326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

Átírás

1 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends... / :23 A jogszabály mai napon (204.III.20.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok elımeneteli rendszerérıl és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történı végrehajtásáról A Kormány az Alaptörvény 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a nemzeti köznevelésrıl szóló 20. évi CXC. törvény 94. (4) bekezdés g) és v) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 992. évi XXXIII. törvény 85. (2) bekezdésében és 85. (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 5. cikk () bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következıket rendeli el. I. FEJEZET A RENDELET HATÁLYA. () A rendelet hatálya - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - fenntartótól függetlenül kiterjed a nemzeti köznevelésrıl szóló 20. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. () bekezdésében meghatározott köznevelési intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) foglalkoztatottakra, azok munkáltatójára, valamint a minısítı vizsga és a minısítési eljárás megszervezésében és lefolytatásában részt vevıkre függetlenül attól, hogy a köznevelési intézmény önálló intézményként vagy másik intézmény szervezetéhez tartozva, szervezetileg összevonva mőködik. (2) A rendelet IV. fejezetének hatálya csak a közalkalmazottakra terjed ki. (3) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a Baross Imre Artistaképzı Szakközépiskola és Szakiskola pedagógus-munkakörben foglalkoztatott dolgozóira is. (4) Az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 994. június 2-én aláírt Egyezmény kihirdetésérıl szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján az Európai Iskolában pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra a külföldi munkavégzésük idıtartama alatt e rendelet besorolási szabályait nem kell alkalmazni. II. FEJEZET A PEDAGÓGUSOK ELİMENETELI ÉS ILLETMÉNYRENDSZERE. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történı besorolásához szükséges követelmények 2. () A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez elıírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezı pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idı kikötése kötelezı. (2) Gyakornoki idıként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének idıpontjától számított kétéves idıszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerzıdésben rögzíteni. A gyakornok a) a gyakornoki idı lejártának hónapjában, vagy b) ha a gyakornoki idı nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minısítı vizsgát. (3) A minısítı vizsgán megfelelt minısítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. (4) A gyakornoki idı a vizsga napját követı nappal kezdıdıen két évvel meghosszabbodik, ha a minısítı vizsgán a gyakornok nem felelt meg minısítést kapott. A gyakornoki idı egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornok a két évvel meghosszabbított gyakornoki idı lejártának hónapjában, vagy amennyiben a gyakornoki idı nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában megismételt minısítı vizsgát tesz. A minısítı vizsgán megfelelt vagy nem felelt meg minısítés adható. (5) Ha a (4) bekezdés szerinti megismételt minısítı vizsgán a pedagógus nem felelt meg minısítést kapott, és pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, az ()-(5) bekezdésben, valamint az Nkt. 64. (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell. (6) A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerzıdésben elı kell írnia azt az idıpontot, ameddig a

2 2 / :23 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends... gyakornok minısítı vizsgát köteles tenni. (7) A minısítı vizsga részei: a) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a jelölt legalább két szakórájának vagy foglalkozásának látogatása és elemzése, valamint b) a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés). (8) A minısítı vizsga értékelésének részei: a) portfólióvédés, b) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a meglátogatott szakóra vagy foglalkozás értékelése, c) az országos pedagógiai-szakmai ellenırzés során a látogatott foglalkozásokkal összefüggı, a pedagógusra vonatkozó megállapítások értékelése, valamint d) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése. (9) A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja önértékelését, továbbá számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségérıl, valamint a pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggı kérdésekrıl. (0) A minısítı vizsga során a három tagból álló minısítı bizottság (a továbbiakban: minısítı bizottság) a) a gyakornok által feltöltött portfólió alapján áttekinti és értékeli a pedagógus szakmai tevékenységét, eredményeit, valamint az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részeit, ennek során - az. mellékletben foglaltak szerint - kiemelten figyelembe veszi a 8. (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint c) elkészíti az összegzı értékelést, amelyet feltölt az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. () A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie. 3. () Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus besorolását követıen legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minısítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történı besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minısítési eljárást le kell folytatni. A minısítési eljárásban való kötelezı részvételt - az e rendeletben meghatározottak szerint - a munkáltató írja elı a Pedagógus I. fokozatba lépést követıen a kinevezés, munkaszerzıdés módosításában. (2) A minısítési eljárás eredményeként a minısítı bizottság a következı döntéseket hozhatja: a) Megfelelt vagy b) Újabb minısítés szükséges. (3) A minısítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhetı, amennyiben a minısítési eljárás a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eredménnyel zárult. A minısítési eljárás megismétlésére legkorábban - a sikertelen minısítési eljárástól számított - két év szakmai gyakorlat megszerzése után kerülhet sor. A megismételt minısítési eljárás lefolytatására legkésıbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétıl számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor. (4) A megismételt minısítési eljárás eredményeként a következı döntések hozhatók: a) Megfelelt vagy b) Nem felelt meg. (5) Ha a (3) bekezdés szerinti megismételt minısítési eljárást nem teljesítı pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a foglalkoztatási jogviszony létesítésétıl számított két év elteltével újabb minısítési eljárásban kell részt vennie. Az újabb minısítési eljárás során a (4) bekezdést, illetve - a döntéstıl függıen - az Nkt. 64. (8) bekezdését kell alkalmazni. (6) A Pedagógus II. fokozat elérésére jelentkezı pedagógus a jelentkezéssel egyidejőleg feltölti a portfólióját az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A pedagógus módosíthatja portfólióját, ha a jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap telik el. (7) Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a minısítı bizottság a pedagógus legalább kettı foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ. A portfólióvédés alkalmával a pedagógus bemutatja saját önértékelését, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire. (8) A minısítési eljárás során a minısítı bizottság a) áttekinti és értékeli a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenırzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat és az országos pedagógiai-szakmai ellenırzés összegzı értékelését, ennek során az. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 8. (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint c) elkészíti az összegzı értékelést, amelyet feltölt az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. (9) A minısítési eljárás eredményeként a pedagógus Megfelelt minısítést kap, ha az értékelés alapján legalább hetvenöt százalékot ért el. (0) A Megfelelt minısítés alapján a pedagógust a Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni. 4. () A Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus a) a pedagógus-szakvizsga és b) a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követıen hat év szakmai gyakorlat megszerzése után a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minısítési eljárásban vehet részt. (2) A Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minısítési eljárás eredményeként a következı döntések hozhatók: a) Mesterpedagógus fokozatba lép vagy b) Pedagógus II. fokozatban marad. (3) A minısítési eljárás befejezésétıl számított további két év szakmai gyakorlat megszerzése után a minısítési eljárás megismételhetı, ha a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minısítési eljárás a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eredménnyel zárult. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a megismételt minısítési eljárás sikertelen volt. (4) Azt a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógust, aki a minısítési eljárás eredményeként Mesterpedagógus fokozatba lép minısítést kapott, Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.

3 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends... (5) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenırzésben, a pedagógusok minısítı vizsgáján vagy minısítési eljárásában szakértıként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidı-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc óránál - óvodapedagógus esetén huszonöt óránál -, továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történı munkavégzés alól mentesíteni kell annak érdekében, hogy a szakértıi, szaktanácsadói feladatok ellátásában részt tudjon venni. (6) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt, a kötött munkaidınek neveléssel-oktatással le nem kötött részében heti két órában a) ellátja a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését, b) részt vesz a közneveléssel összefüggı szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok, belsı képzések szervezésében és megtartásában, valamint c) részt vesz a tanulóknak a tanév rendjérıl szóló miniszteri rendeletben szereplı vagy az oktatásért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, mővészeti és sportversenyre történı felkészítésében. (7) Az (5) bekezdés szerinti munkaidı-kedvezményben részesülı pedagógus évente legfeljebb huszonöt alkalommal bízható meg szakértıi, szaktanácsadói feladatok ellátásával. (8) A szakértıi, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus költségtérítésben részesül, melynek mértéke alkalmanként tízezer forint. A nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményben szakértıi, szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus számlával igazolt, jogos költségeinek megtérítésére tarthat igényt. 5. () Az a legalább Pedagógus II. fokozatba besorolt - a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, valamint doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkezı - pedagógus, aki rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, valamint legalább két minısítési eljárásban sikeresen részt vett, a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követıen hat év szakmai gyakorlat megszerzése után kezdeményezheti a Kutatótanár fokozatba történı átsorolását a munkáltatónál. A munkáltató a kérelmet továbbítja a megyei, fıvárosi kormányhivatalnak (a továbbiakban: kormányhivatal), amely megvizsgálja, hogy a pedagógus megfelel-e a Kutatótanár fokozatba történı besorolás feltételeinek, valamint szükség szerint megszervezi a minısítési eljárást. A munkáltató a kormányhivatal igazolása alapján átsorolja a pedagógust. (2) A 4. (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógusra is alkalmazni kell, amennyiben az országos pedagógiai-szakmai ellenırzésben, vagy a pedagógusok minısítı vizsgáján vagy minısítési eljárásában szakértıként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el. (3) Kutatótanár fokozatba az összes köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka sorolható be. 2. A gyakornoki idı és a mentor 6. () Az intézményvezetı kijelöli a szakmai vezetıt (a továbbiakban: mentor), aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történı beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetınek és a gyakornoknak. (2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó elıírások értelmezésében és szakszerő alkalmazásában, b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerő megválasztásában, c) a tanítási (foglalkozási) órák elıkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendık ellátásában, valamint d) a minısítı vizsgára való felkészülésében. (3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követıen óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetıséget biztosít számára. 3. A minısítı vizsga és a minısítési eljárás lefolytatása 7. () A minısítı vizsga és a minısítési eljárás minısítı bizottság elıtt folyik. A minısítı bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértıi névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenırzés (tanfelügyelet) vagy pedagógusminısítés szakterületen szereplı köznevelési szakértı, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt. (2) A minısítı bizottság tagjai: a) minısítı vizsga esetében aa) a pedagógusképzı felsıoktatási intézmény Tanárképzési Központjának javaslatára az intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt, ab) a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetıje vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkezı magasabb vezetıi, vezetıi megbízással rendelkezı alkalmazott, b) minısítési eljárás esetében ba) a kormányhivatal által delegált, az Országos szakértıi névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenırzés (tanfelügyelet) és pedagógusminısítés szakterületen szereplı köznevelési szakértı, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt vagy pedagógusképzı felsıoktatási intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben részt vett, bb) a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetıje vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkezı 3 / :23

4 4 / :23 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends... alkalmazott, az intézményvezetı minısítési eljárása esetében a fenntartó képviselıje, valamint c) Kutatótanár fokozatba történı besorolásra irányuló minısítési eljárás esetében a b) pontban foglaltakon kívül a Magyar Tudományos Akadémia delegáltja. (3) Egyházi intézményben a minısítı vizsga és a minısítési eljárás során a felsıoktatási intézmény által delegált köznevelési szakértıt a bevett egyházi intézményfenntartó kéri fel. A köznevelési szakértıt a bevett egyházi intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény jelöli ki, ha az egyházi fenntartó a miniszterrel köznevelési szerzıdést kötött az általa fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményre vonatkozóan. (4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti felsıoktatási intézményt, gyakorlóintézményt a kormányhivatal a köznevelési intézménytıl való földrajzi távolság figyelembevételével jelöli ki. (5) Csak magasabb fokozatba tartozó, azonos munkakörben dolgozó pedagógus vehet rész az alacsonyabb fokozatba besorolt pedagógus minısítési eljárásában. (6) A tanár minısítési eljárása esetén a minısítı bizottság egyik tagjának szakképzettsége azonos kell, hogy legyen az értékelt tanárnak a minısítés tanévében legnagyobb óraszámban tanított tantárgya tanítására jogosító szakképzettségével. 8. () A portfólió egy olyan dokumentumgyőjtemény, amely alapján végigkísérhetı a pedagóguskompetenciák fejlıdése, a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt a pedagógus reflexiói, értelmezése alapján. A portfólió tartalmazza: a) a szakmai önéletrajzot, b) a nevelı-oktató munka dokumentumait, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óratervét, c) a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, dokumentumait, d) önálló alkotói, mővészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait, e) a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, valamint f) a szakmai életút értékelését. (2) A minısítési eljárás során a pedagógus értékelésének elemei, az értékelés szempontjai a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódnak, indikátorok meghatározásával. (3) A köznevelési intézményben alkalmazott pedagógus értékelésének elemei, a pedagóguskompetenciák: a) szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás, b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók, c) a tanulás támogatása, d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzető, sajátos nevelési igényő vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történı sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelı módszertani felkészültség, e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különbözı társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfınöki tevékenység, f) pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlıdésének folyamatos értékelése, elemzése, g) kommunikáció és szakmai együttmőködés, problémamegoldás, valamint h) elkötelezettség és szakmai felelısségvállalás a szakmai fejlıdésért. (4) A (3) bekezdés szerinti pedagógus értékelési elemeket, pedagóguskompetenciákat a pedagógiai szakszolgálati intézményben és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértı, pedagógiai elıadó munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy csak a munkakörük ellátásával összefüggésben értelmezhetı pedagógus értékelési elemek, pedagóguskompetenciák kerülnek figyelembevételre. (5) A minısítı vizsga és minısítési eljárás során használt kérdıívek, értékelılapok, megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédletek és szempontsorok (a továbbiakban együtt: pedagógusértékelési eszközök) egységesek és nyilvánosak. (6) A portfólió részletes követelményeit, a tartalmi elemekhez elvárt dokumentumok listáját az OH dolgozza ki, és teszi közzé az OH honlapján. A pedagógusértékelési eszközöket az OH dolgozza ki, és a miniszter hagyja jóvá. 9. () A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat elérésére jelentkezı pedagógus a jelentkezéssel egyidejőleg feltölti a portfólióját az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A pedagógus módosíthatja portfólióját, ha a jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap telik el. (2) A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja saját önértékelését, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire. Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a minısítı bizottság a pedagógus legalább egy foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ. (3) A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minısítési eljárás során a minısítı bizottság a) áttekinti a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenırzés során látogatott foglalkozások tapasztalatait és az országos pedagógiai-szakmai ellenırzés összegzı értékelését, amelynek során felhasználja a kapott információkat, és az. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 4. (5) és (6) bekezdésében felsorolt tevékenységeket, intézményvezetı, intézményegység-vezetı és vezetıpedagógus esetében a vezetıi tevékenységet, valamint b) értékeli a portfólióvédést, és elkészíti az összegzı értékelést, amelyet feltölt az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. (4) A minısítési eljárás eredménye akkor Megfelelt, ha a pedagógus az értékelés során legalább nyolcvanöt százalékot ér el. (5) A minısítı vizsga és a minısítési eljárás szempontjainak való megfelelést a minısítı bizottság tagjai egyenként és összességükben az. mellékletben meghatározott súlyozási szabályok alapján, egymástól függetlenül értékelik. (6) A kormányhivatal az OH által meghatározott formai és tartalmi elıírások alapján minden év június 30-áig beszámolót küld az OH-nak a pedagógus minısítı vizsgák és minısítési eljárások tapasztalatairól. Ez alapján az OH minden év július 3-éig jelentést készít a miniszter részére, amelyben javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására.

5 5 / :23 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends A minısítı vizsgára és a minısítési eljárásra történı jelentkezés, a minısítı vizsga és a minısítési eljárás, a minısítı bizottságok munkájának szervezése, a minısítés díja 0. () A miniszter minden év február utolsó napjáig közzéteszi a következı naptári évre vonatkozó minısítési keretszámot és a minısítési tervbe történı felvétel különös feltételeit. (2) A miniszter a minısítési keretszámot a pedagógus minısítı vizsgák és a minısítési eljárások lebonyolításához az adott évben rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a központi költségvetési keret biztosította lehetıségek figyelembevételével határozza meg. (3) A pedagógus a munkáltató véleményének kikérése után - figyelembe véve az () bekezdésben meghatározott feltételeket - az adott év március 3-éig kezdeményezi a minısítését a kormányhivatalnál, megjelölve a minısítés során az elérni kívánt fokozatot. A beérkezett kérelmeket a kormányhivatal április 0-éig továbbítja az OH-nak. A gyakornok jelentkezésérıl az intézményvezetı gondoskodik a 2. (2) bekezdésében meghatározott határidıkre figyelemmel. (4) A miniszter az OH javaslata alapján elkészített minısítési tervben minden év április 30-áig dönt a következı évben minısítı vizsgán, minısítési eljárásban részt vevı pedagógusokról. A miniszter a pedagógust és munkáltatóját a döntés meghozatalát követıen, legkésıbb május 3-éig értesíti. (5) A minısítési tervbe fel kell venni azt a gyakornokot, aki minısítı vizsgára jelentkezett, valamint - az Nkt. 97. (9) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - azt a pedagógust, akinek a minısítési eljárásban e rendelet szerint kötelezı a részvétele. A kötelezı minısítésben részt vevık felvételét követıen fennmaradó, illetve az idıközben - a foglalkoztatási jogviszonyuk megszőnésére vagy szünetelésére tekintettel - kiesett jelentkezık miatt felszabaduló minısítési keretszám elosztása megyénként és munkakörönként arányosan, a jelentkezık szakmai gyakorlatának és a különös feltételeknek történı megfelelés figyelembevételével folyamatosan történik. (6) Abban az esetben, ha a köznevelési intézmény fenntartója valamely megyében vagy a fıvárosban az országos átlagos intézményi és pedagógus eloszlástól eltérıen az országos átlagot meghaladó mértékben tart fenn köznevelési intézményt, az (5) bekezdés alkalmazása során erre a tényre a köznevelési intézményében foglalkoztatott pedagógusok minısítési eljárásba történı bevonása során figyelemmel kell lenni. (7) A minısítési tervben szereplı pedagógusok minısítésére a jelentkezést követı naptári évben kerül sor. (8) A munkáltató, illetve a tagintézmény köteles a jelentkezı minısítési vizsgán, minısítı eljárásban való részvételét biztosítani. A minısítési vizsgán, illetve eljárásban való részvétel idejét munkaidıként kell figyelembe venni.. () A kormányhivatal az érintett fenntartóval együttmőködve, a minısítés szervezését támogató informatikai rendszer segítségével kiválasztja a minısítı bizottság tagjait. (2) A minısítı bizottság tagjait - az intézményvezetı kivételével - a kormányhivatal július 3-éig kéri fel a következı évben lefolytatásra kerülı minısítési eljárásra. (3) A minısítı vizsga és a minısítési eljárás módszerei: a) a portfólió elızetes vizsgálata, b) a pedagógus által tartott foglalkozás látogatása, értékelése, megbeszélése, c) az országos pedagógiai-szakmai ellenırzés során látogatott foglalkozások tapasztalatainak megismerése, d) az országos pedagógiai-szakmai ellenırzés összegzı értékelésének elemzése, e) az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó elemeinek megismerése, f) az információk értékelése, felkészülés a védés lebonyolítására, valamint g) a portfólióvédés lebonyolítása. 2. () A minısítı vizsga és a minısítési eljárás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyakornok, illetve pedagógus számára díjtalan. A díjat az állam viseli. (2) A megismételt minısítı vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelezı minısítési eljárás díja a kötelezı legkisebb alapbér (minimálbér) hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezıjének a vizsgát, a minısítési eljárást szervezı intézmény Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie a vizsgaszervezı, a minısítési eljárást szervezı által kiállított számla alapján. 5. A szakmai gyakorlati idı számítása, az átsorolás idıpontja 3. () A magasabb fokozatba történı elırelépéshez szükséges szakmai gyakorlat a) pedagógus-munkakörben, b) pedagógiai szakértı, pedagógiai elıadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban, c) óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében, d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban, e) pedagógus-képzést folytató felsıoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, vagy f) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos irányításával összefüggı munkakörben eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhetı meg. (2) A szakmai gyakorlat idıtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó idıtartama, továbbá a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idı, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidı huszonöt százalékát. (3) A magasabb fokozatba történı besorolásra a sikeres minısítı vizsgát vagy minısítést követı év elsı napjával kerül sor. 4. () Ha a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság a harminc napos idıtartamot meghaladja, a minısítési eljárás a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság megszőnését követıen kezdeményezhetı. (2) Ha a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszőnik, a minısítési eljárás a pedagógus-munkakörre létesített újabb foglalkoztatási jogviszony létesítését követıen csak a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszőnése és ismételt létesítése között eltelt idı, de legfeljebb két év után kezdeményezhetı.

6 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends... (3) A legalább hat év nem pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezı és pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítı személy mentesül az elımeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra. 5. Az -4. -ban foglaltakat alkalmazni kell a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértı, pedagógiai elıadó, valamint b) a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez. 6. A pedagógusok illetménypótléka megállapításának részletes szabályai 6. () A magasabb vezetıi megbízás megszőnését megelızıen legalább tíz évig intézményvezetıi megbízással rendelkezı pedagógus címzetes igazgatói címben és pótlékban részesül, amennyiben intézményvezetıi megbízásának lejártát vagy megszőnését követıen továbbra is a korábban általa vezetett intézményben marad. A pótlék mértéke a volt intézményvezetı korábbi vezetıi pótlékának huszonöt százaléka. (2) Osztályfınöki pótlékra jogosult az a pedagógus, aki iskolában osztályfınöki feladatokat, kollégiumban, alapfokú mővészeti iskolában önálló tanulócsoport-vezetıi feladatot lát el. (3) A munkaközösség-vezetıi (tanszakvezetıi, tagozatvezetıi, szakosztályvezetıi) pótlékra az a pedagógus jogosult, aki intézményi munkaközösség-vezetıi (tanszakvezetıi, tagozatvezetıi, szakosztályvezetıi) vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetıi (tanszakvezetıi, tagozatvezetıi, szakosztályvezetıi) feladatot lát el. (4) A tagintézmény-vezetı, intézményegység-vezetı az intézményvezetı-helyettesi pótlék a) felsı határa alapján megállapított pótlékra jogosult, ha a tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma meghaladja a hétszázötven fıt, b) az illetményalap harminc százalékának megfelelı pótlékra jogosult, ha a tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma meghaladja a kettıszázötven fıt, de legfeljebb hétszázötven fı, c) alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult, ha a tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma legfeljebb kettıszázötven fı. (5) A tagintézményvezetı-helyettes és az intézményegységvezetı-helyettes az intézményvezetı-helyettesi pótlék alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult. (6) Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki nemzetiségi nyelvő óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel, neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének legalább ötven százalékában nemzetiségi anyanyelven nevelı, oktató munkát végez. E pótlékra jogosult az a pedagógus is, aki óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértı jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel. (7) Gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelésoktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztı nevelés-oktatását a szakértıi bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, feltéve, ha kizárólag sajátos nevelési igényő gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy ha az általa felkészített sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév elsı napján eléri a harminchárom százalékot. (8) A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az a pedagógus jogosult, aki olyan köznevelési intézményben dolgozik, amely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérıl szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések között szereplı községben található. (9) A pedagógus számára jogszabályban meghatározottak szerint az ()-(8) bekezdésben meghatározott pótlékokon felül további pótlék is megállapítható. 7. A pedagógusok munkaidejének beosztása 7. () A pedagógus számára a kötött munkaidınek neveléssel-oktatással le nem kötött részében. foglalkozások, tanítási órák elıkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidı hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszervezıdésének segítésével összefüggı feladatok végrehajtása, 5. elıre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerően gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minısülı - felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelızésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 0. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,. a szülıkkel történı kapcsolattartás, szülıi értekezlet, fogadóóra megtartása, 2. osztályfınöki munkával összefüggı tevékenység, 3. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 4. a nevelıtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történı részvétel, 5. munkaközösség-vezetés, 6. az intézményfejlesztési feladatokban való közremőködés, 7. környezeti neveléssel összefüggı feladatok ellátása, 8. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 9. hangszerkarbantartás megszervezése, 6 / :23

7 7 / :23 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends különbözı feladatellátási helyekre történı alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint 2. a pedagógiai program célrendszerének megfelelı, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minısülı feladat ellátása rendelhetı el. (2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhetı, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a) szakkör, érdeklıdési kör, önképzıkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztı foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztı foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítı foglalkozás, h) pályaválasztást segítı foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidı eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törıdést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek mőködésével összefüggı csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. (3) A pedagógus a kötött munkaidıben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerzıdés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. (4) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhetı el, ha a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelı szakember vagy c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. (5) A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhetı tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettı, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidı felsı határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhetı el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra. (6) Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelıi munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthetı az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevı tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenınapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti idın kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ebben az esetben a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási idın kívül nemenként és épületenként átlagosan 00, legfeljebb 20 fıs tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva. (7) Az intézményvezetı az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidı-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja. (8) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola intézményvezetıje az iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetıjével egyeztetve készíti el. 8. A szakszervezetek tisztségviselıit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megilletı munkaidı-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidı-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidıre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idı felsı határa feletti kötött munkaidıre essen. 9. () A köznevelési intézmény munkatervében - az intézményi feladatokkal összhangban - meg kell tervezni a) középiskola esetén a középszintő és az emelt szintő érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevı, továbbá a pedagógusok minısítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenırzésben, a szaktanácsadói feladatokban közremőködı, b) szakiskola esetén a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevı, c) a pedagógusok minısítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenırzésben közremőködı pedagógusok várható munkaidı-beosztását oly módon, hogy az érintettek részt tudjanak venni a felsorolt feladatok végrehajtásában. (2) A középszintő és emelt szintő érettségi vizsga és a szakmai vizsga napjait, továbbá a minısítésben és az országos-pedagógiai szakmai ellenırzésben történı részvétel napjait a munkatervben a közremőködı pedagógusok tekintetében tanítás nélküli munkanapként kell megtervezni. (3) A munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlı bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelıtestület tagjai között. 8. Az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályai 20. () Az alkotói szabadság a kormányhivatal által kijelölt köznevelési szakértınek a pedagógus szakmai munkatervére vonatkozó javaslatára, a munkáltató engedélye alapján vehetı igénybe. (2) Az Nkt. 65. (6) bekezdésében foglalt tíz év számításánál a pedagógus-, pedagógiai szakértı, pedagógiai elıadó munkakörben

8 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends... eltöltött idıt lehet figyelembe venni. A minısítı bizottság ellenırzi a munkatervben megfogalmazottak teljesítését. (3) A fizetés nélküli alkotói szabadság tartamába az igénybevétel évében járó alap- és pótszabadság nem számítható be. (4) Az alkotói szabadság idején a pedagógus legfeljebb a fizetés nélküli szabadságot megelızı utolsó havi illetménye pótlékok nélkül számított összegének mértékéig állami ösztöndíjat kaphat. III. FEJEZET A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK VEZETİI 9. Magasabb vezetıi és vezetıi megbízások köre 2. A köznevelési intézményben - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül - a) magasabb vezetıi megbízásnak minısül: aa) a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyőlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselı-testülete, a fenntartó vezetıje vagy megbízottja által adott intézményvezetıi megbízás, ab) a tagintézményvezetıi megbízás, ac) az intézményegység-vezetıi megbízás, ad) az intézményvezetı-helyettesi megbízás, ae) az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével a gazdasági, az ügyviteli, a mőszaki, a személyzeti intézményvezetı-helyettesi megbízás, b) vezetıi megbízásnak minısül: ba) a tagintézményvezetı-helyettesi megbízás, bb) az intézményegységvezetı-helyettesi megbízás, bc) a gazdasági, az ügyviteli, a mőszaki, a személyzeti vezetıi megbízás. 0. Az intézményvezetıi pályázati eljárás lebonyolításának részletes szabályai, a pályáztató feladatai 22. () A 2. -ban rögzített magasabb vezetıi, vezetıi megbízást - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - az év során bármikor, öt évre kell adni. A határozott idı lejártát követıen a közalkalmazott - az Nkt. 67. (7) bekezdésében foglalt kivétellel - az e -ban meghatározott eljárás lefolytatásával ismételten megbízható magasabb vezetıi, vezetıi feladat ellátásával. (2) Ha a nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetıi megbízás utolsó napja nem a július -jétıl augusztus 5-ig terjedı idıszakra esik, a megbízás lejártának idıpontját akkor is erre az idıszakra kell adni, ha az () bekezdésben meghatározottak alapján a határidı egyébként ennél az idıpontnál legfeljebb hat hónappal korábban vagy késıbb járna le. (3) Az Nkt. 67. (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb vezetıi megbízás akkor adható, ha azzal a nevelıtestület legalább kétharmada egyetért. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartói írásbeli kezdeményezés nevelıtestületnek történı átadásától számított legalább tizenöt napot kell biztosítani a nevelıtestületi egyetértı nyilatkozat megadására. (5) Az intézményvezetıi pályázati eljárás elıkészítésével összefüggı feladatokat - ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását - az állami intézményfenntartó központ vezetıje, a köznevelési intézményt fenntartó települési önkormányzat jegyzıje, más fenntartó esetén a megbízási jogkör gyakorlójának megbízottja (a továbbiakban: pályáztató) látja el. (6) Az intézményvezetıi magasabb vezetıi megbízásra irányuló pályázati felhívást - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20/A. (4) bekezdésében meghatározottakon túl - a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb magasabb vezetıi, vezetıi megbízás esetén közzé lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal internetes oldalán történı közzétételtıl kell számítani. (7) A pályázati felhívásnak a Kjt. 20/A. (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell: a) a munkahely megjelölését, b) a magasabb vezetıi beosztásra történı megbízás idıtartamát, c) a megbízás kezdı napját és megszőnésének idıpontját, valamint d) a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat. 23. () A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklıdık a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, és az intézményt megismerhessék. (2) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai önéletrajzát, a vezetési programját, továbbá a pályázati felhívásban megfogalmazott feltételeknek történı megfelelés hitelt érdemlı igazolását, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul személyes adatainak a pályázattal kapcsolatos kezeléshez, továbbításához. (3) A pályáztató a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához - a pályázatnak a nevelıtestület (szakalkalmazotti értekezlet) részére történı átadás napját követı elsı munkanaptól számítva - legalább harminc napot köteles biztosítani (a továbbiakban: véleményezési határidı). (4) A nevelıtestület (szakalkalmazotti értekezlet) az Nkt. 70. (2) bekezdés j) pontja alapján a véleményezési határidın belül alakíthatja ki szakmai véleményét a vezetési programról. A pályázati eljárásban lehetıvé kell tenni, hogy a nevelıtestület (szakalkalmazotti értekezlet) mellett a vezetési programról véleményt nyilváníthasson a Nemzeti Pedagógus Kar illetékes területi szerve. (5) A pályáztató a pályázattal együtt megküldi a megbízási jogkör gyakorlójának a kialakított véleményeket, vagy tájékoztatja a megbízási jogkör gyakorlóját, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési jogukkal. (6) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében az illetékes tankerületi igazgató a pályázattal együtt megküldi az állami intézményfenntartó központ vezetıjének a kialakított véleményeket, vagy tájékoztatja, ha a jogosultak nem éltek a 8 / :23

9 9 / :23 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends... véleményezési jogukkal. (7) Az állami intézményfenntartó központ vezetıje az eljárás jogszerőségérıl szóló nyilatkozatát, és - több pályázó esetén - a pályázatok rangsoráról kialakított indokolt javaslatát megküldi a miniszternek. (8) A pályázatot a véleményezési határidı lejártát követı harminc, ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri, hatvan napon belül el kell bírálni. Ha a megbízási jogkört közgyőlés vagy képviselı-testület gyakorolja, a pályázatokat a közgyőlés, képviselıtestület részére a véleményezési határidı lejártát követı harmincadik, illetve hatvanadik napot követı elsı testületi ülésre be kell nyújtani. 24. () Ha az intézményvezetıi feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetıi feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta elıtt megszőnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetıi beosztás ellátására szóló megbízás adható megfelelı feltételekkel rendelkezı személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül, e bekezdésben foglaltak szerint, legfeljebb egy évig láthatók el, a 22. (2) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével. E rendelkezések alkalmazásában megfelelı feltétel az intézményvezetıi megbízáshoz szükséges feltétel. (2) Új köznevelési intézmény vagy szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység, tagintézmény kialakításakor nyilvános pályázat kiírása nélkül, szervezési feladatok ellátására szóló vezetıi megbízás adható. A megbízás legfeljebb a tevékenység megkezdését követı évre szólhat a 22. (2) bekezdésében meghatározottak alkalmazásával. (3) Az () és (2) bekezdésben szabályozott vezetıi megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyőlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselı-testülete, illetve a fenntartó vezetıje vagy megbízottja adja. A vezetıi megbízáshoz be kell szerezni a helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelésoktatásban részt vevı intézmény. 25. () Az intézményvezetıi megbízásnál a szakmai gyakorlatba beszámít a) a tanügy-irányítási munkakörben, b) a pedagógiai szakszolgálatban és a pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását nyújtó munkakörben, c) szakiskolában és szakközépiskolában a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetıi munkakörben, d) mővészeti szakiskolában és szakközépiskolában, valamint alapfokú mővészeti iskolában a képzés szakirányának megfelelı mővészeti pályán eltöltött idı is, ha a pályázó rendelkezik legalább három év - a 29. (3) bekezdésében meghatározott - szakmai gyakorlattal. (2) Az () bekezdés szerinti szakmai gyakorlat idıtartamába foglalkoztatási jogviszony esetén nem számít be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó idıtartama, továbbá a jogviszony azon idıtartama, amikor a foglalkoztatás nem érte el a teljes munkaidı huszonöt százalékát. 26. () A nevelési-oktatási intézményben - függetlenül attól, hogy szervezetileg önálló intézményként vagy intézményegységként, illetve tagintézményként mőködik - biztosítani kell, hogy az alatt az idıszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a vezetıi feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul, ennek érdekében: a) a nevelési-oktatási intézmény vezetıje és helyettesei közül legalább egyiküknek, vagy b) ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetıi megbízással rendelkezık létszáma, illetve a vezetık betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetıvé a vezetıi feladatok a) pont szerinti ellátását, a köznevelési intézmény szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazottnak a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia, aki ekként felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos mőködéséért. (2) Az () bekezdés b) pontja szerinti közalkalmazott, munkavállaló felelıssége, intézkedési jogköre - a szervezeti és mőködési szabályzat eltérı rendelkezésének vagy a munkáltató eltérı írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény mőködésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggı, azonnali döntést igénylı ügyekre terjed ki. (3) Az önálló költségvetéssel nem rendelkezı intézmény fenntartója, valamint mőködtetıje intézményenként megtervezi és az érintett intézmény vezetıjének elektronikus úton megtekinthetıvé teszi azt az összeget, amely adott költségvetési évben az intézmény feladatainak az ellátásához rendelkezésre áll, valamint meghatározza azt az összeget, amely felett az intézmény vezetıjét közvetlen rendelkezési jog illeti meg. 27. A 26. () és (2) bekezdése kivételével a 0. alcímet az egyházi és a magánintézményekben nem kell alkalmazni, amennyiben a munkáltató mellızi a pályázatot. IV. FEJEZET A KJT. EGYES RENDELKEZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSA A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN. A pályázat és a próbaidı kikötésének mellızése 28. () Intézményvezetıi megbízás esetén az Nkt. 67. (7) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásakor nem kell pályázatot kiírni. (2) Mellızhetı a pályázat kiírása a köznevelési intézményekben a nem az alapfeladat ellátására irányuló munkakörök esetében. Az alapfeladat ellátására irányuló munkakör az Nkt. 4.. pontjában meghatározott alapfeladat ellátásához kapcsolódó, az Nkt. 3. mellékletében rögzített pedagógus-munkakör, a pedagógiai szakértı, a pedagógiai elıadó munkakör. (3) Mellızhetı a pályázat kiírása abban az esetben, ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott idıre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot foglalkoztattak, feltéve, hogy a korábbi jogviszony megszőnése és az új jogviszony keletkezése között legfeljebb 83 nap telt el. (4) A megüresedett álláshelyekre a pályázatot a megüresedéstıl számított harminc napon belül ki kell írni, ha a pályázati kiírás nem mellızhetı. 29. () Ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus-munkakörre létesítik, nem köthetı ki próbaidı annak, akinek

10 0 / :23 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends... a) az oklevélszerzését (záróvizsgát) követı egy éven belüli alkalmazására abban a köznevelési intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsıoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, vagy b) határozatlan idejő kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése elıtt már határozott idıre foglalkoztatták és az elızı közalkalmazotti jogviszonya megszőnésétıl számítva 83 nap még nem telt el, feltéve, hogy az a)-b) pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot. (2) Nem köthetı ki próbaidı annak a részére sem, aki a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetıi megbízást kap, vagy b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy kinevezésével egyidejőleg magasabb vezetıi megbízást kap. (3) Próbaidı kikötése szempontjából szakmai gyakorlatként a) óvodában óvodapedagógus-munkakörben b) más nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben, valamint c) felsıfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben eltöltött idıt kell figyelembe venni. (4) A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat idıtartamába nem számít be a 3. () bekezdése szerint a szakmai gyakorlatba be nem számítható idıtartam. 2. A nevelı-oktató munkát végzık pótszabadságára való jogosultsága és a szabadság kiadásának szabályai 30. () Nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, valamint a pedagógiai asszisztens, szabadidı-szervezı, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelı, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus munkakörben foglalkoztatottak jogosultak az nevelı és oktató munkát végzıket megilletı pótszabadságra. (2) A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejébıl kötelezı munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következı esetekben lehet igénybe venni: a) továbbképzés, foglalkoztatást elısegítı képzés, b) a nevelési-oktatási intézmény mőködési körébe tartozó nevelés, oktatás, c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi idıben, óvodapedagógus esetében - a június -jétıl augusztus 3-éig tartó idıszak kivételével - a nevelési évben adják ki. (3) A pedagógus számára az iskolában az ıszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhetı. (4) A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsısorban a nyári szünetben, óvodákban a július -jétıl augusztus 3-éig tartó idıszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az ıszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi idıben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. 3. A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályok 3. () A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a 2. melléklet határozza meg. (2) Mőszaki vezetı munkakörbe kell besorolni az iskolai tanmőhely, tangazdaság, tanüzem, tanerdı vezetését ellátó közalkalmazottat. (3) Ügyintézı munkakörbe kell besorolni az érdemi döntés-elıkészítı feladatot ellátó közalkalmazottat és a szakmai döntés-elıkészítést végzı közalkalmazottat. (4) Gazdasági dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó érdemi, gazdasági, mőszaki, tervezési, számviteli, belsı ellenırzési feladatot ellátó közalkalmazottat. (5) Mőszaki dolgozó munkakörbe kell besorolni a szakképesítéshez kötött feladatot ellátó közalkalmazottat. (6) Ügyviteli dolgozó munkakörbe kell besorolni az adminisztratív jellegő munkakörben dolgozó közalkalmazottat. (7) Kisegítı dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény mőködtetésével összefüggı, kisegítı jellegő feladatot ellátó közalkalmazottat. 32. () Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 6. () bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz elıír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül. (2) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és van olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására képesít, és a) a közalkalmazott nem rendelkezik azzal, az () bekezdésben foglaltak szerint, b) a közalkalmazott rendelkezik azzal, a szakképesítése alapján vagy ha az kedvezıbb, az () bekezdésben foglaltak szerint kell besorolni. (3) Az e -ban foglaltakat a 2. mellékletben felsorolt valamennyi munkakörben alkalmazni kell. (4) Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, és

11 / :23 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends... a) külön jogszabály intézménytípusonként meghatározza a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, a közalkalmazottat arra a köznevelési intézménytípusra vonatkozó rendelkezések szerint kell besorolni, amelyikkel közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy b) külön jogszabály alapján a munkakör több iskolai végzettséggel, képesítéssel ellátható, a közalkalmazottat a munkakör ellátásához szükséges legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni. (5) Gyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelési-oktatási intézményben nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is, feltéve, hogy kizárólag sajátos nevelési igényő gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy, ha a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév elsı napján eléri a harminchárom százalékot. (6) A nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottnak a következı illetménypótlékok adhatók: a) felzárkóztatási pótlék annak, aki beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdı gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, valamint b) különlegesen nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlék annak, aki különlegesen nehéz körülmények között dolgozik. 4. A rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét köznevelési intézményekben történı elrendelésének szabályai 33. () A munka törvénykönyvérıl szóló 202. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 0. (2) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhetı el a) a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban, vagy b) a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához. (2) Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat. (3) Ha a pedagógus, feltéve, hogy a munkaidı-beosztásból más nem következik - a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesz részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenınapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó idıszakban ügyeletet teljesít. Az ügyelet idejébıl huszonkettı órától másnap reggel hat óráig tartó idıszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött idıt (a továbbiakban: mérhetı idıtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettı óráig tartó idıszaknak pedig a teljes idıtartamát (a továbbiakban: nem mérhetı idıtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe. E rendelkezésektıl a kollektív szerzıdés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet. (4) Ha a kollégiumban foglalkoztatott pedagógus nem tart foglalkozást - és a munkaidı-beosztásából más nem következik - a heti pihenınapon és munkaszüneti napon a reggel hat órától huszonkét óráig tartó idıszakban nem mérhetı idıtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet, továbbá bármely nap a huszonkét órától másnap reggel hat óráig tartó idıszakban mérhetı idıtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet teljesít. E rendelkezésektıl a kollektív szerzıdés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet. (5) Készenlét esetén az átalánydíj mértéke az óradíj húsz százaléka, heti pihenınapon és munkaszüneti napon harminc százaléka. A mérhetı idıtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj ötven százaléka, heti pihenınapon, illetve munkaszüneti napon hatvan százaléka. A nem mérhetı idıtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj hatvan százaléka, heti pihenınapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenınapot, az óradíj száz százaléka, ha nem kap másik pihenınapot, az óradíj százötven százaléka. (6) Ha a készenlétet, ügyeletet pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíj számításakor azt a pedagógusmunkakört kell figyelembe venni, amelyben a közalkalmazott a rendes munkaidejében a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét teljesíti, több, eltérı óraszámú munkakörben történı foglalkoztatás esetén az egyes munkakörök kötelezı óráinak az átlagát. Ha az ügyeletet, készenlétet - részben vagy egészben - nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíját harminc órával számolva kell meghatározni. E rendelkezésektıl a közalkalmazott javára a kollektív szerzıdés, kollektív szerzıdés hiányában a munkáltató eltérhet. (7) Nem illeti meg a közalkalmazottat az ügyelet után pihenıidı, ha az ügyeletet kollégiumban, illetve a pedagógiai, nevelési programban elıírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett programon teljesíti, továbbá, ha az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni. (8) Az e -ban meghatározott óradíj egy órára esı összege a pedagógus illetményének a következıkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus munkakörére elıírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidı alsó mértékének 4,33-mal történı szorzata adja. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 5. Hatályba léptetı rendelkezés 34. Ez a rendelet 203. szeptember -jén lép hatályba. 6. Vegyes és átmeneti rendelkezések

12 2 / :23 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends () A nevelési-oktatási intézményekben a) alkalmazott vezetık kötelezı létszámát a 3. melléklet, b) foglalkoztatott nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı alkalmazottak körét és finanszírozott létszámát a 4. melléklet határozza meg. (2) A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus álláshelyek számításának alapja a) a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási idıkerete, b) az átlag csoport- és osztálylétszám, valamint c) a neveléssel-oktatással lekötött munkaidı alsó határa. (3) A köznevelési intézmény közalkalmazottjának, munkavállalójának a fizetési kategóriák - a Kjt. elımeneteli és illetményrendszere hatálya alá tartozók esetében a fizetési fokozatok - közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, vagy miniszter által alapított díjat kapott. (4) A pedagógus-szakvizsgával egyenértékő a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékő továbbá a klinikai és a pedagógiai szakpszichológusi, a fogyatékosság típusának megfelelı szakorvosi, a gyermekgyógyász, a gyermek neurológus, a pszichiáter szakorvos és a szociális szakvizsga. (5) Az iskolapszichológus kötelezı létszámát az iskola tanulólétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 tanulónként egy, a teljes munkaidı ötven százalékában foglalkoztatott iskolapszichológust kell alkalmazni. (6) Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár mőködtetése kötelezı, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik-tizenkettedik évfolyamon a helyi tantervben szereplı könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is figyelembe lehet venni. (7) A köznevelési intézményben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor nem kell alkalmazni a Kjt. 20. (2) bekezdés c) pontját. 36. () A gyakornokra, a gyakornoki idıre és a minısítı vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követıen létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépése elıtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról szóló 992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben címő 38/992. (X. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki idıre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki idıre vonatkozó rendelkezései alapján megfelelt minısítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. (2) A 203. szeptember -jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkezı pedagógus minısítési eljárása során 203. szeptember. és 208. június 30. között a 3. () bekezdésében meghatározott, a minısítési eljárásra történı jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlat idıtartamára vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. A 203. szeptember -jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkezı pedagógus elıször 204-ben kezdeményezheti a minısítési eljárást. (3) A pedagógus-szakvizsgával és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkezı pedagógus 204. április 30-áig kérelmezheti a Pedagógus II. fokozatba 205. január -jével történı besorolását. A kérelem alapján a besorolás további feltétele, hogy a pedagógus 204. április 30-áig feltöltse portfólióját a miniszter által kijelölt, az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni azt, akinek a portfóliója tartalmazza a 8. -ban foglaltakat. Az eljárást az OH szervezi. (4) A 205. január -jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus legkésıbb 208. december 3-éig a 3. szerinti minısítési eljárásban köteles részt venni. Ha erre a megjelölt idıpontig nem kerül sor, a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és 209. január -jétıl újra Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. (5) A miniszter a pedagógus-elımeneteli rendszer országos bevezetése érdekében pályázati felhívást tesz közzé a Mesterpedagógus fokozatba történı besorolás céljából. A pályázati eljárást az OH bonyolítja le. (6) Az (5) bekezdés szerinti pályázaton az a pedagógus vehet részt, aki a) rendelkezik legalább tizenöt év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával, b) szerepel az Országos szakértıi névjegyzéken, vagy az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken vagy a szaktanácsadói névjegyzéken, c) vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértıi vagy az Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen, valamint d) vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére a 4. (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelı alkalmazásával részt vesz a szakértıi, szaktanácsadói feladatok ellátásában. (7) Az (5) bekezdés szerinti felhívás alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus besorolását azonnali hatállyal vissza kell vonni, amennyiben nem tesz eleget a (6) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feladatoknak. A besorolás visszavonását követıen a pedagógust a Mesterpedagógus fokozatba való besorolást megelızı fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehetı jogviszonyának megfelelı kategóriába kell besorolni. (8) A 205. december 3-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet az országos pedagógiaiszakmai ellenırzésben, a pedagógusok minısítı vizsgáján vagy minısítési eljárásában szakértıként vagy a szaktanácsadói feladatok ellátásában, feltéve, hogy az (5) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételeknek megfelel. A szakértıi feladatokat az e bekezdés alapján ellátó pedagógusra is alkalmazni kell a 4. (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat. (9) Az e rendelet hatálybalépésekor gyakorlati oktatásvezetıi, gyakorlati oktatásvezetı-helyettesi vezetıi megbízással rendelkezı közalkalmazott intézményvezetı-helyettesi, intézményegység-vezetıi, intézményegységvezetı-helyettesi, tagintézmény-vezetıi, tagintézményvezetı-helyettesi megbízást kaphat, amennyiben a 3. mellékletben foglalt feltételek alapján ilyen megbízás az intézményben adható. 37. Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Pedagógusképzés támogatása kiemelt projekt (TÁMOP-3..5/2) keretében próbaminısítı vizsgán, próbaminısítési eljárásban sikeresen részt vett pedagógusok az OH által kiadott tanúsítványt kapnak, amely alapján leghamarabb 205. január -jén az annak megfelelı fokozatba kerülnek besorolásra. 38. () 204. szeptember. és 205. augusztus 3. között az illetményalap a teljes munkaidıre megállapított kötelezı legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

13 3 / :23 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends... a) 8,9 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 63,3 százaléka alapfokozat esetén, c) 79,6 százaléka mesterfokozat esetén. (2) 205. szeptember. és 206. augusztus 3. között az illetményalap a teljes munkaidıre megállapított kötelezı legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének a) 9,3 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 68,9 százaléka alapfokozat esetén, c) 86,4 százaléka mesterfokozat esetén. (3) 206. szeptember. és 207. augusztus 3. között az illetményalap a teljes munkaidıre megállapított kötelezı legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének a) 9,6 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 74,5 százaléka alapfokozat esetén, c) 93,2 százaléka mesterfokozat esetén. 39. Az Nkt.-nak és e rendeletnek a közalkalmazottak, munkavállalók illetményének, munkabérének meghatározására vonatkozó rendelkezéseit 203. szeptember -jétıl kell alkalmazni melléklet a 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelethez. A pedagógus értékelése A Az értékelés elemei B %. A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése 50 A portfólióvédés értékelése 2. Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése 20 Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei 3. Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, az országos pedagógiai, szakmai ellenırzés 30 során látogatott foglalkozások tapasztalatai Az országos pedagógiai, szakmai ellenırzés összegzı értékelése 2. Mesterpedagógus, Kutatótanár A Az értékelés elemei B % A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése A portfólióvédés értékelése. Szakértıi, szaktanácsadói, intézményvezetıi tevékenység, tehetséggondozás, felzárkóztatás területén nyújtott tevékenység, pedagógiai-módszertani fejlesztésben való részvétel, akkreditált jó gyakorlat bemutatása a portfólióban 50 Kutatási-fejlesztési tevékenység bemutatása portfólióban 2. Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése 20 Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei 3. Az országos pedagógiai-szakmai ellenırzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai 30

14 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends... Az országos pedagógiai-szakmai ellenırzés összegzı értékelése 2. melléklet a 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelethez Köznevelési intézmények Munkakör megnevezése Fizetési osztályok A B C D E F G H I J Nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı munkakörök óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár * * * * dajka * * * * gondozónı és takarító * * * * laboráns * * * * pedagógiai asszisztens * * * * könyvtáros * * * * szakorvos * * gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelı * * * * gyógypedagógiai asszisztens * * szabadidı-szervezı * * * * * * pszichopedagógus * * * * * mőszaki vezetı * * * * szakmacsoportos képzésben vezetı * * * * ápoló * * * * hangszerkarbantartó * úszómester * rendszergazda * * * * Egyéb munkakörök munkaügyi, személyzeti elıadó * * * gazdasági dolgozó * * * * mőszaki dolgozó * * * * * oktatástechnikus * * * * számítógép-kezelı * * * számítógép-rendszerprogramozó * * * ügyviteli gépkezelı * * * ügyviteli dolgozó * * * * könyvtáros technikus * * * könyvtáros asszisztens * * * kisegítı dolgozó * * * 3. melléklet a 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelethez 4 / :23

15 5 / :23 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends... A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetık kötelezı létszáma A B C Magasabb vezetıi, vezetıi megbízás Feltétel Létszám 2 intézményvezetı intézményenként 3 tagintézmény-vezetı tagintézményenként 4 intézményegység-vezetı szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként 5 intézményvezetı-helyettes 50 gyermek/tanuló létszám alatt - 6 intézményvezetı-helyettes gyermek/tanuló 7 intézményvezetı-helyettes gyermek/tanuló 2 8 intézményvezetı-helyettes 750-nél több gyermek/tanuló esetén 3 9 tagintézmény-, intézményegységvezetı-helyettes 0 tagintézmény-, intézményegységvezetı-helyettes tagintézmény-, intézményegységvezetı-helyettes intézményegységenként, tagintézményenként gyermek/tanuló létszám alatt intézményegységenként, tagintézményenként gyermek/tanuló intézményegységenként, tagintézményenként nél több gyermek/tanuló esetén 4. melléklet a 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelethez A nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı alkalmazottak finanszírozott létszáma A B C Munkakör Feltétel Létszám 2 iskolatitkár 3 kollégiumi titkár 4 laboráns a köznevelés ötödik évfolyamától intézményenként, ahol a tanulók létszáma eléri a 00 fıt: továbbá 450 tanulónként további kollégiumi titkár önálló kollégiumonként, valamint a székhelyen kívül mőködı kollégiumi intézményegységenként az 5-2. évfolyamon tanulók létszámát figyelembe véve 250 tanulónként 5 pedagógiai asszisztens általános iskolában 250 tanulónként 6 könyvtáros 7 könyvtáros 8 könyvtáros 9 szakorvos ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt/tanítót nem 0,5 alkalmaznak, akkor -250 tanuló között ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt/tanítót nem alkalmaznak, akkor tanuló között ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt/tanítót nem 2 alkalmaznak, akkor 000 tanuló felett kizárólag sajátos nevelési igényő tanulókat nevelı-oktató intézményben 0 gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelı vagykizárólag sajátos nevelési igényő gyermekeket, tanulókat nevelıoktató iskolában tizenöt gyógypedagógiai asszisztens tanulónként a siket, a vak, a középsúlyos értelmi fogyatékos, az önálló gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelı vagyhelyváltoztatásra képtelen testi fogyatékos, az autista és gyógypedagógiai asszisztens a halmozottan fogyatékos tanulókat nevelı és oktató iskolában és kollégiumban hat tanulónként

16 6 / :23 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet - a pedagógusok elımeneteli rends szabadidı-szervezı amennyiben a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát és0,5 az érintettek létszám meghaladja a 00, de nem éri el az 500 fıt 3 szabadidı-szervezı 4 pszichopedagógus 5 pszichopedagógus 6 pszichopedagógus 7 mőszaki vezetı amennyiben a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát és az érintettek létszáma meghaladja az 500 fıt a feladatot az amennyiben a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya elériutazó szakember az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát, hálózaton 00 fıig keresztül kell ellátni amennyiben a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát és az érintett létszám meghaladja a 00, de nem éri el az 500 fıt amennyiben a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát, és2 az érintettek létszáma eléri az 500 fıt szakképzı iskolában legalább 20 munkahelyes tanmőhely, tangazdaság esetén, vagy ha a tanmőhely, tangazdaság délelıtt és délután is üzemel 8 ápoló kizárólagosan sajátos nevelési igényő 24 órás ellátásra tanulókat ellátó kollégiumban 9 ápoló kollégiumban -50 tanulóig 0,5 20 ápoló kollégiumban tanuló között 2 ápoló kollégiumban 500 tanuló felett ápoló kizárólagosan sajátos nevelési igényőeket -50 tanuló között 0,5 ellátó kollégiumban ápoló kizárólagosan sajátos nevelési igényőeket tanuló között ellátó kollégiumban ápoló kizárólagosan sajátos nevelési igényőeket 500 tanuló felett 2 ellátó kollégiumban 25 hangszerkarbantartó vagy jelmez- és viselettáros alapfokú mővészeti iskolában -200 tanuló között 0,5 26 hangszerkarbantartó vagy jelmez- és viselettáros alapfokú mővészeti iskolában 200 tanuló felett 27 rendszergazda általános, középfokú iskolánként -250 tanuló között 0,5 28 rendszergazda általános, középfokú iskolánként tanuló között 29 rendszergazda általános, középfokú iskolánként 750 tanuló felett 2 30 pedagógiai felügyelı amennyiben a kollégium nevelıtestülete e rendelet hatálybalépését megelızıen döntött a munkakör bevezetésérıl, kollégiumban nemenként és épületenként 00 tanulóra számítva, de legalább 2 Hatályon kívül helyezve: 200. évi CXXX. törvény 2. alapján. Hatálytalan: 203. IX. 2-tıl. Hatályon kívül helyezve: 200. évi CXXX. törvény 2. alapján. Hatálytalan: 203. IX. 2-tıl. A net.jogtar.hu ( oldal teljes egészében szerzıi jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft Minden jog fenntartva!