FELGYŐ KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER

Átírás

1 Felgyő Község Esélyegyenlőségi Programja

2 Tartalomjegyzék FELGYŐ KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI... 4 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER... 5 Az esélyegyenlőség helye a közösség politikái között... 5 Az esélyegyenlőség hazai jogszabályi háttere... 5 Hatályos vonatkozó jogszabályok... 6 ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK... 7 Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés)... 8 Gender... 8 Gender mainstreaming... 9 Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása... 9 Fogyatékosság A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLCSOPORTJA HELYZETELEMZÉS Települési adatok Demográfiai adatok Felgyő Község gazdasági jellemzői Közúthálózat, helyközi közlekedés Foglalkoztatás, munkanélküliség Egészségügyi ellátórendszer Szociális ellátások Szociális Ellátások Intézménye A Társulás keretében ellátott szociális alapszolgáltatások főbb jellemzői Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátás Nappali ellátás Tanyagondnoki szolgálat A Társulás keretében ellátott szakosított szociális szolgáltatások főbb jellemzői Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény Ápolást-gondozást nyújtó intézmények idősek otthonai Gyermekjóléti Szolgálat

3 AKCIÓTERV AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK MEGVALÓSULÁSA A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG (SZANKCIONÁLÁS) ÖSSZEFOGLALÓ Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) módosításának 63/A (1) alapján minden önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A Települési Esélyegyenlőségi Program tartalmazza Felgyő Község Önkormányzata és a településen működő, de a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása által működtetet intézményekhez, azok szolgáltatásaihoz kapcsolódó különböző területek: így oktatás, képzés, foglalkoztatás, lakhatás, közszolgáltatások hozzáférhetősége, önkormányzati döntéshozatal esélyegyenlőségi szempontú helyzetelemzését, vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését. A Települési Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése nem kizárólag a évi adatsorok elemzését tartalmazza. Ennek az az oka egyrészt, hogy a vizsgált területeken (oktatás, lakhatás, foglalkoztatás, stb.) esetlegesen kialakuló trendek kimutatása kizárólag a több évre vissza nyúló adatok elemzésével lehetséges, másrészt a kötelezően használandó adatbázisok (VÁTI TeIR rendszer, KSH T-STAR rendszer) különböző adatsorok vizsgálatát írják elő. 3

4 FELGYŐ KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI Személyi hatálya: Felgyő Község Önkormányzata Területi hatály: Felgyő Község közigazgatási területe Időbeli hatálya: október szeptember 30. Felülvizsgálata: A évi CXXV. törvény módosításának 63/A (4) bekezdése alapján Felgyő Község Települési Esélyegyenlőségi Programjának időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente áttekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felülvizsgálja. A felülvizsgálás dátuma: szeptember 30-ig. Készítette: Edify Szolgáltató Kft. A helyzetelemzéshez felhasznált adatokat szolgáltatta: Felgyő Község Polgármesteri Hivatala Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Használt statisztikai adatbázisok: VÁTI TeIR rendszer KSH T-STAR rendszer Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatbázisa Esélyegyenlőségi szakértő: 4

5 Polyák Laura JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Az esélyegyenlőség helye a közösség politikái között Az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja az egyenlő esélyek biztosítása. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika ugyan változó tartalommal, de az európai integráció kezdete óta szerepel a Közösség napirendjén. Az egyenlő esélyek politikája szempontjából az Európai Közösség történetének fontosabb állomásai: Amszterdami Szerződés, Lisszaboni Szerződés, "Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség a kibővített Európai Unióban" című Zöld Könyv, PROGRESS közösségi program, A romák társadalmi befogadását célzó európai uniós stratégiáról szóló jelentés, Roma integrációs nemzeti stratégiák keretrendszere. Az esélyegyenlőség hazai jogszabályi háttere Az Alkotmány 70/A. -a az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi minden személy egyenlő méltóságának tiszteletben tartását és védelmét: (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség 5

6 tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésének 70/A. ára, megalkotta a évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Hatályos vonatkozó jogszabályok évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) az igazságos társadalom irányában. 6

7 ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére; az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladata: a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása; 7

8 esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése; a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról. GLOSSZÁRIUM 1 Felgyő Község eltökélt abban, hogy a települési esélyegyenlőségi programjában is megfogalmazott értékek és normák vállalásán túl figyelembe vegye és pontosan alkalmazza az amszterdami védett csoportokkal kapcsolatos definíciókat, a velük összefüggő nemzetközileg használt kifejezéseket. Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) Az Ebtv (az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CXXV. Törvény) közvetlen diszkriminációnak tekinti, ha neme vagy más hasonló személyes tulajdonsága következtében valakivel kedvezőtlenebbül bánnak, mint más egyéb tekintetben hasonló helyzetű személyekkel. Közvetett diszkriminációnak minősül, ha bizonyos rendelkezések, intézkedések végrehajtásakor kiderül, hogy bár a felszínen semlegesnek mutatkoznak, egy jól beazonosítható csoporthoz tartozó személyek mégis látványosan többségben vannak azok közt, akiknek a jogszabály, intézkedés vagy munkahelyi gyakorlat hátrányt okoz. Gender A gender az ember neme. A gender nagyon bonyolult, többszörösen összetett dolog: több, mint társadalmilag meghatározott és körülírt nemi hovatartozásunk: tartalmazza női vagy férfi mivoltunkhoz kötődő szerepeinket, attitűdjeinket is, valamint a hozzánk fűződő társadalmi elvárásokat s nekünk az ezekhez való viszonyunkat is.. 1 Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához című kézikönyv alapján. 8

9 Gender mainstreaming A nemek egyenlőségét szolgáló politika: bármely társadalmi folyamat nemek szerint bontott adatokon, a nemek eltérő helyzetének, igényeinek ismeretén alapuló elemzése, a nemekre érzékeny, a nők és férfiak egyenlőségét szem előtt tartó tervezés és döntés. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása Az alacsony státuszú népességet koncentráló szegregátumok lehatárolására un. szegregációs mutatók kerültek meghatározásra. A pontos beazonosításhoz azonban szükség van a leromlott területtel, illetve az ott élőkkel kapcsolatban álló - elsősorban a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézményrendszer rendelkezésére álló - egyéb adatok és információk felhasználására, illetve amennyiben szükséges, helyszíni felmérésre is., A szegregációs mutatók meghatározása az alábbiak szerint történik: A/ A 2001-es népszámlálási adatokon B/ Segélyezési adatokon alapuló alapuló szegregációs mutató: szegregációs mutató: * (kiszámításának módja: az összes lentiekben meghatározott szociális támogatás darabszáma osztva a terület népességszámával/ lakások számával.) Szegregátumnak nevezzük azokat a Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 területeket, ahol a rendszeres szociális év közötti) lakosok legalább 50%-a nem támogatásoknak a lakossághoz/ lakások rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, számához viszonyított aránya eléri a legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem városi (kerületi) átlag kétszeresét. haladja meg a 8 osztályt Szegregációval veszélyeztetett területnek Szegregációval veszélyeztetett területnek nevezzük azokat a területeket, ahol a fenti tekintjük azokat a területeket, ahol a mutató 40-50% közötti értéket vesz fel. rendszeres szociális támogatásoknak a lakosságokhoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag 1,7-szeresét. 9

10 Budapest esetében szegregátum az a terület, amelyen a fent jelzett mutató értéke eléri, vagy meghaladja a 35%-ot. Szegregációval veszélyeztetett a terület, ha a mutató értéke 25-35% közt van. *A rendszeres szociális támogatásokba beszámítható támogatások: o rendszeres szociális segély (egészségkárosodottaknak és munkanélkülieknek) o lakásfenntartási támogatás: normatív, helyi és adósságkezelési támogatáshoz járó o rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Szegregátum A szegregátumnak azok a területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A terület népességszámát jelen időszakra a Népesség-nyilvántartó alapján kell definiálni. Terület A szegregátumok és veszélyeztetett területek meghatározásakor terület -nek nevezzük a minimum egy háztömbből álló területi egységeket. Háztömb Háztömbként értelmezzük a közterületek és/vagy középületek, gazdasági funkciójú épületek által határolt lakóépületet, lakóépületek csoportját. A szegregátumok lehatárolásának kiindulópontját a KSH által szolgáltatott 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs térképek adják. A KSH azokat a területeket jelöli meg szegregátumként, amelyek népességszáma elérte a népszámlálás idején az 50 főt. Szükséges azonban a jelenlegi lakónépesség nagyságát is meghatározni, melyhez a Népesség-nyilvántartó szolgáltat adatot. A népszámláláskori és a jelenlegi népességszámot a veszélyeztetett területekre is le kell kérni. Mivel a szegregációs térkép a 2001-es állapotot tükrözi, ellenőrizni kell, hogy a lehatárolt területekre ma is a 2001-es viszonyok érvényesek-e, másrészt, hogy azóta nem alakultak-e ki más szegregált, vagy szegregálódással veszélyeztetett területek. 10

11 Fogyatékosság A gyógypedagógia egyik alapfogalma. Megjelöli azt a tulajdonságot vagy tulajdonságcsoportot, amely rászorulttá teszi a gyermeket a gyógypedagógiai ellátásra. A közoktatási törvény meghatározása értelmében a gyógypedagógiai ellátásra jogosultak a testi és érzékszervi fogyatékosok (mozgáskorlátozottak, siketek, nagyothallók, vakok, alig látók, gyengén látók); az értelmi fogyatékosok (enyhén, illetve középsúlyos értelmi fogyatékosok); a beszédfogyatékosok; más fogyatékosok (átható pervazív zavar [autista], a pszichés fejlődés egyéb zavara, valamint iskolai teljesítményzavar). Funkcionális akadályozottság A gyógypedagógia új fogyatékosság-főfogalma, amely a funkcionális egészség bármely területén létrejöhető zavar = funkcionális képességzavar, röviden = képességzavar, amely lehet a testi funkciók, testi struktúrák akadályozottsága, a tevékenység akadályozottsága (individuális síkon), és a részvétel akadályozottsága (társadalmi síkon). Fogyatékos személy Aki érzékszervi- látás-, hallásszervi, -mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot. ) már differenciáltabb szabályozást ad: megkülönbözteti az akadálymentesség és az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát. Az akadálymentesség Az épített környezeti feltételekre vonatkozó követelmény. A fogalom pontos meghatározását a Fot. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Éptv.) 2. -ának 1. pontjára utalja. Ez utóbbi jogszabály definíciója szerint akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. Az 11

12 Éptv. felhatalmazása alapján megalkotott országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály is átveszi ezt az akadálymentesítési koncepciót. Az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát a Fot. a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében definiálja : Egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők. Közszolgáltatásnak minősülnek az állami, illetőleg az önkormányzati feladatellátást nyújtó szervek, intézmények által nyújtott szolgáltatások, a működésük során kifejtett tevékenységek. Mindez lényegében magában foglalja a közszféra szolgáltatásait. Közszolgáltatásnak minősül továbbá minden ügyfélszolgálati rendszerben működő szolgáltató tevékenység, függetlenül attól, hogy ki a szolgáltatás nyújtója. A feladat ennélfogva kiterjed a piaci szektor szereplőire is. Az érintett érdekvédelmi szervek kezdeményezésére a törvény közszolgáltatásnak minősíti a település vagy településrész közellátását szolgáló, hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységeket is. 12

13 AZ ÉRINTETTEK MEGNEVEZÉSE Ajánlott kifejezés Állapot a jelző után mindig Diszkriminatív, sértő főnevet téve (pl. Elfogadható kifejezés kifejezés gyermek, ember, személy) beszéd beszédfogyatékos beszédhibás hallónéma értelmi fogyatékos, értelem tanulásban hülye, elmebeteg, bolond, értelmi sérült akadályozott, értelmileg gyengeelméjű akadályozott hallás siket, nagyothalló hallássérült süketnéma látás vak, gyengénlátó látássérült világtalan mozgás több fogyatékosság együtt mozgáskorlátozott, béna, nyomorék mozgássérült halmozottan sérült, halmozottan fogyatékos béna, nyomorék, hülye, elmebeteg, bolond, gyengeelméjű szervi szervátültetett transzplantált beteg 13

14 AZ ÉRINTETTEK ÁLTAL HASZNÁLT SEGÉDESZKÖZÖK MEGNEVEZÉSE AJÁNLOTT KIFEJEZÉS KERÜLENDŐ KIFEJEZÉS hallókészülék nagyothalló készülék kerekesszék tolókocsi, rokkantkocsi EGYÉB SZAKKIFEJEZÉSEK AJÁNLOTT KIFEJEZÉS jelnyelvi tolmács jelnyelv kerekesszékkel közlekedő halló (siket ellentettje) látó (látássérült ellentettje) ép (fogyatékos ellentettje) többségi iskola személyi segítő Braille-írás (pontírás) síkírás (pontírás ellentettje) fogyatékosok szervezetei Esélyegyenlőségi Törvény fogyatékosok sportja, sportoló fogyatékosok paralimpia megváltozott munkaképességű személy (a munka világában) KERÜLENDŐ KIFEJEZÉS süketnéma tolmács jelbeszéd, mutogatás tolókocsihoz kötött beszélő egészséges normál iskola gondozó, ápoló (az egészségügyben helyes) fogyatékos szervezetek fogyatékos törvény fogyatékos sport paraolimpia csökkent munkaképességű személy 14

15 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLCSOPORTJA 1. Nők A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alkotmány és a Munka Törvénykönyve. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. 2. Fogyatékkal élők A fogyatékkal élő emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. 3. Romák 2001-es népszámlálási adatok szerint a településen nem él cigány származású lakos, Cigány Kisebbségi Önkormányzat nem működik. A települési önkormányzat nem rendelkezik adattal a tárgykörben. 4. Egyéb hátrányos helyzetű csoportok - Munkanélküliek és mélyszegénységben élők Az inaktív keresők állománya az országos átlaghoz hasonlóan a településen is gyarapszik. Csökkent a mezőgazdaság munkaerő igénye, a foglalkoztatás szezonális jellegű, magas az alkalmi munkát végzők száma, és ezáltal növekszik a munkanélküliség is. A munkanélküliek között magas a szakképzetlenek aránya, amely szintén megnehezíti az elhelyezkedést. 15

16 - Foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű csoportok (megváltozott munkaképességűek, 50 év felettiek stb.) Az ebből a csoportból kikerülők egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról. Az esélyegyenlőséget segítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert a csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek. - Időskorúak A községben a 60 év felettiek aránya az összlakosság több mint 20 %-a. A község vezetése kifejezi szándékát az idősekkel való kiemelt törődésére, támogatására. 16

17 HELYZETELEMZÉS Települési adatok Felgyő Község Csongrád megyében fekszik, mintegy 30 km-re Kiskunfélegyházától délkeletre. Közúton megközelíthető Budapest irányából az M5-ös autópálya, az 542. számú és 451. számú főutakon, Csongrád irányából pedig a 451-es számú úton. A település jogállása község, melynek területe jelenleg 7673 hektár, s a Csongrádi Kistérség tagja. Forrás: A török uralom után a gróf Károlyiak majorokat építettek. Ezekből az uradalmi majorokból hozták létre az önálló falut 1948-ban. A Felső-major volt 1965-ig a település központja, minden intézményt az uradalmi lakásokban alakítottak ki. Az 1960-as évek elején 2,5 km-el távolabb kezdett épülni egy teljesen új faluközpont a puszta közepén. Ma már egy szép, rendezett, infrastrukturálisan jól ellátott kisközség fogadja az idelátogatókat, ahol Általános iskola, Óvoda, Könyvtár, Orvosi rendelő, Posta, Polgármesteri Hivatal, Gyógyszertár és üzletek szolgálják a lakosság igényeit ban felépült az új Szent István templom a Gedahalom mellett. 17

18 Demográfiai adatok január 01-én Felgyő Község állandó lakónépessége 1300 fő volt, lakónépesség száma pedig 1349 fő. Az elmúlt években az állandó népesség szám tekintetében folyamatos csökkenés figyelhető meg. Forrás: KSH T-STAR rendszer A település állandó népességének korosztályos megoszlását vizsgálva kijelenthető, hogy az évenkénti megoszlások arányszámai között a 60 év felettiek aránya az összlakossághoz viszonyítva szinte nem változtak. Az állandó lakónépesség körében a évesek száma a vizsgált időszakban évenként arányosan és folyamatosan csökkent. 18

19 Forrás: KSH T-STAR rendszer A korosztályos megoszlás évi adatai szerint a lakosság körében közel azonos arányban élnek a településen a éves korosztály és a 60+ éves korosztály tagjai. A település aktív korú 2 lakosságának aránya a település összlakosságához viszonyítva meghaladja az 57%-ot. A 60+ éves korosztály aránya a község állandó lakónépességének 24%, mely 2 százalékponttal meghaladja az országos átlagot. Forrás: Felgyő Község Önkormányzata évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 4. (1) k. : aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy 19

20 Felgyő Község állandó népességének nem szerinti megoszlása között folyamatosan változó arányú között a községben közel azonos arányban éltek nők és férfiak, ez az arány 2005-től megváltozott, amikor a férfiak száma évrőlévre csökkent, egészen 2009-ig. A települési önkormányzat évi adatai szerint az állandó népesség nem szerinti megoszlása: 636 fő férfi, mely az állandó lakónépesség 49%-a. 664 fő nő, mely az állandó lakónépesség 51%-a. Forrás: KSH T-STAR rendszer és Felgyő Község Települési Önkormányzata (2011. évi adatok) Felgyő Község állandó lakónépességének száma és annak évenkénti bontása mutatja, hogy a településen folyamatos a lakosságszám csökkenés. A településen az elvándorlások és odavándorlások száma nagyjából a évtől együtt mozognak. Folyamatosan csökken az odavándorlások száma, s az elvándorlások száma is. 20

21 Forrás: KSH T-STAR rendszer A be- és elvándorlások település típusonkénti beosztását Felgyő Község a évben az alábbiak szerint kategorizálta: Bevándorlások 2011 Közeli településekről 2 Közeli városból 2 Távolabbi településekről 1 Távolabbi városokból 1 Megyeszékhelyről 1 Budapestről 1 Külföldről 1 1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Felgyő Község Önkormányzata Elvándorlások 2011 Közeli településekre 2 Közeli városba 3 Távolabbi településekre 3 Távolabbi városokba 3 Megyeszékhelyre 3 Budapestre 2 Külföldre 2 Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Felgyő Község Önkormányzata 21

22 Felgyő Község gazdasági jellemzői Felgyő Község társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében. A település folyamatosan részesül az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő, forráshiányos helyi önkormányzatok támogatásában, melynek mértéke az alábbi táblázat szerint Ft Ft közötti pénzügyi támogatást jelentett a Községnek. Forrás: KSH T-STAR rendszer 22

23 A település legnagyobb foglalkoztatói, gazdasági társaságok Rijk Zwaan Székhely: 6645 Felgyő, Kertész utca 1. Foglalkoztatottak száma: 10 fő GROW GROUP MAGYAR-HOLLAND PALÁNTANEVELŐ KFT. Székhely: 6645 Felgyő, Majsai Út 1. Foglalkoztatottak száma: 37 fő ( + 2 fő gyes-en) Felgyő-2000 Baromfinevelő Egyszemélyes Kft. Székhely: 6600 Szentes, Attila u. 3. Foglalkoztatottak száma: 11 fő Adófizetők aránya a településen Az APEH 2003 és 2007-ben közölt adatai szerint Felgyő Községben az adófizetők százalékos aránya magasabb a kistérségi arányszámoknál ben az adófizetők arány a településen mintegy 3%-os növekedést mutat a évben végzett felmérésekhez képest. Forrás: VÁTI TeIR rendszer 23

24 Közúthálózat, helyközi közlekedés A település mintegy 30 km-re fekszik az M5-ös autópályától, s 25 km-re az 5. számú főúttól. Közúton megközelíthető továbbá a 451. számú úton és az arról nyíló alsóbbrendű úton. Magyarországon a helyközi személyszállítás legfőbb eszköze az autóbusz évben több, mint 500 millió utas utazott autóbuszon, mely az összesen helyközi tömegközlekedési eszközön utazók számának 78%-át jelenti. Felgyő Község lakosságának közösségi közlekedését a Tisza Volán járatai biztosítják. A Tisza Volán járatain a Kistérség központja, Csongrád átszállás nélkül 6-23 perc alatt megközelíthető, átlagosan 27 járattal. A megye központja, Szeged perc alatt megközelíthető, napi 12 járattal. Budapest busszal kizárólag 1 vagy 2 átszállással közelíthető meg. A települést nem érinti vasúti közösségi közlekedés. Forrás: VÁTI TeIR rendszer 24

25 Lakásállomány A Község lakásállománya között minimálisan változott, s az elmúlt években stagnálást mutat, lakásállomány növekedés nem figyelhető meg. A települési önkormányzat mindösszesen 1 önkormányzati bérlakás tulajdonosa, mely üresen áll. Forrás: KSH T-STAR rendszer Foglalkoztatás, munkanélküliség A településen júniusában a munkavállalási korú népesség 861 fő. A regisztrált munkanélküliek száma 78 fő volt, melyből 15 fő tartósan munkanélküli. A regisztrált munkanélküliek munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya ekkor 9% volt. A települési önkormányzat adatai szerint augusztusában a regisztrált munkanélküliség előző hónap adataihoz képest minimális javulást figyelhetünk meg Munkanélküliek száma a településen 76 Ebből tartósan munkanélküli nő 7 Ebből tartósan munkanélküli férfi 6 A KSH T-STAR rendszer adatai szerint a községben regisztrált álláskeresők száma között minimálisan változott ben az előző évi adatokhoz képest 23 százalékpontos csökkenés figyelhető meg a regisztrált álláskeresők körében. Ezt 25

26 követően három éven keresztül folyamatos növekedést tapasztalunk től stagnált a nyilvántartott álláskeresők száma, s 2008-tól ismét növekedési pályára állt a mutatószám. Forrás: KSH T-STAR rendszer Csongrád megyében 2011 július végén, a nyilvántartott álláskeresők 31 %-a, fő legfeljebb 8 osztályt végzett, közel 30%-uk szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségű. Az álláskeresők 17,5 %-a szakközépiskolát, 3,8 %-a technikumot végzett. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya 9,6 %(2001 fő). Diplomával az álláskeresők 8,6 %-a rendelkezett, számuk fő, mely 9 %-kal, 148 fővel több a júniusi adatnál. A megyei adatokhoz viszonyítva a településen a regisztrált álláskeresők körében magasabb a szakképzetlenek, maximum 8 általános iskolát végzettek arány, mely még inkább eredményezheti a tartós munkanélküliség emelkedését. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisa szerint a településen szeptember 8-án nem volt betöltetlen álláshely. A Csongrádi kistérség kirendeltségi területén ugyan ebben az időszakban mindösszesen 0 db betöltetlen álláshely volt. 26

27 Egészségügyi ellátórendszer A település rendelkezik egy háziorvosi rendelővel, mely akadálymentesen megközelíthető. Háziorvosi rendelő: Felgyő, Kossuth út 25. A település nem rendelkezik mentőállomással, és fogorvosi rendelővel, a legközelebbi mentőállomás és fogorvosi rendelő Csongrád Városában található, mintegy 6 km-re. Felgyő Községben egy fiókgyógyszertár működik, a legközelebbi éjszakai ügyeletet is adó Csongrád Városában található, mintegy 6 km-re a községtől. Közoktatás A Csongrádi Kistérség Egyesített Óvodájához tartozik a Felgyő Napközi Otthonos Óvoda. Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézményhez tartozik a László Gyula Általános Iskola. Felgyő községben bölcsőde nem üzemel. Felgyő Napközi Otthonos Óvoda A Csongrádi Kistérség Egyesített Óvodája létrehozásáról a augusztus 1-től hatályos 34/2007 (VII.11.) CsKTT határozat rendelkezik. E szerint a közvetlen jogelőd Felgyő Napközi Otthonos Óvoda működtetését a Csongrádi Kistérség Egyesített Óvodája látja el, melynek irányító és fenntartó szerve a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulásának Tanácsa. A Csongrádi Kistérség Egyesített Óvoda felgyői székhellyel és tömörkényi valamint csanyteleki tagintézménnyel működik. A tagintézmény a férőhelyekhez képest mintegy 50%-os kihasználtság mellett működik. A Csongrádi Kistérség Egyesített Óvodája tagintézményei között a Felgyői tagintézmény rendelkezik a legtöbb szabad férőhellyel: 23 fő. A 2011/2012-es tanévben 27 fő a beíratott gyermekek létszáma, melyből 5 gyermek bejáró. 27