M E G H Í V Ó december 18-án (kedd) 9.30 órára

Átírás

1 BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Tel: 85/ , Fax: 85/ M E G H Í V Ó a Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének a községháza nagytermében tartandó ülésére december 18-án (kedd) 9.30 órára Napirendek: 1. Közszolgáltatók tájékoztatója Előadó: Somogy Kéményseprő-Mester Kft. Rezi Bt. DRV Zrt. Somogy Megyei Kormányhivatal tájékoztatója közszolgáltatásokról 2. Kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 19/2003.(XII.12.) rendelet módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester 3. A temető használatának szabályairól szóló 2/2001.(I.26.) rendelet módosításáról Előadó: Lombár Gábor polgármester 4. Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az elmúlt testületi ülés óta történtekről Előadó: Lombár Gábor polgármester 5. Beszámoló az önkormányzat gazdálkodásának háromnegyedéves helyzetéről Előadó: Lombár Gábor polgármester 6. Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ évi beszámolójának elfogadása évi költségvetési koncepció Előadó: Lombár Gábor polgármester 8. Fonyód-Balatonfenyves Viziközmű Társulat végelszámolással történő megszűnése, belső ellenőri jelentés Előadó: Lombár Gábor polgármester, Kahó Ildikó belső ellenőr évi költségvetési rendelet módosítása később kerül kiküldésre Előadó: Lombár Gábor polgármester 10. Átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet alkotása Előadó: Lombár Gábor polgármester 11. Általános iskola állami fenntartásba vételével kapcsolatos feladatok Előadó: Lombár Gábor polgármester 12. A Képviselő-testület évi munkaterve később kerül kiküldésre Előadó: Lombár Gábor polgármester Zárt ülésen: 13. Jogviszony megszüntetése Előadó: Lombár Gábor polgármester Balatonfenyves, december 12. Lombár Gábor

2 Polgármester Somogy Kéményseprő-Mester Kft. K a p o s v á r, Rákóczi tér Tel. 82/ ; 06-20/ kemenymester@somogy.hu Balatonfenyves Község Képviselő Testülete Tisztelt Képviselő Testület! Kéményseprő közszolgáltatási szerződésünk értelmében társaságunk az elmúlt egy év munkájáról az alábbiakban számol be. Településeink száma az év folyamán nem változott, jelenleg is 89 településen dolgozunk. 4 fő kéményseprő mester, 8 fő kéményseprő és 3 fő adminisztrátor a létszám. Szolgáltató irodáink továbbra is Kaposváron(Rákóczi tér Tel./Fax: 06-82/ ; ), Marcaliban (Piac u. 23. Tel/Fax: 06-85/ ; ) és Balatonbogláron(Vikár Béla u. 69. Tel/Fax:06-85/ ; 30/ ), heti 40 órás ügyfélszolgálati idővel dolgoznak. Nagybajom és Fonyód Város Polgármesteri Hivatalának Műszaki Osztályán heti rendszerességgel ügyfélszolgálatot tartunk. Rendszeres a munka- és védőruha, valamint a tisztálkodó szer ellátásuk. Béremelésük évre bruttó 4,5 %-os volt. Az év folyamán a megrendeléses munkák száma továbbra sem nőtt (lakhatási engedélyekhez és gázkémények beüzemeléséhez szükséges kéményvizsgálatok) száma. A megrendelt munkákat (tervegyeztetések, kéményvizsgálatok, szakvélemények) a megrendelő által kért időpontban végezzük. Ez 24 órán belüli ügyintézést jelent. Műszaki fejlesztést jelentett az év során újabb 4 db kézi szén-monoxid mérő monitor vásárlása, melyek segítségével a legkisebb szénmonoxid mennyiséget (1 köbméter levegőben 1 millilitert ) is ki tudjuk mutatni a helyiségekben. Országosan ez példa nélküli sormunka esetén. Ma már minden kéményseprőnk helyiség CO tartalmat mér!

3 Ez évben megjelent a évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról Hatályba lépése január 1. A törvény a kéményseprést teljesen új, de hozzá tartozó feladatokkal látja el és meghatározza a jövő feladatait a kéményseprőipar számára a tűzvédelem, az energiatakarékosság és az életvédelem területén. Meghatározza a jövőre nézve: - Az önként átvállalt kéményseprő szerződések továbbra is érvényesek. - Bevezeti az országosan egységes díjat, melyet kormányrendeletben szabályoznak, egységes nyomtatványokat, egységes nyilvántartási rendszert. - A kéményseprés szakmai felügyeletével a Katasztrófavédelmi Igazgatóságokat bízza meg. - Új tevékenységeket határoz meg, így: 1. a kémények új szempontok szerinti átcsoportosítását 2. a levegőellátás felmérését 3. a gáztüzelő berendezések szén-monoxid tartalmának mérését 4. a füstcsövek ellenőrzését, tisztítását 5. a gáztüzelő berendezések felülvizsgálatának megtörténtét Ezekhez a fenti feladatokhoz a tervezett kormányrendelet központi díjat rendel, melynek kötelező alkalmazását 2015-re kell bevezetni, addig a helyi önkormányzat dönt a bevezetés ütemezéséről (mellékelve a BM állásfoglalása). A kéményseprő szakma szakmai feltételeit és tevékenységét a tervezett új BM rendelet rögzíti évtől az új BM rendelet által előírt plusz munkák: 1. Összekötő elemek felmérése, hibajegyzék felállítása 2. Fűtőberendezések típus szerinti felmérése 3. Légellátási területek felmérése 4. Csak megrendelésre végezhető nyaralók kötelező kiértesítése (ez komoly költségnövekedést és egyben árbevétel kiesést jelent) 5. A kéményjelölések teljes átdolgozása, 31 fajta kémény besorolás (lásd díjjegyzék) 6. A számítógépes nyilvántartási és számítási rendszer teljes átdolgoztatása, rendszerbe állítása

4 7. Országosan egységes nyomtatványok rendszerbe állítása 8. Sikertelen munkavégzés kísérletek, vagy a munkavégzés megakadályozása esetén nem a jegyzőt, hanem a Katasztrófavédelmi kirendeltséget kell értesíteni. A fenti munkákhoz társaságunknak a kéményseprő létszámot 40 %-al kell bővíteni, ami a szakmunkások melletti betanított munkások számát jelenti. Közvetlen plusz költséget jelent még a felkészítő oktatások szervezése, egy plusz gépkocsi rendszerbe állítása, a szakképzetlen, felvett dolgozók betanítása. A fenti munkák fedezetére a többletbevételt a központi ártáblázathoz történő azonosulás jelenti évi áraink változatlanul hagyása mellett a az eddigi éves díjak alkalomra változnak. Csak egy tételt érint az egész árjegyzékben: az egyedi vegyes kémény díját alkalmanként kell fizetni. Ez a többletbevétel a várható költségeink nagy részét fedezni fogja, de a kormány által meghatározott egységes díjnak csak 1/3-a, így továbbra is a területünkön lesznek a legalacsonyabb kéménydíjak. Kérjük a T. Képviselő Testületet, hogy beszámolónkat, valamint a évre vonatkozó díjkérelmünket elfogadni szíveskedjenek, hogy a fenti többletelvárásoknak gazdaságilag is meg tudjunk felelni. Kaposvár, november 05. Tisztelettel: F a r k a s József ügyvezető

5 DÍJAJÁNLAT Balatonfenyves A SOMOGY KÉMÉNYSEPRŐ-MESTER KFT., KÖZSZOLGÁLTATÓ évre vonatkozó A díjak bruttó díjak. Az első oszlop díjai megegyeznek a évi díjakkal. Szolgál- Nem kötelező Kötelező tató által központi díj központi díj javasolt ra 2015-re I. Kötelező ellenőrzés, tisztítás 4 évenkénti műszaki felülvizsgálat (vegyes kémény) Új jel: ENHS; ENTS; EZHS; EZTS 1. Szabványkémény lakossági: 1016,-/alk közületi: 1240,-/alk- 2388,-/alk 3584,-/alk 2. Gyűjtőkémény lakossági: 1016,-/szint- Új jel: GNHS; GZHS; GZTS; 1080,-/szint 1190,-/szint közületi 1240,-/szint- II. Kötelező ellenőrzés, tisztítás, visszaáramlás mérés, 4 évenkénti kötelező felülvizsgálat ( gázkémény ) 1. Szabványkémény lakossági: /alk Új jel: ENHG; ENTG; EZHG; EZTG 2280,-/alk 4985,-/alk közület: 1240,-/alk 2. Gyűjtőkémény lakossági: /szint Új jel: GNHG; GZHG,;GZTG /szint 3184,-szint közület: 1240,-(szint III. Tartalék kémények használhatóságának ellenőrzése évente egyszer 375,-/alk 1016,-/alk 1120,-/alk Új jel: ET; GT; KT; NT IV. 1. Központi és üzemi vegyestüzelésű kémény tisztítása, 4 évenkéntiműszaki felülvizsgálat lakossági:* Új jel: KNHS; KNTS; KZHS; KZTS 258,-/fm 1760,-/fm 1940/fm közületi:

6 V. Központi és üzemi gázkémény évente egyszeri felülvizsgálata, tisztítása, huzatmérés lakossági:* Új jel: KNHG; KNTG; KZHG; KZTG 258,-/fm 3481,-/fm 3837,-/fm közületi: VI. Évente egyszer kötelező ellenőrzés, tisztítás 1. Gyárkémény, gyári jellegű kémény egyszeri tisztítása lakossági:* Új jel: NNHS; NNHG; NNTS; NNTS; NNTG 1044,-/fm /fm 3837,-/fm közületi: Az eddigi munkákhoz kiszállási pótlék számítandó nem számítható fel: VII. Megrendelésen alapuló munkák: 1. Szabványkémény vizsgálata: lakossági: közületi: 5547,-/db ,-/db ,-/db 2. Gyűjtőkémény vizsgálata: lakossági: közületi: 3637,-/szint 2032,-szint 2240,-/szint 3. Üzemi, központi kémény vizsgálata: lakossági: közületi: 7290,-db 10160,-/fm 11200,-/fm 4. Építési terv felülvizsgálata: lakossági: közületi: 2428,- 5080,- 5600,- 5. Szakvélemény készítés: 6. Kéményméret ellenőrzés lakossági: közületi: 4856,- 5080,- 5600,-

7 7. Kéményégetés díjmentes 10160, ,- 8. Soron kívüli kéménytisztítás díjmentes 9. Összekötő elem ( füstcső ) szétszerelése, ellenőrzése, tisztítása, összeszerelése: 10. Cserépkályha tisztítása: 747,- 1016,- 1290,- 7467,- - - A díjakat a munkavégzéssel egy időben a munka elvégzése után számla ellenében kell fizetni. A számla a gyakoriság szerinti éves díj arányos részét tartalmazza. Kaposvár, november Somogy Kéményseprő-Mester Kft * Gyakorlatilag ma nem létezők, de mivel elvi lehetőségük fennáll, az árjegyzékben szerepeltetni kell.

8 2012 évi ÉVES BESZÁMOLÓ Balatonfenyves temetőről

9 Tisztelt Képviselő-testület! A kegyeleti Közszolgáltatási tevékenység végzése során a következő beszámolót nyújtjuk. Balatonfenyves községben november 30-ig összesen 22 haláleset történt. Ebből: - 9 koporsós temetés - 9 urnás temetés, ebből 1 temetés a régi temetőben, - 4 hamvakat otthonukba szállítottak a hozzátartozók évben a temetések aránya 35 %-kal kevesebb volt a 2011 évhez képest. Részletezve 2011 évhez képest: - 4 koporsós temetéssel több volt, - 17 urnás temetéssel kevesebb volt, - 1 -el több hamvakat vittek haza otthonukba, - 1 urnás temetéssel több volt a régi temetőben. Öt év átlaga alapján a koporsós és a hamvasztásos temetések aránya megváltozott. Eleinte nem volt hamvasztásos temetés, most a temetések 59 %-a hamvasztásos temetés és itt is jelentkezik, hogy a hozzátartozók otthonukba szállítják a szerettei hamvait. Az idei évben nem volt szükség a koporsós temetés korlátozására, mert a talajvíz nem haladta meg a veszélyes határt. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei évben is kegyeleti méltóságnak megfelelő módon történtek a temetési szertartások. A temetésekről végzett nyilvántartásban

10 egyre több sírhely tulajdonos adatait tudjuk feljegyezni a megfelelő sírhely felett rendelkezés érdekében. A nyilvántartás tartalmazza a temetési időpontot, az elhunyt neve, adatait, a hozzátartozó, - temettető adatait, a sírhely felett rendelkező adatait, a sírhely megváltási idejét. Az idegen vállalkozók által végzett temetések az év folyamán nem történtek, így a nyilvántartó könyvekben nem kellett elkülöníteni január 01.-től november 30.-ig a balatonfenyvesi temetőben a sírhely megváltásból 9.000,- Ft. bevétel történt. A hűtők karbantartását és javítását az év során folyamatosan végezzük, szükség szerint. A hűtők fertőtlenítését alkalomszerűen, megbízási szerződés által, szakirányú végzettséggel rendelkező vállalkozóval végeztetjük. A hűtők karbantartási költsége a balatonfenyvesi temetőben ,- Ft volt. A ravatalozók belső állagmegóvását folyamatosan végezzük az év folyamán. A temető zöldterület karbantartását egész évben végezzük. A temetőt 6 alkalommal kaszáltuk, melynek a költsége ( karbantartással együtt ) ,- Ft. volt. A szemétszállítást folyamatosan, igény szerint végezzük, költsége ,- Ft volt évi szolgáltatási árjegyzékünket a mellékletben csatoljuk, szíves elfogadás céljából évi szolgáltatási árainkat átlagosan 5 %-kal emeltük. Balatonfenyves, december 6. Tisztelettel:. Szabó Csilla Rezi Bt. Rezi Zsolt

11 Főigazgató 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. Levelezési cím: 7401 Kaposvár, Pf.: 281 Telefon: (82) Fax: (82) Honlap:

12 12 Ügyiratszám: XV-B /2012 Ügyintéző: dr. Csapó György Gábor Tárgy: Tájékoztató közszolgáltatásokat érintő jogszabályok megváltozásáról Valamennyi Önkormányzat Címzetes Főjegyzője, Körjegyzője és Jegyzője részére Székhelyén Tisztelt Címzetes Főjegyző/Körjegyző/Jegyző Asszony/Úr! Tájékoztatom, hogy a évben a hatályos, illetve hatályba lépő jogszabályok jelentősen átalakítják az egyes közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, így például a közszolgáltatások díjait, amelyek miatt szükséges az ebben a tárgyban alkotott rendeletek felülvizsgálata. I. Hulladékgazdálkodás - Hgt-ből Ht. Több jelentős kérdésben is szemléletváltozást mutatnak január 1-én hatályba lépő, a hulladékokról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Ht.) rendelkezései a december 31-éig hatályos, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényhez (a továbbiakban Hgt.) képest. A Hgt. szemlélete az volt, hogy a keletkezett hulladékot a környezetet a legkisebb mértékben terhelő, szennyező ártalmatlanító eljárásokkal kezeljék, azaz a legjobb minőségű hulladéklerakók kialakítása volt a cél. E szemlélet hibája, hogy egyáltalán nem ösztönöz a hulladék mennyiségének csökkentésére és ezáltal a környezet terhelése sem csökken. Ehhez képest a Ht. már magának a hulladék mennyiségének a keletkezését kívánja megelőzni. Az új megközelítés központi gondolata a hulladék mennyiségének csökkentése, már a termék és csomagolás tervezésekor, létrehozásakor, továbbá az a célja, hogy a hulladék ne kerüljön közvetlenül ártalmatlanításra, hanem előtte vizsgálják meg, hogy azt nem lehetne-e valamilyen formában hasznosítani, akár anyagában, akár egy előkezelés követően. Így kerüljön sor pl.: a feleslegessé vált anyagok további használata, esetleges újra használata a termelési folyamat egy másik állomásán, energetikai hasznosítása, vagy egyenesen a hulladékstátusz megszűnése és melléktermékként való elismertetése. Ha mindezek a lehetőségek megszűnnek, akkor kerülhet csak sor az ártalmatlanításra. 1. Fogalmak: Fontos változások történtek a terminológia terén, melyet Ht. 2. -a tartalmaz. Ezek közül az alábbiak kiemelését tartom fontosnak. - Meghatározza a hulladék fogalmát (23. pont). A hulladék egyik, jelen témánk szempontjából fontos típusa a települési hulladék (43.pont). Az új rendszer megszűntette a települési szilárd hulladék, illetve a települési folyékony hulladék fogalmát! Az új fogalmak között már csak a települési hulladékot használja.

13 13 - A települési hulladékba tartozó hulladékot két nagy csoportra osztja: háztartási és háztartási hulladékhoz hasonló jellegű hulladék (21. és 22. pontok). A háztartási hulladékon belüli csoportot képez a nagydarabos hulladék, azaz lom (40. pont). - Meghatározásra került az építési-bontási hulladék (10. pont) fogalma is. - Meghatározásra került a biohulladék (3. pont) és a biológiailag lebomló hulladék (4. pont) fogalma is. Utóbbi fogalom egyik csoportját képezi az előbbi. A biológiailag lebomló hulladék meghatározásának ismerete amiatt jelentős, mivel az alapelvek (Ht. 3. f) pont) között kiemelt szerepet kap az, hogy a biológiailag lebomló hulladék minél kisebb mértékben kerüljön a lerakókra. - A gyűjtőedény (18. pont) fogalmát kibővíti a jogalkotó és abba a zsákot, valamint a szelektív gyűjtőszigeteket is bele kell érteni. - Meghatározza a gazdálkodó szervezet fogalmát (15. pont), egyben kiveszi annak hatálya alól a költségvetési szerveket, aminek a Ht. 39. (3) bekezdése szempontjából is jelentősége van! - Egyértelműen meghatározza, hogy mit ért hulladékgazdálkodás (26. pont), hulladékgazdálkodási közszolgáltatás (27. pont), hulladékgazdálkodási létesítmény (28. pont), kezelés (36. pont), hasznosítás (20. pont), ártalmatlanítás (2. pont) alatt. A fogalmak pontos ismerete és használata nem nélkülözhető, mivel a helyi hulladékgazdálkodási rendszert a továbbiakban is helyi önkormányzatnak kell rendeletben szabályoznia! - Felhívom a figyelmet a Ht. 2. (7) bekezdése, mely egyértelművé teszi, hogy a Ht-ben nem szabályozott fogalmak és rendelkezések esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvényt, a számvitelről szóló törvényt évi C. törvényt, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvényt, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvényt kell alkalmazni! 2. Helyi önk. és az ingatlantulajdonos feladata: - A Ht. szerint a továbbiakban is a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatás megszervezése. (Ht. 33. (1) és 34. (1) bekezdése értelmében az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására.) - Új szabály, hogy a települési önkormányzat csak 1 hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést köthet (Ht. 34. (2) bekezdés). Ez azt jelenti, hogy a jogalkotónak az a szándéka, hogy egy település-egy közszolgáltatási szerződés-egy közszolgáltató elve. Ebből az következik, hogy ha egyes közszolgáltatási feladatokat más gazdálkodó szervezet lát el pl.: a települési hulladékot vegyesen, illetve annak egyes összetevői gyűjtését szelektíven más-más közszolgáltató végzi, akkor azoknak egymással fő- és alvállalkozói kapcsolatban kell állniuk vagy egy közszolgáltatónak a tagjai (részes felei). Az önkormányzat a jövőben is a közszolgáltató kiválasztása előtt meg kell, hogy vizsgálja szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia. A Ht. 33. (2) bekezdése tételesen felsorolja, hogy mely esetekben nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. - Új szabály (Ht. 34.(3) és (4) bekezdés), hogy az önkormányzat csak az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által minősített és hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel köthet. A három kivastagított feltételnek egyszerre megfelelő szervezettel köthet az önkormányzat közszolgáltatási szerződést, kivéve a

14 14 (4) bekezdésben foglalt esetet, valamint az Átmeneti rendelkezéseket (Ht. 90. lásd bővebben a 4. pontban). - Változás, hogy a közszolgáltatási szerződést legfeljebb 10 évre kötheti csak meg a települési önkormányzat. A közszolgáltatási szerződés tartalmának egyes elemeit a Ht. 34. (5) bekezdése, valamint egy a jövőben megjelenő Korm. r. határozza meg. Így a közszolgáltatási szerződések felülvizsgálata a Korm. r. megjelenését követően indokolt lesz. A közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzé kell, hogy tegye. - A helyi önkormányzatnak továbbra is feladata, hogy helyi rendeletben szabályozza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás helyi szabályait (Ht. 35. ). Az alábbiakban a Hgt ához képest történt változásokat fogom kiemelni, melyek a helyi rendelet felülvizsgálatát, módosítását teszik szükségessé: - b) pont szerint meg kell határozni a közszolgáltató tagjai (részes felei), illetve az alvállalkozóknak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát (felügyeleti díjjal is összefügg Ht. 49. (3) bekezdése), (Ilyen rendelkezés megalkotására csak akkor köteles az önkormányzat, ha a közszolgáltatónak több tagja van vagy van alvállalkozója!) - d) pont szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének miniszteri rendeletben nem szabályozott módját és feltételeit, (Ez egy jövőbeni rendeletmódosításra adhat alapot, mivel ilyen tárgyú miniszteri rendeletet még nem fogadtak el.) - e) pont szerint az ingatlantulajdonost terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezményeket, (Ez egy jövőbeni rendeletmódosításra adhat alapot, mivel ilyen tárgyú miniszteri rendeletet még nem fogadtak el. Változás, hogy az alkalmazható legmagasabb díjat már nem állapíthatja meg az önkormányzat (Ht. 47. (4) bekezdése). - f) pont szerint az üdülőingatlanokra és az időlegesen használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat, (Ez azt jelenti, hogy ahol vannak üdülőingatlanok - helyi építési szabályzatban hétvégi vagy üdülőövezetként jelölt terület - ott meg kell alkotni az azokra vonatkozó rendelkezéseket, de ahol nincsenek ott az nem szükséges. Ismételten felhívom a települési önkormányzatok figyelmét arra, hogy az időlegesen használt ingatlanokra vonatkozó szabályokat alkossa meg minden önkormányzat, ugyanis ilyen ingatlanok nem csak az üdülésre használt lakóingatlanok, hanem lehetnek hétvégi házak, vagy üresen álló, eladásra váró ingatlanok is, amelyek valamennyi településen találhatók.) - g) pont a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezések. A természetes személyazonosító adatok körét az évi XX. törvény 4. (4) bekezdése határozza meg. Felhívom a figyelmet, hogy a Ht. 38. (3) bekezdése meghatározza, hogy az ingatlantulajdonos a közszolgáltató felhívására milyen személyes adatokat köteles megadni. - kikerült a Hgt. 23. h) pontja, mely alapján a gazdálkodó szervezetek számára írhatták elő a közszolgáltatás kötelez igénybevételét. Módosítani kell a helyi rendeleteket ebben a kérdésben. - A települési önkormányzatok egymással társulhatnak a hulladékgazdálkodási feladataik ellátására (Ht. 36. (1) bekezdés). - A települési önkormányzat közmeghallgatást tarthat (Ht. 35. (2) bekezdése), illetve köteles tartani a Ht. 35. (3) bekezdése)!

15 15 - Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatást köteles továbbra is igénybe venni, az ingatlan területén képződött hulladékot gyűjti és átadja a közszolgáltatónak, kivéve az alábbi két esetet: (A Hgt át leváltotta a Hgt. 38. (1) és 39. (1) bekezdése.) - Kivétel1:A természetes személy ingatlantulajdonos a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint maga is elszállíthatja és a jogosultnak átadhatja, de csak akkor, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette. (Ht. 39. (2) bekezdés) - Kivétel2: A gazdálkodó szervezet ingatlantulajdonos a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről a Ht. 31. (1) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodik. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezetek nem kötelesek a közszolgáltató igénybe vételére, ha elkülönítetten gyűjti a háztartási hulladékhoz hasonló hulladékát, hanem azt maga is megoldhatja. - A Ht. 39. (4) bekezdése értelmében az ingatlantulajdonos a biohulladékot (jelenleg használt kifejezés a zöldhulladék) csak akkor köteles átadni a közszolgáltatónak, ha annak komposztálásáról maga nem gondoskodik. Ez a zöldhulladék szállítási napokat meghatározó önk-i rendeletek felülvizsgálatát is igényli. A Ht.92. (2) bekezdése szerint a települési hulladékon belül július 1-éig 35%-ra, azaz tonna alá kell csökkenteni a lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag mennyiségét. A Ht. 6. (1) bekezdésben foglaltak esetén figyelemmel kell lenni a zaj és bűz hatásokra, így pl.: egyes önkormányzatok esetében az üdülőterületen elhelyezett közösen használható gyűjtőkonténerek zavaró hatásaira is tekintettel kell lenni. A Hgt. kifejezetten nem tért ki erre a kérdéskörre. A Ht. 39. (5) bekezdése lehetőséget ad a települési önkormányzatnak, hogy rendeletében előírja a települési hulladék meghatározott anyagfajta vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtését. (szelektív hulladékgyűjtés) A Ht a már kötelezően írja elő az ingatlantulajdonos szelektív hulladékgyűjtési kötelezettségét (papír, fém, műanyag, üveg, bio- és veszélyes hulladék), valamint a települési önkormányzat gondoskodik az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer helyi feltételeinek megszervezéséről. A Ht a - a Ht. 89. (3) bekezdése szerint január 1-én lép hatályba. A települési önkormányzatnak a kivételekre, a biohulladékkal kapcsolatos, valamint a zaj és, bűz hatásokra vonatkozó szabályra a helyi rendelet megalkotása során tekintettel kell lennie, míg a szelektív gyűjtésre csupán lehetősége van a települési önkormányzatnak 2015-ig. 3. Közszolgáltatót érintő változások (minősítés, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély): A január 1-étől hatályba lépő szabályok szerint a továbbiakban is az önkormányzat joga és kötelessége lesz a közszolgáltató kiválasztása. Azonban a választási lehetőség némileg korlátozódni fog, mert csak azzal a gazdálkodó szervezettel (a gazdálkodó szervezet fogalmát megadja a Ht pontja!) köthet majd közszolgáltatási szerződést, amelyeket az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban OHÜ) előzetesen minősített és rendelkezik hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel kivéve a (4) bekezdésben leírt esetet (Ht. 34. (3)-(4) bekezdés). Minősítést csak az kérhet, aki a kérelem benyújtását megelőző 1 évben folyamatosan végzett ilyen tevékenységet (Ht. 11. (2) bekezdés).

16 16 A minősítési eljárást az OHÜ (Ht. 11. (1) bekezdés), míg a hulladékgazdálkodási engedélyezési és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyezési eljárást a környezetvédelmi hatóság folytatja le (Ht. 79. (4) bekezdés) a tevékenységet folytatni kívánó gazdálkodó szervezet kezdeményezésére. A január 1-én hatályba lépő Ht pontja szerint csak gazdálkodó szervezet lehet közszolgáltató. A Ht a szerint január 1-étől már csak az a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet kaphat hulladékgazdálkodási közszolgáltatatási engedélyt a környezetvédelmi hatóságtól, amely többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban áll. A Ht. átmeneti rendelkezéseinek 90. -a a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély és a minősítés megszerzésére valamint a közszolgáltatási szerződés megkötésére többféle határidőt biztosít az alábbiak szerint: A Ht. hatályba lépésekor már működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet a Ht. 90. (4) bekezdése szerint június 30-áig szerzi be a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt és az OHÜ minősítést. A Ht. 90. (6) bekezdése szerint azzal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel, amely január 1-e és június 30-a között kezdi meg a hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységét és nem rendelkezik az OHÜ általi minősítéssel az önkormányzat köthet közszolgáltatási szerződést, de legfeljebb december 31-éig. Ebben az esetben az OHÜ általi minősítést a gazdálkodó szervezetnek a közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 1 év 6 hónapon belül meg kell szereznie. A Ht. 90. (5) és (7) bekezdései szerint, ha a közszolgáltató nem tett eleget a Ht. 90. (4) vagy (6) bekezdéseiben előírtaknak, azaz nem szerezte meg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt és az OHÜ szerinti minősítést a települési önkormányzat köteles a közszolgáltatási szerződést 30 napon belül felmondani. E kötelezettség megtartását a megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása keretében vizsgálja. Fontos a közszolgáltatót érintő változás lép hatályba január 1-étől, ugyanis a Ht a értelmében a Ht pontja úgy fog változni, hogy 2014-től már csak nonprofit gazdasági társaság lehet közszolgáltató! A közszolgáltató a Ht. 41. (3) bekezdése alapján - a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény szerint - alvállalkozót vehet igénybe. A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatói tevékenységének tartalmát a Ht a tartalmazza. Ezzel kapcsolatban felhívom a figyelmet, hogy a lomtalanítás része a közszolgáltatásnak, az elhagyott hulladék kezelése pedig abban az esetben és abban a formában, ahogy arról a közszolgáltatási szerződésben megállapodik a települési önkormányzattal. A Ht. 42. (1) bekezdés e) és f) pontja, valamint a 42. (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a közszolgáltatónak nem kell rendelkeznie hulladékkezelő létesítménnyel, elegendő, ha csak gyűjtést és szállítást végez. A közszolgáltató felügyeleti díjat (Ht. 49. ), a hulladéklerakó üzemeltetője, - mely lehet közszolgáltató is - lerakási járulékot fizet (68. ) és céltartalékot képez (70. ), míg a

17 17 későbbiekben megjelenő kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet környezetvédelmi biztosítást köt (71. ). A Ht. 40. (1), 43. (1) és (2) bekezdése rendezi a közterületre kitett hulladék tulajdonjogának kérdését. A Ht. 42. (5) bekezdése értelmében egy, a későbbiekben megalkotandó kormányrendelet fogja előírni, hogy milyen körben végezhet a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet. A Ht a szerint a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységéről évente beszámolót készít, melyet a települési önkormányzatnak és az OHÜ-nek is benyújt. A Ht. 50. (1) bekezdése kimondja, hogy a közszolgáltató beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a számvitelről szóló évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 4. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés A Ht. új szabályai szerint legfeljebb december 31-éig minden településnek új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kell kötnie olyan gazdálkodó szervezettel, amely eleget tesz a tulajdonosi viszonyokra vonatkozó (Ht. 81. ) előírásoknak, rendelkezik hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az OHÜ szerinti minősítéssel (szükség szerint közbeszerzési eljárás lefolytatása is szóba jöhet). A Ht. 90. (8) bekezdése szerint, ha a Ht. hatályba lépésekor a települési önkormányzatnak érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése van és a közszolgáltató valamennyi e törvényben előírt feltételnek eleget tesz, akkor december 31-e előtt meg kell, hogy kösse a Ht. szabályainak megfelelő tartalmú hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést. A Ht. 90. (9) bekezdése szerint az új közszolgáltatási szerződés megkötéséig a Ht. hatálybalépésig megkötött közszolgáltatási szerződés alapján kerülhet sor a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés tartalmára nézve a Ht. 34. (5) bekezdése tartalmaz előírást, valamint a Ht. 34. (6) bekezdése jelzi, hogy a kérdésben kormányrendelet fog készülni. A Ht a tartalmazza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés települési önkormányzat általi felmondására vonatkozó szabályokat, amelytől nem lehet eltérni. A Ht a rendelkezik arról, hogy a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést mely esetekben mondhatja fel. Új szabály, hogy a Ht. 34. (7) bekezdése értelmében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. 5. Közszolgáltatási díj:

18 18 A települési önkormányzatok díjmegállapítás joga és kötelessége január 1-től megszűnik (Ht. 47. (4) bekezdése) és ettől az időponttól kezdve a miniszter jogosult a közszolgáltatási díj meghatározására a Magyar Energia Hivatal javaslatát követően. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat első ízben várhatóan 2014-ben fogja miniszteri rendelet megállapítani, mivel a Ht. 91. (12) bekezdése értelmében a Magyar Energia Hivatal a díjjavaslatát a miniszternek első alkalommal szeptember 30-áig küldi meg! Ugyanis az önkormányzat a Ht. 35. d) és e) pontjai értelmében már csak a miniszteri rendeletben szabályozott kérdéseken túl alkothat szabályokat a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei, valamint az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettség, a díj megfizetésének rendje, és az esetleges kedvezmények kérdéskörében. Míg a Hgt. tartalmazta, hogy az alkalmazható legmagasabb díjat is az önkormányzati rendelet határozza meg, addig e lehetősége/kötelezettsége január 1-étől megszűnik (lásd Hgt. 23. f) pontja). A Ht. ezzel január 1-étől beleavatkozik a települési önkormányzat és a közszolgáltató között fennálló közszolgáltatási szerződésben rögzített jogviszonyba és díj megállapítási eljárási rendbe, oly módon, hogy feleslegessé teszi annak lefolytatását. Ugyanis az a felemás helyzet állt elő, hogy a december 31-éig hatályos szabályok és az érvényben lévő közszolgáltatási szerződések értelmében a közszolgáltató benyújtja az önkormányzatoknak a évi díjkalkulációt, amelynek alapján az önkormányzatnak el kellene fogadnia a rendeletét, de annak a rendelkezéseit csak január 1-étől lehetne alkalmazni. Ugyanakkor, ha ezt megteszi, akkor arról is gondoskodnia kell, hogy január 1-étől a helyi rendeletéből hatályon kívül helyezze a díjra vonatkozó rendelkezéseket, mert azok megalkotására január 1-étől már nem lesz felhatalmazása. Fentiek értelmében a helyi önkormányzatok rendeleteinek január 1-én hatályos szövege a évre vonatkozó díjat nem tartalmazhat. Azt azonban nem tartom jogszabálysértő megoldásnak, ha a rendelet a évi díjakat a továbbiakban is tartalmazni fogja, de ekkor annak a rendelet szövegéből, mellékletéből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy azok a évre vonatkoznak. A évi díjak rendeletben hagyásának abból a szempontból lehet jelentősége, hogy a díj megállapításról szóló miniszteri rendelet még nem került megalkotásra. Így annak megjelenéséig egy átmeneti időszak kezdődik január 1-ével. Ebben az átmeneti időszakban a Ht a értelmében a törvény közvetlenül a közszolgáltatónak ad lehetőséget a közszolgáltatási díj megállapítására az alábbi két módon: - A Ht. 91. (2) bekezdés szerint a közszolgáltató bruttó 4,2 %-al emelhet a december 31-én hatályos helyi rendeletben meghatározott díjakhoz képest. Emiatt írtam korábban, hogy a évi díjakat tartalmazó rendelkezések hatályban tartása a miniszteri rendelet hatályba lépéséig segítséget nyújthat az ingatlantulajdonos és a közszolgáltató számára is. A közszolgáltatási díj jogszabálynak megfelelő alkalmazását a Magyar Energia Hivatal ellenőrzi a Ht a alapján és igen komoly eszközöket kapott a jogszabálysértő díjalkalmazás szankcionálására január 1-től már az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatos panaszok nem a jegyzőre, vagy az önkormányzatra fognak tartozni, hanem a fogyasztóvédelmi hatóságra (Ht. 83. (1) bekezdés). A Ht. 83. (1) bekezdése szerint ezekben az eljárásokban a társasházak is fogyasztónak fognak minősülni.

19 19 Ez a szabályozás nagymértékben hasonlít az ivóvíz és szennyvíz díjak megállapításával kapcsolatban január 1-ével bevezetett rendszerre. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy az önkormányzat december 31-éig új helyi rendeletet fogadhatna el és léptethetne hatályba december 31-éig, ha a közszolgáltató benyújt egy újabb díjkalkulációt az év még hátralevő részében. Ugyanis a évi közszolgáltatási díjat a Hgt a szabályozza április 15-ét követően a közszolgáltató évre vonatkozó díjkalkulációjának és a Hgt-nek megfelelő díj került megállapításra. A közszolgáltató által november-december hónap folyamán benyújtott díjkalkuláció a évre kell, hogy vonatkozzon a megkötött közszolgáltatási szerződés értelmében, így annak elfogadására a települési önkormányzat a díjmegállapító hatáskörének január 1-ei megszűnése miatt már nem jogosult! Ez egyben azt is jelenti, hogy január 1-étől a közszolgáltatási díjakat az ingatlantulajdonosok és így a települési önkormányzat is a közszolgáltató honlapján fogja megtalálni (Ht. 53. (2) bekezdés b) pontja). - A Ht. 91. (4) bekezdés alapján a közszolgáltató kezdeményezheti a Ht-ban előírt 4,2%-nál magasabb közszolgáltatási díj megállapítását is, ha azt a Magyar Energia Hivatal jogerős határozatában előzetesen jóváhagyta. Az általános szabályoktól eltérően az átmeneti időszakban a közszolgáltató a Magyar Energia Hivatal határozatának jogerőre emelkedését követően alkalmazhatja az árat és nem a miniszteri rendelet megjelenésétől. Erre a díjmegállapításra abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat és a területén szolgáltató közszolgáltató között létrejött hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó (ez nem csak közszolgáltatási szerződés lehet) szerződés alapján az önkormányzat és a közszolgáltató ISPA/KA, vagy KEOP-os pályázaton támogatást nyert és abból hulladékgazdálkodási beruházást (pl.: hulladéklerakó korszerűsítése vagy eszközpark fejlesztése stb.) fejleszt vagy üzemeltet. Ez a kitétel szinte valamennyi önkormányzatra igaz. Azt azonban meg kell vizsgálni, hogy az a közszolgáltató végzi a közszolgáltatást, akivel az önkormányzat a beruházást megvalósította. Ha nem, akkor közöttük ilyen szerződéses kapcsolat nem áll fenn és így a 4,2 %-nál magasabb közszolgáltatási díj alkalmazásának sincs alapja. Új díjnövelő tényezők lehetnek pl.: felügyeleti díj (49. ), lerakási járulék (68. ), céltartalék (70. ) és környezetvédelmi biztosítás (71. ). Jelentős változás, hogy a Ht a értelmében az üdülőként nyilvántartott és az időlegesen használt ingatlanok esetén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj nem lehet kevesebb az állandó lakóingatlanok tulajdonosaira meghatározott éves díj 50%-ánál. Jelentős változás, hogy a Ht a értelmében a közszolgáltatási díjhátralék behajtásával kapcsolatos hatáskör a települési jegyzőtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban NAV) hatáskörébe kerül január 1-étől. A Ht. 90. (1) bekezdése értelmében a NAV-nak csak a Ht. hatálybalépése után indult és a megismételt ügyekben kell eljárnia. 6. Folyékony hulladék A Ht. megszűntette a települési folyékony hulladék fogalmát és nem csupán megváltoztatta azt, de a Ht-t csak azokban a kérdésekben rendelte alkalmazni, amelyeket eltérő jogszabály nem rendez (Ht. 1. (2) bekezdés a) pontja). Az eltérő jogszabály a vízgazdálkodásról szóló évi

20 20 LVII. törvényben, melynek IX/A. fejezetében találjuk a főbb szabályokat, e fejezet címe A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás. (Ht ) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz közszolgáltatás megszervezése a továbbiakban is a települési önkormányzat feladata. A közszolgáltatás igénybevételére az az ingatlantulajdonos köteles, aki nem rendelkezik a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon engedélyezett egyedi szennyvízkezelési megoldással. A vízügyi hatóság jelöli ki a közszolgáltató által összegyűjtött szennyvíz tisztítására igénybe vehető kezelő telepet a település jegyzője véleményének kikérését követően. Az új szabályok a Hgt. korábbi szabályozásával egybe vágnak: a települési önkormányzat feladata a közszolgáltató kiválasztása (közbeszerzési eljárás vagy kijelölés alapján), a közszolgáltatási szerződés kötése, a helyi rendelet megalkotása, az alkalmazható legmagasabb közszolgáltatási díj meghatározása. A díj meghatározását megelőzően a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a közszolgáltató díjkalkuláció készítésére köteles. A közszolgáltatási díjhátralék behajtása továbbra is a jegyző hatáskörébe fog tartozni. A közszolgáltatást végzőnek bejelentési, nyilvántartásba vételi kötelezettsége van a vízügyi hatóság felé. A közszolgáltatás igénybevétele kötelező minden ingatlantulajdonos számára, a gazdálkodó szervezetek sem mentesülnek az alól, mivel a Hgt. korábbi szabályait a Ht a, amely a Vgt-t módosítja már nem tartalmazza. A Ht a értelmében a Ht. hatályba lépését megelőzően kiadott hatályos települési folyékony hulladék begyűjtési és szállítási engedély egyenértékű a bejelentéssel. Fentiek alapján azok az önkormányzatok, amelyek egy rendeleten belül szabályozták a kérdést a települési szilárd hulladékkal, azoknak új rendeletet kell alkotniuk. 7. Hulladékgazdálkodási tervek, hatálybalépés és végrehajtó rendeletek A hulladékgazdálkodási tervek készítésének rendszere is megváltozik. A Ht. nem rendelkezik helyi hulladékgazdálkodási tervekről. A Ht. új szabályai értelmében az Országgyűlés a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként elfogadja az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (a továbbiakban OHT). Az OHT részét képezi az Országos Megelőzési Program, amelyet az OHÜ alkot meg. Az OHÜ a fentiek megalapozásaként területi hulladékgazdálkodási terveket és az azokhoz kapcsolódó területi megelőzési programokat készít. A települési önkormányzatok a területi tervek, illetve megelőzési programok készítésében vesznek részt. A közszolgáltató is köteles közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv készítésére, amelynek megalkotása során egyeztet a települési önkormányzattal.

21 21 A Hgt. a Ht a és a Ht. 89. (1) bekezdése értelmében január 1-ével hatályát veszti. Magyarország Kormányának weboldalán ( a dokumentumokon belül a Vidékfejlesztési Minisztérium évi jogszabálytervezetei között megtalálható a Ht. végrehajtására szolgáló kormányrendeletek tervezetei. II. Ivóvíz és csatornadíj Az ivóvíz és csatorna szolgáltatás díjainak megállapítására nem kerül sor a évre vonatkozóan. Ugyanis a települési önkormányzatoknak továbbra sincs ármegállapító hatásköre, a díjmegállapítás a minisztert illeti meg a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény (a továbbiakban Vksz.) 65. -a értelmében, de ilyen miniszteri rendelet azonban azóta sem lépett hatályba, továbbá a Vksz 76. (7) bekezdése értelmében a Magyar Energia Hivatal a miniszteri rendelet alapját képező javaslatát először szeptember 15-ig küldi meg a miniszternek. Így 2013-ban már csak a Vksz. 76. (1) és (3) bekezdésében foglaltak alapján alkalmazhat díjat a víziközmű-szolgáltató, mivel a Vksz. 93. (4) bekezdése december 31- én hatályon kívül helyezi a Vksz. 76. (2) bekezdését. A víz- és csatornadíjat évben a Vksz 76. (1) és (2) bekezdése alapján kellett megállapítani az alábbiak szerint: A 74. (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a) a víziközmű-szolgáltató legfeljebb az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló miniszteri rendeletben a rá vonatkozóan meghatározott, december 31-én hatályos díjat, b) az a) ponttól eltérő esetben a víziközmű-szolgáltató a december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt mértékű díjat alkalmazhat. A Vksz. 74. (2) bekezdés 3. pontja a vízgazdálkodásért felelős miniszternek ad felhatalmazást arra, hogy rendeletben állapítsa meg a víziközmű-szolgáltatás díjait és azok alkalmazásának kezdőidőpontját. A hatályos jogszabályok áttekintése után megállapítható, hogy a fent említett díjmegállapító miniszteri rendelet megalkotására, illetve hatályba lépésre a mai napig nem került sor. A Vksz. 76. (1) bekezdése közvetlenül a víziközmű-szolgáltatóknak ad maximum 4,2%-ig, míg a (3) bekezdése a Magyar Energia Hivatalnak ad hozzájárulási jogot a 4,2%-ot meghaladó vízés szennyvíz díjak megállapítására. Ennek az az oka, hogy a Vksz. 93. (2) bekezdése december 31-e 23:00 órától hatályon kívül helyezte az árak megállapításáról szóló évi LXXXVII. törvény mellékletének azon rendelkezéseit, melyek alapján az önkormányzati tulajdonú víziközművek esetében a helyi önkormányzat hatósági ármegállapító hatáskörrel bírt. Fentiek alapján a víz- és csatornadíjakat a évben is csak a 2011-es évben megállapított díjhoz képest lehet maximum bruttó 4,2%-kal emelni. Tehát, ha a évben nem bruttó 4,2%-kal, hanem az alatti emelést hajtott végre a víziközmű-szolgáltató, akkor a bruttó 4,2%-os szintre emelheti a 2011-es önkormányzati rendeletben megállapított árakhoz képest.

22 22 Így azon települési önkormányzatok, amelyek 2012-ben még nem helyezték hatályon kívül a évre vonatkozóan árat/díjat meghatározó rendelkezéseiket, helyezzék azokat hatályon kívül vagy jelezzék egyértelműen, hogy azok nem alkalmazhatók a évre. Kérem, hogy a tájékoztatásban foglaltakat tekintse át és amennyiben az szükséges, gondoskodjon a helyi rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való összhangjának megteremtéséről. III. Kéményseprő-ipari közszolgáltatás Az Országgyűlés elfogadta a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló évi XC. törvényt (a továbbiakban Kstv.), amely január 1-én lép hatályba. A Kstv. ekkortól helyezi hatályon kívül a 18. -ában az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló évi XLII. törvényt. A közszolgáltatás ellátását illetően a jelentősebb változások az alábbiak: - a feladatellátást a megyei önkormányzat helyett a megyei jogú város kötelesek megszervezni, - meghatározták a tűzvédelmi hatóság jogosítványait, - a feladatátvállalás és visszaadás kapcsán a rendeletalkotás időben korlátozottá vált, - a közszolgáltatási szerződést a jövőben legalább 5 évre kell megkötni, - a közszolgáltató megválasztása két féle lehet: az önkormányzat maga oldja meg a feladatellátást házon belül vagy pályázat útján választ gazdálkodó szervezetet, - a közszolgáltatási szerződés tartalma így a sormunka fogalma is szabályozásra került, - a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanokat két csoportba sorolja és bevezeti az időlegesen használt ingatlanokra vonatkozó szabályt, hogy csak megrendelésre kell elvégezni a szolgáltatást, - meghatározták a közszolgáltatás tartalmát és az annak hatálya alá nem tartozó egyes égéstermék elvezetőket, - szabályozza a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos jogait az ellenőrzés elvégzését illetően, - a közszolgáltatási díjat november 30-áig lehet csak megállapítani és a díjmegállapítás előtt ki kell kérni a fogyasztóvédelmi hatóság és a szakmai érdekképviselet véleményét ban a feladatellátók által 2012-ben a fennálló közszolgáltatási szerződésekben foglaltak szerint benyújtott díjkalkuláció alapján állapíthatja meg az önkormányzat a díjakat. A feladat átadására kötött megállapodásokat és a közszolgáltatási szerződésekkel kapcsolatos szabályokat a Kstv a tartalmazza, mely szerint kell őket vizsgálni legkésőbb december 31-éig január 1-étől a közszolgáltatás részét képező sormunka ki kell, hogy majd terjedjen a 6. (1) bekezdésének c) és d) pontjában foglaltakra is. Így meg kell vizsgálni, hogy a feladatellátást végző képes lesz-e ezen feladatok ellátására is és erre is tekintettel lenni a feladat vállalásáról szóló önkormányzati döntés meghozatalakor. Minden helyi önkormányzatot felkérek, hogy együttműködésével segítse Kaposvár Megyei Jogú Várost a feladatellátás átvételében. Kaposvár, december 11.

23 23 Tisztelettel: Juhász Tibor kormánymegbízott megbízásából Dr. Neszményi Zsolt s.k.

24 24 Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének december 18-án tartandó ülésére Tárgy: A kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 19/2003. (XII.12.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A 245/2008 (XI.13) számú határozat alapján a kéményseprő-ipari közszolgáltatást a Somogy Kéményseprő-Mester Kft. látja el településünkön 5 éves időtartamra. A közszolgáltatási szerződés alapján a Kft. benyújtotta a évi díjajánlatát. A beszámolójukban részletezik az új törvényből fakadó teendőket illetve a évtől alkalmazandó központi díjat. A törvényi előírásoknak megfelelően a rendeletünket is felül kell majd vizsgálni, melyre később fogunk javaslatot tenni. Jelenleg csak a díjakat tartalmazó melléklet módosítására teszek javaslatot, a közszolgáltató által beterjesztettek szerint. A közszolgáltató az új törvényi előírásoknak való megfelelés és többletmunkák fedezetére a évi árainak változatlanul hagyása mellett az eddigi éves díjak alkalomra történő változtatását javasolja. Ez egy tételt érint az egész árjegyzékben: az egyedi vegyes kémény díját. Ez a többletbevétel számítása szerint a várható költségei nagy részét fedezi. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet a rendelet módosítás elfogadására. Balatonfenyves, Lombár Gábor polgármester

25 25 Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012 ( ) önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 19/2003. (XII.12.) önkormányzati rendeletének módosításáról Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló évi XLII. törvény 4. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló évi XLII. tv. 2. -ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 19/2003 (XII.12.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete helyébe a következő 1. számú melléklet lép. 2. Jelen rendelet január 01. napján lép hatályba. Balatonfenyves, Lombár Gábor polgármester Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző ZÁRADÉK: A rendelet kihirdetésre került december. Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző

26 26 A díjak bruttó díjak. Az első oszlop díjai megegyeznek a évi díjakkal melléklet a 19/2003. (XII.12.) önkormányzati rendelethez Szolgál- Nem kötelező Kötelező tató által központi díj központi díj javasolt ra 2015-re I. Kötelező ellenőrzés, tisztítás 4 évenkénti műszaki felülvizsgálat (vegyes kémény) Új jel: ENHS; ENTS; EZHS; EZTS 1. Szabványkémény lakossági: 1016,-/alk 2388,-/alk 3584,-/alk közületi: 1240,-/alk- 2. Gyűjtőkémény lakossági: 1016,-/szint- Új jel: GNHS; GZHS; GZTS; 1080,-/szint 1190,-/szint közületi 1240,-/szint- III. Kötelező ellenőrzés, tisztítás, visszaáramlás mérés, 4 évenkénti kötelező felülvizsgálat ( gázkémény ) 1. Szabványkémény lakossági: /alk Új jel: ENHG; ENTG; EZHG; EZTG 2280,-/alk 4985,-/alk közület: 1240,-/alk 2. Gyűjtőkémény lakossági: /szint Új jel: GNHG; GZHG,;GZTG /szint 3184,-szint közület: 1240,-(szint III. Tartalék kémények használhatóságának ellenőrzése évente egyszer 375,-/alk 1016,-/alk 1120,-/alk Új jel: ET; GT; KT; NT IV. 1. Központi és üzemi vegyestüzelésű kémény tisztítása, 4 évenkéntiműszaki felülvizsgálat lakossági:* Új jel: KNHS; KNTS; KZHS; KZTS 258,-/fm 1760,-/fm 1940/fm közületi: V. Központi és üzemi gázkémény évente egyszeri felülvizsgálata, tisztítása, huzatmérés lakossági:* Új jel: KNHG; KNTG; KZHG; KZTG 258,-/fm 3481,-/fm 3837,-/fm közületi: