AZ ADATVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA A MAGYAR NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÖRTÉNETÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ADATVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA A MAGYAR NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÖRTÉNETÉBEN"

Átírás

1 AZ ADATVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA A MAGYAR NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÖRTÉNETÉBEN DR. LAKATOS MIKLÓS A tanulmány áttekintés ad a népszámlálások jogi szabályozásának eddig még fel nem tárt kérdéseiről, ismerteti a szerteágazó joganyagnak a témával kapcsolatos legfontosabb szabályait, bizonyítani kívánja, hogy a statisztika a változó gazdasági és társadalmi környezet ellenére is elsődleges szempontként kezelte az adatvédelem szabályozását. Röviden összefoglalja az adatvédelem statisztikai jogi szabályozásának főbb jellemzőit a rendszerváltozás után. Összefüggéseiben elemzi a népszámlálással a statisztikával, az adatvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás fontosabb rendelkezéseit, továbbá ismertetést ad a évi népszámlálást elrendelő törvény adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseiről. A TÁRGYSZÓ: Népszámlálás. Adatvédelem. A statisztika története. népszámlálások jogi szabályozása során a jogalkotók és a jogalkalmazók egyaránt alapvető problémaként kezelték az adatvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. Már az első modern értelemben vett népszámlálás elrendelése során jelezték, hogy ha olyan balítéletek merülnének fel, hogy a népszámlálás oly célzatú puhatolás akarna lenni, mely új terhek kiszabására, adó felemelésére fogna vezetni, ezeket el kell oszlatni. 1 AZ ADATVÉDELEM KÉRDÉSKÖRÉNEK STATISZTIKAI JOGI SZABÁLYOZÁSA 1870 ÉS 1990 KÖZÖTT A népesség számbavételét egyetlen állam sem tudta (tudja) nélkülözni. Népességösszeírásokat már az ókorban is végeztek, Magyarországon is voltak népszámlálások, de ezek adóztatási célból készültek, így csak a népesség adóköteles részét vették számba, gyakran nem is a lélekszámot írták össze, hanem az adóalapot, a telkeket, portákat. Az évi kiegyezés új helyzetet teremtett azáltal, hogy az életviszonyokat szabályozó rendelkezések legitimmé váltak, amely mögött ott állt a magyar Országgyűlés tekintélye. Nem véletlen, hogy a kiegyezést követően rövid időn belül teljes körű összeírást hajtottak végre abból a célból, hogy hiteles adatok álljanak rendelkezésre az ország népességéről, lakásállományáról (és hasznos állatállományáról). 1 A belügyi és a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi és a honvédelmi miniszter sz. rendelete. Felhívás.

2 DR. LAKATOS: AZ ADATVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 795 Az évi népszámlálás A nagy népességi adatfelvételt az évi III. törvény a népszámlálásról rendelte el, amely az Országos Törvénytárban július 13-án jelent meg (ekkor lépett életbe). A törvény 1. -a szerint A magyar korona országainak területén általános népszámlálás rendeltetik el. Ezen népszámlálás az deczember 31-én létező népességi állapot szerint 1870 január 3-kán országszerte meginditandó, és teljes befejezéseig szakadatlanul folytatandó. A 2. szerint A népszámlálással egyidőben a lakhelyek és hasznos háziállatok öszszeírása is eszközlendő. A 3.. kimondja, hogy Mindenki köteles a népszámlálás alkalmával számbaveendő adatokat saját maga, családtagjai, hozzátartozói és lakói után híven bevallani. Ez az adatszolgáltatási kötelezettség kiegyezés utáni első törvényes szabályozása. Ugyanez a paragrafus határozza meg az adatszolgáltatás alól magukat kivonókat és hamis adatokat bevallókat sújtó büntető szankciókat (20 forintig terjedhet a bírság) s az ezekkel járó eljárási szabályokat. A 4. -ból kitetszően Minden község tartozik a saját népszámlálása körül hivatalosan működő egyének fuvarozásáról és szállásáról saját költségére gondoskodni. Az 5. a népszámlálás végrehajtásának módozatait, valamint a szükséges utasítások kidolgozását két főhatóság : a belügyi és a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterek hatáskörébe utalja. Mindezt az illetékes miniszterek Horvát-Szlavon országokat illetően ezen országok kormányaival egyetértőleg állapítják meg. A 6. a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek a népszámlálás foganatosítására egyelőre forintnyi hitelt nyújt. A törvény a 7. szerint a belügyi, a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi és a honvédelmi miniszter (Horvát-Szlavonországokban ezen országok kormánya) teljesítendi. A törvénycikknek a törvényhatóságokhoz a rendes úton való szétküldése után a belügyi és a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter számú rendeletében buzdításuk és lelkesítésük végett külön Felhívást intézett a törvényhatóságokhoz. A Felhívás arra is utal, hogy a hozzá mellékelt utasítás kiegészítéseképpen a számlálóbizottságok számára részletes oktatások fognak kiszolgáltatni ; továbbá, hogy... a begyűlt anyag a kebelbeli statisztikai hivatal által fog feldolgoztatni és az egész nemzet használatára közzététetni. Ha pedig olyan balítéletek merülnének fel, hogy a népszámlálás... oly célzatú puhatolás akarna lenni, amely új terhek kiszabására, adó felemelésére fogna vezetni, ezeket el kell oszlatni. Az adatszolgáltató védelmének ez a nagy állapotfelvételnél való első meghatározása hazánkban. Az adatszolgáltatók védelmére tett utalás tehát nem a népszámlálást elrendelő törvényben, hanem egy alacsonyabb rendű jogszabályban (a Felhívásban) jelentkezett. A következőkben csak azoknak a népszámlálásoknak törvényi szabályozásáról szólunk, melyek adatvédelmi szempontból a korábbitól eltérő megoldást alkalmaztak. Az évi népszámlálás Az 1890-es évtizedben több olyan esemény is bekövetkezett nem függetlenül a millenniumi évfordulótól, amelyek a következő népszámlálások sorsára jelentős hatással

3 796 DR. LAKATOS MIKLÓS voltak. Például az évi VIII. törvény alapján a népszámlálásokéval vetekedő méretű mezőgazdasági összeírást hajtottak végre. Ezt megelőzően 1893-ban szintén jelentős nagyságrendű Európában egyedülálló ún. cigányösszeírásra került sor. Jelentős hatást gyakorolt a magyar statisztika fejlődésére az állami anyakönyvezés évi bevezetése, amely az anyakönyvvezetőket statisztikai adatszolgáltatásra kötelezte. A népszámlálások szempontjából legfontosabb esemény azonban a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló évi XXXV. törvény megalkotása volt. Ez a törvény, amely a régi keretek közül kinőtt statisztikai hivatal munkásságához minden téren szilárdabb alapokat adott, az adatgyűjtések sikerét biztosító számos intézkedésével használt a népszámlálások ügyének is. Jelentősége miatt e törvénnyel részletesebben foglalkozunk. Az évi XXXV. tv. 9. -a az adatszolgáltatásra korábban is kötelezett közhivatalokon és hatóságokon kívül 2 a magánszemélyekre is kimondja az adatszolgáltatás kötelezettségét, a 3. rendelkezésének megfelelően az Országgyűlés által elfogadott munkaterv korlátai között. Így ez a rendelkezés már a népszámlálásokra is kiterjed, ugyanis korábban a népszámlálások alkalmából alkotott törvényekbe külön szabályt kellett felvenni a magánszemélyek adatbevallásának biztosítására. Az adatszolgáltató kötelezettségének megszegése esetén a törvény 11. -a biztosítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a be nem szolgáltatott adatot a központi statisztikai hivatal a mulasztó költségére a helyszínen begyűjtse. A 13. a szándékosan elkövetett hamis vagy valótlan adatszolgáltatást bünteti, függetlenül attól, hogy magán- vagy nem magánszemély követi azt el. Ehhez kapcsolódik a 14. -ban leírt szabályozás, amely a hamis hírek terjesztéséből vagy egyéb okból nem a tervezett időpontban végrehajtott vagy meghiúsult adatfelvétel miatti kártérítési költségekről rendelkezik. 13. A ki tudva hamis vagy valótlan statisztikai adatokat vall be, vagy a jelen törvény szerint beszolgáltatandó statisztikai adatok beszolgáltatását a szabályszerű felszólítás jogerőre emelkedése után megtagadja, kihágást követ el s annyiszor a mennyiszer 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 14. A ki a jelen törvény szerint beszolgáltatandó statisztikai adatok gyűjtését hamis hírek terjesztésével megnehezíti, vagy ez által a felvételnek az előszabott időben való végrehajtását megakadályozza; az ebből származó károkat, úgymint az esetleg szükségessé vált újabb felvételi vagy egyéb intézkedések költségeit viselni tartozik. Az okozott károk megtérítésére vonatkozó kötelezettséget, a kárösszeget, valamint a költségek öszszegét az illetékes királyi bíróság állapítja meg. Adatvédelmi szempontból az egyik legfontosabb törvényszakasz a 15., ugyanis itt található az a rendelkezés, amely a statisztikai adatszolgáltatás lelkét képezi, nevezetesen az, hogy az adatfelvétel során begyűjtött személyes adatok vagy üzleti titkot képező információk büntetlenül a statisztikai információs rendszerből nem áramolhatnak ki. 15. A központi statisztikai hivatal alkalmazottja, vagy a jelen törvény értelmében szolgáltatandó statisztikai adatok gyűjtésével vagy feldolgozásával megbízott más egyén, ki ily minőségében tudomására jutott egyéni természetű statisztikai vagy egyéb adatokat, akár alkalmaztatásának vagy megbízatásának idejében, akár annak megszünte után magánosoknak vagy oly hatóságoknak, melyek azok átvételére jogosítva nincsenek, elbeszél, kiszolgáltat, felmutat, megtekinteni enged vagy a jelen törvény ellenére köztudomásra juttat a mennyiben cselekedete súlyosabb büntetőjogi beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és 2 hónapig terjedhető elzárással, valamint 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Fennmarad ezenkívül a fegyelmi felelősség és az okozott kár megtérítésének kötelezettsége. 2 Lásd az évi XXV. törvényt.

4 DR. LAKATOS: AZ ADATVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 797

5 798 DR. LAKATOS MIKLÓS

6 AZ ADATVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 797 Már ebben a törvényben nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy egyéni jellegű statisztikai bevallások az adó kivetésénél alapul nem szolgálhatnak, és a statisztikai hivatal a tudomására jutott adatokat mai szóval a regisztertípusú adatok kivételével mindenkor csak területi vagy tárgy szerinti összefoglalásban teheti közzé az egyénenként való közzététel mellőzésével. A múlt századfordulón tehát már rendkívül korszerű módon megfogalmazták az egyedi adatok közzétételének tilalmát. 17. Egyéni természetű statisztikai bevallások és az adatgyűjtés vagy ellenőrzés alkalmával a központi statisztikai hivatal tudomására jutott egyéb adatok az adók kivetésénél alapul nem vehetők. A központi statisztikai hivatal a statisztikai adatokat a czimtárak körébe tartozó közlemények és azon adatok kivételével, a melyek törvény alapján vagy máskülönben úgyis nyilvánosságra hozatnak nem egyénenkint, hanem mindenkor csak területi vagy tárgy szerinti összefoglalásban teheti közzé. Az évi XXXV. törvény rendelkezéseit összefoglalva megállapíthatjuk, hogy e törvény tartalmazza azokat az alapvető adatvédelmi szabályokat, amelyek a jelenlegi adatvédelmi szabályozást is jellemzik. Az évi népszámlálás előkészítését tehát jelentős mértékben befolyásolta, hogy a statisztikai szolgálatra vonatkozóan európai színvonalú, új statisztikai törvény volt életben Magyarországon. Ezért akkor vita tárgyát képezte, hogy az évi népszámlálást is, mint korábban külön törvény rendelje-e el, vagy pedig tekintettel arra, hogy az évi XXXV. törvény a népszámlálás végrehajtására nézve mindazokat a garanciákat tartalmazza, amelyek a korábbi népszámlálási törvényekben benne foglaltattak elegendő a statisztikáról szóló törvényt alkalmazni. Végül a vitát az döntötte el, hogy az állam a népszámlálás végrehajtására fordított kiadásoknak a községekre eső részét nem vállalta, így ahhoz, hogy a községeket kötelezni lehessen arra, hogy költségvetésükből fedezzék a népszámlálás költségeit, külön törvény útján volt célszerű elrendelni. Ezenkívül a korabeli döntéshozók azon a véleményen voltak, hogy alkotmányossági szempontból is indokolt ezt az egész lakosságot érintő nagy eseményt törvényi szinten szabályozni. Ezek után a második világháború befejezéséig már ezen érvek alapján a népszámlálásokat mindig külön törvény rendelte el. Ilyen előzmények után hozta meg a törvényhozás az december 15-én szentesített évi XLIII. törvényt az évi népszámlálásról. Lényegileg ez a törvény is azonos a korábbiakkal, mivel azonban több tekintetben az évi XXXV. törvényre támaszkodhatott, csupán hat olyan paragrafust tartalmazott, amely többé-kevésbé azonos volt a korábbi népszámlálási törvényekben megfogalmazott rendelkezésekkel. Nagyon fontos, és a későbbi népszámlálási törvényeknél alkalmazott megoldás, hogy az 5. a központi statisztikai hivatalról szóló XXXV. törvény 3. és ait az évi népszámlálás munkálataira is kiterjesztette. Ez a megoldás azt jelenti, hogy a népszámlálás szempontjából az adatvédelmi garanciákat főleg a statisztikáról szóló törvény tartalmazza, és a népszámlálást elrendelő törvény csak utal ezekre a biztosítékokra. Ez a jogi megoldás mind a mai napig kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemzi a népszámlálással kapcsolatos jogalkotást. Az évi népszámlálás Az 1920-as évtizedben az első világháborút követő válságok leküzdése után viszonylag gyors ütemben rendeződtek a gazdasági társadalmi viszonyok. A megváltozott

7 798 DR. LAKATOS MIKLÓS határok között működőképes közigazgatási rendszer jött létre, amelynek fontos része volt a statisztikai szakszolgálat intézményrendszere. Egyre jelentősebbé vált a központi statisztikai hivatalon kívül folyó statisztikai tevékenység, rendszeressé váltak más hivatalos szervek adatgyűjtései, amelyek között az együttműködés nem volt kellőképpen biztosítva. Ezért a kormányzat elhatározta, hogy módosítja (illetve új törvénnyel helyettesíti) az évi XXXV. törvényt. Az új törvény megalkotásának fő indoka tehát az volt, hogy a statisztikáról szóló törvény ne csak a hivatal tevékenységét szabályozza, hanem terjedjen ki az egész statisztikai szakszolgálatra. A témánk szempontjából fontos adatvédelmi szabályok azonban alapvetően nem változtak, az új törvény szinte változtatás nélkül (más paragrafusszámmal, illetve eltérő formai megoldással) vette át a korábbi a szabályokat. Az Országgyűlés elfogadta az évi XIX. törvénycikket a hivatalos statisztikai szolgálatról, amely az Országos Törvénytár május 22-i 11. számában jelent meg. Mivel az adatvédelemmel kapcsolatos törvényszövegek nagy része egyezik a korábbi törvény szövegével, ezért ezeknek a törvényszakaszoknak az idézésétől eltekintünk. Az évi népszámlálásra az első világháborút követő népességi és társadalmi mozgásokhoz képest megállapodottabb körülmények között, de súlyos gazdasági helyzetben, fokozódó munkanélküliség idején került sor. A népszámlálás előkészítése az első népszámlálások tapasztalatai alapján az összeírást megelőző években megkezdődött. Az adatfelvétel tervezetének kidolgozását, kérdéseinek, nyomtatványainak összeállítását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elkészítette és az illetékes szervekkel megtárgyalta. A népszámlálást a kialakult gyakorlatnak megfelelően külön törvény, az évi XXV. törvény rendelte el. A népszámlálással kapcsolatos végrehajtási rendeletet (4341/1930. M.E.sz.) a miniszterelnök október 15-i dátummal írta alá, ez az utasításokat és nyomtatványmintákat tartalmazó füzetben teljes terjedelmében megjelent. Az évi népszámlálás Az évi népszámlálás előkészítése során a KSH főleg a korábbi népszámlálások, valamint az évi népesség-összeírások tapasztalataira támaszkodott. A népszámlálást a korábbiakhoz hasonlóan külön törvény rendelte el. A törvényjavaslatot október 21-én terjesztették az Országgyűlés elé, és az évi népszámlálást elrendelő évi XXX. törvényt november végén fogadták el. A törvény lényegében a már hagyományosnak tekinthető, a népszámlálással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazta. Ennél a törvénynél alkalmazták először azt a formulát, hogy a hatályban levő statisztikai törvényre csak általánosságban hivatkoztak. 7. A hivatalos statisztikai szolgálatról szóló 1929: XIX. törvénycikk rendelkezéseit egyebekben a jelen törvény alapján végrehajtandó népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások tekintetében megfelelően alkalmazni kell. A jogalkotó ebben az esetben eltért a korábbi tételes paragrafusokra történő hivatkozásoktól, ezt valószínűleg azért tette, mert alacsonyabb szintű jogszabályban például miniszterelnöki rendeletben kívánta részletesen szabályozni az adatvédelmi kérdéseket. (A korábbi pontosabb megoldás alkotmányossági szempontból megnyugtatóbbnak tűnik.) Az összeírási munkálatok végrehajtására a miniszterelnök kiadta a 8558/1940. M. E. sz. rendeletét, amely az évi népszámlálásra, valamint az azzal kapcsolatos összeírá

8 AZ ADATVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 799 sokra vonatkozott. A rendelet tagolása egyértelműen elkülönítette a népszámlálást, illetve a hozzá kapcsolt statisztikai jellegű adatgyűjtéseket és az egyidejűleg végrehajtott nyilvántartási célú külön számbavételt. Témánk szempontjából fontos megemlíteni, hogy ennek az igen részletes utasításokat tartalmazó rendeletnek a IX. fejezete (Vegyes és zárórendelkezések) határozta meg a büntetőszankciók megjelölésével az adatszolgáltatási kötelezettséget, intézkedett az esetleges valótlan vagy megtagadott adatszolgáltatás büntetéséről, és megismételte a népszámlálási törvénynek azt a rendelkezését, hogy a számlálóbiztosokat és felülvizsgálókat népszámlálási működési körükben közhivatalnoknak kell tekinteni. Ugyanez a rész foglalta össze az adatszolgáltatók védelmére (a titoktartásra) vonatkozó rendelkezéseket: az egyéni természetű adatok titkosságát általában és külön az adók kivetése tekintetében, a titkosság (az adatgyűjtésben és az adatok feldolgozásában részt vevők részéről való) megsértésének büntetését, és azt, hogy az adatokat nem egyénenként, hanem mindenkor csak területi vagy tárgy szerinti összefoglalásban szabad közzétenni. Végül a szakszempontból nem megfelelő adatpublikációk elkerülése céljából kimondta a rendelet, hogy a népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások során megállapított helyi vonatkozású adatokat (például a község, illetőleg város lakosainak számát) csak a Központi Statisztikai Hivatal tudtával és beleegyezésével szabad felhasználni vagy nyilvánosságra hozni. Sajnos hiába volt az évi népszámlálás szokásosnak megfelelő jogi szabályozása és az adatvédelmi előírásoknak a miniszterelnöki rendeletben történő pontos megfogalmazása. A második világháború után a nem jogállamiság talaján álló politikai társadalmi folyamatok nagy csapást mértek a statisztikai adatszolgáltatási rendszer hitelességére. Mint a leírtakból is láthattuk a Központi Statisztikai Hivatal az első önálló magyar népszámlálástól kezdve következetesen ragaszkodott az összeírások során összegyűjtött személyes adatok, információk bizalmas kezeléséhez. Az elmúlt 130 éves időszakra viszszatekintve csupán az évi népszámlálás esetében fordulhatott elő, hogy a Hivatal illetékességét messze meghaladó okok miatt nem tudott érvényt szerezni ennek az elvnek. Az évi népszámlálás adatállományának nemzetiségre és anyanyelvre vonatkozó információit ugyanis felhasználták a magyarországi németek ellen 1945-ben, aminek következtében a német lakosság jelentős részét kitelepítették az ország területéről, a következő években hozott jogfosztó intézkedések végrehajtásával. 3 Az utóhatást önmagában is jelzi, hogy az évi népszámlálás alkalmával a megmaradt németségnek is csak töredéke (22 ezer fő) vallotta magát német anyanyelvűnek, és csupán 2600 fő német nemzetiségűnek. A bevallás arányai később javultak, de bizonyos tartózkodást főleg a nemzetiség bevallásánál még évtizedeken át nyomon lehetett követni. Az évi népszámlálás adataival rendkívüli körülmények között éltek vissza, akkor amikor Európa-szerte erőszakos módon lakosságcseréket hajtottak végre. (A szövetséges hatalmak előzetesen Lengyelországból 3,5 millió, Csehszlovákiából, Ausztriából és Magyarországról 3,2 millió német kitelepítését írták elő.) A KSH-t mint a statisztika alkalmazásáért felelős intézményt különösen érintette a népszámlálási adatokkal történő visszaélés utóhatása. Évtizedekig kellett viselnie következményeit a lakossági felvételek során szembesülve az adatszolgáltatók bizalmatlanságával, akkor amikor a vázolt feltételek között a felelősségét messze meghaladó szempontok kényszerítő ereje érvényesült. 3 Részletesen lásd: Fehér István (1988): A magyarországi németek kitelepítése Akadémiai Kiadó, Budapest.

9 800 DR. LAKATOS MIKLÓS A statisztikai adatok bizalmas kezelésének megsértése nem azt jelenti, hogy le kell mondani arról, hogy a statisztika eszköztárából a személyes adatok felvételét egy későbbi jogtalanságra felkészülve mellőzzük. (Hiszen a modern államban számos intézmény, hatóság kezel személyes adatokat.) Sokkal inkább az a feladat, hogy az államnak és polgárainak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a jogállamiság keretei között éljenek, mert ez kellő biztosítékot jelent a statisztikai adatokkal történő visszaélésekkel szemben. Az évi népszámlálás 1948-tól alapvetően megváltozott Magyarország politikai társadalmi és gazdasági berendezkedése, megtörtént a kommunista hatalomátvétel, kialakult az a szovjet típusú rendszer, amely az ezt követő negyven évet alapvetően jellemezte. Az egész jogrendszer követte ezt az átalakulást, így a statisztikai adatszolgáltatási rendszert szabályozó jogi környezetet is át kellett formálni. Az december 25-én kihirdetett évi VI. törvény az állami statisztikáról a kor szellemének megfelelően nem adott garanciákat a személyes adatok védelmére, és hatályon kívül helyezte az e témát részletesen tárgyaló évi XIX. törvényt. Az évi népszámlálás jogi előkészítésénél tehát figyelembe kellett venni azt a tényt, hogy a statisztikai szolgálatról szóló VI. törvény nem tartalmazza azokat az adatvédelemmel kapcsolatos szabályokat, amelyekre a korábbi népszámlálásokat elrendelő törvények hivatkozhattak. A népszámlálásra való felkészülést a kormány 1001/1958 (I. 5.) Korm. sz. határozata indította el, amely kimondta, hogy az év elején népszámlálást kell tartani. Az évi népszámlálást végül a Népköztársaság Elnöki Tanácsának évi 30. számú törvényerejű rendelete alapján hajtották végre. (Meg kell jegyezni, hogy a korabeli jogszabályok hierarchiájában a törvényerejű rendelet a törvénnyel azonos státust élvezett, az más kérdés, hogy gyakorlati szempontból alacsonyabb szintű jogforrásnak lehetett tekinteni, hiszen ezt a jogszabályt nem az Országgyűlés hozta, hanem csak utólag az Elnöki Tanács többi rendeletével együtt hagyta jóvá. A lényeg azonban mégis az, hogy még ekkor is gondot fordítottak arra, hogy az ilyen, az egész lakosságot érintő eseményt törvényi szinten szabályozzák.) Az évi népszámlálást elrendelő évi 30. sz. törvényerejű rendelet a korábbi népszámlálási törvények legfontosabb szabályait szintén tartalmazta. Így megállapította a népszámlálás eszmei időpontját, intézkedett a lakások és épületek összeírásáról, a népszámlálásért felelős intézményekről, tisztségviselőkről, a KSH szerepéről és felelősségéről. Nem tért viszont ki arra, hogy kik legyenek az összeírók (a pedagógusokkal kapcsolatos rendelkezés hiányzott a jogszabályból). Viszont ellentétben a korábbi népszámlálási törvényekkel ez a jogszabály rendelkezett az adatszolgáltatási kötelezettségről, a bizalmas statisztikai adatkezelésről. 6. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően a kívánt határidőben megadni. 7. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások adatai hivatali titkot képeznek, amelyeket csak a Központi Statisztikai Hivatal használhat fel. 9. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Központi Statisztikai Hivatal elnöke gondoskodik.

10 AZ ADATVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 801 Valószínű, hogy az évi VI. törvény már említett hiányosságai miatt kényszerült arra a jogalkotó, hogy az adatszolgáltatók személyes adatinak védelmét (lásd 7. ) ebbe a népszámlálást elrendelő jogszabályba építse be, és ezzel bár a korábbi népszámlálási törvényekhez képest egyszerűbb és csökevényesebb módon szabályozza ezt a kérdést. Az évi 30. sz. törvény megadta a későbbi három népszámlálást elrendelő jogszabály főbb formai és tartalmi megoldásait. Például a 6. -t az és az évi népszámlálást elrendelő törvényerejű rendelet szinte változtatás nélkül átvette, és az évi népszámlálási jogszabály esetében is csak formai változások voltak. A jogalkotó a 7. -ban megfogalmazott rendelkezést a későbbi népszámlálást elrendelő jogszabályokban egyre pontosabban fogalmazta meg, annak érdekében, hogy biztosabb és egyértelműbb legyen a személyes adatok védelme. Az évi népszámlálás Az évi népszámlálás az évi gazdasági reform következtében a gazdaságban végbement alapvető változásokat, azoknak a népességre gyakorolt hatását volt hivatva feltárni. A felkészülés kiegyensúlyozott körülmények között történt meg. (1968-ban próbanépszámlálást hajtottak végre.) Az évi népszámlálást a Népköztársaság Elnöki Tanácsának évi 18. sz. törvényerejű rendelete alapján hajtották végre. A KSHnak mint a végrehajtásért felelős intézménynek a feladata volt a végrehajtás elrendelése. 4 (Itt kell megjegyezni, hogy a korszak jogalkotási hierarchiájában a KSH elnökének joga volt ún. rendelkezés formájában olyan jogszabályt alkotni, amely egyaránt kötelezhette az állami, tanácsi szerveket és az állampolgárokat. Ezt a jogot az évi 24. sz. törvényerejű rendelet biztosította, melyet az évi LXXIX. sz. törvény 53. (2) bekezdése helyezett hatályon kívül.) Témánk szempontjából az évi népszámlálást szabályozó törvényhez képest annyi volt a változás, hogy a személyes adatok védelmét biztosító szakasz először tesz említést a statisztikai célú adatkezelésről a személyes adatok védelmének biztosítékaként. 6. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírólapok adatai szolgálati titkot képeznek, amelyeket csak a Központi Statisztikai Hivatal és kizárólag statisztikai célra használhat fel. Ez a meghatározás már nem hivatali, hanem szolgálati titokról szól, és azt mondja, hogy az adatokat a KSH nem akármilyen célra, hanem csak statisztikai célra használhatja fel. (A statisztikai cél definíciójával adós maradt nemcsak a népszámlálási törvény, hanem más hasonló jogszabály is.) Az évi népszámlálás Az 1960-as évtizedben a társadalmi gazdasági konszolidációt követően igény jelentkezett arra, hogy oldják a statisztikáról szóló évi VI. törvény centralizációt szolgáló kötöttségeit, és a kor követelményei szerint szabályozzák a statisztikai adatszolgáltatási rendszert. Ennek megfelelően, az évi XXV. törvény magánszemélyeket érintő néhány biztosítékát visszaemelték az évi V. törvénybe. 4 Lásd a KSH elnökének 1/1969. (IX.24.) KSH számú rendelkezését az évi népszámlálás végrehajtásáról.

11 802 DR. LAKATOS MIKLÓS 12. Magánszemélyt statisztikai adatszolgáltatásra csak törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet és a Minisztertanács felhatalmazása alapján a Központi Statisztikai Hivatal elnöke kötelezhet. Jogtörténeti szempontból ez az 1952 előtti állapothoz képest visszalépést jelent, hiszen magánszemélyre vonatkozó kötelező adatszolgáltatást a törvénynél (törvényerejű rendeletnél) alacsonyabb szintű jogszabály is elrendelhet. Kedvező viszont, hogy az új statisztikai törvényben történő szabályozás legalább tiszta helyzetet teremtett. A korábbi statisztikai törvényekből azokat a rendelkezéseket is visszahozták, amelyek az adatközlés feltételeiről szóltak. 14. Állami, szövetkezeti szervre, társadalmi és más szervezetre vonatkozó egyedi statisztikai adat a Minisztertanács által megállapított feltételek mellett tehető közzé vagy közölhető. Ez a rendelkezés is előrelépés az évi VI. törvényhez képest, mert legalább törvényi szinten szabályozta ezt a problémát. Az más kérdés, hogy az ún. jogi személyeket érintő egyedi statisztikai adatok nyilvánosságát már ebben az időben jogállami körülmények között sokkal pontosabban szabályozták. Magyarországon majd csak az évi XLVI. törvény fog erről a témáról korszerű módon rendelkezni. 15. Magánszemély személyi, családi és más körülményeire vonatkozó egyedi adatot csak statisztikai célra szabad felhasználni. A jogszabályba beépítették a statisztikai cél fogalmát, amelyet úgy lehet értelmezni, mint a magánszemélyek személyes adatainak közlési tilalmát. Meg kell jegyezni, hogy a KSH 1950 és 1990 közötti történetében nem fordult elő olyan eset, hogy a magánszemélyek statisztikai célra gyűjtött személyes adatait nyilvánosságra hozták volna. Az évi V. törvény tehát az évi VI. törvényhez képest korszerűbb módon fogalmazta meg a személyes adatok védelmével kapcsolatos témakört. Azonban az évi népszámlálást elrendelő jogszabály összeállításánál ez a körülmény nem jelentett változást, ugyanis az évi népszámlálásról intézkedő évi 29. számú törvényerejű rendelet formai és tartalmi szempontból hasonló volt az évi népszámlálásról rendelkező törvényerejű rendelethez. Az évi 29. sz. törvényerejű rendelettel egyidőben jelent meg a feladatokat meghatározó 2030/1977.sz. minisztertanácsi határozat ban adták ki a KSH elnökének 9/1978. KSH számú utasítását a népszámlálási felelősöknek az évi népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos feladatairól. Ezen utasítás melléklete rendkívül részletesen tartalmazta a népszámlálás előkészítésének, az összeírások lebonyolítása szervezésének és ellenőrzésének feladatait. (Az évi népszámlálás jogi előkészítésének kedvező tapasztalata, hogy minél korábban jelennek meg a népszámlálást elrendelő alapvető jogszabályok, annál nagyobb az esélye, hogy szakszerű és pontos utasítások szabályozzák a népszámlálások előkészítését és végrehajtását.) Az évi népszámlálás A legutóbbi évi népszámlálást a rendszerváltozás körülményei között hajtották végre, amely hatással volt a népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának teljes folyamatára. Jogi alapját az évi 22. számú törvényerejű rendelet biztosította. A törvény

12 AZ ADATVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 803 erejű rendelet megalkotásakor azonban a népszámlálás előkészítő munkálatai már javában folytak. Ezek jogi hátterét a 2016/1987. (XI.16.) számú minisztertanácsi határozat adta. Az évi 22. sz. törvényerejű rendelet egyes rendelkezései több ponton is eltértek a korábbi népszámlálást elrendelő jogszabályoktól, ezek egyike meghatározta a népszámlálás tematikáját. 2. (2) Az összeírásra kerülő adatok körét a törvényerejű rendelet melléklete tartalmazza. E mellékletben megtalálható, hogy az évi népszámlálás során milyen típusú adatokat lehet gyűjteni. A felsorolás összefoglaló jellegű, nem tér ki egyes témák részletezésére. A magyar népszámlálások történetében a népszámlálással kapcsolatos legfelsőbb szintű jogszabály először rendelkezett erről a kérdésről. (A századforduló körüli népszámlálásoknál még megtörtént, hogy a népszámlálási törvény benyújtásakor a kérdőívet mellékelték, de a tematika a törvénybe nem volt beépítve.) 3. (1) A népszámlálás alkalmával lakás-, személyi, valamint foglalkozási-iskolázottsági kérdőívet kell kitölteni. (2) A lakás- és a személyi kérdőívet a lakosság, a foglalkozási-iskolázottsági kérdőívet pedig a munkáltató tölti ki. Az intézeti háztartások összeírásáért az intézet vezetője vagy az általa megbízott személy a felelős. Az évi népszámlálás előkészítésének bizonytalanságára jellemző volt, hogy az eredeti elképzelés szerint a népesség-nyilvántartás nyomtatta volna a kérdőívekre az azonosító adatokat és az egyes személyi kérdésekre adott válaszokat (név, lakcím, családi állapot, személyi szám) saját adatállományából. A politikai társadalmi változások hatására a közhangulat várhatóan kedvezőtlenül fogadta volna a személyi szám megjelenését a népszámlálási kérdőíveken, ezért az adatfelvétel kérdőíveit már nem a személyi szám, hanem a születési idő feltüntetésével tervezték. A népesség-nyilvántartás így csak az általa készített cím- és névjegyzéken tüntette fel a rendelkezésre álló és a személyek azonosításához feltétlenül szükséges személyi adatokat (lakcím, a bejelentettség módja, családi és utónév, leánykori név és születési idő). Az évi 22. törvényerejű rendelet végrehajtására a KSH elnöke kiadta a 2/1988. (XI. 16.) KSH sz. államtitkári rendelkezését az évi népszámlálás végrehajtásáról, amely kimondta, hogy a népszámlálás területi előkészítésére az állami népességnyilvántartás adatainak felhasználásával kerül sor. Az évi népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos végleges döntést csak júniusában hozták meg, addig még néhány részletkérdés rendezetlen volt. (Például még a törvényerejű rendelet és a végrehajtási utasítás megjelenése után is módosult a jogszabályilag meghatározott adatfelvételi kör és az annak alapján készült kérdőívtervezet.) Az évi népszámlálás jogi előkészítésére tehát rányomta a bélyegét a rendszerváltozás körüli bizonytalanság, amikor a jogalkotás igyekezett követni a rendkívüli gyors változásokat (az alkotmány folytonos módosítását, a gazdasági életet szabályozó alaptörvények megalkotását), azonban az új jogállami rend az évi népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának időszakában végleges formáját még nem nyerte el. Az évi népszámlálást elrendelő évi 22. sz. törvényerejű rendeletnek már voltak olyan elemei, amelyek a későbbi jogállami keretek között hozott jogszabályokba is

13 804 DR. LAKATOS MIKLÓS beépültek, illetve pozitív vonásként értékelhetjük, hogy az évi 22. sz. törvényerejű rendelet többnyire elkerülte az általános megfogalmazásokat. A népszámlálást elrendelő felső szintű jogszabályok történetében az évi 22.sz. törvényerejű rendelet 1. (2) szakasza határozta meg először az összeírtak körét. (2) A népszámlálás a magyar állampolgárokra és az ország területén tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiekre, valamint az ország területén levő lakásokra terjed ki. A lakásösszeírás részét képezi az intézeti háztartások (munkásszállás, diákotthon stb.) összeírása is. Az újdonságot főleg az első mondat jelenti, amely a népszámlálás során összeírásra kerülő személyek körét határozza meg, ugyanis a lakások és az intézeti háztartások öszszeírására utalás a korábbi népszámlálásokat elrendelő jogszabályokban is megtalálható. Előre mutató kezdeményezés volt továbbá, hogy a jogszabály az összeírásra kerülő adatok körét is meghatározta és mint jeleztük, a statisztikai céltól eltérő felhasználás eseteit is konkretizálta. Az évi népszámlálást végül is eredményesen végrehajtották, az összeírás egészét akadályozó körülmény nem merült fel. Az évi 22. sz. törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit nem hajtották végre, így például a népszámlálási adatokat népességnyilvántartási célra nem használták fel, a munkáltatói iskolázottsági kérdőív nem került kitöltésre. Ez azt jelenti, hogy az évi népszámlálás által összeírt információkat a szokásos, a korábbi népszámlálásokhoz hasonló módon hasznosították. AZ ADATVÉDELEM STATISZTIKAI JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN A rendszerváltozás hatására alapvető változások következtek be a jogrendszerben, a lényegében új alkotmányra alapozva sorra születtek olyan törvények, amelyek átalakították az állami és a magánszféra intézményrendszerét, kialakították a piacgazdaságot és a jogállamot szabályozó jogi struktúrát. Ez az átalakulás igen nagy hatással volt a statisztikai szolgálatra, a statisztikai adatgyűjtés teljes folyamatára. E dolgozatnak nem célja ezen átalakulás kimerítő elemzése, hanem csak az adatvédelem szempontjából vizsgálja a statisztikát szabályozó jogi rendszert. Nyilvánvaló, hogy a statisztikai tevékenységnek és az e tevékenységet szabályozó jogi környezetnek összhangban kell lennie a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyokkal. Ez az összhang a rendszerváltozás után fokozatosan épült ki. Az új statisztikai törvény megjelenéséig többször módosították a törvény végrehajtását elrendelő jogszabályt, tették ezt azért, hogy a megváltozott körülményeket jogi szinten valamennyire követni tudják. Gyökeresen megváltozott a helyzet a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény elfogadásával. Mielőtt rátérnénk e törvény adatvédelmi elveinek ismertetésére, röviden szólni kell arról a törvényről, amely az adatvédelem alapvető szabályait taglalja. A magyar jogalkotás szempontjából mérföldkőnek tekinthető, hogy az Országgyűlés 1992 őszén elfogadta az alkotmányos alapjogokat szabályozó, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvényt (továbbiakban: Adatvédelmi törvény). 5 Az Adatvédelmi törvény a személyes adatok védelmét 5 Lásd részletesebben: dr. Lakatos Miklós dr. Bánszegi Katalin (2000): Információszabadság Adatvédelem Statisztika (VII). Statisztikai Szemle, 78. évf. 6. sz old.

14 AZ ADATVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 805 alapvetően információs önrendelkezési jogként értékeli vagyis abból indul ki, hogy személyes adataival mindenki maga rendelkezik, és a törvény ennek garanciáit szabályozza. Ugyanakkor nem hagyja figyelmen kívül azt sem, hogy e jog nem korlátlan, így lehetővé teszi, hogy a személyes adatok kezelését törvény szabályozza, továbbadásukat lehetővé tegye. Az Adatvédelmi törvény 2. -ának értelmező rendelkezései többek között megadják a személyes és különleges adat fogalmát, ez utóbbi főleg a népszámlálások nemzetiséggel, vallással és egészségi állapottal kapcsolatos témaköreit érintik. A 3. (1) b. és (2) c. pontja tartalmazza azt a rendelkezést, hogy személyes adatkezelést kötelezően csak törvény rendelhet el. (Mint láttuk statisztikai szempontból ez nem újdonság, hiszen már a múlt század törvényhozói is ezt az álláspontot képviselték.) A törvény 5. -a a személyes adatok kezelésének célhoz kötöttségéről rendelkezik. A népszámlálások adatainak kezelésénél ez a kívánalom mindig teljesült és szintén teljesült a (3) szakaszban leírt rendelkezés, hogy kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni, továbbá a korábbi népszámlálások is alkalmazták azt a szabályt (6. (1)), hogy kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Annak a feltételnek, hogy a népszámlálások során az adatok minősége (7. ) megfelelő legyen azaz megfeleljenek a pontosságnak, a tisztességes és törvényes adatkezelés szabályainak a népszámlálásokat feldolgozó statisztikai apparátus mindig igyekezett megfelelni. Öszszefoglalva azt lehet mondani, hogy elődeink anélkül törekedtek megfelelni az 1992-ben hozott Adatvédelmi törvény rendelkezéseinek, hogy teljes mértékben tudatában lettek volna a témakör minden olyan részletének, amelyről a jelenlegi, az adatvédelmet szabályozó jogszabályok rendelkeznek. Az 1992 őszén elfogadott Adatvédelmi törvény után 1993 tavaszán tárgyalta az Országgyűlés a statisztikáról szóló törvényt. E törvény részletes ismertetésétől szintén eltekintünk, 6 csak az évi XIX. törvény adatvédelmi rendelkezéseinek e törvénybe történő beépítéséről szólunk, hiszen ezek a szabályok szorosan kapcsolódnak a népszámlálásokat elrendelő törvényekhez. A törvénytervezet készítői ugyanis az évi XIX. törvényt tekintették olyan mintának, amely alapot adott a jelen kor kívánalmainak figyelembevételével a korszerű statisztikai törvény megalkotásához. A törvénytervezet vitájában több képviselő nagy fontosságot tulajdonított az adatvédelem kérdésének. Az évi XLVI. törvényt a statisztikáról (Statisztikai törvény) az Országgyűlés április 27-i ülésén fogadta el. Az azóta eltelt időszakban is változtak a gazdasági társadalmi viszonyok, amelyeket a jogrendszer is igyekezett követni, ennek megfelelően az évi XLVI. törvényt is többször módosították, a legutolsót éppen a évi népszámlálást elrendelő törvénnyel együtt fogadták el. E módosításoknak csak a hatályos törvény adatvédelemmel kapcsolatos elemeiről szólunk. A törvény 1. -a az Adatvédelmi törvényre való utalással lényegében megadja az adatvédelemmel kapcsolatos alaphangot, azaz jelzi, hogy e törvény rendelkezéseinek meg kell felelniük az Adatvédelmi törvény szabályainak. Ez új helyzet a korábbi statisztikai törvényekhez képest, hiszen a régebbi magyar jogrendszer nem ismert ilyen törvényt és nem is hivatkozhatott rá, így az új statisztikai törvény már segítségül hívhatta annak a törvénynek a rendelkezéseit, amely a kor kívánalmainak megfelelően szabályozza a szemé 6 Lásd részletesebben: (Lakatos Bánszegi; 1994).

15 806 DR. LAKATOS MIKLÓS lyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát. A statisztikai törvény egyértelművé teszi és a KSH feladataként határozza meg, hogy 6. (1) A KSH feladata: c. a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként népszámlálás végrehajtása külön törvény alapján; Mint láttuk, a korábbi statisztikai törvények nem mondták ki egyértelműen, hogy népszámlálást külön törvény alapján kell végrehajtani, ezt a Statisztikai törvény pótolta. A Statisztikai törvény is szól arról, hogy a természetes személyek adatszolgáltatási kötelezettségét milyen módon lehet elrendelni, és az egyes adatfajták bevallására hogyan kerüljön sor. 8. (3) Természetes személytől személyes adatára vonatkozó kötelező adatszolgáltatást csak törvény rendelhet el. Erről a kérdésről az évi XIX. törvény 14. -a is rendelkezik, de nem ilyen egyértelműen. (Az éves munkaterv vonatkozásában határozták meg azt, hogy magánszemély adatszolgáltatási kötelezettségét hogyan lehet elrendelni.) E törvény 15. -a rendelkezik arról, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség nem akármilyen adatok, hanem valósághoz hű információk szolgáltatására vonatkozik. (Mint korábban láttuk, ezt a rendelkezést az évi népszámlálást elrendelő jogszabály óta a népszámlálási törvények is tartalmazzák.) 9. (1) Az adatszolgáltatásra kötelezett az előírt adatokat a valóságnak megfelelő tartalommal, megszabott határidőben és meghatározott módon, térítésmentesen köteles szolgáltatni. A statisztikai adatgyűjtés alapvető szabályát, hogy egyedi adat csak statisztikai célokat szolgálhat és illetékteleneknek át nem adható, valamint ezek az adatok nyilvánosságra nem hozhatók, az évi XIX. törvény 18. és 21. -a tartalmazta. A Statisztikai törvény ezt a kérdéskört több lépcsőben pontosabban fogalmazta meg. Terjedelmi okokból csak a legfontosabb részeket idézzük. 17. (2) Nem lehet nyilvánosságra hozni az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatokat, valamint a 18. -ban foglaltak kivételével a statisztikai célt szolgáló, a természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező adatszolgáltatóval kapcsolatba hozható adatot (a továbbiakban: egyedi adat). (A 18. arról rendelkezik, hogy ha az adatszolgáltató írásban hozzájárul, az egyedi adat is nyilvánosságra hozható, és enélkül is nyilvánosságra hozhatók azok a közérdekű adatok, amelyeknek a köre az adatvédelmi törvény alapján lett megállapítva.) 20. Az egyedi adatok más jogszabályok alkalmazása szempontjából magántitoknak minősülnek. Az ezek védelmére vonatkozó szabályok betartásáért a statisztikai tevékenységet végző, valamint az abban közreműködő személyek felelősek. A Statisztikai törvény rendelkezik továbbá a természetes személyek személyes adatainak törléséről, illetve archiválásáról (19. ) és a statisztikai adatok továbbadásáról, átvételéről (21. ).

16 AZ ADATVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 807 Áttekintve az adatvédelemmel kapcsolatos főbb szabályokat elmondhatjuk, hogy azok az alapelvek, amelyek már az évi XXV., de főleg az évi XXXV. törvényben megtalálhatók voltak, több mint száz éven át a statisztikai adatgyűjtés, adatszolgáltatás alapjaiként szolgáltak, és a népszámlálási törvényekbe is beépültek. A korábbi és jövőbeni népszámlálási adatok kezelése tehát olyan környezetben történik, amely joggal kelthet bizalmat azokban az adatszolgáltatókban, civil szervezetekben, hivatásos adatvédőkben, akik fontosnak tartják a személyes adatok biztonságos kezelését. A megfelelő jogi és technikai biztonságnál még fontosabb az és remélhetőleg e tanulmány egyes megállapításai ezt támasztják alá, hogy a népszámlálási adatok kezelésével foglalkozó munkatársak szemléletében meghatározó jelentőségű az adatvédelem kérdéskörének fontossága. AZ EZREDFORDULÓT KÖVETŐ NÉPSZÁMLÁLÁS ADATVÉDELEMMEL 7 KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐBB ELVEI Magyarországon a legutóbbi teljes körű népszámlálást január 1-jei eszmei időponttal hajtották végre. A harmadik évezred első népszámlálása, a évi lesz a tizennegyedik hivatalos magyar népszámlálás, és beletartozik az 1950 óta az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajánlásai alapján szervezett világnépszámlálások sorozatába körül a fejlett világ valamennyi országában tartanak népszámlálást vagy azzal egyenértékű adatgyűjtést. Az ezredfordulót követő népszámlálás a társadalmi és népesedésstatisztikai, valamint a területi információk felértékelődése és az ezredfordulós időpont miatt minden ország életében különös jelentőséget kap. Az ezredforduló körüli időszakra hazánkban megszilárdul a piacgazdaság intézményrendszere, felgyorsul Magyarország euroatlanti integrációja, előrehaladott szakaszban lesznek az európai uniós tárgyalások. Ennek a népszámlálásnak az eredményeit fogják akkor és a későbbi évtizedekben is összehasonlítási alapként felhasználni. Az ezredforduló körüli népszámlálás előkészítésekor figyelembe kell venni azokat az adatvédelemmel kapcsolatos változásokat, amelyek az elmúlt évtizedben bekövetkeztek. A rendszerváltozás után fokozatosan kiépültek a jogállamra jellemző közigazgatási intézményrendszerek, megszülettek azok az alapvető jogszabályok, amelyek az adatvédelem kérdéskörét tételesen szabályozzák. A személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos társadalmi elvárások egyre erőteljesebbé váltak, egyre többen ismerték fel ezek jelentőségét és a társadalmi gazdasági életben betöltött szerepét. Ehhez hozzájárult az, hogy az Országgyűlés elfogadta az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló évi LIX. sz. törvényt, és 1995 őszén négy országgyűlési biztost választott, köztük az Országgyűlés adatvédelmi biztosát. Ettől az időponttól kezdve adatvédelmi kérdések többször szerepeltek az írott és elektronikus sajtóban, és közvélemény-formáló szerepük is jelentősnek mondható. Az adatvédelmi biztos kötelezettségei közé tartozik, hogy évente beszámoljon az Országgyűlésnek az adatvédelem magyarországi helyzetéről. 7 Az évi XLVI. törvény módosításáról és a évi népszámlálási törvényről lásd bővebben: dr. Bánszegi Katalin dr. Lakatos Miklós (2000): Információszabadság Statisztika Adatvédelem (VII.). Statisztikai Szemle, 78. évf. 6. sz old.

17 808 DR. LAKATOS MIKLÓS évi beszámolójában kijelentette: A magyar társadalomnak az adatvédelemmel, az információs önrendelkezési joggal kapcsolatos érzékenysége sokkal fejlettebb, mint amire előzetesen számítani lehetett. Az adatvédelem nem a társadalmi státusát, iskolázottságát tekintve felső rétegek luxusigényét jeleníti meg, az adatvédelmi érzékenység nem köthető szorosan társadalmi réteghez. Az átfogja a munkanélküli hajléktalantól a magas presztízsű rétegekig az egész társadalmat. 8 Az adatvédelmi biztos évi és évi beszámolója is arról ad hírt, hogy a magyar társadalom széles rétegei fokozódó érzékenységgel viseltetnek az adatvédelem iránt. Az ezredforduló körüli népszámlálás jogi, technikai, kommunikációs előkészítése során fokozottan számolni kell a lakosságnak ezzel az érzékenységével. A következő népszámlálás jogi előkészítésénél figyelembe lehetett venni a korábbi népszámlálások jogi szabályozásából felgyűlt tapasztalatokat, a rendszerváltozás után kialakult jogi környezetet és az évi mikrocenzust elrendelő törvény tartalmi, formai megoldásait. Az évi mikrocenzus lakossági fogadtatása megfelelő volt, kis számban fordultak elő megtagadások, adatvédelmi problémák nem merültek fel. Ez a tapasztalat alapot adhat annak feltételezésére, hogy az ezredfordulót követő népszámlálás hasonló lakossági fogadtatás mellett, nyugodt körülmények között fog lezajlani. A következő népszámlálás jogi előkészítésének részét képezték azok a szakmai döntések, amelyek befolyásolták a népszámlálást elrendelő törvény tartalmát, formai kialakítását. Döntés született arról, hogy a népszámlálást február 1-jei eszmei időponttal február 1-je és 21-e közötti időszakban kell megtartani. A népszámlálások történetében először július 1. és augusztus 31. között üdülő-összeírást kellett tartani. A népszámlálás tematikájába fel kell venni a nemzetiséggel, a vallással és az egészségi állapottal kapcsolatos kérdéseket. Ez utóbbi döntés egyben azzal a következménnyel járt, hogy figyelembe kellett venni a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény rendelkezéseit is, melyek szerint: 7. (1) Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez (a továbbiakban: kisebbséghez) való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. 8. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó állampolgár joga, hogy kisebbséghez tartozását az országos népszámlálás alkalmával titkosan és névtelenül megvallhassa. Ez azt jelenti, hogy az ezen kérdésekre történő válaszadás csak névtelenül történhet. Így a szakmai döntések közé tartozott az is, hogy a magyar népszámlálások történetében először, az adatszolgáltatásra név nélkül kerüljön sor, azaz a népszámlálási kérdőíven az állampolgárok neve ne szerepeljen. E megoldás adatvédelmi szempontból is rendkívül kedvező a döntésnél ez a szempont is szerepet játszott, mert így még több lehetőség van a lakosság bizalmának elnyerésére. Az adatvédelmi biztos is kedvezően fogadta ezt a megoldást, és támogatásáról biztosította a népszámlálást. (A név elhagyását főleg a történeti demográfusok, történészek, levéltárosok kifogásolták, mivel így a családkutatás nehézségbe ütközik.) A szakmai döntés következtében tehát a népszámlálás adatfelvételi programja az ún. érzékeny (különleges) adatokra is kiterjed. Ezért felmerült annak igénye és ez az Adatvédelmi törvénnyel is összhangban van, hogy az ezen adatokkal kap 8 Az adatvédelmi biztos évi beszámolója (1997). Magyar Közlöny évi 61. sz. II. köt.

18 AZ ADATVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 809 csolatos válaszadás önkéntes legyen. Ez ismét egyedülálló megoldás az eddigi népszámlálások történetében, mert így először fordul elő, hogy az általánosan kötelező válaszadás mellett néhány adat megválaszolása a törvény erejénél fogva önkéntes. Ilyen előzmények után került sor a évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat kialakítására, kormányzati elfogadására, az országgyűlési vitára és a törvény megszavazására. Tekintettel arra, hogy időközben a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény jelentős módosítása is napirendre került, ezért az előterjesztők a népszámlálási törvények történetében egyedülálló módon úgy döntöttek, hogy a évi népszámlálási törvényt és a statisztikai törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseket egy törvényként kezelik, és ily módon nyújtják be az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés végül december 20-án elfogadta az évi CVIII. törvényt a évi népszámlálásról, valamint a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény módosításáról. 9 A évi népszámlálásról szóló törvény (a továbbiakban: Népszámlálási törvény) 1. (1) az évi LXXXVI. törvény megoldását átvéve kimondja, hogy a népszámlálás végrehajtására a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével kerül sor. A következő népszámlálás végrehajtásának legfőbb jogi kereteit tehát ez a három törvény szabja meg, és ezt az alsóbb szintű szabályok (kormányrendelet, számlálóbiztosi útmutató stb.) összeállításánál is figyelembe kell venni. A Népszámlálási törvény 1. (2) szakasza az évi 22. törvényerejű rendeletnél először alkalmazott megoldást átvéve részletesen szabályozza az összeírás körét. Az 1. (3), (4), (5) szakasza a háború előtti népszámlálási törvényekhez hasonlóan rendelkezik az összeírás, a pótösszeírás és az üdülő-összeírás időszakáról. (1960 és 1990 közötti népszámlálásokat elrendelő törvényerejű rendeletek nem szabályozták ezt a kérdést.) A Népszámlálási törvény 2. -a hasonlóan az évi 22. törvényerejű rendelethez tételesen felsorolja a népszámlálás témaköreit. E rendelkezésből derül ki, hogy a népszámlálás során a polgárok nevét nem kell felvenni. A 3. már hagyományosnak tekinthető módon kimondja az adatszolgáltatási kötelezettséget, de rendelkezik az adatok bizalmas kezeléséről is. Új megoldásként mint említettük a (2) szakasz az ún. érzékeny (különleges) adatok szolgáltatását a polgárok önkéntes belátására bízza. (Meg kell jegyezni, hogy képviselői indítványra az anyanyelv is bekerült ebbe a körbe, annak ellenére, hogy az Adatvédelmi törvény ezt a kérdést nem tekinti különleges adatnak. A jogalkotó ezt az indítványt azért fogadta el, mert a nemzetiség és az anyanyelv témaköre szorosan összefügg egymással, és így indokoltnak tekinthető, hogy az önkéntes válaszadás lehetőségét a törvény e kérdés vonatkozásában is lehetővé tegye.) A Népszámlálási törvény 4. -a a szokásos módon rendelkezik a népszámlálás végrehajtásáért felelős intézményekről, tisztségviselőkről. A 16. (1) szakasza pedig visszatér ahhoz az 1960 előtti megoldáshoz, hogy a végrehajtással kapcsolatos jogszabályok kiadására a kormányt hatalmazza fel. A (2) szakasz pedig jelzi, hogy a népszámlálás költségeit az éves költségvetési törvényben kell biztosítani. (Lehet, hogy elődeink e 9 A törvény teljes szövege e számunk Szemle rovatában olvasható. ( old.)

19 810 DR. LAKATOS MIKLÓS vonatkozásban kicsit pontosabbak voltak, mert a századforduló körüli népszámlálási törvényekben a költségeket krajcárra pontosan megállapítottak, így utólag ezeken a költségeken már nem lehetett változtatni.) Az évi CVIII. törvény tehát a hivatkozott törvényekkel együtt kellő törvényes keretet biztosít adatvédelmi, de más egyéb szempontból is a évi népszámlálás végrehajtására. A évi népszámlálás statisztikai célból felvett adatainak védelmére különböző szintű jogszabályokból álló valóságos védőrendszer alakult ki. Az évi XLVI. törvény végrehajtásáról rendkívül részletes módon a 170/1993. (XII.3.) kormányrendelet intézkedik. Az adatvédelem védőrendszerének fontos részét képezik azok a KSH elnöki utasítások, szabályzatok, amelyek körültekintő módon biztosítják a statisztikai adatkezelés bizalmas voltát (ilyen például a 4/1998. (S. K. 7-8) KSH utasítás az adatvédelmi szabályzatról). A évi népszámlálás által felvett adatok bizalmas kezelése jogi szempontból teljes mértékben megoldott, kérdés azonban, hogy az egyéni azonosítóktól megfosztott adatok biztosítják-e a megfelelő titkosságot. Egy kis település egyetlen ötgyermekes családja vagy egyetlen orvosa könnyen azonosíthatóvá válik név és lakcím nélkül is. Az 1992-ben elfogadott Adatvédelmi törvény előtti évtizedekben a népszámlálási adatok publikációja során erre a kérdésre viszonylag kevesebb figyelmet fordítottak (például az adatokat számlálókörzetenként is publikálták), azonban a évi népszámlálás adatainak nyilvánosságra hozatalakor már erre a problémára fokozottan figyelni kell. A népszámlálási adatok nagyobb területeket felölelő adatközléseinél (ország, régió, megye, statisztikai kistérségek) nagyon valószínűtlen olyan adatkombináció, amely egyértelműen azonosít egy személyt. (A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt közvetlenül vagy közvetve az azonosító szám vagy egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. A személy azonban nem tekinthető azonosíthatónak, ha azonosítása ésszerűtlenül hosszú időt és munkabefektetést igényel.) Ha az adatokat a KSH közli, akkor mód van arra, hogy már a közlés tervezésének stádiumában se kerüljön sor olyan adatkombináció tervezésére, amelynél nagyobb területi egység esetében is valószínűsíteni lehet az azonosíthatóságot. Más a helyzet a település- vagy annál alacsonyabb területi szintű adatközléseknél. Még ebben az esetben is kínálkozik az a lehetőség, hogy a változók számát, részletezettségét korlátozzuk, ugyanis a népszámlálási adatok felhasználása során alkalmanként egy-egy viszonylag szűk szakterület vizsgálatához elégséges lehet néhány szűkített alapváltozó használata (például a foglalkozási adatoknak nem foglalkozásonkénti, hanem foglalkozási csoportonkénti közlésével.) Az esetek többségében azonban logikai úton nem lehet kiszűrni az azonosíthatóságot, ezért az adatokat számítástechnikai módszerekkel kell olyan állapotba hozni, hogy a felfedés kockázata minimális legyen. Többféle számítástechnikai módszer lehetséges, ilyen például: az aggregálás, a perturbáció, amikor a számokat véletlenszerűen kismértékben (például plusz-mínusz eggyel) megváltoztatják, a véletlen kerekítés (elsősorban százalékos adatok esetén), a maszkolás, amikor egy cellát üresen hagynak, vagy speciális jellel töltenek ki,

20 AZ ADATVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 811 a barnardizálás (az angol statisztikai hivatalban használják), amikor az adatállományt néhány rekorddal véletlenszerűen eltorzítják, de csak olyan mértékig, hogy az a statisztikai értékelhetőséget ne zavarja. Mindegyik módszer valamilyen módon eltorzítja az adatokat, nem lehet az eredeti állományból képzett adatokat reprodukálni. Így a teljes, torzítatlan állománnyal és a torzított állományokkal is dolgozó felhasználók ellentmondó adatokat kaphatnak. A KSH település- vagy annál alacsonyabb területi szintű adatközléseinél is e számítástechnikai módszerek valamelyikét kell alkalmazni, de különösen akkor van szükség ezekre a módszerekre, ha a felhasználók részére számítástechnikai adathordozókon továbbítják a népszámlálási adatok teljes vagy részleges körét. Az adatvédelmi szempontból a felhasználók részére történő adatkiadás legbiztosabb módszere, ha a kész adatállományból mikro-adatállomány készül, amely az egész sokaságnak egy kismintáját tartalmazza. A legtöbb felhasználó igényét az ilyen mikroadatállományok kielégítik, mivel a számukra szükséges részletezettséget tartalmazzák. (Igaz, hogy ebben az esetben kisebb területi egységek vizsgálatáról nem lehet szó.) A tudományos kutatás igényeit ki lehetne elégíteni azzal, hogy a KSH-ban ún. kutató szobákat hoznak létre, amely esetben a kutatók a teljes torzítatlan adatállományhoz hozzáférnek, azzal a feltétellel, hogy a kutatás eredményének közlésekor a szigorú adatvédelmi szabályokat betartják. A évi népszámlálás adatainak nyilvánosságra hozatalakor tehát figyelembe kell venni az adatvédelmi szempontokat is, azt azonban úgy kell megoldani, hogy a védelemmel együtt járó, elkerülhetetlen információvesztés minimális szintre korlátozzák. IRODALOM Az Adatvédelmi Biztos 1996., 1997., évi országgyűlési beszámolója. Adatvédelmi Biztos Irodája, Budapest. DR. BÁNSZEGI KATALIN DR. LAKATOS MIKLÓS (1994): Információszabadság Adatvédelem Statisztika. (III.) Statisztikai Szemle. 72. évf. 10. sz old. DR. BÁNSZEGI KATALIN (1996): Az információszabadság érvényesülése a statisztikában. Statisztikai Szemle, 74. évf. 3. sz old. DR. BÁNSZEGI KATALIN (1997): Felfedést akadályozó módszerek a statisztikai tájékoztatásban. Statisztikai Szemle, 75. évf. 12. sz old. FEHÉR ISTVÁN (1988): A magyarországi németek kitelepítése Akadémiai Kiadó, Budapest. DR. KLINGER ANDRÁS DR. KEPECS JÓZSEF (szerk.) (1990, 1991, 1995): A magyar népszámlálások előkészítése és publikációi I., II., III. köt. KSH, Budapest. (E sorozat első kötete tartalmazza az 1870 és 1990 közötti népszámlálásokat elrendelő jogszabályok teljes szövegét.) DR. LAKATOS MIKLÓS (1989): Változások a népszámlálások gyakorlatában és az eredmények felhasználásában. Statisztikai Szemle, 67. évf sz old. DR. LAKATOS MIKLÓS (1994): Információszabadság Adatvédelem Statisztika. (I) Statisztikai Szemle, 72. évf. 7. sz old. DR. LAKATOS MIKLÓS (1999): A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben. Szociológiai Szemle, 2. sz old. A magyar statisztikai törvények (1994). (Munkaanyag.) Összeállította a KSH Jogi és Igazgatási osztálya, KSH, Budapest. (A kiadvány tartalmazza mind a hat statisztikai törvény szövegét, néhány törvény indoklását, e törvények parlamenti vitájának anyagát.) Magyar Statisztikai Közlemények (1920). (Új sorozat) évi népszámlálás 27. Végeredmények összefoglalása, Budapest. DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ (1997): Adatvédelem, Információszabadság, Sajtó. Világosság, 2. sz old. DR. THIRRING LAJOS (1983,1988,1989): Az évi népszámlálások története és jellemzői, I III. rész. A III. részt dr. Thirring Lajos tanulmányai és hagyatéka alapján összeállította Dallos Ödönné, KSH, Budapest. SUMMARY In the course of legal regulation of censuses both legislators and those applying the law have considered the questions relating to data protection as a fundamental issue.

STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. BELYÓ PÁL, ÉLTETŐ ÖDÖN, DR. HARCSA ISTVÁN, DR. HUNYADI LÁSZLÓ (főszerkesztő), DR. HÜTTL ANTÓNIA, DR. KŐRÖSI GÁBOR,

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

T/17968/10. szám. Az Országgyűlés. a j á n l á s a

T/17968/10. szám. Az Országgyűlés. a j á n l á s a T/17968/10. szám Az Országgyűlés Kulturális és sajtó bizottságának Alkotmány- és igazságügyi bizottságának Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának Önkormányzati bizottságának a j á n l á s

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET!

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 8441-1/2006. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról Budapest,

Részletesebben

Adatvédelmi szabályzat

Adatvédelmi szabályzat Adatvédelmi szabályzat 1. Előszó 1.1. Jelen adatvédelmi szabályzat (a Szabályzat ) a SG Marketing Kft. (székhely: 1149 Budapest Limanova tér 12., cégjegyzékszám: 01-09-931340) (a Kiadó ) tevékenysége során

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Általános rendelkezés A Social Steps az alábbiakban ismerteti adatkezelési elveit, bemutatja azokat az elvárásokat, melyeket saját magával, mint adatkezelővel

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Tüzelőanyag támogatás iránti kérelem

Tüzelőanyag támogatás iránti kérelem 3. számú melléklet a 7/2015.(V.28.) önkormányzati rendelethez Érk.:... Tüzelőanyag támogatás iránti kérelem 1. Kérelmező személyes adatai: Név:... Leánykori név:... Szül. helye:... Ideje:... Anyja neve:...

Részletesebben

Adatvédelmi szabályzat

Adatvédelmi szabályzat Adatvédelmi szabályzat 1./ Bevezetés 1./1. Jelen adatvédelmi szabályzat (a Szabályzat ) a Vár Holding Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1054 Budapest, Alkotmány utca 10. 3. emelet 28. ajtó. cégjegyzékszám:

Részletesebben

A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében

A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében Nemzeti tanácskozás a hajléktalanügyet támogató információs rendszerek kialakításának lehetőségeiről (2008. december 5.) Szűcs Zoltán Központi Statisztikai

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Magyarszerdahely községi Önkormányzat 6/2007.( IV. 5.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Magyarszerdahely községi Önkormányzat 6/2007.( IV. 5.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról . sz. melléklet Magyarszerdahely községi Önkormányzat 6/2007.( IV. 5.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Magyarszerdahely Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló módosított

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370

Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370 Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370 ELŐTERJESZTÉS A Pusztavacs Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10 /2014. (XI. 11.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás igénylésének helyi szabályairól Kápolnásnyék Község Önkormányzatának

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata

Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata Az Österreich Werbung Marketing Kft., mint Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet feladatai ellátásához

Részletesebben

Újudvar Község Önkormányzatának 7/2007.(IV.18.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Újudvar Község Önkormányzatának 7/2007.(IV.18.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Újudvar Község Önkormányzatának 7/2007.(IV.18.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Újudvar Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 18..

Részletesebben

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról Fegyelmi vétség Kkt. 174.. 174.. (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely a)

Részletesebben

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének /99.(III.03.)sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) A Ferencvárosi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CII. törvény, valamint az Alaptörvény IV. cikke alapján.

Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CII. törvény, valamint az Alaptörvény IV. cikke alapján. ADATVÉDELMI ÉS ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZAT Szocio-Produkt Kft. Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CII. törvény, valamint az Alaptörvény IV. cikke alapján. Kiadva:

Részletesebben

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT A "Tippeld meg a hét kérdését és nyerj!" NYEREMÉNYJÁTÉK Adatvédelmi szabályzata I. Bevezetés A 2015. 11. 23. 12:00 perctől 2015. 12. 13. 23:59 percig tartó "Tippeld meg a hét kérdését

Részletesebben

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Alulírott... (név), kérem, hogy gyermekem óvodai elhelyezését a.......óvodában szíveskedjék biztosítani. Körzeti óvoda:... Kérem Nem kérem Gyermek neve:...

Részletesebben

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT A "Találd meg az elveszett EFOTT jegyeket!" NYEREMÉNYJÁTÉK Adatvédelmi szabályzata I. Bevezetés A 2015. 07. 08. 00:01 perctől 2015. 07. 13. 23:59 percig tartó "Találd meg az elveszett

Részletesebben

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnöke Előkészítő: PH. Településfejl.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS. Az önkormányzat

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS. Az önkormányzat Levél Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (V. 30.) rendelete az önkormányzat képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1 Bevezető A Magyar Köztársaság Országgyűlésének

Részletesebben

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Kolontár és környéke egészségéért Egyesület H-8468 Kolontár Arany János u. 33. Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Általános rész: ALAPSZABÁLY 1. Egyesület neve: Kolontár és környéke egészségéért

Részletesebben

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 7400 KAPOSVÁR, BAROSS G. U. 19. Telefon: 82/312-177; Fax: 82/422-675 E-mail: kinizsisuli@kinizsi-kap.sulinet.hu 1. sz. melléklet ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

HATÁROZAT. 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint

HATÁROZAT. 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint Ügyiratszám. NAIH-5990-6/2012/H Tárgy: helyi adóra vonatkozó adatok közzététele HATÁROZAT Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló CXII. törvény 61. -ának (1) bekezdés f/

Részletesebben

ADATVÉDELEM 1. Az adatkezelő megnevezése: 2. A kezelt személyes adatok köre:

ADATVÉDELEM 1. Az adatkezelő megnevezése: 2. A kezelt személyes adatok köre: ADATVÉDELEM A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (BMFKB), tiszteletben tartja az internetes oldalt felkereső személyek személyes

Részletesebben

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5145. számú törvényjavaslat az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest,

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,

Részletesebben

ÚTRAVALÓ - MACIKA ESÉLYTEREMTŐ ÖSZTÖNDÍJAK 2013. ÉVI TANULÓI ŰRLAP

ÚTRAVALÓ - MACIKA ESÉLYTEREMTŐ ÖSZTÖNDÍJAK 2013. ÉVI TANULÓI ŰRLAP ÚTRAVALÓ - MACIKA ESÉLYTEREMTŐ ÖSZTÖNDÍJAK 2013. ÉVI TANULÓI ŰRLAP Tanuló oktatási azonosítója 1 : Tanuló teljes neve: TANULÓI TÖRZSADATOK Tanuló születési helye: Tanuló születési ideje: Anyja leánykori

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. a Megyei Közgyűlés 2006.február 17-i ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. a Megyei Közgyűlés 2006.február 17-i ülésére Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Alelnöke 6211/2006. E l ő t e r j e s z t é s a Megyei Közgyűlés 2006.február 17-i ülésére Tárgy: Megállapodás a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulással egyes kötelező megyei

Részletesebben

Külön könyvvizsgálói jelentés Biztosító társaságok

Külön könyvvizsgálói jelentés Biztosító társaságok Külön könyvvizsgálói jelentés Biztosító társaságok Somogyvári Sándorné Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pénz és Tőkepiaci Tagozat 2013. december 4. TEMATIKA Javaslatok Jogi környezet Külön könyvvizsgálói jelentések

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 12/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete

Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 12/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995.(VI.28.) rendelet módosításáról Szendrő Város

Részletesebben

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-384 63/510-332 sztantics@szentes.hu

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-384 63/510-332 sztantics@szentes.hu Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-384 63/510-332 sztantics@szentes.hu Tárgy: Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, a Szentesi

Részletesebben

SZABÁLYOK, RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK

SZABÁLYOK, RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK SZABÁLYOK, RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK Örülünk, hogy játékosaink között üdvözölhetjük! Kérjük, játék előtt alaposan tanulmányozza át a nyereményjáték tudnivalóit és a szabályokat! Jó játékot, sok sikert kíván

Részletesebben

2. Eljárási rendelkezések. 3.

2. Eljárási rendelkezések. 3. S O N K Á D K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T A K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T É N E K 20/ 2011. ( X. 1 7. ) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e A Z I D E G E N F O R G A L M I A D Ó R Ó

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése. Helyben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése. Helyben MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Javaslat a helyben központosított közbeszerzési rendszer keretében történő központi Beszerző Szervezet létrehozására,

Részletesebben

RENDELETTERVEZET. Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól

RENDELETTERVEZET. Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól RENDELETTERVEZET Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól Enying Város Önkormányzat Képviselő-testülete az információs

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. február 10.-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. február 10.-i ülésére Város Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Kossuth tér 1. Telefon/Fax: (53) 360-010 Telefon: (53) 361-571 ELŐTERJESZTÉS Az előterjesztés készítésében közreműködött: Jegyzői Titkárság Okmányiroda

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Pördefölde Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 30 - án megtartott ülésről.

Jegyzőkönyv. Pördefölde Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 30 - án megtartott ülésről. 173/1/2014. Zala Megye Pördefölde Jegyzőkönyv Pördefölde Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 30 - án megtartott ülésről. Rendelet: 1/2014.(I. 30.) önkormányzati rendelet a települési

Részletesebben

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2007. (IV.15.) ÖR. számú rendelete

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2007. (IV.15.) ÖR. számú rendelete HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007. (IV.15.) ÖR. számú rendelete az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Hajdúbagos Község Önkormányzat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

16/1999. (XI.18.) NKÖM

16/1999. (XI.18.) NKÖM Összefoglaló a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló rendelettervezetről A tervezett szabályozás célja

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályairól A gazdasági és közlekedési miniszter feladat-

Részletesebben

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében

dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében I. BEVEZETŐ E tanulmány célja bemutatni a gazdasági társaságok

Részletesebben

A bizottságok részletes feladatkörét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza. 3. A Rendelet 2. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

A bizottságok részletes feladatkörét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza. 3. A Rendelet 2. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (IV.10.) önkormányzati rendelet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 26/2014.(XI.24.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám A szex-webshop.hu webáruház internetes oldalai regisztráció nélkül látogathatóak. Vannak azonban olyan szolgáltatások, amelyek csak regisztrált partnereink számára elérhetőek. Regisztráció A szex-webshop.hu

Részletesebben

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék W e s s e l é n y i - s o r o z a t Írta: Dr. Hegedűs Bulcsú Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. február 3. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2003.(VI.25.) számú rendelete a

Részletesebben

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110.

Részletesebben

2. számú függelék. A. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

2. számú függelék. A. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság 2. számú függelék A. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság 1. A bizottság közreműködik az önkormányzat költségvetési, pénzügyi-ellenőrzési, vagyongazdálkodási, településüzemeltetési, településrendezési

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról 2014. július 1-jén hatályba lép az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Atv.), amely

Részletesebben

Természetes személy(ek) minősített befolyás szerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén

Természetes személy(ek) minősített befolyás szerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén Kérdőív pénzügyi intézményben minősített befolyásszerzés engedélyezéséhez a Kérelmezőnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 44/C. -ában foglalt jó üzleti hírneve

Részletesebben

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésére vonatkozó bejelentés esetén

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésére vonatkozó bejelentés esetén Kérdőív pénzforgalmi intézményben/elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedés szerzésének bejelentéséhez a Bejelentőnek az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Bevezető. Általános rendelkezések. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Bevezető. Általános rendelkezések. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Alsónémedi nagyközség Önkormányzatának 7/1999.(05.12.)sz. rendelete egységes szerkezetben a módosítására kiadott 8/2003. (04.26.), 16/2003.(11.03.), 13/2006. (X. 18.), 4/2007. (III. 08.), 4/2008. (III.

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére 5. napirendi pont Előterjesztés címe és tárgya: A 2014. évi munkaterv jóváhagyása A tárgykört rendező

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 23-i nyílt ülésére 4. napirendi pont Előterjesztés címe és tárgya: A települési értéktár-bizottság létrehozása

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 5. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 26-i nyílt ülésére Előterjesztés címe és tárgya: A települési értéktár-bizottság létrehozása

Részletesebben

Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa kiosztásának szabályairól

Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa kiosztásának szabályairól Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa kiosztásának szabályairól Nagyszentjános Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. december 3-án tartandó ülésére.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. december 3-án tartandó ülésére. Körösladány Város Önkormányzatának Polgármestere 5516 Körösladány, Dózsa György út 2. Tel:06/66/475-156 Fax:06/66/475-155 www.korosladany.hu/e-mail: jegyzo@korosladany.hu ELŐTERJESZTÉS Körösladány Város

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

A felvétel és az átvétel közös szabályai

A felvétel és az átvétel közös szabályai Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 11/2010. (III. 22.) rendelete az az önkormányzati fenntartású óvodákba történő jelentkezés módjáról Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén Kérdőív pénzügyi intézményben befolyásoló részesedésszerzés engedélyezéséhez a Kérelmezőnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 139. -ában foglalt jó üzleti

Részletesebben

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/942-1/2013/I. Üi.: Juhászné Kérdő E. Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ RENDELETTERVEZET Tárgy: Államháztartáson kívüli forrás

Részletesebben

- 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról.

- 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. Adatvédelem 1. Bevezető Jelen Adatvédelmi nyilatkozat a (http://www.prokotravel.hu ) weboldal (továbbiakban weboldal) adatgyűjtési, adatkezelési és adatfeldolgozási módjára vonatkozó használati alapelveket

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. május 5-én tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. május 5-én tartandó ülésére. Izsák Város Polgármesterétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. május 5-én tartandó ülésére. Tárgy: Az iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata. Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben