jár. Ezért nem érez semmi bûntudatot 2 jó ha figyelünk

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "jár. Ezért nem érez semmi bûntudatot 2 jó ha figyelünk"

Átírás

1 A TARTALOMBÓL: Bush: egy betegség tünete A konstruktív ellenzéki A komcsik a pécsi Jobbik barátságát keresik Rákos áttétként épülhet be az SZDSZ más pártokba Nem tüntetek a Kádár rezsím tollnokaival Csak nehogy visszagyûjjön a zorbán!!! Elképesztõ csapdahelyzet Elõbb-utóbb el kellene kezdeni kormányozni az országot Bóklászás a romok között Nem lehet majd valakit génjei miatt kirúgni Legyünk mi is kisemberek? Itt honfoglalás történik, amelyet náció nélküli, a pénzvilághoz tartozó szervezetek hajtanak végre. RFID: a Nagy Testvértõl a tökéletes logisztikáig Nemzetidegenek: a társadalom idõzített bombája Settenkedõ reklámok piócamarketing az Olimpián Sólyom-dosszié (III.) Az utolsó szögeket verik a köztársaság koporsójába Irdatlan mennyiségû zsidó fekália önti el Gázát Számvetés Európa közepérõl Európába? Volt-e rendszerváltás? A Gój motorosok és a sajtószabadság A magyar modellnek vége Gyurcsány beárazta az MSZP 2010-es vereségét Ön a szocialista nagyváros öntudatos polgárának lapját, a Jó Ha Figyelünk címû alkalmi megjelenésû újságot olvassa. A lap elektronikus formában ingyenesen letölthetõ, a weboldalról. Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék. Amennyiben a lap megnyeri tetszését, kérjük jó szívvel ajánlja azt másoknak is elolvasásra! Köszönjük, és jó szórakozást!

2 Néha, ha körülnéz az ember, elbámul amiatt, hogy a dolgok mekkora sebességgel képesek tökéletesen tönkremenni. Amerika mára az ellentéte lett mindannak, ami lenni szándékozott. Mi vagyunk az erõszaknak a világ által valaha is ismert legnagyobb szállítói; a föld legnagyobb fegyverkereskedõi; a legfontosabb exportcikkeink a halál és a nyomorúság. Itt minden eladó, még az emberek kínpadra feszített lelke is legalábbis azoké, akiknek még van. A mi imperialista vezérünk, egy rosszindulatú, kis ember, szemmel látható szociopatológikus tünetekkel, a legcsekélyebb együttérzésre is képtelen a küszködõ köznapi emberek iránt, mint általában mindazok, akik gazdagnak és elõjogokkal születtek. Az ember, aki az ujját az atomfegyverek elsütõ gombján tartja, elmebeteg; képtelen a könyörületre, amely ténynek rémülettel kéne eltöltenie a föld minden lakóját. Ezt nem rosszindulatból mondom, vagy hogy lealacsonyítsam az elnököt; ez egyszerûen egy olyan, közismert, számszerûsíthetõ jelenségeken alapuló ténynek a megállapítása, amit bármely pszichológiahallgató könnyûszerrel felismer. Az a tény, hogy egy ilyen félresikerült személy az elnökségig képes felemelkedni, a tõkés rendszer hatékonyságának a bizonyítéka. A kapitalizmusban a hatalom nem a néptõl ered, mint egy demokrácia esetében; nem is alulról áramlik fölfelé, hanem felülrõl lefelé lehet oda felvételt nyerni. A helyzet roppant egyszerû: A hivatalban lévõ férfiakat és nõket végtelenül gazdag emberek helyezik oda, hogy a gazdagok érdekeit képviseljék, hogy a számukra termeljenek pénzt. És pont ez az, amit õk tesznek. George W. Bush sok tekintetben tökéletesen megfelel ennek a feladatnak, csak meg kell értenünk, hogy mint az uralkodó osztály ügynökének miben is áll a tényleges munkája. Minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amit a küldetése megkíván: érzéketlenség és közöny mások szüksége iránt, a lelkiismeret teljes hiánya, korlátolt szellemi képesség, az érvelõ és elemzõ képesség hiánya, a képtelenség a ballépései elismerésére, a kegyetlenségre való hajlam, beleértve a másoknak okozott fájdalom és szenvedés élvezetét, valamint a saját nemességének és mindenre jogosult voltának a hatalmasra dagadt érzete, amely onnan származik, hogy gazdagnak és elõjogokkal született. Emellett beteges hazudozó. Az elnök beteges nézõpontjából a hiba elismerése egyenértékû a gyengeség és határozatlanság kinyilvánításával, ami megmagyarázza, hogy miért képtelen az irányvonalának a módosítására, még akkor is, ha ez Amerika elpusztításával jár. Ezért nem érez semmi bûntudatot amiatt, hogy férfiak és nõk további ezreit küldi Irakba ölni és meghalni. Látható, hogy az elnök agya károsult. Nem úgy mûködik, mint más, normális emberi lényeké. A nagyvállalati Amerika azért tette George W. Busht a Fehér Házba, hogy a végtelenségig háborúzzon, hogy oly mértékben vigye csõdbe a szövetségi kincstárat, hogy azt csak egy-két szociális program tudja túlélni, és valamennyi adódollárunk a hadiipari vállalakozások támogatására fog elmenni. Akik õt a hivatalba emelték, véget akarnak vetni a nép köztulajdonlásának és minden olyan kormányprogramnak, amelyekbõl nem a gazdagok húznak közvetlenül hasznot. Hadd világítsuk meg, hogy ez mivel jár együtt. Ha Bush és a mozgatói gyõznek az osztályharcban, minden olyan szociális intézményt, amely a középosztály és a szegények számára hasznos, beleértve a Social Security-t (Szociális Biztonság) is, privatizálni fognak, és profitért fognak mûködtetni. A nemzeti parkokat, a nemzeti erdõségeket, minden köztulajdonban lévõ földterületet privatizálni fognak, és olyan magánvállalkozók között fogják szétosztani, mint a Disney Corporation. A közoktatási rendszert, a köztulajdonban lévõ mûsorszóró hálózatokhoz hasonlóan profitot hozó vállalkozásokká teszik, hogy a nagyvállalatok érdekeit szolgálják. A gyerekeink nevelése másodlagos szempont lesz az iskolákat kezelõ vállalkozások jövedelmezõsége mellett. Minden közszolgáltatást átadnak a magánszektornak, hogy a közpénzekbõl gazdagítsák a nagyvállalati Amerikát. Látjuk, hogy a háború vámszedõi hogyan fektették le a privatizáció alapjait Irakban. Dollármilliárdos lopott vagyonokat szivattyúznak ki onnan ugyanazok a vállalatok, amelyek a háború érdekében elõszobáztak. A háború pénz, a pénz pedig Amerikában olyan hatalom, amely irányítja a politikai folyamatokat. Ez egy ördögi kör, amely addig nem ér véget, amíg a nép fel nem ismeri, hogy mi is ez a valóságban, és föl nem kel ellene. Nyilvánvaló, hogy egyetlen lelkiismeretes és becsületes ember sem volna képes ilyen könnyedén elárulni az amerikai népet, amelynek a szolgálatára fölesküdött. Ez az oka, hogy George W. Bush a feladatra megfelelõ ember, akit a nagyvállalati lobbykörök befolyása alatt cselekvõ, megalkuvó kongresszus támogat. De az elnök és a kongresszusi bûntársai csak a tünetei egy mindent átható betegségnek, amely nagyon fájdalmasan sújtja a mi politikai rendszerünket ez a kapitalizmus. Az osztályharcot sok fronton vívják egyidejûleg, a dohány pedig folyamatosan áramlik hozzájuk. Forrás: Justin Frank: Bush a Vizsgálóágyon: az Elnök Agyának a Belsejében) 2 jó ha figyelünk

3 avagy Az új kirakatember megint elszólta magát Nagyon nem megy mostanában ennek a Gabi gyereknek. Mióta õ az új kirakatember, az elnökválasztási botrány két fõszereplõjét leszámítva, a média széles nyilvánossága elõtt mást nemigen hallunk megszólalni. Sõt! Akad olyan liberális prominens is, akitõl az utána loholó riporternek meg kell kérdeznie, hogy Kuncze úr, hallotta a kérdést?. Hiába, no, így múlik el a világ dicsõsége. Under Pressure. Emlékeznek rá? Volt egy ilyen Queen szám. Freddy Mercury és David Bowie remekelt benne közösen. Szerény angol tudásom szerint valami olyasmit jelent, hogy nyomás alatt. De fellapozva a szótárat két másik jelentést is kidob, aszongya, hogy kényszer és szorítás. Mit mondjak, rendkívül találó. No, nem azért, hogy a saját glóriámat fényezzem, de az a kommunikációs folyamat azért rendkívül beszédes, amin ez a szeretve tisztelt Gábor gyerek keresztülment és keresztülmegy az utóbbi idõben. Emlékeznek még? Elõször volt az ominózus elküldés melegebb éghajlatra címû szerencsétlen el- vagy beszólás a média széles nyilvánossága elõtt. Ez a momentum egyúttal jelzésértékû is volt a tekintetben, hogy a kívülálló elõtt egy rövidke pillanatra fellebbent a holló a hollónak adandó alkalommal bizony mégis csak kivájja a szemét, mégpedig rendkívül nagy élvezettel címû, a haszonelven alapuló és kizárólag a profitmaximalizálást szem elõtt tartó sajátos neoliberális viselkedéskultúra. Ennek lényege rendkívül egyszerû. Azonnal döngöld bele a másikat a betonba, mihelyst alkalmad nyílik rá, és abból hasznod származik! Márpedig származik, hiszen az már önmagában pozitív szaldóval zárul, ha akár egyetlen potenciális vetélytársadat is viszonylag csekély ráfordítással el tudod takarítani a hatalom felé vezetõ rögös útból. Ilyen, viszonylag csekély erõfeszítés volt az 1ügyû ígérgetõ, Kóka Johhny részérõl az a kipillantás, amivel elégedett vigyor kíséretében nyugtázta a Hír Televízió kamerájának jelenlétét a kellõ pillanatban. Szólhatott volna ennek a szerencsétlennek, de nem szólt. Van ilyen. A végeredményt mindenki ismeri. De ha már lúd, legyen kövér! E helyütt is értekeztünk már arról, hogy tulajdonképpen kár is a drága idõt és energiát arra pazarolni, hogy most akkor egy újabb szerencsétlen freudi elszólásnak lehettünk szem- és fültanúi, vagy tényleg ez a hivatalos SZDSZ-es álláspont, miszerint Qrvaország, valamint annak összes lakója tényleg le van sajnálva, mégpedig a lehetõ legnagyobb ívben, egy, és csak egyetlen egy számít, mi a rossebb fog történni a Szabad Demokraták Szövetségével. És higgyük el, tényleg ez a legfontosabb, mert ezt nagyon õszintén mondta ez a Gábor gyerek. No, mármost egy ilyen õszinteségi rohamot követõen magam hajlok arra, hogy ez nem csupán a tisztelet és a kegyelet lerovása a hajdani nagyszerû bécsi lélekkurkász emléke elõtt, hanem ezek bizony tényleg, komolyan így gondolkodnak, ennek az önzõ kisszerûségnek a meggyõzõdéses hívei. Mit kérdeznek? Hogy ez összeegyeztethetetlen a felelõs politikusról, ne adj Isten az államférfirõl bennünk nagy naivan kialakult képrõl? Na és? mondaná erre hatalmas méretû közönnyel vállát vonogatva Gáborunk névrokona, a Horn Gyufa magyar termék, hajdan szebb napokat látott névadója, az egykori vaskoronás kis-nagy ember. Mondjuk azért ennek a kijelentésnek a fényében, mármint, hogy az SZDSZ sorsa minden egyéb mást megelõz ebben a koalíciós partner fõ hallja kendje szerint qrvának, nyüvesnek, tetvesnek, meg a még jó ég tudja minek tartott kis országban, azért rávilágít még valamire. Ezen a ponton fel kell tennünk magunknak a kérdést, ez vajon mindig így volt szabad demokratámék köreiben? Gondolom mindannyian sejtjük, hogy a válasz, igenlõ. Tegnap este a Korrektúra adásában valamelyik zsurnaliszta ha jól emlékszem tán éppen Bayer Zsoca nagyon találóan, gyakorlatilag egy mondatban felvázolta ennek a hajdan szebb napokat látott, kifelé pártként prezentáló haszonelvû politikai és gazdasági tömörülésnek a pályaívét, mely valahogy így hangzott: Budapesttõl Drávapiskiig. Azért ez is önmagáért beszél. Ez is jelzésértékû. Az egykori elitista, fõvárosi belvárosi párt végjátékában, az utolsókat rúgva a nép egyszerû gyermeke, a Magyarország legelmaradottabb térségébõl érkezõ ormánsági jöttment adja az utolsó pofont. Végül azért csak helyére kerülnek a dolgok, nem igaz? Úgy tûnik a roppant barbár hadak megékeztek, kezít csókolom! (Hiába, no, Isten nem bottal ver!) Ugyanakkor ezen a ponton azt a kérdést is fel kell tennünk magunknak, hogy ennyi hazudozás, ámítás, valamint a nemzet nyakán vérszívó dögként történõ élõsködés és pénzkiszivattyúzás immáron évtizedes múltra visszatekintõ keserû idõszaka után, vajon nem hazudtak-e nekünk már a pártjuk nevét illetõen is? Szabadok ezek az emberek? Bizonyos értelemben igen, bizonyos értelemben meg nem. Mammon rabjai õk. A pénz és a hatalom utáni vágy megszállottjai, akárcsak egyelõre még papíron nagyobbik koalíciós partnerük, a posztkommunisták. Persze Önök most mondhatják azt, hogy de hát szabad madaramék kilépnek a koalícióból, ezzel lemondanak a hatalomról is. De mekkorát tévednek! Befészkelték õk már magukat jó elõreagazdaság,akultúra,detalán,amialegfontosabb, a média kulcspozícióiba. Valamint frontális támadást indítottak a nagy pénzelosztó-helyek feletti diszponálás megszerzéséért. Bárhová nyúlunk, bárhová nézünk, õk ott vannak. Mozdulni sem lehet nélkülük! Már mindent széthordtak, szétloptak, minek maradnának tovább? Különben is, ami az egyszerû tévénézõhöz, újságolvasó- jó ha figyelünk 3

4 hoz eljut, az csak a fecsegõ felszín, az igazán lényegi momentumokról továbbra is hallgat a mély. Azokról csak akkor szerezhetünk tudomást, amikor már évek, évtizedek teltek el, vagy az érintettek közül már nincs mindenki az élõk sorában, nehogy a teljes igazságot valaha is megtudhassák a kívülállók. Még véletlenül se fordulhasson elõ, hogy a történések összes változatát megismerhessük. De térjünk még vissza néhány gondolat erejéig az SZDSZ nevéhez. Vajon demokraták ezek az emberek? Hát A kérdés megválaszolását az Olvasóra bízom. Tudom, hogy elsõre ez látszik a legkönnyebb menekülési útvonalnak számomra, majd az Olvasó eltöpreng rajta, osztán jut, amire jut. De mégsem. Manapság ugyanis a különbözõ médiumok által annyira elhülyítettek az emberek, annyira megtévesztettek és manipuláltak, annyira különbözõ a toleranciaküszöb, sok esetben pedig annyira dívik a manipuláció általam legveszélyesebbnek tartott formája, az ún. tekintélyelvû manipuláció, hogy e kérdés megválaszolását a magam részérõl inkább a tisztelt Olvasóra bíznám. Szerintem egyébként nem azok. Nem demokraták, de még csak nem is liberálisok. Nem, mert a demokrácia és a liberalizmus náluk csak odáig terjed, amirõl õk aszongyák, hogy az. A párt nevében maximum a szövetség stimmel, de amint azt Horn nagy nyilvánosság és a csalással megválasztott Kóka Johny elõtt elkövetett balfaszkodásának köszönhetõen láthattuk, az sem a végletekig. De megyünk tovább! Ha mindezek után Önök most azt gondolják, hogy ennyi fiaskó már épp elég volt, tanult belõle ez a Gábor gyerek, különben is, süllyed a hajó, a patkányok kétségbeesetten menekülnek a fedélzetrõl, próbálnak valami kiutat találni, hogy ne kelljen a nagy hideg semmibe ugrani, mert az a biztos halál (lásd: felügyelõ-bizottsági elnökséget vállalok a jól fizetõ lakópark építõ bizniszben), nos, hát akkor nagyon tévednek, újdonsült kirakatemberünk megint elszólta magát. No, ez nem olyan eget rengetõ és botrányos, mint az elõbbiekben tárgyalt két eset, de errõl is elmondható, hogy önmagáért beszél és jelzésértékû. Igaz, nem biztos, hogy mindenki veszi ezt a jelzést. Az egyik reggeli beszélgetõs mûsorban Horn Gábor arról beszélt, hogy senki sem vállalt eddig konstruktív ellenzéki szerepet Magyarországon. Nem tehetek róla, Hölgyeim és Uraim, de megint a kétségek gyötörnek e mondat hallatán. Mert mirõl is van szó? Az elsõ, ami rögtön az eszembe jutott, hogy õk sem! Emlékszünk még ugye? Kicsikét régen volt, de bizony 1998 és 2002 között az SZDSZ a szegfûmintás utódpárttal együtt ellenzékben volt. Tehát Horn kijelentése szerint õk sem konstruktívként ellenzékként tengették akkoriban munkás hétköznapjaikat. No, mármost ha akkor nem így tették, most ugyan miért tennék másként? Azért, mert most nem a narancsos párt dirigál? Ha meg mindenre szemrebbenés nélkül azonnal áldásukat adják, ebbõl már kaphattunk némi ízelítõt, akkor meg mitõl ellenzékiek? Tudják, érdekes ez az egész. Erre a kisebbségi kormányzás nevû projektre emlékeztet. Nézzék meg a nyilatkozó szocialistákat. Jó, persze, a hatalmat semmiképpen sem akarják kiadni a kezükbõl egy pillanatra sem, mer akkó azonnal visszagyün a zorbán, és akkó vége mindennek! De van itt még valami, ami mellett megint nem mehetünk el szó nélkül! Az eddig nyilatkozók közül szinte mindenki arról beszélt, hogy hát milyen frankón fog mûködni a kisebbségi kormányzás. Meg, hogy és ez aztán a legnagyszerûbb, és egyben persze a legostobább hivatkozási alap, számos példa akad a kisebbségi kormányzásra. HOL?????? Európában, meg a világ más részein! De nem itt! Soha, senki nem próbálkozott még kisebbségi kormányzással, mióta meg volt a módszerváltás. Senkinek nincs benne gyakorlata. Arról nem is beszélve, hogy eddig a szent stabilitás oltárán lepaktumozott politikai osztályunk gyakorlatilag fel- és beáldozott mindent és mindenkit, még a központi népsanyargatást is felvállalva, mondjuk a Bokros-csomag idején. Ha a kisebbségi kormányzásnál tartani lehet valamitõl, hát pont attól, hogy nem valami stabil. Hazudnak ebben is? A kamerák felé megy a magabiztosság, mintha évtizedes, mit évtizedes, évszázados gyakorlatuk lenne a kisebbségi kormányzásnak hívott valamiben, közben még egyikõjük sem csinálta, soha a büdös életben! Vegyük már észre, hogy itt ismét a bolondját járatják velünk. Ráadásul, hogy tetézzük a bajt, a politikai osztályon kívül már mindenki az elõrehozott választások után áhítozik. A magam részérõl egyébként nem is igazán értem, miért nem mennek bele a kormánypártok az össznépi voksolás újbóli kiírásába. Nagy változás nem történne úgyse. Tökig legatyásították az országot, kínlódhat jó darabig a Fidesz, amíg valami látható jelét produkálja a javulásnak. Hogy ebbéli tevékenysége közepette mennyit veszít majd a népszerûségébõl az egykori kollégiumi szobatársakból verbuválódott konglomerátum, azt ma még nem tudhatjuk. Én már csak azért sem aggódnék a MASZOP helyében, mert a ma legnagyobb ellenzéki pártként funkcionáló ellenlábas szekértábor is zokszó nélkül igazodott a központi zsinórmértékhez, azaz áldását adta a Francisco részérõl biankóban (azaz látatlanban!!!) aláfirkantott Lisszaboni Szerzõdésre. Ezzel Magyarország, gyakorlatilag minden mérvadó kérdésben lemondott szuverenitásáról, úgyis mondhatnánk, megszûntünk létezni. Ledegradálódtunk a nagyságos és fényességes Európai Porta egyik tartományává. Úgy tûnik, ez a nép elfelejtett szabadon élni. Talán ma már nem is akar. Az évszázadok alatt megszokta, hogy felülrõl valaki mindig megmondja neki mit, s hogyan. És valóban, a sors a legironikusabb, hiszen egy olyan gazdasági és politikai tömörülés vallja magát már nevében is szabadnak és demokratának a másik pernahajder meg szociálisan érzékenynek, mely egy egész nemzetet tart (szellemi) rabságban és elnyomásban. Most meg egy ezek közül a demokraták közül gyõzköd bennünket arról, hogy hát eddig még senki nem próbálkozott ezzel a konstruktív ellenzékiségnek nevezett dologgal, na de majd most! Na, de majd õk! Eszembe jut a régi sláger egy sora: Jöjj, hazudj valami elfogadhatót! Isten áldja Magyarországot! A szocialista nagyváros öntudatos polgára Herczog Edit, a titkos lobbista Az Európai Parlamentben (EP) mûködõ titkos multinacionális irodára derült fény címmel adott ki közleményt tegnap délután Jens-Peter Bonde európai parlamenti képviselõ hivatala. A jelentés szerint több vezetõ multinacionális vállalat lobbiirodát mûködtetett az Európai Parlamentben, a parlament telefonszámával és címével. A titkos lobbista tevékenység irányításában EP-tagok vettek részt. Frakcióvezetõjük semmit nem tudott tevékenységükrõl. A parlamenti tagokat személyesen választották ki, hogy üzleti érdekeket szolgáljanak Alejo Vidal-Quadras Roca spanyol képviselõ irányításával. A listán megadott egyetlen magyar képviselõ a szocialista Herczog Edit, az MSZP országos választmányának tagja. Több cég vett részt a rejtett iroda tevékenységében, egyebek között a Gaz de France, az Unilever, a Telefónica, a BAT, a Thalys, az Ericsson és a Microsoft. A vállalkozást az Európai Parlament volt elnöke, Pat Cox hozta létre. Cox jelenleg üzleti tanácsadó, és aktívan kampányol azért, hogy az írek igennel voksoljanak a június 12-i népszavazáson a lisszaboni szerzõdésnek nevezett uniós alkotmányra. A botrányt az elnökök konferenciáján robbantották ki Strasbourgban, ahol e héten ülésezett az EP. Monica Frassoni, a zöldek frakcióvezetõje tájékoztatta kollégáit, akik úgy döntöttek, hogy a kvesztorok kollégiumát kérjék fel a lobbitevékenység megszüntetésére. Lovas István (Brüsszel) 4 jó ha figyelünk

5 Tisztelt Baloldali Front-KISZ Baranya megyei szervezete! Április 19 én Önök az alábbi levéllel fordultak hozzánk: Tisztelt Jobbik Pécs! Mi, a Baloldali Front-KISZ Baranya megyei szervezete üdvözöljük Önöket! Talán furcsa, hogy szeretnénk felvenni Önökkel a Itt az elutasítás! beri kapcsolatot pártjaink között, vetélytársak vagyunk azt elismerjük, de ne legyünk kapcsolatot, de lássuk be mindketten az ellenzéket képviseljük most, és mindkettõnk a kormány bukását akarja. Épp ezért úgy gondoljuk, hogy a történelmi dolgokat, nem feledve, de nem is erre építkezve felvehetnénk egy értelmes, em- ellenségek, mert az ellenség ott ül a Parlamentben. Mi is, Önök is máshogy képzelik el a magyar ember boldogulásának útját, és ez a fõ: a nemzet boldogulása. Szívélyes üdvözlettel: Baranya Baloldali Frontja! Tisztelt Baloldali Front! Engedjenek meg pár apró észrevételt a levelükkel kapcsolatban. Önök azt írják, hogy mindkettõnk az ellenzéket képviseli. Ezzel szemben mi egy jobboldali, nemzeti radikális alternatívát nyújtunk az embereknek, míg Önök egy olyan ideológiai áramlatot képviselnek, ami egy demokratikus államberendezkedésben vagy annak látszani próbáló színházi darabban nem engedheti meg magának az ellenzék titulus használatát. Önök nem ellenzék. Önök egy 100 millió ember haláláért felelõs eszme új, fiatal manifesztációi. Egy olyan terror rendszer hívei, ami jelenleg is a függetlenségükért küzdõ tibetieket gyilkolja halomra, vagy éhezteti, nyomorítja meg saját állampolgárait kicsit még keletebbre. Arra kérnek minket, hogy ne a történelmi dolgokra építkezzünk? Magának a mondatnak kohézióját sem értem. Felejtsük el a dicsõséges felszabadítást, melyet Önök olyannyira ünnepelnek? Hogy a szovjet lángszórókkal égette el a sebesülteket a kórházakban? Felejtsük 56 szent szellemiségét, a szabadság iránti olthatatlan legelemibb vágyat? Felejtsük el a kommunizmus áldozatainak örök, vérrel írt nevét a történelem hatalmas kék egén, s töröljük le pusztán azért, mert Önök szerint közös ellenségünk a Parlamentet bitorolja? Felejtsük el a világ számos pontján elkövetett borzalmakat? És nem utolsósorban felejtsem el családom, nagyszüleim szenvedéseit? Hát nem, kedves ellenségeim. Nem, nem, soha! Azt kérik tehát, hogy ne legyünk ellenségek? Megnéztem a honlapjukat, s láttam fiatal arcukat. Javaslom tehát, hogy olvassanak, mûvelõdjenek, de nem egy hibbant idióta (ún. Lenin, de lehetne még sorolni) végtelen butaságainak csecsén lógjanak kábultan, majd kiáltsanak világforradalmat és munkásosztály felszabadítását, hogy ezeknek a nevében újból tüzet nyithassanak saját nemzettestvéreikre. Önök, hogy írhatnak olyat, hogy a nemzet boldogulása? Elõdeik egy a szovjet tömbbe integrált, függetlenségét elvesztett, történelmét átírt, megalázott népet teremtettek. Mi ez, ha nem árulás? Az árulók pedig ellenségeink, most és mindörökre. Üdvözlettel: NÉMETH ZSOLT, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Párt pécsi elnöke, Baranya megyei szervezõje A Fidesznek koherens nemzetstratégiát kell alkotnia Az SZDSZ bukása és pusztulása a magyar társadalom jövõje szempontjából döntõ jelentõségû és pozitív fejlemény jelentette ki Bogár László a Magyar Nemzet Online-nak. A közgazdászprofesszor úgy véli: attól, hogy az SZDSZ-t visszavonja a globális hatalom, és a népszavazással az emberek nemet mondtak a törpepártra, képesek lehetnek arra, hogy mint rákos sejtek, áttéteket képezzenek más pártokban. Orbán Viktorra vár az a feladat, hogy egy átfogó nemzetstratégia mentén kísérletet tegyen arra, hogy a magyar társadalom visszaforduljon a végzetes lepusztulási lejtõn. Interjúnk. Ön korábban arról beszélt: ha a március 9-i népszavazásnak elsöprõ sikere lesz amelynek egyébként tanúi is lehettünk akkor az lehetõséget ad arra, hogy egy teljes rendszerkorrekció induljon meg. Nem következett be az a gyurcsányi jóslat sem, hogy 9-e után 10-e következik: alig másfél hónap alatt különbözõ áttételeken keresztül, ám úgy tûnik, a Gyurcsány-kormány megbukott attól függetlenül is, hogy nem eresztik a gyeplõt és kisebbségi kormányzással próbálják elnavigálni az országot. Mi húzódik meg az elmúlt idõszak mélyében? Mindenki láthatta már a népszavazás elõtt is ha a már ismert eredmény alakul ki, vagyis a maximális becslésekhez közeli vagy még azt is túlszárnyaló részvétel és azon belül elsöprõ a többsége az igeneknek, az azt jelenti majd: nemcsak egyszerûen a kormány bukik meg, hanem ezzel együtt a rendszer is. Sõt bizonyos értelemben nem csak a rendszerváltás rendszere, hanem az egész elmúlt hatvanéves szisztéma is. Ennek az elsõ része önmagát szocializmusnak nevezte, a második pedig magát kapitalizmusként definiálja, ám tulajdonképpen mindkettõ a globális kapitalizmus eszköze volt a tradicionális paraszti társadalmak megsemmisítésére, majd a globalitásnak megfelelõ konzumidiótává, vagyis engedelmes munka- és fogyasztóerõ-állatok gigantikus csordáivá történõ átalakítására. A jelenlegi bukást legalább három történelmi rétegben kell tehát szemlélnünk. Az elsõ, a leginkább látható szintje a bukásnak lényegében viszonylag rövid idõ alatt megtörtént. Ennek végkifejlete a koalíciós szakítás. Igen, a bukás elsõ fázisa lezajlott. Azt kell eldönteni, valójában minek is lássuk mindezt. Elindult egy bomlási folyamat, amely még csak az elsõ rétegénél tart, mert formálisan maga a kormány sem szûnt még meg. Ez lenne az elsõ állomás, majd a rendszerváltás rendszere és az elmúlt hatvan év korrekciója követezhetne. A kormány szétbomlása már megindult. A kérdés az, hogy valójában mi történik ebben a bomlási folyamatban. Az MSZP mindig is egy bonyolult politikai holding volt, amelyben legalább egy tucatnyi politikai párt van. Ám a kezdetektõl fogva a belsõ SZDSZ volt a meghatározó, fõleg, amióta Gyurcsány miniszterelnök, majd pártelnök lett. Az SZDSZ-es hálózat uralma a döntõ fontosságú ebben az összefogásban. Tehát ebben a szétválásban azt ismerték fel: ha jó ha figyelünk 5

6 formálisan is együtt maradnak, vagyis látványosan érzékelhetõ kettõjük koalíciója, (tehát a külsõ SZDSZ és az MSZP-ben lévõ belsõ SZDSZ összefogása) akkor ez negatív szinergiát okoz. Ha együtt maradnak, akkor biztos: együttesen kisebb lesz, kisebb marad, sõt folyamatosan csökken a kimeneti teljesítmény, mintha különválnának. Ha külön mennek, ahogy ez meg is történt, nagyobb lesz a retorikai szabadság. Mindkét fél több lehetõséget kap arra, hogy visszaszívja azokat a szimpatizánsokat, akiket éppen emiatt az intim liaison miatt veszített el. Az SZDSZ esetében azok a támogatók jöhetnek vissza, akik elsõsorban azt rótták fel, hogy egy utódpárttal állt össze a liberális párt. Az MSZP esetében azokat a szavazókat lehet visszacsábítani, akik amiatt fordítottak hátat a pártnak, mert az MSZP valójában egy totálisan eszdéeszesített konstrukcióvá vált, ahol a szociális törekvéseknek az írmagja sem maradt, emellett egyértelmûen a kollaboráns, globalista, behódoló stratégia valósult meg. A retorika akciószabadsága növekedett, ám a tényleges mozgástér nem változhat. Mennyire jelentõs ez a bomlási folyamat? Ez a társadalom, a magyar nemzet hosszú távú jövõje szempontjából nagyon helyes és pozitív folyamat végbe kell mennie a kormánykoalíció felbomlásának, majd a kormány, illetve a rendszer megszûntének is. Mi a szerepe itt a törpepártnak, az SZDSZ-nek? Fontos hozzátenni mindehhez, hogy az SZDSZ valójában egy sajátos politikai alakzat, és mint ilyen, rendszeridegen a magyar politikában. Valójában ahhoz lehetne õket hasonlítani, ami között állt fenn Magyarországon, nevezetesen: minden fontosabb állami vezetõ mellett ott dolgozott egy szovjet tiszt. Magyarán, a birodalmi, katonai erõszak szervezetileg és intézményesen is képviseltette magát a magyar államigazgatásban. Ám 1958-ban a szovjet birodalom visszarendelte a tiszteket. Az, hogy Magyarországon létezhet SZDSZ nevû párt 20 éve, azt jelzi, hogy mi most még a rákosista-sztálinista szakaszában vagyunk a rendszerváltásnak. Tehát nem sikerült elérni azt, hogy a birodalmi erõszak közvetlen részvétele eltûnjön az egész magyar politikai erõtérbõl. Ha az SZDSZ mint párt megbukik, kiesik a parlamentbõl, és nagy valószínûséggel ezt követõen felbomlik, illetve eltûnik a magyar politikai rendszerbõl, az azt jelentené, hogy a birodalom visszavonja közvetlen katonai ellenõrként mûködtetett kollaboránsait. Az SZDSZ neve, illetve a politikai süllyesztõ fogalma már sokak fejében összekapcsolódott. Igen, valóban. Én azt hiszem, a magyar társadalom többsége számára egyértelmû, hogy a népszavazás elsõsorban az SZDSZ-rõl való szavazás volt. Itt az emberek elsöprõ többsége azt utasította el, amit az SZDSZ képvisel, illetve amit egy MSZP nevû nagypolitikai holdingban, mint gazdaszervezetben élõsdi hatalomként felépített. A társadalom a külsõ SZDSZ-re, az MSZP-ben rejtve dolgozó SZDSZ-re, és ezek nagykoalíciójára mondott elsöprõ módon nemet. Újra le kell szögezni: az SZDSZ eleve egy rendszeridegen elem, és a magyar társadalom, amikor az elmúlt 20 év során 25 százalékról egy százalékra vitte le a párt tetszési indexét, jelzi, hogy a közösség, ha késõn is, de felismeri, milyen pusztító erõt képvisel ez a csoportosulás. Bukása és pusztulása a magyar társadalom jövõje szempontjából döntõ jelentõségû és pozitív fejlemény. Vannak azonban aggaszó jelek is, erre jó példával szolgál az elmúlt heti demonstratív rendezvény, ahol az elmúlt 20 év volt jegybankelnökei vettek részt. Errõl a konferenciáról a tudósítások általában ujjongva számoltak be: létrejött a bankárok nagykoalíciója, hiszen két baloldali, illetve két jobboldali orientációjú volt bankelnök tökéletesen egyetértett az alapvetõ stratégiai kérdésekben a magyar gazdasággal kapcsolatban. Elsõ hallásra akár pozitív fejlemény is lehetne, hogy a szétvert kvázi polgárháborús állapotok között lévõ magyar társadalomban, a nagy frontvonalak között közeledés, egyetértés van. Veszélyes azonban azt gondolni, hogy ez a fejlemény a politikailag pozitív események közé tartozik. Valóban úgy tûnik fel, hogy létrejön egy nagykoalíció, ez azonban komoly fenyegetést jelentene a magyar társadalom számára. Hát nincs olyan kritikus helyzetben a magyar gazdaság a maga egy-két százalékos dübörgésével, társadalmilag rossz közérzetével, amely indokolttá tenné az összefogást? Ez lélektanilag nagyon jól hangzik, csakhogy van egy probléma. Az SZDSZ ugyan elpusztul mert a magyar társadalom egyértelmûen nemet mondott a birodalmi szimbolikus erõszak eme közvetlen megnyilvánulására azonban ebben az esetben egy olyan eseménysornak lehetünk a tanúi, amikor az elsõdleges rákos burjánzási gócot sikerül eltávolítani, azonban ennél egy sokkal veszélyesebb folyamat indul el: áttétek keletkeznek a társadalmi-gazdasági szervezõdés más életfontosságú pontjain. Ennek az áttétnek ismerete adhatja Horn Gábornak azt a fajta magabiztosságot, amely mentén kijelentheti, az SZDSZ-nek az a történelmi feladata, hogy megakadályozza a Fidesz kétharmados kormányra kerülését? Semmi kétség afelõl, az SZDSZ-nek mindig is az volt a történelmi feladata, hogy mivel nekik nem sikerült a legerõsebb párttá válniuk a 90-es évek eleje óta mindent igyekeznek megtenni annak érdekében, hogy a mindenkori potenciális vagy ténylegesen kormányzó pártokban, mint áttéteket, felépítsék a saját hálózatukat. Egyébként aligha véletlen, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége elõször a Szabad Kezdeményezések Hálózata névvel alakult meg. Õk maguk is használták ezt a kifejezést, amely tulajdonképpen a rákos áttétek képzõdésének egyik leírási formája. A hálózatkutatás, mint roppant divatos rendszerelméleti paradigma, fõként a rák, a nagy járványos betegségek, illetve a terrorizmus terjedési mechanizmusaival foglalkozik. E rendkívül sötét és pusztító folyamatok terjedésének vizsgálatában és az azok ellen való küzdelemben alakul ki a rendszerelméletnek ez az új ága. A hálózat fogalmának, amelyet annak idején büszkén használt a mai SZDSZ, meglehetõsen vészterhes jelentése van tehát. Bizonyos értelemben az áttéteken át büszkén terjedõ rákos sejtek is szabad kezdeményezések hálózataként ünnepelik magukat a megtámadott szervezetben. Miért szabadok? Mert megszabadították magukat a szervezet általános egyensúlyfenntartó szabályaitól: kivonták magukat a regulációs rendszer fennhatósága alól. Rájuk akkor nem érvényes a fennálló érték- és normarendszer? 6 jó ha figyelünk

7 Szerintük nem, sõt tökéletesen kivonták magukat azon normák alól, amelyeket azért tart fenn a szervezet, hogy a saját egyensúlyát, életét, létezését megõrizze. Mondhatjuk: életellenesek. Brutálisan, cinikusan és röhögve levetik magukról, és érvénytelennek tekintik magukra azokat az alapvetõ szabályokat, amelyek nélkül nem létezik a harmónia, az egyensúly végül is maga az élet. Visszatérve az MNB-elnökök találkozójához Azért tartom vészjósló eseménynek, mert ebben az esetben egy pusztító jellegû összefogásról van szó egy hamis narratíva keretében. Azzal kell szembesülnünk, hogy miközben két éve zajlik az egyensúly és reform nevében elkezdett folyamat, ez abból a hazug feltételezésbõl indult ki, hogy a kialakult horribilis deficit azért jött létre, mert az állam sokat költ. Hazugság és deficit kapcsolódik össze az elmúlt két év során a magyar közbeszédben. Az az állítás vált teljesen uralkodóvá az úgynevezett jobb- és baloldalon is, amely elfogadja azt a végtelenül veszélyes és hamis szemléletet, amely szerint, ha nagy deficit alakult ki, akkor ennek egyértelmû oka az, hogy túlságosan sok a kiadás. Vagyis a magyar társadalom pazarol, túlfogyaszt, illetve hedonizál. Az állam és annak polgárai túlfogyasztanak. Ehhez képest azt látni, hogy mind az állam, mind a társadalom széles rétegei rendkívüli módon le vannak gatyásodva. Így van. Amikor deficit áll elõ, akkor ennek logikailag is két oka lehet. Egyik kétségtelenül az, hogy sok a kiadás. Ám legalább ilyen logikus annak a feltételezése is, hogy kevés a bevétel. Ami a legjobban jelzi a hamis értelmezési tematika meglétét mert itt mûködik egy értelmezõ hatalom is az, hogy csak és kizárólag az egyik részét hajlandóak figyelembe venni a deficit kérdésének. Nem fogadják el, és nem is válhatott a diskurzus tárgyává, hogy amikor deficitrõl beszélünk, annak logikailag két oka lehet. Ez a hamis érzelmezési keret csak azt a részt veszi górcsõ alá, amelybõl annak kell kiderülnie, hogy sok a kiadás. Ha ez a hamis értelmezési környezet fennáll, miképpen lehetne megváltoztatni? Elõször is azt kell rögzíteni, hogy logikailag teljesen egyenértékû a két változat és rögtön gyanakodnunk kell amiatt, hogy kizárólag az elsõ változat uralja a közbeszédet. Teljesen eltérõ társasalomfilozófia kapcsolódik a két szemlélethez. Matematikailag, ha deficitem van, az legalább olyan valószínûséggel eredhet abból, hogy sok a kiadás, mint hogy kevés a bevétel. Azért van mégis filozófiai mélységû különbség a kétféle szemlélet között, mert ha arról beszélünk, hogy sok a kiadás, akkor ebbõl eléggé egyértelmûen következik, hogy a kiadásokat le kell faragni. Csakhogy az állami kiadásoknak a döntõ többsége a vesztesek, a hátrányosabb helyzetûek támogatására van vajon mi másért létezne állami újraelosztás, ha nem azért, hogy a kiadások jelentõs része azokat a társadalmi csoportokat támogassa, amelyek javarészt önhibájukon kívül képtelenek az elemi szintû civilizációs javak, a közoktatás, az egészségügy javainak megszerzésére. A társadalom egészséges életösztönétõl hajtva igyekszik az állami újraelosztás segítségével megtámogatni a vesztes és többségben lévõ társadalmi csoportokat. Ha csökkentem a deficitet a kiadások magas szintjére hivatkozva, akkor ez azt jelenti, hogy radikálisan rontom az egyébként is vesztes társadalmi csoportok általános társadalmi, gazdasági pozícióit. Ebbõl következik: ha csökkentem a kiadásokat, ezzel lehetõséget teremtek a bevételek csökkentésére is. Itt lép be a radikális adócsökkentés igénye is. Ez a másik oldalon lerontja a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok, a vesztes többség pozíciója kiegyenlítõdésének lehetõségét azzal, hogy csökkenti a kiadásokat, illetve azzal a felkiáltással, hogy maradjon több pénz az embereknél, csökkenti a bevételeket. Ám könnyû belátni: mindenféle adócsökkentés egyértelmûen a leggazdagabbaknak, a legjobb pozícióban lévõknek a helyzetét könnyíti. A legerõsebb gazdasági-társadalmi csoportoknak kedvez, hiszen õk fizetik a nagyobb adót. Csökkentik az állam terjedelmét, aminek következtében a nemzetállam azon funkciója, hogy a lokalitásokat igyekszik megvédeni hiszen mi más lehetne a feladata a globális gazdaság hatalmi folyamataitól, ez sokszor csorbul, és egyre csökken. Az egyik alapvetõ cél, hogy gyengítsék a nemzetállamot, másrészt, pedig lezajlik egy hatalmas újraelosztás is. Mert azoknak a jövedelempozíciója romlik, akik a leginkább rászorulók lennének, az adócsökkentéssel meg javul azok helyzete, akik egyébként is a lehetõ legjobb pozícióban vannak. Könnyû belátni: egy latin-amerikai jövedelemegyenlõtlenségekkel sújtott társadalomban, mint amilyen a magyar, a kiadáscsökkentés a leginkább rászoruló társadalmi kétharmad lehetõségeit csökkenti. Az ezzel párhuzamosan megnyíló bevételcsökkentés pedig a leggazdagabbak pozícióját javítja. Ha azonban megfordítjuk a logikát, és azt mondjuk, hogy nem a kiadás sok, hanem a bevétel kevés, igen érdekes összefüggésekre bukkanhatunk. A magyar gazdaság döntõ többségét hozzávetõlegesen két tucat multinacionális vállalat ellenõrzi. Ezek a magyar foglalkoztatottak 12 százalékát alkalmazzák, az összes bérnek a 15 százalékát fizetik ki tény, hogy ebben a szegmensben némileg magasabbak a bérek az átlagosnál és befizetik az összes adónak körülbelül a 38 százalékát. Közben pedig, az adózás utáni profit 92 százaléka az övék! Ezek a döbbenetes arányok jelzik, hogy kik is azok, akik miatt bevételhiányos (és nem kiadástöbbletes ) állapot alakult ki. A deficit, a hazugság, tehát a válság legmélyebb oka valójában az, hogy akik a magyar gazdaságot ellenõrzik, 92 százalékos profit mellett mindössze 38 százalékkal járulnak hozzá a bevételekhez, a közteherviseléshez. Kifejezetten a baloldali kormányok regnálása idején megindult egy nagyon erõs államtalanítási folyamat. Ha ez tovább fokozódik, az hová vezethet egy olyan társadalom esetében, amelynek egyre magasabb élelmiszer-, és energiaárakkal kell szembesülnie, amelyiknek a kutatások szerint egyre rosszabb az egészsége, népesedési folyamatai, emellett rendkívüli módon reménytelennek, értékvesztettnek vallja magát? Mindannyian láthatjuk, ez hová vezethet. Rázárulni látszik a magyar társadalomra egy végzetes harapófogó, amelynek az a lényege, hogy a munkaerõ ára, vagyis a bér reálértéke a évvel ezelõtti szinten rögzül, miközben a munkaerõ újratermeléséhez szükséges javak és szolgáltatások ára viszont a globális piaci szintre emelkedik (a kifosztás stációit lásd korábbi írásunkban a szerk.). Holott a társadalom nagy része csak a munkaerejét tudja áruba bocsátani. Igen, a munkaerõ árát véglegesen rögzítették a es évek szintjén, miközben a radikális államtalanítás, a teljes privatizálás és a nagy multinacionális vállalatok számára való teljes szabad hozzáférés nyomán a munkaerõ újratermeléséhez szükséges áruk és szolgáltatások árát természetesen a globális piaci szintre vitték fel. Ezért lehetséges az, hogy Ausztriában ma egy napi átlagos bevásárlás 20 százalékkal kevesebbe kerül, mint Magyarországon, holott ott több mint négyszer akkorák a bérek, mint nálunk. Amikor egy társadalommal nagyon hosszú idõn keresztül nagyon rossz dolgok történnek, akkor ez egy idõ után súlyos és maradandó károsodást okoz. Minden emberi közösségnek hármas jelszava a népesség, egészség, békesség. A békesség a lelki egyensúly azon mentális, morális, spirituális javak újratermelésének az egyensúlya, amelyek az elemi szintû együttélést, együttmûködést, szolidaritást biztosítják. Ezek nélkül nem létezik egészségesen mûködõ közösség. Ez a talapzata mindennek, ez azonban a magyar társadalomban a történelmi elõzmények nyomán már a es években is végzetesen megroppant. Ennek a lelki békének tragikus állapota tükrözõdik a másik két folyamatban is: az egészség-, illetve a népességvagyonnal való gazdálkodásban is. Mindkettõben Európa legrosszabb helyzetben lévõ társadalma vagyunk. Olyan lepusztulási lejtõn haladunk, hogy ha nem történik lényegi változás, akkor az egy évtizeden belül végezetes következményekkel járhat. A jelenlegi helyzetben a Fidesznek mik lennének a legfontosabb feladatai? Amivel legelõször szembesülni kell: a magyar társadalom rendkívül súlyos helyzetben van. Ez a súlyos újratermelési válság döntõen nem gazdasági jellegû. Noha nagy a nyomás afelé, hogy a bajokat gaz- jó ha figyelünk 7

8 dasági-pénzügyi problémaként kezeljük, itt alapvetõen társadalomújratermelési válságról van szó. Sokkal súlyosabb a dolognak az a kevésbé látható része, ami a szétvert lelkiállapot, a népesedés és az egészségvagyonunk helyzetét jelzi. A Fidesznek a stratégiáját nem négy évre, hanem sokkal hosszabb idõre kellene felépítenie. Egy olyan koherens nemzetstratégiát kell megfogalmazni, amelyhez lehet 80 százalékos támogatottságot szerezni. Ki is derült a népszavazás alkalmával, hogy ez lehetséges. Lehet hatalmas támogatást szerezni nagy stratégiai célok mellé, ha értelmesen elmagyarázzuk az embereknek, hogy mi történik és mit kellene tenni igaz, legalább év kellene ahhoz, hogy megforduljanak a kedvezõtlen folyamatok. Ahhoz, hogy helyreálljon a megroggyant lelkiállapot, újra legyen bizakodás, szolidaritás. Erre építve, pedig nagy áldozatokkal képesek legyünk egy családbarát fordulattal visszafordulni a végzetes népesedési lejtõrõl. És eközben kevésbé önpusztító életmóddal helyreállíthatnánk a szétzilált egészségvagyonunkat is. Van a Fidesznek ereje ahhoz, hogy ezt a minden bizonnyal gigantikus feladatot véghezvigye, közösen a társadalommal? A polgári kormány négy éve eléggé egyértelmûen jelezte, hogy Orbán Viktor felismerte ezeket az összefüggéseket, és ha akkor nem szakad meg ez a folyamat, készen is áll ennek a feladatnak az elvégzésére. Az az idõszak arra volt jó, hogy összeérjenek azok a szervezeti, intézményi változások létrejött például egy népesedési kormánybizottság is amelyek nyomán ez a éves program felépülhetett volna. Sajnos ez a folyamat 2002-ben tragikusan megszakadt. Ma lényegesen rosszabb feltételekkel kellene ezeket az életmentõ mechanizmusokat beindítani. Ehhez párosul a közbeszéd roncsoltsága is: ma még nehezebb és bonyolultabb e problémákat elmagyarázni. Roppant nehéz feladat ez, és ennek a Fideszen belül is megvannak az ellenzõi. Teljesen logikus, hogy a globális hatalom mindent megtesz annak érdekében, ha az SZDSZ szétroncsolódik, akkor a hatalom rejtett szerkezetekben igyekszik felépíteni a kormányzó párokban a rendszeridegen szisztémákat. A már említett konferencián elhangzott, hogy akkor a szakértõk elmondták, mi a feladat, most már a politikusokon a sor. Ez egy elég egyértelmû üzenet volt. Itt nem politikusokról van szó, hanem Orbán Viktorról. Ez a vészjósló üzenet egyértelmûen Orbánnak szólt, és eszerint úgysem lesz más lehetõsége, bármilyen többséggel is alakít kormányt, minthogy a globális hatalomnak a konferencián elhangzott parancsait teljesítse. Orbán Viktor ellen tud állni ennek a nyomásnak? Nagyon bízom benne, hogy igen. A polgári kormányzás négy éve és az azóta eltelt idõszak igen súlyos, mély és intenzív tanulási folyamat volt Orbán Viktor számára. Azt gondolom, hogy sokkal világosabban látja ma már, hogy mi a valós helyzet és rendelkezik azokkal a képességekkel, tudásokkal, illetve azzal az elszántsággal is, ami ahhoz kell, hogy egy ilyen nemzetstratégiát kialakítson és képviseljen. Az tény, hogy rendkívüli nehézségekkel kell szembenéznie. Arra számítok, hogy a politikai konfliktusok intenzitása aligha csökken majd attól, hogy a Fidesz kétharmados többséggel kormányra kerül, és neki kezdhet a nemzetstratégiája megvalósításához. Forrás: Lippai Roland MNO Kornis nyílt levele Andrassew Ivánnak Demonstrációt szerveznek a Gój Motorosok a Népszava szerkesztõsége elé, a lap egyik munkatársa, Andrassew Ivánnak a Hócipõ szatirikus lapban megjelent humoreszkje miatt. Több antifasiszta szervezet ellentüntetést szervez. Kornis Mihály író ezzel kapcsolatban egy nyílt levelet küldött el lapunknak, melyet az alábbiakban szó szerint közlünk. Köszönöm Andrassew Ivánnak neked, csak távolról ismert, mégis közeli barátom, amit értem s mindazok védelmében teszel, akiket aljas támadás ér. Néhány hete higgadtan szembesítetted B.Zs. urat ellenem folytatott több évtizedes uszítgatásainak mocskos okaival. Ugyan nem szorulok védelemre, mert szavam és könyveim õrködnek felettem, de azért nagyon jólesett, hogy te vetted a fáradtságot és elmondtad neki, amit én már egyébként egyszerûen elfelejtettem: hogy miért is kell nekem minden Orbán-hatalomátvétel környékén elviselnem, hogy õ szavakkal megpróbáljon leköpni. Kitüntetésként fogom fel különben ezt a pogány rituálét, az Egy Igaz Isten tudja, hogy miért. Te pedig Iván, nagyszerû ember vagy, bátor és talpig férfi. De meg kell értened, hogy én nem csak antifasiszta vagyok, hanem antikádárista is. Tudod, én írtam a Kádár-könyvet. Torkig vagyok már a szellemi Kornis Mihály utódaival a magyar baloldalon éppúgy, mint a jobboldalon. Példaképem Angyal István, a Tüzoltó utcai felkelõk parancsnoka, akinek nõvérét az auschwitzi tábor szeme láttára akasztották fel a náci pribékek, õt magát pedig1958 végén Kádár János pribékjei. Nem tüntetek együtt a náciveszély ellen a Kádár rezsím szolgalelkû tollnokaival. Nem tüntetek együtt egyik csahos falkával a másik ellen. Ezért nem leszek ott az álta- Andrassew Iván lad szervezett, keddi demonstráción. Téged hõsnek tekintlek továbbra is, de már megtévesztett embernek akit az MSZP propagandistái praktikusan felhasználnak, cinikusan és könyörtelenül. Alig várom, hogy egy, a mai vezetõik nélkül felálló politikai mezõny végre rendbe tegye az ország dolgait és megszüntesse a felülrõl szított polgárháborús hangulatot. Kornis Mihály 8 jó ha figyelünk

9 avagy Tûnõdések a politikai váltógazdaság nagyszerûségérõl Ha a nép már végképp elveszti a türelmét erre manapság bizony többször adódik oka, s alkalma nos, akkor derék pernahajder politikai osztályunk azonmód rárivall, hogy méltóztatná talán abbahagyni a duruzsolást, elvégre nem olajkályha, s e mellé azonmód hozzáteszi még azt is ellentmondást nem tûrõ határozottsággal, hogy hát a proletárdiktatúrához képest micsoda nagyszerû dolog is ez az ún. rendszerváltás útján létrehozott parlamenti demokrácia nevû valami, a politikai váltógazdaságról meg már nem is beszélve. Ennek csúcsra járatódását az Amerikai Egyesült Államokban láthatjuk megképzõdni, ahol ez a rendszer, azaz Mammon feltétlen és odaadó imádata gyakorlatilag a két párti diktatúra formájában valósul meg. Jól példázza ezt, hogy szerencsétlen amerikaiak tulajdonképpen nem is nagyon tudják, hogy mi között választhatnak, vagy nem választhatnak, hiszen példának okáért az ifjabb Bokor György és egykori kihívója is a Skull and Bones (Koponya és Csontok) szervezetben kezdték bontogatni a szárnyaikat. Szóval akkor mi között is választhattak a derék amerikaiak? De vissza kis hazánkba! Most, hogy az utolsókat rúgó hatalom szánalmas vergõdésének, a tíz körömmel való kétségbeesett kapaszkodásnak lehetünk szem- és fültanúi, most szembesülhetünk csak igazán azzal, hogy hát ez így, ebben a formában ugye szóval, töke van a menyasszonynak, mert hát ez sem egészen úgy van ám, ahogyan eddig azt nekünk beadták. Mer hogy a politikai váltógazdálkodás, kezít csókolom, csak addig szép és csak addig jó, amíg nem gyün a váltótárs és nem kopogtat az ajtón, és nem kéri a labdát, hogy hát innentõl kezdve most mán õ játszana tovább a gyerekekkel. Hova a rossebbe tûnt ennek a gondolatnak a magasztossága, a szépsége? Elkallódott valahol félúton a démonizálás és a manipulatív hazudozás között? Tudja nyüveg. De legalábbis a volt koalíciós pártok prominensei. A dologban csak az a szörnyû, hogy most, amikor mindenki látja, mindenki a bõrén érzi, hogy ezekkel ezt így tovább semmi esetre sem, addig ezek tovább erõltetik a dolgot, hogy de bizony, muszáj továbbra is velünk, mert ha beül a helyünkre a politikai váltógazdálkodás megvalósításához elengedhetetlenül szükséges politikai váltótárs (legalábbis akirõl õk azt hiszik, hogy az), akkor vége a világnak. Gyerekek! Asszem ideje lenne végre nektek is tudomásul venni, hogy nemcsak a szabad demokratáknak, hanem nektek, száj-demokratáknak is, lehetne leadni az Audi-kulcsokat. Ez csak azért jutott az eszembe, mert amikor a rendszerváltás útján létrehozott parlamenti demokrácia meg a politikai váltógazdaság nagyszerûségérõl kell papolni a média nagy nyilvánossága elõtt, akkor szépen fújják a betanult leckét, ám amikor a gyakorlati megvalósításra kerül a sor, valahogy egyre inkább a diktatúrára hajaznak a cselekedeteik, legalábbis a szerencsétlen sorsú nép mindig felismerni véli a tüneteket. ( Majd én megváltom ezt az országot! Én tudom, hogy mi jó ennek az országnak! Hát persze. Te tudod. És rajtad kívül senki más nem tudja, igaz?) Jó lesz az a kisebbségi kormányzás, csak nehogy visszagyûjjön a zorbán!!! Majd mink támogatunk benneteket kívülrõl! Kellett ez a kis színjáték, hogy átrendezzék az erõvonalakat, féktelen pénzsóvárságuk nem tudja azt mondatni velük, keep the change, azaz tartsd meg az aprót, nem akarnak semmit sem a kasszába hagyni arra az esetre, ha netalán kényszerûségbõl mégiscsak át kell majd adni a helyet az ún. politikai váltótársnak. A szituésön árnyalásában természetesen azonnal segítségükre siet szervilis ölebmédiájuk. Nézem a Mokka április 28-ai adásának tartalomjegyzékét. Négy évet kapott a Mecseken halálos balesetet okozó ámokfutó motoros! Le kell amputálni a mentõsofõr lábát! Vagy mégsem? Te apjuk! Történt valami lényeges dolog tennap? Á, semmi az égvilágon, csak a szadesz szentesítette, hogy kilép a koalícióból. Durr egy pofon az objektív és hiteles tájékoztatásnak. Nem tudom, tetszenek-e érezni a dolog életszerûtlenségét? A kisebbik koalíciós párt elõzõ napon tartott összejövetelén szentesítik, hogy vége az országot eddig irányító kormánykoalíciónak és egy olyan csatorna, amelyik amúgy minden más esetben a legkisebb neszre, a legkisebb zörejre azonnal ugrik, sõt, hogy tetézzük a bajt, hétrõl hétre fáradságos munkával még a valóságot is mérlegre teszi (hogy hogyan, arra most ne vesztegessük a drága idõt és az energiát), szóval egy ilyen csatornán egy árva szó nem sok, annyi sem esik errõl a fontos momentumról a reggeli beszélgetõs mûsorban. Nem hívnak be vendégeket, nincs egy darab politológus sem, senki, aki bármit is hozzáfûzne a hallottakhoz, de még pártpolitikus sem, aki arról beszélne hogyan tovább, vagy értékelné, egyszerûen kuss van. Mintha meg sem történt volna. Mondjuk ez azért önmagáért beszél és jelzésértékû. És egyúttal nagyon gáz. Persze jó darabig még egészen biztosan hallgathatjuk majd a politikai osztály önigazolásaként szolgáló, a politikai váltógazdaságot istenítõ szólamokat és nyilatkozatokat Orbánnak is ez a kedvence, ennek (ámerikai mintára történõ) megvalósulásáról álmodozik, hiszen másra ma már nem nagyon tudnak hivatkozni, mással ma már nem nagyon tudják etetni az embereket. Az élelmiszer árak emelkedését nézve lassan már a szó legszorosabb értelmében. Aggodalmuk persze most is indokolatlan, hiszen a politikai váltótárs, mármint az igazi, egyelõre sehol sincs. Sehol sincs, mert a Fidesz bizony egyáltalán nem az. Nem az, hiszen áldásukat adták a Lisszaboni Szerzõdés nevû förmedvényre, azaz a nevüket adták hazánk szuverenitásának elvesztéséhez. Talán csak annyi lesz a különbség köztük és a szegfûmintás utódpárt ország dirigálása között, hogy lazítanak valamelyest az istrángon, hagyják lélegzethez jutni az embereket. Azt kell, mondjam, a mai világban már ennek is örülnünk kell. De persze ez az optimista változat, mert az is könnyen elõfordulhat, hogy a már nevükben is hazug szocialisták, annyira leküldtek minket megalázóba, hogy a kollégiumi szobatársak is belerokkannak, amíg kivergõdünk a kátyúból. Addig is, míg az igazi, a valódi, azaz a nemzeti érdekeket mindenek elé és fölé helyezõ tényleges politikai váltótárs megérkezik, tegyük a dolgunkat, rendezkedjünk be túlélésre, mert ez a hatalmi hajcihõ, ami most a fejünk felett zajlik, még sok áldozatot szedhet a magyar nép soraiból. Isten áldja Magyarországot! A szocialista nagyváros öntudatos polgára jó ha figyelünk 9

10 Hack Péter a kisebbségi kormányról Putyini modell jöhet a Fidesszel? Közjogilag nem, politikailag viszont annál problémásabbnak látja a májustól felálló új kormányzati helyzetet Hack Péter. Az alkotmányjogász szerint a legfõbb gond az, hogy ez akonstrukciónemképeskitörniabbólagazdaságpolitikaiördögikörbõl,aminagyhiányt, magas adókat és alacsony termelékenységet konzervál. És akkor még ott a kétharmados többséggel visszatérõ Fidesz alkotmányosan is aggályos lehetõsége. Interjúnk. Az SZDSZ kiszállt a koalícióból, Gyurcsány Ferenc kisebbségi kormányzásra rendezkedhet be. Van-e közjogi, netán alkotmányos szempontból aggályos része a történetnek, vagy csak politikailag lehet problémás? Elsõsorban politikailag problémás. A magyar alkotmányos berendezkedés nagyon erõs pozíciót ad a kormánynak, megbuktatása szinte lehetetlen, ez a konstruktív bizalmatlanság intézményébõl fakad. Ilyen értelemben nem okoz problémát alkotmányosan kormányozni, politikailag pedig a kormányzás látszatát fenntartani. Az ilyen válsághelyzet, mint amilyet az elmúlt hetekben láttunk, egyfajta tesztje annak az alkotmányos berendezkedésnek, amelyet a rendszerváltás idõszakának mérnökei köztük Ön is létrehoztak. Kiállta ez a közjogi modell a próbát? A konstruktív bizalmatlanság intézménye például most jól bebetonozza a miniszterelnököt. A mostani közjogi struktúrának vannak elemei, amelyek hibás feltevések alapján születtek. Ilyen például az, hogy a szereplõk hosszú távon érdekeltek a köztársaság demokratikus intézményrendszerének fenntartásában. Egy sor olyan rendelkezés van a mai alkotmányban, amely gyakorlatilag meg tudja bénítani a kormányt vagy a törvényhozást korlátozó szereplõk mûködését, lásd például az ombudsmanválasztás körüli anomáliákat. Mit lát a mostani helyzetben politikailag aggasztónak? Mindegyik párt már a véghajrára készül a választások szempontjából, akár azért, mert úgy számol, hogy 2010-ig ki tudja húzni, akár azért, mert azt reméli, 6-8 hónapon belül választás lesz. Ez azt jelenti, hogy mindenki maximális eredményeket akar felmutatni a választói felé minden egyes alkuban óta a magyar politikai közegben egyébként is a siker kategóriája a konstituencia-vásárlás, azaz a gólokat szavazatvásárlásban mérik. Van egy súlyos legitimitás-válság Jó, de mi következik ebbõl a mostani helyzetre? Ebbõl a logikából az következik, hogy nagyon nehéz lesz bármilyen érdemi kérdésben törvényalkotási megegyezésre jutni. Magyarország eddig nem volt berendezkedve arra, hogy egy kormánypárt kisebbségbõl, mindenki mással szemben próbál meg politikát érvényesíteni. Hogyan kell ezt a gyakorlatban elképzelni? Naponta jönnek majd a háttéralkuk? Azokkal, akik valójában meg akarják buktatni õket? Lényegében igen. Lesznek nyilván törvények, amelyekben együtt tudnak majd mûködni az ellenzékkel: nemzetközi szerzõdésekbe vagy a turisztikai törvénybe valószínûleg nem köt bele senki. De markáns, érdemi kérdések nem kerülnek már a törvényhozás elé. A kormány nyilván arra rendezkedik be, hogy már a törvényjavaslatok minisztériumi elõterjesztési szintjénél valamiféle egyeztetést kezdeményez az ellenzékkel, ezeknek az eredményét rögzítik, és azt nyújtják be. De ez nem nevezhetõ igazából kormányzásnak. Nem. Ez a kényszerû konszenzusos idõszak nem kérdõjelezi meg a kormányzat legitimitását? A kormány alkotmányjogilag legitim marad, csak éppen politikailag kisebbségben lesz. Ez valamennyire persze korlátozza a legitimitását, annyit tehet, amennyi szavazata van. Tehát politikailag alapvetõen legitim ez a modell? A választók nem az új, májustól érvényes kormányzati agendára adtak felhatalmazást 2006-ban. A kormány mögött annyi erõ van, amennyit a legutóbbi szavazáson kapott. Ebben az értelemben a kisebbségi kormány képviseli azokat, akik legutóbb az MSZP-re szavaztak, tehát kétségkívül nem reprezentálja a választásokon résztvevõk többségét. Van tehát egy súlyos legitimitás-válság. Nem lenne tisztességesebb, ha elõrehozott választásokat tartanának? Mindegyik variáció mûködõképes lehet egy absztrakt szinten: egy világos programot végrehajtó kisebbségi kormány, egy elõrehozott választás, és egy megújított koalíció is. De nem ez a kérdés, és emiatt úgy látom, a magyar politikai elit változatlanul rossz pályán mozog. Van ugyanis egy rendkívül súlyos gazdasági és politikai helyzet. A rendszerváltás utáni idõszakot sikerrel oldja meg a többi volt szocialista ország, miközben Magyarország, amely messze a legjobb helyzetbõl indult, rosszabbul jöhet ki ebbõl a válságból. Ez a probléma mindent felülír. Miért mondta az elõbb azt, hogy rossz pályán van a politikai elit? Benne vagyunk egy elképesztõ csapdahelyzetben, amelyért a felelõsség ha az utóbbi nyolc évet nézzük hat-kettõ arányban a mostani koalíciót terheli. Ördögi körbe kerültünk: nagyon nagy a költségvetési hiány. Ez a hiány nagy adóbevételeket kényszerít ki a mindenkori kormányzatból, a magas adóbevételeket csak magas adóterhekkel tudja megvalósítani, ami alacsony foglalkoztatottsághoz vezet, ez alacsony növekedést produkál, ami visszahat a magas hiányra. Ha nem tud az ország kitörni ebbõl a körbõl, évtizedes leszakadás következhet be. Melyik modellt látja mûködésképesnek a mai helyzetben? A kérdés az, hogy az említett három modellbõl melyik tud hiteles választ adni a körbõl való kitörés dilemmájára. A bársonyos reform szöveg erre szerintem nem alkalmas, ezért tûnik aggasztónak a kisebbségi kormányzás. A legtöbb közgazdász politikai hovatartozásra tekintet nélkül egyetért abban, mely reformlépéseket kellene ma megtenni. Ehhez képest úgy tûnik, a miniszterelnök lemondott a reformokról. Ezt nem tudom megítélni, én egyszerûen nem látom, mit akar a miniszterelnök. Ha az említett körben maradunk: lemondott arról, hogy csökkentse a költségvetés hiányát, mert szerinte nincsenek meg a politikai feltételei. Ebbõl következõen lemond az adócsökkentésrõl, tehát végsõ soron marad a nagy hiány. Márpedig ha nem történik semmi, tovább nõ a hiány, ez egy önmagát generáló folyamat óta folyamatos a populizmus, az ígérgetés. Nem a társadalom szûnni nem akaró 10 jó ha figyelünk

11 kádárista elvárásaira reagál ezzel a jobb- és a baloldal? Az egész szocialista blokkban mindenkinek voltak paternalista elvárásai, hiszen paternalista volt a társadalom. A csehek miért voltak kevésbé kádáristák, mint a magyarok? Mert az ottani politikai elit hamarabb rájött arra, hogy a rövid távú szavazatmaximalizálásnak hosszú távon nagyon nagy ára van. Idehaza hiányoztak azok a politikai szereplõkön kívüli hiteles szereplõk, akik ha kell, üvöltenek, amikor a populizmus elõjön. Nincsenek olyan igazodási pontok, mint a Financial Times, vagy független kutatóintézetek, amelyek pontos jelentéseket közölnének az ország helyzetérõl. Nem tudom elhinni, hogy 2006-ban azon múlt a tájékozódás, hogy a Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozza-e a hiány adatait. Elképzelhetetlen, hogy a PM-en kívül ezt senki ne tudta volna. Aki pedig tudta, mint a jegybank akkori elnöke, az korábban pártmezben focizott, úgyhogy sokan emiatt nem tartották hitelesnek. Visszatérve az elõrehozott választásokra: mit gondol arról a mostanában hallható szabad demokrata érvrõl, hogy ezt azért sem szabad mérlegelni, mert akkor kétharmados többséggel jön vissza a Fidesz, és akkor szabadon alkotmányozhat? Bárki szerez kétharmados többséget, veszélyt jelent a demokráciára. Alkotmányunk legnagyobb problémája ugyanis az, hogy nagyon könnyen változtatható. Új alkotmányt elfogadni nem könnyû, ahhoz népszavazás kell, de a mostanit módosítani könnyû ben magam is amellett voltam, hogy a koalíciónak mesterséges önkorlátozást kell tanúsítania, mivel a kétharmados többség önmagában veszélyhelyzetet teremthet. Ha a Horn-kormány akkor nem korlátozza magát, ma még rosszabb országban élnénk, mint amilyenben élünk. De arra valóban semmilyen garancia nincs, hogy a jobboldal hasonlóképpen korlátozná magát a jövõben. Mely területen lehet a Fidesz a legveszélyesebb? A Fidesz kétharmados többsége birtokában elvileg bármit megtehetne, amit Putyin megtett Oroszországban: a rendõrség, a nemzetbiztonság jogköreit bõvíthetné. Ha ezt az utat választja, rosszabb lehet a helyzet, mint Kaczynskiék Lengyelországában, mert ott legalább egy erõs igazságszolgáltatással, erõs civil szférával találta magát szemben a hatalom. Attól tartok, Magyarországon egy ilyen esetben a totális behódolás történne meg, mint Oroszországban. Néhány fanatikus megveretné magát, amúgy mindenki úgy állna hozzá, hogy a karaván halad. Persze teheti azt is, amit Sarkozy a gyõzelme után, ebben az esetben ha a gazdasági helyzetre van mûködõképes elképzelése akkor a helyzet javulhat is. Forrás: Seres László Hírszerzõ A 80 éves Hankiss Elemér az MTI-nek nyilatkozott Az ország mély gazdasági, társadalmi, lelki válságba sodródott bele, és ezért sok más történeti és jelenkori tényezõ mellett elsõsorban az országot irányító, vagy éppenséggel irányítani képtelen politikai osztály a felelõs. De az elmúlt hetek-hónapok történéssorában minden kártékony zûrzavar ellenére megcsillant a kibontakozás reménye is mondta az MTI-nek Hankiss Elemér társadalomtudós, aki vasárnap ünnepli 80. születésnapját ben az ország jól és ígéretesen startolt. A demokrácia és a piacgazdaság intézményrendszerének kialakításában a keletközép-európai térségben az elsõk között voltunk idézte fel Hankiss Elemér. Ami a demokráciát illeti, kiépült az egymást ellensúlyozó, autonóm intézmények rendszere, szabad játéka, dinamikus egyensúlya, ami elõfeltétele egy demokratikus rendszer jó mûködésének. Az egymást követõ kormányok azonban hamarosan rongálni kezdték ezt a még törékeny rendszert; ahol lehet, szûkítették, csorbították az intézmények autonómiáját, és egyre inkább a maguk kezébe összpontosították a hatalmat. Megindult a pártok, és az egész politikai rendszer oligarchizálódása. A demokrácia még gyenge intézményrendszere nem tudott ellenállni a részben globális gazdasági nyomásának. Nem alakult ki a társadalmi és a gazdasági szereplõk, és érdekek megfelelõ egyensúlya. A politikai irányító réteg saját gazdasági klienseinek rabja lett vélekedett a tudós. ÉBREDÕ MAGYAROK De ahogy mondani szokás minden bajban van valami jó. Ez ugyan nem igaz, a jelenlegi helyzetre mégis ráillik. Az történt, és történik ugyanis, hogy másfél évtizedes kábulatból mintha kezdene fölébredni a magyar társadalom, és kezdene föleszmélni a politikusok egy része is fogalmazott a tudós. Hankiss Elemér szerint másfél évtizeden át abban a hitben, tévhitben éltünk, hogy készen kaptuk a demokráciát. A modell nyugaton jól mûködött, nekünk csak importálnunk kellett, és kész; csak az a dolgunk, hogy négyévente elmenjünk szavazni. Nem váltunk felelõsségteljes polgárokká, s így alakult ki az a torz képzõdmény, amelyet a szakma kiváló szakemberei üres parlamentarizmusnak vagy demokraták nélküli demokráciának neveznek. És ez a rozoga képzõdmény az évek folyamán egyre rosszabbul mûködött. Az elmúlt hetekben-hónapokban azonban megindult a jégzajlás. A társadalom egyre szélesebb rétegei moccantak, mozdultak meg, próbáltak kitörni a politikai tetszhalálból. Megpróbálták a maguk módján, nem mindig feltétlenül a legszerencsésebb úton-módon hallatni a hangjukat, megvédeni jogaikat és érdekeiket, számadásra kényszeríteni politikai vezetõiket. És mintha a politikusok egy részének a fejében is kezdene leesni az a bizonyos tantusz. Az, hogy nem tehetnek meg tetszésük szerint bármit; hogy nem packázhatnak az emberekkel úgy, mintha valami mennyei hatalom felkentjei volnának; hogy komolyan kell venniük a társadalomtól kapott megbízásukat; hogy az eddiginél sokkal jobban oda kell figyelniük az ország érdekeire mondta. Persze nehéz kibújni a bõrükbõl, nehéz kiszabadulni klientúrájuk szorításából, a magánés pártérdekek ragacsos szövevényébõl. Sokan próbálják még folytatni álságos, mézes-mázos retorikába burkolt, önmentõ, ravaszkodó, az ország érdekeit semmibe vevõ játékaikat. De máshol se volt könnyebb és gyorsabb a tanulási folyamat. A demokrácia történeti kialakulása minden országban zavaros, bukdácsoló, válságokkal meg-megszakított folyamat volt. Az igazi változásokat mindenütt a társadalom erõs nyomása kényszerítette ki. És ez az jó ha figyelünk 11

12 ország jövõjéért viselt felelõsség terhének jelentõs részét a társadalom, valamennyi állampolgár vállára helyezi át fejtette ki Hankiss Elemér. A ROMLÁS VIRÁGAI Annál is inkább, mivel a válság mélyebb, mint hinni szeretnénk. A romlás amelynek gyökerei messze visszanyúlnak a múltba, az urak és szolgák országának, a jogfosztottság országának távoli, és az államszocializmus közösségeket és emberi tudatokat roncsoló közelebbi múltjába, ez a romlás az egész társadalmat áthatja. A félelem, a gyûlölködés, a felelõtlen önzés, a kölcsönös bizalom hiánya, a társadalmi szolidaritás és méltányosság, a közérdek, a közszellem hiánya elszívja a társadalom alkotó energiáit. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a helyzet reménytelen. Többé-kevésbé reális lehetõségek egész sora indíthatja el az országot felfelé a lejtõn vélekedett Hankiss Elemér. A HULLÁMVÖLGY MÉLYÉN Minden ország történetében vannak hullámvölgyek és hullámhegyek. Mi most egy hullámvölgy mélyén vagyunk. Reménykedhetünk a történelem dinamikájában, abban, hogy elõbb-utóbb szükségszerûen elkezdi egy kedvezõ hullám megemelni viharvert hajónkat. De nem hiszem, hogy szerencsés volna ölbe tett kézzel várakoznunk erre a hullámra mondta Hankiss Elemér. A válság-sokk: az ország Isten ne adja! olyan kritikus helyzetbe kerülhet, hogy a veszély felismerése sokkhatásként érheti a társadalmat, és nem utolsósorban a politikusokat. Bármennyire is nehéz ez, nem tehetnek mást, mint feladják eddigi politikájukat, és komolyan hozzálátnak az ország rendbetételéhez, és kényszeredetten félretéve magán- és pártérdekeiket, leülnek a tárgyalóasztalhoz, és néhány hónap alatt kidolgozzák együttmûködésük feltételrendszerét, egy új, tárgyalásos, konszenzuális demokrácia mûködési rendszerét. Félek, hogy ellentétben az osztrák, a finn, a svéd, a spanyol, az ír, a német politikai osztállyal, amelyek súlyos válságok idején képesek voltak erre a magyar politikai osztály meghatározó szereplõinek egy része ehhez még túlságosan is rabja a maga félelmeinek, önös érdekeinek, görcseinek mondta a tudós. Hankiss szerint elõbb-utóbb el kellene kezdeni kormányozni az országot. Mert évek óta sodródik az ország, az átgondolatlan, kapkodó döntések ide-oda rángatják. Az emberek meg a fejüket kapkodják, mert nem tudják, hogy merre tartunk, és mi értelme van annak, amit csinálunk. Nem rögtönözni kellene, hanem komoly munkával ki kellene dolgozni egy útitervet, mai divatos angol szóval élve roadmap -et. A társadalom széles rétegeivel együttmûködve meg kellene határozni az elérendõ célt, egy jövõbeli Magyarországot, lépésrõl-lépésre ki kellene dolgozni a teendõket, és határozottan s következetesen végig kellene járni a kijelölt úton mondta Hankiss Elemér. Mindehhez azonban észre, erõre és szent akaratra volna szükség. Rendelkezünk-e ezekkel a kincsekkel? tette föl a kérdést. REFORMKOR ÉS BICIKLI Egy igazi reformkor szellemiségét kellene megteremteni az országban. Annak idején, az 1820-as, 30-as években néhány ember kezdte el ezt a munkát, Wesselényi, Bajza, Széchenyi, Kossuth, kicsit késõbb Eötvös, Kemény, Deák, és két évtized alatt átalakult a magyar társadalom jövõképe, világképe, magatartáskultúrája. Valószínûleg ma is volna lehetõség erre, igaz, az üres retorika és az álreformok épp az ellenkezõ irányban hatnak vélekedett a tudós. Nemcsak a rossz, hanem a jó példa is ragadós. Ha azok, akiket a társadalom nap mint nap lát és hall, a szakértelem, a hivatástudat, az erkölcsi feddhetetlenség, az önkorlátozás, a köz szolgálatának a szellemét sugároznák, a hatás látványos és áldásos lenne. Egy ország lélegezne föl, és kezdené el próbálgatni a felelõsségteljes és tisztességes európai polgár magatartásának mozdulatait. Örömteli látvány volna mondta Hankiss Elemér. Amikor politikusaink már nem Audi 8-asokban, hanem piros, narancssárga, kék vagy szivárványszínû bicikliken kerekeznek majd be a Parlamentbe, akkor talán, óvatosan, kezdhetünk reménykedni a változásokban vélte a társadalomtudós. HANKISS ELEMÉR Debrecenben született május 4-én. Édesapja, Hankiss János irodalomtörténész, egyetemi tanár. Õ maga egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégistaként az ELTE angol-francia szakán végezte ben szerzett diplomát, majd 1953-ig a Ferunion exportelõadója volt között az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársaként dolgozott, utóbb Keresztúry Dezsõ mellett a Színháztörténeti Osztályon. Az 1956-os forradalom után hûtlenség és államellenes összeesküvés vádja miatt hét hónapot töltött vizsgálati fogságban; bizonyítékok hiányában felmentették tól az Európa Kiadó angol-amerikai-nyugatnémet szerkesztõségét vezette tól 1975-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetének fõmunkatársa volt tõl csaknem húsz éven át az MTA Szociológiai Kutatóintézetének Értékszociológiai Mûhelyét irányította; ben az intézet igazgatója volt. Több hazai és külföldi egyetem professzora, illetve vendégprofesszora volt (ELTE, József Attila Tudományegyetem, Concordia University (Montreal), Stanford University (Kalifornia), Georgetown Unversity (Washington), European University Institute (Firenze), Central Eurpoean University (Budapest) óta a College of Europe (Brüsszel) professzora és 1993 eleje között a Magyar Televízió elnökeként aktívan részt vett a magyar közéletben.2000 óta a Gallup-Europe (Brüsszel) Tanácsadó Testületének elnöke. Kutatási területe az 1960-as években elsõsorban az irodalomelmélet, az 1970-es évek eleje óta a szociológia, fõként értékszociológia, majd az 1980-as években a politikai szociológia. Munkássága kezdeti szakaszában Anglia mûvelõdéstörténetével foglalkozott (Anglia az Újkor küszöbén, 1965), majd irodalomelméleti munkái jelentek meg (A népdaltól az abszurd drámáig, 1969; Az irodalmi kifejezésformák lélektana, Az Érték és társadalom (1977), Társadalmi csapdák (1979), Diagnózisok 1-2 (1982, 1986) címû tanulmánygyûjteményeiben és a Kelet-európai alternatívák címû monográfiájában (1989) a magyar társadalom fejlõdési rendellenességeit elemezte. Új diagnózisok (2002) címû tanulmánykötetében a magyar politikai rendszerváltozás tanulságait vizsgálta. A kilencvenes évek eleje óta az európai civilizáció jelenkori átalakulását tanulmányozza (Az emberi kaland, (1999), Az ezerarcú én (2005), Félelmek és szimbólumok (2006), Ikarosz bukása (2008). Több TV-sorozata is volt ezekben a tárgykörökben. Magyarországon, Amerikában, Angliában, Franciaországban, és másutt több mint harminc könyve jelent meg. Õ az egyik kezdeményezõje atyja a Találjuk ki Magyarországot klubmozgalomnak. Munkásságáért 2006-ban Széchenyi-díjat kapott ben a Prima Primissima díjjal tüntették ki. Forrás: MTI A szabad vasárnapért, a szolidaritás napjáért az MKPK Iustitia et Pax Bizottságának nyilatkozata II. János Pál pápa Dies Domini kezdetu apostoli levele megjelenésének 10.évfordulója alkalmából A vasárnapnak az európai kultúrában sajátos szerepe van. Megszakítja a munkás hétköznapok sorát és egy azoktól markánsan eltéro értéket, eszmét jelenít meg. A nappalok és éjszakák, valamint az évszakok ciklikus változásaihoz hasonlóan megzabolázza a megállíthatatlan idot. A ritmikusan visszatéro hetedik napot Isten magának foglalta le: a nyugalom napjává tette, ami az ember biológiai ritmusához alkalmazkodik. 12 jó ha figyelünk

13 Az ostobaság és az ostobák nap- A miniszterelnök-pártelnök a pártvezetés egy erõs csoportjával összefogva, váratlanul csapást mért a párt fontos stratégiai pontjára. Könnyen lehet, hogy ezzel a támadással nemcsak az 1989 óta létezõ pártszervezetet rombolja le, hanem az újjáépítés lehetõségét is elveszi. Egyik percrõl a másikra eltávolította Baja Ferencet a Táncsics Alapítvány élérõl és Puch Lászlót a pártpénztárnoki funkcióból. Ezzel megütötte Baja lázadozó platformját éppúgy, mint a vitázó Veres János pénzügyminisztert. Szekeres Imre ki van zárva a közvetlen beavatkozás lehetõségébõl. Juhász Ferenc és Lamperth Mónika képtelenek lesznek a széthulló párt összetartására. Ideje, hogy Gyurcsány Ferenc Szocialista Polgári Szövetséget alapítson. Hallom, hogy április 28-át sokan a szocialisták közül a függetlenség napjaként emlegetik. Megszabadultak a szabad demokratáktól, hejehuja, most magunkban vagyunk, azt csinálunk, amit akarunk. Saját kormányt alakítunk. A magunk politikáját folytatjuk. Merünk baloldaliak lenni. A miniszterelnök-pártelnök nem is habozott: azonnal új kormányt alakított és megszabadult pártjának néhány erõs emberétõl. Elõre, elõre, elõre! Föl szeptemberre! Lesz még baloldali újjászületés! Elérünk mi még 18 százalékot! Valójában az ostobaság és az ostobák napjának kellene elnevezni e szép áprilisi napot. A magyar közösségbeli létezésnek, közös ügyeknek, érdekeknek és értékeknek, cselekedni tudásoknak ez a végsõ megsemmisülése minden, csak nem függetlenség, magunkra találás. Eszmények, célok, támogatók nélkül, minden korábbi megtagadásával, önös érdekbõl és gyávaságból vonul tovább a megvert csapat. Már hiányzik az ország társadalma és gazdasága iránti felelõsség. Miért csinálod? kérdi férjétõl a feleség, apától a fiú, baráttól a barát, választó a képviselõjétõl. Ki vagy? Ostoba és gyáva, vagy hatalom és pénz megszállottja? Tudod, hogy kik között vagy? Miért? Meddig? Hogyan? Ügyért? Milyen ügyért? Kinek az ügyéért? Hatalomért vagy látszatáért? Pénzért? Miben hiszel? Mit szeretnél te és a tieid megvalósítani? Reformokat? Nem. A magyar gazdaság növekedési pályára állítását? Tudod, hogy így nem megy. A szegények és megszomorítottak fölkarolását? Ugyan mibõl? Ugyan kivel? Ugyan mivel? Mily en országot hagysz lányodra és fiadra? Valamennyi szocialista vezetõ, minden régi és új kormánytag tudja, hogy az egypárti kormányzás értelmetlen. Tisztában vannak azzal, hogy a miniszterelnök hitelét veszítette, koalíció- és tárgyalásképtelen. Közülük többen keményen vagy finoman felszólították, hogy vonuljon el a miniszterelnöki pozícióból és próbálkozzon a párt vezetésével. Ezt javasolta neki a hozzá közel álló szocialista és liberális értelmiségi csoport is. Az új kormány és az új pártvezetés romok között bóklászik. Minden iroda átjáróház, nincs értelme kiírni az új miniszterek és államtitkárok nevét. Sajnálom az új kormányt. Nevüket, becsületüket adják a semmiért. Kormányzás nincs. Érdemi döntések nem, vagy alig hozhatók. És elég egy-két hónap, hogy Gyurcsány rámutasson a kormányzásért igazán felelõs bûnbakra, Kiss Péter kancellária miniszterre: átadtam neki a közvetlen kormányzást, megígérte, hogy rendben mennek majd a dolgok. Most nézzétek meg, mire jutott! Csak emlékeztetnék: a nyolcvanas évek végén, egy eleve rossz és végsõkig válságba vitt rendszer urainak többsége belátta, megértette, hogy nem lehet más célja, mint a békés hatalomátadás, és a tárgyalásos távozás idõszaka alatt a becsületes, szakmailag hiteles kormányzás. Az ellenzéki csoportok pedig megértették, hogy nekik kötelességük a békés hatalomátvétel idõszakában megismerniük és megtanulniuk az ország valóságos helyzetét, megoldásokat kitalálni a hatalom demokratikus átvételére, fölkészülni a kormányzásra. E tapasztalatokat a politikai osztály feledte. A kormányzók görcsösen ragaszkodnak a hatalmukhoz, az ellenzékiek a felelõtlenségükhöz. Nem véletlenül jutottunk oda, ahová jutottunk. Nehéz idõkben, a tisztesség több mint erény kegyelem írta Orwell a britek józanságáról, amikor a kontinensen az intellektuelek a jobbés a baloldal zsarnokságával ölelkeztek. Ítéletidõ van, az ítélet ideje. Ilyenkor megváltozik az idõ értéke és mértéke. Emberi lealjasodások vagy gerincesség, alkatok eltorzulása vagy kiegyenesedése új értelmet nyernek. Minden a maga igazi, visszavonhatatlan voltában mutatkozik meg. Az ostobaság napján a választók, barátaink és ellenfeleink gondolkodni kezdenek. Lengyel László Az amerikai felsõház ellenszanvazat és tartózkodás nélkül elfogadta, hogy a munkaadók és az egészségbiztosítók ne férhessenek hozzá dolgozóik genetikai adataihoz. Felmerült ugyanis, hogy a várhatóan magas biztosítási költségek miatt nehezebben alkalmaznak például rákra vagy cukorbetegségre hajlamosabb embereket. Teljes egyetértéssel, 95-0-s szavazataránnyal elfogadta az USA szenátusa a genetikai alapú diszkriminációt tiltó törvényt. A törvényt még a kongresszusnak és az elnöknek is el kell fogadnia ahhoz, hogy hatályba léphessen, de korábbi nyilatkozatok alapján elfogadása biztosra vehetõ. Edward Kennedy demokrata szenátor szerint az USA meghozta a 21. század elsõ jelentõs emberjogi törvényét. A törvény megtiltja, hogy az egészségbiztosítók és a munkaadók egészen pontosan az orvoson és betgen kívül bárki hozzáférjenek a páciensek genetikai adataihoz. Egyre több betegségre való hajlamot lehet ugyanis megjósolni a génkutatás fejlõdésével. A rákra, a cukorbajra vagy szívbetegségre hajlamosakat már most is ki lehet szûrni. Komoly félelem volt az USA-ban, hogy ezen adatok alapján hátrányos megkülönböztetés érheti az embereket. Attól tartottak, hogy munkaadók bekérik dolgozóik adatait, mert az ilyen betegségek kezelése nagyon drága és sok munkahelyen a munkaadók is tetemesen hozzájárulnak alkalmazottaik egészségbiztosítási költségeihez. Ugyanígy félõ volt, hogy az egészségbiztosítók is válogatnak majd ügyfeleik génállománya alapján és a betegségre hajlamosabbakkal nem vagy vagy csak drágábban kötnek szerzõdést. A törvény a pozitív diszkriminációt is tiltja, vagyis az egészségesnek tûnõk sem kaphatnak bónuszokat, kedvezményeket, számolt be a BBC. Ugyanakkor az legális és terjedõ gyakorlat, hogy például a dohányosokat vagy túlsúlyosakat csak drágábban biztosítják. A döntést a kereskedelmi kamara ellenzi csak erõteljesen. Az orvosok viszont üdvözölték, mert szerintük életeket menthetnek meg vele. Szerintük most többen mernek majd elmenni genetikai vizsgálatra és így megfelelõ életmóddal megvédhetik magukat a betegségektõl. Olympia Snowe, az ügyet republikánus részrõl felkaroló szenátor szerint ez azért különleges törvény, mert már azelõtt fellép egy megkülönböztetés ellen, mielõtt az elterjedhetett volna. Így a vallási vagy faji alapú megkülönböztetés tiltásához képest most nem várják meg, hogy elterjedjen egy erkölcstelen gyakorlat és utólag próbálják megnevelni a társadalmat. Forrás: Index jó ha figyelünk 13

14 avagy Érezzük át a korán kelõ mûminiszterelnökök szívfájdalmait! A gengszterváltás óta jó néhányszor érezhettük már úgy a kelleténél talán többször is, hogy Farkasházy Tivadarék a fasorban sincsenek a valósághoz képest, a kabaré pedig, mint fogalom, új értelmezést nyer. Nem tudom, Önök mikor szoktak kelni, engem speciel reggel öt és hat között szokott kidobni az ágy és a mûminiszterelnökkel ellentétben az én életemnek valóban volt egy olyan szakasza, amikor három mûszakban dolgozva átérezhettem az ún. kisember megélhetési gondjait és félelmeit, mivel magam is ebbe a kategóriába tartoztam. Franciscóról viszont ez a büdös életben nem volt elmondható. A majálison remegõ hangon elõadott, az eddigi kormányzása során a sárba taposott és földbe döngölt kádári kisember támogatásáért rimánkodó nagymonológjáról a legelsõ szó ami eszembe jutott az volt, hogy röhejes. A második meg az, hogy hiteltelen. Ezzel az emberrel valami tényleg nagyon nincs rendben. Azt már eddig is megszokhattuk tõle, hogy forgatja a köpönyegét ide-oda, ötletszerû felvillanásaival próbálja kompenzálni az országdirigálás helyett a média nagy nyilvánossága elõtt felvonultatott bulvárkormányzás hiányosságait, de ez a mostani iránymódosítás talán még a nagynevû elõd, Megyó villanykapcsoló áthelyezési projectjén is túl tesz. De talán még a diktatúrát teljesen nyíltan és közfelkiáltásra áhítozva visszahozni kívánó közös európai választási lista tervét is leküldi megalázóba. Gyerekek! A helyzet az, hogy qrvára elqúrtunk mindent, de gond egy szál se, mer hogy innen szép felállni! Igaz, hogy ehhez a ti támogatásotok is kell, úgy, mint eddig még soha, de nekem mindent, nem igaz? Elvégre jó úton járunk, nem igaz? Asszem ez az a pont, ahol a szépirodalom és a publicisztika kimeríthetetlennek tûnõ eszköztárának végéhez értünk. Amondó vónék, hogy ne is pazaroljuk tovább a drága idõt és energiát május elsejére. Annak az antagonisztikus (kibékíthetetlen) ellentmondásnak a feloldását, mely szerint a multimilliárdos gyõzködi a létminimum alsó szélén tengõdõ kisnyugdíjast a szociális érzékenységrõl, valamint a kisemberrõl történõ gondoskodás mindenek elé és fölé való helyezésérõl, hagyjuk meg inkább az urbánus szubkultúra mélységes mély bugyraiba empirikus tapasztalatszerzés céljából alámerítkezõ szociológus hallgatók részére. Asszem remek diplomamunkát lehetne kanyarítani a témából. Azaz, talán egy röpke pillanatra idõzzünk még el a munka ünnepénél, valahol félúton a játék-pisztollyal hadonászó részeg és a magát valódi baloldaliként aposztrofáló, ordítozó Thürmer-fan között. Ahogy mondani szokás, a hajnalok hajnalán kelõ, és a havi rugós fizetés nyomorúságát átélõ mûminiszterelnökre hanyag eleganciával még csak-csak legyint a dús képzeletû nép egyszerû gyermeke, s hát ilyen vónék magam is, aszongyák erre mifelénk, még elmegy, sok szódával!. No, de arra már csak felkapja a fejét még a legegyszerûbb, az adófizetõ barom kategóriájába besorolt bérrabszolga is, amikor a létminimum alsó szélén tengõdõ kisnyugdíjas érzelmektõl túlfûtött hangon olyat talál mondani, miszerint: ez az ember az életét is feláldozná az országért! Igen, jól tetszettek érteni, a Hír TV célpont címû mûsorában ez így, ebben a formában elhangzott. A Stockholm-szindróma megképzõdése a nagy magyar rögvalóságban. A kisemmizett kisember beleszeretett kisemmizõjébe! Gratulálunk! A végletekig elnyomorított és megalázóba leküldött ún. kádári kisember egyszerûen képtelen arra, hogy a saját maga állította szobrot ledöntse. Az idol, a szent (ateisták kedvéért: a Nagy) ember megkérdõjelezhetetlen. Bár, ha jobban belegondolok, ezt a szobrot már nem is õk, hanem valaki más állította nekik. Már az önmagában tragikomikus, ahogy a néptõl és a valóságtól teljesen elrugaszkodott multi-milliárdost a nép érdekeinek hiteles képviselõjeként mindenféle fajta ellenvetés nélkül elfogadja a szocialista párt törzsszavazó bázisa. Ilyen fokú bálványimádatra a régi pogányokat leszámítva nagy valószínûség szerint csak a jelenleg még legnagyobb ellenzéki párt státuszában tartózkodó hasonszõrû politikai tömörülés törzsszavazói között lelhetnék a másik felkent, Viktor király irányában. Ha Francisco Kádár apánk halála után született volna, még az is elképzelhetõ, hogy a szervilis ölebmédia, mint népünk egykori bölcs vezérének reinkarnációját, tálalná Fletót a széles publikum számára. De mivel a mûminiszterelnöki szerepkörben tetszelgõ pojáca akkor már élt, a posztkommunista think-tank-nek valamilyen más, az együgyû tömeg számára hihetõbb változattal kellett elõállnia, így születhetett meg aztán az egy vagyok közületek, a lentrõl indultam magam is címû, a melóshoz hasonlóan hajnalok hajnalán kelõ, és az ezres havi fizetésekbõl 14 jó ha figyelünk

15 fakadó nyomort, kilátástalanságot és keserûséget a legteljesebb mértékben átérzõ kormányfõ imázsa. Kicsit olyan ez, mint amikor a hernyó bebábozódik, s a végén a levetett hacukából kiröppen a gyönyörûséges pillangó. A különbség csupán az, hogy itt nem röppen ki semmi, éppen ellenkezõleg, a régi, levedlett, immáron kinõtt és hasznavehetetlen bõrbõl a szépséges repülõ alkalmatosság helyett egy még nagyobb, és az elõzõnél nagyságrendekkel rondább, új hernyó mászik elõ, aki összes eddigi elõdjénél lassabban vánszorog. De most már tényleg ne pazaroljuk tovább a drága idõt, vigyázó szemeinket inkább az Index internetes portálra, pontosabban az õ gondozásukban a világhálóra felkerült, Tölgyessy Péterrel készült beszélgetésre, szép magyar jövevényszavunkkal élve, interjúra vessük. Az Index rögtön egy provokatív?, összemosó?, álságos?, kérdéssel kezdi: Gyurcsány Ferenc vagy Orbán Viktor politikája kártékonyabb? Bizonyos értelemben valóban nincs nagy különbség közöttük, hiszen áldásukat adták az országot a szuverenitásától végérvényesen megfosztó Lisszaboni Szerzõdésre. Egy másik értelmezés szerint azonban nem állunk távol a valóságtól, amikor azt mondjuk, hogy a két pofa és az általuk végrehajtott hatalom között, ahogy mondani szokás, zongorázni lehet a különbséget. Elég, ha csak a média által mostanság oly sokat hangoztatott külföldi és egyéb más elemzések címeinek leggyakrabban idézet mondatát említjük meg: Éllovasból sereghajtóvá Úgy tûnik, mégiscsak van, vagy volt valami különbség Francisco és OV politikája között, s a jelek szerint inkább utóbbi, mintsem elõbbi javára. Az mindenesetre egészen nyilvánvaló, ha bizonyos szempontból vizsgálva nincs is túlzottan nagy különbség a két figura között, egyenlõség jelet semmiképpen sem tehetünk a kettõ közé. Tölgyessy így kezdi válaszát: A közhatalmat hat esztendeje gyakorló koalíció felelõssége mindenképpen nagyobb után a kormánytöbbség a hazai gazdaságtörténet egyik legnagyobb hibasorozatát követte el. A baloldal bármi áron meg kívánta állítani Orbán Viktort. Lám-lám! Még az egykori SZDSZ egykori frontembere is azt mondja, hogy zsákutcának bizonyult az ördögöt OV képében a falra festeni, ennek ellenére eftikéim nem tanulnak a hibáikból. Most is ugyanazt a mára már sercegõssé, recsegõssé vált lemezt tették fel, mindent (értsd: még a kisebbségi kormányzást is) elkövetnek csak azért, nehogy Viktor király képében visszajöjjön maga a megtestesült antikrisztus. Tölgyessy: Ám a jobboldal is mind kevésbé figyelt az ország érdekeire. Kezdettõl nem igazán fogadta el legitimnek a XX. század elejétõl nemzetrontónak gondolt baloldal kormányzását. Mindkét nagy közéleti tábor úgy véli: a másik távoltartása a hatalomtól olyan szent cél, amelyért újabb és újabb határokat léphet át. Valóban elfogadható a szegfûmintás utódpárt legitimitása? A kékcédulás csalásra és az ideiglenesen hazánkban állomásozó déli hadseregcsoportra épülõ több évtizedes népelnyomó diktatúra nem érdemel többet, mint pusztán egy vállrándítással kísért Horn Gyula-i mélységekben szárnyaló na és? Tegyünk fel ehelyütt egy másik kérdést is. A nemzet életében meghatározó jelentõséggel bíró fordulópontok idején valóban nem nemzetrontó politikát folytatott az ún. baloldal a huszadik században Magyarországon? A legenyhébb változatban is azt kell mondanunk, hogy minimum ellentmondást vélünk felfedezni a nemzet megmentéséért fáradozó baloldal képe és a valóság között, hiszen ma már világosan látszik, a hatalomátmentésen túl azért tudtak, azért tudnak visszajönni újból és újból a hatalomba, azért tudják olyan feltétlen hatékonysággal és odaadással nyalni a birodalmi ülepet (mindig az éppen aktuálisat) mert a haza érdekei helyett mindig valaki másét tartották szem elõtt. És akkor még csak azt se mondjuk, hogy nemzetrontók? Érdekes a cikk bevezetõjében olvasható mondat: Túl jól sikerült a Kádár-rendszer, most fizetjük meg a vívmányait. Tölgyessy így válaszol: A kádári évtizedekben felemásan, de folyamatosan kispolgárosodó emberek jókora része keserves újraproletarizálódásként élte meg a piaci viszonyok térhódítását. Tegyük fel magunknak a kérdést: A kádári évtizedekben felemásan, de folyamatosan kispolgárosodó emberek jókora része ugyan vajon miért élte meg keserves újraproletarizálódásként a piaci viszonyok térhódítását? Akkor, az átkosban, így vagy úgy, de lehetett gyarapodni. Ha még oly csekély mértékben is, de lehetett. Ezzel szemben most, nem hagyják lélegzethez jutni az ún. kisembert. Nemzetközi jelentések beszélnek arról, hogy túl vagyunk adóztatva, ráadásul, hogy tetézzük a bajt, például az OECD-országok közül, mi keressük a legkevesebb lóvét! (Ja! Ha már nosztalgiázni támad kedve a létminimum alsó szélén tengõdõ kisnyugdíjasnak, a korrektség kedvéért biggyesszünk ide még egy kérdést, elfér a többi mellé: Tessenek megmondani, az átkos szocializmusban emlékeznek olyanra, hogy adórendszer?) Csodálkozunk hát azon, ha az a borzasztónak és feldolgozhatatlannak tûnõ ellentmondás, miszerint a népelnyomó diktatúrában sokkal, de sokkal jobb volt, mint most, ebben a fene nagy szabadságban, jólétben és demokráciában, hihetetlen mértékû elkeseredettséget és tehetetlenséget szül a kádári évtizedekben felemásan, de folyamatosan kispolgárosodó emberek jókora részében, akik keserves újraproletarizálódásként élték meg a piaci viszonyok térhódítását? Hát ne csodálkozzunk! Ugyan vajon hogyan másként élhették volna meg, amikor komplett iparágak ezt a szóhasználatot maga Francisco eszközölte gyakorlatilag játékpénzért cseréltek gazdát? Tegyünk rá még egy lapáttal! Sok esetben külföldi kézbe kerülve, akik, mint azóta számos esetben bebizonyosodott, egyszerûen piacot vásároltak, azaz rögtön bezárták a gyárat, üzemet, és beözönlött a rengeteg külföldi termék. Vagyis a piaci viszonyok (értsd: a maximális profit) térhódításának útjába semmiféle korlátot, de legalábbis hatékony korlátozó tényezõt nem emeltek, így történhetett meg aztán, hogy mára már csak a termõföld az, amely még többé-kevésbé nemzeti tulajdonban van, és példának okáért az egekbe szökött a munkanélküliség is. És akkor a butapesti elefántcsonttorony think-tankjéban morfondírozgató egykori SZDSZ-es bölcselgõ arról morfondírozik nekünk, hogy a kádári évtizedekben felemásan, de folyamatosan kispolgárosodó emberek jókora része keserves újraproletarizálódásként élte meg a piaci viszonyok térhódítását. Hát, hogyarossebbeéltevolnameg,hanemígy? Hát, hogy a rossebbe ne nosztalgiázna azon idõszak után? Hát, hogy a rossebbe ne mondaná a létminimum alsó szélén tengõdõ kisnyugdíjas a majálison, hogy mink imádjuk a Ferit, aki az életét is feláldozná a hazáért? Mondja.Hát,hogyarossebbeneimádnák ezt az egykori KISZ-gyereket, aki 42-fogas amerikai fogpaszta mosollyal hiteti el velük, hogy milliárdos létére csak azért, mert azt állítja magáról, õ az igazi szocialista. Az igazi szocialista pedig tudja, mi az, korán reggel felkelni és nap mint nap a gyomortájékon remegõ érzéssel munkába indulni azon tépelõdve, vajon holnap is megmarad-e az állásom. Nos, ha akad valaki széles e hazában, aki valóban át tudja érezni ezt az aggodalmat, mármint, hogy holnap vajon meglesz-e még az állásom, az valószínûleg a mûminiszterelnök lehet, gondolná a népi naivitás állapotában leledzõ kádári kisember, aki mindenért a fejlõdés útjába rendszeresen fékeket elhelyezõ ellenzéket és annak ördögi vezérét Viktor királyt okolja. (A Célpont felvételein láthattuk, hallhattuk, az ellenzék fékezi a fejlõdés útjára terelt országot!) Pedig mekkorát tévednek! Egy apró, ám annál fontosabb momentumról mindenki elfelejtkezni látszik. Francisco nem Megyó! Ez az ember nem fog felállni csakúgy az elsõ szóra, amikor megköszönik neki, hogy hát Papa, ennyi vót. Nem. Ez ott marad, ha a fene fenét eszik, akkor is. jó ha figyelünk 15

16 Újra csak visszautalnék a közelmúltra, és mindenkinek nyomatékosan felhívnám a figyelmét arra, mennyire fontos, hogy tanuljunk a múltunkból. Ha ugyanis nem tesszük ezt, akkor arra ítéltetünk, vagy talán korrektebb, ha úgy fejezem ki magamat, hogy arra kárhoztatunk, hogy a múltbéli hibáinkat ismételten elkövessük. Emlékeznek még a 2002-es választások után tett narancsos párti kijelentésekre? Csekély ez a többség, mindig bent kell lenni a parlamentben, ott leszünk mindenütt, nem lesz leányálom ez a kormányzás satöbbi. Megvalósult ebbõl bármi is? Praktice semmi az égvilágon! Úgy cseréltek menetközben miniszterelnököt a posztkommunisták, mint a bakák a kapcájukat, mintha az ellenzék ott se lett vóna. Már akkor megmondták, ha a kormányfõ aszongya, hogy márpedig én nem állok föl, jó nekem ez a bársonyszék, nem kapja meg más a fotöjt, akkó bizony marad. Most meg, hogy a saját embereivel levédte a hátát, pláne marad. Annak idején a csekély többséggel sem tudott (de az is lehet, hogy nem is akart) mit kezdeni az ellenzék, a dolgok jelen állása szerint ez a kisebbségi kormányzás dolog is menni fog. Az SZDSZ formailag ugyan leszállt a közös lóról, merthogy turós lett a háta, lényegét tekintve azonban a tettei beszélnek helyettük, eddigi szavazataiból mindenki számára világossá válhatott, mit is értenek õk konstruktív ellenzékiség alatt. Idézzük csak vissza még egyszer, hogy mit is válaszolt Tölgyessy az Indexnek a Túl jól sikerült a Kádár-rendszer? Kérdésére! Alighanem most fizetjük meg a Kádár-korszak vívmányainak az árát. Alighanem másról van itten szó. Nyugaton is fizetik a cehhet, mégpedig egyre többet. Itt a szocializmus néven elhíresült proletárdiktatúrát, ott pedig a jóléti állam néven elhíresült vívmányt bontotta le hihetetlen hatékonysággal a neoliberális azaz a tõke szabadságát mindenek felett fontosnak tartó újfajta ideológia, feláldozva Mammon oltárán az emberközpontú világot. Nem a Kádár-rendszer sikerült túl jól, hanem annak a lebontása. A gigászi méreteket öltött vagyoni különbségek pont abból kifolyólag jöhettek létre, hogy az állampárti szocializmus átalakítását hihetetlen hatékonysággal és találékonysággal zsírozták le elõre a hatalom akkori és mai birtokosai, akik többé-kevésbé, de inkább többé, mint kevésbé, ugyanazok ma is. És ahogyan az Kalányos Winnetou, kisebbségi brácsamûvész bizniszmen családtagjainak maroktelefonjaikon ügyvédeikkel lefolytatott beszélgetéseinek második részében szokott elhangozni, a tényvalóság pedig az, hogy nem a túl jól sikerült Kádár-rendszer árát, hanem a világra felülrõl ráerõszakolt neoliberalizmus árát fizetjük ma meg, mindenki másnál jobban. Ennek oka pedig egyéb más tényezõk mellett abból fakad, hogy az elõzõ rendszer haszonélvezõi senkitõl és semmitõl sem zavartatva átmenthették a hatalmukat ebbe az új rendszerbe, ami tulajdonképpen nem is annyira új, hiszen a gyarmati létezés, a függõség, s vele együtt a hatalmas központi ülep feltétlen és odaadó nyalása ugyanúgy megmaradt, csak a gyarmattartó birodalom és annak központja változott. Tölgyessy használ egy nagyon jó kifejezést, azt mondja Köztes-Európa. És milyen igaza van. Se ilyen, se olyan. Már nem is szocializmus, de nem az emberarcú kapitalizmus által létrehozott ún. jóléti állam. Félúton, a semmi közepén. Tudják, a neoliberális értéksemlegesség jegyében, az OH, OHA, OHO hármasból, nekünk az OHO, a semleges nem jutott. Mindenre, ami szép és jó, no pláne hasznos, nemet mondanak. Most jut eszembe, mekkora nagy marha vagyok, hiszen jóléti állam, mint olyan, már nem is létezik! Hiszen maga Megyó adta a tudtunkra, hogy a jóléti államok kora réges-rég lejárt! Mintha valamiféle gigantikus fáziskésésnek lennénk a tanúi. A gyarmatbirodalmat feltétlen odaadással kiszolgáló hazai komprádor politikai osztály a szent és sérthetetlen (tehát korlátlan) magántulajdonban, s ezzel együtt a kapitalizmusban látja az egyedüliként üdvözítõ megoldást. (Pedig minden józanul gondolkodó ember látja, tudja, érzi, hogy eljárt az idõ felette, s ha nem szabunk észszerû korlátokat a profit mindent felzabáló és rákos burjánzásként terjedõ térhódítása elõtt, a bolygó is rámehet!) Még pontosabban, az egykori nyugati jóléti államokat szeretnék megvalósítani! Legalábbis papíron! Nem veszik észre, hogy azok már sehol sem léteznek, már rég lebontotta õket a Mammon világával a Földet szellemi sötétségbe borító globalizáció és annak neoliberális atyamesterei. Tölgyessy: Ha ténylegesen döntési helyzetbe kerülnek a választók, sokan megijedhetnek az Orbán Viktornak szinte teljhatalmat adó alkotmányozó többségtõl, és számosan visszafuthatnak régi pártjukhoz. Tán csak nem fennáll annak a veszélye, hogy hirtelen felindulásból megmenthetik a magyar nemzetet? De vajon ki fogja megmenteni a magyar nemzetet? A parlamenti pártok? A mára végletekig erodálódott és hiteltelenné vált politikai osztály? Kedves Olvasó Bizony, Ön kedves Olvasó, Ön fogja megmenteni a magyar nemzetet! Senki más nem teszi meg ezt Ön helyett! Éppen ezért fontos, hogy nyitott szemmel és füllel járjon az országban, s ahogyan azt Juszt László szokta volt mondani: Ne hagyják magukat becsapni, félrevezetni! Isten áldja Magyarországot! A szocialista nagyváros öntudatos polgára Az ingatlanmagazin.com interjúja Makovecz Imrével Makovecz Imre szerte a világon zseniális épületeket, közösségi tereket varázsol. Budapesten valahogy nem látni. Véleménye azonban megvan a fõvárosról. El is mondta. A közlekedési káoszról, a körgyûrûrõl, a hidakról, a sosemvolt világkiállításról, a befektetõkrõl. 16 jó ha figyelünk

17 Budapest állandóan a politikai viták középpontjában van. Adódik a naív kérdés: nem lehetne valahogy, valamilyen csoda folytán megegyezni a város érdekében? Ha egy olyan politikai játékmezõny van ma Magyarországon, amely körbevesz bennünket, akkor nemigen. Például amikor Budapest elnyerte a világkiállítás rendezésének jogát, akkor az egyik politikai szféra mindent megtett azért, hogy itt ne legyen világkiállítás. Nem is lett. Jó, hát a világkiállítás az világkiállítás. De ettõl még Budapest Budapest maradt. Én Sevillában, egy elmaradott országban átéltem egy világkiállítást, ott tapasztaltam, hogy mi a pozitív hozadéka Andalúziában egy ilyen típusú világtalálkozónak. Hatalmas információ- és pénzkoncentrációt jelent, gondoljunk a jelentõs tömeget befogadó új szálláshelyek építésére, a közlekedésfejlesztésre, az energiaellátás modernizációjára, és még sorolhatnám. Ha Budapesten megcsinálták volna a világkiállítást, akkor ma Budapest nem így néz ki, ahogy ma kinéz. Akkor a körgyûrûket meg kellett volna építeni, akkor reggelente be lehetne jönni Budapestre, és este ki lehetne menni a fõvárosból. Mert mára már lakhatatlanná vált a város, közel egymillió ember költözött el az elmúlt két évtizedben. Ön szerint miért nem kellett a világkiállítás az akkor regnáló elitnek? Én csak kérdéssel tudok a kérdésre felelni. A Gellérthegyen két szégyenfolt található. Miért vannak ott? Az egyik a Citadella, amelyet az osztrákok építettek 1849-ben, hogy ágyútûz alatt tarthassák Pestet. A másik a Szabadság-szobor. A második világháborúban a Kárpátok vonulatánál kiépített Árpád-vonalat az oroszok nem tudták áttörni, ezért amikor a románok átálltak hozzájuk, Havasalföldön keresztül, Temesvár felõl érkezett az ún. felszabadító 2. ukrán hadsereg. A Szabadság-szobor ezért néz délkelet felé. Azt a szobrot a sajátosan balesetet szenvedett Horthy Istvánnak az emlékére készítette Kisfaludi-Stróbl, és egy repülõgép légcsavart tartott a kezében, de azt a háború után eltûntették, és egy pálmaág került a helyére. Nem Horthy István emlékére, hanem a 2. ukrán hadsereg dicsõségére áll ott, amely össztûz alatt tartotta a Várat rombolóbombákkal. Kilenc éves koromban a kerítésbe kapaszkodva a szüleimmel együtt sírva néztem, ahogy égett a királyi vár. (Eredetileg a Horthy Miklós (Petõfi) híd budai hídfõjéhez szánták a kormányzó-helyettes szobrát, de a helyszínt 1943-ban a Tabánra módosították. A kompozíció elõterében a kormányzó-helyettes repülõruhás alakja állt volna, a mögötte pedig egy emelvényen a repülés géniusza, amint tört koszorút dob a hõsre. A két fõalak szobra 1944 tavaszára el is készült, de a német megszállás és a bombatámadások megindulása után felállítására már nem került sor. Eszerint bár a Szabadság-szobor a Horthy-emlékmûvel való párhuzama nem igaz, a fasizmust jelképezõ sárkányt megölõ mellékalak kompozíciója azonos a szobrász 1928-ban Nyíregyházán felállított huszáremlékmûvével, amelyen a magyaros ruhájú férfialak a bolsevizmus sárkányával végez. ingatlanmagazin sze rk.) Jó, de ezekbõl mi következik? A Makovecz-féle Pantheon- Úgy gondoltam, hogy ezt a két szégyenfoltot el kellene takarítani, és helyette megépíteni azt, amit már 1906-ban a zseniális magyar építész, Medgyasszay István megtervezett: a Magyar Panteont. Csak én kisebbet rajzoltam, mint nagyszerû elõdöm. Sokkal inkább egy emlékhelyre volna ott szükség, mint erre a két borzadályra. Hogyan lehet a Citadellára, arra az ocsmány katonai létesítményre, mint mûemlékre tekinteni? Jó, de ezek szakrális gondolatok! Ha Budapest fejlesztésérõl beszélünk, legyünk kicsit konkrétabbak, praktikusabbak! Budapest, ugyan már! Nem velem kell errõl beszélgetni, hanem azokkal a külföldi üzletemberekkel, akik felvásárolják Budapestet. Tõlük kell megtudakolni, hogy milyen fantáziát látnak a városban. Eladjuk a Hõsök terére kivezetõ sugárutunkat, az Andrássy utat, ahol az építészek-tervezõk akik az egyes paloták rekonstrukciós munkálataival foglalkoznak sorra panaszolják el, hogy megrendelõik nem fizetik ki õket. Ilyen világban élünk. Budapest egy szennyes szatócsszemlélet világa, egy közlekedési csõd. Normális dolog az, hogy hatalmas raktárakat építenek e nagy múltú történelmi város peremén, miközben a Bajcsy-Zsilinszky úton és az Andrássy úton bezárják az üzleteket? Akkor mégiscsak a politikai érdekcsoportok háborújának túsza a város. Nem a politikai érdekcsoportok közötti háború az, amely ma jellemzi Budapestet és Magyarországot. Ez csupán figyelemelterelõ játszma. Az alapkérdés az, hogy miért kell mindent eladni. Erre mondok egy rövid történetet. Egyszer volt egy hódmezõvásárhelyi ember, aki kitalálta a Puli nevû kisautót, amely elektromossággal mûködött. Az a vállalkozás nem sikerült. Most egy fiatalember újra nekifogott a kivitelezésnek, megpróbálta Magyarországon megvalósítani, a prototípus már kész is. De Bécsben kell megcsinálnia, mert a magyar potentátok nem tõle veszik meg az autót, hanem máshonnan. Miért? Mert ettõl a zseniális magyar feltalálótól nem kapnának jutalékot. Vagy annyit biztos nem, mint amennyit a másiktól. Világos, nem? Nem azért adják el az ingatlanokat, mert a magyar államnak nincsen pénze. Zsebre megy a játék, ez a dolog egyik része. Más aspektusból nézve pedig a társadalom átalakítása és a politika azt a célt szolgálja, hogy a magyar vállalkozó ne maradjon talpon, hanem alkalmazottá váljon. Ez azért elég tág értelmezés. Nézzük meg, hogyan adózunk! Amikor a számlát benyújtjuk, akkor azonnal be kell fizetni annak a 20 %-át, még azelõtt, hogy pénzt kapnánk. Manapság ráadásul divat nem fizetni, ebbõl egyenesen következik, hogy kvázi akkor is kifizetjük a magyar államot, ha egy fillért se kapunk. Ez komolytalan. Ez arra megy, hogy ne tudjunk tovább mûködni. Mert nyilvánvalóan ez a következménye. De miért lenne ez bárkinek is a célja? Azért, hogy az a nemzetközi pénzvilág, amely mindenhol mozgatja a társadalmi átalakulásokat, kerüljön vállalkozói és döntési pozícióba. Nemzetközi trend ez, amirõl most beszélek. Prága akkor miért tudott talpon maradni, és megõrizni hagyományait? Mert úgy látszik, ellenálltak valamiért. Budapestnek és ennek a maradék Magyarországnak más funkciót szántak, mint Csehországnak és Prágának. De az államnak nincs pénze a felújításra. Budapestet tekintve hatalmas épületállományról beszélünk, amelynek jelentõs része mûemlék. Ezért kell eladni befektetõknek, akik felújítják. Mi ezzel a probléma? Legalább valaki felújítja, és nem hagyja, hogy összedõljön a város, mint egy kártyavár. Ahonnan ön kérdezi, onnan nem lehet elindulni. Vissza kell tekintenünk az idõben megint egy kicsit! A rendszerváltás nem hozott létre reprivatizációt. Nem adták vissza az embereknek azokat a tulajdonelemeket, amelyeket elvettek tõlük 1949-ben: asztalosmûhelyt, lakatosmûhelyt, szatócsboltot stb. stb. A tulajdonuktól megfosztott családok elszegényedtek, de igazi kárpótlásban nem részesültek. Hiszen bár sokan kaptak kárpótlási jegyet, azonban annak az értékét a brókerek közremûködésével levitték. És azok, akik a rendszerváltozást megelõzõ idõkben pénzhez jutottak hiszen a nyolcvanas évek már nem egészen a szocializmusról szóltak, felvásárolták a jegyeket. Így aztán nem kapták vissza eredeti tulajdonosaik az ingatlanokat. Húha! Ez már megint nagyon távolinak tûnik! Kicsit közelíthetnénk... Azért az valakinek köszönhetõ, hogy a lakosság és a vállalkozások nagy része tõkeszegény maradt. Ne onnan induljunk el, hogy az államnak nincs pénze! Az állam nem engedte meg, hogy az emberek olyan helyzetbe kerüljenek, hogy képesek legyenek a saját ingatlanjaikat felújítani. Ez az állapot mesterségesen lett létrehozva. jó ha figyelünk 17

18 Még mindig nem értem, hogy mi a baj a befektetõkkel? Mondok egy példát. Valaki megtervez egy lakást. Komplett kivitelezési terv áll rendelkezésre, a kivitelezõvel megkötnek egy megállapodást, ennek értelmében 170 ezerért megcsinál egy négyzetméternyi lakást. A lakásforgalmazó cég aztán 550 ezer-1 millió forint közötti négyzetméteráron értékesíti az adott ingatlant. Az értéktöbbletet nyereségként adómentesen kiviheti az országból. Ez a folyamat egyik oldala. A másik oldala, hogy a 170 ezer per négyzetméteres ár után a magyar kivitelezõ nettó adóhányada 60 % plusz forgalmi adó, és így tovább. Nem tudjuk pontosan, ki hogyan tud csalni, mert mindenki trükközik % között mozog az az összeg, amit vissza kell fizetni a magyar államnak. Ez nyilvánvalóan gazdasági feszültséget jelent a külföldi beruházó javára. Ez egy konkrét szituáció az építõiparban! De ez hogyan befolyásolja egész Budapest fejlõdését? Itt honfoglalás történik, amelyet náció nélküli, a pénzvilághoz tartozó szervezetek hajtanak végre. Magyarországról a tulajdonjog és életképes vállalkozások esetében nem nagyon tudunk beszélni. Csak akkor, ha szolgaként ezt az arctalan, internacionalista ipart kiszolgáljuk. Magyarország és Budapest pozíciója ennyi. Ha a mostani városi vezetést nézem ebben a történetben, százszázalékosan kiszolgálja ezeket az érdekeket. Szó sincs Budapest érdekeirõl. Ne vicceljünk már! Ezzel a metróval? Kinek van szüksége a négyes metróra? Ez csak arra jó, hogy Budapest közlekedését lehetetlenné tegye. Miközben a körgyûrûre volna szükségünk. Ha valaki Budakeszin lakik, és Pesterzsébetre akar eljutni, elõször be kell jönnie a Moszkva térre. Még Szentesen és Csongrádon is van elkerülõ út. Ha Budapest ön szerint áldozat, mi a megoldás? Egyetlen megoldást látok csak. Ezt a moszkovitából brüsszelivé avanzsált szolgáló réteget el kell zavarni a fenébe. A beszédnek elmúlt az ideje. Na jó, de hát valamennyire mégiscsak demokrácia van Magyarországon, amelynek egyik alapfundamentuma a magántulajdonhoz való jog, akkor ilyet nem lehet csinálni. De igen. Forrás: ingatlanmagazin Bizarr Nagy Testvér-kísérlet zajlik Washingtonban, pénztárosok nélkül mûködik a jövõ áruháza, könnyedén követhetõ az elveszett háziállat, golflabda és értéktárgy: a hvg.hu azt vizsgálta, mi is a mindezen rendszerek alapját adó RFID-chip és mire használható még fel. Mi az az RFID? Az RFID (Radio-frequency identification) könnyen felfogható a vonalkód továbbfejlesztett változataként. Három alapelembõl áll: az azonosítandó dologra ráhelyezett aprócska címkébõl (angolul tag), az ezen elhelyezett információból, valamint a leolvasó mechanizmusból, amely mindezt értelmezi, listázza vagy rögzíti. A rádiófrekvenciától és az antenna méretétõl függõen a címke és a leolvasó közti távolság 10 centimétertõl pár méterig változhat, de egyes különleges típusok akár 50 méter távolságból is olvashatóak. Bizarr kísérlet zajlik a Washingtoni Egyetem kampuszán. Gaetano Borriello professzor és kutatótársa, Evan Welbourne ötven önkéntessel szimulál egy olyan jövõbeli világot, ahol minden embert másodpercre és centiméterre pontosan lehet követni: a fõnök pontosan, kamerák nélkül is láthatja, hogy alkalmazottai mikor álltak fel az asztaltól és mikor tértek oda vissza, hova mentek vagy éppenséggel kivel találkoztak. A rendszer lelkét az RFID, azaz rádiófrekvenciás azonosító adja, amely már egy ideje megtalálható amerikai útlevelekben, jogosítványokban, illetve egyes ruhákban, kocsikulcsokban vagy fizetésre használt kártyákban is. Az egyetemi rendszer átlátszó, így az önkéntesek figyelemmel kísérhetik, hogy ki és mikor nézte meg az általuk kibocsátott adatokat, valamint módosítható is így megszabható az is, hogy két fél csak akkor lássa egymást, ha például 10 méter távolságban vannak csak egymástól. Az ötlet könnyen továbbgörgethetõ egészen a közösségi oldalakig is: a fejlesztõk RFIDDER nevû szoftvere folyamatosan informálja az általuk használt közösségi hálót, hogy éppen hol vannak és mit csinálnak: ez weben és mobilkészüléken is használható, valamint hozzáköthetõ a Twitter néven elhíresült közösségi oldalhoz is. Egy másik program a felhasználók Google Calendar naptárába is feltölti a napi eseményeket. Tudta-e Ön, hogy.....az RFID elsõ õsének tekinthetõ eszközt Léon Theremin orosz feltaláló alkotta meg, aki egyúttal a róla elnevezett theremin elektromos hangszert is jegyzi? Az 1946-ban elkészített The Thing fantázianevû készülékkel a Szovjetunióban állomásozó amerikai nagykövetet hallgatták le. A passzív elektromágneses indukció elvét alkalmazó készülék csak akkor lépett mûködésbe, ha 330 Hz-es mikrohullámokkal bombázták, emellett nemcsak apró volt, hanem áram sem kellett hozzá, és készenléti állapotában jelet sem sugárzott. Az RFID használata komolyabb biztonsági és adatvédelmi problémákat is felvethet. Az amerikai útlevelek vagy jogosítványok ugyanis úgy vannak kialakítva, hogy több információt tartalmaznak, mint amire szükség lenne. A dél-kínai Senzsenben pedig a kormány RFID-olvasókat telepít, hogy pontosan követhesse a városlakók hollétét, mindezt amerikai technológiával, írja a New York Times. A kínai személyazonosító kártyákban emellett az alapinformációkon kívül az illetõ teljes munkavállalói története, elõzõ tanulmányai, vallása, priusza vagy jogi ballépései és családtagjaival kapcsolatos adatok is olvashatóak. A kellõ óvintézkedések hiányában a rádiócímkékbõl kinyert adatokból teljes profilt lehet összeállítani bárkirõl anélkül, hogy õ tudna róla. Egy teljes portrét lehet így festeni valakirõl anélkül, hogy tudatában lenne, végig modellt állt valakinek, jegyezte meg Borriello professzor. Elegendõ bevásárlóközpontok vagy repülõterek környezetében leolvasókat telepíteni, onnantól kezdve a telepítést végzõ szervek az utazási mintákból, a vásárlási szokásokból, bankkártya- vagy bármely más adatból igen pontos profilt készíthetnek bárkirõl. Enyhébb, sci-fi filmekben is látott esetekben az is elõfordulhat, ha egy bolt kombinálja a vásárló különbözõ adatait, majd személyre szabott hirdetésekkel ha tetszik, spamekkel bombázza a továbbiakban. Magyarország: túl olcsó a munkaerõ, túl szerény a használat is Hasonló kísérleteket már hazánkban is végeztek nagy sikerrel, árulta el a hvg.hu szerkesztõségének Udvardy-Nagy István, a hazai RFID infrastruktúra-szolgáltató ODIN Technologies kereskedelmi igazgatója. A 2007 õszén megrendezett Cisco Expo látogatói RFID-címkével ellátott jelvényt kaptak, amelynek birtokában az információs pultban 18 jó ha figyelünk

19 név szerint köszöntötték és informálták arról, kollégái éppen hol vannak, illetve hol látták õket legutoljára. Emellett az elõadók is megtudhatták, hogy pontosan hányan látogatták elõadásaikat. Az ilyen megoldások akár addig a pontig is elvihetõek, hogy a repülõterek check-in kártyáiba is RFID-azonosítókat helyezzenek el, így a járat indulása elõtt közvetlenül a kapuhoz lehet szólítani a még késlekedõ utasokat is. Az RFID-technológiát összességében azonban a logisztikai iparágban hasznosítják, utal erre Udvardy-Nagy István. Ez esetben nincs is szükség a speciális biztonságra, hiszen a szállítás során a különbözõ raklapokat azonosító címkéket hamisítani teljesen felesleges lenne a kérdés inkább az, milyen költségek árán lehet feltörni az RFID rendszerét és az ezáltal megkaparintott termék megéri-e a behatolást. Az RFID-technológiás megoldások akkor mûködnek rosszul, ha valaki szándékosan szabotálja a logisztikai folyamatokat esetleg akkor, ha a címkék fémfelület mögé kerülnek, vagy víz-alapú folyadékokkal találkoznak: ekkor sem viselkednek túl jól. Az RFID-leolvasókkal használt logisztikai és nyilvántartó-rendszerek nagy könnyebbséget jelenthetnének az iparági szereplõknek: mivel képesek emberi befolyásolás nélkül automatizálni, kikerülhetõek lennének velük a tévedések ezért igazából számos szektorban érdeklõdnek a technológia iránt, könyvtári rendszerektõl egészen az építõanyag-telepekig. Udvardy-Nagy szerint Magyarországon azonban igen szerény az RFID-technológiák elterjedtsége: a munkaerõ ugyanis elég olcsó és az RFID által támogatott, a megtakarítást gyorsító logisztikai folyamatok az itthoni bevezetést nem igazán motiválják. A rendszer azonban olyan irányba látszik elindulni, ami minimializálja az emberi tévedést, ha tévedhetetlenséget nem is biztosít. Sokszor felmerült az is, hogy az RFID drága technológia, ami mind Udvardy- Nagy, mind külföldi források szerint jelentõs és megszüntetendõ tévhit. Itthon pár millió forintból komplett rendszereket fel lehet építeni: húszmillió forintból például egy leolvasópontos intelligens rendszert lehet összeállítani egy öt telephelyes vállalkozásra, a belsõ logisztikai folyamatok teljes követésével. Itthon a jövõben a szakértõ szerint vélhetõen szigetszerû rendszerek fognak kialakulni, például a cégek saját gyártási vagy logisztikai folyamataiban ha többféle értékesítési forrásuk létezik, több telephelyen árusítanak és központi raktárból szállítják ki oda az árut. Gyûjtõazonosítást ezek miatt valószínûnek lát, míg egyedit nem igazán. Az, hogy az RFID mennyire fut be, nem a hazai piactól, hanem a külföldi trendektõl függ. Mire jó még az RFID: az intelligens nõi táskától a beszélõ golflabdáig Az RFID felhasználási területei azonban túlmutatnak a hivatalos iratok, raklapnyilvántartók, kocsikulcsok és bankkártyák világán. Az RFID Gazette weboldal az RFID legfurcsább felhasználási módjait gyûjtötte össze, az ebben szereplõ megoldások pedig jól mutatják, hogy a fogyasztói kultúrába miként tör be a technológia a maga különös módján. Az azonosításra alkalmas technológia értelemszerûen a szórakozóhelyekre is beteszi a lábát: a barcelonai Baja Beach Club például törzsvendégeibe ültet mini-chipeket, akik ennek birtokában a sort kikerülve képesek azonnal belépni kedvenc helyükre, valamint fogyaszthatnak is, mivel a chip egyúttal terheléses kártyaként is mûködik. A megoldás már csak azért is hálás, mert a klub vendégei úszóruhánál többet nem igazán hordanak maguknál, így nem kell még pénztárcájukkal is bajlódniuk. Ugyanígy lehet egy kaszinó vendégeit is követni, a Ciscor Casino Sentry rendszerét alkalmazó berendezésekkel a tolvajok így sokkal nehezebben tudnak zsetonokat lopni más játékosoktól vagy nehezebben tudják majd hamisítani azokat. Az RFID az otthonokban is képes jó hasznot hajtani. A konyhákban a technológiával felszerelt edények is használhatóak lehetnek (ilyenek például a VitaCraft konyhai megoldásai), ezeket egy chipet tartalmazó receptkártyával utasítani lehet arra, hogy fõzés közben a megfelelõ hõmérsékleten legyenek a megfelelõ idõtartamig. Hasonló RFID- címkékkel lehetne programozni intelligens hûtõket is, így azok szólnának a tulajdonosnak, hogy mikor mi fogyott ki belõlük, illetve javaslatokat is tesznek arra, hogy a bennük található alapanyagokból milyen recepteket lehet készíteni. Természetesen a tárgykövetés a kereskedelmi iparágon kívül is megtalálta a maga használati módját: háziállatokon kívül követnek az amerikai farmereket RFID-vel sajtokat és méhkaptárakat, a tehetõsebbek golflabdákat, a Gilette emberei pedig MACH 3 borotvákat, ez ugyanis az egyik olyan termék, amely a leggyakrabban tûnik el az amerikai boltok polcairól. Ugyanezen koncepciót valósítja meg másképpen az a nõi táska, amely diszkréten figyelmeztet, ha nem található meg benne a szempillaspirál vagy a rúzs az ehhez szükséges megoldásokat a University of Massachusetts kutatói fejlesztik. A táskához hasonló tárgyazonosító rendszert jelentett be például a Ford F-szériás teherkocsijaihoz és E-szériás furgonjaihoz, amelyek jelzik, hogy milyen RFID-azonosítós tárgyak vannak rajtuk. A 37 éves melbourne-i Jonathan Oxer pedig RFID-címkét ültetett bal kezébe és ezzel nyitja lakásának ajtaját kulcs helyett. Az egész projekt meglepõen olcsó: a chip másfél dollárba, a 125 KHz-es leolvasó pedig 50 dollárba került, így a szerelés igazi tételei a beültetés és a benzinköltség lehetnek csak. Bari Máriusz jó ha figyelünk 19

20 Washingtonból közli a Reuters hírügynökség: az Egyesült Államok Külügyminisztériuma jelenti, hogy a világhálózati listáján feltüntetett olyan honlapok közé sorolta a *Kahane Chai* vagy *Kach* nevû zsidó csoport internetes honlapjait, amelyeket *idegen terrorista szervezetek*-ként minõsítenek. A Federal Register oldalain tüntették fel a,,, zsidó honlapokat, amelyekrõl úgy vélik, hogy palesztinok elleni támadások szervezésében vesznek részt. Amerikai törvények szerint ezeknek a honlapoknak törvénybe ütközõ cselekmény pénzt vagy egyéb segélyt adományozni, és a szerkesztõknek meg kell tagadni az USA-ba való beutazási engedélyt, valamint amerikai bankok is befagyasztják a számláikra kiutalt összegeket. A Külügyminisztérium még nem tudja, mindez hogyan mûködik majd a gyakorlatban, de a törvény, technikai okon túl, nem hatalmazhatja fel az Egyesült Államokat a nevezett honlapok leállítására. A fenti honlapok közül csak a héber, angol és orosz nyelvû A fenti honlapok közül csak a héber, angol és orosz nyelvû lapot tudtuk kinyitni, a többihez belépési engedély szükséges. ~ Hát ezt is megértük! Kevesen hallottak a New Yorkban, 1992-ben lelõtt szélsõséges vadcionista Meir Kahane rabbiról, akinek hívei ma is az igazi zsidó eszmét hirdetik: választott nép, Izrael a zsidóké, a zsidók üldözése valóságos isten-káromlás, araboknak nem adunk földet, a zsidókat a Torah teszi különleges néppé...stb. Úgy látszik, hogy a zsidó nép titkos álmainak képviselõje és nagyra törõ céljainak hangos megtestesítõje, Kahane rabbi eszméi annyira szélsõségesek, hogy azokat már Washingtonban sem tûrik meg? Vajon a zsidóságnak hány százaléka azonosul e képviselõ elképzeléseivel? A honlapok tartalma bizonyítja, hogy a bosszútól fûtött mozgalom újabb erõre kapott. A francia Le Vif címû folyóiratban (1992) közölt beszélgetés során Meir Kahane, az amerikai védelmi liga (Anti- Defamation League) vezetõje, az izraeli parlament Knesset választott tagja még halála elõtt így nyilatkozott: Mi zsidók nem vagyunk olyanok, mint más népek. Mi szent nép, választott nép vagyunk. Ami bennünket megkülönböztet más népektõl, az a Torah, vagyis Mózes törvényei. Évente kétszer megyek külföldre, hogy a zsidókat figyelmeztessem, meneküljetek, mert új holocaust vár rátok Izraelen kívül. Helyetek Izraelben van! Olyan ideológiát védek, ami ellentétes a Nyugat szemléletével. A cionizmus ellentmond a demokráciának. A cionizmus minden jogot megad a zsidónak, de semmit sem ad a nemzsidónak. Minden zsidó vallja, hogy a zsidó államban a többség csak zsidó lehet. Megengedhetjük-e, hogy az arabok annyit szüljenek, hogy egyszercsak a demokratikus zsidó állam demokratikus arab állam legyen? Mint zsidó és cionista, nem kívánom ezt a demokratikus arab államot. Én minden arabot ki akarok ûzni Galileából, Júdeából, Jeruzsálembõl, Gázából, sõt Dél-Libanonból is, amely a zsidó anyaországhoz tartozik. A zsidó állam törvényei nem adják meg a nemzsidóknak az állampolgárságot. Õk csak idegen tartózkodók Izraelben. Ha mégis Izraelben akarnának élni, akkor két feltételt kell elfogadniuk: adót fizetnek, és szolgaságban élnek. Így van ez megírva a Tórában és a Talmudban, minden rabbi ezt vallja, ha nem is mondja ki nyíltan! A Bibliában írva van, hogy Isten szövetséget kötött Ábrahámmal: Ezt a földet utódaidnak adom az egyiptomi Nílustól a nagy Eufrátesz folyóig. /Lásd: Irak!/ Minden Dél-Libanonban élõ arabot deportálnunk kell. Talmudunk képviseli a zsidó kultúrát. És ez, és minden írásunk valóban dicséri a bosszúállást. Mozgalmunk amerikai zsidóktól kapja a támogatást. Én vagyok az õ életbiztosítójuk, s ezért õk prémiumot fizetnek nekem. Ligánk erõszakot hirdet és a Torah értelmében aszerint is cselekszik. Az amerikai nép nagyon erõszakos nép. Amíg tele lesz a zsebe és a gyomra, addig csak csendben gyûlöli a zsidókat. Azonban ha nincs több pénz, nincs munka, amikor a gazdasági krízis beköszönt, akkor az ame rikaiak rosszabbak lesznek, mint a nácik! Ezért mondom a zsidóknak: meneküljetek, amíg nem késõ és van hozzá eszköz. Sok pénzt adnék az európai államoknak, hogy rugdossák ki a zsidókat Európából! Imádkozom azért a napért, amikor az európai kormányok kirugdossák a zsidókat. A zsidók sohasem mennek ki maguktól, csak úgy, ha kirúgják õket... Kahane rabbi különleges cionista-zsidó eszméjét a világ naponta tapasztalja Ariel Sharon népirtó politikájában, aki teljes befolyása illetve uralma alatt tartja az amerikai kormányt. Meir Kahane szelleme: Isi Leibler A Jetset Travel utazási cég alapítója, a Zsidó Világkongresszus [World Jewish Congress] elnöke a 65 éves Isi Leibler két évvel ezelõtt telepedett le Izraelben. Azelõtt ausztrál állampolgár volt és lelkes támogatója az ottani multikulturalizmusnak, ami Izraelre nem vonatkozik:...annak a politikának semmi helye sincs Izraelben, mert a zsidó állam a zsidók teljesítménye. A fenti csupán emlékeztetõ azoknak, akik az Európai Unió-tagságtól várják a nemzet felemelkedését. Júliusi számunkban írtuk, hogy az évszázad elején a Páneurópa Mozgalom élén a bécsi Coudenhove-Kalergi Richard Miklós gróf díszgój állt, akinek japán nõ volt az anyja. A felesége Roland (Klausner Ida) akkor közismert zsidó színésznõ, a páneurópai szervezet mozgató rugója volt. Ma az Európa Parlament feje Habsburg Ottó fõherceg! A köztudottan szabadkõmûves Coudenhove- Kalergi 1926-ban hívta össze Bécsbe az elsõ Páneurópa Kongresszust, amelynek közönsége négyötöd részben a választott nép fiaiból került ki! A gróf a zsidó Bécsi Szabadkõmûves Újság évi október 19-i számában a következõképpen merészkedik jövendölni: A jövõbeni ember keverék faj lesz! Európa számára kívánok egy eljövendõ eurázsiai-negroid fajt, hogy a személyiség sokoldalúsága biztosítva legyen. A vezetõket majd zsidók adják, mert a jóságos Gondviselés Európát a zsidókkal, azaz új ésszel megáldott nemes fajtával ajándékozta meg. Ezek Anglia újdonsült állampolgárai! Ez lenne Coudenhove-Kalergi gróf multikulti álma a Jóságos Gondviselés Európájában? 20 jó ha figyelünk

Szigetvári Viktor előadása

Szigetvári Viktor előadása Szigetvári Viktor előadása info@penzugykutato.hu Tel: +36.1.335.0807 Fax: +36.1.335.0828 Összefoglaló Szigetvári Viktor előadásáról Pénzügykutató Napok, 2012. október 26. Visegrád Mivel mind a független

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl

Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl Zsolt Péter Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl Láthattunk az elmúlt 20 évben olyan Soros pénzből fizetett választási részvételre felszólító plakátot, ahol csak magyar liberális megmondóemberek

Részletesebben

Ikt. sz.: NOB-40/36-2/2014. NOB-13/2014. sz. ülés (NOB-13/2014-2018. sz. ülés)

Ikt. sz.: NOB-40/36-2/2014. NOB-13/2014. sz. ülés (NOB-13/2014-2018. sz. ülés) Ikt. sz.: NOB-40/36-2/2014. NOB-13/2014. sz. ülés (NOB-13/2014-2018. sz. ülés) Jegyzőkönyv az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának 2014. november 24-én, hétfőn, 10 óra 04 perckor az Országház

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

Kincstári szocializmusból a kincstári kapitalizmusba

Kincstári szocializmusból a kincstári kapitalizmusba Morita Tsuneo: Kincstári szocializmusból a kincstári kapitalizmusba illetve Gulyás kommunizmusból a populista kapitalizmusba A 17 éves magyar rendszerváltás egy japán kutató szemével A rendszerváltás magyar

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.06.21. csütörtök Továbbra is folytatható a szakszerű libatömés Magyarországon Javíthatatlan költségvetés Négymillióan a létminimum alatt Enni vagy nem lenni: az itt a kérdés! Megyeházákból szellemházak?

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

A neoliberalizmus mítosza

A neoliberalizmus mítosza Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző

Részletesebben

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet (Népszava 2009. február 27.) Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek

Részletesebben

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó) Item: 2461 Kiad sor: 07/17/1989 17:33:45 Om Fejléc: kiad rvk1002 4 nem/pol krf/bma/bmb/srf Szolgálati használatra! Rövid Cím: Interjú Mark Palmerrel Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzetét érintően az új kormány részben halogató, részben problématagadó,

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

És a többi húzásotokat is szívesen nyilvánosságra hozom. Amiket tettetek, ahogyan dolgoztatok.

És a többi húzásotokat is szívesen nyilvánosságra hozom. Amiket tettetek, ahogyan dolgoztatok. Tisztelt Újságírók, Érdeklődők, kedves Mindnyájan! Az Usui Szellemi Iskola Közösség és elődje, a Fehérlótusz közösség 1999 óta szolgálta a magyar embereket, elsősorban a betegeket, a Lótusz szútra tanainak

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba 3. szint november-december Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba Magyarország 150 fős egységet küldene a NATO iraki kiképző alakulatába(1) - mondta Gyurcsány Ferenc egy, a londoni The Timesnak adott

Részletesebben

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Paár Ádám Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Kevés személyiség nyomta rá a bélyegét a világ arculatára olyan mértékben, mint George W. Bush. Valószínűleg még sokáig elhúzódik a vita arról,

Részletesebben

Az első lépés a csúcshódításhoz

Az első lépés a csúcshódításhoz Az első lépés a csúcshódításhoz Akinek nincs célja, arra van kárhoztatva, hogy annak dolgozzon, akinek van. kattints az alábbi lehetőségekre a navigáláshoz: [Szupernő Program honlap] [Tartalomjegyzék]

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

A Párbeszéd Magyarországért kiadványa

A Párbeszéd Magyarországért kiadványa A Párbeszéd Magyarországért kiadványa A Párbeszéd Magyarországért meggyőződése, hogy nincsenek másodrangú állampolgárok. Mindenkinek joga van a létbiztonsághoz. Ezért a PM teljes vállszélességgel kiáll

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

TANULMÁNYOK SZERESD..."* ARTHUR LONG

TANULMÁNYOK SZERESD...* ARTHUR LONG TANULMÁNYOK ARTHUR LONG SZERESD..."* A két nagy parancsolat 1 Isten és ember szeretete, amelyet a vallás lényegének tartunk, látszólag semmiféle bonyolult teológiai vagy filozófiai problémát nem jelent.

Részletesebben

Hódi Éva. Bábel örökösei

Hódi Éva. Bábel örökösei Hódi Éva Bábel örökösei Az ismert bibliai történet szerint valamikor az emberiség egy nyelven beszélt, és Bábel tornyának építésével kezdődött az a folyamat, amely mind a mai napig megnehezíti az emberek

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit.

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. (József Attila) A rendszerváltozás veszteseinek

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ. 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu

ÉRTESÍTŐ. 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu ÉRTESÍTŐ Demokratikus Közéletért Alapítvány XV. évf. 2. sz., 2009. február 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu A múlt jövője!

Részletesebben

INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az

INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az or;;zái2,g'~tűl(~s elnökének a felsőoktatási törvényjavaslat vitája során. Pénzügyminisztertámogatta és sürgette a felsőoktatási

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Magyarország: Szeretlek választási kampány!

Magyarország: Szeretlek választási kampány! Magyarország: Szeretlek választási kampány! Megkönnyíti a helyi kampányzárót a kormány: az Itthon Vagy Magyarország Szeretlek! programsorozat idén épp szeptember 27-én lesz, a választások előtt két héttel,

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának 2013. május 21-én, kedden, 10 óra 37 perckor a Képviselői Irodaház

Részletesebben

A magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján

A magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján Politikatudományi szemle 2006. 2-3. SZÁM 53 Bíró Nagy András A magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján A választási kampányokban rendezett televíziós viták rendszerint többet jelentenek annál,

Részletesebben

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján Példa: Az engedelmesség Jónás könyve alapján Egy hív édesapa fia lelkipásztornak készült. A fiú elhatározta, hogy külföldre megy egy fels bb tanulmányi fokozat megszerzése érdekében. Az édesapa aggódott

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15.

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Csütörtök óta, amikoris az Agora című filmet megtekintettem a moziban, le nem lohadó nyugtalanság

Részletesebben

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság?

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság? Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság? Több, önmagát nagy teoretikusnak tartó tényezőtől eltérően nem voltam és nem vagyok meglepve attól, mit hozott a kormányváltás, attól

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

J e g y zőkönyv AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.)

J e g y zőkönyv AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.) AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Önnek/Neked írjuk ezt a levelet, azért Önözünk/tegezünk, mert Ön/te is így beszéltél a Testnevelési Egyetemen.

Önnek/Neked írjuk ezt a levelet, azért Önözünk/tegezünk, mert Ön/te is így beszéltél a Testnevelési Egyetemen. Egy szégyellnivaló országvezetőről Mihancsik Zsófia Ha nem szólal meg, az azért van, mert már régóta nem tud a saját csökött nacionalizmusán és silány politikai önérdekein túllátni. Nem szólal meg, noha

Részletesebben

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála,

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, CSELEKEDJ! 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

A népesedéspolitika nyelve avagy a rasszizmus legitim nyelvi közege

A népesedéspolitika nyelve avagy a rasszizmus legitim nyelvi közege A népesedéspolitika nyelve avagy a rasszizmus legitim nyelvi közege Reflexiók Melegh Attila írására Krémer Balázs A reflexió személyes közege A magam részérõl jó adag nosztalgiával olvastam Melegh Attila

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Berekfürdő Községi Önkormányzat 5309 Berekfürdő, Berek tér 15. Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Készült:

Részletesebben

EGY CSÓNAKBAN EVEZÜNK?

EGY CSÓNAKBAN EVEZÜNK? EGY CSÓNAKBAN EVEZÜNK? 65 Tehát ezzel az a kis csapattal szervezzük majd közösen a tábort. Axel körbetelefonált, hogy kinek van kedve részt venni a következô, száznál is több külföldi résztvevôvel zajló

Részletesebben

J e g y zőkönyv EL-2/2011. (EL-2/2010-2014.)

J e g y zőkönyv EL-2/2011. (EL-2/2010-2014.) EL-2/2011. (EL-2/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Egészségügyi bizottsága Ellenőrző albizottságának 2011. április 27-én, szerdán, 12 óra 03 perckor a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.04.04. szerda A civil társadalmat erősítené az EU a keleti partnerországokban Komoly előrelépések az EU keletei partnersége terén Túllőhet a célon az EU szigorú termékcímkézése Nemzeti Eszközkezelő

Részletesebben

Czike László könyvajánló kritikája Dr. Szabadi Béla: Kényszerpályák, tévutak (Dr. Szabadi BT, Budapest, 2010.) című könyvéről Teljesen újszerű, hiánypótló könyv ez! Dr. Szabadi Béla - aki 1998-2002. között

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

Vasúti Érdekegyeztető Tanács

Vasúti Érdekegyeztető Tanács Vasúti Érdekegyeztető Tanács Elnök: Üdvözlök mindenkit a mai Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésen. Kérdezném, hogy a mai VÉT-nek adjunk-e egy időkorlátot, meddig tervezzük a mai VÉT ülést tartani. Tessék?

Részletesebben

Rendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Rendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) 2016. március 17. Kovács János vezető elemző A Jobbikot és az LMP-t (tehát az ún. XXI. századi pártokat) bizonyos nézőpontból közös platformra helyező elemzések kezdetben elsősorban az anti-establishment

Részletesebben

http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval

http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval Köznevelés, 2011. junius 17. Interjú Ameddig telik tőlem, teszem a dolgomat - Beszélgetés

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Csak erős idegzetűeknek! videóleirat

Csak erős idegzetűeknek! videóleirat Csak erős idegzetűeknek! videóleirat 2009. Piroska Gyula Tréning Kft. Minden jog fenntartva. Üdvözlöm Önt, kedves Cégvezető Barátom! Piroska Gyula vagyok,, hogy ne érezze magát egyedül a cégvezető. Nem

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: OTB/99-1/2013. OTB-29/2013. sz. ülés (OTB-117/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: OTB/99-1/2013. OTB-29/2013. sz. ülés (OTB-117/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: OTB/99-1/2013. OTB-29/2013. sz. ülés (OTB-117/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának 2013. november 11-én, hétfőn, 11 óra 30 perckor

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: ISB/54-1/2012. ISB-18/2012. sz. ülés (ISB-77/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: ISB/54-1/2012. ISB-18/2012. sz. ülés (ISB-77/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: ISB/54-1/2012. ISB-18/2012. sz. ülés (ISB-77/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának 2012. július 2-án, hétfőn, 11 óra

Részletesebben

6. Hét 2010. Február 10. Szerda

6. Hét 2010. Február 10. Szerda Napii Ellemzéss 6. Hét 2010. Február 10. Szerda Összegzés Leginkább a Görögország megmentése körül forgó hírek befolyásolták a tegnapi pozitív hangulat kialakulását. Úgy néz ki, hogy az eurozóna tagjai

Részletesebben

Válság és kommunikáció!

Válság és kommunikáció! Válság és kommunikáció! A potenciális vevıink irányába történı kommunikáció válság idején kiemelten fontos. Sajnos nagyon sokan elkövetik azt a hibát, hogy egy nehéz helyzetben (pl. válság idején) behúzzák

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK

PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK Szil Péter Az Integral folyóiratban 2001. márciusában megjelent írás (fordította: Cserháti Éva) bővített változata. Erőfeszítésünk, hogy

Részletesebben