Szakmai program. ~Befogadó otthon és befogadás~

Átírás

1 Szakmai program ~Befogadó otthon és befogadás~ Elkészítéséről gondoskodott: Kiss-Rigó László Megyés püspök

2 Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A befogadó otthon adatai... 5 Bemutatkozás... 7 A befogadó otthon célja, feladatai... 8 Nevelési alapelvek A befogadó otthonba kerülő eltérő szükségletű gyermekek ellátása A gyermek fogadása a bekerülési krízis kezelése Gondozás, nevelés elemei A befogadó otthonban eltöltött idő strukturálása A gyermekek elbocsátása és az előgondozás a kikerülési krízis kezelése A befogadó otthon értékelési rendszere A befogadó otthon kapcsolatrendszere a krízis-profil rendszere Jogszabályok, melyekre a gyermekvédelmi gondoskodás során különös figyelemmel kell lenni a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkatársainak A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál Szakmaetika A befogadó otthon munkarendje, a szakemberek feladatai A befogadó otthonban dolgozó kollégák együttműködése, mentálhigiénés védelme A befogadó otthon adminisztrációs feladatai A szakmai program perspektívái, továbbfejlesztési lehetőségei A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató minőségbiztosítási rendszerének bemutatása. 43 2

3 Bevezető Jelen Szakmai program a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Egységes szakmai programhálójának részét képezi. Ezen programháló egységességét biztosítja a módszerspecifikus (KÁSZPEM ) szemléletmód, melynek fókuszában a családból kiemelt gyermek, a vele való foglalkozás támogató-segítőgyógyító attitűdjének implementációja amelyet a módszerspecifikus csoport munkatársai végeznek- és a rendszerszemléletű gondolkodás (a gyermekvédelem egységes rendszerként való kezelése) áll, valamint az, hogy a dokumentum team-munkában, az egyes szakellátási területeken tevékenykedő munkatársak részvételével került megalkotásra. Az Egységes szakmai programháló alapján kerültek kidolgozásra a Profilizált szakmai programok, amelynek során az egyes gyermekotthonok, lakásotthonok meglévő illetve predesztinálható, külső és belső erőforrásaik alapján saját arculatra formálták, konkrét tartalommal töltötték meg az alapdokumentumban leírt elveket, tevékenyégi protokollokat. Az Egységes szakmai programháló felépítése, részei: Az Egységes szakmai programháló felépítése: - Befogadó otthon, befogadás szakmai programja - Nevelőszülői hálózat szakmai programja - Gyermek- és lakásotthonok egységes szakmai programhálója - Profilizált szakmai programok: 1. sz. Gyermekotthon - Lakásotthonok (Szegvár, Csanádpalota, Csanádpalota) 2. sz. Gyermekotthon - Lakásotthon (Hódmezővásárhely) 2. sz. Gyermekotthon Fiú speciális gyermekotthon (Hódmezővásárhely) Dr. Foltán József Lakásotthon (Szeged-Tápé) Faragó Béla Gyermekotthon I. Lakásotthon (Kecskemét-Katonatelep) Faragó Béla Gyermekotthon I. Lány speciális gyermekotthon (Kecskemét- Katonatelep) Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon Lakásotthon (Kecskemét-Hetényegyháza) Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon Fiú Speciális Gyermekotthon (Kecskemét) Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon Utógondozói otthon (Kecskemét-Hetényegyháza) 3

4 Bácsalmási Gyermekotthon (Bácsalmás) Kunfehértói Gyermekotthon (Kunfehértó) Haynald Gyermekotthon Lakásotthonok (Hajós) Haynald Gyermekotthon Fiú speciális gyermekotthon (Hajós) Napsugár Gyermekotthon Különleges gyermekotthon (Kecskemét) - Utógondozói csoport szakmai programja - Minőségbiztosítási csoport szakmai programja. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Egységes szakmai programhálójának kidolgozásakor fontos szempont volt a jogszabályi harmonizáció, így annak megfelelően minden szakellátási terület szakmai programja az alábbi egységeket tartalmazza: - a szolgáltató neve, címe (kiegészítve az egységek organigramjával, szervezeti felépítésével) - a szolgáltatás célja, feladata, alapelvei (szenzitív pedagogikoterápiás rendszer alapján) - a célcsoport sajtosságainak bemutatása (az ÁGOTA országos kutatás reprezentatív 1 adatainak felhasználásával- lábjegyzetben kerül kifejtésre) - a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja - a feladatellátás szakmai tartalma, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja - a szolgáltatást nyújtók feladatai (szakmaetika), folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása (KÁSZPEM implementáció, siker-értekezletek, jó gyakorlatok, belső továbbképzések formájában) - érdek- és jogvédelem (mind a gyermekek, fiatalok, mind a munkatársak tekintetében) 1 A kutatás reprezentativitását a szisztematikus véletlen mintavételi eljárás biztosította, melynek révén Csongrád megyéből 81 vizsgálati személy került be a vizsgálatba ( a mintavétel visszatükrözte az állami gondoskodásban élő gyermekek területi megoszlását). A kutatás során a gyermekek jellemzői és az ezekkel összefüggő környezeti szempontok 172 téma mentén kerültek felmérésre és elemzésre, személyes lekérdezésen alapuló kérdőíves vizsgálattal, fókuszcsoportos vizsgálattal, szociometriai vizsgálattal és diagnosztikus klienscsoportok módszerével. 4

5 A szolgáltató neve, székhelye, telephelye Befogadó otthon címe: 6767 Ópusztaszer, Komócsin Z.u.1. Telefonszáma: 20/ Elérhetőségi cím: Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Befogadó Otthon 6767 Ópusztaszer, Komócsin Z.u.1. Férőhely száma: 12 fő Fenntartó Helyettes fenntartói képviselet: Szeged-Csanádi Egyházmegye, Székhelye: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. Képviseli: Kiss-Rigó László Megyés püspök Kothencz János Szeged-Csanádi Egyházmegye Gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgató Működtető: Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Székhelye: 6726 Szeged Bal fasor 6. Képviseli: Kothencz János igazgató Felügyeletet ellátó: Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal

6 A szolgáltató neve, székhelye, telephelye Szervezeti felépítés Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Igazgatója Módszerspecifikus, krízis és integrációs csoport Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Csongrád megyei igazgató Gyermekotthoni hálózat vezető Befogadó otthon vezetője gyermekfelügyelők családgondozó pszichológus fejlesztő nevelő pedagógus 6

7 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja Bemutatkozunk Befogadó otthonunk 12 fő befogadására alkalmas családi ház, tájvédelmi környezetben helyezkedik el. Ellátási területe Csongrád megye. A befogadó otthonhoz kb. 500m re található sportpálya, főként a foci rajongóknak kedvez. Itt található Ópusztaszer községben a Nemzeti Történeti Emlékpark ami lehetőséget nyújt ahhoz, hogy közelebbről megismerhetjük őseink történetét. Szemléletesen illusztrálja a Feszti Körkép a honfoglaló elődeink Kárpát-medencébe vonulását. Azok, akik a lovaglást kedvelik, azt is kipróbálhatják. Kiváló kirándulási lehetőséget nyújt a közelben lévő erdő és erdei pihenő. Ópusztaszerhez 6 km-re található Kistelek, ahol művészeti oktatás keretein belül lehetőség van tánc, zene, színművészet, kerámia oktatásra is. Kisteleken több sportolásra is van lehetőség ilyen pl.: küzdősport, foci, kézilabda, úszás, falmászás, tollaslabda, atlétika. Az általános iskolás gyermekeknek a helyi általános iskolában van lehetőségük tanulni. Idősebb gyermekeknek pedig tömegközlekedéssel jól megközelíthető a Kisteleki Szakközép Iskola és Gimnázium. A befogadó otthon nagy udvarán található egy pagoda és egy szalonna sütöde, ahol kellemes, nyugodt estéket lehet eltöltetni. Külön számítógép van biztosítva a fiúknak és a lányoknak. Van külön kondi termünk és egy pin-pong asztalunk. Rendelkezünk egy házi könyvtárral, ahol az olvasni vágyók kedvük szerint művelődhetnek. Itt igazán gyermekközpontú, gyermekszerető felnőttek fogadják, nevelik csemetéinket. 7

8 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja A befogadó otthon célja, feladatai A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény előírásainak értelmében a befogadó otthon gondozási, nevelési alapdokumentuma a nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazó szakmai program. A törvény szellemisége értelmében minden szükséges segítséget meg kell adni ahhoz, hogy a szülők gyermekeiket saját családjukban nevelhessék, hogy meg tudják oldani a gyermekneveléssel kapcsolatos problémáikat, melynek eredményeként egyre kevesebb gyermek kerülne a szakellátás rendszerébe. Hazánkban egyre több olyan családot számlálunk, ahol a gyermekek veszélyeztetett körülmények között élnek. Anyagilag ellehetetlenülő családba születtek, a munkanélküliség gazdasági vonzata mellett megjelennek a mentális problémák is, mint a depresszió, az alkoholizmus, az agresszió, a bűnözés stb. A reprezentatív 2 (lábjegyzetben kerül kifejtésre) ÁGOTA - országos kutatás 3 adatai alapján a legtöbb esetben a hatóság (33,7%), a szülők (30,7), illetve maga a gyermek (az esetek 12,2%-ban) kezdeményezi az állami gondoskodásba vételt. A bekerülési okok előfordulási rátáját az alábbi táblázat szemlélteti: Ok Százalék A szülői kötelezettségek elmulasztása 44,9 Anyagiak (szegénység) 20,6 A gondozott magatartási problémái 13,1 A szülővel történtek 10,0 Más ok 11,5 Az utóbbi években megnövekedett a szexuális, a fizikai ill. a pszichikai abúzust elszenvedett fiatalok száma, és egyre több a magatartási, beilleszkedési problémákkal küzdő gyermek. Szakemberek működnek közre a problémák feltárásában, segítségükkel igyekszünk képessé tenni őket sérelmeik feldolgozására. 2 A kutatás reprezentativitását a szisztematikus véletlen mintavételi eljárás biztosította, melynek révén Csongrád megyéből 81 vizsgálati személy került be a vizsgálatba (a mintavétel visszatükrözte az állami gondoskodásban élő gyermekek területi megoszlását). A kutatás során a gyermekek jellemzői és az ezekkel összefüggő környezeti szempontok 172 téma mentén kerültek felmérésre és elemzésre, személyes lekérdezésen alapuló kérdőíves vizsgálattal, fókuszcsoportos vizsgálattal, szociometriai vizsgálattal és diagnosztikus klienscsoportok módszerével. 3 Kothencz J., 2009, Róluk értük I. Családból kiemelt gyermekek és fiatalok ( állami gondoskodásban élők ) társadalmi sajátosságai (szociológiai jellemzői) napjainkban, ÁGOTA Alapítvány, Szeged 8

9 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja A törvényben meghatározott gyermeki jogok megvalósulásának érdekében különös tekintettel a vérszerinti családba történő visszatérés, ennek hiányában családot pótló elhelyezés szorgalmazásával tervezzük meg a befogadó otthon mindennapi gondozási-, nevelési feladatait. A befogadó otthonban folyó pedagógiai és szociális munka elsődleges célja, hogy ideiglenes és kríziskezelő, terápiás jelleggel megfelelő gondozást, nevelést biztosítson azoknak a gyermekeknek, akik valamely oknál fogva védelemre, támogatásra szorulnak. Ennek érdekében teljes körű ellátást biztosít arra az időszakra, míg végleges gondozási helyükről az illetékes gyámhivatal nem határoz. Elhelyezésük, továbbá étkeztetésük minden esetben igényüknek, szükségletüknek megfelelően történik. Biztosítja továbbá bekerülést megelőző szakértői vélemény, vagy szakvélemény alapján- különleges és a vélhetően speciális szükségletű gyermekek, fiatalok integrált elhelyezését, nevelését, gondozását. A tartósan beteg illetve fogyatékos gyermekek számára biztosítjuk a szükségleteiknek megfelelő orvosi ellátást, továbbá terápián, gyógykezelésen való rendszeres részvételt. Speciális szükséglet észlelése, feltételezhetősége esetén pedig kiemelt figyelmet fordítunk a másodlagos prevencióra, a tünetek, problémák súlyosbodásának megelőzésére. A befogadó otthon céljai: Szakemberek segítségével az átélt krízishelyzetekből illetve abúzusokból származó traumák gyorsabb, könnyebb feldolgozásának lehetőségét biztosítani. Életkornak, iskolatípusnak megfelelően az iskoláztatás, felzárkóztatás tehetséggondozást egyénre szabott biztosítása és támogatása. A beutaló határozatok előírásainak, a gyermekek érdekeinek, akaratának figyelembe vételével a vér szerinti szülői kapcsolattartás kereteinek, lehetőségeinek megteremtése. A gyermekek érdeklődésének, tehetségének megfelelő szabadidős tevékenység szervezése. Az átmeneti vagy tartós nevelésbe került gyermekek számára kijelölt gondozási hely zökkenőmentes elfogadásának elősegítése. A másság iránti tolerancia fejlesztése a gyermek és a közösség szintjén. Személyes példamutatással, helyes életvezetési tanácsokkal az elfogadott társadalmi normák belsővé tételének támogatása. 9

10 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja A befogadó otthon feladatai: Megszakítás nélküli munkarend szervezésével teljes körű ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek számára. Befogadja azokat a gyermekeket, akik otthonukból, illetve gondozási helyükről engedély nélkül eltávoztak. Befogadja azokat a 18 év alatti gyerekeket, akik maguk kérik életükre súlyosan veszélyeztető életkörülmények miatt szakellátásban történő elhelyezésüket. Szakemberek segítségével előmozdítja a gyerekeket ért traumákból fakadó negatív élmények feldolgozását. Lehetőséget teremt a vérszerinti családdal történő szeretetteljes kapcsolat kialakításához, ápolásához. Előgondozással felkészíti a gyermeket a leendő gondozási helyre történő minél zökkenő mentesebb beilleszkedésre. A befogadó otthonnal kapcsolatos és szükséges információk a Szolgáltató honlapján elérhetők, amelyet folyamatosan fejlesztünk és aktualizálunk. Ezen túlmenően a tájékoztatás további módjai a következők: - személyes tájékoztatás és információnyújtás, mind a bekerülő gyermek, mind családjuk számára - a gyermekek és a kapcsolattartásra jogosult személyek számára faliújságon helyezzük ki a legfontosabb információkat, programokat, továbbá az Életrendet, a Házirendet, a gyermekjogi képviselő elérhetőségét, az otthon értékelési rendszerét, - az intézmények közötti együttműködés jegyében a szakszolgálat, gyámhivatalok, hatóságok, civil szervezetek, támogatók meghívása esetkonferenciák, tájékoztatás, közös programok szervezése céljából. 10

11 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja Nevelési alapelvek Nevelési elvek alapját a szenzitív pedagogikoterápiás rendszer során alkalmazott irányelvek adják: - a gyermeket megerősítjük abban, hogy képes a fejlődésre, ehhez hitet adni, - a gyermek egyéniségét pozitív irányban erősítjük meg: a jót erősítjük meg benne, a kevésbé jót jóra fordítjuk - teret kell adni a gyermeknek érzelmei, elvárásai kifejezésére: ehhez természetes eszköz lehet a zene, rajz, mozgás, humor - tiszteljük a gyermeket, méltóságát teljes mértékben tiszteletben tartjuk és elvárjuk, hogy ő is tiszteljen bennünket és önmagát is, - esélyegyenlőséget biztosítjuk, - biztonságos, stabil, következetes emocionális környezetet teremtünk, amely a folyamatos oltalom-támogatás melletti önálló cselekvés elősegítését jelenti - alternatívákat nyújtunk a gyermek számára a hit, a vallás, az etnikai identitás, a jövöbeni lehetőségek, az esélyek terén és segítségével - a gyermek szocializációját közösségben való neveléssel biztosítjuk, úgy, hogy lehetővé tesszük számára azt is, hogy magában de nem magányosan- lehessen - személyes példamutatás elvével megismertetjük a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni és átadni mindazt a jót, amit másoktól kapott. További nevelési alapelvek, amelyeket a befogadó otthon munkatársai mindennapos tevékenységük, hivatásuk során szem előtt tartanak: - az otthonosság megteremtésének elve, - az egyéni különbözőség figyelembevételének elve, - a demokratizmus elve, - a nyitottság elve, - a kötelező és szabadon választott tevékenységek egységének elve, - az irányított önnevelés elve - a tanulás és a szabadidő egységének elve, - a tevékenység központúság elve, - fizikai-, az alkotó tevékenység elve, - a játék, a tanulás és a munka integrációjának elve, - elemi-, és erkölcsi fejlődés egységének és egyenértékűségének elve. 11

12 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja A befogadó otthonba kerülő eltérő szükségletű gyermekek ellátása Azon gyermekek, fiatalok, akik különleges szükséglettel bírnak, azaz a befogadó otthonba kerüléskor már tanulási képességvizsgáló által kiállított szakértői véleménnyel rendelkeznek, vagy valamely tartós betegségben szenvednek, egyénre szabott gondozást, nevelést igényelnek a gyermekvédelmi rendszerbe kerülésüktől fogva. A gondozási hely feladata a különleges szükségletek kielégítése, a fejlesztés érdekében: - A fogyatékos gyermek/fiatal számára a képességeinek leginkább megfelelő fejlesztési formát és helyet a megfelelő oktatási intézményt- kell megtalálni a befogadó otthon környeztében. - Az otthon pszichológusa, fejlesztő pedagógusa hivatott segíteni a gondozási helyet a gyermek/fiatal egyéni fejlesztésében, gondozásában, a családba, vagy az új gondozási helyre történő beilleszkedésben. - Az otthonban zajló fejlesztés biztosításával törekedni kell a másodlagos pszichológiai, pszichiátriai problémák megakadályozására (pld: depresszió, extrém visszahúzódás, élni akarás megtagadása). - A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai- orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. - Tartós betegség esetén fokozott figyelmet kell fordítani az egészségügyi-orvosi ellátás elérhetőségére, szükség esetén a helyi egészségügyi ellátórendszer bevonásával. Befogadó otthonba is kerülhet valószínűsíthetően speciális szükségletű gyermek családból, szökésben lévő-, akiknek az ellátásában ezen gondozási helyen ideiglenes jellegéből fakadóan az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - Pszichológus és szükség esetén pszichiáter bevonásával másodlagos preventív tevékenység a tünetek további súlyosbodásának elkerülése érdekében. - Mivel beilleszkedésük speciális szükségletükből fakadóan nehezített, fokozott figyelmet kell fordítani a kortárskapcsolatok optimalizálásra, adott esetben egy már bent lakó gyermek gyermek-mentorként segítheti őket, kortársreferenciaszeméllyé válva számukra. Ez akkor valósítható meg, amennyiben az otthon vezetője a kollégákkal együtt kiemelt figyelmet fordít a gyermek-mentor 12

13 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja kiválasztására, hogy annak személyisége az elfogadást-befogadást, a nyitottságot, a toleranciát és az empátiát sugallja. - Amennyiben a speciális szükséglet kialakulásának hátterében a vér szerinti család áll, a kapcsolattartás az ő esetükben lehetőleg végig kontrollált legyen, a gyermek érdekeit és méltóságát teljes mértékben szem előtt tartva. A befogadó otthon a kapcsolattartásra annak korlátozására vagy megszüntetésére- vonatkozóan javaslatot tesz a gyámhivatal felé, ha a gyermek érdekeit ez kifejezetten károsan befolyásolja, vagy viselkedésére, speciális szükségletére súlyosbító hatással bírna. A speciális szükséglet megállapítása a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság feladata, a disszociális tüneteket mutató, pszichoaktív szerrel élő és súlyos neurotikus és pszichotikus zavarokban szenvedő gyermekek ellátása a speciális szükséglet megállapítását követően- speciális gyermekotthonban történik. 13

14 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A gyermekek fogadása a bekerülési krízis kezelése A gyermekek többsége rossz szociális környezetből, elhanyagolt állapotban (betegség, élősködők, fertőzések), aluliskolázott családokból, sok esetben bántalmazás nyomaival a testükön érkeznek a befogadó otthonba. Az utóbbi években egyre több a serdülőkori problémák miatt beutalt fiatal, mivel a szülők nem tudják kezelni a gyermek önállósulási törekvéseiből fakadó magatartásproblémákat (pl. iskolai hiányzások, csavargás, alkohol, drog). Növekvő tendenciát mutatnak azok, akik maguk kérik szakellátásban történő elhelyezésüket megromlott és elviselhetetlen családi légkörre hivatkozva. A fentieket összefoglalva azt állapíthatjuk meg, hogy a gyermekek többsége súlyos mentális problémákkal, feldolgozatlan sérelmekkel, túlfűtve dühvel és haraggal, megbántottan, kétségbeesetten érkezik a befogadó otthonba. Legtöbbjüknek ezen túlmenően negatív, félelem teli, elrettentő képzetük van a befogadó otthonról, amely fokozza szorongásukat és pszichés ellenállásukat az intézménnyel szemben. Ezek fényében és tudatában a gyermek bekerülésekor a kollégák egyik legfontosabb feladata, hogy bizalmat ébresszenek a gyermekekben, elfogadó-befogadó biztonságot nyújtó légkört teremtsenek, ahol a gyermek elmondhatja sérelmeit, aggodalmait, és megértésre talál. Ezen partneri-kliensközpontú-támogató viselkedés adhatja az alapját a bekerülési, illetve a további krízishelyzetek megfelelő intervenciójának. A gyermek érdemeitől és teljesítményétől függetlenül kell, hogy megtapasztalja saját elfogadhatóságát. A bekerülési krízis kezelésének legfontosabb feladatai, formái és ezek céljai: 1. A bekerülő gyermeket a többi gyermekkel együtt fogadja már az otthon bejáratánála szolgálatban lévő nevelő, gyermekfelügyelő. Tervezett bekerülés esetén lehetőleg az összes bent lakó társa várja őt, akut helyzetben pedig az aktuálisan bent tartózkodó gyermekek. Célja, hogy a bekerülő gyermek azonnal érezhesse, hogy egy közösség tagja, ahol befogadásra, elfogadásra találhat, átélhesse azt, hogy helyzetével, problémájával nincs egyedül, a kortárs-sorstárs csoport hatása indirekt módon elindítva a gyermekben a pozitív identifikációs folyamatot. A fogadás megszervezése elsődlegesen az otthon vezetőjének feladata. 14

15 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme 2. A bemutatkozást követően a gyermekek közösen végigvezetik az otthonon a bekerülő társukat, megmutatva a helyiségeket és leendő szobáját, ágyát, személyes terét is. 3. Az életrendet, a legfontosabb közösségi szabályokat (programok, a szabadidő eltöltésének módjai, kötelező és választható foglalkozások, csoportok ideje), az otthon szokásait és hagyományait a szolgálatban lévő nevelő, gyermekfelügyelő egy már bent lakó, normakövető gyermekkel együtt mutatja be- ez az autentikus kortárs segítői jelenlét rendkívüli fontossággal bír a bekerülő gyermekben a megnyugvás, a biztonságérzet, az elfogadhatóság érzésének kialakulásában. 4. Ezután a felnőtt kolléga kétszemélyes helyzetben, a gyermek reakcióit, válaszait, kérdéseit értő figyelemmel követve tájékoztatja őt az alábbiakról: - Kimenőre az a bekerülést követő első 3 napban csak az otthonban dolgozó felnőtt kíséretében mehet (ennek célja főként az adaptációs időszak zavartalanságának biztosítása, illetve, hogy az otthon szakemberei megismerhessék, megvizsgálhassák a gyermeket), 4. napon 2 óra hosszára mehet kimenőre egyedül, majd az első hét végéig 4 órás kimenőt kap naponta. Ezt követően a kimenő, eltávozás ideje nem kerül korlátozásra. A kimenők, eltávozások időtartama, módja természetesen a gyermek érdekének, életkorának, egyéni szükségleteinek, igényeinek és kapcsolattartásának teljes mértékű figyelembe vételével kell történjen. - Tájékozatni kell a gyermeket az esetleges engedély nélküli eltávozás következményeiről (pl. körözés kiadása) - A gyermek vagyontárgyait kérésre elzárja a kolléga a gyermek benntartózkodásának idejére. - A gyermek a saját telefonját a befogadó otthon életrendjének megfelelően (pl. ébredéstől lefekvésig) használhatja. - A kolléga szóban bemutatja az otthonban dolgozó szakembereket, megadja a gyermeknek elérhetőségük idejét, helyét (kiemelten a családgondozót, orvost, pszichológust, fejlesztő pedagógust) ezt le is írja a gyermeknek. - Amennyiben a gyermek kísérővel érkezett, ezt követően átveszi tőle a gyermek beutaló határozatát, továbbá azokat a dokumentumokat, amelyek még rendelkezésre állnak (pl.: TAJ kártya, lakcímnyilvántartó kártya, személyi igazolvány stb.), melyekről iratjegyzék készül. A gyermek ruházatáról, személyes tárgyairól, iskolai felszereléséről leltár készül. Ezzel egyidejűleg tájékoztatást kap arról, hogy lehetősége van saját ruházatát használni, melyet szükség esetén az otthon kiegészít. A kolléga igyekszik a lehető legtöbb információt begyűjteni a kísérőtől, mint pl.: a 15

16 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme beutalás okai, körülményei, a vérszerinti család státusza, a beutalás utáni várható reakciói, a gyermek egészségi állapota stb. A megszerzett tapasztalatokat, a megérkezett javaslatokat bejegyzi az eseménynaplóba. A bekerülő gyermek számára a kapcsolattartás amennyiben érdekeivel, és igényeivel nem ellentétes- esszenciális szerepet tölthet be a krízis akut kezelésében, átmenetet képezve bekerülést megelőző és a jelenlegi élethelyzete között, az optimális emocionális hátteret biztosító, rendszeres kapcsolattartás pedig segítheti a leválás folyamatát. Ugyanakkor fontos szempont, hogy a leválással együtt kezeljük a beilleszkedés krízisét is, megteremtve a gyermekben a pszichés biztonságérzet kialakulását. Ennek érdekében a bekerülést követő első 3 napban a kapcsolattartás diszkréten, a gyermek méltóságát tiszteletben tartva, az intimitásbiztonság egyensúlyát megteremtve kontrollált legyen, azaz annak idejére az otthonban dolgozó kolléga jelenlétéről, szükség esetén beavatkozásáról biztosítva a gyermeket a kapcsolattartás helyszínének közelében tartózkodjon. A kapcsolattartás ezen formája lehetővé teszi, hogy a kolléga a gyermek és a család közötti érzelmi viszonyokról, reaktív működési módjáról is képet kaphat, amely későbbiekben alapját képezi a kapcsolattartásra vonatkozó javaslatnak. A kapcsolattartás formájáról, annak lehetőségeiről személyes, telefonos, levelezés, interneten keresztül - a gyermeket bekerülésekor tájékoztatni kell. A rövid adaptációs időszakot követően a kapcsolattartás a gyermek érdekeinek, illetve a gyámhivatal határozatának megfelelően történik. A bekerülési krízis gyógyításának, a biztonságérzet kialakításának fontos eszköze, a mentorrendszer működtetése révén válik igazán a gyermek részesévé annak a folyamatnak, ami a beilleszkedést, az ön- és társelfogadást serkentheti, optimalizálhatja. A mentorrá válás folyamata: Amint a gyermek bekerül, a befogadó otthon vezetője a lehető leghamarabb kijelöli a mentort, Mentor lehet nevelő, gyermekfelügyelő beosztásban dolgozó munkatárs Egy kollégának maximálisan 3 mentorált gyermeke lehet és adott esetben egy munkamegbeszélésen, vagy akár önként is jelentkezhet valaki mentornak, ha nincs meg a 3 mentoráltja A mentor kiemelt szerepet játszik a befogadás, az adaptáció, az otthonban töltött idő strukturálásának és az új gondozási helyre való kerülés folyamatában 16

17 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme A kapcsolatokat (családi, befogadó otthonon kívüli intézmények) segíti a gyerek igényeinek figyelembevételével. A mentor szerepe a gyermek befogadó otthonban való tartózkodása alatt: alapvető kötődési mintát biztosít a gyermek számára referenciaszemélyként jelenik meg a gyermek életében személyes törődés révén a meglévő és új traumák feldolgozását elősegíti nyílt, őszinte kommunikációval bizalmi beszélgetéseket folytat fontosabb életeseményeknél szerepet vállal, támaszt nyújt, támogat a gyermek képességeit felfedezi, felderíti, azok kiaknázására motiválja a befogadó otthon elhagyásakor a gyermek sorsát lehetőség és igény szerint utánköveti. A mentor feladatai, tevékenysége: A mentor és a gyermek közötti kapcsolat kiépítése szempontjából fontosak a közös programok, mint az orvoshoz való elkísérés, közös vásárlás, hivatalos ügyek intézése, szülői értekezleteken való részvétel A mentor és mentoráltjai (2-3 gyermek) együtt saját, egyénileg szervezett élményprogramokon vehetnek részt, illetve befogadó otthoni közös élményprogramon a mentor különös figyelmet fordít saját mentoráltjaira, velük együtt éli át a számukra fontos élményeket A mentor Mentori naplót vezet amelyben feljegyzi a gyermek legfontosabb adatait, feltérképezi mentoráltja erősségeit, fejlesztendő területeit. A mentor havonta lejegyezi a naplóban, hogy mely területeken lát fejlődést a gyermek képességeiben, készségeiben, helyzetkezelésében, kommunikációjában, kapcsolataiban. Különleges szükségletű gyermek mentora folyamatosan konzultál a befogadó otthon pszichológusával és fejlesztő pedagógusával annak érdekében, hogy a mindennapi tevékenységeken keresztül a gyermek beilleszkedése a közösségbe minél optimálisabb lehessen, valamint a szükség szerinti fejlesztéseket megkaphassa. A gyermekeket a kezdettől fogva fel kell készíteni arra, hogy ez csupán átmeneti gondozási hely, ahol legideálisabb esetben maximum harminc napot tölthetnek. 17

18 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Gondozás, nevelés elemei- A befogadó otthonban eltöltött idő strukturálása A gondozás, nevelés célja, hogy a gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon vérszerinti családjába történő visszailleszkedésre, ennek hiányában nevelőszülői illetve örökbefogadó családba, gyermekotthonba való beilleszkedésre, vagy önálló életre. A mindennapi élet szervezésekor célunk az, hogy a gyermek számára a bentlét krízisét gyógyítsuk és ezáltal bár maximum 30 napot töltenek bent ideiglenességében is biztonságot nyújtó ellátást biztosítson a befogadó otthon. Ennek elemeit a következőkben részletezzük. - Egyéni krízisintervenció és tanácsadás A befogadó otthon pszichológusa lehetőséget biztosít az egyéni, négyszemközti tanácsadásra, egyrészt a gyermek igényei, másrészt a szakember (pszichiáter, családgondozó, szociális munkás, nevelő) javaslata alapján. Ezért is fontos, hogy a gyermek bekerülésekor már megismerkedjen azokkal a személyekkel, akik problémájában hatékony segítséget tudnak nyújtani és kialakuljon az a bizalmi légkör, amelyben ezt kéri is. A romaügyi referens egyéni és igény szerint csoportos konzultáció, tanácsadás formájában segítheti a roma gyermeket etnikai identitástudatának fejlesztésében, sok esetben annak elfogadásában. A gyermekkel folytatott beszélgetések alapján segítséget nyújthat a nevelőknek a gyermek viselkedésének megértéséhez, szokásainak, hagyományainak megismeréséhez. A pszichológus rendszeres jelenléte az otthonban pedig lehetővé teszi a gyermek számára a krízisintervenciós tanácsadást, melynek menete a következőkben foglalható össze. Anamnézis felvétele, lehetőség szerint a család, illetve a bekerült gyermek előző gondozási helyén élők bevonásával A gyermekkel történő exploráció a problémára, krízishelyzet megélésére és feldolgozására vonatkozóan, az egyéni igények feltérképezésére. Diagnosztikus eljárások alkalmazása, egyrészt a tanácsadás további menetének, másrészt a gyermek jelen környezetbe való beilleszkedésének elősegítése és 18