Tömörkény Község Esélyegyenlőségi Programja

Átírás

1 Tömörkény Község Esélyegyenlőségi Programja

2 Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÓ... 3 TÖMÖRKÉNY KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI... 4 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER... 5 Az esélyegyenlőség helye a közösség politikái között... 5 Az esélyegyenlőség hazai jogszabályi háttere... 5 Hatályos vonatkozó jogszabályok... 6 ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK... 7 Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés)... 8 Gender... 8 Gender mainstreaming... 9 Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása... 9 Fogyatékosság A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLCSOPORTJA AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMBAN ÉRINTETTEK KÖRE HELYZETELEMZÉS Települési adatok Demográfiai adatok Tömörkény Község gazdasági jellemzői Közúthálózat, helyközi közlekedés Lakásállomány Foglalkoztatás, munkanélküliség Egészségügyi ellátórendszer Közoktatás Szociális ellátások Gyermekjóléti Szolgálat Gender Roma és alacsony státuszú lakosság AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK MEGVALÓSULÁSA A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG (SZANKCIONÁLÁS)

3 ÖSSZEFOGLALÓ Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) módosításának 63/A (1) alapján minden önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A Települési Esélyegyenlőségi Program tartalmazza Tömörkény Község Önkormányzata és a településen működő, de a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása által működtetet intézményekhez, azok szolgáltatásaihoz kapcsolódó különböző területek: így oktatás, képzés, foglalkoztatás, lakhatás, közszolgáltatások hozzáférhetősége, önkormányzati döntéshozatal esélyegyenlőségi szempontú helyzetelemzését, vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését. A Települési Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése nem kizárólag a évi adatsorok elemzését tartalmazza. Ennek az az oka egyrészt, hogy a vizsgált területeken (oktatás, lakhatás, foglalkoztatás, stb.) esetlegesen kialakuló trendek kimutatása kizárólag a több évre vissza nyúló adatok elemzésével lehetséges, másrészt a kötelezően használandó adatbázisok (VÁTI TeIR rendszer, KSH T-STAR rendszer) különböző adatsorok vizsgálatát írják elő. 3

4 TÖMÖRKÉNY KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI Személyi hatálya: Tömörkény Község Önkormányzata Területi hatály: Tömörkény Község közigazgatási területe Időbeli hatálya: október szeptember 30. Felülvizsgálata: A évi CXXV. törvény módosításának 63/A (4) bekezdése alapján Tömörkény Község Települési Esélyegyenlőségi Programjának időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente áttekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felülvizsgálja. A felülvizsgálás dátuma: szeptember 30-ig. Készítette: Edify Szolgáltató Kft. A helyzetelemzéshez felhasznált adatokat szolgáltatta: Tömörkény Község Polgármesteri Hivatala Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Használt statisztikai adatbázisok: VÁTI TeIR rendszer KSH T-STAR rendszer Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatbázisa Esélyegyenlőségi szakértő: Polyák Laura 4

5 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Az esélyegyenlőség helye a közösség politikái között Az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja az egyenlő esélyek biztosítása. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika ugyan változó tartalommal, de az európai integráció kezdete óta szerepel a Közösség napirendjén. Az egyenlő esélyek politikája szempontjából az Európai Közösség történetének fontosabb állomásai: Amszterdami Szerződés, Lisszaboni Szerződés, "Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség a kibővített Európai Unióban" című Zöld Könyv, PROGRESS közösségi program, A romák társadalmi befogadását célzó európai uniós stratégiáról szóló jelentés, Roma integrációs nemzeti stratégiák keretrendszere. Az esélyegyenlőség hazai jogszabályi háttere Az Alkotmány 70/A. -a az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi minden személy egyenlő méltóságának tiszteletben tartását és védelmét: (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésének 70/A. ára, megalkotta a évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. 5

6 Hatályos vonatkozó jogszabályok évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) az igazságos társadalom irányában. 6

7 ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére; az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladata: a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; 7

8 fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése; a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról. GLOSSZÁRIUM 1 Tömörkény Község eltökélt abban, hogy a települési esélyegyenlőségi programjában is megfogalmazott értékek és normák vállalásán túl figyelembe vegye és pontosan alkalmazza az amszterdami védett csoportokkal kapcsolatos definíciókat, a velük összefüggő nemzetközileg használt kifejezéseket. Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) Az Ebtv (az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CXXV. Törvény) közvetlen diszkriminációnak tekinti, ha neme vagy más hasonló személyes tulajdonsága következtében valakivel kedvezőtlenebbül bánnak, mint más egyéb tekintetben hasonló helyzetű személyekkel. Közvetett diszkriminációnak minősül, ha bizonyos rendelkezések, intézkedések végrehajtásakor kiderül, hogy bár a felszínen semlegesnek mutatkoznak, egy jól beazonosítható csoporthoz tartozó személyek mégis látványosan többségben vannak azok közt, akiknek a jogszabály, intézkedés vagy munkahelyi gyakorlat hátrányt okoz. Gender A gender az ember neme. A gender nagyon bonyolult, többszörösen összetett dolog: több, mint társadalmilag meghatározott és körülírt nemi hovatartozásunk: tartalmazza női vagy férfi mivoltunkhoz kötődő szerepeinket, attitűdjeinket is, valamint a hozzánk fűződő társadalmi elvárásokat s nekünk az ezekhez való viszonyunkat is.. 1 Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához című kézikönyv alapján. 8

9 Gender mainstreaming A nemek egyenlőségét szolgáló politika: bármely társadalmi folyamat nemek szerint bontott adatokon, a nemek eltérő helyzetének, igényeinek ismeretén alapuló elemzése, a nemekre érzékeny, a nők és férfiak egyenlőségét szem előtt tartó tervezés és döntés. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása Az alacsony státuszú népességet koncentráló szegregátumok lehatárolására un. szegregációs mutatók kerültek meghatározásra. A pontos beazonosításhoz azonban szükség van a leromlott területtel, illetve az ott élőkkel kapcsolatban álló - elsősorban a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézményrendszer rendelkezésére álló - egyéb adatok és információk felhasználására, illetve amennyiben szükséges, helyszíni felmérésre is., A szegregációs mutatók meghatározása az alábbiak szerint történik: A/ A 2001-es népszámlálási adatokon B/ Segélyezési adatokon alapuló alapuló szegregációs mutató: szegregációs mutató: * (kiszámításának módja: az összes lentiekben meghatározott szociális támogatás darabszáma osztva a terület népességszámával/ lakások számával.) Szegregátumnak nevezzük azokat a Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 területeket, ahol a rendszeres szociális év közötti) lakosok legalább 50%-a nem támogatásoknak a lakossághoz/ lakások rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, számához viszonyított aránya eléri a legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem városi (kerületi) átlag kétszeresét. haladja meg a 8 osztályt Szegregációval veszélyeztetett területnek Szegregációval veszélyeztetett területnek nevezzük azokat a területeket, ahol a fenti tekintjük azokat a területeket, ahol a mutató 40-50% közötti értéket vesz fel. rendszeres szociális támogatásoknak a lakosságokhoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag 1,7-szeresét. 9

10 Budapest esetében szegregátum az a terület, amelyen a fent jelzett mutató értéke eléri, vagy meghaladja a 35%-ot. Szegregációval veszélyeztetett a terület, ha a mutató értéke 25-35% közt van. *A rendszeres szociális támogatásokba beszámítható támogatások: o rendszeres szociális segély (egészségkárosodottaknak és munkanélkülieknek) o lakásfenntartási támogatás: normatív, helyi és adósságkezelési támogatáshoz járó o rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Szegregátum A szegregátumnak azok a területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A terület népességszámát jelen időszakra a Népesség-nyilvántartó alapján kell definiálni. Terület A szegregátumok és veszélyeztetett területek meghatározásakor terület -nek nevezzük a minimum egy háztömbből álló területi egységeket. Háztömb Háztömbként értelmezzük a közterületek és/vagy középületek, gazdasági funkciójú épületek által határolt lakóépületet, lakóépületek csoportját. A szegregátumok lehatárolásának kiindulópontját a KSH által szolgáltatott 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs térképek adják. A KSH azokat a területeket jelöli meg szegregátumként, amelyek népességszáma elérte a népszámlálás idején az 50 főt. Szükséges azonban a jelenlegi lakónépesség nagyságát is meghatározni, melyhez a Népesség-nyilvántartó szolgáltat adatot. A népszámláláskori és a jelenlegi népességszámot a veszélyeztetett területekre is le kell kérni. Mivel a szegregációs térkép a 2001-es állapotot tükrözi, ellenőrizni kell, hogy a lehatárolt területekre ma is a 2001-es viszonyok érvényesek-e, másrészt, hogy azóta nem alakultak-e ki más szegregált, vagy szegregálódással veszélyeztetett területek. 10

11 Fogyatékosság A gyógypedagógia egyik alapfogalma. Megjelöli azt a tulajdonságot vagy tulajdonságcsoportot, amely rászorulttá teszi a gyermeket a gyógypedagógiai ellátásra. A közoktatási törvény meghatározása értelmében a gyógypedagógiai ellátásra jogosultak a testi és érzékszervi fogyatékosok (mozgáskorlátozottak, siketek, nagyothallók, vakok, alig látók, gyengén látók); az értelmi fogyatékosok (enyhén, illetve középsúlyos értelmi fogyatékosok); a beszédfogyatékosok; más fogyatékosok (átható pervazív zavar [autista], a pszichés fejlődés egyéb zavara, valamint iskolai teljesítményzavar). Funkcionális akadályozottság A gyógypedagógia új fogyatékosság-főfogalma, amely a funkcionális egészség bármely területén létrejöhető zavar = funkcionális képességzavar, röviden = képességzavar, amely lehet a testi funkciók, testi struktúrák akadályozottsága, a tevékenység akadályozottsága (individuális síkon), és a részvétel akadályozottsága (társadalmi síkon). Fogyatékos személy Aki érzékszervi- látás-, hallásszervi, -mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot. ) már differenciáltabb szabályozást ad: megkülönbözteti az akadálymentesség és az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát. Akadálymentesség Az épített környezeti feltételekre vonatkozó követelmény. A fogalom pontos meghatározását a Fot. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Éptv.) 2. -ának 1. pontjára utalja. Ez utóbbi jogszabály definíciója szerint akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. Az 11

12 Éptv. felhatalmazása alapján megalkotott országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály is átveszi ezt az akadálymentesítési koncepciót. Az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát a Fot. a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében definiálja : Egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők. Közszolgáltatásnak minősülnek az állami, illetőleg az önkormányzati feladatellátást nyújtó szervek, intézmények által nyújtott szolgáltatások, a működésük során kifejtett tevékenységek. Mindez lényegében magában foglalja a közszféra szolgáltatásait. Közszolgáltatásnak minősül továbbá minden ügyfélszolgálati rendszerben működő szolgáltató tevékenység, függetlenül attól, hogy ki a szolgáltatás nyújtója. A feladat ennélfogva kiterjed a piaci szektor szereplőire is. Az érintett érdekvédelmi szervek kezdeményezésére a törvény közszolgáltatásnak minősíti a település vagy településrész közellátását szolgáló, hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységeket is. 12

13 AZ ÉRINTETTEK MEGNEVEZÉSE Ajánlott kifejezés Állapot a jelző után mindig Diszkriminatív, sértő főnevet téve (pl. Elfogadható kifejezés kifejezés gyermek, ember, személy) beszéd beszédfogyatékos beszédhibás hallónéma értelmi fogyatékos, értelem tanulásban hülye, elmebeteg, bolond, értelmi sérült akadályozott, értelmileg gyengeelméjű akadályozott hallás siket, nagyothalló hallássérült süketnéma látás vak, gyengénlátó látássérült világtalan mozgás több fogyatékosság együtt mozgáskorlátozott, béna, nyomorék mozgássérült halmozottan sérült, halmozottan fogyatékos béna, nyomorék, hülye, elmebeteg, bolond, gyengeelméjű szervi szervátültetett transzplantált beteg AZ ÉRINTETTEK ÁLTAL HASZNÁLT SEGÉDESZKÖZÖK MEGNEVEZÉSE AJÁNLOTT KIFEJEZÉS KERÜLENDŐ KIFEJEZÉS hallókészülék nagyothalló készülék kerekesszék tolókocsi, rokkantkocsi EGYÉB SZAKKIFEJEZÉSEK AJÁNLOTT KIFEJEZÉS jelnyelvi tolmács jelnyelv kerekesszékkel közlekedő halló (siket ellentettje) látó (látássérült ellentettje) KERÜLENDŐ KIFEJEZÉS süketnéma tolmács jelbeszéd, mutogatás tolókocsihoz kötött beszélő 13

14 ép (fogyatékos ellentettje) többségi iskola személyi segítő Braille-írás (pontírás) síkírás (pontírás ellentettje) fogyatékosok szervezetei Esélyegyenlőségi Törvény fogyatékosok sportja, sportoló fogyatékosok paralimpia megváltozott munkaképességű személy (a munka világában) egészséges normál iskola gondozó, ápoló (az egészségügyben helyes) fogyatékos szervezetek fogyatékos törvény fogyatékos sport paraolimpia csökkent munkaképességű személy 14

15 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLCSOPORTJA 1. Nők A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alkotmány és a Munka Törvénykönyve. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. 2. Fogyatékkal élők A fogyatékkal élő emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Tömörkény Község egészségügyi intézményei akadálymentesen megközelíthetőek mozgáskorlátozottak számára. 3. Romák 2001-es népszámlálási adatok szerint a településen nem él cigány származású lakos, Cigány Kisebbségi Önkormányzat nem működik. A települési önkormányzat nem rendelkezik adattal a tárgykörben. 4. Egyéb hátrányos helyzetű csoportok - Munkanélküliek és mélyszegénységben élők Az inaktív keresők állománya az országos átlaghoz hasonlóan a településen is gyarapszik. Csökkent a mezőgazdaság munkaerő igénye, a foglalkoztatás szezonális jellegű, magas az alkalmi munkát végzők száma, és ezáltal növekszik a munkanélküliség is. A munkanélküliek között magas a szakképzetlenek aránya, amely szintén megnehezíti az elhelyezkedést. 15

16 - Foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű csoportok (megváltozott munkaképességűek, 50 év felettiek stb.) Az ebből a csoportból kikerülők egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról. Az esélyegyenlőséget segítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert a csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek. - Időskorúak A községben a 60 év felettiek aránya az összlakosság több mint 30 %-a. A város vezetése kifejezi szándékát az idősekkel való kiemelt törődésére, támogatására. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMBAN ÉRINTETTEK KÖRE 16

17 HELYZETELEMZÉS Települési adatok A település nevét elsőként 1326-ból származó okleveleken fedezhetjük fel Temerken néven. Ekkor azonban a település nem a jelenlegi helyén terült el, hanem a Tisza folyó mentén, s fontos átkelő- és vámhely volt. A Törökökkel folytatott csaták során a település a 17. századra teljesen elpusztult, elnéptelenedett. A 19. században a község jelenlegi területén elkezdett növekedni a tanyák száma, s a század második felére a Mindszenthez tartozó település mintegy 2000 lakosú tanyavilággá duzzadt. A tanyákból elkezdett kialakulni a falu, majd 1893-ban elszakadva Mindszent településtől létrejött az új Tömörkény falu. A 20. század elején Csongrád vármegye csongrádi járásához tartozik a település. Tömörkény Község Csongrád megyében fekszik, mintegy 20 km-re Kiskunfélegyházától dél-keletre, Pálmonostora és Csanytelek Községek között. Közúton megközelíthető Budapest irányából az M5-ös autópálya és 5-ös számú főutakon, Csongrád irányából pedig a 451-es számú úton. A település jogállása község, melynek területe jelenleg 54 km2, s a Csongrádi Kistérség tagja

18 Demográfiai adatok január 01-én Tömörkény Község állandó lakónépessége 1830 fő volt, lakónépesség száma pedig 1771 fő. Az elmúlt években az állandó népesség szám tekintetében folyamatos csökkenés figyelhető meg, annak ellenére, hogy 2006-ban mintegy 0,5 százalékpontos növekedés volt megfigyelhető az előző évi állandó lakónépesség számhoz viszonyítva. Tömörkény Község állandó népességének száma (fő) Forrás: KSH T-STAR rendszer A település állandó népességének korosztályos megoszlását vizsgálva kijelenthető, hogy az évenkénti megoszlások arányszámai között nagy mértékben nem változtak. Az állandó népesség körében felül reprezentált a éves korosztály, azonban alul reprezentáltak a 0-5 éves korosztály tagjai. Ezen arányszámok a hazai demográfiai mutatókkal korrelálnak. 18

19 Tömörkény Község állandó népességének korosztályos megoszlása évenként (fő) Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) Állandó népességből a évesek száma (fő) Állandó népességből a évesek száma (fő) Állandó népességből a 14 évesek száma (fő) Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő) Forrás: KSH T-STAR rendszer A korosztályos megoszlás évi adatai szerint a lakosság körében közel azonos arányban élnek a településen a éves korosztály és a 60+ éves korosztály tagjai. A település aktív korú 3 lakosságának aránya a település összlakosságához viszonyítva meghaladja az 53%-ot A lakónépesség korosztályos megoszlása 2011-ben (fő) 0-18 évesek évesek évesek évesek 75 év felettiek Forrás: Tömörkény Község Önkormányzata évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 4. (1) k. : aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy 19

20 Tömörkény Község állandó népességének nem szerinti megoszlása állandónak mondható a évtől, a férfiak és nők aránya folyamatosan 48 52% közötti megoszlási értéket mutat, mely a megyei népesség nem szerinti megoszlás arányával egyezik meg (48% férfi; 52% nő 4 ). A települési önkormányzat évi adatai szerint az állandó népesség nem szerinti megoszlása: 855 fő férfi, mely az állandó lakónépesség 47%-a. 975 fő nő, mely az állandó lakónépesség 53%-a. Az állandó lakónépesség nem szerinti megoszlása évenként (fő) év év év év év év év év év év év Állandó népesség, nők összesen (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Forrás: KSH T-STAR rendszer és Tömörkény Község Települési Önkormányzata (2011. évi adatok) Tömörkény Község állandó lakónépességének száma és annak évenkénti bontása mutatja, hogy a településen minimális a lakosságszám csökkenés 2005 óta mindösszesen 2%-os. Ez összefüggésben van azzal, hogy a településen az elvándorlások és odavándorlások száma között az összlakosságszám tekintetében minimális különbség fedezhető fel. Így 2008-ban például 10 fővel volt nagyobb az elvándorlók arány, mint az odavándorlóké ez az összlakosságszámhoz viszonyítva 0,08% arány. 4 KSH T-STAR rendszer évi adatai alapján: fő férfi; fő nő. 20

21 Bevándorlások és elvándorlások száma évek között Tömörkény Községben Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset) Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset) Forrás: KSH T-STAR rendszer A be- és elvándorlások település típusonkénti beosztását Tömörkény Község a évben az alábbiak szerint kategorizálta: Bevándorlások 2011 Közeli településekről 2 Közeli városból 3 Távolabbi településekről 4 Távolabbi városokból 4 Megyeszékhelyről 1 Budapestről 5 Külföldről 1 1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Tömörkény Község Önkormányzata Elvándorlások 2011 Közeli településekre 4 Közeli városba 2 Távolabbi településekre 4 Távolabbi városokba 3 Megyeszékhelyre 1 Budapestre 2 Külföldre 1 1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Tömörkény Község Önkormányzata 21

22 Tömörkény Község gazdasági jellemzői Tömörkény község társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében. A település folyamatosan részesül az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő, forráshiányos helyi önkormányzatok támogatásában, melynek mértéke az alábbi táblázat szerint Ft Ft közötti pénzügyi támogatást jelentett a Községnek, azonban évben a támogatás összege nagy mértékben csökkent. A település két alkalommal nyújtott be támogatási igényt, összesen Ft 5 értékben Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása 0 Ft év év év év év év év év év Forrás: KSH T-STAR rendszer 5 3. számú melléklet a 8/2011 (III. 30.) Önkormányzati rendelethez 22

23 Tömörkény Község Önkormányzata 2010-ben az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő, forráshiányos helyi önkormányzatok támogatásában egy alkalommal részesült Ft keretösszegben. 6 A település legnagyobb foglalkoztatói, gazdasági társaságok Tömörkényi Agrár Kft. Foglalkoztatottak száma: 55 fő Dr. Varga Norbert ev. Foglalkoztatottak száma: 7 fő (kertészet) Medix 98 Kft. Foglalkoztatottak száma: 6 fő (pékség) Tóth Tibor ev. Foglalkoztatottak száma: 6fő (kertészet) Körös torok Coop Zrt. Foglalkoztatottak száma: 5 fő Jéri Sándor ev. Foglalkoztatottak száma: 5 fő (tészta gyártás) Varga Ferenc ev. Foglalkoztatottak száma: 5 fő (kertészet) 6 3. számú melléklet a 8/2011 (III. 30.) Önkormányzati rendelethez 23

24 Adófizetők aránya a településen Az APEH 2003 és 2007-ben közölt adatai szerint Tömörkény Község lakosságán belül az adófizetők százalékos aránya jóval alacsonyabb az országos, régiós, megyei és kistérségi arányszámoknál ben az adófizetők arány a településen mintegy 10 százalékponttal maradt el az országos átlagtól és több, mint 5%-al a kistérségi átlagtól. Forrás: VÁTI TeIR rendszer Közúthálózat, helyközi közlekedés A település mintegy 25 km-re fekszik az M5-ös autópályától, s 20 km-re az 5. számú főúttól valamint az 542. számú úttól. Közúton könnyen megközelíthető továbbá a 451. számú úton. Magyarországon a helyközi személyszállítás legfőbb eszköze az autóbusz évben több, mint 500 millió utas utazott autóbuszon, mely az összesen helyközi tömegközlekedési eszközön utazók számának 78%-át jelenti. Tömörkény Község lakosságának közösségi közlekedését a Tisza Volán járatai biztosítják. 24

25 A Tisza Volán járatain a Kistérség központja, Csongrád átszállás nélkül perc alatt megközelíthető, átlagosan 15 járattal. A megye központja, Szeged perc alatt megközelíthető, napi 8 járattal. Budapest busszal kizárólag 1 vagy 2 átszállással közelíthető meg, 2 óra 40 perc 4 óra menetidővel, napi 14 járattal. A települést nem érinti vasúti közösségi közlekedés. Forrás: VÁTI TeIR rendszer 25

26 Lakásállomány A Község lakásállománya között minimálisan változott, s az elmúlt években stagnálást mutat, lakásállomány növekedés nem figyelhető meg. A települési önkormányzat mindösszesen 4 önkormányzati bérlakás tulajdonosa, melyből 3 összkomfortos és 1 komfort nélküli. Tömörkény Község lakásállománya évek között (db) év év év év év év év év év Forrás: KSH T-STAR rendszer Foglalkoztatás, munkanélküliség A településen júniusában a munkavállalási korú népesség 1110 fő. A regisztrált munkanélküliek száma 121 fő volt, melyből 30 fő tartósan munkanélküli. A regisztrált munkanélküliek munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya ekkor 10,9% volt. A települési önkormányzat adatai szerint augusztusában a regisztrált munkanélküliség előző hónap adataihoz képest minimális javulást figyelhetünk meg. Az intézkedési terv gender részében külön szükséges kitérni arra, hogy a tartósan munkanélküliek közel 60%-a nő Tömörkény Községben Munkanélküliek száma a településen 119 Ebből tartósan munkanélküli nő 18 Ebből tartósan munkanélküli férfi 14 26