B I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK május 22. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ

Átírás

1 B I O L Ó G I A ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK május 22. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ Minden feladat megoldását a megoldólapon kell beadnia. A római számokkal jelölt feladatcsoportok megoldásait mindig külön lapon kezdje! Az írásbeli felvételi dolgozat egyúttal érettségi dolgozat is. Ezért az érettségizőknek a megoldásokat két példányban kell elkészíteniük. Ehhez mellékeljük a másoló karbonlapokat. (A másolat az érettségi dolgozat.) A régebben érettségizetteknek külön lapra, egy példányban kell írniuk. A tesztkérdések megoldásához részletes tájékoztatást talál a Tesztkérdések betűjeles megoldásának útmutatója c. oldalon. Ezekre a feladatokra csak egyetlen megoldást adhat. A szöveges választ igénylő feladatokban az ismeretei szerinti legpontosabb feleletet adja. Az egyéb szükséges információkat a feladatcsoportok előtt találja meg. Ügyeljen arra, hogy megoldásai és az esetleges javítások egyértelműen olvashatók legyenek a megoldólapon! A megoldólapokon a feladatok sorszámait tüntesse fel! A javítók csak akkor tudják értékelni dolgozatát, ha egyértelműen azonosítható a feladat és megoldása.

2 A TESZTKÉRDÉSEK BETŰJELES MEGOLDÁSÁNAK ÚTMUTATÓJA Egyszerű választás Ezekben a feladatokban A, B, C, D és E betűvel jelölt öt lehetséges megoldás szerepel, amelyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztania. Négyféle asszociáció E kérdéstípusban két fogalom azonos, illetve eltérő jellemzőit kell megállapítania. Az ítéletek vagy az egyik (A), vagy a másik (B), vagy mindkét (C), illetve egyik fogalomra sem (D) vonatkoznak. Ötféle asszociáció Ebben a feladatban azt kell eldöntenie, hogy a sorszámozott megállapítások melyik, nagybetűvel jelölt fogalomra vonatkoznak. A feladatok megoldásakor a sorszám mellé a megfelelő betűt kell leírnia a megoldólapra. Relációanalízis E kérdéstípusban összetett mondatok szerepelnek, amelyek egy állításból és egy indoklásból állnak. Ezek megítélésében öt lehetőség adódik. A. Az állítás és az indoklás is helyes és az indoklás valóban magyarázza az állítást. B. Mindkettő igaz, de nincsenek összefüggésben. C. Az állítás igaz, de az indoklás nem. D. Az állítás nem igaz, de az indoklás önmagában helyes. E. Az állítás is és az indoklás is helytelen. Mennyiségi összehasonlítás Ezekben a feladatokban két fogalmat (a és b) mennyiségi szempontból kell összehasonlítania. A választási lehetőségek: A: a nagyobb, mint b B: b nagyobb, mint a C: a és b egyenlő vagy megközelítően azonos Többszörös választás E kérdéstípusban egy kérdéshez vagy befejezetlen állításhoz egy vagy több megfelelő válasz tartozik. A számokkal jelzett kiválasztott válaszok vagy válasz-kombinációk nagybetűjét kell a megoldólapra írnia! Jelölések: A = 1, 2. és 3. válasz megfelelő B = 1. és 3. válasz megfelelő C = 2. és 4. válasz megfelelő D = csak a 4. válasz megfelelő E = mind a négy válasz megfelelő 2

3 I. AZ IDEGI SZABÁLYOZÁS ELEMEI (11 pont) Az alábbi ábra az emberi szervezet egy részletének vázlatát mutatja elektronmikroszkópos nagyításban. Megoldólapjára írja le az ezzel kapcsolatos feladatok megoldását! A B D E F C G 1. Egyetlen szóval nevezze meg az A jelű részletet! 2. Írja le a B-vel jelölt részlet nevét! 3. A sejtnek melyik sajátos részletét mutatja a D jelzés? 4. Nevezze meg, mit ábrázol a rajz C jelzésű része! 5. Az F jelű sejtalkotónak mi a legfontosabb szerepe? 6. Melyik alapvető jelentőségű folyamatsor játszódik le az F jelű sejtalkotó belső membránjában? Tételezzük fel, hogy a D jelű részlet a gerincvelő mellső szarvában ered. 7. A fenti állítást figyelembe véve, milyen anyagot tartalmaz az E jelű részlet? 8. Az ábrán látható C képződmény működésében az E jelzésű részletek hogyan vesznek részt? Válaszát röviden fogalmazza meg! 9. Figyelembe véve az A jelű részlet eredési helyét, milyen szövet építheti fel a G jelű részletet? 3

4 II. AZ EMBER SZAPORODÁSA (13 pont) Négyféle asszociáció A. a herére jellemző B. a petefészekre jellemző C. mindkettőre jellemző D. egyikre sem jellemző 1. felnőtt emberekben szteránvázas hormont termel 2. felnőtt, termékeny emberekben hormontermelése folyamatos, nem ciklusos 3. csillós hámja biztosítja az ivarsejtek mozgását 4. meiózis történik benne 5. benne az ember élete során legfeljebb néhány száz ivarsejt érése következik be 6. páros szerv 7. hormonja az egyedfejlődést befolyásolja Az ábra azt mutatja, hogy egy egészséges nő esetén 4 hét alatt hogyan változik néhány hormon koncentrációja a vérplazmában. Vegye figyelembe, hogy a rajz nem a szokásos időponttól kezdve mutatja be a változásokat. Az ábra tanulmányozása után válaszoljon a kérdésekre! 8. Az ábrán melyik betűjelzés mutatja a menstruáció kezdetét? 9. Melyik jelzésű görbe mutatja a vérplazma progeszteronkoncentrációját? 10. Melyik jelzésű görbe mutatja a tüszőrepedést előidéző hormon koncentrációjának alakulását? 11. Nevezze meg azt a hormont, amely a tüszőrepedést közvetlenül előidézi! 12. Melyik hormon koncentrációjának alakulását mutatja az ábrán az F jelzésű görbe? 13. Mi biztosítja a terhesség kezdeti szakaszában a sárgatest fennmaradását? 4

5 III. A MACSKÁK BUNDÁJA (7 pont) A házimacskák mellkasi tájékán megjelenő fehér folt kialakulását egyetlen gén határozza meg. (A fehér folt a hím- és nőivarú egyedekben azonos arányban fordul elő.) A fehérfoltos nőstények és kandúrok utódai között folt nélküli és fehérfoltos kiscicák is előfordulhatnak, de ha a szülők mellkasán nincs fehér folt, akkor utódaik is mindig fehér folt nélküliek. 1. Melyik a domináns allél? Válaszát indokolja meg! Egy genetikai egyensúlyban levő macskanépességben az egyedek 43,75 %-ának van fehér folt a bundája mellkasi részén. 2. Számolja ki, mennyi a recesszív allél gyakorisága! 3. Ha a vizsgált macskapopulációban egy folt nélküli és egy foltos mellű macska családot alapít, mekkora a valószínűsége, hogy utódaik fele visel fehér foltot a mellkasán? A macskák szőrének hosszúságát egy másik gén határozza meg. A domináns allél a rövid, a recesszív allél pedig a hosszú szőrzet kialakulásában játszik szerepet. Mindkét tulajdonságra nézve homozigóta domináns macskákat kereszteztek folt nélküli hosszú szőrűekkel. 4. Milyen lett az első utódnemzedék fenotípusaránya? (Mutáció nem történt.) Az első utódnemzedék egyedeinek keresztezésével létrejött második utódnemzedék tagjai közt a szőrhosszúság és a foltosság minden kombinációja megjelent. A fehérfoltos rövid szőrű egyedek száma háromszorosa volt a fehérfoltos hosszú szőrűek számának, az utóbbiak száma pedig szintén háromszor haladta meg a folt nélküli hosszú szőrűek számát. 5. Az adatok felhasználásával döntse el, hogy a vizsgált két gén ugyanazon kromoszómához kapcsolt-e, vagy pedig függetlenül öröklődik! Válaszát indokolja meg! Megoldásait követhető gondolatmenettel lássa el, eredményeit e nélkül nem tudjuk elfogadni. IV. ŐSSZEL A BOROSPINCÉBEN (9 pont) A szőlősgazda 300 liter mustjában a glükóz koncentrációja 10 tömeg%. A must sűrűségét 1 kg/dm 3 -nek tekinthetjük. A must állása során a pincében szén-dioxid gáz halmozódik fel. 1. Közvetlenül melyik vegyületből képződik a szén-dioxid? Milyen kiindulási anyaga és végterméke van még ennek a reakciónak? 2. Írja le, mi a neve a hordókban szén-dioxid gáz képződésével járó biokémiai folyamatsornak! 3. Nevezze meg az élőlényt, amelynek az életműködése révén az előző (2.) kérdésben szereplő folyamat lezajlik! 4. Melyik sejtalkotóban játszódik le a szóban forgó biokémiai folyamat? 5. A pincében várhatóan mekkora térfogatú szén-dioxid halmozódik fel, ha a keletkező bor maradék cukortartalma 4%? Adat: a pincében uralkodó körülmények közt a gázok moláris térfogata = 23,5 dm 3 /mól (tehát 1 mól gáz térfogata 23,5 dm 3 ). 5

6 V. AZ EMBER ÉRRENDSZERE (18 pont) Egészítse ki a következő hiányos mondatokat! Megoldólapjára a sorszámok sorrendjében írja le a megfelelő biológiai kifejezéseket! A verőerekben a vér mindig a(z) irányából áramlik. A nyirok közvetlenül a ból(ből) jut a nyirokerekbe. Az alábbi ábrán az I. értípus rajza egy keresztmetszetét mutatja, a II. értípus rajzán pedig egy keresztmetszete látható. I. típusú vérér II. típusú vérér Mennyiségi összehasonlítás 5. a) A vérnyomás értéke az I. értípusban a nagy vérkörben. b) A vérnyomás értéke a II. értípusban a nagy vérkörben. 6. a) A billentyűk száma az I. értípusban a nagy vérkörben. b) A billentyűk száma a II. értípusban a nagy vérkörben. 7. a) Az anyagforgalom mértéke az I. típusú ér falán keresztül. b) Az anyagforgalom mértéke a II. típusú ér falán keresztül. Szöveges feladatok 8. Egy mondatban fogalmazza meg, hogy mi a billentyűk szerepe a keringési rendszerben! 9. Mi a verőereken kitapintható nyomáshullám neve? 10. Az ember vérnyomását kettős számértékkel szokás jellemezni. Nyugalomban levő, egészséges felnőtt ember esetén: mi hozza létre a nagyobbik nyomásértéket? percenként átlagosan hányszor mérhető a nagyobbik nyomásérték? Négyféle asszociáció A. kisvérköri hajszálérre jellemző B. nagyvérköri hajszálérre jellemző C. mindkettőre jellemző D. egyikre sem jellemző 11. benne a hidrosztatikai nyomás csökkenése irányába áramlik a vér 12. véna felől artéria felé továbbítja a vért 13. csak a tüdőben fordul elő 14. az ér elején szén-dioxidban gazdag, a végén oxigénben dús vér áramlik 15. falán keresztül anyagok lépnek ki, illetve be 6

7 Számolási feladat 16. Nyugalmi állapotban egy emlősállat szíve percenként 46 összehúzódást végez. A szív bal kamrája minden összehúzódásnál 120 cm 3 vért pumpál ki. Meneküléskor a nagy vérkör által ellátott szövetek vérellátása 2,2-szeresére növekszik. Ilyenkor a szív percenként 90-szer húzódik össze. Menekülés közben az állat szíve mennyi vért juttat a nagy vérkörbe egy-egy összehúzódással? VI. SZÖVETES ÁLLATOK (17 pont) Négyféle asszociáció A. a szövetes gerinctelen állatokra jellemző B. a gerincesekre jellemző C. mindkét állatcsoportra jellemző D. egyik állatcsoportra sem jellemző 1. valamennyi fajuknak csőidegrendszere van 2. idegrendszerük a külső csíralemezből alakul ki 3. kültakarójuk sejtjeit sejtfal borítja 4. nemcsak újszájúak tartoznak közéjük 5. közéjük tartoznak a szivacsok 6. valamennyi fajukra szilárd váz jellemző Válaszoljon a következő kérdésre! 7. A földtörténet mely időszakában jelentek meg az első kétéltűek? Nevezze meg az alábbi táblázat sorszámokkal jelölt, hiányzó adatait! Olyan kifejezéseket írjon, amelyek egy-egy soron belül, ha lehetséges, a különbség(ek)re rámutatnak. A bőr elszarusodásának mértéke Halak Kétéltűek Hüllők Madarak Emlősök erősen Bőrmirigyek és verejték- és 13. Szaporodás petével általában: Egyedfejlődés közvetlen fejlődés 7

8 VII. A MOHÁK (12 pont) Az ábra alapján oldja meg a következő feladatokat! 1. Melyik rendszertani osztályba tartozik az ábrázolt élőlény? 2. Nevezze meg a C jelű részletet! 3. Nevezze meg az E jelű részletet! 4. Hol veszi fel a növény a számára szükséges anyagokat? A következő feladatok megoldásakor az ábra megfelelő betűjelzését válassza ki és a feladat sorszámával együtt írja le a megoldólapjára! Minden kérdésre a legpontosabb megoldást adó, egyetlen nagybetűt adja meg! 5. Itt meiózis történik. 6. Lényegében az élőlény rögzítésére szolgál. 7. Haploid sejtekből áll. 8. Legfontosabb funkciója a fotoszintézis. A B C D E Relációanalízis 9. A mohákban ivarsejtek nem képződnek, mert a moháknak nincs viráguk. F Egyszerű választás 10. Milyen testszerveződésű a rajzon ábrázolt mohanövény? A. egysejtű B. sejttársulásos C. telepes D. szövetes E. hajtásos 11. A törzs evolúciós tulajdonsága A. a földtörténet ősidejében (őskorában) jelent meg B. e törzs egykori képviselőiből alakultak ki a harasztok C. e törzs egykori képviselőiből származnak a zöldmoszatok D. első képviselői ősi zöldmoszatokból alakultak ki E. a törzs a vízi életmódhoz történő alkalmazkodás során alakult ki 12. A mohák fontos ökológiai jelentősége A. a szárazföldi ökológiai rendszerek vízgazdálkodásában vesznek részt B. virágporuk egyes állatok számára táplálékot biztosít C. a vízi élőhelyeken szabályozzák a nitrogénforgalmat D. a fák törzsén megtelepedve az aljzatul szolgáló fából szerves anyagokat vesznek fel E. a mérsékelt övi lombhullató erdők zónájában a fotoszintézis legnagyobb részét végzik 8

9 VIII. ANYAGOK SZEREPE ÉS KÖRFORGÁSA AZ ÖKOLÓGIAI RENDSZEREKBEN (13 pont) Relációanalízis 1. Az anyagok körforgásából az ökológiai rendszerekben az anyagok átmenetileg sem kerülhetnek ki, mert az élőlények anyagcserét folytatnak. 2. A légköri oxigén túlnyomó része a növények anyagcseréjéből származik, mert a növényekben zajló fotoszintézis során a szén-dioxidból oxigén képződik. Többszörös választás 3. A foszfor biológiai jelentősége 1. a sejthártyában mindig megtalálható 2. hidrogénszállító koenzimek molekuláiban található 3. a nukleinsavakban előfordul 4. számos élőlény vázának alkotásában részt vesz 4. A vas biológiai jelentősége 1. a rovarok szervezetén belül az oxigénszállításban játszik szerepet 2. a citokrómokban redoxi-átalakulásokon megy keresztül 3. anion formában van jelen az élőlényekben 4. a vörösvérsejtekben összetett fehérje alkotásában vesz részt 5. Melyik, biológiai jelentőséggel bíró vegyületek alkotásában vesz részt nitrogén? 1. a fehérjék 2. az ATP 3. a nukleinsavak 4. a neutrális zsírok Az alábbi folyamatábra az ökológiai rendszerek nitrogénforgalmában szerepet játszó prokarióták működésére utal. Az ábra nagybetűi egyes nitrogéntartalmú anyagokat jelentenek, a kisbetűk pedig meghatározott szerepű prokarióta élőlényeket. Segítségül a folyamat elején és végén az elemi nitrogént megadtuk. N 2 a B C d B e F g N 2 6. Írja le sorban, mely anyagokra, illetve élőlényekre utalnak az ábra betűjelzései! A kisbetűk értelmezésénél az elnevezés az élőlény ökológiai szerepére utaljon. Többszörös választás 7. Az e-vel jelölt élőlények anyagcseréjére jellemző 1. lebontó 2. kemoszintézis 3. korhasztó 4. autotróf 9