TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM"

Átírás

1 A KÖZPONTI ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET AZ MTA ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KOMPLEX BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében február 26-án tartandó 338. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM előadásainak rövid kivonata 311. füzet Budapest

2 Mikotoxinok állat-, illetve humán-egészségügyi vonatkozásai A takarmány- és az élelmiszertermelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás szinte minden fázisában számolni kell a penészgombák és az általuk termelt mikotoxinok jelenlétével. Jelentős gazdasági kárt okoznak a növény- és állattenyésztésben, valamint az élelmiszeriparban. Emellett nagyon jelentős a káros állat- és humánegészségügyi, valamint élelmiszerminőségi és biztonsági következményük. Elsősorban a gabonafélék fertőződnek penészgombával és szennyeződnek ezáltal mikotoxinokkal. De a legkülönbözőbb takarmány és élelmiszer alapanyagokban is kimutathatóak. A gabonafélék nagyarányú szennyezettsége azért is különösen érdekes Magyarországon, mert ezek képezik az abrakevő állatok (sertés, ló, baromfi) takarmányának alapját, a humán táplálkozásban a fő energiaforrás, amelyből a hazai lakosság meglehetősen sokat fogyaszt. Ezért ezek a növények hazánk vetésterületének is jentős hányadát foglalják el. Mivel a mikotoxinok egyelőre nem kiiktathatók a táplálékláncból, mindenképpen fontos megismerni ezek tulajdonságait, előfordulásukat, valamint káros hatásaikat. Az állati szervezetben (vagy az emberben) kifejtett káros hatásuk mértékét több tényező befolyásolja. A toxin részéről: kémiai szerkezete, koncentrációja, az expozíció időtartama. A szervezet részéről: a szervezet ellenálló képessége (pl. táplálóanyag-ellátása), életkor, ivar, stresszorok, stb. A mikotoxinok állategészségügyi hatásainak szakirodalma nagyon széleskörű. A legtöbb mikotoxin esetében a hatások jól ismertek, a hatásmechanizmus is nagyrészt feltárt. A takarmány magas vagy közepes szennyezettsége esetén az adott toxinra jellemző klinikai tünetek alakulnak ki, amelyek az állatok elhullásához vezethetnek. Ezek a klinikai, kórbonctani tünetek nagyon változatosak a toxin hatásmechanizmusától és dózisától függően. Az egyes mikotoxinok okozta kórképek viszonylag jól ismertek. Nagyobb probléma az, hogy a takarmányokban több mikotoxin együttes jelenlétével kell számolnunk, ezek kölcsönhatása még nem teljesen feltárt. Gyakoribb az alacsony dózisú expozíció, azaz az idült mikotoxikózis, amely termelés csökkenésben, szaporodásbiológiai zavarokban, csökkent termék minőségben, vagy csökkent ellenállóképességben nyilvánul meg. Olyan esetekben, amikor az érintett állatállomány ellenállóképessége jó, a mikotoxinok koncentrációja kicsi, és az állatok rövid ideig fogyasztják azt, előfordulhat, hogy a toxin nem okoz termelés csökkenést vagy egyéb hatást, bár megfelelő analitikai eljárással kimutatható a takarmányból. Az ember mikotoxikózisairól aránylag keveset tudunk, annak ellenére, hogy már évszázadokkal korábban leírtak súlyos járványokat. A penészes élelmiszerek fogyasztásának betegséget okozó hatásai azonban már régóta ismertek. Az emberre extrapolálható állatkísérletek és az eddig megismert ok-okozati összefüggések feltárásai alapján a mikotoxinok főbb egészség károsító hatásai a következők: rákkeltő, carcinogén hatás (aflatoxin, ochratoxin A, fumonizinek, patulin), fejlődési rendellenességet okozó, teratogén hatás (zearalenon, ochratoxin A), a reprodukcióra kifejtett káros hatás (zearalenon, trichotecének), az ellenálló képesség csökkenése, immunszuppresszív hatás (trichotecének), idegrendszert károsító hatás (ochratoxin A, fumonizinek, trichotecének). Akut mikotoxikózisok emberben ritkán, inkább a gazdaságilag elmaradott országokban fordulnak elő. Gyakoribb a kis dózisú, hosszan tartó toxinhatás (szubakut, krónikus toxikózis), amelynek felismerése és beazonosítása nagyon nehéz. Szinte lehetetlen egzakt módon, pontosan meghatározni az eltérő területeken élő, eltérő szociális helyzetben lévő és táplálkozási szokásokkal rendelkező lakosság napi toxinfelvételét, és az ok-okozati összefüggés bizonyítása is nagyon nehéz. Kovács Melinda Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar 3

3 Mikotoxin szennyezés csökkentésének lehetőségei szántóföldön A búza fuzáriumos fertőzése tipikus szántóföldi probléma, ezért megelőzését is ott kell elvégezni. A betegség nem annyira a termésveszteség miatt kiemelkedően fontos, hanem a gombák által okozott számos, igen mérgező toxin termelése révén, amely emberre, állatra bizonyítottan káros, olyannyira, hogy az EU az emberi táplálkozásra kötelezően betartandó határértékeket rendelt el. A szegedi fuzárium kutatás 1970-ben kezdődött, a mai napig folyamatos. Mára a magyar mezőgazdasági kutatás nemzetközileg egyik legsikeresebb ága, de a megoldásra váró problémák nagyobbik fele előttünk van. Ha abból indulunk ki, hogy hosszú évtizedekig csak némi agrotechnikai segítség állt rendelkezésre, mára sokkal több lehetőségünk van. 1. Rezisztencianemesítés. Tavaszi jellegű rezisztenciaforrásokat átalakítottunk őszivé és sokkal jobb agronómiai formákká, így már rendelkezünk jó vagy kiváló ellenállóságú törzsekkel, amelyek már fajtaelőállítási programban is sikerrel felhasználhatók. Őszi búzákból is sikerült jó ellenállóságú törzseket előállítani, amelyek a fentieket nem érik el, de agronómiai tulajdonságaik jobbak. Ebbe a csoportba tartozik 9/2009-es törzsünk, amelyet 2009-ben jelentettünk be állami fajtakísérletekbe. 2. Az amerikai és más adatokkal szemben, köszönhetően a jobb vizsgálati módszertannak kiderült, hogy a toxintermelés igen szoros összefüggésben van a szemfertőzöttséggel, azaz a toxinszabályozás legfontosabb eszköze az ellenálló képesség növelése, az összefüggés gyakran az r=0. 90 körüli értéket mutat. Vagyis a következetes betegségellenállóságra való szelekció egyben alacsony élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent. Ennek kidolgoztuk módszertanát, ma működik egy kiterjedt nemesítési és azt megalapozó rezisztenciakutatási és molekuláris technikákat is használó genetikai kutatási program. 3. A betegséggel szemben jó vagy kiváló ellenállóság búza előállítása több évtizedes program. A fajtajelöltek vizsgálata tízszeres, kiaknázható különbséget mutatott éveken át. Ezért a tulajdonság fajtaminősítésben való szűrése fontos, és csak azáltal, hogy a fogékony fajtajelöltek elismerését megtagadjuk, az élelmiszerbiztonságot már legalább 50%-kal javítottuk. 4. A korábban nagyrészt hatástalan fungicid használatot korszerűsítettük, ma nagyüzemben 70-75%-os toxintartalom csökkenést tudunk elérni. Ehhez jó fungicideket kell alkalmazni, a kalászokat oldalról kell permetezni, és a kivitelezést az előírásoknak megfelelően, és preventíven kell elvégezni. Így már ma is lényegesen csökkenthető a kockázat. Hozzáteszem, az ellenállóbb fajtákon a fungicidek is sokkal nagyobb biztonsággal szorítják a toxinszennyezést határérték alá. 5. A kukorica elővetemény igen fontos kockázati tényező. Ezt a szármaradványok leforgatásával lényegesen csökkenteni lehet. Ekkor a fungicidkezelést kötelező megelőző jelleggel beiktatni. A ma rendelkezésre álló lehetőségek sokkal nagyobbak, mint évekkel ezelőtt voltak, így az élelmiszerbiztonság lényegesen növelhető. Reméljük, hogy a gazdatársadalom ezeket alkalmazni is fogja, hiszen mindenkinek közös érdeke a piacképes egészséges termék előállítása és forgalmazása. Mesterházy Ákos Gabonakutató Nonprofit Kft. 4

4 Lehetőségek a takarmánynövények és a takarmányok mikotoxin szennyezettségének csökkentésére A takarmánynövényeket szennyező mikotoxinok veszélyforrások úgy a gazdasági- és társállatok takarmányozásában, mint a humán fogyasztók számára ezért számos próbálkozás történt a mikotoxinok által előidézett állat- és humán egészségügyi kockázatok csökkentésére egyrészt megelőző jelleggel, másrészt a takarmányokkal vagy az élelmiszerekkel felvett mikotoxinok bélcsatornából történő felszívódásának mérséklésére. A gabona magvak tárolása során a nedvesség tartalom és a hőmérséklet szabályozását tekintik hatékony módszernek, kiegészítve ezt a mikotoxinokat termelő penészek növekedését és szaporodását gátló, elsősorban szerves savakkal történő kezeléssel. További lehetőség a gabona magvak tárolása és feldolgozása során a szállító és tároló rendszerek folyamatos és rendszeres fertőtlenítése nátrium-hipoklorittal, a betárolás előtt tört szemek kiválogatásával, a pelyvalevelek eltávolításával, hőkezeléssel, vagy a kémiai eljárások közül kalcium-klorid vagy nátrium-bikarbonát oldattal történő mosással. A gazdasági állatok takarmányozásában próbálkozások történtek továbbá a takarmányok egyes táplálóanyagainak, így fehérje vagy aminosav (Met, Phe) tartalmának növelésével, valamint nukleotidok nagy mennyiségben való adagolásával védekezni egyes mikotoxinok kedvezőtlen hatásai ellen. Egyes vizsgálatok szerint az egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag olíva olaj is kedvező hatású lehet egyes mikotoxinok ellen. Annak ismeretében, hogy számos mikotoxin, így például az AFB 1, a T-2 toxin vagy az ochratoxin oxigén szabadgyök termelést indukál a szervezetben felmerült a természetes (E- és C-vitamin, szelén, karotinoidok) vagy szintetikus (BHT, liponsav) adagolásának lehetősége is. Emellett néhány természetes növényi komponens, mint például a fenolos vegyületek, a kumarin, a klorofill és ennek származékai is kedvező hatású lehet egyes mikotoxinok toxikus hatásainak mérséklésében. A takarmányiparban széles körben alkalmaznak mikotoxin kötő vegyületeket, amelyek hatása azon alapul, hogy nagy aktív felülettel rendelkeznek. A nagy aktív felülethez az egyes mikotoxin kötő vegyület azon sajátossága is társul, hogy olyan funkciós csoportokkal rendelkeznek, amelyek felületi töltéseik révén képesek egyes, főképp poláros jellegű, vegyületek megkötésére. A mikotoxinok közül azonban ilyen jelleggel főképp csak az aflatoxinok rendelkeznek, így az egyéb mikotoxinok megkötése ilyen vegyületekkel csak mérsékelt. Takarmányozási szempontból az is lényeges probléma, hogy egyes táplálóanyagok, így például egyes vitaminok vagy mikroelemek szintén poláros karakterűek, emiatt az adott mikotoxin kötő anyagok ezek egy részét is megkötik a bélcsatornában, ennek révén potenciális vitamin vagy mikroelem hiányt idézve elő. A gazdasági állatok bélcsatornájának egyes szakaszaiban a kémhatás jelentős mértékben eltérő, amely szintén befolyásolja a mikotoxin kötő vegyületek adszorpciós kapacitását. Emiatt előfordulhat, hogy a gyomor savanyú kémhatásán megkötődött mikotoxin a vékonybél közel semleges kémhatásán a kötésből felszabadul, így a vékonybél hámsejteken keresztül felszívódhat. A jelenleg ismert mikotoxin kötő anyagok közé szervetlen és szerves vegyületek is tartoznak. A szervetlen vegyületek között jól ismertek a szilícium polimerek, így például egyes agyagásványok (kaolin, szepiolit, zeolit, bentonit stb.) és az aktív szén. A szerves mikotoxin kötő vegyületek közé pedig a nagy rosttartalmú takarmányok, az élesztősejtfal kivonatok, pontosabban azok β-d-glükánjai, valamint egyes huminsav származékok tartoznak. A mikotoxin kötő vegyületek hatása azonban zömében csak in vitro rendszerekben és a legtöbb esetben csak az aflatoxin esetében bizonyított. Mézes Miklós Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszék 5

5 Fuzárium toxinok kockázatbecslése A gabonát - különösen esős, szeles időben gyakran támadja meg fuzárium fertőzés. Egyes fuzárium penészgomba fajok méreganyagokat (fuzáriumtoxinokat) termelnek, melyek károsíthatják az emberek, illetve állatok egészségét, és a haszonállatoknál növekedési, szaporodási zavarokhoz is vezethetnek. A gabonák értékének csökkentésével, valamint az állatállomány megbetegítésével gazdasági károkhoz is vezetnek. Ezért a fuzárium toxinok kiemelt figyelmet érdemelnek. A toxin döntően gabonamagvak (a kukorica és a búza) és az azokból előállított termékek fogyasztása során kerül be az emberi szervezetbe. Helyes mezőgazdasági gyakorlattal a Fusarium gombák általi fertőzés, és a toxintermelés bizonyos mértékig megelőzhető, csökkenthető. A gabonákban és gabonakészítményekben a fusariumtoxin (zearalenon, fumonizinek, trichotecének) szennyezés megelőzéséről és csökkentéséről az Európai Unió ajánlást adott ki (2006/583/EK bizottsági ajánlás) mely a védekezés általános elveit tartalmazza a termesztés, betakarítás és tárolás során. Erre, és a hazai tapasztalatokra alapozva a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal tájékoztató anyagot készített a fuzáriumtoxinok bevitelének csökkentése érdekében. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal kérésére az MgSzH 2008-ban felmérési céllal vizsgálta a kereskedelmi forgalomban levő feldolgozott gabonaipari termékek (lisztek, korpák, gabonapelyhek) fuzárium tartalmát. Ennek során összesen 302 liszt-, korpa- és gabonapehely-mintában 16 féle mikotoxin jelenlétét keresték egy rendkívül érzékeny módszerrel. A fuzárium toxinok közül egyedül a dezoxinivalenol (DON) tekintetében találtak számottevő szennyezettséget, mely a határértéket a minták 2%-ában haladta meg. A DON más országokban is hasonlóképpen jelen van a gabonákban. Uniós felmérés szerint több mint minta búzaminta vizsgálata során a minták több mint feléből ki lehetett mutatni valamilyen mennyiségben. A DON a Fusarium gombafajok (pl. Fusarium culmorum, Fusarium graminearum) által termelt mikotoxin, gabonafélekben és feldolgozott gabona termékekben (kenyér, maláta, sör) van/lehet jelen. Nagyon stabil vegyület, a tárolás/őrlés és élelmiszer feldolgozás/főzés során nem bomlik le, hő hatásának ellenáll. Nagy mennyiségű DON bevitel, hányással, hasmenéssel járó panaszokat, állatoknál a takarmány visszautasítását váltja ki. Állatkísérletekben fokozta a fertőzések iránti fogékonyságot. A szervezetből hamar kiürül, kis mennyiségű fogyasztásánál nem észleltek hosszú távú, késői hatást. Rákkeltő, vagy hormonszerű hatást DON esetében nem igazoltak. A biztonságosan fogyasztható mennyiséget tudományos kockázatbecsléssel állapítják meg nemzetközi szervezetek. A legtöbb mikotoxin esetében (az aflatoxin kivételével) megállapítható olyan alacsony szennyezettség, amely még nem vált ki semmiféle egészségi elváltozást. Ezt a szintet még elosztják egy biztonsági faktorral (a fajok és egyedek közti eltérő érzékenység miatt), tehát az eltűrhető bevitel az állatkísérletekben ártalmatlannak bizonyuló szint század, vagy annál is kevesebb része. Ezt nevezik elviselhető, vagy eltűrhető napi beviteli szintnek (TDI, Tolerable Daily Intake). Állatkísérletes toxikológiai vizsgálatok eredményei alapján a 100-szoros biztonsági faktorral számított tolerálható napi beviteli (TDI) érték 1 µg/ttkg. Az előadás ismerteti a MÉBIH kockázatbecslésének eredményét a hazai lakosság DON bevitelére vonatkozóan, valamint kitér az eseménnyel kapcsolatos kommunikációra is. Szeitzné Szabó Mária Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal 6

6 Aspergillus mikotoxinok: újabb kihívások az élelmiszerbiztonság és a humán egészségügy területén Az Aspergillus fajok számos mikotoxint képesek termelni, melyek súlyos élelmiszerbiztonság problémát jelentenek világszerte. A legfontosabb Aspergillus mikotoxinok az aflatoxinok, az ochratoxinok, a patulin és újabb kutatási eredmények szerint a fumonizinek. Az aflatoxinok a hazai éghajlati viszonyok között általában nem okoznak határérték feletti szennyezést a magyar élelmiszerekben, inkább importált mezőgazdasági termékekben mutathatók ki. A közelmúltban azonban Észak-Olaszországban és Romániában is határérték feletti aflatoxin szennyeződést mértek kukoricatételekben, amit az éghajlatváltozással illetve a globális felmelegedéssel hoztak összefüggésbe. A közelmúltban tisztáztuk, hogy a számos aflatoxin-termelőként leírt gombafaj közül valójában csak mintegy tucatnyi Aspergillus faj képes ezt a toxint előállítani. Néhány új aflatoxin-termelő Aspergillus fajt is leírtunk, melyek közül az A. minisclerotigenes világszerte elterjedt, és képes mind G, mind B típusú aflatoxinokat termelni. Ezt a fajt klinikai mintákból is azonosítottuk Európában. A többi újonnan leírt faj endémikus, földimogyoróültetvényekről származó mintákban mutattuk ki jelenlétüket Argentínában ill. az USA-ban (A. arachidicola, A. pseudocaelatus, A. pseudonomius). Az ochratoxinok esetében a főként gabonaféléket szennyező Penicillium verrucosum Európa északi részein okoz problémákat, de az ochratoxin-termelő melegkedvelő Aspergillus fajok (A. ochraceus, A. westerdijkiae) tömeges megjelenése is várható a közeljövőben gabonaféléken, amennyiben a globális felmelegedés tovább tart. Kávéval kapcsolatos vizsgálataink alapján kiderült, hogy a fő ochratoxin termelő faj nem az A. ochraceus, hanem fekete Aspergillus fajok és a közelmúltban leírt A. westerdijkiae. Utóbbi faj beltéri levegőben is nagy százalékban fordul elő. Ugyanakkor vizsgálataink alapján iráni pisztácia minták ochratoxin szennyeződéséért az A. ochraceus és A. melleus a felelősek; ezekben a mintákban sem ochratoxin-termelő fekete Aspergillus fajokat, sem A. westerdijkiae-t nem tudtunk kimutatni. Hazai szőlőn már kimutattuk ochratoxin-termelő fekete Aspergillus fajok jelenlétét, és ezt a mikotoxint hazai borokban is detektáltuk, bár határérték alatti mennyiségekben. Ezen fajok Dél-Európa szőlőültetvényein okoznak gyakran határérték feletti ochratoxin-szennyezést, megjelenésük hazánkban feltehetőleg szintén a klímaváltozás eredménye. A fumonizinekről korábban úgy gondolták, hogy csak Fusarium fajok képesek előállítani. A közelmúltban kimutattuk a fumonizin bioszintézis génkluszter jelenlétét Aspergillus niger törzsek genomjában, és bizonyított, hogy ez a faj képes fumonizinek termelésére magas cukortartalmú tápközegekben. Vizsgálataink alapján az ilyen tulajdonságokkal bíró szárított gyümölcsök (mazsola, füge, datolya) fumonizinekkel szennyezettek, ami újabb egészségügyi kockázatot jelent a fogyasztók számára. A kontaminációért felelős izolátumok vizsgálataink alapján az A. niger és az A. awamori fajokba sorolhatók. Mind a mazsolaminták, mind a gombaextraktumok számos fumonizin izomert tartalmaztak a korábban A. niger-ből leírt fumonizin B 2 és B 4 mellett. Egyes mazsolamintákban 40 ppm feletti össz-fumonizin szennyezettséget észleltünk, míg az átlag szennyezettség 2-5 ppm között volt. Fumonizineket kimutattunk iráni és tunéziai füge és datolya mintákban is. Mivel fumonizinekre csak kukorica-alapú termékek esetében állapítottak meg egészségügyi határértékeket, szükség van ezen magas cukortartalmú termékek beható toxikológiai vizsgálatára, és megfelelő határértékek bevezetésére a fogyasztók (különösen a gyermekek) védelme érdekében. Klinikai A. niger és A. awamori izolátumok esetében bizonyítottuk, hogy ex vivo körülmények között képesek fumonizineket termelni, melyeknek szerepük lehet a patogenitásban. Emellett ezen fajok tömeges megjelenését észleltük beltéri levegőben, amit szintén a klímaváltozás idézhetett elő. Varga János Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Mikrobiológiai Tanszék 7

7 Aflatoxinok hatásmechanizmusának vizsgálata BioAréna rendszerben A toxikus hatásokat indukáló mikotoxinok penészgombák másodlagos anyagcseretermékei. Az eddig ismert körülbelül 400 mikotoxin közül kevesebb, mint 20 rendelkezik komoly egészségügyi kockázattal. Ezek közé tartozik az általunk vizsgált teratogén, mutagén és karcinogén tulajdonságokat mutató 4 fő aflatoxin (B1, B2, G1 és G2) is. Ezen mikotoxinok metabolitjait nagyrészt feltérképezték, de hatásuk mechanizmusa egyértelműen nem tisztázott. A mikotoxinok hatásmechanizmusát a bioautográfián alapuló, azaz rétegrendszerű kromatográfiás elválasztást és azt követő mikrobiológiai detektálást magában foglaló, de kölcsönhatási reakciókat is alkalmazó BioAréna rendszerben vizsgáltuk, melynek során Pseudomonas savastanoi pv. phaseolicola (Psm) babkórokozó baktériummal szemben mutatott ölőhatásukat tanulmányoztuk. Mivel a formaldehid (HCHO) nélkülözhetetlen sejtösszetevő, elsősorban kötött formában van jelen az élő szervezetben s főleg metilezési-demetilezési reakciók során keletkezhet, ezért elsősorban a HCHO és reakciótermékeinek szerepét vizsgáltuk az aflatoxinok hatásmechanizmusánál. A szintén normális sejtösszetevő hidrogén-peroxiddal (H 2 O 2 ) reakcióba lépve szingulett oxigén ( 1 O 2 ) és gerjesztett HCHO keletkezik, majd az 1 O 2 oxidálva a vizet, dihidrogén-trioxidon keresztül ózon (O 3 ) képződik. Ezen reaktív molekulák (HCHO, 1 O 2, O 3 ) alapvető szerepet játszanak a biológiai rendszerekben, de nagymértékű felszabadulásuk káros lehet. A BioAréna rendszerben kimutatható a HCHO és a H 2 O 2 is. A mikotoxinok jelenlétében több HCHO keletkezett, mely a demetilezési potenciál növekedése által a kötött formákból szabadulhatott fel, mint pl. az aflatoxinok O-metil csoportjából is, melyet az FT-Raman spektroszkópiás eredmények is alátámasztanak. A H 2 O 2 mennyisége csökkent a mikotoxinok foltjában, ami feltételezi, hogy részt vett valamilyen reakcióban. A mikotoxinok antibakteriális-toxikus hatása általában az adagolt HCHO-befogók ill. -redukálók (L-arginin, redukált glutation, szelenit ionok, dimedon és L(+)-aszkorbinsav) dózisától függően csökkent, míg a HCHOprekurzorok (N G -monometil-l-arginin, N ε -monometil-l-lizin), valamint a HCHO-t generáló, mobilizáló Cu(II) ionok adagolásával nőtt. Az O 3 eltávolítására alkalmas anyagok jelenlétében szintén csökkent a mikotoxinok baktérium ellenes hatása. Ezen eredmények alátámasztják a HCHO és reakciótermékeinek meghatározó szerepét a négy fő aflatoxin antibakteriális-toxikus hatásában. Móricz M. Ágnes 1, Ott Péter 1, Horváthné Otta Klára 2, Tyihák Ernő 1 1 Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézet 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet 8

8 Mikotoxinok meghatározása OWLS alapú jelölésmentes immunszenzorral A mikotoxinok vizsgálatára már számos analitikai eljárás került kidolgozására. Ezek a technikák rendszerint bonyolult minta előkészítést igényelnek, ezért az utóbbi időben egyre nagyobb az igény a nagyérzékenységű, gyors analitikai méréstechnikák iránt. Antigén antitest reakción alapuló ELISA tesztek, immunaffinitású kolonnák és liposzómák rögzítésével készített nitrocellulóz tesztcsík kifejlesztésére került sor. Munkánk során mikotoxinok meghatározására alkalmas optikai hullámvezető fénymódus spektroszkópia (OWLS) detektáláson alapuló immunanalitikai eljárást fejlesztettünk ki a leggyakrabban előforduló mikotoxinok, az aflatoxin, ochratoxin, deoxynivalenol és zearalenon kimutatására, az immunszenzorokat különböző gabonák és fűszerek vizsgálatára alkalmaztuk. Az OWLS olyan szenzortechnika, amely az optikai hullámvezető felületén, mint határfelületen, molekuláris szinten végbemenő affinitáson alapuló folyamatok valósidejű, jelölésmentes vizsgálatára alkalmas. A hullámvezető felületén megfelelően funkcionalizált réteget kialakítva a mérendő immunanyagra specifikus molekula rögzítésével biztosítható a szenzor nagyfokú szelektivitása. A vizsgálandó toxinok meghatározásához esetenként előállítottuk az antigének fehérjékhez (BSA, OVA) kötött immunogénjeit, majd az immunogénekkel nyulakat immunizáltunk. A poliklonális antitestet tisztítottuk, ellenőriztük és ezeket alkalmaztuk a szenzor kialakításához. A nem-kompetitív (direkt) szenzor esetében a toxin detektálására a specifikus antitestet glutáraldehiddel (2,5%) rögzítettük a szenzor felszínén, így a toxinok a rögzített antitest molekulákhoz kötődve, közvetlenül detektálhatók. Mivel a mérendő toxinok molekula tömege igen kicsi a rögzített antitest méretéhez képest (kb.180 kd), a mért jel pedig a tömegváltozással arányos, ezért kompetitív eljárást dolgoztunk ki a kimutatási határ csökkentése érdekében. Az indirekt mérések során a hullámvezető felületén a kimutatandó toxin molekula fehérjével képzett konjugátumát rögzítettük glutáraldehiddel (2,5%). A toxint tartalmazó standardokat, ill. mintákat ismert mennyiségű antitestet tartalmazó szérummal kevertük össze, és rövid inkubálási idő után mértük. A szabadon maradt antitest molekulák kapcsolódtak a szenzor felületén kötött antigén-konjugátummal, lényegesen nagyobb tömegváltozást előidézve, mint a direkt mérés esetében. A jel ebben az esetben fordítottan arányos a mintákban levő toxin koncentrációjával. A módszerek optimalizálása után a gabona- és fűszerminták előkészítésének, a mintamátrix hatását vizsgáltuk spikolt minták segítségével. Mérési eredményeink alapján az acetonitril-víz eleggyel készített kivonat volt a vizsgálatokhoz alkalmas, az eredményeket referencia eljárással hasonlítottuk össze. Adányiné Kisbocskói Nóra, Majerné Baranyi Krisztina Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Analitikai Osztály 9

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

LEHETŐSÉGEK A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS A TAKARMÁNYOK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE

LEHETŐSÉGEK A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS A TAKARMÁNYOK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE LEHETŐSÉGEK A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS A TAKARMÁNYOK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE MÉZES MIKLÓS Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő Mikotoxin hisztéria okai Intenzívebb termelés

Részletesebben

Toxintermelő gombákkal szembeni ellenállóság és toxinszennyezés kukoricában, kiemelten az A. flavus-ra és az aflatoxinokra

Toxintermelő gombákkal szembeni ellenállóság és toxinszennyezés kukoricában, kiemelten az A. flavus-ra és az aflatoxinokra Toxintermelő gombákkal szembeni ellenállóság és toxinszennyezés kukoricában, kiemelten az A. flavus-ra és az aflatoxinokra Mesterházy Ákos 1, Tóth Beáta 1, Toldi Éva 1, Varga Mónika 1, Varga János 2 Gabonakutató

Részletesebben

SZEMES TERMÉNYEK MIKOTOXIN HELYZETE A MINŐSÉGVIZSGÁLÓ SZEMSZÖGÉBŐL. Gödöllő, 2011. március 10.

SZEMES TERMÉNYEK MIKOTOXIN HELYZETE A MINŐSÉGVIZSGÁLÓ SZEMSZÖGÉBŐL. Gödöllő, 2011. március 10. SZEMES TERMÉNYEK MIKOTOXIN HELYZETE A MINŐSÉGVIZSGÁLÓ SZEMSZÖGÉBŐL Gödöllő, 2011. március 10. Amit a Gabona Controlról tudni érdemes A CONCORDIA Zrt. része (Minőségellenőrzési Igazgatósága) 1990-ben alakult

Részletesebben

A MIKOTOXINOK JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN

A MIKOTOXINOK JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN A MIKTXINK JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN Dr. Bartók Tibor DSc Fumizol Kft., SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézet Szeged Hévíz, 2016.01.13. A mikotoxinok a mikroszkópikus gombák másodlagos (szekunder)

Részletesebben

Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben.

Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben. Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben. Írta: Molnár Dániel Jele leg az ágazatot legi ká fe egető veszél a - nedves-párás

Részletesebben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék

Részletesebben

Mycotoxinok kártétele / Témadokumentáció/

Mycotoxinok kártétele / Témadokumentáció/ Mycotoxinok kártétele / Témadokumentáció/ A témadokumentáció elkészítéséhez a vonatkozó szakirodalom, többek között a MOÁE / Magyar Országos Állatorvos Egyesület / Baromfiegészségügyi Társaság 2011. márciusi

Részletesebben

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan

Részletesebben

A BAROMFI FONTOSABB MYCOTOXICOSISAINAK KLINIKO PATOLÓGIÁJA (Irodalmi adatok és aktuális vizsgálatok)

A BAROMFI FONTOSABB MYCOTOXICOSISAINAK KLINIKO PATOLÓGIÁJA (Irodalmi adatok és aktuális vizsgálatok) A BAROMFI FONTOSABB MYCOTOXICOSISAINAK KLINIKO PATOLÓGIÁJA (Irodalmi adatok és aktuális vizsgálatok) Glávits Róbert, Ivanics Éva, Fazekas Béla, Ványi András MGSZH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság

Részletesebben

A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?)

A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) Lásztity Radomír Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszék

Részletesebben

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei 0 Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei Szerkesztette: Szeitzné Szabó Mária A kiadvány készítésében közreműködött: Ambrus Árpád Cseh Júlia Hámos András Szerleticsné

Részletesebben

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM A KÖZPONTI KÖRNYEZET- ÉS ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében 2013. november

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

1. A pályázó adatai. 2. A pályázat rövid címe: ProSid TM MI 700, az új generációs, korróziómentes propionsavas szemesgabonatartósító

1. A pályázó adatai. 2. A pályázat rövid címe: ProSid TM MI 700, az új generációs, korróziómentes propionsavas szemesgabonatartósító " M a g y a r Á l l a t t e n y é s z t é s é r t T e r m é k d í j P á l y á z a t 2 0" 1 5 P á l y á z a t i k a t e g ó r i a: I. A g r á- ir n f o r m a t i k a, T a r t á s t e c h n o l ó g i a é

Részletesebben

Dr. Kriszt Balázs tanszékvezető egyetemi docens

Dr. Kriszt Balázs tanszékvezető egyetemi docens Dr. Kriszt Balázs tanszékvezető egyetemi docens Élelmiszerek, takarmányok mintavétele aflatoxin-vizsgálatokra, a mikotoxinok bevitele az állati szervezetbe a takarmányokon keresztül Szipola Ilona Élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

A fuzárium toxinok hatása az állati szervezetre. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő

A fuzárium toxinok hatása az állati szervezetre. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő A fuzárium toxinok hatása az állati szervezetre Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő FUSARIUM MIKOTOXINOK CSOPORTOSÍTÁSA FŐHATÁSUK ALAPJÁN FŐHATÁS MIKOTOXIN FONTOSABB GOMBÁK

Részletesebben

Toxikológia 2020. Zacher Gábor

Toxikológia 2020. Zacher Gábor Toxikológia 2020 Zacher Gábor Látom a jövőt mondja a kereskedelmi csatorna jósnője és mondja a hülyeségeit Nem látjuk, de a trendekből lehet következtetni a jövőre Gondoltunk volna arra, hogy lesz mobiltelefon,

Részletesebben

Célkitűzés. Élelmiszerbiztonságot veszélyeztető anyagcsoportok ismertetése Szempontok

Célkitűzés. Élelmiszerbiztonságot veszélyeztető anyagcsoportok ismertetése Szempontok Célkitűzés Élelmiszerbiztonságot veszélyeztető anyagcsoportok ismertetése Szempontok tulajdonságaik toxicitásuk előfordulásuk élelmiszerekbe való expozíciós útjuk analitikai meghatározásukra alkalmas módszerek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Mikotoxinok és az ellenük való védekezés lehetőségei szarvasmarha állományokban, különös tekintettel az aflatoxinra

Mikotoxinok és az ellenük való védekezés lehetőségei szarvasmarha állományokban, különös tekintettel az aflatoxinra Mikotoxinok és az ellenük való védekezés lehetőségei szarvasmarha állományokban, különös tekintettel az aflatoxinra MIKOTOXINOK - A penészgombák másodlagos anyagcsere termékei; - A penészgombák a mikotoxinokat

Részletesebben

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK MIKOTOXIKÓZISAI

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK MIKOTOXIKÓZISAI A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK MIKOTOXIKÓZISAI ÁCSNÉ KOVACSICS LORÉNA, BÚZA LÁSZLÓ, GYETVAI BÉLA, HOLLÓ-SZABÓ PÉTER, JÓŹWIAK ÁKOS, KOLOZSVÁRI TÍMEA, KUNSÁGI ZOLTÁN, MARTON ZSÓFIA, RADÁCSY KATALIN, SRÉTERNÉ

Részletesebben

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetője: A konzorcium tagjai: A

Részletesebben

Mikotoxin előadások áttekintése

Mikotoxin előadások áttekintése Mikotoxin előadások áttekintése Dr. Jakab Gábor BIOMIN Magyarország Kft. Dél-Afrika Mycotoxin Survey 2015: Több mint 380 mikotoxin és gomba-metabolit vizsgálata Áttekintés I: Mycotoxinok II: A Multi-mikotoxin

Részletesebben

Takarmányainkban rejlő tartalékok. a termelés gazdaságosságának javítása huminsavakkal

Takarmányainkban rejlő tartalékok. a termelés gazdaságosságának javítása huminsavakkal Takarmányainkban rejlő tartalékok a termelés gazdaságosságának javítása huminsavakkal Aktuális problémák az ágazatban Jelenleg az ágazatot leginkább fenyegető veszély az - őszi nedves-párás időjárásból

Részletesebben

Az etil-karbamát élelmiszerbiztonsági vonatkozásai

Az etil-karbamát élelmiszerbiztonsági vonatkozásai Az etil-karbamát élelmiszerbiztonsági vonatkozásai dr. Szerleticsné dr. Túri Mária Az etil-karbamát élelmiszerbiztonsági kockázatai szakmai nap a MÉBiH és WESSLING Hungary Kft. szervezésében 2010. június

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

Önéletrajz. Fajtaelőállító nemesítés. a/ hasznosított szabadalmak (búzafajták) száma és mértéke összesen: 35 ebből nemzetközi: 1 hazai: 35

Önéletrajz. Fajtaelőállító nemesítés. a/ hasznosított szabadalmak (búzafajták) száma és mértéke összesen: 35 ebből nemzetközi: 1 hazai: 35 Önéletrajz Általános adatok Név: Mesterházy Ákos Munkahely, beosztás: Gabonatermesztési Kutató Kht, Szeged, tudományos tanácsadó, főosztályvezető, egyetemi magántanár, Szent István Egyetem, Növényvédelemtani

Részletesebben

Mikotoxinok hatása a halak termelésére és egészségi állapotára. Mézes Miklós SZIE MKK ÁTAI Takarmányozástani Tanszék

Mikotoxinok hatása a halak termelésére és egészségi állapotára. Mézes Miklós SZIE MKK ÁTAI Takarmányozástani Tanszék Mikotoxinok hatása a halak termelésére és egészségi állapotára Mézes Miklós SZIE MKK ÁTAI Takarmányozástani Tanszék A penészgombák hatása a takarmányokra a tárolás során: (a) Mikotoxin termelés, (b) Hőmérséklet

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és az egészség

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és az egészség HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és az egészség Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel az Egészséges Élethez

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter

A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter Bonafarm csoport márkái, Bóly Zrt., Dalmand Zrt. Bonafarm csoport takarmány ágazat Takarmány előállítás: 5 telephely 14 gyártóvonal

Részletesebben

Quick Scan Forgalomban lévő csíkok: GMO Mikotoxinok: Előny: Gyors: Rugalmas:

Quick Scan Forgalomban lévő csíkok: GMO Mikotoxinok: Előny: Gyors: Rugalmas: Quick Scan Magasan flexibilis és pontos teszt csík leolvasó rendszer, mely lehetővé teszi, hogy a gabona vásárlók meghatározhassák a mikotoxin és GMO mennyiségi értékeket egy nyomon követhető rendszer

Részletesebben

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek

Részletesebben

Mikotoxin csökkentés a gabonatárolásban. Feldolgozási technológiák a jobb élelmiszer- és takarmánybiztonságért.

Mikotoxin csökkentés a gabonatárolásban. Feldolgozási technológiák a jobb élelmiszer- és takarmánybiztonságért. Mikotoxin csökkentés a gabonatárolásban. Feldolgozási technológiák a jobb élelmiszer- és takarmánybiztonságért. Optimalizált gabonatárolás. A nagyobb élelmiszer-biztonságért. Az anyarozs magas toxicitási

Részletesebben

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű

Részletesebben

Dr. Horváth Amanda emlékére

Dr. Horváth Amanda emlékére Ez az előadás 1999. szeptemberében ugyanebben a formában hangzott el az OKI Pro Hygiene tudományos ülésén Hangozzék el most újra mentorom Dr. Horváth Amanda emlékére aki inspirálta és segítette azt a munkát,

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13.

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. PILZE-NAGY KFT. Tevékenység: Laskagomba termesztés Laskagomba

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004

Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004 Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004 Résztvevők: VIRECO Kft. Konzorciumvezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

nyomelem, étrendi forrásainak vizsgálata Dr. Gergely Valéria Bükfürdő 2010.

nyomelem, étrendi forrásainak vizsgálata Dr. Gergely Valéria Bükfürdő 2010. A Szelén, mint esszenciális nyomelem, étrendi forrásainak vizsgálata Dr. Gergely Valéria Bükfürdő 2010. A Szelén előfordulása a környezetünkben A szelén esszenciális mikroelem, azonban élettani hatása

Részletesebben

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei 0 Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei Szerkesztette: Szeitzné Szabó Mária A kiadvány készítésében közreműködött: Ambrus Árpád Cseh Júlia Hámos András Szerleticsné

Részletesebben

Készítette: Parádi Tímea Témavezetı: Dr. Tatár Enikı egyetemi docens

Készítette: Parádi Tímea Témavezetı: Dr. Tatár Enikı egyetemi docens Mikotoxinok az élelmiszerekben Készítette: Parádi Tímea Témavezetı: Dr. Tatár Enikı egyetemi docens Célkitőzés a biológiai szerepük szempontjából fontosabb mikotoxinok szerkezetének, tulajdonságainak,

Részletesebben

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési

Részletesebben

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek

Részletesebben

Amit az a llergiás nátháról tudni kell

Amit az a llergiás nátháról tudni kell Amit az a llergiás nátháról tudni kell írta: dr. Márk Zsuzsa pulmonológus, Törökbálinti Tüdőgyógyintézet MSD Pharma Hungary Kft. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 8. Telefon: 888-5300, Fax: 888-5388 Mi

Részletesebben

Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatai

Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatai Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatai dr. Balku Orsolya Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály főosztályvezető. Hatósági ellenőrzések Évről évre visszatérően 2011-ben

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 1. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 1. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. december 1. (OR. en) 14805/15 DENLEG 156 AGRI 626 SAN 413 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2015. november 27. Címzett: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A takarmányok higiéniája takarmány-higiénia fogalma jogszabályi háttere hibás

Részletesebben

A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai

A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A GM-növényekkel szembeni társadalmi elutasítás legfontosabb indokait az élelmiszer-biztonsági kockázatok jelentik. A géntechnológia forradalmian

Részletesebben

ORGANIKUS GAZDÁLKODÁS BIOLÓGIAI ALAPJAINAK BIOANALITIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓT JÓL REPREZENTÁLÓ FAJTÁK TEKINTETÉBEN

ORGANIKUS GAZDÁLKODÁS BIOLÓGIAI ALAPJAINAK BIOANALITIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓT JÓL REPREZENTÁLÓ FAJTÁK TEKINTETÉBEN ORGANIKUS GAZDÁLKODÁS BIOLÓGIAI ALAPJAINAK BIOANALITIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓT JÓL REPREZENTÁLÓ FAJTÁK TEKINTETÉBEN EA_NORVÉGALAP-BIOBEL9 BIO/NEM BIO AGRÁRTERMÉKEK BELTARTALMI ÉRTÉKEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Részletesebben

FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Varga Dóra Környezettudomány

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. SZEITZNÉ DR. SZABÓ MÁRIA KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. SZEITZNÉ DR. SZABÓ MÁRIA KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. SZEITZNÉ DR. SZABÓ MÁRIA KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR 2007 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Élettani és Állathigiéniai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR.

Részletesebben

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL Az egyes biomolekulák izolálása kulcsfontosságú a biológiai szerepük tisztázásához. Az affinitás kromatográfia egyszerűsége, reprodukálhatósága

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.) akkreditált területe

Részletesebben

A flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.

A flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok. Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Élettani és Állathigiéniai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER Az MTA rendes tagja Témavezető: DR. KOVÁCS MELINDA Az

Részletesebben

Az aflatoxin M1 megjelenése élelmiszereinkben. Az aflatoxin M1 megjelenése élelmiszereinkben Szigeti Tamás János (WESSLING Hungary Kft.

Az aflatoxin M1 megjelenése élelmiszereinkben. Az aflatoxin M1 megjelenése élelmiszereinkben Szigeti Tamás János (WESSLING Hungary Kft. Az aflatoxin M1 megjelenése élelmiszereinkben Az aflatoxin M1 megjelenése élelmiszereinkben Szigeti Tamás János (WESSLING Hungary Kft.) Bevezető statisztikák Aflatoxin vizsgálati igények 2006 2013 (db)

Részletesebben

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei 0 Bevezető A növények és terményeik penészgombával történő fertőződése a mezőgazdaság régről ismert problémája. A különböző

Részletesebben

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből NO-BLE Ideas Budapest, 2014.03.10. Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből Dr. Szépvölgyi Ákos Mikrobiológiai oltókultúra Az Elmolight Bt. az alternatív növénytápláláshoz

Részletesebben

Budapesti szolárium használók ismereteinek és szokásainak kérdõíves felmérése. Bakos József, Szabó Judit, Thuróczy György OKK OSSKI

Budapesti szolárium használók ismereteinek és szokásainak kérdõíves felmérése. Bakos József, Szabó Judit, Thuróczy György OKK OSSKI Budapesti szolárium használók ismereteinek és szokásainak kérdõíves felmérése Bakos József, Szabó Judit, Thuróczy György OKK OSSKI A téma időszerűsége Közelmúltban megjelent nemzetközi dokumentumok: WHO

Részletesebben

BÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

BÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület BÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1029/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt. Központi Laboratórium (7400 Kaposvár,

Részletesebben

E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica.

E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica. Morzsolt kukorica takarmányozási célra MSZ 12540 Shelled maize for animal feeding E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica. 1. Fogalommeghatározások

Részletesebben

A borok mikotoxinkoncentrációjának. utóbbi évtizedekben

A borok mikotoxinkoncentrációjának. utóbbi évtizedekben A borok mikotoxinkoncentrációjának alakulása az utóbbi évtizedekben Készítette: Burkus Viktória Környezettan alapszakos hallgató Budapest 2015. Bevezetés 1995-ben jelent meg az első közlemény [Zimmerli

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT

EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT Írták: Szerkesztette: Bánáti Diána Budapest 2006. ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT

Részletesebben

Alumínium az élelmiszerekben és italokban

Alumínium az élelmiszerekben és italokban Alumínium az élelmiszerekben és italokban Készítette: Marosvári Tímea Patricia Témavezető: Dr. Tatár Enikő 2012. 06. 25. Bevezetés Alumínium a környezetünkben széles körben alkalmazzák előfordul élelmiszereinkben,

Részletesebben

MOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI

MOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI Eötvös Loránd Tudományegyetem - Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum MOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI Varga Mária Környezettudomány MSc Témavezetők: Havas-Horváth

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

Németh Anikó 1,2, Kosáry Judit 1, Fodor Péter 1, Dernovics Mihály 1

Németh Anikó 1,2, Kosáry Judit 1, Fodor Péter 1, Dernovics Mihály 1 Németh Anikó 1,2, Kosáry Judit 1, Fodor Péter 1, Dernovics Mihály 1 1 Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudomány Kar, Alkalmazott Kémia Tanszék 2 Wessling Hungary Kft., Élelmiszervizsgáló Laboratórium

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetıje: A konzorcium tagjai: A

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. Élelmiszerrel terjedő vírusok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Élelmiszerekkel terjedő vírusok A vírusok sejtparaziták, csak élő sejtekben képesek szaporodni.

Részletesebben

UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban

UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban Készítette: Kovács Tamás Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó adjunktus

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Élelmiszerminőség, élelmiszerbiztonság

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Élelmiszerminőség, élelmiszerbiztonság HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Élelmiszerminőség, élelmiszerbiztonság Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel az Egészséges

Részletesebben

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. EGY KIS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS : Hazai sertésekben főleg malackorban gyakori az Eimeria debliecki, E.scabra, E. polita véglények előfordulása. Amerikai kutatók Isospora

Részletesebben

PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score

PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score számítást alkalmazó, nem-invazív prenatális molekuláris genetikai teszt a magzati 21-es triszómia észlelésére, anyai vérből végzett DNS izolálást követően

Részletesebben

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

A malacok fontosabb felnevelési betegségei A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós

Részletesebben

Speciális - gyógyászati célra szánt - tápszerek szabályozásának várható változása

Speciális - gyógyászati célra szánt - tápszerek szabályozásának várható változása Speciális - gyógyászati célra szánt - tápszerek szabályozásának várható változása Dr. Barna Éva, Rácz Bernadett Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi

Részletesebben

A klórozás hatása a vizek mikrobaközösségeire. Készítette: Vincze Ildikó Környezettan BSc Témavezető: dr. Makk Judit Mikrobiológia Tanszék

A klórozás hatása a vizek mikrobaközösségeire. Készítette: Vincze Ildikó Környezettan BSc Témavezető: dr. Makk Judit Mikrobiológia Tanszék A klórozás hatása a vizek mikrobaközösségeire Készítette: Vincze Ildikó Környezettan BSc Témavezető: dr. Makk Judit Mikrobiológia Tanszék A víz Az élet alapja, tápanyagforrás Az ivóvíz nélkülözhetetlen

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést

Részletesebben

2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 147

2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 147 2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 147 VIII. MELLÉKLET A LEGALÁBB 10 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁ ( 1 ) A 12. cikk (1) bekezdésének c) pontjával

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

GéSz Gaál és Sziklás Kft.

GéSz Gaál és Sziklás Kft. KKV beszámolója egy kutatási eredmény sikeres hasznosításáról GéSz Gaál és Sziklás Kft. dr. Thurzó Sándor, tudományos tanácsadó Debrecen, 2009. május 14. A magyar élelmiszeripar innovációs lehetőségei

Részletesebben

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az eredményes munka szempontjából szükség van arra, hogy a kozmetikus, a gyakorlatban használt alapanyagokat ismerje, felismerje

Részletesebben

ŐSZI BÚZA FUSARIUM FERTŐZÖTTSÉGÉNEK ÉS MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Veres Edina Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen

ŐSZI BÚZA FUSARIUM FERTŐZÖTTSÉGÉNEK ÉS MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Veres Edina Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen ŐSZI BÚZA FUSARIUM FERTŐZÖTTSÉGÉNEK ÉS MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Veres Edina Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen A búzakalászt és szemet károsító szántóföldi betegségei közül ma Magyarországon

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére I. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem

Részletesebben

Tárgyszavak: táplálkozás; egészség; funkcionális élelmiszer.

Tárgyszavak: táplálkozás; egészség; funkcionális élelmiszer. ÉLELMISZERIPARI BIOTECHNOLÓGIÁK Kritikus szemmel a funkcionális élelmiszerekről Tárgyszavak: táplálkozás; egészség; funkcionális élelmiszer. Az egészség és táplálkozás kapcsolatának tanulmányozása kb.

Részletesebben

A csapvíz is lehet egészséges és jóízű?

A csapvíz is lehet egészséges és jóízű? A csapvíz is lehet egészséges és jóízű? Dr. Radnai Ferenc 2/14/2014 1 Szennyezők a fogyasztási helyen A szennyezők forrása Elégtelen tisztítás Másodlagos szennyezés Szennyezők típusa Oldott anyagok Biológiai

Részletesebben

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés Az éltetõ vitaminok A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek feltétlenül szükségesek testünk kifogástalan mûködéséhez. A vitamin elnevezés a vita (élet) és az amin (NH2-tartalmú kémiai gyök) szavakból

Részletesebben

A tárolási feltételek hatása a kukorica Fusarium fertőzöttségére és toxin szennyezettségére

A tárolási feltételek hatása a kukorica Fusarium fertőzöttségére és toxin szennyezettségére A tárolási feltételek hatása a kukorica Fusarium fertőzöttségére és toxin szennyezettségére Veres Edina 1 Borbély Mária 2 Győri Zoltán 2 Kátai János 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi

Részletesebben