BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány
|
|
- Tamás Lukács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETI PROBLÉMÁIRA ADOTT VÁLASZAINAK, VALAMINT FÉLIDEI EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA Készítette: Szabó Viktória Budapest, 2010
2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető EU-val történő környezetvédelemi tárgyalásokhoz vezető út Új Magyarország fejlesztési terv általános ismertetése Új Magyarország Fejlesztési Terv környezetvédelemre vonatkozó kitételei Hazánk környezeti értékei A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása Termálvíz- és geotermikus energiakészleteink Természeti értékeink Magyarország környezeti elemzése valamint a környezet állapota Kibocsátások Hulladékgazdálkodás Települési szennyvizek Levegőszennyezés Ivóvízminőség és ellátottság Árvízi veszélyeztetés Vizeink állapota Az operatív programok közötti forrásmegosztás terve KEOP általános bemutatása, célja A KEOP célrendszere A célokhoz kapcsolódó prioritási tengelyek Egészséges, tiszta települések (a KEOP célrendszer 1. céljához kapcsolódik) Hulladékgazdálkodás Szennyvízkezelés Szennyvízgyűjtés és-kezelés, valamint folyékony hulladékok kezelése, elhelyezése Iszapkezelés és hasznosítás Ivóvízminőség és javítás Ivóvízkezelési technológiák Más vízbázisra való áttérés Csatlakozás másik vízellátó rendszerhez, térségi rendszer kialakítása Előbbi megoldások kombinációja Ivóvízhálózat rekonstrukció
3 9.2 Vizeink jó kezelése (a KEOP célrendszer 2. céljához kapcsolódik) Árvízvédelemmel kapcsolatos intézkedések Komplex vízgyűjtő-fejlesztés Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja Környezeti kármentesítés Vízgazdálkodási tervezés Természeti értékeink jó kezelése (KEOP célrendszer 2. céljához kapcsolódik) Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások) Az erdei iskola hálózat fejlesztése A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése (KEOP célrendszer 3. céljához kapcsolódik) Hatékony energia-felhasználás (KEOP célrendszer 3. céljához kapcsolódik) Fenntartható életmód és fogyasztás (KEOP célrendszer 3. céljához kapcsolódik) Fenntartható fogyasztás elősegítése Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések Összefoglalás...60 Irodalomjegyzék...62 Ábrajegyzék...66 Táblázatjegyzék
4 1. Bevezető 1 A környezet állapotának folyamatos romlása nemcsak ez Európai Unió számára kiemelkedően fontos, hanem világszerte sokan foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A Közösség alapvető célja az, hogy olyan programokat és politikákat támogasson, melyek elősegítik az erőforrások jobb elosztását, ezáltal javítva az emberi élet minőségét. A Közösség számára nagyon fontos, hogy csökkentse az erőforrások pazarló fogyasztását, valamint az, hogy növelje a termelékenységet és az energiahatékonyságot a Közösségen belül. Ez sokszor nagyon nagy terhet ró mind a Közösségre, mind az országokra, mivel nagyon nehéz feladat a rendelkezésünkre álló energiaforrásokkal úgy takarékoskodni, hogy közben a fejlődő és nem fejlődő országok többletszükségletei is ki legyenek elégítve. Ehhez elengedhetetlenül fontos lenne a fogyasztási szokások alapvető megváltoztatása, mely ugyancsak nehéz feladat. Ha a Közösség környezetvédelemről beszélünk, akkor szinte mindig elhangzik a fenntartható fejlődés 2 fogalma, amit célszerű tisztázni, mivel jelentése igen összetett. A fenntartható fejlődés alatt általában véve olyan fejlődést értünk, ami javítja a jelenkori életminőséget a szükségleteink maradéktalan kielégítése mellett, úgy hogy közben nem akadályozza a jövő nemzedékét abban, hogy kielégítsék saját igényeiket. Éppen ezért nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a nem megújuló energiaforrásainkkal is ennek tudatában bánjunk, és ne éljünk pazarló életmódot, hiszen ezekre az energiaforrásokra a nem is olyan távoli jövőben szükségünk lehet. Összefoglalva tehát a fenntartható fejlődés alapvető jellemzői: fenntartja az életminőséget biztosítja a természeti erőforrások folyamatos elérhetőségét elkerüli a tartós környezeti károkat A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fontosságát az is jelzi, hogy az Egységes Európai Okmányban külön fejezetet szentelnek ennek a témának, valamint más cikkelyekbe is belevonták a környezetvédelem oda illő kérdéseit, problémáit. A környezetvédelemmel kapcsolatos politikája három sajátos megfontoláson nyugszik. Ezek 1 Külügyminisztérium: Környezetvédelem az Európai Unióban, /szakmai/kornyezetvedelem1.doc, óra 25 perc 2 Szlávik János: Környezetgazdaságtan, Typotex, 2007, Budapest, oldal 5
5 etikai, jóléti és gazdasági szempontok, melyek közül a gazdasági kap a legnagyobb hangsúlyt annak ellenére, hogy a többi ugyanolyan fontos. Már az Egységes Európai Okmány létrehozása során is ezek a szempontok játszották a főszerepet és ez a három tényező alkotja a fenntartható fejlődés alapját is. Az egységes környezetpolitika szükségességét az is jelzi, hogy egyes problémák, mint szennyezések és azok kockázatai nem állnak meg a határon, hanem súlyos problémákat okoznak országszerte, melynek megoldásához nemzetközi együttműködésre van szükség. Ugyanez a helyzet a globális közjavakkal is, hiszen az ózonréteg védelme, vagy a Föld felmelegedése mindannyiunk közös problémája. Dolgozatomban hazánk környezeti problémáit veszem sorra, valamint azt, hogy ezekre a problémákra milyen megoldásokat nyújt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló Környezet és Energia Operatív Program. A program 2007-től 2013-ig tartó időszakot öleli fel, azaz a program indulása óta eltelt három év, így a programban foglalt célok megvalósítása már folyamatban van. Ennek ismeretében fontosnak tartom megvizsgálni, hogy eddig milyen fontosabb projektek kerültek megvalósításra az egyes prioritási tengelyeken belül. Ehhez első sorban a témához kapcsolódó statisztikai táblázatok, ábrák lesznek segítségemre, valamint a nyilvánosságra hozott adatok. 2. EU-val történő környezetvédelemi tárgyalásokhoz vezető út 3 Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat megelőző tárgyalások során az egyik legfontosabb szerepet a környezet és természetvédelem kapta. Az Európai Unióhoz való csatlakozás során számos környezetvédelemmel kapcsolatos kritériumot kellett és kell teljesítenünk, melyhez támpontot 1995-ös cannes-i csúcstalálkozón elfogadott Fehér könyv adott. Ez a bizonyos Fehér könyv olyan közösségi jogszabályokat tartalmaz, melyek átvételével a tagjelöltek megfelelnek az egységes piacnak. Ez a könyv továbbá tartalmazza az Unió környezetvédelmi joganyagának egy részét. Majd 1996-ban az Európai Bizottság kérdőívet küldött ki a csatlakozandó országok számára, hogy felmérjék a környezetvédelemmel kapcsolatos teendőket. Ez alapján megállapították, hogy mivel Magyarországon nem olyan súlyosak a környezeti problémák, így megvalósítható a 3 Őri István; Bartha Péter: Környezetvédelem és EU-csatlakozás, download/engemiserint/kornyezetvedelem%20es%20az%20eu.pdf, óra 28 perc 6
6 közösségi vívmányok átvétele. Azonban nem szabad elfeledni, hogy vannak olyan területek, ahol Magyarországnak hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy az Unió elvárásait teljesítse. Ilyen terület a levegő- és vízminőség-védelem, vagy a hulladékkezelés. A csatlakozási tárgyalásokra március 31.-én került sor, melynek első technikai szakasza, ami az érdemi tárgyalásokhoz nélkülözhetetlen, az úgynevezett átvilágítás. Ennek keretében sor került a környezetvédelem átvilágítására is. Majd Magyarország 1998 júliusában átadta a környezetvédelmi, tárgyalási álláspontját, melynek elfogadása után nyílt lehetőség az érdemi tárgyalásokra. Magyarország elsődleges célja, hogy a Közösségi követelményeknek, 4 egyrészt a környezetvédelmi jogszabályok átvételével eleget tegyen, másrészt a magyar gazdaságot növekedési pályára állítsa a fenntartható fejlődés szellemében. Mivel Magyarország környezetvédelmi stratégiája szerint a Közösségi jogszabályokat magyar jogrendbe a csatlakozás időpontjáig be kell fejezni. A Közösség jogszabályainak való megfelelés hátulütője az, hogy annak ellenére, hogy a Magyarország környezeti állapota sok tekintetben nem rosszabb az Unió más országainál, mégis a környezetvédelmi szabályozásnak való megfelelés nagyon költséges, illetve a környezetvédelmi fejlesztések sok esetben nagyon időigényesek is egyben. Lehetőség van azonban átmeneti mentesség kérésére, melynek segítségével időt lehet nyerni, hogy egy adott követelményt teljesítsen az ország. Az átmeneti mentesség összefüggésben van többek között a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pénzügyi lehetőségeivel is. Magyarország kezdetben kilenc átmeneti mentességet adott be, ami később négyre csökkent. Közel két éves tárgyalássorozat után sikerült lezárni a környezetvédelmi fejezetre vonatkozóakat, melynek eredményeképpen négy mentességi igény került elfogadásra: 1. A veszélyes hulladékok égetése Mivel a működő hazai berendezések technikai szintje nem megfelelő, részlegesen vagy teljesen hiányzik a füstgáztisztítás, illetve nincs folyamatos ellenőrzés az égetési technológia területén, az Európai Unió követelményeinek csak úgy lehet megfelelni, ha 4 Bándi Gyula: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, Complex kiadó jogi és üzleti tartalomszolgáltató Kft.,2004, Budapest, oldal 7
7 Magyarországon mindent korszerűsítenek, vagy kicserélnek. Ez az átmeneti mentességi időszak július 30.-ig tartott. 2. Települési szennyvízelvezetés és- tisztítás Ebben az esetben a beruházási igény miatt volt szükség az átmeneti mentességre. Ennek határidejei: december 31., december 31., december Nagy tüzelőberendezésekből származó környezeti problémák Ebben az esetben a fent említett berendezésekből származó légszennyező anyagok kibocsátásának korlátozására van szükség december 31.-ig 4. Csomagolási hulladékok újrahasznosításával kapcsolatos problémák A jelenlegi, termékdíjon alapuló rendszer segítségével 25-35%-os a visszagyűjtési, valamint hasznosítási arány. Azonban december 31.-ig olyan rendszer bevezetése szükséges, melynek segítségével a minimális 50%-os hasznosítási, valamint újrafelhasználási arány teljesíthetővé válik. Előzetes becslések alapján a teljes megfelelés legalább 1500 milliárd forintot tesz ki, valamint ennek elérése megvalósítható lesz a tervezett időpontokig. 3. Új Magyarország fejlesztési terv 5 általános ismertetése Magyarország 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozása óriási lépést jelentett, hiszen lehetőségünk adódott az Európai Unió által biztosított előnyök kiaknázására, ezáltal a fejlettebb országokhoz való felzárkózásra. Ennek elősegítésének keretében Magyarország 22,4 milliárd eurós támogatásban részesül 2007 és 2013 között. Az összeg az uniós adófizetők pénzéből tevődik össze, amely a vidékfejlesztéssel együtt mintegy 7000milliárd forint. Ennek az összegnek a megfelelő felhasználása hozzásegítheti Magyarországot, hogy az adottságait kihasználva fejlessze az országot, ezzel elhárítva azokat az akadályokat, melyek eddig a fejlődés útjában álltak. 5 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv - Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete Foglalkoztatás és növekedés, 2007, Budapest 8
8 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja foglalkoztatás bővítése, valamint a növekedés feltételeinek a megteremtése. Ennek elérésének érdekében hat kiemelt területen indít el fejlesztéseket. Ezek a területek: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalomi megújulás 4. Környezet és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform A fent felsorolt területek sok eleme összefüggésben áll egymással, sőt a legtöbb esetben hatnak is egymásra. Ezek a kiemelt területek csupán átfogó reformokból fakadó feladatokat tartalmaznak. A konkrétabb problémák megoldására különböző projektek megpályázása nyújt segítséget, melyek sokkal komplexebb megoldásokat kínálnak. Ez a bizonyos hat kiemelt fejlesztési terület fontos lépést jelent ahhoz, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv fő céljait sikerüljön elérni, én azonban a dolgozatomban csak a környezet és energia fejlesztésével fogok foglalkozni, azaz a Környezet és Energia Operatív Programmal. 4. Új Magyarország Fejlesztési Terv környezetvédelemre vonatkozó kitételei Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 6 egyik fő prioritása tehát a környezet és energia fejlesztése, hiszen a környezeti fenntarthatóság nemcsak a Csatlakozási Szerződésben vállalt Európai Unió jogszabályokból eredő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése miatt kiemelkedően fontos, hanem Magyarország számára is, hiszen a környezetvédelem és az energiával való gazdálkodás jelenti minden nemzet jövőjének az alapját. Fontos megjegyezni, hogy Magyarország az Új Magyarország 6 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv - Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete Foglalkoztatás és növekedés, 2007, Budapest 9
9 Fejlesztési Tervben foglaltakkal és az azon kívül megvalósuló fejlesztésekkel az Európai Unió e téren támasztott követelményeit teljes körűen teljesíti. Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap környezetvédelem és az energiatartalékokkal való gazdálkodás fontossága. Éppen ezért nem meglepő, hogy az Új Magyarország Terv 7 egyik prioritásának, ennek a területnek a fejlesztését tartja. Magyarország környezeti állapotára a legnagyobb hatást a Kárpát-medence ökológiai rendszerének minősége és a globális éghajlati folyamatok gyakorolják. Egyre inkább megfigyelhetőek az időjárási szélsőségek, amikre fel kell készülni. Nem véletlen, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem nagy szerepet kap az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is, különös figyelmet fordítva a közlekedésre és az energiaszektorra. Magyarország természeti adottságai minden tekintetben kedvezőnek mondható. Jelentős napenergia és geotermikus energiakészletünk van, csupán a környezettudatosság szintje alacsony, ez főleg az energiafelhasználásunkban köszön vissza. Éppen ezért is az Új Magyarország Fejlesztési Terv az alábbi beavatkozásokat tartja a legfontosabbnak, melyek a környezeti és energetikai fejlesztéseket szolgálják: 1. környezetbarát energetikai fejlesztések: A környezetbarát fejlesztések első sorban energiahatékonyságra és takarékosságra, illetve a megújuló energia termelésére és használatára ösztönöznek. 2. környezetjavító fejlesztések: Ebbe a csoportba többek között az egészséges és tiszta települések megteremtése tartozik beleértve a hulladékgazdálkodást, szennyvízkezelést, az ivóvíz minőségének javítását. Különös figyelmet fordít vizeink jó kezelésére, ez alatt az árvizek elleni védekezést, a vizeink mennyiségi és minőségi védelmét, valamint vizek további szennyezésének megakadályozását érti. Ide tartozik továbbá a Víz Keretirányelv is, mely az állam segítségével szabályozza természeti értékeink jó kezelését. Értem ez alatt Magyarország vízkészleteit, melyek az évek során egyre nagyobb szerepet játszanak majd, így elengedhetetlenül fontos, hogy ezekkel megfelelő módon bánjunk, valamint gazdálkodjunk. 7 EUvonal: Új Magyarország Fejlesztési Terv , óra 40 perc 10
10 5. Hazánk környezeti értékei A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása Ha a környezetpolitikáról van szó, akkor azonnal felmerül a fenntarthatóság elvének való megfelelés is, hiszen ahhoz, hogy erőforrásainkat ne éljük fel, hanem segítségével fejlődést tudjunk elérni, meg kell felelni bizonyos környezeti, társadalmi, és gazdasági követelményeknek, melyek segítségével megvalósítható a már sokat emlegetett fenntarthatóság. A fenntarthatóság fogalomkörébe nagyon sok minden beletartozik. Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely figyelembe veszi a természeti és társadalmi erőforrásokra gyakorolt hatásokat, beleértve a természeti értékeket, tájakat, területeket, biológiai sokféleséget és a humán tőkét. Ha a társadalom fenntarthatóságáról beszélünk, akkor ide tartozik az emberi egészség, a kiegyensúlyozott demográfiai viszonyok, az épített környezet és a kulturális örökség megóvása, illetve hasznosítása a fenntarthatóságot figyelembe véve. A gazdaság fenntartható fejlődéséhez 9 szükség a stabil makrogazdasági pálya megteremtése, fenntartása, valamint a gazdaság anyag- és energiaigényének a csökkentése. A fenntarthatóság alapját az a jövőorientált gondolkodásmód adja, melyek során bizonyos íratlan és írott szabályokat, elveket betartva a környezetet fenyegető kockázati tényezőket mérsékelni tudjuk. Tehát ha bármiféle fejlesztéseket tervezünk vagy hajtunk végre, akkor fel kell mérni, hogy az adott fejlesztésnek milyen társadalmi, gazdasági, környezeti hatásai lehetnek, melyek veszélyeztethetik a fenntarthatóságot, ugyanis a fejlesztéseknek meg kell felelniük a fenntarthatóság követelményeinek az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján. A környezet fenntartható használata az egyik legfontosabb dolog, hiszen az életminőség javításának és a társadalmi fejlődésnek alapvető feltétele a mindenkit megillető egészséges és biztonságos környezet. Ennek elérése és megtartása érdekében biztosítani kell az erőforrásaink, természeti és épített környezetünk fenntarthatóságát, hogy ezt hosszú távon javítani tudjuk, valamint meg tudjuk őrizni. A Fenntartható Fejlődés Stratégiájának alapján, - amely a göteborgi csúcson lett megfogalmazva - ahhoz, hogy megfeleljünk a fenntarthatóság elvének, biztosítani kell azt, 8 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv - Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete Foglalkoztatás és növekedés, 2007, Budapest 9 Ohnsorge Szabó L. - Ungvári G: Fenntartható EU felé? - Kritikai elemzés az Európai Unió és Magyarország. környezetpolitikájáról, L'Harmattan, 2005, Budapest, oldal 11
11 hogy a magyar nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK) programjai ne károsítsák a környezetet. Éppen ezért be kell avatkozni az elsőbbséget élvező szektorokba és a fenntarthatóság irányába kell terelni, hogy a környezeti terhek csökkenjenek, és ezáltal megvalósulhasson a fenntarthatóság. A leghatékonyabban ezt úgy lehet elérni, hogy a környezetvédelmi megoldásokat az egyes szektorok politikájába és intézkedéseibe bele kell integrálni. Ennek az integrációnak a legfontosabb területei a következők: energiagazdálkodás közlekedés ipar mezőgazdaság idegenforgalom és kereskedelem. A környezeti fenntarthatóság sok területét érinti a Csatlakozási Szerződésben vállalt EU jogszabályokból eredő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése. 10 Ezeknek egy része határidőhöz kötött, azonban nagyon sok területen fejlesztések szükségesek, ahhoz, hogy 2013-ig - a jogszabályok határidőre történő átültetéséig minden kötelezettségünknek eleget tudjunk tenni Termálvíz- és geotermikus energiakészleteink 11 Magyarország igen kedvező ökológia, és természeti adottságokkal és értékekkel rendelkezik. Azonban ahhoz, hogy ezt megóvjuk és biztosítani tudjuk erőforrásszükségletünket a jövőben is, akkor megfelelően kell gazdálkodnunk velük. Mint az köztudott Magyarország mintegy 63%-a mezőgazdasági területnek minősül. Így jelentősnek mondható a hazánkban fellelhető nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi és védett területek mennyisége. A védett területek aránya 9,3%. A vízkészleteinket tekintve a felszín alatti vízkészleteink, földtani értékeink jelentősek. Magyarország kiemelkedően nagy termálvízkészlettel és kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik, ugyanis az ország területének közel 80%-án található víz. A felszín alatti vizek védelméből kifolyólag az ivóvízellátás szempontjából csak 10 A Magyar Köztársaság Kormánya: Környezet és Energia Operatív program , 2007, Budapest, 4. oldal 11 Dr. Kalmár Ferenc: Geotermia, óra 4 perc 12
12 korlátozottan állnak a rendelkezésünkre. Ha a termálvízhasználatról beszélünk, akkor nem szabad elfeledkezni a környezet másodlagos szennyezésének a veszélyéről. Az utóbbi időszakban 12 javuló tendencia figyelhető meg hazánk környezeti állapotát illetően. Példának okáért a Balaton vízminősége javult az elmúlt időszakban. Jelentős előrelépést lehet megfigyelni a szennyvízkezelés és a hulladékgazdálkodás területén is, melyeknek a kiépítése az európai előírásoknak megfelelően történt. Azonban mind ez nem elegendő ig további fejlesztések szükségesek számos területen, mint a természetvédelem, a megújuló energiák, energiahatékonyság, fenntartható fogyasztás és termelés vagy az e-környezetvédelem. Fontos szembenézni bizonyos problémákkal is, mint a felszíni vizek minősége, a vízbázisvédelem és a környezet-egészségügy területén. Magyarország egyes területein a közműkiépítés sajnálatos módon hiányosnak mondható. Továbbá Magyarország egyes területein az urbanizáció és az egykori iparosítás környezeti károkat okoztak, ugyanis a városok mentén például rengeteg úthálózat, autópálya épült ki melyek magukkal vonták a közlekedési eredetű problémákat, a légszennyezést, zaj- és rezgésterhelést. Nagyon nagy gondot okoz a volt nehézipari, kitermelő-ipari és energetikai körzetek (közép-dunántúli ipari tengely, a Dunántúl Duna menti területei és Borsod-Abaúj- Zemplén megye iparvidékei) bizonyos területeinek kármentesítése. Mint már említettem Magyarország környezettudatosságán szintén van mit javítani, akár a termelési gyakorlatot, akár a lakossági magatartást nézzük. Az egy főre jutó energiafelhasználásunk ugyan alacsonynak mondható, ha az európai viszonylatot nézzük, de a GDP-arányos energiafelhasználás háromszorosa az EU- 15-ök átlagának. A lakosság és a közszféra energiahatékonysági mutatói kedvezőtlenek, így ezen a két területen szükség van az áttörésre, hogy az energiahatékonyság területén javulást lehessen elérni. Nagyobb odafigyelés szükség a megújuló energiaforrások területén is, ugyanis ezek jelenleg az összes energiaigénynek 3,6%-át elégítik ki. Egyelőre az imént említettekre való odafigyelésben még elmarad hazánk az egyes élenjáró országoktól, de még így is jobbnak mondható, mint az EU-15 átlagánál. Ennek ellenére szükség van további intézkedésekre, fejlesztésekre, valamint a szabályozó hatóságok bevonására is, hogy nagyobb eredményt tudjunk elérni és Magyarország minél gyorsabb ütemben tudjon felzárkózni a fejlettebb országokhoz. 12 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv - Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete Foglalkoztatás és növekedés, 2007, Budapest 13
13 5.3. Természeti értékeink 13 Az európai környezeti politika egyik központi kérdése a biológiai és táji sokféleség védelme, ami egyben a saját életfeltételeink megőrzését is jelenti, hiszen természeti, megújuló és nem megújuló erőforrásaink a megélhetést jelentik és felbecsülhetetlen értékeink, melyeket meg kell óvni. Egyedi jogszabállyal védett természeti területeink összesen 9%-ot tesznek ki Magyarország összterületéből. Évről évre egyre több olyan jogszabály lép életbe, mely a hazánkban élő növények, állatok védelmére irányul Magyarország környezeti elemzése valamint a környezet állapota A Környezet és Energia Operatív Program a középtávon szükséges fejlesztéseket tartalmazza. Ezért a helyzetelemzés feladata, hogy meghatározza a középtávon sürgető problémákat. Továbbá világosan kiderül belőle az is, hogy a környezeti problémák gazdasági, társadalmi és természeti gondokra vezethetők vissza. A KEOP vizsgálata szempontjából nagyon fontos megvizsgálni, mely tényezők befolyásolják leginkább hazánk környezeti tényezőit, hiszen megoldásokat csak ez alapján lehet kidolgozni. A KEOP is ezt a gondolatmenetet követte, mikor elkészítette a helyzetelemzést, éppen ezért nagyon fontos megvizsgálni az imént említett befolyásoló tényezőket, hogy megértsük a KEOP-ban foglalt fejlesztések céljait. Az elkövetkező pontokban sorra fogom venni azokat a tényezőket, melyek hatással vannak hazánk környezeti állapotára Kibocsátások Magyarországon a kibocsátásokat meglehetősen hátrányosan befolyásolja az a tény, hogy a háztartások száma évről-évre növekszik, ezáltal a tartós fogyasztási cikkek száma is rohamosan nő, melynek következménye az egyre növekvő erőforrás-használat. 13 A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv - Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete Foglalkoztatás és növekedés, 2007, Budapest 14
14 Hulladékgazdálkodás 14 A hulladékgazdálkodás nagyon fontos szempont, ha Magyarország környezeti állapotáról beszélünk. Abból kifolyólag, hogy Magyarország nem tudott lépést tartani az Európai Unió környezettudatos termelési és fogyasztási szokásainak elterjedésével, a települési szilárd hulladékok képződése és lerakása is növekedett. Ennek legfőbb oka a hulladékhasznosítás hiányos infrastruktúrája. Ennek ellenére vannak olyan területek, ahol kisebb fejlesztések, eredményeket már sikerült megvalósítani, elérni. A csomagolási hulladék ipari, nagykereskedelmi, valamint lakossági forrásokból származnak. Fontos megemlíteni, hogy a csomagolási hulladékra vonatkozó minimális 50%-os újrahasznosítási arány 2005-ben megvalósult a Hulladékgazdálkodási törvény (Hgt.) értelmében. A biológiailag lebomló szerves hulladék komposztálása komposztáló üzemekben valósul meg, melyeket már korábbi beruházások során kialakítottak. A komposzt értékesíthető része egyelőre nem okoz gondot, a nem értékesíthető részét pedig az önkormányzatok hulladéklerakó létesítményekben, valamint saját tulajdonukban lévő közcélú létesítményekben használják fel. A speciális hulladékáramokkal 15 kapcsolatban meg lehet állapítani, hogy sikerült bizonyos előrelépést elérni, ugyanis piaci eszközökkel és kormányrendeletekkel sikerült az fent említett hulladékok visszagyűjtése, visszavétele. A gyógyszerhulladékokat gyógyszertárakon keresztül gyűjtik össze, az elektronikai készülékeket, elemek akkumulátorokat pedig meghatározott helyeken visszaveszik, ezáltal csökkentve a szennyezést. A hulladék gumiabroncsok begyűjtése a termékdíjaknak köszönhetően az elvárt szinten vannak. Ezeket általában cementgyárakban energetikailag hasznosítják. Az állati eredetű hulladékok különleges bánásmódot igényelnek. Az építési és bontási hulladék kezelésében továbbra is arra kell törekedni, hogy minél kevesebb legyen az elhagyott hulladék. Az egészségügyi hulladékok kezelésében előrelépést jelent, hogy a lakosság ellátása során keletkezett hulladékokat korszerűsített kórházégetőkben semmisítik meg. További fejlődést jelent, hogy a dögtemetők és dögkutak rekultivációja elkezdődött. 14 Böröcz Helga: Hulladékgazdálkodási kézikönyv I., KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti, 2002, Budapest, oldal 15 Zimler Tamás: Hulladékgazdálkodás, Tertia Kiadó, 2003, Budapest, oldal 15
15 A veszélyes hulladékok begyűjtése hulladékudvarokban történik, melyek alkalmasak a szelektíven összegyűjtött hulladékok begyűjtésére. A települési hulladékkezelési rendszer nagy problémája, hogy korábban a lerakást helyezte előtérbe. Éppen ezért olyan projekteket készítettek elő, melyek segítségével előírásoknak megfelelő regionális telepeket lehet létrehozni, hogy a nem megfelelő lerakó kapacitásait helyettesítse. Jelenleg egyetlen településihulladék-égető üzemel az országban Települési szennyvizek A szennyvízkezelés csatornázás terén 2000 és 2004 között lehet megfigyelni nagyobb változásokat, ugyanis mind a csatornahálózat hossza, mind a szennyvízcsatornával rendelkező települések száma is növekedett. A közcsatornára kötött lakások száma szintén növekedett. Ezeknek a lakásoknak az aránya 2000-től mintegy évi 2,5%-ot növekedett, ami annyit jelent, hogy 2004-ben már a lakások 62,2%-a volt közcsatornára kötve, de területi eltérések megfigyelhetők, ha a növekedés mértékét és az ellátottságot is figyelembe vesszük. Az imént közölt 62,2%-os közcsatornára kötés koránt sem azt jelenti, hogy ebben nem kell fejlődni. Ezt a tényt az is alátámasztja, hogy 2004-ben Magyarországon közműolló még mindig meghaladta a 30 százalékpontot ben Magyarország településeinek csak 44,3%-a rendelkezett csatornával és az összegyűjtött szennyvíznek csupán 66,5%-a került a befogadókhoz, természetesen a tisztítás után, annak ellenére, hogy a tisztítók kapacitásának a kihasználtsága alacsony Levegőszennyezés 16 A levegőszennyezés területén az egyik legkomolyabb probléma, hogy a települések belterületein igen jelentősnek mondható a közlekedési eredetű terhelések, mint például a levegő-szennyezés, vagy a zaj. Megfigyelhető, hogy a közlekedési levegőszennyezés és az ehhez párosuló por-, és pollenterhelés következtében milyen nagy az agresszíven terjedő fajok száma. Az is szembeötlő, hogy milyen sok az allergiás megbetegedések száma és ez csak tovább növekszik. Ezt végiggondolva elgondolkodtató, hogy milyen komoly hatással lehet a levegő szennyezése az emberi egészségre és hogy ez milyen fontos megoldandó 16 OECD Környezetpolitikai Teljesítményértékelések - Magyarország, OECD,
16 probléma, hiszen 2004-es felmérések alapján a lakosság mintegy 20% érintett ebben a kérdésben. A közlekedés mellett az erőművi szektor az egyik legnagyobb szennyező. Megállapítható, hogy Magyarországon 2004-es átfogó felmérés alapján a hőerőművek a felelősek a szén-dioxid kibocsátás, mintegy 30%-áért, a nitrogén-dioxid 67%-áért, a kénkibocsátás 68%-áért. A veszélyes hulladékokat tekintve 8% köthető villamosenergia- és hőszektorhoz, ugyanis a villamosenergia-termelés körülbelül 61%-a fosszilis energiahordozókból és 39%-a atomenergiából származik. Az üvegházhatású gázok kibocsátása stagnál. Ezeknek az értékeknek a leszorítása szintén fontos feladat. A környezetvédelem szempontjából a Közép-magyarországi régió a legnehezebben kezelhető és a legszennyezettebb térség a budapesti agglomeráció miatt. A sűrűn lakottság és ennek hatására kialakuló zaj és légszennyezés következtében Budapesten és a nagyvárosokban a környezetvédelmi előírások nagy részét nem lehet betartani. A kisvárosok és falvak környezeti állapota általánosságban jónak mondható. Ez oda vezethető vissza, hogy ezek a települések viszonylag távol fekszenek egymástól és így a környezet terhelése, igénybevétele is kisebb. Magyarország levegőjének a szennyezettsége közepesnek mondható, ami azt jelenti, hogy néhány települést leszámítva a levegő megfelelő minőségű. Igaz, hogy a levegő szennyezettsége a települések nagy részén alacsony, de a légszennyezés által érintet lakosság aránya az össznépességhez viszonyítva magasnak mondható. Egyedül a nitrogéndioxid haladta meg 2004-ben olykor az egészségügyi határértéket. A szén-monoxid és a kén-dioxid értéke stagnált. Zajterhelések tekintetében azt állapították meg, hogy átlagosan a nappali 75dB (A) feletti zajterheléssel érintettek száma közel fő, a 65dB (A) feletti zajterheléssel érintettek száma pedig 1,9 millió fő. A zajterhelést valamelyest csökkenti az autók korszerűsödése, illetve bizonyos zajvédelmi módszerek alkalmazása, melyeket például az utak, autópályák építése során alkalmaznak. Ilyen például a fal- és növénysávok kiépítése Ivóvízminőség és ellátottság 17 Magyarország ivóvízkészletének 97%-a felszín alatti vizeken alapszik. A közüzemű vízellátást körülbelül 1600 üzemelő vízbázis látja el. Ezen kívül van még 75 olyan terület, 17 Szűcs Péter; Sallai Ferenc; Zákányi Balázs; Madarász Tamás: Vízkészletvédelem - A vízminőség-védelem aktuális kérdései, Bíbor kiadó, 2009, Budapest, oldal 17
17 melyek kedvező vízbeszerzési adottságokkal rendelkezik. Ezek egyben stratégiai tartalékot is jelentenek. Az üzemelő vízbázisok és a tartalék vízbázisok közül 600 természeti-földtani szempontból sérülékeny környezetben van. Hazánkban minden településen van közműves ivóvízellátás. A szolgáltatott ivóvíz minősége néhány paraméter esetében elmarad a hazai jogszabály előírásaitól, valamint az Európai Közösség (EK) irányelvben foglaltaktól. A vízellátás tekintetében a legnagyobb környezeti problémát az okozza, hogy a szennyezéssel érintett területek többsége lakott területek közelében vannak és a kiemelten érzékeny vízbázis védőterületen vannak Árvízi veszélyeztetés A klímaváltozás nagyon nagy befolyással van a hazai vizeink védelmére, hiszen ki vagyunk téve az időjárás változásának. Magyarország területének mintegy 23%-a veszélyeztetett területnek számít az árvizek tekintetében és mivel hazánk területének több mint a fele síkvidék, így a bel- és árvizekkel veszélyeztetett területek nagysága körülbelül Magyarország területének az 50%-a, melyek főként nagyobb folyóink mentén, a Kisalföld, Alföld mélyen fekvő részein találhatók. A fent említettek tudatában egyértelmű, hogy Magyarországon nagyon nagy szerepet kap az árvízvédelem, ennek egyetlen egy, ám annál fontosabb hiányossága van, mégpedig, hogy az árvízvédelmi fővédvonalak körülbelül 35%-a magassághiányos, vagyis nem felelnek meg a jelenlegi előírásoknak. Ráadásul előfordult, hogy gyakran olyan területeket telkesítettek, melyek ár- és belvízveszélyes területek voltak. Ennek a környezeti tényezőnek a figyelmen kívül hagyása is tovább nehezíti az ár- és belvizek elleni védekezést Vizeink állapota 18 Mivel Magyarország vízkészleteinek csaknem egésze külföldről származik, így ki vagyunk téve a szomszédos országokban tett beavatkozásoknak. A víz minőségének szempontjából a legnagyobb problémát a tápanyagterhelés okozza. A Velencei-tó ökológiai állapota például most már jónak mondható, akárcsak a Balatoné, de nagyon 18 Kriska György: Édesvizek és védelmük, Műszaki Könyvkiadó, 2003, Budapest, oldal 18
18 fontos a víztestek tápanyagtartalmának folyamatos vizsgálata, hogy ne boruljon fel az ökológiai egyensúly. A felszíni vizekről összességében megállapítható, hogy a folyók vízminősége jó, ami a nagy hígító kapacitás, valamint a szennyvíztisztítási programoknak is köszönhető, a kisvízfolyások állapota már kedvezőtlenebb, melynek oka, hogy a terhelés és az öntisztuló képesség nincs összhangban, a folyami fürdőhelyekről általában elmondható, hogy fürdésre alkalmatlanok a bakteriológia szennyezettség miatt. A felszín alatti vizek, mint már szó volt róla stratégiailag nagyon fontosak Magyarország számára. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a vízellátás során közel 95%- ban ezekre a vizekre támaszkodunk. Ez az arány európai viszonylatban igen magasnak mondható. A problémát az okozza, hogy ezeknek a felszín alatti vízkészleteinknek nagy része sérülékeny. A felszín közeli talajvizek általában véve szennyezettek. A szennyezés legfőbb okai a településekről származó szennyezése, a mezőgazdasági, vagy ipari tevékenységek következtében keletkezett szennyezések. A mezőgazdaság és a természetes növényzet szempontjából a felszínközeli vizeknek van a legnagyobb jelentősége. 6. Az operatív programok közötti forrásmegosztás terve 19 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján megvalósuló operatív programokra 2007 és 2013 között 2004-es árakon számolva 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult Magyarország az EU kohéziós politikájának keretében. Ezt az összeget magántőke és hazai társfinanszírozás is kiegészíti. Mindezen felül az Európai Halászati Alapból folyó áron 34,3 millió euró, a Vidékfejlesztés Alapból folyó áron 3,8 milliárd euró fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére. Az alább található ábrán található az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak a forrásmegoszlása. Ebből világosan látható, hogy az összes rendelkezésünkre álló forrás 16%-a fordítható a Környezet és Energia Operatív Program céljainak megvalósítására. 19 Csépe Norina: Pályázati feltételek, lehetőségek közfeladatok területén, különös tekintettel a közszolgáltatásokra KEOP, KvVM Fejlesztési Igazgatóság, 2009, Budapest, 1-6 oldal 19
19 1. sz. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak forrásmegoszlása (%) ÁROP 1% EKOP 2% TIOP 8% KEOP 16% TÁMOP 14% KMROP 7% ROPok 17% KözOP 25% GOP 10% Forrás: Csépe Norina: Pályázati feltételek, lehetőségek közfeladatok területén, különös tekintettel a közszolgáltatásokra KEOP, KvVM Fejlesztési Igazgatóság, 2009, Budapest A források elosztása során több főbb szempontot is figyelembe kellett venni. Ezek a szempontok a következők: Kohéziós Alap és a strukturális alapok felhasználására vonatkozó európai uniós szabályozás beavatkozási területek relatív súlya a kitűzött célok elérésében az Európai Unióhoz való csatlakozásunkból eredő fejlesztési kötelezettségeink a környezetvédelem és a közlekedés területén az ország egyes régióinak mérete és fejlettségi szintje egyes beavatkozási területeknek mekkora a forrásfelszívó képessége kormányprogramban meghatározott célok 7. KEOP általános bemutatása, célja 20 A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) az Európai Unió közötti költségvetési tervezési időszakra vonatkozó programja, mely egyike annak a hat operatív programnak, melyeknek az a célja, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 20 A Magyar Köztársaság Kormánya: Környezet és Energia Operatív program , 2007, Budapest 20
20 kitűzött horizontális politikai célokat megvalósítsák. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapvető része a környezetvédelem fejlesztése, valamint a fenntartható fejlődés elősegítése, így nem meglepő módon a Környezet és Energia Operatív Programban foglaltak is ezt a célt szolgálják. A KEOP négy stratégiai megfontolásból jött létre: A környezetvédelem erősítése révén, melynek alapja a környezet- és természetvédelem és vízügyi problémák megoldása, rövid és hosszú távon is javulna az életminőség. A környezeti infrastrukturális fejlesztések során figyelembe kell venni bizonyos környezetvédelmi tényezőket, aminek a segítségével létrejönne a gazdaság átalakulásához, valamint a területi kohézióhoz szükséges feltételek. A természeti erőforrásokkal való jobb, takarékosabb gazdálkodás a fenntartható fejlődés irányába terel, és az ország versenyképességét is javítja. A fent felsoroltak területenkénti megvalósítása elősegíti a régiók, hátrányos helyzetű térségek természeti és kulturális örökségeinek a védelmét, fejlesztését és a gazdásban való fokozottabb részvételre is lehetőséget ad. A Környezet és Energia Operatív Programban megfogalmazott fejlesztések összességében megalapozzák és elősegítik Magyarország gazdaságának a versenyképességét, a társadalmi jólétének a növekedését, ugyanis az emberi életminőség javításának egyik alapfeltétele, hogy a bennünket körülvevő környezeti és természeti rendszereket megóvjuk és a fejlesztések során is körültekintőek legyünk. A KEOP-ban megfogalmazott fejlesztések célja tehát az, hogy mérsékelje Magyarország környezeti problémáit, és ezzel javítsa az életminőséget, valamint a gazdaságot is rávezesse arra, hogy minél jobban alkalmazkodjon a környezeti folyamatokhoz. A as Környezet és Energia Operatív Program kidolgozásakor nagyon fontos szempont volt egy olyan program kidolgozása, amely Magyarország előző pontokban említett gyengeségeire ráerősít és elősegíti a fejlődést, változást. Ez nemcsak azért fontos, mert az Európai Unió folyamatosan elvárásokat támaszt elénk a környezetvédelemmel kapcsolatban, hanem saját jövőnk megalapozásának elengedhetetlen feltétele is egyben. 21
KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei
KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenKörnyezet és Energia Operatív Program
Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenUniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei
Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenLIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság
LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság Hazai és EU stratégiai háttér sikeres projekttémák 2018. március 20. Hazai stratégiai háttér Nemzeti Környezetvédelmi Program (2015-2020) Fenntartható Fejlődés
Részletesebben7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)
7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,
RészletesebbenA környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál
A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE
ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE Célok a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009ig, 50%-ának hasznosítása 2013 végéig a lerakott hulladék biológiailag
RészletesebbenA KEOP pályázati rendszere 2007-2013
A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000
Részletesebbenés s Energetika Operatív v Program (KEOP)
Felszín n alatti vizeket érintő fejlesztések, sek, beruházások Környezeti és s Energetika Operatív v Program (KEOP) 2007-2013 2013 közöttk Huszár Hajnalka KvVM Víz Keretirányelv Főosztály Budapest, 2007.
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
Részletesebben2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai
2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenA KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár
A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenKEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető
KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási
RészletesebbenA hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP
A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható
RészletesebbenKörnyezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban
Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
RészletesebbenFenntarthatóság biztosítása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban Hevesi Zoltán Ajtony
Fenntarthatóság biztosítása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Az
RészletesebbenSZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenA Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági
RészletesebbenVasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete
Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenTelepülési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.
Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable
RészletesebbenXVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA
XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenMarton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály
Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása
RészletesebbenA BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást
RészletesebbenTerv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség
RészletesebbenA víz stratégiai jelentőségű erőforrás
soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenHazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenA környezetjog szabályozása
Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenPEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.
PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs
RészletesebbenPEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER
PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település
RészletesebbenRegionális Operatív Programok
Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés
Részletesebben- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -
- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési
RészletesebbenA szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések
A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenŐri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.
Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű
RészletesebbenÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében
ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,
RészletesebbenKörnyezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30
JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 2011. TÉMAKÖR: 1 / 30 Hulladékgazdálkodás Levegővédelem Termékdíj Természetvédelem Vízvédelem, vízgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem 2 / 30 TÖRVÉNYEK
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenNONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA
NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenA vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit
A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások
RészletesebbenA Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A Széchenyi Programiroda tevékenységei Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 EU-s forrásfelhasználás növelése Aktuális pályázati kiírások megismertetése, pályázók körének
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenHorizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)
A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti
RészletesebbenA körforgásos gazdaság hazai kihívásai
A körforgásos gazdaság hazai kihívásai László Tibor Zoltán Főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztály Gazdasági szervezetek környezetvédelmi feldatai körforgásos
RészletesebbenA NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata
A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból
RészletesebbenA KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál
A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál Ezért az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy intézkedéseket
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenNatura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból
Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi
RészletesebbenTelepülési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0
KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenKÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.
/ 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenÁltalános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról
1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,
RészletesebbenA SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenA programozási időszak ivóvízminőség-javító és szennyvíztisztító beruházásai és az eddig elért eredmények
A 2014-2020 programozási időszak ivóvízminőség-javító és szennyvíztisztító beruházásai és az eddig elért eredmények Dr. Makai Martina zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért
Részletesebben- A környezetvédelem alapjai -
Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
Részletesebben8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
Részletesebben