Javaslat. Települési/térségi (megyei, regionális) turisztikai desztinációmenedzsment rendszer kialakítására

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Javaslat. Települési/térségi (megyei, regionális) turisztikai desztinációmenedzsment rendszer kialakítására"

Átírás

1 Javaslat Települési/térségi (megyei, regionális) turisztikai desztinációmenedzsment rendszer kialakítására 1

2 1. Bevezetés A desztináció-menedzsment fogalma, működése és szükségessége. Az európai turisztikai piacon a 90-es években lényeges hangsúlyeltolódások történtek, amelyek mindmáig meghatározzák mind a keresleti, mind pedig a kínálati oldalon ható trendeket. Ezek közül kiemelkedő fontossága van a települések, térségek, tájegységek márkanévvé alakítására való törekvéseknek, az élményközpontú marketing-kommunikáció térhódításának, valamint az ezeket támogató társadalmi struktúrák kialakításának. A piacon megjelenő turisztikai termék - a mai turisztikai marketingkommunikáció szóhasználatában - tulajdonképpen nem más, mint élmények ígérete és fogyaszthatóságuk feltételrendszere. Ebben az értelemben termék nem csak, sőt egyre kevésbé, az elszigetelten megjelenő egyes szolgáltatás (pl. gyógyfürdő, szálloda, vizipark), hanem sokkal inkább az egyes szolgáltatásokat/élményeket egységes termék/élménykínálatként reprezentáló település, tájegység, régió, ország vagy kontinens. Fenti felsorolás egyes elemeit szokás a turisztikai szakmában desztinációnak nevezni. Az elmondottakból következik, hogy az egyes települések, tájegységek turizmusa piaci értelemben akkor működik manapság sikeresen, ha a térségben található vonzerőket sikerül termékké alakítani, a termékeket desztinációba ágyazottan piacra juttatni, végül a piacon értékesíteni. A felsorolás sorrendje nem véletlenszerű, sokkal inkább azt mutatja, mennyire egymásra épülő, organikusan szerveződő szintekről van szó. A láncolat legalsó szintjén a vonzerő található. Ahhoz, hogy egy vonzerő jó eséllyel induljon harcba a hazai és nemzetközi turisztikai piacon, első lépésben termékképessé kell fejleszteni. Önmagában a táj gyönyörű ugyan, de turisztikai értelemben hasznosítható vonzerővé csak fejlesztések révén válik (turista-útvonalak kialakítása, tűzrakóhelyek létesítése, források karbantartása stb, stb). Szépen példázza ezt a folyamatot a hévízi gyógyfürdő története, melynek során a földtani képződmény egyszerű melegvízű tóból fürdő- és gyógykomplexummá nőtte ki magát. A termékképessé fejlesztett vonzerő önmagában és önmagától is értékesülhet ugyan, de értékesítésének esélyei roppant alacsonyak (a hazai erdők szépségébe puszta vonzerőként egy Európában autózó német turista nagyon kis eséllyel fog belebotlani), főként, ha figyelembe vesszük a termékkínálat oldalán jelentkező hihetetlen konkurenciát. Ahhoz tehát, hogy a termékképes vonzerő megjelenjen a piacon, termékké kell fejlesztenünk. A termékké fejlesztés folyamata nem azonos a termékfejlesztés fogalmával. A termékké fejlesztés lényege az összehasonlíthatóvá formálás. Más szóval: ahhoz, hogy egy vonzerő termékké válhasson, érthetően meg kell határozni lényeges jegyeit, illetve fogyaszthatóságának feltételeit. (Ha részesülni akar valaki az érintetlen természet szépségéből, nyugodt sétákat tenni az erdőségekben, közben forrásvizet inni, akkor el kell mondjuk neki: Így és így juthat ide, ilyen és ilyen helyen szállhat meg, ennyit és ennyit kell fizetnie ezért, stb., stb.) Azaz olyan attribútumokkal kell felruházni az egyszerű vonzerőt, amely megragadhatóvá, leírhatóvá, végső soron 2

3 összehasonlíthatóvá és megszerezhetővé, fogyaszthatóvá teszi a benne rejlő élményt, természetesen mindvégig szem előtt tartva azokat a pozitív különbségeket, amelyek kiemelhetik a hasonló vonzerővel bíró konkurens ajánlatok közül. Ha a termékképes vonzerő piacképes termékké alakítását elvégeztük, megtettük az első lépést a sikeres piaci működés irányába. A fent elmondottak érvényesek az egyes desztinációs szintekre is, jóllehet, azok esetében termék-csoportokról kell beszélnünk. Ebben az értelemben a turisztikai piacon minden település, minden tájegység/kisrégió, minden régió, egyszóval minden térség, mint termék jelenik meg. (Például Hévíz: Azt a gyógyvízre, mint vonzerőre épülő, többé-kevésbé piacképes desztinációt, azaz települési szintű turisztikai terméket jelenti, amely települési szinten rendelkezik egy sokszínű, ám egységes termékkínálati rendszerrel, amelynek alapelemei a gyógyfürdő, a szálláshelyek, a kikapcsolódási és wellness-lehetőségek, stb., stb.) A folyamat következő lépése a turisztikai piacra jutás. Ennek eszközei közismertek, a vásárokon való megjelenéstől az Internet alapú informatikai rendszerekig terjednek. A folyamat záró eleme az értékesítés mozzanata, amely a közeljövőben folyamatosan növekvő ütemben erőteljesen eltolódik az online-értékesítés irányába, bár a hagyományos értékesítési módok és csatornák szerepe jelenleg még meghatározó. Az értékesítés folyamata nyilvánvalóan nem zárul le a vásárlással, végső mozzanata akkor következik el, amikor a várakozásait minden szinten kielégítő élményekkel gazdagodott turista hazaérkezik. A turisztikai desztináció számára az ügyfélmegtartás és gondozás folyamata itt veszi kezdetét. A jól működtetett desztináció-menedzsment ismétlődő körfolyamatokat hoz létre a turistákra vetítve, mely folyamatosan fenntartható fejlődést indukál az adott térség egészére, figyelembe véve a turizmus multiplikatív gazdasági és egyéb hatását is. A fentiekben részletezett folyamatot egyszerűsítve: 1. Vonzerők (értékek) felkutatása 2. Vonzerők termékképessé fejlesztése 3. Termékek, termékcsoportok kialakítása 4. A fejlesztett termékek desztinációba ágyazása 5. A desztinációk és a beléjük ágyazott termékek piacra vitele 6. A desztinációba ágyazott termékek értékesítése Fenti folyamat egyes lépcsőit az egyszerűség kedvéért elkülönítve mutattuk ugyan be, ám a valóságban ezek a lépcsőfokok szüntelenül kiegészítik és feltételezik egymást. A folyamatból bármely elemet elhagyjuk, az gátolni fogja az adott térség turizmusának sikeres működését. Ez egyben jelenti azt is, hogy az adott térség 3

4 turizmusának sikeressége elsősorban azon múlik, sikerül-e a térségnek a folyamat egészét és egyes lépéseit menedzselni. A folyamat-mendzsment sikere pedig alapvetően három kérdésen dől el: 1. Sikerül-e megteremteni a térségben azokat a társadalmi kereteket, amelyek hosszú távon biztosítják a turizmus működésében érdekeltek együttműködését, felismertetik velük közös érdekeiket, illetve biztosítják számukra a beleszólást a térségi szintű desztinációt alakító kérdésekbe. Azaz: tudatosítják és hozzáférhetővé teszik számukra a Nyugat-Európában évtizedek óta sikeresen működő, társadalmi (települési, térségi, regionális, stb) szintű együttműködések eszköztárát. 2. Sikerül-e megteremteni azt az információ- és tudásbázist, azaz azt a hatékonyan működő szakmai kompetenciaszintet, amely a folyamat egészét menedzselve, magas szintű szakmai hozzáértésénél fogva képes megtervezni és megvalósítani a folyamat egyes lépcsőit. 3. Sikerül-e előteremteni a folyamat egészének menedzseléséhez szükséges forrásokat, illetve - az első pontban leírt társadalmi bázisra támaszkodva - sikerül-e a turizmusban érdekeltek között olyan érdekeltségi rendszert kialakítani, amely képes mozgósítani és a működésbe bevonni még a forráshiányos időszakokban is - a térségben rejlő egyéb, vállalkozói, szponzorációs stb., illetve térségen kívüli regionális, valamint központi állami és EU-s forrásokat. Gyakorlatilag e három tényező: a szükséges társadalmi struktúra, a know-how és a források megteremtésén múlik, hogy egy adott térség turizmusa ökológiai és ökonómiai értelemben véve sikeres-e avagy nem. Más szóval: sikerül-e lerakni a Nyugat-Európában hosszú ideje sikeres desztináció-menedzsment rendszerének alapjait, amely hosszú távon az egyetlen garanciát jelentheti mind a hazai, mind pedig a nemzetközi piacon való kiemelkedésre. 4

5 2. A javaslat célja A javaslat célja azon települési/térségi/megyei/országos turisztikai tudásbázisok (Competence Center) megteremtése, amelyek képesek a hazánkban meghonosítani az Európában évtizedek óta sikeresen működő turisztikai struktúrákat. A rendszer működésének alapfeltétele az önkormányzatok és turisztikai vállalkozások szoros együttműködése a tudásbázis kialakításában és működtetésében, a kompetenciák és felelősségek megfelelő kézbe adása, a finanszírozással járó költségek megosztása, végső soron egy felülről támogatott, ám alulról építkező térségmarketing-struktúra létrehozása a turizmusban Javaslat a társadalmi modell kialakítására Javaslatunk alapjául hosszas kutatómunkánk és sokéves tapasztalataink figyelembe vételével azt a dél-tiroli modellt választottuk, amely a számos európai minta közül leginkább adaptálhatónak tűnik a magyarországi viszonylatokra. A modell lényege az alulról történő építkezés. 1. szint: a település szintű Kompetencia Központok létrehozása A települések szintjén települési turisztikai egyesületeket kell létrehozni, melyek a következőképpen épülnek fel: Az egyesületek tagjai: minden, a turizmusban érdekelt természetes vagy jogi személy, aki magára nézve kötelezőnek tartja az egyesület határozatait, illetve az önkormányzat. Minden tag egy szavazati joggal rendelkezik. Az egyesületek feladatai: - Információs- és szolgáltató-helyek létrehozása turisták számára, beleértve a turisztikai szolgáltatások és a megfelelő foglalások közvetítését. Az egyesületeknek jogukban áll foglalásokat, valamint a hozzájuk tartozó szolgáltatásokat közvetíteni, önálló beutaztatói engedéllyel azonban nem rendelkeznek; - rendezvények és egyéb, az idegenforgalom szempontjából jelentőséggel bíró kezdeményezések támogatása és megvalósítása; - a Turisztikai Szövetséggel együttműködve marketing-projektek kezdeményezése; - a települési természeti, művészeti és történelmi örökség értékének megőrzése, emelése; - olyan létesítmények, szolgáltatások működésének elősegítése, melyek az idegenforgalom szempontjából jelentőséggel bírnak; - összekötő kapcsolat fenntartása a szolgáltatókkal; - vendégek segítése, információval való ellátása, animáció; - panaszkezelés; - üdülőhelyhez méltó településfejlesztés és településkép biztosítása; - az egységes települési turisztikai kínálat kialakításának koordinálása. 5

6 Az egyesület(ek) finanszírozása: - éves tagdíjak - éves kötelező járulékok - rendszeres/normatív megyei támogatások (amennyiben a megyei turisztikai stratégia tartalmaz ilyen jellegű meghagyást) - rendkívüli megyei támogatások - önkormányzati támogatások - szponzoroktól származó bevételek - üzleti tevékenységből és rendezvényekből származó bevételek - közös vagyonból származó bevételek A helyi önkormányzatok átadják az egyesületek részére a turizmusra fordítandó forrásaiknak azt a részét, amelyet a marketinggel kapcsolatos feladatokra szántak, megtartják azonban a fejlesztéssel kapcsolatos forrásokat. Ezáltal a települési turisztikai marketing feladatokat mintegy kiszervezik a települési turisztikai egyesületekbe. Az egyesület működéséhez elengedhetetlen (legalább) egy olyan turisztikai szakember alkalmazása, aki képzettségénél fogva képes a települési desztináció marketingjével kapcsolatos feladatokat menedzselni. Nagyobb településeken létre kell hozni a települési turisztikai marketing irodát, melynek fenntartója nem az önkormányzat, hanem a települési (vagy több település összefogásából létrejött) turisztikai egyesület. Települési Turisztikai Egyesület Települési Turisztikai Marketing Iroda Települési Turisztikai Menedzser Önkormányzat Vállalkozók 2. szint: a (kis)térségi turisztikai szövetségek szintje A turisztikai szövetségek a turisztikai szempontból homogén jegyekkel bíró területek turisztikai egyesületeinek összefogásával jönnek létre. Az összefogás célja a marketingtevékenység hatásfokának és hatékonyságának növelése. A szövetségek feladatai: - felelősek a települési és a (kis)térségi desztinációk általános marketingjéért; - a települések szintjén átívelő együttműködés az idegenforgalom területén, közös célok meghatározása és a turisztikai egyesületek tevékenységeinek összehangolása; - a települések szintjén túlmutató rendezvények koordinálása és megvalósítása; - turisztikai szolgáltatások és foglalások közvetítése; - a (kis)térségi desztináció arculattervezése és pozicionálása; - piac-(ki)alakítás bel- és külföldi vásárokon; 6

7 - értékesítés-támogatás (prospektusok stb.); - sajtótevékenység és kommunikáció (PR); - regionális vendégkártya; - stratégiai fejlesztés; - stratégiai partnerkapcsolatok kialakítása és ápolása. A szövetségek tagjai: - helyi turisztikai egyesületek, - a térség idegenforgalmában érdekelt testületek, intézmények, egyesülések, valamint olyan magánszemélyek, melyek turisztikai létesítményeket tartanak fent és turisztikai szolgáltatásokat nyújtanak. Szavazati jog: - A turisztikai egyesületeknek a befizetett tagi hozzájárulásuk arányában egytől ötszörös szavazati jog ítélhető meg. A turisztikai szövetségek finanszírozása: - az egyesületek és egyéb tagok éves tagi járulékai - megyei normatív támogatás (amennyiben a megyei turisztikai stratégia tartalmaz ilyen meghagyást) - EU-projektekből származó pénzösszegek - rendkívüli megyei támogatások - az üzleti tevékenységből és rendezvényekből befolyt összegek A turisztikai szövetségek kialakításánál a következő szempont figyelembe vétele ajánlott: - a turisztikailag kevésbé preferált, kisebb méretű (kis)térségek esetében a települési egyesületek megalakítása nélkül közvetlenül lehessen kapcsolódni a térségi központban működő szövetséghez Kistérségi/Tájegységi Szövetség Piac szintje Települési Turisztikai Szövetség Termék szintje Települési Turisztikai Szövetség Termék szintje Települési Turisztikai Szövetség Termék szintje 3. szint: Térségi/Megyei Turisztikai Szervezetek Szövetsége Nem más, mint a térségben/megyében működő egyesületek és szövetségek szövetsége. A szövetségek szövetségének feladatai: 7

8 - a helyi és településszintek feletti turisztikai szervezetek politikai érdekképviselete - a tagok mindennemű segítése és tanácsokkal való ellátása - oktatás és továbbképzési tevékenységek - informatikai támogatás (hardver és szoftver) - turisztikai szoftverek fejlesztése - a térség egészére vonatkozó célirányos turizmuskoncepciók kidolgozásában való tevékeny részvétel - a turisztikai gazdasági szektor érdekeinek a turisztikai szervezetek szempontjából történő képviselete a térségi/megyei idegenforgalmi bizottságban - más gazdasági szövetségekkel és turisztikai partnerekkel történő együttműködés Fenti 3 szintű társadalmi modell biztosítja egyrészt a vállalkozók teljes körű, alulról építkező képviseletét a megyei turizmus irányításában, másrészt a térség/megye turizmusfejlesztési elképzeléseinek hatékony kommunikációját a vállalkozók felé. Végső soron azt, ami a térségnek/megyének mint turisztikai desztinációnak legitim, társadalmilag megerősített hátteret szolgáltat, érvényesíti a vállalkozói akaratot és bevonja a vállalkozói, települési erőforrásokat a térség turizmusának alakításába. Térségi/Megyei döntéshozó testület Térségi/Megyei Szövetség Branding, Know How Térségi/Megyei szakmai szövetségek Kistérségi Szövetség Piacra vitel Kistérségi Szövetség Piacra vitel Település és szolgáltatók Települési Tur. Egyes. Termék Település és szolgáltatók Települési Tur. Egyes. Termék Település és szolgáltatók Települési Tur. Egyes. Termék Település és szolgáltatók Települési Tur. Egyes. Termék Megjegyzés: A társadalmi modell kialakítását célszerű a (kis)térségi szövetségi irodák létrehozásával kezdeni. Ezáltal ugyanis a desztináció-menedzsment rendszer alapvető kiépítése és működtetése már az előtt megkezdődhet, hogy a településeken létrejönnének a települési turisztikai egyesületek. Támpontot a (kis)térségi szövetségi irodák létesítésének helyét illetően a jelenleg működő tourinform-irodák adhatnak. 8

9 2.2. A Kompetencia központok létrehozása informatikai rendszer támogatásával Az előzőekben részletezett társadalmi modell kialakítását a kompetencia központok létrehozásával megkönnyítheti, későbbi működését pedig megalapozhatja az az informatikai eszköz, amely Dél-Tirol turizmusát sikerrel támogatja immár 20 éve. Az informatikai/információs rendszer kiépítése és üzemeltetése nem más, mint annak a know-how-nak az elsajátítása, amely korunk európai turisztikai piacán alapvetően meghatározza a települések és a települési turisztikai vállalkozók/zások sikerét, azaz megteremti a partnerség feltételeit és támogatja a szakmai kompetencia érvényesülését a folyamatok irányításában. A rendszer kiépítésével kettős cél érhető el: egyrészt a rendszer üzemeltetését elsajátítók megtanulják a desztináció-menedzsment alapstruktúráit, másrészt a rendszer adatokkal való feltöltése után nyomban olyan üzemképes marketingeszközhöz jutnak, amely a meglévő turisztikai vonzerőket európai értelemben vett termékké formálja, az Interneten át piacra viszi, és a rendszerbe épített automatizmusok segítségével (online-foglalás) értékesíti is. Mivel az informatikai/információs rendszert az alulról szerveződő desztinációmenedzsment céljaira fejlesztették ki, a rendszerrel gyakorlatilag a szolgáltatói szinttől felfelé, egészen a térségi/megyei marketing-szervezetig minden szereplő egyéni és desztinációba ágyazott marketing igényét kielégíti. Más szóval: hálózatba szervezi, termékké formálja és a modern turisztikai online marketing minden eszközét latba vetve egységes desztinációs termékkínálatként értékesíti az egyes szolgáltatásokat. Segítségével a települési turisztikai egyesületek, illetve a felsőbb szinteken őket integráló szervezetek a szó legjobb értelmében szolgáltatóivá válhatnak az egyesületi tagoknak: a rendszer automatizmusait felhasználva kiegészítik azok tudását/kompetenciáit a legkorszerűbb turisztikai marketing-ismeretekkel. A rendszer egyes funkcionalitásaihoz rendelhető előnyök: - európai normák alapján kialakított, központi adatbázis működtetésével biztosítja az információmenedzsmentet - európai értelemben vett termékké alakítja az egyes szolgáltatásokat, vonzerőket - rendszerbe foglalja és egységesen jeleníti meg az egymástól elszigetelten létező, egyedi termékeket - egységes desztinációként kínálja a turisztikai termékek sokaságát - segíti az alulról építkező struktúrák (ki)fejlődését (a szolgáltatásokhoz kapcsolja a település (térség) turisztikai vonzeriőt) - egyedi (arculatot) és közösségi megjelenést biztosít > önálló szolgáltatói weboldalak generálása, ill. tetszőleges számú desztinációs portál generálása egyetlen gombnyomással - azonnal piacra juttatja a turisztikai terméket > portál-funkció - támogatja az értékesítést > kalkulációs, ajánlati és foglalási rendszer, partner adatbázis - korszerűsíti a helyi információszolgáltatást > front office, érintőképernyő 9

10 - költséghatékonnyá teszi a marketing-akciók szervezését és bonyolítását - megkönnyíti a tervezést > statisztikai funkciók - támogatja a vendégkör megtartását > back office, partneradatbázis, call center - központi adatbázisából bármilyen platformra képes adatot biztosítani 10

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A desztináció-menedzsment fogalma európai turisztikai piacon

Részletesebben

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek Előadó: Semsei Sándor, Chrome Kreatív Munkák Kft. eturizmus - a technológia és a turizmus a két leggyorsabban fejlődő szektor a globális gazdaságban (Dr.Dimitros

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Turisztikai struktúrák működése Dél-Tirolban

Turisztikai struktúrák működése Dél-Tirolban Turisztikai struktúrák működése Dél-Tirolban Előadó: Semsei Sándor, Chrome Kreatív Munkák Kft. A TURIZMUS TÁRSADALMI STRUKTÚRÁI DÉL-TIROLBAN A dél-tiroli turisztikai szervezetek felépítése LTS SMG A piac

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A vendégfogás diszkrét bája. A turizmus társadalmi struktúrái Dél-Tirolban és az azokat támogató desztinációmenedzsment

A vendégfogás diszkrét bája. A turizmus társadalmi struktúrái Dél-Tirolban és az azokat támogató desztinációmenedzsment A vendégfogás diszkrét bája A turizmus társadalmi struktúrái Dél-Tirolban és az azokat támogató desztinációmenedzsment rendszerek DÉL-TIROL SZÁMOKBAN Terület: 7.400 km2 Lakosság: 474.394 Nemzeti hovatartozás:

Részletesebben

A negyedik P. A desztináció-menedzsment elmélete és európai gyakorlata

A negyedik P. A desztináció-menedzsment elmélete és európai gyakorlata A negyedik P A desztináció-menedzsment elmélete és európai gyakorlata A desztináció fogalma a desztináció fogalmának átértékelődése eredetileg, a turista szemszögéből az úticél : Olaszország, London, Párizs,

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése

A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Mi a turisz*kai marke*ng? Egy tudatos

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

,,Képzés turisztikai operátorok számára. Parajd-2015.november.27

,,Képzés turisztikai operátorok számára. Parajd-2015.november.27 ,,Képzés turisztikai operátorok számára Parajd-2015.november.27 Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesülete 2007-2015 Együtt vagy egyedül!? MIÉRT Sóvidék - Hegyalja turisztikai potenciál elősegítése közös

Részletesebben

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Bevezetés Egyesület megalakulása: 2006.február 22. Alapító tagok száma: 37 Jelenlegi tagok száma: 91 Tagok: Balatonfüredi turisztikai vállalkozások, azok a kompetens

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE TDM - Vázlat Fogalom meghatározás TDM szükségessége, jellemzői Jelenlegi szervezeti rendszer TDM rendszer felépítése Feladatai Finanszírozása

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

TURISZTIKAI EGYESÜLET SZOLGÁLTATÁSAI 2014.

TURISZTIKAI EGYESÜLET SZOLGÁLTATÁSAI 2014. TURISZTIKAI EGYESÜLET AI 2014. Gyenesdiási Turisztikai Egyesület H-8315 Gyenesdiás, Hunyadi u. 2. Tel.: +36 83/511-790 gyenesdias@tourinform.hu www.gyenesdias.info.hu Tisztelt Partnerünk! Gyenesdiás mára

Részletesebben

Turisztikai irányítás kézikönyve - bevezető a Székelyföldi TDM rendszerbe

Turisztikai irányítás kézikönyve - bevezető a Székelyföldi TDM rendszerbe Előszó Jelen kiadvány a teljesség igénye nélkül, röviden és lényegre törően tárgyalja a turisztikai desztináció menedzsment (továbbiakban TDM) rendszer céljait és feladatait. Bevezetést nyújt a TDM felépítésébe

Részletesebben

TDM folyamat Magyarországon

TDM folyamat Magyarországon TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem Víg Tamás TDM koordinátor vig@itthon.hu. TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem A TURIZMUSFEJLESZTÉS IRÁNYAI 2007 2013 ALAPJA A NEMZETI

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA KLASZTER. Előadó: Landwehr Klára 2011. 08. 16.

KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA KLASZTER. Előadó: Landwehr Klára 2011. 08. 16. KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA KLASZTER Előadó: Landwehr Klára 2011. 08. 16. Főbb témák KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA Klaszter Királyi Vásár (2011. szeptember 10-11.) KultUnio Budapest Multikulturális Negyede Tematikus

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 A képzés során a hallgatók megismerkednek a településmenedzsment komplex szemléletmódjával, így képessé válnak a stratégiai tervezésre,

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Helyszín, Rétság 2011. június 16.

Helyszín, Rétság 2011. június 16. Kezdetek és bővülés Helyszín, Rétság 2011. június 16. 1 Mi a cél? A turizmus versenyképességének növelése A látogatók megelégedettségének javítása A desztinációhoz köthető információkkal való ellátottság

Részletesebben

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás 1 2.7. Piaci gazdálkodás tevékenységei a szálláshely szolgáltatásban Piaci gazdálkodás 1. Marketingterv célja Piaci célok 2. Marketingterv felépítése Marketingterv 3. Szálláshelyek értékesítése Értékesítés

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon Desztináció menedzsment A Tourinform rendszer Magyarországon A Tourinform irodák szerepe A turizmus non-profit szervezeti rendszerének részét képező Tourinformirodák területi illetékességű információs

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

A Középtávú Együttműködési Megállapodás tervezet

A Középtávú Együttműködési Megállapodás tervezet A közgyűlés időpontja: 2009. október 29. Az előterjesztés címe: Ügyiratszám: 40241-17/2009. Oldalszám a közgyűlési anyagban: 108. old. Előterjesztés a Sopron-Fertő-táj turisztikai térség TDM (turisztikai

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétől

Sárospatak Város Polgármesterétől Sárospatak Város Polgármesterétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselő-testületnek - a Sárospatak Város Önkormányzata

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Partnerek: Arrabona EGTC (Győr), Pons Danubii EGTC (Révkomárom), Ister-Granum EGTC (Esztergom)

Partnerek: Arrabona EGTC (Győr), Pons Danubii EGTC (Révkomárom), Ister-Granum EGTC (Esztergom) PROJEKTLEÍRÁS Megcélzott kiírás: HUSK CBC 4. kör Megcélzott ERDF-támogatás összege: 1 200 000 1 400 000 EUR Partnerek: Arrabona EGTC (Győr), Pons Danubii EGTC (Révkomárom), Ister-Granum EGTC (Esztergom)

Részletesebben

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Lenkey Péter klasztermenedzser Klaszter Közgyőlés & Üzletember találkozó Miskolc, 2012.05.30. 1 Projekt adatok CÍM: ÉMOP-1.2.1.-11-0018 A NAUTILUS Klaszter

Részletesebben

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Civil Információs Centrum általában az Emberi Erőforrás Minisztérium szakmai partnere

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL

HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL dr. Prónay Gábor 15. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2012. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA Aki úgy gondolja, hogy rátalált a saját módszerére,

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL HUMÁN FŐOSZTÁLY. Előterjesztés A Kulturális Bizottság 2009. november 04-i ülésére

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL HUMÁN FŐOSZTÁLY. Előterjesztés A Kulturális Bizottság 2009. november 04-i ülésére PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL HUMÁN FŐOSZTÁLY Dátum: 2009-10-16 Ügyintéző: Szabó Péter Ügyiratszám: 06-6/ 794-28 /2009 Tárgy: Melléklet: TÉDÉEM PÉCS Nonprofit Kft. beszámolója 1 db Együttműködési

Részletesebben

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Székelyföldi Akadémia A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Dr. Horváth Alpár Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kirendeltség Székelyföld vagy Hargita megye? Románia tervezési-statisztikai

Részletesebben

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE KÖZGYŰLÉS Tudományos szeminárium Kisbér, 2012. december 7. Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége Bevezetés Az elmúlt évtizedekben megvalósult,

Részletesebben

2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT

2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT T Ó T H I L O N A K I E M E L T F Ő E L Ő A D Ó ELŐZMÉNYEK 2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT Saját szakmai sajátosságainkhoz illeszkedő tehetséggondozó

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Térségi turisztikai együttműködés lehetősége a TDM szerveződés

Térségi turisztikai együttműködés lehetősége a TDM szerveződés Térségi turisztikai együttműködés lehetősége a TDM szerveződés Dr. Egyed Krisztián PhD. Zalaszentgrót, 2011. szeptember 14. Az előadás szerkezete Témakörök 1. A turizmus rendszere TDM szerveződés 2. Turizmusirányítás

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG és MŰKÖDŐKÉPESSÉG a KÉPZÉS tükrében. Nyirádi Ágnes TDM Consulting Kft.

VERSENYKÉPESSÉG és MŰKÖDŐKÉPESSÉG a KÉPZÉS tükrében. Nyirádi Ágnes TDM Consulting Kft. VERSENYKÉPESSÉG és MŰKÖDŐKÉPESSÉG a KÉPZÉS tükrében Nyirádi Ágnes TDM Consulting Kft. T a r t a l o m Van-e összefüggés: versenyképesség és képzés? Nemzetközi összehasonlításban hogy állunk?!? Desztináció

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Balaton turisztikai régió sikeres desztinációvá fejlesztése *** A TDM minta-projekt eredményei. Siófok, 2007. december 13.

A Balaton turisztikai régió sikeres desztinációvá fejlesztése *** A TDM minta-projekt eredményei. Siófok, 2007. december 13. A Balaton turisztikai régió sikeres desztinációvá fejlesztése *** A TDM minta-projekt eredményei Siófok, 2007. december 13. Globális lis cél: c Hosszútávon fenntartható versenyképes turizmus létrehozása

Részletesebben