TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM"

Átírás

1 A KÖZPONTI ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET AZ MTA ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KOMPLEX BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében február 26-án tartandó 338. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM előadásainak rövid kivonata 311. füzet Budapest

2 Mikotoxinok állat-, illetve humán-egészségügyi vonatkozásai A takarmány- és az élelmiszertermelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás szinte minden fázisában számolni kell a penészgombák és az általuk termelt mikotoxinok jelenlétével. Jelentős gazdasági kárt okoznak a növény- és állattenyésztésben, valamint az élelmiszeriparban. Emellett nagyon jelentős a káros állat- és humánegészségügyi, valamint élelmiszerminőségi és biztonsági következményük. Elsősorban a gabonafélék fertőződnek penészgombával és szennyeződnek ezáltal mikotoxinokkal. De a legkülönbözőbb takarmány és élelmiszer alapanyagokban is kimutathatóak. A gabonafélék nagyarányú szennyezettsége azért is különösen érdekes Magyarországon, mert ezek képezik az abrakevő állatok (sertés, ló, baromfi) takarmányának alapját, a humán táplálkozásban a fő energiaforrás, amelyből a hazai lakosság meglehetősen sokat fogyaszt. Ezért ezek a növények hazánk vetésterületének is jentős hányadát foglalják el. Mivel a mikotoxinok egyelőre nem kiiktathatók a táplálékláncból, mindenképpen fontos megismerni ezek tulajdonságait, előfordulásukat, valamint káros hatásaikat. Az állati szervezetben (vagy az emberben) kifejtett káros hatásuk mértékét több tényező befolyásolja. A toxin részéről: kémiai szerkezete, koncentrációja, az expozíció időtartama. A szervezet részéről: a szervezet ellenálló képessége (pl. táplálóanyag-ellátása), életkor, ivar, stresszorok, stb. A mikotoxinok állategészségügyi hatásainak szakirodalma nagyon széleskörű. A legtöbb mikotoxin esetében a hatások jól ismertek, a hatásmechanizmus is nagyrészt feltárt. A takarmány magas vagy közepes szennyezettsége esetén az adott toxinra jellemző klinikai tünetek alakulnak ki, amelyek az állatok elhullásához vezethetnek. Ezek a klinikai, kórbonctani tünetek nagyon változatosak a toxin hatásmechanizmusától és dózisától függően. Az egyes mikotoxinok okozta kórképek viszonylag jól ismertek. Nagyobb probléma az, hogy a takarmányokban több mikotoxin együttes jelenlétével kell számolnunk, ezek kölcsönhatása még nem teljesen feltárt. Gyakoribb az alacsony dózisú expozíció, azaz az idült mikotoxikózis, amely termelés csökkenésben, szaporodásbiológiai zavarokban, csökkent termék minőségben, vagy csökkent ellenállóképességben nyilvánul meg. Olyan esetekben, amikor az érintett állatállomány ellenállóképessége jó, a mikotoxinok koncentrációja kicsi, és az állatok rövid ideig fogyasztják azt, előfordulhat, hogy a toxin nem okoz termelés csökkenést vagy egyéb hatást, bár megfelelő analitikai eljárással kimutatható a takarmányból. Az ember mikotoxikózisairól aránylag keveset tudunk, annak ellenére, hogy már évszázadokkal korábban leírtak súlyos járványokat. A penészes élelmiszerek fogyasztásának betegséget okozó hatásai azonban már régóta ismertek. Az emberre extrapolálható állatkísérletek és az eddig megismert ok-okozati összefüggések feltárásai alapján a mikotoxinok főbb egészség károsító hatásai a következők: rákkeltő, carcinogén hatás (aflatoxin, ochratoxin A, fumonizinek, patulin), fejlődési rendellenességet okozó, teratogén hatás (zearalenon, ochratoxin A), a reprodukcióra kifejtett káros hatás (zearalenon, trichotecének), az ellenálló képesség csökkenése, immunszuppresszív hatás (trichotecének), idegrendszert károsító hatás (ochratoxin A, fumonizinek, trichotecének). Akut mikotoxikózisok emberben ritkán, inkább a gazdaságilag elmaradott országokban fordulnak elő. Gyakoribb a kis dózisú, hosszan tartó toxinhatás (szubakut, krónikus toxikózis), amelynek felismerése és beazonosítása nagyon nehéz. Szinte lehetetlen egzakt módon, pontosan meghatározni az eltérő területeken élő, eltérő szociális helyzetben lévő és táplálkozási szokásokkal rendelkező lakosság napi toxinfelvételét, és az ok-okozati összefüggés bizonyítása is nagyon nehéz. Kovács Melinda Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar 3

3 Mikotoxin szennyezés csökkentésének lehetőségei szántóföldön A búza fuzáriumos fertőzése tipikus szántóföldi probléma, ezért megelőzését is ott kell elvégezni. A betegség nem annyira a termésveszteség miatt kiemelkedően fontos, hanem a gombák által okozott számos, igen mérgező toxin termelése révén, amely emberre, állatra bizonyítottan káros, olyannyira, hogy az EU az emberi táplálkozásra kötelezően betartandó határértékeket rendelt el. A szegedi fuzárium kutatás 1970-ben kezdődött, a mai napig folyamatos. Mára a magyar mezőgazdasági kutatás nemzetközileg egyik legsikeresebb ága, de a megoldásra váró problémák nagyobbik fele előttünk van. Ha abból indulunk ki, hogy hosszú évtizedekig csak némi agrotechnikai segítség állt rendelkezésre, mára sokkal több lehetőségünk van. 1. Rezisztencianemesítés. Tavaszi jellegű rezisztenciaforrásokat átalakítottunk őszivé és sokkal jobb agronómiai formákká, így már rendelkezünk jó vagy kiváló ellenállóságú törzsekkel, amelyek már fajtaelőállítási programban is sikerrel felhasználhatók. Őszi búzákból is sikerült jó ellenállóságú törzseket előállítani, amelyek a fentieket nem érik el, de agronómiai tulajdonságaik jobbak. Ebbe a csoportba tartozik 9/2009-es törzsünk, amelyet 2009-ben jelentettünk be állami fajtakísérletekbe. 2. Az amerikai és más adatokkal szemben, köszönhetően a jobb vizsgálati módszertannak kiderült, hogy a toxintermelés igen szoros összefüggésben van a szemfertőzöttséggel, azaz a toxinszabályozás legfontosabb eszköze az ellenálló képesség növelése, az összefüggés gyakran az r=0. 90 körüli értéket mutat. Vagyis a következetes betegségellenállóságra való szelekció egyben alacsony élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent. Ennek kidolgoztuk módszertanát, ma működik egy kiterjedt nemesítési és azt megalapozó rezisztenciakutatási és molekuláris technikákat is használó genetikai kutatási program. 3. A betegséggel szemben jó vagy kiváló ellenállóság búza előállítása több évtizedes program. A fajtajelöltek vizsgálata tízszeres, kiaknázható különbséget mutatott éveken át. Ezért a tulajdonság fajtaminősítésben való szűrése fontos, és csak azáltal, hogy a fogékony fajtajelöltek elismerését megtagadjuk, az élelmiszerbiztonságot már legalább 50%-kal javítottuk. 4. A korábban nagyrészt hatástalan fungicid használatot korszerűsítettük, ma nagyüzemben 70-75%-os toxintartalom csökkenést tudunk elérni. Ehhez jó fungicideket kell alkalmazni, a kalászokat oldalról kell permetezni, és a kivitelezést az előírásoknak megfelelően, és preventíven kell elvégezni. Így már ma is lényegesen csökkenthető a kockázat. Hozzáteszem, az ellenállóbb fajtákon a fungicidek is sokkal nagyobb biztonsággal szorítják a toxinszennyezést határérték alá. 5. A kukorica elővetemény igen fontos kockázati tényező. Ezt a szármaradványok leforgatásával lényegesen csökkenteni lehet. Ekkor a fungicidkezelést kötelező megelőző jelleggel beiktatni. A ma rendelkezésre álló lehetőségek sokkal nagyobbak, mint évekkel ezelőtt voltak, így az élelmiszerbiztonság lényegesen növelhető. Reméljük, hogy a gazdatársadalom ezeket alkalmazni is fogja, hiszen mindenkinek közös érdeke a piacképes egészséges termék előállítása és forgalmazása. Mesterházy Ákos Gabonakutató Nonprofit Kft. 4

4 Lehetőségek a takarmánynövények és a takarmányok mikotoxin szennyezettségének csökkentésére A takarmánynövényeket szennyező mikotoxinok veszélyforrások úgy a gazdasági- és társállatok takarmányozásában, mint a humán fogyasztók számára ezért számos próbálkozás történt a mikotoxinok által előidézett állat- és humán egészségügyi kockázatok csökkentésére egyrészt megelőző jelleggel, másrészt a takarmányokkal vagy az élelmiszerekkel felvett mikotoxinok bélcsatornából történő felszívódásának mérséklésére. A gabona magvak tárolása során a nedvesség tartalom és a hőmérséklet szabályozását tekintik hatékony módszernek, kiegészítve ezt a mikotoxinokat termelő penészek növekedését és szaporodását gátló, elsősorban szerves savakkal történő kezeléssel. További lehetőség a gabona magvak tárolása és feldolgozása során a szállító és tároló rendszerek folyamatos és rendszeres fertőtlenítése nátrium-hipoklorittal, a betárolás előtt tört szemek kiválogatásával, a pelyvalevelek eltávolításával, hőkezeléssel, vagy a kémiai eljárások közül kalcium-klorid vagy nátrium-bikarbonát oldattal történő mosással. A gazdasági állatok takarmányozásában próbálkozások történtek továbbá a takarmányok egyes táplálóanyagainak, így fehérje vagy aminosav (Met, Phe) tartalmának növelésével, valamint nukleotidok nagy mennyiségben való adagolásával védekezni egyes mikotoxinok kedvezőtlen hatásai ellen. Egyes vizsgálatok szerint az egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag olíva olaj is kedvező hatású lehet egyes mikotoxinok ellen. Annak ismeretében, hogy számos mikotoxin, így például az AFB 1, a T-2 toxin vagy az ochratoxin oxigén szabadgyök termelést indukál a szervezetben felmerült a természetes (E- és C-vitamin, szelén, karotinoidok) vagy szintetikus (BHT, liponsav) adagolásának lehetősége is. Emellett néhány természetes növényi komponens, mint például a fenolos vegyületek, a kumarin, a klorofill és ennek származékai is kedvező hatású lehet egyes mikotoxinok toxikus hatásainak mérséklésében. A takarmányiparban széles körben alkalmaznak mikotoxin kötő vegyületeket, amelyek hatása azon alapul, hogy nagy aktív felülettel rendelkeznek. A nagy aktív felülethez az egyes mikotoxin kötő vegyület azon sajátossága is társul, hogy olyan funkciós csoportokkal rendelkeznek, amelyek felületi töltéseik révén képesek egyes, főképp poláros jellegű, vegyületek megkötésére. A mikotoxinok közül azonban ilyen jelleggel főképp csak az aflatoxinok rendelkeznek, így az egyéb mikotoxinok megkötése ilyen vegyületekkel csak mérsékelt. Takarmányozási szempontból az is lényeges probléma, hogy egyes táplálóanyagok, így például egyes vitaminok vagy mikroelemek szintén poláros karakterűek, emiatt az adott mikotoxin kötő anyagok ezek egy részét is megkötik a bélcsatornában, ennek révén potenciális vitamin vagy mikroelem hiányt idézve elő. A gazdasági állatok bélcsatornájának egyes szakaszaiban a kémhatás jelentős mértékben eltérő, amely szintén befolyásolja a mikotoxin kötő vegyületek adszorpciós kapacitását. Emiatt előfordulhat, hogy a gyomor savanyú kémhatásán megkötődött mikotoxin a vékonybél közel semleges kémhatásán a kötésből felszabadul, így a vékonybél hámsejteken keresztül felszívódhat. A jelenleg ismert mikotoxin kötő anyagok közé szervetlen és szerves vegyületek is tartoznak. A szervetlen vegyületek között jól ismertek a szilícium polimerek, így például egyes agyagásványok (kaolin, szepiolit, zeolit, bentonit stb.) és az aktív szén. A szerves mikotoxin kötő vegyületek közé pedig a nagy rosttartalmú takarmányok, az élesztősejtfal kivonatok, pontosabban azok β-d-glükánjai, valamint egyes huminsav származékok tartoznak. A mikotoxin kötő vegyületek hatása azonban zömében csak in vitro rendszerekben és a legtöbb esetben csak az aflatoxin esetében bizonyított. Mézes Miklós Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszék 5

5 Fuzárium toxinok kockázatbecslése A gabonát - különösen esős, szeles időben gyakran támadja meg fuzárium fertőzés. Egyes fuzárium penészgomba fajok méreganyagokat (fuzáriumtoxinokat) termelnek, melyek károsíthatják az emberek, illetve állatok egészségét, és a haszonállatoknál növekedési, szaporodási zavarokhoz is vezethetnek. A gabonák értékének csökkentésével, valamint az állatállomány megbetegítésével gazdasági károkhoz is vezetnek. Ezért a fuzárium toxinok kiemelt figyelmet érdemelnek. A toxin döntően gabonamagvak (a kukorica és a búza) és az azokból előállított termékek fogyasztása során kerül be az emberi szervezetbe. Helyes mezőgazdasági gyakorlattal a Fusarium gombák általi fertőzés, és a toxintermelés bizonyos mértékig megelőzhető, csökkenthető. A gabonákban és gabonakészítményekben a fusariumtoxin (zearalenon, fumonizinek, trichotecének) szennyezés megelőzéséről és csökkentéséről az Európai Unió ajánlást adott ki (2006/583/EK bizottsági ajánlás) mely a védekezés általános elveit tartalmazza a termesztés, betakarítás és tárolás során. Erre, és a hazai tapasztalatokra alapozva a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal tájékoztató anyagot készített a fuzáriumtoxinok bevitelének csökkentése érdekében. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal kérésére az MgSzH 2008-ban felmérési céllal vizsgálta a kereskedelmi forgalomban levő feldolgozott gabonaipari termékek (lisztek, korpák, gabonapelyhek) fuzárium tartalmát. Ennek során összesen 302 liszt-, korpa- és gabonapehely-mintában 16 féle mikotoxin jelenlétét keresték egy rendkívül érzékeny módszerrel. A fuzárium toxinok közül egyedül a dezoxinivalenol (DON) tekintetében találtak számottevő szennyezettséget, mely a határértéket a minták 2%-ában haladta meg. A DON más országokban is hasonlóképpen jelen van a gabonákban. Uniós felmérés szerint több mint minta búzaminta vizsgálata során a minták több mint feléből ki lehetett mutatni valamilyen mennyiségben. A DON a Fusarium gombafajok (pl. Fusarium culmorum, Fusarium graminearum) által termelt mikotoxin, gabonafélekben és feldolgozott gabona termékekben (kenyér, maláta, sör) van/lehet jelen. Nagyon stabil vegyület, a tárolás/őrlés és élelmiszer feldolgozás/főzés során nem bomlik le, hő hatásának ellenáll. Nagy mennyiségű DON bevitel, hányással, hasmenéssel járó panaszokat, állatoknál a takarmány visszautasítását váltja ki. Állatkísérletekben fokozta a fertőzések iránti fogékonyságot. A szervezetből hamar kiürül, kis mennyiségű fogyasztásánál nem észleltek hosszú távú, késői hatást. Rákkeltő, vagy hormonszerű hatást DON esetében nem igazoltak. A biztonságosan fogyasztható mennyiséget tudományos kockázatbecsléssel állapítják meg nemzetközi szervezetek. A legtöbb mikotoxin esetében (az aflatoxin kivételével) megállapítható olyan alacsony szennyezettség, amely még nem vált ki semmiféle egészségi elváltozást. Ezt a szintet még elosztják egy biztonsági faktorral (a fajok és egyedek közti eltérő érzékenység miatt), tehát az eltűrhető bevitel az állatkísérletekben ártalmatlannak bizonyuló szint század, vagy annál is kevesebb része. Ezt nevezik elviselhető, vagy eltűrhető napi beviteli szintnek (TDI, Tolerable Daily Intake). Állatkísérletes toxikológiai vizsgálatok eredményei alapján a 100-szoros biztonsági faktorral számított tolerálható napi beviteli (TDI) érték 1 µg/ttkg. Az előadás ismerteti a MÉBIH kockázatbecslésének eredményét a hazai lakosság DON bevitelére vonatkozóan, valamint kitér az eseménnyel kapcsolatos kommunikációra is. Szeitzné Szabó Mária Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal 6

6 Aspergillus mikotoxinok: újabb kihívások az élelmiszerbiztonság és a humán egészségügy területén Az Aspergillus fajok számos mikotoxint képesek termelni, melyek súlyos élelmiszerbiztonság problémát jelentenek világszerte. A legfontosabb Aspergillus mikotoxinok az aflatoxinok, az ochratoxinok, a patulin és újabb kutatási eredmények szerint a fumonizinek. Az aflatoxinok a hazai éghajlati viszonyok között általában nem okoznak határérték feletti szennyezést a magyar élelmiszerekben, inkább importált mezőgazdasági termékekben mutathatók ki. A közelmúltban azonban Észak-Olaszországban és Romániában is határérték feletti aflatoxin szennyeződést mértek kukoricatételekben, amit az éghajlatváltozással illetve a globális felmelegedéssel hoztak összefüggésbe. A közelmúltban tisztáztuk, hogy a számos aflatoxin-termelőként leírt gombafaj közül valójában csak mintegy tucatnyi Aspergillus faj képes ezt a toxint előállítani. Néhány új aflatoxin-termelő Aspergillus fajt is leírtunk, melyek közül az A. minisclerotigenes világszerte elterjedt, és képes mind G, mind B típusú aflatoxinokat termelni. Ezt a fajt klinikai mintákból is azonosítottuk Európában. A többi újonnan leírt faj endémikus, földimogyoróültetvényekről származó mintákban mutattuk ki jelenlétüket Argentínában ill. az USA-ban (A. arachidicola, A. pseudocaelatus, A. pseudonomius). Az ochratoxinok esetében a főként gabonaféléket szennyező Penicillium verrucosum Európa északi részein okoz problémákat, de az ochratoxin-termelő melegkedvelő Aspergillus fajok (A. ochraceus, A. westerdijkiae) tömeges megjelenése is várható a közeljövőben gabonaféléken, amennyiben a globális felmelegedés tovább tart. Kávéval kapcsolatos vizsgálataink alapján kiderült, hogy a fő ochratoxin termelő faj nem az A. ochraceus, hanem fekete Aspergillus fajok és a közelmúltban leírt A. westerdijkiae. Utóbbi faj beltéri levegőben is nagy százalékban fordul elő. Ugyanakkor vizsgálataink alapján iráni pisztácia minták ochratoxin szennyeződéséért az A. ochraceus és A. melleus a felelősek; ezekben a mintákban sem ochratoxin-termelő fekete Aspergillus fajokat, sem A. westerdijkiae-t nem tudtunk kimutatni. Hazai szőlőn már kimutattuk ochratoxin-termelő fekete Aspergillus fajok jelenlétét, és ezt a mikotoxint hazai borokban is detektáltuk, bár határérték alatti mennyiségekben. Ezen fajok Dél-Európa szőlőültetvényein okoznak gyakran határérték feletti ochratoxin-szennyezést, megjelenésük hazánkban feltehetőleg szintén a klímaváltozás eredménye. A fumonizinekről korábban úgy gondolták, hogy csak Fusarium fajok képesek előállítani. A közelmúltban kimutattuk a fumonizin bioszintézis génkluszter jelenlétét Aspergillus niger törzsek genomjában, és bizonyított, hogy ez a faj képes fumonizinek termelésére magas cukortartalmú tápközegekben. Vizsgálataink alapján az ilyen tulajdonságokkal bíró szárított gyümölcsök (mazsola, füge, datolya) fumonizinekkel szennyezettek, ami újabb egészségügyi kockázatot jelent a fogyasztók számára. A kontaminációért felelős izolátumok vizsgálataink alapján az A. niger és az A. awamori fajokba sorolhatók. Mind a mazsolaminták, mind a gombaextraktumok számos fumonizin izomert tartalmaztak a korábban A. niger-ből leírt fumonizin B 2 és B 4 mellett. Egyes mazsolamintákban 40 ppm feletti össz-fumonizin szennyezettséget észleltünk, míg az átlag szennyezettség 2-5 ppm között volt. Fumonizineket kimutattunk iráni és tunéziai füge és datolya mintákban is. Mivel fumonizinekre csak kukorica-alapú termékek esetében állapítottak meg egészségügyi határértékeket, szükség van ezen magas cukortartalmú termékek beható toxikológiai vizsgálatára, és megfelelő határértékek bevezetésére a fogyasztók (különösen a gyermekek) védelme érdekében. Klinikai A. niger és A. awamori izolátumok esetében bizonyítottuk, hogy ex vivo körülmények között képesek fumonizineket termelni, melyeknek szerepük lehet a patogenitásban. Emellett ezen fajok tömeges megjelenését észleltük beltéri levegőben, amit szintén a klímaváltozás idézhetett elő. Varga János Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Mikrobiológiai Tanszék 7

7 Aflatoxinok hatásmechanizmusának vizsgálata BioAréna rendszerben A toxikus hatásokat indukáló mikotoxinok penészgombák másodlagos anyagcseretermékei. Az eddig ismert körülbelül 400 mikotoxin közül kevesebb, mint 20 rendelkezik komoly egészségügyi kockázattal. Ezek közé tartozik az általunk vizsgált teratogén, mutagén és karcinogén tulajdonságokat mutató 4 fő aflatoxin (B1, B2, G1 és G2) is. Ezen mikotoxinok metabolitjait nagyrészt feltérképezték, de hatásuk mechanizmusa egyértelműen nem tisztázott. A mikotoxinok hatásmechanizmusát a bioautográfián alapuló, azaz rétegrendszerű kromatográfiás elválasztást és azt követő mikrobiológiai detektálást magában foglaló, de kölcsönhatási reakciókat is alkalmazó BioAréna rendszerben vizsgáltuk, melynek során Pseudomonas savastanoi pv. phaseolicola (Psm) babkórokozó baktériummal szemben mutatott ölőhatásukat tanulmányoztuk. Mivel a formaldehid (HCHO) nélkülözhetetlen sejtösszetevő, elsősorban kötött formában van jelen az élő szervezetben s főleg metilezési-demetilezési reakciók során keletkezhet, ezért elsősorban a HCHO és reakciótermékeinek szerepét vizsgáltuk az aflatoxinok hatásmechanizmusánál. A szintén normális sejtösszetevő hidrogén-peroxiddal (H 2 O 2 ) reakcióba lépve szingulett oxigén ( 1 O 2 ) és gerjesztett HCHO keletkezik, majd az 1 O 2 oxidálva a vizet, dihidrogén-trioxidon keresztül ózon (O 3 ) képződik. Ezen reaktív molekulák (HCHO, 1 O 2, O 3 ) alapvető szerepet játszanak a biológiai rendszerekben, de nagymértékű felszabadulásuk káros lehet. A BioAréna rendszerben kimutatható a HCHO és a H 2 O 2 is. A mikotoxinok jelenlétében több HCHO keletkezett, mely a demetilezési potenciál növekedése által a kötött formákból szabadulhatott fel, mint pl. az aflatoxinok O-metil csoportjából is, melyet az FT-Raman spektroszkópiás eredmények is alátámasztanak. A H 2 O 2 mennyisége csökkent a mikotoxinok foltjában, ami feltételezi, hogy részt vett valamilyen reakcióban. A mikotoxinok antibakteriális-toxikus hatása általában az adagolt HCHO-befogók ill. -redukálók (L-arginin, redukált glutation, szelenit ionok, dimedon és L(+)-aszkorbinsav) dózisától függően csökkent, míg a HCHOprekurzorok (N G -monometil-l-arginin, N ε -monometil-l-lizin), valamint a HCHO-t generáló, mobilizáló Cu(II) ionok adagolásával nőtt. Az O 3 eltávolítására alkalmas anyagok jelenlétében szintén csökkent a mikotoxinok baktérium ellenes hatása. Ezen eredmények alátámasztják a HCHO és reakciótermékeinek meghatározó szerepét a négy fő aflatoxin antibakteriális-toxikus hatásában. Móricz M. Ágnes 1, Ott Péter 1, Horváthné Otta Klára 2, Tyihák Ernő 1 1 Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézet 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet 8

8 Mikotoxinok meghatározása OWLS alapú jelölésmentes immunszenzorral A mikotoxinok vizsgálatára már számos analitikai eljárás került kidolgozására. Ezek a technikák rendszerint bonyolult minta előkészítést igényelnek, ezért az utóbbi időben egyre nagyobb az igény a nagyérzékenységű, gyors analitikai méréstechnikák iránt. Antigén antitest reakción alapuló ELISA tesztek, immunaffinitású kolonnák és liposzómák rögzítésével készített nitrocellulóz tesztcsík kifejlesztésére került sor. Munkánk során mikotoxinok meghatározására alkalmas optikai hullámvezető fénymódus spektroszkópia (OWLS) detektáláson alapuló immunanalitikai eljárást fejlesztettünk ki a leggyakrabban előforduló mikotoxinok, az aflatoxin, ochratoxin, deoxynivalenol és zearalenon kimutatására, az immunszenzorokat különböző gabonák és fűszerek vizsgálatára alkalmaztuk. Az OWLS olyan szenzortechnika, amely az optikai hullámvezető felületén, mint határfelületen, molekuláris szinten végbemenő affinitáson alapuló folyamatok valósidejű, jelölésmentes vizsgálatára alkalmas. A hullámvezető felületén megfelelően funkcionalizált réteget kialakítva a mérendő immunanyagra specifikus molekula rögzítésével biztosítható a szenzor nagyfokú szelektivitása. A vizsgálandó toxinok meghatározásához esetenként előállítottuk az antigének fehérjékhez (BSA, OVA) kötött immunogénjeit, majd az immunogénekkel nyulakat immunizáltunk. A poliklonális antitestet tisztítottuk, ellenőriztük és ezeket alkalmaztuk a szenzor kialakításához. A nem-kompetitív (direkt) szenzor esetében a toxin detektálására a specifikus antitestet glutáraldehiddel (2,5%) rögzítettük a szenzor felszínén, így a toxinok a rögzített antitest molekulákhoz kötődve, közvetlenül detektálhatók. Mivel a mérendő toxinok molekula tömege igen kicsi a rögzített antitest méretéhez képest (kb.180 kd), a mért jel pedig a tömegváltozással arányos, ezért kompetitív eljárást dolgoztunk ki a kimutatási határ csökkentése érdekében. Az indirekt mérések során a hullámvezető felületén a kimutatandó toxin molekula fehérjével képzett konjugátumát rögzítettük glutáraldehiddel (2,5%). A toxint tartalmazó standardokat, ill. mintákat ismert mennyiségű antitestet tartalmazó szérummal kevertük össze, és rövid inkubálási idő után mértük. A szabadon maradt antitest molekulák kapcsolódtak a szenzor felületén kötött antigén-konjugátummal, lényegesen nagyobb tömegváltozást előidézve, mint a direkt mérés esetében. A jel ebben az esetben fordítottan arányos a mintákban levő toxin koncentrációjával. A módszerek optimalizálása után a gabona- és fűszerminták előkészítésének, a mintamátrix hatását vizsgáltuk spikolt minták segítségével. Mérési eredményeink alapján az acetonitril-víz eleggyel készített kivonat volt a vizsgálatokhoz alkalmas, az eredményeket referencia eljárással hasonlítottuk össze. Adányiné Kisbocskói Nóra, Majerné Baranyi Krisztina Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Analitikai Osztály 9

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

LEHETŐSÉGEK A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS A TAKARMÁNYOK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE

LEHETŐSÉGEK A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS A TAKARMÁNYOK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE LEHETŐSÉGEK A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS A TAKARMÁNYOK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE MÉZES MIKLÓS Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő Mikotoxin hisztéria okai Intenzívebb termelés

Részletesebben

Toxintermelő gombákkal szembeni ellenállóság és toxinszennyezés kukoricában, kiemelten az A. flavus-ra és az aflatoxinokra

Toxintermelő gombákkal szembeni ellenállóság és toxinszennyezés kukoricában, kiemelten az A. flavus-ra és az aflatoxinokra Toxintermelő gombákkal szembeni ellenállóság és toxinszennyezés kukoricában, kiemelten az A. flavus-ra és az aflatoxinokra Mesterházy Ákos 1, Tóth Beáta 1, Toldi Éva 1, Varga Mónika 1, Varga János 2 Gabonakutató

Részletesebben

SZEMES TERMÉNYEK MIKOTOXIN HELYZETE A MINŐSÉGVIZSGÁLÓ SZEMSZÖGÉBŐL. Gödöllő, 2011. március 10.

SZEMES TERMÉNYEK MIKOTOXIN HELYZETE A MINŐSÉGVIZSGÁLÓ SZEMSZÖGÉBŐL. Gödöllő, 2011. március 10. SZEMES TERMÉNYEK MIKOTOXIN HELYZETE A MINŐSÉGVIZSGÁLÓ SZEMSZÖGÉBŐL Gödöllő, 2011. március 10. Amit a Gabona Controlról tudni érdemes A CONCORDIA Zrt. része (Minőségellenőrzési Igazgatósága) 1990-ben alakult

Részletesebben

A MIKOTOXINOK JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN

A MIKOTOXINOK JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN A MIKTXINK JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN Dr. Bartók Tibor DSc Fumizol Kft., SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézet Szeged Hévíz, 2016.01.13. A mikotoxinok a mikroszkópikus gombák másodlagos (szekunder)

Részletesebben

Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben.

Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben. Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben. Írta: Molnár Dániel Jele leg az ágazatot legi ká fe egető veszél a - nedves-párás

Részletesebben

Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok

Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok Székesfehérvár Debrecen 2013. 05.15-16. Magyar Kukorica Klub Egyesület 1 Hivatkozások Szakcikk idézet: Agro Napló (Dr Mesterhézy Ákos) Történeti és szakmai részek:

Részletesebben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék

Részletesebben

Mycotoxinok kártétele / Témadokumentáció/

Mycotoxinok kártétele / Témadokumentáció/ Mycotoxinok kártétele / Témadokumentáció/ A témadokumentáció elkészítéséhez a vonatkozó szakirodalom, többek között a MOÁE / Magyar Országos Állatorvos Egyesület / Baromfiegészségügyi Társaság 2011. márciusi

Részletesebben

A BAROMFI FONTOSABB MYCOTOXICOSISAINAK KLINIKO PATOLÓGIÁJA (Irodalmi adatok és aktuális vizsgálatok)

A BAROMFI FONTOSABB MYCOTOXICOSISAINAK KLINIKO PATOLÓGIÁJA (Irodalmi adatok és aktuális vizsgálatok) A BAROMFI FONTOSABB MYCOTOXICOSISAINAK KLINIKO PATOLÓGIÁJA (Irodalmi adatok és aktuális vizsgálatok) Glávits Róbert, Ivanics Éva, Fazekas Béla, Ványi András MGSZH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság

Részletesebben

A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?)

A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) Lásztity Radomír Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszék

Részletesebben

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan

Részletesebben

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei 0 Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei Szerkesztette: Szeitzné Szabó Mária A kiadvány készítésében közreműködött: Ambrus Árpád Cseh Júlia Hámos András Szerleticsné

Részletesebben

Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba

Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba Keserű György Miklós, PhD, DSc Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont A gyógyszerkutatás folyamata Megalapozó kutatások

Részletesebben

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM A KÖZPONTI KÖRNYEZET- ÉS ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében 2013. november

Részletesebben

1. A pályázó adatai. 2. A pályázat rövid címe: ProSid TM MI 700, az új generációs, korróziómentes propionsavas szemesgabonatartósító

1. A pályázó adatai. 2. A pályázat rövid címe: ProSid TM MI 700, az új generációs, korróziómentes propionsavas szemesgabonatartósító " M a g y a r Á l l a t t e n y é s z t é s é r t T e r m é k d í j P á l y á z a t 2 0" 1 5 P á l y á z a t i k a t e g ó r i a: I. A g r á- ir n f o r m a t i k a, T a r t á s t e c h n o l ó g i a é

Részletesebben

Dr. Kriszt Balázs tanszékvezető egyetemi docens

Dr. Kriszt Balázs tanszékvezető egyetemi docens Dr. Kriszt Balázs tanszékvezető egyetemi docens Élelmiszerek, takarmányok mintavétele aflatoxin-vizsgálatokra, a mikotoxinok bevitele az állati szervezetbe a takarmányokon keresztül Szipola Ilona Élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

A fuzárium toxinok hatása az állati szervezetre. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő

A fuzárium toxinok hatása az állati szervezetre. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő A fuzárium toxinok hatása az állati szervezetre Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő FUSARIUM MIKOTOXINOK CSOPORTOSÍTÁSA FŐHATÁSUK ALAPJÁN FŐHATÁS MIKOTOXIN FONTOSABB GOMBÁK

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 856/2005/EK RENDELETE (2005. június 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról

A BIZOTTSÁG 856/2005/EK RENDELETE (2005. június 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról 2005.6.7. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 143/3 A BIZOTTSÁG 856/2005/EK RENDELETE (2005. június 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

Toxikológia 2020. Zacher Gábor

Toxikológia 2020. Zacher Gábor Toxikológia 2020 Zacher Gábor Látom a jövőt mondja a kereskedelmi csatorna jósnője és mondja a hülyeségeit Nem látjuk, de a trendekből lehet következtetni a jövőre Gondoltunk volna arra, hogy lesz mobiltelefon,

Részletesebben

Célkitűzés. Élelmiszerbiztonságot veszélyeztető anyagcsoportok ismertetése Szempontok

Célkitűzés. Élelmiszerbiztonságot veszélyeztető anyagcsoportok ismertetése Szempontok Célkitűzés Élelmiszerbiztonságot veszélyeztető anyagcsoportok ismertetése Szempontok tulajdonságaik toxicitásuk előfordulásuk élelmiszerekbe való expozíciós útjuk analitikai meghatározásukra alkalmas módszerek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer

Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer Szilvássy Z., Jávor A., Czeglédi L., Csiki Z., Csernus B. Debreceni Egyetem Funkcionális élelmiszer Első használat: 1984, Japán speciális összetevő feldúsítása

Részletesebben

Mikotoxinok és az ellenük való védekezés lehetőségei szarvasmarha állományokban, különös tekintettel az aflatoxinra

Mikotoxinok és az ellenük való védekezés lehetőségei szarvasmarha állományokban, különös tekintettel az aflatoxinra Mikotoxinok és az ellenük való védekezés lehetőségei szarvasmarha állományokban, különös tekintettel az aflatoxinra MIKOTOXINOK - A penészgombák másodlagos anyagcsere termékei; - A penészgombák a mikotoxinokat

Részletesebben

A brojler takarmányozás aktuális kérdései. Dr. Gyenis József takarmányozási szakértő

A brojler takarmányozás aktuális kérdései. Dr. Gyenis József takarmányozási szakértő A brojler takarmányozás aktuális kérdései Dr. Gyenis József takarmányozási szakértő Aktualitások Takarmányozási költségek csökkentése Toxinokról - érthetően Brojler termelési feltételek Termelési eredmények

Részletesebben

Önéletrajz. Fajtaelőállító nemesítés. a/ hasznosított szabadalmak (búzafajták) száma és mértéke összesen: 35 ebből nemzetközi: 1 hazai: 35

Önéletrajz. Fajtaelőállító nemesítés. a/ hasznosított szabadalmak (búzafajták) száma és mértéke összesen: 35 ebből nemzetközi: 1 hazai: 35 Önéletrajz Általános adatok Név: Mesterházy Ákos Munkahely, beosztás: Gabonatermesztési Kutató Kht, Szeged, tudományos tanácsadó, főosztályvezető, egyetemi magántanár, Szent István Egyetem, Növényvédelemtani

Részletesebben

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK MIKOTOXIKÓZISAI

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK MIKOTOXIKÓZISAI A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK MIKOTOXIKÓZISAI ÁCSNÉ KOVACSICS LORÉNA, BÚZA LÁSZLÓ, GYETVAI BÉLA, HOLLÓ-SZABÓ PÉTER, JÓŹWIAK ÁKOS, KOLOZSVÁRI TÍMEA, KUNSÁGI ZOLTÁN, MARTON ZSÓFIA, RADÁCSY KATALIN, SRÉTERNÉ

Részletesebben

Az etil-karbamát élelmiszerbiztonsági vonatkozásai

Az etil-karbamát élelmiszerbiztonsági vonatkozásai Az etil-karbamát élelmiszerbiztonsági vonatkozásai dr. Szerleticsné dr. Túri Mária Az etil-karbamát élelmiszerbiztonsági kockázatai szakmai nap a MÉBiH és WESSLING Hungary Kft. szervezésében 2010. június

Részletesebben

Mikotoxinok hatása a halak termelésére és egészségi állapotára. Mézes Miklós SZIE MKK ÁTAI Takarmányozástani Tanszék

Mikotoxinok hatása a halak termelésére és egészségi állapotára. Mézes Miklós SZIE MKK ÁTAI Takarmányozástani Tanszék Mikotoxinok hatása a halak termelésére és egészségi állapotára Mézes Miklós SZIE MKK ÁTAI Takarmányozástani Tanszék A penészgombák hatása a takarmányokra a tárolás során: (a) Mikotoxin termelés, (b) Hőmérséklet

Részletesebben

Mikotoxin előadások áttekintése

Mikotoxin előadások áttekintése Mikotoxin előadások áttekintése Dr. Jakab Gábor BIOMIN Magyarország Kft. Dél-Afrika Mycotoxin Survey 2015: Több mint 380 mikotoxin és gomba-metabolit vizsgálata Áttekintés I: Mycotoxinok II: A Multi-mikotoxin

Részletesebben

Takarmányainkban rejlő tartalékok. a termelés gazdaságosságának javítása huminsavakkal

Takarmányainkban rejlő tartalékok. a termelés gazdaságosságának javítása huminsavakkal Takarmányainkban rejlő tartalékok a termelés gazdaságosságának javítása huminsavakkal Aktuális problémák az ágazatban Jelenleg az ágazatot leginkább fenyegető veszély az - őszi nedves-párás időjárásból

Részletesebben

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetője: A konzorcium tagjai: A

Részletesebben

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11. A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és az egészség

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és az egészség HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és az egészség Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel az Egészséges Élethez

Részletesebben

A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter

A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter Bonafarm csoport márkái, Bóly Zrt., Dalmand Zrt. Bonafarm csoport takarmány ágazat Takarmány előállítás: 5 telephely 14 gyártóvonal

Részletesebben

Sütőipari termékkoncepciók

Sütőipari termékkoncepciók Sütőipari termékkoncepciók Ismerkedjen meg legsikeresebb és legkedveltebb koncepcióinkkal! A Zeelandia termékfejlesztése a nemzetközi fogyasztói piac felmérésein alapszik. Termékkoncepcióit ez alapján

Részletesebben

Élelmiszerek. mikroszennyezőinek. inek DR. EKE ZSUZSANNA. Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium. ALKÍMIA MA november 5.

Élelmiszerek. mikroszennyezőinek. inek DR. EKE ZSUZSANNA. Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium. ALKÍMIA MA november 5. Élelmiszerek mikroszennyezőinek inek nyomában DR. EKE ZSUZSANNA Elválasztástechnikai Kutató és ktató Laboratórium ALKÍMIA MA 2009. november 5. Kémiai veszélyt lytényezők Természetesen előforduló mérgek

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

Beszámoló Az Élelmiszer Szennyezőanyagok Kódex Alimentarius Szakbizottság (CCCF, Codex Committee on Contaminants in Food) 6.

Beszámoló Az Élelmiszer Szennyezőanyagok Kódex Alimentarius Szakbizottság (CCCF, Codex Committee on Contaminants in Food) 6. Beszámoló Az Élelmiszer Szennyezőanyagok Kódex Alimentarius Szakbizottság (CCCF, Codex Committee on Contaminants in Food) 6. üléséről 2012. március 26 30. Maastricht, Hollandia I. Bevezető Az Élelmiszer

Részletesebben

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT

Részletesebben

Quick Scan Forgalomban lévő csíkok: GMO Mikotoxinok: Előny: Gyors: Rugalmas:

Quick Scan Forgalomban lévő csíkok: GMO Mikotoxinok: Előny: Gyors: Rugalmas: Quick Scan Magasan flexibilis és pontos teszt csík leolvasó rendszer, mely lehetővé teszi, hogy a gabona vásárlók meghatározhassák a mikotoxin és GMO mennyiségi értékeket egy nyomon követhető rendszer

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek

Részletesebben

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül 2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok

Részletesebben

Dr. Horváth Amanda emlékére

Dr. Horváth Amanda emlékére Ez az előadás 1999. szeptemberében ugyanebben a formában hangzott el az OKI Pro Hygiene tudományos ülésén Hangozzék el most újra mentorom Dr. Horváth Amanda emlékére aki inspirálta és segítette azt a munkát,

Részletesebben

É lelmiszerek mikotoxin szennyezettse ge nek e rte kele se Assessment of mycotoxin contamination of foods

É lelmiszerek mikotoxin szennyezettse ge nek e rte kele se Assessment of mycotoxin contamination of foods É lelmiszerek mikotoxin szennyezettse ge nek e rte kele se Assessment of mycotoxin contamination of foods A. PETRANYI 1, N. BOROS 2, I. BODNAR 3 1Debreceni Egyetem, andi.petranyi@gmail.com 2Debreceni Egyetem,

Részletesebben

Mikotoxin csökkentés a gabonatárolásban. Feldolgozási technológiák a jobb élelmiszer- és takarmánybiztonságért.

Mikotoxin csökkentés a gabonatárolásban. Feldolgozási technológiák a jobb élelmiszer- és takarmánybiztonságért. Mikotoxin csökkentés a gabonatárolásban. Feldolgozási technológiák a jobb élelmiszer- és takarmánybiztonságért. Optimalizált gabonatárolás. A nagyobb élelmiszer-biztonságért. Az anyarozs magas toxicitási

Részletesebben

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek

Részletesebben

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető Előzmények 1990- BSE Reformok az Európai Unió élelmiszer politikájában egyik alappillér a

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

Készítette: Parádi Tímea Témavezetı: Dr. Tatár Enikı egyetemi docens

Készítette: Parádi Tímea Témavezetı: Dr. Tatár Enikı egyetemi docens Mikotoxinok az élelmiszerekben Készítette: Parádi Tímea Témavezetı: Dr. Tatár Enikı egyetemi docens Célkitőzés a biológiai szerepük szempontjából fontosabb mikotoxinok szerkezetének, tulajdonságainak,

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei 0 Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei Szerkesztette: Szeitzné Szabó Mária A kiadvány készítésében közreműködött: Ambrus Árpád Cseh Júlia Hámos András Szerleticsné

Részletesebben

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

HIGIÉNIAI AUDITÁLÁS. etterembiztonsagert.hu. étterem I hotel I közétkeztetés I catering

HIGIÉNIAI AUDITÁLÁS. etterembiztonsagert.hu. étterem I hotel I közétkeztetés I catering HIGIÉNIAI AUDITÁLÁS etterembiztonsagert.hu étterem I hotel I közétkeztetés I catering NYUGTALANÍTÓ KÉRDÉSEK Biztonságos az étel, amit a szolgáltató kínál Önnek? BIZTONSÁGBAN VAN? Élelmiszerbiztonsági előírásoknak

Részletesebben

nyomelem, étrendi forrásainak vizsgálata Dr. Gergely Valéria Bükfürdő 2010.

nyomelem, étrendi forrásainak vizsgálata Dr. Gergely Valéria Bükfürdő 2010. A Szelén, mint esszenciális nyomelem, étrendi forrásainak vizsgálata Dr. Gergely Valéria Bükfürdő 2010. A Szelén előfordulása a környezetünkben A szelén esszenciális mikroelem, azonban élettani hatása

Részletesebben

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13.

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. PILZE-NAGY KFT. Tevékenység: Laskagomba termesztés Laskagomba

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. TESZTFELADATOK Egyszerű választás D Négyféle asszociáció 1. D 2. B 3. C 4. B 5. A Ötféle asszociáció

Részletesebben

Nemzetközi kémiai biztonsági kártyák - Kockázati megjegyzések

Nemzetközi kémiai biztonsági kártyák - Kockázati megjegyzések Nemzetközi kémiai biztonsági kártyák - Kockázati megjegyzések Megjegyzés 1: A megadott koncentráció vagy ennek hiányában a 88/379/EGK Irányelvben megadott általános koncentráció a fém-elem tömegszázaléka,

Részletesebben

Mangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében

Mangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében Mangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében Szántó-Egész Réka 1, Mohr Anita 1, Sipos Rita 1, Dallmann Klára 1, Ujhelyi Gabriella 2, Koppányné Szabó Erika

Részletesebben

Amit az a llergiás nátháról tudni kell

Amit az a llergiás nátháról tudni kell Amit az a llergiás nátháról tudni kell írta: dr. Márk Zsuzsa pulmonológus, Törökbálinti Tüdőgyógyintézet MSD Pharma Hungary Kft. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 8. Telefon: 888-5300, Fax: 888-5388 Mi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi

Részletesebben

Gabona alapú termékek mikotoxin szennyezettségének élelmiszer-biztonsági értékelése

Gabona alapú termékek mikotoxin szennyezettségének élelmiszer-biztonsági értékelése 10 Élelmiszer Tudomány Technológia LXIV. évf. 1. szám Ambrus Á. Szeitzné Szabó M.: Gabona alapú termékek... Gabona alapú termékek mikotoxin szennyezettségének élelmiszer-biztonsági értékelése AMBRUS ÁRPÁD

Részletesebben

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A takarmányok higiéniája takarmány-higiénia fogalma jogszabályi háttere hibás

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése

A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése Dr. Kruppa József Ph.D tb. egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár Nyíregyháza, 2015. 03. 21. A szakirodalmakban előrevetítik a tritikálé várható elterjedését

Részletesebben

A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai

A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A GM-növényekkel szembeni társadalmi elutasítás legfontosabb indokait az élelmiszer-biztonsági kockázatok jelentik. A géntechnológia forradalmian

Részletesebben

Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004

Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004 Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004 Résztvevők: VIRECO Kft. Konzorciumvezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Biológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett

Biológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett Biológiai biztonság Biológiai biztonság: Minden biológiai anyag potenciálisan kórokozó és szennyező; a biológiai biztonság ezen biológiai anyagok hatásaira (toxikus hatások, fertőzések) koncentrál és célja

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Az élelmiszerek tartósítása. Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde

Az élelmiszerek tartósítása. Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde Az élelmiszerek tartósítása Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde https://prezi.com/vht6rdoxwqf_/azelelmiszerek-valtozasa-es-a-tartositasieljarasok/

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. SZEITZNÉ DR. SZABÓ MÁRIA KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. SZEITZNÉ DR. SZABÓ MÁRIA KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. SZEITZNÉ DR. SZABÓ MÁRIA KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR 2007 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Élettani és Állathigiéniai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR.

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Élettani és Állathigiéniai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER Az MTA rendes tagja Témavezető: DR. KOVÁCS MELINDA Az

Részletesebben

A klinikai vizsgálatokról. Dr Kriván Gergely

A klinikai vizsgálatokról. Dr Kriván Gergely A klinikai vizsgálatokról Dr Kriván Gergely Mi a klinikai vizsgálat? Olyan emberen végzett orvostudományi kutatás, amely egy vagy több vizsgálati készítmény klinikai, farmakológiai, illetőleg más farmakodinámiás

Részletesebben

BÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

BÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület BÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1029/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt. Központi Laboratórium (7400 Kaposvár,

Részletesebben

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei 0 Bevezető A növények és terményeik penészgombával történő fertőződése a mezőgazdaság régről ismert problémája. A különböző

Részletesebben

Szellőző tisztítás TvMI

Szellőző tisztítás TvMI 1 Szellőző tisztítás TvMI A műszaki irányelv legfőbb feladatai: Az alapvető fogalmak tisztázása, biztonságos és ellenőrizhető tisztítási technológia vázolása, a minimálisan szükséges dokumentálás meghatározása.

Részletesebben

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből NO-BLE Ideas Budapest, 2014.03.10. Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből Dr. Szépvölgyi Ákos Mikrobiológiai oltókultúra Az Elmolight Bt. az alternatív növénytápláláshoz

Részletesebben

ORGANIKUS GAZDÁLKODÁS BIOLÓGIAI ALAPJAINAK BIOANALITIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓT JÓL REPREZENTÁLÓ FAJTÁK TEKINTETÉBEN

ORGANIKUS GAZDÁLKODÁS BIOLÓGIAI ALAPJAINAK BIOANALITIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓT JÓL REPREZENTÁLÓ FAJTÁK TEKINTETÉBEN ORGANIKUS GAZDÁLKODÁS BIOLÓGIAI ALAPJAINAK BIOANALITIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓT JÓL REPREZENTÁLÓ FAJTÁK TEKINTETÉBEN EA_NORVÉGALAP-BIOBEL9 BIO/NEM BIO AGRÁRTERMÉKEK BELTARTALMI ÉRTÉKEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Részletesebben

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai

Részletesebben

A borok mikotoxinkoncentrációjának. utóbbi évtizedekben

A borok mikotoxinkoncentrációjának. utóbbi évtizedekben A borok mikotoxinkoncentrációjának alakulása az utóbbi évtizedekben Készítette: Burkus Viktória Környezettan alapszakos hallgató Budapest 2015. Bevezetés 1995-ben jelent meg az első közlemény [Zimmerli

Részletesebben

FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Varga Dóra Környezettudomány

Részletesebben

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL Az egyes biomolekulák izolálása kulcsfontosságú a biológiai szerepük tisztázásához. Az affinitás kromatográfia egyszerűsége, reprodukálhatósága

Részletesebben

A flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.

A flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok. Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből

Részletesebben

Prof. Dr. Péter Ákos Biacs:

Prof. Dr. Péter Ákos Biacs: Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table (HUHR/1001/2.1.3/0001 sz. Inno-CropFood) Prof. Dr. Péter Ákos Biacs: New tasks in food and nutrition sciences (In Hungarian language) Official

Részletesebben

MOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI

MOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI Eötvös Loránd Tudományegyetem - Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum MOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI Varga Mária Környezettudomány MSc Témavezetők: Havas-Horváth

Részletesebben

Az aflatoxin M1 megjelenése élelmiszereinkben. Az aflatoxin M1 megjelenése élelmiszereinkben Szigeti Tamás János (WESSLING Hungary Kft.

Az aflatoxin M1 megjelenése élelmiszereinkben. Az aflatoxin M1 megjelenése élelmiszereinkben Szigeti Tamás János (WESSLING Hungary Kft. Az aflatoxin M1 megjelenése élelmiszereinkben Az aflatoxin M1 megjelenése élelmiszereinkben Szigeti Tamás János (WESSLING Hungary Kft.) Bevezető statisztikák Aflatoxin vizsgálati igények 2006 2013 (db)

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica.

E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica. Morzsolt kukorica takarmányozási célra MSZ 12540 Shelled maize for animal feeding E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica. 1. Fogalommeghatározások

Részletesebben

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC 2013. május 22-23. XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás A szelén: Sokáig toxikus

Részletesebben

APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi)

APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi) APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi) Kapcsolat MAGYARORSZÁG: ANIMAL FEED Kft. 6000 Kecskemét, Halasi út 25-27. Mail: info@animalfeed.hu www.animalfeed.hu Tel/Fax.: 76/ 324-237

Részletesebben

Fonalasgombák és mikotoxin termelés

Fonalasgombák és mikotoxin termelés Fonalasgombák és mikotoxin termelés Élelmiszer-mikrobiológia és higiénia tárgy Dr. Maráz Anna e. tanár Budapesti Corvinus Egyetem Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék 2007 Gombák rendszertani felosztása

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 1. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 1. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. december 1. (OR. en) 14805/15 DENLEG 156 AGRI 626 SAN 413 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2015. november 27. Címzett: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben