Gabona alapú termékek mikotoxin szennyezettségének élelmiszer-biztonsági értékelése
|
|
- Lóránd Pásztor
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 10 Élelmiszer Tudomány Technológia LXIV. évf. 1. szám Ambrus Á. Szeitzné Szabó M.: Gabona alapú termékek... Gabona alapú termékek mikotoxin szennyezettségének élelmiszer-biztonsági értékelése AMBRUS ÁRPÁD SZEITZNÉ SZABÓ MÁRIA ÖSSZEFOGLALÁS A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal felkérésére az MgSzH 2008-ban 302 élelmiszer minta, köztük 144 búzaliszt vizsgálatát végezte el, egy erre a célra adaptált, 16 mikotoxin egyidejű vizsgálatára alkalmas módszerrel. Az MgSzH rendszeres monitoring keretében 32 búzaliszt minta vizsgálatát végezte el a májusa közti időszakban, melyek eredményét szintén bevontuk az elemzésbe. A 176 búzaliszt minta 2%-a tartalmazott határérték feletti mennyiségű ( μg/kg) DON szennyezést. A évi Országos Lakossági Egészség-Felmérésből (OLEF) származó fehér kenyér-fogyasztási adatokat felhasználva és 0,7 kg liszt/kg kenyérliszt felhasználással számolva a probabilisztikus modellezéssel becsült fogyasztói expozíció számítás eredményei azt mutatják, hogy csupán a fehér kenyér fogyasztás alapján a felnőtt lakosság több mint 5%-át éri az elfogadható (tolerálható) napi bevitel mennyiségénél magasabb expozíció (TDI = 1 μg/ttkg/nap). A megengedhető napi bevitel két-, három-, öt- és tízszeres értékénél magasabb expozíciónak rendre a lakosság 1,5; 0,6; 0,2 és 0,02%-a van kitéve. A magas kitettség külön figyelmet érdemel annak fényében, hogy a liszt mintáknak csak 2%-a tartalmazott a megengedett maximális koncentrációnál (750 μg/kg) magasabb DON szennyezést, továbbá a fehér kenyér a mikotoxin szennyezés egyik jelentős, de nem kizárólagos forrása. BEVEZETÉS A mikotoxinok egyes penészgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, melyek az élelmiszerekben természetesen előforduló legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak, súlyos késői szövődményeket, daganatos megbetegedéseket okozhatnak. Az élelmiszerekben egyszerre többféle mikotoxin is előfordulhat kis mennyiségben. Erős toxicitásuk miatt az Unióban szigorú szabályozás alá esnek, rendszeres vizsgálatuk indokolt és szükséges. Az élelmiszertermelés, -feldolgozás, -tárolás és -forgalmazás szinte minden fázisában számolni kell a penészgombák és az általuk termelt mikotoxinok jelenlétével. Jelentős gazdasági kárt okozhatnak a növény- és állattenyésztésben, és igen jelentős az élelmiszer-biztonsági, humán-egészségügyi következmé- nyük. Hazai viszonylatban elsősorban a gabonafélék fertőződhetnek penészgombával és szennyeződhetnek ezáltal mikotoxinokkal. A világ gabonatermelésének kétharmadát a búza, az árpa és a kukorica adja, és éppen ezek a legérzékenyebbek a Fusarium gombákkal szemben. Ezek a növények hazánk vetésterületének is jelentős hányadát foglalják el. A fogyasztási tényezők alapján a gabona alapú élelmiszerek mikotoxin szennyeződése a fogyasztókat érő expozíció fő forrása. De a mikotoxinok a legkülönbözőbb közvetlenül fogyasztott élelmiszerekben, takarmány és élelmiszer alapanyagokban is kimutathatóak. A mikotoxinnal szennyezett takarmányok jelentős károkat okozhatnak az állattenyésztésben, mely az állatok szaporodási képességének, takarmányhasznosításának és fertőzésekkel szembeni ellenálló képességüknek csökkenésében nyilvánul meg, de a toxin mennyiségétől és jellegétől függően akut megbetegedés, tömeges elhullás is kialakulhat. A Fusarium gombák (Fusarium tricintum, F. solani, F. nivale és F. oxysporum) által termelt mikotoxinok közül a zearalenonnak (F-2 toxin), a fumonizineknek és a trichotecéneknek (pl. dezoxinivalenol /DON/, T-2 és HT-2 toxin) van legnagyobb jelentősége gyakorlati szempontból. A trichotecének csoportjába több, mint 50 kémiailag rokon, szeszkviterpén típusú bonyolult szerkezetű vegyület tartozik. A DON a Fusarium gombafajok által termelt mikotoxin, gabonafélékben és feldolgozott gabona termékekben (kenyér, maláta, sör) van/lehet jelen. Cereália termékekben egyedül vagy más trichotecénekkel ill. zearalenonnal együtt gyakran kimutatható. A szennyezett cereáliákban a DON a 3-acetil-DON-nal és 15-acetil-DON-nal együtt fordulhat elő, a nivalenolnál bizonyos fokig szintén megfigyelhető a DON-nal való együttes előfordulás. A DON nagyon stabil vegyület, a tárolás/őrlés és élelmiszer feldolgozás/főzés során nem bomlik le, hő hatásának ellenáll. Vízoldékony, ezért a bő vízben főzött élelmiszerek (pl. száraztészta) DON tartalma csökken a főzővízbe történő kioldódás miatt. A nagy mennyiségben szervezetbe kerülő DON akár egyszeri bevitel esetén is akut gasztrointesztinális zavarokat okozhat. Embereken a heveny DON toxikózis hányingert, hányást, hasi fájdalmakat, fejfájást, szédülést, kisebb mennyiségben émelygést, teltségérzetet, rossz közérzetet idéz elő. Állatoknál takarmány-visszautasításhoz, hányáshoz, a szervezet
2 Ambrus Á. Szeitzné Szabó M.: Gabona alapú termékek... Élelmiszer Tudomány Technológia LXIV. évf. 1. szám 11 leromlásához vezet. Több közlemény utal arra, hogy a DON az immunválaszt is kedvezőtlenül befolyásolja, csökkentheti a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét. A zearalenon (ZEA, F-2 toxin) elsősorban kukoricában, rizsben, búzában, árpában és a malátában képződik, főként még a betakarítás előtt. A toxin képződése a betakarítás után is folytatódik, ha a termény kezelése és szárítása nem megfelelő. Kémiai szerkezetét tekintve fenolos rezorcinsav-lakton. A gabonaféléken felületi szennyeződésként jelenik meg, a malmi feldolgozás után a korpába kerül. A zearalenon heveny mérgezést nem okoz. Rákkeltő hatása nem bizonyított. A toxin ösztrogénhez hasonló hatású, így az ösztrogén-kötő receptorokkal rendelkező szervekben okoz elváltozást. Állatokban ez a hatás bizonyított, és néhány közlemény a zearalenon bevitelt feltételezi a gyermekekben előforduló korai ivarérés egyik lehetséges okaként. A fuzárium toxinnal szembeni érzékenység toxinonként, fajonként és egyedenként jelentősen eltér. Ennek figyelembe vételére a tolerálható napi bevitel kiszámításánál biztonsági faktort alkalmaznak. A legérzékenyebb állatban hatást éppen csak kiváltó toxinmennyiséget ezzel a biztonsági faktorral eloszva kapjuk meg a tolerálható napi beviteli értéket. Az Európai Unió Élelmiszerügyi Tudományos Bizottsága (ÉTB) a dezoxinivalenolra 1 μg/ttkg-os tolerálható napi beviteli szintet (TDI) (European Commission 1999), a zearalenonra 0,2 μg/ttkg-os ideiglenes tolerálható napi beviteli szintet (European Commission 2000a), a fumonizinekre 2 μg/ttkg-os tolerálható napi beviteli szintet (European Commission 2000b, 2003), a nivalenolra 0,7 μg/ ttkg-os ideiglenesen tolerálható napi beviteli szintet (European Commission 2000c), a T-2 és HT-2 toxinokra 0,06 μg/ttkg-os kombinált ideiglenesen tolerálható napi beviteli szintet (European Commission 2001) állapított meg. Értékelés készült a trichotecénekről, mint csoportról is (European Commission 2002). ANYAG ÉS MÓDSZER A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal és az MgSzH közötti szerződés alapján 2008-ban sor került a gabonafélék és az azokból készült termékek mikotoxin szennyezettségének felmérésére. A kutatásokat a különféle mikotoxinok egymásmelletti vizsgálatára alkalmas HPLC-MS-MS meghatározáson alapuló módszerrel 16 vegyületre végezték el. Az osztrák kutatócentrumban (IFA Tulln) kidolgozott módszer (Sulyok et al, 2006) adaptálását és validálását az MgSzH ÉTBI laboratóriuma végezte. A vizsgálatba vont toxinok és a jelentett legkisebb detektálható mennyiségek (LOD) a következők: Acetil-deoxinivalenol (AcDon, 16 μg/kg), Aflatoxin B1(AB1, 0,6 μg/kg), Aflatoxin B2 (AB2, 0,6 μg/kg), Aflatoxin G1 (AG1, 0,6 μg/ kg), Aflatoxin G2 (AG2, 0,6 μg/kg), Deoxy-nivalenol (DON, 16 μg/kg), Diacetoxy-scirpenol (Das, 16 μg/ kg), Fumonizin B1(FumB1, 30 μg/kg), Fumonisin B2 (Fum B2, 30 μg/kg), Fusarenon-x (Fusx, 16 μg/kg), Nivalenol (Niv, 16 μg/kg), Neosolanid (Neo, 16 μg/ kg), Ochratoxin A (OTA, 1,5 μg/kg), Trichotechének (HT-2, 16 μg/kg; T-2, 1 μg/kg), Zearalenon (F2, 16 μg/kg). A módszer ismételhetősége (DON esetében a <110 μg/kg koncentráció tartományban 18%, zearalenonál 18,5%) megfelel a nemzetközi elvárásoknak. A validált multi-toxin eljárással kapott, határérték feletti szennyezettséget mutató DON és OTA mintákat az MgSzH megvizsgálta az általa rendszeresen használt akkreditált módszerrel is. Az összehasonlító vizsgálatok eredménye a hibahatáron belül egyezett. Az ellenőrző vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a multi-toxin eljárással végzett vizsgálatok megbízható eredményt adtak. A minőségbiztosítási vizsgálatokból levont következtetést megerősíti, hogy az MgSzH évi monitoring programja keretében búzalisztben mért DON szennyezés és a multi módszerrel mért szennyezések azonos koncentrációtartományba esnek. A felmérési program hétféle gabonaféleség (mátrix) (étkezési búzaliszt, étkezési búzakorpa, étkezési zabpehely, étkezési zabkorpa, étkezési rozsliszt, étkezési árpagyöngy, étkezési kukoricaliszt) vizsgálatát tűzte ki célul, fajtánként 45 mintából. A mintázandó tételek számát az MgSzH megyei bontásban a termelési volumen figyelembe vételével tervezte meg, mely alapján megyénként a hétféle termékből mátrixonként 1-5 minta vételére került sor. Az ellenőrzés közelítőleg 5-ban a évi termésből származó termékekre, 5-ban pedig a évben betakarított gabonára terjedt ki. A 302 vizsgált minta között 144 búzaliszt minta volt. Ez a mintaszám kiegészült további 32 búza finomliszt mintával, melyek vizsgálatára az MgSzH monitoring tevékenysége keretében került sor. Az MgSzH laboratóriumai ugyanis az éves monitoring program keretében rendszeresen vizsgálják a különböző termékek mikotoxin szennyezettségét. A DON kimutatási határa a 32 minta esetében 25 és 222 μg/kg között változott. Az eredmények a gabonaalapú termékek gyakori DON szennyezettségét jelezték. Miután a hazai élelmiszerfogyasztási szokások alapján a gabonabevitel legnagyobb mennyiségben kenyérfogyasztással történik, a kenyérrel történő DON bevitelre vonatkozóan fogyasztói kockázatbecslést végzetünk. A kimutatási határ alatti értékeket a kimutatási határral vettük figyelembe.
3 12 Élelmiszer Tudomány Technológia LXIV. évf. 1. szám Ambrus Á. Szeitzné Szabó M.: Gabona alapú termékek... A fogyasztói expozíció számításákhoz a évi OLEF felmérésből származó, 1360 lakosra vonatkozóan rendelkezésre álló fehérkenyér fogyasztást vettük alapul. A fogyasztást testsúly kg-ra átszámítva (a hiányzó súlyadatot férfiaknál 81,4 kg, nőknél 68,1 kg átlagos súllyal pótolva), nem fogyasztóknál 0,001 g/ ttkg fogyasztással korrigálva számítottuk. A hazai felnőtt lakosság által naponta fogyasztott kenyér (g/ttkg/ nap) relatív gyakorisági és kumulatív relatív gyakorisági eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Relatív gyakoriság, % Fehér kenyér fogyasztás g/ttkg/nap EREDMÉNYEK Relatíve gyakoriság gyakoriság % A 302 minta közül egy mintában sem voltak kimutathatóak az alábbi mikotoxinok: Aflatoxin B1 (AB1), Aflatoxin B2 (AB2), Acetil-deoxinivalenol (AcDON), Diacetoxy-scirpenol (Das), Fumonizin B1 (FumB1), Fusarenon-x (Fusx), és Neosolanid (Neo). A zearalenon (F2) 3 mintában nyomokban volt jelen. A kimutatási határ feletti szintet mértek az alábbi mikotoxinok esetében (zárójelben a pozitív minták száma): Aflatoxin G1 (AG1) (2), Aflatoxin G2 (AG2) (1), Deoxy-nivalenol (DON) (169), Trichotechének (HT-2), (6), T-2 (24), Fumonisin B2 (Fum B2)(1), Nivalenol (Niv)(22) és Ochratoxin A (OTA) (4). Jogszabályi határértéket meghaladó mikotox értéket DON esetében 6 mintánál, OTA esetében 3 mintánál mutattak ki. A vizsgált mintákban legnagyobb gyakorisággal (56%) a DON szennyezés fordult elő < μg/kg koncentrációban. A 750 μg/kg határértéknél magasabb DON szennyezés a minták 2%- ban fordult elő. A minták 44%-ában nem volt mérhető (<16 μg/kg) a szennyezés. A T2 (8%), nivalenol (7,3%), HT2 (2%), OTA (1,3%) előfordulási gyakorisága sokkal kisebb volt. Figyelemre méltó, hogy egy étkezési kukoricaliszt tételben 4 féle (DON, HT-2, FumB2 és F2), 1 kenyérliszt (DON, OTA, HT-2) és 2 búzakorpa mintában 3-3 (DON, HT-2, T-2, illetve DON, OTA, HT-2), és 35 termékben 2-féle toxint mutattak ki. A különböző toxinokból mért legmagasabb koncentrációk [µg/kg]: ábra: Felnőtt lakosság fehérkenyérfogyasztásának eloszlási gyakorisága gyakoriság DON: búzaliszt 3065, búzakorpa 1308; OTA: tönköly búzakorpa 10,4; búzaliszt 8,2; HT-2: világos rozsliszt 38, búzakorpa 32; T-2: kukoricaliszt 9,8; világos rozsliszt 8,2; búzakorpa: 7,7; F2: étkezési kukoroicaliszt 14; Nivalenol: búzakorpa 292, hántolt árpa 315. Bio-termékekből nagyon kevés vizsgálat történt. Azok szennyezésére következtetést levonni nem lehetett. A fogyasztói expozíció számítását a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján megbízhatóan csak DON-ra lehetett elvégezni DON g/kg fehér lisztben gyakoriság % 2. ábra: DON koncentráció eloszlása búzalisztben A DON szennyezés relatív gyakorisági és kumulatív relatív gyakoriság eloszlását a 2. ábra szemlélteti. A DON expozíciót a 176 liszt mintára vonatkozóan a MÉBIH megbízás illetve az MgSzH éves monitoring program keretében mért koncentráció alapján számítottuk. A számításokat mind probabilisztikus modellezéssel, mind pontszerű becsléssel elvégeztük. Tekintve, hogy a probabilisztikus modell alkalmazásakor a kis koncentrációk érdemben nem befolyásolják a fogyasztók expozíciójának felső percentilis értékeit, az MgSzH éves monitoring programjában szereplő kimutatási határokat nem kellett korrigálni. A számításokat a nem detektálható szennyezést tartalmazó mintáknál a 16 µg/kg LOD értékkel végeztük. Az expozíció számításához szükséges a fehér kenyér fogyasztását lisztre átszámítani, aminél a szokásos receptúrák alapján feltételeztük, hogy 1 kg kenyér 70 dkg liszt felhasználásával készül. A fogyasztói expozíciót (μg/ttkg/nap) probabilisztikus modellezéssel iteráció alapján határoztuk meg. A módszer lényege az, hogy mind a kenyérfogyasztási adatokból, mind a mintákban mért DON koncentrációkból visszahelyezéses véletlen mintavétellel értéket választottunk ki, melyek szorzatából számítottuk a fogyasztói expozíciót. A es ismétlés már az 1360 elemszámú alapsokaságnál is elegendő. A random számok relatív szórása 2.7% volt. A fogyasztók terhelésének eloszlását a 3. ábra és az 1. táblázat mutatja gyakoriság
4 Ambrus Á. Szeitzné Szabó M.: Gabona alapú termékek... Élelmiszer Tudomány Technológia LXIV. évf. 1. szám táblázat: A felnőtt lakosság DON expozíciójának alakulása DON expozíció μg/ttkg/nap gyakoriság A probabilisztikus modellel kapott eredmények azt jelzik, hogy csupán a fehér kenyér fogyasztás alapján a felnőtt lakosság több, mint 5%-át éri az elfogadható (tolerálható) napi beviteli mennyiségnél magasabb expozíció (TDI=1μg/ttkg/nap). A megengedhető napi bevitel két-, három-, öt- és tízszeres értékénél magasabb expozíciónak rendre, a lakosság 1,5; 0,6; 0,2 és 0,02%-a van kitéve, annak ellenére, hogy a liszt mintáknak csak 2%-a tartalmazott a megengedett maximális koncentrációnál (750 μg/kg) magasabb DON szennyezést. Összehasonlításul elvégeztük a fogyasztói expozíció számítását (az egyedi élelmiszerfogyasztási és szennyezettségi adatok hiányában) a szakirodalomban leggyakrabban használt pontszerű becslés módszerével is, az átlagos és nagy fogyasztókra, figyelembe véve a fogyasztás illetve a DON szennyezettség mediánját, átlagát, 95 th és 97.5 th percentilisét. Az eredményeket a 2. táblázat mutatja. Az eredményeket összevetve látható, hogy a probabilisztikus eljárással számított a fogyasztók 5-át érő terhelés (0,125 μg/ttkg/nap) és a fogyasztási adatok illetve DON szennyezés mediánjával kapott értékek (0,17 μg/ttkg/nap) jól egyeznek. Az átlagos fogyasztással és szennyezettséggel számított expozíció (0,39 μg/ttkg/nap) is jóval alatta van az eltűrhető napi beviteli értéknek. Ez közelítőleg megfelel más környező országokban észlelt DON terhelésnek ábra: A fogyasztók DON expozíciója fehér kenyér fogyasztásakor gyakoriság 2. táblázat: A fogyasztók DON expozíciója [μg/ttkg/nap] fehér kenyér fogyasztással µ Az átlag azonban elfedi a kiemelkedően magas értékeket, amelyek a lakosság jelentős számú egyedét, jelen számítások szerint megközelítőleg öt százalékát érintik. DON esetében az akut hatás miatt nem csak a hosszan tartó terhelés, hanem az egy alkalommal bevitt nagyobb toxinmennyiség lehetséges hatására is különösen figyelemmel kell lenni. További figyelmet érdemel az egy mintában detektált különböző toxinok egyidejű előfordulása a különböző mintákban. Ezzel a problémával azonban jelen elemzésben nem foglalkozunk. ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK A fehér kenyér a mikotoxin szennyezés egyik, de nem a legjelentősebb forrása. Az a tény, hogy csupán egy élelmiszerkomponensből is a lakosság több mint 5%-át éri az elfogadhatónál magasabb és 0,2%-át az elfogadhatónál 5-ször magasabb terhelés, szükségessé teszi az egyéb gabonafélék valamint a teljes kiőrlésű termékek fokozott és átfogó vizsgálatát, a szenynyező mikotoxinok szintjéhez igazodó érzékenységű módszerrel. Külön figyelmet kell fordítani az egy mintában egymás mellett előforduló toxinokra, mert azok különösen jelentős élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek. A monitoring vizsgálatokat célszerűen, a fuzárium fertőzés felmérések eredményei alapján, a magasan fertőzött területekről származó tételekre kellene koncentrálni, melyhez az érintettek számára a fuzárium fertőzöttségi felmérések eredményét hozzáférhetővé kellene tenni. Az éghajlati viszonyokban bekövetkező változások következtében fel kell készülni olyan mikotoxinok előfordulására is, amelyek eddig hazánkban nem képződtek, illetve számítani lehet újabb toxikus metabolitok megjelenésére (új mikotoxinok) is. A mikotoxinok átfogó vizsgálatát az egyedi módszerek helyett célszerű multi-toxin módszerekkel végezni, melyek jelentős idő és költségmegtakarítást is eredményezhetnek. Az általános bevezetés előtt szükséges azonban, például az MgSzH által kipróbált módszer teljes validálása a vizsgálandó élelmiszerek teljes körére. Az élelmiszerekbe került mikotoxinok koncentrációja nem vagy csak igen költséges eljárással csökkenthető. A leghatékonyabb megoldás a korszerű
5 14 Élelmiszer Tudomány Technológia LXIV. évf. 1. szám Ambrus Á. Szeitzné Szabó M.: Gabona alapú termékek... technológiai ismeretekre épülő helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása, a termelői és feldolgozói együttműködés valamint a közös érdekeltség és felelősségvállalás megteremtése az élelmiszerlánc teljes vertikumában. Ennek érdekében a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények és nemzetközi ajánlások alapján készített egy tájékoztató kiadványt a Gabonaalapú élelmiszerek fuzáriumtoxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei címmel (MÉBIH, 2009), mely a honlapról letölthető. A kiadvány ajánlásainak gyakorlati alkalmazásában, megfelelő érdekeltségi rendszer bevezetésével, szükséges lenne érdekelté tenni az élelmiszerlánc érintett szereplőit. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Megköszönjük munkatársaink, Szerleticsné Turi Mária, Szabó István és Zentai Andrea értékes közreműködését a mérési eredmények rendezésében és elemzésében. Nagyra értékeljük az MgSzH vezetésének támogatását és Scill Judit, Muránszki Géza és Tölgyesi Ádám aktív segítségét a terven felüli vizsgálatok elvégzésében. IRODALOMJEGYZÉK toxins part 1, out44_en.pdf European Commission: Opinion on fusarium toxins part 2, en.pdf European Commission: Opinion on fusarium toxins part 3, 2000 a. out73_en.pdf European Commission: Updated oinion of the Scientific Committee on Food eu/food/fs/sc/scf/out185_en.pdf toxins part 4, 2000 c. scf/out74_en.pdf toxins part 5, out88_en.pdf toxins part 6, out123_en.pdf Sulyok, M. et al.: Rapid Commun. Mass Spectrom. 2006, 20. pp MÉBIH: Gabonaalapú élelmiszerek fuzáriumtoxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei, index.php/hu/kiadvanyok/fusarium-kiadvany.html FOOD SAFETY EVALUATION OF MICOTOXIN CONTAMINATION IN CEREAL PRODUCTS Á. Ambrus M. Szeitz-Szabó The Hungarian Food Safety Office commissioned a specific survey of of mycotoxins in cereal products. The Agricultural Office collected 302 samples including 144 wheat flour which were analysed with a multitoxin LC/MS/MS method covering 16 compounds with 0.6 and 30 µg/kg LODs. Results of 32 wheat flour samples derived from regular monitoring programme were also considered. The highest concentrations (μg/kg) found were: DON white flour 3065, wheat bran 1308; OTA buckwheat bran 10.4, wheat four 8.2; HT2 rye flour 38, wheat bran 32; T2 corn flour 9.8, rye flour 8.2, wheat flour 7.7; F2 corn flour 14; nivalenol wheat bran 292, and barley, hulled 315. One wheat flour and one corn samples contained 3 and 4 mycotoxins, which require special attention. Consumer exposure was calculated with probabilistic and deterministic models using white bread consumption of 1360 adults and DON contamination of white flour assuming 700/1000 g flour/bread ratio. The results indicate that at least 5% and 0.2% of the Hungarian population is likely excposed to DON above the 1 (TDI) and 5 μg/kg, respectively. Calculations performed with the medians and means of the two populations resulted in intakes of 0,17 and 0, 39 μg/kgbw/day, respectively. Szerzők neve, beosztása és címe: Dr. Ambrus Árpád főigazgató-helyettes Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária főigazgató Magyar Élelelmiszer-biztonsági Hivatal 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Telefon: 06-1/ Fax: 06-1/ Honlap:
A BIZOTTSÁG 856/2005/EK RENDELETE (2005. június 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról
2005.6.7. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 143/3 A BIZOTTSÁG 856/2005/EK RENDELETE (2005. június 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)
RészletesebbenMikotoxinok jelenléte a takarmányokban
Mikotoxinok jelenléte a takarmányokban 23-21 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Európai Élelmiszerlánc Parlament FOODLAWMENT Kiemelten Közhasznú
RészletesebbenAGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA
A MAGYAR TOXIKOLÓGUSOK TÁRSASÁGÁNAK KONFERENCIÁJA TOX 2018 Konferencia - Lillafüred, 2018. október 17-19. AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA
RészletesebbenDr. Kriszt Balázs tanszékvezető egyetemi docens
Dr. Kriszt Balázs tanszékvezető egyetemi docens Élelmiszerek, takarmányok mintavétele aflatoxin-vizsgálatokra, a mikotoxinok bevitele az állati szervezetbe a takarmányokon keresztül Szipola Ilona Élelmiszerbiztonsági
RészletesebbenA FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?)
A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) Lásztity Radomír Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszék
RészletesebbenKOCKÁZATBECSLÉSI MÓDSZEREK EURÓPAI GYAKORLAT ÉS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK
KOCKÁZATBECSLÉSI MÓDSZEREK EURÓPAI GYAKORLAT ÉS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Szerleticsné Túri Mária, Zentai Andrea, Sali Judit NÉBIH-ÉKI HUNGALIMENTARIA 2013 Kockázatbecslés, önellenőrzés, élelmiszerbiztonság
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1029/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Cargill Magyarország Zrt. Központi Laboratórium (7400 Kaposvár, Malom u. 10.) akkreditált területe: I. Az akkreditált területhez
RészletesebbenGabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei
0 Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei Szerkesztette: Szeitzné Szabó Mária A kiadvány készítésében közreműködött: Ambrus Árpád Cseh Júlia Hámos András Szerleticsné
RészletesebbenMikotoxin előadások áttekintése
Mikotoxin előadások áttekintése Dr. Jakab Gábor BIOMIN Magyarország Kft. Dél-Afrika Mycotoxin Survey 2015: Több mint 380 mikotoxin és gomba-metabolit vizsgálata Áttekintés I: Mycotoxinok II: A Multi-mikotoxin
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. BŐVÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület BŐVÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1029/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt. Központi Laboratórium (7400 Kaposvár,
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Élettani és Állathigiéniai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER Az MTA rendes tagja Témavezető: DR. KOVÁCS MELINDA Az
RészletesebbenMikotoxinok az élelmiszerláncban
Mikotoxinok az élelmiszerláncban Sohár Pálné Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet Mikroszkópikus gombák mindenütt jelen vannak a környezetünkben. Ma még nem teljesen tisztázott
RészletesebbenA BAROMFI FONTOSABB MYCOTOXICOSISAINAK KLINIKO PATOLÓGIÁJA (Irodalmi adatok és aktuális vizsgálatok)
A BAROMFI FONTOSABB MYCOTOXICOSISAINAK KLINIKO PATOLÓGIÁJA (Irodalmi adatok és aktuális vizsgálatok) Glávits Róbert, Ivanics Éva, Fazekas Béla, Ványi András MGSZH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság
RészletesebbenHAZAI ANYATEJ- VIZSGÁLATA MINTÁK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK SZABÓ ISTVÁN, KOSZTYI EVELIN, KRISZT BALÁZS TOX 18 LILLAFÜRED, OKTÓBER 17.
HAZAI ANYATEJ- MINTÁK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA SZABÓ ISTVÁN, KOSZTYI EVELIN, KRISZT BALÁZS NVKP_16-1-2016-0009 A TAKARMÁNY ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁG ERŐSÍTÉSE A TAKARMÁNYOK MIKOTOXIN- MENTESÍTÉSÉRE
RészletesebbenQuick Scan Forgalomban lévő csíkok: GMO Mikotoxinok: Előny: Gyors: Rugalmas:
Quick Scan Magasan flexibilis és pontos teszt csík leolvasó rendszer, mely lehetővé teszi, hogy a gabona vásárlók meghatározhassák a mikotoxin és GMO mennyiségi értékeket egy nyomon követhető rendszer
RészletesebbenBÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)
Nemzeti Akkreditáló Testület BÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1029/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt. Központi Laboratórium (7400 Kaposvár,
RészletesebbenSZEMES TERMÉNYEK MIKOTOXIN HELYZETE A MINŐSÉGVIZSGÁLÓ SZEMSZÖGÉBŐL. Gödöllő, 2011. március 10.
SZEMES TERMÉNYEK MIKOTOXIN HELYZETE A MINŐSÉGVIZSGÁLÓ SZEMSZÖGÉBŐL Gödöllő, 2011. március 10. Amit a Gabona Controlról tudni érdemes A CONCORDIA Zrt. része (Minőségellenőrzési Igazgatósága) 1990-ben alakult
RészletesebbenFuzárium toxinok egyidejű vizsgálati lehetőségei HPLC-MS technikával
Debreczeni L., Schill J., Kereszturi J. Nemzeti Élelmiszerlánc biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Takarmányvizsgáló Nemzeti Referencia Laboratórium Budapest Fuzárium toxinok
RészletesebbenAz etil-karbamát élelmiszerbiztonsági vonatkozásai
Az etil-karbamát élelmiszerbiztonsági vonatkozásai dr. Szerleticsné dr. Túri Mária Az etil-karbamát élelmiszerbiztonsági kockázatai szakmai nap a MÉBiH és WESSLING Hungary Kft. szervezésében 2010. június
RészletesebbenA kockázat-becslés aktuális kérdései, különös tekintettel az élelmiszerbiztonságra
A kockázat-becslés aktuális kérdései, különös tekintettel az élelmiszerbiztonságra BIACS Péter Ákos ny. egyetemi tanár, prof. emeritus Szent István Egyetem, Élelmiszer-tudományi Kar Mikrobiológiai és Biotechnológiai
RészletesebbenÚj lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben.
Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben. Írta: Molnár Dániel Jele leg az ágazatot legi ká fe egető veszél a - nedves-párás
RészletesebbenA brojler takarmányozás aktuális kérdései. Dr. Gyenis József takarmányozási szakértő
A brojler takarmányozás aktuális kérdései Dr. Gyenis József takarmányozási szakértő Aktualitások Takarmányozási költségek csökkentése Toxinokról - érthetően Brojler termelési feltételek Termelési eredmények
RészletesebbenA TRITICUM DURUM TOXINTARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSE A MALOMIPARI FOLYAMATBAN
Gradus Vol 2, No 1 (2015) xx-xx ISSN 2064-8014 A TRITICUM DURUM TOXINTARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSE A MALOMIPARI FOLYAMATBAN Kecskésné Nagy Eleonóra 1*, Sembery Péter 2 1 1 Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti
RészletesebbenGabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei
0 Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei Szerkesztette: Szeitzné Szabó Mária A kiadvány készítésében közreműködött: Ambrus Árpád Cseh Júlia Hámos András Szerleticsné
RészletesebbenGombatoxinok az élelmiszerekben. Dr Baranyai Marietta Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Szombathely
Gombatoxinok az élelmiszerekben Dr Baranyai Marietta Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Szombathely Mycotoxinok Fonalas gombák által termelt másodlagos anyagcsere termékek: -amelyek szerkezetileg sokféle
RészletesebbenPRIORITÁSOK A KÉMIAI ÉLELMISZERBIZTONSÁG TERÜLETÉN
PRIORITÁSOK A KÉMIAI ÉLELMISZERBIZTONSÁG TERÜLETÉN Szerleticsné Túri Mária, Zentai Andrea, Csáki Katalin NÉBIH-ÉKI A kockázatok rangsorolása és kockázaton alapuló monitoring tervezés című szakmai konferencia
RészletesebbenToxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok
Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok Székesfehérvár Debrecen 2013. 05.15-16. Magyar Kukorica Klub Egyesület 1 Hivatkozások Szakcikk idézet: Agro Napló (Dr Mesterhézy Ákos) Történeti és szakmai részek:
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a D039942/02 számú dokumentumot. Melléklet: D039942/ /15 1 DGB 2B. Az Európai Unió Tanácsa
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. július 16. (OR. en) 10916/15 AGRILEG 148 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2015. július 13. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.: D039942/02
RészletesebbenT-2 TOXIN ÉS DEOXINIVALENOL EGYÜTTES HATÁSA A LIPIDPEROXIDÁCIÓRA ÉS A GLUTATION-REDOX RENDSZERRE, VALAMINT ANNAK SZABÁLYOZÁSÁRA BROJLERCSIRKÉBEN
T-2 TOXIN ÉS DEOXINIVALENOL EGYÜTTES HATÁSA A LIPIDPEROXIDÁCIÓRA ÉS A GLUTATION-REDOX RENDSZERRE, VALAMINT ANNAK SZABÁLYOZÁSÁRA BROJLERCSIRKÉBEN Mézes Miklós a,b, Pelyhe Csilla b, Kövesi Benjámin a, Zándoki
RészletesebbenA búza DON-toxin tartalom változásának elemzése intervallumbecsléssel Analysis of the DON-toxin data in wheat with intervals estimate
A búza DON-toxin tartalom változásának elemzése intervallumbecsléssel Analysis of the DON-toxin data in wheat with intervals estimate Kecskésné Nagy Eleonóra 1, Szalai János 2 1 Kertészeti Főiskolai Kar/Kecskeméti
RészletesebbenA fuzárium toxinok hatása az állati szervezetre. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő
A fuzárium toxinok hatása az állati szervezetre Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő FUSARIUM MIKOTOXINOK CSOPORTOSÍTÁSA FŐHATÁSUK ALAPJÁN FŐHATÁS MIKOTOXIN FONTOSABB GOMBÁK
RészletesebbenÉtkezési búzák mikotoxin tartalmának meghatározása prevenciós lehetıségek
Étkezési búzák mikotoxin tartalmának meghatározása prevenciós lehetıségek Téren, J., Gyimes, E., Véha, A. 2009. április 15. PICK KLUB Szeged 1 A magyarországi búzát károsító Fusarium fajok 2 A betakarítás
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, április 3. (04.04) (OR. en) 8478/12 DENLEG 35 AGRI 207 FEDŐLAP
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. április 3. (04.04) (OR. en) 8478/12 DENLEG 35 AGRI 207 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2012. március 22. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz.
RészletesebbenNövényvédőszer-maradékok és más szennyezőanyagok élelmiszerfogyasztásból származó akut expozíciójának probabilisztikus modellezése
Növényvédőszer-maradékok és más szennyezőanyagok élelmiszerfogyasztásból származó akut expozíciójának probabilisztikus modellezése Zentai Andrea Doktori (Ph.D) értekezés tézisei Készült: Élelmiszer-biztonsági
RészletesebbenSzántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1169/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A CONCORDIA KÖZRAKTÁR Zrt. "Gabona Control" Központi Laboratóriuma (1024 Budapest,
RészletesebbenÉ lelmiszerek mikotoxin szennyezettse ge nek e rte kele se Assessment of mycotoxin contamination of foods
É lelmiszerek mikotoxin szennyezettse ge nek e rte kele se Assessment of mycotoxin contamination of foods A. PETRANYI 1, N. BOROS 2, I. BODNAR 3 1Debreceni Egyetem, andi.petranyi@gmail.com 2Debreceni Egyetem,
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenA MIKOTOXINOK JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN
A MIKTXINK JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN Dr. Bartók Tibor DSc Fumizol Kft., SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézet Szeged Hévíz, 2016.01.13. A mikotoxinok a mikroszkópikus gombák másodlagos (szekunder)
RészletesebbenŐSZI BÚZA FUSARIUM FERTŐZÖTTSÉGÉNEK ÉS MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Veres Edina Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen
ŐSZI BÚZA FUSARIUM FERTŐZÖTTSÉGÉNEK ÉS MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Veres Edina Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen A búzakalászt és szemet károsító szántóföldi betegségei közül ma Magyarországon
RészletesebbenFUSARIUM TOXINOK IDEGRENDSZERI HATÁSÁNAK ELEMZÉSE
FUSARIUM TOXINOK IDEGRENDSZERI HATÁSÁNAK ELEMZÉSE Világi Ildikó, Varró Petra, Bódi Vera, Schlett Katalin, Szűcs Attila, Rátkai Erika Anikó, Szentgyörgyi Viktória, Détári László, Tóth Attila, Hajnik Tünde,
RészletesebbenLEHETŐSÉGEK A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS A TAKARMÁNYOK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE
LEHETŐSÉGEK A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS A TAKARMÁNYOK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE MÉZES MIKLÓS Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő Mikotoxin hisztéria okai Intenzívebb termelés
RészletesebbenMikotoxin csökkentés a gabonatárolásban. Feldolgozási technológiák a jobb élelmiszer- és takarmánybiztonságért.
Mikotoxin csökkentés a gabonatárolásban. Feldolgozási technológiák a jobb élelmiszer- és takarmánybiztonságért. Optimalizált gabonatárolás. A nagyobb élelmiszer-biztonságért. Az anyarozs magas toxicitási
Részletesebben-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok
ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
RészletesebbenA BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék
A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan
Részletesebben5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK
1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek
RészletesebbenMycotoxinok kártétele / Témadokumentáció/
Mycotoxinok kártétele / Témadokumentáció/ A témadokumentáció elkészítéséhez a vonatkozó szakirodalom, többek között a MOÁE / Magyar Országos Állatorvos Egyesület / Baromfiegészségügyi Társaság 2011. márciusi
RészletesebbenA mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter
A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter Bonafarm csoport márkái, Bóly Zrt., Dalmand Zrt. Bonafarm csoport takarmány ágazat Takarmány előállítás: 5 telephely 14 gyártóvonal
RészletesebbenA nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely
A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából Dr. Kálmán Gergely Bevezetés Az úgynevezett második generációs (lignocellulózokból előállított) bioetanol
RészletesebbenBeszámoló Az Élelmiszer Szennyezőanyagok Kódex Alimentarius Szakbizottság (CCCF, Codex Committee on Contaminants in Food) 6.
Beszámoló Az Élelmiszer Szennyezőanyagok Kódex Alimentarius Szakbizottság (CCCF, Codex Committee on Contaminants in Food) 6. üléséről 2012. március 26 30. Maastricht, Hollandia I. Bevezető Az Élelmiszer
RészletesebbenGabonaalapú élelmiszerek fuzáriumtoxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei
Gabonaalapú élelmiszerek fuzáriumtoxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei Tartalomjegyzék Bevezető... 3 1. A Fusarium fertőzés (fuzáriózis) jelensége... 5 2. Fuzáriumtoxinok... 6 3. A fuzáriumtoxinok
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenA HACCP rendszer bevezetésének célja
HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer
RészletesebbenGabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei
Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei 0 Bevezető A növények és terményeik penészgombával történő fertőződése a mezőgazdaság régről ismert problémája. A különböző
RészletesebbenEGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT
ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT Írták: Szerkesztette: Bánáti Diána Budapest 2006. ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT
RészletesebbenA magyar lakosság vitaminbevitelének. Schreiberné Molnár Erzsébet, Bakacs Márta
A magyar lakosság vitaminbevitelének vizsgálata az OTÁP2014 felmérés alapján Schreiberné Molnár Erzsébet, Bakacs Márta OTÁP felmérés A Központi Statisztikai Hivatal által szervezett Európai Lakossági Egészségfelmérés
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
RészletesebbenBROJLER. Teljesítménymutatók. An Aviagen Brand
BROJLER 308 Teljesítménymutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 Brojler teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény
Részletesebben(EGT-vonatkozású szöveg)
2018.7.19. HU L 183/9 A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1018 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018. július 18.) az UV-fénnyel kezelt sütőélesztő (Saccharomyces cerevisiae) (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet
RészletesebbenE szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica.
Morzsolt kukorica takarmányozási célra MSZ 12540 Shelled maize for animal feeding E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica. 1. Fogalommeghatározások
RészletesebbenHipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok
STATISZTIKA 1. Előadás Hipotézisvizsgálatok Tematika 1. Hipotézis vizsgálatok 2. t-próbák 3. Variancia-analízis 4. A variancia-analízis validálása, erőfüggvény 5. Korreláció számítás 6. Kétváltozós lineáris
RészletesebbenA tárolási feltételek hatása a kukorica Fusarium fertőzöttségére és toxin szennyezettségére
A tárolási feltételek hatása a kukorica Fusarium fertőzöttségére és toxin szennyezettségére Veres Edina 1 Borbély Mária 2 Győri Zoltán 2 Kátai János 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi
RészletesebbenAz őszi búza felhasználhatósága a vizuális és mikrobiológiai Fusarium fertőzöttség-, valamint a toxinvizsgálatok alapján
Az őszi búza felhasználhatósága a vizuális és mikrobiológiai Fusarium fertőzöttség-, valamint a toxinvizsgálatok alapján Veres Edina 1 Borbély Mária Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak, november
Közzététel: 2009. január 14. Sorszám: 8. Következik: 2009. január 15. Fogyasztói árak Mezőgazdasági termelői árak,. november Az agrár termelőiár-szintje. novemberben 22,3%-kal mérséklődött az előző év
RészletesebbenMódszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!
BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22
RészletesebbenBiztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Biztonság és önellenőrzés Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Alapvető fogyasztói elvárások az élelmiszerekkel szemben Az élelmiszer legyen biztonságos elegendő mennyiségű
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 2. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. június 2. (OR. en) 9533/15 DENLEG 79 AGRI 303 SAN 168 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2015. május 29. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz.
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
RészletesebbenA borok mikotoxinkoncentrációjának. utóbbi évtizedekben
A borok mikotoxinkoncentrációjának alakulása az utóbbi évtizedekben Készítette: Burkus Viktória Környezettan alapszakos hallgató Budapest 2015. Bevezetés 1995-ben jelent meg az első közlemény [Zimmerli
RészletesebbenToxintermelő gombákkal szembeni ellenállóság és toxinszennyezés kukoricában, kiemelten az A. flavus-ra és az aflatoxinokra
Toxintermelő gombákkal szembeni ellenállóság és toxinszennyezés kukoricában, kiemelten az A. flavus-ra és az aflatoxinokra Mesterházy Ákos 1, Tóth Beáta 1, Toldi Éva 1, Varga Mónika 1, Varga János 2 Gabonakutató
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,
RészletesebbenA HACCP minőségbiztosítási rendszer
A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenB. Tóth Szabolcs. Mikotoxinok kvantitatív és kvalitatív analízise élelmiszermintákban. PhD tézisfüzet. Konzulens: Dr. Pál László
B. Tóth Szabolcs Mikotoxinok kvantitatív és kvalitatív analízise élelmiszermintákban PhD tézisfüzet Konzulens: Dr. Pál László Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola 2014 Bevezető
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 769 MIKOTOXINOK AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN: MEGJELENÉSÜK A JUHTEJBEN ÉS A JUHKEFIRBEN
RészletesebbenMAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus /78 számú előírás
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 3-1-2003/78 számú előírás Mintavételi és vizsgálati módszerek az élelmiszerekben lévő patulin mennyiségének hatósági ellenőrzésére Sampling methods
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,
RészletesebbenTakarmányainkban rejlő tartalékok. a termelés gazdaságosságának javítása huminsavakkal
Takarmányainkban rejlő tartalékok a termelés gazdaságosságának javítása huminsavakkal Aktuális problémák az ágazatban Jelenleg az ágazatot leginkább fenyegető veszély az - őszi nedves-párás időjárásból
RészletesebbenGondolatok a víziszárnyas takarmányozásról. Dr. Gyenis József, PhD takarmányozási szakértő Kiskunfélegyháza, szeptember 9.
Gondolatok a víziszárnyas takarmányozásról Dr. Gyenis József, PhD takarmányozási szakértő Kiskunfélegyháza, 2016. szeptember 9. Témakörök Hol tart ma a víziszárnyas takarmányozás a többi baromfifajhoz
RészletesebbenMobilitás és Környezet Konferencia
Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 23. Forgalmas autópályák környeztében termelt élelmiszerforrások nehézfém-tartalmának alakulása Kodrik László Ph.D.
RészletesebbenAz új Thermo Scientific icap TQ ICP-MS bemutatása és alkalmazási lehetőségei. Nyerges László Unicam Magyarország Kft április 27.
Az új Thermo Scientific icap TQ ICP-MS bemutatása és alkalmazási lehetőségei Nyerges László Unicam Magyarország Kft. 2017. április 27. Thermo Scientific ICP-MS készülékek 2001-2012 2012-2016 icap Q 2016-
RészletesebbenTUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM
A KÖZPONTI ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET AZ MTA ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KOMPLEX BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében 2010. február 26-án tartandó 338.
RészletesebbenMagyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Szervezete
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Szervezete Célkitűzésünk, hogy a gazdálkodók ne csak a szűken vett növényvédelmi szolgáltatásért keressék a növényorvosokat, hanem a növényvédelem
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXI. évfolyam 4. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2016. augusztus 15-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
Részletesebben3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer folyamatosan működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE
Heti összefoglaló a 1. október 4.-én Kolontár külterületén bekövetkezett vörösiszap tároló gátszakadással kapcsolatos ÁNTSZ tevékenységekről 11. május 26 Rövid összefoglaló az ÁNTSZ OTH, OKI és a Veszprém
RészletesebbenBROJLER. Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand
BROJLER 708 Teljesítmény mutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 708 Brojler teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény
RészletesebbenMikotoxinok hatása a halak termelésére és egészségi állapotára. Mézes Miklós SZIE MKK ÁTAI Takarmányozástani Tanszék
Mikotoxinok hatása a halak termelésére és egészségi állapotára Mézes Miklós SZIE MKK ÁTAI Takarmányozástani Tanszék A penészgombák hatása a takarmányokra a tárolás során: (a) Mikotoxin termelés, (b) Hőmérséklet
RészletesebbenMikotoxinok és növényvédőszerek az élelmiszerekben: mire figyeljünk?
Ésszel a kosárba!- Laboratóriumi tanácsok fogyasztóknak, gyártóknak Mikotoxinok és növényvédőszerek az élelmiszerekben: mire figyeljünk? Gorka Ágnes Király Gábor Dátum OMÉK 2019.09.26. Mikotoxin-definíció
Részletesebben2012. évi kenyér célellenőrzés
2012. évi kenyér célellenőrzés Kenyérfogyasztás Magyarországon Az elmúlt 20 évben a pékárupiacon legnagyobb mennyiségi részesedést felmutató búzakenyér fogyasztása fokozatosan csökkent, ennek ellenére
RészletesebbenLevegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok
Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,
RészletesebbenTermék- és tevékenység ellenőrzés tervezése
Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése Tirián Attila NÉBIH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság 2016. November 15. Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia Időtáv 2013. október 8-tól hatályos
RészletesebbenStatisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 19 A TAKARMÁNYBIZTONSÁG AKTUÁLIS PROBLÉMÁI Mézes Miklós Szent István Egyetem,
Részletesebben2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül
2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok
RészletesebbenToxikológia 2020. Zacher Gábor
Toxikológia 2020 Zacher Gábor Látom a jövőt mondja a kereskedelmi csatorna jósnője és mondja a hülyeségeit Nem látjuk, de a trendekből lehet következtetni a jövőre Gondoltunk volna arra, hogy lesz mobiltelefon,
RészletesebbenTERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A takarmányok higiéniája takarmány-higiénia fogalma jogszabályi háttere hibás
RészletesebbenA HACCP rendszer fő részei
A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges
RészletesebbenA problémamegoldás lépései
A problémamegoldás lépései A cél kitűzése, a csoportmunka megkezdése egy vagy többféle mennyiség mérése, műszaki-gazdasági (például minőségi) problémák, megoldás célszerűen csoport- (team-) munkában, külső
RészletesebbenA közbeszerzések első félévi alakulása
A közbeszerzések 2012. első félévi alakulása különös tekintettel az új Kbt.-vel kapcsolatos tapasztalatokra és a zöld közbeszerzésekre I. A közbeszerzések fő adatai és ajánlatkérői kategóriák szerinti
Részletesebben