KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt.

Átírás

1 NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI STANDARDOK SZERINT KÉSZÍTETT KONSZOLIDÁLT, AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA A DECEMBER 31-ÉVEL LEZÁRULT ÉVR L 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Oldal Független könyvvizsgálói jelentés 2 Konszolidált átfogó eredménykimutatás 4 Konszolidált mérleg 5 A konszolidált saját t ke változása kimutatás 6 Konszolidált Cash Flow kimutatás 7 Jegyzetek a konszolidált pénzügyi beszámolókhoz 8 2

3 Konszolidált átfogó eredménykimutatás a december 31-vel végz d évekr l Melléklet Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés költségei 4 ( ) ( ) Bruttó haszon Anyagköltségek Személyi jelleg ráfordítások Igénybevett szolgáltatások Értékcsökkenés és amortizáció 11, Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó M ködési költségek Üzleti eredmény ( ) (23.784) Pénzügyi tevékenység nettó eredménye 7 ( ) (94.886) Adózás el tti eredmény ( ) ( ) Jövedelemadók 8, Adózott eredmény ( ) ( ) Egyéb átfogó jövedelem - - Teljes átfogó jövedelem ( ) ( ) Ebb l: Anyavállalatra jutó rész ( ) ( ) Küls tulajdonosra jutó rész - (2.703) Törzsrészvények átlagos súlyozott száma Egy részvényre jutó eredmény (Ft) 9 Alap (88) (42) Hígított (88) (42) A oldalakon közölt mellékletek a konszolidált beszámoló elválaszthatatlan részei 3

4 Konszolidált mérleg a december 31-i állapot szerint Melléklet ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Ingatlanok, gépek, berendezések Immateriális javak Goodwill Egyéb részesedések Halasztott adókövetelések Befektetett eszközök összesen Forgóeszközök Készletek Vev k és egyéb éven belüli követelések Tényleges adókövetelések Értékpapírok Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Eszközök összesen FORRÁSOK Saját t ke Jegyzett t ke T ketartalék Saját részvények 16 ( ) - Eredménytartalék ( ) Nem irányító részesedés Saját t ke összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Halasztott adó kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Céltartalékok Pénzügyi kötelezettségek Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek és saját t ke összesen A 7-52 oldalakon közölt mellékletek a konszolidált beszámoló elválaszthatatlan részei 4

5 Konszolidált saját t ke változás kimutatása a december 31-ével végz d évr l Melléklet Jegyzett t ke T ketartalék Eredménytartalék Saját részvények Összesen Nem irányító részesedés Saját t ke összesen Egyenleg december 31-én Új leányvállalat alapítása T keemelés Teljes átfogó jövedelem ( ) ( ) (2.703) ( ) Egyenleg december 31-én Kötelezettség t késítése Anonymus vállalatok apportálása Visonka vállalat apportálása Átsorolás (24.807) Követelés apportálása Leányvállalat értékesítése 15 - (3.576) (3.576) Visszavásárolt saját részvények 16 ( ) ( ) ( ) Teljes átfogó jövedelem ( ) ( ) - ( ) Egyenleg december 31-én ( ) ( ) A 7-52 oldalakon közölt mellékletek a konszolidált beszámoló elválaszthatatlan részei 5

6 Konszolidált Cash Flow kimutatása a december 31-ével végz d évr l M ködési tevékenységb l származó cash flow Adózott eredmény ( ) ( ) Korrekciók: Tárgyévi értékcsökkenés Céltartalékok változása Értékvesztés Halasztott adó (21.078) (11.776) Részesedés apport M köd t ke változásai Készletek változása (5.588) ( ) Vev és egyéb követelések változása (9.739) (76.078) Forgatási célú értékpapírok változása Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása (38.277) M ködési tevékenységb l származó nettó cash flow ( ) Befektetési tevékenységb l származó cash flow Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése ( ) ( ) Részesedés beszerzése - (1.379) Befektetési tevékenységb l származó nettó cash flow ( ) ( ) Finanszírozási tevékenységb l származó cash flow Banki hitel felvétel/(visszafizetés) Részvénykibocsátás Visszavásárolt saját részvények ( ) - Finanszírozási tevékenységb l származó nettó cash flow Készpénz és készpénzjelleg tételek nettó változása (22.254) Készpénz és készpénzjelleg tételek év eleji egyenlege Készpénz és készpénzjelleg tételek év végi egyenlege A 7-52 oldalakon közölt mellékletek a konszolidált beszámoló elválaszthatatlan részei 6

7 1. Általános háttér A Közép-európai Gázterminál Nyrt. ( KEG, illetve Társaság ), mely a vállalatcsoport ( Csoport ) anyavállalata, a Magyar Köztársaságban bejegyzett gazdasági társaság. A Társaság m ködése 1991-ig, a jogel d Globimpex Kft. megalakulásáig vezethet vissza, amely október 18-án alakult át KEG Közép-európai Gázterminál Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársasággá. A Társaság Nyilvánosan M köd Részvénytársasággá való átalakulására 2008 novemberében, míg részvényeinek t zsdei bevezetésére május 22-én került sor. A Társaság székhelye 2545 Dunaalmás hrsz. 0704/35. alatt található. A Közép-Európai Gázterminál Nyrt., a cseppfolyós propán-bután gáz (LPG) szolgáltatója 2000 januárjában kezdte meg m ködését Dunaalmáson. A Társaság célja, hogy Európa els olyan LPG alapú energialogisztikai centruma legyen, amely hozzásegíti valamennyi partnerét az optimalizált logisztikai rendszerb l adódó el nyök legteljesebb kihasználáshoz (költségcsökkenés, ellátásbiztonság). A KEG 2001-ben kezdte meg a palackos PB-gáz forgalmazását, azóta palackos viszonteladói hálózatának lefedettsége országos méret re növekedett. Szolgáltatásaik köre rendkívül széles, a palackos és tartályos üzletág mellett autógáz-értékesítéssel is foglalkozik a vállalat. A gázterminál mérnökeinek innovációs terméke a Stafétagáz termékcsalád. Acél, biztonsági szelepes, nem robbanó termékei eddig 2 alkalommal részesültek Innovációs elismerésben. 10 éves EU min sítéssel rendelkeznek, mely nyitásra biztosított szelepeket jelent, forgalmazásukat az Országos Katasztrófavédelmi F igazgatóság ajánlásával végzik. A palackcsalád tagjai az 5 kg-os Turista, a 11 kg-os Midi és a 45 kg-os Jumbo palack, mely a háztartások igényeit l kezdve a mez gazdasági, kereskedelmi- és vendéglátó-ipari elvárásokon keresztül az ipari felhasználók szükségleteit is kielégíti. A Társaság 5 %-ot meghaladó tulajdonosai a fordulónapokon: Tulajdonos neve Tulajdoni hányad (%) Phylaxia 1912 Holding Nyrt Capi-Tall LLC Kirib-Investments N-Joy Média Kftl Koppány Köve Kft Solymász-95 Kft Egyéb Összesen 100,00 100,00 7

8 1. Általános háttér (folytatás) Anonymus társaságok A KEG Nyrt március 31-i ülésén db új, 400 Ft névérték és kibocsátási érték, a korábbiakban kibocsátott részvényekkel azonos jogokat biztosító ( A sorozatú) dematerializált törzsrészvény zártkör forgalomba hozatalával a Társaság alapt kéjének tal történ felemelésér l döntött. Az alapt ke felemelésére nem pénzbeli hozzájárulás (apport) ellenében került sor. Az apport tárgya az ANONYMUS Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felel sség Társaság (Cg: , székhely: 7400 Kaposvár, Arany J. u. 97.) törzst kéjének 100%- át megtestesít, összesen Ft névérték üzletrészeinek és annak leányvállalatának (Anonymus Bázis Kft.) tulajdonjoga volt, melyek összértéke: Az Anonymus társaságok els dleges tevékenysége ingatlankezelés és ingatlan forgalmazás. Visonka társaság A KEG Nyrt. Igazgatótanácsa július 6-án darab új, 400 Ft névérték és kibocsátási érték, a korábbiakban kibocsátott részvényekkel azonos jogokat biztosító ( A sorozatú) dematerializált törzsrészvény zártkör forgalomba hozatalával a Társaság alapt kéjének tal történ felemelésér l döntött. Az alapt ke felemelésére nem pénzbeli hozzájárulás (apport) ellenében került sor. Az apport tárgyai között szerepelt többek között a Visonka Zrt.-ben 100%-os tulajdoni részesedést biztosító (6075 Páhi, III. körzet 51.; Cg ) Visonka Zrt. által kibocsátott db Ft névérték, mindenben azonos jogokat biztosító ( A sorozatú) névre szóló törzsrészvény. Az apport értéke A Visonka Zrt. takarmánykeverési és gabonafeldolgozási tevékenységgel foglalkozik. 8

9 1. Általános háttér (folytatás) 1.1. A mérlegkészítés alapja i) Elfogadás és nyilatkozat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelel ségr l A konszolidált éves beszámolót az Igazgatótanács április 12-én fogadta el. A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Számviteli Standardok szerint, az Európai Unió (EU) Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett és beiktatott standardok alapján készült. Az IFRS-t a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága (IASB) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolás Értelmez Bizottsága (IFRIC) által megfogalmazott, standardok és értelmezések alkotják január 1-jét l a magyar számviteli törvény változása lehet vé teszi, hogy a Csoport konszolidált beszámolóját az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett IFRS alapján készítse el. Jelenleg az EU beiktatási folyamatai és a Csoport tevékenysége alapján nincs különbség a Csoport IFRS és EU által elfogadott IFRS politikák között. A pénzügyi kimutatásokban szerepl közzétételek megfelelnek az egyes standardokban foglalt követelményeknek. ii) A beszámoló készítésének alapja A konszolidált éves beszámoló a december 31-én kibocsátott és hatályos standardok és IFRIC értelmezések szerint készült. Az anyavállalat a nem konszolidált éves beszámolóját a számvitelr l szóló évi C. törvény szerint készíti. E törvény egyes el írásai eltérnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS) foglaltaktól. Annak érdekében, hogy a nemzetközi konszolidált beszámoló összhangban legyen a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardekkel, bizonyos módosításokat kellett végrehajtani a Csoport magyar konszolidált beszámolóján. A beszámoló a bekerülési érték elve alapján került összeállításra, kivéve azokat az eseteket, ahol az IFRS más értékelési elv használatát követeli meg, mint ahogy az a számviteli politikában látható. A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel. 9

10 1. Általános háttér (folytatás) iii) Az értékelés alapja A konszolidált pénzügyi kimutatások esetében az értékelési alapja az eredeti bekerülési érték, kivéve a következ eszközöket és kötelezettségeket, melyek valós értéken kerültek bemutatásra: származékos pénzügyi instrumentumok, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok és értékesíthet pénzügyi instrumentumok. Az IFRS-eknek megfelel pénzügyi kimutatások elkészítése során szükség van arra, hogy a menedzsment szakmai megítélést, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, melyek hatással vannak az alkalmazott számviteli politikákra, valamint az eszközök és kötelezettségek, bevételek és költségek beszámolóban szerepl összegére. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és számos egyéb tényez n alapulnak, amelyek az adott körülmények között ésszer nek tekinthet k, és amelyek eredménye képezi azon eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke becslésének alapját, amelyek egyéb forrásokból nem határozhatók meg egyértelm en. A tényleges eredmények eltérhetnek ezekt l a becslésekt l. A becslések és az alapfeltételezések felülvizsgálatára rendszeresen sor kerül. A számviteli becslések módosítása a becslés módosításának id szakában kerül megjelenítésre, ha a módosítás csak az adott évet érinti, illetve a módosítás id szakában és a jöv beli id szakokban, ha a módosítás mind a jelenlegi, mind a jöv beni éveket érinti. 2. Számviteli politika Az alábbiakban kerülnek bemutatásra a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott jelent sebb számviteli politikák. A számviteli politikák következetesen kerültek alkalmazásra a jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokban szerepl id szakokra vonatkozóan. 10

11 2. Számviteli politika (folytatás) 2.1. A számviteli politika lényeges elemei A pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli elvek a következ k: I) A konszolidáció alapja Leányvállalatok A konszolidált éves beszámoló a KEG Nyrt.-t, illetve az ellen rzése alatt álló leányvállalatokat foglalja magában. Ellen rzésr l általában akkor beszélünk, ha a Csoport közvetve vagy közvetlenül birtokolja az adott társaság szavazati jogainak több, mint 50%-át, és a társaság pénzügyi és operatív tevékenységébe történ befolyás révén el nyöket élvez annak tevékenységéb l. A megszerzett üzletrészekre az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra, amely a megszerzéskori értékviszonyok alapján történik az eszközök és források akvizíció id pontjára, azaz az irányítás megszerzésének napjára vonatkozó piaci értékének alapul vételével. Az akvizíció költsége az ellenérték, valamint a nem irányító részesedéseknek a megszerzett üzletben meglev részesedésének összege. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció id pontjától kezd d en, illetve a tranzakció id pontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem realizált eredmények kisz résre kerülnek, kivéve, ha az ilyen veszteségek a kapcsolódó eszközök értékvesztésére utalnak. A konszolidált éves beszámoló készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítik. A küls tulajdonosokra es t ke- és eredményrész a mérlegben és az eredménykimutatásban külön soron jelenik meg. Az üzleti kombinációk vonatkozásában a nem irányító részesedések vagy valós értéken, vagy a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értékéb l a nem irányító tulajdonosokra jutó összeg értékében kerül meghatározásra. Az értékelés módjának kiválasztása minden üzleti kombináció vonatkozásában egyedileg történik. Az akvizíciót követ en a nem irányító tulajdonosok részesedése az eredetileg felvett érték, módosítva a megszerzett társaság t kéjében bekövetkez változások nem irányító tulajdonosokra jutó összegével. Az id szaki összes átfogó jövedelemb l abban az esetben is részesülnek a nem irányító tulajdonosok, ha ez részesedésük negatív egyenlegéhez vezet. A Csoport leányvállalatokban meglev részesedésének olyan változásai, amelyek nem eredményezik a kontroll elvesztését, t ke tranzakcióként kerülnek elszámolásra. A Csoport, valamint a nem irányító tulajdonosok részesedésre kerül módosításra úgy, hogy azok tükrözzék a leányvállalatokban meglev részesedéseik változását. A nem irányító tulajdonosok részesedését módosító összeg, valamint a kapott vagy fizetett ellenérték különbsége a t kében kerül elszámolásra, mint a társaság tulajdonosaira jutó érték. 11

12 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) Közös vezetés vállalkozások A közös vezetés vállalkozás olyan szerz désen alapuló megállapodás, amelyben két vagy több fél (vállalkozók) közös irányítás alatt álló gazdasági tevékenységet folytatnak. Közös irányítás akkor valósul meg, amikor a tevékenységhez kapcsolódó stratégiai, pénzügyi és operatív döntések a vállalkozók egyhangú beleegyezését követelik meg. A közös vezetés vállalkozás olyan vállalkozás, amely egy gazdasági tevékenységet folytató társaság, partnerség vagy más jogi személy létrehozásával jár, amelyet a Csoport a többi vállalkozóval közösen irányít. A Társaság közös vezetés vállalkozásokban lév részesedései arányos konszolidációval kerülnek bevonásra, azaz a közös vezetés vállalkozások eszközeinek, forrásainak, bevételeinek és ráfordításainak arányos része összevonásra kerül a konszolidált éves beszámoló megfelel soraival. A közös vezetés vállalkozások pénzügyi kimutatásaikat az anyavállalatéval azonos beszámolási évre, konzisztens számviteli politikákat követve készítik el. A közös vezetés vállalkozások addig az id pontig kerülnek arányosan konszolidálásra, ameddig a Csoport közös irányítása fennáll a vállalkozásban. Amikor a Csoport eszközöket ad át, illetve értékesít a közös vezetés vállalkozás részére, a tranzakció annak tartalma alapján kerül elszámolásra. Amikor a Csoport eszközöket vásárol a közös vezetés vállalkozástól, a Csoport akkor számolja el a közös vállalkozás tranzakcióból származó eredményének rá jutó részét, amikor az eszköz harmadik fél részére továbbértékesítésre kerül. A csoporton belüli tranzakciókon keletkez veszteségek azonnal elszámolásra kerülnek, ha azok az eszköz realizálható értékének csökkenésére, vagy értékvesztésre utalnak. A közös irányítás megsz nése esetén a Csoport a megmaradó részesedését valós értéken veszi fel, kivéve, ha nem leányvállalattá vagy társult vállalkozássá válik. A közös vezetés vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. Befektetések társult vállalkozásokban A társult vállalkozás olyan társaság, amelynek pénzügyi és m ködési politikáira a Csoport jelent s befolyást képes gyakorolni, de amely nem leányvállalat vagy közös vezetés vállalkozás. A Csoport társult vállalkozásokban lév befektetései az equity módszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra. Az equity módszer alapján a társult vállalkozásokban meglev befektetés a mérlegben a társult vállalkozás nettó eszközértékének megszerzést követ, Csoportra jutó változásával növelt bekerülési értéken kerül kimutatásra. A társult vállalkozáshoz kapcsolódó goodwill a befektetés könyv szerinti értékének része, és nem kerül amortizálásra. 12

13 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) Az eredménykimutatás a társult vállalkozás m ködéséb l származó eredményének a Csoportra jutó részét tartalmazza. Ha a társult vállalkozás saját t kéjével szemben elszámolt változás történik, a Csoport szintén elszámolja a rá jutó részt, és ahol ez értelmezhet kimutatja a saját t ke változásaként. A Csoport és a társult vállalkozás között történt tranzakciók nyeresége vagy vesztesége a társult vállalkozásban lév tulajdoni hányad mértékéig kerül kisz résre. A társult vállalkozások beszámolási id pontjai megegyeznek a Csoportéval, és a társult vállalkozások számviteli politikája megfelel a Csoport által hasonló tranzakcióknál, hasonló körülmények között alkalmazottal. A társult vállalkozásokban lev befektetések a mérleg fordulónapján értékvesztésre utaló objektív bizonyítékok megállapítása céljából felülvizsgálatra kerülnek. Amennyiben van ilyen bizonyíték, meghatározásra kerül a befektetés realizálható értéke és az elszámolandó értékvesztés. A korábbi években elszámolt veszteségek okának mérlegelése alapján kerül meghatározásra, hogy a veszteségek visszafordításra kerülhetnek-e. Egy társult vállalkozásban meglév jelent s befolyás megsz nése esetén a Csoport a megmaradó részesedést átértékeli, és valós értéken veszi fel. A társult vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. II) Beszámolási pénznem és deviza egyenlegek Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel az anyavállalat funkcionális, valamint a Csoport beszámolási pénzneme a magyar forint. A nem forintban nyilvántartott devizaügyletek kezdetben az ilyen tranzakciók végrehajtásának napján érvényes árfolyamon voltak nyilvántartva. A külföldi devizanemben fennálló követelések és kötelezettségek a mérleg-fordulónapi árfolyamon lettek forintra átszámítva, nem tekintve, hogy az eszköz megtérülése kétesnek min sült. A keletkez árfolyam differenciák az eredménykimutatásban a pénzügyi bevételeket, illetve ráfordítások között kerülnek kimutatásra. A pénzügyi kimutatások magyar forintban (HUF) készültek, a legközelebbi ezerre kerekítve, kivéve ahol ett l eltér en megjelölésre került. A magyar forint (HUF) a funkcionális pénznem a Csoport összes társaságánál. A konszolidált pénzügyi kimutatások magyar forintban készültek, amely a Csoport prezentálási pénzneme. A külföldi pénznemben történ ügyletek a funkcionális pénznemben - a külföldi pénznemben lév összegre a beszámoló pénznemének és a külföldi pénznemnek az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva vannak elszámolva. Az átfogó jövedelemkimutatásban azokat az árfolyam-különbözeteket, amelyek monetáris tételek rendezésekor, az id szak során történt kezdeti megjelenítéskor vagy a megel z pénzügyi kimutatásokban alkalmazott árfolyamtól eltér árfolyam használatból ered en keletkeznek, bevételként vagy ráfordításként vannak kimutatva abban az id szakban, amikor keletkeztek. 13

14 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) A külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettséget a funkcionális pénznemnek a beszámolási id szak végén érvényes árfolyamán számítják át. A valós értéken értékelt külföldi pénznemben meghatározott tételeket a valós érték meghatározásának id pontjában érvényes árfolyamon számítják át. A vev követelések, illetve a szállítói kötelezettségek árfolyamkülönbözetei az üzleti tevékenység eredményében szerepelnek, míg a kölcsönök árfolyamkülönbözetei a pénzügyi m veletek bevételei vagy ráfordításai soron kerülnek kimutatásra. III) Árbevétel Az értékesítési tranzakciók árbevétele a szállítási szerz dések kondícióinak megfelel teljesítésekor jelenik meg. Az árbevétel nem tartalmazza az általános forgalmi adót. Valamennyi egyéb bevétel és ráfordítás az összemérés elve alapján a megfelel id szakban kerül elszámolásra. IV) Jelent s becslések A vezet ségnek az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások összeállítása során egyes esetekben jelent s becslésekkel, illetve feltételezésekkel kell élnie. Ezek a jelent s becslések és feltételezések befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített eszközök és kötelezettségek, bevételek és ráfordítások értékét és a függ eszközök és kötelezettségek kiegészít mellékletben történ bemutatását. A tényleges eredmények eltérhetnek a becsült adatoktól. V) Ingatlanok, gépek, berendezések A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek bemutatásra. A halmozott értékcsökkenés magában foglalja az eszköz folyamatos használatával, m ködtetésével kapcsolatban felmerült terv szerinti értékcsökkenés, valamint az eszköz nem várt, rendkívüli esemény miatt bekövetkezett jelent s mérték megrongálódása, sérülése miatt elszámolt terven felüli értékcsökkenés elszámolt költségeit. A tárgyi eszközök bekerülési értékének része az eszköz beszerzési költsége, saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a felmerült anyag- és bérjelleg költségek és egyéb közvetlen költségek. A tárgyi eszköz beruházáshoz felvett hitel után elszámolt kamat az eszköz bekerülési értékét növeli az eszköz rendeltetésének megfelel állapotba kerüléséig. A tárgyi eszközök könyv szerinti értéke meghatározott id közönként felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy a könyv szerinti érték nem haladja-e meg az eszköz valós, piaci értékét, mivel ez esetben terven felüli leírás elszámolása szükséges az eszköz valós, piaci értékéig. Az eszköz valós, piaci értéke az értékesítési ár, illetve az eszköz használati értéke közül a magasabb. A használati érték az eszköz által generált jöv beni pénzáramlások diszkontált értéke. A diszkontláb a társasági adózás el tti kamatlábat tartalmazza, figyelembe véve a pénz id értékét és az eszközhöz kapcsolódó egyéb kockázati tényez k hatását is. Amennyiben az eszközhöz önállóan nem rendelhet jöv beni pénzáramlás, akkor azon egység pénzáramlását kell alapul venni, amely egységnek része az eszköz. Az így meghatározott értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés az erdménykimutatásban jelenik meg. 14

15 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) A tárgyi eszközök javítási, karbantartási költsége és tartalékalkatrészek pótlása a karbantartási kiadásokat terhelik. Az értéknövel beruházások és a felújítások aktiválásra kerülnek. Eladott, illetve nullára leírt, használaton kívüli eszközök bekerülési értéke és halmozott értékcsökkenése kivezetésre kerül. Minden ilyen módon keletkez esetleges nyereség, vagy veszteség része a tárgyévi eredménynek. A Társaság eszközeinek értékét az eszközök hasznos élettartama alatt lineáris módszerrel írja le. Az élettartam eszközcsoportonként a következ : Épületek Építmények Gépek, berendezések Járm vek év év 3-7 év 5 év A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. Szükség esetén a módosítás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A Csoport terven felüli értékcsökkenést számol el azokra a tárgyi eszközeire, amelyek esetében az eszközök nettó könyv szerinti értéke várhatóan nem térül meg azok jöv beni jövedelemtermel képessége alapján. A Csoport szükséges kalkulációkat a hosszútávú jöv beni cash-flow tervek megfelel diszkontálása alapján készíti. VI) Immateriális javak Az egyedileg beszerzett immateriális javak beszerzési áron, az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak pedig valós értéken kerülnek felvételre a megszerzés id pontjában. A könyvekbe való felvételre abban az esetben kerül sor, ha az eszköz használata bizonyíthatóan jöv beli gazdasági javak beáramlását eredményezi, és annak költsége egyértelm en meghatározható. A bekerülést követ en az immateriális javak vonatkozásában a bekerülési érték modell irányadó. Ezen eszközök élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján. Az amortizációs id szak és az amortizáció módszere évente felülvizsgálatra kerül a pénzügyi év végén. A saját el állítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra, hanem felmerülésük évében elszámolásra kerülnek az eredménnyel szemben. Az immateriális javak évente felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából egyedileg, vagy a jövedelemtermel egység szintjén. A védjegyek, licencek, iparjogvédelem alá es javak és szoftverek beszerzési költségei aktiválásra kerülnek és lineáris módszer szerint íródnak le a becsült hasznos élettartamuk alatt: Vagyoni érték és egyéb jogok, valamint szoftverek 3-10 év 15

16 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) VII) Goodwill A goodwill a megszerzett leányvállalat, társult társaság, illetve vegyesvállalat azonosítható nettó eszközeinek beszerzési értéke és valós értéke közötti pozitív különbözet a megszerzés napján. A goodwill nem kerül amortizálásra, de a Csoport minden évben megvizsgálja, hogy vannak-e arra utaló jelek, hogy a könyv szerinti érték valószín leg nem fog megtérülni. A goodwill az esetleges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. VIII) Kutatás-fejlesztés A kutatás-fejlesztés költségei a felmerülés évében az eredmény terhére kerülnek elszámolásra. Az egyedi projekteken felmerül fejlesztési költségek akkor vihet k tovább, ha annak jöv beli megtérülése megfelel en bizonyítottnak tekinthet. A kezdeti elszámolást követ en a fejlesztési költségekre a bekerülési érték modell alkalmazandó, amely szerint az eszköz értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. Amortizáció nem kerülhet elszámolásra a fejlesztési szakaszban felmerült költségekre. A fejlesztési költségek könyv szerinti értéke évente felülvizsgálatra kerül értékvesztés szempontjából, amikor az eszköz használatba vétele még nem történt meg, vagy gyakrabban, ha a beszámolási év során arra utaló jel merült fel, hogy a könyv szerinti érték nem térül meg. IX) Készletek A készletek a felesleges, illetve az elfekv készletekre képzett értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vagy a nettó realizálható értéken szerepelnek attól függ en, melyik az alacsonyabb. A készletértéket a tényleges bekerülési értéken határozzák meg. A saját termelés készletek önköltsége tartalmazza az alapanyagok súlyozott átlagos beszerzési árát, a közvetlen bérköltséget és járulékait és a termel gépek értékcsökkenését, karbantartását. X) Követelések A követelések a becsült veszteségekre képzett megfelel mérték értékvesztéssel csökkentett nominális értéken szerepelnek a kimutatásokban. Az év végén fennálló kinnlev ségek teljes kör felülvizsgálata alapján becslés készült a kétes követelésekre vonatkozóan. XI) Pénzügyi eszközök Az IAS 39 standard hatókörébe tartozó pénzügyi eszközök az alábbi négy csoportba sorolhatók: nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt ( kereskedési célú ) pénzügyi eszközök, kölcsönök és követelések, lejáratig tartott befektetések és értékesíthet pénzügyi eszközök. A pénzügyi eszközök megjelenítésekor azok kezdeti értékelése valós értéken történik. 16

17 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) A kezdeti megjelenítést követ en azok a pénzügyi eszközök, amelyek kereskedési célúnak vagy értékesíthet nek min sülnek, valós értéken kerülnek értékelésre, a kereskedési célú értékpapírokon elért nem realizált árfolyamnyereség vagy -veszteség egyéb bevételként (ráfordításként) kerül elszámolásra, az értékesíthet értékpapírokon elért nem realizált árfolyamnyereség vagy veszteség pedig a saját t ke különálló elemeként jelenik meg, amíg a befektetés értékesítésre vagy más módon kivezetésre nem kerül a könyvekb l, vagy amíg az adott befektetésen értékvesztést el nem számolnak, amely id pontban a saját t kében elszámolt halmozott nyereség vagy veszteség bevételként kerül kimutatásra. Az egyéb hosszú lejáratú befektetések, amelyek lejáratig tartottnak min sülnek, mint például egyes kötvények, az els megjelenítést követ en amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az amortizált bekerülési érték számítása a beszerzéskori diszkont vagy prémium figyelembevételével történik a lejáratig tartó id szak alatt. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott befektetések esetében a befektetés kivezetésekor vagy értékvesztésekor, illetve az amortizációs id szak alatt keletkez nyereség vagy veszteség bevételként kerül kimutatásra A t zsdei forgalomban résztvev befektetések esetén a piaci érték a mérlegfordulónapon kihirdetett hivatalos árfolyam alapján kerül meghatározásra. T zsdén nem jegyzett, illetve nem forgalmazott értékpapírok esetén a piaci érték a hasonló/helyettesít pénzügyi befektetés piaci értéke, amennyiben ez a módszer nem alkalmazható, akkor a piaci érték a befektetéshez kapcsolódó eszköz becsült jöv beni pénzáramlása alapján kerül meghatározásra. A Csoport minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a pénzügyi eszközre, vagy eszközök csoportjára értékvesztést szükséges-e elszámolni. Amennyiben az amortizált bekerülési értéken kimutatott eszközök felmerül olyan körülmény, hogy értékvesztés elszámolása szükséges, annak mértéke az eszköz nyilvántartási értéke és az eszköz jöv beni pénzáramainak eredeti effektív kamatlábbal diszkontált összegének különbsége. Az értékvesztés az eredménykimutatásban jelenik meg. Amennyiben a kés bbiekben az elszámolt értékvesztés összege csökken, az visszaírásra kerül, azonban csak olyan mértékben, hogy az eszköz nyilvántartási értéke ne haladja meg a fordulónapi amortizált értékét. Az értékpapír-befektetések teljesítés-napi árfolyamon és kezdetben beszerzési áron kerülnek értékelésre. Azok a rövid lejáratú befektetések, amelyek kereskedési célból tartott értékpapírokat tartalmaznak, a következ beszámoló id pontjában érvényes valós piaci értéken szerepelnek, és értéküket a mérleg fordulónapján érvényes nyilvánosan jegyzett árfolyam szerint számolják. A nem realizált nyereségeket és veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Az értékesíthet értékpapírok esetében a nem realizált nyereség és veszteség a saját t kében kerül elszámolásra mindaddig, amíg az értékpapír értékesítésre nem kerül, vagy értékvesztés elszámolási döntés nem születik, amikor is az addig a saját t kében elszámolt kumulált nyereség vagy veszteség az adott id szak eredménykimutatásában kerül elszámolásra. XII) Származékos pénzügyi eszközök A származékos pénzügyi instrumentumok kezdetben beszerzési áron kerülnek értékelésre, a következ beszámoló id pontjában pedig valós piaci értékre kerülnek átértékelésre. A fedezeti ügyleteken kívüli származékos pénzügyi instrumentumok valós piaci értékében bekövetkezett változást az eredménykimutatás tartalmazza. 17

18 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) XIII) Céltartalékok A Csoport céltartalékokat mutat ki a múltbeli események következtében meglév (jogi vagy vélelmezett) kötelmek után, amelyeket a Csoportnak valószín leg ki kell egyenlítenie, és ha a kötelem összege megbízhatóan mérhet. A céltartalékként kimutatott összeg a meglév kötelem rendezéséhez a mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, figyelembe véve a kötelmet jellemz kockázatokat és bizonytalanságokat. Amennyiben a céltartalék értékeléséhez a meglév kötelem rendezéséhez várhatóan szükséges cash-flow-t használják, a céltartalék könyv szerinti értéke ezen cash-flow-k jelenértéke. Amennyiben a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét vagy annak egészét egy másik fél várhatóan megtéríti, a követelést eszközként akkor van kimutatva, ha lényegileg biztos, hogy a gazdálkodó egység megkapja a térítést és a követelés összege megbízhatóan mérhet. A hátrányos szerz désekb l fakadó meglév kötelmek céltartalékként vannak kimutatva. A Csoport akkor min sít hátrányosnak egy szerz dést, ha a szerz dés alapján fennálló kötelmek teljesítésének elkerülhetetlen költségei meghaladják a szerz dés alapján várhatóan befolyó gazdasági hasznokat. Átszervezési céltartalék akkor kerül kimutatásra, amennyiben a Csoport elkészített egy, az átszervezésre vonatkozó, részletes, formális tervet és a terv végrehajtásának megkezdésével vagy a terv f bb jellemz inek az érintettek számára történ bejelentésével jogos várakozást ébresztett az érintettekben arra, hogy végre fogja hajtani az átszervezést. Az átszervezési céltartalék csak az átszervezéssel kapcsolatban felmerül közvetlen ráfordításokat foglalja magában, melyek szükségszer en együtt járnak az átszervezéssel és nem kapcsolódnak a gazdálkodó egység folytatódó tevékenységéhez. XIV) Társasági adó A társasági adó mértéke a társasági és osztalékadóról szóló törvény alapján, valamint a helyi ipar zési adó rendelet által meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely a halasztott adóval kerül módosításra. A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A folyó adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér a konszolidált beszámolóban kimutatott adózás el tti eredményt l, az adóalapot nem képz nyereségek és veszteségek, illetve az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembe vételre. A Csoport folyó adófizetési kötelezettsége a mérleg fordulónapjáig hatályban lév vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenérték a hatályba lépéssel) adókulcs alapján kerül meghatározásra. A halasztott adó számítása a kötelezettség módszer szerint kerül kiszámításra. Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történ, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában id beli különbség adódik. 18

19 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) A halasztott adókövetelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az id beli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adókötelezettség és követelés mértéke tükrözi a Csoportnak a mérleg fordulónapján fennálló, az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozó becslését. Halasztott adókövetelés a levonható id beli eltérések, a továbbvihet adókedvezmények és negatív adóalap vonatkozásában csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószín síthet, hogy a Csoport a jöv beni tevékenysége során adóalapot képz nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthet. Minden mérleg fordulónapon a Csoport számba veszi a mérlegben el nem ismert halasztott adóeszközöket, valamint az elismert adóeszközök könyv szerinti értékét. A korábban mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi, amely várhatóan megtérülhet a jöv beni nyereségadójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti a Csoport halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére, várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját t kével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban vagy egy másik id szakban szintén a saját t kével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamen leges hatályú változása miatt bekövetkez módosításait is. A halasztott adó eszközök és kötelezettségek egymással szemben történ elszámolására akkor van lehet ség, ha a társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Csoportnak szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása. XV) Lízing Pénzügyi lízingr l beszélünk abban az esetben, amikor a lízing feltételei szerinti, az eszközbirtoklásból származó összes kockázat és költség a lízingbe vev t terheli. Minden egyéb lízing operatív lízingnek min sül. Pénzügyi lízing estén a Vállalatcsoport által lízingelt eszközök a Csoport eszközeinek min sülnek és megszerzéskori, piaci értéken kerülnek kimutatásra. A lízingbe adó felé felmerül kötelezettség a mérlegben pénzügyi lízing kötelezettségként jelenik meg. A lízinggel kapcsolatosan felmerül költségek, amelyek a beszerzett eszközök valós értékének és a teljes lízingkötelezettségnek a különbségei, az eredmény terhére kerülnek elszámolásra a lízing teljes futamideje alatt, úgy, hogy egy állandó, id szakosan megjelen ráfordítást jelentsenek a kötelezettség fennálló összegére vonatkozóan az egyes id szakokban. Az összes kötelezettség és a lízingelt eszköz megszerzéskori piaci értékének különbözetéb l adódnak, vagy a releváns lízing futamidején túl - annak érdekében, hogy a fennmaradó kötelezettség egyenlegében bekövetkezett változás id r l id re nyomon követhet legyen -, vagy az egyes beszámolási id szakokban kerülnek az eredménykimutatásban elszámolásra. 19

20 2.1. A számviteli politika lényeges elemei (folytatás) XVII) Egy részvényre jutó eredmény (EPS) Az egy részvényre jutó hozam meghatározása, a Csoport eredményének és a részvényeknek a visszavásárolt saját részvények id szaki átlagos állományával csökkentett állományának a figyelembe vételével történik. Az egy részvényre jutó hígított eredmény hasonlóan kerül kiszámításra, mint az egy részvényre jutó eredmény. A számításnál azonban figyelembe veszik az összes hígításra alkalmas forgalomban lév részvényt a törzsrészvények után kiosztható hozamot megnövelve az adott id szakban figyelembe vehet átváltoztatható részvények osztalékával és hozamával, módosítva az átváltásból ered további bevételekkel és ráfordításokkal, - a forgalomban lév részvények súlyozott átlagos darabszámát megnövelve azon további részvények súlyozott átlagos darabszámával, melyek forgalomban lennének, ha az összes átváltoztatható részvény átváltásra kerülne. XVIII) Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képz mérlegben és eredménykimutatásban, hacsak nem üzleti kombinációk során szerezték. A kiegészít mellékletben kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesít források kiáramlásának esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képz mérlegben és eredménykimutatásban, de amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószín síthet, a kiegészít mellékletben kimutatásra kerülnek. XIX) Visszavásárolt saját részvények A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett t kéb l kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti különbözet közvetlenül a t ketartalékban kerül elszámolásra. XX) Szegmens információk Üzleti szempontból a Csoport két f szegmensre osztható: Gáztermelés és értékesítés és Takarmánytermelés és értékesítés. Ezen üzleti szegmensek szerinti bontás alapán készíti el a Csoport a szegmens információit a menedzsment számára. A menedzsment felel s az üzleti er források szegmensek részére való hozzárendeléséért illetve a teljesítmények számonkéréséért. XXI) Osztalék Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják. 20