Előterjesztés. A települési támogatás kereteit a szociális törvény az alábbiak szerint szabályozza: Települési támogatás

Átírás

1 Csorvás Város Önkormányzatának Jegyzőjétől 5920 Csorvás, Rákóczi u. l7. Tel.: 66/ Előterjesztés Csorvás Város Önkormányzatának Képviselő-testületéhez A települési támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló rendeleti szabályozásról Melléklet: Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (...) rendelete A települési támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról (tervezet) Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról rendelkező évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosítása alapján március 1-jével átalakul a szociális ellátó rendszer. A jegyzői hatáskörből az aktív korúak ellátásaként nyújtott foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély a járási hivatal hatáskörébe kerül. Január és február hónapban az aktív korúak ellátásának folyósítása még az önkormányzat feladata, ehhez a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetében a 80%-ot, a rendszeres szociális segély esetében a 90%-ot az állami költségvetés biztosítja. Megszűnik a lakásfenntartási támogatás, a méltányossági közgyógyellátás és a méltányossági ápolási díj, valamint az önkormányzati segély. A Szt. új ellátási formaként települési támogatást vezet be, és február 28. napjáig ad határidőt települési támogatásra vonatkozó önkormányzati rendelet megalkotására. A települési támogatás kereteit a szociális törvény az alábbiak szerint szabályozza: Települési támogatás 45. (1) A képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszerkiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. (2) Más jogszabály alkalmazásában az (1) bekezdés a) pontja szerinti célra nyújtott települési támogatást lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.

2 2 (3) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. (4) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (5) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható. (6) Ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat nem állapodik meg ettől eltérően, a fővárosban a hajléktalanok számára nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata. (7) A települési önkormányzat rendeletében a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás - ide nem értve az (1) bekezdés d) pontja szerinti célra nyújtott támogatást - havi összegét úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Az önkormányzat rendelet-alkotási kötelezettsége teljesítéséhez javaslatot teszünk a társadalmi és a jogi környezet hatására többször is módosított, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 19/1993. (VIII. 26.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére, és egy új rendelet megalkotására. A rendelet-tervezet elkészítéséhez az eddig nyújtott támogatások adataiból indultunk ki, ezeket elemeztük, és mértük össze a lakosság e körben jelentkező támogatás iránti igényének a mindennapi gyakorlatban szerzett tapasztalataival. Figyelembe vettük továbbá a Képviselőtestület által az önkormányzat évi költségvetése megalkotáshoz megfogalmazott iránymutatásokat, és az önkormányzat teherbíró képességét. Csorvás Város Önkormányzata 2015 évben a helyi szociális feladatok ellátására a központi költségvetésből ,-Ft támogatásra jogosult január 1. napjától a megélhetési gondok miatt anyagi segítségre szoruló személyek részére nyújtott támogatást az önkormányzat, önkormányzati segély néven. Önkormányzati segélyt 2014-ben 213 alkalommal, 141 fő részére, összesen ,-Ft összegben folyósítottunk. Ebből elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként 5 személy részére, ,-Ft került kifizetésre. Önkormányzati segélyt, pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában 45 alkalommal, ,-Ft összegben nyújtott az önkormányzat. A megszűnő rendszeres támogatások közül Csorvás lakosságát a lakásfenntartási támogatás megszűnése érinti. A lakásfenntartási támogatás egy éves időtartamra kerül megállapításra. A Szt. átmeneti rendelkezése alapján a december 31. napjáig megállapított lakásfenntartási támogatás változatlan feltételekkel, kifutó rendszerben december 31.

3 3 napjáig megmarad január 1-től viszont csak február 28. napjáig lehet az ellátást megállapítani. Az átmeneti rendelkezés alapján a lakosság egy része évben még bizonyos ideig részesül lakásfenntartási támogatásban. Ez azt is jelenti, hogy a 2014-ben megállapított lakásfenntartási támogatások kiadásának 90%-át 2015-ben is fedezi az állami költségvetés, de a 10%-át, azaz ,-Ft-ot, az önkormányzatnak kell a évi költségvetése terhére biztosítani. Ez az összeg növekszik még a januárban és februárban megállapított támogatások önkormányzati önerejének összegével, előre láthatóan ,-Ft-tal. Költségként jelentkezik még a február 28-áig kifizetett foglalkoztatást helyettesítő támogatás, és a rendszeres szociális segély önkormányzatot terhelő része (az ellátást újonnan kérelmezők, illetve az ellátásból kikerülők függvényében kb ,-Ft) december 31. napján 274 fő részesült normatív lakásfenntartási támogatásban. Az erre jogosultak közel két harmada a 45 évesnél idősebb korosztály tagjai közül kerül ki. A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság jövedelmi korlátait vizsgálva a következő diagramban látható a háztartások egy fogyasztási egységre jutó jövedelme. A támogatásra jogosultak kétharmadának volt a nyugdíjminimum feletti, azaz ,-Ft-ot meghaladó az egy fogyasztási egységre jutó jövedelme, azonban a jogosultaknak egy harmada havonta, fogyasztási egységenként ,- Ft-ot meg nem haladó összegű jövedelemből élt.

4 4 Ha azt vizsgáljuk, hogy december 31. napján a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosultak milyen összegű havi támogatásban részesültek, láthatjuk, hogy 189 fő részesült 4.000,-Ft-nál magasabb összegű havi ellátásban, ugyanakkor 85 fő részére folyósítottuk a minimális, 2.500,-Ft-ban megállapított havi támogatást. A lakásfenntartási támogatás kiadása 2014-ben Ft volt. Ennek 90%-át, Ft-ot a központi költségvetés biztosította, míg Ft-ot saját forrásból, az önkormányzatunk finanszírozott. Már tettünk rá utalást, de ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a január 1. napját megelőzően megállapított támogatások központi költségvetésből érkező normatív

5 5 támogatásán felüli, az un. települési önkormányzati önrészt, 2015-ben is folyamatosan biztosítani kell az önkormányzatnak. Ennek az összege az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően alakul, figyelembe véve azt is, hogy a január és február hónapokra előzetesen kiszámított önkormányzati önrészbe nem számoltuk bele azokat az összegeket, amelyeket azok számára kell folyósítanunk, akik január 1. napját követően, de február 28. napját megelőzően kérelmezik, és kapják meg a normatív lakásfenntartási támogatást. Esetükben a kérelem benyújtásának hónapjára (2015. január, vagy február), de legfeljebb február 28. napjáig állapítható meg ez a támogatási forma. Ennek a két hónapnak az önkormányzatot terhelő kiadás-vonzata a jelen előterjesztés készítésének időpontjáig még kb ,-Ft. A táblázatból látható, hogy a kifutó normatív lakásfenntartási támogatások további folyósításához önkormányzatunknak előreláthatólag Ft-ot szükséges biztosítani a 2015-ös költségvetési év során. A települési támogatás formái a rendelet-tervezet szerint az alábbiak: a) a létfenntartási gondok enyhítése, b) gyógyszer-költséghez való részbeni hozzájárulás, c) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás, d) a lakhatás támogatása. A rendelet-tervezetben rendkívüli települési támogatásként a létfenntartási gondok enyhítése céljából nyújtható települési támogatás szabályozása a korábbi önkormányzati segélyhez hasonlóan történt. Az eseti magas gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz költsége miatt támogatásban részesülő személy tekintetében a jövedelmi értékhatár az alapesetnél magasabb %-ban került meghatározásra. A rendkívüli települési támogatás megállapításának gyakorisága szintén a korábbi önkormányzati segély gyakoriságával egyezik meg.

6 6 A temetési költségek viseléséhez nyújtható települési támogatás összegének meghatározásánál az eltemettető személy családja egy főre eső jövedelme alapján, differenciált támogatási összegre teszünk javaslatot. A település lakosait leginkább a lakásfenntartási támogatás megszűnése érinti érzékenyen. Fontosnak tartjuk, hogy a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez továbbra is nyújtson támogatást az önkormányzat. Lakhatási támogatásként, a közüzemi szolgáltató felé történő utalással, azaz természetben nyújtott települési támogatást javasolunk megállapítani annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő személy esetében 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Egyedül élő személy esetében a jövedelmi értékhatár megegyezik a korábban lakásfenntartási támogatás megállapításánál alkalmazott értékkel. Több személyes háztartás esetében az érték a korábbi törvényi szabályozásnál kismértékben alacsonyabb. A támogatás összegére a háztartás egy főre jutó havi jövedelme alapján az alábbiakat javasoljuk: a)az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-a esetében havi 5.000,-Ft, b)az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-a esetében havi 4.000,-Ft, c)az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-a esetében havi 3.000,-Ft, d)az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-a esetében havi 2.500,-Ft. A Képviselő-testület az önkormányzat évi költségvetése megalkotásának előkészítése során úgy határozott, hogy egyszeri juttatásként, ,-Ft folyósításával nyújt életkezdési támogatást azoknak a Csorváson élő családoknak, amelyekbe kisgyermek születik. A rendelet-tervezet szabályozza a támogatás a feltételeit, különös figyelemmel arra, hogy a juttatás adófizetési kötelezettséget ne vonjon maga után. A rendelet-tervezetnek a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások fejezete a hatályon kívül helyezni kívánt rendelet elemeit tartalmazza, kisebb, a jogszabályi környezetnek megfelelő módosítással. Új elemként javasoljuk megállapítani az ún. belépési hozzájárulás alkalmazását az idősek otthonában. A Szt. 92/B. (1) bekezdés j) pontja szerint a fenntartó a tartós bentlakásos intézmény esetén meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek belépési hozzájárulás megfizetése esetén tölthetők be. A belépési hozzájárulást összegét a Képviselő-testület határozza meg. Az ESZI intézményvezetőjének tapasztalatai és javaslata alapján, a Kossuth u. 14. sz. alatti, un. nyugdíjas-házi apartmanok, és a Krizsán-házban található férőhelyek betöltése esetén célszerű a belépési hozzájárulás meghatározása. Jelenleg az apartmanok emelt szintű férőhelyeire egyszeri hozzájárulást kell fizetni. Az egyszemélyes lakóegység esetében egymillió, a kétszemélyes lakóegység esetében másfél millió forintot lakóegységenként. Az utóbbi időben az emelt szintű férőhelyekre nem jelentkezett igény, ezért az ott elhelyezett lakók elhalálozása után a férőhelyeket visszaminősíttette az önkormányzat. Jelenleg az otthonban 5 emelt szintű férőhely van. A Szt. belépési hozzájárulás bevezetését lehetővé tevő módosítása az emelt szintű férőhelyek esetében is kedvező szabályozást tartalmaz. A Szt. 140/W. -a kimondja: A január 1- jét követően megüresedő emelt szintű férőhelyek betöltése esetén a fenntartó dönthet arról is, hogy az emelt szintű férőhelyre nem egyszeri hozzájárulást, hanem helyette belépési

7 7 hozzájárulást állapít meg. Ebben az esetben a belépési hozzájárulásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A belépési hozzájárulás nem érinti a férőhely minősítését, így különösen nem változtatja meg a központi költségvetésről szóló törvény szerinti támogatás mértékét. A kétféle hozzájárulás közötti különbségek: Az egyszeri hozzájárulás esetén a befizetett összeg időarányos része a gondozás öt éven belüli megszűnésekor visszajár, elhalálozás esetén visszatérítés nem jár. A belépési hozzájárulás a gondozás három éven belüli megszűnése esetén időarányosan visszajár a gondozottnak vagy örökösének. Tekintettel arra, hogy az intézménybe a gondozási szükséglet vizsgálata miatt súlyos egészségi állapotú személyek kerülnek, ezért az egyszeri hozzájárulást már nem akarja a gondozott vagy hozzátartozója vállalni, hiszen haláleset bekövetkezésekor a befizetett összegből visszatérítés egyáltalán nem jár. A belépési hozzájárulás szabályai a gondozottra és családjára nézve már kedvezőbb. Úgy gondoljuk, hogy a magasabb minőségű ellátási feltételeket biztosító apartmanok, és a Krizsán-házban található férőhelyek tekintetében a belépési hozzájárulás megállapítása indokolt. Mértékére nem tettünk konkrét összegben javaslatot, de a tapasztalatok alapján alacsonyabb összegben javasoljuk megállapítani, mint az egyszeri hozzájárulást. A Szt. a belépési hozzájárulás legmagasabb összegét nevesíti, 8 millió forint összegben. Kitér továbbá a felhatalmazó törvény arra, hogy a belépési hozzájárulás összege évente egyszer változtatható meg, és a szociális intézmény működtetésére, fejlesztésére fordítható. A Szt. rendelkezik arról, hogy ellátási kötelezettség fennállása esetén az ellátás nem tagadható meg a belépési hozzájárulás megfizetésére nem képes igénylőtől. A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű- előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatni kell. 1. A rendelet-tervezet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A rendelet-tervezetben meghatározott ellátásokkal a Képviselő-testület biztosítja a városban élő nagyszámú rászoruló támogatását, a létfenntartásukhoz történő hozzájárulást, a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást. A Szt. által megszüntetett ellátási formák által szabályozott életfeltételek bekerültek egyes helyi támogatásokba: lakhatás támogatása, egészségi állapot megőrzését jelentő eseti gyógyszerköltség részbeni támogatása. A helyi szabályok alkalmazása az eddigi jogosultak több mint 90%-át továbbra is támogatni fogja. A lakhatáshoz kapcsolódó támogatások összege egyes esetekben csökken. Új ellátásként a képviselő-testület döntése alapján- bevezetésre kerül a gyermek születéséhez nyújtott támogatás. A számítások alapján a helyi szociális feladatok ellátására a központi költségvetésből biztosított forrás elegendőnek bizonyul. 2. A rendelet-tervezet környezeti és egészségügyi következményei: A települési támogatás nyújtása hozzájárul a rászoruló személyek, családok egészségi állapotának megőrzéséhez, lakhatásának biztosításához.

8 8 3. A rendelet-tervezet adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendeletben foglaltak végrehajtásának adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs. 4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye: Az önkormányzatnak a Szt. felhatalmazása alapján fennáll a jogalkotási kötelezettsége a települési támogatás meghatározása tekintetében. A Képviselő-testület határidőben eleget tesz törvényi kötelezettségének. A szabályozás elmaradása esetén az önkormányzat mulasztásos jogszabálysértést követne el. 5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a települési támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló rendelet-tervezetet vitassa meg, és a rendeletet alkossa meg. Csorvás, február 17. Dr. Kerekesné Dr. Mracskó Gyöngyi jegyző