2003-ban. Ezt követte Nyugat-Európa (20%), Kelet- Közép-Európa részesedése 9,8%-ot tett ki. 8

10 Az európai kontinens 2003-ban 249,2 milliárd euró nemzetközi turisztikai bevételt regisztrált, ez helyi pénznemben és változatlan áron számolva - 2,8%-kal maradt el a évi adatoktól. A világ turisztikai bevételeinek 54,8%-a realizálódott Európában. A turistaérkezések számához hasonlóan, a két legjelentősebb régió a bevételek tekintetében is Dél-Európa, pontosabban a mediterrán térség (a világ turisztikai bevételeinek 22%-a) és Nyugat-Európa (a világ turisztikai bevételeinek 20 %-a volt. Kelet- Közép-Európában a turisztikai bevételek az elmúlt évben elérték a 22,5 milliárd eurót (-4,3%), ezzel a világ turisztikai bevételeinek 5%-át mondhatta magáénak a régió ban Európában az egy turistaérkezésre eső bevétel 620 eurót tett ki, ami csupán kismértékben maradt el a világátlagtól (660 euró). Európán belül ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetők meg, míg az Észak-Európába érkezők átlagosan 760 eurót, a Közép- Kelet-Európába érkezők mindössze 330 eurót költöttek személyenként és utazásonként átlagosan. A bizonytalanság, illetve a március 11-i madridi események ellenére, Európa turizmusa pozitív eredményeket mutatott 2004 első hónapjaiban. A gazdasági helyzet javulása, az erős euró, illetve a tengerentúlról érkezők számának növekedése számos európai desztinációban éreztette jótékony hatását. Észak-Európán belül 2004 első négy hónapjában a Nagy-Britanniába érkezők száma 14,5%-kal nőtt, Izland 12,3%-os, Írország és Norvégia egyaránt 7,3%-os növekedést regisztrált. Ennek hátterében fontos szerepet játszott az Amerikai Egyesült Államokból érkezők számának emelkedése (Nagy-Britannia esetében + 17%, Írország esetében + 20%). Nyugat-Európában 2004 első hónapjaiban Németország l0%-kal, Ausztria 4,6%.kal, Hollandia pedig 3,6%-kal több nemzetközi turistaérkezést regisztrált az előző év azonos időszakához képest. A Franciaországba érkezők száma 1,4%-kal nőtt, amelyet pozitívan befolyásolt a Kínával az ADS státuszról aláírt egyezménye (amely az Európai Unió számára lehetővé teszi a kínai turistacsoportok fogadását), illetve növekedés jellemezte az amerikai és a japán piacot is. Ezzel szemben 2004 első negyedévében a turisztikai bevételek volumene 0,8%-kal csökkent Franciaországban. Kelet- Közép-Európa turizmusa 2004 első hónapjaiban növekedést könyvelhetett el, Bulgáriába 25,3%-kal, Észtországba 22,2%-kal, Lengyelországba 19,8%-kal, Lettországba 17,4%-kal, Magyarországra pedig 13,7%-kal többen érkeztek, mint az elmúlt év azonos időszakában. A nemzetközi turistaérkezések számában csökkenést regisztrált Litvánia (-4,7%) és Szlovákia (- 0,6%). A turisztikai bevételek 28,8%-kal nőttek Bulgáriában, Ukrajnát 22,9%os növekedés jellemezte, Magyarországon ezzel szemben 2004 első negyedévében a turisztikai bevételek 11,9%-kal maradtak el év azonos időszakához képest. A régió turizmusát pozitívan befolyásolta az Európai Unió bővítése, valamint az euróhoz képest kedvező árfolyamalakulás. Dél-Európában, illetve a mediterrán térségben több desztináció is jelentős növekedést realizált 2004 első hónapjaiban. Az Izraelbe érkezők száma 85,8%-kal, a Törökországba érkezőké 50,8%-kal, a Szerbia és Montenegróba érkezőké 19,4%-kal, az Olaszországba érkezőké pedig 18,5%-kal emelkedett. Portugália ezzel szemben 3,9%kal, Málta 1,6%-kal kevesebb nemzetközi turistaérkezést regisztrált a vizsgált időszakban, A turisztikai bevételek Törökországban 42,6%-kal haladták meg év azonos időszakát, Szlovéniát 8,9%-os növekedés jellemezte. A nemzetközi felmérések szerint az ezredforduló turisztikai keresletére európai viszonylatban az alábbiak jellemzők: a turizmusban a lakosság több mint fele részt vesz, ezen belül is a legaktívabb a éves korosztály, akiket a évesek és a 25 év alatti fiatalok csoportja követ, az utazási intenzitás az iskolai végzettséggel és jövedelmekkel egyenes arányban áll, azokkal párhuzamosan nő, 9

11 egyre jellemzőbb a szabadság megosztása, azaz gyakoribbá válik a második, sokszor a harmadik szabadság kivétele, melynek egy részét aktívan, más részét pihenéssel, regenerálódással töltik szívesen, az utazók 61%-a partnerével, 25%-a nem nagykorú gyermekével, 10 %-a egyedül utazik (az egyedül utazók többsége 55 év feletti, magasabb végzettségű, de alacsonyabb jövedelmű, főként nyugdíjas nő), leggyakoribb közlekedési eszköz a gépkocsi (58%), amit a repülő (31 %) és a vonat (10 %) követ, a szálláshelyek igénybevétele kapcsán legjellemzőbbek a szállodák és üdülőklubok (42 %), a barátok és rokonok lakása (16%), amit a kemping és a fizetővendéglátás követ, az úti cél kiválasztás fő szempontjai a természeti környezet (49 %), a célterület klímája (45 %), a költségek (35 %) és a szállásdíjak mértéke (33 %). A fentiekből is látszik, hogy a fogadóterületeknek kettős kihívással kell megbirkózniuk a versenyben maradáshoz. Egyrészt a turizmus fenntartható, tudatos fejlesztését kell megvalósítaniuk, másrészt folyamatosan alkalmazkodniuk kell a piaci változásokhoz, a turizmusban résztvevők változó, differenciálódó igényeihez. A környezetbarát és marketing szemlélet valamint a minőség együttes érvényesülése tehát a turizmusban a versenyképesség és a siker alapfeltételének számít. 2.2 Magyarország turizmusa és annak trendjei Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedésének és jó turisztikai adottságainak köszönhetően a nemzetközi turistaérkezések számát tekintve a világ legjelentősebb fogadóországai között található: 2002-ben a 12. legnagyobb turistafogadó desztináció volt a világon, és a 8. legnagyobb Európában. A turistaérkezések száma alapján megállapított rangsorban a WTO adatai szerint Magyarország megelőzi többek között Görögországot, Portugáliát és Svájcot is. Forrás: Magyar Turizmus Rt. 10

12 2003-ban kereskedelmi szálláshely összesen szobával és férőhellyel működött Magyarországon. A korábbi évekhez hasonlóan a szállodák kínálták a férőhelyek 31,6%-át, ezen belül a háromcsillagos hotelek részesedése volt a legmagasabb (45,8%). A kereskedelmi szálláshelyek további mintegy egyharmada (30,7%) a kempingekben volt megtalálható. A hazai kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás terén a panziók szerepe továbbra is jelentős, ebben a szegmensben regisztrálták a férőhelyek 14, 1%-át A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának megoszlása típusok szerint, 2003 EgységSzoba Férőhely Szálloda összesen csillagos csillagos csillagos csillagos csillagos Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló S Nyaralóház Kemping Mindösszesen Forrás: KSH A napjainkra kivívott előkelő pozíciót Magyarország az 1980-as években alapozta meg, 1980 és 1990 között 9,7 millió főről 20,5 millió főre emelkedett a turistaérkezések száma a világ turizmusának átlagos növekedési ütemét (4,9%) jóval meghaladó 11,8%-os éves növekedési ütemnek köszönhetően. Az 1980-as évek mennyiségi növekedésével ellentétben az 1990-es évek során a magyarországi beutazó turizmust volumenében csökkenés jellemezte. A vasfüggöny leomlását követően ben és 1993-ban még emelkedett a külföldi turistaérkezések száma Magyarországon az előző évhez képest, azonban a kelet-európai országok iránti, az évtized elejét jellemző érdeklődés, a kuriózum. keresés hatásának megszűnése, a többi volt szocialista ország népszerűségének növekedése, illetve a balkáni háború kitörésének és a kelet-európai küldőpiacok gazdasági nehézségeinek hatására 1994-től 1999-ig a turistaérkezések száma fokozatosan csökkent Magyarországon: 1999-ben 14,4 millió külföldi turista kereste fel hazánkat és 2002 között ismét emelkedett a Magyarországra érkező turisták száma, becslések szerint 2003-ban 15,78 millió turista kereste fel Magyarországot, amely a világ nemzetközi turistaérkezéseinek 2,21%-át jelentette. A magyarországi turistaérkezések számának csökkenése mellett a világon az összes nemzetközi turistaérkezés száma fokozatosan emelkedett, így 2002-re hazánk piaci részesedése (2,21%) az 1993-as érték felére csökkent, a fogadó országok rangsorában azonban - a továbbra is rangos helyen végzett. Az egyes turisztikai régiókba érkező vendégek hovatartozását az alábbi táblázat foglalja össze. 11

13 A turisztikai régiók legfontosabb küldőpiacai a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma alapján, hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely 1-5. hely összesen Balaton Magyarország Németország Ausztria Dánia Hollandia 91,8% Budapest- Közép- Dunavidék Dél-Alföld (38,9%) Magyarország (21,5%) (38,8%) Németország (11,2%) Magyarország (76,0%) Németország (8,8%) Dél-Dunántúl Magyarország Németország (73,1%) (14,9%) Észak-Alföld Magyarország Németország (62,5%) (19,2%) Észak- Magyarország Németország Magyarország (84,1%) (3,9%) Közép- Magyarország Németország Dunántúl (65,0%) (12,9%) Nyugat -Magyarország Németország Dunántúl (53,8%) (22,4%) Tisza-tó Magyarország Németország (69,7%) (10,6%) Ország Magyarország Németország összesen (46,1%) (19,6%) Forrás: KSH, Magyar Turizmus Rt. A belföldi vendégforgalom jellemzői (5,6%) Olaszország (6,6%) Románia (1,6%) Ausztria (2,1%) Lengyelország (4,2%) Lengyelország (2,6%) Hollandia (5,1%) Ausztria (11.0%) Lengyelország (4,3%) Ausztria (3,9%) (4,3%) Nagy- Britannia (5,6%) Hollandia (1,4%) Csehország (1,3%) Ukrajna (2,2%) Hollandia (1,0%) Románia (3,2%) Svájc (2,6%) Szlovákia (2,8%) Olaszország (2,6%) (4,2%) Spanyolország (4,1%) Olaszország (1,4%) Hollandia (1,1%) Oroszország (1,8%) Csehország (0,9%) Ausztria (2,3%) Csehország (1.2%) Hollandia (1,9%) Hollandia (2,3%) A belföldi vendégek száma 2003-ban országos átlagban 6,5%-kal növekedett. A vendégek száma legnagyobb mértékben, 20,8%-kal a Tisza-tónál emelkedett, a növekedés 15,1% volt a Dél-Alföldön, 11,9% a Közép-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon pedig 7,3% (3. táblázat). Amennyiben a belföldi forgalom régiók közötti megoszlását vizsgáljuk, megállapítható, hogy a belföldi vendégforgalom a külföldinél kisebb területi koncentrációt mutatott 2003-ban- A belföldi vendégek közül a legtöbben, 16,9% a Balaton régiót választotta úti célul az elmúlt évben. Második helyen szerepelt a Budapest-Közép-Dunavidék, ahová a belföldi vendégek 16,4%-a utazott, ezt követte az észak-magyarországi (15,6%) és a nyugat-dunántúli (12,3%) régió A vendégek számához hasonlóan a vendégéjszakák száma (+0,6%) is növekedést mutatott az elmúlt évben. A legnagyobb mértékben a Közép-Dunántúlon (+17,2%), a Tisza-tónál (+15,9%), a Dél-Alföldön (+12,8%) és a Nyugat-Dunántúlon (+8,7%) emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma 2003-ban. A belföldi vendégéjszakák regionális megoszlását vizsgálva 2003-ban a Balaton régió állt az első helyen, ahol a vendégéjszakák egyötödét (21,4%) regisztrálták Ezt követte a Budapest- Közép-Dunavidék (14,5%) és. Észak-Magyarország (14,0%). 49,0% 89,2% 92,5% 89,9% 92,8% 88,5% 91,0% 89,3% 74,5% 12

14 A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma turisztikai régiónként, 2003 Külföldi (fő) Változás 2003/2002 (%) Belföldi (fő) Változás 2003/2002 (%) Összesen (fő) Változás 2003/2002 (%) Balaton , , ,3 Budapest-Közép , , ,5 Dunavidék Dél-Alföld , , ,1 Dél-Dunántúl , , ,5 Észak-Alföld , , ,3 Észak , , ,1 Magyarország Közép-Dunántúl , , ,1 Nyugat -Dunántúl , , ,3 Tisza-tó , , ,3 Ország összesen , , ,3 Forrás: KSH, Magyar Turizmus Rt. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma turisztikai régiónként, 2003 Külföldi (éjszaka) Változás 2003/2002 (%) Belföldi (éjszaka) Változás 2003/2002 (%) Összesen (éjszaka) Változás 2003/2002 (%) Balaton , , ,6 Budapest-Közép , , ,4 Duna vidék Dél-Alföld , , ,2 Dél-Dunántúl , , ,6 Észak-Alföld , , ,6 Észak , ,6 Magyarország Közép-Dunántúl , , ,2 Nyugat -Dunántúl , , ,5 Tisza-tó , ,0 Ország összesen , , ,9 Forrás: KSH, Magyar Turizmus Rt. A 2002/2003. évben egy felmérés szerint a háztartások 62%-ában fordult elő utazás, azaz olyan utazás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől és az utazás célja nem munkavégzés volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább. Ezen utazások 89%-a belföldi volt. Az átlagosnál magasabb arányban fordult elő utazás azokban a háztartásokban, ahol 3-4 fő él együtt ahol az aktív keresők száma kettő (66%), a gyermeket nevelő családokban (64%), az érettségizett válaszadók családjában (66%), az Észak-Magyarország (66%) és a Közép-Magyarország (64%) gazdasági régiókban élőknél. 13

15 A kirándulások megoszlása fő motivációjuk szerint (%) Pihenés 15,8 Kulturális 2,7 Rokoni vagy baráti látogatás 15,2 Kulturális 2,3 Vízparti üdülés 15,1 Falusi üdülés 1,9 Természeti látnivalók megtekintése 6,9 Konferencián, 1,1 Kertészkedés, kerti munka végzése 6,6 Helyi étel-ital 1,1 Termálfürdő látogatás, gyógyüdülés 5,8 Oktatás, képzés, 1,0 Városlátogatás 5,6 Egyéb üzleti 1,0 Sporteseményen történő részvétel 4,6 Vallási 0,6 Sport- és hobbi tevékenység végzése 3.6 Wellness üdülés0,2 Hegyvidéki üdülés 3.5 Egyéb 2.1 Vásárlás 3,2 Az utazás valószínűsége a településmérettel, a jobb anyagi körülményekkel, és az iskolai végzettséggel egyenesen, míg az életkorral fordítottan arányos. A belföldi utazások többsége, 53%-a a nyári idő szakra esett, az utazás szempontjából a második legfontosabb évszaknak a tavasz bizonyult. Az utazások fő motivációja együttesen több mint a válaszok 60%-át adja, az egyéb motivációk részaránya alacsony: pihenés (26%), vízparti üdülés (21 %), rokonok. barátok meglátogatása (14%). Adottságok Magyarország számos turisztikai attrakcióval rendelkezik, azonban valódi nemzetközi jelentőségű attrakciót egyedül Budapest jelent, illetve korlátozott mértékben a Balaton. A többi vonzerő, bármennyire is fontos számunkra, csupán országos vagy regionális jelentőségű. E mellett azonban több olyan különlegességgel rendelkezünk, amely egy-egy adott célcsoportban ismert és elismert. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jelentős termálvízkészletekkel az ország területének mintegy 80%-án található hévíz és kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. Az adottságokat tekintve világviszonylatban nagyhatalomnak számítunk. Közvetlenül Japán, Izland, Olaszország és Franciaország mellett Magyarország rendelkezik a világ egyik legbővebb termálvíz kincsével. Ugyanakkor a hévízkészlet nem korlátlan erőforrás, ezért mindennemű beavatkozás nagy körültekintést és a vízbázis megfontolt védelmét igényli. Ezért a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia is kiemel egyéb fejlesztendő vonzerőket, lehetőségeket, amelyek: folyó- és állóvizek természeti és kulturális világörökségi helyszínek, magyar tudósok öröksége, építészeti értékek. népművészeti értékek, hagyományok. gasztronómia lovasturizmus hagyományai kerékpáros turizmus, kempingezés ifjúsági turizmus 14

16 Hiányosságok Magyarország nemzetközi turizmusának mutatói felemás helyzetről tanúskodnak. Míg a hozzánk érkezők száma, bár jelentősen csökkent, nemzetközi összehasonlításban is még mindig nagyon magas, addig az idegenforgalomból származó bevételeink csak a 39. helyre rangsoroltak minket. E szerényebb eredmény elsősorban az infrastruktúra - különösen a közúthálózat - elmaradottságára, a környezetszennyezésre, a szolgáltatások gyakran alacsony színvonalára, valamint turizmusunk szerkezetére vezethetők vissza. Komoly gondot jelent, hogy a kereskedelmi szálláshelyek alig több, mint egynegyedét teszi ki a szállodák kapacitása, s hogy a turisztikai vállalkozásokban magas a nem megfelelő szakképzettségű munkaerő aránya. Turizmusunk jelentős hányadát a kirándulók és átutazók teszik ki, a kereskedelmi szálláshelyeken pedig csak a nálunk töltött vendégéjszakák tizedrésze jelenik meg. További probléma, hogy turizmusunkat erős területi (Budapest, illetve a Balaton térsége) és időbeli (a nyári főszezonban jelentkező) koncentráció jellemzi. Mind az együttműködés, mind az egymáshoz illeszkedő "kívánatos" programcsomagok létrehozásában nagy szerepük lehet és van is, a közművelődésben dolgozóknak. Melyek is ezek: A turisztikailag kínálható, egységes termékcsomagok fontos részét, elemét képezik azok a szabadidős-, kulturális programok, melyeket a települések közművelődési intézményei, civil szervezeti rendeznek és bonyolítanak le. Sok helyen sem TOURINFORM, sem utazási iroda, sem önkormányzati munkatárs nincs, aki összefogja, koordinálja ezt a tevékenységet, így a közművelődésben, a könyvtárban dolgozókra hárul a szervezési, tájékoztatási, kiadvány készítési feladat, ami természetesen másfajta ismereteket, felkészülést is megkövetel. A szükség azonban meghatározza a tennivalókat. A turizmus fajtái között számos olyan van, amely az egyes települések számára kizárólagosságot jelent, s annak összes előkészítő, lebonyolító, vendégfogadó feladat a közművelődésben dolgozókra hárul. Ilyenek: Üdülőturizmus: nyaralóturizmus, termál- és gyógyturizmus, falusi-tanyai vendéglátás, hobbi turizmus (horgászat, lovaglás, vadászat, bortúrák, vízi turizmus) Kulturális turizmus: képzési célú, ismeretszerző, kulturális rendezvény, vallási, zarándokturizmus, városlátogató, körutazó. Társadalmi turizmus: rokonlátogató, klub-turizmus, kapcsolatkereső. Hivatás-gazdasági turizmus: non-profit hivatás turizmus, üzleti, kongresszusi, konferencia, szeminárium, vásár- és kiállítás látogató. Politikai turizmus: diplomaták és családtagjaik, politikai rendezvények. Környezetbarát turizmus: ÖKO, környezettudatos. Sport-turizmus: aktív sport-turizmus, passzív, sportrendezvényeket látogató. A turizmusra ezeken a területeken is erőteljesen hatnak a helyi gazdasági-társadalmi körülmények, ugyanakkor ellenhatást is gyakorol a település társadalmi, kulturális életére. Végül a turizmusfejlesztési program az eszközök oldaláról a koncentráció elvét helyezi előtérbe, azaz olyan területek fejlesztését célozza meg, amelyek az ágazat egészére húzóhatást gyakorolhatnak. 15

17 Mindazonáltal a turizmus a nehézségek ellenére is a magyar gazdaság jelentős ágazata, amely ezer embernek nyújt közvetlen módon munkaalkalmat, s a többi ágazatra való munkahelyteremtő hatása akár ennél is nagyobb lehet. A nemzetközi turizmus bevételei a magyar exportbevételek 11,6%-át teszik ki, egyenlege pedig 2003-ban 1,8 milliárd dollárral növelte fizetési mérlegünk bevételi oldalát. Azt, hogy a nemzetközi turizmusnak komoly lehetőségei vannak Magyarországon, mi sem bizonyítja jobban, mint a hozzánk érkező vendégek nagy száma. A cél az, hogy ehhez kapcsolódóan bevételeinket is növelni tudjuk, illetve, hogy a jelenleg a hivatalos bevételek között nem megjelenő - a fekete, illetve nem regisztrált forgalomból származó - pénzösszegeket a hivatalos csatornák felé tereljük. Magyarország turizmusának főbb mutatóit az alábbi ábra foglalja össze: 2.3 Az Észak-Alföldi Régió turizmusa és annak trendjei Az Észak-alföldi régió turisztikai vonzerőit általánosan értékelve megállapítható, hogy a régió vonzerőkben gazdag és változatos terület, de a vonzerők jelentős része csak helyi vagy regionális hatókörrel rendelkezik. Országos, illetve nemzetközi hatósugarú vonzerők a régióban csak igen kis számban találhatók. A régió változatos természeti táj képét mutatja vonzó természetföldrajzi adottságokkal és számos védett területtel. Országos és európai szinten is jelentős természeti értékek találhatók itt. Az Észak-alföldi régió gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik (a legjelentősebb gyógy- és termálfürdők Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Nyíregyháza-Sóstón, Cserkeszőlőn, Hajdúnánáson, Szolnokon találhatók). A régióban több mint 200 termálkút, valamint 48 fürdő található. Hiányos a turisztikai infrastruktúra: a színvonal sokszor nem megfelelő, hiányoznak a vonzerőt támogató szolgáltatások, valamint kezdetlegesek a vonzerők megközelítési lehetőségei is. A Magyar Turizmus Rt. Észak-Alföldi Regionális Marketingigazgatósága az alábbiakban jellemezte a régió turizmusát: 16

18 A kereskedelmi szállásférőhely száma a régióban, amivel csupán Dél-Alföldet és Észak-Magyarországot előzzük meg (KSH 2002). A turizmus adottságai a turisztikai infrastruktúra fejletlensége miatt is kihasználatlanok. A Központi Statisztikai Hivatal év statisztikai adatai szerint az Észak-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyein az összes vendégéjszaka száma volt, a vendégek száma összesen volt. A vendégszámot tekintve 2,3 % -os emelkedés, a vendégéjszakákat tekintve 3,6 % volt a csökkenés 2002-höz képest A külföldi vendégek száma az előző évihez képest 6,7%-kal csökkent, a belföldi vendégek száma viszont örvendetes módon 5,6 %-kal nőtt. Ez a trend folytatódott 2004 első felében is a turisztikai régióba érkező külföldiek száma 18,7%-kal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. Ezzel szemben a belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 3,2%-kal nőtt a hasonló időszakban. A vendégéjszakák tekintetében is megmaradt a trend, a külföldiek esetében csökkenés (-15,9%), a belföldiek esetében emelkedés (5,1%). A küldő országok közül első helyen áll Németország, a külföldi vendégeink 34 %-a innen érkezik. Őket követik a sorban a az ukrán, román, osztrák és az orosz turisták. Jelentős még a lengyel, a szlovák, az osztrák, a holland, az olasz és a francia vendégek aránya. A régió vendégeinek belföldi részaránya 88 % volt. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele ezer Ft volt, ez 8,3%-kal haladta meg az előző évit. Jellemző tendencia a belföldi szállásdíjbevétel emelkedése, ami +20,5% volt (külföldi 6 %). A magánszálláshelyek száma azért nem elhanyagolható az Észak-alföldi régióban, mert a fizetővendéglátásnak nagy hagyományai vannak a régióban (pl.: Hajdúszoboszló fürdőváros esetében), a falusi turizmus pedig egyre nagyobb teret hódít. Fokozatosan emelkedik azon családok száma, akik bekapcsolódnak ebbe a jövedelemkiegészítő tevékenységbe. A magánszálláshelyek kapacitásáról elmondható, hogy szállásadó, férőhelyet tudott biztosítani évben. A falusi szállásadás és a fizetővendéglátás esetében ez a következők szerint alakul (2002): 217 falusi szállásadó 1348 férőhellyel rendelkezik, 1630 fizető vendéglátó férőhellyel rendelkezik. Együttesen (magánszállásadás összesen, évben) ezer vendéget szállásoltak el, ami ezer vendégéjszakát jelentett ban a vendégek száma re nőtt (0,5%), a külföldiek száma pedig csak 0,7%-kal csökkent. A vendégéjszakák tekintetében pedig összességében 3,2%-kal nőtt az érték (belföldiek 5,6%, külföldiek -0,6%) éjszakára. Az Észak-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma I-VII. hó között az előzetes statisztikai adatok szerint a következőképpen alakult (Forrás: KSH, RMI): Észak-alföldi régió vendégforgalma I-VII. hónap Vendégek száma Vendégek számának változása % Külföldi Belföldi Összesen Külföldi Belföldi Összesen ,4 101,9 97,5 Vendégéjszakák száma Vendégéjszakák számának változása % Külföldi Belföldi Összesen Külföldi Belföldi Összesen ,8 103,5 96,1 Az I-VII. hónapban 1,9 %-kal nőtt a belföldi és 14,6 %-kal csökkent a külföldi vendégek száma a régióban. A belföldi vendégéjszakák száma nőtt 3,5 %-kal, a külföldi vendégéjszakák száma viszont csökkent 15,2 %-kal. 17

19 A jelentősebb küldőpiacok vendégforgalmi mutatói a következőképpen alakultak (I-VII.hó): Németország -1,8 %, Lengyelország -3,2 %, Ukrajna -47,9 %, Románia -3,2 %, Hollandia +3,8 %, Belgium +38,3 %, Ausztria +7,4 %, Oroszország -68,3 %. A régióba látogatók az I-VII. hónapban átlagosan 3,2 napot töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 1,4 %-kal kevesebb az előző évi átlagos tartózkodási időnél. A külföldiek közül továbbra is a németek töltötték el nálunk a leghosszabb időt az első hét hónapban, átlagosan 8,8 napot. A régió települései közül a vizsgált időszakban Hajdúszoboszló fogadta a legtöbb vendéget ( fő) és ott töltötték el a legtöbb vendégéjszakát ( éj) is. Az Észak-alföldi kereskedelmi szálláshelyek bevétele az év első hét hónapjában meghaladta a két és fél milliárd forintot. Ez az összeg 2,8 %-kal magasabb, mint 2003 azonos időszakában. A bevétel 62,9 %-át a belföldi vendégek adták, szállásdíj-költésük 2003-hoz képest 11,8 %-kal növekedett. 2.4 Hajdú-Bihar megye turizmusa és trendjei A KSH 2003-as adatai szerint a Hajdú-Bihar megye kereskedelmi szálláshelyein az összes vendégéjszaka száma volt, ennek kevesebb mint felét (428538) adták a külföldi vendégéjszakák. A vendégéjszakák több mint fele Hajdúszoboszlón realizálódott, ami jelzi a gyógyturizmus kiemelkedő jelentőségét a megye turizmusában, ugyanakkor Debrecen, mint a térség legnagyobb települése csak a második helyen áll ebben a kulcsfontosságú ágazatban első felében vendég (-5,6%) éjszakát (-7,7%) töltött el a megye településein. Bár között a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása a megyében 16%-kal csökkent (a régióban 9,9%-kal növekedett) forgalmuk ugyanazon időszak alatt 6,6%-al nőtt (a régióban 2,2%-kal csökkent). A növekedést a megyében a belföldi forgalom növekedése okozta, miközben az eltelt időszak alatt a külföldi vendégforgalom visszaesett. Ez az irányzat tükröződik abban is, hogy a forgalom összességében a fent jelzett mértékben növekedett, a szállodákban igen jelentős mértékben, 19%-kal nőtt (ez az adat a régió másik két megyéjében 10 illetve 26% visszaesést mutatott az eltelt évek alatt!). A kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján Hajdú-Bihar megyében az országos átlagnál (2,9 nap) magasabb, 3,5 éjszaka volt a turisták átlagos tartózkodási ideje (a régió átlaga: 2,7 nap). Különösen magas a külföldi vendégek tartózkodási ideje Hajdú-Bihar megyében, 5,8 éjszaka. A külföldi vendégek a háromcsillagos szállodákban töltenek több időt (8,2 éjszaka), míg a többi szállodatípusban 5,7 az egyéb szálláshelyen (panzió, turistaszállás, ifjúsági szállás, üdülőház) ennél kevesebbet. Érdekesen magas, - valószínűleg Hajdúszoboszló adata torzítja a külföldiek által kempingben töltött éjszakák száma (11,2) 2004 első félévében. Ha a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldiek által eltöltött vendégéjszakákat vizsgáljuk elmondható, hogy a megye szállodáiba a legnagyobb arányban Németországból, Lengyelországból, Ausztriából, Romániából valamint Nagy-Britanniából érkeztek. Az egyéb szálláshelyek tekintetében kissé más a helyzet, hiszen a legtöbb vendég Lengyelországból, Németországból, Szlovákiából, Romániából és Hollandiából érkezett. A megye turizmusának jellemzőit a 2002-ben elkészült Hajdú-Bihar megye turisztikai fejlesztési koncepciója, Stratégiai és Operatív programja a következőkben foglalja össze: Hajdú-Bihar megye turizmusa jól láthatóan kilábalt a KGST turizmus megszűnését követő hullámvölgyből, és erőteljes növekedésben van. A fejlődés ellenére sem játszik még olyan jelentős szerepet a turizmus Hajdú-Bihar megye életében, mint amilyenre hivatott lenne. A megye részesedése a magyarországi 18

20 turistaforgalomból ma még csekély (2003-ban a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák 5,7 %-a, illetve a szállodai vendégéjszakák 5,9 %-a esett a megyére). Az Alföld a turizmus szemszögéből nézve az ország legsajátosabb és egyedi értékeket gazdagon magában rejtő tája, de kevés a nemzetközi hatókörű vonzerő, illetve ami van és ismert is - a Hortobágy, a gyógyvizek és a kulturális-szellemi értékek -, az sincs kellőképpen kifejlesztve a piacon értékesíthető turisztikai termékké. A térség megközelíthetősége alapvető gond. Emiatt még az olyan vonzerők kihasználása is nehéz, amelyek a belföldi turizmusban igen erősnek számítanak (kulturális hagyományok, történelmi emlékek, rendezvények, természeti értékek stb.). A belföldi turisták számára ezek nagy része értékesíthető termékké fejleszthető, de a komoly kereslet felkeltéséhez itt is alapfeltételt jelent a közlekedési feltételek javítása. A turizmusban rejlő lehetőségek kihasználásához elengedhetetlen mind a környezeti feltételek (közlekedés, közbiztonság, környezetkultúra stb.), mind a turisztikai termékeket alkotó egyéb elemek és szolgáltatások (vonzerő, szállás, étkezés, szórakozás, információ stb.) összehangolt fejlesztése és a szolgáltatások színvonalának jelentős emelése. 2.5 Debrecen idegenforgalmi szerepének és trendjeinek elemzése A közép- és hosszútávú tervek megfelelő alátámasztására egy megfelelően részletes helyzetfeltárási rész szükséges. Ezt két fő részre tagoltuk, így a keresleti oldalon feltüntettük azokat a statisztikai adatokat, melyekkel pontosan leírhatók Debrecen idegenforgalmi jellemzői. A turisztikai portfolió másik oldalán, a kínálati résznél összegyűjtöttük és rendszereztük azokat az adottságokat, melyek legjellemzőbbek Debrecenre, mint turisztikai desztinációra. Ezekre a tényezőkre lehet építeni a turisztikai fejlesztési koncepciót, illetve operatív terveket. Emellett hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a tervezés illeszkedjék a Főnixtervben megfogalmazott célkitűzésekhez A kereslet jellemzői Az idegenforgalmi adatok gyűjtése a turizmus ágazati jellemzőiből adódóan nehézkes, a kvantitatív adatok közül leginkább elemzésre alkalmasak a szálláshelyek száma, kihasználtsága, az ott eltöltött vendégéjszakák száma, mely adatokat a Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen gyűjt. A KSH 2002-es adatai szerint a Hajdú-Bihar megye kereskedelmi szálláshelyein az összes vendégéjszaka száma volt, ennek kevesebb mint felét (342154) adták a külföldi vendégéjszakák. A kereskedelmi szálláshelyek és a magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma Hajdú-Bihar megye három, idegenforgalmilag jelentős településén Kapacitás Összes vendég Külföldi vendég Vendégéjszaka Külföldi vendégéjszaka Debrecen Hajdúszoboszló Hortobágy A táblázatban feltüntetett három településen realizálódik a megye egész idegenforgalmának mintegy 85%-a, ezért ezek jövőbeni összehangolt fejlesztése elengedhetetlennek látszik. 19

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 előzetes adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (588,4; +3,9%) Afrika (56,0; +2,3%) Amerika

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2008) Európa (460,0; -5,7%) Afrika (45,6; +2,9%) Amerika (140,1; -4,6%) Ázsia

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 99 évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2007) Európa (487,9; +0,1%) Afrika (47,0; +4,1%) Amerika

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG www.itthon.hu MAGYARORSZÁG előzetes adatokkal Turizmus Tények és adatok Magyarországról Terület 93 030 km 2 Népesség 10 045 401 fő (. január 1.) Népsűrűség 108,0 fő/km

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010 területi V. évfolyam 5. szám 211. július 26. 211/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 26 21 A tartalomból 1 A nemzetközi turisztikai

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon. www.hungarytourism.hu

Turizmus. Magyarországon. www.hungarytourism.hu Turizmus Magyarországon www.hungarytourism.hu Készítette a Magyar Turizmus Rt. H-1012 Budapest, Vérmező út 4. Telefon: +36 1 488-8700, fax: +36 1 488-8711 Tervező és kivitelező: VIVA Média Holding Fotó:

Részletesebben

TÉNYEK ÉS ELÔREJELZÉSEK

TÉNYEK ÉS ELÔREJELZÉSEK WTO Világturisztikai Barométer 2. szám, 2004. június A WTO tanulmánya alapján összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, WTO) Marketing

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Észak- és Kelet-Magyarország folyóparti településeinek turizmusa, 2000 2008 Tóth Géza 1 Dávid Lóránt 2 Ujvári Krisztina 3 A népszerű vízi turizmus és kiemelten a vízparti települések turizmusa mint mindenhol,

Részletesebben

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL TÉNYEK ÉS ADATOK A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2015/2014) Európa (609,1; +5,0%) Afrika (53,1; -3,3%) Amerika

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2007 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai fõosztályának Turizmus- és szállításstatisztikai osztályán

Részletesebben

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA DEMOGRÁFIA megoszlás férfi 46% nő 54% megoszlás 20 év alatt 7% 20-29 között 40% 30-39 között 20% 40-49 között 14% 50-59

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%)

Részletesebben

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11.

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. A legnagyobb küldőpiac: NÉMETORSZÁG Pap Mária Magyar Turizmus Zrt. BERLIN VÁZLAT 1.) Piacelemzés 2.) Versenytársak tanuljunk tőlük! 3.) Termékalapú országmarketing

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11.

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Újvári Ágnes Magyar Turizmus ZRt.- Hálózati Igazgató Előadás tematikája 2008. évi marketingmunkánk hangsúlyai Beutazó turizmusunk 2008. trendjei Legfőbb

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató IMPRESSZUM Turizmus Bulletin A MAGYAR TURIZMUS RT. NEGYEDÉVENTE MEGJELENŐ SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA X. évfolyam, 1. szám Megjelenés: 2006. március Lapzárta: 2006. január Felelős kiadó: Dr. Galla

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. december Magyarország turisztikai régiói, 2014 Gyógy- és termálfürdők szerepe a turizmusban Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám 1. Bevezető...2 2. Összefoglalás...3 3. Magyarország

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út?

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mártonné Máthé Kinga Magyar Turizmus Zrt. Belföldi igazgató Mitől ÚT? Apró értékek láncra-fűzése Azonos rendezőelv

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben