BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETI PROBLÉMÁIRA ADOTT VÁLASZAINAK, VALAMINT FÉLIDEI EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA Készítette: Szabó Viktória Budapest, 2010

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető EU-val történő környezetvédelemi tárgyalásokhoz vezető út Új Magyarország fejlesztési terv általános ismertetése Új Magyarország Fejlesztési Terv környezetvédelemre vonatkozó kitételei Hazánk környezeti értékei A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása Termálvíz- és geotermikus energiakészleteink Természeti értékeink Magyarország környezeti elemzése valamint a környezet állapota Kibocsátások Hulladékgazdálkodás Települési szennyvizek Levegőszennyezés Ivóvízminőség és ellátottság Árvízi veszélyeztetés Vizeink állapota Az operatív programok közötti forrásmegosztás terve KEOP általános bemutatása, célja A KEOP célrendszere A célokhoz kapcsolódó prioritási tengelyek Egészséges, tiszta települések (a KEOP célrendszer 1. céljához kapcsolódik) Hulladékgazdálkodás Szennyvízkezelés Szennyvízgyűjtés és-kezelés, valamint folyékony hulladékok kezelése, elhelyezése Iszapkezelés és hasznosítás Ivóvízminőség és javítás Ivóvízkezelési technológiák Más vízbázisra való áttérés Csatlakozás másik vízellátó rendszerhez, térségi rendszer kialakítása Előbbi megoldások kombinációja Ivóvízhálózat rekonstrukció

3 9.2 Vizeink jó kezelése (a KEOP célrendszer 2. céljához kapcsolódik) Árvízvédelemmel kapcsolatos intézkedések Komplex vízgyűjtő-fejlesztés Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja Környezeti kármentesítés Vízgazdálkodási tervezés Természeti értékeink jó kezelése (KEOP célrendszer 2. céljához kapcsolódik) Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások) Az erdei iskola hálózat fejlesztése A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése (KEOP célrendszer 3. céljához kapcsolódik) Hatékony energia-felhasználás (KEOP célrendszer 3. céljához kapcsolódik) Fenntartható életmód és fogyasztás (KEOP célrendszer 3. céljához kapcsolódik) Fenntartható fogyasztás elősegítése Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések Összefoglalás...60 Irodalomjegyzék...62 Ábrajegyzék...66 Táblázatjegyzék

4 1. Bevezető 1 A környezet állapotának folyamatos romlása nemcsak ez Európai Unió számára kiemelkedően fontos, hanem világszerte sokan foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A Közösség alapvető célja az, hogy olyan programokat és politikákat támogasson, melyek elősegítik az erőforrások jobb elosztását, ezáltal javítva az emberi élet minőségét. A Közösség számára nagyon fontos, hogy csökkentse az erőforrások pazarló fogyasztását, valamint az, hogy növelje a termelékenységet és az energiahatékonyságot a Közösségen belül. Ez sokszor nagyon nagy terhet ró mind a Közösségre, mind az országokra, mivel nagyon nehéz feladat a rendelkezésünkre álló energiaforrásokkal úgy takarékoskodni, hogy közben a fejlődő és nem fejlődő országok többletszükségletei is ki legyenek elégítve. Ehhez elengedhetetlenül fontos lenne a fogyasztási szokások alapvető megváltoztatása, mely ugyancsak nehéz feladat. Ha a Közösség környezetvédelemről beszélünk, akkor szinte mindig elhangzik a fenntartható fejlődés 2 fogalma, amit célszerű tisztázni, mivel jelentése igen összetett. A fenntartható fejlődés alatt általában véve olyan fejlődést értünk, ami javítja a jelenkori életminőséget a szükségleteink maradéktalan kielégítése mellett, úgy hogy közben nem akadályozza a jövő nemzedékét abban, hogy kielégítsék saját igényeiket. Éppen ezért nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a nem megújuló energiaforrásainkkal is ennek tudatában bánjunk, és ne éljünk pazarló életmódot, hiszen ezekre az energiaforrásokra a nem is olyan távoli jövőben szükségünk lehet. Összefoglalva tehát a fenntartható fejlődés alapvető jellemzői: fenntartja az életminőséget biztosítja a természeti erőforrások folyamatos elérhetőségét elkerüli a tartós környezeti károkat A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fontosságát az is jelzi, hogy az Egységes Európai Okmányban külön fejezetet szentelnek ennek a témának, valamint más cikkelyekbe is belevonták a környezetvédelem oda illő kérdéseit, problémáit. A környezetvédelemmel kapcsolatos politikája három sajátos megfontoláson nyugszik. Ezek 1 Külügyminisztérium: Környezetvédelem az Európai Unióban, /szakmai/kornyezetvedelem1.doc, óra 25 perc 2 Szlávik János: Környezetgazdaságtan, Typotex, 2007, Budapest, oldal 5

5 etikai, jóléti és gazdasági szempontok, melyek közül a gazdasági kap a legnagyobb hangsúlyt annak ellenére, hogy a többi ugyanolyan fontos. Már az Egységes Európai Okmány létrehozása során is ezek a szempontok játszották a főszerepet és ez a három tényező alkotja a fenntartható fejlődés alapját is. Az egységes környezetpolitika szükségességét az is jelzi, hogy egyes problémák, mint szennyezések és azok kockázatai nem állnak meg a határon, hanem súlyos problémákat okoznak országszerte, melynek megoldásához nemzetközi együttműködésre van szükség. Ugyanez a helyzet a globális közjavakkal is, hiszen az ózonréteg védelme, vagy a Föld felmelegedése mindannyiunk közös problémája. Dolgozatomban hazánk környezeti problémáit veszem sorra, valamint azt, hogy ezekre a problémákra milyen megoldásokat nyújt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló Környezet és Energia Operatív Program. A program 2007-től 2013-ig tartó időszakot öleli fel, azaz a program indulása óta eltelt három év, így a programban foglalt célok megvalósítása már folyamatban van. Ennek ismeretében fontosnak tartom megvizsgálni, hogy eddig milyen fontosabb projektek kerültek megvalósításra az egyes prioritási tengelyeken belül. Ehhez első sorban a témához kapcsolódó statisztikai táblázatok, ábrák lesznek segítségemre, valamint a nyilvánosságra hozott adatok. 2. EU-val történő környezetvédelemi tárgyalásokhoz vezető út 3 Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat megelőző tárgyalások során az egyik legfontosabb szerepet a környezet és természetvédelem kapta. Az Európai Unióhoz való csatlakozás során számos környezetvédelemmel kapcsolatos kritériumot kellett és kell teljesítenünk, melyhez támpontot 1995-ös cannes-i csúcstalálkozón elfogadott Fehér könyv adott. Ez a bizonyos Fehér könyv olyan közösségi jogszabályokat tartalmaz, melyek átvételével a tagjelöltek megfelelnek az egységes piacnak. Ez a könyv továbbá tartalmazza az Unió környezetvédelmi joganyagának egy részét. Majd 1996-ban az Európai Bizottság kérdőívet küldött ki a csatlakozandó országok számára, hogy felmérjék a környezetvédelemmel kapcsolatos teendőket. Ez alapján megállapították, hogy mivel Magyarországon nem olyan súlyosak a környezeti problémák, így megvalósítható a 3 Őri István; Bartha Péter: Környezetvédelem és EU-csatlakozás, download/engemiserint/kornyezetvedelem%20es%20az%20eu.pdf, óra 28 perc 6

6 közösségi vívmányok átvétele. Azonban nem szabad elfeledni, hogy vannak olyan területek, ahol Magyarországnak hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy az Unió elvárásait teljesítse. Ilyen terület a levegő- és vízminőség-védelem, vagy a hulladékkezelés. A csatlakozási tárgyalásokra március 31.-én került sor, melynek első technikai szakasza, ami az érdemi tárgyalásokhoz nélkülözhetetlen, az úgynevezett átvilágítás. Ennek keretében sor került a környezetvédelem átvilágítására is. Majd Magyarország 1998 júliusában átadta a környezetvédelmi, tárgyalási álláspontját, melynek elfogadása után nyílt lehetőség az érdemi tárgyalásokra. Magyarország elsődleges célja, hogy a Közösségi követelményeknek, 4 egyrészt a környezetvédelmi jogszabályok átvételével eleget tegyen, másrészt a magyar gazdaságot növekedési pályára állítsa a fenntartható fejlődés szellemében. Mivel Magyarország környezetvédelmi stratégiája szerint a Közösségi jogszabályokat magyar jogrendbe a csatlakozás időpontjáig be kell fejezni. A Közösség jogszabályainak való megfelelés hátulütője az, hogy annak ellenére, hogy a Magyarország környezeti állapota sok tekintetben nem rosszabb az Unió más országainál, mégis a környezetvédelmi szabályozásnak való megfelelés nagyon költséges, illetve a környezetvédelmi fejlesztések sok esetben nagyon időigényesek is egyben. Lehetőség van azonban átmeneti mentesség kérésére, melynek segítségével időt lehet nyerni, hogy egy adott követelményt teljesítsen az ország. Az átmeneti mentesség összefüggésben van többek között a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pénzügyi lehetőségeivel is. Magyarország kezdetben kilenc átmeneti mentességet adott be, ami később négyre csökkent. Közel két éves tárgyalássorozat után sikerült lezárni a környezetvédelmi fejezetre vonatkozóakat, melynek eredményeképpen négy mentességi igény került elfogadásra: 1. A veszélyes hulladékok égetése Mivel a működő hazai berendezések technikai szintje nem megfelelő, részlegesen vagy teljesen hiányzik a füstgáztisztítás, illetve nincs folyamatos ellenőrzés az égetési technológia területén, az Európai Unió követelményeinek csak úgy lehet megfelelni, ha 4 Bándi Gyula: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, Complex kiadó jogi és üzleti tartalomszolgáltató Kft.,2004, Budapest, oldal 7

7 Magyarországon mindent korszerűsítenek, vagy kicserélnek. Ez az átmeneti mentességi időszak július 30.-ig tartott. 2. Települési szennyvízelvezetés és- tisztítás Ebben az esetben a beruházási igény miatt volt szükség az átmeneti mentességre. Ennek határidejei: december 31., december 31., december Nagy tüzelőberendezésekből származó környezeti problémák Ebben az esetben a fent említett berendezésekből származó légszennyező anyagok kibocsátásának korlátozására van szükség december 31.-ig 4. Csomagolási hulladékok újrahasznosításával kapcsolatos problémák A jelenlegi, termékdíjon alapuló rendszer segítségével 25-35%-os a visszagyűjtési, valamint hasznosítási arány. Azonban december 31.-ig olyan rendszer bevezetése szükséges, melynek segítségével a minimális 50%-os hasznosítási, valamint újrafelhasználási arány teljesíthetővé válik. Előzetes becslések alapján a teljes megfelelés legalább 1500 milliárd forintot tesz ki, valamint ennek elérése megvalósítható lesz a tervezett időpontokig. 3. Új Magyarország fejlesztési terv 5 általános ismertetése Magyarország 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozása óriási lépést jelentett, hiszen lehetőségünk adódott az Európai Unió által biztosított előnyök kiaknázására, ezáltal a fejlettebb országokhoz való felzárkózásra. Ennek elősegítésének keretében Magyarország 22,4 milliárd eurós támogatásban részesül 2007 és 2013 között. Az összeg az uniós adófizetők pénzéből tevődik össze, amely a vidékfejlesztéssel együtt mintegy 7000milliárd forint. Ennek az összegnek a megfelelő felhasználása hozzásegítheti Magyarországot, hogy az adottságait kihasználva fejlessze az országot, ezzel elhárítva azokat az akadályokat, melyek eddig a fejlődés útjában álltak. 5 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv - Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete Foglalkoztatás és növekedés, 2007, Budapest 8

8 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja foglalkoztatás bővítése, valamint a növekedés feltételeinek a megteremtése. Ennek elérésének érdekében hat kiemelt területen indít el fejlesztéseket. Ezek a területek: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalomi megújulás 4. Környezet és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform A fent felsorolt területek sok eleme összefüggésben áll egymással, sőt a legtöbb esetben hatnak is egymásra. Ezek a kiemelt területek csupán átfogó reformokból fakadó feladatokat tartalmaznak. A konkrétabb problémák megoldására különböző projektek megpályázása nyújt segítséget, melyek sokkal komplexebb megoldásokat kínálnak. Ez a bizonyos hat kiemelt fejlesztési terület fontos lépést jelent ahhoz, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv fő céljait sikerüljön elérni, én azonban a dolgozatomban csak a környezet és energia fejlesztésével fogok foglalkozni, azaz a Környezet és Energia Operatív Programmal. 4. Új Magyarország Fejlesztési Terv környezetvédelemre vonatkozó kitételei Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 6 egyik fő prioritása tehát a környezet és energia fejlesztése, hiszen a környezeti fenntarthatóság nemcsak a Csatlakozási Szerződésben vállalt Európai Unió jogszabályokból eredő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése miatt kiemelkedően fontos, hanem Magyarország számára is, hiszen a környezetvédelem és az energiával való gazdálkodás jelenti minden nemzet jövőjének az alapját. Fontos megjegyezni, hogy Magyarország az Új Magyarország 6 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv - Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete Foglalkoztatás és növekedés, 2007, Budapest 9

9 Fejlesztési Tervben foglaltakkal és az azon kívül megvalósuló fejlesztésekkel az Európai Unió e téren támasztott követelményeit teljes körűen teljesíti. Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap környezetvédelem és az energiatartalékokkal való gazdálkodás fontossága. Éppen ezért nem meglepő, hogy az Új Magyarország Terv 7 egyik prioritásának, ennek a területnek a fejlesztését tartja. Magyarország környezeti állapotára a legnagyobb hatást a Kárpát-medence ökológiai rendszerének minősége és a globális éghajlati folyamatok gyakorolják. Egyre inkább megfigyelhetőek az időjárási szélsőségek, amikre fel kell készülni. Nem véletlen, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem nagy szerepet kap az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is, különös figyelmet fordítva a közlekedésre és az energiaszektorra. Magyarország természeti adottságai minden tekintetben kedvezőnek mondható. Jelentős napenergia és geotermikus energiakészletünk van, csupán a környezettudatosság szintje alacsony, ez főleg az energiafelhasználásunkban köszön vissza. Éppen ezért is az Új Magyarország Fejlesztési Terv az alábbi beavatkozásokat tartja a legfontosabbnak, melyek a környezeti és energetikai fejlesztéseket szolgálják: 1. környezetbarát energetikai fejlesztések: A környezetbarát fejlesztések első sorban energiahatékonyságra és takarékosságra, illetve a megújuló energia termelésére és használatára ösztönöznek. 2. környezetjavító fejlesztések: Ebbe a csoportba többek között az egészséges és tiszta települések megteremtése tartozik beleértve a hulladékgazdálkodást, szennyvízkezelést, az ivóvíz minőségének javítását. Különös figyelmet fordít vizeink jó kezelésére, ez alatt az árvizek elleni védekezést, a vizeink mennyiségi és minőségi védelmét, valamint vizek további szennyezésének megakadályozását érti. Ide tartozik továbbá a Víz Keretirányelv is, mely az állam segítségével szabályozza természeti értékeink jó kezelését. Értem ez alatt Magyarország vízkészleteit, melyek az évek során egyre nagyobb szerepet játszanak majd, így elengedhetetlenül fontos, hogy ezekkel megfelelő módon bánjunk, valamint gazdálkodjunk. 7 EUvonal: Új Magyarország Fejlesztési Terv , óra 40 perc 10

10 5. Hazánk környezeti értékei A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása Ha a környezetpolitikáról van szó, akkor azonnal felmerül a fenntarthatóság elvének való megfelelés is, hiszen ahhoz, hogy erőforrásainkat ne éljük fel, hanem segítségével fejlődést tudjunk elérni, meg kell felelni bizonyos környezeti, társadalmi, és gazdasági követelményeknek, melyek segítségével megvalósítható a már sokat emlegetett fenntarthatóság. A fenntarthatóság fogalomkörébe nagyon sok minden beletartozik. Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely figyelembe veszi a természeti és társadalmi erőforrásokra gyakorolt hatásokat, beleértve a természeti értékeket, tájakat, területeket, biológiai sokféleséget és a humán tőkét. Ha a társadalom fenntarthatóságáról beszélünk, akkor ide tartozik az emberi egészség, a kiegyensúlyozott demográfiai viszonyok, az épített környezet és a kulturális örökség megóvása, illetve hasznosítása a fenntarthatóságot figyelembe véve. A gazdaság fenntartható fejlődéséhez 9 szükség a stabil makrogazdasági pálya megteremtése, fenntartása, valamint a gazdaság anyag- és energiaigényének a csökkentése. A fenntarthatóság alapját az a jövőorientált gondolkodásmód adja, melyek során bizonyos íratlan és írott szabályokat, elveket betartva a környezetet fenyegető kockázati tényezőket mérsékelni tudjuk. Tehát ha bármiféle fejlesztéseket tervezünk vagy hajtunk végre, akkor fel kell mérni, hogy az adott fejlesztésnek milyen társadalmi, gazdasági, környezeti hatásai lehetnek, melyek veszélyeztethetik a fenntarthatóságot, ugyanis a fejlesztéseknek meg kell felelniük a fenntarthatóság követelményeinek az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján. A környezet fenntartható használata az egyik legfontosabb dolog, hiszen az életminőség javításának és a társadalmi fejlődésnek alapvető feltétele a mindenkit megillető egészséges és biztonságos környezet. Ennek elérése és megtartása érdekében biztosítani kell az erőforrásaink, természeti és épített környezetünk fenntarthatóságát, hogy ezt hosszú távon javítani tudjuk, valamint meg tudjuk őrizni. A Fenntartható Fejlődés Stratégiájának alapján, - amely a göteborgi csúcson lett megfogalmazva - ahhoz, hogy megfeleljünk a fenntarthatóság elvének, biztosítani kell azt, 8 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv - Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete Foglalkoztatás és növekedés, 2007, Budapest 9 Ohnsorge Szabó L. - Ungvári G: Fenntartható EU felé? - Kritikai elemzés az Európai Unió és Magyarország. környezetpolitikájáról, L'Harmattan, 2005, Budapest, oldal 11

11 hogy a magyar nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK) programjai ne károsítsák a környezetet. Éppen ezért be kell avatkozni az elsőbbséget élvező szektorokba és a fenntarthatóság irányába kell terelni, hogy a környezeti terhek csökkenjenek, és ezáltal megvalósulhasson a fenntarthatóság. A leghatékonyabban ezt úgy lehet elérni, hogy a környezetvédelmi megoldásokat az egyes szektorok politikájába és intézkedéseibe bele kell integrálni. Ennek az integrációnak a legfontosabb területei a következők: energiagazdálkodás közlekedés ipar mezőgazdaság idegenforgalom és kereskedelem. A környezeti fenntarthatóság sok területét érinti a Csatlakozási Szerződésben vállalt EU jogszabályokból eredő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése. 10 Ezeknek egy része határidőhöz kötött, azonban nagyon sok területen fejlesztések szükségesek, ahhoz, hogy 2013-ig - a jogszabályok határidőre történő átültetéséig minden kötelezettségünknek eleget tudjunk tenni Termálvíz- és geotermikus energiakészleteink 11 Magyarország igen kedvező ökológia, és természeti adottságokkal és értékekkel rendelkezik. Azonban ahhoz, hogy ezt megóvjuk és biztosítani tudjuk erőforrásszükségletünket a jövőben is, akkor megfelelően kell gazdálkodnunk velük. Mint az köztudott Magyarország mintegy 63%-a mezőgazdasági területnek minősül. Így jelentősnek mondható a hazánkban fellelhető nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi és védett területek mennyisége. A védett területek aránya 9,3%. A vízkészleteinket tekintve a felszín alatti vízkészleteink, földtani értékeink jelentősek. Magyarország kiemelkedően nagy termálvízkészlettel és kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik, ugyanis az ország területének közel 80%-án található víz. A felszín alatti vizek védelméből kifolyólag az ivóvízellátás szempontjából csak 10 A Magyar Köztársaság Kormánya: Környezet és Energia Operatív program , 2007, Budapest, 4. oldal 11 Dr. Kalmár Ferenc: Geotermia, óra 4 perc 12

12 korlátozottan állnak a rendelkezésünkre. Ha a termálvízhasználatról beszélünk, akkor nem szabad elfeledkezni a környezet másodlagos szennyezésének a veszélyéről. Az utóbbi időszakban 12 javuló tendencia figyelhető meg hazánk környezeti állapotát illetően. Példának okáért a Balaton vízminősége javult az elmúlt időszakban. Jelentős előrelépést lehet megfigyelni a szennyvízkezelés és a hulladékgazdálkodás területén is, melyeknek a kiépítése az európai előírásoknak megfelelően történt. Azonban mind ez nem elegendő ig további fejlesztések szükségesek számos területen, mint a természetvédelem, a megújuló energiák, energiahatékonyság, fenntartható fogyasztás és termelés vagy az e-környezetvédelem. Fontos szembenézni bizonyos problémákkal is, mint a felszíni vizek minősége, a vízbázisvédelem és a környezet-egészségügy területén. Magyarország egyes területein a közműkiépítés sajnálatos módon hiányosnak mondható. Továbbá Magyarország egyes területein az urbanizáció és az egykori iparosítás környezeti károkat okoztak, ugyanis a városok mentén például rengeteg úthálózat, autópálya épült ki melyek magukkal vonták a közlekedési eredetű problémákat, a légszennyezést, zaj- és rezgésterhelést. Nagyon nagy gondot okoz a volt nehézipari, kitermelő-ipari és energetikai körzetek (közép-dunántúli ipari tengely, a Dunántúl Duna menti területei és Borsod-Abaúj- Zemplén megye iparvidékei) bizonyos területeinek kármentesítése. Mint már említettem Magyarország környezettudatosságán szintén van mit javítani, akár a termelési gyakorlatot, akár a lakossági magatartást nézzük. Az egy főre jutó energiafelhasználásunk ugyan alacsonynak mondható, ha az európai viszonylatot nézzük, de a GDP-arányos energiafelhasználás háromszorosa az EU- 15-ök átlagának. A lakosság és a közszféra energiahatékonysági mutatói kedvezőtlenek, így ezen a két területen szükség van az áttörésre, hogy az energiahatékonyság területén javulást lehessen elérni. Nagyobb odafigyelés szükség a megújuló energiaforrások területén is, ugyanis ezek jelenleg az összes energiaigénynek 3,6%-át elégítik ki. Egyelőre az imént említettekre való odafigyelésben még elmarad hazánk az egyes élenjáró országoktól, de még így is jobbnak mondható, mint az EU-15 átlagánál. Ennek ellenére szükség van további intézkedésekre, fejlesztésekre, valamint a szabályozó hatóságok bevonására is, hogy nagyobb eredményt tudjunk elérni és Magyarország minél gyorsabb ütemben tudjon felzárkózni a fejlettebb országokhoz. 12 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv - Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete Foglalkoztatás és növekedés, 2007, Budapest 13

13 5.3. Természeti értékeink 13 Az európai környezeti politika egyik központi kérdése a biológiai és táji sokféleség védelme, ami egyben a saját életfeltételeink megőrzését is jelenti, hiszen természeti, megújuló és nem megújuló erőforrásaink a megélhetést jelentik és felbecsülhetetlen értékeink, melyeket meg kell óvni. Egyedi jogszabállyal védett természeti területeink összesen 9%-ot tesznek ki Magyarország összterületéből. Évről évre egyre több olyan jogszabály lép életbe, mely a hazánkban élő növények, állatok védelmére irányul Magyarország környezeti elemzése valamint a környezet állapota A Környezet és Energia Operatív Program a középtávon szükséges fejlesztéseket tartalmazza. Ezért a helyzetelemzés feladata, hogy meghatározza a középtávon sürgető problémákat. Továbbá világosan kiderül belőle az is, hogy a környezeti problémák gazdasági, társadalmi és természeti gondokra vezethetők vissza. A KEOP vizsgálata szempontjából nagyon fontos megvizsgálni, mely tényezők befolyásolják leginkább hazánk környezeti tényezőit, hiszen megoldásokat csak ez alapján lehet kidolgozni. A KEOP is ezt a gondolatmenetet követte, mikor elkészítette a helyzetelemzést, éppen ezért nagyon fontos megvizsgálni az imént említett befolyásoló tényezőket, hogy megértsük a KEOP-ban foglalt fejlesztések céljait. Az elkövetkező pontokban sorra fogom venni azokat a tényezőket, melyek hatással vannak hazánk környezeti állapotára Kibocsátások Magyarországon a kibocsátásokat meglehetősen hátrányosan befolyásolja az a tény, hogy a háztartások száma évről-évre növekszik, ezáltal a tartós fogyasztási cikkek száma is rohamosan nő, melynek következménye az egyre növekvő erőforrás-használat. 13 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv - Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete Foglalkoztatás és növekedés, 2007, Budapest 14

14 Hulladékgazdálkodás 14 A hulladékgazdálkodás nagyon fontos szempont, ha Magyarország környezeti állapotáról beszélünk. Abból kifolyólag, hogy Magyarország nem tudott lépést tartani az Európai Unió környezettudatos termelési és fogyasztási szokásainak elterjedésével, a települési szilárd hulladékok képződése és lerakása is növekedett. Ennek legfőbb oka a hulladékhasznosítás hiányos infrastruktúrája. Ennek ellenére vannak olyan területek, ahol kisebb fejlesztések, eredményeket már sikerült megvalósítani, elérni. A csomagolási hulladék ipari, nagykereskedelmi, valamint lakossági forrásokból származnak. Fontos megemlíteni, hogy a csomagolási hulladékra vonatkozó minimális 50%-os újrahasznosítási arány 2005-ben megvalósult a Hulladékgazdálkodási törvény (Hgt.) értelmében. A biológiailag lebomló szerves hulladék komposztálása komposztáló üzemekben valósul meg, melyeket már korábbi beruházások során kialakítottak. A komposzt értékesíthető része egyelőre nem okoz gondot, a nem értékesíthető részét pedig az önkormányzatok hulladéklerakó létesítményekben, valamint saját tulajdonukban lévő közcélú létesítményekben használják fel. A speciális hulladékáramokkal 15 kapcsolatban meg lehet állapítani, hogy sikerült bizonyos előrelépést elérni, ugyanis piaci eszközökkel és kormányrendeletekkel sikerült az fent említett hulladékok visszagyűjtése, visszavétele. A gyógyszerhulladékokat gyógyszertárakon keresztül gyűjtik össze, az elektronikai készülékeket, elemek akkumulátorokat pedig meghatározott helyeken visszaveszik, ezáltal csökkentve a szennyezést. A hulladék gumiabroncsok begyűjtése a termékdíjaknak köszönhetően az elvárt szinten vannak. Ezeket általában cementgyárakban energetikailag hasznosítják. Az állati eredetű hulladékok különleges bánásmódot igényelnek. Az építési és bontási hulladék kezelésében továbbra is arra kell törekedni, hogy minél kevesebb legyen az elhagyott hulladék. Az egészségügyi hulladékok kezelésében előrelépést jelent, hogy a lakosság ellátása során keletkezett hulladékokat korszerűsített kórházégetőkben semmisítik meg. További fejlődést jelent, hogy a dögtemetők és dögkutak rekultivációja elkezdődött. 14 Böröcz Helga: Hulladékgazdálkodási kézikönyv I., KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti, 2002, Budapest, oldal 15 Zimler Tamás: Hulladékgazdálkodás, Tertia Kiadó, 2003, Budapest, oldal 15

15 A veszélyes hulladékok begyűjtése hulladékudvarokban történik, melyek alkalmasak a szelektíven összegyűjtött hulladékok begyűjtésére. A települési hulladékkezelési rendszer nagy problémája, hogy korábban a lerakást helyezte előtérbe. Éppen ezért olyan projekteket készítettek elő, melyek segítségével előírásoknak megfelelő regionális telepeket lehet létrehozni, hogy a nem megfelelő lerakó kapacitásait helyettesítse. Jelenleg egyetlen településihulladék-égető üzemel az országban Települési szennyvizek A szennyvízkezelés csatornázás terén 2000 és 2004 között lehet megfigyelni nagyobb változásokat, ugyanis mind a csatornahálózat hossza, mind a szennyvízcsatornával rendelkező települések száma is növekedett. A közcsatornára kötött lakások száma szintén növekedett. Ezeknek a lakásoknak az aránya 2000-től mintegy évi 2,5%-ot növekedett, ami annyit jelent, hogy 2004-ben már a lakások 62,2%-a volt közcsatornára kötve, de területi eltérések megfigyelhetők, ha a növekedés mértékét és az ellátottságot is figyelembe vesszük. Az imént közölt 62,2%-os közcsatornára kötés koránt sem azt jelenti, hogy ebben nem kell fejlődni. Ezt a tényt az is alátámasztja, hogy 2004-ben Magyarországon közműolló még mindig meghaladta a 30 százalékpontot ben Magyarország településeinek csak 44,3%-a rendelkezett csatornával és az összegyűjtött szennyvíznek csupán 66,5%-a került a befogadókhoz, természetesen a tisztítás után, annak ellenére, hogy a tisztítók kapacitásának a kihasználtsága alacsony Levegőszennyezés 16 A levegőszennyezés területén az egyik legkomolyabb probléma, hogy a települések belterületein igen jelentősnek mondható a közlekedési eredetű terhelések, mint például a levegő-szennyezés, vagy a zaj. Megfigyelhető, hogy a közlekedési levegőszennyezés és az ehhez párosuló por-, és pollenterhelés következtében milyen nagy az agresszíven terjedő fajok száma. Az is szembeötlő, hogy milyen sok az allergiás megbetegedések száma és ez csak tovább növekszik. Ezt végiggondolva elgondolkodtató, hogy milyen komoly hatással lehet a levegő szennyezése az emberi egészségre és hogy ez milyen fontos megoldandó 16 OECD Környezetpolitikai Teljesítményértékelések - Magyarország, OECD,

16 probléma, hiszen 2004-es felmérések alapján a lakosság mintegy 20% érintett ebben a kérdésben. A közlekedés mellett az erőművi szektor az egyik legnagyobb szennyező. Megállapítható, hogy Magyarországon 2004-es átfogó felmérés alapján a hőerőművek a felelősek a szén-dioxid kibocsátás, mintegy 30%-áért, a nitrogén-dioxid 67%-áért, a kénkibocsátás 68%-áért. A veszélyes hulladékokat tekintve 8% köthető villamosenergia- és hőszektorhoz, ugyanis a villamosenergia-termelés körülbelül 61%-a fosszilis energiahordozókból és 39%-a atomenergiából származik. Az üvegházhatású gázok kibocsátása stagnál. Ezeknek az értékeknek a leszorítása szintén fontos feladat. A környezetvédelem szempontjából a Közép-magyarországi régió a legnehezebben kezelhető és a legszennyezettebb térség a budapesti agglomeráció miatt. A sűrűn lakottság és ennek hatására kialakuló zaj és légszennyezés következtében Budapesten és a nagyvárosokban a környezetvédelmi előírások nagy részét nem lehet betartani. A kisvárosok és falvak környezeti állapota általánosságban jónak mondható. Ez oda vezethető vissza, hogy ezek a települések viszonylag távol fekszenek egymástól és így a környezet terhelése, igénybevétele is kisebb. Magyarország levegőjének a szennyezettsége közepesnek mondható, ami azt jelenti, hogy néhány települést leszámítva a levegő megfelelő minőségű. Igaz, hogy a levegő szennyezettsége a települések nagy részén alacsony, de a légszennyezés által érintet lakosság aránya az össznépességhez viszonyítva magasnak mondható. Egyedül a nitrogéndioxid haladta meg 2004-ben olykor az egészségügyi határértéket. A szén-monoxid és a kén-dioxid értéke stagnált. Zajterhelések tekintetében azt állapították meg, hogy átlagosan a nappali 75dB (A) feletti zajterheléssel érintettek száma közel fő, a 65dB (A) feletti zajterheléssel érintettek száma pedig 1,9 millió fő. A zajterhelést valamelyest csökkenti az autók korszerűsödése, illetve bizonyos zajvédelmi módszerek alkalmazása, melyeket például az utak, autópályák építése során alkalmaznak. Ilyen például a fal- és növénysávok kiépítése Ivóvízminőség és ellátottság 17 Magyarország ivóvízkészletének 97%-a felszín alatti vizeken alapszik. A közüzemű vízellátást körülbelül 1600 üzemelő vízbázis látja el. Ezen kívül van még 75 olyan terület, 17 Szűcs Péter; Sallai Ferenc; Zákányi Balázs; Madarász Tamás: Vízkészletvédelem - A vízminőség-védelem aktuális kérdései, Bíbor kiadó, 2009, Budapest, oldal 17

17 melyek kedvező vízbeszerzési adottságokkal rendelkezik. Ezek egyben stratégiai tartalékot is jelentenek. Az üzemelő vízbázisok és a tartalék vízbázisok közül 600 természeti-földtani szempontból sérülékeny környezetben van. Hazánkban minden településen van közműves ivóvízellátás. A szolgáltatott ivóvíz minősége néhány paraméter esetében elmarad a hazai jogszabály előírásaitól, valamint az Európai Közösség (EK) irányelvben foglaltaktól. A vízellátás tekintetében a legnagyobb környezeti problémát az okozza, hogy a szennyezéssel érintett területek többsége lakott területek közelében vannak és a kiemelten érzékeny vízbázis védőterületen vannak Árvízi veszélyeztetés A klímaváltozás nagyon nagy befolyással van a hazai vizeink védelmére, hiszen ki vagyunk téve az időjárás változásának. Magyarország területének mintegy 23%-a veszélyeztetett területnek számít az árvizek tekintetében és mivel hazánk területének több mint a fele síkvidék, így a bel- és árvizekkel veszélyeztetett területek nagysága körülbelül Magyarország területének az 50%-a, melyek főként nagyobb folyóink mentén, a Kisalföld, Alföld mélyen fekvő részein találhatók. A fent említettek tudatában egyértelmű, hogy Magyarországon nagyon nagy szerepet kap az árvízvédelem, ennek egyetlen egy, ám annál fontosabb hiányossága van, mégpedig, hogy az árvízvédelmi fővédvonalak körülbelül 35%-a magassághiányos, vagyis nem felelnek meg a jelenlegi előírásoknak. Ráadásul előfordult, hogy gyakran olyan területeket telkesítettek, melyek ár- és belvízveszélyes területek voltak. Ennek a környezeti tényezőnek a figyelmen kívül hagyása is tovább nehezíti az ár- és belvizek elleni védekezést Vizeink állapota 18 Mivel Magyarország vízkészleteinek csaknem egésze külföldről származik, így ki vagyunk téve a szomszédos országokban tett beavatkozásoknak. A víz minőségének szempontjából a legnagyobb problémát a tápanyagterhelés okozza. A Velencei-tó ökológiai állapota például most már jónak mondható, akárcsak a Balatoné, de nagyon 18 Kriska György: Édesvizek és védelmük, Műszaki Könyvkiadó, 2003, Budapest, oldal 18

18 fontos a víztestek tápanyagtartalmának folyamatos vizsgálata, hogy ne boruljon fel az ökológiai egyensúly. A felszíni vizekről összességében megállapítható, hogy a folyók vízminősége jó, ami a nagy hígító kapacitás, valamint a szennyvíztisztítási programoknak is köszönhető, a kisvízfolyások állapota már kedvezőtlenebb, melynek oka, hogy a terhelés és az öntisztuló képesség nincs összhangban, a folyami fürdőhelyekről általában elmondható, hogy fürdésre alkalmatlanok a bakteriológia szennyezettség miatt. A felszín alatti vizek, mint már szó volt róla stratégiailag nagyon fontosak Magyarország számára. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a vízellátás során közel 95%- ban ezekre a vizekre támaszkodunk. Ez az arány európai viszonylatban igen magasnak mondható. A problémát az okozza, hogy ezeknek a felszín alatti vízkészleteinknek nagy része sérülékeny. A felszín közeli talajvizek általában véve szennyezettek. A szennyezés legfőbb okai a településekről származó szennyezése, a mezőgazdasági, vagy ipari tevékenységek következtében keletkezett szennyezések. A mezőgazdaság és a természetes növényzet szempontjából a felszínközeli vizeknek van a legnagyobb jelentősége. 6. Az operatív programok közötti forrásmegosztás terve 19 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján megvalósuló operatív programokra 2007 és 2013 között 2004-es árakon számolva 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult Magyarország az EU kohéziós politikájának keretében. Ezt az összeget magántőke és hazai társfinanszírozás is kiegészíti. Mindezen felül az Európai Halászati Alapból folyó áron 34,3 millió euró, a Vidékfejlesztés Alapból folyó áron 3,8 milliárd euró fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére. Az alább található ábrán található az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak a forrásmegoszlása. Ebből világosan látható, hogy az összes rendelkezésünkre álló forrás 16%-a fordítható a Környezet és Energia Operatív Program céljainak megvalósítására. 19 Csépe Norina: Pályázati feltételek, lehetőségek közfeladatok területén, különös tekintettel a közszolgáltatásokra KEOP, KvVM Fejlesztési Igazgatóság, 2009, Budapest, 1-6 oldal 19

19 1. sz. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak forrásmegoszlása (%) ÁROP 1% EKOP 2% TIOP 8% KEOP 16% TÁMOP 14% KMROP 7% ROPok 17% KözOP 25% GOP 10% Forrás: Csépe Norina: Pályázati feltételek, lehetőségek közfeladatok területén, különös tekintettel a közszolgáltatásokra KEOP, KvVM Fejlesztési Igazgatóság, 2009, Budapest A források elosztása során több főbb szempontot is figyelembe kellett venni. Ezek a szempontok a következők: Kohéziós Alap és a strukturális alapok felhasználására vonatkozó európai uniós szabályozás beavatkozási területek relatív súlya a kitűzött célok elérésében az Európai Unióhoz való csatlakozásunkból eredő fejlesztési kötelezettségeink a környezetvédelem és a közlekedés területén az ország egyes régióinak mérete és fejlettségi szintje egyes beavatkozási területeknek mekkora a forrásfelszívó képessége kormányprogramban meghatározott célok 7. KEOP általános bemutatása, célja 20 A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) az Európai Unió közötti költségvetési tervezési időszakra vonatkozó programja, mely egyike annak a hat operatív programnak, melyeknek az a célja, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 20 A Magyar Köztársaság Kormánya: Környezet és Energia Operatív program , 2007, Budapest 20

20 kitűzött horizontális politikai célokat megvalósítsák. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapvető része a környezetvédelem fejlesztése, valamint a fenntartható fejlődés elősegítése, így nem meglepő módon a Környezet és Energia Operatív Programban foglaltak is ezt a célt szolgálják. A KEOP négy stratégiai megfontolásból jött létre: A környezetvédelem erősítése révén, melynek alapja a környezet- és természetvédelem és vízügyi problémák megoldása, rövid és hosszú távon is javulna az életminőség. A környezeti infrastrukturális fejlesztések során figyelembe kell venni bizonyos környezetvédelmi tényezőket, aminek a segítségével létrejönne a gazdaság átalakulásához, valamint a területi kohézióhoz szükséges feltételek. A természeti erőforrásokkal való jobb, takarékosabb gazdálkodás a fenntartható fejlődés irányába terel, és az ország versenyképességét is javítja. A fent felsoroltak területenkénti megvalósítása elősegíti a régiók, hátrányos helyzetű térségek természeti és kulturális örökségeinek a védelmét, fejlesztését és a gazdásban való fokozottabb részvételre is lehetőséget ad. A Környezet és Energia Operatív Programban megfogalmazott fejlesztések összességében megalapozzák és elősegítik Magyarország gazdaságának a versenyképességét, a társadalmi jólétének a növekedését, ugyanis az emberi életminőség javításának egyik alapfeltétele, hogy a bennünket körülvevő környezeti és természeti rendszereket megóvjuk és a fejlesztések során is körültekintőek legyünk. A KEOP-ban megfogalmazott fejlesztések célja tehát az, hogy mérsékelje Magyarország környezeti problémáit, és ezzel javítsa az életminőséget, valamint a gazdaságot is rávezesse arra, hogy minél jobban alkalmazkodjon a környezeti folyamatokhoz. A as Környezet és Energia Operatív Program kidolgozásakor nagyon fontos szempont volt egy olyan program kidolgozása, amely Magyarország előző pontokban említett gyengeségeire ráerősít és elősegíti a fejlődést, változást. Ez nemcsak azért fontos, mert az Európai Unió folyamatosan elvárásokat támaszt elénk a környezetvédelemmel kapcsolatban, hanem saját jövőnk megalapozásának elengedhetetlen feltétele is egyben. 21

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

és s Energetika Operatív v Program (KEOP)

és s Energetika Operatív v Program (KEOP) Felszín n alatti vizeket érintő fejlesztések, sek, beruházások Környezeti és s Energetika Operatív v Program (KEOP) 2007-2013 2013 közöttk Huszár Hajnalka KvVM Víz Keretirányelv Főosztály Budapest, 2007.

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Fenntarthatóság biztosítása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban Hevesi Zoltán Ajtony

Fenntarthatóság biztosítása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban Hevesi Zoltán Ajtony Fenntarthatóság biztosítása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Az

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenységei Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 EU-s forrásfelhasználás növelése Aktuális pályázati kiírások megismertetése, pályázók körének

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben