Hajózás a Balti tengeren. Írta: Tóth Emese augusztus 05. szerda, 19:45

Átírás

1 Utazási történet, amelyet hősünk egy 12 emeletes tengerjáró hajón tesz meg, a Costa Atlantica hat Balti-tengeri országban köt ki. Az írás csak vázlatos impressziókat próbál felvillantani higgadt, szorgalmas északi népekről a zabolátlan, türelmetlen magyaroknak. Olasz lobogó alatt hajóztunk a Costa Atlanticán, alapvetően olasz konyhával (paszták, halak, rákok, saláták és persze pizza éjjel-nappal), zömében latin utasokkal (olasz, spanyol, portugál, franciák), színesítésnek németek a valamikori NDK területéről, oroszok, angolok, irániak, indiaiak, stb., magyar alig. Hat nyelven ismételgetik a tudnivalókat, nyomtatják a napi programokat, segítenek az eligazodásban. A magyar természetesen nem volt köztük. (Costa Atlantica néhány adata: 292 méter hosszú, 32 méter széles 12 emeletes, 2680 utas, 897 személyzet, maximális sebesség 22 csomó (1 csomó= 1,872 km/ó)). A hajó mindegyik emelete egy-egy Fellini film nevét viseli, miénk a Nyolc és fél, (8. emelet), az egyik balkonos, kb. 20 négyzetméteres kabin két hétig az otthonunk. A hajóra alkoholt felvinni nem lehet, de inni borsos áron bárokban, éttermekben a hajó számos pontján szinte bármikor. Teát, kávét, tejet, jeges vizet egész nap, ingyen. Figyelem az utazótársakat, hát nem a felső tízezer, pedig magyar viszonyainkhoz képest ez az út meglehetősen drága. Zajos, modortalan, egymástól még a köszönést is sajnáló középosztály kulturálatlanabb alsó rétege. Lekezelik a hihetetlenül udvarias, szorgalmas személyzetet (zömmel Tái-földről, a Fülöp szigetekről, Indiából), koszt és rendetlenséget hagynak maguk után, meg rengeteg elpocsékolt ételmaradékot. Megvették az utat, nekik ez kijár. Hangosak, még a szaunában is olyan lármát csapnak, hogy latin ismereteimet elővéve egy il silencio-val próbálkozom szerény sikerrel, már perc visszafogottabb diskurzus után újra belelendülnek. Hiába, mediterrán temperamentum! Aztán meg bejön egy amerikai lány edzőruhában, és cipőben, sportszatyorral, s az óráját szemmel tartva 5 percig felöltözve szaunázik. Igaz, megkértek minket, a különböző kultúrákra tekintettel ne legyünk pucérak, ez azért talán mégis némi túlöltözöttség a női szaunában. Néhány szó a lényegről, a kirándulásokról. Minden utas megkapja a hat nyelv valamelyikén, milyen vezetett túrákon vehet részt a hajó kikötésekor, mi az ára, időtartama, milyen 1 / 12

2 látványosságokat érint a kirándulás. Az ember kiválasztja a pénztárcájának, érdeklődésének, fizikai állapotának megfelelőt, s azt a szobájában lévő on-line TV hálózaton keresztül lefoglalja. Este már a szobában is van a részvételi jegy, a folyószámlára meg ráterhelve az ára. A hajón nincs készpénzforgalom, mindenkinek van egy Costa kártyája, az nyitja a kabin ajtót, azzal igazolja magát a szárazföldre való ki-, és a hajóra történő belépésnél, továbbá ezzel fizet. Természetesen a vendég bankszámlán elhelyezett pénzösszeg szolgál biztosítékul arra, hogy az utazás végén a társaság hozzájuthat a pénzéhez. A kártya alapján tudja a számítógépes rendszer azt is ellenőrizni, hogy mindenki visszaérkezett-e a jelzett időre a hajóra, vagy nincs-e potyautas. Ne gondoljuk ezeket az adminisztrációkat hosszadalmasnak, pillanatok alatt lezajlik az egész, azzal együtt, hogy az utasokat, és a személyi poggyászokat is minden alkalommal átvilágítják. Ennyi bevezető után felvillantanék egy pár impressziót az út egy-két mozzanatáról. A válogatás a rengeteg emlékből, látnivalóról teljesen esetleges, hiszen a műfaj jellege miatt nem vállalkozhattam többre. Előre is elnézést kérek az egységes egésszé nehezen összeálló, önkényesen kiragadott információ- és emlékmorzsákért. Koppenhága Kéthetes utunk Koppenhágából indult, a norvég körút után ide tértünk vissza, és innen folytatjuk az utunkat keletre, majd ismét vissza a dán fővárosba. Így tulajdonképpen éppen három napot tölthettünk saját szakállunkra a Copenhavn-ben, amit mi már korábbról ismertünk. Dánia alkotmányos monarchia, tehát parlamentáris királyság, még pedig a világ legrégebbi királysága. II. Margit kiránynő ül 1972 óta Dánia trónján, miután parlamenti jóváhagyással 1953-ban elfogadták az új örökösödéi törvényt, ami a női trónöröklést lehetővé tette. A királynő hatalmas népszerűségnek örvend népe körében, és rendkívül sokoldalú személy. Miseruhákat és oltárterítőket hímez, postabélyegeket tervez, és J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című 2 / 12

3 művéhez is készített illusztrációkat. Az egyik vasárnap kétszer is belebotlottunk a várost járva. Egyszer miséről jövet láthattuk, majd kicsivel később, gondolom miután elköltötte a vasárnapi ebédet Amalienborg-i kastélyában, autójával a parthoz hajtatott, beszállt a motorcsónakjába, ami a nyílt vízen horgonyzó királyi hajóhoz szállította. Magas, karcsú dáma, (69) mosolygó arccal, korát meghazudtoló könnyedséggel szállt be a csónakba, kedvesen integetve hű alattvalóinak, és bámuló turistáknak. A dán királynő, II. Margit Különös helyet tölt be a dán drogpolitikában Koppenhága alternatív negyede, a Christiania, ahol egészen a legutóbbi időszakig szabad hasispiac működött a helyi lakosság és a hatóságok kompromisszumának köszönhetően. A nyílt hasispiacot azonban 2004-ben felszámolták. Ahogy végigsétáltunk a valamikori, ma már többnyire alternatív művészek által műteremnek használt munkás- és gyárnegyed alkalmi árusítósátrakkal, és bizarr külsejű szórakoztató helyekkel szabdalt utcáin, azért arra nem esküdtünk volna meg, hogy egy alkalmi drogteszt ott mindenkit tisztának talált volna. A lepukkadt épületek falain a graffiti szabadon virágzik, mentesítve ezzel is a várost a nem mindig művészi színvonalú utcai rajzoktól. Norvégia A hajózás első hete lényegében Norvégiáról szólt, különös tekintettel a nyugati fjordvidékre. Koppenhágából először Fläm-ba hajóztunk, ami maga is egy fjord partján épült. Partra szálltunk és egy vonattal mentünk végig 900 méter magasan a sziklákba vájt, alagutakkal tarkított 3 / 12

4 vasútvonalon, melynek útját vízesések, szurdokok gleccserek övezték, emberektől nem lakott, hihetetlen rajzolatú tájon haladva. Másnap a Costa Atlantica behajózott a legnagyobb (203 km hosszú) Sogne fjord vékony farkincájába, a Geiranger fjordba, és megállt a nyílt vízen, Hellessylt városkával szemben. Leemelték a mentőcsónakok némelyikét, és ezzel raktak partra bennünket. Aztán a hajónk felszedte a horgonyt, hogy a fjord legvégén, Geiranger városkánál bevárjon minket. A Nyugat-Norvégiában található Geiranger-fjordot és a Nærøy-fjordot, melyeket utunk során meglátogattunk, a világörökség részévé nyilvánították. Mindkét fjord páratlan természeti szépségéről nevezetes, a klasszikus norvég fjordvidék minden jellegzetességét magukon hordozzák, meg sem próbálnám azt az emberektől érintetlen, egyedülálló szépségű tájat leírni. A Geiranger-fjord A fjord egy sziklafalakkal, gleccser hegyekkel vájtaövezett, teknővölgy a szárazföldbe tenger áltam A norvég rendkívül szorgalmas, becsületes nép, ennek jellemzésére utaskísérőnk meséli a következőt: Valaki pénzkivétel után ottfelejtett egy 1000 koronást az automatában. Jön egy másik norvég is pénzt kivenni, megtalálja a száz koronást, erre hirdetést ad fel az újságban a kárvallott megtalálására. Az is közismert róluk, hogy államilag korlátozzák a szeszfogyasztást, és az élelmiszerboltokban legfeljebb gyenge sört lehet kapni, azt is drágán. Amúgy az ital szaküzletekben nincs valami sok minden kapható, de az átlag számára megfizethetetlen. Németül beszélő norvég kalauzunk szerint erről azért döntött így a parlament, mert egy norvég addig iszik, amíg a pohár ki nem esik a kezéből, nem tud mértéket tartani. Szemben velünk, magyarokkal, ugye? Közismert az is, hogy a tél hamar beköszönt, reggel kilenc körül jön fel a nap, és délután háromkor már le is nyugszik. A december még elmegy valahogy, mert már Luca napjától kezdve elkezdenek felkészülni a karácsonyra. A január a legveszélyesebb, ez az öngyilkossági statisztikán is látszik. A tavasz május elejével köszönt be igazán, május elsején aztán ezt alaposan meg is ünneplik. A norvégok imádják a természetet, s ahogy beáll a melegebb idő, 4 / 12

5 mindent a kertben csinálnak, ami tele van virággal. (Állítólag az utóbbi egy hónap, a maga 30 fokos hőségével és szárazságával egészen kivételes volt.) Szinte minden hét végén kirándulnak, járják a hegyeket, hajóznak a fjordokba. A norvég nem egy barátkozós fajta, 2-3 órát képes egy orvosi rendelőben várakozni anélkül, hogy egyetlen szót is szólna valakihez, néha még a köszönés is elmarad. De a természetben megnyílik, beszédessé válik. Bár azt is mondják, ha egy norvég hétfőn rosszkedvűen megy a munkába, az azt jelenti, hogy a hétvégi túráján valakivel összetalálkozott a hegyekben, ami szerencsére - a népsűrűséget és a hegyek számát tekintve - nem lehet túl gyakori. Manapság egyre többen járnak biciklivel munkába, ezeket a dolgozókat extra jutalommal becsülik meg. A norvégok nagyon családközpontúan élnek, mindenkinek megvan a maga feladata a családban. A fjordok után Bergen következett, ezt a jellegzetesen Hanza várost már szakadó esőben, évekkel ezelőtt megcsodáltuk. (Bergenben évente kb. 240 az esős napok száma.) Most ragyogó napsütésben, a jó ismerősök önbizalmával, kettesben, csoport nélkül élveztük a gyönyörű várost, ami egykor Norvégia fővárosa is volt. A késő középkorban a Bergen városában található Bryggen, azaz a Hanza-rakpart, élénk nemzetközi kereskedelem színtere volt, elsősorban a német kereskedők jóvoltából. A tengerre néző, közel kilencszáz éven át alkalmazott építészeti stílus jegyében épült csúcsos tetejű házak párhuzamos elrendezésükkel jellegzetes sorokat formálnak. A Bryggenen fekvő telkekre egy vagy két hosszan elnyúló házsort építettek közös átjáróval. Maguk a házak lakásként és tároló helyiségként is szolgáltak. Minden telekhez saját hajódokk, raktár és rakodódaru tartozott. 5 / 12

6 Hanza-rakpart, Bergen Ezután Stavangerbe hajóztunk, melynek óvárosa a legnagyobb faházakkal beépített város egész Skandináviában. A Gamle Stavanger néven ismert városrész építészeti különlegességét több ízben is Europa Nostra díj odaítélésével ismerték el. Stavanger Tallinn, Taani Linn (dán város) A második héten - ismét Koppenhágából elindulva - kelet felé hajóztunk a Balti tengeren. Tallinn volt az első úti cél. Az észtek a finn-ugor népek meglehetősen kis létszámú családjába tartoznak, ahová mi is, de a magyar nyelvvel inkább csak a nyelvtani rendszerét tekintve mutat hasonlóságot. Az észt nyelv 14 igeidőt ismer. A finnek és az észtek, ha nem is árnyaltan, de jól megértik egymást. Az észtek lélekszáma 1,4 millió mindössze, ennek is egyharmada Tallinnban él. Ez a kicsi ország a 1990-es években való orosz elszakadásig szinte mindig valamelyik nagyhatalom uralma alatt szenvedett. Kezdődött a dánokkal, de a kereszténységet végül a német keresztes lovagok terjesztették el, majd megjelentek az oroszok, akik ellen a svédeket hívták segítségül. A svéd-orosz háborúzások közepette szerencsére egyik hódító sem akarta 6 / 12

7 lerombolni a németek által gyümölcsözővé tett kereskedelmet, a Hanza városok szövetségét ben Nagy Péterrel indult meg az orosz fennhatóság, az oroszok a svédek elleni háborúik miatt puffer zónaként kezelték Estoniát. Aztán a második világháborúban a nagyhatalmak osztozkodásának lett az áldozata, a szovjet hatalmi törekvések zsákmánya. A szovjetek erőszakos betelepítésekkel eredményesen felduzzasztották az orosz ajkú lakosság számát, ma a lakosság egyharmada orosz. A nagy Péterrel kezdődött orosz jelenlétnek akkor szakadt vége, amikor 1990-ben a Szovjetunió felbomlásakor nem léptek be a szovjet utódállamok szövetségébe. Van vagy 100 ezer ember, akik állampolgárság nélkül élnek ebben a nagyon liberális, lutheránus vallású (egyébként a skandináv államok, Dánia többsége szintén ezt a hitet vallja) országban. A Szovjetunióhoz való tartozásuk alatt mindent elkövettek, hogy megőrizzék nemzeti értékeiket, sokat segített ebben az is, hogy a finn tv-ét rendszeresek nézhették, bár a finn gazdaságot sejtető reklámot még keserűbbé tették számukra az amúgy is sovány vacsorát. A finnek támogatása a függetlenségük kikiáltása után még intenzívebb lett. Ma Tallinn egy valódi kis gyöngyszeme az északi Hanza városoknak, szinte érintetlen középkori városmaggal, várfalakkal, csúcsos bástyatornyokkal, pezsgő idegenforgalommal. Tallinn főtere A nép építészetüket is megismerhettük, de a zenéjükből és táncaikból is kaptunk ízelítőt. 7 / 12

8 Szentpétervár Nagy Péter cár az 1703-ban alapított erődöt a Finn öbölben saját égi patrónusáról, Szent Péter apostolról nevezte el. Első elnevezése a holland nyelvű Sankt Pieter Burch volt, de hamarosan a német Sankt-Petersburg oroszos alakját, a Szankt-Petyerburg elnevezést kapta. A város, mely több mint 200 éven át Oroszország politikai és kulturális központja volt, ma is lenyűgöző, méltán érdemelte ki az Észak Velencéje, illetve az Északi főváros neveket. A város területe az alapításkor mocsaras, lápos vidék volt, így szinte az egész régi városrész cölöpökre épült. A város területének 10 százaléka víz, ma 42 szigetből áll. Nem titkoltan Velence és Amszterdam mintájára kívánta felépíttetni városát a cár, sok belső kanálissal, hajózható csatornával (vízi utcákkal) mellyel a csak itt fellelhető építészeti stílust, az úgynevezett péteri barokkot hívta életre. A tudatos városépítésnek köszönhetően az egész egyetlen építészeti remekműnek számít, széles, egyenes sugárutakkal, kellemes nagy parkokkal és rengeteg fényűző palotával. Szentpétervár történelmi központját a város környékének más műemlékeivel együtt 1990-ben felvették az UNESCO Világörökség listájára. 8 / 12

9 A város egyébként meglepően tiszta, az emberek jól öltözöttek, a paloták legalább is külsőleg frissen renováltak, ami egy ilyen hatalmas kulturális örökség esetében nem két fillér. Az egész napos városnéző program, és a névai hajózás után este még egy folklór programot is megnéztünk valahol a Nevszkij proszpekt környékén, amelynek a hangulatából talán a képek valami keveset sejtetnek. Helsinki nyelvrokonság és a valódi üvegzseb Finnországot, az erdők és tavak országát talán leginkább érintetlen természeti szépsége teszi híressé. A messze északon nyaranta tíz héten át tartanak a fehér éjszakák, amikor a nap nem nyugszik le. Ugyanezen a területen telente közel nyolc héten keresztül a nap soha nem emelkedik a látóhatár fölé. Mivel Finnország hétszáz éven keresztül (a 12. századtól 1809-ig) Svédország részét képezte, a lakosság mintegy 5%-ának anyanyelve svéd. Az ország az 1917-es orosz forradalom után vált független állammá. A függetlenség elnyerése óta Finnország köztársaság. 9 / 12

10 És ami minket összeköt, az a nyelv! A finnugor nyelvcsalád eredete valahol az Ural hegység mentén keresendő. Érdekes lenne tudni, hogy széledtünk ennyire szét, mi délnek, ők északnak mentek. Vannak hasonló szavaink is, pl.: kéz/kezi, vér/veri. De tolmács nélkül egy vak hangot sem értenénk egymás nyelvéből, Az első szótag hangsúlyos, mint a magyar nyelvben, továbbá nincsenek benne nemek, prepozíciók, toldalékokkal oldja meg az egyes-, többes szám, személyes-, tulajdonnévmások, helyhatározók, elöljárók stb. jelölését. (pl.: iskola, iskolám, iskolában, iskoláról, stb.). Eszembe jut erről egy kedves történet. A Bojtorján együttes Finnországban turnézott, mikor is az egyik finn megkérte őket, mondanának egy jellegzetes magyar mondatot, a két nyelv hasonlóságát érzékelendő. Vörös Andor, az együttes bölcsész végzettségű tagja ezzel a szellemes rögtönzéssel válaszolt: Még künn a finn a gittet ette, Márta várta jött-e vatta. Ez a frappáns mondat ugyan magyarul van, de találóan adja vissza a finn nyelv hangzását a sok, gyakran dupla magánhangzóval, a sok ö,ü betűvel. Idegenvezetőnk német lévén, mindjárt megtanította a német vendégeket, hogyan lehet egy rakás német szóból finn szót gyártani egy i toldalékkal. (Bank/banki, Automat/automati, Salat/salati, Tomato/tomati ). Köszönés: hei, búcsúzás: hei-hei, köszönöm: kylla, a nem az ei, de a fejet is kell hozzá ingatni, mert különben nem veszik komolyan. Vigyázni kell a tiszta kiejtésre. Például vaj azt jelenti ár, de voi az hinta finnül. És a számok, Azok megjegyzését kettőnél abbahagytam, mert, hogy: yksi, kaksi, Néhány érdekesség a mai Finnországból, aminek másik neve Soumi. 20 miniszterükből 12 nő, a képviselők 40%-a is a gyengébb nemhez tartozik, de még az államelnök is nő. Ez az arány egyedülálló Európában. A forgalmi adó általánosságban 22%, bizonyos preferált dolgokra ez náluk is kevesebb. 30% személyi jövedelemadót fizetnek, a bruttó havi átlagkereset 2000 euró.(egyébként a skandináv államok között az egyetlen, amelyik az euró övezet tagja.) Jelenleg náluk is magas a munkanélküliség 9-11% területtől függően. Ami az egészségügyi ellátást illeti. Az első három háziorvosi kezelés 3 x 12 euró, az ezt követőek bármennyi ingyenes. A szakrendelések euróba kerülnek, de ennek 42%-át téríti a társadalombiztosítás. Ha valaki további privát biztosításokat köt, akkor az térítheti a teljes összeget is. A gyerekek az általános iskolában ingyen tanulnak (könyvek és étkeztetés, orvosi ellátás az 10 / 12

11 állam részéről biztosított). Finnországban a lakosság 95%-a finn, 5%-a svéd, mindkét nyelvet kötelező elsajátítani, hiszen hivatalos nyelv (nesze neked szlovák nyelvtörvény!). Idegen nyelvként legnépszerűbb az angol, 80%-a az iskolásoknak ezt választja. De ami a legfigyelemreméltóbb ebben a nagyon demokratikusan, okosan és egyszerűen élő országban, hogy a lakosság jövedelme, adóbefizetése teljesen nyilvános, és visszamenőleg is megismerhető. Ugyanez igaz egy vállalat, egy önkormányzat gazdálkodására is. Nincs titkuk egymás előtt, kivéve a súlyos betegségeket, fogyatékosságokat regisztráló bizalmas adatokat. Itt aztán nem kell megtippelni, vajon XY politikusnak miből futotta erre, meg arra. A nagyon jó humorú és felkészült idegenvezetőnk nevetve mondja: Nincs is szebb dolog, mint a téli hideg estéken a meleg kandalló mellett a szomszédok jövedelmét kikeresni a lajstromból. Stockholm Svédország Skandinávia legnépesebb, és legnagyobb területű állama. Az ország déli része jellemzően mezőgazdasági terület, míg észak felé haladva egyre nagyobb területeket borít erdőség. A népsűrűség is délen nagyobb, északon kb számi (lapp) nemzetiségű őslakos él; ők elsősorban rénszarvastenyésztéssel foglalkoznak. További nemzeti kisebbséget alkotnak a finnek. Maga Stockholm, a főváros 14 szigeten terül el, 800 ezren lakják, a 9 milliós nemzet kétharmada a főváros környékén lakik. Átlagban nem túl nagy, kb. 65 négyzetméteres bérlakásokban laknak, amelyek bére ötezer korona havonta (1 euró kb. 10 svéd korona.) A havi átlagos jövedelem bruttó 25 ezer korona, ebből 30%-t visz el az adó. Az ország területének 11 / 12

12 harmada zöldterület, harmada víz, a többi beépített terület. A Nobel díjakat minden évben a királyi család jelenlétében, a velencei stílusban épült városháza bizánci stílusban épült aranytermében adják át. Az utcákon, parkokban nincsenek grafittik, a járdákról enni lehetne, rengeteg a virág és s zöldterület, gyönyörű, ápolt épületek, a szigetek közötti hidak látványa a sok hajóval, számomra a legszebb volt a skandináv városok között. 12 / 12