Közalkalmazotti bérek 2011-ben

Átírás

1 Közalkalmazotti bértábla Az új közalkalmazotti bértábla 2011-től megtalálható a b erkalkulator.net oldalán. A köztisztviselői illetményalap és a közalkalmazotti bértábla 2011-ben is a januári szinten van befagyasztva, tehát továbbra is az akkori számítási szabályok érvényesek. A bértábla (illetménytáblázat) segítségével a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben leírtak szerint lehet kiszámítani a közalkalmazotti fizetést. Közalkalmazotti bérek 2011-ben A közalkalmazotti bértábla fizetési osztályokra és fizetési fokozatokra bontható. A fizetési osztály az adott közalkalmazott végzettségétől, szakképzettségétől függ. Például alapfokú végzettséggel az "A" fizetési osztályba kerül, felsőfokú szakképzettséggel az "E" osztályba, az akadémiai doktori címmel rendelkezők pedig a legmagasabb, "J" fizetési osztályba kerülnek. Ennek részletei a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 61. -ában vannak leírva. Az adott osztályba sorolt közalkalmazott fizetése a munkában eltöltött évek függvényében emelkedik a fizetési fokozatokban megadott szorzók szerint. A 2011-es közalkalmazotti illetménytáblázat bértételeit a berkalkulator.net az alábbi táblázatban foglalta össze: A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere Közalkalmazottak jogállásáról szóló XXXIII. tv. (2011. februári állapot) 1 / 6

2 61. (1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak: A fizetési osztályba - a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör, - az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör; B fizetési osztályba - az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör; C fizetési osztályba - B fizetési osztály szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, - a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, - a középiskolai végzettséghez kötött munkakör; 2 / 6

3 D fizetési osztályba - a középiskola utolsó évfolyamának elvégzésére épülő szakképesítésre, vagy középiskolai végzettségre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, - a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör; E fizetési osztályba - az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör, - a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör; F fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör; 3 / 6

4 G fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör; H fizetési osztályba - az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör, - a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat; I fizetési osztályba - az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör, - az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 4 / 6

5 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.); J fizetési osztályba - az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat, - a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím. (A fenti adatok tájékoztató jellegűek!) Az előző évi költségvetési törvény közszolgálati jövedelmekkel kapcsolatos további intézkedései változatlanok maradtak: 54. A köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény 43. -ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap évben forint. 55. (1) A Kjt. a) 66. -ának (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a évre a 17. számú 5 / 6

6 melléklet tartalmazza; b) 66/A. -ának (2) bekezdése szerinti vezetői illetményalap a évben forint; c) 69. -ában foglalt illetménypótlék számítási alapja a évben forint. (2) Az Áht. 93/A. -ában foglalt keret évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. (3) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 94. -ának (5) bekezdése szerinti hozzájárulás évi összege forint/fő. 56. (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvény ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat évben forint. (2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló évi LXXX. törvény 46/D. -ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény - 1. fizetési fokozat évben forint. (3) A jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény 1. -ának (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj évben 3000 forint. (4) Az ügyvédekről szóló évi XI. törvény ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj évben 3000 forint. ( berkalkulator.net ) Köztisztviselői illetményalap : köztisztviselői és kormánytisztviselői bérek Törvény a kormány- és a köztisztviselők jogállásáról 2011-ben: már készül az új törvény Köztisztviselői törvény Új! Bérkalkulátor 2012: Kinek mennyivel csökkenhet a nettó bére 2012-ben? 6 / 6