Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem

Átírás

1 KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL A katasztrófák és konfliktusok áldozatainak megsegítése és a veszélyben lévő emberek védelme Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem Az európai humanitárius segítségnyújtás ezrek és ezrek életét teszi jobbá. Ezek az emberek tudják: Európa erőteljesen síkra száll azokért az egyetemes értékekért, melyek elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy egy jobb világban élhessünk. Krisztalina Georgieva, a nemzetközi együttműködésért, a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős uniós biztos

2 TARTALOMJEGYZÉK KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Ez a tájékoztató füzet a Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról című sorozat része. A sorozat azt hivatott elmagyarázni, mit tesz az EU azokon a területeken, ahol hatáskörrel rendelkezik, miért van szükség arra, hogy intézkedjen, és munkája milyen eredménnyel jár. A rendelkezésre álló ismertetőket a következő internetcímen lehet elolvasni és letölteni: Miért van szükség humanitárius segítségnyújtással és polgári védelemmel kapcsolatos szakpolitikára uniós szinten? az EU az emberi életek megmentéséért és a szenvedés enyhítéséért... 3 Az uniós fellépés jellemzői szükségletalapú megközelítés... 7 Mit tesz az EU? a vállalt kötelezettségek teljesítése...10 Merre tovább? a szükséget szenvedők megsegítéséért...15 További információk...16 Hogyan működik az Európai Unió? Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Belső piac Bővítési politika Csalás elleni küzdelem Digitális menetrend és információs társadalom Egészségpolitika Éghajlat-politika Élelmiszer-biztonsági politika Energiapolitika Fejlesztési és együttműködési politika Foglalkoztatási és szociális politika Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Halászati és tengerpolitika Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem Jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság Kereskedelempolitika Költségvetés Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika Migrációs és menekültügyi politika Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról: Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Kiadványok B-1049 Brüsszel BELGIUM A kézirat frissítve: február A borítón és a 2. oldalon látható fénykép: Jupiterimages 16 o ,7 cm ISBN doi: /31410 Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 Európai Unió, 2014 A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon másolható. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.

3 H u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t á s é s p o l g á r i v é d e l e m 3 Miért van szükség humanitárius segítségnyújtással és polgári védelemmel kapcsolatos szakpolitikára uniós szinten? Az EU az emberi életek megmentéséért és a szenvedés enyhítéséért A televíziós híradások hétről hétre konfliktusokról és katasztrófákról számolnak be, s ugyanezek a képek köszönnek vissza az újságok címoldaláról. Az EU a lehető leggyorsabban a rászorulók segítségére siet. A Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (ECHO) az a szervezeti egység az Európai Bizottságon belül, melynek révén az Európai Unió világszerte segítséget nyújt a természeti katasztrófák és a konfliktusok áldozatainak, és erőfeszítéseket tesz a humanitárius válsághelyzetek megelőzéséért. Ezek a törekvések szerves részét képezik az EU tevékenységének. Az uniós alapértékekkel a szolidaritással, az emberi méltóság tiszteletével, az egyenlőséggel és a toleranciával összhangban az EU azon munkálkodik, hogy oltalmazza az emberek életét, enyhítse, illetve megakadályozza a szenvedést, és védelmezze az érintettek emberi méltóságát. Az Unió világszerte jelen van a válságövezetekben, így például Szíriában, Afganisztánban, a megszállt palesztin területeken, a Száhil övben és Afrika sok más részén, továbbá Közép- és Dél-Amerikában, valamint Délkelet- Ázsiában. Ezen túlmenően segélyezési műveleteket hajt végre olyan területeken, amelyeket konfliktus utáni instabilitás jellemez, illetve amelyek régóta válsággal küzdenek, és emiatt kikerültek a világ érdeklődésének középpontjából. A világ legkiszolgáltatottabb népcsoportjainak megsegítése a nemzetközi közösség erkölcsi kötelessége, az Európai Bizottság pedig már régen elkötelezte magát amellett, hogy segítséget nyújt a katasztrófák és konfliktusok áldozatainak. Az ECHO, a Bizottság humanitárius segítségnyújtással foglalkozó szervezeti egysége közvetlenül segíti a rászorulókat, állampolgárságukra, illetve vallási, nemi és etnikai hovatartozásukra való tekintet nélkül. javítsa a katasztrófákra való felkészülést pl. korai előrejelző rendszerek és más eszközök kifejlesztése révén; a veszélyhelyzeti műveletek lezárultával zökkenőmentes átmenetet biztosítson azáltal, hogy megfelelő stratégiákat dolgoz ki a válságkezelő intézkedések leépítésére; erősítse a lakosság általános ellenálló képességét többek között a vészhelyzeti segítségnyújtás és a hosszabb távú újjáépítést és fejlesztést szolgáló eszközök kombinációja révén. Az EU uniós polgári védelmi mechanizmust léptetett életbe, mely abban hivatott segíteni az országokat, hogy megelőzzék a katasztrófák kialakulását, felkészüljenek a szükséghelyzetekre, és összevonják azokat az erőforrásaikat, melyeket a katasztrófasújtott országok rendelkezésére tudnak bocsátani. Az uniós humanitárius segítségnyújtás az Európai Unión kívül fekvő országok megsegítését célozza, a polgári védelmi mechanizmus viszont az Unión belüli és kívüli veszélyhelyzetekben egyaránt mozgósítható. A mechanizmus azt szolgálja, hogy az EU és a tagországok között elmélyüljön az együttműködés a polgári védelem terén. Az eljárás azáltal segíti a nemzeti, regionális és helyi szinten tett tagállami erőfeszítéseket, hogy hatékony eszköztárat bocsát a tagországok rendelkezésére, melynek birtokában könnyebben előzhetik meg, illetve háríthatják el a természeti Az Európai Bizottság tevékenysége nem korlátozódik a közvetlen következmények kezelésére, hanem a katasztrófák elleni küzdelem összes szakaszát átíveli, a megelőzéstől kezdve a felkészülésen és a katasztrófaelhárításon át az újjáépítésig. Az uniós intézmény a katasztrófaelhárítás mellett tehát egy sor egyéb tevékenységet is végez annak érdekében, hogy: csökkentse a katasztrófák kialakulásának kockázatát pl. azáltal, hogy stratégiákat dolgoz ki és alkalmaz az éghajlatváltozás mérséklése céljából; ACTED Az EU 1996 óta nyújt humanitárius segítséget Indiának

4 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 4 és az ember által okozott katasztrófákat, és eredményesebben készülhetnek fel rájuk. Együttes erővel sokat tehetünk a rászorulók megsegítéséért A humanitárius segélyezés terén au Európai Unió az egyik legnagyobb adományozó a világon. A humanitárius segélyek óriási hatást gyakorolnak az érintett területekre és az ottani lakosság életére. Ha csak a 2012-es évre vonatkozó adatokat nézzük, azt találjuk, hogy az EU 122 millió embernek nyújtott segítséget több mint 90, az Európai Unió határain kívül fekvő országban. A humanitárius segélyezés céljára az EU évente több mint 1 milliárd eurót fordít. Ez az összeg csupán töredéke az uniós összkiadásoknak az éves uniós költségvetés kevesebb mint 1%-a, azonban az európai szinten megvalósuló koordináció hatékonyságának köszönhetően nagymértékben hozzájárul a válsághelyzetben élő emberek szükségleteinek kielégítéséhez. A humanitárius segítség ténylegesen javít a rászorulók helyzetén. Így volt ez akkor is, amikor az EU a 2010-es haiti földrengést követően segítséget nyújtott a szigetország stabilizációjához, amikor a 2011-es líbiai konfliktus kitörése után tevékenyen fellépett a polgári lakosság védelméért, és amikor a Száhil övben 2012-ben pusztító éhínség idején milliókat mentett meg az éhezéstől, de példaként említhetők azok az aktuális törekvések is, melyek révén az Unió a véres konfliktus elől hazáját hátrahagyó több százezer szíriai menekültnek igyekszik segíteni. Napjainkban számos globális fenyegetéssel kell szembenéznünk. Ha meg akarunk felelni az új kihívásoknak, elengedhetetlenül fontos, hogy folyamatosan alkalmazkodjunk a változó körülményekhez. A katasztrófaelhárítás hatékonyságának javítása érdekében az EU 2010-ben egyetlen főigazgatóság hatáskörébe utalta a humanitárius segítségnyújtással és a polgári védelemmel kapcsolatos feladatokat. Ugyanebben az évben első alkalommal nevezett ki nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztost Krisztalina Georgieva személyében. A szakpolitikai keretrendszer ésszerűsítésének köszönhetően az EU hatékonyabban tudja összehangolni a válaszintézkedéseket és felhasználni a rendelkezésére álló erőforrásokat. A szolidaritás összeköt Egy 2012-ben elvégzett felmérés szerint 10 uniós polgárból 9 helyesli, hogy az EU pénzt fordít a humanitárius segélyezés finanszírozására. Ez az arány a gazdasági válság ellenére emelkedő tendenciát mutat a korábbi évekhez képest, ami arra utal, hogy az európai polgárok elkötelezetten támogatják a humanitárius segítségnyújtás ügyét. Több mint 80%-uk úgy véli, hogy a polgári védelem területén megvalósuló összehangolt uniós intézkedések hatékonyabbak, mint az egyes országok által külön-külön tett lépések. Az Európai Unió és tagállamai közösen tartoznak felelősséggel azért, hogy humanitárius segítséget nyújtsanak, melyet nemzetközi és helyi szereplőkkel együttműködve juttatnak el a rászorulókhoz. A polgári védelem terén az EU feladata az, hogy az uniós tagországok tevékenységét támogassa, összehangolja és kiegészítse. Koordinációs tevékenysége révén az Unió képes arra, hogy jobban áttekintse a helyzetet, és hogy közös irányítás alá vonja az egyes szereplők által biztosított szakértői és egyéb erőforrásokat. Ennek köszönhetően eredményesebbé vált a segítségnyújtás, és azt is könnyebb biztosítani, hogy a válságkezelés terén végzett munka minden esetben magas színvonalon menjen végbe. Mindez szerepet játszik abban, hogy az EU a minden korábbinál pusztítóbb válságok kirobbanásakor is hatékonyan tud segítséget nyújtani. Példaként említhető az EU fellépése a monszunesők által okozott 2010-es pakisztáni áradások idején. Annak érdekében, hogy a katasztrófák hosszabb távon jelentkező hatásait kezelni lehessen, és hogy javítani lehessen a megelőzést és a felkészülést, a humanitárius segítségnyújtásnak és a válságkezelésnek együtt kell járnia más területeken végzett egyéb tevékenységekkel, ideértve a fejlesztési együttműködést és a környezetvédelmet is. Ennek a követelménynek csak akkor lehet megfelelni, ha az egyes tevékenységeket uniós szinten koordinálják. Európai Unió Ez a burundi család az EU visszatelepítési támogatásának köszönhetően visszatérhetett lakhelyére, melyet korábban elhagyni kényszerült

5 H u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t á s é s p o l g á r i v é d e l e m 5 Miért kell elérni, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek jobban meg tudjanak birkózni a nehézségekkel? Minden évben több millió embert sújtanak áradások, szárazságok, földcsuszamlások, ciklonok, földrengések, szökőárak, erdőtüzek és más csapások. Becslések szerint a közvetlenül vagy közvetve természeti katasztrófák számlájára írható halálesetek 97%-a a fejlődő országokban következik be, és ezekben az országokban vesztik el a legtöbben a megélhetésüket természeti csapások következtében. Ha csak az afrikai kontinenst vesszük alapul, a 2010 óta kirobbant válságok, melyek újra és újra felütik a fejüket, 31 millió embernek okoztak szenvedést az Afrika szarva néven ismert térségben és a Száhil övben. Ezért fenntartható szakpolitikai eszközökkel arra kell törekedni, hogy a fejlődő világban élő, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek ellenálló képességét növeljük, elősegítve, hogy hatékonyabban tudjanak védekezni a katasztrófák ellen, és jobban meg tudjanak birkózni azok hatásaival. Hogyan segít az EU? A katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség erősítése olyan feladat, amely a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési segélyezés határmezsgyéjén fekszik. Erre való tekintettel az Európai Bizottság 2012-ben szakpolitikai javaslatot terjesztett az Európai Parlament és a Tanács elé arról, hogyan kell az uniós fejlesztési segélyezést és humanitárius segítségnyújtást annak az igénynek megfelelően átalakítani, hogy javuljon a katasztrófa sújtotta területek lakosságának ellenálló képessége, és mérséklődjön kiszolgáltatottságuk. A javaslat 10 lépést vázol fel. Ezek között szerepel például annak támogatása, hogy a katasztrófáknak leginkább kitett országok dolgozzanak ki katasztrófavédelmi terveket, léptessenek életbe nemzeti stratégiákat az alkalmazkodási képesség javítása céljából, valamint építsenek ki korai előrejelzést biztosító rendszereket. A javaslat azt is szorgalmazza, hogy a kockázatkezelés terén a biztosítási ágazat közreműködésével új, innovatív szemléletmód honosodjon meg. Az új szakpolitika azokra az ígéretes eredményekre épít, melyek a Száhil övben és az Afrika szarva néven ismert térségben születtek az ott szárazság következtében kialakult válsághelyzetre válaszul hozott, az ellenálló képesség javítására irányuló európai bizottsági kezdeményezéseknek köszönhetően. Ezek a kezdeményezések (AGIR Sahel és SHARE) azt célozzák, hogy megszakadjon a szárazság, az éhínség és a szegénység között kirajzolódó ördögi kör. Ennek érdekében azonosítják, mely pontokon lehet szinergiát létrehozni a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési támogatás között, és javítják a két szakpolitikai terület közötti koordinációt. A Bizottság a tervek szerint 270 millió eurót fordít majd 2012 és 2013 között a SHARE azaz az Afrika szarva térség rezilienciájának javítását szolgáló kezdeményezésre. Az AGIR Sahel kezdeményezés (a Száhil öv rezilienciájáért létrehozott globális szövetség) nem kevesebbre törekszik, mint hogy a következő három év folyamán 750 millió eurót mobilizáljon a Száhil öv ellenálló képességének fokozására. Az Európai Bizottság által az ellenálló képesség javítása érdekében tett törekvéseknek köszönhetően a jövőben több ember életét lehet majd megmenteni, javulni fog a költséghatékonyság, és csökkenni fog a szegénység. Mindez növelni fogja a segélyezés hatásfokát, és elősegíti a fenntartható fejlődést. Európai Unió Vanuatun a gyerekek is segítenek annak a modellnek a megépítésében, mely az életükre legnagyobb veszélyt jelentő Gharat-vulkánt hivatott ábrázolni Együttes fellépés a súlyosbodó fenyegetésekkel szemben Évről évre egyre több humanitárius szükséghelyzet alakul ki világszerte, ráadásul egyre súlyosabb veszélyhelyzetekről van szó. Ha csak a természeti katasztrófákat nézzük, akkor is emelkedő tendenciát tapasztalunk: számuk 1975-ben 78 volt, 2010-ben pedig megközelítette a 400-at. Ennek a jelenségnek

6 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 6 sok oka van. Kialakulásáért mindenekelőtt az éghajlatváltozást, a természeti erőforrások kizsákmányolását okozó népességnövekedést, valamint az urbanizációt, az ipari tevékenységeket és a környezetkárosítást lehet együttesen felelőssé tenni. Ezenkívül kihívást jelent az is, hogy növekszik azoknak az instabil államoknak a száma, ahol bármikor polgárháború robbanhat ki, és egyre nagyobb mértékben kell számolni terroristatámadások veszélyével is. Az EU arra törekszik, hogy az aktuális körülményekhez igazítsa vészhelyzeti válaszintézkedéseit. Erre azért van szükség, mert a válság sújtotta országok eltérő fejlődési szinten állnak, és mert a pénzügyi válság miatt kevesebb forrás áll az EU rendelkezésére óta az Unió számos alkalommal bizonyságot tett arról, hogy képes megfelelni a humanitárius segítségnyújtás terén jelentkező új kihívásoknak. Az EU humanitárius szerepvállalása az 1992-es jugoszláv háború idején volt a legnagyobb humanitárius segítségnyújtási intervenció, amit nemzetközi szervezet valaha is végrehajtott egyetlen ország határain belül. A évi indiai-óceáni szökőár utáni művelet volt a legnagyobb az ilyen jellegű erőfeszítések sorában azóta, hogy az EU 2001-ben bevezette az uniós polgári védelmi mechanizmust. Természeti katasztrófák szempontjából a 2010-es év bizonyult a legrosszabbnak az elmúlt évtizedek során, ezért az Uniónak részben a sürgősségisegélytartalékokhoz is hozzá kellett nyúlnia a megfelelő válaszlépések biztosításához. Ez a tendencia 2011-ben és 2012-ben folytatódott. Annak érdekében, hogy lépést tartson a változásokkal, az Európai Unió folyamatosan bővíti és az aktuális szükségletekhez igazítja a humanitárius segítségnyújtás célját szolgáló uniós képességeket. Az éghajlatváltozással kapcsolatos katasztrófák hatásának enyhítése Vanuatu esete Vanuatu, a csendes-óceáni szigetország egyike a világ legkevésbé fejlett térségeinek. Az éghajlatváltozás következtében a természeti katasztrófák pl. a ciklonok és az áradások a korábbinál nagyobb veszélyt jelentenek az itt élőkre. Az EU kockázatértékelés, vészhelyzeti tervezés és ciklonok idején használható menedékhelyek építése révén segítséget nyújt a helyi közösségek számára, hogy jobban fel tudjanak készülni az esetleges katasztrófákra, és meg tudjanak birkózni azok következményeivel és 2012 között az Unió összesen 4,3 millió eurót biztosított a katasztrófákra való felkészülés céljára, és 2,3 millió eurót fordított a természeti katasztrófák által sújtott helyi közösségek megsegítésére a Csendes-óceán nyugati térségében. A katasztrófák előfordulásának és áldozatainak vonatkozásában megfigyelt tendenciák 700 Áldozatok (millió fő)* A nyilvántartott katasztrófák száma A nyilvántartott áldozatok száma (millió fő)* A nyilvántartott katasztrófák száma *Áldozatok: a halálos áldozatok és az érintettek száma összesen. Forrás: Katasztrófaepidemiológiai Kutatóközpont (CRED).

7 H u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t á s é s p o l g á r i v é d e l e m 7 Az uniós fellépés jellemzői Szükségletalapú megközelítés Az Európai Unió hatékony stratégiákat léptetett életbe, hogy az európai adófizetők befizetései világszerte azoknak a megsegítését szolgálják, akik a legnagyobb szükséget szenvedik. Annak érdekében, hogy a segítség mindig eljusson a kellő időben a kellő helyre, a finanszírozási döntések meghozatala előtt az EU minden esetben felméri a szükségleteket. A felmérés hatékonyságának biztosítása céljából az Unió több különböző eszközt fejlesztett ki. A humanitárius szükségletek jellegének megállapítása érdekében kritériumokat határozott meg, melyek révén azonosítani lehet a válsághelyzeteket, és megállapítható, hogy a katasztrófa nagyságrendjének és az érintett ország(ok), illetve régió(k) sajátos helyzetének függvényében mire terjedjen ki a támogatás. Az EU kiemelt figyelmet fordít azokra a válsághelyzetekre, amelyek iránt megcsappant a nemzetközi média szereplőinek és a világ adományozóinak érdeklődése, és amelyek kezelése ennek ellenére továbbra is számottevő segítséget igényel. Az Unió célzottan méri fel az ezeken az elfeledett válságterületeken jelentkező szükségleteket, hogy meghatározza a segítségnyújtás paramétereit, és végrehajtsa a megfelelő intézkedéseket. Segítség ahol és amikor arra szükség van A humanitárius segítségnyújtási és a polgári védelmi műveletekre lényegükből adódóan szinte mindig szélsőséges körülmények között kerül sor: a segítséget hozzá kell igazítani a rászorulók sajátos szükségleteihez, és gyorsan el kell juttatni hozzájuk, miközben logisztikai és biztonsági akadályok miatt a válsághelyzeti területek megközelítése az esetek többségében nem könnyű vállalkozás. Ennek az összetett feladatnak az ellátása érdekében az Európai Unió több olyan rendszert is életbe léptetett, amely a nyomon követést és az intézkedések összehangolását szolgálja. Az Unió szakosodott humanitárius segítségnyújtási irodákból álló globális hálózatot épített ki. Válsághelyzetekben ezek a helyi irodák technikai segítséget nyújtanak az uniós finanszírozású műveletekhez, nyomon követik azok végrehajtását, és helyi szinten segítik az adományozói tevékenység összehangolását. Ezen túlmenően az intervenciós stratégiák és szakpolitikák kialakításában is részt vesznek ben világszerte 145 szakértő és 293 helyi alkalmazott dolgozott a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága által működtetett 44 helyi irodában. A közvetlenül a helyszínen végzett humanitárius intervenció helyett az Európai Unió az esetek többségében azáltal segít, hogy finanszírozást nyújt partnerszervezeteinek. Ezek közé szakosított ENSZ-intézmények, civilszervezetek, tagállami ügynökségek, valamint nemzetközi szervezetek tartoznak, pl. a Vöröskereszt, illetve a Vöröskereszt és a Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége. Az ECHO partnerszervezeteinek száma hozzávetőleg 200-ra tehető. A partnerek javaslatokat nyújtanak be a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságához, amelyekben felvázolják, hogyan kívánnak gondoskodni a katasztrófasújtott területek lakosságának szükségleteiről. Az ECHO a javaslatok alapján dönt a tevékenységek finanszírozásáról. Az EU több mechanizmust is életbe léptetett abból a célból, hogy összehangolja a saját adományozó tevékenységét az uniós tagországok és a humanitárius segítségnyújtás terén tevékeny többi szereplő által közvetlenül biztosított finanszírozással. Tekintettel arra, hogy a humanitárius szükségletek nagyobb ütemben növekednek, mint ahogy az erőforrások előteremtésére mód van, az EU segítségnyújtási önkéntesszolgálatot hozott létre a már létező programok támogatása és kiegészítése céljából. Közös alapértékek Az EU humanitárius segítségnyújtás terén tevékeny partnerszervezeteinek tiszteletben kell tartaniuk azokat az alapelveket, amelyek az Unió összes tevékenysége esetében irányadóak: Emberiesség: az emberi szenvedést mindenhol orvosolni kell, különösen a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő társadalmi csoportok esetében. Semlegesség: a segítségnyújtás során egyik féllel szemben sem szabad részlehajlónak lenni. Pártatlanság: kizárólag rászorultsági szempontok alapján, megkülönböztetésmentes módon szabad segítséget nyújtani. Függetlenség: a humanitárius segítségnyújtás kizárólagos célja az emberi szenvedés enyhítése; a segítségnyújtás nem szolgálhat politikai, gazdasági vagy katonai célokat.

8 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 8 A munka frontján Katasztrófahelyzetben az EU arra törekszik, hogy gondoskodjon az áldozatok alapszükségleteiről, és védelmezze megélhetésüket. Az általa finanszírozott humanitárius segítség az adott katasztrófahelyzet jellegének és az aktuális körülményeknek a függvényében több különböző formát ölthet. Az élelmezési segély gyűjtőfogalom. Magában foglalja sürgősségi élelmiszersegélyek eljuttatását a katasztrófa sújtotta területen élő emberekhez, az élelmezési célokat szolgáló készpénzt és utalványt, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mezőgazdasági termelőknek juttatott vetőmagot és műtrágyát, és idetartoznak a súlyosan alultáplált gyermekek részére biztosított speciális élelmiszertermékek is. Egészségügyi segítségnyújtás alatt a járványmegelőzést szolgáló védőoltási programokat, a sérültek ellátását, valamint alapellátást nyújtó klinikák létrehozását értjük. A segélyszolgáltatások keretében a segítségnyújtók a fentieken túlmenően arról is gondoskodnak, hogy a rászorultak különösen a legkiszolgáltatottabb csoportok, pl. a várandós nők és a gyermekek számára rendelkezésre álljanak gyógyszerek, kórházi berendezések, képzett egészségügyi szakemberek és a legalapvetőbb egészségügyi ellátások. A vízellátás (tiszta ivóvíz) és a megfelelő higiéniai feltételek (csatornázás) biztosítása a járványmegelőzés miatt a legfontosabb feladatok közé tartozik a katasztrófasújtott területeken. A segítségnyújtási tevékenységek körébe A humanitárius segítségnyújtás céljára biztosított uniós források 2012-ben (millió euró) Régió/Ország Összeg % Afrika Szudán és Csád 207 Közép-Afrika 92 Afrika szarva 162 Dél-Afrika és az Indiai-óceán térsége 32 Nyugat-Afrika 188 Közel-Kelet és a Földközi-tenger térsége Közel-Kelet 255 Földközi-tengeri térség 10 Ázsia és a Csendes-óceán térsége Közép- és Délnyugat-Ázsia 110 Közép- és Dél-Ázsia 32 Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceán térsége 56 Latin-Amerika és a Karib-tenger térsége 68 5 Latin-Amerika 30 Karib-térség 38 Globális katasztrófák 19 1 Polgári védelem 27 2 Az Európai Unión belül 21 Az Európai Unión kívül 6 Globális segítségnyújtás és támogatás 86 6 ÖSSZESEN tartozik egyebek mellett a kútfúrás, a latrinaépítés, a vízvezetékek lefektetése, a szennyvízkezelés és a higiéniai oktatás, hogy csak néhány példát említsünk. Az, akinek háza megsemmisült a katasztrófában, sátort vagy műanyag ponyvát kap, vagy más módon gondoskodnak arról, hogy fedél legyen a feje felett. A rendkívüli szükségintézkedések közé sorolható az infrastruktúra javítása, az aknamentesítés, a pszichológiai támogatás és az oktatás is. A szükséghelyzetekben végrehajtott műveletek közül sok arra hivatott felkészíteni a helyi lakosokat, hogyan birkózzanak meg a katasztrófa következményeivel, illetve hogyan érjék el, hogy a jövőben esetlegesen bekövetkező katasztrófák kevésbé pusztító hatást gyakoroljanak közösségükre. A katasztrófákra való felkészülés javítása világszerte a DIPECHO program Azokban az esetekben, amikor a lakosságra leselkedő veszélyeket nem lehet előre látni, és a katasztrófa bekövetkezését nem lehet megakadályozni, a felkészülés javítása és a megfelelő válaszmechanizmusok életbe léptetése révén sokszor csökkenteni lehet az áldozatok számát és a pusztítás mértékét. Ezt hivatott elősegíteni az Európai Unió katasztrófakészültségi programja, a DIPECHO. A DIPECHO-projektek középpontjában a képzés, a kapacitásépítés, a figyelemfelkeltés és tájékoztatás, a korai előrejelző rendszerek kiépítése és továbbfejlesztése, valamint a készenléti tervezés áll. A projektek keretében olyan intézkedések megvalósítására kerül sor, melyek a felkészülést szolgálják, s amelyeket egyszerűségüknél fogva a helyi lakosság maga is végre tud hajtani. Az esetek túlnyomó többségében a helyi lakosok tevékenyen hozzájárulnak a DIPECHO tevékenységéhez. A projekteket európai hátterű segélyszervezetek, valamint ENSZ-intézmények hajtják végre, a helyi civilszervezetekkel és hatóságokkal együttműködésben. A DIPECHO program nyolc, katasztrófák által gyakran sújtott régióban fejti ki a tevékenységét. A következő térségekről van szó: Karib-térség, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Közép-Ázsia, Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délkelet-Afrika, valamint az Indiai-óceán és a Csendes-óceán délnyugati régiója. Forrás: Európai Bizottság.

9 H u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t á s é s p o l g á r i v é d e l e m 9 Együttes erővel az Európai Unión belüli és kívüli válságok megoldásáért Az uniós polgári védelmi mechanizmus a megelőzéstől a katasztrófaelhárításig a katasztrófák elleni küzdelem összes szakaszát átíveli. A mechanizmusban jelenleg 32 ország vesz részt: a 28 EU-tagország, valamint Izland, Liechtenstein, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Norvégia. Katasztrófa esetén az Európai Unión belüli és kívüli országok közül bármelyik segítséget kérhet a polgári védelmi mechanizmus révén, ha egyedül nem képes megbirkózni a nehézségekkel. A katasztrófahelyzetek közé tartoznak az áradások, az erdőtüzek, a földrengések, a viharok és szökőárak, továbbá a terrorcselekmények, az ipari és sugárbalesetek, valamint a tengeri szennyezések és más környezeti katasztrófák. Amikor a katasztrófasújtott ország segítséget kér, az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központ (European Emergency Response Centre, ERCC) közvetíti a polgári védelmi mechanizmusban részt vevő összes ország felé, milyen konkrét szükségletekkel kapcsolatos a kérés. A megkeresésre válaszul a részt vevő országok felajánlják, hogy szakértők kiküldésével és természetbeni segítséget nyújtva támogatják a helyszínen folyó veszélyhelyzeti műveleteket. A támogatás többek között kutató-mentőcsapatok kiküldése, orvosi ellátóhelyek létrehozása, valamint víztisztító egységek és nagy teljesítményű szivattyúk üzembe helyezése révén valósulhat meg. Az ERCC segíti az európai válaszintézkedések összehangolását: egymáshoz rendeli a beérkező kéréseket és felajánlásokat, megkönnyíti a szakemberek és az eszközök helyszínre szállítását, s ennek költségeiből is gyakran részt vállal, továbbá szükség esetén szakértőket küld ki a helyzet nyomon követése céljából. A központ a nap 24 órájában, a hét minden napján elérhető segélyhívó vonalat üzemeltet. Az uniós polgári védelmi mechanizmus a részt vevő országok katasztrófákra való felkészülését is javítja például képzési programok, gyakorlatok és a nemzeti szakértők közötti csereprogramok révén. Ezek a kezdeményezések mind tanulási lehetőségeket biztosítanak a részt vevő országok polgári védelemmel foglalkozó szakemberei számára. Felgyorsítják és összehangoltabbá teszik a polgári védelmi segítségnyújtást célzó műveleteket, illetve ösztönzik az ismeretek átadását és a hálózatépítést. A mechanizmus a megelőzést és a felkészülést szolgáló projektek céljára is finanszírozást biztosít. Példaként említhető a katasztrófákkal kapcsolatos kutatás ösztönzése, a korai előrejelzést biztosító eszközrendszer továbbfejlesztése, illetve a lakosság ismereteinek bővítésére irányuló információs kampányok támogatása. Az uniós polgári védelmi mechanizmus azokra a területekre összpontosít, ahol a közös európai fellépés a legtöbb hozzáadott értéket tudja létrehozni, ezenfelül pedig a polgári védelmet az eredményesség maximalizálása érdekében összekapcsolja más uniós szakpolitikákkal. Szimuláció a felkészülés egyik eszköze 2011-ben számos gyakorlat helyszíne volt Lengyelország. Ezek közül az egyik arra a forgatókönyvre épült, hogy összeütközik egy futballszurkolókat szállító személyvonat és egy veszélyes anyagokat szállító szerelvény. A Carpathex névre hallgató gyakorlat valós élethelyzetekre kívánta felkészíteni a vészhelyzet-elhárítással foglalkozó szakembereket: a vonatkatasztrófa-szimuláció azt tesztelte, mennyire hatékonyan lehetne bevetni a vészhelyzeti reagáló képességeket akkor, ha hasonló szerencsétlenség történne a 2012-es UEFA labdarúgó-európa-bajnokságon. A gyakorlatok során kipróbált többi forgatókönyv között szerepelt erdőtűz (melyet vonatfékezéskor keletkező szikra okoz) és áradás is (amikor is gátszakadás miatt a környékbeli falu víz alá kerül). Ilyen típusú gyakorlatokra minden évben sor kerül az Európai Unió által biztosított pénzügyi támogatásnak köszönhetően. Európai Unió Tádzsikisztáni önkéntesek képzésben vesznek részt a DIPECHO program keretében, hogy szükség esetén közösségi szinten reagálni tudjanak a veszélyhelyzetekre

10 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 10 Mit tesz az EU? A vállalt kötelezettségek teljesítése 1992 óta az Európai Unió a katasztrófák több millió áldozatának nyújtott segítséget világszerte, és több mint 15 milliárd eurót mobilizált annak érdekében, hogy katasztrófasegélyben részesítsen több mint 140 országot. Jelenleg az EU átlagosan több mint 1 milliárd eurót fordít évente arra, hogy a világ minden táján támogassa a legelesettebbeket. Ha ehhez az uniós tagállamok által egyénileg biztosított forrásokat is hozzáadjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a legtöbb pénzt az összes hivatalos humanitárius segély több mint felét az Európai Unió fordítja humanitárius célokra. Ha csak a 2012-es évre vonatkozó adatokat nézzük, azt találjuk, hogy az EU hozzávetőleg 122 millió embernek nyújtott segítséget 92, az Európai Unió határain kívül fekvő országban, a polgári védelmi mechanizmus révén pedig a részt vevő országok 21 alkalommal nyújtottak segítséget Európai Unión belüli és kívüli szükséghelyzetekben. A teljesítmény azonban nem mérhető kizárólag a katasztrófaelhárítás eredményességét jelző statisztikai adatokkal: a katasztrófákra való felkészülést és a megelőzést az EU ugyanennyire fontosnak tartja a humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelem szempontjából, annak ellenére, hogy hatásuk kevésbé szembetűnő. A jelenlegi keretrendszer lehetővé teszi az EU-tagállamok számára, hogy az említett területek mindegyikén hatékonyan együttműködjenek egymással, és elősegítsék a nemzetközi humanitárius jog rendelkezéseinek betartását és érvényre juttatását. Ez megteremti az alapot ahhoz, hogy az elkövetkező évek során még több embert lehessen megmenteni a szenvedéstől. A szolidaritás két évtizedes múltja... és jövője Az ECHO, az Európai Bizottság Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága 2012-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. A főigazgatóság hosszú utat tett meg megalakulása óta. Az ECHO létrehozásáról 1991-ben döntött az EU, mely akkoriban 12 tagot számlált. Ebben az évben a világot olyan válságok rázták meg, melyek súlyosságuknál és sokféleségüknél fogva nyilvánvalóvá tették, hogy Európa nem rendelkezik a kezelésükhöz szükséges képességekkel. Példaként említhető a volt Jugoszláviában kirobbant konfliktus, a Bangladesben pusztító ciklon és a szomáliai éhínség. Ezek a nagy területekre kiterjedő, sok ember számára szenvedést hozó válsághelyzetek a gyorsaság és a hatékonyság javítása érdekében szükségessé tették a válaszintézkedések szorosabb uniós szintű összehangolását. A főigazgatóság hozzávetőleg 40 munkatárssal kezdte meg a munkát. A szervezet azóta jelentősen, a munkatársak száma azonban csak korlátozott mértékben bővült: ma az ECHO 300 embert foglalkoztat a brüsszeli központban, és további 400 humanitárius szakértőt a 44 kihelyezett irodában, amelyek a válságok által leginkább sújtott afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokban működnek. Az ECHO emberi és pénzügyi erőforrásait és a főigazgatóság tevékenységének keretrendszerét az EU folyamatosan hozzáigazította az aktuális szükségletekhez annak érdekében, hogy meg tudjon felelni az egyre komolyabb kihívásoknak ben az uniós intézmények és a 27 tagállam kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentumot fogadott el A humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus címmel. Ebben hangsúlyozták, hogy az uniós humanitárius segítségnyújtás nem politikai eszköz, és újólag megerősítették, hogy a legfőbb irányelvet ezen a téren a semlegesség, az emberiesség, a függetlenség és a pártatlanság jelenti. A dokumentum az uniós képességek megerősítése céljából azt is világosan meghatározza, pontosan milyen szerep hárul a válságövezetekben humanitárius segítséget nyújtó különböző szereplőkre. Európai Unió Afgánok szerszámokat kapnak annak az ECHO által finanszírozott intézkedésnek a keretében, amely az országot éhínséggel sújtó és sokakat lakóhelyük elhagyására kényszerítő szárazság következményeit hivatott enyhíteni

11 H u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t á s é s p o l g á r i v é d e l e m 11 A humanitárius segítségnyújtással és a polgári védelemmel kapcsolatos európai uniós szakpolitika jogalapját a Lisszaboni Szerződés hozta létre, mely december 1-jén lépett hatályba. A szerződés meghatározza, milyen szerepet tölt be az EU a katasztrófavédelem és a katasztrófák megelőzése terén, és kimondja, hogy az Európai Uniónak alkalmaznia kell a nemzetközi humanitárius jogszabályokat, köztük a pártatlanságra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó rendelkezéseket. A pozitívumok ellenére sok még a tennivaló. Jelenleg folyik azoknak a terveknek az áttekintése, melyek a katasztrófákra adott uniós válaszlépések irányítását hivatottak javítani. A tervek azt célozzák, hogy az eseti koordinációt egy kiszámíthatóbb rendszer váltsa fel. Gyors és hatékony válaszlépések Az évek során az EU világszerte számtalan katasztrófa után nyújtott segítséget az áldozatoknak. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk arról, melyek voltak az eddigiek során az uniós humanitárius intervenció legfontosabb esetei. A volt Jugoszláviában az 1990-es évek elején dúló háború következtében százezrek voltak kénytelenek elhagyni lakóhelyüket, éheztek és szenvedtek el súlyos traumákat. Az EU segítséget nyújtott a rászorulóknak: többek között tonna mennyiségben juttatott élelmiszereket, takarókat, matracokat és tisztálkodási cikkeket a helyszínre. Az 1994-es ruandai népirtás során sokan elmenekültek lakóhelyükről. Számukra az EU egyebek mellett orvosi segítséget biztosított többek között annak érdekében, hogy a gyermekek ne száradjanak ki, és megkapják a szükséges védőoltásokat. Azok a menekültek pedig, akik úgy döntöttek, visszatérnek lakóhelyükre, túlélőkészletet kaptak, mely segített abban, hogy a lerombolt falvakban gondoskodni tudjanak alapvető szükségleteikről. Amikor a Mitch hurrikán 1998-ban óriási pusztítást okozott Közép-Amerikában, az uniós támogatás az ivóvízellátás biztosítására és a víz útján terjedő betegségek terjedésének megelőzésére irányult. A talibán rezsim 2001-ben bekövetkezett bukása óta az EU több mint 483 millió euró értékben nyújtott segítséget arra a célra, hogy gondoskodjon az afgán emberek alapvető szükségleteiről ben az indiai-óceáni szökőárban több mint ember vesztette életét. Az EU kezdetben arra összpontosította erőfeszítéseit, hogy minél több ember túléléséről gondoskodjon. A hosszabb távra szóló projektek keretében az Unió táborokat létesített a hajléktalanok elszállásolása céljából, támogatást nyújtott az egészségügyi dolgozóknak, és halászhajókat vásárolt a helyi közösségek számára. Az uniós humanitárius segítségnyújtás szempontjából 2010 rekordévnek számított. Ekkor az EU a legnagyobb segélyezési műveleteket Szudánban és Pakisztánban hajtotta végre. Szudánban az EU támogatásával 6 millióan részesültek humanitárius segítségben az ott kirobbant konfliktust és az időszaki áradásokat követően. Pakisztánban az országos áradások után az Unió 12,5 millió ember elszállásolásáról, élelmezéséről, valamint ivóvíz- és egészségügyi ellátásáról gondoskodott, és létesítményeket hozott létre a megfelelő higiénés körülmények biztosítása érdekében. Amikor 2011 márciusában földrengés és szökőár pusztított Japánban, az EU közel 400 tonna természetbeni segítséget nyújtott a rászorulóknak, és logisztikai, radiológiai és más szakértőkből álló európai polgári védelmi csoportot küldött a helyszínre. Az európai pénzügyi segélyezés középpontjában a leginkább sújtott tartományokban élő családok álltak. A 2011-es líbiai konfliktus során az EU több ezer polgár számára biztosított védelmet és segítséget ben az uniós segélyek több millió embert mentettek meg az éhezéstől a Száhil övben, és a hazájukban kirobbant konfliktus elől elmenekülő szír polgárok százezreinek helyzetén javítottak. Ha hatékonyabb a megelőzés, több életet menthetünk meg Az Európai Unió arra törekszik, hogy megelőzze a katasztrófákat, illetve hogy minimalizálja a hatásukat azokban az esetekben, amikor nem lehet őket kivédeni. Ezáltal az EU rendkívül fontos szerepet játszik az emberi életek megmentésében és a szenvedés megelőzésében. Az uniós erőfeszítéseknek köszönhetően Unión belüli és kívüli országok egyaránt segítséget kaptak az elmúlt években. Az elért eredmények az európai szinten megvalósuló hatékony koordinációtól kezdve a helyi szakértők célországban történő kiképzéséig számos területen megmutatkoznak. Azóta, hogy 1996-ban útnak indította a DIPECHO programot, az Európai Unió több mint 255 millió eurót fordított világszerte a katasztrófaelhárítás céljára. A program által finanszírozott projektek nagyban hozzájárultak a károk minimalizálásához, és jelentős mértékben elősegítették, hogy a fenyegetettségnek kitett közösségek képesek legyenek tagjaik életét és megélhetését hatékonyan védelmezni óta az EU számos a korai előrejelzés javítására irányuló kezdeményezésben vett részt. Példaként említhető a webalapú Meteoalarm platform kifejlesztése, illetve a folyamatos adatgyűjtést végző és ennek alapján riasztást kiadó Globális Katasztrófariasztási és Koordinációs Rendszer (GDACS) kiépítése. Az Unió ezen túlmenően olyan riasztási rendszerek létrehozását is finanszírozta, amelyek a veszélyhelyzetek egyes típusait árvizeket, erdőtüzeket, szökőárakat stb. jelzik előre.

12 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 12 A katasztrófamegelőzést és a katasztrófák hatásának enyhítését célzó technológiákba történő uniós beruházás, valamint a partnerekkel folytatott szoros együttműködés az Európai Erdőtűz-információs Rendszer és az Európai Árvízi Riasztórendszer megszületését eredményezte. Egyedül a 2010-es év folyamán 873-an vettek részt olyan tanfolyamokban, amelyeket kiválasztott polgári védelmi szervezetek tartottak meg, ezen túlmenően pedig négy sikeres katasztrófakezelési gyakorlat megrendezésére került sor. Utóbbiak résztvevői arra készültek fel a szimulációs gyakorlat során, mi a teendő árvíz, földrengés, veszélyes anyagokkal kapcsolatos katasztrófa, illetve terrortámadás esetén. ESETTANULMÁNY Haiti: a katasztrófakezeléstől az újjáépítésig 2010 januárjában Haitit nagy erejű földrengés rázta meg, melyben ember vesztette életét, és csaknem 1,7 millióan váltak hajléktalanná. Az Európai Unió a folyamat valamennyi szakaszában segítette, és ma is segíti az újjáépítési munkálatokat. Közvetlenül a földrengést követően az EU több mint 100 millió eurót különített el katasztrófaelhárítási intézkedések céljára, 25 uniós tagország pedig természetbeni segítséget juttatott a szigetországnak a polgári védelmi mechanizmuson keresztül. Ebben a korai szakaszban mintegy 5 millió haiti részesült uniós támogatásban. A segélyezési tevékenység ekkoriban mindenekelőtt arra irányult, hogy a földrengés több százezer áldozata ne éhezzen és megfelelő minőségű ivóvízhez jusson, továbbá hogy fedél legyen a fejük felett, és takarók, konyhai eszközök, tisztálkodási cikkek, illemhelyek, illetve tisztálkodási lehetőségek álljanak a rendelkezésükre. Ezen túlmenően pénzügyi támogatásban részesültek azok az intézkedések, amelyek a lakóhelyüket hátrahagyó, és az ország más részeiben menedéket kereső emberek megsegítését szolgálták. Az egészségügyi ellátórendszer elmaradottsága és a víztisztasággal kapcsolatos problémák miatt még ugyanebben az évben kolerajárvány tört ki Haitin. Erre válaszul az Európai Unió 22 millió eurót fordított járványkezelési létesítmények létrehozására és a járvány továbbterjedését célzó intézkedésekre. E támogatás révén az EU hozzávetőleg 3 millió embernek nyújtott segítséget. Az ezt követő két évben az Unió fokozatosan intézkedéseket vezetett be abból a célból, hogy az ország talpra álljon. A vészhelyzet felszámolására irányuló hosszabb távú műveletek kiegészítik a szociális szolgáltatások visszaállítását és az infrastruktúra helyreállítását célzó strukturális intézkedéseket, egyúttal pedig javítják a katasztrófakockázatok csökkentését, valamint a segítségnyújtás és a fejlesztés összekapcsolását. Az EU adományozza a legtöbb segélyt Haitinek: kötelezettséget vállalt arra, hogy az Európai Bizottság, az uniós tagállamok és az Európai Beruházási Bank által biztosított források egyesítésével összesen 1,235 milliárd eurót fordít a szigetország megsegítésére. Az Unió az elkövetkező évek folyamán is átfogó segítséget nyújt majd Haiti újjáépítésének és fejlesztésének támogatására. Európai Unió Haitin az Európai Unió támogatást biztosít a helyi településeken, köztük Petit Goave kisvárosban az alapszolgáltatások a vízellátás és a szennyvízelvezetés helyreállítására

13 H u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t á s é s p o l g á r i v é d e l e m 13 ESETTANULMÁNY Pakisztán: összetett válság, sokrétű válságkezelés 2010-ben a monszunesők olyan súlyos áradásokat okoztak Pakisztánban, amilyenekre 80 éve nem volt példa. Az áradások több mint 1800 ember életét követelték, a katasztrófa következményei pedig további 18 millió ember életére gyakoroltak hatást. A rákövetkező évben az országban újra áradás pusztított. A helyzetet súlyosbította, hogy a 2009-ben kitört fegyveres konfliktus miatt csaknem 3 millió pakisztáni menekült el lakóhelyéről. A humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelem pilléreire épülő európai intézkedések révén sikerült hatékonyan kezelni a helyzetet, annak ellenére, hogy soha korábban nem pusztított a világon hasonlóan súlyos és összetett katasztrófa. Az Európai Unió 150 millió euró értékben nyújtott humanitárius segítséget a lakosság azonnali szükségleteinek kielégítésére. További 70 millió eurót fordított azoknak az embereknek a megsegítésére, akik elhagyni kényszerültek a lakóhelyüket, és táborokban, illetve családoknál húzták meg magukat. A helyi viszonyok megnehezítették a segítség eljuttatását a rászorulókhoz. Az Európai Unió azonban gyorsan és hatékonyan tudott fellépni annak köszönhetően, hogy a katasztrófa kitörése után nem sokkal humanitárius szakértőket, majd közvetlenül ezt követően polgári védelmi szakembereket küldött a helyszínre. A szakemberek kiküldése azt a célt szolgálta, hogy könnyebben lehessen a Pakisztánba érkező segélyszállítmányokat koordinálni, és a nemzeti hatóságokkal, illetve az ENSZ munkatársaival együttműködni. A pakisztáni hatóságok segítséget kértek a Veszélyhelyzet-reagálási Központon keresztül. A polgári védelmi mechanizmusban részt vevő országok összesen 271 millió euró értékben biztosítottak segítséget Pakisztán számára. A természetbeni juttatások keretében többek között víztisztító egységek, tabletták és folyadék, valamint egészségügyi dobozok és szükségelhelyezést biztosító eszközök érkeztek az országba. Az EU társfinanszírozást nyújtott a segélyszállítmányok Pakisztánba történő eljuttatásához. Pakisztánt gyakran sújtják természeti katasztrófák. Az országban 2010-ben kialakult helyzet rávilágított arra, hogy a humanitárius segítségnyújtási politikának a katasztrófakockázatok csökkentését is magában kell foglalnia. Az EU a jövőben is azon dolgozik majd, hogy mérsékelje az emberek kiszolgáltatottságát, és jobban felvértezze őket arra, hogy megbirkózzanak a katasztrófahelyzetekkel és azok következményeivel. Európai Unió A monszunesők által okozott évi áradások után Pakisztánba irányuló humanitárius segélyszállítmányok helyszínre juttatását megnehezítette, hogy a katasztrófa során súlyosan megrongálódott a helyi infrastruktúra

14 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 14 ESETTANULMÁNY Száhil öv van, amiről nem szabad megfeledkezni Az Észak-Afrikát nyugat kelet irányban átszelő Száhil öv egyike a Föld legszegényebb régióinak. Az itt élő emberek közül több tízmillió azoknak a száma, akiket éhínség fenyeget a szárazság és az elmaradottság, valamint az ezek következményeként az élelmiszer-ellátás terén jelentkező bizonytalanságok miatt. A humanitárius válság elmélyülésével párhuzamosan az Európai Unió egyre több támogatást nyújt a területen élőknek eleje óta az EU 337 millió euróra növelte hozzájárulását a Száhil öv lakosságának nyújtott segélyekhez. Az EU a segítségnyújtás során szakaszos megközelítést alkalmaz: az ínséges időkben az ellenálló képesség javítására és a szükséghelyzet kezelésére összpontosít, az azt követő időszakokban pedig a helyreállítással foglalkozik. A válság kezelését célzó humanitárius válaszintézkedések sok ember életét megmentették, és mérsékelték a krízis által a családokra gyakorolt gazdasági hatásokat. Az Európai Unió szerepet játszott abban, hogy a Száhil öv ismét a nemzetközi médiaérdeklődés középpontjába kerüljön. Az EU a vészhelyzeti segítségnyújtáson túlmenően arra is törekszik, hogy minél szélesebb körben tudatosítsa: az élelmiszer-ellátás bizonytalansága szerkezeti probléma, amellyel elengedhetetlenül fontos foglalkozni a szegénység felszámolására irányuló küzdelem során. A Száhil övben pusztító éhínség elleni küzdelemben Raúl González, Patrick Vieira és más futballsztárok is részt vesznek a Futballisták az éhezés ellen kampány jószolgálati nagyköveteként. A kampány arra hívja fel a politikusok figyelmét, hogy elkötelezettebben törekedjenek az éhezés felszámolására. Világszerte ismét egyre többen éheznek, és szenvednek alultápláltságban ben becslések szerint egymilliárdnál több embert érintett az élelmiszer-ellátás bizonytalansága. A Száhil övben és az Afrika szarva elnevezésű térségben az ott pusztító szárazság következtében több millió emberről mondható el, hogy nem jutnak szükségleteiknek megfelelő mértékben alapvető élelmiszerekhez. Ez azonban más országokban sem ismeretlen probléma: Pakisztánban és Jemenben például a kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportok tagjai esetében is igaz, hogy nem jutnak hozzá a szükségleteiket kielégítő mennyiségű és minőségű táplálékhoz. Az Európai Unió a humanitárius segítségnyújtásra fordítható költségvetési források legnagyobb részét élelmezési segélyekre költi ben összesen 509 millió eurót biztosított humanitárius élelmiszersegélyek céljára. FAO Raúl González Csádba látogat a Futballisták az éhezés ellen kampány keretében

15 H u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t á s é s p o l g á r i v é d e l e m 15 Merre tovább? A szükséget szenvedők megsegítéséért Elengedhetetlenül fontos, hogy a szükséghelyzetek kezelése céljából életbe léptetett mechanizmusok lépést tartsanak azokkal a kihívásokkal, amelyekkel a világon egyre jobban eluralkodó instabilitás és bizonytalanság miatt kell szembenéznünk. Az Európai Unió olyan rendszer kiépítésén dolgozik, amely nagyobb kiszámíthatóságot és megbízhatóságot hivatott biztosítani. A létrehozni kívánt Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás előzetes tervezés révén javítani fogja az uniós válaszlépések hatékonyságát és következetességét, de a katasztrófamegelőzést és a kockázatkezelést is magasabb szintre fogja emelni. Az elképzelések szerint ez a következőket jelenti a gyakorlatban: a tagállamok önkéntes alapon az EU rendelkezésére bocsátanak szakemberekből álló csoportokat, illetve eszközöket, amelyeket a válságok kitörésekor azonnal a helyszínre lehet juttatni. A kezdeményezés további célja a szállításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések ésszerűsítése annak érdekében, hogy az európai uniós segítség gyorsabban megérkezzen a rászorulókhoz. A katasztrófaelhárítás megtervezését referenciaforgatókönyvek kidolgozása, az EU-tagállamok eszközállományának feltérképezése, valamint készenléti tervek kidolgozása hivatott javítani. Az előkészítés alatt álló intézkedések körébe tartozik a közös képzési és a határokon átívelő gyakorlatok finanszírozásának növelése, valamint a kockázatok uniós szinten történő áttekintése. Az új rendszer irányítása céljából az EU Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központot hozott létre, hogy javítsa a szükséghelyzeti uniós koordináció hatékonyságát. A központ nonstop szolgálat keretében gondoskodik arról, hogy az információk jobban áramoljanak az érintettek között. Az EU finanszírozásának jövőjéről folyó vita keretében az Unió azt próbálja felmérni, hogyan tudja fejlesztési politikájába következetesebben beépíteni a felkészüléssel, valamint a humanitárius segítségnyújtásról a fejlesztési segélyezésre való átállással kapcsolatos kérdéseket. A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló európai uniós költségvetés a katasztrófákra való reagálás felgyorsítását, a katasztrófa-előrejelzés hatékonyságának javítását, valamint a fejlesztési segélyezésre való áttérés hosszabb távú folyamatának zökkenőmentességét biztosító intézkedések céljára nyújt támogatást. Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata Az EU segítségnyújtási önkéntesszolgálatot hoz létre, hogy részvételi lehetőséget biztosítson azoknak az uniós polgároknak, akik ki szeretnék venni a részüket az Európai Unió humanitárius segítségnyújtási műveleteiből. Az ún. Európai Európai Unió Diana Tonea, az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest Haitin dolgozó egyik román tagja arról számolt be, hogy a munka nagy kihívásnak bizonyult, ugyanakkor óriási megelégedéssel töltötte el Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozására irányuló kezdeményezés, melyet a Lisszaboni Szerződés vezetett be, többletértékkel ruházza fel az uniós humanitárius segítségnyújtást, és kiegészíti a már életre hívott programokat szeptemberében az Európai Bizottság előterjesztette, hogyan tervezi hozzávetőleg ember számára megteremteni annak a lehetőségét, hogy 2014 és 2020 között világszerte önkéntes munkát végezzenek a humanitárius segítségnyújtási műveletekben. A programban humanitárius segítségnyújtással foglalkozó szakértők, illetve olyan fiatalok vehetnek részt, akik a későbbiekben a sürgősségi segítségnyújtás területén szeretnének elhelyezkedni. A hadtest az önkénteseket olyan helyekre fogja kiküldeni, ahol a legnagyobb szükség van képességeikre, és ahol tevékenyen elő tudják segíteni a helyi kapacitások bővítését és a helyi önkéntes tevékenység ösztönzését. Az önkéntesek személyes biztonsága mindvégig elsődleges fontosságot élvez. A kísérleti projektmunka első szakaszában több mint 200 európai utazott ki több mint 30 országba, köztük Haitire, Indonéziába, Mozambikba és Tádzsikisztánba. Mielőtt bevetnék őket, a helyszínen végzendő munkára való felkészítés során az önkéntesek elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek. A programot az EU a következő évek folyamán tovább fogja fejleszteni. A kezdeményezésnek köszönhetően a fiatal európaiak lehetőséget kapnak arra, hogy kifejezésre juttassák szolidaritásukat a szükséget szenvedő emberekkel. Nem kizárt, hogy közülük kerülnek majd ki a humanitárius segítségnyújtás vezető szakemberei.

16 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Az EU a évi Nobel-békedíjjal járó pénzjutalmat a konfliktusok legfiatalabb áldozatainak megsegítésére fordítja december 10-én az Európai Uniónak ítélték oda a Nobel-békedíjat, mely az egész világon a megbékélésről szól. A díjjal 8 millió svéd korona (hozzávetőleg euró) pénzjutalom járt. Az EU a pénzjutalom összegét 2 millió euróra egészítette ki. Ezt az összeget az Unió olyan gyermekek megsegítésére fordítja, akiknek háborúk és konfliktusok miatt nem adatik meg, hogy békében nőjenek fel és kibontakoztathassák képességeiket ben a konfliktusok áldozatainak 90%-a polgári személy közülük minden második pedig gyermek volt. Konfliktusok miatt világszerte 7 millió gyermek menekült más országok területére, és további 12,4 millió gyerek kényszerült arra, hogy lakóhelyét hátrahagyva belső menekültként éljen saját hazájában. A súlyos konfliktushelyzetekben élő gyermekek megsegítésének és megóvásának egyik leghatékonyabb módja, ha lehetővé tesszük számukra, hogy ismét tanuljanak, és elvégezzék az iskolát máskülönben még több nehézséggel kell a jövőben szembenézniük. Annak a hozzávetőleg 75 millió gyermeknek köztük 20 millió lánygyereknek, akik világszerte nem részesülnek oktatásban, több mint a fele konfliktus sújtotta területeken él. Erre való tekintettel az Európai Bizottság felkérte a humanitárius partnerszervezeteket és -ügynökségeket, hogy terjesszenek elő számára megfelelő projekteket, melyeket finanszírozásban részesíthet. A projekteket áttekintve a Bizottság úgy döntött, hogy a Nobel-békedíjjal járó pénzjutalmat négy projektnek juttatja A béke gyermekei kezdeményezés keretében. Ezek a projektek Irakban, Kolumbiában, Ecuadorban, Etiópiában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Pakisztánban együttesen több mint gyerek számára biztosítanak majd alapfokú oktatást, és gyermekbarát létesítmények létrehozását finanszírozzák, elősegítve, hogy a gyerekek biztonságban élhessenek, iskolába járhassanak, és esélyt kapjanak egy szebb életre. 16 Az oktatás segít a konfliktus sújtotta területeken élő gyerekek helyzetén Az EU a konfliktusok által sújtott területeken élő gyermekekért ( EU4children/index_en.htm) NA HU-C További információk XX Uniós humanitárius segélyek és polgári védelem: XX Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata: XX Az EU a konfliktusok által sújtott területeken élő gyermekekért: index_en.htm XX Kérdése van az Európai Unióról? Forduljon a Europe Direct szolgálathoz: ISBN doi: /31410