Betétdíjas rendszerek bevezetésének feltételei. István Zsolt osztályvezető

Átírás

1 István Zsolt osztályvezető Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Környezetmenedzsment és Logisztikai Osztály 1

2 A Bay Zoltán n KözhasznK zhasznú Nonprofit Kft. bemutatása - Az 1993-ban létrehozott intézmény, ma Magyarország vezető alkalmazott kutatóintézet hálózata, - Az intézmény nevét Bay Zoltán világhírű magyar fizikusról kapta, végén a Közalapítványból alakult át 100 %-os állami tulajdonú nonprofit Kft-vé, - Hazai és külföldi megrendelőink száma jelenleg több mint 200 vállalat, - a partnereink számára az innovációs-híd szerepét töltjük be, - telephelyeink: Budapest (BAY-ATI és BAY-IKTI), Miskolc (BAY-LOGI), Szeged (BAY-BIO) valamint Brüsszeli KFI HunOR Iroda. 2

3 Környezetmenedzsment és s Logisztikai Osztály tevékenys kenységi területe Környezetvédelem Öko-tervezés LCA Inverz logisztika (hulladékkezelés) Gyártás (termék) Szimuláció, optimalizálás Logisztika 3

4 Jelenlegi helyzet Jelenleg hazánkban a 209/2005. (X. 5.) Korm. Rendelet foglalkozik a betétdíj alkalmazásának szabályaival: - a jogszabály egy önkéntes rendszeren alapul, - a gyártó maga dönthet termékének valamint a termék csomagolásának betétdíjas termékké való minősítésében, - A gyártók jelenleg elsősorban az újratölthető csomagolással rendelkező termékeket minősítenek betétdíjas termékként - Az OKTV Főfelügyelőségen regisztrált betétdíjas terméket forgalomba hozó első forgalomba hozók, ún. gyártók száma: 26 4

5 Betétd tdíjas rendszer kiépítésének igénye - Az elmúlt évtizedben az aktuális kormányzat és zöld civil szervezetek részéről már többször is felmerült a egyutas italcsomagolásokra kiterjesztendő betétdíjas rendszer kiépítésének igénye, - a hazai szakmai szervezeteket megosztotta a bevezetéséből származó előnyök/hátrányok megítélése. - Legutóbb 2009-ben merült fel utoljára komolyabban, ahol megvizsgálták az EU egyes országaiban bevezetett rendszerek tapasztalatait, és ezek alapján elvetésre került. 5

6 A betétd tdíjas rendszerek bevezetésénél elvárt előny nyök - Az újratölthető (újrafelhasználható) italcsomagolások arányának a növelése, - csökkenteni az egyutas italcsomagolásokból származó szemetelést - az anyagában történő hasznosítási arány növelése az egyutas italcsomagolások esetén. - A szelektív hulladékgyűjtésbe nem bevont területeken is elérhető a visszagyűjtés 6

7 A betétd tdíjas rendszerek bevezetéséből adódó aggályok - Az újratölthető (újrafelhasználható) italcsomagolások aránya nem növekszik, - a rendszer bevezetése nagy beruházási költséggel jár (visszaváltó automaták), - a rendszer működtetése magasabb költséggel jár (raktár és logisztika), - Piactorzító hatása lehet a kereskedelemben, - import hulladékok jelenhetnek meg. 7

8 Külföldi ldi bevezetési gyakorlat I. Európában az egyutas csomagolóanyag hulladékok visszagyűjtésére a gyártói felelősség elve alapján többféle rendszer alakult ki: - lakossági szelektív hulladékgyűjtő rendszerek, - Párhuzamosan működik a betétdíjas-visszaváltó rendszer, az un. Deposit-Refund System (DRS) 8

9 Külföldi ldi bevezetési gyakorlat II. Németország* - Hosszú előkészítő folyamat előzte meg ( ), - Az EU megtámadta a bevezetett német rendszert, módosítani kellett a rendszeren, - 0,25 (kb. 75 Ft) a betétdíj összege, függetlenül a mérettől - 0,1 3,0 liter közötti űrmértékre vonatkozik - bevezetett termékek: sör, ásványvíz, üdítőital, energiaitalok - üveg, műanyag és fémcsomagolású termékek * 9

10 Külföldi ldi bevezetési gyakorlat III. Németország - speciális, biztonsági jelölések alkalmazása a csomagoláson, - visszaváltó automaták alkalmazása, - clearing house alkalmazása, - a rendszer bevezetése előtt 80%-os magas visszagyűjtési arány volt, - a betétdíjas rendszerrel 95%-os visszagyűjtési arányt értek el, - beruházás értéke: 726 m, működtetési költség: 793 m 10

11 Speciális, biztonsági jelölések alkalmazása Source: Roland Berger, FG Technik 11

12 Külföldi ldi bevezetési gyakorlat III. Észtország* - A volt kelet-európai országok közül elsőként vezették be, - figyelembe vették a német rendszer hibáit és az EU ajánlásait, - a jogszabály kidolgozásánál figyelembe vették a gyártók és kereskedők véleményét - nonprofit szervezetet hoztak létre gyártók és kereskedők részvételével, - minden alkoholmentes és alacsonytartalmú alkohol termékre kötelezővé tették, - a kereskedők részvételét kompenzációval segítették (kb. 0,01-0,02 /db). * 12

13 Külföldi ldi bevezetési gyakorlat IV. Észtország - betétdíj mértéke 0,5 liter felett 0,06 (kb. 18 Ft), 0,5 liter alatt 0,03 (kb. 9 Ft), - beruházás nagysága 4 m (a kereskedők beruházását a kompenzáció fedezte), - a működési költség kisebb a szelektív gyűjtési rendszereknél, - a visszagyűjtési és hasznosítási arány már 2007-ben elérte a PET esetén a 90%-ot, fém esetén a 48%-ot, üveg esetén a 72%-ot, (294 millió db eladásából 204 millió db került vissza) - a begyűjtött csomagolások minősége sokkal magasabb a szelektív gyűjtésénél. 13

14 14

15 EU ajánl nlás s betétd tdíjas rendszer bevezetésére Az Európai Unió a tagállamokra bízza, hogy melyik rendszert működtetik. Az Európai Unió ajánlása (2009/C 107/01) szerint a következő szempontokat kell figyelembe venni egy kötelező betétdíjas rendszer bevezetésénél: - továbbra is be kell tartani a 94/62/EK irányelv 7. cikkének az előírásait a hasznosítási rendszerekre vonatkozólag, - a rendszerben az érintett ágazatok piaci szereplői (gyártó, kereskedő) és az illetékes hatóságok vehetnek részt, - a választott rendszer hátrányos megkülönböztetés nélkül az importált termékekre is vonatkozik, - a rendszer ne akadályozza indokolatlanul a kereskedelmet, - a rendszer nem torzíthatja a versenyt, - a bevezetésnél elegendő átmeneti időt kell adni (min. 1 év) 15

16 Hazai bevezetés s feltételei telei Szükséges egy alapos megvalósíthatósági tanulmány: - Kereskedelmi adatok, fogyasztói szokások, - Hulladék áram analízis, - piaci fogadtatás, lakosság elfogadottság mérése, - műszaki megvalósíthatóság (logisztikai, informatikai, elszámoló rendszer) - gazdasági elemzés (beruházás, költség-haszon elemzés) - környezetvédelmi elemzés (LCA) - jogszabályi környezet - érintett szakmai körök bevonása (gyártók, kereskedők) - EU irányelvek figyelembevétele - jelenlegi szelektív hulladékgyűjtési rendszerre való hatása - társadalmi hatás - környezetvédelmi ipar 16

17 Köszönöm a figyelmüket! Kontakt: istvan.zsolt@bay-logi.hu 46/