VIII. A közigazgatás személyi állománya (2)

Átírás

1 BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. A közigazgatás személyi állománya (2) Bevezetés a közigazgatásba 2013 Január 17 Gál Márk PhD Közigazgatási tanszék Tartalom Tervszerű, kiszámítható előmenetel - karrier A köztisztviselő jogai és kötelezettségei A köztisztviselők felelősségi rendszere A köztisztviselők képzése, továbbképzése 1

2 5.1. A karrier fogalma, formái a) A térbeli mobilizáció: - akik egész életüket a közig. töltik, a zárt rendszerben karrierpályára lépnek; - a karrierpályára lépő => hivatást, foglalkozást választ (szolgálati viszonya stabil); - aki nem => valamilyen munkakör betöltésére vállalkozik; A térbeli mobilizáció kevesek számára tűnik karrierfajtának, a szakirodalom és a gyakorlat annak kezeli (régi tapasztalat: minél több helyen teljesít valaki szolgálatot, annál több tapasztalatra tesz szert) A karrier fogalma, formái a) A térbeli mobilizáció: - a dekoncentrált szervek esetében a területi mobilizáció mindmáig élő gyakorlat szerte a világon; - a területi mobilizáció csak a fiatal pályakezdők esetében alkalmazható; - ebbe a kategóriába tartozik az egyazon szervezeten belüli különböző munkafolyamatok megismerését szolgáló áthelyezéseket; - a karrierpályára kinevezett elvileg beleegyezése nélkül áthelyezhető, hiszen arra vállalkozott, hogy a közig.- ban, s nem egy meghatározott egységben teljesít; - a konkrét munkakör ellátására kinevezett, természetesen beleegyezése nélkül nem helyezhető át; 2

3 5.1. A karrier fogalma, formái b) Az időben lezajló mobilizáció: - az idő múlása önmagában tényleg nem elegendő az előlépéshez, ehhez társulnia kell a legalább átlagos, kielégítő munkavégzésnek; Két ok, amiért az időmúlás a karrier egyedül, vagy döntő feltétele: - bizonyítható, hogy minél több időt tölt valaki azonos helyen, annál mélyebb ismeretekre, rutinra tesz szert, munkáját tehát gyorsabban, jobban végzi => elismerést érdemel, előléptetést; - az időmúlás a közig. munkához, a közérdekű tevékenység végzéséhez való hűséget is tanúsítja Ideális megoldás: ha az idő- és térbeli mobilizáció előnyeit összekapcsolják! 5.1. A karrier fogalma, formái c) Horizontális és vertikális előmenetel: Az előrelépés 3 módon történhet: illetményben, címben illetve beosztásban: - az illetménynövekedés a legtömegesebb formája a köztisztviselői előrelépésnek; - a címekben/rangokban történő előrelépés rendszerint együtt jár az illetménynövekedéssel; - a köztisztviselő munkahelyén beosztottból vezető válik, belső előléptetéssel; Az illetményben és címekben történő előrelépés = horizontális; A beosztásban történő = vertikális A tervszerű, kiszámítható, alanyi jogon járó előrelépés csak horizontálisan biztosított. A vertikális előmenetel nem automatikus, csupán lehetőség! 3

4 5.2. A karrier megtervezése a) A szolgálatok csoportosítása, kategorizálása: A nyitott rendszerben konkrét feladat, munkakör ellátásához alkalmaznak személyzetet, amelyet addig végez, amíg szükséges. USA-ban a funkcionális csoportosítás három alapon nyugszik: a munkakörök leírásán, az azonos vagy hasonló munkakörök egy csoportba vonásán, a csoportok közötti hierarchia kialakításán. Első fázis: munkakörök leírás legaprólékosabb munka; Második szakasz: a hasonló munkaköröket egy csoportba összevonják; Harmadik fázis: a csoportok között rangsort alakítanak ki; 5.2. A karrier megtervezése a) A szolgálatok csoportosítása, kategorizálása: A funkcionális csoportosítás = egy csoportba, egy fizetési osztályba helyezi mindazokat, akik a csoportosítás szempontjai alapján azonos értékű munkát végeznek. Előnye: a követelmények ismeretében mindenki kiszámíthatja, hogy a kedvezőbb osztályba lépésért milyen más jellegű munkát kellene végeznie; Hátrány: a specializálódás felé tolja el a szakmai összetételt; A hierarchikus osztályozás a klasszikus, európai zárt rendszert alkalmazó országokra jellemző. A közszolgálatba lépők mindenekelőtt testületet választanak, s testületbe lépnek be: 4

5 5.2. A karrier megtervezése a) A szolgálatok csoportosítása, kategorizálása: A hierarchia szerinti csoportosításban nem a munkakör, hanem a testületen belüli fokozat a klasszifikáció alapja, az illetmény a fokozathoz igazodik, nem a munkakörhöz. Mindenhol egy kategorizálást hajtanak végre, a fokozat egy testületben nyerhető el. Előnye: lehetővé teszi a tervszerű, kiszámítható előmenetelt, az előrehaladás útja a kategorizálás, a fokozatok révén pontosan kialakított. Hátrányai: - sokkal nehezebben áttekinthető, mint a funkcionális, - egyetlen testület elmozdulása az összes többi hozzáigazítását vonja maga után A karrier megtervezése b) A karrierpályák: 3 féle karrierpálya: - a legtöbb közszolgálati pályaív a szolgálatba lépéstől kezdődően a szolgálat befejezéséig megállás nélkül emelkedő pálya utat tervez meg (ilyen a román köztisztviselőké is jelenleg); Mindazon előnyök, amelyek a tartós munkavégzésből adódnak, érzékelhetők lesznek. Hátránya: akkorra juttatja a köztisztviselőt a pálya tervezhető, kiszámítható csúcsára, amikor az esetek többségében már szellemi és fizikai képességei romlani kezdenek. 5

6 5.2. A karrier megtervezése b) A karrierpályák: 3 féle karrierpálya: - második pályaív szerint: akkor kell a köztisztviselőt a karrier csúcsára eljuttatni, amikor szellemi képességei a legjobbak; - harmadik pályaív: a közszférában nem igen kerül alkalmazásra, a versenyszférában annál inkább. Azokat kell a lehető leggyorsabban (már 30, max.35 éves korukra) a pályacsúcsra juttatni, akik a legkorszerűbb ismeretekkel rendelkeznek; A közig.-ban az első és a második pályaív érvényesül viszont két további elem beépítése hiányzik: az előlépésekhez szükséges időtartam és az előlépéssel járó illetménynövekedés meghatározása A karrier megtervezése b) A karrierpályák: Általános elvek: - fokozatosság elve: a karrierpálya lépcsőfokaira szabályként egymást követően lehet rálépni, nem lehet lépcsőfokokat kihagyni; - minimális idő eltöltésének elve: a minimális időt a jogszabályok írják elő annak a gyakorlatban szerzett tapasztalatnak felhasználásával, hogy egy szinten töltött túlságosan rövid időtartam értéktelenné teszi annak a szintnek a súlyát, amelyet a köztisztviselő betölt; - olyan kivételnek teremt alkalmazási lehetőséget, amely erősíti a szabályt; 6

7 5.2. A karrier megtervezése c) A karrier vége: A karriernek sok körülmény vethet véget: fegyelmi vétség miatti elbocsátás, fizikai vagy pszichikai alkalmatlanság, a nyugdíjkorhatár elérése. - a köztisztviselők nyugdíjazásának időpontja változó: pl. Romániában a férfiak korhatára 65 év, míg a nők 60 éves kort betöltve mehetnek nyugdíjba; Magyaro. a férfiak esetében 62 év, a nők pedig éves kor között. - a karrier utánra tervezett gondoskodás a nyugdíjaztatás megtervezésével sem ér véget, törvények, jogszabályok írják elő a nyugdíjazott köztisztviselővel való kapcsolattartás kötelezettségét; 5.3. A munka értékelése, minősítése - vegyítjük az automatizmust (az idő múlása a teljesítménnyel); A munka értékelésének módjai: - legegyszerűbb módszer: az osztályozáson alapszik; - kérdőíves; - legösszetettebb: a képességek, a felkészültség és a teljesítőképesség egymáshoz való viszonyának a megállapítására irányuló mérés; Mindhárom forma általános kérdésekre ad választ: - mit kell mérni, értékelni; - ki végezze a minősítést (leginkább elterjedt megoldás a közig. szerv vezetőjére bízni a feladatot) 7

8 5.3. A munka értékelése, minősítése Az értékelés nyilvánosságának meghatározása: - a minősítés csak a vezető számára elérhető, mindenki más számára titkos; - féltitkos minősítés: a vezetőn kívül a minősített is megismerheti az értékelést, de mindenki más számára titkos; A legtöbb gondot az értékelés technikai elemeinek a kidolgozása okozza (pl. kérdőíves technika) Az illetményrendszer A legnagyobb jelentőségű feladat az illetményrendszer összegének, nagyságának megállapítása. Elvek osztályozása: - anszienitás elve: az illetményből az részesüljön legnagyobb mértékben, aki a leghosszabb szolgálati idővel rendelkezik, az illetménytáblázat a szolgálati időt veszi alapul; - az amerikai felfogás a munkateljesítményt tekinti legfőbb szempontnak. Ennek az elvnek az érvényesítéséhez a teljesítmények mérése szükséges; - az angolok eredeti elképzelése szerint az illetményeket a különböző funkciók ellátását végzők társadalmi presztízséhez igazodóan kell megállapítani; 8

9 5.4. Az illetményrendszer A három elképzelés mára eléggé egybeolvadt, az országok illetménytáblázatában mindhárom elképzelésnek felfedezhetjük nyomait. Az illetmény összege ugyanis több elemből áll össze, törzs- vagy alapilletményből, amelynek az összilletmény kétharmadát kellene adnia. Általános tendencia: az arány egyre csökken, egyre nagyobb részt kapnak a különböző kiegészítések, pótlékok, különféle juttatások. A tervezett, kiszámítható illetménynövekedés az alapilletményre van kalkulálva, s ha az esetleges, időszakos, kiegészítések mértéke túlságosan nagy, értelmét veszti törzsilletményről beszélni Az illetményrendszer Az illetményrendszer három részből áll: a) Alapilletmény: - az illetmény nagy részét adja, s a kiszámítható előmenetel bázisa; - a szolgálati időt és az iskolai végzettséget, veszi figyelembe; - minden fizetési fokozathoz egy szorzószám tartozik az illetménytáblán, ezt megszorozva az illetményalappal kapjuk meg az alapilletmény összegét; - előre meghatározott, ám mégsem kötött, jócskán el lehet térni az illetménytáblázattól; 9

10 5.4. Az illetményrendszer Az illetményrendszer három részből áll: b) Illetménykiegészítés: - eredetileg a közig. szervezet szintjéhez igazodott, azoknak biztosított kiegészítő jövedelmet, akik megyei vagy központi szervezetben dolgoztak; - a kiegészítés mértéke egyrészt a közig. szinttől, másrészt az iskolai végzettségtől függ; c) Pótlékok: - vezetői a legmagasabb összegű; - éjszakai pótlék; - gépjárművezetői pótlék; - veszélyességi pótlék 6. A köztisztviselők jogai és kötelezettségei 6.1. A jogok és kötelezettségek körének változásai A kötelezettségek listája elkészítésének következménye: - pontossá teszi azokat a követelményeket, amelyeknek meg kell felelni, határvonalat húz a kötelező és a nem kötelező munka és magatartás közé, védelmet a vezetők túlzott követeléseivel szemben; A jogok és kötelezettségek listája nem minden időben és nem mindenhol ugyanaz, csak a legutóbbi évtizedekben indult meg egységesítési folyamat. A helytől és időtől függő listák eltérőségei ellenére a jogok és kötelezettségek többsége ugyanaz azokban az országokban, ahol a közszolgálat demokratikus elvekre épül. Közös vonás: a statútumok, törvények a kötelezettségekkel kezdik a felsorolást és az elemzést. 10

11 6. A köztisztviselők jogai és kötelezettségei 6.2. A köztisztviselők kötelezettségei: a) A szolgálat közig. szervben végzésének kötelezettsége A köztisztviselő első számú kötelezettsége, hogy elvégezze azt a munkát, amivel megbízzák. - más munkavégzés tilalma; két irányban érvényes: - nem vállalhat újabb közfunkciót; - nem vállalhat munkát a versenyszférában; A fejlett országok a korrupció megakadályozása végett írnak elő foglalkoztatási tilalmat. b) Az utasításnak való engedelmesség kötelessége Főszabály: a köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani. A végrehajtást azonban nem vakon kell teljesíteni, azaz a kötelezettség nem abszolút érvényű. Vannak esetek amikor a köztisztviselő megtagadhatja és vannak esetek amikor meg kell tagadnia az utasítás teljesítését. 6. A köztisztviselők jogai és kötelezettségei 6.2. A köztisztviselők kötelezettségei: c) Az információk, a titkok megőrzésének kötelessége - a köztisztviselő köteles megőrizni az állam-és szolgálati titkokat! Államtitok = az az adat, amelyet az arra illetékes személy/szervezet annak minősít, amelynek nyilvánosságra hozatala, sérti vagy veszélyezteti az ország honvédelmi érdekeit. Szolgálati titok = állami vagy közfeladatot ellátó szerv működési rendje sérülhet vagy kerülhet veszélybe. - egyfelől tehát a köztisztviselő őrzi azokat az adatokat, melyeket államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősítenek, másfelől gondoskodik arról, hogy a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse; A köztisztviselő köteles a személyes adatok védelméről is gondoskodni! 11

12 6. A köztisztviselők jogai és kötelezettségei 6.2. A köztisztviselők kötelezettségei: d) Példamutató viselkedés kötelezettsége Lévén, hogy a köztisztviselő az állam, az önkormányzat megtestesítője, képviselője elvárható, hogy hivatalában és magánéletében egyaránt méltóságteljesen, példamutatóan viselkedjen. A példamutató magatartás leggyakoribb ellenségei: a káros szenvedélyek és a rendezetlen családi körülmények! e) A jogszerű és tisztességes munkavégzés kötelezettsége A köztisztviselő munkája során köteles betartani a jogszabályok előírásait (anyagi jogok, alaki szabályok, ügyviteli előírásokat). A tisztesség magában foglalja a közérdekűséget, a pártatlanságot és az igazságosságot. 6. A köztisztviselők jogai és kötelezettségei 6.2. A köztisztviselők kötelezettségei: f) A lojalitás kötelessége A köztisztviselőnek hűségesnek kell lennie népéhez, hazájához, a hazájában uralkodó alkotmányos rendet védelmeznie kell, fenntartás nélkül teljesítenie kell kormánya utasításait. 12

13 6. A köztisztviselők jogai és kötelezettségei 6.3. A köztisztviselők jogai 3 csoportra bonthatóak: - minden alkalmazottat megilletnek, a munkaviszonyból fakadnak; - azon jogok összevonása, amelyek a zárt jellegből fakadnak, más területeken nem találhatók; - köztisztviselők politikai jogai; a) Az alkalmazáshoz kapcsolódó jogok: - díjazáshoz, szabadsághoz és a különböző juttatásokhoz való jog; A munka, a szolgálat ellenértékeként a köztisztviselő díjazásban, részesül. A juttatások egy része pénzbeli, másik része természetbeni, egyik felük odaítélése kötelező, másik felük adományozható. A természetbeni, elnyerhető juttatások 6. A köztisztviselők jogai és kötelezettségei 6.3. A köztisztviselők jogai b) A zárt rendszerből eredő jogok: - előmenetelhez való jog, az alkalmazás biztonságához való jog; Előmenetelhez való jog = a köztisztviselő amennyiben munkáját kielégítően végzi, a reá bízott feladatokat ellátja, előrelép, magasabb fizetési osztályba kell besorolni. Az alkalmazás biztonságához való jog = a köztisztviselő életre szóló kinevezése, pályaútjának megtervezése maga után vonja az elbocsátás szűk körre való visszaszorítását. A felmentésre legszélesebb körben az átszervezés jogcímre nyújt lehetőséget. 13

14 6. A köztisztviselők jogai és kötelezettségei 6.3. A köztisztviselők jogai c) A köztisztviselő politikai jogai: Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. A nyilvános véleménynyilvánításban azonban a köztisztviselő korlátozva van! A szakszervezeti jog 7. A köztisztviselők felelősségi rendszere A legerősebb garancia a bírói út igénybevételének lehetősége. A felelősség több irányú: - a munkavégzéssel, a munkavégzés során okozott kárral, a törvények megszegésével kapcsolatos, s ennek megfelelően beszélhetünk: fegyelmi, kártérítési és büntetőjogi felelősségről. Összeköti őket céljuk: a felelősségre vonás feltételeinek, lebonyolításának, a vétkesség szankcionálásának szabályozása, s közös elem továbbá alapelvük: csak azzal szemben lehet bármelyik felelősségi formát alkalmazni, aki jogszabályt sértett! A három felelősségi forma közül kettőben (fegyelmi, kártérítési) a közig. szerv folytatja le az eljárást, egyben (büntető) a bíróság. 14

15 7. A köztisztviselők felelősségi rendszere 7.1. A fegyelmi felelősség: - minden szervezet bünteti azt az alkalmazottját, aki a belső működési előírásoknak nem tesz eleget, megsérti azokat. A fegyelmi felelősség kapcsán 4 kérdésre kell választ adni: - mi minősül fegyelmi vétségnek? - a vétség szankciója; - a felelősségre vonás módja; - az igénybe vehető jogorvoslati eszközök; A fegyelmi vétség meghat.: szükséges-e a fegyelmi vétségek körét előre olyan pontosan és egyértelműen meghatározni, ahogyan azt a büntetőtörvények teszik világszerte? 7. A köztisztviselők felelősségi rendszere 7.1. A fegyelmi felelősség: A fegyelmi szabályzatok általános megfogalmazást adnak: a közszolgálati jogviszonyból származó kötelességek vétkes megszegése minősül fegyelmi vétségnek. A fegyelmi vétség szankciói: legszigorúbb az elbocsátás/hivatalvesztés. A szankciók többsége az előmenetelt nehezítik meg, lassítja, de külön pénzbeli juttatás csökkentését, megvonását is előirányozzák. A felelősségre vonás mikéntjét a fegyelmi eljárás szabályai határozzák meg. Ennek szakaszai: nyomozati, tárgyalási szakasz. 15

16 7. A köztisztviselők felelősségi rendszere 7.1. A fegyelmi felelősség: Eredményfelelősség: a várt, remélt, ígért teljesítmény elmaradása esetén alkalmazható, akkor ha jogszabálysértés semmilyen tekintetben nem történt. - csak vezetővel szemben alkalmazható, - egyetlen szankciója van: a vezetői tisztségből való leváltás; - fegyelmi eljárás nélkül alkalmazható; - a döntést indokolni sem kell (politikai felelősségnek is szokás nevezni) 7. A köztisztviselők felelősségi rendszere 7.2. A köztisztviselő büntetőjogi felelőssége A köztisztviselő ugyanúgy köteles betartani a törvények, a büntető törvénykönyv, előírásait, mint bármely más állampolgár. Ha bűncselekményt követ el, tettéért bíróság előtt vonják felelősségre! HA hivatalában, hivatalának gyakorlása során sérti meg a törvényt, jelentkeznek különbségek! Hivatali bűncselekmények: - hivatali visszaélés; bántalmazás hivatalos eljárásban; - kényszervallatás; - jogosulatlan titkos információgyűjtés; jogellenes fogva tartás; - az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése; 16

17 7. A köztisztviselők felelősségi rendszere 7.2. A köztisztviselő büntetőjogi felelőssége Az a hivatalos személy követi el a hivatali visszaélés bűntettét, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével visszaél. Léteznek olyan bűncselekmények, amelyek súlyosabban büntetendők, ha azokat köztisztviselő követi el (pl. közokirat-hamisítás, személyes adattal való visszaélés). 7. A köztisztviselők felelősségi rendszere 7.3. A kártérítési (anyagi) felelősség A köztisztviselő kárt okozhat a munkahelyén vagy munkahelyének, a munkáltatónak, s külső személyeknek (pl. szervezetnek, állampolgároknak, ún. harmadik személynek). - A munkáltatónak okozott károk esetében: a köztisztviselő a kárt köteles megtéríteni. A szándékos kárt okozó teljes kártérítéssel tartozik, a gondatlan elkövető havi illetményének max. felével. Továbbá felelős a köztisztviselő a hiányért, ha visszaszolgáltatási és elszámolási kötelezettséggel vett át tárgyakat, a kártérítés mértéke ilyen esetben teljes. 17

18 7. A köztisztviselők felelősségi rendszere 7.3. A kártérítési (anyagi) felelősség - A harmadik személynek okozott kár esetében: - három irány: - ha a köztisztviselő munka viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a közig. szerv a felelős; - a kárt szenvedett választhat, kitől kér kártérítést: a kárt okozó köztisztviselőtől vagy munkáltatójától (pl. Amerika); - a hibák személyi vagy szervezeti jellegűek lehetnek; 8. A köztisztviselők képzése, továbbképzése A közig. alapvető érdeke, hogy alkalmazottjainak képzését, továbbképzését megszervezze. A nyitott rendszerű személyzeti politikában, ahol valamilyen munkakör betöltésére alkalmaztak köztisztviselőt, a felkészítést a már működő iskolákra, egyetemekre bízták. A megüresedett vagy az újonnan létesülő álláshelyekre az ezekben az intézményekben képzett jelentkezők közül választottak. A zárt rendszer az általános igazgatási képzést tartotta kezdettől fogva célszerűnek, s közig. szakemberképző intézményeket hozott lére. 18

19 8. A köztisztviselők képzése, továbbképzése 8.1. A közigazgatási szakemberképzés - egyik alapkérdése: mikor történjen, munkába állás előtt vagy munka közben; - második alapkérdés: az ismeretek terjedelmére és mélységére keres választ; minden területen otthonosan mozgó szakember a generalista (hosszú és költséges); vagy az egyetlen területen alkalmazható specialista (rövid) 8. A köztisztviselők képzése, továbbképzése 8.2. A köztisztviselők továbbképzése Három ok a továbbképzési ciklusok folyamatosságának szükségességére: - az ismeretek gyors elavulása; - az igazgatástechnika teljes átalakulása; - a világ megismerésének szükségessége a globalizáció, a nemzetközi integráció erősödésével kétségbevonhatatlan; Az egyre növekvő állampolgári igényesség is a felkészültség javítását kényszeríti ki! 19

20 8. A köztisztviselők képzése, továbbképzése 8.2. A köztisztviselők továbbképzése Továbbképzés képzés Miért? Osztályozásuk: szolgálati, karrierjellegű; Szolgálati továbbképzésen való részvétel kötelező, szolgálatnak számít, mint a hivatali ügyintézés. Munkaidőben történik, a részvétel ingyenes. A távolmaradás maga után vonja a szankciót. A karrierjellegű továbbképzés önkéntes, a köztisztviselő ambíciójától, érdeklődési körétől függ. A közig. a képzés költségeit részlegesen vagy teljesen átvállalhatja, munkaidő-kedvezményt biztosít stb. 8. A köztisztviselők képzése, továbbképzése 8.2. A köztisztviselők továbbképzése A karrierjellegű továbbképzés: - áldozatvállalást igényel, azonban a közig. honorálja; - legtipikusabb pl. a középiskolai végzettség felváltása egyetemivel, főiskolaival, ami a karrierben az azonnal magasabb besorolási osztályba való áthelyezést eredményezi; Iskolarendszerű <=> Iskolarendszeren kívüli továbbképzés 20

21 8. A köztisztviselők képzése, továbbképzése 8.2. A köztisztviselők továbbképzése Iskolarendszerű <=> Iskolarendszeren kívüli továbbképzés Iskolarendszeren kívüli továbbképzést a közig. szervezi, pénzügyi feltételeit a központi költségvetésben kell biztosítani. Az iskolarendszerű továbbképzés a magasabb iskolai végzettség, illetve második vagy további szakképesítés megszerzésére irányuló képzés. 21