Nagykökényes Község Települési Esélyegyenlőségi Programja

Átírás

1 Nagykökényes Község Települési Esélyegyenlőségi Programja

2 Tartalomjegyzék NAGYKÖKÉNYES KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI... 4 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER... 5 ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK... 7 GLOSSZÁRIUM... 9 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLCSOPORTJA HELYZETELEMZÉS Települési adatok Demográfiai adatok Nagykökényes Község gazdasági jellemzői Foglalkoztatás, munkanélküliség Egészségügyi ellátórendszer Közoktatás A képviselőtestületi rendeletben foglalt ellátási típusok: Szociális ellátórendszer és intézménye(i) A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG (SZANKCIONÁLÁS)

3 ÖSSZEFOGLALÓ Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) módosításának 63/A (1) alapján minden önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A Települési Esélyegyenlőségi Program tartalmazza Nagykökényes Község Önkormányzata és a településen működő, de a Társulás által működtetet intézményekhez, azok szolgáltatásaihoz kapcsolódó különböző területek: így oktatás, képzés, foglalkoztatás, lakhatás, közszolgáltatások hozzáférhetősége, önkormányzati döntéshozatal esélyegyenlőségi szempontú helyzetelemzését, vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését. A Települési Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése nem kizárólag a évi adatsorok elemzését tartalmazza. Ennek az az oka egyrészt, hogy a vizsgált területeken (oktatás, lakhatás, foglalkoztatás, stb.) esetlegesen kialakuló trendek kimutatása kizárólag a több évre vissza nyúló adatok elemzésével lehetséges, másrészt a kötelezően használandó adatbázisok (VÁTI TeIR rendszer, KSH T-STAR rendszer) különböző adatsorok vizsgálatát írják elő. 3

4 NAGYKÖKÉNYES KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI Személyi hatálya: Nagykökényes Község Önkormányzata Területi hatály: Nagykökényes Község közigazgatási területe Időbeli hatálya: december november Felülvizsgálata: A évi CXXV. törvény módosításának 63/A (4) bekezdése alapján Nagykökényes Község Települési Esélyegyenlőségi Programjának időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente áttekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felülvizsgálja. A felülvizsgálás dátuma: november 30-ig. Készítette: Edify Szolgáltató Kft. ( A helyzetelemzéshez felhasznált adatokat szolgáltatta: Nagykökényes Község Polgármesteri Hivatala Használt statisztikai adatbázisok: VÁTI TeIR rendszer KSH T-STAR rendszer Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatbázisa Esélyegyenlőségi szakértő: Bernáthné Polyák Laura 4

5 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Az esélyegyenlőség helye a közösség politikái között Az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja az egyenlő esélyek biztosítása. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika ugyan változó tartalommal, de az európai integráció kezdete óta szerepel a Közösség napirendjén. Az egyenlő esélyek politikája szempontjából az Európai Közösség történetének fontosabb állomásai: Amszterdami Szerződés, Lisszaboni Szerződés, "Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség a kibővített Európai Unióban" című Zöld Könyv, PROGRESS közösségi program, A romák társadalmi befogadását célzó európai uniós stratégiáról szóló jelentés, Roma integrációs nemzeti stratégiák keretrendszere. Az esélyegyenlőség hazai jogszabályi háttere Az Alkotmány 70/A. -a az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi minden személy egyenlő méltóságának tiszteletben tartását és védelmét: (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésének 70/A. ára, megalkotta a évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. 5

6 Hatályos vonatkozó jogszabályok évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) az igazságos társadalom irányában. 6

7 ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére; az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladata: a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; 7

8 fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése; a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról. 8

9 GLOSSZÁRIUM 1 Nagykökényes Község eltökélt abban, hogy a települési esélyegyenlőségi programjában is megfogalmazott értékek és normák vállalásán túl figyelembe vegye és pontosan alkalmazza az amszterdami védett csoportokkal kapcsolatos definíciókat, a velük összefüggő nemzetközileg használt kifejezéseket. Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) Az Ebtv (az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CXXV. Törvény) közvetlen diszkriminációnak tekinti, ha neme vagy más hasonló személyes tulajdonsága következtében valakivel kedvezőtlenebbül bánnak, mint más egyéb tekintetben hasonló helyzetű személyekkel. Közvetett diszkriminációnak minősül, ha bizonyos rendelkezések, intézkedések végrehajtásakor kiderül, hogy bár a felszínen semlegesnek mutatkoznak, egy jól beazonosítható csoporthoz tartozó személyek mégis látványosan többségben vannak azok közt, akiknek a jogszabály, intézkedés vagy munkahelyi gyakorlat hátrányt okoz. Gender A gender az ember neme. A gender nagyon bonyolult, többszörösen összetett dolog: több, mint társadalmilag meghatározott és körülírt nemi hovatartozásunk: tartalmazza női vagy férfi mivoltunkhoz kötődő szerepeinket, attitűdjeinket is, valamint a hozzánk fűződő társadalmi elvárásokat s nekünk az ezekhez való viszonyunkat is.. Gender mainstreaming A nemek egyenlőségét szolgáló politika: bármely társadalmi folyamat nemek szerint bontott adatokon, a nemek eltérő helyzetének, igényeinek ismeretén alapuló elemzése, a nemekre érzékeny, a nők és férfiak egyenlőségét szem előtt tartó tervezés és döntés. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása Az alacsony státuszú népességet koncentráló szegregátumok lehatárolására un. szegregációs mutatók kerültek meghatározásra. A pontos beazonosításhoz azonban szükség van a leromlott területtel, illetve az ott élőkkel kapcsolatban álló - elsősorban a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézményrendszer rendelkezésére álló - 1 Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához című kézikönyv alapján. 9

10 egyéb adatok és információk felhasználására, illetve amennyiben szükséges, helyszíni felmérésre is., A szegregációs mutatók meghatározása az alábbiak szerint történik: A/ A 2001-es népszámlálási adatokon B/ Segélyezési adatokon alapuló alapuló szegregációs mutató: szegregációs mutató: * (kiszámításának módja: az összes lentiekben meghatározott szociális támogatás darabszáma osztva a terület népességszámával/ lakások számával.) Szegregátumnak nevezzük azokat a Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 területeket, ahol a rendszeres szociális év közötti) lakosok legalább 50%-a nem támogatásoknak a lakossághoz/ lakások rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, számához viszonyított aránya eléri a legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem városi (kerületi) átlag kétszeresét. haladja meg a 8 osztályt Szegregációval veszélyeztetett területnek Szegregációval veszélyeztetett területnek nevezzük azokat a területeket, ahol a fenti tekintjük azokat a területeket, ahol a mutató 40-50% közötti értéket vesz fel. rendszeres szociális támogatásoknak a lakosságokhoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag 1,7-szeresét. Budapest esetében szegregátum az a terület, amelyen a fent jelzett mutató értéke eléri, vagy meghaladja a 35%-ot. Szegregációval veszélyeztetett a terület, ha a mutató értéke 25-35% közt van. *A rendszeres szociális támogatásokba beszámítható támogatások: o rendszeres szociális segély (egészségkárosodottaknak és munkanélkülieknek) o lakásfenntartási támogatás: normatív, helyi és adósságkezelési támogatáshoz járó o rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 10

11 Szegregátum A szegregátumnak azok a területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A terület népességszámát jelen időszakra a Népesség-nyilvántartó alapján kell definiálni. Terület A szegregátumok és veszélyeztetett területek meghatározásakor terület -nek nevezzük a minimum egy háztömbből álló területi egységeket. Háztömb Háztömbként értelmezzük a közterületek és/vagy középületek, gazdasági funkciójú épületek által határolt lakóépületet, lakóépületek csoportját. A szegregátumok lehatárolásának kiindulópontját a KSH által szolgáltatott 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs térképek adják. A KSH azokat a területeket jelöli meg szegregátumként, amelyek népességszáma elérte a népszámlálás idején az 50 főt. Szükséges azonban a jelenlegi lakónépesség nagyságát is meghatározni, melyhez a Népesség-nyilvántartó szolgáltat adatot. A népszámláláskori és a jelenlegi népességszámot a veszélyeztetett területekre is le kell kérni. Mivel a szegregációs térkép a 2001-es állapotot tükrözi, ellenőrizni kell, hogy a lehatárolt területekre ma is a 2001-es viszonyok érvényesek-e, másrészt, hogy azóta nem alakultak-e ki más szegregált, vagy szegregálódással veszélyeztetett területek. Fogyatékosság A gyógypedagógia egyik alapfogalma. Megjelöli azt a tulajdonságot vagy tulajdonságcsoportot, amely rászorulttá teszi a gyermeket a gyógypedagógiai ellátásra. A közoktatási törvény meghatározása értelmében a gyógypedagógiai ellátásra jogosultak a testi és érzékszervi fogyatékosok (mozgáskorlátozottak, siketek, nagyothallók, vakok, alig látók, gyengén látók); az értelmi fogyatékosok (enyhén, illetve középsúlyos értelmi fogyatékosok); a beszédfogyatékosok; más fogyatékosok (átható pervazív zavar [autista], a pszichés fejlődés egyéb zavara, valamint iskolai teljesítményzavar). 11

12 Funkcionális akadályozottság A gyógypedagógia új fogyatékosság-főfogalma, amely a funkcionális egészség bármely területén létrejöhető zavar = funkcionális képességzavar, röviden = képességzavar, amely lehet a testi funkciók, testi struktúrák akadályozottsága, a tevékenység akadályozottsága (individuális síkon), és a részvétel akadályozottsága (társadalmi síkon). Fogyatékos személy Aki érzékszervi- látás-, hallásszervi, -mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot. ) már differenciáltabb szabályozást ad: megkülönbözteti az akadálymentesség és az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát. Akadálymentesség Az épített környezeti feltételekre vonatkozó követelmény. A fogalom pontos meghatározását a Fot. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Éptv.) 2. -ának 1. pontjára utalja. Ez utóbbi jogszabály definíciója szerint akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. Az Éptv. felhatalmazása alapján megalkotott országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály is átveszi ezt az akadálymentesítési koncepciót. Az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát a Fot. a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében definiálja : Egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a 12

13 nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők. Közszolgáltatásnak minősülnek az állami, illetőleg az önkormányzati feladatellátást nyújtó szervek, intézmények által nyújtott szolgáltatások, a működésük során kifejtett tevékenységek. Mindez lényegében magában foglalja a közszféra szolgáltatásait. Közszolgáltatásnak minősül továbbá minden ügyfélszolgálati rendszerben működő szolgáltató tevékenység, függetlenül attól, hogy ki a szolgáltatás nyújtója. A feladat ennélfogva kiterjed a piaci szektor szereplőire is. Az érintett érdekvédelmi szervek kezdeményezésére a törvény közszolgáltatásnak minősíti a település vagy településrész közellátását szolgáló, hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységeket is. AZ ÉRINTETTEK MEGNEVEZÉSE Ajánlott kifejezés Állapot a jelző után mindig Diszkriminatív, sértő főnevet téve (pl. Elfogadható kifejezés kifejezés gyermek, ember, személy) beszéd beszédfogyatékos beszédhibás hallónéma értelmi fogyatékos, értelem tanulásban hülye, elmebeteg, bolond, értelmi sérült akadályozott, értelmileg gyengeelméjű akadályozott hallás siket, nagyothalló hallássérült süketnéma látás vak, gyengénlátó látássérült világtalan mozgás több fogyatékosság együtt mozgáskorlátozott, béna, nyomorék mozgássérült halmozottan sérült, halmozottan fogyatékos béna, nyomorék, hülye, elmebeteg, bolond, gyengeelméjű szervi szervátültetett transzplantált beteg 13

14 AZ ÉRINTETTEK ÁLTAL HASZNÁLT SEGÉDESZKÖZÖK MEGNEVEZÉSE AJÁNLOTT KIFEJEZÉS KERÜLENDŐ KIFEJEZÉS hallókészülék nagyothalló készülék kerekesszék tolókocsi, rokkantkocsi EGYÉB SZAKKIFEJEZÉSEK AJÁNLOTT KIFEJEZÉS jelnyelvi tolmács jelnyelv kerekesszékkel közlekedő halló (siket ellentettje) látó (látássérült ellentettje) ép (fogyatékos ellentettje) többségi iskola személyi segítő Braille-írás (pontírás) síkírás (pontírás ellentettje) fogyatékosok szervezetei Esélyegyenlőségi Törvény fogyatékosok sportja, sportoló fogyatékosok paralimpia megváltozott munkaképességű személy (a munka világában) KERÜLENDŐ KIFEJEZÉS süketnéma tolmács jelbeszéd, mutogatás tolókocsihoz kötött beszélő egészséges normál iskola gondozó, ápoló (az egészségügyben helyes) fogyatékos szervezetek fogyatékos törvény fogyatékos sport paraolimpia csökkent munkaképességű személy 14

15 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLCSOPORTJA 1. Nők A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alkotmány és a Munka Törvénykönyve. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. 2. Fogyatékkal élők A fogyatékkal élő emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Nagykökényes Község egészségügyi intézménye akadálymentesen megközelíthetőek mozgáskorlátozottak számára. 3. Romák 2001-es népszámlálási adatok szerint a településen nem él cigány származású lakos, Cigány Kisebbségi Önkormányzat nem működik. A települési önkormányzat nem rendelkezik adattal a tárgykörben. 4. Egyéb hátrányos helyzetű csoportok - Munkanélküliek és mélyszegénységben élők - Foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű csoportok (megváltozott munkaképességűek, 50 év felettiek stb.) - Időskorúak 15

16 HELYZETELEMZÉS Települési adatok A XI. században feltehetően a Szolnok nemzetség birtoka volt. A nemzetség ez ágának a XII. században való elszegényedésével, gyengülésével hozható kapcsolatba, hogy a század közepe táján e terület már a Kökényes-Radnót nemzetség birtokába került. A falu neve és a XII. század utolsó negyedében alapított premontrei prépostság arra enged következtetni, hogy e helyen alakult ki a nemzetség központja. A tatárjárás idején a falu és a prépostság is súlyos károkat szenvedhetett, amelyre a templom középkori maradványai alapján következtethetünk. A nemzetségnek nógrádi ága a XIV. század elején kihalt, s Kökényes és az ahhoz tartozó birtokok 1315-ben a Kacsics-nembeli Simonra szálltak. Az évi Nógrád megyei adóösszeírásban is előfordul a falu neve, és megtudjuk abból, hogy akkor plébániája volt: Kewkenyes, plebanus loci ejusdem, fl. I." A török hódoltság kezdete táján a falu és a prépostsági épületek jelentős károkat szenvedhettek ben 24 adóköteles házat írtak össze Kökényesen ban 2820 akcset fizetett a falu Aspalik Hasszán agának. A prépostság köveinek nagy részét a törökök a hatvani vár javításához, erősítéséhez használták fel. A hódoltság megszűnte után a Podmaniczky és az Orczy családok birtokába került Kökényes. Az 1697-ben készült canonica visitatio szerint korábban a falu a vérségi plébániához tartozott. Versegh erat antea cum Kökényes distincta parochia." 1714-ben újjászervezték a vérségi plébániát, s Kökényes fíliája lett. Önálló plébániává való alakulása óta vezetik az anyakönyvet. Nagykökényes (1903-ig Kökényes) 1950-ig Nógrád, ezután Heves megyéhez tartozott. A megye legnyugatibb települése, a Cserhátalján, Hatvantól 12 km-re ÉNy-ra, a 21-es főúttól 6 km távolságra fekszik. Közúton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás a Hatvan-Salgótarján vasútvonalon Hatvan. A település jogállása község, melynek belterülete jelenleg 67 ha, külterülete 1662 ha, s a Hatvan Körzete Kistérségi Többcélú Társulás tagja. 16

17 2 Demográfiai adatok 2011-ben Nagykökényes Község állandó népessége 596 fő volt, lakónépesség száma pedig 566 fő. Az elmúlt években az állandó népesség szám tekintetében minimális, azonban folyamatos csökkenés figyelhető meg. A évek közti időtávban a jelenlegi állandó lakónépesség számhoz viszonyítva mindösszesen 4,7%-os csökkenés fedezhető fel. 2002, 2004, években minimális népességszám növekedés figyelhető meg az előző évi adatokhoz képest

18 Nagykökényes Község állandó népességének száma (fő) Forrás: KSH T-STAR rendszer, Önkormányzati adatszolgáltatás A település állandó népesség korosztályos megoszlását vizsgálva sem fedezhetünk fel a években vizsgált időtávban komoly eltéréseket. Az azonban megfigyelhető, hogy az országos trenddel ellentétben Nagykökényes állandó népességében a 60 év felettiek aránya az elmúlt egy évtizedben nem emelkedett nagy mértékben, s a munkaképes korú népesség aránya is állandónak mondható. Nagykökényes Község állandó népességének korosztályos megoszlása évenként (fő) Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) Állandó népességből a évesek száma (fő) Állandó népességből a évesek száma (fő) Állandó népességből a 14 évesek száma (fő) Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő) Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő) Forrás: KSH T-STAR rendszer 18

19 A települési önkormányzattól kapott évi állandó népesség korosztályos megoszlására vonatkozó adatsor a fenti táblázattól eltérő korosztályokban került meghatározásra Nagykökényes állandó népességének korosztályos megoszlása 2011-ben (fő) 0-18 évesek évesek évesek évesek 75- Forrás: Nagykökényes Község Önkormányzata A településen a nők és férfiak aránya közötti különbség között állandónak mondható, az összlakosságszámhoz viszonyítva a nők arány 3-5 százalékkal volt több a férfiakénál tól, azonban a női lakosok számában lévő eltolódás elkezdett csökkeni, s évben az összlakosságszámhoz viszonyított különbség alig haladja meg a 2 százalékpontot (2,35%). 19

20 Nagykökényes Község állandó népességének nem szerinti megoszlása évenkénti bontásban (fő) Nők Férfiak Forrás: KSH T-STAR rendszer és Nagykökényes Község Települési Önkormányzata (2011. évi adatok) A be- és elvándorlások település típusonkénti beosztását Nagykökényes Község a évben az alábbiak szerint kategorizálta: Bevándorlások Elvándorlások 2011 Közeli településekről 2 Közeli városból 4 Távolabbi településekről 3 Távolabbi városokból 3 Megyeszékhelyről 1 Budapestről 3 Külföldről 2 1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Nagykökényes Község Önkormányzata 2011 Közeli településekre 4 Közeli városba 4 Távolabbi településekre 2 Távolabbi városokba 2 Megyeszékhelyre 1 Budapestre 2 Külföldre 1 20

21 1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Nagykökényes Község Önkormányzata Nagykökényes Község gazdasági jellemzői Nagykökényes község társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból nem tartozik az elmaradott települések közé a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében. Adófizetők aránya a településen Forrás: VÁTI TeIR rendszer Közúthálózat, helyközi közlekedés A település mintegy 9 km-re fekszik az M3-as autópályától, északra, 10 km-re a 3. számú főúttól, s mintegy 8km-re a 21. számú úttól. Magyarországon a helyközi személyszállítás legfőbb eszköze az autóbusz évben több, mint 500 millió utas utazott autóbuszon, mely az összesen helyközi tömegközlekedési eszközön utazók számának 78%-át jelenti. 21

22 A település helyközi tömegközlekedési lehetőségét biztosítja az Agria Volán, a Nógrád Volán és a Hatvani Volán A Volán busz járatain a Kistérség központjából, átszállás nélkül perc alatt megközelíthető, átlagosan munkanapokon 16 járattal. Budapest a településről átlagos munkanapon 16 járattal érhető el. Ezen járatok menetideje 1:30 perc 2:04 perc között oszlanak meg, s egy átszállás szükséges a célállomás eléréséhez. A települést nem érinti vasúti közösségi közlekedés. Forrás: VÁTI TeIR rendszer 22

23 Lakásállomány A Község lakásállománya között állandónak mondható, lakásállomány növekedés nem figyelhető meg. A települési önkormányzat nem rendelkezik önkormányzati bérlakással. Év Lakásállomány (db) Forrás: KSH T-STAR rendszer Foglalkoztatás, munkanélküliség A települési önkormányzat által szolgáltatott munkanélküliségi adatok (2011. november) a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat október havi településre kiadott munkanélküliségi adataihoz képest javulást mutat októberében a településen 31 fő regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, ugyan ez a szám novemberében mindösszesen 26 fő volt. A település állandó népességének arányaiban számolva ez egy hónapon belül 1 százalékpontos javulást jelent, ha ugyanezt a munkaképes korú lakosság körében nézzük, akkor a javulás ennél is jóval nagyobb Munkanélküliek száma a településen 26 Ebből tartósan munkanélküli nő 2 Ebből tartósan munkanélküli férfi 2 Forrás: Települési Önkormányzat (2011) 23

24 A közötti időtávot vizsgálva minden évben két havi munkanélküliségi adasort elemeztünk: a januárt és az októbert. Elmondható, hogy január és január közötti két évben a regisztrált álláskeresők száma folyamatosan növekedett, elérte a vizsgált időtávban legmagasabb értékét a 38 főt. Ennél is jóval nagyobb növekedés figyelhető meg a folyamatosan (minimum 365 napja) nyilvántartott álláskeresőknél, ahol a két év alatt közel ötszörösére emelkedett számuk január október hónapok között a fenti két évhez képest minden vizsgált mutató javult, azoban januárjára a nyilvántartott álláskeresők száma ismételten elérte a 38 főt, s a segélytípusú ellátásban részesülők száma a duplájára emelkedett 2 főről, 4 főre. Nagykökényes Község legfőbb munkanélküliségi adatai ( ) január október január október január október január október Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Járadék típusú ellátás (fő) BPJ, RÁT, RSZS / Rendelkezésre állási tám. (fő) Foly. nyilvántartott álláskereső (fő) Segély típusú ellátás (fő) Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 24

25 A relatív mutatóval határozzuk meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők aránya mekkora a munkavállalási korú népességhez viszonyítva, százalék értékben. Nagykökényes Község munkanélküliségi relatív mutatója januárjától januárjáig meredeken növekedett, ezen időszakban közel a duplájára január-október hónapok között mintegy 2 százalékpontos csökkenés következett be, s októberében a relatív mutató 8,05% volt. A fenti vizsgált időszakban az arányszám januárjában volt a legalacsonyabb (4,42%), míg januárjában volt a legmagasabb, 9,87%. Nagykökényes Község munkanélküliségi relatív mutatója (%) 7,77 9,33 9,77 7,46 9,87 8, ,42 4, január október január október január október január október 3 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A munkanélküliségi arányszám megmutatja a település relatív mutatójának az országos relatív mutatóhoz viszonyított arányát. A település tekintetében január október közötti időintervallumot vizsgáltuk. A fenti relatív mutatónál ismertetett trend figyelhető meg az arányszámot vizsgálva. Elmondható, hogy a települési munkanélküliségi adatok szinte együtt mozogtak az országos statisztikákkal. 25

26 Nagykökényes Község munkanélküliségi arányszáma (%) 0,77 1,03 1,1 1,01 0,92 0,97 1,02 1,2 1,1 1 0,9 0,8 0,63 0,7 0, január október január október január október január október 0,5 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Egészségügyi ellátórendszer A településen egy háziorvosi rendelő, mely akadálymentes. A rendelőt Dr. Kurpé László háziorvos vezeti. A rendelő címe: 3012 Nagykökényes, Szabadság út 35. Rendelési idő: Kedd: 8:00 11:00 Péntek: 8:00 11:00 A település nem rendelkezik mentőállomással, s legközelebbi mentőállomás Hatvan Városában van, a községtől 12 km-re. A Községben nem működik gyógyszertár, a legközelebbi éjszakai ügyeletet is ellátó gyógyszertár a 4 kilométerre lévő Heréden érhető el. Fogorvosi praxis sem működik a településen, a legközelebbi ellátási hely Heréden található. 26