SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN A SPORTOLÓK SZEMSZÖGÉBŐL

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció Szak Nappali Tagozat Szakdiplomácia Szakirány SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN A SPORTOLÓK SZEMSZÖGÉBŐL Kötél Zsanett Budapest, december

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS MI A SPORT? A SPORT SZINTJEI: A SPORT FUNKCIÓI SPORT GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE A sport, mint munkahelyteremtés eszköze A SPORT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ VISZONYÁNAK ALAKULÁSA ELSŐ LÉPÉSEK EURÓPAI SPORTMODELL HELSINKI JELENTÉS ÉS NIZZAI NYILATKOZAT AZ EURÓPAI SPORT NAPJAINKBAN Fehér könyv a sportról A XXI. század kihívásai az európai sportban MUNKAVÁLLALÁS A SPORTSZAKMÁBAN AZ UNIÓBAN SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Magyar munkavállalók az Európai Unióban MOZGÁS SZABADSÁGA ALAPELV ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ EURÓPAI SPORTBAN Bosman eset Lehtonen eset Kolpak eset Simutenkov eset

3 3.3. DIPLOMÁK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE Diplomák kölcsönös elismerése a sportszakmában Heylens ügy HONOSÍTÁS Van der Meer ügy A MAGYAR RÖPLABDÁZÓK MUNKAVÁLLALÁSI SZOKÁSAI A MAGYAR SPORT AZ EU-BAN KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS MÉLYINTERJÚ ÖSSZEGZÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

4 Bevezetés A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés, az életért való nemes küzdelem szimbóluma... A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a "fair play", a nemes küzdelem szabályaira. / Szent-Györgyi Albert / Szent-Györgyi Albert szavai napjaink rohanó világában is aktuálisak, hiszen a sport a mai napig fontos szerepet játszik az európai társadalomban, az egészséget, az oktatást, a társadalmi integrációt és a kulturális értékeket illetően. Az Európai Unió létrejöttének köszönhetően a tagállamok számos területen (mezőgazdaság, kereskedelem, környezetvédelem ) gondosan felépített intézményrendszereken keresztül törekednek a közös politikák megvalósítására. Sajnos a sport egy olyan terület az unión belül, melynek hovatartozása egyelőre nincs pontosan meghatározva, azonban egyre inkább beigazolódni látszik az a tény, hogy ez egy olyan téma, mellyel mindenképpen érdemes, és kell foglalkozni közösségi szinten is. Témaválasztásom a sportolók Európai Unión belüli szabad munkavállalásának kérdéseire esett. Véleményem szerint a sport helye az uniós politikában még nem tisztázott, ezért a sportolók munkavállalásával kapcsolatos szabályozások jelentős mértékben eltérhetnek a civil szféra azonos szabályozásaitól. A hipotézisem tehát az, hogy: a sport tekintetében sajátosan érvényesülnek az Európai Unió által megfogalmazott, a szabad munkavállalásra vonatkozó jogok

5 A dolgozatom első fejezetében meg szeretném fogalmazni először is, hogy mi is az a sport. Az emberek nagy többsége elképzelhetetlennek tartja az életét mozgás nélkül. Ezt nagyon helyesen teszik. Teljesen mindegy, hogy kocogunk naponta 10 percet, fallabdázunk a barátainkkal, vagy netán profi sportolóként egy csapatban vagy egyénileg tevékenykedünk, a lényeg, hogy sportoljunk. Sokan úgy tartják, hogy a sport csak a testmozgásról és az egészségmegőrzésről szól, azonban ez nagy tévedés, hiszen a sportnak bizonyítottan léteznek szociális, kulturális és egyéb lényeges funkciói. A sport segíti a beilleszkedésünket a morális közegekbe, a társadalomba, általa számos pozitív tulajdonságra tehetünk szert és megtanulunk elfogadni másokat. Lényeges feladata természetesen a betegségek megelőzése, a jó közérzet kialakítása, valamint testünk, lelkünk egyensúlyban tartása is. A következő pár oldalban tehát ezekkel a funkciókkal foglalkozom részletesen. A sport gazdaságra gyakorolt hatását külön alfejezetben is kiemeltem, hiszen az én szempontomból talán ennek a funkciónak van a legnagyobb jelentősége. A sport tagadhatatlanul a gazdaság egyik ágazata, mely globális szinten folyamatosan növekszik. A sportrendezvények hatalmas tömegeket vonzanak, és óriási mennyiségű bevételeket generálnak, így az országok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek erre a területre és több figyelmet szentelnek a sportnak. Bemutatom továbbá azt is, hogy a sport hogyan szolgálhat eszközül a munkahelyteremtésnek. Még mielőtt azonban mindezekre rátérnék, először feltárom, hogy a sportnak milyen szintjei létezhetnek és ezeknek mik a jellemzői. A második fejezet egy rövid történeti áttekintéssel kezdődik, mely részletesen feltárja a sport és az Európai Unió kapcsolatának legfontosabb lépcsőfokait. Látható lesz majd, hogy kezdetben a Közösség nem tartotta szem előtt a sport súlyát semmilyen területen sem, de az idő előrehaladtával egyre több törekvés irányult arra, hogy felismerjék és elfogadják, hogy a sport hatalmas jelentőséggel bír az élet számos területén. Rengeteg fontos fordulópont segítette a történelem során a sport beépülését az uniós politikába az Adonnio-jelentéstől a Nizzai nyilatkozatig. Ez utóbbi talán a legkiemelkedőbb lépés, mely arra irányult, hogy az unió elismerje a sport társadalmi jelentőségét. Az európai sportmodell struktúrája is helyet kapott ebben a fejezetben, melynek segítségével rávilágítok a sportszervezetek és szövetségek felépülésére és ezeknek a pontos feladataira. Természetesen az aktualitások sem maradhattak ki ebből a szakaszból, így kapott helyet az EU mai álláspontja a sporttal kapcsolatban

6 Bár a sport alkotmányba való becikkelyezése még nem történt meg, a szándék mindenképpen meg van arra, hogy intézményes kereteket szabjanak neki. Külön kis egységekben tárgyalom még a sportról szóló Fehér Könyvet, - mely az Európai Bizottság által elfogadott legfrissebb kiadvány mely szélesebb áttekinthetőséget nyújt a sport számára közösségi szinten, valamint megemlítem azokat a veszélyeket is, melyekkel napjainkban meg kell küzdenie az emberiségnek, hogy megvédhesse a sport tisztaságát. A harmadik fejezet már konkrétan kapcsolódik a dolgozatom elején felállított hipotézisemhez, mely szerint a sportolókat - mint munkavállalókat - nem ugyanazok a jogok illetik meg, mint a normális munkát végzőeket. Először mindenképpen szeretném tisztázni, hogy mi is az, hogy szabad munkavállalás és, hogy ez mióta is létezik. Kik vállalhatnak szabadon külföldön munkát, egyáltalán hol, mely országokban és milyen feltételek mellett tehetik ezt meg. Majd konkrétan rátérek arra a kérdésre, hogy ezek a jogok miként érvényesülnek a sport területén. Esetjogi eseteken keresztül mutatom be - több sportágat is érintve -, hogy milyen problémákkal találják szemben magukat a sportolók a sport uniós politikában való tisztázatlansága miatt. Az ezen a téren mérföldkőnek számító Bosmann esetet is részletesen megvizsgálom, majd levonom a következtetéseket. A sportolók mellett az edzők sorsával is foglalkozom ebben a szakaszban, hiszen az ő külföldi karrierjük is akadályokba ütközhet. A diplomák kölcsönös elismerésének megvalósulása kulcsfontosságú tényezője annak, hogy az edzők az országaik határain túl is munkát vállalhassanak. A történelem során természetesen ezzel kapcsolatban is akadtak ügyek, melyek az Európai Bíróság elé kerültek, így ezek közül is talán a legjelentősebbet kiemeltem. A fejezet záró szakaszában egy újabb vitás és kényes kérdéssel foglalkozom, mely nem más, mint a sportolók honosítása. A sportszövetségek által megszabott estleges külföldiekkel szembeni diszkrimináció kikerüléséhez nyújt segítséget. Ez a fajta megkülönböztetés leginkább a sportban létezik, mellyel kapcsolatos vegyes érzelmeimet később részletesen kifejtek - hiszen ki hallott már olyat például, hogy egy kórházban, vagy egy bankban 3 vagy 4 külföldinél több nem dolgozhat. Számos tagállam, számos sportágában azonban ilyen szabályozások vannak érvényben, s ezek mindenképpen hátráltatják a játékosok külföldre igazolását. Mint ahogy azt az előzőekben tettem, itt is egy bírósági esettel próbálom meg érzékeltetni e kérdéskör lényegességét

7 A negyedik és egyben utolsó fejezet bevezetéseként néhány hazai csapatsport játékosállományának összetételét megvizsgálva vonok le általános következtetéseket a magyar sport jelenlegi helyzetére vonatkozva az Európai Unión belül. Majd rátérek egy konkrét sportág vizsgálatára, mely jelen esetben a röplabda lesz. Primerkutatást végeztem a magyar röplabdázók körében, melynek során közel 100 játékossal köztük edzőkkel is töltettem ki az általam elkészített kérdőíveket. Természetesen ez a kutatás nem vetíthető ki a magyarországi sportolók összességére, hiszen nem véletlenszerű kiválasztás történt. Azért ezt a sportágat választottam, mert én is ezekben a körökben mozgok, másrészt pedig, mert itt nagyon jól megfigyelhető a játékosok mozgása az országok között hazánk uniós csatlakozása előtti, illetve utáni időkben. A vizsgálódásaim során fényt derítek arra a kérdésre, hogy vajon a magyar röplabdázók kizárólagosan a sportból élnek-e és, ha igen mennyire elégedettek a munkájukkal. Lényeges kérdés továbbá, hogy játszottak-e már külföldön, illetve ha nem, hajlandóak lennének-e ezt megtenni és, hogy mik lennének azok a tényezők melyek a távozásra, illetve a maradásra bírnák őket. Ezen kérdésekre adott válaszok arányait a könnyebb áttekinthetőség érdekében grafikonokon, illetve diagramokon keresztül szemléltetem majd. A kérdőívem alanyai között természetesen szerepeltek külföldön játszó légiósok is, akiket a kinti viszonyokról, illetve az azokkal való megelégedettségükről faggattam. A harmadik csoport akik körében kitölttettem a kérdőívet azok az edzők voltak, és nekik is ugyanazokat a kérdéseket tettem fel mint az előzőeknek. A kérdőív mellett egy mélyinterjút is készítettem egy ma már nem aktív magyar női klasszis röplabdázóval, Nyári Virággal. Az ő tapasztalatai és emlékei segítségemre lesznek abban, hogy jobban átlássam a magyar röplabdázók egykori és mai helyzetét az uniós viszonylatokban. Végezetül a mellékletben csatolok néhány táblázatot, illetve dokumentumot, melyek a dolgozat egyes fejezeteihez véleményem szerint lényegesnek tekinthetőek, illetve a teljes kérdőív, valamint az egész mélyinterjú is megtalálható itt. A válaszok és a többi általam végzett kutatás alapján ki fog derülni, hogy a fentebb felállított hipotézisem beigazolódik, avagy megdől a dolgozat végére

8 1. számú ábra 1. Mi a sport? A sport az emberiséggel egyidős világszerte elterjedt mindennapos tevékenység, melyet emberek milliói végeznek meghatározott céllal, rendszeresen vagy alkalomszerűen. A sport, illetve a sportolás célja lehet a Illusztráció versenyzés, avagy minél jobb eredmények elérése, a képességek fejlesztése, és persze csupán kedvtelésből is űzhetjük. Az Európai Sport Charta 1 megfogalmazása szerint a sport a fizikai, valamint a szellemi erőnlét fejlesztését együttesen szolgálja és az egészségre gyakorolt jótékony hatása mellett kiemelkedő gazdasági és szociális jelentősége is van. A sport erkölcsi értékek teremtésére késztet (fair-play, csapatszellem, egészséges életmódra nevelés), segít a társadalmi beilleszkedésben, ösztönzi a kulturális cseréket és nem utolsó sorban álláshelyeket teremt szerte a világban. Mivel a sport különböző szintekre tagolható, ezáltal számos eltérő funkcióval rendelkezik A sport szintjei: Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja. 2 1 European Sports Charter (Recommendation No. R(92)13 rev of the Committee of Ministers to Member States) (Council of Europe, Strasbourg, 2001) évi I. törvény a sportról I. 1. (2) - 9 -

9 Ezek szerint tehát megkülönböztethetünk versenyszerűen, illetve szabadidős elfoglaltság céljából űzött sporttevékenységeket. A versenysportot további két szintre oszthatjuk a hivatásos, továbbá az amatőr sportra. Tömegsport: sport for all vagyis sport mindenkinek. A szabadidőben kikapcsolódás, felfrissülés és az egészség megóvása, a teljesítőképesség megőrzése vagy növelése céljából rendszeresen végzett tevékenység. Versenysport: versenyszerű sportolónak minősül a Sporttörvény szerint az, aki a sportszövetségek által kiírt versenyeken részt vesz. A versenyző lehet amatőr vagy hivatásos sportoló. A jövedelemszerzés céljából végzett sporttevékenységet nevezzük hivatásos sportnak minden mást amatőrnek számú ábra A tömegsport és versenysport összehasonlítása Tömegsport Versenysport A sport: - szabadidős tevékenység - nem szükséges eleme a verseny - munka, hivatás - szükséges eleme a verseny A sportoló célja: - szabadidő eltöltés - egészségmegőrzés - jövedelemszerzés - előmenetel A sportoló közgazdasági - fogyasztó - munkaerő szerepe: A sport fogyasztója : - a sportoló maga - a szórakozni vágyó közönség A fogyasztó elsődleges - egészségmegőrzés - élvezeti érték célja: Forrás: Nagy Péter - Bevezetés a sport közgazdaságtanába

10 1. 2. A sport funkciói Mivel a sport önkéntes alapon folytatott társadalmi és kulturális tevékenység ösztönzőleg hat az európai országok és állampolgárok kapcsolataira, megerősíti a kötelékeket a tagállamok között és a kulturális identitás tudatosítását fejleszti. A szakirodalom a sportnak több funkcióját különíti el, a következőkben ezek rövid bemutatását tűztem ki célul 4. Nevelési funkció: sportban történő aktív részvétel bármely korcsoportban lehetőséget biztosít az egyensúlyos személyiség fejlesztésére. A sport segítségünkre lehet mind a fizikai tökéletesedés, mind a szociális tanulás tekintetében. A sport a nevelési politikák és módszerek számára ideális eszközt képvisel. A sport szerves része az iskolai nevelésnek. Az egyén sokoldalú fejlődését segíti elő. Megtanít elfogadni másokat, betartani a szabályokat, erősítheti bennünk a céltudatosságot és a fegyelmet. A sport közösségi életmódra nevel. Újraéleszthet olyan fogalmakat, mint a gondosság, körültekintés, közösségiesség. Formálja az identitástudatot, és erősíti az emberek összetartozás-érzését. Ahhoz, hogy a sport szerepet kaphasson az egyének pozitív fejlődésében elengedhetetlen tényező a testnevelők és edzők folyamatos továbbképzése. A tudomány és technika fejlődésének köszönhetően napjainkban az emberek nagy része ülőmunkát végez nap, mint nap a számítógép előtt, mely fizikai elszigeteltséggel, valamint a személyes társas kapcsolatok leépülésével jár együtt. Ennek megelőzésében kulcsszerepe van a sportnak. Végül, de nem utolsó sorban a sport révén különböző nemzeti és nemzetközi intézmények közötti cserekapcsolatok jöhetnek létre, melyek a nevelés erősítését szolgálnák multikulturális környezetben. Egészségügyi funkció: rendszeres testmozgással számos betegség elkerülhető, illetve gyógyítható. Prevenciós jelentőséggel is bírhat a sportolás, hiszen az elhízás, a szív- és érrendszeri, valamint a rákbetegségek megelőzésében is szerepet játszik. Továbbá nem elhanyagolható, hogy javítja az életminőséget, 4 dinamic.uw.hu/eu-sport.ppt

11 főleg az idősebb korosztály körében. A fent említett 21. századi népbetegség az irodai munka velejárója, az egész napos ülés fizikai erőnlétünk gyengüléséhez vezethet. Ennek megállításához rendszeres mozgásra van szüksége szervezetünknek. Minden embernek saját érdeke, hogy jó gondját viselje testének, s ehhez a sport a leghatékonyabb eszköz. 3.számú ábra: Forrás: Eurobaromètre Spécial 213 / Vague 62.0 TNS Opinion & Social / Les citoyens de l Union européenne et le sport 2004 Szociális funkció: a sport nagyban hozzájárulhat a társadalomba történő könnyebb beilleszkedésünkhöz. A sportnak integráló szerepe van, így hozzájárul a társadalmi kohézióhoz. Kiemelkedő mértékben kap szerepet alapvető emberi értékek kialakításában. A sporton keresztül könnyebben képesek vagyunk elfogadni másokat, hiszen a sport mindenkinek szól kortól, nemtől, vallástól, szexuális és politikai hovatartozástól függetlenül. A sport alkalmas eszköze az erőszak és rasszizmus elleni küzdelemnek, továbbá az alkohol- és kábítószer fogyasztás mértékének csökkentésének, valamint megelőzésének. A sport segít egy összetartó, összekapcsolódó társadalom létrejöttében

12 Példakép funkció: Az ember ősidők óta társas lény, közösségekben él, mert ez nyújt számára biztonságot, ez ad az életének célt, a szándékainak nagyobb hatékonyságot, és a személyiségének nagyobb kibontakozási lehetőséget. A társadalom egésze, pedig a közösségek hálózata nélkül egyedeire esik szét, tehetetlen tömeggé formálódik. Ha az emberek magukra maradnak feszültségeikkel, nem találnak biztonságot és megerősítést egy-egy közösségben, ha érdekeik beléjük fojtódnak, és csak nehezen válnak érvényesíthetőkké, ha körülöttük mindenki bizonytalanságban és kiszolgáltatottságban érzi magát, akkor a társadalmi együttélés veszélybe kerül. Ha az emberek kisebb-nagyobb mértékben kielégületlenek, ha mindenki bizalmatlan, türelmetlen és ingerlékeny mindenkivel szemben, akkor kialakulhat az az állapot, amikor a közösségképződés szinte ellehetetlenül. Egy közösséget négy tényező határoz meg. A közös érdekek, a közös célok, a közös értékrendek és ezek meglétének a tudata. 5 Ha ezek a tényezők megvannak, akkor válhat erőssé egy társadalom belső egysége. Az erős társadalmi kohézióban azonban az egyén személyisége a sport által megmarad, sőt esetenként felerősödhet, hiszen a sport által akár kivételes értékelésben is részesülhet. (pl.: az Olimpikonokat akár nemzeti hősként is tisztelhetik). Tehát a sport által a fiatal generációk előtt pozitív példák, azaz példaképek mutathatják az utat. A Közösség éppen ezért is tartja fontosnak például a női nemhez kapcsolódó sztereotípiák megszűnését támogatva, női sporttevékenységek médiában való gyakrabb közvetítését. Kulturális funkció: a sport által jobban megismerhetjük környezetünket, így jobban meg is tudjuk védeni azt. Különféle sportrendezvényeket más és más helyszíneken rendeznek meg szerte az országban, így ha azokon részt veszünk lehetőségünk nyílik arra, hogy hazánkat bebarangoljuk, s ezáltal jobban megismerjük. A sportban ugyanúgy, mint az oktatásban csereprogramokon keresztül lehetőségünk nyílik a külföldi sportklubokkal jól működő hosszú távú kapcsolatokat létrehozni. A sport által megismerkedhetünk más etnikumok kultúrájával, szokásaival és a tagjaikra jellemző tulajdonságokkal. A versenyszellem léte az emberiséggel egyidős, a 5 Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák/ Diagnózisok

13 korai ősközösségekben leginkább a túlélésért folytatott harc kapcsán jelent meg. Napjainkban az élet számos területén meghatározó elem a verseny, hiszen rohanó világban élünk, amelyet az egyre magasabb szintre való elérés visz előre. A társadalmak zökkenőmentes életmenetének biztosítását számtalan variánssal próbálták és próbálják ma is megvalósítani, melyek kultúránként eltérőek lehetnek. Közülük azonban a sportot mégis majdnem egyetemesnek tekinthetjük. A civil szerveződések jelentős részét kitevő sportklubok, egyesületek, egyletek több téren megnyilvánuló jelentősége mind egyéni, mind társadalmi szinten nyilvánvaló. Közismert tény, hogy a nemzetközi versenyeknek jelentős erősítő szerepe van a népek egymás közötti barátságának, kölcsönös tiszteletének és megértésének kialakulásában. A nemzetközi sportesemények olyan lehetőségeket biztosítanak, melyek során az egészséges nemzettudat békésen kibontakozhat. Rekreációs funkció: a sporttevékenység értékes szabadidős elfoglaltság és lehetőséget nyújt egyéni, valamint közösségi szórakozásra. A munkában elfáradt ember aktív kikapcsolódását, pihenését szolgálhatja a sport. Célja lehet egészségünk megszilárdítása, vagy a fizikai és szellemi képességeink növelése, illetve szinten tartása. A sport olyan pozitív magatartási forma lehet az életünkben, mely jó közérzetünk és optimális teljesítőképességünk megteremtésére irányul Sport gazdasági jelentősége A sport jól jövedelmező iparág, az összfogyasztási kiadások elég jelentős részét 1990-ben átlagosan 2-2,5%-ot fordítják sportra, ennek túlnyomó többségét a sportban történő közvetlen részvételre, a fennmaradó részt pedig passzív részvételre. A fogyasztói kiadásokban milliárdos tételt jelentenek a sportesemények és az azokkal foglalkozó közvetítések, magazinműsorok, nem beszélve mindazokról a termékekről, melyek valamiféle kapcsolatban állnak a sporttal. (sportszerek, sportruházat, ajándéktárgyak stb.) A sport a kereskedelemmel együttműködve jelentős szerepet játszik a világban. Mivel a

14 sport mára szinte teljesen egybefonódott a szórakoztatóiparral, a médián keresztül egy-egy sportesemény emberek millió számára vált egy időben elérhetővé bármely kontinensen. A vállalati szféra felismerte a sportban rejlő lehetőségeket, s hatalmas nagyságú tőkét áramoltat ebbe az iparágba. Ezen a részpiacon szinte kizárólag csak sportvállalatok tevékenykednek. 4. számú ábra A sport világkereskedelmi megoszlása 22% 36% 42% USA Európa Más országok Forrás: Finding the right balance for sport, Stephen Townley, in GAIFS Sportvision magazine, January 1998 A sport egy olyan mindennapos tevékenység, mely tömegeket vonz akár nézőként, akár résztvevőként. Egy 2006-ban készült tanulmány szerint, 2004-ben a sport 407 milliárd eurót azaz az Európai Unió GDP-jének 3,7%-át - termelt ki uniós szinten, továbbá 15 millió embernek ad munkát, mely a munkaerő 5,4%-át jelenti 6. Gazdasági jelentősége tagadhatatlan, hiszen rengeteg pénz összpontosul ezen a területen, a sportrendezvények belépő díjától kezdve az igazolt sportolók által fizetett tagdíjig. A sport határokon átívelő gazdasági ágazat. Az élsport képviselői, mint fontos gazdasági tényezők képesek egy-egy kereskedelmi cég arculatát hatékonyan javítani, mely tevékenységért cserébe nem kis összegeket kapnak. A sport gazdasági értelemben rohamosan fejlődik, világkereskedelmi megoszlásban Európa jelentős részét teszi ki, csak az Amerikai Egyesült Államok részesedése nagyobb ezen a 6 D. Dimitrov - C. Helmenstein - A. Kleissner - B. Moser - J. Schindler: Die makroökonomischen Effekte des Sports in Europa, Studie im Auftrag des Bundeskanzleramts, Sektion Sport, Wien,

15 területen. Ami pedig az Európán belüli részesedést illeti, Németország, Anglia, Olaszország, valamint Franciaország sorolható a vezető sportnagyhatalmak közé. 7 A sport többnyire önfinanszírozó tevékenység, éppen ezért van szükség a népszerűsítésére, hogy ez által sokkal többen fektessenek be ebbe az ágazatba. A sporttevékenységbe történő befektetés a jövőben megtérül, mert általa jelentős egészségügyi tőke felhalmozására nyílik lehetőségük az embereknek. Ez a felhalmozott egészségügyi tőke pedig lehetővé teszi számunkra, hogy évekkel meghosszabbítsuk munkaképességünket, munkabírásukat. 5. számú ábra: Forrás: Európai Unió és a sport c. könyv alapján saját szerkesztés A sport eszköze lehet a város-, és vidékfejlesztésnek. Kisebb-nagyobb sportlétesítmények felépülésével fejlődik az infrastruktúra, melynek eredményeként megnövekedhet a turizmus ezeken a területeken. A sport segíthet az urbanizáció csökkentésében, hiszen, ha falvakban és kisebb városokban létesítenek szabadidős elfoglaltságra alkalmas komplexumokat az ottani lakosság nem akar majd a városokba költözni. Azt nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy bár a sport gazdasági fontossága globális szintű, a sportesemények nagy többsége a non-profit szektoron keresztül kerül megrendezésre, melyek nagyban függnek a nyilvánosság támogatásától. 7 Nádori László-Bátonyi Viola: Európai Unió és a sport

16 A sport, mint munkahelyteremtés eszköze A sport a legnagyobb polgári szerveződés az unión belül. Körülbelül szervezet űz sporttal kapcsolatos tevékenységeket, s emellett emberek milliói kötődnek valamiféleképpen egy-egy sportszervezethez. Ezen adatok alapján ébredhetünk rá arra, hogy a sport a munkahelyteremtés egyik fontos eszköze. 8 Gondoljunk csak például, arra, hogy egy sportlétesítmény felépítéséhez és későbbi működtetéséhez, mennyi embert kell foglalkoztatni. Az építésztől kezdve a szertárosig különféle képzettségű embereknek képes munkát adni közvetve a sport. A sport érdekeinek képviselete kiváló szakemberek kezébe kell, hogy kerüljön, hiszen a szabadidő kitöltéséért folyó harcban sok a konkurencia. Fontos, hogy ebből a versengésből a sport kerüljön ki győztesen. Az EU-s országokat sújtó magas munkanélküliségi arány csökkenésében nagy jelentőséggel bírhat, hiszen az elmúlt tíz évben, a sportban foglalkoztatottak száma a duplájára nőtt. A fejlett országokban a sport a vezető szabadidős elfoglaltság, azonban a televízió, a mozi és természetesen a számítógép erős ellenlábas. Szükséges tehát lépéseket tenni a sport és munkahelyteremtés viszonyában, hiszen ennek, egyre magasabb szintre emelése elengedhetetlen tényező a gazdaság dinamizálásának szempontjából. 8 Nádori László-Bátonyi Viola: Európai Unió és a sport

17 2. A sport és az Európai Unió viszonyának alakulása Az unió alapszerződéseiben, így sem az 1952-es Párizsi Szerződésben, sem az as Római Szerződésben nem találunk rendelkezéseket kifejezetten a sportra vonatkozóan, hiszen a sport irányítása és szervezése a tagállamok és a sportszövetségek hatáskörébe tartozik. Azonban a sport érintkezik bizonyos uniós politikákkal, melyek felvetették a sport becikkelyezésének szükségességét az Európai Unió Alkotmányos Szerződésébe. Amennyiben a sport gazdasági tevékenységként jelenik meg, a közösségi jog hatálya alá tartozik, tehát a professzionális sporttevékenységeknek az unió gazdasági, illetve jogi szabályainak megfelelően kell működniük. Ennek értelmében természetesen az amatőr és szabadidős sporttevékenységeket az unió nem szabályozza Első lépések A sport társadalmi jelentőségének és kommunikációs képességének felismerésében történt első lépés az Európai Unió Bizottsága által 1985-ben elfogadott Adonniojelentés volt, melyet a milánói csúcstalálkozón olvastak fel. A sport kiváló eszköz arra, hogy az európaiak összetartozás érzését erősítse áll a jelentésben. Azóta az EU- Bizottság törekszik arra, hogy munkájába a sportot is bevonja, hiszen a sportnak méltó helyre kell kerülnie az uniós politikában. Ezt bizonyítva a 90-es évek elején létrehozta az főként tanácsadó funkcióval rendelkező - Európai Sportfórum intézményét. Az 1991 óta minden évben ősszel megrendezésre kerülő találkozókon lehetőség nyílik a párbeszédre a tagországok kormányzati és civil szervezetei számára. A következő lépcsőfokot az 1997-es Amszterdami Szerződéshez csatolt sportról szóló nyilatkozat jelentette. Ez az első olyan EU alapokmány, mely említi a sportot:

18 Nyilatkozat a sportról: A Konferencia aláhúzza a sport társadalmi jelentőségét, különösen az emberek között az identitás és szövetség kialakításában és elősegítésében játszott szerepét. Ennél fogva a konferencia felhívja az Európai Unió intézményeit, hogy konzultáljanak a sportegyesületekkel, amennyiben a sportot érintő fontos kérdések kerülnek napirendre. Ebben a tekintetben különösen érdemes figyelembe venni az amatőr sport sajátosságait. 9 Ebben a nyilatkozatban a sport gazdasági jelentősége mellett a sport társadalmi jelentősége is elismerésre került. A sportnak fontos küldetése van, hiszen általa leküzdhetők az etnikai és kulturális különbségek Európa szerte. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a drogfogyasztás és szexuális zaklatás visszaszorításában a sportnak kulcsszerepe lehet. A sportnak szórakoztató funkciója is jelentős résztvevőként és nézőként egyaránt, valamint életmódszervező hatását továbbra is erősíteni kell Európai sportmodell A Bizottság következő lépésként szeptemberében kiadott egy konzultációs dokumentumot, melyben az európai sportmodellt mutatja be. 10 A második világháborútól a 80-as évek közepéig többféle sportmodell létezett Európában, melyeket fel lehetett osztani keleti, illetve nyugati modellekre. Előbbit főként politikai propaganda, valamint diktatórikus jellege jellemezte ez azonban a sport területén nem jelentett feltétlenül negatívumot, utóbbiban a kormányzati és nonprofit szektor szereplőinek sporttevékenysége együttesen jelentkezett. Az állami befolyás a kulturális különbözőségek miatt Európa egyes területein eltérő lehet. Míg a déli országokban erőteljesebb az állam szerepe addig északon ez kevésbé megfigyelhető. Amit viszont egyértelműen megállapíthatunk, hogy az európai országokban a sport felépítése piramis alakú. 9 Az Európai Unió Alapszerződései The European Model of Sport. Consultation Document of DG X, European Commission,

19 1. Sportegyesületek, klubok: a piramis alapjait alkotják. A sportegyesület autonóm társadalmi szervezet, melynek égisze alatt a sportolók a tényleges napi munkát végzik. A klub lehet egy szakosztályos, azaz egyetlen sportággal foglalkozó és lehet klasszikus, régi típusba tartozó több szakosztályt működtető nagy egyesület, amelyben, több sportágban tevékenykednek. Az egyesület feladata a környezetében élő polgárok számára megfelelő színvonalú sportolási lehetőségek biztosítása a verseny-, és szabadidősportban egyaránt. Az utánpótlás-nevelés bázisai a sportegyesületek, hiszen ők nevelnek ki sportolók újabb és újabb generációit. 2. Területi sportszövetségek, sportszervezetek: tevékenységük egy meghatározott régióra, közigazgatási szintre terjed ki. Feladatuk az adott térségre vonatkozó versenynaptár létrehozása. 3. Nemzeti sportági szövetségek, országos sportszövetségek: feladatuk a nemzeti bajnokságok megszervezése, szabályok megalkotása és betartatása, valamint az ország képviselete nemzetközi fórumokon. A sportági szakszövetségek szervezik és irányítják a sportáguk területén folyó verseny- és szabadidős sporttevékenységet, képviselik a sportág és tagjai érdekeit, valamint részt vesznek a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében. Kötelezettségei közé tartoznak a nemzeti válogatottak és az utánpótlás felkészítése és versenyeztetése. Rendkívül fontos szerep jut neki a tiszta verseny támogatásában, a doppingmentes versenyzés biztosításában. Folyamatos statisztikai adatok gyűjtésével és vizsgálatával megalkotja az adott sportág hosszú távú céljait. 4. Európai szövetségek: az európai sportpiramis tetején állnak. Minden országból csak egy szövetség lehet tagja. Feladatuk olyan szabályok megalkotása, melyek kötelező érvényűek az összes szövetséges tagra, - ezek eltérhetnek a nemzeti szövetségek szabályozásaitól - versenynaptár kiírása, valamint kvalifikációs tornák, Európa-bajnokságok megszervezése, s ami talán a legfontosabb, hogy a nemzeti szövetségeknél szervezettebben küzdenek a sport tisztaságáért

20 6.számú ábra Az európai sportmodell felépítése Forrás: Európai Unió és a sport c. könyv, saját szerkesztés Helsinki jelentés és Nizzai nyilatkozat A sport és az Európai Unió viszonyának alakulásában mérföldkőnek számított a Helsinkiben (1999) rendezett csúcson előterjesztett jelentés a sportról. A jelentés az uniós országokban működő sportstruktúrák megőrzéséről - különös tekintettel a kormányzati és nem kormányzati intézményekre - és a sport társadalmi funkciójának érvényesítéséről, illetve megerősítéséről szól. A jelentés legfontosabb céljai között szerepelnek: az iskolai sport, valamint a testnevelés fejlesztése a sportolók átképzésének, továbbá munkaerő-piaci integrációjuknak támogatása sportszakemberek képzésének összehangolása a tagországok között a sportot negatívan érintő jelenségek elleni fellépés (korrupció, dopping, nézőtéri erőszak, fiatal sportolók kihasználása)