a megváltás Elmaradt ÖN K O R K É P Kontroll 6 A kőbevésett 120 milliárd 7 Hívjon csak Marinak 29 Esélyek és lehetőségek Parlament

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "a megváltás Elmaradt ÖN K O R K É P Kontroll 6 A kőbevésett 120 milliárd 7 Hívjon csak Marinak 29 Esélyek és lehetőségek Parlament 2006 2010"

Átírás

1 Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET szám ÖN K O R K É P tizenkilencedik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Kontroll 6 A kőbevésett 120 milliárd 7 Hívjon csak Marinak 29 Elmaradt Parlament a megváltás

2 TELEPÜLÉSÜGY Postapartnerek több mint 600 helyen Lezárult a két éve futó Postapartner Program harmadik üteme is. Eredményeként a Magyar Posta újabb 201 posta üzemeltetésére kötött augusztusban szerződést kilenc megyében, összesen 44 postapartnerrel. A negyedik ütem is a finiséhez közeledik, ezzel 600 fölé emelkedik a postapartnerek által működtetett szolgáltatóhelyek száma országszerte. Családi vállalkozás Bögöti Ferencné és fia A Magyar Posta 2007 őszén indította a hálózat átalakítását célzó Postapartner Programot, melynek keretében a postai szolgáltatás ellátáshoz keres partnereket, bővítve ezzel a több mint tíz éve jól működő postapartneri hálózatát. Az országos kiterjedésű programot a társaság több ütemben, közbeszerzési eljárás keretében hirdette meg: az első két ütem alapján 143 posta működtetésére kötöttek szerződést postapartnerekkel. A harmadik ütemre 2008 októberétől lehetett jelentkezni Bács-Kiskun, Békés, Hajdú- Bihar, Heves, Jász-Nagykun- Szolnok, Pest, Somogy, Tolna és Vas megye összesen 417 postájára. A Magyar Posta a meghirdetett szolgáltatóhelyek mintegy felére, azaz 201 posta működtetésére talált partnert. A 44 sikeres pályázóval augusztus elején írták alá a szerződést, az új postapartnerek ez év szeptember közepétől vehetik át a postai szolgáltatást. Vállalkozó az év postása A program negyedik ütemében Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád és Zala megyében összesen 390 posta vesz részt. A közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában a beadási határidőre 46 jelentkezőtől 152 ajánlat érkezett. A harmadik ütem egyik résztvevője volt Bögöti Ferencné, akinek vállalkozása összesen tizenhat szolgáltatóhely üzemeltetésére nyerte el a jogot Vas megyében. A vállalkozó számára nem újdonság a tevékenység, hiszen immár tizenhárom éve postapartner, sőt, 2007-ben az év postásának választották a társaságnál. Nagyon jól esett az akkori döntés, hiszen azzal elismerték a postán végzett munkámat meséli büszkén az ügyfelek által csak Terikeként ismert vállalkozó. Most már így utólag bevallhatom, ez is erőt adott ahhoz, hogy ilyen sok postára pályázzak. Összesen huszonegy szolgáltatóhelyet jelöltem meg, valamennyit Vas megyében, és ebből tizenhatnál nyertem is. Nem rossz arány, nem igaz? Persze ennyi postát nem tudna egyedül kézben tartani Bögötiné, de szerencsére van segítsége. Családi vállalkozásként üzemeltetik ugyanis a szolgáltatóhelyeket, épp a napokban alakulnak át kft.-vé. Két fiam és férjem is sokat segít, így azért könnyebb a dolgom mondja nevetve Terike. Kisebbik gyermekem eredeti szakmája pincér, de épp most végzi a postaforgalmit, így hamarosan újabb terhek kerülhetnek le rólam. Ha ugyanis levizsgázik, már nyugodtan helyettesíthet engem a postán, és több időt fordíthatok majd a többire. Alapfeltétel a jó kapcsolat Bögötiné ugyanis a mai napig tizenhárom éve minden munkanapon Vát község postáján tevékenykedik, így érthető, hogy ez áll a legközelebb a szívéhez. A férjemre leginkább az árubeszerzésben és a technológiai problémák megoldásában számíthatok, ő amolyan mindenes folytatja a postapartner. Nagyobbik fiam ritkán van itthon, mivel külföldön él, de ha itt van, ő is segít. Egy vállalkozónak persze az üzlet napi működtetése mellett fontos, hogy a kapcsolatrendszerét is bővítse, illetve ápolja. Bögöti Ferencné erre is odafigyel. A programban érintett települések önkormányzataival kifejezetten jó a kapcsolatom, eddig kizárólag pozitív hozzáállást tapasztaltam meséli a vállalkozó. Persze valamenynyire egymásra vagyunk utalva, hiszen számukra fontos, hogy a postai szolgáltatások továbbra is helyben legyenek igénybe vehetőek. Nekem vállalkozóként pedig segítség az önkormányzat támogatása. És ha már támogatás Bögötiné vállalkozása minden beosztottja után egy évig kapja a bér- és járuléktámogatást, hiszen valamennyi postán továbbfoglalkoztatja az alkalmazottakat. Váton hosszú évek óta postapartner működik Ez számomra nemcsak azért előnyös, mert nem kell aggódnom a szakmai tudás és a minőség miatt folytatja a korábbi év postása, hanem azért is, mert a helyben élő munkatársak jó kapcsolata a lakosokkal felbecsülhetetlen érték. Ráadásul gyakran ők adnak egy-egy jó tippet, milyen szolgáltatással vagy termékkel bővítsem a kínálatot, mire van igény az adott településen. A sikeres postapartner ugyanakkor azt is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy mindezt nem tudná ilyen intenzitással csinálni, ha nem szívből jönne. Ő ezt így fogalmazza meg: Szeretem a postát, ez az életem. ÖN KOR KÉP augusztus szeptember

3 Elmaradt a megváltás Az önkormányzatok helyzete 2006-tól napjainkig főként finanszírozási szempontból nem úgy alakult, ahogy az a tervek szerint várható lett volna. Egyre drasztikusabb mértékű elvonások, növekvő feladatkör, ijesztő méretű eladósodás jellemezte leginkább az eltelt időszakot. Többször történt kísérlet az ingatlanadó-rendszer átalakítására is, sikertelenül. A megváltásnak szánt uniós források elmaradtak a várakozástól. A baloldali kormányzat hibáira az Állami Számvevőszék is folyamatosan rámutatott, s még a 2008-as válság begyűrűzésének beismerése előtt súlyos megállapítást tett akkor, amikor jelentésében megállapította: a gazdaságot kizárólag a privatizációs bevételek mentették meg eddig a teljes összeomlástól. Mint ismert, idén kellett felvennie hazánknak a több részletben lehívható, húszmilliárd eurós IMF- és uniós hiteleket. 2 KONTROLL Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minden évben ellenőrzi a költségvetés végrehajtásáról készült törvényjavaslatot, amit a kormány a döntéshozatalhoz szükséges információkkal együtt az éves zárszámadási dokumentumban terjeszt az Országgyűlés elé. A évi ellenőrzésről készült jelentését az ÁSZ teljes terjedelemben augusztusban tette közzé. Jelen cikkünkben néhány összegző megállapítás mellett az önkormányzati alrendszerre vonatkozó főbb megállapításokat ismertetjük. 6 PARL AMENT Tartalom Elmaradt a megváltás 2 KOR-KÉP Kontroll 6 A kőbevésett 120 milliárd és az önkormányzatok 11 Időközi választások 31 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A románál nincs jobb hazafi a világon 13 igenis szokta a cigány a szántást 16 Hol kezdjük a feladatok megoldását? 18 Mi nem cigányozunk Nem elmenni, maradni kell Annak a falunak van jövője, amelyiknek van jövőképe 23 Közbeszéd beszélgetés a szociális miniszterrel 25 KÉPZÉS Tréningek norvég mintára 28 A kőbevésett 120 milliárd Félő, hogy a jövő évi jelentős forráskivonást és -csökkentést számos önkormányzat nem bírja majd ki. Ennek következménye óhatatlanul az állam, illetve közvetve mindannyiunk nyakába szakad. Az önkormányzati csődök kihatásait ugyanis az egész társadalomnak viselnie kell. 11 Hívjon csak Marinak Ugye, meglepődött, milyen kalácsképem lett? Ötvenhárom kiló vagyok; meghizlaltak az intenzíven. Én, aki eddig nem is szerettem a csokoládét, ott táblaszámra faltam. így fogad Törőcsik Mari a kaposvári Csiky Gergely Színház öltözőjében. A Kossuth-díjas színésznő betegsége után a Schwajda György vezette teátrumban lép először színpadra. Marguerite Duras, a háború utáni francia irodalom jelentős alakjának Naphosszat a fákon című színművében játssza a főszerepet. A darabot Anatolij Vasziljev rendezi, s már javában folynak a próbák. A bemutató október 16-án lesz. 29 KULTÚR A Hívjon csak Marinak 29 TELEPÜLÉSÜGY Várossá nyilvánítva 32 Lapzárta után: a döntés még nem ismert 33 FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN Tornyot kap a Városháza 33 Europa Nostra-díj A történeti települési táj 34 Tudnivalók a évi Kós Károly-díjak adományozásáról 35 Átadták Az Év Főépítésze-díjakat 35 Paks és Györköny: XV. Országos Főépítészi Konferencia Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Címlapfotó: Kolin Péter Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) Web: A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: szeptember 25. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

4 PARLAMENT Elmaradt a megváltás Az önkormányzatok helyzete 2006-tól napjainkig főként finanszírozási szempontból nem úgy alakult, ahogy az a tervek szerint várható lett volna. Egyre drasztikusabb mértékű elvonások, növekvő feladatkör, ijesztő méretű eladósodás jellemezte leginkább az eltelt időszakot. Többször történt kísérlet az ingatlanadó-rendszer átalakítására is, sikertelenül. A megváltásnak szánt uniós források elmaradtak a várakozástól. A baloldali kormányzat hibáira az Állami Számvevőszék is folyamatosan rámutatott, s még a 2008-as válság begyűrűzésének beismerése előtt súlyos megállapítást tett akkor, amikor jelentésében megállapította: a gazdaságot kizárólag a privatizációs bevételek mentették meg eddig a teljes összeomlástól. Mint ismert, idén kellett felvennie hazánknak a több részletben lehívható, húszmilliárd eurós IMF- és uniós hiteleket. Fotó: Kolin Péter A gazdálkodás hatékonyságának növelése, a közszolgáltatások színvonalának javítása, az önkormányzati feladatés hatáskör felülvizsgálata és újragondolása, a szféra eladósodottságának csökkentése, az uniós források folyamatos növekedése és lehívásukhoz az önkormányzati önerő biztosítása, a kiszámíthatóság, az önkormányzati érdekszövetségek bevonása a központi kormányzati döntések előkészítésébe ezek voltak a rövidesen záruló négyéves parlamenti ciklusban a vezető politikai hatalom visszatérő ígéretei az önkormányzatoknak. Ehelyett minden évben tízmilliárdokat, két alkalommal pedig százmilliárdnál is nagyobb összeget vontak el tőlük, a feladatés hatáskör újragondolása nem történt meg, az állam egyre kisebb részét fedezi a kötelező feladatok ellátására szolgáló normatíváknak, az önkormányzatoknak ezért már működésre is hitelt kell felvenniük, avagy kötvényt bocsájtanak ki. Eközben a kisebb települések helyzete egyre kilátástalanabbá vált, az ott élők életszínvonala a korábbihoz képest romlott. Iskola- és postabezárások, vasúti vonalak megszüntetése, a szociális feladatokra azaz a legkiszolgáltatottabb réteg megsegítésére szánt források visszafogása, közalkalmazottak elbocsájtása jellemzi az utóbbi négy évet. A világon végigsöprő válság nyomán az amúgy is hanyatló gazdaság 2008 végére a csőd szélére került. A Gyurcsány Ferenc vezette kormány az Európai Uniótól és a Világbanktól kért hitelcsomaggal mentette meg az összeomlástól. A csomagban a két szervezet együttesen 20 milliárd euró készenléti hitelt hagyott jóvá. Az IMF jelentése szerint Magyarország gazdasági kilátásai javultak. Így látja a

5 PARLAMENT szocialista kormány is, amelynek Gyurcsány Ferenc távozása után április 16-a óta Bajnai Gordon, korábbi önkormányzati, majd fejlesztési miniszter áll az élén. Alább röviden áttekintjük, milyen pénzügyi tervekkel vág neki a válságkezelő kabinet a 2010-es évnek, majd önkormányzati szemszögből felvillantjuk, visszaidézzük a 2006-tól napjainkig tartó időszak pénzügyi döntéseit és azok következményeit A veszély még nem múlt el Ez a büdzsé nem a szív, hanem a fej költségvetése, de nem vádolható szívtelenséggel mondta Bajnai Gordon miniszterelnök a es büdzsé tervezetére. Értékelése szerint a költségvetés csak a válsággal szemben kérlelhetetlen, a nehéz helyzetben lévők iránt amennyire az ország helyzete engedi szolidáris. Azt azonban elismerte: a program fájdalmas, s nem kifejezetten baloldali. A válságkezelő költségvetés szigorú betartása kell ahhoz, hogy a válság után Magyarország újból Kelet-Közép-Európa élmezőnyébe kerüljön közölte Bajnai. A kormányzás eredményei közül a forint erősödését emelte ki, hozzátéve, elég egy átgondolatlan tett, félreérthető mondat és újra elveszíthetjük a bizalmat, s a korábbinál is mélyebbre esünk vissza. Megerősítette, hogy idén tavasszal gazdasági összeomlás, össztársadalmi katasztrófa fenyegetett. A veszély még nem hárult el, nem vagyunk túl rajta, ha lefékeződik a program vagy visszafordul, valósággá válhat a katasztrófa szögezte le a kormányfő. A jövő évi költségvetés a kormány szerint már előkészíti a gazdaság növekedési pályára állítását. A beruházások növekedésére s a fogyasztás további csökkenésére számít a kabinet től a GDP 4 százalékos bővülésével számolnak. Oszkó Péter pénzügyminiszter úgy vélte, az infláció 2011-ben 3 százalék alatt lehet, a GDP 0,9 százalékkal nő, s az államháztartás hiánya jövőre a GDP 3,8 százalékára csökkenhet. A konkrétumokat ismertetve Oszkó Péter pénzügyminiszter bejelentette: jövőre a 2009-ben vártnál 400 milliárd forinttal kevesebb bevétellel számol a költségvetés, így ekkora további megtakarításra lesz szükség. A tárca szerint a központi költségvetésben érhető el mintegy 200 milliárdos megtakarítás, ezen túl az önkormányzatoktól vonnának el 120 milliárdot, a közösségi közlekedéstől pedig 40 milliárdot. Jövőre jelentős tartalékot képezne a kormány a költségvetésben: legalább milliárdot általános tartalékra, kamatkockázati tartalékra milliárdot, míg a stabilitási tartalék milliárdot tehet ki. A kamatteher jövőre 1150 milliárdos lehet, e nélkül a költségvetés többlettel számolhatna. Nagyobb gazdálkodási szabadság? A tervek szerint az önkormányzatok az eddiginél nagyobb gazdálkodási szabadságot élveznének, csökkennének feladataik és a kizárólag hazai finanszírozású fejlesztéseket halasztanák el hangsúlyozta a pénzügyminiszter. A költségvetés tervezetében 1130 milliárdos, költségvetésből származó forrással számolnak, ami az idei úgynevezett korrigált előirányzat 95,3 százaléka. Vagyis reálértéken jelentős mértékben csökken az összeg. A kormány a normatívák összevonását javasolja, központilag csak a keretet határoznák meg, s majd az önkormányzatok döntik el, hogyan súlyoznak a helyi feladatellátás támogatásában. Csökkenne az alapfokú művészeti oktatás és a szociális étkeztetés támogatási mértéke, valamint támagotásmérséklésről beszélnek a közművelődés, a sport és az idegenforgalom központi dotációjánál is. Kényszerűen szükséges visszavonulni a modellkísérletekből, szakmai programokból és célfeladatokból is fogalmaz a javaslat. A kormány indoklása szerint viszont a hatékonyság növelése érdekében kikerül az önkormányzat feladatköréből az adóigazgatás s megszüntetnének egyes jegyzői feladatokat is. Várhatóan az e területen dolgozó önkormányzati tisztségviselőket az adóhatóság veszi át. A büdzsé tervezete 5 milliárdos keretet tartalmaz az önkormányzati dolgozók elbocsájtásának támogatására. A pénzügyi tárca vezetője azt is közölte, az egészségügyi kiadások összességében nominális értelemben nem csökkenhetnek. Csökkenne a környezetvédelemre szánt összeg, mintegy 10 milliárddal kevesebb állami támogatásra, 31,6 milliárd forintra számíthat 2010-ben a tárca. A közösségi közlekedésre vasút, autóbusz nagyjából húsz százalékkal költenének kevesebbet, 153,9 milliárd forintot. Az oktatás 12 milliádos mínuszszal került a tervezetbe, 580 milliárdos kerettel. Szociális területen is lesznek megszorítások, amik viszont szintén negatívan augusztus szeptember ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT hatnak az önkormányzatokra. Egyéb szociális kiadásokra ugyanis a kormány az idei 223 milliárd helyett 157 milliárdot tervezett. Csökkenne a segélyek és a családi pótlék összege is. Kiemelten kezelt közbiztonság Kiemelten támogatandó területnek minősítette viszont a kormány a közbiztonságot, amelyre az idei évinél 23,5 milliárddal költenének többet, s az előirányzat így 412 milliárd forint. Foglalkoztatásra 21 milliárddal szánnak többet, de ebben jelentős szerepe van a várható, tíz százalék feletti munkanélküliségnek is. Ugyanezen okból csaknem megduplázták, 252,9 milliárdra emelték a munkanélküli ellátások keretösszegét. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjából 589,3 milliárd forint kifizetésével számolnak, ebből 500,3 milliárd forint az európai uniós forrás. A tervezet szerint ben összesen 922,645 milliárd forint uniós forrás érkezik az országba. Nagy része 645,9 milliárd a költségvetésben megjelenő támogatás, ennek jelentős hányadát 500,3 milliárd forintot adják az ÚMFT operatív programjai keretében kifizetett pénzek. Fontos, az önkormányzatokat érzékenyen érintő döntés, hogy az építési és a szolgáltatási koncessziót leszámítva januártól csökkennek az általános egyszerű közbeszerzés értékhatárai. Az aktuális értékhatárokat mindig a költségvetési törvény tartalmazza. Az idei költségvetési törvényben szereplőkhöz képest árubeszerzésnél a nemzeti értékhatár 30 millió forintról 8 millióra csökken. Az építési beruházásnál 90 millióról esik az értékhatár 15 millióra, míg szolgáltatások megrendelésekor 25 millióról 8 millióra. Változatlanul 100 millió forint marad az építési koncesszió és 25 millió a szolgáltatási koncesszió nemzeti értékhatára. Új elnök a parlament élén. A parlament az őszi ülésszak első napján titkos szavazással 319 igen, 22 nem vokssal Katona Béla eddigi MSZP-s frakcióvezető-helyettest választotta az Országgyűlés elnökévé. Katona a szeptember 14-i hatállyal lemondott Szili Katalint váltja a házelnöki poszton, aki mint mondta a baloldal újjászervezésével szeretne a jövőben foglalkozni. A búcsúbeszéde után távozó házelnököt állva tapsolták meg a képviselők. Szili ebben úgy fogalmazott: Nekem a politika nem csak a közjó szolgálatát, de a tisztességet is jelenti". Katona Béla pedig azt mondta: A legfontosabb feladat, hogy a tavaszi választásokig biztosítva legyen a parlament folyamatos működőképessége. A szocialista politikus hangsúlyozta: a ciklus hátralévő idejében kiemelt figyelmet fordítana arra, miként lehet a szakmai, társadalmi és civil szervezeteket az eddiginél hatékonyabban bekapcsolni a parlament döntés-előkészítő folyamatába. Az őszi ülésszak első napján új fideszes képviselő is érkezett a patkóba. Az Európai Parlamentbe átigazoló Deutsch Tamást Németh Szilárd csepeli politikus váltotta. A közbeszerzési törvény hetedik fejezetében szereplő, különösen az egyszerű közbeszerzés nemzeti értékhatárai viszont változatlanok maradnak: árubeszerzésnél és szolgáltatás megrendelésénél 50 millió, építési beruházásnál pedig 100 millió forint az értékhatár Remény és bizakodás Adócsökkentés, átalakított családtámogatási rendszer, nyugdíjemelés, növekvő lakástámogatás egyebek mellett ilyen reményteli terveket szövögetett Medgyessy Péter lemondása után Gyurcsány Ferenc és kabinetje a 2006-os évre. Az önkormányzatok vesszőfutása azonban már akkor elkezdődött, vagyis inkább folytatódott, mert 88 milliárddal tervezték megnyirbálni a központi forrásból származó támogatásaikat. Ám így utólag, a 2010-es 1130 milliárdos önkormányzati forráshoz képest figyelembe véve az inflációt is még mindig jól hangzik az akkor tervezett, csaknem 1290 milliárdos összeg. A 2005 őszén zajlott tervezéskor határozott lépések történtek az ingatlanadó átalakítása ügyében. A luxusadó bevezetésére vonatkozó kormányzati javaslat nem nyerte el a tetszését sem az önkormányzati vezetőknek, sem az érdekszövetségeknek, sem az ellenzéknek. Ráadásul érdemi bevételi forrásnak is csekély volt. Már a tervezőasztalon is csak egymilliárdot vártak belőle. Ebben az időszakban történt s utána persze minden évben, hogy a miniszterelnök partnerséget ajánlott az önkormányzatoknak, s érdemi beleszólást ígért a költségvetés előkészítésébe. Ahogy 2006-ban, úgy az azt követő években is, ez az ígéret szintjén maradt. Az érdekeltek mindig az utolsó pillanatban értesültek a kormányzat terveiről, amelyek egyre súlyosabb működési feltételek közé sodorták az önkormányzatokat ban a kormányzat ezt például úgy próbálta ellensúlyozni, hogy a sikeres uniós pályázatok forrásainál növelte az önkormányzatok hitelfelvételi korlátját, pluszpénzt pumpált a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok uniós fejlesztéseinek végrehajtására létrehozott önerő alapba. A reménykedésből év végére majdnem tragédia lett, legalábbis az Állami Számvevőszék jelentésében az a súlyos megállapítás szerepelt: a privatizációs bevételek nélkül összeomlott volna a gazdaság ban a GDP, azaz a nemzeti össztermék arányához viszonyított államháztartási hiány 6,8 százalék helyett 9,3 százalék volt, s az önkormányzati szféra hiánya is az ötszöröse volt a tervezettnek: 121,7 milliárd forint Apadó források Az önkormányzati szféra támogatásának értékvesztése és a gazdaság negatív spirálba kerülése 2007-ben 4 ÖN KOR KÉP augusztus szeptember

7 PARLAMENT tovább gyorsult. Az önkormányzatok központi forrására 1345 milliárdot terveztek, ami a pénzügyi tárca számításai szerint 4,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Csakhogy az inflációt 6,2 százalékban határozták meg, így a támogatás reálértéken számítva is csökkent. Tovább rontotta a helyzetet az, hogy kiderült, a fővárosi 4-es metró beruházására szánt állami részvételi arány a évi 15,8 milliárdról 2007-ben 65,6 milliárdra nőtt. A normatívák nagyrészt a körjegyzőségek működésének támogatása kivételével a 2006-os szinten maradtak. A hiányzó pénzt a működés visszafogásával próbálták megszerezni, mind az állami-központi, mind az önkormányzati intézményekben. 15 ezer fővel csökkentették 252 ezerre a központi államigazgatásban dolgozók számát, nem utolsósorban pedig 10-ről 8 százalékra mérsékelték az szja helyben maradó, szabadon felhasználható arányát. Az önkormányzati vezetők és az érdekszövetségek pedig hiába tiltakoztak és figyelmeztettek, hogy nagyrészt ez a forrása a hoszszú távra felvett hiteleik viszszafizetésének. Az önkormányzatokat ezzel intézmények bezárására, öszszevonására, elbocsájtásra, feladatelhagyásra kényszerítették, megnyirbálva az üzemeltetési és igazgatási költségek támogatását. Ha erre nem voltak hajlandóak, a kormány azt javasolta, vállaljanak saját forrásból nagyobb részt a feladatok ellátásában, például az iparűzési adóbevételük terhére. Megtorpant a fejlesztési támogatások decentralizációja is, 2007-ben az előző évihez képest 5 milliárddal adtak kevesebbet a vonatkozó programokra. A régiók és a megyei területfejlesztési tanácsok mintegy 9 milliárddal kaptak kevesebbet, ami igen érzékenyen és negatívan érintette a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását. Két támogatási jogcímet a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás fejlesztése és a címzett- és céltámogatás új beruházásokhoz pedig megszüntettek. Év végére a fenti intézkedéseknek és az adóprésnek köszönhetően a tervezett 9 százalékhoz képest 5,5 százalékra csökkent az államháztartás hiánya: az önkormányzatokkal együtt 1752 milliárd helyett 1361,4 milliárd lett a hiány mértéke. Ezen belül a központi költségvetés 1398,1 milliárdos hiánnyal zárt. A túlteljesült adóbevételek oka: az állam a GDP 44 százaléka helyett 45,8 százalékot vont el a gazdaságtól és osztotta újra. Az állam viszont 2007 decemberében milliárd forint adósságot görgetett maga előtt, ami elérte a GDP 66 százalékát. A működési, személyi kiadások lefaragásának szándéka ellenére 2007 végére sem csökkent az állami működésre költött pénzek mértéke: 2006-ban ez a GDP 7,6 százalékát tette ki, míg egy évvel később ez az arány 7,5 százalék volt. Az Állami Számvevőszék a kiszámíthatóság érdekében sokadjára szólította fel a kormányt a költségvetési tervezés, végrehajtás, beszámolás és ellenőrzés megújítására, a kérést később sem teljesítették. Jellemzően a kabinet és a minisztériumok kényük-kedvük szerint lépték át a parlament által elfogadott költségvetés korlátait A meglepetések éve Nem kell számottevő megszorításokra számítani ban ígérte még a büdzsé tervezésének időszakában Veres János pénzügyminiszter. A Fidesz politikusai már akkor arról beszéltek, nagy baj van, újabb adó- és járulékemelések várhatók. Az Állami Számvevőszék elnöke, Kovács Árpád is súlyos kritikát fogalmazott meg nem először, amikor közölte, a kormány képtelen menedzselni az országot. A Gyurcsány Ferenc vezette kabinet azonban nem hagyta magát eltéríteni: 2,8 százalékos GDP-növekedést és 4,5 százalékos inflációt terveztek, 4 százalékos államháztartási hiány mellett. Az önkormányzatoknak 2008-ban 1292 milliárdos központi forrást szántak, ami 3,3 százalékos reálérték-csökkenést jelentett. Végül a parlament költségvetési bizottságának módosító javaslatát elfogadva ez az összeg 14,2 milliárddal emelkedett. Megszüntették a kistelepülési normatívát, nehéz helyzetbe hozva ezzel a hátrányos helyzetű térségek falvait. Legfeljebb annak örülhettek még a (nagyobb) települések, hogy 50 százalékos mértékben, 15 milliárdra növelték az uniós önerő alapot. A költségvetési javaslat irracionális voltát és előkészítetlenségét jelezte a módosító indítványok ezret is meghaladó száma végére nyilvánvalóvá vált, hogy a világválság hatására csődbe mehet az eladósodott, gyenge teljesítményt nyújtó magyar gazdaság. A zárszámadásban az államháztartási hiány a tervezettnél kisebb, 893,7 milliárdos (1221,8 milliárd helyett), 3,4 százalékos arány szerepelt, bár jelezték, az államadósság jelentős mértékben nőtt A kényszerű szembenézés Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csak idén februárban jelentette be az ezermilliárdos nagyságrendű összeget megmozgató válságkezelő intézkedéseket. Így a 2009-re elfogadott büdzsé alig néhány hétig élt. Az új intézkedések lényege: adóemelésekkel, kedvezmények megvonásával a költségvetési egyensúly megvédése és a munkára rakódó adóés járulékterhek csökkentése. Ezen túl hatalmas, húszmillió eurós hitel-mentőövet kaptunk az IMF-től és az Európai Uniótól. A válsághelyzet menedzselésébe végül a kormányfő áprilisban belebukott, a szocialisták Bajnai Gordont emelték a kabinet élére. N.E augusztus szeptember ÖN KOR KÉP 5

8 KOR-KÉP ÁSZ-JELENTÉS KONTROLL Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minden évben ellenőrzi a költségvetés végrehajtásáról készült törvényjavaslatot, amit a kormány a döntéshozatalhoz szükséges információkkal együtt az éves zárszámadási dokumentumban terjeszt az Országgyűlés elé. A évi ellenőrzésről készült jelentését az ÁSZ teljes terjedelemben augusztusban tette közzé. Jelen cikkünkben néhány összegző megállapítás mellett az önkormányzati alrendszerre vonatkozó főbb megállapításokat ismertetjük. Az Állami Számvevőszék a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtását (zárszámadás) törvényi kötelezettségének megfelelően szabályszerűségi, megbízhatósági szempontból vizsgálta, a költségvetés végrehajtásának szabályszerűségét, a beszámolók megbízhatóságát a financial audit módszerével értékelte. Hangsúlyozni kell, hogy az ellenőrzés során nem volt, s a jelenlegi jogszabályi előírások mellett nem is lehet ellenőrzési szempont a gazdálkodás változó körülményei miatt meghozott kormányzati intézkedések társadalmigazdasági hatásainak, a költségvetés végrehajtása gazdasági folyamatainak célszerűségi, eredményességi szempontból való értékelése. Ez utóbbiakról az ÁSZ különféle tematikus jelentései szólnak. Az Állami Számvevőszék a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló számú jelentését 2009 augusztusában tette közzé, az teljes terjedelemben az Állami Számvevőszék honlapján (www. asz.hu) olvasható. Az államháztartás alrendszereinek évi tervezett bevételi előirányzata ,1 milliárd forint, kiadási előirányzata ,9 milliárd forint, hiánya 1221,8 milliárd forint volt, ami a GDP 4,5 százalékának felelt meg. Az államháztartás tényleges hiánya 893,7 milliárd forint (a GDP 3,4%), ami 328,1 milliárd forinttal (26,9%- kal) alacsonyabb az eredetileg előirányzottnál. Az államháztartási hiány tervezettnél kedvezőbb alakulását a központi költségvetés 247,6 milliárd forinttal kisebb hiánya, az elkülönített állami pénzalapok 23,3 milliárd forinttal nagyobb többlete, a helyi önkormányzatok 126,7 milliárd forinttal jobb egyenlege, valamint a társadalombiztosítási alapok 69,5 milliárd forintos egyenlegromlása eredményezte. Az elmúlt hét évben az éves költségvetések tényleges hiányai a év kivételével jelentősen eltértek a tervezettől, amit alapvetően a nem teljeskörűen prognosztizálható hatások okoznak. Kedvezőnek minősíthető, hogy 2008-ban a hiány összege kisebb a tervezettnél. Az államháztartási törvény január 1-től előírja, hogy a kormány olyan éves költségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a maastrichti elsődleges egyenleg tekintetében többletet biztosít. A költségvetési politika alakításában, a költségvetés fenntarthatóságának elemzésében fontos mutató a folyó gazdálkodás eredményét kifejező ún. elsődleges egyenleg, amely a múltban felhalmozott adósság kamatterhe nélkül veszi figyelembe a kiadásokat. Összhang A törvényjavaslat normaszövege és a törvényi mellékletek összhangban állnak. Az általános indokolás és mellékleteinek egyezősége megfelelő. A dokumentumban bemutatott adatok összevetése az intézményi beszámolók összesített adataival évről-évre kisebb eltérést mutat. Az általános indokolás esetenként kiegészül új és aktuális, informatív elemekkel (pl. központi és fejezeti egyensúlyi tartalék felhasználása, az önkormányzati kötvényállomány alakulása, a maradványok keletkezésének főbb okai). Mindezen kedvező változások és az alapvetően jellemző tartalmi összhang mellett, a hatályos szabályozási környezet keretei között továbbra is tapasztalhatók a korábbi hiányosságok, melyek alátámasztják, hogy a jelenlegi prezentációs rendszer nem támogatja megfelelően az információtartalom állandóságát, az átláthatóságot, az évek közötti összevetést és a folyamatokról való képalkotást, ide értve a célok és azok teljesülésének követhetőségét. Az éves zárszámadási dokumentumokra vonatkozó ellenőrzési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a prezentáció minősége érdemben nem javulhat a zárszámadási törvényjavaslat tartalmi, szerkezeti meghatározása nélkül. Az önkormányzatok költségvetési kapcsolatai A helyi önkormányzatokat, a helyi kisebbségi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat megillető támogatások és hozzájárulások előirányzatait a költségvetési törvény (Kvtv.) 1. számú mellékletében a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet tartalmazta. Ennek alapján az önkormányzatokat a évben 1348,6 milliárd forint illette meg, ami 0,4 milliárd forinttal kevesebb a évinél. Az előirányzat-módosítások Kormány és fejezeti hatáskörben az Áht.-ban és a Kvtv.-ben meghatározott szabályoknak megfelelően történtek. Év végére az előirányzat 1435,9 milliárd forintra változott. A helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadójának módosított előirányzata 6,5 százalékkal, 87,3 milliárd forinttal haladta meg az eredeti előirányzatot. A pénzügyi teljesítés 1421,7 milliárd forint, ami az eredeti előirányzatnál 5,4 százalékkal magasabb, a módosított előirányzatnál 1 százalékkal alacsonyabb. 6 ÖN KOR KÉP augusztus szeptember

9 KOR-KÉP ÁSZ-JELENTÉS A évi zárszámadáshoz kapcsolódóan az önkormányzati alrendszer vonatkozásában a normatív hozzájárulás, az átengedett személyi jövedelemadó és a többcélú kistérségi társulásoknak járó normatív, kötött felhasználású támogatás igénylését, felhasználását és elszámolását 71 önkormányzatnál és 16 többcélú kistérségi társulásnál, a felhalmozási célú támogatásokat 30 önkormányzatnál ellenőriztük. A költségvetési törvény a normatív hozzájárulások címen összesen ,7 millió forint eredeti előirányzatot tartalmazott, a módosított előirányzat ,8 millió forint. A teljesítés ,0 millió forint volt, ami az eredeti előirányzatnál 0,8 százalékkal kevesebb, a módosított előirányzattal közel egyező. A normatív állami támogatások és hozzájárulások az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM)/Önkormányzati Minisztérium (ÖM) által kimutatott előirányzatai és teljesítési adatai megegyeztek a Kincstár által kimutatott adatokkal. Normatív támogatások felhasználása javuló tendenciát mutat Az ellenőrzésbe bevont 71 önkormányzat és 16 többcélú kistérségi társulás összesen ,3 millió forint normatív hozzájárulással és 2 386,6 millió forint a többcélú kistérségi társulásokat megillető kötött felhasználású normatív támogatással számolt el. Az ellenőrzött önkormányzatok 453,2 millió forint normatív hozzájárulást jogtalanul vettek igénybe és számoltak el, 438,4 millió forint pedig pótlólagosan jár részükre a feladatellátás alapján. A feltárt eltérések egyenlege 14,8 millió forint jogtalan igénybevétel, az önkormányzatok által elszámolt normatív hozzájárulás 0,06 százaléka, ami az előző évi 0,83 százalékhoz képest jelentős javulást mutat. Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy a zárszámadás megbízhatósága a normatív hozzájárulások elszámolása tekintetében javult. Ennek oka a figyelmesebb elszámoláson kívül a Kincstár ellenőrzési tevékenységének kiterjesztése, valamint a korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása. A javulás ellenére továbbra is helytálló az a számvevőszéki vélemény, amely szerint a normatív hozzájárulás szabályszerű igénybevételét, elszámolását nehezítette és a hibák elkövetésének kockázatát növelte a korábbi évekhez hasonlóan, hogy az igénybevételre vonatkozó szabályokat az Országgyűlés évről évre lényegesen módosította. Különösen vonatkozik ez a szociális gyermekvédelmi szolgáltatásokra, a szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezésre, a közoktatási alap hozzájárulásra és a közoktatási kiegészítő hozzájárulásra. A normatív hozzájárulással elszámoló önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások 28 százaléka nyújtott be hibátlan elszámolást, a normatív kötött felhasználású támogatással elszámoló többcélú kistérségi társulások egyike sem. A normatív hozzájárulásnál a lényegességi küszöböt (2%) meghaladó elszámolási hibát négy önkormányzat esetében állapítottunk meg. A 2 százalék feletti hibát tartalmazó önkormányzati beszámolók aránya az előző évi 29 százalékról 5 százalékra csökkent. Egy-egy jogcím esetében a hibaarány 5 százaléknál nagyobb volt az ellenőrzött önkormányzatok 20,3 százalékánál, szemben az előző évi 44,6 százalékkal. Ez is a javuló tendenciára utal. Az ellenőrzött többcélú kistérségi társulások 29,9 millió forint normatív kötött felhasználású támogatást jogtalanul vettek igénybe és számoltak el, 31,8 millió forint pedig pótlólagosan jár részükre. Az egyenlegében 1,9 millió forint pótlólagos támogatás abszolút összegre vetítve 2,6 százalékos eltérést jelent az elszámoláshoz képest. A többcélú kistérségi társulások normatív kötött felhasználású támogatás elszámolásából három volt 5 százalék feletti hibaarányú. Bonyolult szabályozási feltételek A többcélú kistérségi társulások ösztönző támogatását bonyolult szabályozási feltételek mellett nyújtotta a központi költségvetés. A közös feladatellátást szervező tevékenységével is biztosíthatta a többcélú kistérségi társulás, amelynek konkrét tartalmát nem szabályozták. A számvevőszéki ellenőrzés értékelési szempontjai: a évi költségvetési törvény végrehajtása törvényesen, szabályszerűen történt-e; a központi költségvetési szervek (elemi) költségvetései végrehajtásáról szóló beszámolók és elszámolások, valamint a központi költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai megbízhatóak-e; a helyi önkormányzatokat és többcélú kistérségi társulásokat megillető hozzájárulások, támogatások előirányzatainak módosítását szabályszerűen végezték-e, azok folyósítása a jogszabályi előírások szerint történt-e; a helyszíni vizsgálatba vont önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások a jogszabályoknak megfelelően igényelték, használták fel és számolták-e el a hozzájárulásokat és a támogatásokat; a támogatások igénylésére vonatkozó pályázati kiírások tartalma és a pályázatokról hozott döntés összhangban van-e a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvénnyel és a kapcsolódó ágazati jogszabályokkal. A támogatás igénylése és elszámolása az ÖM által kidolgozott adatbázis rendszerben történt, amely terjedelmes volt és nehezen lehetett áttekinteni, számítási módszere a mutatószámok kerekítésére vonatkozó szabályok tekintetében nem volt összhangban a Kvtv. előírásaival. A szabályozás bizonyos megkötésekkel lehetőséget biztosított az ösztönző támogatás által támogatott feladatok közötti átcsoportosítására, de a központi információs rendszer keretében a különböző feladatokra igénybe vett támogatásokról egy soron kellett elszámolni a feladatmutató feltüntetése nélkül. Így a költségvetési beszámolóban nem volt lehetőség annak kimutatására, hogy az átcsoportosítást követően a felhasználás milyen feladatokra, milyen nagyságrendben történt. A cél szerinti felhasználás elszámolási, dokumentálási rendszerét központilag nem szabályozták. Az ösztönző támogatások cél szerinti felhasználása az intézményfenntartó társulások gesztor önkormányzatokon keresztül történő többlépcsős finanszírozása miatt nehezen volt követhető. Az ellenőrzött intézmények fenntartói hibás adatokat szolgáltattak amelyeknek oka az volt, hogy az óvodai és álta augusztus szeptember ÖN KOR KÉP 7

10 KOR-KÉP ÁSZ-JELENTÉS Mrd Forint Mrd Ft Az államháztartás évi hiánya pénzforgalmi szemléletben (Mrd Ft) 1221,8 1110,7 1117,6 893,7 909,3 870,0 (73,1%) (81,9%) (77,8%) 111,1-15,6 Az államháztartás egésze Az állami költségvetés* - ebből a központi költségvetés Az államháztartás helyi szintje** évi eredetileg tervezett évi tény index:eredeti = 100% Forrás: a zárszámadási törvényjavaslat * központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok és a tb alapok együttesen ** helyi önkormányzatok (a negatív érték mutatja a többletet) kamategyenleg elsődleges egyenleg Az államháztartás egyenlegének alakulása lános iskolai ellátottak számbavételét a Kvtv. mellékletei nem azonos módon szabályozták a költségvetési évre. A bejáró, az iskolabusszal utaztatott, továbbá a tagintézményekbe járó beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók két, illetve három főként történő számbevételét, így a 8. számú melléklet szerinti többszörös finanszírozását többlet szakmai tartalom A központi költségvetés egyenlegének alakulása kamategyenleg Forrás: zárszámadási törvényjavaslatok elsődleges egyenleg 90, 0% 80, 0% 70, 0% 60, 0% 50, 0% 40, 0% 30, 0% 20, 0% 10, 0% 0, 0% (többlet pedagógus szükséglet, egyéb költség) nem indokolja. Különösen, hogy a közoktatási intézmények alaptevékenysége finanszírozását biztosító 3. számú melléklet szerint e gyermekek/ tanulók a normatív (alap és kiegészítő) hozzájárulások szempontjából egy főként vehetők figyelembe. A szociális alapszolgáltatási feladatokhoz igényelhető ösztönző támogatás ellenőrzése során a legtöbb eltérést az okozta, hogy a Kvtv. a mellékleteiben eltérően határozta meg a kerekítési szabályokat. Az eltérő szabályozás miatt a feladatellátást biztosító szociális intézmények adatszolgáltatása és az intézményfenntartó többcélú kistérségi társulások elszámolása hibás volt. A belső ellenőrzési feladatok ösztönző támogatása a feladatellátásban résztvevő önkormányzatok és költségvetési szerveik alapján illette meg a többcélú kistérségi társulásokat. A támogatás összege független volt a tárgyévben ténylegesen elvégzett belső ellenőrzési feladatoktól. A jelenlegi szabályozás külön veszi figyelembe az önkormányzatokat, illetve a polgármesteri hivatalokat, továbbá a többcélú kistérségi társulásokat és munkaszervezeteiket, annak ellenére, hogy ez a belső ellenőrzés szempontjából nem jelent külön ellenőrzési feladatot. A szabályozás saját feladatként ismerte el a külső erőforrás bevonásával végzett tevékenységet is. A helyi önkormányzatok jövedelemdifferenciálódás mérséklésének elszámolása a vizsgálatba bevont települési önkormányzatok közül hetvenet érintett. A számvevőszéki ellenőrzés a vizsgált önkormányzatok jövedelemkülönbség mérséklésére vonatkozó elszámolásait teljeskörűen felülvizsgálta, ennek alapján tíz önkormányzatnál 31,9 millió forint befizetési kötelezettség, valamint hat önkormányzatnál együttesen 6,3 millió forint összegű további kiegészítés egyenlegeként 25,6 millió forint összegű visszafizetési kötelezettséget állapított meg. Az eltéréseket minden esetben a nem kötelezően ellátott térségi feladatok mutatószámának változása okozta. A jövedelemdifferenciálódás-mérséklés elszámolás ellenőrzésénél megállapított eltérések következményeként a saját forrásból beruházásra felhasznált összeg visszaigényelhető része nem változott. Kiegészítő támogatások A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások alcím eredeti előirányzata ,0 millió forint, módosított előirányzata ,0 millió forint, amely ,1 millió forinton 8 ÖN KOR KÉP augusztus szeptember

11 KOR-KÉP ÁSZ-JELENTÉS teljesült. A teljesítés az eredeti előirányzatnál 4044,1 millió forinttal (28,9%- kal) magasabb, a módosított előirányzatnál 130,9 millió forinttal (0,7%-kal) alacsonyabb. Az Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása (a továbbiakban: Önhiki) eredeti előirányzata ,0 millió forint volt. A módosított előirányzat 8575,0 millió forint. A 3925,0 millió forint előirányzat-csökkenés a normatív hozzájárulásokról és támogatásokról történt lemondásokból, illetve az intézményátadásokból felszabaduló összegek Önhikire, illetve fejezeti hatáskörben történő Önhikiről (3037,9 millió forint) való átcsoportosításból ered, amely megfelel a Kvtv. vonatkozó előírásainak. Az Önhiki teljesítése 8570 millió forint volt, ami az eredeti előirányzatnál ( millió forint) 3930 millió forinttal, 31,4 százalékkal, míg a módosított előirányzatnál (8575 millió forint) 5 millió forinttal, 0,1 százalékkal alacsonyabb. A pénzügyminiszter döntése alapján a évben az első támogatási ütemben 865 önkormányzatból 723 önkormányzat kapott 7791,9 millió forint, a második ütemben 171 önkormányzatból 152 önkormányzat kapott 778,1 millió forint támogatást. A második ütem 152 támogatott önkormányzata közül 127 az első ütemben is kapott támogatást, így összesen 748 önkormányzat részesült támogatásban. Az Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára eredeti előirányzat 100,0 millió forint volt. A évi teljesítés 4,2 millió forint volt, ami az eredeti előirányzatnál 95,8 millió forinttal, 95,8 százalékkal volt alacsonyabb. A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatására a évben két igénybejelentés érkezett, amelynek felülvizsgálatát követően Nemesgulács 2,4 millió forint, illetve Boba község 1,8 millió forint támogatásban részesült. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása eredeti előirányzata 1400,0 millió forint, módosított előirányzata 9500,0 millió forint volt. A 8100,0 millió forint előirányzat-növekedés 6 előirányzat átcsoportosításából ered. Az előirányzatok módosítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. A évi teljesítés 9469,9 millió forint volt, ami az eredeti előirányzatot (1400,0 millió forint) 8069,8 millió forinttal, 6,7-szeresével haladta meg, a módosított előirányzathoz (9500,0 millió forint) képest azonban 30,1 millió forinttal, 0,3 százalékkal maradt el. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a támogatás igényléséhez és felhasználásához útmutatót adott ki, továbbá utasításban szabályozta a döntés-előkészítési feladatokat, s előírta az igénylés kötelező mellékleteként beküldendő adatlapokat. Az utasítás és az útmutató értelmében a támogatás ugyanazon helyi önkormányzat részére adott költségvetési éven belül csak egyszeri alkalommal javasolható, kivéve, ha különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn. Ezzel szemben a évben támogatott önkormányzatok között 439 azok száma, amelyek az év során egynél többször (404 önkormányzat kétszer, 33 önkormányzat háromszor, 2 önkormányzat Nagyecsed és Győrtelek négyszer kapott támogatást) kaptak támogatást. Összesen 1421 önkormányzat igényelt támogatást, közülük 1364 részesült támogatásban, ami az igénylő önkormányzatok 96 százaléka. Az Állami Számvevőszék véleménye szerint a méltánylást érdemlő körülmény lehetséges eseteit egyértelműen szükséges szabályozni, mert sem az utasítás, sem az útmutató nem tartalmazott előírást, hogy a fennálló körülmények mértékét hogyan kell számba venni, milyen mértékben kell érvényesíteni. Továbbra sem volt megítélhető az egyes szempontok támogatási összegre gyakorolt hatása. Ezen hiányosságot az ÁSZ a és évi zárszámadási jelentésében már jelezte és javaslatot fogalmazott meg az önkormányzati és területfejlesztési miniszter részére, a javaslat azonban nem hasznosult. Címzett- és céltámogatások A címzett- és céltámogatás évben rendelkezésre álló millió forint módosított előirányzatából ,7 millió forint (66,6%) felhasználása történt meg. Az előirányzat-maradvány december 31-én ,3 millió forint volt, a rendelkezésre álló előirányzat 33,4 százaléka. Az ellenőrzött helyi önkormányzatoknak 2008-ban összesen 6847 millió forint címzett- és céltámogatási előirányzat állt rendelkezésre beruházásaik megvalósításához. Az önkormányzatok 2008-ban 5961,3 millió forintot, a rendelkezésre álló címzett- és céltámogatási előirányzat 87,1 százalékát felhasználták, 10 millió forintról (0,1%) pedig lemondtak. A vizsgált címzett- és céltámogatások év végi előirányzatmaradványa 875,6 millió forint volt, a 2008-ban rendelkezésre álló előirányzat 12,8 százaléka, amely 14 beruházásnál, a vizsgált beruházások 47 százalékánál képződött. Az előirányzatmaradvány nagyobb része, 517,9 millió forint (59,1%) a még folyamatban lévő 4 maradványa volt és még felhasználásra kerülhet. Az előirányzat-maradvány kisebb része 357,7 millió forint (40,9%), a befejezett beruházások 38 százalékánál keletkezett és végleges maradványnak tekinthető. Az ellenőrzött címzett- és céltámogatások a évekre rendelkezésre álló ,7 millió forintos előirányzatából ,1 millió forint (95,7%) felhasználása történt meg 2008 végéig. A vizsgálattal érintett önkormányzatoknál az ellenőrzés nem állapított meg az Áht. szerinti pótlólagos bevételt. Az ellenőrzött 27 címzett-támogatást és 3 céltámogatást a támogatások elnyerésére vonatkozó igénybejelentésekben meghatározott célokra, feladatokra, műszaki tartalomra használták fel az önkormányzatok. A címzett- és céltámogatási előirányzatról való lemondási kötelezettség teljesítése 2008-ban, illetve a helyszíni vizsgálatok befejezéséig 7 esetben szabályszerűen megtörtént. A címzett-támogatási előirányzatról való lemondási kötelezettségének törvényi előírás ellenére 2 önkormányzat nem tett eleget, melyek a beruházás tervezett befejezését követő év végéig összesen 53,8 millió forint címzett-támogatást nem használtak fel, amelyről haladéktalanul le kellett volna mondaniuk. Címzett- és céltámogatási igénybejelentéseiket az önkormányzatok a jogszabályokban előírt célokra, feladatokra nyújtották be. Az igénybejelentések augusztus szeptember ÖN KOR KÉP 9

12 KOR-KÉP ÁSZ-JELENTÉS 87 százaléka megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi és formai követelményeknek, amelyek érvényesülését a többi önkormányzat is hiánypótlás teljesítésével biztosította. A beruházás-támogatások főbb jellemzői A beruházások pénzügyi előkészítése keretében a céltámogatásban részesült önkormányzatok megkötötték a támogatási szerződést az illetékes regionális fejlesztési tanáccsal. A címzett- és céltámogatásban részesült önkormányzatok finanszírozási szerződést kötöttek a Kincstárral, illetve a számlavezető pénzintézetükkel. A finanszírozási szerződések tartalma összhangban volt az igénybejelentésekkel és egy kivételével a jogszabályi előírásokkal. Az egyéb pénzforrások időben való rendelkezésre állása és a forrástervezés megalapozottsága alapján a beruházások kétharmadának volt megfelelő a pénzügyi előkészítése, egyharmaduknak csak részben. Utóbbiaknál a pénzügyi források nem voltak megfelelően összehangolva, mert a decentralizált támogatásokat a címzettés céltámogatási igénybejelentésnél nem tervezték az önkormányzatok. Tervezési hiányosság miatt az önkormányzati saját források az ütemezettnél későbbi időben álltak csak rendelkezésre, amely azonban nem hátráltatta a beruházások megvalósításának folyamatát. Az ellenőrzött beruházások forrásösszetétele a címzett- és céltámogatási igénybejelentésben tervezetthez képest változott. Az önkormányzatok az egyéb állami támogatások elnyerésével csökkentették az igénybejelentésben tervezett saját forrásokat, vagy a 6,3 2,5 Forrás: zárszámadási törvényjavaslatok többletköltségek fedezetének biztosítására használták fel azokat. Az eredetileg tervezettnek több mint háromszoros összegével szerepeltek a decentralizált támogatások a befejezett beruházások forrásösszetételében. A vizsgált beruházásokkal összefüggésben az érintett önkormányzatok 93 százaléka alkalmazta a közbeszerzési törvény előírásait a beruházás megvalósításában részt vevő szolgáltatók kiválasztásában. A közbeszerzési eljárások lefolytatása során az önkormányzatok 17 százalékánál állapítottunk meg hiányosságot a közbeszerzési eljárás szabályozási teendőinek ellátása és az eljárás lefolytatása során a törvényi előírások és a helyi szabályozás érvényesítése tekintetében. A központi költségvetés hiányai pénzforgalmi szemléletben (a GDP százalékában) Eredeti előirányzat 0,9 1,4 3,1 3,0 3,1 A tényleges és a tervezett hiány eltérése 6,6 6,5 4,1-0,6-1,0-0, ,7 Leghátrányosabbak és Budapest A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása címen az eredeti előirányzat 5800 millió forint, a módosított előirányzat 8502,8 millió forint volt, amely 4503,9 millió forinton teljesült. A teljesítés az eredeti előirányzattól 1296,1 millió forinttal, 22,3 százalékkal, a módosított előirányzattól 3998,9 millió forinttal, 47 százalékkal marad el. A évben 687 pályázat támogatásáról döntött a tanács, amelyek összege együttesen 4503,9 millió forint volt. A Budapest 4-es Budapest Kelenföldi pályaudvar Bosnyák tér közötti metróvonal építésének támogatása évi 16,2 milliárd forintos előirányzata 43,5 milliárd forinton teljesült, amely több mint 2,5-szer magasabb a tervezettnél. A év I. félévében 6 kifizetést, továbbá 17 díjfizetést indítottak el utalvány hiányában. Ez a teljesült előirányzatnak 0,7 százaléka. A díjkifizetések összegére vonatkozó forrásbiztosítást a Kincstár utólag kérte az ÖTM/ÖM-től. A díjfizetések értéknapjai így korábbiak voltak, mint az ÖTM/ÖM által kiállított utalványok kelte, ezáltal megállapítható, hogy az ÖTM/ÖM utalványozása a korábbi évekkel egyezően a I. félévében is formális volt. A év második félévében a évi számvevőszéki vizsgálat lezárását követően utalvány hiányában kifizetés már nem történt. A évi LXVII. törvény előírása értelmében a kontrollpozíció gyakorlását segítő szakértői szolgáltatás igénybevételére az állam az állami támogatásból évente legfeljebb 50 millió forint összeget használhat fel. Ebből a keretből a évben sem történt felhasználás. Az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének lezárásáig május 29-ig az állami szakértői szolgáltatás beszerzésére irányuló pályázatot nem írták ki. A beruházásra fordítandó összeg nagysága a évi szárszámadás számvevőszéki ellenőrzésekor tapasztaltakat is figyelembe véve fokozottabb ellenőrzési tevékenységet indokol a Magyar Állam képviseletével megbízott Pénzügyminisztérium részéről. A fokozottabb ellenőrzésnek az eddiginél jelentősebb szakmai kontrollt kell biztosítania. Az erőteljesebb szakmai ellenőrzésnek a kormány tájékoztatásán túlmenően a megvalósítás folyamatának közvetlen vizsgálatát is magában kell foglalnia. Budapest Főváros Önkormányzata és a BKV Zrt. között létrejött szerződés értelmében a BKV köteles a beruházás során hozott beruházói döntések és a beruházás megvalósítása ellenőrzésére független ellenőrző mérnököt megbízni. Budapest Főváros Önkormányzata és az Európai Beruházási Bank között július 18-án létrejött pénzügyi szerződés 6.09 pontja is előírja egy független és nemzetközi gyakorlattal rendelkező mérnök alkalmazását. A független ellenőrző mérnök a BKV által a főváros egyetértésével meghatározott feltételek szerint végezné feladatát, azonban a számvevőszéki ellenőrzés lezárásáig továbbra sem alkalmaztak mérnököt. Dr. Sepsey Tamás az ÁSZ főigazgató-helyettese

13 KÓR-KÉP ÉRDEKKÉPVISELET A kőbevésett 120 milliárd és az önkormányzatok Félő, hogy a jövő évi jelentős forráskivonást és -csökkentést számos önkormányzat nem bírja majd ki. Ennek következménye óhatatlanul az állam, illetve közvetve mindannyiunk nyakába szakad. Az önkormányzati csődök kihatásait ugyanis az egész társadalomnak viselnie kell. A önkormányzatok részéről a évi költségvetéssel kapcsolatban a szokásos őszi csatározásokhoz képest az elmúlt 19 évet figyelembe véve az eddigi legnagyobb ellenállás figyelhető meg. Ennek látványos megnyilvánulása volt, hogy a Kormány Önkormányzatok Egyeztető Fórumának (KÖEF) szeptember 4-i ülésén az önkormányzati oldalt alkotó hét országos szövetség elnöke bejelentette, hogy a szövetségek felfüggesztik a tagságukat a KÖEF-ben. A bejelentés legfőbb indoka az volt, hogy a nyár folyamán egyes kormányzati szereplők (pénzügyminiszter, miniszterelnök) többször, több helyen jelentették be, illetve vésték kőbe, hogy az önkormányzatok idei állami támogatásához mérten jövőre 120 milliárd forinttal kevesebb pénzt akar biztosítani a kormány. Ugyanakkor a önkormányzati szövetségek tárgyalást, egyeztetést sürgető kezdeményezései sorra érdemi válasz nélkül maradtak, így a bizonytalanság és a bizalmatlanság fokozódott. A felgyülemlett feszültséget nem sikerült oldani. Annak ellenére, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök a szeptemberi egyeztető fórumon személyesen adott tájékoztatást, az önkormányzati vezetők mégis kivonultak. Így a KÖEF jelenleg nem működik. A szeptember elején megtartott tanácskozásra tájékoztatásul készített, a évi költségvetés önkormányzatokat érintő vonatkozásairól szóló, ötoldalas előterjesztés és a 120 milliárd forint elvonás ágazati megosztását bemutató táblázat nem volt alkalmas érdemi vitára. (Lásd: 1. melléklet) A kormányzati álláspontot teljeskörűen megjeleníteni nem érdemes, mivel nagyon árnyaltan utalt csak a megszorításokra, és alapvetően a világgazdasági válság következményeként vezette le a változásokat. Azt hangsúlyozva, hogy a gazdaságpolitika mozgástere szűk, ezen belül a legfontosabb célok adottak: egyensúlyőrzés, stabilitás, biztonság, kedvezőbb feltételek teremtése a válság utáni időszakra. A kormány által elfogadott kiadáscsökkentő intézkedéscsomagban 2010-től már egyre nagyobb súlyt képvisel az állami kiadások tartós, szerkezeti jellegű átalakítása. Ennek keretében: 2010-től megváltozik a nyugdíjindexálás szabályozása, (a főszabály az inflációkövető indexálás, az átlagkereset növekedése a GDP változásától függően kerül figyelembevételre), a 13. havi nyugdíj megszűnik, helyette a GDP növekedéséhez kötött feltételes nyugdíjprémium kerül bevezetésre, a korábban 2010-re tervezett korrekciós nyugdíjemelésre nem kerül sor, a április 30-a után született gyermekek esetében a gyermekgondozási segély időtartama egy évvel lerövidül, a gyermekgondozási díj jogosultsági időtartama az előzetes biztosítási jogviszony hosszához igazodik, a családi pótlék összege nem emelkedik, továbbá a családi pótlékra való jogosultság korhatára csökken, 23-ról 20 éves korra, a közszférában két évig változatlan marad a bruttó keresettömeg. A megszűnő 13. havi illetményt a későbbiekben egy feltételes, a GDP növekedéséhez kötött kiegészítő juttatás váltja fel, a családi pótlék és az öregségi nyugdíjhoz kötött szociális ellátások két évig nem emelkednek. Takarékosabbá válik az állami intézményrendszer működtetése, beleértve az önkormányzati rendszert és a közösségi közlekedést. E két területen a korábbi döntések megalapozása a jövő évi költségvetés kidolgozásával párhuzamosan történik: a feladatok felülvizsgálatával és a működési hatékonyság ösztönzésével jelentős megtakarítás érhető el a helyi önkormányzati rendszerben, a hatékonyság javításával és az ártámogatások felülvizsgálatával költséghatékonyabbá tehető az állami vasúttársaság működése. Az önkormányzatok helyzetének bemutatásánál közöltek és a beterjesztett költségvetési törvényjavaslat között már jelentősek az ellentmondások. Míg a KÖEF elé beterjesztett tájékoztató arról szólt, hogy a helyi önkormányzatok beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is 2010-ben hitelforrások nélkül közel 3200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, addig a törvényjavaslat csak 3035 milliárd forinttal számol. Az idei évi 1290 milliárd forintos állami támogatással szemben a jövő évi tervezet 1127,5 milliárd forint, amelyet a kormányzat a különféle korrekciók figyelembevételével a évi korrigált előirány- A felgyülemlett feszültséget, annak ellenére sem sikerült oldani, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök a szeptemberi egyeztető fórumon személyesen adott tájékoztatást. Az önkormányzati vezetők mégis kivonultak, így a KÖEF jelenleg nem működik. (A felvétel az önkormányzati vezetők sajtótájékoztatóján készült) 11

14 Önkormányzati megtakarítások alakulása (1. melléklet) milliárd forint Közoktatás 37,0 teljesítménymutató változásának hatása 12,0 közoktatási humán normatívákra gyakorolt hatás 4,6 intézményi társulás 1,7 tanulólétszám csökkenés 6,0 művészetoktatás 2,0 egyéb programok 10,7 Szociális 12,3 intézményi ellátás 5,9 egyéb ellátások 6,4 Kultúra 3,0 közművelődési normatíva 2,6 zenekarok támogatása 0,4 Globális támogatások (sport, üdülő, megye) 17,0 Fejlesztési támogatások 50,1 Mindösszesen 119,4 A helyi önkormányzatok központi forrásainak alakulása a és a években (2. melléklet) Megnevezés évi előirányzat (Mrd forint) zat 95,2 százalékának tekint. A korrekciós számítás azonban nincs teljeskörűen levezetve, ugyanis a kormányzat figyelembe vette a járulékcsökkenés és az egészségügyi hozzájárulás megszűnését, a közoktatásban a tanulólétszám csökkenését és a teljesítménymutató felmenő rendszere miatt keletkező megtakarítás hatását, viszont nem vette figyelembe az 5 százalékos áfa-, illetve inflációnövekedést. Mindezekre tekintettel a korrekciós számítás vitatható, az viszont tény, hogy a évi előirányzathoz képest a évi javaslat 162,5 milliárdos csökkentést tartalmaz. Így a tényleges csökkenés mértéke az idei előirányzathoz képest 12,6 százalék. Míg a személyi jövedelemadó 4,6 százalékos növekményt mutat, addig az állami támogatások és hozzájárulások mértéke 30,1 százalékkal évi javaslat (Mrd forint) Változás Összeg (Mrd forint) = =3./2. Állami támogatások 640,7 448,1-192,6 69,9 és hozzájárulások Személyi 649,3 679,4 +30,1 104,6 jövedelemadó ÖSSZESEN 1290,0 1127,5-162,5 87,4 % csökken. Összességében az önkormányzatok tevékenységéhez történő állami hozzájárulás aránytalanul magasabb, 12,6 százalékos, mint a központi költségvetési 5,4 százalékos csökkentés. (Lásd: 2. melléklet) A központi költségvetés és az önkormányzatokat érintő megszorítás ilyen arányú eltérése semmiképpen nem fogadható el, ugyanis az önkormányzatok fő feladata az állam által alkotmányban és egyéb törvényekben vállalt közszolgáltatások biztosítása. Így a megszorítások majd alapvetően a lakosságot fogják érinteni, miközben a szolgáltatások minőségének csökkenéséért vagy elhagyásáért a konfliktust az önkormányzatoknak kell kényszerűen elviselni. Természetesen a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos részletes elemzéshez sem az KÓR-KÉP ÉRDEKKÉPVISELET idő, sem pedig a szükséges információk nem állnak még rendelkezésre, viszont az egyértelműen látszik, hogy a kormányzat most sem képes a központi szervezetek, minisztériumok és háttérszerveik tekintetében megtenni a drasztikus megszorításokat, hanem a konfliktust és annak megoldását az önkormányzatokra kívánja hárítani. Az évek óta alkalmazott módszer azonban jövőre még nagyobb veszélyekkel jár, ugyanis nem csupán a központi állami hozzájárulás mértéke csökken jelentősen, hanem a gazdasági válság következtében az önkormányzatok saját bevétele is mérséklődni fog. Az előzetes számítások szerint csaknem 100 milliárd forinttal, így az önkormányzati szféra 2010-es bevétele előreláthatólag több mint 250 milliárd forinttal csökken, ami viszont olyan mértékű forráskivonás, amelynek kezelése az önkormányzati szférán belül nem lehetséges. A helyzetet tovább rontja, hogy a tervezett kormányzati elvonás az előzetes hírek és bejelentések ellenére mégiscsak fűnyíró elv szerint történik. Ennek következtében a költségvetési javaslat üzenete szembe megy az elmúlt két kormányzati ciklusban megkezdett, majd alkalmazott integrációs törekvéseknek is. A társulások és körjegyzőségek támogatásának érzékelhető csökkentése visszaveti a már kialakult együttműködéseket is, így rombolja a sok veszekedéssel, vitával és kompromisszummal elért eredményeket. A már egyszer létrehozott társulások szétverése hosszú távon okoz károkat, de nem csupán az érintett kistérségeknek, mikrotérségeknek, hanem az egész önkormányzati rendszernek. Az idő rettentően kevés, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy a miniszterelnök már novemberben szeretné elfogadtatni a költségvetést. A pusztán pénzügyi egyensúlyi szempontok szerint elfogadott költségvetés viszont súlyos károkat okozhat, elsődlegesen a védtelen kistelepülések, valamint az egyoldalú gazdasággal rendelkező települések számára. Félő, hogy a jövő évi jelentős forráskivonást és -csökkentést az önkormányzatok jelentős része nem bírja majd ki. Ennek a következménye óhatatlanul az állam, illetve közvetve mindannyiunk nyakába szakad, ugyanis az önkormányzati csődök kihatásait az egész társadalomnak viselnie kell. A helyzet komoly és nehezen kezelhető. Ezért is nagy kár, hogy a kormányzat és az önkormányzatok közötti intézményesített tárgyalások megszakadtak. Ily módon sem a kormányzat, sem az Országgyűlés nem lesz képes olyan költségvetést keresztülvinni az önkormányzati érdekek figyelmen kívül hagyásával, amely garantálni tudja a évi esztendő biztonságos önkormányzati működését. Dr. Zongor Gábor a TÖOSZ főtitkára 12 ÖN KOR KÉP augusztus szeptember

15 MELLÉKLET Egy embert szeretni azt jelenti, hogy olyannak látjuk, amilyennek Isten gondolta. (Dosztojevszkij) ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet augusztus szeptember A képei többségén szomorú, szigorú arcokat látok. Pedig nem ez a szándékom. Ők, mint mindannyian, kiútkereső emberek. Péli Tamás mesterem és a reneszánsz szellemében festek. Pélitől tanultam azt is, hogy a test átalakul, ám a szellem soha nem romolhat meg. A szellemi lét szent és sérthetetlen, ugyanúgy mint a szent emberek hitele. A románál nincs jobb hazafi a világon Szentandrássy István festőművész Azt mondta, hogy mindenki kiutat keres. Ön merre keresi? Sokan mondják, hogy beleásták magukat a cigányság életébe. Én azt szeretném, hogy azok az emberek, akik eljutottak idáig, segítsenek kiásni a cigányságot abból a mérhetetlen történelmi vergődésből és mederből, amibe a történelem beletolt bennünket. Persze ehhez az is kell, hogy mi, cigányok is dobáljuk le magunkról azt a mérhetetlenül sok szégyengöröngyöt, amiket évszázadokon keresztül ránk szórtak. Ez az egyik kötelessége az én arcaimnak. Én cigányember arccal születtem, és ezt semmi pénzért, semmiféle hamis ígéretért nem cserélném el. Pedig nyílván érték már atrocitások e miatt. És fognak is, mégis azt mondom, hogy Magyarország, ahol 52 éve élek, még mindig a túlélhető országok közé tartozik, és akár még visszajavítható lenne mondjuk a 70-es évekre, illetve a 80-as évekre, amikor a romákat nem elviselték, hanem már kezdték elfogadni. Egyre gyakoribbak voltak a vegyes házasságok, a cigány fiatalok szép számmal jutottak be egyetemekre, főiskolákra. Mindenkinek volt munkája, mi több: kötelező volt dolgozni. Biztonságban éltünk. Ez az idő elmúlt. Most kell tanulnunk az újkori rettegést. Gondolom, fél a gyönyörű kislányát kiengedni az utcára? Amit érzek, az több, mint félelem. Önnek milyen volt a gyerekkora? Állami gondozott voltam. Ez nem szégyen, nem erény, ez egy elviselhetetlen adott helyzet, amit rendkívül nehéz volt akkor is túlélni, de most már lehetetlen. Szentandrássy István festőművész Születési év és hely: 1957-ben született Budapesten. Munkásság: Péli Tamás tanácsára és mesteri támogatásával kezdett el foglalkozni a festőművészettel immár 25 évvel ezelőtt. Mesteréhez hasonlóan a reneszánsz és barokk hagyományokhoz nyúlt vissza inspirációért és alakította ki a maga sajátos, egyéni képzőművészeti jel- és eszközrendszerét.műveire egyszerre jellemző az erőteljes tárgyiasság, gyakran a plasztikus formaalakítás, a felfokozott expresszivitás és a jelképalkotás.munkásságának kiemelkedő része a Federico Garcia Lorca Cigány románcok című versciklusára készített képsorozata, a Triptichon című nagyméretű kompozíció és az ikonszerű stilizációval megalkotott Madonna-képei. Kiállítások: Eddigi pályafutása során számos kiállításon vett részt Magyarországon és külföldön. Munkáit több hazai és külföldön megrendezett önálló kiállításon mutatták be. Művészete nagyban hozzájárul az európai és a hazai cigány kultúra megőrzéséhez, szervesen kapcsolódik nemzeti kulturális értékeinkhez. A Nyugat-Berlinben, Prágában, valamint a New York-ban rendezett kiállításokon mesterével, Péli Tamással együtt szerepelt. Díjak, kitüntetések: Munkássága elismeréseként decemberében Kisebbségekért Díjban részesült ben a főváros, két évvel később a XI. kerületi önkormányzat részesítette Pro Urbe Díjban. A szülei beadták az intézetbe vagy elvették tőlük? Nem tudom. Szerintem a 60-as években állami gondozásba vett gyerekek jobb, ha nem tudják, hogy miért kerültek intézetbe De ismeri a szüleit? Anyám már meghalt. Akinek én a nevén vagyok, annak én nem vagyok a gyereke. Ez több mint kínos Ezért nem szabad a múltban kutakodni. De az ember eredendő hibáinak egyike a valahova tartozás kényszere A gyerekkori társaim összeomlását százalékban ez okozta. Visszatérve a jelenre: a munkanélküliség a bajok talán legfőbb forrása. A rendszerváltás után mindenhonnan először a romákat küldték el, azóta pedig őket veszik fel utoljára egy megüresedő munkahelyre. Ez így pontatlan. Elsőként tönkretették, megszűntették, privatizálták az építőipari vállalatokat, ahol a vidéki cigányság többsége dolgozott. Tehát a változás főként a romákat érintette, de nem ellenük volt. Vigyáznunk kell a paranoiánkra. Az ember ne paranoiás legyen, hanem józan. Tudni kell azt is, hogy a vállalatokkal egy időben megszűnt a munkásszálló rendszer, és ezzel megjelent Magyarországon a munkanélküliek és hajléktalanok tömege. Érti, hogy ez nem cigánykérdés? Nem szabad bűnösöket gyártanunk a bűntelenekből. Még akkor sem, ha az európai idiotizmusnak már kétezer éves gyakorlata van a bűnösök gyártásában. Gondoljon csak arra, amikor a nép nem Jézust, hanem Barabást választotta. Önnek hogyan sikerül kiemelkednie? Nem emelkedtem én ki, én beemelkedni szeretnék. Mégiscsak ismert, elismert képzőművész Háromszor nem vettek fel a Magyar Művészeti Alap tagjai közé Mondván, nem ütöm meg a szakmai színvonalat. ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET augusztus szeptember 13

16 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Balkezes nagyapám emlékére (2000) Krisztus (1999) A holdas hold románca I. ( ) Én a magyar nyelvet hihetetlen módon megtisztelem, mert a románál nincs jobb hazafi a világon. Sokkal jobban szeretem ezt az országot, minthogy cserbenhagyjam, még akkor is, ha gyűlöl. Érti? Lindri (Álom) Hommàge a Chaplin (1999) Reneszánsz Madonna (2001) 14 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET augusztus szeptember

17 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Magyarul nyugdíja sem lesz? A képeiből él? Nem adok el képeket. Pályázatokból szerzett pénzből tudok festeni. Mióta megszűnt a feleségem munkahelye, egyike vagyunk a becsődölt banki károsult családoknak. Viszont van két gyerekünk, és a feleségem most többet tud velük foglalkozni. Én itthon festek, tehát sokat vagyunk együtt. Mennyit dolgozik? Mennyit fest egy nap? Ez nagyon változó. Ha nagyon beindulok, akkor napi tizennyolc húsz órát. Szindbád II. (2003) Most mire készül? Van egy álmom: a rákospalotai javító-nevelő leányintézet kápolnáját szeretném kifesteni. Acél Anna igazgatónő ajánlotta a lehetőséget. Már csak pénz kellene hozzá. Legalább harmincmillió forint. Ki a Madonna a képein? A vágy, ami az asszonyokban régebben megvolt, és ma már nincs meg. A vágyat is urbanizálta a civilizáció. A szilikonok pótolják az anyakeblet A Madonnái nem szigorúak Mert ők szentek. Mindegyik szentnek a szája szegletében ott van egy nagyon pici mosoly. Ennyit csalhatok. Többet nem, mert a szakrális festészet a történetisége révén megköveteli a tiszteletet és alázatot. Mikor találkozott a vallással? Az általános iskolában volt egy nagyszerű tanító nénim, aki azt mondta, ne tartsam fel őt a számtanórán, hanem menjek ki a parkba, és számoljam meg a csókákat. Ekkor mentem életemben először templomba. Ott volt az iskola mellett. Mérhetetlen sötét és nagyon hideg volt. A tömjénfüst szagát ma is az orromban érzem A látogatás életem nagy találkozása volt a szentképekkel. Nem értettem, hogy miként kerültek oda, és nem tudtam azt sem, hogy mi is a festészet. Csak azt tudtam, hogy ezek ott vannak, és valami nagyon furcsa szag párosul hozzájuk. Többször álmodom ezzel a templommal. Emlékszem még arra is, hogy a pap néha bejött gyakorolni az orgonán. Ez a 60-as években volt. Akkor még falurádió volt, meg Szív küldi szívnek szívesen, és a párttitkár bejelentette, ha a pap orgonálni mert. Ezért nagyon halkan muzsikált. A képein mindenki roma Soha az életben nem jutott a cigányság szakrális festészethez. Márpedig én, roma emberként vállalom ezt. Vállalnom kell. Nem tartom fontosnak, hogy Jézus nálam cigány legyen, de azt gondolom, hogy minden nép felelőssége, hogy a saját színére, a saját arcára, a saját történelmére fesse őt. Így lett nálam cigány arca Jézusnak, Szindbádnak és a Madonnának is. Az én őseim cigányok voltak. Ha magyarok lennének, akkor magyar arcúak lennének a festményeimen szereplő alakok. Ugyanakkor atyamestereimnek tekintem Nagy Lászlót és Pilinszky Jánost. Én a magyar nyelvet hihetetlen módon megtisztelem, mert a románál nincs jobb hazafi a világon. Sokkal jobban szeretem ezt az országot, minthogy cserbenhagyjam, még akkor is, ha gyűlöl. Érti? A nem roma szülők felelőssége, hogy a gyerekeik ne legyenek raszszisták, az én felelősségem pedig az, hogy a gyerekeim ne legyenek magyarellenesek. Semmilyen ellenesek A közös út: a megértés. Semmilyen társadalom nem működik, illetve abban a pillanatban leáll, ahogy a megértés megszűnik. Mi most itt tartunk. Nem volt kérdés mondjuk a hetvenes években, amikor a hippik azt mondták, szeressük egymást, és kék virágokkal nyomultak jobbra-balra. Ez a feeling majd húsz évig kitartott. Ebben nőttem fel én. A hetvenes években egy magyar értelmiségi, roma és nem roma, valahová szeretett volna tartozni, és közösen a legnagyobb ellenséget, a kommunista diktatúrát szerette volna legyőzni. Ez a győzési kényszer valamilyen szinten összehozta az embereket. Sokkal szolidárisabbak voltak, megértőbbek, és nem engedték egymást sem zsidózni, sem cigányozni. Nekem most az a kötelességem, hogy a gyerekeimnek biztosítsak valamit, ami a boldogsághoz vezet. Sokfelé járok, beszélgetek tanárokkal, roma fiatalokkal. Nyitottak, okosak, finomak és rendkívül kíváncsiak. És senki nem válaszol a kérdéseikre őszintén. Én pedig egyedül nem tudom pótolni azt, ami a társadalom dolga lenne. És mit mond nekik? Hogy ez a nép főnixi helyzetben van. A poraiból kellene újjáépíteni magát, egy újfajta történelmi tudattal, újfajta értelmiségiekkel. Bizonyos dolgokat tudatosítani kellene ebben az országban. Például azt, hogy a romák kulturális különbsége hatezer évre nyúlik vissza. Még akkor is így van ez, ha sokan nem hajlandók tudomásul venni, mint ahogy azt sem, hogy vannak olyan mesterségek, amiket a század elején még csak a romák tudtak, amiket mi hoztunk Európába. Mi az emberi létezés alapját, a túlélés technikáját hatezer éve tanuljuk. Igaz, Európában csak nyolcszáz éve vagyunk jelen, de tudjuk, ismerjük az egész világot. Elpusztíthatatlanok vagyunk, bárhogy is törekednek rá. Mi lenne az első dolog, amin változtatna? A szabad akaratú cigányokkal együtt, akiknek még nem törték meg a szabadságérzetét, keresnék egy új bolygót. A bolygó nagyon szép szimbólum. Reálisabb elképzelése is van? Ha még egyszer születnék, négy-ötféle kultúrát és a kisebbségek történetét tanulnám meg, mert akkor meg tudnék győzni hozzám hasonló elkötelezett embereket, hogy indítsunk el egy változtatási folyamatot. Érdekes, hogy nem a pénzt említi. Mert nem ezen múlik. Annak idején az intézetből, Mikszáth egykori kúriájából, kijártunk a falusi iskolába, ami Nógrád megyében, egy főként szlovákok lakta településen, Horpácson volt. Ez az időszak a magyarázata annak, hogy miért szeretem és tisztelem a magyar embereket. Nyaranta kijárhattunk az aratásra, ahol vizet vittünk az aratóknak. Cigányoknak, magyaroknak Cigány és magyar gyerek, asszonyok és férfiak a legnagyobb egyetértésben, barátságban dolgoztak. Mivel én ilyet is megéltem, nagyon közel kerültem a magyar emberekhez. Én a magyar emberekre gyerekként felnéztem, és ezt nem vagyok hajlandó most sem alább adni. De! Ők nem nézhetnek le. Mert ha én fel tudok rájuk nézni, akkor néha ők is magasodjanak fel hozzám. És a gyerekeimhez. Érti? ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET augusztus szeptember 15

18 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK igenis szokta a cigány a szántást Daróczi Ágnes, a Romédia Alapítvány alapítója és a Phralipe Független Cigány Szervezet alelnöke Úgy tűnik, megvannak a romagyilkosságok elkövetői.a tragédia idején láttalak a híradásokban Kislétán Ott voltam a többi helyen is Hogy mit csináltam? Velük sírtam Mást nem tehettem, és azt mondtam nekik, hogy szervezzék meg magukat, keressék meg a települések vezetését és a polgárőrséget, és együtt járőrözzenek. Osszák be szépen; ne virrasszanak mindannyian mindig, mert úgy kifáradnak. És persze megpróbálom a Roma Integrációs Tanácsban azt is elmondani, az teljesen rendben van, hogy a rendőrség kapott egymilliárd pluszt, meg hogy a polgárőrséget is támogatják, de a rendőrség a mienk is, a polgárőrség a mienk is, legyen gondjuk arra is, hogy őrizzék a veszélyeztetett cigánytelepeket. Azt is el tudom képzelni, hogy az őrzést, közmunka keretében végezzék munkanélküliek. Nem csak a falu közepét kell vigyázni, virágosítani és tisztán tartani. Arra is legyen gondja az önkormányzatnak, hogy a szeméthalom ne a cigánytelep szomszédságában gőzölögjön. És akkor most vitatkozhatunk, hogy mi volt előbb a cigánytelep vagy a szeméthalom. A férgek, a rágcsálók nem állnak meg a cigánytelep végénél. Ha rajtad múlna, hogyan javítanál a cigányság helyzetén? Cigányokról nem lehet anélkül beszélni, hogy Magyarország problémáiról ne szóljunk. Először az országban végbemenő folyamatokat kell elemeznünk, majd azt, hogy ezek hogyan érintik a cigányokat. Ha az úgynevezett cigánykérdésről beszélünk, akkor egy három elemből álló problémahalmazt kell nevén neveznünk: a romák sokszoros fölülreprezentáltsága a szegények, a hátrányos helyzetűek között; a romákat körülvevő előítéletek, elszigeteltség és diszkrimináció jelenléte; a kisebbségi/nemzetiségi lét és jogérvényesülés elmaradottsága és korlátozottsága. A mindenkori hatalom ezeket a különböző tényezőket gyakorta kijátssza az ideológiai, kommunikációs és politikai játszmák során egymással szemben. A szegénységet és a nyomor kultúráját roma sajátosságként, öröktől meglévő és változtathatatlan adottságként, irracionális, kezelhetetlen társadalmi fátumként jelenítik meg. A jogos roma kisebbségi/nemzetiségi igényeket úgy igyekeznek bagatellizálni, elnyomni, hogy demagóg módon szembeállítják őket a szegénység más nagyságrendű problémájával. Kenyér kell a népnek, nem pedig múzeum, színház, anyanyelvi oktatás, intézmények. Vagy: a roma kultúra csak néhány megélhetési cigány értelmiségi ügye, a nép lakni, enni, dolgozni akar, nem cigány nyelven tanulni, kultúráját használni, fejleszteni. A romaellenes előítéleteket társadalmi adottságként elfogadva egyaránt elodázzák a roma kisebbségi/nemzetiségi, kulturális, oktatási, önreprezentációs és nyomorenyhítő igények kielégítését. A magyarázatot dr. Bársony János így fogalmazta meg a Beszélő című folyóiratban: Az előítéletes többség úgysem helyeselné, nem fogadnák el az emberek, csak a feszültségek növekednének tőlük. Vagy: képmutató módon nem véve tudomást a roma problémák súlyáról, a romák számáról, az őket sújtó előítéletek erejéről ugyanannyi önálló médiamegjelenést, kulturális, oktatási és információs lehetőséget, forrást biztosítanak számukra, mint pár ezer fős közösségeknek. Szerinted hogyan lehet kitörni a szegénység csapdájából? Teljesen egyértelmű, hogy nagypolitikai akarat nélkül csupán rendkívül keveseknek sikerül. Társadalmunk eléggé zárt ahhoz, hogy az iskola ne kiegyenlítsen, hanem újratermelje a hátrányokat. Nem lehet elvárni a legalul lévőktől, hogy saját erejükből (és csak saját erejükből) megváltoztassák helyzetüket. Hány roma él mélyszegénységben? Ha nyolcszázezerre becsüljük a cigányság lélekszámát, sajnos azt kell mondanunk, hogy mintegy kétharmaduk a létminimum alatt él. Ez rendkívül nagy szám, de akkor sem fedi le az egész kört, amit szegénynek lehet nevezni. A cigányokról nem lehet anélkül beszélni, hogy Magyarország problémáiról ne szóljunk Mi az, ami speciálisan csak a cigányokat érinti? Az, hogy nem tekintik nemzetiségnek, entitásnak és nemzetalkotónak a cigányságot. Nemzetiségi intézményeket arra hivatkozva nem hoznak még mindig létre, hogy azok csak néhány megélhetési cigány értelmiségi önmegvalósítását szolgálnák, és hogy vannak ennél sokkal súlyosabb problémák, majd ha a szegénység problémakörét megoldjuk, akkor majd előrébb jutunk. Legalább ilyen súlyos probléma a raszszizmus is A rasszizmus ellen harcolnak, de az igazi harc az lenne, hogyha oktatnák a mi több száz éves közös történelmünket is, hogyha fölmutatnák a magyar történelem cigány hőseit, hogyha vállalható énképet kapnának a gyerekek az iskolában, és hogyha mindezt persze nemcsak a cigánygyerekek, hanem minden gyerek megtanulná. Meggyőződésünk szerint a romák múltjáról és jelenéről összefüggéseiben, a kulturális sajátosságok és az együttélés évszázadainak figyelembevételével érdemes alakítani a közgondolkodást, amelynek formálásában kutatók, tudósok, közéleti emberek és a cigányság soraiból jött értelmiségiek meghatározó szerepet játszhatnának. Annál is inkább így van ez, mert tapasztalataink szerint a szakmailag felkészült, átfogó képpel rendelkező értelmiségiek többsége mára marginalizálódott, tudásuk és gyakorlatuk a közéletben és a tudományban nincsen olyan mértékben igénybe véve, mint ami joggal lenne elvárható. A mi Paradigmaváltás című dolgozatunknak ez a lényege. És mi lenne a megoldás? Szükségét látjuk, hogy a tervezés-végrehajtás-értékelés szintjein bevonják a roma közösségeket és a roma értelmiséget. A szubszidiaritás elve természetesen meghatározó, de számolnunk kell azzal, hogy a hátrányos helyzetű településeken éppen a helyzet megváltoztatására képes kapcsolati és kulturális tőke hiányzik, az értelmiség eltávozása jelenti a végleges leszakadást. Különösen igaz ez a cigány közösségek esetében, ahol az értelmiség rendkívül alacsony lélekszámú. A fel- 16 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET augusztus szeptember

19 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK zárkózást, településfejlesztést elsősorban az importált, helybevitt források és fejlesztéssel foglalkozó szakemberek állandó jelenléte tudná katalizálni. Továbbá javasoljuk a tulajdonviszonyok tisztázását, ugyanis a cigánytelepek évtizedek, de meglehet évszázadok óta telekkönyvi tulajdonjog bejegyzése nélkül léteznek. Rendezni kell a viszonyokat, amelynek révén a területcsere és a kölcsönfelvétel egyaránt könnyebbé válik, a telepfelszámolás első ütemeként mindenképpen szükség van rá. Fontos kérdés az is, hogy ki birtokolja a cigányságról alakított kép attribútumát? A társadalmi szegregáció erősödésével ugyanis olyan mértékben csökkentek a személyes találkozási alkalmak, hogy a cigányságról kialakított kép birtokosa elsőrendűen a többségi média. Ezzel a felelősséggel többségük nincsen tisztában, vagy ha igen, nem tudnak mit kezdeni vele. Média monitoring center kialakítására van szükség, amely egyik részről tematizálni képes a többségi médiát, másik részről felkészült újságírók és ügyvédek segítségével követi és reagál az elszabadult közbeszédre. Meg kell szüntetni az elmaradott régiók további leszakadását, aminek egyik oka az, hogy onnan a vállalkozói és értelmiségi réteg elvándorolt. A fejlődést segítené, ha nem csupán pályázatok útján lehetne elérni fejlesztési forrásokat, hanem a regionális fejletlenség függvényében álljanak rendelkezésre meghatározott források. Együttműködést szorgalmazunk a tudományos intézmények és a közintézmények, valamint a civil szervezetek között. Például a megyei múzeumoknak legyen a helyben élő kisebbségek köztük a cigányság történetére, hagyományaira stb. vonatkozó gyűjtési és kiállítási része. (A jelenlegi felkészületlenséggel számolva sokat segíthetnének a kisebbségi és roma civil szervezetek a gyűjtés- és kiállításszervezésben. Kitűnő példa a Lajosmizsei Helytörténeti Gyűjtemény és a helyi roma közösség, valamint az iskola együttműködése.) A történelemkutatásba férjen bele az együttélés évszázadainak dokumentálása, rangján értelmezése, tanítása. A holocausztkutatás terjedjen ki a romák sorsának nyomon követésére, bemutatására is. Stb., stb. Mit javasoltok az oktatás területén? Hogy az oktatásban érvényesüljön a hazai kisebbségek köztük a romák életét, részvételét a történelmi folyamatokban tárgyaló része. A kisebbségi kutatóintézetek, de civil szervezetek is rendelkeznek oktatási segédanyagokkal, amelyeket kitűnően lehetne hasznosítani a pedagógusképzésben és az oktatásban is. A Romédia Alapítvány által készített Historia romani-roma történelem oktatófilm-sorozat bekerülhetne az oktatási segédanyagok sorába és hasznosulhatna a közép- és felsőoktatásban, valamint a pedagógus továbbképzésben, hozzásegíthetne egy új szemlélet kialakításához. A médiának nagy adósságai vannak a romákkal szemben Igen. A médiában pusztán kuriózumként vagy konfliktusos helyzetben jelennek meg a kisebbségek. Különösen fontos, hogy karakteres roma arcok legyenek láthatók a képernyőkön, az indirekt befolyásolás lehetőségét kihasználva. A diplomás roma fiatalok médiába irányítása, ösztöndíjjal való továbbképzése megerősítésre váró, hasznos folyamat. A Roma Produkciós Iroda Alapítvány kezdeményezése áttörést hozhat az elektronikus médiában. Az MTV-ben a műsorkészítő roma fiatalok jelenléte és szemléletmódja jótékonyan befolyásolja a romaképet. A Duna Televízió és a Romédia Alapítvány együttműködése ígéretesnek mondható: a Roma Történelem filmsorozat Daróczi Ágnes újságíró, szerkesztő-műsorvezető Születési év és hely: Berettyóújfalu, november 18. Tanulmányok: KLTE Kossuth gyakorló gimnázium, Debrecen, ELTE Bölcsész Kar, magyarnépművelés szak Munkahelyek: Népművelési Intézet (ma: Magyar Művelődési Intézet), Magyar Televízió Közéleti tevékenység: Megszervezi a roma képzőművészek országos kiállításait. A roma folklórmozgalom elindítója, fejlesztője, a hagyományőrző cigány folklór együttesek találkozóit szervezte. Résztvevője volt a Cigány dolgozók a fővárosi építőiparban című kutatásnak.nemzetközi cigány kulturális találkozókat szervezett. Az Amalipe Cigány Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alapítója, 1992-ig elnöke. A Phralipe Független Cigány Szervezet ügyvivő testületének tagja, a miskolci Gettóellenes Bizottság egyik alapítója. Az EUROM nemzetközi cigány szervezet vezetőségi tagja. Alapítója és kurátora a Romédia Alapítványnak. Kurátora a Bezerédj Alapítványnak.Alapító-kurátora az ERIO nemzetközi roma lobbi szervezetnek. Az Európai Roma/Travellers Fórum egyik alapítója és a közgyűlés egyik alelnöke. Díjak, kitüntetések: Tolerancia díj, Pro Cultura Hungariae Kodály Zoltán-díj, Göncz Árpád-díj, a Budapesti Amerikai Nagykövetség emberjogi díja, Vígh Mónika-díj, a Szabad Demokraták Szövetségének nőnapi díja. bemutatásán túl saját roma adás (targeting) elindításán munkálkodnak, és ugyanakkor van egy világjáró sorozatunk, amely romák szemével láttatja a nagyvilágot (meanstreaming). De nemcsak a médiának, hanem a kultúra többi területeinek is lennének feladatai Alapkérdés, hogy a kutatóintézeteknek legyen a kisebbségek kultúráját, történelmét stb. feltáró munkatársa. Legalábbis elgondolkodtató az a tény, hogy a roma kultúrát, történelmet kutató nemzetközi hírű szakembereinknek nincsen helye például az MTA Kisebbségkutató Intézetében. A roma rádió országos adása vonatkozási pont lehetne a legnagyobb lélekszámú kisebbség életében. Ehhez képest az érvényben lévő iskolai történelemi atlaszból a cigányság és a holokauszt kimaradt. Vagyis azt mondhatjuk megint, nem véletlenül tart az ország ott, ahol. Érdekes, hogy Szentandrássy Istvánhoz hasonlóan te sem a pénz hiányát tartod elsődleges gondnak. Természetesen nem. Ugyanis nem minden pénz kérdése. És egyébként is, pénz arra van, amit a politika meg az emberek fontosnak tartanak. Ha valami fontos, akkor megterem hozzá a feltétel is. Előbb az a kérdés, elég fontos-e, hogy békesség legyen Magyarországon. Mert jelenleg egy csendes háború zajlik a szegények és a jobbmódúak között. És amíg ilyen tömegek élnek mélynyomorban, addig azzal kell számolni, hogy a szegények onnan vesznek el, ahol van. De ha azt gondoljuk, másképp is lehetne élni, akkor szembe kell nézni például azzal, hogy a cigányok csak azért, mert cigányok, kimaradtak a földosztásból 45-ben. És mert már akkor is kimaradtak, kihagyták őket a rendszerváltáskor is. A tulajdonhoz juttatás végképp és egyáltalán nem történt meg. És így van ez akkor is, ha nem tagadhatjuk, hogy megindultak a telepfelszámolások, de ha megnézzük, hogy hova épültek ezek a jobb minőségű épületek, akkor azt látjuk, hogy belvizes, mocsaras, lehetetlen körülmények közé vagy éppen magasfeszültség alá. Azt mondjuk: alkotmány adta jogunk, hogy egyenlők vagyunk. A gyakorlatban azonban a cigányok láthatatlanok. Csak halmozottan hátrányos helyzetűeket ismer a szakzsargon, a szakpolitika. És mi van ezzel szemben a gyakorlatban? Ha munkát keresünk, nagyon gyakran éppen azért nem kapunk, mert cigányok ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET augusztus szeptember 17

20 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK vagyunk, a gyerekeink rosszabb minőségű oktatást kapnak, nem egyszer cigány osztályokban elkülönítve, szegregáltan. Ha lakhatásról beszélünk, akkor a faluszéleken, az infrastruktúrával rosszul ellátott, leszakadt régiókban él a cigányok több mint fele. A szolgáltatásokhoz való hozzáférésben nagyon gyakran tapasztalunk rasszizmust, vagyis a mindennapi életben nagyon is láthatóak vagyunk. De ugyanakkor hivatalosan nem lehet számon tartani, hogy ki cigány és ki nem. Ez tévedés. Ez tévedés! Az Európai Unió kifejezett elvárása, hogy az indikátorokat meg kell nevezni. Mit mond? Látni akarom, hogy valóban az a térség, az a csoport, az a személy, aki az európai forrásokból részesül, milyen helyzetben van, és miért kapja a támogatásokat. A cigányok láthatatlanok. Semmiféle statisztika nincsen. A magyar jogrend úgy rendelkezik, hogy valamelyik kisebbséghez tartozás szenzitív adat, amivel kizárólagosan a tulajdonosa rendelkezik. A cigány nem szégyelli a származását, de gondold csak el, mi lenne, ha a munkaügyi központban egy munkanélküli cigány ember azt mondaná, kérem, tartsák számon, hogy én cigány vagyok, és alkalmazzák a pozitív diszkriminációt. Mi történne? Akkor se vennék fel egy munkahelyre. A Phralipe Független Cigány Szervezet példának okáért előállt a Roma Integrációs Tanács ülésén egy javaslattal. Azt mondtuk, hogy a fejlesztési forrásoknál, az állami munkahelyeken kifejezetten érvényesítsék a cigányságra vonatkozó esélyegyenlőség megteremtését. Ha egy településen a cigányság aránya x, akkor az állam által finanszírozott munkahelyek fele biztosítottan nekik jusson. Még mindig visszatérnék az adatkezeléshez Tehát arról van szó, hogy azt, aki romának vallja magát, azt részesítsék előnyben. Aki nem vallja magát annak, azt nem lehet előnyben részesíteni. De ehhez meg kellene szüntetni azt a gyakorlatot, miszerint a jegyző dönti el vagy éppenséggel veszi tudomásul, hogy valaki egy kisebbséghez tartozik. Mert azt, hogy valaki egy kollektívához tartozik-e vagy sem, azt csak a kollektíva döntheti el. Amikor a magyar igazolványt osztották például Erdélyben, nem a helyi román jegyző mondta meg, hogy ki a magyar. El sem tudod képzelni, itthon hányan vállalnák, hogy ők romák, ha egyszer az életben valamiféle előnyük származna belőle. A Phralipe Független Cigány Szervezet, aminek alelnöke vagy, miként tud az egyes településeken segíteni a romáknak? Ez a szervezet a maga sok csápjával, mert legalább 38 helyi tagszervezete van, de ennél kiterjedtebb a kapcsolatrendszere, megpróbálja a helyi konfliktusokat kezelni, amik a többi között azért tudnak rendkívüli módon kiéleződni, mert a cigányoknak nincsen alkalmuk a közvetlen környezetükben az emberi arcukat megmutatni. Országszerte kialakult egy kiszorítósdi, és még a segélyakciókban sem kérdezik meg őket, kinek és mennyi járna az adományokból. De ez nemcsak a cigányokat érinti, hanem az összes rászorultat. Vagyis, ha úgy tetszik, még igencsak akadozik a demokrácia gépezete. Ezt mi látjuk, és megpróbálunk tenni ellene. Egyrészt úgy, hogy a romákat arra bíztatjuk, fogalmazzák meg a saját érdekeiket, és ehhez nyerjék meg szövetségesnek és partnernek a helyi önkormányzatokat. Az első lépés mindig a párbeszéd. Úgyhogy én ezúton is azt kérem a helyi önkormányzatoktól, hogy vegyék komolyan a közeledési kísérleteket, és ők maguk is szorgalmazzák a párbeszédet. Fontosnak tartom, hogy ne feltétlenül a saját jobb kezüket keressék a helyi cigányvezetőben. Hanem, ha úgy tetszik, a legbátrabb vitatkozó partnert. Mert ő mélyebben látja a problémákat, és éppen ezért többet fog tudni nekik segíteni mint egy szervilis ember. A második, legalább ennyire fontos dolog, hogy legyenek közös akciók. Az is jó, ha a polgármester elmegy a romák rendezvényeire, mert azt ők nagyon nagy megtiszteltetésnek érzik. Ez egyféle szimbolikus kinyilvánítása és elismerése annak, hogy ők is településhez tartoznak. Ha ez így van, és ezt komolyan gondolják a település vezetői, akkor a következő lépés az, hogy a cigányok is képviseltethessék magukat a különböző eseményeken. Például március 15-én vagy október 23-án, amikor a helyi cigányszervezet is elhelyezhetné a maga koszorúját. Ezek rendkívül fontos jelkép-értékű lépések, mert azt fejezik ki, hogy ha egyek az ünnepeink, akkor egyek a gondjaink a jelenben, és egy a jövőnk is. A magyarmecskei polgármester asszony elmondta hogy egy cigány család a falu közepén most vett egy házat. Az asszonyt fölvették az óvodába kisegítő alkalmazottnak, hogy a család mielőbb beépülhessen a faluba. Látod, milyen fontos dolog ez? Hány meg hány olyan települést ismerünk, ahol mondjuk tíz százalék a cigány népesség aránya, és közülük még sincs egyetlen egy alkalmazottja sem az önkormányzatnak. Még takarítónak sem veszik fel őket. Nem véletlenül vannak elkeseredve a cigányok, hogyha azt látják, hogy még érettségivel vagy szakközépiskolai végzettséggel sem kapnak munkát az önkormányzati intézményekben. Ha vissza akarjuk hozni őket ebből a letargiából és nihilből, akkor apró lépések sorozatát kell megtenni, ami később rendkívüli módon kamatozik. Ott vannak a bátaszékiek, akik 50 évre szóló bértelket kaptak, s ma már 30 hektáros gyümölcsösük van. Barackot meg meggyet telepítettek, mert meg akarták mutatni az egész világnak, hogy igenis szokta a cigány a szántást. Csak adjanak hozzá földet. Vagy ott vannak az igriciek, akik apró parcellánként vásároltak össze 5 hektár földet, és most a legmodernebb technológiával, csöpögtetős öntözéssel uborkát termesztenek. Csináltak maguknak munkát meg szövetkezetet. És már nem állnak sorban segélyért, hanem megkeresik a kenyérre valót. Ott tartottunk ugye, hogy nem minden pénz kérdése. Hát bizony nem. Látásmód, szándék, akarat, politikai hozzáállás És szív is kell a változtatáshoz. Javaslat az önkéntes regisztráción alapuló, esélykiegyenlítő foglalkoztatáspolitikai program beindítására a leghátrányosabb helyzetű vidéki térségek roma lakosságának felzárkóztatása érdekében (részlet) Hol kezdjük a feladatok megoldását?* Először az államon. A Magyar Köztársaság még mindig az ország legnagyobb munkáltatója, emellett a legnagyobb megrendelője is. Ugyanakkor az állami alkalmazottak között minimális arányban foglalkoztatnak romákat. Ez különösen szembetűnő azokon a helyeken, ahol a legnagyobb a feszültség, a roma munkanélküliség és a nyomor. Nem tűrhető, hogy diszkriminációs vagy kapcsolati tőkehiányos okokból az állami foglalkoztatási körben arányainál meghatározóan kisebb arányban találhatók romák (állami intézmények, vállalatok, közművek, önkormányzatok és intézményei, állami megrendeléseken dolgozó vállalkozások tartozhatnak ebbe a körbe). A probléma kezelésére nincs más tényleges lehetőség mint a kvótarendszer. Jelen esetben azon a módon, hogy kötelező alkalmazási arányokat kell előírni a válságsújtotta régiókban, térségekben a foglalkoztatásra. Ez a kvóta, * Dr. Bársony János, PHRALIPE delegált RIMB szakértő javaslata 18 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET augusztus szeptember

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi normatív hozzájárulás igénylésének és elszámolásának

Részletesebben

27. számú melléklet. Szöveges indokolás Óbarok Község Önkormányzata évi költségvetésének teljesítéséről

27. számú melléklet. Szöveges indokolás Óbarok Község Önkormányzata évi költségvetésének teljesítéséről 27. számú melléklet Szöveges indokolás Óbarok Község Önkormányzata 2008. évi költségvetésének teljesítéséről I. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT BEVÉTELEK: Az önkormányzat bevételei közül három jogcímen történő

Részletesebben

Előterjesztés a képviselő-testület számára. Intézkedési terv az

Előterjesztés a képviselő-testület számára. Intézkedési terv az Polgármester Előterjesztés a képviselő-testület számára önkormányzat rendszerének 2008. ellenőrzéséről szóló számvevőszéki jelentés alapján Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Intézkedési terv az gazdálkodási

Részletesebben

2012. ÉVI TÁMOGATÁSOK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSSAL TERHELT MARADVÁNYÁNAK ELSZÁMOLÁSA

2012. ÉVI TÁMOGATÁSOK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSSAL TERHELT MARADVÁNYÁNAK ELSZÁMOLÁSA SEGÉDLET a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások 2013. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének kincstári felülvizsgálatához 7. rész

Részletesebben

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat Polgármesterétől 3432 Emőd, Kossuth tér 1. Tel.: 46/476-206 Ikt.sz.:5996/2012. Tárgy : Javaslat az önkormányzat 2013. évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat

Részletesebben

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER J a v a s l a t a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2010.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 2010. évi támogatások kötelezettségvállalással terhelt maradványának elszámolása... 3 Központosított és egyéb támogatások...

TARTALOMJEGYZÉK. 2010. évi támogatások kötelezettségvállalással terhelt maradványának elszámolása... 3 Központosított és egyéb támogatások... SEGÉDLET a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások 2011. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének

Részletesebben

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és

Részletesebben

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások Előadó: Imre Ildikó referens Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály Humánszolgáltatások Osztálya Tel:

Részletesebben

Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e

Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e a nagyközségi önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló 4/2009. (II.27.) rendelet módosításáról Decs Nagyközség

Részletesebben

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK... 2 A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYI RÖVIDÍTÉSEK... 3 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA...

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK... 2 A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYI RÖVIDÍTÉSEK... 3 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA... SEGÉDLET a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások 2011. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének

Részletesebben

A rendelet hatálya 1.. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak fő összegei 2..

A rendelet hatálya 1.. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak fő összegei 2.. Mátramindszent Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2011.(II. 18. ) számú r e n d e l e t e az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről. Mátramindszent Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

ECSER NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015.(II.19.) SZ. RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. A rendelet hatálya

ECSER NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015.(II.19.) SZ. RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. A rendelet hatálya ECSER NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015.(II.19.) SZ. RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL Ecser Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

A rendelet hatálya kiterjed Tápiószentmárton Nagyközség Onkormányzatára és költségvetési szerveire. 2. ~ Az Önkormányzat költségvetési szervei:

A rendelet hatálya kiterjed Tápiószentmárton Nagyközség Onkormányzatára és költségvetési szerveire. 2. ~ Az Önkormányzat költségvetési szervei: Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (11.27. ) önkormányzati rendelete Tápiószentmárton Nagyközség Onkormányzata 2015. évi költségvetéséről Tápiószentmárton Nagyközség

Részletesebben

Somlójenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről. I.

Somlójenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről. I. Somlójenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Somlójenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban:

Részletesebben

SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE

SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól Szuha Község Önkormányzata

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA A főösszegek

ELSŐ RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA A főösszegek 2008. ÉVI. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. -ában foglaltak alapján

Részletesebben

Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Dr. Cseke László kamarai tag könyvvizsgáló, engedély szám: 001430. 7400 Kaposvár, Kazinczy F. u. 36. tel/fax:82-427-456, 06-30-288-54-23, e-mail:kondit@t-online.hu FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD

Részletesebben

Szécsény Város Önkormányzata évi költségvetési rendeletének módosítására

Szécsény Város Önkormányzata évi költségvetési rendeletének módosítására E L Ő T E R J E S Z T É S Szécsény Város Önkormányzata 2011. évi költségvetési rendeletének módosítására Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. augusztus 30-i ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

KIEGÉSZÍTÉS. A évi önkormányzati költségvetés zárszámadás előtti módosítása kiegészítő módosítása

KIEGÉSZÍTÉS. A évi önkormányzati költségvetés zárszámadás előtti módosítása kiegészítő módosítása KIEGÉSZÍTÉS A 2013. évi önkormányzati költségvetés zárszámadás előtti módosítása kiegészítő módosítása 2 Tisztelt Közgyűlés! A 2013. évi önkormányzati költségvetés zárszámadás előtti módosításának elkészítése

Részletesebben

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2011.(VIII.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2011.(VIII.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2011.(VIII.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Demecser Város Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 2/2011.(II.15) rendeletének módosításáról Demecser

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a 2014. évi költségvetésről szóló. 2/2014. (II. 18.) sz. önkormányzati R E N D E L E T E

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a 2014. évi költségvetésről szóló. 2/2014. (II. 18.) sz. önkormányzati R E N D E L E T E 0 MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a 2014. évi költségvetésről szóló 2/2014. (II. 18.) sz. önkormányzati R E N D E L E T E Egységes szerkezetben a 18/2014. (IX. 02.), 19/2014.

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! TÁPIÓGYÖRGYE KÖZSÉG POLGÁRMESETRÉTŐL E l ő t e r j e s z t é s Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Képviselő-Testület 2013. április 29-án tartandó nyílt ülésére 5. Napirendi pont: Tárgy: a 2013. évi pénzügyi

Részletesebben

2012. évi. törvény. I. Fejezet A ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

2012. évi. törvény. I. Fejezet A ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 2012. évi. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján az államháztartás 2011. évi

Részletesebben

Képviselő-testületének 1/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat évi költségvetéséről

Képviselő-testületének 1/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat évi költségvetéséről LÖVŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 1/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Lövő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

DOROGHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

DOROGHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete DOROGHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól Dorogháza Község Önkormányzata

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló. 1/2015. (II. 17.) sz.

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló. 1/2015. (II. 17.) sz. MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló 1/2015. (II. 17.) sz. önkormányzati R E N D E L E T E Egységes szerkezetben: 7/2015. (II. 27.),

Részletesebben

1.. 841403 város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások. 841902 központi költségvetési befizetések. 882111 aktív korúak ellátása

1.. 841403 város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások. 841902 központi költségvetési befizetések. 882111 aktív korúak ellátása Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012.(III.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 5/2012. (II.6.) önkormányzati rendelet módosításáról Bocskaikerti

Részletesebben

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu 4. napirendi pont Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu Ügyiratszám: 16-48/2015. Előterjesztő: Németh Balázs polgármester Előkészítette:

Részletesebben

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2012. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 10 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben

Bojt Község Önkormányzat 3.

Bojt Község Önkormányzat 3. Bojt Község Önkormányzat 3. P O L G Á R M E S T E R É T Ő L Előkészítő: Tiszó Sándorné irodavezető Pénzügyi Iroda ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat 2008. évi költségvetésének III. negyedévi végrehajtásáról

Részletesebben

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete 17/007.(VIII.9.) Ör az önkormányzat 007. évi költségvetéséről szóló 1/007. (I.1.) Ör módosításáról 1. A.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés

Részletesebben

Békés Város Képviselő-testülete október 20-i ülésére

Békés Város Képviselő-testülete október 20-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzata évi ellenőrzési terve Előkészítette: Juhos Józsefné belső ellenőrzési vezető Békési Kistérségi Iroda Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: III/4. Döntéshozatal

Részletesebben

Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás

Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 15. MELLÉKLET: 2 db TÁRGY: A Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II.2.)

Részletesebben

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal I. A célok meghatározása, felsorolása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. (1) bekezdés 17. pontjában kapott

Részletesebben

2013. évi költségvetés bevételeinek módosítása szakfeladatonként Önkormányzat (e Ft-ban) Bevételek. 1. Normatív támogatások 93 423 129 123 128 383

2013. évi költségvetés bevételeinek módosítása szakfeladatonként Önkormányzat (e Ft-ban) Bevételek. 1. Normatív támogatások 93 423 129 123 128 383 Bevételek 841 901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Sajátos bevételek Normatíva Eredeti ei. Módosított ei. Módosítandó 1. Normatív támogatások 93 423 129 123 128 383

Részletesebben

BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(II.11.) önkormányzati rendelete

BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(II.11.) önkormányzati rendelete 1 BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(II.11.) önkormányzati rendelete (Tervezet) Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében

Részletesebben

A plafonhatás érvényesült: a helyi adóbevételekben rejlő tartalékok kimerülőben vannak.

A plafonhatás érvényesült: a helyi adóbevételekben rejlő tartalékok kimerülőben vannak. Ikt.szám: V-3018-46/2010. L-1031 Tisztelt Országgyűlési Képviselő! Az Állami Számvevőszék befejezte, a helyi adók rendszerében a hatékonyság és az eredményesség érvényesülésének ellenőrzését, amelynek

Részletesebben

A Gyöngyösoroszi Önkormányzat képviselőtestületének 2./2008. (II.18.) rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről

A Gyöngyösoroszi Önkormányzat képviselőtestületének 2./2008. (II.18.) rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről K I V O N A T Gyöngyösoroszi Önkormányzat Képviselő Testülete 2008. február 18-i ülésének jegyzőkönyvéből. A Gyöngyösoroszi Önkormányzat képviselőtestületének 2./2008. (II.18.) rendelete az Önkormányzat

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013. (III.01.) önkormányzati rendelete a évi költségvetési előirányzatokról

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013. (III.01.) önkormányzati rendelete a évi költségvetési előirányzatokról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013. (III.01.) önkormányzati rendelete a 2013. évi költségvetési előirányzatokról I. fejezet Általános rendelkezések Jánoshalma Város Önkormányzat

Részletesebben

Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2014. január 29.-i ülésére

Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2014. január 29.-i ülésére AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: MELLÉKLET: Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2014. január 29.-i ülésére Tárgy: Javaslat a Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás 2014. évi

Részletesebben

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Halmaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Halmaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Halmaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Az önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzatának 2012. III. negyedévi beszámolója

Hidegség Község Önkormányzatának 2012. III. negyedévi beszámolója Készítette: Zsirai Alajosné gazd.főelőadó Előterjesztés Hidegség Község Önkormányzatának 2012. III. negyedévi beszámolója Tisztelt Képviselő-testület! BEVÉTELEK ALAKULÁSA Hidegség Község Önkormányzatának

Részletesebben

CÍMREND A B C 1 CÍM ALCÍM SZAKFELADAT 2 1. Polgármesteri Hivatal 3 1.1 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 4 1.2

CÍMREND A B C 1 CÍM ALCÍM SZAKFELADAT 2 1. Polgármesteri Hivatal 3 1.1 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 4 1.2 1. melléklet 1/2011.(II.16.) önkormányzati rendelethez CÍMREND A B C 1 CÍM ALCÍM SZAKFELADAT 2 1. Polgármesteri Hivatal 3 1.1 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 4 1.2 5 1.3 6 1.4 7 1.5 8 1.6 9 1.7 10 1.8

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete december 15-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete december 15-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. december 15-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2009. évi költségvetési rendeletének megalkotását elősegítő döntések meghozatala Előadó:

Részletesebben

Előterjesztés az Önkormányzat 2009. évi zárszámadásáról szóló rendelet megtárgyalására és elfogadására

Előterjesztés az Önkormányzat 2009. évi zárszámadásáról szóló rendelet megtárgyalására és elfogadására Medgyesbodzás Község Önkormányzatának Polgármesterétől Előterjesztés az Önkormányzat 2009. évi zárszámadásáról szóló rendelet megtárgyalására és elfogadására A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági

Részletesebben

1. Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak főösszege, a hiány mértéke

1. Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak főösszege, a hiány mértéke Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének /2016. (II.16.) önkormányzati rendelete Decs Nagyközség Önkormányzata 2016. évi költségvetéséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az

Részletesebben

Önkormányzatok gazdálkodása

Önkormányzatok gazdálkodása Önkormányzatok gazdálkodása Ökopolitika az önkormányzatokban az Ökopolisz Alapítvány képzése Írta: Nagyházi György Önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok A helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Bánhorváti Községi Önkormányzat képviselő-testületének. 10/2014. (V. 5.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat

Bánhorváti Községi Önkormányzat képviselő-testületének. 10/2014. (V. 5.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat Bánhorváti Községi Önkormányzat képviselő-testületének Hatályos:2014-05-06 -tól Bánhorváti Községi Önkormányzat képviselő-testületének 10/2014. (V. 5.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2013. évi

Részletesebben

Az elõterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor Sáfrányos Józsefné. Az elõterjesztés melléklete: tagintézményi költségvetés-tervezet

Az elõterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor Sáfrányos Józsefné. Az elõterjesztés melléklete: tagintézményi költségvetés-tervezet 1 1. a.) Tárgy. Gárdonyi Géza Tagiskola 2008. évi költségvetéstervezete Az elõterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor Sáfrányos Józsefné Jegyzõ GESZ vezetõje Az elõterjesztés melléklete: tagintézményi

Részletesebben

A rendelet hatálya 1.

A rendelet hatálya 1. Nagyrév Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2008. (III.31.) számú Önkormányzati rendelete a 2007. évi költségvetés módosításáról az 1/2007. (II.1.) rendelettel egységes szerkezetben Nagyrév Község

Részletesebben

A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai. Kisgergely István, felügyeleti vezető 2015. május 15.

A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai. Kisgergely István, felügyeleti vezető 2015. május 15. A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai Kisgergely István, felügyeleti vezető Ellenőrzések célja, időszaka Miniszteriális feladatok Ágazati irányítás Alapítói jogok

Részletesebben

Orfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (V.05.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi zárszámadásáról

Orfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (V.05.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi zárszámadásáról Orfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (V.05.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2013. évi zárszámadásáról Orfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

Beszámoló a évi költségvetés végrehajtásáról

Beszámoló a évi költségvetés végrehajtásáról Vilonya Község Önkormányzat Polgármesterétől 8181. Berhida, Veszprémi u. 1-3. Tisztelt Képviselő-testület! Beszámoló a 2015. évi költségvetés végrehajtásáról Az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény

Részletesebben

Pedagógiai szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó programok megvalósítása

Pedagógiai szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó programok megvalósítása Pedagógiai szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó programok megvalósítása Támogatás mértéke: 1.497.500 Ft. A program célja a pedagógusok továbbképzése, szakmai munkaközösségek mûködtetése a kistérségi tanulmányi

Részletesebben

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ. Kiskunmajsa Város évi zárszámadásáról. Önkormányzati feladatellátás általános értékelése

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ. Kiskunmajsa Város évi zárszámadásáról. Önkormányzati feladatellátás általános értékelése SZÖVEGES BESZÁMOLÓ Kiskunmajsa Város 2013. évi zárszámadásáról Önkormányzati feladatellátás általános értékelése Önkormányzatunk a törvényben meghatározott kötelező, illetve önként vállalt feladatai ellátásának

Részletesebben

Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2013 (IX. 26.) önkormányzati rendelete a helyi önkormányzat 2013. évi költségvetéséről

Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2013 (IX. 26.) önkormányzati rendelete a helyi önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2013 (IX. 26.) önkormányzati rendelete a helyi önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

ÖRVÉNYES KÖZSÉG Képviselő-testületének. 2/2009. (III. 17.) rendelete. Örvényes Község Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről

ÖRVÉNYES KÖZSÉG Képviselő-testületének. 2/2009. (III. 17.) rendelete. Örvényes Község Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről ÖRVÉNYES KÖZSÉG Képviselő-testületének 2/2009. (III. 17.) rendelete Örvényes Község Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről Kihirdetve: 2009. március 17. Németh Tünde körjegyző Örvényes Község Önkormányzat

Részletesebben

2013. évi. törvény. I. Fejezet A 2012. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

2013. évi. törvény. I. Fejezet A 2012. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 2013. évi. törvény a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény végrehajtásáról Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján az államháztartás

Részletesebben

Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete február 13-i ülése 3. napirendi pontjához. Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete február 13-i ülése 3. napirendi pontjához. Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2017. február 13-i ülése 3. napirendi pontjához Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. évi költségvetéséről Az államháztartásról szóló 2011.évi

Részletesebben

működési bevétel támogatás támogatás értékű bevétel saját bevétel átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről pénzügyi műveletek összesen:

működési bevétel támogatás támogatás értékű bevétel saját bevétel átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről pénzügyi műveletek összesen: működési bevétel támogatás központi költségvetésből normatív állami hozzájárulás központosított előirányzatok normatív, kötött felhasználású támogatások felügyeleti szervtől kapott támogatás értékű bevétel

Részletesebben

működési bevétel támogatás támogatás értékű bevétel saját bevétel átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről pénzügyi műveletek összesen:

működési bevétel támogatás támogatás értékű bevétel saját bevétel átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről pénzügyi műveletek összesen: működési bevétel támogatás központi költségvetésből normatív állami hozzájárulás központosított előirányzatok normatív, kötött felhasználású támogatások felügyeleti szervtől kapott támogatás értékű bevétel

Részletesebben

Fülesd, 2011. augusztus 22. Záradék: A rendelet kihirdetésének időpontja 2011. augusztus 23. Dr. Birta Zsuzsanna. Körjegyző

Fülesd, 2011. augusztus 22. Záradék: A rendelet kihirdetésének időpontja 2011. augusztus 23. Dr. Birta Zsuzsanna. Körjegyző F Ü L E S D K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T A K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T É N E K 1 1 / 2 0 1 1. ( V I I I. 2 3. ) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t A Z Ö N K O R M Á N Y Z A T 2 0

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

Jásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II.28.) önkormányzati rendelete. az Önkormányzat évi költségvetéséről

Jásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II.28.) önkormányzati rendelete. az Önkormányzat évi költségvetéséről Jásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II.28.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Jásd Község Önkormányzata képviselő-testülete az Államháztartásról szóló

Részletesebben

3. melléklet a 3/2014.(V.16.) önkormányzati rendelethez Lócs Község Önkormányzatának 2013. év kiadásai és bevételei (ezer Ft-ban) közhatalmi bevételek intézményi működési bevételek 1171 1171 működési célú

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat Képviselő - testületének 5/2014.(II.21) önkormányzati rendelete Vác Város Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről

Vác Város Önkormányzat Képviselő - testületének 5/2014.(II.21) önkormányzati rendelete Vác Város Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Vác Város Önkormányzat Képviselő - testületének 5/2014.(II.21) önkormányzati rendelete Vác Város Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről (Időközi módosításokkal egységes szerkezetben) Vác Város Képviselő-testület

Részletesebben

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS I. A költségvetés összeállításának általános keretei Az önkormányzat 2012

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015.(II.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. az önkormányzat évi költségvetéséről

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015.(II.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. az önkormányzat évi költségvetéséről 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015.(II.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Siófok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.

Részletesebben

Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről (a 9/2015. (VIII. 13.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben)

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat 2014. évi költségvetése

Vác Város Önkormányzat 2014. évi költségvetése Vác Város Önkormányzat 2014. évi költségvetése V Á C 2014. Vác Város Önkormányzat Képviselő - testületének 5/2014.(II.21) önkormányzati rendelete Vác Város Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről (Időközi

Részletesebben

Decs nagyközség képviselő-testületének 2014. december 18-án, 18-órakor megtartandó ülésére

Decs nagyközség képviselő-testületének 2014. december 18-án, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztés száma: 196/2014. A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2014. december 18-án, 18-órakor megtartandó ülésére A nagyközségi önkormányzat

Részletesebben

Budapest, Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat képviselő-testületének sz. rendelete a 2009. évi költségvetés módosításáról TERVEZET

Budapest, Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat képviselő-testületének sz. rendelete a 2009. évi költségvetés módosításáról TERVEZET Budapest, Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat képviselő-testületének sz. rendelete a 2009. évi költségvetés módosításáról TERVEZET Az Államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII.

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 15/2008. (V. 28.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 15/2008. (V. 28.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 15/2008. (V. 28.) ÖR. rendelete Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának 2008. évi költségvetéséről szóló 1/2008. (I. 30.) ÖR. rendeletének

Részletesebben

1. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzatra, valamint annak költségvetési szerveire.

1. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzatra, valamint annak költségvetési szerveire. Rendelet szövege Sárkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2012 (XI. 30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetésének harmadik negyedévi módosításáról Sárkeresztúr

Részletesebben

Budapest, 2006. szeptember

Budapest, 2006. szeptember SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 2458-2/2006. TERVEZET M i n i s z t e r i r e n d e l e t a helyi önkormányzatok részére gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása céljából nyújtandó támogatás igénylésének,

Részletesebben

Tiszatenyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012. (II.29.) számú rendelete az önkormányzat évi költségvetésére. I.

Tiszatenyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012. (II.29.) számú rendelete az önkormányzat évi költségvetésére. I. Tiszatenyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012. (II.29.) számú rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetésére Tiszatenyő község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS január 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS január 25-i ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. január 25-i ülésére Tárgy: József Attila ÁMK Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában való működésének vizsgálata

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

Munkaanyag, a kormány álláspontját nem tükrözi. A Kormány /2007. (...) Korm. rendelete az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásáról

Munkaanyag, a kormány álláspontját nem tükrözi. A Kormány /2007. (...) Korm. rendelete az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásáról 1. számú melléklet a./2007. sz. kormány- előterjesztéshez A Kormány /2007. (....) Korm. rendelete az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásáról A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

Részletesebben

Dorog Város Önkormányzat évi költségvetésének I. félévi módosítása

Dorog Város Önkormányzat évi költségvetésének I. félévi módosítása DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Dorog Város Önkormányzat 2011. évi költségvetésének I. félévi módosítása

Részletesebben

Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének november 21-i ülésének 3. napirendi pontjához

Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének november 21-i ülésének 3. napirendi pontjához ELŐTERJESZTÉS Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. november 21-i ülésének 3. napirendi pontjához A költségvetési rendelet módosítására az 1. információs táblában kimutatott javaslatok

Részletesebben

Balatonszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II. 11.) önkormányzati rendelete a évi költségvetéséről

Balatonszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II. 11.) önkormányzati rendelete a évi költségvetéséről Balatonszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II. 11.) önkormányzati rendelete a 2014. évi költségvetéséről Balatonszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban:

Részletesebben

Készült: Domony Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének június 30.-án megtartott testületi ülésén.

Készült: Domony Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének június 30.-án megtartott testületi ülésén. J E G Y ZŐKÖNYV Készült: Domony Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 30.-án megtartott testületi ülésén. Helye: Polgármesteri Hivatal Domony, Fő út 98. Jelen vannak:

Részletesebben

Államadósság ellenőrzése

Államadósság ellenőrzése Államadósság ellenőrzése Készítette: Pongrácz Éva Szabályozási háttér 2 Magyarország Alaptörvénye Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Az Állami Számvevőszékről szóló 2011.

Részletesebben

Nyíradony Város Képviselő-testületének 3/2016 (II.15.) számú rendelete Nyíradony Város Önkormányzata évi költségvetéséről

Nyíradony Város Képviselő-testületének 3/2016 (II.15.) számú rendelete Nyíradony Város Önkormányzata évi költségvetéséről Nyíradony Város Képviselő-testületének 3/2016 (II.15.) számú rendelete Nyíradony Város Önkormányzata 2016. évi költségvetéséről Nyíradony Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról

Részletesebben

Tarnaméra Község Önkormányzat képviselő-testületének 5/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelete

Tarnaméra Község Önkormányzat képviselő-testületének 5/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelete Tarnaméra Község Önkormányzat képviselő-testületének 5/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 1/2012.(III.08.) önkormányzati rendelet módosításáról Tarnaméra

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS City College Üzleti Szakképző Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2300 Ráckeve, Kossuth u. 73. Telefon: 06/66/640 304, Fax.: 66/640 305 www.citycollege.hu E mail: citycoll@gmail.com Adószám:

Részletesebben

/1/ A rendelet 3.. /1/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

/1/ A rendelet 3.. /1/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Harsány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/21.(XII.15.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 21. évi költségvetéséről szóló 2/21. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról Harsány Község

Részletesebben

APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 2/2012 (II.22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. I.

APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 2/2012 (II.22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. I. APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 2/2012 (II.22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL Apácatorna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről TERVEZET Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről Elvégeztük Sárvár város Önkormányzata 2015. évi költségvetési

Részletesebben