NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG"

Átírás

1 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

2 2 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2015.

3 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Tartalom 5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Áttekintés a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság évi tevékenységéről. 8 FOGYASZTÓI TÁJÉKOZTATÁS A Hatóság alapvető feladata a fogyasztók és a vállalkozások közvetlen és közvetett tájékoztatása, részben a sajtókapcsolati rendszeren, saját online felületeken, részben rendezvények formájában. A cél a fogyasztói tudatosság növelése. 16 KÉPZÉSEK Humánpolitikai fejlesztések és képzések a Hivatal életében 18 PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Az üzletekben forgalmazott termékek biztonságát szavatolni hivatott témavizsgálatok mellett, az európai tagállamokat tömörítő RAPEX rendszerműködésében is kiemelkedő munkát végzett a Hatóság. 44 LABORATÓRIUMI TEVÉKENYSÉG A laboratóriumok az év során db vizsgálatot végeztek el. A laboratóriumok vizsgálták a termékek biztonsági, minőségi jellemzőit, valamint a tisztességtelen kereskedői magatartással összefüggő termékjellemzőket. 61 SZOLGÁLTATÁS ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG A hagyományos kereskedelmi ellenőrzések és a szolgáltatások felügyelete elsősorban a fogyasztók vagyoni érdekeinek megóvását célozza. A legtöbb probléma és kifogás az általános kereskedelmi feltételek, a termékbemutatók és az elektronikus kereskedelem területén jelentkeztek 87 HATÓSÁGI ÉS JOGI TEVÉKENYSÉG A hatósági eljárások lefolytatása mellett a jogi munka fontos szerepet tölt be az egységes jogalkalmazási gyakorlat biztosításában és a jogalkotási előkészítő feladatokban is. 93 NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG A határ menti országokkal való folyamatos kapcsolattartás mellett fontos szerepet kapott nemzetközi szervezetek munkájában való aktív részvétel, valamint eredményként értékelhető a kínai társhatósággal kötött, együttműködési megállapodás 104 EURÓPAI FOGYASZTÓI KÖZPONT Az NFH szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ 2015-ben is hatékony munkát végzett, közel Ft összegben és értékben érvényesítette sikeresen az európai fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igényeit. 120 EURÓPAI UNIÓS PROJEKTEK Az évben megvalósított Uniós projektek eredményeinek összefoglalása. 3

4 4 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2015.

5 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Vezetői összefoglaló HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG A FOGYASZTÓK VÉDELMÉBEN A Dr. Seszták Miklós által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezetén belül létrehozott és működő, Kara Ákos államtitkár irányítása alatt álló Infokommunikációért és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkárság, valamint a Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság tevékenységének köszönhetően a minisztérium a hatósággal szoros együttműködést tartott fenn, és komoly szerepet vállalt a minisztérium, a központi szerv és a piacfelügyeleti, illetve fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti kapcsolatrendszerének fejlesztésében. Az NFH tevékenységének fókuszában 2015-ben is a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének, illetve vagyoni érdekeinek a megóvása állt. Az éves ellenőrzési és vizsgálati program témavizsgálataiban a legszélesebb körű fogyasztói érdekek képviselete, a jogsértések által leginkább érintett területekre irányuló kiemelt hatósági figyelem, valamint a legtöbb panasz alapjául szolgáló részterületek folyamatos vizsgálata állt a középpontban. A év további fontos eredménye, hogy a Kormány elfogadta az V. középtávú fogyasztóvédelmi stratégiát, amely az Európai Uniós fogyasztóvédelmi szakpolitikájához igazodva meghatározza a hazai fogyasztóvédelem irányait a közötti időszakra vonatkozóan. KOMMUNIKÁCIÓ A stratégiailag kiemelt fontosságú európai uniós pályázatok révén a kommunikáció jelentős területein, hagyományos és újszerű eszközökkel a fogyasztók és vállalkozások széles körével sikerült a fogyasztóvédelmi előírásokat megismertetni. Közvélemény kutatással és vírusvideókkal, közérdeklődésre számot tartó termékek széleskörű tesztelésével és a lakosság informálásával, országszerte lakossági és vállalkozói fórumokkal, országos fogyasztóvédelmi roadshow-val a fenntartható életmód, és az egészséges táplálkozás fontosságára is hangsúly került során összesen 67 db sajtóközleményt juttatott el a hatóság a sajtóorgánumokhoz. Mérföldkő a hatósági kommunikáció életében, hogy a vizsgálati eredmények publikálása során az érintett termékek is megnevezésre kerülnek, így a lakosság számára a mondanivaló valódi hírértékkel bír. Ezen gyakorlat első jelentős témája a CO érzékelők kommunikálása volt. A korábbi években kialakított online rendszerek (hatósági honlap, elérhetőségek, fórum oldal, Facebook felület) mellett további új szemléletformáló, tájékozódást elősegítő felületek jöttek létre. Így például Mintawebáruház néven, egy olyan honlap jött létre, mely interaktív módon segíti a fogyasztókat és a vállalkozásokat az online kereskedelem jogszerű működésében, illetve a biztonságos online vásárlásban. A Fogyasztói portált nevezetű oldal pedig a fogyasztóvédelmi szervezetrendszer egységes, szakterületenként csoportosított információit tartalmazó, a megfelelő jogérvényesítő fórum irányába eligazítást nyújtó online felület. A weboldal megkönnyíti és meggyorsítja a panaszbejelentés, illetve információkérés menetét a fogyasztók számára. PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG A termékbiztonság felügyelete is sokszor követelt aktív lépéseket a hatóságtól. A évben a RAPEX rendszerben összesen közel 2100 veszélyes termékre vonatkozó riasztást regisztráltak. Ebből 82,5% súlyos kockázatot, míg 5,5% magas vagy közepes kockázatot jelentett a fogyasztókra nézve. A magyar kezdeményezésű, súlyosnak minősülő riasztások (195 db) csaknem 50 %-át ruházati termékek, 21,5 %-át villamossági termékek (elektromos termé- 5

6 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS kek, során összesen db vizsgálatot végeztek el. A vizsgálatok elsősorban a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi ellenőrzések műszaki hátterét jelentő vizsgálati feladatok voltak. A Mechanikai és Villamos Laboratórium az éves vizsgálati programban szereplő témákban villamos termékeken, játékokon és egyéb fogyasztási termékeken, összesen 17 termékkör tekintetében, míg 3 esetben saját vállalású témavizsgálat során végezett termékbiztonsági vizsgálatokat. A laboratórium 25 alkalommal tartott nyílt napot, illetve vett részt rendezvényeken, ahol felhívta a figyelmet a termékek veszélyeire, és vizsgálatokat mutatott be. Emellett 40 bölcsődében és játszóházban tartott előadást a korosztályra jellemző játékok veszélyeiről. lések feltárása volt, míg az egyéb termékcsoportok vonatkozásában elsősorban termékbiztonsági vizsgálatok elvégzése, és az így talált veszélyes termékek piacról történő kiszűrése történt. Az év során összesen db vizsgálatot végzett az EVL, melyből db vizsgálat szolgáltatta a témavizsgálatokhoz, fogyasztói panaszokhoz, termék-összehasonlító vizsgálatokhoz, külső megbízásos vizsgálatokhoz, valamint a Magyar Termék Nagydíj Pályázat éves utóellenőrzéseihez, illetve új pályázatainak elbírálásához szükséges alapokat. A fennmaradó 947 db vizsgálat az akkreditált státusz fennmaradásához volt szükséges. KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉ- GEK ELLENŐRZÉSE A kereskedelem területén az általános forgalmazási szabályok és az árfeltüntetés előírásainak vizsgálatára ben összesen kereskedelmi egységben végeztek hatósági ellenőrzéseket, melyek 41%-ában, esetben tártak fel jogsértést. A korábbi évek viszonylatában javuló tendencia figyelhető meg ezen a téren. A szavatossággal és jótállással kapcsolatos ellenőrzések esetében a kifogások 56%-a (109 db) továbbra is abból adódott, hogy a kereskedők nem vettek fel jegyzőkönyvet a fogyasztói panaszokról. 562 esetben vizsgálták a jótállási jegyre vonatkozó előírásokat, melyből 321 alkalommal tártak fel jogsértést estben ellenőrizték a szavatossági és jótállási jogokkal kapcsolatos tájékoztatás, melyből 419 alkalommal (19% kifogásolási arányban) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot állapítottak meg a kollégák. A témavizsgálatok során a kormányhivatalok munkatársai 180 árubemutatót ellenőriztek, melyből 89 esetben tártak fel jogsértő magatartást. Az írásbeli előzetes tájékoztatást Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium (EVL) alapvető feladata az élelmiszerek tekintetében a megtévesztő jelövizsgáló, összesen 90 ellenőrzés közül 32 termékbemutatón állapítottak meg valamilyen hiányosságot, pontatlanságot, vagy a tájékoztatás teljes hiányát. Az előadások alkalmával 102 esetben tapasztaltak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alapjául szolgáló jogsértést. Az ilyen típusú áruértékesítéssel kapcsolatban 512 db fogyasztói beadvány érkezett a hatósághoz. A fiatalkorúak tiltott dohány- és alkoholtermékkel történő kiszolgálását a kormányhivatalok helyszínen ellenőrizték és 392 üzletben állapítottak meg valamilyen jogsértést, amely 38%-os kifogásolási arányt jelentett. Az idegenforgalmi vizsgálatok során 2015-ben ellenőrzést folytattak le, amelyből esetben vendéglátó-ipari egységet, 177 esetben személytaxiszolgáltatót vizsgáltak. Az ellenőrzést végző munkatársak 424 esetben állapítottak meg valamilyen jogsértést, amely 23%-os kifogásolási arányt eredményezett. A villamos energiaszolgáltatással kapcsolatban 1258 db, földgázszolgáltatást érintően 747 db, vízközműszolgáltatásra összesen 809, távhőszolgáltatásra 294, míg hulladékgazdálkodásra vonatkozóan 557 db fogyasztói beadvány érkezett a kormányhivatalokhoz. A beadványok száma a évhez képest mindenhol csökkenő tendenciát mutatott. JOGI, HATÓSÁGI MUNKA Az NFH Hatósági és Jogi Főosztályán a évben összesen 3799 ügy volt folyamatban. A közszolgáltatási területen legjellemzőbben felmerült fogyasztói érdeksérelmek és az NFH által határozatban megállapított jogsértések általában a szolgáltatás felfüggesztésével, az elszámolások pontatlanságával, illetve a jogszabályban rögzített árak alkalmazásának hiányával álltak összefüggésben. A felsoroltakon kívül az NFH számos eljárást folytatott le a közszolgáltatást végző vállalkozások panaszkezelési, tájékoztatási gyakorlatát és ügyfélszolgálati eljárását vizsgálva. A évben a hatósági eljárásban felelősségre vont vállalkozások 149 esetben kérték a fővárosi/megyei közigazgatási és munkaügyi bíróságok előtt a másodfokú döntések felülvizsgálatát, felülvizsgálati kérelemmel pedig 18 alkalommal fordultak a Kúriához. Felülvizsgálati eljárásban a Kúria 14 döntést hozott, ebből 9 ügy zárult a fogyasztóvédelmi hatóság pernyertességével. Ezen esetek közül kiemelendő a Váci Távhő Kft.-vel szemben megnyert per. A Kúriának az NFH határozatát helybenhagyó ítélete nyomán 2424 db szolgáltatói szerződésszegésre tekintettel kiállított számlát érintő jogsértés nyert orvoslást. Nagy jelentőségű az Európai Bíróság 2015-ben megho- 6

7 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG zott C-388/2013. számú ítélete, amely elismerte az NFH tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos joggyakorlatát. A Kúria az NFH UPC Magyarország Kft. ügyében hozott határozatának alapjául szolgáló EU-s jogszabály értelmezése céljából az Európai Bírósághoz fordult. A Bíróság ítéletében megfogalmazta, hogy a téves információ közlése akkor is az uniós jog által tiltott megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha az csak egyetlen egyszer történik, és egyetlen ügyfelet érint. NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG Az NFH évente növekvő aktivitással vesz részt az Európai Unión belüli közös fogyasztóvédelmi tevékenységekben, illetve a Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Hálózat (International Consumer Protection and Enforcement Network ICPEN) multilaterális kooperációjában. Az előbbihez sorolható közös akciók közül kiemelendő a Fair Skies projekt, amely során a tagállamok a saját államukban székhellyel rendelkező légitársaságok általános szerződési feltételeit vették górcső alá. Az ICPEN-es projektek közül az internetes vizsgálatok kapacitás-építését célzó SECIR említendő, amelynek célja az egyes tagállamokban az internetes jogsértésekkel szembeni hatékony fellépés elősegítése. Internetes laborok jöttek létre a projektben résztvevő tagállami hatóságoknál, és a részt vevő kollégák profi gépparkkal, szoftverekkel, felkészült szakemberekkel jogsértésekre vadászva szűrik az internetet. Mivel az NFH-n belüli internetes labor komoly szervezeti- és technikai fejlesztést igényelt, a hatóság a SECIR-rel párhuzamosan az ÁROP-projekt keretében tette le az internetes vizsgáló labor alapjait. Az NFH a fentiek mellett kiemelt hangsúlyt fektet a kétoldalú nemzetközi együttműködések kialakítására és elmélyítésére azon európai államokkal, amelyek még nem EU-s tagállamok. Az együttműködéseknek kiváló kereteket biztosítanak a gazdasági együttműködési kormányközi vegyes bizottságok (GVB) Magyarország és Algéria, Egyiptom, Albánia, Moldova, Bosznia- Hercegovina, Szerbia, Macedónia között. A GVB-k legfőbb célja a két ország közötti befektetések ösztönzése és a gazdasági kapcsolatok élénkítése, amely célok elérését támogatja a piacfelügyelet és fogyasztóvédelem területén folytatott kétoldalú együttműködés erősítése is. A fenti kétoldalú nemzetközi kapcsolatok legfontosabb eredményei a évben az NFH által Montenegró és Macedónia társhatóságaival aláírt bilaterális együttműködési megállapodások, amelyek a konzultáció és tájékoztatás rendszeressé válását, a szakmai együttműködés 7 elmélyülését, a partner államok uniós csatlakozásának hatékony támogatását és a szakmai projektekben való közös részvételt eredményezhetik a jövőben. EURÓPAI FOGYASZTÓI KÖZPONT A évben összesen 504 (2014-hez képest 14%-al több) olyan új határon átnyúló panasz érkezett az EFKhoz, amelyek rendezésében a fogyasztó és a vállalkozás országa szerinti fogyasztói központ is részt vett. Emellett még 278 (25%-os növekedés 2014-hez képest) olyan határon átnyúló panaszt kezelt, amely során különböző okokból kizárólag a magyar EFK működött közre. Az EFK eredményességét mutatja, hogy a szervezet külföldi társközpontjaival együttműködve 2015-ben nagyságrendileg ,- Ft összegben és értékben érvényesítette sikeresen az európai fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igényeit, amely összegből ,- Ft a magyar fogyasztók sikeresen megoldott ügyeiben került érvényesítésre. EURÓPAI UNIÓS PROJEKTEK Az NFH fogyasztóvédelmi célkitűzéseinek és a fogyasztók tájékoztatásának minél színvonalasabb megvalósítását szolgálta többek között a év folyamán az NFH által megvalósított három nagy Európai Uniós projekt: a TÁMOP / , a KEOP / , valamint az ÁROP Az Uniós támogatás segítségével az egészség- és környezettudatosság, illetve a fogyasztóvédelem szervezeti működésének fejlesztése kerülhetett előtérbe. Rohanó társadalmunkban egyre kevesebb figyelmet szentelünk egészségünk és környezetünk megőrzésére. Az NFH kampánysorozataival változtatásra késztette a társadalom különböző csoportjait. A kiemelt jelentőségű Európai Uniós projektek részeként kiterjedt laborvizsgálatok eredményeivel szembesülhettek a fogyasztók. Az NFH több ezer kiadvány, infógrafikai kisfilmek, TV, rádió, óriásplakát hirdetések, közösségi oldalak és más online felületek segítségével mutatta be az egészségtudatos és fenntartható fogyasztói magatartást. A 70 állomásos kampány, illetve országszerte 37 helyszínen megvalósuló roadshow rendezvénykamionjánál a felmerülő kérdésekre szakemberek adtak választ. A megvalósult projektek következtében több tízezer fogyasztó kapott segítséget az egészségés környezettudatosság felé vezető úthoz, és számos ponton sikerült hatékonyabbá tenni a fogyasztóvédelem szervezetrendszerét. DR. SZENTE ISTVÁN főigazgató

8 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Fogyasztói tájékoztatás A FOGYASZTÓI TUDATOSSÁG NÖVELÉSE A fogyasztói tájékoztatás és jelentős fejlesztések a hatóság kommunikációs tevékenységének központjában A év jelentős mérföldkő volt a fogyasztóvédelmi hatóság tevékenységében. Stratégiailag kiemelt fontosságú európai uniós pályázatok révén a kommunikáció jelentős területein hagyományos és újszerű eszközökkel a fogyasztók, a vállalkozások széleskörű elérésével sikerült a fogyaszt védelmi előírásokat megismertetni a közvéleménnyel. Közvélemény kutatással és vírusvideókkal, közérdeklődésre számot tartó termékek széleskörű tesztelésével és a lakosság informálásával, országszerte lakossági és vállalkozói fórumokkal, országos fogyasztóvédelmi roadshow-val és még sok különleges eszközzel sikerült a közvélemény figyelmét a fogyasztóvédelem, valamint a fenntartható életmód, az egészséges táplálkozás fontosságára felhívni. A személyes találkozások, közvéleménykutatások eredményeképp leszűrt fogyasztói vélemények alapján sikerült a fogyasztóvédelmi szakterület tovább fejlesztendő irányait feltérképezni, s képet alkotni a fogyasztóvédelem jelenlegi megítéléséről. Mindezek figyelembevételével pedig elkészült a Magyarország V. középtávú fogyasztóvédelmi politikájának megvalósítására irányuló, 2018-ig szóló feladatterv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló Kormányhatározat. A korábbi években kialakított online kommunikációs csatornák és eszközök a fogyasztók új igényeinek megfelelően megújításra kerültek, értve ez alatt a hatóság honlapját, Facebook oldalát, vagy akár az Okoskosár, Okosotthon weboldalakat. A pályázatok eredménytermékeiként létrejött infografikák, videók, új weboldalak (pl. Fogyasztói Portál, Mintawebáruház) azt a célt szolgálják, hogy mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára hatékony, emberközeli, ugyanakkor előremutató, fejlesztő, köznevelő hatású információkat jutasson el a hatóság a célközönséghez. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hagyományos hatósági feladatainak ellátása mellett kiemelt figyelmet szentel a fogyasztói tájékoztatásnak, illetve az alternatív ösztönző eszközök alkalmazásának. A hatósághoz érkező megkeresések száma évről évre nő, és bár öszszetételük változik, az igény a tájékoztatásra és a problémák megoldásához szükséges ismeretekre folyamatosan jelen van. Az NFH az elmúlt években is folyamatosan bővítette azoknak a csatornáknak a körét, amelyeken keresztül a fogyasztók feltehetik kérdéseiket, megfogalmazhatják problémáikat és segítséget kérhetnek ügyeik megoldásában. 8

9 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Bár az emberek jelentős hányada fordul elektronikus úton a hatósághoz, továbbra is érzékelhető az igény a személyes kapcsolattartás biztosítására mind a fogyasztói, mind a vállalkozói oldal irányából, így szükséges ezen csatornák tovább szélesítése. Kiemelt célkitűzésként jelenik meg továbbra is a fogyasztói tudatosság növelése, valamint a piaci szereplők informálása és képzése a jogkövető piaci magatartás kialakítása és fejlesztése-, a fogyasztóbarát vállalkozói modell erősítése érdekében. A közvélemény széleskörű tájékoztatása A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a sajtóval való kapcsolattartásra különösen nagy hangsúlyt fektet, tudván, hogy üzeneteivel így érheti el a fogyasztók legszélesebb körét. A hatóság a fogyasztói tudatosság növelése érdekében a média különböző csatornáin keresztül tájékoztatja a lakosságot során összesen 67 db. sajtóközleményt juttatott el a sajtóorgánumokhoz. A közlemények témái között szerepelt a különböző szezonális termékek (csokoládé mikulás, csoki nyuszi, farsangi maszk), villamossági készülékek (mobiltelefon töltő, informatikai készülék, mikrohullámú sütő), kozmetikai (arckrém, hajfesték, sampon, hajbalzsam) és más termékek vizsgálati eredményei. Az olyan fontos területek, mint a kiemelten védendő fogyasztók körét érintő egyes vizsgálatok, jelentős sajtó érdeklődésre tartottak számot. A gyermekeknek szánt termékek vizsgálatairól készült sajtóközlemények (gyermekek tömegét hordozó játék, etetőszék, pelenkázó lap, bölcsődei játék, felfújható vízi játék, lövedékes és mágneses játék, játék babakocsi, gyermekruha stb.) arra hivatottak, hogy felhívják a szülők figyelmét a nem biztonságos gyermekápolási termékekben, ruhaneműkben és játékokban rejlő veszélyekre. Másik kiemelten védendő célcsoportot, az időseket érintő téma a termékbemutatók voltak. A 2015-ben végbement jogszabályi szigorításokról, valamint az azokat megelőző társadalmi konzultációról a hatóság folyamatos tájékoztatásokat adott közre. Ennek eredményeként olyan visszajelzések is érkeztek a hatósághoz, melyek bizonyítják a fogyasztói tudatosság megerősödését a területen. Speciális szervezeti élethelyzetek, vitás ügyek megkívánhatják, hogy a szervezet vezetője presztízsértékű eszközzel élve, önmaga is véleményt alkosson. A kommunikációs tevékenységet érintően a magyar hatóságok közül szinte egyedülálló módon az NFH főigazgatója - nem ellenőrzési célból, hanem a termékbemutatókat érintő véleményformálás, személyes megtapasztalás céljából eleget tett egy árubemutatót szervező cég meghívásának, és személyesen vett részt az eseményen. A rendezvényen a hatóság vezetője és kísérője, a Fővárosi Kormányhivatal kollégája, mint vásárlók hallgatták végig a programot, átvették az ajándékot a nyereménysorsoláson, és szerződést kötöttek. Csak ezek után igazolták magukat, megkezdve a fogyasztóvédelmi eljárás további szakaszát. Ennek eredményeképpen is mondható, hogy a termékbemutatókat szabályozó jogi előírások az évben jelentősen megszigorodtak, s például a jövőben sem az NFH főigazgatója, sem a fogyasztók nem kaphatnak kézhez olyan meghívókat, melyen nyeremény ígéretével csábítják az érdeklődőket, mivel a reklámozásra vonatkozó szabályok megváltozásával tilos az árubemutatókat, árengedmény, kedvezmény, vagyoni előny, ajándéksorsolás hirdetésével népszerűsíteni. E szokatlan eszköz a sajtóban is jelentős sajtóérdeklődésre tartott számot, sok helyen szokatlan szalagcímekkel is felkeltve az olvasók figyelmét. A korábbi tapasztalatok alapján, azon témakörökben, ahol jellemzően kiemelkedő volt a jogszabálysértések száma, mint például a szénmonoxid érzékelők forgalmazásánál, ott a megnövekedett figyelem igényét kielégítve, többször, és rendszeresen adott tájékoztatást a hatóság. Listában jól elkülönítve a megbízható, és a jogszabályoknak, szabványoknak nem megfelelő készülékeket tett közzé a hatóság, valamint arra vonatkozó tanácsokat, hogyan vásároljanak, és miként használják ezeket a termékeket a fogyasztók. 9

10 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A 2015 év során a fő tájékoztatási irányt kiegészítve a megvalósítás alatt álló projektek egyes eseményeiről mint a megnyitókról, rendezvényekről, felmérési eredményekről, meghirdetett ötlet pályázatról folyamatosan kommunikált a hatóság. Mindezzel elősegítve, hogy a hatósági tájékoztatás azon új területéről adjon információkat, mely az egészség-, és környezettudatos fogyasztás elősegítésében járt közre. A napi aktualitások kapcsán kiemelt téma volt az évben a bemutatoterem.hu és ematrix.hu webáruházak üzemeltetőivel szembeni adóhatósági eljárás kezdeményezése következtében az érintett online áruházak raktárkészleteinek lefoglalása, így a fogyasztói tájékoztatás annak érdekében, hogy a már megrendelt, kifizetett, valamint a javításra leadott termékek sorsa fogyasztóvédelmi szempontból hogyan érintett. A baumax Magyarország Zrt második felében felszámolta hazai üzleteit. A szavatossági, jótállási jogok érvényesíthetőségével kapcsolatban a Zrt-vel való egyeztetést követően közleményben hívta fel a hatóság a figyelmet a további tudnivalókra. 10

11 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Ügyfélbarát kommunikáció A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) az ügyfélbarát kommunikációt erősítendő, az elmúlt évben is kiemelt figyelmet szentelt a fogyasztói tájékoztatásnak, illetve az alternatív ösztönző eszközök alkalmazásának. A hatóság folyamatosan bővítette azon csatornák és eszközök körét, melyeken keresztül hatékony, ügyfélbarát tájékoztatást valósíthat meg. A fogyasztói igényeket is figyelembe véve (online, telefonos, személyes fogyasztói visszacsatolások mentén) határozottan körvonalazódott az igény a közérthetőbb tájékoztatásra, a piaci- fogyasztói érdekeket érintő gyors, hatósági (állami szintű) reagálásra, annak érdekében, hogy a közvetíteni kívánt információ kellő időben és tartalommal jusson el a fogyasztók legszélesebb köréhez, hozzájárulva a fogyasztói érdekek védelméhez, a fogyasztói tudatosság növeléséhez. Ennek érdekében: Új kommunikációs csatornaként a vírusvideók mintájára az NFH laboratóriumi vizsgálatairól látványos felvételek készültek, melyet az NFH Youtube csatornáján tekinthetnek meg a fogyasztók. Infógrafikákkal szemléltette a hatóság a közvélemény-kutatás eredményét, az étrendkiegészítőkkel, a helyes táplálkozással, a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatos publikációit. Mérföldkő a hatósági kommunikáció életében, hogy a vizsgálati eredmények publikálása során az érintett termékek is megnevezésre kerülnek, így a lakosság számára a mondanivaló valódi hírértékkel bír. Ezen gyakorlat első jelentős témája a CO érzékelők kommunikálása volt, mellyel hónapokig foglalkozott a média. Az NFH nyilatkozatainak megfogalmazásakor törekszik a közérthetőség szem előtt tartására a kevésbé jogi nyelvezet használatára. 11

12 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Lakosság, vállalkozások aktív bevonása A hatékonyabb fogyasztóvédelem, a fogyasztók jogérvényesítési képességének és tudatosságának növelése, illetve a vállalkozások bevonásával zajló együttes célrendszer megvalósítása, elengedhetetlenül feltételezi a vállalkozások, fogyasztók aktív részvételét, és véleményük kikérését. Ezért az ÁROP azonosítószámú projekt során a hatóság közvéleménykutatás keretében mérte fel az említett célcsoportok véleményét, elvárásait, hogy azokat figyelembevéve előmozdítsa az eredményes piacfelügyeleti, a tudatos fogyasztói magatartást erősítő, preventív kommunikációs tevékenységeket. A közvélemény-kutatás eredménye az összefoglaló külön fejezetét képezi. A felmérés eredményét személyes konzultációk (lakossági fórum, szakmai konzultáció, partnerségi fórum) révén mutatták be az NFH kollégái a lakosság és vállalkozói oldal számára is. A rendezvények alkalmat adtak a fogyasztói és vállalkozói szemlélet megismerésére, mely tényező elengedhetetlen az állami fogyasztóvédelem irányainak meghatározásához. Szintén innovatív kezdeményezésként a vállalkozói oldallal való partneri kapcsolatépítést célul tűzve a hatóság elindította szakmai konzultációs programsorozatát, amin személyesen fogadta a különböző szakmák képviselőit. Sok került ennek keretében a ruházati cikkeket, barkácsgépeket forgalmazók, optikus cégek, építőipari vállalkozások kereskedelmi szövetségek bevonására. A fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint a kis- és középvállalkozások oktatása, valamint tájékoztató kampányok, szakmai előadások megvalósítása révén a jogsértések eredményesen megelőzhetőek, a jogkövető magatartás folytatása sikeresen ösztönözhető. A jogszabályok betartása, a vásárlók részére esetlegesen többletjogok biztosítása, ugyanakkor nemcsak fogyasztóvédelmi szempontból bír jelentőséggel, hanem egyaránt erősíti a kis- és középvállalkozások termékei, szolgáltatásai iránti bizalmat, amely egyértelmű gazdasági érdek is. Ezen célkitűzések jegyében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a hazai kis- és középvállalkozások számára szakmai előadással, konzultációs lehetőséggel, igény esetén laboratóriumi látogatással egybekötött nyílt napokat szervezett, amelynek kapcsán az érdekelt vállalkozások közvetlenül tájékozódhattak az őket érintő fogyasztóvédelmi szabályokról, megismerhették a hatóság működését, véleményüket fejezhették ki. 12

13 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Új online kommunikációs felületek A korábbi években kialakított online rendszerek (hatósági honlap, elérhetőségek, fórum oldal, Facebook felület) mellett további új szemléletformáló, tájékozódást elősegítő felületek jöttek létre. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az ÁROP azonosítószámú projekt keretében Mintawebáruház néven, egy egyedülálló és innovatív honlapot hozott létre, azzal a céllal, hogy interaktív módon segítse a fogyasztókat és a vállalkozásokat az online kereskedelem jogszerű működésében, illetve a biztonságos online vásárlásban. Az oldal látogatottsága jelentős, a vállalkozások szívesen használják, további tudnivalókkal kapcsolatos kérdéseket intéznek a hatósághoz. A weboldal a fogyasztók számára éppolya hasznos, mint a vállalkozások számára, hiszen itt végigkövethető egy szabályos, minden fogyasztóvédelmi előírásnak megfelelő rendelés menete, mankót nyújtva az érdeklődő fogyasztóknak, hogy mi alapján ítélhető meg, hogy az adott vállalkozás megbízható, vagy jogkerülő. Szintén a projekt részeként a hatóság létrehozta a Fogyasztói portált is, amely a fogyasztóvédelmi szervezetrendszernek egy egységes, szakterületenként csoportosított információit tartalmazó, a megfelelő jogérvényesítő fórum irányába eligazítást nyújtó online felület. A weboldal megkönnyíti és meggyorsítja a panaszbejelentés, illetve információkérés menetét a fogyasztók számára. Magyarországon a fogyasztóvédelmi szakterület összetett, több hatóság között megosztott rendszerre épül. Úgy tapasztaltuk, hogy a fogyasztóknak sokszor nehézséget jelent eldönteni, hogy egy adott problémával mely hivatalhoz, esetleg alternatív vitarendezési fórumhoz, vagy bírósághoz forduljanak, ahol nemcsak útbaigazítást tudnak adni, de illetékességgel, hatáskörrel is rendelkeznek az érintett témában. 13

14 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A portál létrehozásával célul tűztük ki, hogy egységes, szakterületenként csoportosított információt tartalmazó, a megfelelő jogérvényesítő fórum irányába eligazítást nyújtó felületet hozzunk létre, mellyel megkönnyíthetjük és meggyorsíthatjuk a bejelentés, információkérés menetét. A hatóság létrehozta Instagram oldalát, ahol fényképeket oszt meg követőivel, valamint két új Facebook oldalt az egészségtudatos fogyasztóvá válás elősegítésére, és a fenntartható fogyasztás érdekében. Megújult az NFH Okoskosár és Okosotthon online felülete, valamint az NFH mobilalkalmazása, mely kiegészült az európai uniós projekteknek megfelelő főbb témakörökkel, mely számos hasznos információval látja el az odalátogatókat. Rendezvénykommunikáció A közvetlen kommunikáció lehetőségét a hatóság elsősorban a rendezvényeken, fesztiválokon való megjelenésekkel, lakossági és szakmai fórumokon való részvétellel, előadások és nyílt napok szervezésével teremtette meg. A 2015-ös évben a KEOP-6.4.0/ számú kiemelt projekt keretében nagyszabású tudatformáló kampányt indított a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Fenntartható életmód a fogyasztóvédelem eszközrendszerén keresztül címmel. Az akció időtartama alatt az ország számos pontján találkozhattak a fogyasztók az NFH szakembereivel. Erre a feladatra a hatóság egy speciális kamiont építtetett, melyben az érdeklődőket négyféle interaktív játékkal, installációkkal, s különféle nyereményekkel várta. A rendezvénysorozat célja volt, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztásból, a fogyasztói magatartásból eredő környezeti problémákra, méghozzá a napi és a háztartáshoz kapcsolódó szokásokon 14

15 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A rendezvénysorozat megvalósításhoz nevét és arcát adta a hazai zenei világ jeles képviselője A roadshow keretében augusztus 25-től október 29-ig 38 helyszínen, majd egy záró rendezvényen találkozhattak az érdeklődők a hatóság szakembereivel. Az országos szintű projekttel célunk volt a fogyasztással, fogyasztói magatartással összefüggő, azokból következő környezeti problémák, kedvezőtlen hatások csökkentése a fogyasztói döntések megfelelő orientálásával. A szemléletformáló kampánnyal szerettük volna hozzásegíteni a lakosságot azokhoz a kézzelfogható, konkrét információkhoz, amelyek birtokában környezeti szempontból is kedvező döntéseket hozhatnak a mindennapjaik során. Molnár Ferenc Caramel, növelve a mondanivalónk súlyát és jelentőségét. Több vírusvideó is készült a művész közreműködésével, melyben az energiával való spórolásról, a tisztítószerekről és kozmetikumokról, a fenntartató fejlődésről van szó, roadshow-n is állt a közönség rendelkezésére. Reflexió Úgy véljük, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság új kommunikációs stratégiájának tulajdoníthatóan a fogyasztóvédelem jelentős teret nyert a magyar médiában és köztudatban, hozzájárulva ezzel a fogyasztói tudatosság és a vállalkozások tájékozottságának erősítéséhez. A magas szakmai színvonalú, a mai kor igényeinek megfelelő kommunikációs tevékenység és ügyfélközpontú, fogyasztók és vállalkozók széles körének szóló közérthető és hiteles tájékoztatási tevékenység biztosítása a hatóság számára kiemelten fontos, ezért a jövő évben is ennek szem előtt tartásával végzi tevékenységét. 15

16 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Képzések Humánpolitikai fejlesztések és képzések a hivatal életében A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az ÁROP A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése című konstrukció keretében a fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezetfejlesztését tervezte meg, annak érdekében, hogy a fogyasztóvédelem területén megteremtse, illetve javítsa az eredményes piacfelügyeleti, a tudatos fogyasztói magatartást erősítő, preventív kommunikációs tevékenységeket, és az ezeket megalapozó kutatási, elemzési, monitoring és értékelési tevékenységek megvalósításának szervezeti feltételeit. Humánerőforrás-gazdálkodás és fejlesztés pályázati kereteken belül A projekten belül kiemelt szerepet kapott a munkatársak permanens fejlesztése és ösztönzése oly módon, hogy azokon a területeken gyarapíthassák tudásukat, illetve azon kompetenciáikat fejleszthessék, amelyek a munkakörükhöz kapcsolódóan a szakmai tudás alkalmazásához kiemelkedően fontosak, és a kiváló teljesítmény elérése érdekében fejlesztendőek. E tevékenységi körön belül került sor a dolgozók képzési szükségleteinek azonosítására a szakmai és személyközi kompetenciáik átfogó felmérése alapján, majd a kapott eredmények szerinti képzési stratégia és terv kidolgozására, valamint szakmai képzések, tudásmegosztó rendezvények megtartására és tanulmányutak szervezésére. A cél elérését szolgáló intézkedések között volt az üzleti angol nyelvtudás bővítése, specializálása; az informatikai ismeretek irodai használatának fejlesztése. Része volt egy személyiségfejlesztő tréning sorozat, vezetői kompetenciafejlesztés. Szakmai képzések valósultak meg az NFH és a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó kollégái részére, valamint e-learning képzésmenedzsment keretrendszer került létrehozásra. Az új belépő munkavállalók számára belépési segédlet készült, amely bemutatja a hatóság tevékenységét, működését és felépítését, továbbá olyan információkat és tudnivalókat tartalmaz, amely a fogyasztóvédelem szakterületének megismerését is segíti. 16

17 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Belső szakmai képzések A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX.28.) Kormányrendelet alapján 10 belső szakmai képzést vetetett nyilvántartásba és hirdetett meg 2015-ben. Ezek nyílt, e-learning típusú, a teljes fogyasztóvédelmi szakterületet érintő átfogó képzések, melyekre a Hatóság, a kormányhivatalok fogyasztóvédelemért felelős munkatársai és más közigazgatási szervek dolgozói közül összesen 360-an jelentkeztek és végezték el sikeresen. A képzések teljesítését követően egy tanúsítvány kiállítása mellett 7-14 pont került jóváírásra a PROBONO rendszeren keresztül a résztvevők számára. Ezek a képzések a következők voltak: A közszolgáltatók panaszkezelésére, ügyfélszolgálatára vonatkozó szabályok ismertetése, Általános fogyasztóvédelmi kereskedelmi alapismeretek elsajátítása, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, valamint panaszkezelési és ügyfélszolgálati szabályok ismertetése Általános termék-biztonságossági ismeretek elsajátítása, továbbá villamos és műszaki termékek, vegyipari termékek, valamint játékok biztonságosságára és címkézésére vonatkozó szabályok ismertetése A fogyasztóvédelmi tárgykörhöz kapcsolódó ágazati szabályozás ismertetése Általános reklámtilalmakkal és reklámkorlátozásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi ismeretek Jótállással és szavatossággal kapcsolatos szabályok ismertetése, különös tekintettel a fogyasztókat megillető jogokra A speciális értékesítési formákra (távollévők között kötött szerződésekre, üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre) vonatkozó szabályok ismertetése A megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület eljárásának szabályai, valamint a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek szerepének ismertetése Az idegenforgalom területén érvényesülő utasjogok, panaszkezelésre, utazási szerződésre, valamint utazásközvetítésre vonatkozó szabályok ismertetése Az elektronikus hírközlési szolgáltatásra, valamint a panaszkezelésre és ügyfélszolgálatra vonatkozó szabályok ismertetése. 17

18 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Piacfelügyeleti tevékenység TERMÉKBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSEK P iacfelügyeleti tevékenységünk alapvető célja volt annak biztosítása, hogy ne kerülhessenek forgalomba olyan élelmiszernek nem minősülő termékek, amelyek veszélyeztetik a fogyasztók életét, egészségét és/vagy vagyonbiztonságát, és ha mégis megjelennek ilyen termékek a forgalomban, annak minél gyorsabb és hatékonyabb kiszűrése megvalósuljon és a forgalmazott termékek megfeleljenek a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabályokban megállapított követelményeknek. E munkánkhoz kapcsolódó ellenőrzések során külön figyelmet fordítunk arra is, hogy a gyártók, importálók, forgalmazók megadnak-e minden tájékoztatást a fogyasztóknak ahhoz, hogy a termékek biztonságosan és rendeltetésszerűen használhatók legyenek. Az áruk biztonságosságával kapcsolatos ellenőrzések tervezéséhez megfelelő kiindulási alapot szolgáltat az EU gyorsinformációs rendszere (RAPEX), valamint az NFH által működtetett Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (KPIR). A piacfelügyeleti munka éppúgy kiterjed a gyártók és a vámhivatalok telephelyeire, mint a fogyasztóknak árut eladó vásárokra, piacokra és kereskedelmi egységekre. Vámáruk piacfelügyelete 2015-ben 153 terméktípusra vonatkozó vámriasztást kaptunk a vámhivataloktól. A beérkezett riasztások során 107 esetben okmányhiányt állapítottak meg az illetékes kormányhivatal munkatársai azaz a termék nem rendelkezett a forgalomba hozatalhoz szükséges dokumentumokkal, vagy azon nem volt feltüntetve a jogszabály által előírt CE-jelölés 1 esetben korábban már intézkedés alá vont termék vámkezelését kezdeményezték, 12 esetben társhatóságot érintő riasztást kaptunk, míg 33 értesítés indokolatlannak bizonyult A riasztások terméktípus szerinti megoszlása (db) Villamossági termék (NFH hatáskör) ey Játék (NFH hatáskör) Vegyi-építőipari termék (NFH hatáskör) Egyéb termék (NFH hatáskör) Gép (NFH hatáskör) Társhatósági hatáskörbe tartozó termék 18

19 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Termékbiztonsági vizsgálatok: műszaki termékek 2015-ben 132 műszaki terméktípusnál történt mintavétel. Kiemelkedő számban vizsgáltuk a díszvilágítási füzéreket, különféle lámpatesteket, háztartási készülékeket, szénmonoxid érzékelőket, amely termékköröknél a többi tagállam is számos nem biztonságos terméket talált. A vizsgálati eredményeket a következő diagram szemlélteti: A nem biztonságos terméktípusoknál áramütés, égési sérülés és/vagy tűzveszély/balesetveszély, illetve mérgezés-veszély indokolta az intézkedést. Vizsgálati eredmények megoszlása Vizsgálat, vagy eljárás alatt lévő terméktípusok száma 2 Megfelelő terméktípusok száma 34 Nem biztonságos terméktípusok száma (súlyos kockázatú) Termékbiztonsági vizsgálatok: könnyűipari termékek 2015-ben 171 db könnyűipari terméktípust vontunk vizsgálat alá. A vizsgált terméktípusok a következők voltak: játékok, gyermekgondozási cikkek (pelenkázók, etetőszékek), bőrrel érintkező termékek, csecsemő és kisgyermek ruházati termékek, lábbelik, biztonsági gyerekülések. A vizsgálati eredmények megoszlását a következő diagram szemlélteti: A nem biztonságos terméktípusoknál a legtöbb esetben a fulladás/fojtás-, a baleset-veszély, illetve az egészségkárosító hatás indokolta az intézkedést. A területi kormányhivatalok által szemrevételezéssel megvizsgált csecsemő- és kisgyermek ruházati termékek száma 101 db volt, amelyeknél súlyos kockázatot jelentő hiányosság került megállapításra. Vizsgálati eredmények megoszlása Nem biztonságos terméktíp Megfelelő terméktípus ok száma

20 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Termékvizsgálati eredmények A nem élelmiszer terméktípusok termékbiztonsági vizsgálatának hatékonyságát szemlélteti a következő diagram, amelyet 402 db mintavételezett, illetve a helyszínen értékelt termék befejezett vizsgálatainak eredményeiből állítottunk össze. A súlyos kockázatú veszélyes termékeknél a forgalomból való kivonáson túlmenően minden esetben a fogyasztóknak eladott termékek visszahívására is történt intézkedés. A nem élelmiszer terméktípusok biztonsági vizsgálatainak eredménye Megfelelő terméktípusok száma: 109 Veszélyes terméktípusok száma: 293 Intézkedések A témavizsgálatok során megállapított jogsértések miatt az alábbi intézkedések történtek: a kormányhivatalok 333 esetben a feltárt hiányosságok pótlása és a szabálytalanságok megszüntetése érdekében kötelezésre szóló határozatot adtak ki, 218 esetben jelölési ill. adminisztratív jellegű hiányosságok miatt a termék forgalmazásának feltételhez kötésére került sor, 215 esetben összesen Ft értékben fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki, a kifogásolt termékekkel kapcsolatos ügy 60 esetben került áttételre az illetékes kormányhivatalhoz. Reklamációs vizsgálatok A Piacfelügyeleti Főosztály szolgáltatási tevékenység keretében végzi a reklamációs fogyasztási termékek minőségvizsgálatát. 2015: Bőripari termékek (lábbeli, táska, bőrkabát) Textilipari termékek (felsőruházati cikkek) Összesen: A szavatossági ügyek intézésével kapcsolatosan ben a főosztályra 779 megkeresés érkezett szakvélemény készítése céljából. A vizsgált termékek körét az alábbi táblázat részletezi: 698 db 81 db 779 db 20

21 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A kereskedelmi forgalomban megtalálható villamossági termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése A korábbi évekhez hasonlóan a évben is eredményesen zárult a villamossági termékek mintavételezésére irányuló témavizsgálat. A témavizsgálat során összesen 58 fajta termékből történt mintavétel, amelyeknek a laboratóriumi vizsgálata során 52 féle bizonyult nem megfelelőnek, közülük 28 termék (a mintavételezettek termékek 45%-a) veszélyességét állapítottuk meg. Ezen termékek túlnyomórészt olyan áramütés-veszélyes termékek, melyek súlyos kockázatot jelentenek a felhasználókra nézve. További 23 féle termék esetében a kockázatértékelés jelenleg még nem készült el, de a vizsgálati jegyzőkönyvek eredményeit figyelembe véve, ezek a termékek is veszélyt hordoznak magukban. 1 féle termék a laboratóriumi vizsgálaton nem felelt meg ugyan, de a megállapított eltérés kismértékű, így veszélyt nem tudtunk megállapítani. 4 fajta termék a laboratóriumban vizsgált jellemzők tekintetében megfelelt a követelményeknek, míg 2 fajta termék értékelése jelenleg folyamatban van. A termékkategóriák szempontjából a legtöbb gyanús termék (33 fajta) a lámpatestek közül került ki, legtöbb a LED-es fényvetőkből (11 fajta) és a beépített akkumulátoros, tölthető zseblámpákból (10 fajta). Ezeket követik a merülőszivattyúk (4 fajta) és az UV fénycsöves műköröm szárító/besugárzó készülékek (4 fajta). A részletes termékkategóriánkénti bontást következő táblázat tartalmazza: A mintavételezett termékek fajtaszáma termékkategóriánkénti bontásban Minták száma (fajta) Akkumulátortöltő 2 Asztali ventilátor 1 Átlakaító adapter 2 Dekorációs célú LED-es lámpatest 2 Digitális ébresztőóra 1 Digitális multiméter 1 Díszvilágítási füzér 1 Éjszakai irányfény 1 Hajszárító 1 Hálózati feszültségről táplált szúnyogriasztó készülék 1 Helyhez kötött lámpatest 1 Hordozható készülékekhez szánt töltőkészülék 3 Hordozható lámpatest 1 Hordozható rádió 1 Inverter 1 LED-es fejlámpa 3 LED-es fényvető 11 LED-es varrógép lámpa 1 LED-es viharlámpa 1 LED-es zseblámpa 10 Merülőszivattyú 4 Mozóképfóliás világító kép 1 Ragasztópisztoly 1 UV fénycsöves műköröm szárító/besugárzó készülék 4 Villamos helyiségfűtő készülék 1 Villamos testmelegítő matrac 1 Összesen 58 21

22 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A hazai piacot tekintve sajnálatos módon a tapasztalat az, hogy a veszélyes termékek száma még mindig igen jelentős, így továbbra is folyamatos piacfelügyeleti ellenőrzésekre van szükség. Az eredmények indokolják a mintavételezések folytatását, így 2016-ban is hasonló, egész éven át tartó témavizsgálat keretében vizsgáljuk a termékkör biztonságosságát. Villamossági termékek energiahatékonysági címkézésének piacfelügyeleti ellenőrzése Napjainkban Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervével összhangban különös figyelmet kell fordítani az energiatakarékosságra és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére. Mindezek csökkentik a Föld globális felmelegedését, és egyben gazdasági haszonnal is bírnak mind a fogyasztók, mind a nemzetgazdaságok szempontjából. Az energiamegtakarítás növelésének egyik formája az arra alkalmas termékek olyan energiahatékonysági címkével való ellátása, amely lehetővé teszi a fogyasztók orientálását az energiatakarékosabb készüléktípusok megvásárlására és alkalmazására. Ebből adódóan az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, leggyakoribb villamos háztartási hűtőszekrények, fagyasztók, hűtő-fagyasztó kombinációk, villamos sütők és mosógépek forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek energiahatékonysági címkézésére. Az ellenőrzés összesen 55 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet és 253 kiskereskedelmi szaküzletet érintett. A március 2. és 27. között lefolytatott ellenőrzések során, a fogyasztóvédelmi felügyelőségek hiányosságot 17 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységnél és 58 kiskereskedelmi szaküzletnél, (összesen 75 üzletben) állapítottak meg, melynek alapján a kereskedelmi egységek teljes kifogásolási aránya 24,35%-os volt. A témavizsgálat során a megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek 308 kereske-delmi egységben összesen fajta villamossági termék energiahatékonysági címkézését ellenőrizték 28 különböző szempont alapján. Az ellenőrzési eredményekről összességében elmondható, hogy 344 fajta termék esett kifogás alá, ami átlagosan 7,90%-os kifogásolási arányt jelent. Az ellenőrzés alá vont termékek kereskedelmére jellemző volt, hogy a háztartási készülékekből üzletenként csak egy-két darab állt rendelkezésre, amit a fajtaszám mellett a db-os készletszám is tükröz. Az összesített ellenőrzési eredményeket termékkörönként a következő táblázat mutatja a termékfajtákra vonatkoztatott százalékos nem megfelelőségekben megadva. Főbb ellenőrzési szempontok Százalékos nem megfelelőség (fajta) Hűtőkészü-lékek Villamos sütők Mosógépek Az energiahatékonysági címke megléte a terméken 2,23% 10,60% 3,47% Az energiahatékonysági címke helye 1,44% 4,67% 2,34% Az energiahatékonysági címké-nek az azt viselő termékre való vonatkoztathatósága Az energiahatékonysági címke tartalmi megfelelősége Az energiahatékonysági címke formai megfelelősége 0,40% 0,74% 0,32% 0,90% 2,46% 0,82% 1,44% 4,59% 1,64% Összesen: 4,98% 16,12% 5,84% 22

23 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Az összesített eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy azokban a megyékben (9 db), ahol 2 évvel ezelőtt a témavizsgálat hatálya alá eső termékek már ellenőrzésre kerültek, ott lényegesen csökkent a kifogásolási arány, melynek köszönhetően az átlagos kifogásolási arányokban (a hűtőszekrények esetében 7,77%-ról 4,98%-ra, a villamos sütők esetében 29,02%-ról 16,12% -ra, a mosógépek esetében pedig 9,10%-ról 5,84%-ra) javulás következett be. A témavizsgálat eredményei egyértelműen bizonyították azt is, hogy a csak néhány megyét érintő ellenőrzéseknek nincs hatása a többi megyében folytatott kereskedelmi tevékenységekre, ami a jövőre nézve adatgyűjtési szempontból 1-2 megyét érintő ellenőrzések, jogérvényesítési szempontból pedig országos szintű ellenőrzések lefolytatását teszi indokolttá. Az egyes termékkörök energiahatékonysági címkéjének tartalmi nem megfelelőségével kapcsolatban ki kell emelni, hogy a hűtőkészülékek esetében a 0,90%-os tartalmi nem megfelelőségből 0,80% kizárólag a zajkibocsátási értékmegadás hiányának volt betudható. A villamos sütőknél szinte valamennyi tartalmi elem hiánya vagy nem megfelelősége előfordult, de a legnagyobb számú hiányosságok abból adódtak, hogy a fűtési ciklusonkénti energiafogyasztás légkeveréses üzemmódban mért értéke az ellenőrzés alá vont termékek 2,46%-ánál, a fűtési ciklusonkénti energiafogyasztás hagyományos üzemmódban mért étéke az ellenőrzés alá vont termékek 2,21%-ánál, míg a sütőtér literben kifejezett hasznos térfogatértéke az ellenőrzés alá vont termékek 2,21%-ánál hiányzott. A mosógépek esetében csak a Jász-Nagykun-Szolnok, a Vas és a Veszprém megyei felügyelőségek munkatársai találtak olyan termékeket (összesen 7 különböző fajta), melyeknél elsődleges jelölési hiányosságként a mosási, illetve a centrifugázási zajkibocsátási értékek hiányoztak az energiahatékonysági címkékről. A felügyelők a címkék formai megfelelőségével kapcsolatban darabszámban találtak kihelyezve nem megfelelő címkéket mindhárom termékkör esetében, de a legtöbb hiányosságot a villamos sütőtérrel ellátott tűzhelyeknél tapasztalták (kifogásolási arány 4,59%). A forgalmazók gyakran az energiahatékonysági címkének csupán a számszerű értékeket tartalmazó adatsávmatricáját helyezték ki. Az is előfordult, hogy a forgalmazó saját maga nyomtatta ki az energiahatékonysági címkéket, de a kinyomtatott címkék színe már eltért a jogszabályban megadott színektől. Több helyen az energiahatékonysági osztályt jelző nyíl sem a színes energiahatékonysági skála megfelelő szintjével volt egy magasságban. Számos esetben, különösen a régi fajtájú címkéknél, a címkefeliratok idegen nyelvűek voltak. A témavizsgálat eredményeit figyelembe véve indokoltnak tartjuk az energiahatékonysági címkézéssel kapcsolatos ellenőrzések további folytatását. Villamossági készülékek teljesítményfogyasztásának készenléti állapotban történő mérése (mintavételi terv alapján) Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervével összhangban különös figyelmet kell fordítani az energiatakarékosságra és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére. Ennek egyik megvalósulási formája a villamos háztartási készülékek készenléti állapotban felvett teljesítményének meghatározott érték alá történő csökkentése. Az ezzel kapcsolatos előírásokat az Európai Bizottság környezetbarát tervezési követelményeket előíró végrehajtási rendeletei és az azokhoz tartozó keretjogszabály határozzák meg. Mivel a Föld globális felmelegedésének problematikája napjainkban szinte már mindennapi életünkbe is beköltözött, ezért a negyedik alkalommal végzett, a környezetbarát tervezési követelmények betartására irányuló ellenőrzés fő célja annak megállapítása volt, hogy az Európai Bizottság 2013-ban módosított 1275/2008/EK rendeletében meghatározott és időpontoktól kezdődően a forgalomba hozott, készenléti üzemmóddal rendelkező háztartási mikrohullámú sütők készenléti állapotban mérhető teljesítményfelvétele megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. 23

24 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az ellenőrzés alapvetően 12 áruházlánchoz üzletlánchoz tartozó egységet érintett. Az ellenőrzésben résztvevő Budapest Főváros Kormányhivatala és a Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályainak munkatársai 7 esetben találtak olyan mikrohullámú sütőt, amely teljesen megfelelt a mintavételi feltételeknek (készenléti állapottal rendelkező, után forgalomba hozott, a forgalmazási helyen ellenminta nélkül legalább 4 db rendelkezésre álló termék). A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma által elvégzett vizsgálatok szerint a 7 fajta mintavételezett és a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti készenléti üzemmóddal rendelkező termék közül 1 típus nem elégítette ki a módosított /EK végrehajtási rendeletben a készenléti üzemmódra előírt energiafogyasztási követelményeket (14%-os kifogásolási arány). A minták kiválasztását alapvetően az alábbi három tényező nehezítette: Az egyes helyszíneken nem lehetett a háztartási mikrohullámú sütők forgalomba hozatali időpontját megállapítani, holott a vonatkozó jogszabály 2 forgalomba hozatali időponthoz is köti a követelmények alkalmazását. Nehezen kezelhető a vonatkozó végrehajtási rendelet azon kitétele, mely szerint a berendezésnek kivéve, ha az ellentétes a rendeltetésszerű használattal rendelkeznie kell kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmóddal, és/vagy más olyan üzemmóddal, amelyben a berendezés teljesíti a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra alkalmazandó energiafogyasztási követelményeket, amennyiben a berendezés a hálózati áramforráshoz csatlakozik. Ráadásul a kérdéskör kezelésére az ökotervezési irányelv és annak végrehajtási rendeleteivel kapcsolatban feltett gyakori kérdések" című dokumentum sem nyújt kielégítő választ. Még a nagyobb áruházláncok/üzletláncok egységeiben sem tartottak akkora készletet, hogy az elegendő legyen a vonatkozó végrehajtási rendelet azon előírásá-nak, mely szerint nem megfelelőség esetén a teljesítményfelvétel méréseket 3 további mintán is el kell végezni. Ez összességében 4 mintát és 4 ellenmintát jelentene, melyek-nek az ellenőrzés alá vont kereskedelmi egységekben rendelkezésre kellene állniuk kü lönösen a nem megfelelő termékek esetében a vizsgálati eredmények jogszabályi előírásoknak megfelelő értékelése érdekében. Tekintettel az energiatakarékosság kiemelt jelentőségére, és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére, a leírtak figyelembevételével szükségesnek tartjuk a végrehajtási rendeletekben foglalt többi termékkör ellenőrzését is. Játékok biztonságosságának laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése A korábbi évekhez hasonlóan a évben is eredményesen zárult a gyermekjátékok mintavételezésére irányuló témavizsgálat. A témavizsgálat során összesen 83 fajta termékből történt mintavétel, melyeknek a laboratóriumi vizsgálata során 63 féle bizonyult nem megfelelőnek, közülük 52 termék (a mintavételezett termékek 62,6 %-a) veszélyességét állapítottuk meg. Ezen termékek túlnyomórészt olyan rizikófaktorokat hordoznak (fulladásveszély, súlyos szemsérülés, tartós egészségkárosodás), mely súlyos kockázatot jelent a felhasználókra nézve. További 9 termék esetében a kockázatértékelés és szakvéleményezés jelenleg folyamatban van, de a vizsgálati jegyzőkönyvek eredményeit figyelembe véve, ezek a termékek is kockázatot hordoznak magukban. 2 féle termék a laboratóriumi vizsgálat során nem felelt meg ugyan, de a megállapított eltérés kismértékű, így veszélyt nem tudtunk megállapítani. 20 fajta termék a laboratóriumban vizsgált jellemzők tekintetében megfelelt a követelményeknek. 24

25 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A termékkategóriák szempontjából a legtöbb gyanús termék (32 fajta) a játék babák közül került ki. Ezt követik a játék babakocsik (12 fajta) és az akusztikus játékok (10 fajta). A minták részletes termékkategóriánkénti bontását a következő táblázat tartalmazza: A mintavételezett termékek fajtaszáma termékkategóriánkénti bontásban Minták száma (fajta) Műanyag baba 32 db (40,0%) 3 éven aluliaknak szánt játék 7 db (8,4%) Játék mobiltelefon és más akusztikus játékok 10 db (12,0%) Lövedékes játék 6 db (7,2%) Mágneses játék 10 db (13,3%) Buborékfújó 2 db (2,4%) Plüss figura 1 db (1,2%) Játék babakocsi 10 db (12,0%) Duzzadó játék 2 db (2,4%) Játék könyv 2 db (1,2%) Szivacs labda 1 db (1,2%) Összesen 83 db Az alábbi táblázat a mintaként kivett termékeken elvégzett laboratóriumi vizsgálatok számát és megoszlását mutatja be. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok megoszlása vizsgálatok mennyisége Húzó vizsgálat, kisalkatrész 8 db (7,1%) Duzzadó játék vizsgálata 2 db (1,8%) Mágneses fluxus index és kis alkatrész vizsgálat 10 db (8,9%) Éles élek 12 db (10,7%) Egymással szemben elmozduló elemek 10 db (8,9%) Húzóvizsgálat, E-idomszeres vizsgálat 12 db (10,7%) Akusztika 10 db (8,9%) Szerkezeti előírások 10 db (8,9%) Ftálsav-észter típusú lágyítószer tartalom 36 db (32,1%) Mikrobiológiai tisztaság 2 db (1,8%) Összesen 112 db 25

26 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az alábbi táblázat a nem megfelelő eredménnyel zárult laboratóriumi vizsgálatokat foglalja össze A vizsgált termékek laboratóriumi nem megfelelőségének megoszlása Minták mennyisége Húzó vizsgálat, kisalkatrész 6 db (75,0%) Duzzadó játék vizsgálata 2 db (100,0%) Mágneses fluxus index és kis alkatrész vizsgálat 5 db (50,0%) Éles élek 6 db (50,0%) Egymással szemben elmozduló elemek 4 db (40,0%) Húzóvizsgálat, E-idomszeres vizsgálat 8 db (66,7%) Akusztika 5 db (50,0%) Szerkezeti előírások 4 db (40,0%) Ftálsav-észter típusú lágyítószer tartalom 22 db (61,1%) Mikrobiológiai tisztaság 1 db (50,0%) Összesen 63 db (56,3%) A hazai piacot tekintve sajnálatos módon a tapasztalat az, hogy a veszélyes termékek száma még mindig jelentős, aminek oka a folyamatosan megújuló kínálatban, új termékek megjelenésében keresendő. Mivel a felmerülő biztonsági kockázatok erősen kiszolgáltatott fogyasztói csoportot, gyermekeket érintenek, így továbbra is folyamatos piacfelügyeleti ellenőrzésekre van szükség. Az eredmények indokolják a mintavételezések folytatását, így 2016-ban is a korábbiakhoz hasonlóan egész éven át tartó témavizsgálat keretében ellenőrizzük a termékkörbe tartozó árucikkek biztonságosságát. Bőrrel érintkező termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése (mintavételi terv alapján) Bizonyos vegyi anyagok az emberi bőrrel tartósan vagy nagy gyakorisággal érintkezve az élő szervezet számára komoly kockázatot jelenthetnek. Ezek közül kiemelhetők például a különböző fémötvözetekben jelen lévő nikkel, vagy a krómcserzéssel tartósított bőripari árucikkeknél előforduló króm (VI) tartalom, valamint a textil- és bőrtermékek színezéséhez felhasznált azoszínezékek. Mindhárom anyag az arra érzékeny embereknél egészség károsodást okozhat, a króm (VI) és a nikkel könnyen túlzott mértékű immunreakciót válthat ki, amelyek általában különböző bőrelváltozások formájában jelentkeznek, az azoszínezékek karcinogén hatásúak lehetnek. Jelen vizsgálatunk célja a kereskedelmi forgalomban kapható bőrrel érintkező fémtárgyak nikkel kibocsátásának vizsgálata volt, valamint a bőripari árucikkek króm(vi) és azoszínezék tartalmának kimutatása. A biztonsági vizsgálatok keretében 39 termék mintavételére került sor. A vizsgálat kiterjedt a termékek címkézési előírásainak ellenőrzésére is. 26

27 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A 24 fémből készült (vagy fémet is tartalmazó) termék (közülük 2 db bőrből készült karkötő, amelyeknek fém díszítő elemei, illetve záraik nagy felületen közvetlenül érintkeznek csukló részen az emberi bőrrel) kioldódó nikkel tartalmát vizsgáltuk. Minden minta megfelelt a 1907/2006/EK (REACH) rendelet XVII. melléklet 27. pontja szerinti követelménynek, nikkel tartalmuk a kimutatási határérték alatt volt. A 17 bőrből készült mintánál a kimosható króm (VI) tartalmat, valamint az azoszínezékekből származó aromás amintartalmat vizsgáltuk. A 17 mintából 3 terméknél mértünk magasabb króm (VI) tartalmat, mint a 1907/2006/EK (REACH) rendelet XVII. melléklet 47. pont, 5. szakaszban rögzített határérték. 2 db karkötő és egy pénztárca bizonyult veszélyesnek a vizsgálat során. Összességében a vizsgált 39 minta közül 36 megfelelt a biztonságossági követelményeknek. 3 termék az egészség károsodás szempontjából súlyos kockázatot jelent a felhasználók számára. A veszélyes termékek forgalomból történő kivonása és visszahívása tekintetében a kormányhivatalok intézkedése folyamatban van. Címkézés szempontjából csak 2 termék felelt meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak. Az azonosító jelölést 2 minta kivételével valamennyi terméken vagy annak csomagolásán feltüntették, azonban a gyártó és az importőr adatait jellemzően nem tüntették fel. A gyártó adatai csak 2 mintán, míg az importőr adatai 7 terméken szerepelt megfelelően. Bíztató, hogy e termékkör kifogásolási aránya a biztonsági követelmények szempontjából alacsony, ennek ellenére szükségesnek látjuk a következő években újabb ellenőrzéseket végezni. Csecsemő és kisgyermek ruházati termékek, lábbelik laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kiemelt feladatának tekinti a csecsemők és kisgyermekek számára készített termékek folyamatos piacfelügyeleti ellenőrzését, ezért több mint 10 éve folyamatosan végez piacfelügyeleti vizsgálatot a csecsemők és kisgyermekek részére gyártott ruházati termékek körében. A vizsgálat egyik célja annak ellenőrzése volt, hogy a mintavételezett 3 év alatti gyermekeknek szánt, különböző díszítésekkel ellátott csecsemő- és kisgyermek- textilruházati termékek és gyermek lábbelik biztonságossága megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A vizsgálat másik célja a forgalomban még megtalálható, a termékbiztonsági hiányosság alapján, mintavétel és laborvizsgálat nélkül, a helyszínen, szemrevételezéssel megállapíthatóan nem megengedett módon alkalmazott húzózsinórral ellátott veszélyes csecsemőés kisgyermek-ruházati termékek forgalomból való kiszűrése volt. A kormányhivatalok munkatársai 239 csecsemő- és kisgyermek-ruházati terméket forgalmazó üzletet vontak vizsgálat alá, Az ellenőrzött egységek 38,5%-ában (92 üzletben) találtak a kormányhivatalok munkatársai veszélyes terméket. A vizsgálat során a kormányhivatalok munkatársai féle, 8639 db csecsemő- és kisgyermek textilruházati terméket és gyermek lábbelit ellenőriztek és ebből öszszesen 205-féle, 1477 db/pár termék esetében állapították meg, hogy azok nem elégítik ki a termékbiztonsági követelményeket. A helyszínen, mintavétel nélkül 101-féle, 798 db termék esetében állapították meg, hogy azok használata a nem megfelelően alkalmazott húzózsinórok, illetve húzózsinór végződések miatt súlyos kockázatot jelent a gyermekekre nézve. Ezen kívül 72-féle, 358 db olyan gyermekruhát is találtak a forgalomban, amelynek a forgalmazását valamelyik kormányhivatal korábban már megtiltotta. 27

28 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az ellenőrzés során 34 fajta termékbiztonsági szempontból gyanúsnak vélt gyermekruha (17 db) és gyermek lábbeli (17 pár) mintavételére került sor. A mintavételezett textiltermékek 100%-ánál (17 db), míg a gyermek lábbeliknél 94%-ánál (16 pár) állapítottunk meg valamilyen címkézési hiányosságot. A laboratóriumi vizsgálatok alapján 3 pár lábbeli és 2 db gyermekruházati termék felelt meg a termékbiztonsági előírásoknak. 29-féle (182 db/pár) termék (86,3%) esetében az azokon lévő apró díszítések strasszok, gyöngyök, szegecsek stb. a kelme felületéről igen kis erő hatására leváltak, ezzel használatuk a fulladásveszély miatt súlyos kockázatot jelenthetnek a gyermekek számára. A veszélyes termékek forgalomból történő kivonásáról, illetve a súlyos kockázat miatt e termékek visszahívásáról a területileg illetékes kormányhivatalok intézkedtek. Az elmúlt években a Hatóság nagy figyelmet fordított a veszélyt jelentő húzózsinórral ellátott csecsemő- és kisgyermekruhák felderítésére, és igen nagy mennyiségben sikerült kivonni a forgalomból olyan veszélyes gyermekruhákat, amelyek a nem megfelelően alkalmazott húzózsinórok, illetve húzózsinór végződések miatt nem feleltek meg a termékbiztonsági követelményeknek. Ezenkívül 2 ruházati terméknél állapítottuk meg, hogy azok a nem megfelelően alkalmazott díszítésekből adódó fulladásveszélyen kívül a megengedettnél hosszabb öv alkalmazása miatt balesetveszélyt is jelenthetnek a gyermekeknek. A gyermek lábbelik közül 2 pár alkalmi jellegű kisgyermek lábbelinél kifogásoltuk a nem megfelelő formakialakítást, a merev, kemény járótalpat, ugyanis az ilyen lábbelik viselése egészségkárosító hatású, ezért ezen termékek használata során fennáll az egészségkárosító hatás nagy kockázata. 28

29 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Gyermekgondozási cikkek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése (pl. magas etetőszékek, pelenkázók) A fogyasztók legkiszolgáltatottabb csoportját a gyermekek alkotják, mert ők azok, akiktől nem lehet számon kérni, hogy tudatos, jogaikat ismerő fogyasztók legyenek, és ez különösen igaz a három éven aluli kisgyermekekre. A gyermek életének első három évében már számtalan termékkel találkozik, amelyektől a szülők elvárják, hogy megbízhatóak, tartósak, biztonságosak, káros mellékhatástól mentesek legyenek. Ennek biztosításában fontos szerepe van annak az uniós normáknak megfelelő és jelenleg érvényben lévő műszaki szabályozásnak, amely magas biztonsági szint teljesítését írja elő a gazdasági szereplők számára. Hatóságunk évről évre kiemelten ellenőrzi a gyermekek által használt termékeket, és a piacfelügyeleti ellenőrzések során törekszik a különböző funkciójú, igen széles választékban kínált termékeket az éves vizsgálataiba bevonni. Az elmúlt években megszaporodott a RAPEX rendszerben letiltott magas etetőszékek száma, ezért fókuszáltuk az ellenőrzést a pelenkázók mellett erre a termékkörre. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az etetőszékeket korábban (2008-ban) már vizsgálta, míg a pelenkázók, valamint a pelenkázók részét képező pelenkázó lapok/ alátétek/feltétek ellenőrzésére első alkalommal került sor. Ennek okán a mintavétel során elsősorban a veszélyes etetőszékek és pelenkázó lapok/alátétek/ feltétek megtalálására és a forgalomból történő kivonására és visszahívására törekedtünk. A vizsgálat elsődleges célja volt a nem biztonságos magas etetőszékek és pelenkázók, illetve a pelenkázók részét képező pelenkázó lapok/alátétek/feltétek forgalomból történő kiszűrése. További cél volt a jogellenes forgalmazás feltárása különös tekintettel a termékek jelöléseire és figyelmeztető felirataira, és jogsértés megállapítása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése. Témavizsgálat keretében második alkalommal került sor a magas etetőszékek, míg első alkalommal a pelenkázók piacfelügyeleti ellenőrzésére. Összesen 99 értékesítő helyet ellenőriztek a felügyelők. Az ellenőrzött egységek 35%-ában (35 egységben) kifogásolták a magas etetőszékek és a pelenkázók vásárlási tájékoztatóit. 29

30 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az ellenőrzött 210-féle, 400 db etetőszékből, illetve 52- féle 145 db pelenkázóból az ellenőrzés során összesen 117 termék (21%) 91 etetőszék és 26 pelenkázó esetében állapítottak meg valamilyen kifogást a kormányhivatalok munkatársai. A témavizsgálat során a munkatársak összesen 30 db, 14-féle etetőszék, valamint 11 db, 4-féle pelenkázó estén tapasztalták, hogy a terméket nem látták el azonosító jelöléssel. A kifogásolási arány az azonosító jelölés feltüntetésére vonatkozóan 7,5%. A gyártó adatainak feltüntetése 7-féle, 14 db etetőszéknél és 2-féle, 9 db pelenkázónál hiányzott, ami 4,2%-os kifogásolási arányt jelent. A megvizsgált etetőszékek közül a figyelmeztető felirat meglétének hiányát 68 db (36-féle) etetőszék esetben kellett kifogásolni, ami az ellenőrzött etetőszékek 17%-t jelentette, és egyben a legmagasabb kifogásolási aránnyal párosult. A használati útmutató tartalmi hiányossága 35 db, 17-féle etetőszéket (8,7%) érintett. A pelenkázóknál a figyelmeztető feliratok hiánya vagy tartalmi nem megfelelősége 6-féle, 7 db (4,8%) terméket érintett. A használati útmutató tartalmi nem megfelelősége 3-féle, 4 db pelenkázónál (2,7%) esett kifogás alá. Összesen 5 db magas etetőszékből és 10 db pelenkázó lapból történt mintavétel. A magas etetőszékek esetében a termékbiztonsági vizsgálatokra az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumban került sor. A vizsgálatok a szerkezeti felépítésre (lyukak, rések, nyílások) és a stabilitás (előre, hátra és oldalirányban) vizsgálatára, valamint a lábtartó és a vízszintes keretelemek terheléses vizsgálatára irányultak. A mintavételezett magas etetőszékek közül 2 terméknél állapítottuk meg, hogy azok stabilitása nem megfelelő hátrafelé felborul, ezért használatuk során fennáll a sérülés veszély súlyos kockázata. A vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy 5 db etetőszék közül 3 db megfelelőnek bizonyult Az NFH akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában 10 db pelenkázó lap vizsgálatára került sor. Valamennyi terméknél a ftalát tartalmat vizsgáltuk. Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy 1 termék nem elégítette ki a termékbiztonsági követelményeket, ugyanis a pelenkázó lap anyagában a megengedettnél nagyobb mennyiségben található Di-(2 -etilhexil) - ftalát (DEHP), ezért a termék a rendeltetésszerű használat során egészségkárosító hatású. A veszélyes termékek forgalomból történő kivonásáról, illetve a súlyos kockázat miatt e termékek visszahívásáról a területileg illetékes kormányhivatalok intézkedtek. Biztonsági gyermekülések piacfelügyeleti ellenőrzése A biztonsági gyermekülések forgalmazásában jelentős változást hozott, hogy január 1-től azok használatát kötelezővé tették. A jogszabály szerint a személygépkocsi hátsó ülésén utazó, 12. életévét még be nem töltött és 150 centiméternél alacsonyabb gyermeket biztonsági gyermekülésben kell rögzíteni. Ez alól csak az mentesül, akinek a személygépkocsija nem alkalmas gyermekülés beszerelésére, illetve aki több gyermeket akar szállítani, mint ahány gyermekülés beszerelhető. Kivételt képez továbbá az az eset is, ha a gyermek a gépkocsi övével biztonságosan rögzíthető. A gyermekek biztonsága érdekében fontos figyelemmel kísérni az e termékek forgalmazására vonatkozó jogszabályi előírások teljesülését, hogy a kereskedelmi forgalomban csak megfelelő jóváhagyással rendelkező biztonsági gyermeküléseket árusítsanak, és a hozzájuk mellékelt magyar nyelvű vásárlási útmutatók kellően tájékoztassák a fogyasztókat a helyes és biztonságos használat, az összeszerelés, illetve az autóba szerelés módjáról. 30

31 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Az ellenőrzés célja az előírásoknak nem megfelelő biztonsági gyermekülések kiszűrése volt, valamint a jogszabályi előírások érvényesítése a vizsgálat tárgyát képező termékek forgalmazásában. A termékcsoport tekintetében átfogó piacfelügyeleti ellenőrzésre harmadszor került sor, 2006-ban és ben már történtek a Nemzeti Közlekedési Hatósággal közös termékellenőrzések. Az azóta eltelt időszakban helyi és szúrópróbaszerű termékellenőrzések történtek Az ellenőrzés tárgyát képezték a különböző tömegcsoportba sorolt klasszikus és az ISOFIX biztonsági ülések egyaránt. Az ellenőrzés során összesen 120 kereskedelmi egységben, 51 áruházláncban és üzletláncban, 68 egyéb kiskereskedelmi egységben, valamint 1 nagykereskedésben 546 fajta, 1208 db gyermekülés ellenőrzését végezték el a felügyelők, amelyek közül 72 fajta, 154 db (13 %) termék esett kifogás alá a jelölések és a tájékoztatók tekintetében. Az ellenőrzés alá vont ülések között 274 db a menetiránynak háttal rögzíthető, 269 db alternatív övútvonallal rendelkező, illetve 245 db ISOFIX ülés volt. Az azonosító jelölés részleges vagy teljes hiányát 13 fajta, 18 db ülésnél (1%) tapasztalták a felügyelők, míg 12 fajta, 18 db termék csak vonalkóddal volt beazonosítható. A gyártó nevét és címét nem, vagy nem az előírásoknak megfelelően tüntették fel 36 fajta, 81 db (7%) ülés esetében, az importőr adatainak hiánya az e szempontból ellenőrzött, 165 fajta, 341 db termék 17%-ánál (22 fajta, 57 db ülés) volt kifogásolható. A biztonságosságot igazoló Nemzetközi jóváhagyási jellel valamennyi ellenőrzött gyermekülést ellátták, a kötelező adatok feltüntetése tekintetében mindösszesen 10 fajta, 15 db (1%) termék volt kifogásolható. Az előírt jelölések megléte szempontjából is alacsony volt a kifogásolási arány. A gyártási év megadása 16 fajta, 26 db (2%) ülésnél, az övútvonal feltüntetése 2 fajta,10 db (1%) terméknél hiányzott, míg a heveder helyes megvezetési útja nem volt egyértelműen megadva 2 fajta, 20 db (2%) ülés esetében. A menetiránynak háttal rögzíthető üléseknél kötelező figyelmeztető címke 1 fajta, 3 db (0,2%) ülésnél hiányzott. A menetirányban és menetiránynak háttal is használható gyermekülések esetében a használó gyermek tömegére vonatkozó figyelemfelhívás nem volt feltüntetve 5 fajta, 20 db (2%) terméknél. Az alternatív övútvonallal rendelkező üléseknél hiányzott az övútvonal megadása 31 fajta, 4 db (0,3%) terméknél, míg tartalmilag volt kifogásolható 2 esetben (0,2%). Az ISOFIX üléshez kapcsolódó információk tekintetében hiányosság nem került megállapításra. A biztonságos beszerelést, illetve a használatot segítő magyar nyelvű használati útmutató 26 fajta, 40 db (3%) ülésnél hiányzott, 20 fajta, 51 db (4%) ülés esetében tartalmilag kifogásolható volt, míg kicsomagolás nélkül nem volt látható 10 fajta, 17 db (1%) termék esetében. 31

32 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy a biztonsági gyermekülések jogszabályi előírásai a jelölések és tájékoztatók tekintetében kellően ismertek a gyártók és a kereskedelmi tevékenységet végzők körében, ezért a termékkör ellenőrzése a jövőben szúrópróbaszerűen javasolt. Mutatványos berendezések üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti ellenőrzése A nyilvános helyen hozzáférhető, egyidőben több személy által használható szórakoztató eszközök fokozott veszélyt jelenthetnek a használó számára, amennyiben azok szerkezeti kialakítása, stabilitása, telepítése, üzemeltetése illetve meghibásodás esetén a javítása nem megfelelő. A fogyasztók biztonsága érdekében a telepített és az alkalomszerűen felállított mutatványos berendezések üzemeltetési körülményeit jogszabály határozza meg. Az ellenőrzés az előírt dokumentációk meglétére, tartalmi megfelelőségének, érvényességének, és a berendezések kötelezően feltüntetendő jelöléseinek ellenőrzésére terjedt ki. A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkatársai összesen 208 helyszínen 558 mutatványos berendezést ellenőriztek, amelyből 182 (33%) nem felelt meg az üzemeltetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A legtöbb hiányosság, 94 (37%) a III. veszélyességi osztályba sorolt berendezéseknél került megállapításra, míg 80 (31%) volt a kifogásolt II. veszélyességi osztályba tartozó eszközök száma. A legmagasabb kockázatú, I. veszélyességi osztályba sorolt eszközöknél 9 (22%) esetben került sor az üzemeltetésre vonatkozó nem megfelelőség megállapítására. A 2013-ban ellenőrzött mutatványos berendezéseknek közel harmada nem felelt meg az üzemeltetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ez az eredmény, valamint a túlnyomóan gyermek korcsoport alkotta felhasználói kör indokolta 2015-ben is kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a strandokon, aquaparkokban lévő, valamint a fesztiválok, városi rendezvények, búcsúk környékén alkalomszerűen felállított mutatványos berendezéseket biztonságosan üzemeltetik-e. 32

33 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A es években végzett ellenőrzések során feltárt hiányosságokhoz viszonyítva a fenti adatok komoly javulást mutatnak ben a vizsgálat alá vont mutatványos berendezések 63%-ánál, míg 2009-ben 54%-ánál kifogásolták a felügyelők az eszközök üzemeltetési körülményeit ben az ellenőrzött eszközök 20%-a, 2011-ben 21%-a és 2013-ban 31%-a nem felelt meg az üzemeltetés jogszabályi előírásainak. A legutóbbi ellenőrzéshez képest az idei év adatai jelentős változást nem mutatnak. A mutatványos berendezések csak érvényes megfelelőségi tanúsítvánnyal üzemeltethetők. Az 558 ellenőrzött mutatványos berendezés közül 57 (10%) esetében nem tudta az üzemeltető bemutatni a tanúsítványt. Az 501 érvényes tanúsítvánnyal rendelkező eszköz közül 45 (9%) esetben a dokumentumot nem a kezelő helyiségben, illetve kezelő helyiség hiányában, nem az üzemelés helyszínén tartották. Nem tüntették fel 85 (15%) esetben a gyártó nevét és címét, 84 (15%) esetben az azonosító adatot (típusvagy modellszám), 87 (16%) berendezésen a gyártási sorozatszámot és a gyártási időt, 89 (16%) eszközön a tanúsítványt kiadó nevét és a tanúsítvány számát, 68 (12%) esetben pedig a berendezés terhelhetőségét. Az ellenőrzés megállapításai szerint 66 (12%) berendezésnek nem volt üzemeltetési naplója. A bemutatott 592 üzemeltetési naplóból 37 (8%) esetben egyáltalán nem vezették azt, 26 (5%) tartalmilag volt kifogásolt, illetve 17 (3%) nem a kezelő helyiségben (vagy az üzemelés helyszínén) állt rendelkezésre. Az ellenőrzött 558 mutatványos eszközből 260 tartozott a II., 41 az I. veszélyességi osztályba, tehát ezeket csak kioktatott személy kezelhette. 24 (8%) személy nem tudott igazolást bemutatni arról, hogy az előírt oktatásban részesült, illetőleg oktatását nem a kijelölt szervezetek által kiállított dokumentummal igazolta. A vizsgált 558 berendezésből 34 (6%) eszközt nem mutattak be időszakos műszaki vizsgálatra. A feltárt hiányosságok, az eszközök veszélyessége, és a túlnyomóan gyermek korcsoport alkotta felhasználói kör indokolja, hogy a mutatványos berendezések előírásszerű üzemeltetését továbbra is folyamatosan, évente ismétlődően ellenőrizzük. 33

34 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti ellenőrzése A játszótéri eszközök piacfelügyeleti ellenőrzésére először 2005-ben, nem sokkal a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet (a továbbiakban: 78/2003. GKM r.) február 1-jei hatálybalépését követően került sor. Az akkori csak a gyártók, importőrök és forgalmazók körében lefolytatott ellenőrzések pozitív eredménnyel zárultak, hiszen a részt vevő négy felügyelőség által vizsgálat alá vont tíz játszótéri eszköz gyártóból 9, valamint tíz forgalmazóból 8 a termékeinek biztonságosságát megfelelően igazolni tudta. Ezt követően a 2011-es évben ismételten lefolytatásra került a játszótéri eszközök biztonságosságával kapcsolatos témavizsgálat, amelynek célja már nemcsak a gyártók és forgalmazók ellenőrzése, hanem annak megállapítása is volt, hogy a közterületi játszótereken található, már telepített játszótéri eszközök üzemeltetési körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályban és szabványokban foglaltaknak. Az ellenőrzési tapasztalatok akkor azt mutatták, hogy a gyártók/forgalmazók egy-két kivételtől eltekintve a 78/2003. GKM r. előírásainak megfelelően végzik a termékkörre vonatkozó kereskedelmi tevékenységüket, azonban az ellenőrzés alá vont közterületi játszótéri eszközök üzemeltetése kapcsán meglehetősen sok hiányosságot állapítottak meg a felügyelők ben mint ahogy az elmúlt években a közterületi játszóterek mellett továbbra is nagy hangsúlyt fektettünk a bölcsődei, óvodai és iskolai játszótéri eszközök ellenőrzésére annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet kaphassunk az üzemeltetés magyarországi helyzetéről. A témavizsgálat keretében összesen 817 játszótér, azokon pedig db játszótéri eszköz ellenőrzése történt meg, melyek száma a évi eredményekhez hasonlóan idén is a játszóterek tekintetében nagyjából fele-fele, az eszközök vonatkozásában kb %-os arányban oszlik meg a közterületi és az intézményi játszóterek között. Összességében a játszóterek 52%-ánál (423 esetben), illetve az eszközök 47%-ánál (2.949 db-nál) került megállapításra valamilyen jogsértés. Elmondható, hogy ha minimálisan is, de további javulás figyelhető meg a korábbi évek eredményeihez képest. 34

35 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Idén is az intézményi játszóterek körében került megállapításra több hiányosság. A közterületi játszóterek és játszótéri eszközök esetében a kifogásolási arány egyaránt 45% körüli, ugyanez az intézményi játszóterek esetében közel 60%, eszközök esetében pedig majdnem 50%. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a közterületi eszközök korszerűbbek, mint az intézményi eszközök, azonban igénybevételük nagyobb, gyakrabban esnek rongálás, vandalizmus áldozatává, így biztonságos üzemeltetésük nehezebben megoldható. A biztonságos üzemeltetés egyik biztosítékaként a játszótéri eszközt az üzemeltetőnek rendszeresen korábban évente, majd kétévente, a legutóbbi jogszabályi módosítás május 18-ai hatálybalépése óta legalább négyévente kijelölt szervezettel is meg kell vizsgáltatnia. Az időszakos ellenőrzést a közterületi játszóterek 21%-ánál, az intézményieknél az esetek 30%- ában nem végeztették el. Az ellenőrzések során szóban elhangzottak alapján a legtöbb esetben a szükséges anyagi források hiánya miatt maradnak el az időszakos ellenőrzések, de hivatkoztak már a nem kielégítő személyi feltételekre, vagy éppen a felelősségek tisztázatlanságára is. Emellett a folyamatos hatósági ellenőrzés ellenére a felügyelők továbbra is találkoztak olyan üzemeltetőkkel, akik nem voltak tisztában a játszóterek üzemeltetési feltételeit meghatározó jogszabályi környezettel. Idén is kiemelt szempont volt annak vizsgálata, hogy a kijelölt szervezetek által az időszakos vizsgálatok során felvett ellenőrzési jegyzőkönyvekben megállapított részben megfelelőségek, nem megfelelőségek, illetve balesetveszélyességek esetén az üzemeltetők megtették-e a szükséges lépéseket a hibák kijavítására, azt a nyilvántartásban szerepeltették-e, valamint az intézkedések megtételét dokumentumokkal alátámasztva igazolni tudták-e. Megállapításra került, hogy azon játszótéri eszközöket tekintve, amelyeknél a kijelölt szervezetek a fenti esetek valamelyikét jegyzőkönyvezték, a közterületi eszközök egyötödénél az üzemeltetők nem tették meg a megfelelő lépéseket, vagy azt nem a jogszabályban előírt módon tették. Ez a mutató az intézményi eszközök esetében jóval rosszabb, 44%-os értéket mutat. Érdekesség, hogy az előző évben a kijelölt szervezetek kevesebb esetben kifogásolták az eszközöket, mégis sokkal magasabb arányban (az eszközök kétharmadánál) volt megállapítható, hogy az üzemeltetők nem tettek megfelelő módon intézkedéseket a hibák javítására. Konklúzióként levonható tehát, hogy mára az üzemeltetők többsége lehetőségeihez mérten intézkedik a kijelölt szervezetek által tett kifogások mielőbbi megszüntetése érdekében, ami pozitívum a korábbi tapasztalatokhoz képest. Egyes területeken tapasztalható, hogy a jellemzően szerényebb anyagi forrásokkal rendelkező üzemeltetők, akik pályázati pénzeszközökhöz nehezen jutnak hozzá, inkább felújítják az elavult játszótéri eszközöket, vagy sajnálatos módon elbontják azokat. A visszakereshetőség érdekében az üzemeltetőknek a játszótéri eszközökkel kapcsolatos intézkedéseikről nyilvántartást kell vezetniük. A felügyelők mind a közterületi, mind az intézményi játszóterek esetében az eszközök közel egyharmadánál állapítottak meg jogsértést ezzel a szemponttal kapcsolatban. Annak ellenére, hogy az üzemeltetők törekednek a játszótéri eszközök karbantartására, felülvizsgálatára, a nyilvántartásokat számos esetben mégis hiányosan, nem megfelelő adattartalommal vagy egyáltalán nem vezetik, amely elmaradásokat gyakran létszámhiánnyal, adminisztrációs leterheltséggel indokolják, de a jogszabályi előírások ismeretének hiánya is megfigyelhető volt. A kormányhivatalok eljárásaik során megtették a megfelelő lépéseket és intézkedéseket a hiányosságok megszüntetése érdekében. Ennek keretében elsősorban kötelezésre szóló határozatok kerültek kiadásra, de néhány esetben fogyasztóvédelmi bírság kiszabására is sor került. 35

36 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a Magyarországon fellelhető játszótereken telepített játszótéri eszközök üzemeltetése kapcsán még mindig sok a hiányosság mind a közterületi, mind pedig az intézményi játszóterek tekintetében. A korábbi évekhez hasonlóan idén is az intézményi játszótereken került megállapításra magasabb számú nem megfelelőség, ahol az ellenőrzött játszóterek közel kétharmadánál tapasztaltunk valamilyen hiányosságot. Az üzemeltetők sok esetben nincsenek tisztában a jogszabályi előírásokkal, de szervezeti átalakítások, feladatköri átszervezések, tapasztalatlanság és figyelmetlenség is gyakran áll a hiányosságok mögött. A megelőzés, tájékoztatás mellett nagyon fontos szerepe van a hatóság közvetlen jelenlétének is. Az évek óta tartó, folyamatosan végzett ellenőrzéseinkkel ráirányítottuk az üzemeltetők figyelmét a játszótéri eszközök biztonságosságának és megfelelő üzemeltetésüknek a fontosságára. Az eredmények kismértékű javulása azt mutatja, hogy a hatósági munkánk eredményes, azonban továbbra is indokolt mind a közterületi, mind az intézményi játszóterek további, folyamatos ellenőrzése. Karácsonyi szezonális villamossági termékek ellenőrzése (mintavételi terv alapján) Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált díszvilágítási füzérek, forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek kialakítására, jelöléseire, figyelmeztető felirataira, megfelelőség-értékelésére és használati útmutatójára. Az ellenőrzés további célja a korábban letiltott vagy a RAPEX rendszeren keresztül beérkező bejelentésekben szereplő, súlyos veszélyt jelentő díszvilágítási füzérek nyomon követése a magyar forgalmazóknál (beleértve a forgalomba hozatalért felelős gazdasági szereplők feltárását is), és az ilyen termékek megtalálása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése valamennyi érintett gazdasági szereplőtől. A témavizsgálat során a kormányhivatalok munkatársai a biztonsági vizsgálatok elvégzéséhez összesen 38 fajta gyanús díszvilágítási füzérből vettek mintát, amelyek közül a laboratóriumi vizsgálata során 30 féle (a mintavételezettek termékek 79 %-a) bizonyult nem megfelelőnek, közülük 13 termék veszélyességét már megállapítottuk, az elvégzett kockázatértékelés alapján ezen termékek mindegyike áramütés- és égési sérülésveszélyes, súlyos kockázatot jelentenek a felhasználókra nézve. További 17 féle termék esetében a kockázatértékelés folyamatban van, de a vizsgálati jegyzőkönyvek eredményeit figyelembe véve ezen termékek is az áramütés- és az égési sérülés veszélyét hordozzák magukban. 8 fajta termék a laboratóriumban vizsgált jellemzők tekintetében megfelelt a követelményeknek. Az eredmények egyértelműen rámutatnak arra, hogy a díszvilágítási füzéreket minden szempontból továbbra is rendszeresen ellenőrizni kell. A LED-ekkel ellátott, életet és testi épségét veszélyeztető, új típusú díszvilágítási füzérek nagy számban való felbukkanása egyértelműen szükségessé teszi, hogy e termékek felkutatására ne csak a kereskedelmi egységekben kerüljön sor, hanem az már az Európai Unió határátlépési pontjain történjen meg az EU-ba való behozatal (forgalomba hozatal) megtiltása érdekében. 36

37 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Szén-monoxid riasztók laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése (mintavételi terv alapján) A és év során összegyűlt tapasztalatok alapján a fogyasztóvédelmi hatóság tovább folytatta a szén-monoxid érzékelők vizsgálatát. A 2015-ös év elején az NFM két alkalommal is mintavételezést rendelt el e termékek körében, a fűtési szezon kezdete előtt pedig az NFH évi Ellenőrzési és Vizsgálati Programjában elrendelt témavizsgálat került lefolytatásra. Ezek keretében összesen 34 féle szén-monoxid riasztó mintavételezésére került sor, amelyek közül 29 fajta új, eddig még nem vizsgált termék, míg 5 féle olyan készülék volt, amelyek a laboratóriumi vizsgálatok során korábban már megfelelőnek bizonyultak. Az ismételt vizsgálatokkal a hatóság azt ellenőrizte, hogy a gyártók folyamatosan biztosítják-e a termékük biztonságosságát, amely által a fogyasztók még magasabb szintű védelme valósulhat meg. 19 féle készülék a laboratórium által vizsgált követelményeknek megfelelt. 15 fajta termékről megállapításra került, hogy veszélyt jelentenek a felhasználókra nézve, mivel azok a vonatkozó szabványban meghatározott CO-koncentrációknál a megadott időn belül nem jeleztek. Ezek közül 1 féle olyan riasztó volt, amely a korábbi ellenőrzés keretében biztonságosnak minősült, azonban az ismételt laborvizsgálat során nem megfelelőség került megállapításra, ami arra enged következtetni, hogy a gyártás minősége nem állandó. Annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő és gyors tájékoztatást kaphassanak a biztonságos, illetve a veszélyt jelentő CO-érzékelőkről, az NFH pozitív és negatív listát állított össze a vizsgált készülékekről óta a fogyasztóvédelmi hatóság összesen 50 féle szén-monoxid érzékelőt vizsgált, amelyből a pozitív listán jelenleg 16 féle termék található, míg a negatív listára összesen 34 fajta készülék került fel. Ez azt jelenti, hogy az eddig vizsgálat alá vont CO-érzékelők egyharmada megfelelt a vonatkozó szabvány vizsgált előírásainak. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a területen szükséges a hatóság folyamatos jelenléte, így a jövőben is célirányos témavizsgálatok kerülnek lefolytatásra a CO-riasztók biztonságossági vizsgálatára vonatkozóan. Kültéri és beltéri kerámia burkolólapok piacfelügyeleti ellenőrzése A különböző burkolatok célja az, hogy az építmények szerkezeteit megvédjék, azaz szigeteljenek a nedvesség ellen, ellássák a hangszigetelés feladatát, valamint szüntessék meg a hőátadást, hőelvonást a szerkezeti elemek között. A kerámia alapanyagú, azaz a kerámiai burkolólapok természetességük által ősidők óta a legelterjedtebb burkolatok az építőiparban. Ezek olyan építőanyagok, melyek képesek ellenállni a környezet hatásainak, ezáltal kiemelkedően védik - egyéb más burkolatokkal szemben - a burkolt felületet és lehetővé teszik annak tisztántartását, egyben kellemessé, mutatóssá varázsolják a környezetünket. Előnyösségük nem csak szívósságukban mutatkozik meg, hanem abban is, hogy nem igényelnek különösebb karbantartást. A kerámiai burkolólapok elterjedtsége miatt e termékkörben nagy a túlkínálat, ezért kiemelkedően fontos, hogy a fogyasztók a jogszabályok által előírt, megfelelő információk segítségével tudják kiválasztani a kerámiai burkolatot, hiszen helyiségenként más- és más tulajdonságú, kopásállóságú, esztétikai megjelenésű válhat szükségessé. 37

38 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Fontos, hogy a burkolatokat a felhasználás céljai és a kívánt dekoráció szerint kell megtervezni, valamint a beépítésnél figyelembe kell venni a környezeti befolyásoló tényezőket. A kerámiai burkolólapok elterjedtsége miatt e termékkörben nagy a túlkínálat, ezért kiemelkedően fontos, hogy a fogyasztók a jogszabályok által előírt, megfelelő információk segítségével tudják kiválasztani a kerámiai burkolatot, hiszen helyiségenként más- és más tulajdonságú, kopásállóságú, esztétikai megjelenésű válhat szükségessé. Az ellenőrzés célja, annak megállapítása volt, hogy a hazai és külföldi gyártású kerámiai burkolólapok forgalmazása megfelel-e a jogszabályban foglaltaknak. Az ellenőrizendő termékkör kiválasztását indokolta, hogy a kerámiai burkolólapok kis- és nagykereskedelmi egységekben kaphatóak, valamint e termékcsoport forgalmazási körülményeit évek óta nem ellenőriztük. A témavizsgálat keretében 264 kereskedelmi egységben végeztek a fővárosi és megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályának Fogyasztóvédelmi Osztályai ellenőrzéseket. A szakkereskedésekben az építési termékek címkézését, a teljesítménynyilatkozatuk meglétét és tartalmát, valamint annak átadását, vagy elektronikus elérhetőségének tájékoztatását ellenőrizték a felügyelők. A kormányhivatalok összesen 264 kereskedelmi egységet ( darab terméket) ellenőriztek, az ellenőrzött egységek 49%-ában, 130 egységben ( darab terméknél) állapítottak meg termékellenőrzési szempontból valamilyen hiányosságot. Az ellenőrzés során összesen 1063 féle burkolólap forgalmazási körülményeit vizsgálták a felügyelők, amelyből 224 féle termék (21%) esetében állapítottak meg valamilyen hiányosságot. Ezzel szemben a többi megyében a felügyelők 1%-nál kevesebb jelölési hiányosságot állapítottak meg. Az ellenőrzések során kiemelkedően nagy számban került megállapításra az, hogy a CE megfelelőségi jelölés (8%-ban, 19 fajta terméken) nem volt a termék csomagolásán, illetve az egyéb dokumentumokon feltüntetve. A szakmai követelmények vizsgálata alapján általánosságban megállapítható, hogy a gyártók a termékeiken megadják azokat a szükséges adatokat, tájékoztatásokat, melyek a biztonságos felhasználás szempontjából szükségesek. Jelentősebb szakmai hiányosságokat a teljesítménynyilatkozatok vizsgálata során derítettek fel a kormányhivatalok. Viszonylag nagy számban fordultak elő a teljesítménynyilatkozatok tartalmi hiányosságai, és azok átadásának elmulasztása. Sok esetben tapasztalták a felügyelők azt, hogy a dokumentációkat nem a gyártók állították ki, ezért a forgalmazók nem tudják dokumentumokkal igazolni a kerámiai burkolólapok teljesítmény állandóság értékelésének és ellenőrzésének elvégzését. Az összes ellenőrzött termékfajtákhoz viszonyítva a kerámiai burkolólapok 53%-nál (118 fajta terméknél) nem adták át a forgalmazók papír alapon a teljesítménynyilatkozatokat, 33%-nál (74 fajta terméknél) nem tájékoztatták a fogyasztókat a teljesítménynyilatkozat weboldalon való elérésről, 16%-nál (37 fajta terméknél) a gyártó által a dokumentum weboldalon való közzététele nem történt meg és 36%nál ( 80 fajta terméknél) a teljesítménynyilatkozat elektronikusan sem került átadásra - adathordozó, vagy QR kód által. A termékkör címkézésének vizsgálata során a felügyelők az azonosító jelölésnek, a gyártó nevének és címének, az importőr nevének és címének meglétét, továbbá a CE megfelelőségi jelölésnek a feltüntetését és formai kialakítását ellenőrizték. A legtöbb jelölési hiányosságot az ellenőrzött termékfajtákhoz viszonyítva a termékek 10%-nál (24 fajta terméknél) a Nógrád Megyei Kormányhivatal állapította meg. 38

39 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Az ellenőrzések során bemutatott teljesítménynyilatkozatok hiányossága a termékfajták 62%-ánál (141 fajta terméknél) volt tapasztalható. Mindezt olyan termékkör esetében tapasztalták a felügyelők, ahol gyári, könnyen ellenőrizhető, kontrollálható körülmények között állítanak elő, és amelynek teljesítmény állandóság értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszer a legalacsonyabb 4. rendszer, melyben nincs feladata a bejelentett vizsgáló szervezeteknek. Összegzésként megállapítható, hogy az építési termékek forgalmazásáról szóló 305/2011/EU rendelet előírásainak pontos ismerete és betartása ugyan úgy gondot okoz a gyártóknak - hasonlóan mint a korábbi, 3/2003. BM-GKM-KvVM rendelet - a teljesítménynyilatkozatok kiállítása során, illetve a kereskedőknek a termékek értékesítésekor. A KPIR rendszerben található veszélyes termékek kereskedelmi és internetes forgalomból történő kivonásának ellenőrzése és a RAPEX riasztás keretében érkező termékek keresése kereskedelmi egységekben, webáruházakban Az ellenőrzés célja a korábban már veszélyesnek ítélt termékek felkutatása amelyeknek forgalmazását valamely biztonsági hiányosság miatt megtiltottuk illetve azon termékek keresése volt, amelyekkel kapcsolatban valamely tagország állapította meg, hogy veszélyezteti a fogyasztók biztonságát. Ezen termékekhez kapcsolódó adatok a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszerben megtalálhatók, illetve a RAPEX riasztásban megtalálható termékek esetében azokról heti összefoglaló táblázat készül a keresés hatékonyabbá tételéhez. 39

40 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A fővárosi/megyei kormányhivatalok összesen 2482 kereskedelmi egységben végeztek ellenőrzést, amelyek közöl 167 egységben találtak korábban már letiltott, illetve RAPEX riasztásban szereplő terméket. Az ellenőrzés során összesen 213-féle (1184 db) veszélyes terméket találtak a kormányhivatalok munkatársai, amelyek termékfajtánkénti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti. RAPEX rendszeren keresztül bejelentett veszélyes terméket 11 esetben találtak a felügyelők, amelyekről minden esetben pozitív reakció formájában küldtünk értesítést a rendszerbe. Információcsere a veszélyes termékek kiszűrése érdekében: RAPEX rendszer működtetése A termékbiztonság területén az NFH kiemelt tevékenységei körében továbbra is ellátja az Európai Unió tagországaiban működő, a veszélyes, nem élelmiszer jellegű fogyasztási termékekről adatokat továbbító (RAPEX) gyorsriasztási rendszerben, a nemzeti kapcsolattartó feladatát. Ennek keretében gondoskodik a tagállamoktól beérkezett információk fogadásáról és folyamatos továbbításáról annak érdekében, hogy az illetékes magyar hatóságok megtegyék a szükséges intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan feltölti a RAPEX a rendszerbe a Magyarországon felderített veszélyes termékek adatait. Az értesítési hálózatba a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mellett más, piacfelügyeleti hatáskörrel rendelkező társhatóságok, így például a Nemzeti Közlekedési Hatóság, ÁNTSZ, Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Országos Rendőr-főkapitányság, Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevonására is sor került évben a RAPEX rendszerben összesen kb veszélyes fogyasztási termékre vonatkozó riasztást regisztráltak, ez a tavalyi 2435 darabhoz képest valamelyest csökkenést jelent. A veszélyes termékből 82-,5% súlyos kockázatot, míg 5,5% magas vagy közepes kockázatot jelentett a fogyasztókra. Azokban az esetekben, amikor a hatóságok veszélyt állapítottak meg, de nem állt elegendő termékazonosító adat rendelkezésre, a tagországok csak információs céllal hoztak létre riasztást. Ezek aránya 2015-ben összesen 12% volt. A évi hivatalos statisztikai adatok a RAPEX rendszerről a április 14-én Brüsszelben tartandó média eseményen kerülnek bemutatásra. Magyarország 2015-ban összesen 238 riasztást küldött a rendszerbe, amelyből 195 súlyosan veszélyes, 17 db közepes, ill. nagy kockázatú termék volt, míg 26 bejelentést információként továbbítottunk az azonosító jelölések hiánya miatt. Ez jelentős növekedés a tavalyi 12 termékhez képest. A RAPEX riasztások mellett az ágazati irányelvek védzáradéka szerint, az NFH külön eljárás keretében, 37 esetben a kisfeszültségű irányelv hatálya alá tartozó termékről küldött értesítést az Európai Bizottság felé. A magyar kezdeményezésű, súlyosnak minősülő riasztások (195 db) csaknem 50 %-át ruházati termékek (2014-ben 51%), 21,5 %-át villamossági termékek (elektromos termékek, díszvilágítási füzérek, világítóberendezések és kommunikációs és médiaeszközök) (2014-ben 16%), 16%-át játékok és gyermekeknek szánt termékek (2014-ben 16%) tették ki. Tehát idén több veszélyes villamossági terméket vontunk ki a forgalomból, mint tavaly. Ezeknél a termékeknél a fő kockázat az áramütés és az égési sérülés volt. A díszvilágítási füzérek csoportjában a termékek fele (22-ből 11) nem rendelkezett termékazonosító jelöléssel. Ebben az évben élelmiszerrel összetéveszthető termékből 19 fajta forgalmazását tiltottuk meg. Sajnos ebből 8 darab nem tartalmazott a termék azonosításához elegendő információt, ezért ezek a termékek információs céllal lettek továbbítva a RAPEX rendszerébe. 40

41 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A veszélyforrásokat elemezve megállapítható, hogy a legnagyobb kockázat, a termék fajtáknak megfelelően, a sérülés, a fojtás, az áramütés, az égési sérülés, a kémiai veszélyt jelentő tiltott anyagok használata, illetve fulladás veszélye okozta. A piacfelügyelet aktivitását jelzi az is, hogy ebben az évben a RAPEX-be más országok által beküldött riasztásokra 59 reakciót küldtünk. Ez a bejelentett veszélyes termék megtalálását jelenti hazánkban, és elősegíti az elosztási lánc felderítését. Elsősorban a gépjárművekkel kapcsolatos önkéntes intézkedések érintették Magyarországot, és a Nemzeti Közlekedési Hatóság nyilvántartása és aktivitása alapján tudtunk visszajelzést küldeni a Bizottságnak. Néhány, már az Unió más országában betiltott játékot, világítási terméket, élelmiszernek látszó árucikket is sikerült fellelni, és meghozni a szükséges intézkedéseket. Ezek között előfordult már 2011-ben RAPEX-be került termék is. Információcsere az NFH és a kormányhivatalok fogyasztóvédelemért felelős szervezeti egységei között a KPIR (Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer) működtetése Az év során a kormányhivatalok felé tájékoztatásul, illetve a RAPEX termékek felkutatását segítve 1372 db RAPEX rendszerből érkező riasztást továbbítottunk heti összefoglaló táblázatban Továbbá 316 NFH kezdeményezésű riasztást küldtünk szét a KPIR rendszeren keresztül, amelyek közül 94 db műszaki, 220 db könnyűipari, 2 db vegyi termékre vonatkozott 41

42 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Elküldött riasztások megoszlása Hazai riasztások megoszlása 19% 1% 30% 81% 69% nemzetközi hazai Műszaki Könnyűipari Vegyi Információcsere az NFH és a társhatóságok között A KPIR Társhatósági Modulja az NFH és az egyes társhatóságok, tanúsító intézetek közötti gyors információcserét biztosítja. A modulon belül tölthetők le azok a RAPEX formanyomtatványok, amelyek felhasználásával kell a veszélyes terméket bejelenteni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság RAPEX kapcsolattartóján keresztül a RAPEX bizottság felé ben a Társhatósági Modulon keresztül a társhatóságok nem jelentettek be olyan veszélyes terméket, amelyet a RAPEX rendszerbe kellett továbbítanunk. A társhatóságok felé 2015-ben összesen 778 riasztást továbbítottunk, ebből 536 db párhuzamos hatáskört érintett, így azt csak tájékoztatásképpen küldtük tovább az érintett hatóságoknak. 42

43 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A Nemzeti Közlekedési Hatóságnak 226 db riasztást továbbítottunk. A Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztatta az NFH-t a Magyarországon forgalomba hozott vagy forgalmazott jármű vagy járműalkatrész konkrét hibájáról, a veszély jellegéről, az országban való előfordulásáról és a gyártó esetleges visszahívási vagy javítási akciójáról. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak az év során 536 tájékoztatást továbbítottunk, annak érdekében, hogy ellenőrzéseik során kiemelt figyelmet fordítsanak a riasztásokban szereplő termékekre. Az ORFK - nak 3 db, a MKEH -nak 6 db, az OKF részére 7 db riasztást továbbítottunk. Társhatóságoknak továbbított riasztások 2014-ben ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal ORFK OKF Nemzeti Közlekedési Hatóság MKEH Az illetékes piacfelügyeleti hatóságok jelzése alapján az NFH 2015-ben összesen 59 pozitív reakciót küldött a Bizottságnak. Ebből 20 a tagállamok által a Rapex rendszerbe évben bejelentett és a magyar piacon megtalált termékekre vonatkozott. Ezek megoszlása a következő: 2 NFH, 2 kettős hatáskörű (NFH + ÁNTSZ), 16 NKH volt. Az összes pozitív reakcióból a Nemzeti Közlekedési Hatóság 47 értesítést küldött arról, hogy a tagállamok által bejelentett veszélyes gépjárműveket hazánkban is forgalmazták. A további értesítések megoszlása a következő: 8 NFH, 4 kettős hatáskörű (NFH+ÁNTSZ). 43

44 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Laboratóriumi tevékenység TERMÉKBIZTONSÁGI VIZSGÁLATOK A laboratóriumok az év során összesen db vizsgálatot végeztek el. A vizsgálatok elsősorban a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi ellenőrzések műszaki hátterét jelentő vizsgálati feladatokat takarják. Ellenőrzés alá kerültek a termékek biztonsági, minőségi jellemzői, valamint a tisztességtelen kereskedői magatartással öszszefüggő egyes termékjellemzők. A laboratóriumok számára elengedhetetlen az akkreditált státusz fenntartása, melynek érdekében a minőségirányítási rendszerek folyamatos fejlesztésére kerül sor. Az MVL területén májusban sikeresen lezajlott a Nemzeti Akkreditáló Testület által végzett akkreditálási felülvizsgálat, mellyel a laboratórium akkreditált státusza továbbra is fennmaradt. Az ÉVL éves felülvizsgálatára 2016 januárjában kerül sor, melynek eredményeként a Nemzeti Akkreditáló Testület az akkreditált státusz fenntartásáról hoz határozatot. Az MVL a évben is vezetett be új vizsgálati területeket, melyek elősegítik a kitűzött ellenőrzési felada- A évben is tovább folytatódott a már korábbi években is nagy érdeklődést kiváltó laboratóriumok által szervezett Nyílt laboratóriumi napok rendezvénysorozat. Az előző évek tapasztalatai és sikerei indokolták, hogy a lakosság széles rétegeihez eljutva tegye munkáját még ismertebbé a két laboratórium. Mivel a fogyasztóvédelemben kiemelt szerepet kapnak a termékek biztonságosságával, illetve ezzel összefüggésben a jelöléssel, használati útmutatókkal, címkézéssel kapcsolatos kérdések, így ezek megválaszolásával, valamint helyszíni vizsgálatok bemutatásával segítettük a fogyasztók tájékoztatását. A helyszínen játékok, villamos berendezések és sporteszközök vizsgálatainak bemutatása történt meg, valamint ingyenesen végzett közel 350 db vizsgálat keretében napszemüvegek UV szűrésének, valamint bőrrel érintkező fémtárgyak (bizsuk, testékszerek, övek, óraszíjak, stb.) nikkel kioldódásának ellenőrzésére volt lehetősége a fogyasztóknak. A bemutatott vizsgálatok alapján kaptak tájékoztatást a fogyasztók országszerte a legalapvetőbb biztonságossági jellemzőkről, valamint a biztonságos alkalmazás kérdéseiről. A nyílt napok helyszínéül számtalanul szolgáltak az NFH központi épületében elhelyezkedő laboratóriumok, a kitelepüléseknek pedig Pécs, Szeged, Bonyhád, valamint Budapest (Sziget Fesztivál, Westend, Főszezon, Kamaraerdei Ifjúsági Park, Kesztyűgyári nyári tábor, Néptánc és kézműves tábor) adott otthont. A rendezvényeken a megyei kormányhivatalok, a civil fogyasztóvédelmi szervezetek és a média részvételével megtörtént a nyilvánosság bevonása, illetve az információk még szélesebb körű eljuttatása a fogyasztókhoz. A laboratóriumok a évben is kiemelt figyelmet fordítottak az iskolás korosztályok tájékoztatására, így az NFH laboratóriumi helyiségeiben megrendezett nyílt napokon a Budapesti Corvinus Egyetemről, az Általános Vállalkozási Főiskolából, a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központból, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, a Budapesti Gazdasági Egyetemről, a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskolából, az Óbudai Egyetemről, Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskolából, valamint a Szigethalmi Széchenyi István Általános Iskolából is fogadtunk diákokat. Összességében elmondható, hogy a rendezvényeken több ezer fogyasztó érdeklődött a bemutatott vizsgálatok iránt, és kért információt a termékek minőségéről, biztonságáról, valamint a panaszügyintézés módjáról. 44

45 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A Mechanikai és Villamos Laboratórium tevékenysége Az NFH elkötelezett a folyamatos fejlesztés mellett, a bővülő feladataihoz szükséges vizsgálati tevékenységet akkreditált laboratóriumaiban végzi. A Mechanikai és Villamos Laboratórium tevékenységi területén 268 szabványos módszere akkreditált. Kiemelt cél volt a Mechanikai és Villamos Laboratórium MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerint akkreditált státuszának fenntartása. A laboratórium hibapont nélkül teljesítette a vele szemben támasztott követelményeket a NAT felülvizsgálati eljárása során. Fő tevékenységünk keretében az éves vizsgálati programban szereplő témákban villamos termékeken, játékokon és egyéb fogyasztási termékeken végeztünk termékbiztonsági vizsgálatokat. Az EVP alapján a laboratórium 17 termékkör témavizsgálatában vett részt, amiből 3 db saját vállalású témavizsgálat volt. Egyéb vizsgálatok külső megkeresésekre, panasz ki vizs gálás és az akkreditált státusz fenntartása céljából kerültek elvégzésre. A laboratórium 25 alkalommal tartott nyílt napot illetve vett részt rendezvényeken, ahol felhívta a figyelmet a termékek veszélyeire, és mutatott be vizsgálatokat. Emellett 40 bölcsődében és játszóházban tartott előadást a korosztályra jellemző játékok veszélyeiről. A fentiek mellett nyílt napon 593 db, jártasságának bizonyítására, illetve összemérő és körvizsgálatokban 723 db, valamint a 24 média megjelenés alkalmával további 242 db vizsgálatot végzett. Mindösszesen tehát a laboratórium 4399 db vizsgálatot végzett a évben. Laboratóriumi vizsgálatok megoszlása Összesen: Villamos termékek Egyéb fogyasztói termékek Játékok Külső megbízás alapján 45

46 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Villamos termékek biztonsági vizsgálatai A laboratórium 1449 vizsgálatot végzett el különböző villamos termékeken. A termék csoportok közül kiemelkedő számmal szerepeltek a lámpatestek, a fényfüzérek, a mikrohullámú sütők, és a műköröm besugárzó készülékek. További villamos termékek között szerepeltek: töltő készülékek, hősugárzók, úti adapterek, mélykút szivattyúk, rágcsá ló/ro var ri asz tók, valamint hajszárító, hosszabbító, inverter és ventilátor is. A villamos biztonsági vizsgálatok általános tapasztalata a termékcsoportoktól függetlenül kimutatott áramütésés tűzveszély kockázata. A vizsgált villamos termékek 74%-a nem felelt meg a szabvány követelményeinek, ami azt mutatja, hogy sok veszélyes termék található a kereskedelemben. Villamos termékek biztonsági vizsgálatainak megoszlása termékcsoportok szerint Töltőkészülékek Készenléti fogyasztás Lámpatestek Hajkezelők Díszvilágítási fényfűzérek Egyéb villamos termékek A nem megfelelő termékek aránya villamos termékek esetén Töltőkészülékek Hajkezelők Készenléti fogyasztás Díszvilágítási fényfűzérek Lámpatestek Egyéb villamos termékek Nem felelt meg Megfelelt 46

47 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Gyermekjátékok biztonságossági vizsgálatai A különféle gyermekjátékokból a farsangi maszkok és jelmezek, a gyermekek tömegét hordozó játékok, a lövedékes játékok, a játék babák, baba szettek, játék babakocsik, a játék-mobiltelefonok, a mágneses játékok és egyéb játékok termékkörében összesen 909 biztonságossági vizsgálatot végezett a laboratórium. A gyermekeket veszélyeztető kockázati tényező továbbra is a kis alkatrészek okozta fulladásveszély, az égési sérülés veszélye és a nem megfelelő konstrukcióból adódó különböző mechanikai sérülések. A vizsgált játékok 47%-a nem felelt meg a szabvány követelményeinek. Játékok biztonságossági vizsgálatainak megoszlása termékcsoportok szerint Farsangi maszkok, jelmezek Játék babák, baba szettek, játék babakocsik Távirányitós játék Gyermekek tömegét hordozó játékok Játék-mobiltelefonok Egyéb játékok A nem megfelelő termékek aránya játékok esetén Farsangi maszkok, jelmezek Gyermekek tömegét hordozó játékok Játék babák, baba szettek, játék babakocsik Játékmobiltelefonok Távirányitós játék Egyéb játékok Nem felelt meg Megfelelt 47

48 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Egyéb fogyasztási termékek biztonsági vizsgálatai A laboratórium 348 vizsgálatot végzett csecsemő és kisgyermek ruházati termékeken és lábbeliken, gyermekgondozási cikkeken és öngyújtón. Továbbá külső vizsgálat keretében volt több járóka, mágnes, körömszárító és fényforrás valamint kerti szék vizsgálat is. A veszélyeket tekintve a ruházati termékeknél és a lábbeliknél a leváló díszítőelemek lenyelése vagy leszippantása okozhat fulladást, a magas etetőszékeknél a legnagyobb veszélyt a felborulás jelenti, de ezen kívül az ujjak beszorulása, becsípődése is veszély forrás. Egyéb fogyasztási termékek biztonsági vizsgálatainak megoszlása termékcsoportok szerint Csecsemő és kisgyermek ruházati termékek és lábbelik Gyermekgondozási cikkek Vegyes fogyasztási cikkek A nem megfelelő termékek aránya egyéb fogyasztási termékek esetén Csecsemő és kisgyermek ruházati termékek és lábbelik Gyermekgondozási cikkek Vegyes fogyasztási cikkek Nem felelt meg Megfelelt 48

49 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TÁMOP és KEOP projekt keretében végzett vizsgálatok A Mechanikai és Villamos Laboratórium a piacfelügyelet által koordinált vizsgálatokon kívül saját témavizsgálatokat is szervezett, valamint projektek keretében is végzett vizsgálatokat, amelyeket szintén maga szervezett és bonyolított le. Az elmúlt év két legnagyobb horderejű vizsgálata a KEOP keretében valósult meg. Mindkét vizsgálat célja a fogyasztók környezettudatos szemléletének erősítése volt. Az egyik vizsgálat 30 féle kompakt fénycső és LED-es fényforrás fényhasznosításának összehasonlító vizsgálata volt, amely kiterjedt a gyártók által megadott paraméterek valódiságának vizsgálatára is. Az eredmények alapján a vásárlók könnyen összehasonlít hat ják a fényforrásokat, és látszik az is, hogy a LED-es fényforrások általában magasabb fényhaszno sí tást, azaz magasabb hatásfokot kínálnak. A másik vizsgálat keretében a mobiltelefon-töltők és az informatikai berendezések fogyasztását mértük. A mobiltelefon töltőknél arra voltunk kíváncsiak, hogy menynyit fogyasztanak, hogyha a táphálózaton hagyjuk őket, míg az informatikai készülékeknél a kikapcsolt, a készenléti, és a tétlen állapoton túl mértük a teljesítményfelvételt többféle terhelés mellett is. A vizsgált készülékek felölelték az otthon és irodában használt főbb informatikai készülékeket úgymint asztali számítógép, monitor, notebook és nyomtató. Mindegyikből több különböző generációból származó, különböző technológiájú vagy különböző kategóriájú készüléket vizsgáltunk. A vizsgálat célja, hogy felhívjuk a figyelmet arra, mennyit spórolhatunk a készülékek tudatos használatával. Emellett a mérések jól mutatják azt is, hogy többszörös különbségek vannak a különböző generációból vagy időszakból származó készülékek fogyasztása között. A legkiszolgáltatottabb korosztály a gyermekek, ezért az ő testi épségük, egészségük védelme mindig is kiemelt feladat volt. Ehhez kapcsolódóan a TÁMOP keretében zajlott a lövedékes játékok valamint a labor saját szervezésében a farsangi maszkok és jelmezek továbbá a gyermekek tömegét hordozó játékok vizsgálata. A TÁMOP keretében 20 bölcsődét és 20 játszóházat megyénként egyet-egyet is meglátogattunk, célunk az volt, hogy az ott található játékszerek biztonságosságát a helyszínen szemrevételezéssel és a magunkkal vitt eszközökkel megvizsgáljuk. Az intézmények a tanácsok és tájékoztató anyagok mellett egy vizsgálóhengert is kaptak, amivel ők is kiszűrhetik a három év alatti korosztály számára veszélyes kis alkatrészeket. 49

50 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az akkreditált státusz fenntartásához szükséges vizsgálatok Az akkreditált státusz fenntartásához a folyamatos fejlesztésen, ellenőrzésen kívül az eredmények megbízhatóságának megőrzéséhez nagyszámú vizsgálat szükséges. A jártassági és összemérő vizsgálatok száma 418 volt, és a minőségirányítási rendszerben 227 pontosságellenőrzést végzett a laboratórium műszereken és berendezéseken. Az akkreditálási felülvizsgálat során pedig 68 vizsgálatot végzett a státusz meghosszabbítása érdekében. A laboratórium a tavalyi évben is részt vett nemzetközi körvizsgálatban, melyet az LGC szervezett. A más országok laboratóriumaival való összemérés során a 36 induló labor között kiváló eredményt ért el, ami biztosítja a magas szakmai színvonalat a fogyasztók védelme érdekében. Nyilvánosság tájékoztatása A fogyasztóvédelem területén is kiemelten fontos a megelőzés, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a fogyasztók tájékoztatására. A Mechanikai és Villamos Laboratóriumhoz érkező megkeresések magas számából látható, hogy a sajtó részéről is nagy az érdeklődés a veszélyes termékek illetve az olyan termékek bemutatása iránt, amelyek valamilyen módon megkárosíthatják a fogyasztót. A fogyasztók széles körű tájékoztatása érdekében így minden felkérésnek eleget téve a laboratórium rendszeresen jelen van a vezető, és a kisebb médiumokban is, mind élő, mind előre rögzített műsorokban. Akár párhuzamosan, vagy egy-két nap eltéréssel több csatornán is látható egy téma, illetve egy csatornán több műsor is foglalkozik vele, így bármelyik adó műsorát is nézik a fogyasztók találkozhatnak a veszélyforrást jelentő termékekkel. 50

51 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG AZ ÉLELMISZER ÉS VEGYIPARI LABORATÓRIUM TEVÉKENYSÉGE Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium (a továbbiakban: Laboratórium) a fogyasztóvédelmi hatóság feladat- és hatáskörének megfelelően minőségi és biztonságossági vizsgálatokat egyaránt végez az egyes termékcsoportok függvényében. Az élelmiszerek tekintetében a megtévesztő jelölések feltárása (illetve ezzel összefüggésben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése) a hatóság alapvető feladata, míg az egyéb termékcsoportok vonatkozásában elsősorban termékbiztonsági vizsgálatok végzése s ezáltal a veszélyes termékek piacról történő kiszűrése történik. Mindemellett az élelmiszereken kívüli termékcsoportok esetében is sor kerül számos minőségi paraméter vizsgálatára is a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat minimalizálása céljából. A Laboratórium az MSZ EN ISO/IEC szabvány szerint akkreditált laboratórium. Jelenleg több mint 300 vizsgálati módszerrel és 456 vizsgálati paraméterrel rendelkezik, a termékcsoportok széles körére irányulóan. Az akkreditált státuszt 2013 februárjában szerezte meg 4 évre szólóan és azóta is fenntartja a sikeresen lezajlott éves felülvizsgálatot követően. A Laboratórium az éves Ellenőrzési és Vizsgálati Program szerint ellátja a fogyasztóvédelmi hatóság termékbiztonsági- és termékminőségi ellenőrzéseivel összefüggő és azokhoz alapot szolgáltató laboratóriumi vizsgálatokat. Ez a évet tekintve 10 db témavizsgálatot jelentett, melyből 7 db a Laboratórium saját vállalású vizsgálata volt. Ezen túlmenően maradéktalanul teljesítette az alkalomszerűen adódó, fogyasztói panaszokból és külső megbízásokból származó megkeresésekhez fűződő vizsgálatokat, valamint a dohánytermékek nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat, melyek folyamatos tevékenységként könyvelhetőek el. Feladatai közé tartozik továbbá a Magyar Termék Nagydíj Pályázathoz kapcsolódó vizsgálatok teljesítése is, tekintve, hogy a Laboratórium vizsgálóbázisként szerepel e tevékenységben. Fentieken túl a Laboratórium kiemelkedő szerepet töltött be a évben megvalósuló KEOP és a TÁMOP projektek kivitelezésében, melyek keretében számos termék-összehasonlító vizsgálatot végzett a fogyasztók széleskörű tájékoztatása céljából. A Laboratórium az év során összesen db vizsgálatot végzett, melyből db vizsgálat szolgáltatta a témavizsgálatokhoz, fogyasztói panaszokhoz, termék-összehasonlító vizsgálatokhoz, külső megbízásos vizsgálatokhoz, valamint a Magyar Termék Nagydíj Pályázat éves utóellenőrzéseihez, illetve új pályázatainak elbírálásához szükséges alapokat. A fennmaradó 947 db vizsgálat az akkreditált státusz fennmaradásához szükséges belső ellenőrző vizsgálatokat, körvizsgálatokat és laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálatokat foglalja magába. A felsorolt vizsgálatok termékcsoportonkénti megoszlása a következő: 51

52 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A évi vizsgálatok termékcsoportok szerinti megoszlása A Laboratórium éves tevékenységét az alábbi pontokban foglaljuk össze. Ellenőrzési és Vizsgálati Program keretében végzett vizsgálatok: Élelmiszeripari termékek vizsgálatai Élelmiszerek szempontjából a témavizsgálatok sorában kiemelkedő jelentőségű volt az évben a mentes jelöléssel ellátott termékek, a probiotikus és egyéb étrend-kiegészítők illetve a pezsgőtabletták, a csokoládé Mikulás és húsvéti figurák vizsgálata, és nem utolsó sorban a szezonális nyári időszakban jellemző termékek közül a sörök is ellenőrzés alá kerültek. Élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos témavizsgálatok termékcsoportok szerinti megoszlása 52

53 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Ezen témavizsgálatoknál a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellenőrzése és kiküszöbölése érdekében végzett vizsgálatokat a laboratórium. A diétás étrendhez illeszkedő, illetve mentes élelmiszerek című témavizsgálat keretében a jelölés függvényében vizsgálat alá került a laktóztartalom, a gluténtartalom, a szójatartalom, a tartósítószertartalom, a mesterséges színezék tartalom és a nátriumtartalom is a különböző termékekben. Ennek során összesen 93-féle terméken 120 db laboratóriumi vizsgálat elvégzésére került sor. A vizsgálatok eredményeként megállapításra került, hogy 2-féle termék nem elégítette ki a követelményeket: egy laktózmentes, valamint egy gluténmentes élelmiszer, mely utóbbinál annak gluténtartalma haladta meg a vonatkozó határértéket. A probiotikus és egyéb étrend-kiegészítők és pezsgőtabletták vizsgálata során az ellenőrzés alá vont 54- féle termék közül 9-féle probiotikus és 45-féle egyéb étrend-kiegészítő (tabletta, pezsgőtabletta, rágótabletta) készítmény volt. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a terméken feltüntetett egyes öszszetevő-mennyiségi adatok megfelelnek-e a valósághű tájékoztatás követelményének. A vizsgált 54-féle termék közül 3-féle készítmény nem felelt meg a követelményeknek: egy vitaminokat tartalmazó készítmény és 2-féle összetételi jelölésük alapján mikroorganizmusokat tartalmazó étrend-kiegészítő. A csokoládék vizsgálata során a csokoládé, illetve tejcsokoládé megnevezésű termékek (húsvéti csokoládé figurák, illetve Mikulás csokoládé figurák) ellenőrzése került középpontba, valamint az ilyen megnevezésű, de kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz felirattal kiegészített termékek is tárgyát képezték a vizsgálatnak. A 40-féle mintavételezett és megvizsgált csokoládé figurából 20-féle húsvéti csokoládé nyuszi figura és 20-féle Mikulás csokoládé figura közül 1-féle húsvéti csokoládé nyuszi figura nem elégítette ki a vonatkozó követelményeket. Azonban pozitív tapasztalatként elmondható, hogy a Mikulás csokoládé figurák vizsgálata során valamennyi termék megfelelt a vonatkozó Magyar Élelmiszerkönyvi előírásnak, beleértve azon gyártó termékét is, mely a húsvéti csokoládé nyuszi figura ellenőrzésen nem felelt meg a csokoládé megnevezésre vonatkozó követelménynek. A szezonális nyári időszakban jellemző termékek közül a sörök ellenőrzése során 28-féle világos sör, 2- féle félbarna sör, 6-féle barna sör és 4-féle ízesített sör vizsgálatára került sor. A Laboratórium összesen 40- féle termék vizsgálatát végezte el a megtévesztő jelölés tükrében elsősorban az alkoholtartalomra fókuszálva annak megállapítására, hogy a címkén feltüntetett értékek megfelelnek-e a termék valós alkoholtartalmának. Az Élelmiszerkönyv előírásait figyelembe véve a nem ízesített sörök kivételével a szín meghatározására is sor került, arra vonatkozóan, hogy a címkén megjelölt világos, barna, illetve félbarna sör megnevezés megfelel-e az Élelmiszerkönyvben meghatározott kategóriáknak. Az előzőeken túlmenően, a minőségi jelzővel ellátott sörök esetén az extrakttartalom meghatározására is sor került. A sörökre vonatkozó vizsgálat pozitív eredménnyel zárult, ugyanis a vizsgált termékek esetén valamennyi termék kielégítette a vonatkozó követelményeket. A vizsgálat eredményeit az alábbi ábra foglalja össze. Élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos témavizsgálatok eredményei 53

54 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Kozmetikai termékek vizsgálata Kozmetikai termékek köréből az arc-és hajápolási termékek, illetve hajfestékek vizsgálata (107-féle mintán 1031 db vizsgálat), valamint a szezonális téli időszakban jellemző termékek közül az ajakápolók ellenőrzése (17-féle mintán 34 db vizsgálat) emelhető ki a év témavizsgálatai közül laboratóriumi vizsgálatok szempontjából. E termékeknél elsősorban biztonsági vizsgálatok végzése (mikrobiológiai tisztaság, nehézfém tartalom, illetve egyes fényvédő komponensek tartalmának meghatározása) történt meg. A laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján kifogásolásra került a hajápolási termékek közül 2-féle gyógynövény tartalmú sampon és balzsam, melyek nem elégítették ki a mikrobiológiai tisztaságra vonatkozó követelményeket. Kozmetikai termékekkel kapcsolatos témavizsgálatok termékcsoportok szerinti megoszlása Kozmetikai termékekkel kapcsolatos témavizsgálatok eredményei 54

55 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Vegyipari termékek vizsgálata A Laboratórium által vizsgált vegyipari termékek csoportját a évben a szezonális téli időszakban jellemző termékek közül a téli szélvédőmosó- és fagyálló folyadékok köre képezte. Az ellenőrzés célja, hogy a feltüntetett dermedéspont értékek a valóságnak megfelelnek-e. A Laboratórium 32-féle mintán vizsgálta meg a kristályosodás kezdeti hőmérsékletét, azaz a dermedéspontot. A vizsgálatban 9-féle fagyálló folyadék és 23-féle téli szélvédőmosó folyadék szerepelt, amelyek közül 6-féle téli szélvédőmosó folyadék és 2- féle fagyálló folyadék fagyáspontja nem felelt meg a címkén feltüntetett hőmérsékleti értéknek. Gyermekjátékok és gyermekápolási cikkek vizsgálata A Laboratórium vizsgálatai között évről-évre kiemelkedő jelentőséggel bír a gyermekjátékok vizsgálata, hiszen a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezen termékcsoport körében minden évben magas a kifogásolási arány. Gyermekjátékok és gyermekápolási cikkekkel kapcsolatos témavizsgálatok termékcsoportok szerinti megoszlása A évben tervezetten kerültek vizsgálat alá tiltott ftálsav-észter típusú lágyítószer-tartalomra vonatkozóan az úszógumik, strandlabdák, egyéb felfújható vízi játékok, vízi eszközök (41-féle mintán 369 db vizsgálat); a tapadókorongos játékok (15-féle mintán 72 db vizsgálat); a lövedékes játékok (15-féle mintán 45 db vizsgálat). 55

56 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A 33-féle mintavételezett felfújható strandjáték között 1 db termék DINP lágyítószer tartalma a határérték közel 500-szorosa volt, illetve a fúvóka DEHP tartalma is meghaladta a 0,1 tömegszázalékos határértéket, valamint a 8-féle játéknak nem minősülő vízi eszköz közül szintén 1 db fúvókája 25 tömegszázalékban tartalmazott DEHP lágyítószert a megengedett maximális 0,1 tömegszázalékos határérték helyett. A 15-féle megvizsgált tapadókorongos játék esetén 4 db termék DEHP tartalma haladta meg a megengedett határértéket, ezek közül 3 db játéknál a tiltott lágyítószerek mennyisége a vonatkozó határérték több százszoros mennyiségében fordult elő, míg egy terméknél 0,134 tömegszázalék volt a mért érték a megengedett 0,1- hez képest. A Játékok biztonságosságának laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése c. éves témavizsgálatban ellenőrzés alá kerültek többek között a lövedékes játékok, a fürdőjátékok, a játékbabák tiltott ftálsavészter típusú lágyítószer-tartalomra vonatkozóan, illetve a buborékfújók mikrobiológiai tisztaságra irányulóan (összesen 45-féle mintán 168 vizsgálat). A vizsgálat során összesen 32-féle termék nem felelt meg a vonatkozó előírásoknak. A gyermekgondozási cikkek ellenőrzése során vizsgálatra került 10-féle pelenkázó lap, melyek közül 1-féle termék tiltott lágyítószer-tartalma meghaladta a vonatkozó határértéket. A mintavételezett és megvizsgált lövedékes játékok közül 4-féle termék tartalmazott a megengedett határérték feletti tiltott lágyítószert. Gyermekjátékok és gyermekápolási cikkekkel kapcsolatos témavizsgálatok eredményei 56

57 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Könnyűipari termékek vizsgálata Könnyűipari termékek közül az év folyamán 48-féle textilipari termék (fürdőruha, valamint sapka, sál és kesztyű) ellenőrzése történt meg nyersanyag-összetétel és rákkeltő aromás amin tartalom vonatkozásában. Ennek eredményeként megállapításra került, hogy a fürdőruhák közül 1-féle termék nem felelt meg a címkén jelölt nyersanyag-összetételnek, hiszen a termék a címkéjén feltüntetett poliészter, elasztán nyersanyag-összetétel helyett a termék poliamid, elasztán szálkeverékből készült. A mintavételezett 28-féle sapka, sál és kesztyű esetében 3-féle sapka, 2-féle sál és 5-féle kesztyű szálösszetétele a címkén nem megfelelően került jelölésre. A könnyűipari termékek közül továbbá ellenőrzés alá esett a nyári időszakban 20-féle napszemüveg, a téli időszakban 13-féle síszemüveg a fényáteresztés és UV -szűrés tekintetében. A vizsgált 20-féle napszemüveg közül 3-féle nem felelt meg a vonatkozó szabványban előírt követelménynek, melyek közül egy termék 2. kategóriának bizonyult a címkén feltüntetett 3. kategóriával szemben, másik esetben a termék egyik lencséje a jelölt 3. kategória helyett 4. kategóriának minősült, a harmadik terméknél pedig annak bal lencséje nem szűrte megfelelően az UV-sugarakat a teljes UVtartományra végzett vizsgálaton. A vizsgált síszemüvegek esetében nem került feltárásra nem megfelelőség. Az előzőeken túlmenően szintén vizsgálat alá esett az év során 39-féle bőrrel érintkező termék (fülbevaló, nyaklánc, bőr karkötő, bőr pénztárca stb.), melyek esetén a Cr (VI) tartalom, a tiltott aromás amin tartalom mérésére, valamint nikkel kioldódás vizsgálatára került sor. A vizsgált termékek közül 3-féle bőrtermék esetében volt kimutatható a megengedett határérték feletti Cr (VI) tartalom. Könnyűipari termékekkel kapcsolatos témavizsgálatok termékcsoportok szerinti megoszlása 57

58 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Könnyűipari cikkekkel kapcsolatos témavizsgálatok eredményei Dohányipari termékek A 39/2013.(II.13.) Korm. rendelet alapján a Laboratórium folyamatosan végzi és koordinálja cigaretták esetén a kátrány-, nikotin-, és szénmonoxid hozam ellenőrzésével kapcsolatos mintavételt és vizsgálatokat. A Laboratórium által az év során ellenőrzött, összesen 20-féle cigaretta közül egyetlen termékkel szemben sem merült fel kifogás a címkén jelölt értékhez képest. TÁMOP és KEOP projekt keretében végzett vizsgálatok A Laboratórium kiemelt szerepet töltött be a évben megvalósuló KEOP és a TÁMOP projektek kivitelezésében. A projektek keretében mindösszesen 141-féle mintán db vizsgálat elvégzésre került sor az alábbiak szerint: A KEOP projekt keretén belül a Laboratórium különböző termék-összehasonlító vizsgálatokat végzett, hogy segítse a fogyasztók tudatos vásárlását környezetvédelmi szempontok alapján is. Ennek tükrében sor került a hagyományos és környezetbarát mosogatószerek összehasonlító vizsgálatára hatékonysági és gazdaságossági szempontok figyelembe vételével (22-féle mintán 132 db vizsgálat), továbbá a hagyományos és környezetbarát mosószerek összehasonlító vizsgálatára minőségük és hatékonyságuk szempontjából (20-féle mintán 200 vizsgálat), valamint a hagyományos és környezetbarát vízkőoldószerek összehasonlító vizsgálatára hatékonyságuk alapján (20-féle mintán 100 vizsgálat). 58

59 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A KEOP projekt során összehasonlításra kerültek nedvszívóképességre vonatkozóan különböző pelenkák, papírzsebkendők, WC-papírok (27-féle mintán 27 vizsgálat). A TÁMOP projekt keretén belül számos olyan vizsgálat elvégzésére került sor, mely hozzájárul a fogyasztók egészségtudatos magatartásának elősegítéséhez. Ennek keretében összehasonlításra került az energiaitalok és kávék koffein tartalma (30 -féle mintán 75 vizsgálat), valamint a különböző gyermek alsóneműk, illetve női és férfi alsóneműk vizsgálatára is sor került nyersanyag-összetételre és tiltott azoszínezékre irányulóan (22-féle mintán 506 vizsgálat). KEOP és TÁMOP projekt keretén belül végzett vizsgálatok termékcsoportok szerinti megoszlása Mindemellett a TÁMOP projekt keretén belül 40- féle helyszínen 20 bölcsödében, 20 játszóházban a Laboratórium dolgozói látogatásokat tettek, a játékok higiénés állapotának felmérése céljából. A Laboratórium a projekt keretén belül közreműködött különböző oktatásokban az egészségtudatosság témakörében, így ennek keretében részt vett 6 db általános iskolai és 5 db középiskolai oktatáson. Magyar Termék Nagydíj Pályázattal kapcsolatos vizsgálatok A Laboratórium feladatai között szintén kiemelkedő jelentőséggel bír a Magyar Termék Nagydíj Pályázatban való részvétel, amelyben vizsgálóbázisként szerepel. Ennek keretében a Laboratórium összesen 391 db vizsgálatot végzett el főként kozmetikai területen egyrészt utóellenőrzések, másrészt új pályázatok elbírálásának céljából. 59

60 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Akkreditált státusz fenntartásához szükséges vizsgálatok A Laboratórium akkreditált státuszának fenntartásához elengedhetetlen a jártasságának folyamatos igazolása. A megbízhatóság bizonyítására megfelelő számú körvizsgálat, illetve laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálat, referencia anyagminta mérése, valamint belső ellenőrző vizsgálat végzése szükséges. Az akkreditált státusz biztosításához a Laboratórium ennek érdekben a évben 947 db vizsgálatot végzett el. Dohánytermékek nyilvántartásba vétele A fenti tevékenységeken túlmenően, a Laboratórium egész évben folyamatosan végezte a dohányipari termékek regisztrációjával kapcsolatos feladatokat a 39/ (II.13.) Korm. rendeletnek megfelelően, mely által összesen 634-féle dohánytermék nyilvántartásba vétele történt meg a évben. Egyéb tevékenységek A Laboratórium a évben is szerepet vállalt és tájékoztatást nyújtott tv műsorokban, internetes portálokon, valamint rádióműsorokban a vizsgálatokról öszszeállított sajtóközleményekkel kapcsolatosan. Mindemellett az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium számos fórumon képviselte szakmai állásfoglalását egyes Magyar Szabványügyi Testület Műszaki Szabványosító Bizottságoknak, valamint a Magyar Élelmiszerkönyvi Szakbizottságoknak tagjaként. 60

61 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Szolgáltatás ellenőrzési tevékenység KERESKEDELEM- ÉS SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉS Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó vizsgálata, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira A fogyasztóvédelmi hatóság a korábbi évek gyakorlatát követve 2015-ben is ellenőrizte az árfeltüntetési kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezések megtartását, kiemelt figyelmet fordítva az akciós értékesítésekre. A vizsgált területek kiszélesítésével - a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő jogainak megfelelő biztosítása, valamint anyagi érdekeinek védelme érdekében - az volt a célunk, hogy a kereskedők, vállalkozók bárhol, bármikor számíthassak hatósági jelenlétre, amelynek eredményeként jogkövető magatartásuk további javulását reméltük. A témavizsgálat során nagy hangsúlyt kaptak azon üzlettípusok, amelyekben a megelőző év eredményei nagyszámú szabálytalanságot jeleztek, továbbá olyan új kereskedelmi területek vizsgálatára is sor került, ahol korábban nem voltak rendszeres hatósági ellenőrzések, így 2015-ben összesen 34 területet vontak górcső alá a kormányhivatalok. A témavizsgálat keretében a kormányhivatalok a megvételre kínált termékek eladási árának, egységárának, akciós eladási árának, akciós egységárának, illetve a különböző szolgáltatások díjának feltüntetésére vonatkozó jogszabályi előírások megtartását ellenőrizték. Az ellenőrzés magába foglalta a húsvéti, karácsonyi ünnepek szezonális termékeinek vizsgálatát is, továbbá kiterjedt az árfeltüntetés ellenőrzésén túlmenően az üzletek általános kereskedelmi feltételeinek, valamint a hatósági vizsgálatok által letiltott, már forgalomból kivont termékek felkutatására, ellenőrzésére is. A vizsgálatokra valamennyi kormányhivatal részvételével január december 31. között került sor, melynek keretében március április 3. között a húsvéti szezonális termékek, valamint november december 18. között a karácsonyi szezonális termékek fokozott ellenőrzése történt. A témavizsgálat során összesen kereskedelmi egység ellenőrzésére került sor, amelyek 41%-ában, azaz összesen egységben tapasztaltak valamilyen jogsértést az ellenőrzést végzők. Az elmúlt 5 évben lefolytatott vizsgálatok adatai alapján a rendszeres hatósági ellenőrzések eredményeként összességében a kifogásolási arány lassú ütemű javulását állapíthatjuk meg. Vizsgált egység Ellenőrzött terület Kifogásolt egység Kifogásolási arány % % % % % 61

62 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Amíg az eladási ár tekintetében az ellenőrzések 15%- ában fordult elő szabálytalanság, addig az egységár vonatkozásában a kifogásolási arány 32% lett. Akciós eladási árak ellenőrzésénél ez a mutató 10%-os, illetve akciós egységár esetében 9%-os volt. A korábbi évekhez hasonlóan 2015-ben is az egységár feltüntetésével kapcsolatban tárták fel a legtöbb szabálytalanságot a felügyelők. Minden ártípus vonatkozásában a kifogások jellemzően az árfeltüntetések hiányából adódtak. A különböző szolgáltatások díjait tekintve a vizsgált (298) szolgáltatók 8%-a nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek. Az árak, illetve szolgáltatási díjak feltüntetésének kifogásolási arányait szemlélteti az alábbi táblázat 5 év vonatkozásában. kifogásolási arányok eladási ár egységár akciós eladási ár akciós egységár szolgáltatás díja % 38% 16% 9% 16% % 36% 12% 12% 10% % 34% 11% 9% 11% % 32% 10% 8% 13% % 32% 10% 9% 8% Az ellenőrzési adatok alapján megállapítható, hogy a jogsértések aránya a különböző ártípusoknál többnyire javuló tendenciát mutat. A témavizsgálat során a munkatársak által ellenőrzött üzletekben összesen ár, illetve szolgáltatási díj feltüntetését ellenőrizték, és esetben állapítottak meg valamilyen jogsértést A vizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok öszszesen alkalommal, db terméket próbavásároltak, amelyből db akcióval érintett termék volt. A próbavásárlások során jogsértést esetben, db termékkel kapcsolatban állapítottak meg az ellenőrzést végzők. A próbavásárlások során 517 alkalommal számoltak többet a vásárolt termékekért, amellyel Ft értékben okoztak anyagi sérelmet, így a többletszámolás egy esetre jutó átlagos mértéke 198 Ft volt. Az előző évek ellenőrzési adatai kapcsán elmondható, hogy mind a próbavásárlások kifogásolási aránya, mind az átlag többletszámolás mértéke változatosan alakult, amelyet az alábbi táblázat szemléltet. próbavásárlások kifogásolási aránya átlag többletszámolás % 237 Ft % 72 Ft % 123 Ft % 207 Ft % 198 Ft A többletszámolás leggyakoribb oka a csomagolóanyag termék tömegébe történő belemérése volt (252 eset), amely leginkább a kisebb élelmiszerüzletekben (135 eset), valamint az élelmiszer áruházláncokban (42 eset) fordult elő. Ugyanakkor még mindig gyakori a feltüntetettnél magasabb áron történő értékesítés (100 eset), és az akció során az akciós árnál magasabb áron történő értékesítés is (109 eset). 62

63 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Az ellenőrzések átfogó jellegére tekintettel, azok fontos szempontját képezte az általános kereskedelmi előírások megtartásának vizsgálata is, amely során azt tapasztalták az ellenőrzést végzők, hogy azokat a vizsgált egységek majdnem hiánytalanul betartották, így a témavizsgálat keretén belül összesen 573 esetben észleltek valamilyen ezzel kapcsolatos szabálytalanságot az ellenőrzött egységekben. Legtöbb esetben (23%) még mindig a kisebb élelmiszerüzletekben fordultak elő hiányosságok. A témavizsgálat során az ellenőrzés alá vont üzletből mindössze 23 üzlet üzemeltetői nem tájékoztatták a vásárlókat az üzletük aktuális nyitvatartási idejéről, illetve az abban bekövetkező esetleges változásokról. A megelőző évi adatokat (16 üzlet) figyelembe véve ugyan romlás tapasztalható, de ez leginkább annak tudható be, hogy tágabb ellenőrzési területet fedett le a témavizsgálat. Fontos vizsgálati szempontként említhető a vásárlók könyvével kapcsolatos jogszabályi előírások ellenőrzése. A kormányhivatalok munkatársai 27 esetben tapasztalták, hogy a kereskedők egyáltalán nem rendelkeznek vásárlók könyvével, 35 esetben pedig azt állapították meg, hogy a vásárlók könyvével rendelkező vállalkozások azokat nem hitelesíttették. A helyszíni ellenőrzések során továbbra is hiányosságként tapasztalták az ellenőrök, hogy a vásárlók könyvét a tevékenységet folytató vállalkozások nem jól látható és nem könnyen hozzáférhető helyen helyezték el (243 eset). A fogyasztók életét, testi épségét veszélyeztető, KPIR/RAPEX nyilvántartásában szereplő termékek közül a vizsgálat ideje alatt összesen 301 db letiltott termék forgalmazását 54 üzletben tapasztalták a felügyelők. Azon kifogásolt kereskedelmi egységeknél, ahol első alkalommal fordult elő szabálytalanság figyelemmel arra, hogy a területen főként a kis- és középvállalkozások jelenléte a jellemző a 1662 esetben kizárólag kötelezést tartalmazó határozat került kiadásra. Fogyasztóvédelmi bírság és egyben kötelezésről szóló határozat 562 esetben került kiadásra. 381 vállalkozás tekintetében a kormányhivatalok kizárólag fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki. A fogyasztóvédelmi hatóság összesen Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartotta indokoltnak a szabálytalanságokat elkövető vállalkozásokkal szemben. 63

64 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzése A fogyasztóvédelmi hatóság a 2015-ös évben is a megelőző évekhez hasonlóan országos témavizsgálat keretein belül, 8 hónapon keresztül ellenőrizte a kereskedelmi egységekben a szavatossági, illetve jótállási jogokkal kapcsolatos kifogások intézését. A témavizsgálat részét képezték a próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzések, valamint a témában a kormányhivatalokhoz beérkező fogyasztói beadványok egységes szempontok alapján történő vizsgálata is. Az ellenőrzésre a április 6. és november 27. közötti időszakban került sor, valamennyi kormányhivatal részvételével. Az így kialakult 45%-os kifogásolási arány a 2014-es év adataihoz képest jelentős csökkenést jelent, mivel a korábbi évben ugyanezen szempontok alapján a kifogásolási arány 56% volt. A kifogások jelentős része (109 darab) továbbra is abból adódott, hogy a kereskedők a fogyasztói kifogásról egyáltalán nem vettek fel jegyzőkönyvet. A felvett 300 db jegyzőkönyvből 75 db hiányos tartalmú volt a kötelező tartalmi elemek vonatkozásában, így a kifogásolási arány e tekintetben 25% lett. A fogyasztói kifogásokról felvett jegyzőkönyvek összesen 409 alkalommal kerültek ellenőrzés alá, melynek során a kormányhivatalok munkatársai 184 esetben tapasztaltak jogsértést a jegyzőkönyv meglétével, valamint azok tartalmi elemeivel kapcsolatosan. A 2015-ös évben a kormányhivatalok összesen 562 darab jótállási jegy tekintetében folytattak le ellenőrzést. A jótállási jegy kiállításával kapcsolatos kereskedői gyakorlatokkal összefüggésben a kormányhivatalok 321 alkalommal, tehát az esetek 57%-ában feltártak valamilyen jogsértést; a 2014-es vizsgálati időszakban a jótállási jegyek tekintetében 63% volt a kifogásolási arány, vagyis e szempontok esetében is javulás tapasztalható. A kifogásolások egy része abból adódott, hogy a kereskedő egyáltalán nem adott át jótállási jegyet a fogyasztónak (135 esetben), többségében azonban az átadott jótállási jegy tartalmi hiányossága(i) miatt került sor a jogsértés megállapítására (186 esetben). Összesen 2179 esetben vizsgálták a kormányhivatalok azt, hogy a szavatossági, illetve a jótállási jogokkal kapcsolatosan a vállalkozások által a fogyasztóknak adott tájékoztatások megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellenőrzése során 419 esetben állapítottak meg jogsértést. A vizsgált időszakban kialakult 19%-os kifogásolási arány, a korábbi adatokhoz hasonlóan szintén javulást mutat, mivel 2014-ben 20%- os jogsértési arány volt tapasztalható. Összesen 914 alkalommal vizsgálták a témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok a helyszíni ellenőrzések során a vásárlók könyvének meglétét, illetve hogy az adott kereskedelmi egységben a jogszabályoknak megfelelően került-e kihelyezésre a vásárlók könyve. Ennek során 76 esetben tártak fel valamilyen hiányosságot az ellenőrzést végző munkatársak, így a kifogásolási arány 8%-os volt, ami a évi adatokhoz képest (6%) enyhe mértékű negatív változást mutat. A vásárlók könyvébe tett fogyasztói bejegyzések intézését összesen 1006 alkalommal ellenőrizték az eljáró kollégák. Ezen szempont alapján a kormányhivatalok munkatársai összesen 157 ügyben tapasztaltak valamilyen hiányosságot, vagyis a kifogásolási arány 16% lett, amely megegyezik a korábbi év adatával. A kormányhivatalok beszámolói alapján elmondható, hogy az ellenőrzések során indult hatósági eljárások összesen 784 alkalommal tártak fel valamilyen jogsértést. A közigazgatási jogkörben meghozott határozatok több mint fele (554) kizárólag kötelezést tartalmazott. 229 esetben a kormányhivatalok kötelezést és bírságot is tartalmazó határozatot hoztak. Kizárólag bírságot megállapító határozatot a 2015-ös témavizsgálat keretében csupán egyetlen alkalommal hoztak a kormányhivatalok. A kormányhivatalok beszámolói szerint a határozatokban megállapított bírságok országosan összesen ,- Ft összegben kerültek kiszabásra. 64

65 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A 2014-es évben a szavatossággal és jótállással kapcsolatos jogszabályi környezet átalakulásából fakadóan jelentős növekedés volt megfigyelhető a kifogásolási arányok esetében. Azonban a 2015-ös évben a fogyasztóvédelmi hatóság hatékony munkájának különösen a prevenciós jellegű tájékoztatási tevékenység kifejtése eredményeként sikerült a jogsértéseket jelentős mértékben csökkenteni. Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzése Az ellenőrzések lefolytatására március 30. és december 31. közötti időszakban került sor valamennyi kormányhivatal részvételével. A témavizsgálat során a kormányhivatalok munkatársai 180 árubemutatón végeztek hatósági ellenőrzést, amelyből 89 esetben tártak fel valamilyen jogsértést, így a kifogásolási arány 49%-os volt. A korábbi évekhez képest ugyan csökkenni látszik a kifogásolt termékbemutatók száma, ez azonban nem a vállalkozások fokozottabb jogkövető magatartásával van összefüggésben, hanem azzal, hogy a hatósági ellenőrzés ténye nagy mértékben befolyásolja, módosítja az előadások menetét. Több árubemutatón a helyszínen közölték, hogy az előadás - különböző okokra hivatkozva elmarad (31 eset), így a kormányhivatalok munkatársainak nem volt lehetősége teljes körű hatósági ellenőrzést lefolytatni. A 84 db vizsgált szórólap vonatkozásában a kormányhivatalok munkatársai megállapították, hogy 8 árubemutatóra invitáló írásos dokumentumon tévesen tájékoztatták az érdeklődőket a programról, további 10 esetben az érdeklődőknek ígért ajándékok nem egyeztek meg az előadás során átadott ajándékokkal vagy azok átadására egyáltalán nem került sor. A próbavásárlások alkalmával a vállalkozások 9 esetben mulasztották el teljesíteni nyugtaadási kötelezettségüket. 5 esetben a termék vételáráról, illetve a kifizetett foglalóról, előlegről nem adtak át számlát/nyugtát. Azon vállalkozások, amelyek az előadások meghallgatását részvételi díjhoz kötötték 4 esetben mulasztották el a számla/nyugta átadását a kifizetett összegről. A kormányhivatalok munkatársai - jótállásra kötelezett termékek esetében - összesen 4 alkalommal tapasztalták jótállási jegy átadásának elmulasztását. A vizsgált jótállási jegyek közül pedig 13 dokumentum tartalma nem felelt meg a jogszabályban előírt követelményeknek. A kormányhivatalok munkatársai összesen 90 esetben ellenőrizték, hogy a vállalkozások eleget tettek-e a jogszabály által előírt, írásbeliséghez kötött, előzetes tájékoztatási kötelezettségüknek. Az ellenőrzést végző munkatársak 32 árubemutatón állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot (hiányosság, pontatlanság, nem megfelelőség, a tájékoztatás teljes hiánya) az előzetes tájékoztatás tekintetében, így a kifogásolási arány 36% volt. A feltárt jogsértések 28 esetben a tájékoztatás részleges, 4 esetben pedig annak teljes hiányából adódtak. A fentieken túl 63 árubemutatón került sor az ott elhangzottak alapján valamilyen tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlat megállapítására, amelyek az egyes bemutatókon jellemzően halmozottan fordultak elő. Az előadásokon elhangzottak tekintetében összesen 102 esetben történt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alapjául szolgáló jogsértés. 3 árubemutatón fordult elő, hogy a vállalkozás az előadás során agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülő, pszichés nyomásgyakorlással igyekezett rávenni a fogyasztókat a termék megvásárlására. További 52 esetben tevőleges, illetve mulasztásból adódó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot, míg 47 esetben a vonatkozó jogszabály úgynevezett feketelistájában nevesített jogsértéseket tártak fel a kormányhivatalok. 65

66 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A fogyasztóknak eladásra kínált termékekkel kapcsolatban a kormányhivatalok munkatársai több esetben megállapították, hogy a terméken, illetve azok csomagolásán egyáltalán nem szerepelt a CE jelölés, vagy azt jogtalanul helyezték el tekintettel arra, hogy a termék nem rendelkezett a jelölés feltüntetését megalapozó dokumentációval. Az árubemutatókat szervező, illetve lebonyolító vállalkozások tevékenységével kapcsolatban 512 db fogyasztói beadvány (kérelem, közérdekű bejelentés, tájékoztatáskérés) érkezett a kormányhivatalokhoz. A fogyasztók 150 esetben azért keresték meg a kormányhivatalokat, mert elállási jogukat nem tudták érvényesíteni a szervező vállalkozással szemben. 65 fogyasztói beadvány érkezett azzal kapcsolatban a kormányhivatalokhoz, hogy a vállalkozások az elállási jogról egyáltalán nem, vagy nem megfelelően tájékoztatták a fogyasztókat. 57 esetben amiatt kérték a fogyasztók a hatóság segítségét, mert az elállási jog érvényesítése során a vállalkozás a foglalót nem fizette vissza. 43 esetben fordultak a fogyasztók a kormányhivatalokhoz amiatt, hogy a vállalkozás nem tájékoztatta őket előzetesen egyes, a szerződéskötést érintő lényeges információkról (pl. szállítási, fizetési feltételek). Tekintettel arra, hogy az árubemutatókon jellemzően idős, nyugdíjas fogyasztók vesznek részt, akik koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, a témavizsgálat ideje alatt - a jogsértést elkövető vállalkozásokkal szemben - közigazgatási hatósági eljárásban 44 esetben került sor fogyasztóvédelmi bírság kiszabására, összesen Ft értékben. Eljárási bírság kiszabását 49 esetben tartották indokoltnak a kormányhivatalok, ezek összege Ft volt. Kötelezésre szóló határozatot 22 esetben hoztak a kormányhivatalok. Az ellenőrzések alapján levonható tapasztalatokra (különösen a fogyasztók jogérvényesítésével kapcsolatban észlelt nehézségekre), illetve a év végén elfogadott jogszabályi szigorításokra tekintettel, - a preventív tájékoztatás mellett ban is indokoltak az e területen végzett folyamatos és országos szintű hatósági ellenőrzések. 66

67 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A 18. életévet be nem töltött személyek védelmét szolgáló jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése A fiatalkorúak egészséges fejlődésének védelme közös társadalmi érdek, ezért elengedhetetlen kiemelten vizsgálni a vonatkozó jogszabályok megtartását, azaz a fiatalkorúak dohány- és alkoholtermékkel történő kiszolgálásának tilalmát, továbbá kiszűrni a tiltott reklámtevékenységet. Az ellenőrzés lefolytatására valamennyi kormányhivatal részvételével január október 30. között került sor. Annak érdekében, hogy az ellenőrzések minél szélesebb körűek legyenek, a kormányhivatalok ellenőrzéseiket minden reklámhordozóra, valamint valamennyi fiatalokat különösen érintő és érdeklő területre kiterjesztették. Az ellenőrzések során a közterületi, kirakati reklámhordozók éppúgy vizsgálat alá kerültek, mint az újságokban, magazinokban, szórólapokban, reklámújságokban megtalálható hirdetések. Mindemellett pedig a fiatalkorúak életében fontos szerepet betöltő interneten fellelhető, valamint a televízióés rádiócsatornákon elhangzó reklámok esetében is ellenőrzést végeztek a kormányhivatalok. Ellenőrzött reklámok (db) Ellenőrzött reklámhordozók (db) Közterületi-kirakati Újság/magazin Szórólap Reklámújság 32 9 Internet Televízió/Rádió 9 9 Egyéb Összesen

68 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A vizsgált időszakban 1055 gyermek- és fiatalkorúakat célzó reklám ellenőrzésére került sor, melyek közül 23 minősült jogsértőnek, így a reklámozással kapcsolatos jogsértési gyakoriság 2%-ot mutatott, amely a ben tapasztalt 17%-hoz képest jelentős javulást jelent. Összességében megállapítható volt az is, hogy a gyermek- és fiatalkorúakat védő általános reklámtilalmakkal kapcsolatos ellenőrzések során megvizsgált 502 reklámból 4 esetben került sor jogsértés megállapítására. Az alkoholtartalmú italokkal kapcsolatos reklámozási előírások kapcsán elmondható, hogy a vizsgált 315 reklámból 18 minősült (6%) kifogásoltnak, mely alapján a jogsértési gyakoriság jelentős javulást mutatott a 2014-ben tapasztalt 26%-os kifogásolási arányhoz képest. A reklámtörvény általános tilalmat fogalmaz meg a dohányáruk reklámozása tekintetében, amely kiterjed a dohányáru közvetett reklámozására is. A kormányhivatalok a területet tekintve 230 ellenőrzést végeztek, amelyek közül mindösszesen egy esetben merült fel kifogás. A fiatalkorúak tiltott dohány- és alkoholtermékkel történő kiszolgálását a kormányhivatalok helyszínen ellenőrizték és 392 üzletben állapítottak meg valamilyen jogsértést, amely 38%-os kifogásolási arányt jelentett. Az ellenőrzések helyszíne szerinti kifogásolási arány tekintetében elmondható, hogy a vizsgálat során a vendéglátó-ipari egységekben összesen 106 üzletben (38%) tártak fel szabálytalanságot az ellenőrzést végzők, míg a fesztiválokon, rendezvényeken üzemelő vállalkozások ellenőrzése során 21 esetben állapítottak meg valamilyen mulasztást (47%). A kereskedelmi egységek tekintetében 169 alkalommal történt jogsértés, ennek következtében a jogsértési gyakoriság 48% volt. Az ellenőrzés alá vont önálló dohányboltok 26%- ában (86 üzlet), míg az üzleten belül elkülönített helyek 36%-ában (4 üzlet) észleltek szabálytalanságot az ellenőrzést végző kormányhivatalok munkatársai. A kormányhivatalok ellenőrzéseiket kiterjesztették még 17 egyéb jellemzően üzemanyagtöltő állomáson működő egységre is, mely során 6 üzletben (35%) a jogszabályi tiltás ellenére az alkalmazottak kiszolgálták a fiatalkorút alkoholtartalmú itallal. 68

69 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A 18. életévüket be nem töltött személyek tiltott termékkel történő kiszolgálásának ellenőrzése 1046 fiatalkorú közreműködésével végzett próbavásárlással valósult meg. A próbavásárlások során 37%-ban tártak fel a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi hatáskörbe tartozó jogszabálysértést, mivel 392 próbavásárlás valamilyen vizsgálati szempont alapján kifogásoltnak minősült. A fiatalkorúak tiltott termékekkel történő kiszolgálásának összesített adatait mutatja be a következő ábra. A vizsgálat megállapította, hogy kizárólag alkoholtartalmú ital vásárlása esetén a fiatalok 43%-a (710 esetből, 303 alkalommal) az életkorára irányuló kérdés nélkül megkapta a kért terméket, míg a csak dohányárut kérő fiatalkorúnak a 321 esetből 83 alkalommal értékesítették azt, amely 26%-os kifogásolási aránynak felel meg. A mindkét terméket kérők csoportjában 15 vásárlás során 6 esetben (40%) kapták meg mindkét értékesítési tilalom alá eső terméket a fiatalok. Az ellenőrzés eredményei alapján összességében megállapítható, hogy a fiatalkorúak alkoholtartalmú itallal történő kiszolgálása (725 esetből 309 alkalommal, 43%-os kifogásolás) a 2014-ben végzett ellenőrzésekhez képest 2015-ben 2 százalékpontnyi negatív irányú változást mutat, ugyanakkor a dohánytermékkel történő kiszolgálás mutatója (336 esetből 89 alkalommal, 26%-os kifogásolás) lényegében nem változott. A dohányboltokban önálló üzlet és elkülönített hely történt ellenőrzések alapján elmondható, hogy 7 esetben alkoholtermékkel, míg a próbavásárlások 26%- ában (89 esetben) a jogszabályi tiltás ellenére dohánytermékkel szolgálták ki a fiatalkorúakat. A kormányhivatalok beszámolója szerint kötelezésre szóló határozatot 15 esetben, kizárólag bírságot tartalmazó határozatot 6, míg kötelezést és bírságot is tartalmazó határozatot 379 esetben hoztak, az így kiszabott fogyasztóvédelmi bírság összege összesen ,- Ft volt. A kormányhivatalok 63 esetben megtiltották 30 napra a dohánytermékek forgalmazását, továbbá az ismételt jogsértés elkövetése miatt elrendelték 3 dohánybolt 30 napra történő bezárását. 69

70 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az idegenforgalmi főszezonban végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzése A fogyasztóvédelmi hatóság az idegenforgalmi vizsgálatokat 2015-ben is a nyári főszezonra, azaz a június 1. és augusztus 28. közötti időszakra ütemezte, amelyben valamennyi kormányhivatal részt vett. Az ellenőrzésekre számos esetben társhatóságokkal közösen került sor. Az ellenőrzések mellett fontos megemlíteni a fogyasztóvédelmi hatóság prevenciós szerepét a különböző fesztiválok, rendezvények helyszínein, amelyek során a hatóság munkatársai a korábbi évek gyakorlatát folytatva, 2015-ben is hasznos tanácsokkal, különböző tájékoztató anyagokkal nyújtottak segítséget az érdeklődők számára. A kormányhivatalok összesen ellenőrzést folytattak le, amelyből esetben vendéglátó-ipari egységet, 177 esetben személytaxi-szolgáltatót vizsgáltak. Az ellenőrzést végző munkatársak 424 esetben állapítottak meg valamilyen jogsértést, amely 23%-os kifogásolási arányt eredményezett. Az országos ellenőrzési adatokat a és évekre vonatkozóan az alábbi ábra szemlélteti. A kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzésének országos vizsgálati adatai és évekre vonatkozóan (db) év év Ellenőrzött egység Kifogásolt egység A kormányhivatalok munkatársai a vizsgált vendéglátó-ipari egységekben 412 esetben, azaz az ellenőrzött vendéglátóhelyek 25%-ánál tapasztaltak különböző szabálytalanságokat. A személytaxiszolgáltatás ellenőrzése során 12 szolgáltató esetben került sor valamilyen jogsértés megállapítására (7%). A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a vendéglátóhelyeken 6 százalékponttal, míg a személytaxi-szolgáltatás területén 8 százalékponttal javult a kifogásolási arány a megelőző évi vizsgálati eredményekhez viszonyítva, ahol ez a mutató a vendéglátó-ipari egységeknél 31%, míg a személytaxiszolgáltatóknál 15% volt. Országos szinten ez a mutató összességében 7 százalékponttal javult a évi adatokhoz képest. 70

71 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A vendéglátóhelyek vizsgálata összesen üzletet (vendéglő, étterem, söröző stb.), valamint 544 kitelepült egységet (büfé, lacikonyha, falatozó stb.) érintett. A kormányhivatalok munkatársai a legtöbb ellenőrzést a turisztikailag frekventált helyszíneken (877 egység), illetve az ország különböző pontjain megrendezésre kerülő fesztiválokon, rendezvényeken (535 egység) folytatták le, ugyanakkor évben is figyelmet fordítottak a turisztikailag kevésbé kiemelt helyszíneken működő egységek (255 egység) vizsgálatára. A vendéglátóhelyeken lefolytatott vizsgálatok nagy részénél az esetlegesen előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzésre került sor. A kis- és középvállalkozások által működtetett vendéglátó-ipari egységekben ez összesen db ellenőrzést jelentett. Ennek során a vizsgálatot végző munkatársak 254 esetben, azaz a próbavásárlások mintegy 18%-ánál tártak fel valamilyen jogsértést. Az említett egységeknél összesen 162 esetben, azaz a próbavásárlások 12%-ában állapították meg a többletszámolás tényét, amely elsősorban a helytelen italmérésből (127 próbavásárlás), illetve a csomagolóanyag termék tömegébe történő beleméréséből (18 próbavásárlás) adódott. A mérlegek hitelességét 331 egységben, az italmércék hitelességét egységben vizsgálták a témavizsgálat ideje alatt. Az ellenőrzött vendéglátó-ipari egységek közül 36 vállalkozás (11%) nem tudta igazolni a termékek értékesítéséhez használt mérlegek hitelességét és az egységek 4%-a (43 vállalkozás) nem rendelkezett hitelesített űrmércével a kiszolgált italmenynyiségek kiméréséhez. Szükséges azonban megemlíteni, hogy a mérlegek hitelességének vizsgálata tekintetében a évi adatokhoz képest (14%) 3 százalékpontos javulás tapasztalható. Az ártájékoztatással kapcsolatos előírásokat az ellenőrzött vállalkozások 8%-a, a vásárlók könyvének kihelyezésével kapcsolatos rendelkezéseket a vizsgált üzletek 9%-a sértette meg. székhelyét. Kedvezően értékelhető ugyanakkor, hogy az említett kifogásolási arányok vonatkozásában a 2014-es év tapasztalatai alapján kismértékű javulás észlelhető. A kis- és középvállalkozások körébe nem tartozó vállalkozások tekintetében próbavásárlással egybekötött ellenőrzésre mindössze 3 egységnél került sor. A próbavásárlás 1 esetben zárult kifogással, amely helytelen italmérésből, valamint árfeltüntetési hiányosságból adódott. A témavizsgálat keretében 141 esetben drosztokon álló, személytaxi-szolgáltatók gépjárműveit ellenőrizték a munkatársak, 36 esetben pedig próbautazással vizsgálták, hogy a személytaxi-szolgáltatást folytatók a tevékenységüket a jogszabályoknak megfelelően végzik-e. Az álló személytaxik vizsgálata során az ellenőrzött vállalkozások 6%-ánál, míg a próbautazással egybekötött ellenőrzések alkalmával a vizsgált vállalkozások 11%-ánál tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot a munkatársak. A kormányhivatalok beszámolói alapján elmondható, hogy a vendéglátó-ipari egységekre vonatkozóan 328 db, míg a taxi-szolgáltatók tekintetében 10 db kötelezésre szóló határozatot hoztak. Fogyasztóvédelmi bírság és egyben kötelezésről szóló határozat a kis- és középvállalkozásoknak minősülő vendéglátó-ipari egységek esetében 8 db, taxi-szolgáltató ellenőrzése során 1 db került kiadásra. 1 kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vendéglátó-ipari egység tekintetében a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása mellett, az elkövetett szabálytalanság fogyasztóvédelmi bírságot is maga után vont. A fogyasztóvédelmi hatóság a vendéglátó-ipari egységeknél ismételt jogsértés címén összesen ,- Ft, az említett kis- és középvállalkozásnak nem minősülő egység tekintetében ,- Ft, a személytaxiszolgáltatás területén pedig ,- Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartotta indokoltnak a szabálytalanságokat elkövető vállalkozásokkal szemben. A közterületi értékesítés, valamint az alkalmi rendezvényeken történt árusítások alkalmával az ellenőrzött kereskedők 9%-a mulasztotta el feltüntetni a nevét és 71

72 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A villamosenergia-, földgáz-, víziközmű-, távhő- és hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átfogó ellenőrzése a beérkezett fogyasztói beadványok alapján Az ellenőrzés lefolytatására valamennyi kormányhivatal részvételével január 1. és december 31. közötti időszakban került sor. A fogyasztóvédelmi hatóság 2015-ben lefolytatott vizsgálata a kormányhivatalokhoz beérkezett fogyasztói beadványokból leszűrhető tapasztalatokon keresztül kívánta összegezni az egyes szolgáltatási területeken a fogyasztók nagy számát érintő gyakorlati problémákat, illetve a felmerülő jogalkalmazási nehézségeket. Ezen túl kiemelt figyelemmel a szolgáltatási területeken az utóbbi időszakokban megjelent új szabályozásokra, illetve módosításokra, a vizsgálat célja volt a szolgáltatói gyakorlatok egybevetése, tendenciák megfigyelése is. A vizsgálat eredményei alapján a villamosenergiaszolgáltatás területén 2015-ben 33%-kal csökkent a kormányhivatalokhoz beérkezett fogyasztói beadványok száma (1258 db) a évben tapasztaltakhoz képest (1884 db). A 2015-ben beérkezett beadványok közül 585 db igényelt érdemi intézkedést, és a kormányhivatalok 377 alkalommal küldtek tájékoztató levelet a lakossági fogyasztók számára. A beérkezett beadványok tartalma az előző években megfigyeltekhez képest jellemzően nem változott. Megoszlásukat tekintve a beadványok többsége továbbra is a szolgáltatók számlázását, elszámolását érintette, azonban jelentősen növekedett a szolgáltatók folyószámla-kezelését érintő fogyasztói panaszok száma is. Pozitívumként említendő a szolgáltatók hátralékkezelésével, illetve a ki- és visszakapcsolási eljárásával összefüggő beadványok száma terén tapasztalt jelentős mértékű csökkenés a évben tapasztaltakhoz képest. A 2015-ös évben a földgázszolgáltatást érintően öszszesen 747 db fogyasztói beadvány érkezett a kormányhivatalokhoz, amelyből 381 db beadvány igényelt érdemi intézkedést. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a beadványok száma a es évhez képest (1295) csökkent, ennek oka lehet többek között, hogy megnövekedett azon fogyasztói megkeresések száma, melyekben csupán ügyük rendezésére vonatkozó, jogszabályi lehetőségeikről érdeklődtek. A panaszok többsége a korábbi évekhez hasonlóan a szolgáltatók számlázási gyakorlatára irányult (304 db), továbbá nagy számban érkeztek a kormányhivatalokhoz elszámolással (76 db), hátralékkezeléssel (53 db), ki- és visszakapcsolással (45 db) összefüggő beadványok is. 72

73 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A víziközmű-szolgáltatás területét érintően a fogyasztóvédelmi hatósághoz 2015-ben összesen 809 fogyasztói beadvány érkezett, amely számadat közel 14%-os csökkenést mutat a 2014-ben beérkezett (939 db) fogyasztói beadványszámhoz képest. Az összes beadványszámból 364 db igényelt érdemi intézkedést, továbbá 282 alkalommal a lakossági fogyasztók számára ügyük jogszabályi hátterének megértését elősegítve tájékoztató levelet küldtek ki a kormányhivatalok munkatársai. A beérkezett beadványok tartalom szerinti megoszlását tekintve továbbra is kiemelt jelentősége volt az elszámolási (2015- ben 204 db, 2014-ben 250 db), valamint a számlázási (2015-ben 99 db, 2014-ben 185 db) kérdéseknek. A kormányhivatalokhoz a távhőszolgáltatás területét érintően 2015-ben összesen 294 db beadvány érkezett, amely a 2014-es adatokhoz (361) képest 18,5%- os csökkenést jelent. Az adatszolgáltatás időszakában 77 fogyasztói beadvány igényelt érdemi intézkedést a kormányhivatalok részéről, valamint az eljárással párhuzamosan, vagy annak hiányában 93 tájékoztató levelet küldtek ki a fogyasztók számára. A fogyasztói beadványok legnagyobb része az elszámolás kérdéskörét érintette (34 db). Jelentős számú beadvány érkezett továbbá a távhőszolgáltatók számlázási gyakorlata (27 db) vonatkozásában, és gyakoriak voltak a panaszkezeléssel összefüggő megkeresések is ben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén összesen 557 fogyasztói beadvány érkezett a kormányhivatalokhoz, amely a 2014-es évhez képest (612 db) 9%-os csökkenést jelent. A beérkezett beadványok közül 205 eset érdemi intézkedéssel zárult, további 190 esetben küldtek ki tájékoztató levelet a kormányhivatalok munkatársai. A beadványok túlnyomó része a számlázással, díjfizetéssel (112 db), valamint a díjhátralék esedékességét követően megtett intézkedésekkel (58 db) összefüggésben érkezett. Ezen túlmenően megemlítendő, hogy a tavalyi évhez képest megnövekedett a szolgáltatásnyújtási kötelezettséggel kapcsolatos beadványok száma (36 db). 73

74 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A reklámtevékenység átfogó ellenőrzése, különös tekintettel a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokra és az egészségtudatosságot befolyásoló állítások valóságtartalmára Napjainkban a fogyasztók sokszor hangzatos, sokat ígérő, kedvezményekkel, akciókkal, leárazásokkal kecsegtető reklámok alapján döntenek nemcsak egyegy üzlet felkeresése, hanem egy-egy vásárlás mellett is. Annak érdekében, hogy a fogyasztók alapvető, tájékoztatáshoz való joga ne sérüljön, elengedhetetlen, hogy a hirdetések az általános, valamint a speciális reklámjogi követelményeknek is megfeleljenek. Az elmúlt évek tapasztalatai indokolttá tették, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság 2015-ben is kiemelt figyelmet fordítson a gazdasági reklámokkal kapcsolatos jogszabályi előírások érvényesülésének vizsgálatára. A reklámok olyan jelentős eladásösztönző eszközök, amelyek nemcsak befolyásolják, de meg is határozzák a fogyasztók ügyleti döntéseit. A fogyasztók valóságnak megfelelő tájékoztatáshoz való jogának minden körülmények között érvényesülnie kell, így a termék megvásárlását, szolgáltatás igénybevételét népszerűsítő reklám nem tartalmazhat megtévesztő állítást. A 2015-ös évben is különösen nagy hangsúlyt kapott a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése, ennek megfelelően az egészséggel, az arra gyakorolt hatással, az életmóddal, az emberi szervezet működésével, a hangzatos jelzőkkel hirdetett csodaszerekkel, gyógyhatással reklámozott egyéb termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos, reklámokban megjelenő állítások valóságtartalmának vizsgálata meghatározó volt a témavizsgálat során. Az ellenőrzés lefolytatására valamennyi kormányhivatal részvételével március november 06. között került sor. A témavizsgálat keretében a kormányhivatalok összesen ellenőrzést folytattak le, melyek során 269 reklámban találtak jogsértést. A kifogásolt hirdetések közül 3 több szempontból is jogsértőnek minősült. Ezen eredmény összességében hasonlóan a 2014-ben tapasztalt jogsértési gyakorisághoz 13%-os kifogásolási arányt mutat. Megjegyzendő, hogy több esetben előfordult, hogy egy adott reklámhordozón több hirdetés került ellenőrzésre. Ennek megfelelően a reklámellenőrzés reklám közzétételére alkalmas eszközt érintett, amely közül 260 reklámhordozó (14%) tartalmazott valamilyen szempontból jogsértő hirdetést. A fogyasztókat számos inger éri az eladásösztönző elemként ismert reklámok által. Tekintettel arra, hogy a reklámok hatást gyakorolnak, nagymértékben befolyásolják a fogyasztók ügyleti döntéseit, a kormányhivatalok kivétel nélkül minden típusú reklámhordozót vizsgálat alá vontak annak céljából, hogy kiszűrjék a jogsértő reklámokat. Az ellenőrzések során a közterületi, kirakati reklámhordozók éppúgy vizsgálat alá kerültek, mint az újságokban, magazinokban, szórólapokban, reklámújságokban megtalálható hirdetések. Mindemellett pedig az interneten fellelhető, valamint a televízió- és rádiócsatornákon elhangzó reklámok esetében is ellenőrzést végeztek az egyes kormányhivatalok. Megemlítendő, hogy a reklámok rohamos elterjedésével az egyéb reklámhordozók köre is folyamatosan bővül. A témavizsgálat ideje alatt vállalkozást vontak vizsgálat alá a kormányhivatalok, melyek közül 255 követett el valamilyen jogsértést. A kormányhivatalok beszámolói alapján elmondható, hogy az ellenőrzés során kifogásolt reklámok miatt indult eljárások eredményeképpen a kormányhivatalok összesen 235 határozatot hoztak. A kormányhivatalok 206 kötelezésre szóló határozatot, 28 kötelezést és fogyasztóvédelmi bírságot is, valamint 1 kizárólag bírságot tartalmazó érdemi döntést hoztak. A kiszabott bírságok összege ,- Ft volt. Mindezek továbbra is indokolják, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési tevékenységét a következő évben is folytassa, külön figyelmet fordítva azon vállalkozásokra, amelyek 2015-ben jogszabálysértést követtek el. 74

75 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Az elektronikus hírközlési szolgáltatás átfogó ellenőrzése a beérkezett fogyasztói beadványok alapján Az információs társadalomban a telekommunikációs szektor szolgáltatásai mint a televízió, a vezetékesés mobiltelefon, vagy az internet olyannyira mindennapjaink részévé váltak, hogy szinte el sem tudjunk képzelni az életünket nélkülük. Tekintettel arra, hogy Magyarországon szinte minden állampolgár igénybe vesz legalább egy hírközlési szolgáltatást, a fogyasztók széles körű védelme rendkívüli jelentőséggel bír ezen a területen. A fogyasztók hatékony védelmének egyik feltétele pedig az, ha a fogyasztók megfelelő tájékoztatásban részesülnek jogaikról és kötelességeikről. Az információs társadalom motorja az infokommunikációs szektor, amelynek részét képezi a média és az informatika mellett a hírközlés is. Ez utóbbi terület ellenőrzését, illetve felügyeletét a fogyasztóvédelmi hatóság és a hírközlési hatóság közösen látja el ben összesen beadvány érkezett a kormányhivatalokhoz, ami a 2014-es évben érkezett fogyasztói beadványhoz képest 5%-os csökkenést eredményezett. Tekintettel arra, hogy a területi fogyasztóvédelmi szervezeti egységek 2013-ban megkeresésről számoltak be, megállapítható, hogy a beadványok száma évről évre csökken. Ez a tendencia vélhetően a szolgáltatók jogkövető magatartásának javulásával, a fogyasztói tudatosság növekedésével, valamint a kormányhivatalok áldozatos munkájával magyarázható. Hasonlóan a korábbi évhez a kormányhivatalok a legkülönbözőbb fogyasztói beadványokról, kifogásokról számoltak be. A beadványok összetettségét támasztja alá az a tény, hogy sok esetben a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó problémát, a hírközlési hatóság által felügyelt területet, valamint a bíróság által elbírálható polgári jogi igényt is egyaránt érintett egy-egy beadvány. A legjellemzőbb kifogással érintett fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó terület továbbra is a szolgáltatók ügyfélszolgálatát (113), panaszkezelését érintő megkeresések (386) voltak, és mindezek mellett jelentős számú beadvány (162) tartalmazott kifogást a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok gyanújára vonatozóan is. Kötelezésre szóló határozatot 31 esetben, kötelezést és bírságot is tartalmazó határozatot 182 alkalommal hoztak a kormányhivatalok, az így kiszabott fogyasztóvédelmi bírság összege összesen Ft volt. 75

76 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségének ellenőrzése Az ellenőrzésre május 18-tól október 16- ig tartó időszakban került sor. A témavizsgálatban a Bács-Kiskun Megyei, a Budapest Főváros, a Békés Megyei, a Csongrád Megyei, a Fejér Megyei, Győr- Moson-Sopron Megyei, a Komárom-Esztergom Megyei, a Pest Megyei, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei, a Vas Megyei, valamint a Zala Megyei Kormányhivatal vett részt. A 2015-ös évben lefolytatott témavizsgálat az ellenőrzött szolgáltatók 88%-ának kifogásolásával zárult, amely a évi, valamint a évi adatok ismeretében 8 százalékpontos emelkedést jelentett, így elmondhatjuk, hogy az elektronikus kereskedelemben továbbra is kirívóan magas a fogyasztóvédelmi szabályok megsértésének száma. Érdemes megemlíteni, hogy a tapasztalatok szerint a vizsgált honlapokat üzemeltető kis- és középvállalkozások még nem alkalmazkodtak teljes mértékben a június 13. napján hatályba lépett jogszabályi változásokhoz. Sok esetben még mindig a hatályon kívül helyezett kormányrendelet rendelkezései alapján nyújtottak tájékoztatást, néhány esetben pedig a fogyasztók hátrányára is állapítottak meg feltételeket. Ugyanakkor pozitívumként emelhető ki, hogy a legtöbb esetben a vállalkozások önként kijavították a fogyasztóvédelmi hatóság által észlelt hibákat ben 6 esetben, összesen Ft-os kiszabott bírságösszeggel ellentétben 2015-ben a kormányhivatalok beszámolói szerint csupán 3 esetben került sor bírságkiszabásra ,- Ft összértékben. nem volt lehetőség a tényleges kiszállítással járó próbavásárlások lefolytatására, sajnos ezen okból kifolyólag igen kis minta állt a rendelkezésünkre. A próbavásárlások tapasztalatai alapján megfigyelhető volt ugyanakkor, hogy a szolgáltatók egyre nagyobb része nemcsak tisztában van a kötelezettségeivel, de el is ismeri az internetes vásárlások esetében a fogyasztók számára többletjogot jelentő elállási jog gyakorlásának lehetőségét, amely alapján megtéríti a fogyasztó által kifizetett összegeket, ha a megrendelt termékek visszaküldésére kerül sor. Figyelemmel arra, hogy az elektronikus kiskereskedelmi piac folyamatosan bővül, naponta jelennek meg újabb webáruházak és a fogyasztók egyre nagyobb hányada intézi ma már bevásárlásait az internet útján, a jövőre nézve is indokoltnak tekinthető ezen a területen célzott ellenőrzések folytatása. Szükséges emellett továbbra is folytatni a fogyasztóvédelmi hatóság által megkezdett tájékoztató, oktató munkát a jogsértések megelőzése és a vállalkozások jogkövetésének elősegítése érdekében. Ennek jegyében a hatóság 2015-ben az ÁROP szervezetfejlesztési pályázati projekt keretében létrehozott egy mintawebáruházat, ahol mind a vállalkozók, mind a fogyasztók megismerkedhetnek a jogszerű működtetéssel kapcsolatos jogszabályi előírásokkal, egy ideális webáruház felépítésével és a vásárlás menetével. A kormányhivatalok jelentéseiből kiderült, hogy több kormányhivatalnál a szűkös pénzügyi források miatt 76

77 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A fogyasztói csoportok szervezésének tilalmát kimondó rendelkezések megtartásának ellenőrzése A fogyasztói csoportok célközönségét jellemzően a pénzügyi nehézségekkel küzdő, jövedelemigazolással nem rendelkező, a pénzintézetek banki, pénzügyi szolgáltatásaiból nem részesülő, valamint jövedelmük, életkoruk alapján a banki hitelezés köréből kiszoruló fogyasztók alkotják. Tekintettel arra, hogy ezen fogyasztók - anyagi helyzetükből adódóan - az átlagosnál kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, különösen érzékenyen reagálnak a hitellel kapcsolatos lehetőségeket ígérő hirdetésekre, reklámokra. A témavizsgálat célja a fogyasztói csoport szervezését és reklámozását tiltó rendelkezések betartásának ellenőrzése, a jogszabályoknak nem megfelelően működő vállalkozások kiszűrése, ezáltal a nehéz anyagi helyzetben lévő fogyasztók fokozott védelme volt. A évben lefolytatott témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok látóterébe több olyan, különböző újságokban megjelenő hirdetés került, amelyek vonatkozásában felmerült, hogy azok - taggyűjtés céljából - fogyasztói csoportot szervező vállalkozások tevékenységét népszerűsítik. Ezek közül az eljárás során 10 hirdetés esetében nyert megállapítást, hogy azokat fogyasztói csoportot szervező, működtető vállalkozások jelentették meg. A témavizsgálat során megállapítást nyert továbbá, hogy valamennyi, hivatalból lefolytatott ellenőrzésben érintett vállalkozás január 1-je előtt jött létre, illetve fogyasztói csoportszervező tevékenységét ezt megelőzően kezdte meg. A fogyasztói csoportokat népszerűsítő reklámok, hirdetések csaknem minden esetben kedvező feltételű ( Fix forint alapon/ingatlanfedezet nélkül ), az esetek többségében azonnali hiteleket ( Várakozás és mellébeszélés helyett!, Gyorskölcsön! ) ígérnek az arra különösen rászoruló fogyasztóknak ( vállalkozóknak/ nyugdíjasoknak/ BAR (KHR) listán szereplőknek Nyugdíjasoknak, akár 75 éves kor felett is ). A témavizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztói csoportot népszerűsítő hirdetések az elmúlt időszakban jelentős mértékben csökkentek (azonban nem szűntek meg teljesen), a tagok nyilvános felhívás útján történő toborzása tehát - a hatályos jogszabályi előírásnak megfelelően - visszaszorulni látszik. A témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalokhoz beérkező 15 db kérelem közül mindössze 7 esetben indult hatósági eljárás. 8 esetben kizárólag a fogyasztók tájékoztatására került sor, tekintettel arra, hogy ezen bejelentések olyan probléma megoldásában (pl. szerződés felbontása, befizetett összeg visszatérítése) kértek segítséget, amelyekre vonatkozóan a fogyasztóvédelmi hatóság nem rendelkezik hatáskörrel. A témavizsgálat befejezéséig a kormányhivatalok a feltárt szabálytalanságok miatt közigazgatási hatósági eljárásban 3 db, a jogsértő magatartás folytatásának megtiltását előíró, kötelezésre szóló határozatot adtak ki azon vállalkozások részére, amelyek a foglalkoztatottak létszáma, valamint nettó árbevételi adatai alapján kis- és középvállalkozásnak minősültek. Egy ügy vonatkozásában az eljáró kormányhivatal a kötelezésre szóló határozat kiadása mellett Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartotta indokoltnak. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont vállalkozások többsége a hatóság megkeresésére nem reagált, adatközlési kötelezettségének nem tett eleget, a kormányhivatalok 7 esetben eljárási bírságot szabtak ki, Ft értékben. Az eljárási bírsággal sújtott vállalkozások közül 2 esetében a kormányhivatalok az illetékes cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek, mert a vállalkozások bejelentett székhelyükön nem voltak elérhetőek. A fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások által folytatott tevékenységek jogszerűségének vizsgálata során tapasztaltak, valamint a fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező fogyasztói megkeresések alapján általánosságban megállapítható, hogy a fogyasztói csoportok létrehozását véglegesen megtiltó, illetve a tagok nyilvános felhívás útján történő szervezésének tilalmát előíró szabályok megalkotásának eredményeként a korábbi évekhez viszonyítva évben lényegesen kevesebb fogyasztó került kapcsolatba fogyasztói csoportot működtető vállalkozásokkal. 77

78 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Szálláshellyel kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok feltárása a nemzeti tanúsító védjegyrendszer tükrében Az ellenőrzés lefolytatására valamennyi kormányhivatal részvételével március 2. és július 17. közötti időszakban került sor. A témavizsgálat során a fogyasztóvédelmi hatóság egyrészt azon szállodákat/hoteleket vonta vizsgálat alá, amelyek a HOTELSTARS védjegytől eltérő, csillaggal (1*-5*) jelzett besorolást alkalmazzák, másrészt pedig a gyógyszálló/gyógyszálloda megnevezést használó szálláshelyeket. Tekintettel arra, hogy a csillaggal jelzett besorolási kategóriákat és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat szabályozó korábbi jogszabály már nem hatályos, a kormányhivatalok munkatársai az átlagfogyasztók által elvárt követelményeket alapul véve ellenőrizték, hogy az adott csillagszámmal jelzett kategória és az ahhoz kapcsolódó, a szálláshely által nyújtott szolgáltatások együttesen alkalmasak-e a fogyasztók megtévesztésére, és ezáltal ügyleti döntésük befolyásolására. A vizsgálat részét képezte továbbá annak ellenőrzése, hogy a szálláshelyek által pl. honlapon, szórólapon meghirdetett szolgáltatásokat a fogyasztóknak valóban lehetőségük van-e igénybe venni a helyszínen, továbbá annak ellenőrzése, hogy az adott szálláshely a működési engedélyében/szálláshely-üzemeltetési engedélyében szerepelő szálláshelytípusának megfelelő elnevezést tüntet-e fel kommunikációjában. A fentieken túl az ellenőrzés kiterjedt továbbá az árfeltüntetés megfelelőségére is. A kormányhivatalok munkatársai a témavizsgálat ideje alatt összesen 173 szálláshely vonatkozásában ellenőrizték, hogy azok megnevezése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, illetve, hogy önkéntes, csillaggal jelzett kategória besorolásuk és a szálláshely által nyújtott szolgáltatások megfelelnek-e az átlagfogyasztók által elvárt követelményeknek. Az ellenőrzött szálláshelyek többsége (167 db) szálloda, illetve hotel, további 6 db pedig gyógyszálló/gyógyszálloda megnevezésű volt. A témavizsgálat során összesen 38 szálláshely esetében került sor valamilyen jogsértés megállapítására, amely 22%-os kifogásolási arányt eredményezett. 10 esetben került megállapításra, hogy a vizsgált szálláshely a szálloda vagy a hotel megnevezést használta annak ellenére, hogy nem felelt meg a vonatkozó jogszabályban foglalt követelményeknek. Ezen szálláshelyek vonatkozásában általánosságban elmondható, hogy a kormányhivatalok munkatársai az ellenőrzések lefolytatása során azt tapasztalták, hogy hiányos volt a szobák, illetve a fürdőszobák berendezése, illetve felszereltsége. 32 szálloda csillaggal jelezte besorolását, a besorolás kategória szintje (felszereltség, szolgáltatások) azonban nem felelt meg az átlagfogyasztó által elvárt követelményeknek, ezáltal a kereskedelmi gyakorlat alkalmasnak bizonyult arra, hogy a fogyasztókat megtévessze, ügyleti döntésüket befolyásolja. Árfeltüntetéssel kapcsolatos hiányosságot a kormányhivatalok munkatársai összesen 4 esetben tapasztaltak. magatartás folytatását megtiltó, kötelezésre szóló határozatot hoztak. 4 ügy vonatkozásában a jogsértést feltáró kormányhivatalok fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartották indokoltnak, összesen ,- Ft értékben. A témavizsgálat keretén belül 6 gyógyszálloda ellenőrzésére került sor, amelyek közül 3 esetben utóellenőrzést végeztek a kormányhivatalok munkatársai. 1 utóellenőrzés során vizsgált szálláshely esetében az ellenőrzést végző kollégák megállapították, hogy a szálloda által alkalmazott kereskedelmi gyakorlat alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, tekintettel arra, hogy a honlapon feltüntetett gyógyszállodára utaló megnevezést annak ellenére használták, hogy a szálloda nem rendelkezik az ilyen jellegű szálláshely üzemeltetéséhez szükséges minősítéssel. 78

79 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A kormányhivatalok a feltárt jogsértések miatt közigazgatási hatósági eljárásban a legtöbb esetben a jogsértő magatartás folytatását megtiltó, kötelezésre szóló határozatot hoztak. 4 ügy vonatkozásában a jogsértést feltáró kormányhivatalok fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartották indokoltnak, összesen ,- Ft értékben. A földgázszolgáltatók ki- és visszakapcsolási gyakorlatának vizsgálatáról A földgázszolgáltatás széles fogyasztói kört érintő jellege miatt különösen indokolt ezen fogyasztóvédelmi szempontból rendkívül érzékeny terület ellenőrzése, valamint a hatóság fellépése az energiafogyasztók jogainak érvényre juttatása érdekében. A témavizsgálat lefolytatására valamennyi kormányhivatal részvételével február 23. és szeptember 25. között került sor. A témavizsgálat célja volt, hogy a hatóság átfogó képet kapjon a ki- és visszakapcsolással összefüggő panaszokról, ezen keresztül pedig annak felderítése, hogy a földgázszolgáltatást nyújtó vállalkozások gyakorlata alapján nyomon kövesse a jogszabályi előírások gyakorlatban való érvényesülését, továbbá felismerje az esetlegesen felmerülő jogalkalmazási nehézségeket. Az ellenőrzés mind a földgázkereskedők, mind pedig az elosztói engedélyesek gyakorlatának vizsgálatát érintette. A témavizsgálat a földgázkereskedők tekintetében nem korlátozódott az egyetemes szolgáltatókra, így az ellenőrzés során lehetőség volt a szabadpiaci földgázkereskedők gyakorlatának vizsgálatára is, amely mintavételi hivatalból lefolytatott eljáráson és fogyasztói beadványokon is alapult. Az ellenőrzés két részből tevődött össze. Az egyik része a hivatalból végzett, mintavételi eljáráson alapuló vizsgálatokból állt, amelynek alapját a 2015-ben végrehajtott ki- és visszakapcsolásokról szóló, a földgázkereskedőktől és elosztóktól bekért lista képezte, míg a másik része a fogyasztói beadványokon alapuló ellenőrzés volt. A hivatalból lefolytatott eljárások keretében országosan összesen 229 esetet vizsgáltak a kormányhivatalok, melyek közül 67 esetben tártak fel hiányosságot az engedélyesek gyakorlata vonatkozásában, amely 29% -os kifogásolási arányt jelentett. Az ellenőrzés során 10 esetben derült arra fény, hogy úgy került sor a kikapcsolásra, hogy a jogszabályban meghatározott 60 napos fizetési késedelem nem állt fent. E témához kapcsolódóan érdekességként említhetőek azon esetek, amely során a fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai azt tapasztalták, hogy a hátralék keletkezése és a kikapcsolás között akár évek is elteltek. A fentieken túlmenően 15 esetben az volt tapasztalható, hogy a földgázkereskedő a tartozást meg nem fizető, de a védendő fogyasztók nyilvántartásában szociálisan rászoruló fogyasztóként még nem szereplő fogyasztót a kikapcsolást megelőző első írásbeli értesítés megküldésével egyidejűleg nem tájékoztatta a védendő fogyasztói státusszal kapcsolatos jogszabályban rögzített tudnivalókról (kedvezmények, nyilvántartásba vétel, adatlap). A mintavételi eljárás tapasztalatai alapján a földgázkereskedők tekintetében elmondható, hogy a fizetési késedelem miatt végrehajtott kikapcsolást 20 esetben nem a jogszabályoknak megfelelő tartalommal kezdeményezték. Ennek alapvető oka az volt, hogy a földgázkereskedők a kikapcsolást kezdeményező dokumentumokon nem szerepeltették a jogszabályi előírásoknak megfelelően azt, hogy a fogyasztó nem rendezte tartozását, ezért a kikapcsolás végrehajtható. A földgázkereskedők 17 esetben nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a kikapcsolást az elosztói engedélyeseknél a hatályos előírások szerint, legkorábban a fizetési kötelezettség lejártát követő 63. napon kezdeményezték. 79

80 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS További 1 esetben a földgázkereskedő nem kezdeményezte a visszakapcsolást a tartozás rendezését követő, legkésőbb 24 órán belül, melynek okaként a földgázkereskedő ügyintézői mulasztásra hivatkozott. Az elosztói engedélyesek vonatkozásában gyakran 20 esetben feltárt hiányosság volt, hogy a kikapcsolásról szóló értesítésükben nem pontosan határozták meg azt az 5 munkanapot, mely időszakon belül a kikapcsolást végre kívánták hajtani. A kikapcsolási értesítőkben feltüntetett (6-7 napos) időszakok jellemzően hosszabbak voltak a jogszabályban előírt időtartamnál. A visszakapcsolásnak 3 esetben nem tettek eleget az elosztói engedélyesek a kereskedői engedélyes általi kezdeményezést követő munkanapon, melynek okaként két esetben arra hivatkoztak, hogy sem a fogyasztó, sem annak képviselője nem tartózkodott a helyszínen, így a visszakapcsolásra a fogyasztó érdekkörében bekövetkezett mulasztás miatt nem kerülhetett sor. Egy esetben pedig a szolgáltatás visszakapcsolására azért nem kerülhetett sor, mert a műszaki biztonsági ellenőrzés során olyan okok merültek fel, melyek kizárttá tették azt. A témavizsgálat időszakában ki- és visszakapcsolásra vonatkozó fogyasztói beadványok csekély számban érkeztek a kormányhivatalokhoz. Összesen 22 fogyasztó kereste meg a fogyasztóvédelmi hatóságot ebben a témában, amelyből mindössze 3 esetben állapítottak meg jogsértést a kormányhivatalok (14%-os kifogásolási arány). A fogyasztói beadványok mindhárom esetben a kereskedői engedélyes eljárását kifogásolták. Egy esetben annak ellenére került sor a kikapcsolásra, hogy a jogszabályokban rögzített 60 napos fizetési késedelem nem állt fenn. A második esetben a kikapcsolás kezdeményezésére a fizetési kötelezettség lejártát követő 63. napot megelőzően került sor, míg a harmadik esetben a kikapcsolás a kezdeményezés tartalma tekintetében nem volt megfelelő. A kormányhivatalok beszámolói alapján elmondható, hogy az ellenőrzés alá vont földgázkereskedőkkel szemben a vizsgálat során feltárt hiányosságok miatt 9 esetben hoztak jogsértést megállapító határozatot. A hatósági eljárások eredményeképpen a legtöbb esetben kötelezést és bírságot is tartalmazó határozatok születtek. Az elosztói engedélyesek vonatkozásában ezen adatok a következőképp alakulnak: a kormányhivatalok 4 esetben hoztak jogsértést megállapító határozatot a vizsgálat ideje alatt. A lefolytatott hatósági eljárások keretében 3 esetben kötelezés és bírság, míg 1 esetben csak bírság került kiszabásra. Csak kötelezést tartalmazó határozat az elosztói engedélyesekkel szemben nem született. A fogyasztóvédelmi hatóság összesen ,- Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartotta indokoltnak a szabálytalanságokat elkövető földgázkereskedőkkel és elosztói engedélyesekkel szemben. A bekötési vízmérők hitelesítési cseréjének vizsgálata A laboratóriumi Az országos témavizsgálat lefolytatására május 4. és október 30. közötti időszakban került sor, valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal részvételével. Az ellenőrzés fő célja volt feltárni azt, hogy megvalósult-e a bekötési vízmérők hitelesítési cseréje, továbbá a hitelesítési csere az előírt időtartamon belül valósult-e meg, valamint a hitelesítési mérőcserére vonatkozó kötelezettségének a víziközmű-szolgáltató eleget tett-e. A célok közé tartozott továbbá annak vizsgálata is, hogy a víziközmű-szolgáltatók eleget tettek-e a hitelesítési mérőcserét megelőző értesítési kötelezettségüknek, valamint, hogy a vizsgálat alá vont mérők között milyen arányban voltak találhatóak lejárt hitelesítésű bekötési vízmérők Az ellenőrzés két részből tevődött össze. Az egyik része a kormányhivatalok által hivatalból végzett ellenőrzésekből állt, amelyek alapját a 2014-ben lejárt hitelességű bekötési vízmérők víziközmű-szolgáltatóktól bekért listái képezték, míg a másik része a fogyasztói beadványokon alapuló vizsgálat volt. 80

81 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A vizsgálat keretében a kormányhivatalok összesen 2075 db bekötési vízmérő tekintetében ellenőrizték, hogy azok hitelesítési cseréje határidőben megtörténte, ennek során 852 esetben állapították meg, hogy a víziközmű-szolgáltató elmulasztotta e kötelezettségét (41%-os kifogásolási arány). A hivatalból indult vizsgálatok keretében országos szinten összesen 2005 olyan mérőórát vizsgáltak meg, amelyek hitelesítési ideje 2014-ben járt le. Ezek közül 846 esetben nem valósult meg a hitelesítési mérőcsere a jogszabályok által előírt határidőre. A fogyasztói beadványokon alapuló eljárásokban pedig további 70 esetben nyilatkoztatták a kormányhivatalok az érintett szolgáltatókat arról, hogy a számlázás joghatással járó mérésre alkalmas, hiteles fogyasztásmérő alapján történik-e. Utóbbi esetben 6 alkalommal került megállapításra, hogy a számlázás lejárt hitelesítésű mérő adatain alapult. Fogyasztóvédelmi szempontból nagy arányban volt kifogásolható a víziközmű-szolgáltatók hitelesítési mérőcserét megelőző értesítési gyakorlata, ugyanis több esetben elmaradt a fogyasztók jogszabályi előírásoknak megfelelő előzetes kiértesítése, ami alapján megállapítható, hogy a fogyasztók tájékoztatáshoz, érdekérvényesítéshez fűződő jogai nem minden esetben érvényesültek teljes körűen. A hivatalból indult vizsgálatok keretében ellenőrzés alá vont bekötési vízmérők hitelesítési mérőcseréjéről a víziközműszolgáltatók 2005 db mérőóra vonatkozásában összesen 1389 esetben nem értesítették a jogszabályi előírásoknak megfelelően (határidőben és/vagy előírt formában) a felhasználókat (69%-os kifogásolási arány). A kormányhivatalok beszámolói alapján elmondható, hogy 28 víziközmű-szolgáltatóval szemben 7 esetben (kizárólag) kötelezést, 28 esetben kötelezést és bírságot tartalmazó határozatot hoztak. Összesen Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabására került sor a víziközmű-szolgáltatókkal szemben. Autókereskedések, autószervizek és autós boltok általános kereskedelmi feltételeinek ellenőrzése Az ellenőrzés célja a vonatkozó többek között a termékek forgalmazásával, az árfeltüntetéssel kapcsolatos jogszabályi előírások érvényesülésének vizsgálata volt, továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, megtévesztő tájékoztatások kiszűrése mellett az általános kereskedelmi feltételek vizsgálata is az ellenőrzés részét képezte. Az ellenőrzés lefolytatására valamennyi kormányhivatal részvételével január december 31. között került sor. Az ellenőrzést végzők munkáját több esetben a közlekedési hatóság illetékes szervei is segítették. Az ellenőrzések lefolytatásra autószalonokban, új és használt autókereskedésekben, autószervizekben, autójavító műhelyekben, gumiszervizekben, valamint autósboltokban, autóalkatrész üzletekben került sor. A nagyvárosi üzletek, illetve nagyobb szervizeket üzemeltető vállalkozások mellett az ellenőrzést végzők figyelmet fordítottak a kisebb településeken található kisebb egységek, vállalkozások, javítóműhelyek ellenőrzésére is. Az egész éven át tartó témavizsgálat során a kormányhivatalok munkatársai összesen autókereskedés, autósbolt és autószerviz ellenőrzését végezték el, melyek közül 600 alkalommal (49%), azaz szinte minden második egységben észleltek valamilyen jogsértést. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján összességében megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb arányú kifogásolások az autósboltokban az egységár tájékoztatás hiánya (41%) miatt, valamint az autószervizekben a szolgáltatási díjak vagy a kiszámítási mód feltüntetésének elmulasztása miatt, továbbá ezeknek a nem egyértelmű, illetve nem jól olvasható módon való megjelölésük miatt (39%) történtek. Az érintett egységekben a próbavásárlások során 4 alkalommal számoltak fel többet a vásárolt termékekért, amellyel Ft értékben okoztak anyagi sérelmet az ellenőrzést végzőknek. A nyitva tartási időről 9 autókereskedés, 14 autószerviz, 11 autósbolt, azaz összesen 34 egység (3%) nem tájékoztatta a fogyasztókat. A vásárlók könyve kihelyezésével kapcsolatos kötelezettség hatálya alá tartozó egységekből az ellenőrzés időpontjában 30 egység nem rendelkezett vásárlók könyvével, továbbá 18 esetben állapították meg a munkatársak, hogy a kihelyezett vásárlók könyve nem rendelkezett hitelesítéssel. A vásárlók könyvének ellenőrzése során 56 esetben kifogásolták a munkatársak, hogy azokat a vállalkozók nem jól látható, nem könnyen hozzáférhető helyen helyezték el. 8 egységben a kihelyezett vásárlók könyvébe tett bejegyzést az adott vállalkozás határidőben nem válaszolta meg. 81

82 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A vásárlók könyve kihelyezésével kapcsolatos kötelezettség hatálya alá tartozó egységekből az ellenőrzés időpontjában 30 egység nem rendelkezett vásárlók könyvével, továbbá 18 esetben állapították meg a munkatársak, hogy a kihelyezett vásárlók könyve nem rendelkezett hitelesítéssel. A vásárlók könyvének ellenőrzése során 56 esetben kifogásolták a munkatársak, hogy azokat a vállalkozók nem jól látható, nem könnyen hozzáférhető helyen helyezték el. 8 egységben a kihelyezett vásárlók könyvébe tett bejegyzést az adott vállalkozás határidőben nem válaszolta meg. A fogyasztók részére a vállalkozások által különféle formában adott tájékoztatások ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy a vizsgált db tájékoztatás 14%-a (140 db) valamilyen szempontból félrevezető volt. A kormányhivatalok munkatársai a kötelező jótállással érintett termékek vásárlása esetén a jótállási jegy átadásával, illetve annak tartalmi elemeivel kapcsolatosan is lefolytattak ellenőrzéseket. Az ezzel összefüggő vizsgálatok 59%-os kifogásolási arányt eredményeztek, amely mindenképpen magasnak tekinthető. A fogyasztó minőségi kifogásáról felvett jegyzőkönyvek szabályszerűségét összesen 189 esetben vizsgálták a munkatársak és 28 esetben (15%) tapasztaltak jogsértést. A kormányhivatalok munkatársai azon kifogásolt egységeknél, ahol első alkalommal fordult elő szabálytalanság figyelemmel arra, hogy a területen főként a kis- és középvállalkozások jelenléte a jellemző a legtöbb (504) esetben kizárólag kötelezést tartalmazó határozat kiadása iránt intézkedtek. A fogyasztóvédelmi hatóság a témavizsgálat keretében a szabálytalanságokat elkövető vállalkozásokkal szemben összesen 17 esetben fogyasztóvédelmi bírság, 45 esetben kötelezés és bírság együttes kiszabását tartotta indokoltnak, amelynek összege összesen Ft volt. A reklámközvetítésre és a médiahirdetési felületek (reklámhelyek) értékesítésére vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzése A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény július 4-től kiegészült a reklámközvetítői szerződésekre, illetve a reklámszolgáltatókra vonatkozó új szabályokkal. A törvény módosítása alapvető változásokat hozott a médiaügynökségek, vagyis a reklámközvetítők szerződéses kapcsolatait illetően. Tekintettel arra, hogy a módosítás újabb hatásköröket biztosított a fogyasztóvédelmi hatóság részére, a jogszabályi rendelkezések maradéktalan érvényesülése érdekében indokolt volt az év végéig tartó ellenőrzés elrendelése. A témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok 100 vállalkozásra terjesztették ki vizsgálataikat, amelyekkel kapcsolatban összesen 58 közigazgatási hatósági eljárást indítottak. A témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok a vonatkozó jelentés megírásának időpontjáig összesen 19 reklámközvetítőt, 33 reklám közzétevőt, 15 reklámozót, 2 médiahirdetési-felület értékesítőt, 2 reklámszolgáltatót, valamint 29 egyéb vállalkozást vontak ellenőrzés alá. A vonatkozó jelentés megírása idején 23 eljárás volt folyamatban, amelyek esetében az érintett vállalkozások nyilatkozataira, adatszolgáltatásaira várt az adott kormányhivatal. A témavizsgálat ideje alatt jogsértés hiányában öszszesen 35 közigazgatási hatósági eljárás megszüntetésére került sor. A folyamatban lévő ügyek döntéssel történő lezárásának hiányában megállapítható, hogy bizonyítottan a témavizsgálat körébe tartozó jogsértést az egyes kormányhivatalok nem észleltek. 82

83 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A szerencsejáték reklámozására vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzése A szerencsejáték szervezéséről szóló október 1-jétől kiegészült többek között a szerencsejátékot népszerűsítő reklámokkal kapcsolatos felelősségi kérdésekkel, illetve e rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírság összegével kapcsolatos szabályokkal. A módosítás legfontosabb célja a szerencsejátékreklámok jogsértő közzétételének súlyosabb szankcionálása által ezen reklámok visszaszorítása. Nevezett rendelkezések megtartásának érdekében a fogyasztóvédelmi hatóságnak ellenőrzési kötelezettsége keletkezett, emiatt a módosítással érintett terület év végéig tartó, hivatalból történő ellenőrzése került elrendelésre. A reklám mint eladásösztönző elem jelentős szerepet tölt be a fogyasztói társadalomban, a reklámok ugyanis nemcsak befolyásolják, de meg is határozzák a fogyasztók ügyleti döntéseit. A reklámok életünk szinte minden területét behálózzák, ezért is kiemelten fontos, hogy a reklámok által közvetített információ tartalma és formája egyaránt megfeleljen az általános és a speciális szabályozás feltételeinek. Különösen fontos, hogy e követelmény a koruknál fogva hiszékenyebb és kiszolgáltatottabb helyzetben lévő fiatalok esetében is érvényesüljön. Az ellenőrzés lefolytatására valamennyi kormányhivatal részvételével október 1. december 31. között került sor. Annak érdekében, hogy az ellenőrzések minél szélesebb körűek legyenek, a kormányhivatalok ellenőrzéseiket minden reklámhordozóra kiterjesztették. A kormányhivatalok 79 újságot/magazint, 35 internetes felületet, 17 reklámújságot, 15 szórólapot, 13 közterületi reklámhordozót vizsgáltak meg, továbbá 9 alkalommal televíziós, rádiós csatornákra, valamint 2 egyéb (pl. jégcsarnok palánkja) reklámozási felületre is kiterjesztették ellenőrzési tevékenységüket. A kormányhivatalok különösen kiemelt figyelmet fordítottak a gyermek- és fiatalkorúaknak szóló újságok, magazinok, folyóiratok alapos átvizsgálására. A témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok 114 vállalkozásra, valamint 170 reklámhordozóra terjesztették ki vizsgálataikat, amelynek keretében összesen 29 szerencsejátékot népszerűsítő reklámot észleltek. A vonatkozó jelentés megírása idején 14 közigazgatási hatósági eljárás volt folyamatban, amelyek közül 4 esetben belföldi jogsegély teljesítésére, további 10 eljárás vonatkozásban pedig az érintett vállalkozások nyilatkozataira, adatszolgáltatásaira várt az adott kormányhivatal. A témavizsgálat ideje alatt jogsértés hiányában öszszesen 11 közigazgatási hatósági eljárás megszüntetésére került sort. A folyamatban lévő ügyek döntéssel történő lezárásának hiányában megállapítható, hogy bizonyítottan jogsértéssel érintett szerencsejáték-reklámot az egyes kormányhivatalok nem észleltek. 83

84 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Véleményezés Jogszabály véleményezés 2015-ben a Főosztálynak 36 alkalommal volt lehetősége jogszabályok módosítását megelőzően az egyes tervezetek véleményezésre, illetve szabályozási javaslatok megtételére a jogalkotó felé. A Főosztály részt vett többek között a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvényt módosító előterjesztés, az árubemutatóval egybekötött termékértékesítésre vonatkozó T/5486. számú törvényjavaslat, az ellátásért felelős önkormányzatok kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos rendeleteinek, a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendeletre vonatkozó módosításokról szóló előterjesztés, az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés tervezet, a kormányhivatali bürokráciát csökkentő előterjesztés, az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról szóló Korm. rendelet tervezetről szóló előterjesztés, valamint a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés véleményezésében is. Egyéb véleményezés A Főosztály kollégái 52 alkalommal működtek közre további véleményezés tekintetében, amelyek közül 23 esetben (összesen 21 szolgáltató vonatkozásában) villamosenergia-, földgáz-, víziközmű-, valamint távhőszolgáltatást nyújtó közszolgáltatók üzletszabályzatainak véleményezését készítették el, 29 alkalommal pedig egyéb véleményezési (pl. szakbizottsági anyag, valamint más hatóság által készített fogyasztói tájékoztató esetében) feladatokat végeztek 84

85 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Nemzeti Fejlesztési Minisztérium útján érkező megkeresések 2015-ben a Főosztály 115 esetben látott el feladatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (a továbbiakban: NFM) érkezett megkeresések vonatkozásban. Főosztályunk ugyanúgy részt vett pl. termékbemutatókra, számlaérthetőségre, számlaképekre vonatkozó háttéranyagok összeállításában, mint hulladékgazdálkodással, reklámközvetítési díjjal, használt gépjármű forgalmazásával, elektronikus kereskedelemmel, elállási joggal, rezsicsökkentéssel, légi utas jogokkal, valamint földgáz és villamos energia számlák érvénytelenségével kapcsolatos megkeresések, tájékoztató levelek, véleményezések elkészítésében. Főosztályunk mindemellett az NFM kérésének megfelelően számos esetben teljesített adatszolgáltatást, valamint továbbított javaslatokat. Fogyasztói megkeresések Rendszeresen érkeznek az NFH-ba olyan fogyasztói kérdések, megkeresések, amelyek valamely jogról, kötelezettségről, vagy az adott területet érintő szabályozásról kérnek felvilágosítást. A Főosztály munkájának jelentős részét képezte a fogyasztói beadványok megválaszolása is, mivel 2015-ben a telefonos megkereséseket ide nem számítva 702 fogyasztói tájékoztató került elkészítésre és kiküldésre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztókat leginkább a jótállással és szavatossággal (200), az elektronikus kereskedelemmel (109), a közszolgáltatásokkal (105), valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal (64) kapcsolatos kérdések érdekelték. Megkeresések érkeztek továbbá például a termékbemutatókkal, az élelmiszerekkel, a reklámokkal, a légi utas jogokkal, továbbá a vállalkozók panaszügyintézésével összefüggésben is. Számos olyan témában is érkeztek beadványok, amelyekben adott esetben a fogyasztóvédelmi hatóság nem rendelkezik hatáskörrel, azonban ezen megkeresések esetében részletes felvilágosítást kaptak a fogyasztók, megjelölve azon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet és a kapcsolódó elérhetőségeket, amelyhez lehetőségük van további felvilágosításért, adott esetben az eljárás megindítása miatt fordulni. Állásfoglalások Az elmúlt év során összesen 549 megkeresés érkezett a Főosztályhoz közvetlenül vállalkozásoktól, továbbá pl. ügyvédi irodáktól, lakásszövetkezetektől, közszolgáltatóktól, társasházaktól, önkormányzatoktól, illetve kormányhivataloktól egyaránt. Mint ismeretes 2015-ben lépett hatályba a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény, amelynek alkalmazásával kapcsolatban jelentős számú, 366 db megkeresés érkezett; a reklámközvetítői díjjal kapcsolatos, közvetlenül Főosztályunkhoz beérkező vállalkozói megkeresések száma pedig 10 volt. Főosztály továbbá 173 egyéb területet érintő irat elkészítéséről gondoskodott. A megkeresések a legkülönbözőbb területekre vonatkoztak, azonban e beadványok jellemzően fogyasztóvédelmi rendelkezések alkalmazásával, jogszabályok értelmezésével, termékértékesítéssel, szavatossággal-jótállással, reklámokkal, közszolgáltatásokkal, rezsicsökkentéssel, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal, elektronikus kereskedelemmel, elektronikus hírközléssel voltak kapcsolatosak. Egyeztetéseken történő részvétel Az elmúlt évben a Főosztály 92 esetben vett részt minisztériumokkal (pl. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium), hatóságokkal (pl. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) közös egyeztetéseken, továbbá 26 alkalommal képviseltette magát cégekkel, szolgáltatókkal, továbbá civilekkel (pl. MATÁSZ, Forgalmazók az Egészségért Szövetség, Taxiszövetség, Szerencsejáték Zrt., Köztisztasági Egyesülés, Magyar Víziközmű Szövetség, Tudatos Vásárlók Egyesülete) történő megbeszéléseken. 85

86 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Konferenciák, workshop-ok, bizottsági tagságok A Főosztály munkatársai 8 konferencián (pl. Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete Az étrend-kiegészítők létjogosultsága a gyógyszerek mellett Versenyben az egészségtudatos fogyasztókért, A tudatos fogyasztás jelene és jövője lehetőségek és kihívások a fogyasztóvédelem területén, Rajta vagyunk a bittérképen Digitális Nemzet, digitális fogyasztók) képviseltették magukat. A fentieken túl a kollégák számos workshopon vettek részt. Ilyen jellegű tanácskozások voltak például az ÁROP, KEOP, valamint TÁMOP projektek keretében megvalósuló, illetve a SECIR program keretében Lisszabonban megrendezett workshopok, továbbá a svédországi fogyasztóvédelmi rendszer tanulmányozásához kapcsolódó tanulmányút is. A Főosztály szakmai munkával járult hozzá egyes szabályozási kérdések és problémák megoldásához több szakmai bizottságban, munkacsoportban (pl. Magyar Eredetvédelmi Tanács, Fűszerpaprikaörlemény Szakbizottság, Tej- és tejtermék Szakbizottság, Malomipari termékek Szakbizottság, Genetikai erőforrások munkacsoport, Édesipari termékek Élelmiszerkönyvi Szakbizottság, Hal és haltermékek Élelmiszerkönyvi Szakbizottság) is. Ezen felül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület NFH által delegált tagja is a Főosztály egyik munkatársa Rendezvények, publikációk, előadások, kérdőívek, sajtómegkeresések A Főosztály a Sziget Fesztiválon, az Utazás Kiállításon, valamint a Magyar Termék Nagydíjon is képviseltette magát, 2 esetben írt újságcikket (Fogyasztóvédelmi Tükör, Mindennapi Fogyasztóvédelem) 32 alkalommal tartott előadást különböző rendezvényeken, 2 alkalommal működött közre nemzetközi kérdőívek [az általános élelmiszerjogról szóló 178/2002/EK rendelet értékelésével kapcsolatos kérdőív; szavatossággal, jótállással kapcsolatos kérdések (EU Bizottság, Deloitte)] kitöltésében, továbbá a Stratégiai, Nemzetközi és Humánpolitikai Főosztály munkáját támogatva 136 esetben segédkezett sajtómegkereséseket illetően. Egyéb A Főosztály a fentieken túl számos feladatot látott el 2015-ben. E körben például gondoskodott a témavizsgálatokhoz kapcsolódó ellenőrzési útmutatók (16 db), összefoglaló jelentések, példatárak, statisztikai táblák elkészítéséről, a megyei adatszolgáltatások rendszerezéséről, a vasárnapi munkavégzés tilalmához kapcsolódó ellenőrzési segédlet, valamint számos tájékoztató anyag elkészítéséről is. A Főosztály részt vett az NFH személyes ügyfélszolgálatának működtetésében, valamint munkatársai rendszeresen vállalnak hétvégi telefonos ügyeletet is annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékoztatása ebben az időszakban is megvalósulhasson. A Főosztály kollégái 54, az NFH Fórum oldalára beérkező megkeresésre készítettek válaszlevelet, valamint két ún. sweep -ben [ICPEN: drip pricing ( csöpögtető árazás), előfizetési csapdák; CRD sweep: online áruházak ellenőrzése] vettek részt. A Főosztály szerepet vállalt az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium által készített mintavételi tervek, jelentések véleményezésében is. Az ÁROP, KEOP, valamint TÁMOP projektek kapcsán a Főosztály kollégái sokrétű feladatokat láttak el. A számos személyes egyeztetésen túl, sor került például előadások megtartására, háttér- és szakmai anyagok összeállítására, továbbá e-learning oktató videók elkészítésére is. A projektek keretében megvalósuló Informatikai Kutató Laboratóriumhoz, belső tudásmegosztó (intranet) portálhoz, a mintawebáruházhoz, a fogyasztóvédelmi portálhoz, illetve az ökológiai címkézéshez kapcsolódó munkákban is kiemelt szerepet töltöttek be a kollégák. A Főosztály ezeken túlmenően képviseltette magát szinopszisok (pl. étrendkiegészítők, energiaitalok, termékbemutatók) elkészítésében, véleményezésében, továbbá gyerekeknek szóló feladatsorok összeállításában is közreműködött. 86

87 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Hatósági és jogi tevékenység ELJÁRÁSOK, BÍRSÁGOK, PERES ÜGYEK A z NFH Hatósági és Jogi Főosztályához a évben összesen 3799 ügy volt folyamatban, ebből a fellebbezések száma 772 volt. A másodfokon az elmúlt egy évben meghozott 736 fellebbezést elbíráló döntésből 330 helybenhagyó (hh) döntés született. A helybenhagyó döntéseken kívül 206 megváltoztató (mv), 53 megsemmisítő (ms), továbbá 147 megsemmisítést és új eljárást elrendelő (msú) másodfokú döntés született. Felügyeleti jogkör keretében 24 esetben vált szükségessé intézkedés megtétele. Jogszabálysértő elsőfokú döntés folytán az NFH 3 esetben megváltoztatta, 2 alkalommal megsemmisítette a jogszabálysértő elsőfokú döntést, 19 esetben született megsemmisítő és új eljárásra utasító másodfokú döntés. 87

88 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A fenti döntéseken kívül 216 egyéb hatósági döntés (pl. eljárási bírság kiszabása másodfokú eljárásban, másodfokon meghozott, eljárást felfüggesztő végzés, hiánypótlásra felhívás, kijelölő végzés) került kiadmányozásra. Perképviselet a bírósági eljárásokban Az NFH Hatósági és Jogi Főosztálya gondoskodik a másodfokú hatósági eljárásokban hozott közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata tárgyában indult peres eljárásokban a hatóság képviseletéről. A évben a hatósági eljárásban felelősségre vont vállalkozások 149 esetben kérték a fővárosi/megyei közigazgatási és munkaügyi bíróságok előtt a másodfokú döntések felülvizsgálatát, felülvizsgálati kérelemmel 18 alkalommal fordultak a Kúriához. 88

89 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Felülvizsgálati eljárásban a Kúria 14 döntést hozott, ebből 9 ügy zárult a fogyasztóvédelmi hatóság pernyertességével, 5 esetben pedig az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezésére és új eljárásra kötelezésre került sor. A évben kiszabott bírságok A fogyasztóvédelmi hatóság év folyamán 9633 esetben állapított meg szankciót a vizsgálatai során. Ebből 5607 alkalommal kötelezésre került sor, amikor a jogsértő magatartás folytatásától eltiltották a vállalkozókat. Az év folyamán 3250 esetben került sor fogyasztóvédelmi bírság kiszabására Ft értékben. A bírság összege az egyes konkrét esetekben az ügy lényeges körülményeire tekintettel jelentősen eltérhet, de általánosságban megállapítható, hogy a fenti adatok alapján az egy fogyasztóvédelmi bírság szankciót is tartalmazó ügyre eső átlag bírságösszeg Ft. A év folyamán az eljárási bírságokból 776 esetben összesen Ft került kiszabásra. A kiszabott eljárási bírságok átlagos összege így elérte a Ft-ot. A fenti adatokat összesítve megállapítható, hogy január 1 és december 31-e között 4026 esetben Ft bírságot szabott ki a fogyasztóvédelmi hatóság. Így a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírságok átlagos összege a évben elérte a A évben befolyt bírságok A év folyamán összesen Ft folyt be a Hatósághoz. Ezen összeg túlnyomó többségét (96 %-át) a fogyasztóvédelmi bírságok tették ki. Ezen a jogcímen Ft érkezett be a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. Jelentősebb összeget tettek ki az eljárási bírságok, melyek összege elérte a Ft-ot. Közszolgáltatós ügycsoport Az NFH a évben közszolgáltatási területen 273 ügyben hozott másodfokú (érdemi) döntést, emellett 472 esetben adott tájékoztatást a fogyasztók megkeresésére vagy intézkedett a panasz vagy közérdekű bejelentés hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság részére való megküldéséről. A közszolgáltatási területen legjellemzőbben felmerült fogyasztói érdeksérelmek és a Hatóság által határozatban megállapított jogsértések a szolgáltatás felfüggesztésével, az elszámolások pontatlanságával, illetve a jogszabályban rögzített árak alkalmazásának hiányával álltak összefüggésben. Kiemelendő a villamos energia és a földgáz szolgáltatók nagyszámú kikapcsolási eljárása, amelyek többségében a Hatóság jogsértést állapított meg. A felsoroltakon kívül a fogyasztóvédelmi hatóság számos eljárást folytatott le a közszolgáltatást végző vállalkozások panaszkezelési, tájékoztatási gyakorlatát és ügyfélszolgálati eljárását vizsgálva. 89

90 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Kiemelt jelentőségű bírósági döntések Elismerte és megerősítette az Európai Unió Bírósága a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság joggyakorlatát A téves információ közlése akkor is az uniós jog által tiltott megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha az csak egyetlen egyszer történik, és egyetlen ügyfelet érint mondta ki a UPC Magyarország ügyében lefolytatott eljárásban kihirdetett C-388/2013. számú ítéletében a luxembourgi Európai Bíróság. A UPC-t a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság azért bírságolta meg, mert egy ügyfelet tévesen tájékoztatott. A kábelszolgáltató egyik ügyfele még 2011-ben tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy a részére kiállított éves számla mely befizetési időszakra vonatkozott pontosan, mivel az a számlából nem volt megállapítható. A cég válaszában közölte, hogy a kérdéses számla a január 11-től február 10-ig terjedő időszakra vonatkozik. Az ügyfél ezután február 10. napjával kérte a kábelszolgáltatási szerződés megszüntetését, de a szolgáltatást csak négy nappal később, február 14-én kapcsolták ki nála, mert a UPC szerint ez az elszámolási időszak tényleges záró időpontja, a február 10-i dátum pedig csak elírás volt. Így az ügyféltől annak ellenére kérte az elírással érintett időszakra az előfizetési díj megfizetését, hogy az időközben már egy másik szolgáltatóval szerződést kötött, és annak keretében díjat is fizetett. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megállapította, hogy ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ezért 25 ezer forint bírságot fizettettek a UPC -vel. A Kúria ezután az ügy alapjául szolgáló európai jogszabály értelmezése céljából az Európai Bírósághoz fordult annak eldöntése céljából, hogy "kereskedelmi gyakorlatnak" számít-e ez az elvileg egyetlen ügyfelet érintő tévedés. Az Európai Bíróság megállapította, hogy igen, ráadásul az sem menti fel a UPC-t, hogy nem volt szándékos a megtévesztés, ezért minden egyes esetben megtévesztésnek minősül az ilyen téves tájékoztatás. Feltehetően az EU valamennyi tagállamában megosztotta a jogalkalmazókat a jelen ügyben felvetett kérdéskör. Az Európai Unió Bíróságának ítélete azonban tisztázza a kérdéseket, valamennyi tagállami jogalkalmazó számára iránymutató. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogerősen pert nyert a Váci Távhő Kft. ügyé- A Kormány rezsicsökkentési szándékának hatékonyabb megvalósítása érdekében május 10. napján hatályba lépett a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló évi LIV. törvény (rezsitörvény), melynek célja, hogy a rezsicsökkentés a lakossági fogyasztók számláiban is ténylegesen realizálódjon, valamint, hogy erről a szolgáltató mind a fogyasztók, mind a - lakossági fogyasztók vonatkozásában a számlázással és elszámolással kapcsolatos hatáskört ellátó - NFH számára tájékoztatást nyújtson, a szükséges intézkedések mielőbbi megtétele érdekében. álló dokumentumok alapján az NFH megállapította, hogy a szolgáltató a rezsitörvényben foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem megfelelően tett eleget. Az NFH megállapította, hogy tekintettel arra, hogy a rezsitörvény külön szakaszokban szerepelteti mind a távhő-, mind a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket, a számlában a megtakarítások öszszegét is szolgáltatási területenként külön-külön kellett volna a szolgáltatónak feltüntetnie, amelynek nem megfelelően tett eleget. A Váci Távhő Kft. (szolgáltató) által megküldött adatszolgáltatás áttekintését követően, a rendelkezésre 90

91 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Az NFH megállapította, hogy tekintettel arra, hogy a rezsitörvény külön szakaszokban szerepelteti mind a távhő-, mind a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket, a számlában a megtakarítások öszszegét is szolgáltatási területenként külön-külön kellett volna a szolgáltatónak feltüntetnie, amelynek nem megfelelően tett eleget. Az NFH döntésével szemben a szolgáltató bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál (bíróság). A bíróság ítéletében az első- és másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Ezt követően az NFH felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál, amely alapján a Kúria Kfv.III /2014/7. számú ítéletével szolgáltató keresetét elutasította. A Kúria ítéletében megállapította, hogy a bíróság az általa feltárt tényállásból téves következtetést vont le, így a Kúria alapvetően az NFH perben képviselt álláspontjával értett egyet. Kifejtette, hogy a víziközműszolgáltatókat terhelő tájékoztatási kötelezettség a közvetített víziközmű-szolgáltatást nyújtó távhőszolgáltatókra is vonatkozik. A Kúria rámutatott arra, hogy a kötbérfizetési kötelezettséggel a jogalkotó a rezsitörvény megsértését szankcionálja, melyet mint további jogkövetkezményt határozhat meg a fogyasztóvédelmi hatóság. Megállapította továbbá, hogy jogszerűen rendelkezett a fogyasztóvédelmi hatóság a rezsitörvény alapján a szolgáltató szerződésszegése miatt az érintettenkénti ,- Ft kötbér megfizetési kötelezettségről. Kifejtette, hogy ennek hiányában sérülnének a fogyasztók érdekei, hiszen az egyes eljárásokat nem feltétlenül az érintett fogyasztók kezdeményezik, megnevezésükre hivatalbóli eljárásban nem kerül sor - mint ahogy jelen ügyben sem -, így a szolgáltató teljesítése polgári eljárásban nem kikényszeríthető, hiszen az érintett fogyasztó a szolgáltató önkéntes tájékoztatása nélkül arról tudomást sem szerez, így az csak közigazgatási kötelezés és végrehajtás útján biztosítható. Az NFH hatékony fellépése eredményeként a jogsértéssel érintett fogyasztók kompenzációként jogsértéssel érintett számlánként ,- Ft kötbérben részesültek a szolgáltatói szerződésszegésre tekintettel. A jogsértés 2424 db számlát érintett. Egyéb tevékenység Jogszabály-véleményezés Az Országgyűlés és a Kormány jogalkotása a év során is érintette a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályokat. A hatóság a következő fogyasztókat érintő, illetőleg eljárásjogi jogszabályok tervezeteit véleményezte. Törvények: A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (Fgytv.) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) a termékek piacfelügyeletéről szóló évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) A földgázellátásról szóló évi XL. törvény (Get.) A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (Vet.) A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény (Vksztv.) A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CLXXXVI. törvény 91

92 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Rendeletek: A földgázellátásról szóló évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet (Get. Vhr.) A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (Vksztv. Vhr.) A személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet Az alábbi uniós jogszabály vonatkozásában is aktívan részt vett a fogyasztóvédelmi hatóság a jogalkotási munkában: Az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/ EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/2302 Irányelv Mindemellett a Hatóság aktívan közreműködött az NFM fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatáskörben eljáró fővárosi/megyei kormányhivatalok szakmai irányításával kapcsolatos feladatainak ellátásában. Az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet A piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok ellenőrzése A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a Miniszterelnökség szervezésében és koordinálásában, az általa jóváhagyott ellenőrzési terv alapján a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok átfogó ellenőrzésére került sor a évben is. A évben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, a Heves Megyei Kormányhivatal, a Tolna Megyei Kormányhivatal, a Vas Megyei Kormányhivatal valamint Budapest Főváros Kormányhivatala átfogó ellenőrzésére került sor. Témaellenőrzés keretében a Fejér Megyei Kormányhivatal, célellenőrzés keretében a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, utóellenőrzés keretében pedig a Baranya és Somogy Megyei Kormányhivatalok vizsgálatára került sor. 92

93 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Nemzetközi tevékenység KÉT ÉS TÖBBOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK Európai uniós és nemzetközi hálózatok Az NFH évente növekvő aktivitással vesz részt az Európai Unión belüli közös fogyasztóvédelmi tevékenységekben, illetve a Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Hálózat (International Consumer Protection and Enforcement Network ICPEN) multilaterális kooperációjában. Az EU-n belül a hatóság napi szintű munkakapcsolatban elsődlegesen az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság Fogyasztói Igazgatóságával áll. Az NFH nemzeti összekötő hivatali és hatáskörrel rendelkező hatósági feladatot lát el a hálózat égisze alatt a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok együttműködését koordináló CPC Hálózatban (Consumer Protection Cooperation Network). Ennek keretében végrehajtás és információszolgáltatás iránti adminisztratív megkereséseket teljesít, és szervezett keretek között lép fel a határon átnyúló fogyasztóvédelmi jogszabálysértésekkel szemben. Magyarország alapító tagként 1991 óta tevékenyen részt vesz a legnagyobb nemzetközi fogyasztóvédelmi végrehajtó szervezet, az ICPEN munkájában is. A hálózatban hazánkat az NFH és a GVH képviseli. A hálózat évente változó elnöki tisztségét 2015-től Nagy-Britannia látja el. Az új elnökség által október között Manchesterben megrendezett Best Practice Workshopon az NFH képviseltette magát, emellett folyamatosan részt vesz az elnökség által szervezett tematikus webinarokon, amelyek idén legnagyobb részben az internetes kereskedelemben rejlő kihívásokra fókuszáltak során az NFH igyekezett érdemi résztvevője lenni a közösségi munkafolyamatoknak, ennek megfelelően képviseltette magát a CPC szakbizottság áprilisban, júniusban és szeptemberben megrendezett rendes ülésein, és részt vett a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/ EU irányelv követelményeinek érvényesülését vizsgáló 2015-ös sweep előkészítő munkálataiban. A Hatóság aktívan részt vett a Bizottság koordinálásával megvalósított, tematikus webes találkozókon (webinarokon) és az Európai Bizottság által kiemelten kezelt témakörökben megfogalmazott helyzetjelentések, kérdőívek kitöltésében is. 93

94 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS SECIR projekt Az Európai Bizottság Fogyasztói, Egészségügyi, Mezőgazdasági és Élelmiszer Végrehajtó Ügynöksége (CHAFEA) által évente a CPC hálózatban zajló közös akciók kapcsán kiírásra kerülő pályázati felhívására nyújtotta be 2014 májusában a Spanish Foundation for International Cooperation, Health and Social Policy (FCSAI) az internetes jogsértésekkel szembeni hatékony fellépésről szóló SECIR projekt anyagát (Setup an Equal Capability for Internet Researchers). A pályázatot a Végrehajtó Ügynökség támogatta, így 14 CPC hatóság többek között az NFH részvételével elindulhatott a projekt megvalósítása. Az internetes vizsgálatok kapacitás-építését célzó SECIR projekt célja az egyes tagállamokban az internetes jogsértésekkel szembeni hatékony fellépés elősegítése. A projekt keretében minden hónapnak megvan az egyes témafelelőse, Magyarország 2015 februárjában felelt az adott havi tematikáért. A projekt fő célja, hogy minden tagállam számára megvalósítható módon megfogalmazza, hogyan érdemes fellépni az online jogsértésekkel szemben. Ennek egyik kulcsa az ilyen jogsértéseket felderítő és kivizsgáló internetes laborok felállítása, amelynek elősegítése érdekében angol nyelvű vizsgálati kézikönyv is született már az alkalmazható módszerekről és segédeszközökről, számítógépes programokról. A projekt célkitűzéseihez igazodva internetes laborok jöttek létre a projektben résztvevő tagállami hatóságoknál. A laborok működésében részt vevő kollégák profi gépparkkal, szoftverekkel, felkészült szakemberekkel jogsértésekre vadászva szűrik az internetet. Működtetésük módjáról madridi, szófiai és lisszaboni workshopokon egyeztettek a partnerek. Mivel az NFH-n belüli internetes labor komoly szervezeti- és technikai fejlesztést igényel, a hatóság a SECIR-rel párhuzamosan A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése elnevezésű ÁROP számú projekt keretében tette le az internetes vizsgáló labor alapjait. Fair Skies projekt A CPC Hálózaton belüli alulról jövő kezdeményezésként a svéd fogyasztóvédelmi ügynökség (Swedish Consumer Agency) koordinálásával vette kezdetét a Fair Skies projekt 2015-ben. A kezdeményezés és közös projekt célja, hogy az európai fogyasztóvédelmi hatóságok egyidejű fellépéssel változást érhessenek el a nagyon verseny-érzékeny légi személyszállítási szektorban. A részt vevő hatóságok részben közös szempontrendszer alapján önkéntesen vállalják a hazai illetékességű légitársaságok általános szerződési feltételeinek (ÁSZF) vizsgálatát, valamint a légitársaságok megkeresésével a tisztességtelen, illetve aggályos szerződési kikötések megváltoztatásának elérésére törekszenek. A közös projekt során a fogyasztóvédelmi hatóságok kicserélik tapasztalataikat, valamint harmonizálják a légitársaságokkal szembeni tagállami fellépéseket. 94

95 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Török-magyar stratégiai partnerségi együttműködés Consumer Academy Project (Erasmus+ KA2) K özel három éves múltra tekint vissza a török és a magyar fogyasztóvédelem közötti együttműködés. Az eddig is intenzív kooperáció még szorosabbá és gyakorlatorientáltabbá vált a Török Köztársaság Vámügyi és Kereskedelmi Minisztériuma által kezdeményezett és támogatásra érdemesnek talált Consumer Academy elvevezésű Erasmus Plus KA2 ( TR01-KA ) projektnek köszönhetően. Törökországban jelenleg nincs hatékony megoldás a meglévő tudásanyag gyors és hatékony átadására. Több weboldal létezik, ahol a fogyasztóvédelmi ismeretanyaghoz hozzáférhetnek az érdeklődők, ezek azonban a szükséges egyszerű információátadáson túl nem nyújtanak többet. A Török Vámügyi és Kereskedelmi Minisztérium célja a pályázattal egy olyan egységes rendszer létrehozása, amely az interaktív tanulást és tanítást teszi lehetővé. Online szemináriumok, videók, animációk, játékok és egyéb multimédiás eszközök alkalmazásával kívánják előmozdítani a fogyasztóvédelmi képzés ügyét. A 24 hónapos, 2016 augusztusában véget érő projekt megvalósításában színes összetételű nemzetközi konzorcium működik közre, melynek a török tárcán kívül szakmai partneri minőségben az NFH is tagja. A magyar és a török félen kívül a projekt megvalósításában részt vesz a lengyel oktatással, képzésekkel foglalkozó Aviva cég és a londoni Dockland Academy, továbbá számos török civil szervezet is. A konzorciumi partnerek jövőbeli feladatmegosztásáról szóló projektindító találkozójára január 22-én került sor Ankarában, amelyen az NFH is képviseltette magát. Az NFH delegációja a találkozón bemutatta a hatóság múltját, szervezetét és tevékenységét, egyúttal köszönetét fejezte ki, hogy a török partner az együttműködés megerősítése jegyében kifejezetten az NFH-t kérte fel szakmai közreműködésre a projektben. A projekt fő célja, hogy elősegítse a tudatói fogyasztói attitűd kialakulását. Ennek eszközeként létrejön egy könnyen elérhető, áttekinthető platform, amelyet a fogyasztók, vállalkozások, oktatási szakemberek és civil szervezetek használhatnak majd a fogyasztóvédelmi képzés eredményesebbé tétele érdekében. A találkozón döntés született arról is, hogy a projekt keretében több transznacionális projekttalálkozóra és disszeminációs rendezvényre is sor kerül majd, ahol a konzorciumi partnerek meg tudják vitatni a projekt megvalósításának folyamatát, és ismertetni tudják a létrehozott eredményeket. A disszeminációs rendezvényeken a projekt keretében megalkotandó ismeretanyag nemzeti szintű átadására kerül sor hazai érintettek (oktatási intézmények, szakemberek, civilek, szakértők és az érdeklő nagyközönség) bevonásával. Magyarország a transznacionális rendezvények közül az elsőnek lesz házigazdája, amelyre február közepén kerül sor Budapesten. A találkozó alkalmával a török tárca Fogyasztóvédelmi és Piacfelügyeleti Főigazgatóságának vezetője nyitó beszédében kiemelte, hogy kiemelten számít az NFH fogyasztói tudatosság erősítése terén az évek során felhalmozott tapasztalataira. 95

96 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Román-magyar szakmai találkozó Bukarestben A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság számára kiemelt fontossággal bír a szomszédos országokkal való szoros szakmai együttműködés kialakítása és megerősítése. Ennek jegyében április között Bukarestben bilaterális találkozóra került sor a román társhatósággal. A találkozón a tárca fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette az NFM fogyasztóvédelmi feladatköreit, illetve a tárca eddig elért eredményeit és jövőbeli elképzeléseit. Az NFH képviselői bemutatták az NFH szervezetét, tevékenységét, évi eredményeit és jövőbeni feladatait, valamint a magyar és román hatóság között meglévő együttműködés továbbfejlesztésére irányuló javaslatokat fogalmaztak meg. A főigazgató többek között a közös nemzetközi projektekben való együttműködés lehetőségére és a határon átnyúló fogyasztóvédelmi ügyek hatékonyabb intézésére hívta fel a figyelmet. Az egyeztetés során a román társhatóság elnöke beszámolt hatóságuk tevékenységéről, eredményeiről, valamint kifejezte elkötelezettségét az együttműködés megerősítésére. A román delegáció tagjaként a találkozón részt vett továbbá a román hatóság két alelnöke, három igazgatója, valamint Hargita megye fogyasztóvédelmi hatóságának igazgatója is. A két napos szakmai találkozó során a felek megismerhették egymás legjobb gyakorlatait, valamint eredményes tanácskozást folytattak az alternatív vitarendezési módok nemzeti jogrendbe történő átültetéséről, a fogyasztói panaszok hatékony kezelésének kérdésköréről, az online kereskedelem kihívásairól, a fogyasztóvédelmi oktatás és tájékoztatás fontosságáról, valamint a határon átnyúló fogyasztóvédelmi ügyek gördülékenyebb intézésének lehetőségeiről. A tudásmegosztás jegyében a felek bemutatták az országukban működő fogyasztóvédelmi civil szervezeteket, illetve sor került a fogyasztók élelmiszerrel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdések megvitatására. A program során a román társhatóság meginvitálta a Gazdasági, Kereskedelmi és Turisztikai Minisztériumba a magyar delegáció képviseletét, ahol a magyar és a román államtitkár fogyasztóvédelmi kérdésekről folytatott egyeztetést. Az Egyiptomi Fogyasztóvédelmi Ügynökség szakmai tanulmányútja az NFH-nál Az Európai Bizottság Európai Szomszédságpolitika és Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR) keretei között működő technikai segítségnyújtási és információcsere program, a TAIEX célja, hogy az EU szomszédságpolitikai partnerei számára lehetővé tegye, hogy különböző programok - így különösen szakmai tanulmányutak - keretében ismerkedjenek az uniós tagállamok egyes szakterületi intézményrendszerének működésével. 96

97 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Központ tevékenységét. A beszélgetéseket követően nyilvánvalóvá vált, hogy Egyiptom számára értékesek és hasznosak lehetnek a hazai tapasztalatok a nemzeti intézményrendszer fejlesztése folyamán, így potenciált látnak az NFH és a CPA közötti jövőbeli együttműködésben. TAIEX adta lehetőségek április között az Egyiptomi Fogyasztóvédelmi Ügynökség (CPA) magas rangú delegációja érkezett tanulmányútra az NFH-hoz, hogy a magyar fogyasztóvédelem intézményi kereteit megismerhesse. Az ügynökség háromfős delegációjnak tagjait dr. Szente István főigazgató köszöntötte, majd az NFH munkatársainak informatív és gyakorlatorientált előadásain keresztül ismerhették meg az egyiptomi kollégák a hazai fogyasztóvédelem és piacfelügyelet rendszerét, a hatóság munkájának jogi, kommunikációs, képzési és nemzetközi szakterületeit, illetve az Európai Fogyasztói Tekintettel arra, hogy a program célja a minél szélesebb körű ismeretetek átadása volt, a tanulmányút során számos intézménylátogatásra sor került. Az egyiptomi delegációt többek között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára fogadta, akivel értékes eszmecserét folytattak a két ország fogyasztóvédelmi szervezetének működését, fejlesztési koncepcióit és stratégiai célkitűzéseit illetően. Az egyiptomi kollégák látogatást tettek a Gazdasági Versenyhivatalnál és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál is. A tanulmányút lehetőséget kívánt biztosítani a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerén túl az alternatív vitarendezési rendszer és a civil szervezetek működésnek bemutatására, ennek fényében a delegáció felkereste a Budapesti Békéltető Testületet, illetve a Tudatos Vásárlók Egyesületét. Az Egyiptomi Ipari Ellenőrzési Hatóság piacfelügyeleti szakmai tanulmányútja az NFH-nál Az Egyiptomi Fogyasztóvédelmi Ügynökség látogatását követően újabb egyiptomi kollégák ismerhették meg a hazai fogyasztóvédelem és piacfelügyelet intézményi kereteit, hiszen május között az Egyiptomi Ipari Ellenőrzési Hatóság (ICA) háromtagú delegációja érkezett tanulmányútra a hatósághoz ugyancsak a TAIEX program keretében. A látogatás során a küldöttség tagjai dr. Szente István főigazgató köszöntőjét követően az NFH munkatársainak előadásain keresztül ismerhették meg a hazai fogyasztóvédelem és piacfelügyelet rendszerét, külön kiemelve a hatóságnak a termékek piacfelügyeletével összefüggő főbb hatásköreit, illetve a szakterület eddig elért eredményeit. Tekintettel a piacfelügyeleti hatáskörök több szervezet közötti megoszlására, előadásával a Nemzeti Adó és Vámhivatal szakértője is hozzájárult a rendezvény sikeréhez, melyben betekintést nyújtott a NAV vámkezelési eljárásába és az NFH-val történő mindennapi piacfelügyeleti együttműködés részleteibe. A delegáció tagjai ezt követően látogatást tettek az NFH Élelmiszer és Vegyipari, illetve a Mechanikai és Villamos Laboratóriumába is, így lehetőségük nyílt arra, hogy a termékbiztonsági kérdéseket gyakorlati oldalról is megismerjék. A háromnapos szakmai tanulmányút során a delegációt az NFM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára is fogadta, amely során szó esett a tárca stratégiai célkitűzéseiről, és a digitális kor generálta újszerű kihívásokról. Az egyiptomi delegáció tagjainak rendkívül hasznosnak találták a tanulmányút során szerzett információkat az egyiptomi intézményfejlesztés és fogyasztói tudatosságnövelés szempontjából. Az ICA delegációját vezető elnök úr köszönetnyilvánítása keretében felvetette a két intézmény közötti kapcsolatok további mélyítésének lehetőségét akár egy jövőbeni újabb tanulmányút, vagy egy közös rendezvény keretein belül. 97

98 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az Európai Bizottság tájékoztató kampány hazánkban A fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás azt állapította meg, hogy a magyar fogyasztók kevésbé ismerik alapvető fogyasztói jogaikat, mint más európai polgárok. Erre tekintettel indított a fogyasztók saját jogaival kapcsolatos tájékozottság növelése céljából figyelemfelkeltő kampányt 2015 júniusában az Európai Bizottság Magyarországon és további 13 tagállamban, köztük Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Portugáliában, Bulgáriában, Lettországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Litvániában, Észtországban és Szlovéniában. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal közösen megvalósított kampány célja a fogyasztók figyelmének felhívása egyebek mellett arra, hogy jogukban áll a hibás árukat kijavíttatni vagy kicseréltetni, az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, joguk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, illetve megilleti őket a hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz való jog. Erre irányult az Európai Bizottság Magyarországon a TNS Közvélemény- és Piackutató Intézet által 1002 fő megkérdezésével elvégzett kutatása, miszerint annak ellenére, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a magyar fogyasztók 29%-ának volt jogos reklamációja áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor vagy igénybe vételekor, a magyarok a 28 tagállamból a 24. helyen állnak fogyasztói jogaink megfelelő ismerete tekintetében. A tudatosságnövelő kampány a fogyasztók mellett a kereskedőknek számára hasznos információkat kíván átadni. Ez azért fontos, mert a kutatás eredményei szerint a magyar fogyasztók 64%-a először a kereskedőkhöz fordul reklamációval. Az NFH számára prioritást élvez a fogyasztói jogok ismeretének átadása annak érdekében, hogy segíthessenek ügyfeleiknek és hoszszú ideig élvezhessék bizalmukat. Nemzetközi konferencia a fogyasztói tudatosság témakörében A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése elnevezésű ÁROP számú projekt keretében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium június között nemzetközi konferenciát szervezett A tudatos fogyasztás jelene és jövője lehetőségek és kihívások a fogyasztóvédelem területén címmel. A konferencián az NFM képviselőin és az NFH munkatársain kívül hazai és nemzetközi fogyasztóvédelmi szakemberek tartottak színvonalas előadásokat a fogyasztói tudatosság növelésének fontosságáról és a fogyasztókat érintő kiemelt kérdésekről. Kara Ákos, az NFM infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a konferencia nyitóbeszédében kiemelte, hogy a fogyasztóvédelem jövőképe a tudatos és fenntartható fogyasztáson alapuló társadalom elérése, és e társadalom a fogyasztói bizalmon és a tisztességes piaci működésen alapul, továbbá a jól tájékozott fogyasztó, a jogkövető vállalkozások, valamint a hatékony jogi környezetet biztosító erős hatóság kölcsönös együttműködése jellemzi. Dr. Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos beszédében azt hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem nem csak a polgárokat védi, hanem hozzájárul a gazdaság egészségesebb működéséhez és a társadalmi stabilitáshoz is. A biztos utalt arra is, hogy a Bizottság számos kezdeményezést tett, amely erősíti a fogyasztók és így az európai társadalmak biztonságát. 98

99 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Az NFM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte, hogy az állam kiáll a fogyasztók jogaiért, amit az is jelez, hogy a szaktárcán belül 2014-ben külön helyettes államtitkárság jött létre, amelynek feladata, hogy szorosabbra fűzze az állam és a fogyasztók közötti kapcsolatot, erősítse a fogyasztóvédelmi hatóság fellépését, segítse a békéltető testületeket és a civil szervezeteket. A szakmai előadások keretében dr. Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a konferencián ismertette a Gazdasági Versenyhivatal működésének fogyasztóvédelmi aspektusait. Az elnök kiemelte, hogy a versenyhivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság feladatai a fogyasztókat érintő területeken gyakran lefedik egymást. A két hatóság közötti jó együttműködés biztosítja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat felszámolását, és a fogyasztók hatékony védelmét. A konferencia első napja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatójának, dr. Szente Istvánnak az előadásával zárult. A főigazgató kiemelte, hogy egy jól működő nemzetgazdaság kiépítéséhez elengedhetetlen a tudatos fogyasztói társadalom megléte, ahol a fogyasztók kellő ismeretekkel rendelkeznek jogaikról, a vállalkozásokat ösztönzik a jogkövető magatartás folytatatására, illetve visszásságok esetén egy hatékony fogyasztóvédelmi szervezetrendszer áll a háttérben. A konferencia második napján a szakmai konzultáció keretében nemzetközi szakemberek részvételével három panelbeszélgetésre került sor. A szakmai programot az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság Fogyasztói Igazgatóságának szaktanácsadója Molnár Tamás nyitotta meg. Előadásában felvázolta az egységes digitális piac két fő célját: a vásárlói bizalom növelését és a vállalkozóbarát környezet megteremtését. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a célok elérése érdekében számos akadályt kell leküzdeni. Kiemelte többek között, hogy jelenleg a magyar fogyasztók több mint fele jobban bízik a hazai piacban, mint a külföldiben, ezen kívül a fogyasztók az online vásárlás hátrányaként értékelik a szállítási díj költségességét, a szállítási idő elhúzódását és a gyakran nehézségekbe ütköző jogérvényesítést. Hangsúlyozta továbbá, hogy a fogyasztói bizalom megerősítésében fontos szerepet játszik többek között az a kampány, amelyet az Európai Bizottság a tudatos vásárlás és a fogyasztói jogok könnyebb megismerése érdekében indított. A megnyitó beszédet követő első panelbeszélgetés a digitális belső piaci stratégiában rejlő új kihívások és lehetőségek köré épült Molnár Tamás moderátori közreműködésével. A kerekasztal-beszélgetésben dr. Szilágyi Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, dr. Ádám Szilveszter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezető-helyettese, valamint a magyarországi Európai Fogyasztói Központ igazgatója, dr. Kriesch Attila vettek részt. A fogyasztóvédelmi ismeretek oktatása, legjobb gyakorlatok és tudatosságnövelő intézkedések címet viselő második panelbeszélgetés moderátora a Svéd Fogyasztóvédelmi Ügynökség vezetője, a svéd fogyasztóvédelmi ombudsman, Gunnar Larsson volt. Bevezető előadásában a szakember a gyermekek és fiatalok tudatos fogyasztóvá nevelésének szükségességét hangsúlyozta. 99

100 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A meghívott nemzetközi szakértők, így a németországi Gemeinschaftsschule Wilster tanára, Dorothea Venzke, a Verbraucherzentrale Schleswig-Holstein e.v. nevű német szervezet fogyasztói tanácsadója, Selvihan Koç, valamint Dr. Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének elnöke és dr. Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövegségének kommunikációs igazgatója a fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos szakmai tapasztalataikat és a legjobb nemzeti gyakorlatokat osztották meg a közönséggel. A konferencia harmadik panelbeszélgetése a határon átnyúló fogyasztóvédelmi együttműködés kihívásairól szólt. A beszélgetést Piotr Adamczewski, a lengyel Office of Competition and Consumer Protection hivatalvezetője moderálta, aki bevezető előadásában a tagállamok közötti fogyasztóvédelmi együttműködés céljából létrehozott CPC Hálózat tevékenységéről beszélt. A paneltagok, dr. Aranyi Péter, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főosztályvezetője, Jolanda Girzl, Svédország Európai Fogyasztói Központjának igazgatója, dr. Grimm Krisztina, a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője és Petra Pisova, a Slovak Trade Inspection nevű hatóság szakértője bemutatták saját nemzeti szervezetük nemzetközi fogyasztóvédelmi együttműködéssel kapcsolatos tevékenységét és eredményeit. Lett, litván és bolgár szakemberek látogatása az NFH-nál július 16. és 17-én az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának lett, litván és bolgár tagszervezeteitől hat munkatárs tett látogatást szakmai tanulmányút keretében a magyarországi Európai Fogyasztói Központnál (EFK). A résztvevők véleményt cseréltek a Hálózat működésének aktuális kérdéseiről, a határon átnyúló fogyasztói panaszok kezeléséről és a legjobb gyakorlatokról. Az EFK-k munkájának kiemelt részét képezi a fogyasztók tájékoztatása, és a fogyasztói tudatosság növelése, így élénk szakmai beszélgetés zajlott a résztvevők között a központok által végzett tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekről. A szakemberek megosztották egymással az európai uniós hálózatokkal (Europe Direct, Enterprise Europe Network, Solvit) folytatott együttműködésük eredményeit és tapasztalatait is. A résztvevők ezen kívül bemutatták a befogadó intézményeik működését a fogyasztóvédelem területén, valamint saját országuk fogyasztóvédelmi rendszerét és egyes speciális fogyasztóvédelmi előírásait. A külföldi szakemberek kiemelt figyelemmel követték az NFH innovatív kezdeményezéseinek bemutatását, különösen a Fogyasztóbarát vállalkozás és a pozitív lista iránt mutattak fokozott érdeklődést. A delegáció tagjai látogatást tettek az NFH Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában, ahol érdeklődéssel hallgatták a magyar szakemberek ismertető előadását a labor tevékenységéről és feladatairól. A külföldi szakembereket személyesen fogadta és köszöntette az NFH főigazgatója, aki kiemelte, hogy a hatóság támogatja, és figyelemmel kíséri a magyar EFK munkáját és példaértékűnek tartja a magyar központ elmúlt időszakban elért eredményeit a határon átnyúló fogyasztói panaszok hatékony rendezése, a központ médiatevékenysége, valamint a fogyasztók és vállalkozások tudatosságának növelése terén. Összességében szakmailag egy rendkívül hasznos tapasztalatcserére került sor a lett, litván, bolgár és magyar szakemberek között, amely hozzájárul a határon átnyúló fogyasztói panaszok hatékony kezeléséhez, valamint a magyar és a partner EFK-k közötti szakmai munkakapcsolat további erősödéséhez. 100

101 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Együttműködési megállapodás a montenegrói társhatósággal A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nemzetközi kapcsolatainak építése körében kiemelt figyelmet szentel a kormányzat külpolitikai és külgazdasági stratégiájában felvázolt irányok követésének. Ennek jegyében bővültek a hatóság kapcsolatai az utóbbi évek során a balkáni térségben, amelyek között újabb partnerként jegyezheti Montenegrót is. Két éves szakmai egyeztetést magában foglaló közös munka eredményeként született meg a kétoldalú együttműködési megállapodás, amelyet dr. Szente István főigazgató és Dr. Božidar Vuksanović, a Montenegrói Felügyeleti Ügyek Hatóságának igazgatója írt alá július 22-én a montenegrói hatóság által szervezett szakmai találkozó keretében Podgoricában. A megkötött együttműködési megállapodás célja, hogy megteremtse a keretet a felek fogyasztóvédelem és piacfelügyelet területén folytatott együttműködéséhez. A kooperáció egyebek mellett magában foglalja a vonatkozó törvényekről, rendeletekről, politikai irányvonalakról és egyéb, a felek által közösen meghatározott kérdésekről való közvetlen eszmecsere lehetőségét, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kiemelt témákban való egyeztetés kereteinek kialakítását, valamint a közös találkozók, projektek és szakértőcserék lehetőségének feltérképezését egyaránt. Az NFH a megállapodás értelmében szakmai tapasztalatainak átadásával segítséget nyújt Montenegró fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségének teljesítéséhez az ország Európai Uniós csatlakozási folyamatának elősegítése érdekében. A megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítása céljából a felek folyamatosan konzultálnak egymással, különös tekintettel a fogyasztók jogait és érdekeit veszélyeztető, gyors beavatkozást igénylő ügyekre. A montenegrói hatóság a találkozó alkalmával elismeréssel beszélt az NFH fogyasztóvédelem és piacfelügyelet terén végzett munkájáról és elért eredményeiről. A felek a szakmai konzultáció és tájékoztatás rendszeressé válását, a szakmai együttműködés elmélyülését, Montenegró uniós csatlakozásának hatékony támogatását, közösen szervezett akciók lebonyolítását, és a szakmai projektekben való közös részvételt remélik a kooperációtól. 101

102 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Szakmai tanulmányutak az ÁROP projekt keretében A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése elnevezésű ÁROP projekt keretében az NFM Infokommunikációért és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkárságának, illetve Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárságának munkatársai, valamint az NFH képviselői két szakmai tanulmányúton vettek részt augusztus 31. és szeptember 4. között az NFM és az NFH delegációja a szlovén Market Inspectorate of the Republic of Slovenia (TIRS) szervezetéhez látogatott el. A tanulmányút keretében a delegáció tagjai bepillantást nyertek a szlovén hatóság feladat és hatáskörébe tartozó főbb területek, így a távollévők között kötött szerződések, a fogyasztói panaszok kezelése, a legjellemzőbb jogsértések, a fogyasztói hitelszerződések kérdéskörébe, valamint a hatósági legjobb gyakorlatok megvitatására is sor került. A delegáció a tanulmányút keretében látogatást tett az egészségügyi felügyeleti tevékenységet ellátó Health Inspectorate of the Republic of Slovenia (HIRS) nevű szervnél, a Szlovén Fogyasztóvédelmi Szövetségnél (Slovenian Consumer Protection Organization) és a Szlovén Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztériumnál. Az ÁROP-projekt keretében megvalósított másik tanulmányút alkalmával az NFM és az NFH képviselői a Swedish Consumer Agency-nél, a svéd fogyasztóvédelemi ombudsman által vezetett Fogyasztóvédelmi Ügynökségnél tettek látogatást. Az ombudsman és az Ügynökség munkatársai egész napos előadássorozat keretei között ismertették hatóságuk működését, amely színes és érdekes szakmai eszmecserére adott alkalmat a svéd és magyar szakemberek között. A tanulmányút keretében a delegáció tagjainak lehetősége nyílt arra is, hogy a svéd Pénzügyminisztérium Közigazgatási Főosztálya Fogyasztóvédelmi Osztályának igazgatóhelyettesével és munkatársával folytassanak szakmai diskurzust a svéd és a hazai fogyasztóvédelem rendszeréről. Észt kollégák látogatása az NFH-nál A CPC Bizottság szakmai szakértőcsere programjának köszönhetően tett látogatást a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál szeptember 23. és 29. között az Észt Fogyasztóvédelmi Hatóság (Consumer Protection Board of Estonia) három munkatársa, akik a pénzügyi szolgáltatások, az elektronikus kommunikációs és a villamosenergia szolgáltatások piacát érintő felügyeleti tevékenységet végeznek hatóságuknál. A delegáció tagjait a tanulmányút első napján Dr. Szente István főigazgató köszöntötte, aki bemutatta a hazai fogyasztóvédelem és piacfelügyelet rendszerét, az NFH szervezetét, működését és feladatköreit. Az észt kollégák az NFH Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztályának munkatársai által tartott informatív előadásoknak köszönhetően megismerhették a hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszerrel kapcsolatos legfontosabb információkat, és betekintést nyerhettek a főosztály tevékenységébe. Az előadások során szakmai diskurzus bontakozott ki, így az NFH munkatársai is hasznos ismereteket szerezhettek az észttárshatóság tevékenységéről és gyakorlati működéséről. Az elektronikus hírközléssel kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatáskör hazánkban megosztott, így a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH) tett látogatás és az NMHH Hírközlésfelügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettesének prezentációja is hozzájárult a tanulmányút szakmai programjainak színesítéséhez. 102

103 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A szakmai programban a fentiek mellett helyet kapott az NFH CPC Hálózatban betöltött szerepének ismertetése, illetve magának a CPC Hálózatnak a bemutatása is. A szakmai tanulmányút zárásaként a delegáció tagjainak lehetősége nyílt betekinteni az NFH-nál működő két akkreditált laborba, a Mechanikai és Villamos Laboratórium és az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium mindennapi munkavégzésébe. A laborok munkatársainak közreműködésével a körbevezetés során a külföldi kollégák érdekes ismeretekkel gazdagodhattak a laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatban, amelyekről a munkatársak szemléletes bemutatót tartottak. Az észt delegáció látogatása az NFH nemzetközi kapcsolatait tekintve az EU-s tagállami fogyasztóvédelmi együttműködés jelentősége mellett az észt társhatósággal 2002-ben megkötött bilaterális együttműködési megállapodás fényében is fontos esemény volt. Kétoldalú együttműködési megállapodás Macedónia társhatóságával december között Budapesten rendezték meg a Magyar Macedón Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság (GVB) harmadik ülését. Magyarország és Macedónia között a gazdasági kapcsolatok perspektivikusan alakulnak, és évek óta növekszik a két ország közötti kereskedelmi volumen. Aneta Dimovska, a macedón gazdasági minisztérium államtitkára a GVB ülésen tartott beszédében kiemelte, hogy Magyarország stratégiai partnere Macedóniának. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi árucsere a két ország között folyamatosan bővül, és fontosnak nevezte a vállalatok közötti együttműködést is. Az NFH a megállapodás értelmében szakmai tapasztalatainak átadásával segítséget nyújt Macedónia fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségének teljesítéséhez. A megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítása céljából a felek folyamatosan konzultálnak egymással, különös tekintettel a fogyasztók jogait és érdekeit veszélyeztető, gyors beavatkozást igénylő ügyekre. A felek a szakmai konzultáció és tájékoztatás rendszeressé válását, a szakmai együttműködés elmélyülését, Macedónia uniós csatlakozásának hatékony támogatását, és a szakmai projektekben való közös részvételt remélik a kooperációtól. A GVB ülésen az egészségipari, az agrárgazdasági, illetve a kereskedelmi kamarák közötti megállapodás mellett a fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet területén is bilaterális együttműködési megállapodás született az NFH és a Macedón Állami Piacfelügyelőség között. A bilaterális megállapodás legfőbb célja, hogy megteremtse a keretet a fogyasztóvédelem és piacfelügyelet területén folytatott együttműködéséhez. A kooperáció egyebek mellett magában foglalja a vonatkozó nemzeti jogszabályokról és politikai irányvonalakról, valamint a felek által közösen meghatározott kérdésekről való közvetlen eszmecsere lehetőségét, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kiemelt témákban való egyeztetés kereteinek kialakítását, illetve a közös találkozók és szakértőcserék lehetőségének feltérképezését egyaránt. 103

104 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Európai Fogyasztói Központ HATÁRON ÁTNYÚLÓ JOGVITÁK Az Európai Unió 28 tagállamában, valamint Izlandon és Norvégiában működnek a határon átnyúló fogyasztói panaszok rendezésének elősegítése és a felek közötti megállapodás elérése érdekében a nemzeti európai fogyasztói központo (European consumer centres, rövidítve: ECC), amelyek együtt alkotják az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát (ECC- NET, Hálózat), hozzájárulva ahhoz, hogy az európai uniós fogyasztóknak az uniós egységes belső piacba és a határon átnyúló vásárlásokba vetett bizalma növekedjen. A magyar Európai Fogyasztói Központ (EFK) január 1. óta a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szervezetében végzi tevékenységét. Az EFK az Európai Unió felelős szerve, a Pályázati Ügynökség (The Consumers, Health, Agriculture and Food Executive Agency, CHAFEA) által jóváhagyott, a szervezeti kereteket biztosító befogadó intézménnyel (host organisation, az NFH) megkötött, a időszakra szóló partnerségi keretmegállapodás, valamint a szakmai, jogi és pénzügyi működési feltételeket rögzítő évi támogatási szerződés (grant agreement) részét képező részletes és sokrétű feladatot meghatározó munkaprogram és költségvetés alapján végezte tevékenységét. Az Európai Fogyasztói Központ elsődleges feladata a határon átnyúló termékvásárlással vagy szolgáltatásnyújtással összefüggő egyedi fogyasztói panaszok rendezésében való ingyenes szakmai, jogi és érdemi közreműködés. Az EFK külföldi társközpontjaival való együttműködés és segítségnyújtás során egy egyeztetést kezdeményez a fogyasztó és a vállalkozás közötti megállapodás elérése, és ily módon egy esetlegesen hosszan tartó és költséges határon átnyúló pereskedés megelőzése érdekében. Az EFK közreműködésének két módját különböztetjük meg attól függően, hogy a panaszt magyar fogyasztó vagy pedig egy másik uniós országbeli fogyasztó nyújtja be. A panaszkezelés egy négyszereplős folyamat keretében zajlik. Amennyiben egy magyarországi lakos fogyasztónak egy másik uniós tagállamban, illetve Izlandon vagy Norvégiában letelepedett vállalkozással szemben keletkezik határon átnyúló, fogyasztóvédelmi tárgyú panasza, a fogyasztó a panaszt a felek közötti jogviszonnyal és panasszal kapcsolatos bizonyítékok csatolásával együtt nyújthatja be a magyar EFK-hoz. Az EFK elvégzi a panasz jogi értékelését, bekéri a fogyasztó igényét alátámasztó dokumentumokat, értékeli és minősíti a fogyasztó igényének jogosságát, lefordítja a panaszt és a szükséges mellékleteket angol nyelvre, majd továbbítja azt a kifejezetten erre a célra kifejlesztett, az Európai Bizottság által működtetett elektronikus 104

105 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG adatbázis (IT-TOOL) alkalmazása útján a vállalkozás székhelye szerinti tagállamban működő fogyasztói központhoz. Utóbbi központ a panasz megoldása rendezése érdekében közvetlenül felveszi a kapcsolatot a vállalkozással. A magyar és a külföldi fogyasztói központ angol nyelven folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással, és a magyar központ rendszeresen tájékoztatja a fogyasztót ügyének állásáról. Amennyiben az EFK-k közreműködésének köszönhetően a vállalkozás a fogyasztó számára is elfogadható módon teljesíti a fogyasztó igényét, és rendezi a panaszt, a fogyasztói központok közreműködése sikerrel, azaz a panasz rendezésével zárul. Ha a vállalkozás nem rendezi a fogyasztó panaszát, nem működik együtt az EFK-Hálózattal, illetve a fogyasztó továbbra sem elégedett a panasz rendezésének módjával és a külföldi vállalkozás megtett intézkedéseivel, a fogyasztónak lehetősége van adott esetben a vállalkozással szemben bírósági eljáráson kívüli alternatív vitarendezési (békéltető testületi) eljárást kezdeményezni (utóbbihoz a Hálózat érdemi segítséget is tud részére nyújtani) vagy végső esetben bírósághoz fordulni. Ezen egyéb határon átnyúló jogérvényesítési lehetőségekről az EFK részletes tájékoztatást nyújt a panaszos részére. Hasonlóképpen működik együtt a 2 fogyasztói központ, amennyiben nem magyar, hanem másik uniós tagállami, valamint izlandi vagy norvég illetékességű fogyasztó fordul magyar vállalkozással szemben keletkezett panasza kapcsán a saját országában működő EFKhoz. Panaszkezelési statisztika A január 1-je előtt a központhoz beérkezett határon átnyúló fogyasztói panaszok továbbintézése ben is megtörtént. Emellett január 1. és december 31. között összesen 504 (2014-hez képest 14%-al több) olyan új határon átnyúló panasz érkezett az EFK-hoz, amelyek rendezésében a fogyasztó és a vállalkozás országa szerinti fogyasztói központ is részt vett. A panaszok egy része már lezárásra került, másik része pedig folyamatban van. Az összes panasz közül 269 (a évi adatokkal összevetve 18%-al több) panasz került magyar fogyasztók és 235 panasz (2014. évhez képest 17%-al több) pedig más tagállami, illetve izlandi és norvég fogyasztók által benyújtásra. A magyar fogyasztók által benyújtott panaszok számának növekedése (amely minden évben folyamatosan megfigyelhető) elsődlegesen az aktív médiatevékenységnek (lásd pontot) köszönhető, hiszen ily módon több magyar fogyasztó szerzett tudomást az EFK létezéséről és arról, hogy külföldi vállalkozással szembeni panasz esetén is létezik számukra egy érdemi segítséget nyújtó fórum. Megerősítve a korábbi évek tapasztalatait, 2015-ben az EFK-hoz a leggyakrabban az alábbi témákban érkezett határon átnyúló fogyasztói panasz: Internetes termékvásárlások (nemteljesítés, hibás teljesítés, garanciális-jótállási jogok, elállási jog, szerződési feltételek, stb); Internetes szolgáltatásokból (online fizetési megoldások, online árverések, internetes játékok digitális tartalmak, stb) eredő szerződéses panaszok (nemteljesítés, hibás teljesítés, garanciálisjótállási jogok, elállási jog, stb); A légiközlekedésben résztvevő utasok jogai, a légiközlekedés feltételei (járatkésés, járattörlés, elveszett és késett poggyászok, speciális szolgáltatások, foglalási feltételek, szerződési feltételek, stb); Távolsági autóbusz- és vasúti közlekedést érintő panaszok; Hagyományos, üzletben történő vásárlások (hibás teljesítés, garanciális-jótállási jogok, stb); Mobiltelefonokra letölthető tartalmak (emelt díjas hírközlési szolgáltatások), elektronikus hírközlési szerződések; Üdülési jog (timeshare); Utazási szerződések, szállásfoglalás, a szállás minősége; 105

106 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Autóbérlés; Lakásbérlés; Vállalkozási szerződések. A panaszok többsége a fogyasztói szerződések létrejötte, módosítása, hibás vagy késedelmes teljesítése, szerződésszegő nemteljesítése, továbbá a felek közötti jogviszony megszűnését követő vitatott elszámolás miatt került benyújtásra. Az EFK-Hálózat - amennyiben a Fin-Net uniós hálózatnak a vállalkozás székhelye szerint országban van tagja - a pénzügyi szolgáltatásokat kivéve bármilyen határon átnyúló fogyasztói panasz esetén jogosult közreműködni és ingyenes segítséget nyújtani a fogyasztók részére. Határon átnyúló fogyasztói panaszok száma értékesítési csatorna szerint (db) Üzlethelyiségben történt vásárlás Távollévők között létrjött szerzdőések (az elektronikus kereskedelem kivételével) Elektronikus kereskedelem Piacon, vásáron történt vásárlás Árverés 59 Egyéb A fentieken túl az EFK 2015-ben összesen 278 (25%- os növekedés 2014-hez képest) olyan határon átnyúló panaszt kezelt, amely során különböző okokból kizárólag a magyar EFK működött közre. Ez esetben a közreműködés jellemzően a fogyasztó tájékoztatását foglalta magában, így például az ECC-NET közreműködésének módjáról, a fogyasztó által a külföldi vállalkozás előzetes megkeresésének szükségességéről, a panasz lehetséges megoldási módjaival kapcsolatos tanácsokat tartalmazó, továbbá a lehetséges jogorvoslati fórumokról, egy külföldi céget érintő felszámolási eljárás során a fogyasztói-hitelezői igények bejelentések megtételének módjáról vagy a hatósági eljárás kezdeményezésének lehetőségéről szóló tájékoztatásokat. Szükséges kiemelni, hogy az EFK által adott tájékoztatások és tanácsok alapján a fogyasztók sok esetben közvetlenül rendezni tudták panaszát az érintett vállalkozással. Az is előfordult, hogy a fogyasztó nem csatolta a szükséges bizonyítékokat, vagy visszavonta a panaszát, így a panaszkezelés folytatására nem került sor. Továbbá több ilyen jellegű panasz előkészítése a külföldi partnerközponthoz való továbbítás előtt december 31 -én még folyamatban volt. Határon átnyúló panaszok száma az EFK-nál (db) év EU-s fogyasztók panaszai magyar vállalkozásokkal szemben Magyar fogyasztók panaszai más EU tagállami vállalkozásokkal szemben 106

107 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG millió Ft Az EFK által sikeresen érvényesített vagyonjogi igények összege (millió Ft) , ,152 5,603 EU-s fogyasztók számára Magyar fogyasztók részére ,668 6,700 14,161 11,560 10,738 7,832 3, év Az EFK eredményességét mutatja, hogy a szervezet külföldi társközpontjaival együttműködve ben nagyságrendileg ,- Ft összegben és értékben érvényesítette sikeresen az európai fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igényeit, amely összegből ,- Ft-ot a magyar fogyasztók sikeresen megoldott ügyeiben került érvényesítésre. A sikeresen megoldott ügyeknek köszönhetően az érintett fogyasztók elkerülhették az esetleges határon átnyúló pereskedéssel kapcsolatos járulékos (ügyvédi, bírósági és fordítási, stb) költségeket is. Az EFK az elmúlt öt évben több mint 80 millió Ft értékben érvényesítette sikeresen a magyar és európai fogyasztók vagyoni igényeit a határon átnyúló fogyasztói panaszok rendezése érdekében végzett segítségnyújtása során. Promóciós és tájékoztatási tevékenység A határon átnyúló panaszok kezelése mellett az EFK fontos feladata a fogyasztói tudatosság növelése és a vállalkozások jogismeretének fejlesztése is a magasabb szintű fogyasztóvédelem megvalósítása és a fogyasztói panaszok megelőzése érdekében. Ezen feladata ellátása során az EFK 2015-ben széleskörű tájékoztatási tevékenységet folytatott. KIADVÁNYOK KÉSZÍTÉSE Az EFK a fogyasztók tájékoztatása érdekében az alábbi 5, hasznos információkat és fogyasztóvédelmi tanácsokat tartalmazó kiadványát aktualizálta. Autóbérlés külföldön hasznos tudnivalók és jótanácsok a fogyasztók részére (magyar nyelven); A beszállás visszautasítása esetén a légi utasokat megillető jogokról szóló tudnivalók (angol nyelven); A légijáratok törlése esetén a légi utasokat megillető jogokról szóló tudnivalók (angol nyelven); A légijáratok indulásának késése esetén a légi utasokat megillető jogokról szóló tudnivalók (angol nyelven); A légiközlekedésben résztvevő utasokat megillető jogok gyakorlásának feltételeiről szóló tudnivalók (angol nyelven). A 2011, 2012, 2013-ban és 2014-ben készített kiadványok (bemutatkozó kiadvány, légiutasok jogairól, autóbérlésről, szavatossági jogokról és online vásárlásokról szóló kiadványok, valamint a Fogyasztói Kalauz jó tanácsok fesztiválozóknak / Useful tips for tourists ) terjesztésére helyi szinten a megyei Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységei, a kereskedelmi és iparkamarák, a magyarországi Europe Direct irodák, az Enterprise Europe Network magyarországi irodái és oktatási intézmények útján került sor. Továbbá a kiadványok a különböző, az EFK részvételével zajló sajtótájékoztatókon, szakmai konferenciákon, rendezvényeken és fesztiválokon is terjesztésre kerültek a fogyasztók körében. 107

108 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS INTERNETES HONLAP FENNTARTÁSA Az EFK oldalon elérhető, magyar és angol nyelvű honlapján sok hasznos tudnivaló és tanács került közzétételre a fogyasztók tájékoztatása érdekében a különböző kereskedelmi és szolgáltatási szektorok fogyasztóvédelmi kérdéseiről. A weboldal 2015-ben is folyamatosan frissítésre és bővítésre került. A honlap kérdés-felelet formájában gyakorlati szemszögből tájékoztatja a látogatókat az internetes vásárlásokkal, az utazási szerződésekkel, a légi utasok jogaival, az üdülési joggal (timeshare), a mobiltelefonos barangolással (határon átnyúló telefonálás - roaming), a hibás termékekkel kapcsolatos garanciális és szavatossági jogokkal, valamint a külföldön történő autóbérléssel kapcsolatos fontos tudnivalókról. Az egyes témakörök elsődlegesen a határon átnyúló kérdéseket érintik. Továbbá kiemelt hangsúlyt kapnak a fogyasztói jogviták rendezésével kapcsolatos, így az alternatív vitarendezést (békéltető testületek), a közvetítést (mediáció) és a bírósági vitarendezés egyes szempontjait (alkalmazandó jog, joghatóság kérdése, kis értékű követelések európai eljárása) érintő információk is. Emellett a honlapon elérhető online formanyomtatvány és panaszbejelentőlap kitöltése útján a fogyasztók megkeresést, illetve panaszt is benyújthatnak az EFK-hoz. Az EFK a sajtóközlemények és sajtótájékoztatók mellett egyrészt azokhoz kapcsolódóan, másrészt egyéb témákban összesen 598 esetben szerepelt a rádióban, a televízióban, az online médiában, illetve a nyomtatott sajtóban. Továbbá az EFK hírei rendszeresen megjelentek az NFH honlapján és az Nap vezető hírei hírlevelében is. KIADVÁNYOK KÉSZÍTÉSE EFK a fogyasztók és vállalkozások körében való ismertségének további növelése érdekében a nyilvánosságot különböző témájú, megjelentetett összesen 7 különböző témájú sajtóközlemény közzétételével, valamint az internetes honlapján magyar és angol nyelven megjelentetett fogyasztóvédelmi tárgyú hírrel tájékoztatta. A sajtóközleményeket elsődleges az online médiák vették át. Emellett a különböző témák rendszeresen felkeltették az offline média érdeklődését, amely televíziós, illetve rádiós interjúkat is eredményezett. Az EFK közleményei és hírei az EFK facebook oldalán is közzétételre kerültek. A fentieken túl az EFK 2015-ben is több sajtótájékoztatót tartott, annak érdekében, hogy a fogyasztók széles köre szerezzen tudomást az EFK létezéséről és működéséről. Ennek keretében a Fogyasztók Világnapja alkalmából, a nyári idegenforgalmi időszak elején, a légi utasok jogairól szóló tájékoztató kampány keretében, valamint a karácsonyi hatósági ellenőrzések megkezdésekor az NFH-val közösen megtartott sajtótájékoztatókon az EFK is bemutatta feladatait, működését és elért eredményeit. A sajtótájékoztatókat élénk médiaérdeklődés kísérte. Az EFK a sajtóközlemények és sajtótájékoztatók mellett egyrészt azokhoz kapcsolódóan, másrészt egyéb témákban összesen 598 esetben szerepelt a rádióban, a televízióban, az online médiában, illetve a nyomtatott sajtóban. Továbbá az EFK hírei rendszeresen megjelentek az NFH honlapján és az Nap vezető hírei hírlevelében is. 108

109 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZAKMAI ELŐADÁSOK TARTÁSA Az EFK az NFH, a fővárosi/megyei Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységei, a megyei kereskedelmi és iparkamarák és az Enterprise Europe Network által szervezett szakmai napokon, konferenciákon 2015-ben több témában is tartott szakmai tárgyú előadást a tevékenységének bemutatása, valamint a fogyasztói tudatosság és a vállalkozások jogismeretének növelése érdekében. A Csongrád Megyei Kormányhivatal által a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán szervezett, a Fogyasztók Világnapja alkalmából megtartott előadás: Külföldi cégekkel szembeni határon átnyúló fogyasztói panaszok és jogviták rendezése. Mire figyeljünk az online vásárlások során - hasznos tanácsok és tippek fogyasztók részére. címmel ( ) Bács-Kiskun és Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarák (Enterprise Europe Network) által szervezett 2 előadás vállalkozások részére: Ekereskedelem és fogyasztóvédelem a jogszerű és fogyasztóbarát e-shop ( );,,Webáruházak, webshopok és webpatikák - egészséggel kapcsolatos termékek online értékesítése'' III. Országos Konferencián megtartott előadás vállalkozások részére: Távollévők között kötött, határon átnyúló szerződések címmel ( ); A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és az Egyiptomi Fogyasztóvédelmi Hatóság közötti, a TAIEX program keretében szervezett találkozó: A határon átnyúló fogyasztóvédelem - az Európai Fogyasztói Központ bemutatkozása ( ); Bács-Kiskun és Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Enterprise Europe Network) által szervezett előadás vállalkozások részére: Ekereskedelem és fogyasztóvédelem a jogszerű és fogyasztóbarát e-shop ( ); TEMPUS közalapítvány által szervezett szakmai napokon tartott 4 előadás a hallgatói mobilitásban érintettek részére: Az Európai Fogyasztói Központ bemutatkozása a külföldi tanulmányok során felmerülő határon átnyúló fogyasztói panaszok rendezése ( , , , ); A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által szervezett nemzetközi tudásmegosztó konferencián szakmai előadás tartása az Új kihívások és lehetőségek a digitális belső piaci stratégia tükrében tárgyú panelbeszélgetés során ( ); A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által tartott belső szakmai tréningen 2 előadás tartása Határon átnyúló egyedi fogyasztói panaszok rendezése - az Európai Fogyasztói Központ működésének es tevékenységeinek bemutatása és Turisztikai fogyasztói jogok a légiközlekedés és az utazási szerződések vonatkozásában ( ); A Békés Megyei Europe Direct Iroda által szervezett rendezvényen előadás tartása Határon átnyúló internetes vásárlások - Hasznos tudnivalók és jó tanácsok fogyasztók részére címmel középiskolások részére ( ); A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hajdú- Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete szervezésében megtartott szakmai konferencián előadás tartása a Határon átnyúló online ügyletekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák témában ( ); A Pest Megyei Békéltető Testület által a testületi tagok részére szervezett továbbképzésen szakmai előadás tartása Az Európai Fogyasztói Központ működése, határon átnyúló fogyasztói panaszok, egyéb határon átnyúló jog- és igényérvényesítési lehetőségek címmel ( ) TÁJÉKOZTATÁSI TEVÉKENYSÉG KÜLÖN- BÖZŐ RENDEZVÉNYEKEN VALÓ RÉSZVÉ- TEL ÚTJÁN Az EFK kiemelten fontosnak tartja a szervezet bemutatását és tevékenységének megismertetését a fogyasztók körében, amely érdekében több szakmai rendezvényen és vásáron képviseltette magát. Az EFK február 26. és március 1. között saját standdal immáron negyedik alkalommal képviseltette magát az Utazás 2015 kiállításon. A 4 nap alatt kiemelt érdeklődés kísérte az EFK standját, ahol a fogyasztók hasznos információkat tartalmazó kiadványokat és egyedi tanácsadást kaphattak, valamint fogyasz- 109

110 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS tóvédelmi totót is kitölthettek. A rendezvény ismét jól alkalmat nyújtott a turisztikai szolgáltatókkal, szálláshelyekkel és utazás irodákkal való együttműködés kialakítására is. A központ részt vett március 18-án a Fogyasztók Világnapja alkalmából a budapesti Westend bevásárlóközpontban az NFH-val közösen tartott tájékoztató és nyílt napon. Az EFK május 9-én részt vett a Margitszigeten megrendezett Európa Nap 2015 rendezvényen. Az EFK-s sátort nagyszámú érdeklődő kereste fel, akik fogyasztóvédelmi tárgyú kiadványokat kaptak, valamint lehetőségük nyílt a fogyasztóvédelmi ismeretek növelését szolgáló fogyasztóvédelmi totó kitöltésére. Az EFK június 30-án tájékoztatási kampányt és sajtótájékoztatót tartott a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a légiközlekedésben résztvevő utasokat megillető jogokról a fogyasztói tudatosság erősítése érdekében. Az 2A és 2B Terminálok check-in területén elhelyezett EFK-s pultoknál a légiutas jogokról szóló, angol és magyar nyelvű kiadványokat kaptakaz érdeklődők. Az EFK ismét részt vett az augusztus 29. és 30. között megrendezett Főszezon belföldi turisztikai és szabadidő-kiállításon. Az EFK pavilonját több száz érdeklődő kereste fel a két nap alatt. A fogyasztókkal történő tájékoztató elbeszélgetéseken és az EFK kiadványainak megismertetésén kívül játékos hangvételű totó kitöltésére is sor került. EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS EURÓPAI UNIÓS HÁLÓZATOKKAL ÉS A MAGYARORSZÁGI FOGYASZTÓVÉDELMI SZERVEZETEKKEL Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az EFK befogadó intézménye, elengedhetetlen, hogy a tapasztalat- és információcsere hatékony legyen az NFH más szakmai szervezeti egységeivel. A szakmai együttműködés elsődlegesen a közös szervezésű sajtótájékoztatók szervezése, valamint a légi utasok jogainak védelme (légi utasok jogairól szóló 261/2004/ EK rendelet végrehajtása során), az uniós szintű fogyasztóvédelmi együttműködés (2006/2004/EK CPC rendelet végrehajtása során), valamint a hatóság nemzetközi tevékenysége területén, továbbá a belföldi vonatkozású jogsértés-gyanús panaszok jelzése vonatkozásában valósult meg. Az EFK 2015-ben tovább erősítette a szakmai együttműködést a Europe Direct hálózat magyarországi irodáival, a hallgatói mobilitásban fontos szerepet betöltő TEMPUS közalapítvánnyal, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével a magyar vállalkozások külföldi befektetéseit, tevékenységét segítő Enterprise Europe Network hálózattal is. Az együttműködés kölcsönös tapasztalatcserét, informális egyeztetéseket, az EFK kiadványainak helyi szinten történő terjesztését és szakmai előadások tartását foglalta magában. Emellett az EFK szakmai kapcsolatot tartott fenn többek között a Gazdasági Versenyhivatallal, a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatallal és a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalával. Emellett az EFK együttműködött a magyarországi békéltető testületekkel és több megyei kereskedelmi és iparkamarával is. Tájékoztatás közvetlenül a fogyasztók részére Az EFK fontos tevékenységet végez a fogyasztók közvetlen tájékoztatásában, és ezáltal a fogyasztói tudatosság növelésében is. Az EFK-val telefonon, elektronikus úton ( en, illetve a honlapon kitölthető formanyomtatvánnyal), valamint személyesen az ügyfélszolgálati irodában lehet felvenni a kapcsolatot ben az EFK összesen 1136 (40%-os növekedés 2014-hez képest) esetben nyújtott telefonon, elektronikus úton, illetve személyesen tájékoztatást a fogyasztók egyedi megkereséseire. 110

111 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG A fogyasztók rendszerint az őket megillető jogokról, a jogi lehetőségekről, a különböző kereskedelmi gyakorlatokról és általános tanácsokról kértek tájékoztatást és segítséget az EFK-tól. A megkeresések ugyan többségében belföldi vonatkozású kérdéseket érintettek, de jelentős számban érkeztek határon átnyúló kérdésekkel kapcsolatos megkeresések is. A fentieken túl az EFK hivatalos kijelölés alapján ellátja a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 21. cikkében meghatározott tájékoztatási feladatokat is, amely során 2015-ben összesen 33 megkeresést teljesített a szolgáltatások igénybevevői megkeresései alapján. Információkérések száma a főbb kategóriák szerint (db) Élelmiszerek és alkoholmentes italok Ruházat és lábbeli, valamint ezzel kapcsolatos szolgáltatások Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok Lakás berendezés, háztartási készülékek és karbantartás Egészségügyi termékek és szolgáltatások Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos termékek és szolgáltatások Hírközlési termékek és szolgáltatások Szabadidős tevékenységgel és kultúrával összefüggő termékek és szolgáltatások Vendéglátással és szálláshellyel összefüggő szolgáltatások Egyéb termékek és szolgáltatások COICOP*-n kívül (*COICOP = egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásának rendszere) Konzultációkban és jogszabálytervezetek szakmai véleményezésében való részvétel Az EFK részt vett az Európai Bizottság által indított konzultációkban, továbbá az NFH álláspontjának és a tagállami szakmai álláspont kialakítása során jelentős szerepet töltött be a légiutasok jogairól szóló 261/2004/EK rendelettel, az utazási csomagokról szóló irányelvvel kapcsolatos uniós jogalkotási folyamatok keretében, valamint nemzeti szinten többek között a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11/EU irányelv és a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet hazai implementálása során. 111

112 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az EFK részvétele közös projektekben, szakmai tanulmányutakon és konferenciákon NEMZETKÖZI SZAKMAI KONFERENCIÁ- KON VALÓ RÉSZVÉTEL, TANULMÁNYUTAK A tagállami EFK-k igazgatói évente két alkalommal találkoznak Brüsszelben a Hálózat feladatainak, tevékenységeinek és aktuális kihívásainak megbeszélése és egyeztetése érdekében. Az EFK részt vett a március 10-i és október 12-i igazgatói üléseken is. Az EFK aktív részvételével zajlott az április 22. és 23. között Rigában megrendezett, az EFK-Hálózat éves hálózati eseménye (Cooperation Day), melynek fő témáit a hálózat működésének továbbfejlesztése, a panaszkezeléssel kapcsolatos problémák tisztázása és az új kihívásoknak való megfelelés képezte. A konferencián az EFK szakmai előadást is tartott. Az EFK több szakmai tárgyú konferencián is részt vett 2015-ben, február 9-én és július 23-án a szolgáltatási irányelv alkalmazásával kapcsolatos brüsszeli workshopokon, április 24-én a lett uniós elnökségi fogyasztóvédelmi konferencián, valamint június én az ERA (Európai Jogakadémia) által a kisértékű követelések európai eljárásáról rendezett workshopon. Továbbá az EFK képviseltette magát a szeptember én megtartott luxemburgi uniós elnökségi fogyasztóvédelmi konferencián, az ERA által október 15. és 16. között megtartott fogyasztóvédelmi konferencián Trierben, valamint a Megkapják-e a fogyasztók a nekik járó kártalanítást, és ha igen, akkor milyen áron? címmel 2015-ben lefolytatott közös projekt (joint project) megállapításairól készített jelentés Stockholmban megtartott sajtónyilvános bemutatásán és a kapcsolódó szakmai workshopon. Az EFK részt vett a június 1. és 2. között megrendezett European Consumer Summit-on, amely egy minden évben megrendezésre kerülő, a fogyasztóvédelemben érintett érdekeltek (EU tagállami hatóságok, uniós intézmények, fogyasztóvédelmi civil szervezetek, vállalkozások szövetségei, európai fogyasztói központok) közös szakmai párbeszédének általános fóruma. Az EFK június 25-én részt vett Luxemburgban a CHAFEA által megrendezett a évre vonatkozó uniós pályázat előkészítésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókróló szóló egyeztetésen július én a lett, litván és bolgár, november 19-én az észt EFK munkatársai szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a magyar EFK-nál a kölcsönös tapasztalatcsere és a nemzeti fogyasztóvédelmi intézményrendszer megismerése érdekében. KÖZÖS PROJEKTEK, ÚJ KEZDEMÉNYEZÉ- SEK Az EFK-Hálózat 2015-ben több közös uniós projektet folytatott le, melyeknek tárgya a légiutasok jogainak érvényesülésével és az e területen működő, sikerdíjért dolgozó magánjogi cégekkel kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése és a határon árnyúló autóvásárlás kérdéseinek és fogyasztóvédelmi vonatkozásainak összegzése volt. A projektekben a magyar EFK is aktívan részt vett. Emellett egy másik közös projekt során az EFK közreműködött a fogyasztók turisztikával összefüggő jogainak érvényesítéséhez segítséget nyújtó, a német EFK szakmai koordinálásával 2014-ben kifejlesztésre került mobil applikáció megújításában és továbbfejlesztésében. Az ECC-Net: Travel alkalmazás érdemi és hasznos segítséget nyújtani az idegen nyelvet nem beszélő magyar fogyasztók számára a külföldi tartózkodás során felmerülő fogyasztóvédelmi problémák rendezéséhez, valamint fogyasztói jogaik gyakorlásához. Az alkalmazás ingyenes, továbbá offline módon, azaz internet kapcsolat nélkül is használható a roaming díjak elkerülése érdekében. Olyan mobil eszközökre telepíthető, amelyek ios, Android, Windows Phone operációs rendszerrel működnek, és letölthető az ismert alkalmazás letöltő oldalakon (App Store, Google Play, Windows Phone Store). 112

113 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Az EFK folytatta az NFH által a határon átnyúló tevékenységet is folytató vállalkozásokra kiterjesztett angol nyelvű fogyasztóbarát vállalkozás védjegy népszerűsítését. Az angol nyelvű (Consumer Friendly Trader) tanúsítványra olyan magyar vállalkozások pályázhatnak, amelyek nemcsak magyar, hanem Magyarországon kívül az Európai Unió másik tagállamában, illetve Izlandon vagy Norvégiában lakóhellyel rendelkező fogyasztók felé is rendszeresen nyújtják a szolgáltatásaikat. Az angol nyelvű tanúsítvány elnyerésének alapfeltétele a magyar Fogyasztóbarát Vállalkozás védjegy megszerzése, továbbá a pályázó vállalkozásnak a határon átnyúló fogyasztóvédelem és az Európai Fogyasztói Központ vonatkozásában elsősorban a tájékoztatás és a panaszkezelés területén további vállalásokat, többletszolgáltatásokat kell nyújtania. Az angol nyelvű tanúsítványt jelenleg 2 vállalkozás használhatja. ADATSZOLGÁLTATÁSOK AZ EURÓPAI BI- ZOTTSÁG RÉSZÉRE ÉS AZ EFK TÁRS- SZERVEZETEI RÉSZÉRE Az EFK-Hálózat tagjai az európai gyakorlatok összehasonlítása és a saját tagállami gyakorlatok kialakítása, továbbfejlesztése érdekében számos alkalommal végeztek felmérést az EFK-Hálózat többi tagjánál egyes szabályozási és jogalkalmazási kérdések tekintetében. Az EFK a szakmai együttműködés jegyében a beérkezett megkereséseket részletesen megválaszolta. Emellett az EFK aktívan részt vett az EFK-Hálózat munkacsoportjaiban, valamint az Európai Bizottság szakmai tárgyú megkereséseire is véleményt nyilvánított. Néhány sikertörténet MAGYAR FOGYASZTÓK MÁSIK EURÓPAI UNIÓS TAGÁLLAMBAN, ILLETVE IZLANDON VAGY NORVÉ- GIÁBAN SZÉKHELLYEL RENDELKEZŐ VÁLLALKO- ZÁSOKKAL SZEMBENI HATÁRON ÁTNYÚLÓ PANA- SZAI MAGYAR FOGYASZTÓ/OSZTRÁK LÉGITÁRSA- SÁG A fogyasztó és felesége Bécsből utazott volna Rómába. Miután a járatot törölték, a légitársaság átfoglalta őket, amely segítségével milánói átszállással jutottak el a célállomásra 6 órával az eredeti érkezési időpont után. A fogyasztó sérelmezte azt is, hogy nem tudta igénybe venni az előre kifizetett repülőtéri transzfert a római repülőtérről. A légitársaság a fogyasztói panaszra írt válaszlevelében műszaki hibára hivatkozott, és elutasította a fogyasztó igényét a kártalanítás kifizetésére. Emiatt kérte az EFK segítségét. Az EFK-Hálózat közreműködésének eredményeként sikerült elérni, hogy a légitársaság a két utasnak összesen 500 EUR kártalanítást fizetett, valamint hajlandó volt még a 75 EUR közlekedési költséget is kifizetni. A fogyasztók összesen ,- HUF-ot kaptak meg. MAGYAR FOGYASZTÓ/BELGA LÉGITÁRSASÁG A fogyasztó Budapestről utazott New Yorkba brüsszeli átszállással, azonban a célállomásra a poggyásza nem érkezett meg. A repülőtéren az ügyintézőtől kapott egy telefonszámot, amelyen egyeztetnie kellett a csomag kiszállítási címét illetően. Az ígért 2-3 nap alatt a fogyasztó nem kapta meg a poggyászát, és azt követően a megadott telefonszámot sem tudta elérni. Végül hazautazáskor ugyanarra a gépre tették fel a csomagját, amivel a fogyasztó is utazott. Tekintettel arra, hogy a kint tartózkodás 11 napja alatt nem jutott a bőröndjéhez, személyes holmikat kellett vásárolnia. A hazaérkezés után az erről szóló számlákkal együtt kártérítési igényét benyújtotta a légitársaságnak, de nem kapott érdemi választ, ezt követően kereste meg az EFK-t. Az EFK-Hálózat közreműködésének eredményeként sikerült elérni, hogy a légitársaság kifizette a benyújtott számlák ellenértékét, összesen ,- HUF-t (597 EUR). 113

114 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS MAGYAR FOGYASZTÓ/SVÉD UTAZÁSSZERVE- ZŐ VÁLLALKOZÁS A fogyasztó férjével Ciprusra foglalt utazási csomagot a vállalkozás weboldalán. A lefoglalt szállodába érve a fogyasztót és férjét nem engedték bejelentkezni arra hivatkozással, hogy a lefoglalt szobát nem tudták számukra biztosítani. Mivel a felajánlott alternatív szoba nem volt megfelelő, a fogyasztó maga keresett új szállást a nyaralás idejére. Annak ellenére azonban, hogy az utazásszervező a fogyasztó számára telefonon megígérte, hogy megtéríti az új szállás árát, ez nem történt meg. A fogyasztó az EFK-t megkeresve az eredeti és az új szállás ára közötti különbözet és a felmerült telefonköltségek megfizetését kérte. Igénye összesen 148,23 EUR (~47000 Ft) volt. Az EFK-Hálózat megkeresését követően a fogyasztó jelezte, hogy részére a cég kifizette a teljes összeget. MAGYAR FOGYASZTÓ/HOLLAND KOLLÉGIUM A fogyasztó a hollandiai tanulmányai idejére vette igénybe egy diákszálló szolgáltatásait. A bérleti időszak lejártát követően a fogyasztó kérte a céget, hogy fizesse vissza számára a biztonsági letét összegét, melyet beköltözéskor kellett fizetnie. A cég először arra hivatkozott, hogy a szerződés szerint a megszűntétől számított 6 hét elteltével kell visszafizetniük az összeget, majd arra, hogy a fogyasztó nem teljesítette valamennyi fizetési kötelezettségét, végül arra hivatkozással utasították el a fogyasztó kérését, hogy nem is kellett volna letétet fizetnie. A fogyasztó igazolta, hogy valamennyi havidíjat időben rendezte, és az 500 EUR (~ Ft) letét összegét kérte visszatéríteni. Az EFK-Hálózat megkeresését követően a cég a teljes összeget visszatérítette a fogyasztó számára. MAGYAR FOGYASZTÓK/ÍR LÉGITÁRSASÁG A fogyasztók május 1-jén utaztak Budapestről Londonba. A check-in pultnál bár időben megkezdték a bejelentkezést, az ott szolgálatot teljesítő alkalmazott gyakorlatlansága miatt technikai problémák adódtak, így a járatra 40 perccel az indulás előtti időpontig nem tudtak bejelentkezni, és a beszállásukat visszautasították. Az említett 3 fogyasztón kívül még további 3-4 utas járt hasonló módon. A földi személyzet felelős vezetője 114 el is ismerte a hibát, de a légitársaság a fogyasztók panaszbejelentésére nem reagált. A fogyasztók kártalanítást és az elmulasztott járat miatt ugyanezen célállomásra szólót ingyen jegyeket kért. Mivel panaszuk nem oldódott meg, az EFK segítségét kérték. Az EFK- Hálózat hosszas tárgyalásokat folytatott a légitársasággal, amelynek eredményeként elfogadta az érvelést és megígérte, hogy a fogyasztóknak a rendelet szerint kártalanítást megfizetni. Emellett a fel nem használt jegyekért két fogyasztó részére 11,72 EUR értékű, a másik esetben egy fogyasztó részére 36,4 EUR értékű bankcsekket küldött postai úton a jegy árának fedezésére. Mivel a kártalanítás nem történt meg, így újabb tárgyalási fordulóra került sor. Végül is az EFK-Hálózat együttműködése eredménnyel járt, mert a fogyasztók hosszú idő után végre hozzájutottak a rendelet szerint őket megillető 3x250 EUR (összesen 750 EUR) kártalanítási összeghez. Ezen túlmenően mivel a második esetben a fogyasztó nem használta fel a 36,4 EUR értékű csekket, számára ezt végül az összeget készpénz átutalásával teljesítették. Így a fogyasztók összesen 786,4 EUR-t, nagyságrendileg ,- Ft-ot. MAGYAR FOGYASZTÓ/OSZTRÁK TIMESHARE JOGOKAT ÁRUSÍTÓ VÁLLALKOZÁS A fogyasztó egy magyarországi vállalkozás közvetítésével június 16-án kötött szerződést a vállalkozással, melyben üdülőhasználati jogosultságot vásárolt. A szerződés megkötésekor a fogyasztónak már volt egy másik, fennálló üdülőhasználati jogosultsága. A fogyasztó és a vállalkozás képviselője szóban megállapodtak, hogy az új szerződés megkötésének feltétele, hogy a korábbi szerződés megszüntetésre kerül. A fogyasztó az új szerződést aláírta, az abban megállapított díjat ( Ft) a cég számára megfizette. A szóbeli megállapodás ellenére a korábbi szerződés nem került megszüntetésre, illetve az üdülőhasználati jog értékesítése nem járt sikerrel. A fogyasztó jelezte, hogy erre tekintettel nem kívánja fenntartani a 2014 nyarán kötött szerződést, és kérte a Ft (~ 9800 EUR) viszszatérítését. A cég nem volt hajlandó ennek eleget tenni. A fogyasztó az említett összeg visszatérítését kérte. Az EFK-Hálózat megkereste a céget, és a fogyasztó fennálló igénye mellett jelezte a fogyasztó által közölt problémákat (pl.: keltezés helye nem a valóságnak megfelelő volt, a fogyasztó engedélye nélkül más vállal-

115 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG kozások is megkeresték ajánlataikkal a fogyasztót) is. A cég először elutasító volt, majd a fogyasztóval megállapodtak, hogy amennyiben visszatérítik a kért öszszeget, a fogyasztó további követeléssel nem él feléjük, illetve központjaink lezárják ügyét. A fogyasztó ezt elfogadta, a cég pedig teljesítette a teljes összeg viszszatérítését. MAGYAR FOGYASZTÓ/OLASZ AUTÓKÖL- CSÖNZŐ VÁLLALKOZÁS A fogyasztó egy közvetítő oldalon keresztül bérelt autót a cégtől. Az autó átadásakor a fogyasztót nem kísérték el az autóig, így az átvételi lapot anélkül kellett aláírnia, hogy a cég képviselője a fogyasztóval együtt megvizsgálta volna, hogy az autón található-e sérülés. A fogyasztó a talált sérülést feltüntette a lapon, de azt így nem tudta átadni senkinek. Az autó visszavitele nyitvatartási időn kívül történt, ezért ekkor sem vizsgálta át a cég részéről senki az autót. A cég később megterhelte a fogyasztó hitelkártyáját a sérülés miatt, az összeget a fogyasztó azonban a bankján keresztül (chargeback) visszakapta. A cég ennek ellenére ismét megterhelte a hitelkártyát. A fogyasztó abban kérte az EFK segítségét, hogy a cég igazolja a levonás jogosságát, illetve ennek elmaradása esetén térítse vissza számára a levont összeget, azaz EUR-t. Bár az EFK-Hálózat többszöri megkeresésére sem reagált a cég, a fogyasztó később jelezte, hogy bankszámlájára végül megérkezett a teljes összeg, 95,37 EUR (nagyságrendileg Ft) MAGYAR FOGYASZTÓ/LUXEMBURGI ONLINE SZOFTVERSZOLGÁLTATÓ A fogyasztó a vállalkozás által üzemeltetett online piactéren vásárolt egy játékszoftvert. A szoftver az első alkalommal sem működött megfelelően, ezért a fogyasztó ben kért segítséget az eladótól a probléma megoldására. Mivel érdemi segítséget nem tudtak neki nyújtani, ezért a fogyasztó végül kérte, hogy térítsék vissza számára a szoftver árát. A cég ezt elutasította, és azt javasolta a fogyasztónak, hogy forduljon a játék fejlesztőihez. A fogyasztó a 2,24 EUR (kb 680,- Ft) összegű vételárat szerette volna visszakapni. Miután az EFK-Hálózat megkereste a céget, az ismét áttanulmányozta a levelezést, és jóváírta a fogyasztó számára a szoftver árát. MAGYAR FOGYASZTÓ/SZLOVÁK SÍPÁLYA ÜZEMELTETŐ A fogyasztó családjával együtt utazott a vállalkozás által üzemeltetett sípályához. Miután megvásárolták a jegyeket a sífelvonó meghibásodott, és bár próbálta, a vállalkozás nem tudta megjavítani. A meghibásodás miatt a fogyasztó és családja nem tudta felhasználni a jegyeket, ezért a helyszínen kérték azok árának viszszatérítését. A cég képviselője azt kérte, hogy e- mailben jelezzék panaszukat, amit a fogyasztó több alkalommal is megtett, de a pénzt nem kapták vissza. A fogyasztó a jegyek árának, azaz 57 EUR-nak (~17800Ft) a visszatérítését kérte. Az EFK-Hálózat közbenjárásának köszönhetően a fogyasztó számlájára megérkezett a teljes összeg. MAGYAR FOGYASZTÓ/OSZTRÁK UTAZÁSI IRODA A fogyasztók Tenerifén nyaraltak, azonban visszainduláskor az utazásszervező által küldött reptéri transzferbusz az eredetileg megadott időpontnál később vette fel az utasokat a szállodánál, ezért lekésték a repülőjáratukat. A fogyasztóknak a hazajutáshoz új jegyet kellett vásárolniuk 350 EUR áron, továbbá az új járat indulási helye a másik tenerifei repülőtér volt, ahova taxival mentek át, amely további 77 EUR költséget eredményezett. Az utazási irodához benyújtott kártalanítási igényüket azonban csak részben kívánta az iroda megtéríteni, így a fogyasztók az EFK segítségét kérték. A magyar és az osztrák EFK közreműködésének köszönhetően az utazási iroda végül a teljes költséget megtérítette a fogyasztók számára. A teljes megtérülés: 427 EUR, azaz kb ,- HUF volt. MAGYAR FOGYASZTÓ/HOLLAND ONLINE SZÁLLÁSKÖZVETÍTŐ A fogyasztó feleségével foglalt szállást a vállalkozás honlapján nászútjukra. A vállalkozás mind az eredeti, mind pedig a nem sokkal későbbi módosított foglalást 115

116 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS visszaigazolta. Pár nappal később a vállalkozás értesítette a fogyasztót arról, hogy hiba történt, ugyanis a foglalásuk időpontjában ugyanarra az időszakra a választott szobájuk már foglalt volt. A cég felajánlott egy másik szállást, illetve, hogy megtéríti a két hotel ára közötti különbözetet (325 EUR). A fogyasztó a felajánlott szállást nem tudta elfogadni, mivel véleménye szerint a két szállás nem azonos minőséget képviselt. A fogyasztó ugyanezen okból nem tudta elfogadni a felajánlott többi szállást sem, ezért egy, az eredetivel megegyező foglalást kért a cégtől. A vállalkozás az EFK-Hálózat megkeresését követően fenntartotta álláspontját, azonban felajánlotta a foglalás ára 10%-ának (85 EUR, ~26500 Ft) visszatérítését, melyet a fogyasztó elfogadott. MAGYAR FOGYASZTÓ/HOLLAND AUTÓKE- RESKEDŐ A fogyasztó egy holland eladótól vásárolt egy használt autót. A vásárlás előtt többször egyeztettek, hogy milyen hibák találhatóak az autón, de mivel a fogyasztónak a képek alapján nagyon jó állapotúnak tűnt, megvásárolta azt. Az autó Magyarországra történő megérkezése és átvizsgálása után derült ki, hogy az autónak számtalan rejtett hibája van, amelyekről az eladó nem tájékoztatta a fogyasztót. A hibákról szakértői vélemény is készült. Az eladó által felajánlott kártalanítást a fogyasztó kevesellte, így az EFK segítségét kérte. Az EFK felvette a kapcsolatot az eladóval, amelyre az eladó 500 EUR kártalanítás kifizetését ajánlotta fel. Az eladó EFK-nak küldött ajánlata nem felelt meg a fogyasztónak és úgy döntött, hogy bírósági úton kísérli meg a kártalanítás érvényesítését. Miután a fogyasztó utánajárt a pereskedéssel és az esetleges végrehajtással kapcsolatos költségeknek, úgy döntött, hogy mégis elfogadja az eladó legutolsó ajánlatát, így végül a fogyasztó 500 EUR (kb ,- Ft) kártalanítást kapott az eladótól. MAGYAR FOGYASZTÓ/ÍR ONLINE JEGYÉRTÉ- KESÍTŐ A fogyasztó szeptember 29. napján repülőjegyet vásárolta az ebookers.ie oldalon 471,60 EUR értékben. Tekintettel arra, hogy a jegy igen kedvező árú volt, a fogyasztók jobban utánajártak, hogy mit tartalmaz a jegyár és kiderült, hogy árazási hiba történt, és több fontos illeték, valamint adó nem került felszámításra. A fogyasztó felvette a kapcsolatot az ebookers-el és a jegy visszatérítését kérték A visszatérített összeg a jegy árának pusztán töredéke volt. Ezt követően 2014 novemberében az eladó is észlelte a problémát, hogy súlyos hiba történt az árazás kapcsán és teljes visszatérítést ajánlott fel. Mivel ez nem történt meg, a fogyasztó az EFK segítségét kérte a fennmaradó EUR összeg visszatérítésében. Az EFK-Hálózat eredményes közbenjárásának köszönhetően a vállalkozási végül visszatérítette a fogyasztónak a hiányzó összeget. A megtérülés EUR, ami kb ,- Ft. EURÓPAI UNIÓS, IZLANDI, VALAMINT NOR- VÉG FOGYASZTÓK MAGYARORSZÁGI SZÉK- HELLYEL RENDELKEZŐ VÁLLALKOZÁSOKKAL SZEMBEN BENYÚJTOTT HATÁRON ÁTNYÚLÓ PANASZAI FRANCIA FOGYASZTÓ/MAGYAR BUSZTÁRSA- SÁG A fogyasztó Prágából utazott volna Berlinbe augusztus 13-án. Az állomáson derült ki, hogy a járatot törölték. Egy másik társaságtól volt kénytelen jegyet vásárolni, hogy eljusson a célállomásra. Számtalan megkeresést követően a busztársaság azt ígérte október elején, hogy a fogyasztó két héten belül megkapja a fel nem használt buszjegy vételárát. Mivel ez nem teljesült, az Európai Fogyasztói Központ segítségét kérte. AZ EFK-Hálózatnak sikerült elérnie, hogy a busztársaság kifizette a szóban forgó összeget, 45 EUR-t (13780 HUF) a fogyasztó. OSZTRÁK FOGYASZTÓ/MAGYAR VÁLLALKO- ZÁS március 2-án vásárolt a fogyasztó néhány konyhai eszközt a vállalkozás üzletében. A fogyasztó a megvásárolt termékekhez külön vásárolt 3, illetve 4 évre terjedő kiterjesztett garanciát is. A fogyasztó kérdésére az üzletben azt a tájékoztatást kapta, hogy a kiterjesztett garancia érvényesítése Ausztriában megoldható. Ehhez képest a 2014 szeptemberében kiderült, hogy a meghibásodott hűtő-fagyasztót a fogyasztó nem 116

117 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG tudja megjavíttatni Ausztriában, kizárólag a saját költségén. Közölték a fogyasztóval, hogy a garancia érvényesítése kizárólag Magyarországon lehetséges. A fogyasztó a javíttatást végül saját költségén elvégeztette, ezt követően pedig kérte a céget, hogy költségeit térítse meg, amelyre nem került sor. Az EFK-Hálózat közreműködésének eredményeként a fogyasztó visszakapta javításért kifizetett összeget (176,29 EUR), valamint a vállalkozás visszafizette a kiterjesztett garancia árát is összesen 120,90 EUR-t. Így a fogyasztó összesen 297,19 EUR-t, nagyságrendileg Ft-ot kapott. LENGYEL FOGYASZTÓ/MAGYAR LÉGITÁRSA- SÁG A fogyasztó és férje Katowice-Róma és Róma-Katowice járatára foglaltak helyet. A Katowice-Róma útvonalon minden rendben volt, azonban visszafelé ugyanazon az útvonalon, ugyanazzal a légitársasággal és bőröndökkel utazva az utasokat 65 EUR pótdíj megfizetésére kötelezték poggyászonként, arra hivatkozással, hogy a pogygyász mérete túllépte a megengedett határt. Az utasok szerint a bőrönd mérete 56 X 38 X 19,5 cm volt (szemben a légitársaság szerinti 56 X 45 X 25 cm-rel). A földet érést követően a panaszosok ismételten megmérték a bőröndöt a légitársaság egyik kollégájával, aki szintén megerősítette, hogy azok mérete nem haladja meg az előírtakat. Tekintettel arra, hogy az utasok álláspontja szerint a pótdíj megfizetésére nem lettek volna kötelezhetőek, kérték a légitársaságot, hogy a kifizetett 2 X 65 EUR pótdíj összegét térítse meg nekik. Az EFK-Hálózat arra való hivatkozással, hogy bár az utasok kézi poggyásza valóban meghaladta az előírt 42 X 25 X 32 cm mérethatárt, ugyanakkor az útjuk első felében, valamint a földet érést követően is azt a tájékoztatást kapták az utasok, hogy a poggyászuk mérete megfelelő volt, sikerrel működött közre abban, hogy az utas ügyfélszámláján a 130 EUR (545 PLN, kb ,- Ft) összeg jóváírásra került. SZLOVÉN FOGYASZTÓ/MAGYAR KOZMETIKAI TERMÉKEKET ÁRUSÍTÓ VÁLLALKOZÁS A fogyasztó május 2-án a vállalkozás által üzemeltetett üzletben vásárolt termékeket. A vásárlás során félreértették egymást az eladóval, és a fogyasztó által értett 150 EUR helyett Ft-tal terhelték meg bankkártyáját. Miután a hibát észlelte, a fogyasztó viszszament az üzletbe és kérte az összeg visszatérítését, azonban az eladó ezt elutasította. A fogyasztó két nappal később ismét visszament az üzletbe, hogy írásbeli panaszt tegyen az üzlet panaszkönyvébe. Az üzletben tartózkodó eladó felajánlotta, hogy a bankkártyára viszszautalja a pénzt. A fogyasztónál már nem volt ott az eredetileg a vásárláshoz használt kártya, ezért egy másik kártyát adott át. Az eladó a POS terminálon keresztül elindította a visszautalást, melyről a fogyasztó nyugtát kapott, a vásárolt termékeket pedig az üzletben hagyta. Mivel az összeg továbbra sem jelent meg számláján, a fogyasztó érdeklődött bankjánál, ahonnan azt a tájékoztatást kapta, hogy nem rögzítettek ilyen összegű jóváírási kísérletet a számlán. A fogyasztó mindezek alapján továbbra is kérte, hogy a Ft-ot (484,98 EUR) megfelelő összeget az üzlet az ígéretének megfelelően térítse vissza számára. Az EFK-Hálózat megkeresését követően a cég teljesítette a teljes összeg visszatérítését. ROMÁN FOGYASZTÓ/MAGYAR AUTÓKERESKE- DŐ A fogyasztó romániai barátja részére Suzuki gépjárművet szeretett volna vásárolni használt autójának beszámításával, ezért a vállalkozás békéscsabai autószalonját kereste fel. Ott személyesen tájékozódott a kedvezményes feltételekről és a Romániába történő kivitelről. A márkaképviselet alkalmazottja informálta, hogy a megrendelt gépjármű új, EURO 6-osmotorral fog érkezni és kiterjesztett, kedvezményes összegű garancia érvényes rá. Ezt követően többször t váltottak, mivel a márkakereskedés képviselője elismerte tévedését, azt, hogy az autóra forint árkedvezmény is vonatkozik. Az elhangzottak és a megismert információk alapján a fogyasztó barátjával együtt a márkakereskedésben személyesen megrendelte a gépjárművet, melyhez LPG beszerelést is kért. A teljes vételár HUF volt. A megrendeléssel egyidejűleg forint előleget is fizettek. Két hét múlva a fogyasztó értesítést kapott a márkakereskedéstől, hogy az autót leszállították. A fogyasztó kérdésére a márkaképviselet alkalmazottja biztosította arról, hogy a gépjármű EUR 6-os motorral érkezett. A fogyasztó a gépjármű dokumentumai alapján tájékozódott a motor típusáról az interneten. Ennek alap- 117

118 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ján kiderült, hogy mégsem a kívánt és ígért motortípus van az autóban, és azzal Európában nem is forgalmazzák az autót. Ezen túlmenően az is bizonyossá vált, hogy a kiterjesztett garancia nem érvényes, ha az autót Romániában kívánják használni. A félrevezető információk és a nem szerződésszerű teljesítés miatt a fogyasztó barátja úgy döntött, nem kívánja átvenni a gépjárművet, és kérte az előleg visszafizetését. Ezt a vállalkozás megtagadta, és arra hivatkozott, hogy előzetesen a fogyasztót megfelelően tájékoztatták a feltételekről, és a szerződésben szereplő gépjárművet szállították le. Megjegyzendő, hogy a szerződésben csak a gépjármű típusa, a motor lökettérfogata és a teljesítménye szerepelt. A vállalkozás szerint a fogyasztó elvárása a legújabb motortípust illetően túlzott volt. A fogyasztó ebben a stádiumban kereste meg az EFK-t és kérte a segítséget. Tekintettel arra, hogy bár a szerződő fél román volt, a nyelvi akadályok leküzdésére a megrendelés és a panaszkezelés teljes folyamatában a magyar anyanyelvű fogyasztó képviselte romániai barátját az EFK előtt. Az EFK-nak a vállalkozással történő egyeztetés során sikerült elérnie, hogy a vállalkozás teljes elutasító magatartását megváltoztassa, és elismerte, hogy az alkalmazottja hibázott, amikor téves, a ténylegesnél kedvezőbb információkat adott a fogyasztó és barátja részére, nem győződött meg azok valódiságáról, és amely alapján a vevők a vásárlás mellett döntöttek. A vállalkozás végül elállt eredeti álláspontjától és visszafizette a HUF (1250 EUR) előleget. BOLGÁR FOGYASZTÓ/MAGYAR LÉGITÁRSA- SÁG A fogyasztó vőlegényével együtt utazott Larnacából Szófiába a légitársaság június 7-i járatával. A pár Szófiából tovább kívánt utazni az Egyesült Királyságba, mivel oda költöznek. A járatot ketten egy feladott csomaggal vették igénybe, azonban a csomag nem érkezett meg velük együtt Szófiába. A fogyasztó a repülőtéren jelentette a csomag hiányát, majd később telefonon többször érdeklődött annak státuszáról, de a bőröndöt nem találták meg. Mivel kártalanítást sem kapott a csomag elvesztéséért, több alkalommal felvette a kapcsolatot írásban is a légitársasággal. A légitársaság válaszában a Varsói Egyezmény szerint az elveszett pogygyász súlya alapján ajánlott fel 434 EUR kártalanítást. A fogyasztó ezt nem tudta elfogadni, mivel szerinte a légitársaság nem a bőrönd 32 kg-os súlyával, hanem annál alacsonyabbal számolt. A fogyasztó és vőlegénye az elveszett bőröndben lévő tárgyaik, valamint az elveszés miatti vásárlásaikért kártalanítást kértek fejenként 1277 EUR, azaz összesen 2554 EUR összegben. A vásárlások egy része a fogyasztó vőlegényétől származott, aki időközben továbbutazott az Egyesült Királyságba. A légitársaság az EFK-Hálózat megkeresését követően azt a választ adta, hogy a csomagban lévő tárgyak értéke alapján csak abban az esetben tudnának kártérítést fizetni a fogyasztó számára, ha bizonyítani tudná, hogy az adott tárgyak valóban a bőröndben voltak. A fogyasztó által felsorolt tárgyak alapján a légitársaság a bőrönd súlyát 20 kg-ban állapította meg, és erre tekintettel 434 EUR ( Ft) összegű kártérítést ajánlott a fogyasztónak, illetve 50 EUR-t utazási kreditekben. A fogyasztó a kártérítést megkapta, az utazási krediteket azonban nem kérte. BRIT FOGYASZTÓ/MAGYAR LÉGITÁRSASÁG A fogyasztó maga és két lánya részére vett jegyet a szeptember 4-i Varsó-London járatra. Bár a fogyasztó elmondása szerint 3 teljesen egyforma jegyet vásárolt személyenként 1-1 feladott poggyásszal, csak a repülőtéren derült ki, hogy az egyik utas esetében nincs poggyász fizetve. A fogyasztó szerint ez a nem az ő hibájából következett be, de a foglalás visszaigazolását teljes terjedelmében (ahol a költséglebontás látható) nem tudta bemutatni. Emiatt a repülőtéren 252 PLN-t kellett fizetnie. A kézhez kapott számla szerint 3x84 EUR-t számoltak fel, holott csak egy poggyászt adott fel. A fogyasztó sérelmezi azt is, hogy ezen kívül 40 PLN adminisztrációs díjat is fizetnie kellett. További panasza, hogy az online beszállókártya kinyomtatása során nem tudta módosítani a lánya születési idejét technikai hiba miatt, ezért az ügyfélszolgálatot fel kellett hívnia és költségei (13,2 PLN) merültek fel. A fentiek miatt a fogyasztó összesen 305,2 PLN megtérítését kérte, de a légitársaság ezt elutasította. Ezt követően az EFK-t kereste fel és kérte segítségét. Bár a légitársaság foglalási rendszerében a jelzett csomag nem volt rögzítve, és mivel a rendszer csak a foglaláskor megadott adatokat tudja rögzíteni, a fogyasztó a foglaláskor nem adott meg feladandó poggyászt ebben az esetben, az EFK-Hálózat megkeresésére légi- 118

119 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG társaság méltányosságból felajánlotta, hogy a helyszínen fizetett poggyászköltségeket és a telefonos ügyintézés költségeit a fogyasztó törzsutas számláján jóváírta a későbbi utazásokra 265,02 PLN (61 EUR, HUF) értékben. LENGYEL FOGYASZTÓ/MAGYAR VÁLLALKO- ZÁS A fogyasztó augusztus dátummal szállást foglalt 2 főre budapesti szállodájukba. Fedezze fel Budapestet 3 éjszaka szlogennel hirdették a szállást 75 EUR/fő/3 éj áron. A foglalás visszaigazolásában 150 EUR plusz 9 EUR idegenforgalmi adó szerepelt (1,5 EUR/fő/éj). Amikor fizetésre került sor, a fogyasztó egy 194 EUR számlával volt kénytelen szembesülni. A fogyasztó még a helyszínen kifogást emelt a számlán szereplő összeg miatt, azonban ott nem sikerült a panaszát eredménnyel rendezni, ezért rendezte a tartozást, de a későbbiekben írásban panaszt nyújtott be, jelezve, hogy igényt tart a foglalásban és a számlán szereplő összeg különbözetére. Augusztus 27-én a szálloda elkérte a visszautaláshoz szükséges banki adatait a fogyasztónak, azonban tényleges utalásra nem került sor. Az EFK-Hálózat sikeres közreműködésének eredményeként a vállalkozás végül visszafizette a fogyasztónak a 36,04 EUR (11232,- Ft) különbözetet. NÉMET FOGYASZTÓ/MAGYAR TRANSZFER BUSZTÁRSASÁG A fogyasztók mindegyike két külön időpontra transzfert rendelt a szálloda és a repülőtér között. Mindkét esetben a fogyasztók megjelentek a megadott időpontban és helyen, de a busz nem érkezett meg. Az ügyfélszolgálat első alkalommal azt tanácsolta a fogyasztónak, utazzon taxival, és annak költségét visszatérítik a részére. A második alkalommal nem vették fel az ügyfélszolgálaton a telefont, ezért a fogyasztó szintén taxival jutott el a repülőtérre. Mivel a társaság nem térítette meg a többletköltségeket, a fogyasztók megkeresték az EFK-t. Az EFK-Hálózat segítsége révén a busztársaság megtérítette a nem teljesített transzfer árát (24 EUR, 7320 HUF), azonban a taxiköltség visszafizetésétől elzárkózott az üzletszabályzatára hivatkozva, miszerint a felelősségvállalásuk legfeljebb a transzfer árának mértékéig terjed. Szlovák fogyasztó/magyar webáruház A fogyasztó rendelt egy porszívót, azonban nem volt vele elégedett, ezért határidőn belül élt elállási jogával. A vállalkozás futárja elszállította a terméket, azonban nemsokára a fogyasztónak visszaszállította, mivel hiányzott a porszívóból a szűrő. A fogyasztó azt állította, hogy nála nincs a filter, és valószínűsíthetően nem is volt benne, ezért volt gond a termékkel. A cég tájékoztatta a fogyasztót, hogy a filter árát a fogyasztónak kell megtérítenie. 119

120 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Európai Uniós projektek A FOGYASZTÓI TUDATOSSÁG NÖVELÉSE A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a ös évben három nagy projekt megvalósítását vitte véghez: TÁMOP / , KEOP-6.4.0/ , valamint az ÁROP Az Uniós támogatás segítségével az egészség- és környezettudatosság, illetve a fogyasztóvédelem szervezeti működésének fejlesztése kerülhetett előtérbe. Rohanó társadalmunkban egyre kevesebb figyelmet szentelünk egészségünk és környezetünk megőrzésére. A nem megfelelő táplálkozásnak, az egészségtelen életmódnak, a környezetszennyezésnek mind van fogyasztásunkra visszavezethető okai. Az NFH az elmúlt évben kampánysorozataival változtatásra késztette a társadalom különböző csoportjait. A kiemelt jelentőségű Európai Uniós projektek részeként kiterjedt laborvizsgálatok eredményeivel szembesülhettek a fogyasztók, melyek közül kiemelendő a gyermekek egészségi állapotára veszélyt jelentő termékek vizsgálatai. Több ezer kiadvány, infógrafikai kisfilmek, TV, rádió, óriásplakát hirdetések, közösségi oldalak és más online felületek segítségével mutatták be az egészségtudatos és fenntartható fogyasztói magatartást. A 70 állomásos kampány, illetve országszerte 37 helyszínen megvalósuló road show rendezvénykamionja tájékoztatásul szolgált az érdeklődők számára, ahol a felmerülő kérdésekre szakemberek adtak választ. A kereskedelmi szektor figyelmét képzésekkel, fórumokkal, a középiskolásokét speciális tanórákkal hívta fel a Hatóság azokra a szokásokká alakítható teendőkre, amelyek hosszútávon a tudatos életmódot segítik elő. Az Okosotthon és Okoskosár megújult felülete, és a Facebook játékok a legkisebb korosztály számára szórakoztató oktatási formát biztosítanak. A megvalósult projektek következtében több tízezer fogyasztó kapott segítséget az egészség- és környezettudatosság felé vezető úthoz, és számos ponton sikerült hatékonyabbá, eredményesebbé tenni a fogyasztóvédelem szervezetrendszerét. TÁMOP / Az egészségtudatos fogyasztóvá válás elősegítése (Te tudod, hogy hogyan lehetsz egészségtudatos fogyasztó?) elnevezésű, TÁMOP / azonosító számon regisztrált kiemelt projekttel a fogyasztók olyan hasznos, könnyen hozzáférhető, lényegre törő és közérthető információkhoz jutottak, amelyeknek köszönhetően még többet tehetnek a saját és családjuk egészségéért. Megfelelő táplálkozás, mozgás ma már sokan tudják, hogy ezek az egészséges életmód alapvető feltételei. De mit tehetünk még egészségünkért? Hogyan lehetünk egészségtudatosabbak? Mit vegyünk? Mit tegyünk? Milyen szempontok alapján válasszunk? 120

121 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG Az egészséges életmódhoz, illetve az egészségtudatos fogyasztói magatartáshoz elengedhetetlen a termékek összetételének tanulmányozása, valamint az olyan termékek választása, melyek az egészséges életmódhoz hozzásegítenek. Mindezekre való tekintettel a projekt részeként a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által végzett vizsgálatok kiterjedtek az étrend-kiegészítőkre és pezsgőtablettákra, a diétás étrendhez illeszkedő és mentes jelöléssel ellátott termékekre, az energiaitalokra és kávékra, a bőrrel érintkező termékekre, a játékokra, a lövedékes játékokra, továbbá az arcápolási termékekre (arckrémekre). A kampány során több mint 70 állomáson - a legforgalmasabb bevásárlóközpontoktól a szakmai rendezvényekig - számos helyszínen találkozhattak a Hatóság munkatársaival az érdeklődők. A szakemberek tanácsokkal, játékokkal segítettek abban, hogy a legfontosabb ismereteket elsajátíthassák. A kampány részeként több ezer kiadvány jutott el a fogyasztókhoz, melyekből olyan egészséghez és vásárláshoz egyaránt köthető információkról tájékozódhattak, mint a gyermekjátékok, az arckrémek vagy az étrend-kiegészítők. Létrejött 14 szemléletformáló-, tájékoztató jellegű úgynevezett infografikás kisfilm, amely közérthető, szórakoztató formában járul hozzá az egészségtudatos fogyasztói attitűd kialakításához. A kisfilmek hozzásegítik az embereket azokhoz az ismeretekhez, amelyek birtokában úgy hozzák meg vásárlási döntéseiket, hogy az az egészségüket szolgálja. Megtudhatják például, hogy mit jelentenek a főbb jelölések és piktogramok a címkén, vagy mire figyeljenek, amikor gyermekeiknek vásárolnak játékot. A lakosság mellett kiemelten fontos a kereskedelmi szektorban dolgozók egészségtudatos szempontok szerinti képzése. A piaci szereplők (például az élelmiszer-kereskedelemben dolgozók) az NFH által tartott előadásokon, oktatásokon ismerhették meg azokat az információkat, amelyeket beépítve tevékenységükbe elősegíthetik az egészségtudatosság növelését hazánkban. Az egyik legfontosabb küldetés a felnövekvő generáció szemléletformálása, ezen belül pedig az, hogy készséggé fejlesszük a tudatos, így az egészségtudatos szempontok szerinti döntéshozatalt. A kampány során házhoz ment a hatóság. Közel 20 középiskolában tartottak speciális órát a fiataloknak arról, hogy hogyan őrizhetik meg azt, amit most természetesnek vesznek, az egészségüket, illetve milyen hosszú távú következményei lehetnek a tudatos életmódnak. 121

122 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A projekt keretében úgynevezett mikroinnovációs ötletek gyűjtésére és azok szakértői közreműködéssel történő kidolgozására is lehetőséget biztosított a hatóság pályázat keretében. Az Ötletverseny célja olyan fejlesztési ötletek és javaslatok felkutatása volt, amelyek alkalmasak arra, hogy újszerű és hatékony módon mutassák be az egészségmegőrzéssel, az egészséges táplálkozással, az egészségtudatos vásárlással és fogyasztással kapcsolatos szokásokat, módszereket, megoldásokat, fogyasztóvédelmi szolgáltatásokat, intézkedéseket. Az Ötletversenyt intenzív érdeklődés és a nagyszámú beérkezett pályamunka fémjelezte. Az ötletek rendkívül színesek, sokrétűek voltak és létező jelenségekre, nyitott kérdésekre kívántak javaslatokat, válaszokat megfogalmazni. Az ötletgazdák olyan témákat vettek górcső alá, melyek a hatóság érdeklődésének középpontjában szerepelnek és így összhangban állnak stratégia tervekkel, célkitűzésekkel. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladata volt - külön prioritásként - az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása közvetett módon a prioritás célkitűzéseihez csatlakozva. Az európai uniós támogatás segítségével létrejövő együttműködés és a megvalósuló informatikai fejlesztések eredményeként közös társhatósági honlap jött létre. Megújult az NFH Okosotthon és Okoskosár online felülete valamint az NFH mobil alkalmazása. Létrejött továbbá két új Facebook játék az egészségtudatos szemlélet növelését elősegítendő. A hatóság tájékoztató anyagokkal és hírlevelekkel tette teljessé a kampány megvalósulását. A projekt február 01. és november 30. között valósult meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásában. A projekt összköltségvetése Ft volt, amelyet Ft összeggel támogatott az Európai Unió. 122

123 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG KEOP-6.4.0/ Mit vegyünk? Mit tegyünk, hogy környezettudatosabbak legyünk? A Fenntartható életmód a fogyasztóvédelem eszközrendszerén keresztül elnevezésű, KEOP / azonosító számon regisztrált kiemelt projekt a fogyasztással, fogyasztói magatartással összefüggő, azokból következő környezeti problémák, kedvezőtlen hatásokat igyekezett csökkenteni a fogyasztói döntések megfelelő orientálásával. De mit tehetünk még környezetünk megóvásáért? Hogyan lehetünk környezettudatosabbak? Mit vegyünk? Mit tegyünk? Milyen szempontok alapján döntsünk? okai sokrétűek, melyben jelentős szerep jut a fogyasztói szokásoknak. A Fenntartható fogyasztás szemléletformáló kampány keretében közel 160 milliószor látták, hallották az állampolgárok az NFH kampányának elemeit TV, rádió, órásplakát hirdetéseken keresztül, továbbá kisfilmek, kiadványok, közösségi oldalak és mobil applikáció készültek, valamint road show keretében egy rendezvénykamion országszerte 37 helyszínen mutatta be a projektet. A projekt célja a fogyasztással, fogyasztói magatartással összefüggő, azokból következő környezeti problémák, kedvezőtlen hatások csökkentése a fogyasztói döntések megfelelő orientálásával, a lehető legnagyobb mértékben megkönnyítve a környezeti szempontból kedvező döntések meghozatalát információnyújtáson, tájékoztatáson, szemléletformáló kampányon keresztül annak érdekében, hogy a vásárlók speciális tudás nélkül is tudjanak dönteni a termékekről a környezettudatossági szempontok alapján. Társadalmunkban a fogyasztás, a különböző termékek felhasználása és elfogyasztása közvetlen és közvetett környezeti terhelést okozó tényezőként jelenik meg. A fogyasztás jellemzőiből származó környezeti problémák A szemléletformáló kampányok és rendezvények során célunk volt a napi, vagy a háztartáshoz kapcsolódó viselkedési alternatívák megismertetése és tudatosítása, az alábbiak szerint: Válassza a helyi, illetve a minél kisebb szállítási távolságot igénylő termékeket! Válassza az alacsony feldolgozottságú, minél k e v é s b é c s o m a g o l t, v a g y m i n é l környezetbarátabb módon csomagolt termékeket! Vásároljon biotermékeket! Használjon környezetbarát tisztítószereket! Törekedjen az erőforrásokkal való takarékosságra! 123

124 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A szervezeti fejlesztések alapvető célja, hogy az NFH közép és hosszútávon a fenntartható fogyasztás legnagyobb állami szereplőjévé váljon. Ennek keretében külföldi jó gyakorlatok gyűjtése és elemzése, stratégiai fejlesztések, belső képzések, laborfejlesztési tervek, valamint fenntarthatósági kommunikációs fejlesztések történtek meg. A projekt megvalósítási ideje február 01. és október 30. között zajlott, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális és Fejlesztési Alap társfinanszírozásában. A projekt összköltségvetése Ft volt, amelyet az Európai Unió Ft összeggel támogatta. 124

125 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG ÁROP A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése elnevezésű, ÁROP azonosító számon regisztrált kiemelt projekt a fogyasztóvédelem intézményrendszerének hatékonyabb működését valósította meg. A projekt egyik fő pillére a fogyasztóvédelmi politika kialakítása, melynek általános célja, hogy egy tartósan a fogyasztói bizalom növelését célzó átfogó stratégia keretében, fenntartható magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítson, megfelelő eszközöket adjon a fogyasztók kezébe és a fogyasztókat helyezze a középpontba. A hatékonyabb fogyasztóvédelem, a fogyasztók jogérvényesítési képességének és tudatosságának növelése, illetve a vállalkozások bevonásával zajló együttes célrendszer megvalósítása elengedhetetlenül feltételezi az állami fogyasztóvédelmi politikán túlmenően további szereplők aktív részvételét a rendszerben. Stratégiai irányítás folyamatainak fejlesztése, új fogyasztóvédelmi stratégia, közvélemény-kutatások, felmérések. Fogyasztóvédelmi konzultáció, módszertanok és kapcsolódó eszköztárak, információs és döntéshozatali módszerek, szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata: Folyamatok felülvizsgálata és fejlesztése és operatív módszertanok, eszközök, sablonok felülvizsgálata. Hatáskör-és feladatanalízis, díjak, bírságok felülvizsgálata, képzés, kompetenciafejlesztés: átfogó kompetenciafejlesztés. Képzési stratégia, képzés, valamint nem formális szakmai és/vagy kompetenciafejlesztő alkalmak Országos szintű tudásmegosztó rendezvények, tanulmányutak szervezése. Szervezeti együttműködés fejlesztése: belső konferenciák, együttműködési fórumok, rendezvények. Kollaborációs és tudásmenedzsment informatikai megoldás, partnerségi együttműködés. Az ÁROP projekt megvalósulásától várt eredmény, hogy javul a fogyasztóvédelmi intézményrendszer működésének hatékonysága, minősége és eredményessége a felülvizsgált folyamatok, eljárások, módszerek alkalmazása, a munkatársak fejlesztése és az intézményközi, valamint a partnerekkel történő együttműködés erősítése révén. A projekt megteremtette, illetve javította a fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezetfejlesztésén keresztül a fogyasztóvédelem területén az eredményes piacfelügyeleti, a tudatos fogyasztói magatartást erősítő, preventív kommunikációs tevékenységeket, és az ezeket megalapozó kutatási, elemzési, monitoring és értékelési tevékenységek megvalósításának szervezeti feltételeit. A projekt január 01. és szeptember 30. között valósult meg, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium konzorciumi együttműködésével. Az Európai Unió által nyújtott támogatási összeg Ft volt, amely az Európai Regionális és Fejlesztési Alap társfinanszírozásában jöhetett létre. 125

126 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az államreform operatív program keretében megvalósult közvélemény-kutatás ismertetése A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az ÁROP A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése című kiemelt projekt keretében célul tűzte ki, hogy a fogyasztóvédelem területén megteremtse, ill. javítsa az eredményes piacfelügyeleti, a tudatos fogyasztói magatartást erősítő, preventív kommunikációs tevékenységek és az ezeket megalapozó kutatási, elemzési, monitoring és értékelési tevékenységek megvalósításának szervezeti feltételeit. A fogyasztók véleményének megismerése elengedhetetlenül fontos a fogyasztóvédelem irányainak, valamint a lakosság elvárásainak tekintetében. A közvélemény feltérképezésének további alapvető célja, hogy a fogyasztóvédelmi politika és stratégia megalkotásakor a fogyasztói vélemények beépíthetők legyenek a jövőbeni irányokat meghatározó munkaanyagokba. A 2015-ben elvégzett közvélemény-kutatás a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos témákat, problémákat kívánta összefoglalni. Az állam fogyasztóvédelemben való szerepét kísérelte meg definiálni, abból a szempontból, hogy az állam, hatóság aktivitásának mely ellenőrzési területeit kell erősítenie, vagy gyengítenie. A 18 éven felüli korosztály mintavételezése rendkívüli eredménnyel zárult. A vásárlás leggyakoribb helyszínei közé a közepes vegyes üzletek, a hipermarketek és a kis üzletek tartoznak, e három helyen vásárol a válaszadók 84,3%-a. A fogyasztók a kínai piacokról rendelkeznek a legnegatívabb tapasztalatokkal, véleményük szerint itt tartják legkevésbé fontosnak a fogyasztói jogok biztosítását. A fogyasztói jogok fontosságát a kutatás azon a kérdésen keresztül mérte, hogy a válaszadó szívesebben vásárol-e olyan üzletben, ahol kiemelten kezelik ezeket a jogokat. A megkérdezettek többsége, közel 70%-a előnyben részesíti azokat az üzleteket, ahol a vásárlók jogait kiemelten kezelik. 126

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának

Részletesebben

Beszámoló az Országgyűlés részére. a Közbeszerzési Hatóság 2015. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről B/10755.

Beszámoló az Országgyűlés részére. a Közbeszerzési Hatóság 2015. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről B/10755. Beszámoló az Országgyűlés részére a Közbeszerzési Hatóság 2015. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről B/10755. Tartalom I. fejezet... 2 1. A közbeszerzési szabályozás alakulása

Részletesebben

AquaZ Natura Kft. Általános Szerződési Feltételek

AquaZ Natura Kft. Általános Szerződési Feltételek ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) Tartalom: 1. Felek megnevezése és az ÁSZF hatálya 2. A vásárlás menete, az adásvételi szerződés létrejötte 3. Kiszállítás, személyes átvétel 4. Jótállás 5. A vásárlástól

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Üdvözlünk az Otthonklima Internetes webáruház vásárlói között. Kérjük, mielőtt megrendelésed elküldenéd, az alábbi ÁSZF-t szíveskedj alaposan átolvasni! ELADÓ ADATAI: Freddo

Részletesebben

BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT

BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT Magyar Államkincstár BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2012. július 1. napjától Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések... 7 1. A jelen Üzletszabályzatra vonatkozó jogszabályok és

Részletesebben

BUDAPESTI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2012. Készítette: Dr. Baranovszky György elnök

BUDAPESTI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2012. Készítette: Dr. Baranovszky György elnök BUDAPESTI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2012. Készítette: Dr. Baranovszky György elnök 1 I. Bevezetés A Budapesti Békéltető Testület a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Angyaliezust.hu Általános Szerződési és Felhasználási feltételek. A szerződés lényeges tulajdonságai az alábbiak szerint határozhatóak meg:

Angyaliezust.hu Általános Szerződési és Felhasználási feltételek. A szerződés lényeges tulajdonságai az alábbiak szerint határozhatóak meg: Angyaliezust.hu Általános Szerződési és Felhasználási feltételek Kérjük, amennyiben vásárlója, illetve aktív felhasználója kíván lenni Webáruházunknak, figyelmesen olvassa el az Általános Szerződési Feltételeinket

Részletesebben

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság A környezetvédelmi szemléletformálásra szolgáló 2015. évi költségvetési forráskeret felhasználásáról

Részletesebben

FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Az európai fogyasztóvédelmi intézkedések célja az európai fogyasztók egészségének, biztonságának, valamint gazdasági és jogi érdekeinek védelme, függetlenül attól, hogy hol

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

1. sz. melléklet A kutatás során kultúra rövidítéssel említett felhívás

1. sz. melléklet A kutatás során kultúra rövidítéssel említett felhívás 1. sz. melléklet 267 1. sz. melléklet A kutatás során kultúra rövidítéssel említett felhívás (Forrás: NKA hírlevél: 2007: 111-113) A KIEMELT KULTURÁLIS ESEMÉNYEK IDEIGLENES KOLLÉGIUM MEGHÍVÁ- SOS PÁLYÁZATI

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás vizsgálatáról, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira Budapest, 2016. február NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI

Részletesebben

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu

Részletesebben

ÉFE A NYUGODT ÉPÍTKEZÉSÉRT

ÉFE A NYUGODT ÉPÍTKEZÉSÉRT ÉPÍTKEZŐK FOGYASZTÓVÉDELMI EGYESÜLETE Association of Building-trade Consumer Protection ÉFE A NYUGODT ÉPÍTKEZÉSÉRT Prevenciós Program eszközeinek ismertetése A prevenció az egyetlen járható út - A Nyugodt

Részletesebben

Adatkezelés: Adatkezelési tájékoztató:

Adatkezelés: Adatkezelési tájékoztató: Adatkezelés: Adatkezelési tájékoztató: Az webáruház használata során a In-Car-Tel Kft.részére rendelkezésére bocsátott személyes adatokat bizalmasan kezeli, és nem adja ki további fél számára, kivéve abban

Részletesebben

Adatkezelési tájékoztató. Hatályos: 2016. február 1-jétől. Nysz.: 18378

Adatkezelési tájékoztató. Hatályos: 2016. február 1-jétől. Nysz.: 18378 Adatkezelési tájékoztató Hatályos: 2016. február 1-jétől Nysz.: 18378 2 Tartalomjegyzék I. Általános fogalmak... 3 II. A biztosító adatkezeléseinek a felsorolása és célja... 3 1. A honlap látogatásával

Részletesebben

ÖSZTÖNDÍJ SZERZŐDÉS. I. Előzmények

ÖSZTÖNDÍJ SZERZŐDÉS. I. Előzmények szerződés egyedi azonosítója: pályázati azonosító:. ÖSZTÖNDÍJ SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal székhely: 1088 Budapest, Múzeum u. 17., adóigazgatási azonosító

Részletesebben

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

Részletesebben

BÉKÉS MEGYE KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ELNÖKE. Előterjesztés Békés Megye Képviselő-testülete 2011. december 16-i ülésére

BÉKÉS MEGYE KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ELNÖKE. Előterjesztés Békés Megye Képviselő-testülete 2011. december 16-i ülésére BÉKÉS MEGYE KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ELNÖKE 5601 Békéscsaba, Derkovits sor, Pf.: 118 Telefon: 66/441-156 Telefax: 66/441-609 Előterjesztés Békés Megye Képviselő-testülete 2011. december 16-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG 2014. ÉVI FELÜGYELETI TERVE ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS POSTA AZ NMHH ELNÖKE JÓVÁHAGYTA 2013. december xx. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 PIACFELÜGYELET... 5 I. Az NMHH

Részletesebben

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása konstrukció keretében

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása konstrukció keretében II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszer továbbfejlesztése című pályázati felhíváshoz Kódszám:

Részletesebben

A JÖVŐ ÚTJAIN NEMZETKÖZI RAJZ-, JÁRMŰDESIGN ÉS JÁRMŰDEKORÁCIÓS PÁLYÁZAT KINEK SZÓL A PÁLYÁZAT? FESZEGESD TE IS VELÜNK AZ ALÁBBI KÉRDÉSEKET:

A JÖVŐ ÚTJAIN NEMZETKÖZI RAJZ-, JÁRMŰDESIGN ÉS JÁRMŰDEKORÁCIÓS PÁLYÁZAT KINEK SZÓL A PÁLYÁZAT? FESZEGESD TE IS VELÜNK AZ ALÁBBI KÉRDÉSEKET: A JÖVŐ ÚTJAIN NEMZETKÖZI RAJZ-, JÁRMŰDESIGN ÉS JÁRMŰDEKORÁCIÓS PÁLYÁZAT A GYSEV Zrt. (továbbiakban GYSEV) és a MOBILIS Közhasznú Nonprofit Kft. (továbbiakban Mobilis) (továbbiakban együttesen a Kiírók),

Részletesebben

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu Szám: 3028/2012.ált. BESZÁMOLÓ A közrend és

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

1. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatala (ÁNTSZ)

1. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatala (ÁNTSZ) BESZÁMOLÓ MAGYARORSZÁG PIACFELÜ GYELETI TEVÉKENYSÉGEI MŰKÖDÉSÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL ÉS ÉRTÉKELÉSÉRŐL (2010-2013) I. FEJEZET: AZ ÁLTALÁNOS PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEK ÁTTEKINTÉSE 1. Állami Népegészségügyi

Részletesebben

Weboldal készítője, karbantartója, tárhelyszolgáltató: DBI Szoftver Kft. 4026 Debrecen, Csap utca 13.

Weboldal készítője, karbantartója, tárhelyszolgáltató: DBI Szoftver Kft. 4026 Debrecen, Csap utca 13. Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek A webáruház üzemeltetője: Berczédi Gergő egyéni vállalkozó 4531 Nyírpazony Blaha Lujza utca 16. Adószám: 66686437-1-35 etok.hu@gmail.com Weboldal készítője,

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZRT. 2015. ÉVI BESZÁMOLÓ Üzleti jelentés. Társaság a XIII. kerületi lakosság szolgálatában

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZRT. 2015. ÉVI BESZÁMOLÓ Üzleti jelentés. Társaság a XIII. kerületi lakosság szolgálatában XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZRT 2015. ÉVI BESZÁMOLÓ Üzleti jelentés Társaság a XIII. kerületi lakosság szolgálatában Budapest, 2016. április 26. Elfogadta: A Felügyelőbizottság a 16/2016.(IV.26.) számú

Részletesebben

2. Esettanulmány Coca-Cola Magyarország Duna Ismerettár

2. Esettanulmány Coca-Cola Magyarország Duna Ismerettár 2. Esettanulmány Coca-Cola Magyarország Duna Ismerettár Tartalom I. A Coca-Cola Magyarország CSR stratégiája... 2 1. CSR stratégiai fókuszok, akciók... 2 2. Érintettek csoportjai... 3 3. Az etikus működés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. február 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. február 25-i ülésére Nádudvar Város Önkormányzat Polgármesterétől 4181. Nádudvar, Fő út 119. Tel.: 54/529-010 Fax.: 54/480-256, e-mail: nadudvar@nadudvar.hu Iktató szám: 16-21/2016. ELŐTERJESZTÉS Nádudvar Város Önkormányzat

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK I. Bevezető és általános rendelkezések: ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 1.1. A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF ) tartalmazzák a Honlapkészítő Kft. (székhely: 1125 Budapest,

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA Budapest, 2009. május hó I. FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG Intézmény neve: Intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 302722 Intézmény

Részletesebben

A 2007. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Igazgatóságunk az elmúlt évet mind gazdálkodási, mind szakmai szempontból eredményesen zárta.

A 2007. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Igazgatóságunk az elmúlt évet mind gazdálkodási, mind szakmai szempontból eredményesen zárta. A 2007. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása I. Igazgatóságunk az elmúlt évet mind gazdálkodási, mind szakmai szempontból eredményesen zárta. A tervezett beruházási, szakigazgatási, üzemelési

Részletesebben

A szerződés lényeges tulajdonságai az alábbiak szerint határozhatóak meg: Megvásárolható termékek, szolgáltatások körének bemutatása

A szerződés lényeges tulajdonságai az alábbiak szerint határozhatóak meg: Megvásárolható termékek, szolgáltatások körének bemutatása Általános Szerződési és Felhasználási feltételek Kérjük, amennyiben vásárlója, illetve aktív felhasználója kíván lenni Webáruházunknak, figyelmesen olvassa el az Általános Szerződési Feltételeinket és

Részletesebben

2008. évi szakmai (szöveges) beszámoló

2008. évi szakmai (szöveges) beszámoló Ügyiratszám:1018/2009-5300 2008. évi szakmai (szöveges) beszámoló a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi gazdálkodásáról készített beszámoló szöveges értékelése I. Az intézmény feladatköre

Részletesebben

BKK Elektronikus jegyrendszer Megvalósíthatósági vizsgálat

BKK Elektronikus jegyrendszer Megvalósíthatósági vizsgálat Megvalósíthatósági vizsgálat Budapest, 2011. december 31. Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 11 2. ELŐZMÉNYEK ÉS MÓDSZERTAN... 20 3. A JELENLEGI BUDAPESTI JEGY- ÉS BÉRLETRENDSZER... 23 3.1. A jelenlegi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Weblap tervezéshez, Weboldal üzemeltetéshez Horváth Péter egyéni vállalkozó Hatályos 2015. február 01. napjától visszavonásig Hozzáférhető: http://www.pcwebdoki.hu címen

Részletesebben

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020.

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020. 254/2015 (XII 17) XIÖK határozat melléklete Budapest Főváros XI Kerület Újbuda Önkormányzata Kerületi Esélyegyenlőségi Program wwwpesteselyhu 1 TARTALOM 1 Vezetői összefoglaló 5 2 Bevezetés 7 21 Jogszabályi

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 92/2005. (IV.27.) számú h a t á r o z a t a Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról A Közgyűlés Az Önkormányzat

Részletesebben

Üzletszabályzat A Ré + Ré Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei

Üzletszabályzat A Ré + Ré Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei 1. Meghatározások Üzletszabályzat A Ré + Ré Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei Tartalomjegyzék 1./ Meghatározások 2./ Vállalkozás adatai 3./ Általános tudnivalók 4./ Webáruházban található

Részletesebben

Az OTP Bank Együttható pályázatának hivatalos Részvételi szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat)

Az OTP Bank Együttható pályázatának hivatalos Részvételi szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) Az OTP Bank Együttható pályázatának hivatalos Részvételi szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) Az OTP Bank számára fontos a társadalmi felelősségvállalás, ezért kiemelt figyelmet fordít azokra a kezdeményezésekre,

Részletesebben

A Budapesti Békéltető Testület

A Budapesti Békéltető Testület A Budapesti Békéltető Testület 4/2014. számú ajánlása az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételekor tanúsítandó előfizetői és szolgáltatói magatartásról I. Ajánlás az előfizetőkre vonatkozóan

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. B E S Z Á M O L Ó a polgárőrség 2009. évi tevékenységéről az OPSZ 2010. évi Közgyűlésére

ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. B E S Z Á M O L Ó a polgárőrség 2009. évi tevékenységéről az OPSZ 2010. évi Közgyűlésére ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG Levélcím: Telefon: Fax: Internet: E-mail: 1077 Budapest Király u. 71. 441-1827 441-1794 441-1821 www.opsz.hu kozpontiiroda@opsz.hu Elfogadva a Közgyűlés KGY/5/2010. sz. határozatával.

Részletesebben

Hajdú Sylenta Kft. A weboldal üzemeltetője: Hajdú Sylenta Kft. 4220 Hajdúböszörmény II. Rákóczy Ferenc utca 5. hsylenta@t-email.hu +36 (20) 957 46 42

Hajdú Sylenta Kft. A weboldal üzemeltetője: Hajdú Sylenta Kft. 4220 Hajdúböszörmény II. Rákóczy Ferenc utca 5. hsylenta@t-email.hu +36 (20) 957 46 42 Általános Szerződési Feltételek Kérjük, amennyiben vásárlója, illetve aktív felhasználója kíván lenni http:// webaruhaz.hsylenta.hu/ címen található webáruháznak, figyelmesen olvassa el az Általános Szerződési

Részletesebben

országgyűlési beszámoló országgyűlési Beszámoló a nemzeti média- és hírközlési hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő tevékenységéről

országgyűlési beszámoló országgyűlési Beszámoló a nemzeti média- és hírközlési hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő tevékenységéről országgyűlési beszámoló 2013 országgyűlési Beszámoló a nemzeti média- és hírközlési hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő tevékenységéről 2 0 1 3 2 országgyűlési BESZÁMOLÓ 3 4 országgyűlési BESZÁMOLÓ

Részletesebben

ZA5467. Flash Eurobarometer 300 (Retailers Attitudes Towards Cross-border Trade and Consumer Protection) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA5467. Flash Eurobarometer 300 (Retailers Attitudes Towards Cross-border Trade and Consumer Protection) Country Specific Questionnaire Hungary ZA5467 Flash Eurobarometer 300 (Retailers Attitudes Towards Cross-border Trade and Consumer Protection) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 300 CROSS BORDER 2010 DG SANCO SZŰRŐK B1. Az önök cége

Részletesebben

TERVEZÉSI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Államreform operatív program keretében a. Ket. képzés. című kiemelt projekt támogatásához. Kódszám: ÁROP-2009/2.2.

TERVEZÉSI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Államreform operatív program keretében a. Ket. képzés. című kiemelt projekt támogatásához. Kódszám: ÁROP-2009/2.2. TERVEZÉSI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Államreform operatív program keretében a Ket. képzés című kiemelt projekt támogatásához Kódszám: ÁROP-2009/2.2.7 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális

Részletesebben

Az Egészséges életvitel kialakítása az ökoiskolában című oktatási program továbbfejlesztése *

Az Egészséges életvitel kialakítása az ökoiskolában című oktatási program továbbfejlesztése * Tanulmányok 53 Vighné Arany Ágnes Benkéné Kiss Valéria Tárkányi Ferencné Az Egészséges életvitel kialakítása az ökoiskolában című oktatási program továbbfejlesztése * Bevezetés A tanulmány egy egészségtan

Részletesebben

A pályázat beküldésének ideje a Szervező szerverére történő beérkezés percpontosságú időpontja.

A pályázat beküldésének ideje a Szervező szerverére történő beérkezés percpontosságú időpontja. 1. A Játék elnevezése, szervezője: A promóciós játék elnevezése: Legyél Te az új Syoss Gloss Sensation arca (a továbbiakban: Játék ). A Játék szervezője: HENKEL Magyarország Kft. székhely: 1113 Budapest,

Részletesebben

Gödöllő Város Önkormányzata

Gödöllő Város Önkormányzata Gödöllő Város Önkormányzata 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. (11) fejlesztési elem: A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÉS A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATOS, CIKLIKUS MINŐSÉGFEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN NEMZETKÖZILEG

Részletesebben

Úristen, rajzolok! Webshop

Úristen, rajzolok! Webshop Úristen, rajzolok! Webshop Kedves Vásárlónk! Az "Általános szerződési, vásárlási és szállítási feltételek. Adatvédelem." tartalmazza az ARTECO House Kft. (székhely: 7092 Nagykónyi, Dózsa Gy. u. 126/4.

Részletesebben

Casco biztosítási feltételek

Casco biztosítási feltételek Casco biztosítási feltételek Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató, Hasznos tudnivalók Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF02) Casco biztosítás Különös Feltételek (CASCKF212) Alkalmazandó: 2012.09.21-től

Részletesebben

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása konstrukció keretében

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása konstrukció keretében II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszer továbbfejlesztése című pályázati felhíváshoz Kódszám:

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

Állami Számvevőszék ELEMZÉS a 2014. évi integritás felmérés óvodák, bölcsődék intézménycsoportban mért eredményeiről 2015. május

Állami Számvevőszék ELEMZÉS a 2014. évi integritás felmérés óvodák, bölcsődék intézménycsoportban mért eredményeiről 2015. május Állami Számvevőszék ELEMZÉS a 2014. évi integritás felmérés óvodák, bölcsődék intézménycsoportban mért eredményeiről 2015. május Az elemzés készítését felügyelte: Dr. Pulay Gyula Zoltán felügyeleti vezető

Részletesebben

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október JELENTÉS Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október Számvevői Iroda Iktatószám: V-3055-16/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám:

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

TARTALOM BEVEZETÉS... 1-2. 47 MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT... 3-12. 47 MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL... 13-14. 48. Táblázat...

TARTALOM BEVEZETÉS... 1-2. 47 MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT... 3-12. 47 MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL... 13-14. 48. Táblázat... C 338/46 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.12.14. JELENTÉS az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2009-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszaival

Részletesebben

(Jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2011.12.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 326/1 I (Jogalkotási aktusok) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1227/2011/EU RENDELETE (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról

Részletesebben

RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló. E-befogadás. című kiemelt projekt támogatásához

RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló. E-befogadás. című kiemelt projekt támogatásához RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló E-befogadás című kiemelt projekt támogatásához Kódszám: EKOP-2.1.16 1 Tartalom A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...

Részletesebben

A SYNERGON INFORMATIKA NYRT. 2008. DECEMBER 31-i ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2009. február 13. I. Általános rész 1. A társaság bemutatása A cég neve: Synergon Informatikai Rendszereket

Részletesebben

E T I K A I K Ó D E X E. I. Az Etikai Kódex célja és hatálya

E T I K A I K Ó D E X E. I. Az Etikai Kódex célja és hatálya A GYŐR-SOPRON-EBENFURTI VASÚT ZRT. E T I K A I K Ó D E X E I. Az Etikai Kódex célja és hatálya A piaci siker egyik kulcsa a vállalat céljait támogató és a munkatársak magatartásában is megnyilvánuló pozitív

Részletesebben

Aegon Országos Kármegelőzési Program 2013-2015.

Aegon Országos Kármegelőzési Program 2013-2015. Aegon Országos Kármegelőzési Program 2013-2015. 2015. Szeptember 21. Szombat Tamás Vezérigazgató-helyettes Együttműködő partnerek: Stratégiai együttműködéssel a vagyonvédelemért! Az Aegon Magyarország

Részletesebben

Jegyző könyv. Tárgy: (1.tsp.) Beszámoló a 2013. évi költségvetés teljesítéséről. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Jegyző könyv. Tárgy: (1.tsp.) Beszámoló a 2013. évi költségvetés teljesítéséről. Előadó: Gömze Sándor polgármester Jegyző könyv 6-5/2014. Készült: Tiszalök Város Önkormányzat Képviselő-testülete által 2014. március 27-én a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal földszinti tanácstermében tartott Közmeghallgatáson. Jelen

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Verzió: 2.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. február 17. 1/172 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 1. BEVEZETÉS... 7 1.1.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A BUDAPESTI KERÉKPÁROS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (MOL BUBI) IGÉNYBEVÉTELÉRE A hatálybalépés dátuma: 2015. december 14. I. Bevezető rendelkezések A kerékpáros közlekedés

Részletesebben

2013. évi európai fogyasztóügyi csúcs Az uniós fogyasztói jogok hatékonyabb végrehajtása felé. Vitairat

2013. évi európai fogyasztóügyi csúcs Az uniós fogyasztói jogok hatékonyabb végrehajtása felé. Vitairat 2013. évi európai fogyasztóügyi csúcs Az uniós fogyasztói jogok hatékonyabb végrehajtása felé Vitairat I. Bevezetés A 2013. évi európai fogyasztóügyi csúcs különös hangsúlyt fektet a fogyasztóügyi jogszabályok

Részletesebben

AZ INFORUM 2007. ÉVBEN VÉGZETT KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL

AZ INFORUM 2007. ÉVBEN VÉGZETT KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL AZ INFORUM 2007. ÉVBEN VÉGZETT KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ TARTALMI BESZÁMOLÓ Elfogadta az Inforum közgyűlése 2008. június 18-án Az Inforum fennállása óta a 2007-es esztendő volt a legnehezebb. A nehézségek

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T -ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T -ot. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.491/11/2014. A Közbeszerzési

Részletesebben

P á l y á z a t f i g y e l ő

P á l y á z a t f i g y e l ő P á l y á z a t f i g y e l ő Településeknek, közösségeknek, intézményeknek, vállalkozásoknak, személyeknek 2015/41. Megjelent a Vidékfejlesztési programok idei menetrendje A Kormány 1721/2015. (X. 6.)

Részletesebben

ÜZLETSZABÁLYZAT Bevezető rendelkezések Ezen Üzletszabályzat feltételei lépnek hatályba a Master Sound Effect Kft. termékeiből kiválasztott árucikknek

ÜZLETSZABÁLYZAT Bevezető rendelkezések Ezen Üzletszabályzat feltételei lépnek hatályba a Master Sound Effect Kft. termékeiből kiválasztott árucikknek ÜZLETSZABÁLYZAT Bevezető rendelkezések Ezen Üzletszabályzat feltételei lépnek hatályba a Master Sound Effect Kft. termékeiből kiválasztott árucikknek a www.galaxisdj.hu honlapon, illetve Master Sound Effect

Részletesebben

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki

Részletesebben

Hirdessen a VOSZ-Hírekben!

Hirdessen a VOSZ-Hírekben! Hirdetés Hirdessen a VOSZ-Hírekben! A VOSZ-Hírek tartalmi felépítése miatt egy rendkívül kedvezô és igen hatékony hírdetési lehetôséget kínál, mivel annak állandó rovatai (például: jogszabályfigyelô, szakmai

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek Tartalom Vásárlási Feltételek... 3 A szerződés lényeges tulajdonságai az alábbiak szerint határozhatóak meg:... 3 Az üzemeltető adatai:... 3 A rendelés:... 4 Rendelés menete...

Részletesebben

AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA

AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA hatályos: 20134. december 9március 1-től Az AXA Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár (alapításkori korábbi nevén: Winterthur Országos AXA Önkéntes Nyugdíjpénztár,

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2016. május 19-én tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2016. május 19-én tartandó ülésére Előterjesztés a Képviselő-testület 2016. május 19-én tartandó ülésére Tárgy: Beszámoló a Polgári Polgármesteri Hivatal 2015. évi tevékenységéről Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző Előkészítő:

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t. A Versenytanács 2006. szeptember 29-én kelt 20. számú határozatát az alábbiak szerint módosítja:

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t. A Versenytanács 2006. szeptember 29-én kelt 20. számú határozatát az alábbiak szerint módosítja: VERSENYTANÁCS Vj-40/2006/33. Ikt.sz.: Vj-040/2006/037. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Euronics Magyarország Kft. Budapest eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen

Részletesebben

Rázd, hogy egy hétig rázhasd! nyereményjáték HIVATALOS JÁTÉKSZABÁLYA ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

Rázd, hogy egy hétig rázhasd! nyereményjáték HIVATALOS JÁTÉKSZABÁLYA ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Rázd, hogy egy hétig rázhasd! nyereményjáték HIVATALOS JÁTÉKSZABÁLYA ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1. A játék szervezője: Az Sió ECKES Élelmiszergyártó és Kereskedelmi Kft. (székhelye: 8600 Siófok, Május

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a villamosenergia-, földgáz-, víziközmő-, távhı- és hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átfogó ellenırzésérıl a beérkezett fogyasztói beadványok alapján Budapest, 2014. február NEMZETI

Részletesebben

A CAMAIEU HUNGARY Kft. Camaieu Selfiere fel elnevezésű online nyereményjátékának Részvételi- és Játékszabályzata

A CAMAIEU HUNGARY Kft. Camaieu Selfiere fel elnevezésű online nyereményjátékának Részvételi- és Játékszabályzata A CAMAIEU HUNGARY Kft. Camaieu Selfiere fel elnevezésű online nyereményjátékának Részvételi- és Játékszabályzata 1. A Játék szervezője 1.1. A Camaieu Selfiere fel elnevezésű online nyereményjáték (a továbbiakban:

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

Általános Szerződési és Felhasználási feltételek

Általános Szerződési és Felhasználási feltételek Általános Szerződési és Felhasználási feltételek Kérjük, amennyiben vásárlója, illetve aktív felhasználója kíván lenni Webáruházunknak, figyelmesen olvassa el az Általános Szerződési Feltételeinket és

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

1. Az Általános Szerződési Feltételek célja

1. Az Általános Szerződési Feltételek célja Az MeDáLia Design Kft. internetes üzletének Általános Szerződési (Vásárlási) Feltételei és Adatvédelmi Szabályzata (az Általános Szerződési Feltételek ) 1. Az Általános Szerződési Feltételek célja 1.1

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK WWW.IHOVER.HU

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK WWW.IHOVER.HU ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK WWW.IHOVER.HU Tájékoztatjuk, hogy a www.ihover.hu (ihover) webáruház továbbiakban: Webáruház/Honlap használatával Ön elfogadja a jelen Átalános Szerződási Feltételekben

Részletesebben

Beszámoló az Országgyűlés részére

Beszámoló az Országgyűlés részére 2014 Beszámoló az Országgyűlés részére A Gazdasági Versenyhivatal 2014. évi tevékenységéről és a Versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE. Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE. Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 590-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése tevékenységének félidős

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI ELŐTERJESZTÉSEI

KÖZGYŰLÉSI ELŐTERJESZTÉSEI Az ENEFI Energiahatékonysági Nyrt. KÖZGYŰLÉSI ELŐTERJESZTÉSEI Közgyűlés időpontja: 2015. 04. 17. 10.00 óra Közgyűlés helye: 1134 Budapest, Klapka utca 11. Megismételt Közgyűlés: 2015. 04. 28. 10.00 óra

Részletesebben

A jövő útja az önkéntes ág PÉNZTÁRI. Rendkívüli és rendes közgyűlés történelmi döntések. XIII. évfolyam, 1. szám 2012.

A jövő útja az önkéntes ág PÉNZTÁRI. Rendkívüli és rendes közgyűlés történelmi döntések. XIII. évfolyam, 1. szám 2012. PÉNZTÁRI XIII. évfolyam, 1. szám 2012. január A TULAJDONOSOK HÍRMAGAZINJA Rendkívüli és rendes közgyűlés történelmi döntések A jövő útja az önkéntes ág AZ ELMÚLT ÉV SZEPTEMBERÉBEN RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSRE

Részletesebben

Adószám: 13867234-2-13 Cégjegyzék szám: Fővárosi Bíróság Cégbírósága 13-09-111049

Adószám: 13867234-2-13 Cégjegyzék szám: Fővárosi Bíróság Cégbírósága 13-09-111049 Pc - Sziget Info Kft. Cím: 2315.Szigethalom.Sétáló u. 16 Telefon: 36 24 404-504, Fax: 36 24 404-504 E-mail: pcsziget@pcsziget.eu Weboldal: http://www.pcsziget.eu/ Adószám: 13867234-2-13 Cégjegyzék szám:

Részletesebben

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára A Budapesti Békéltető Testület 2014-es éve Értékelés, tapasztalatok Majdnem négyezer beérkezett és 3720 lezárt ügy, mintegy

Részletesebben

Fogyasztóvédelmi tájékoztató az internetes vásárlásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Mit is jelent az online vásárlás?

Fogyasztóvédelmi tájékoztató az internetes vásárlásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Mit is jelent az online vásárlás? Fogyasztóvédelmi tájékoztató az internetes vásárlásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról Mit jelent az internetes (online) vásárlás? Mit is jelent az online vásárlás? Az internetes vásárlás a távollévők

Részletesebben

A szerződés lényeges tulajdonságai az alábbiak szerint határozhatóak meg:

A szerződés lényeges tulajdonságai az alábbiak szerint határozhatóak meg: Általános Szerződési és Felhasználási feltételek: Kérjük, amennyiben vásárlója, illetve aktív felhasználója kíván lenni Webáruházunknak, figyelmesen olvassa el az Általános Szerződési Feltételeinket és

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

I. Az üzemeltető adatai: Név: Meskete2015 Kft. továbbiakban üzemeltető. Székhely: 8174, Balatonkenese, Arany János utca 13

I. Az üzemeltető adatai: Név: Meskete2015 Kft. továbbiakban üzemeltető. Székhely: 8174, Balatonkenese, Arany János utca 13 A Mesepont webáruház böngészésével és használatával Ön tudomásul veszi a honlap használatára és szolgáltatásaira vonatkozó általános szerződési és felhasználási feltételeket, az adatkezelési feltételeket

Részletesebben

Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat

Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat Iktatószám: Tárgy: ZAO/001/00973-0003/2015 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat HATÁROZAT Kiss Sándor egyéni vállalkozót (székhely: 8900 Zalaegerszeg, Erdész u 39, tevh: ua, Gumisműhely, adószám: 63005079-2-40)

Részletesebben

A Tánctól Z-ig Bt. adatvédelmi nyilatkozata

A Tánctól Z-ig Bt. adatvédelmi nyilatkozata A Tánctól Z-ig Bt. adatvédelmi nyilatkozata 1. BEVEZETÉS A Tánctól Z-ig Bt. (8200 Veszprém, Pöltenberg Ernő utca 6. 5. ép.) (a továbbiakban Tánctól Z-ig Bt., szolgáltató, adatkezelő), mint adatkezelő,

Részletesebben

Általános Szerződési és Felhasználási feltételek

Általános Szerződési és Felhasználási feltételek Általános Szerződési és Felhasználási feltételek Kérjük, amennyiben vásárlója, illetve aktív felhasználója kíván lenni a Forcefield termékek internetes értékesítésére létrehozott webáruháznak, figyelmesen

Részletesebben

04SZ. HU 2014. Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker. Különjelentés EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

04SZ. HU 2014. Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker. Különjelentés EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK HU 2014 04SZ. Különjelentés Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBURG Tel.

Részletesebben