Az iskolai agresszió kezelése

Átírás

1 Az iskolai agresszió kezelése Az Agressziókezelési Munkacsoport Beszámolója az Intézkedési Terv folytatásának végrehajtásáról Készítették a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársai: : Fótiné Németh Margit - szakpszichológus Novák Mária pedagógiai szakértő Gonda Judit pedagógiai szakértő Barna Gyöngyi - szakpszichológus E. Tóbiás Sára pszichológus Buji Ágnes - szakpszichológus Makai Adrienn - szakpszichológus Budapest, május

2 Tartalomjegyzék Bevezető Az iskolai erőszak megelőzése érdekében létrehozott Gyermekvédelmi és Agressziókezelési Munkacsoport működésének biztosítása a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézeten belül Konferenciák, rendezvények, szakmai fórumok szervezése, lebonyolítása az iskolai agresszió témakörében 8 3. Folyamatos támogató kapcsolattartás az intézmények felé A korosztályi agresszió kezelésére és megelőzésére létrehozott WEB oldal folyamatos működtetése Korosztályi agresszióval foglalkozó színházi előadások további támogatása, kiemelten a komplex intézményfejlesztésben résztvevő intézmények számára Oktatási-nevelési és gyermekvédelmi intézmények pedagógusainak továbbképző programok, tréningek Hálózati erőforrások a kialakított civil és egyéb partneri együttműködések szerepe az erőszakmentes iskolákért Komplex intézményfejlesztés folytatása Kortárssegítők képzése a nevelési-oktatási, gyermekvédelmi intézményekben Kutatás Nyomon követés. 61 2

3 Bevezető Magyarországon az egyre súlyosbodó megélhetési gondok, a növekvő munkanélküliség, a gazdasági válság okozta bizonytalanság és létbizonytalanság, a politikai acsarkodások aláásták a különböző társadalmi csoportok együttműködését, békés egymás mellett élését. A médiából ömlő hírek folyamatosan ráerősítenek arra a közhangulatra, hogy az országban egyre rosszabb a közbiztonság óta tragikus események követik egymást pl.: csepeli tanár gyilkosság, Kozma-gyilkosság, roma családok kivégzése, szélsőjobboldali gyülekezések, meleg felvonulás körüli zavargások stb. Mindez állandó feszültséget tart fenn. A gyerekek felé az intolerancia és az agresszió közvetítődik az élet minden területéről. Az elmúlt évek tapasztalatai az iskolai agresszió növekedését is mutatják. Budapesten és országos viszonylatban is súlyos méreteket ölt ez a probléma. Az általános iskolákban elkövetett testi sértések száma az utóbbi években folyamatosan növekedett (pl.: 2005-ben 110, 2008-ban 200 eset forrás: Országos Rendőr-Főkapitányság adatai). Erre erősítenek rá a médiajelentések, a pedagógusokkal készített mélyinterjúk, fókuszcsoportok tapasztalatai, a diákok beszámolói, a témában végzett gyorskutatási jelentések. Különösen rossz a helyzet a szakiskolákban. A TALIS-felmérés 1 alapján, Magyarországon a TALIS-államokhoz képest kisebb problémának tűnik az iskolai alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a késés az iskolából. A nemzetközi átlaghoz hasonló a hiányzás és a puskázás mértéke, ezeket azonban meghaladja az órai rendzavarás (az iskolák 71%-ában nehézséget okoz), a rongálás, lopás, diákok vagy az iskolai dolgozók fizikai illetve lelki bántalmazása. Kiugróan jelentős a trágár/vulgáris beszéd (nemzetközi átlaga 37%, Magyarországon az iskolák 77%-ában zavarja a munkát) és a rongálás szintje (nemzetközi átlagban az iskolák 25%-ában hátráltatja az oktatást, Magyarországon ez 53,5%-os). Hazánkban ritkán fordul elő, hogy fegyverrel vagy ahhoz hasonló tárggyal támadnak a tanárokra vagy egymásra a gyerekek. A média 1,5-2 éve rendszeresen foglalkozik a témával, az erőszakos iskolai események sora kapott nyilvánosságot ez idő alatt. Néhány nagy sajtóvisszhangot keltő esemény (pl.: halállal végződő diák-diák incidens, videóra rögzített tanárdiák, diák-diák konfliktusok megjelenése az interneten is stb.) konkrét lépésekre inspirálta a döntéshozókat ban országos és helyi szinteken is több bizottság, cselekvési terv, javaslat született, felmérések indultak az utóbbi 1,5-2 évben. Az Oktatási tárca és a Fővárosi Önkormányzat is létrehozott egy-egy szakértői bizottságot és intézkedéseket foganatosítottak az iskolai erőszak visszaszorítására 2. A Fővárosi Önkormányzat 2008-ban létrehozott Intézkedési Tervében az iskolai agresszió kezelését és megelőzését célzó átfogó projektet határozott meg, melynek 1 OECD és partnerországokban a kormányok által kezdeményezett nemzetközi vizsgálat 2008 tavaszán 23 államban (pl. Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Írország, Izland, Korea, Lengyelország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország) történt meg. Összesen kb. 90ezer pedagógus (országonként kb. 6 ezer) vett részt benne. A tanárokat kérdezték meg munkájukról, a tanulás és tanítás körülményekről, az iskolai légkörről. 2 Továbbá egyes kerületek, szakmai intézmények, civil szervezetek, pedagógus szakszervezetek és az iskolák maguk is kialakítottak saját cselekvési terveket, tettek lépéseket, megfogalmaztak javaslatokat a helyzet javítása érdekében. 3

4 egyik fő célja a társadalmi tudatformálás illetve az erőszak-ellenesség eszméjének és gyakorlatának terjesztése, a módszertani megújulás, a tudatosan felépített, prevenciós-edukációs programok megvalósítása. Fővárosi Önkormányzat Intézkedési Terve 2008 tavaszán fogadta el a Fővárosi Közgyűlés az iskolai agresszió elleni Intézkedési Tervet. Végrehajtását a Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet keretei között 2008 szeptemberében alakult Agressziókezelési Munkacsoportjára bízta 3. A Munkacsoport tevékenységét a 2008 második félévét és a 2009 első félévét érintő első beszámolójában összegzi 2009 májusában az Oktatási Bizottság felé. A programok az iskolai élet valamennyi szereplőjét megszólítják, és felelős résztvevőjévé teszik az agresszió jelenségének saját közösségében történő tudatosabb és hatékonyabb kezelésében. Az egymásra épülő tevékenységek egyik fókuszában az iskola menedzsmentjének felkészítése és támogatása, valamint a pedagógusok eszközökkel való felruházása, új módszerekkel, jó gyakorlatokkal való megismertetése áll annak érdekében, hogy az iskolai mindennapokban kompetensebben, magabiztosabban tudják kezelni a már meglévő, vagy kialakulóban lévő konfliktusokat. A programok másik csoportja az agressziókezelés kérdéskörében preventív hangsúllyal a diákok, szülők tájékoztatását, bevonását szolgálja. Az Intézkedési Terv folytatásáról a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése a 14/ /2009 előterjesztés 3. sz. mellékletében határozott. Az iskolai agresszivitás visszaszorítására, kezelésére megfogalmazott projekt pontjai továbbra is egyrészt a társadalmi tudatformálást (az erőszak-ellenesség eszméjének és gyakorlatának támogatását), az intézmények menedzsmentjének, pedagógusainak felkészítését és támogatását, illetve a pedagógusok eszközökkel történő felruházását célozzák annak érdekében, hogy a továbbiakban megfelelő eszközök jussanak az iskolai agresszivitás megelőzéséhez, kezeléséhez és a konfliktusok megoldásához. Az Agressziókezelési Munkacsoport legfontosabb tevékenységei és eredményei: o Krízis-vonal: segítségnyújtás az akut iskolai agresszió kezelésében (a pedagógusok telefonon tanácsot kérhetnek a szakemberektől, akik szükség esetén az iskolába kimennek, ott a helyzetet részletesen megismerve adnak tanácsot a beavatkozásra). o Jó gyakorlatok, módszerek, segédanyagok, kutatási eredmények megismertetése, az oktatási rendszer, a gyermekvédelem szereplőivel. o Pedagógus továbbképzések (konfliktuskezelő tréningek, nevelési hatékonyságot növelő tréningek, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök képzése, stb.). o Kortárssegítő-programok (mediátorképzés, prevenciós programok). 3 A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által elfogadott, az iskolai agresszivitás visszaszorítására, kezelésére létrehozott /19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletében megfogalmazott Intézkedési Terv keretében, szeptember 1-én megalakult a Gyermekvédelmi és Agressziókezelési Munkacsoport, amely a MFPPTI Gyermekvédelmi Osztályán öt fővel kezdte meg munkáját. A stáb tevékenysége az iskolai agresszió professzionális kezelése, szakmai koordinációs munka ellátása, amely magában foglalja a fővárosi fenntartású intézményekkel, a gyermekvédelmi és szakellátással, a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, hatósági intézményekkel, illetve az erőszakmentességet támogató civil- és kultúrszervezetekkel való szoros együttműködést. A projekt managementje pedagógiai szakértőkből és szakpszichológusokból áll. 4

5 o Színházi nevelés (korosztályi agresszióval foglalkozó színházi előadások látogatása, feldolgozása a diákokkal, osztálytermi-tornatermi színház). o Korosztályi agresszió témájával foglalkozó iskolai és kollégiumi színjátszó körök, irodalmi színpadok támogatása. o A témában tartott iskolai nevelési értekezletek támogatása. o Erőszakmentességet támogató civil szervezetekkel való együttműködés (pl. resztoratív gyakorlatok terjesztése, pedagógus coaching, bántalmazottak pszichoterápiás ellátása, stb.). o Konferenciák, fórumok rendezése a témában. o Információnyújtás, ismeretterjesztés, előadások. o Iskolai agresszióval foglalkozó weboldal működtetése ( o Interaktív módszertani segédanyagok kialakítása az osztályfőnöki, és a gyermekvédelmi munka támogatására (oktató dvd, Játéktár, resztoratív gyakorlatokat bemutató filmek, módszertani segédanyagok). o Szupervízió, coaching a pedagógusok számára. o Komplex intézményfejlesztés (iskolai erőszak szempontjából veszélyeztetett fővárosi fenntartású intézmények számára). A program első szakaszának sikerét és hatékonyságát - a kezdeti bizalmatlanság, ambivalencia után - jelentősen segítette az a holisztikus szemlélet, amely az iskolai agressziót komplex, multi-faktoriálisan determinált jelenségként fogta fel, és ennek a felfogásnak megfelelően jelölte ki a beavatkozási szinteket. Ily módon a projekt egy olyan mátrixban mozgott, amelyben intézmény, osztályközösség, pedagógus, diák, szülő egyaránt célcsoportként szerepelt, figyelembe véve azokat a fejlődéspszichológiai, szociálpszichológiai, pedagógiai-pszichológiai, krízispszichológiai, stb. törvényszerűségeket, kölcsönhatásokat, amelyek a hétköznapi létet, az együttélés szabályait, a harmonikusan működő közösségeket, az egyéni jóllétet, stb. meghatározzák. A gyakorlatban működő pedagógusok és diákok nagy része őszintén értékelte a figyelmet, a lehetőségeket, az új módszereket, eszközöket. A különböző fórumokon elmondhatták problémáikat, nehézségeiket, megoszthatták egymással ötleteiket, tapasztalataikat. Ezek az alkalmak azért is nagyon fontosak, mert csökkentik az iskolák amúgy zárt rendszerként való működését, amely közismerten növeli a diszfunkciókat, a feszültséget, az agressziót. Az ilyen közös élmények mindezen túl kedveznek a hálózati működés kialakulásának, a tolerancia erősödésének (idézet a évi beszámolóból). A megvalósítás során a programok előrehaladtával egyértelműen érzékelhető volt, hogy a pedagógusokban egyre határozottabban tudatosodik a változás, a változtatás szükségessége, növekedett a saját szerep jelentőségének felismerése. A program első szakaszának tapasztalatai nyomán a második ciklusban a hangsúlyok átrendeződtek és a projekt más-más pontjai kerültek fókuszba, illetve új elemek jelentek meg. Az intézmények részéről fokozott szükségletként fogalmazódott meg a különböző tréningek, tanfolyamok iránti igény. Nagy érdeklődésre tartottak számot a pedagógusok hatékonyságát növelő tréningek, a konfliktuskezelést alternatív konfliktuskezelést oktató készségfejlesztő tréningek. Különösen népszerűnek bizonyult a resztoratív szemléletet és gyakorlatot elsajátítható 30 órás tanfolyam. A második ciklusban ezek a tréningek kiemelt szerepet kaptak. A nemzetközi gyakorlatot is visszaigazolva a leghatékonyabbnak a komplex intézményfejlesztési projekt bizonyult. A transzparens koncepció, a teljes spektrumot lefedő (lásd részletesen: komplex intézményfejlesztés) programok, a folyamatos támogató 5

6 jelenlét, az időbeni perspektíva (több éves fejlesztés) valódi proaktív és reaktív fejlesztési keretet ad, valamint stabilizálni képes az elért eredményeket. Ily módon a második ciklusban az előző évi öt intézmény mellé újabb nyolc került a fejlesztési csoportba. Új elemekkel bővült a színházi nevelés projektje, amikor a célcsoportok korosztályi és kulturális jellemzőit figyelembe véve osztálytermi és tornatermi előadások kivitelezésére vállalkozott. Különös és hatékony kezdeményezésnek ígérkezik a kalandterápiás program, amely a különösen veszélyeztetett serdülők számára szerveződik a nyári időszakra. A fiatalok a sporton, kalandon és az együttlét gyógyító erején keresztül kapják a szakemberektől és egymástól a terápiás segítséget (lásd: kalandterápiás program leírása). Különösen veszélyeztetett populációként tarthatjuk számon a gyermekvédelmi intézmények gondoskodásában lévő gyermekeket. A második ciklus programjai kiemelt módon támogatják az intézményrendszer szakembereit és gyermekeit. Az oktatási rendszer, illetve az egyéb szektorok (egészségügy, gyermekvédelem stb.) számára megvalósított konferenciák, szakmai programok (lásd: konferenciák) színvonalas lehetőséget biztosítottak biztosítanak az érték és információ közvetítésre, a párbeszédre, a társadalmi tudat és attitűd formálására. Nagyon fontos tehát, hogy a programok folytatódjanak, az eddig elért eredmények, valamint a felébresztett motiváció és készenléti állapot megőrzése, stabilizálása érdekében. Nemzetközi tapasztalatok egy-egy fejlesztőprogram hatásának stabilizációját két-három évben határozzák meg. A projekt irányai, célkitűzései életszerűnek, hatékonynak bizonyultak és a további folytatásra ösztönöznek. A program maga is önfejlesztőnek bizonyul. A működési keretek, a szakmai koncepció és stratégia kedvez a kreatív működésnek és innovációnak. A nyomon követés és hatásvizsgálat protokolljának kidolgozása további fejlődésre, fejlesztésre biztosít lehetőséget. 6

7 1. Az iskolai erőszak megelőzése érdekében létrehozott Gyermekvédelmi és Agressziókezelési Munkacsoport működésének biztosítása a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézeten belül (14/ /2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 1. pontja) A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által elfogadott, az iskolai agresszivitás visszaszorítására, kezelésére létrehozott /19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletében megfogalmazott Intézkedési Terv keretében szeptember 1-én megalakult a Gyermekvédelmi és Agressziókezelési Munkacsoport, amely jelenleg hét fővel működik. (A projekt menedzsmentje pedagógiai szakértőkből és szakpszichológusokból áll.) A stáb feladata az Intézkedési Terv végrehajtása, a feladat szakmai koordinációs munkájának ellátása, amely magában foglalja a fővárosi fenntartású intézményekkel, a gyermekvédelmi és szakellátással, a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, hatósági intézményekkel, illetve az erőszakmentességet támogató civil- és kultúrszervezetekkel való szoros együttműködést. A Munkacsoport feladata a 14/ /2009 előterjesztés 3. sz. mellékletében 1. pontja értelmében továbbra is az Intézkedési terv végrehajtása, az agressziókezelési program folytatása. A csoport belső erőforrásainak-kompetenciáinak értékelése, az osztályon belüli szakmai koncepció és stratégia napi követelményekhez való hozzáigazítása, a szervezeti egység (osztályon belüli) operatív működésének biztosítása, rövid-, közép- és hosszú távú akciótervek kidolgozása, a folyamatok ütemezése folyamatos. A munkacsoport májusában a program eredményeiről írásos beszámolót készített a Főváros Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságának, illetve a projekt anyagai eljuttatta az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának. 7

8 2. Konferenciák, rendezvények, szakmai fórumok szervezése, lebonyolítása az iskolai agresszió témakörében (14/ /2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 4. pontja) Program megnevezése Színházi kerekasztal Tolerancianap Díszvendégek: Eliot Aronson és Carol Tavris Mérei Emléknap Sebek, amelyek sohasem gyógyulnak be Konferencia a szociális munka napja alkalmából Bűnmegelőzési Konferencia Erőszakmentes iskolák Műhelykonferenciák Az iskolán belüli erőszak és annak kezelése című konferencia Iskolai egészségvédelem iskolai erőszak Finn-magyar találkozó Téma Kerekasztal Színházi Nevelési Központ és Káva Kulturális Műhely. A Kolibri Színházzal közösen megvalósított szakmai egyeztetés Részvétel a rendezvény szakmai és operatív előkészítésében és lebonyolításában A rendezvény szakmai és operatív előkészítése és lebonyolítása Előadások az MFPI iskolai agressziókezelési projektjéről - Előadás az MFPI iskolai agressziókezelési projektjéről Előadások az MFPI iskolai agressziókezelési projektjéről Előadás Iskolai erőszak a kutatások tükrében Előadások - Az iskolai agresszió megelőzése és kezelése - Színházi nevelés és agressziókezelés Szakmai beszélgetés az iskolai agressziókezelés finn és Időpont, Helyszín, Előadó MFPI Németh Margit, E. Tóbiás Sára Városháza Díszterem Agrkez. Munkcsop Ódry Színpad Agrkez. Munkcsop II. kerületi Önkormányzat Díszterem Németh Margit, E. Tóbiás Sára Kiskunhalas Németh Margit ,8.,9. Than, Károlyi Újpesti Műszaki SzKI Németh Margit, E. Tóbiás Sára Kaposvár E. Tóbiás Sára ÁNTSZ E. Tóbiás Sára MFPI 8

9 Nevelési Tanácsadók vezetőinek találkozója MFPI Integrációs Irodájának vendégei: Óvodapedagógusok Jubileumi konferencia XV. Kerületi Nevelési Tanácsadó Ezerarcú Pedagógia Konferencia magyar szakmai koncepciójáról, végrehajtási protokolljáról Beszámoló és beszélgetés az MFPI iskolai agressziókezelési projektjéről Előadás az MFPI iskolai agressziókezelési projektjéről Előadás Az iskolai erőszak megelőzése és kezelése a mindennapokban Előadás sajtótájékoztató az MFPI iskolai agressziókezelési projektjéről Németh Margit, E. Tóbiás Sára MFPI Németh Margit MFPI E. Tóbiás Sára, Makai Adrienn XV. ker. Nevelési Tanácsadó Németh Margit Németh Margit Tolerancianap október 6-án került sor a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Ab Ovo Kiadó szervezésében arra a konferenciára, melynek díszvendége Alliot Aronson és Carol Tavris, amerikai szociálpszichológusok voltak. A Tolerancianap témája az iskolai erőszak szociálpszichológiája, Aronson új könyvének (Columbine után) magyarországi bemutatkozása kapcsán kapott aktualitást. A konferencia megnyitó előadását Sárik Zoltán, igazgató az MFPI agressziókezelési programjának bemutatásával nyitotta meg. Klein Sándor pszichológus, egyetemi tanár szubjektív élményekkel megtűzdelt előadásában az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Erőszakmentes és egészségtudatos iskola nevű mozgalmáról beszélt, majd Kozák Zsuzsanna pedagógiai szakértő felvezetésével a Párbeszéd a tanórán című toleranciatréning-film előzetesét láthatták a résztvevők. A másfél órás videó olyan kommunikációs gyakorlatokat mutat be, melyek ötleteket, vitaalapot nyújthatnak ahhoz, hogy tanulás közben a csoportban jóleső és konstruktív párbeszéd alakuljon ki. Elliot Aronson és Carol Tavris előadása és magyar pedagógusokkal folytatott kerekasztal-beszélgetése keretében a mozaik módszer elméleti és gyakorlati tapasztalatainak megvitatására került sor. Az érzelmi intelligenciát, a társas készségeket és konfliktuskezelés különböző formáit fejlesztő csoportmunka nálunk is ismert módszer, amely nem elsősorban a tananyagátadásban, hanem az életkészségek tanításában, így az agresszió-prevencióban játszik kiemelkedő szerepet. A konferenciát követő workshop a playback-színház módszerének iskolai alkalmazhatóságát mutatta be Mérei Zsuzsa és Bakó Tihamér közreműködésével, illetve Carol Tavris, a nemi sztereotípiák témájában angol munkanyelven vezetett műhelyfoglalkozást. 9

10 A konferencia és a workshopok résztvevői pedagógusok, diákok, iskolapszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek, kollégiumi nevelők és szülők voltak. Közösségépítés Együttes élmény Méérreei i eeml léékknnaapp 100 éve született Mérei Ferenc november a között megrendezett Fővárosi Pedagógiai Napok keretében, november 18-án Mérei Ferencre emlékeztünk, születésének 100. évfordulóján. Mérei Ferenc, született november 24-én, pszichológus és pedagógus. Személye karizmatikus, munkássága szerteágazó, meghatározó. Gyermekpszichológus, a pszicho-dráma hazai meghonosítója, a szociometria módszerének kidolgozója, a közösségek rejtett hálózatának térképésze, a csoportdinamika szakértője, számtalan fontos mű szerzője. A Mester, a Tanár úr előtt, névadója előtt tisztelgett a Mérei Ferenc Intézet, meghívott vendégei körében, egész napos rendezvényével. A Mérei emléknap küldetése a szervezők szándéka szerint igyekezett méltó lenni a mester szellemiségéhez. Átélni közösen egy napot, amely sem nem tudomány, sem nem művészet, hanem együtt a kettő, sőt egy ezeken túlmutató minőség, együtt az élményben, Együttes Élmény. Az ünnep fényét emelte, hogy Mérei Ferenc családja, gyermekei, unokái megtisztelték jelenlétükkel az eseményt. A rendezvény délelőtti és délutáni programja az Ódry Színpadon, Mérei személyét és korát idéző díszletek között, mintegy 150 emlékező részvételével zajlott. A tömegben felbukkantak a pedagógia, a pszichológia, a gyógypedagógia nagy öregjei, az aktív szakemberek generációja és a jövő generációjának képviselői: pedagógus, pszichológus, gyógypedagógus hallgatók. Megilletődött ünnepi hangulat, régi barátok, kollégák ölelkezése, kíváncsi tekintetek, megható pillanatok. Múlt, jelen és jövő találkozása. A Tanár úrnak volt, van és lesz mondanivalója. Volt, van és lesz hallgatósága. Az ünnepélyes megnyitó beszédet Germánné dr. Vastag Györgyi, a Fővárosi Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság elnöke tartotta. Tisztelettel adózott az egyik legnagyobb magyar pszichológus személye és életműve előtt, a megújuló Fővárosi Pedagógia és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet névadója előtt. Mérei Ferenc nevét az Intézet alig több mint egy éve vette fel, visszaállítva egy sajátos folytonosságot, hiszen jogelődjének, a Székesfővárosi Lélektani Intézetnek között Mérei Ferenc volt az igazgatója és gazdag életművének talán legtermékenyebb periódusát jelentette ez az időszak. A megnyitó után három előadást hallgathatott meg a publikum, amely előadások íve a teljes szellemi hagyaték áttekintésétől a pedagógiai gyakorlatban való alkalmazáson keresztül a jelenkori pedagógia megújító tapasztalatainak megosztásáig vezetett. Az első előadást Dr. Erős Ferenc professzor, az MTA doktora tartotta. Címe Mérei életműve a magyar pszichológia és pedagógia fejlődésének tükrében. Az 10

11 előadás Mérei Ferenc pályafutását mutatta be. Munkássága elsősorban a szociálpszichológia szemszögéből került elemzésre, kiemelve a magyar és a nemzetközi szociálpszichológia történetében elfoglalt helyét. Minthogy azonban Mérei sokoldalú és gazdag életművében a társadalom lélektani szál szorosan összefonódott pedagógiai, gyermeklélektani, klinikai-pszichológiai, irodalom- és művészet pszichológiai munkásságával, valamint a pszicho-dráma mozgalomban vállalt kezdeményező szerepével, nem utolsó sorban pedig politikai és közéleti tevékenységével is, az előadás ezekre az aspektusaira is kitért. Végül Mérei életművének aktualitásával, mai relevanciájával foglalkozott. A második előadó Járó Katalin iskolapszichológus, kutató volt. Előadásának címe Mérei Projekt Konfliktuskezelés iskolai osztályokban. Az előadó a kedvenc művek és a személyes találkozások fényében, megidézve a Mestert, kiemelte, hogy az életművet a pedagógia és a pszichológia egyaránt sajátjának érzi. Járó Katalin bemutatta a Mérei Szociometriai Műhely Egyesület tevékenységét. Beszélt a Mérei Projektről, amely egy olyan csoportfejlesztő program, mely komplex helyzetfeltárás alapján a fennálló konfliktusok és játszmák rendezésére irányul, és az együttműködés megerősítésére törekszik. A helyzetfeltárás legfontosabb eszköze munkájuk során a Mérei féle, több szempontú szociometria elmélyítésével kifejlesztett hierarchikus szociometria. Az előadó a program hatékonyságát néhány konkrét esettel illusztrálta. A harmadik előadó Dr. Kelemen Lajos PhD., pszichológus volt. Előadásának címe A tanulásfejlesztés három lépcsős modellje Mérei Ferenc gyermeklélektani munkásságának adózva. Mérei Ferenc Gyermeklélektan c. munkájában V. Binét Ágnes szerzőtársával igen nagy figyelmet szentelt az iskolaérettség és a tanulást megalapozó funkciók fejlődésének követésére. Mindezt Jean Piaget mélyreható tudományos elméletére alapozva alkotta meg. Az azóta eltelt évtizedek a kognitív pszichológiai hihetetlen fejlődését eredményezték, köszönhetően az idegrendszert, az agy működését vizsgáló képalkotó eljárásoknak. Az előadó ezek rövid ismertetése után egy olyan koncepciót mutatott be, amely az iskolai tanulást, főként az olvasás, szövegértés fejlesztését valósítja meg, egy olyan pedagógiai folyamatba ágyazottan, amely az óvodáskortól egészen a serdülő, vagy akár az ifjúkorig tart. A folyamat három lépcsője módszertanilag is jól elkülöníthetőnek bizonyult. A délelőtti szekció után a Mérei Ferenc Intézetben Mérei Ferenc mellszobrát Demszky Gábor Főpolgármester Úr avatta fel, melyet állófogadás követett a meghívott vendégek részére. A délutáni program Forgách Péter 120 perces portréfilmjéből: Epizódok M. F. Tanár úr életéből kiemelt részletek alapján készült, 20 perces rövidfilm mutatta be a hosszú, színes életút fontos állomásait. A Tanár úr személyes vallomásait láthattuk, szakmáról, emberről, életről, halálról. Üzenetei szóltak mindazoknak, akik meghallják, megértik, sőt csinálják, megélik tanításait. A délelőtti előadások szellemidézése után a film közvetítésével megjelent a Mester a maga valóságában, emberségében, elevenen, telve bölcsességgel, életszeretettel. A nap hátralévő részében kerekasztal beszélgetést láthattunk Mérei Ferenc tanítványaival és követőivel. Vendégeink voltak Ajkay Klára, Békés Judit, Büchler Júlia, Fonyó Ilona, Gádorné Donáth Blanka, Horányi Annabella, Kapusi Gyula és Ritoók Magda. 11

12 A tanítványok és követők személyes emlékeiken keresztül meséltek Mérei Ferenc pályafutásukra, szakmai fejlődésükre, életükre gyakorolt hatásáról. Meséltek maguknak, egymásnak, a hallgatóságnak. Epizódok M. F. Tanár úr életéből, ahogy Ők látták, érezték. Ahogy Ők látják, érzik. Élő kamerák, szubjektív kamerák, akik a magyarországi pedagógiai és pszichológiai kultúra fejlődésének hiteles szemtanúi és hordozói. A délelőtti és délutáni programot Kovács Miklós pszichológus, Mérei tanítvány vezette, tevékenysége során közvetlen, oldott légkört teremtve, csakugyan létrejött az Együttes Élmény. Különös aktualitását érezhetjük Mérei szellemi hagyatékának. Ezek egy része tisztán érezhető és megfogalmazható, másik része a közösségek rejtett hálózatába beleszőve hat. Mindezt az Emléknap eseményeinek sodrában ki-ki fogékonyságának, szakmai elhivatottságának mértékében élhette át, saját élményként intenzíven, mert a Tanár úr jelenlétében nem lehet közömbösnek maradni. Számtalan köszönetet kaptunk ezt követően a Mérei családtól, pályatársaitól, tanítványaitól, követőitől. Azóta november 27-én meghívást kaptunk a Tanár úr lakásában tartott szűk körű találkozóra, amely újra meghitt perceit nyújtotta az emlékezésnek. Ezt követően, ugyanebben a körben, részt vettünk a Pasaréti úti házon elhelyezett emléktábla koszorúzásán, majd a Károli Gáspár Református Egyetemen nagyszámú résztvevő jelenlétében tovább folytatódott az ünnepi program. Finn-magyar találkozó Christina Salmivalli asszony, a Turkui Egyetem pszichológia professzorának budapesti látogatása kapcsán február 23-án a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben került sor arra a szakmai beszélgetésre, melynek keretében betekintést nyerhettek a résztvevő szakemberek az iskolai agressziókezelés finn és magyar szakmai koncepciójába, illetve végrehajtási protokolljába. A megbeszélésen részt vett Christina Salmivalli asszony, Jaakoko Sievers, a Finn Nagykövetség EU-referense, valamint a Fővárosi Közgyűlés képviseletében Csomós Miklós, a Kulturális Bizottság alelnöke és Kucsák László, az Oktatási Bizottság alelnöke. Az Intézetet Sárik Zoltán igazgató, az MFPI Agressziókezelési munkacsoportját Németh Margit, osztályvezető szakpszichológus és E. Tóbiás Sára, pszichológus képviselte. A beszélgetés moderátora, a toleranciafejlesztés területén tevékenykedő Kozák Zsuzsanna, pedagógiai szakértő volt. A beszélgetés során bemutatásra került az úgynevezett KiVa program, amelyet 1996-ban dolgozott ki a Turkui Egyetem az iskolai "bullying" megelőzésére és kezelésére a finn oktatási minisztérium támogatásával. A KiVa - amely egyébként finnül "bölcset" vagy "barátságosat" jelent - programban már első osztályos tanulók számára kínált tanórákon elkezdődik az iskolai zaklatás fogalmának, jelenségének közös megvitatása, amely egy idősebb korosztály számára kifejlesztett számítógépes játékkal bővül ki a későbbi évfolyamokon. A virtuális tanulóprogram a tanórán elhangzott ismeretek elmélyítését teszi lehetővé. A tanórán zajló osztályfőnöki munka mellett a szülők bevonására és az éles helyzetek kezelésére is hangsúlyt fektetnek. Ebben nyújt segítséget az iskolákban működő 12

13 háromfős pedagógusokból, iskolai személyzetből álló csapat, akikhez konkrét esetek kapcsán lehet fordulni. Az MFPI-ben működő Agressziókezelési Munkacsoport tevékenyégét Németh Margit mutatta be, aki külön kiemelte a Munkacsoport komplex intézményfejlesztési projektjét, annak elméleti koncepcióját és gyakorlati megvalósítását foglalta össze. Hangsúlyozta a program rendszerszemlélet és a prevenció fontosságát, illetve a szülők, a gyermekek és a pedagógusok bevonásának szükségességét. Szót ejtett azokról a pedagógusoknak és intézményvezetőknek tartott képzésekről, amelyek az iskolajoggal kapcsolatos ismeretek bővítését, a szociális kompetenciafejlesztést, és az alternatív konfliktuskezelő technikák elsajátítását célozzák meg. A kortárssegítők képzése, a gyerekek számára tartott mentálhigiénés csoportok és a színházi neveléshez kapcsolódó programok egy komplex szolgáltatáscsomagként elérhetőek a bevont intézmények számára. A tavalyi tanévben 6, idén 8 újabb intézmény kapcsolódik ehhez a kezdeményezéshez. Sáska Géza oktatáskutató egy országos vizsgálat eredményeit összegezte. A 11.-es évfolyam vizsgálatát több mint 4000 tanuló és 900 tanár részvételével végezték. A kutatásból kiderül, hogy az iskolai agressziós incidensek sok esetben a média által felnagyítva kerülnek a köztudatba. A verbális agresszió sokkal komolyabb probléma az iskolákban, mint a fizikai zaklatás. A megoldást a személyes tanári tekintély oldaláról, illetve az intézményi jogok (bűntető beavatkozások) felől közelítve képzeli el az Oktatási Bizottság alelnöke, Kucsák László. Csomós Miklós, a Kulturális Bizottság alelnöke az agressziókezelési program fontosságát hangsúlyozta, illetve a tanárok hatékonyabb módszertani felkészültségét megalapozó tanárképzés reformját sürgette. 13

14 3. Folyamatos támogató kapcsolattartás az intézmények felé (14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletének 2. pontja) Az Agressziókezelési Munkacsoport tevékenységéhez tartozik a folyamatos támogató kapcsolattartás valamennyi fővárosi fenntartású intézmény számára. A gyakorlatban ez telefonos tanácsadást, személyes egyéni konzultációt (pedagógusok, gyerekek, szülők számára), csoportos esetmegbeszélést, szupervíziós lehetőséget és az akut, illetve a krónikus konfliktushelyzetek kezelését jelenti. Akut intézményi agresszió kezelése Az intézményekben előforduló akut intézményi agresszió kezelése a pedagógusok és diákok csoportos illetve egyéni ellátása (tanácsadás, szupport, terápia) során biztosított májusától májusáig terjedő időintervallumban öt esetben az egész intézményre kiterjedő csoportos krízishelyzet kezelésére volt szükség. Ezekben az esetekben az iskolapolgárokat traumatizáló incidensek megoldására kellett krízisintervenciós beavatkozást végezni, amelyet a különösen sérült személyek egyéni ellátása követett. Kevésbé súlyos, ámde az intézmény keretei között megoldhatatlan, külső segítséget igénylő konfliktushelyzetekben, 80 esetben kellett tanácsadást, illetve konkrét beavatkozást végezni. Előadások, műhelyfoglalkozások Az iskolai tantestületek szakmai munkáját többek között műhelyfoglalkozásokkal, illetve az intézmények kérésére az iskolai agresszió témájához kapcsolódó előadásokkal támogatta-támogatja a Munkacsoport. Intézmény neve - Helyszín Than Károly Gimnázium Bárczi Géza Általános Iskola Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Téma Időpont Előadó Előadás az MFPI iskolai agressziókezelési projektjéről Előadás az iskolai agressziókezelésének témakörében Műhelyfoglalkozások az iskolai agresszió kezelésére összeállított módszertani csomag felhasználási MFPI Németh Margit MFPI Makai Adrienn , MFPI E. Tóbiás Sára, Gonda Judit, Makai Adrienn 14

15 Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola lehetőségeiről Előadás a resztoratív konfliktuskezelés módszeréről, szemléletéről Előadás - Agresszió az iskolában és a jog KÖSZ Alapítvány Negrea Vidia Jogismeret Alapítvány Nevelési értekezletek A 2009/2010-es tanévben 9 iskola juttatta el az agresszióval foglalkozó értekezletek jegyzőkönyveit tájékoztatás céljából. Május közepéig egy intézményben három, kettőben kettő, hatban egy értekezleten foglalkoztak az agresszió megelőzésével, kezelésével. A feldolgozott témák: intézményi agresszió kérdőív, a látásukat elvesztő tanulók megsegítésének lehetséges módjai, fegyelmi eljárások rendje, iskolai agresszió elleni feladatok, a módszertani csomag ismertetése, gyermekvédelmi munkaterv értékelése, Égő hidak című film megtekintése, önismeret, együttműködés, a diákok érzelmi intelligenciája és toleranciakészsége terén tapasztaltak megbeszélése, szituációs feladatok megoldása, hogyan kezelje a pedagógus az osztályban megjelenő agressziót. Intézmény neve Téma Időpont Hogyan kezelje a pedagógus az osztályokban megjelenő agressziót, kirekesztést? 1. Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola 2. Fábry Zoltán Középiskolás Leánykollégium 3. Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola és Gimnázium 4. Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium 5. Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona Az éves gyermekvédelmi munkaterv megbeszélése Agresszió megelőzése, kezelése A fegyelmi eljárásokról A látásukat vesztő tanulók megsegítésének lehetséges módjai, körülményei

16 6. Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7. Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon 8. Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola 9. Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon 10. Fábry Zoltán Középiskolás Leánykollégium 11. Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola 12. Fábry Zoltán Középiskolás Leánykollégium Agresszió megelőzése Égő hidak című film megtekintése Módszertani csomag ismertetése Önismeret, együttműködés A diákok érzelmi intelligenciája és toleranciakészsége Kérdőív értékelése Féléves gyermekvédelmi beszámoló Esetmegbeszélés Bírósági tárgyalások látogatása 2010 áprilisától az iskolai agressziókezelés eszköztára tovább bővült. Lehetőség nyílt-nyílik arra, hogy a fővárosi fenntartású iskolák diákcsoportjai látogatóként részt vehessenek bírósági tárgyalásokon. A tapasztalatok alapján ez a program hatékony módszer a prevencióban és a problémakezelésben. Az iskola kívánságának megfelelően lehetőség van kábítószeres, illetve fiatalkorú erőszakos bűncselekményt elkövető vádlottak tárgyalásainak megtekintésére. A programlehetőség felkeltette a pedagógusok érdeklődését. Eddig 19 intézmény jelezte, hogy egy vagy több csoporttal/osztállyal részt kíván venni tárgyalásokon. Mivel mind a Pesti Központi Kerületi Bíróság, mind a Pesti Központi Kerületi Bíróság korlátozott számban tud látogatót fogadni, kapacitás híján, az egyéni igényeket is figyelembe véve az összes bejelentkezett csoportból vannak, akik még várakoznak a lehetőségre. A Munkacsoport a látogatásokat a továbbiakban is folyamatosan szervezi. 16

17 Az alábbi táblázat a résztvevők számát mutatja (2010. április május): Intézmény neve Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola Résztvevő csoportok száma (alkalom) Budai Középiskola 2 30 Jelky András Ruhaipari és 1 10 Művészeti Szakközépiskola Deák Ferenc Középiskolai 2 30 Kollégium Éltes Mátyás Általános 1 6 Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon Ybl Miklós Építőipari 1 7 Szakképző Iskola Than Károly Gimnázium, 1 6 Szakközépiskola és Szakiskola Bethlen Gábor Közlekedési 4 45 és Közgazdasági Szakközépiskola Szent Miklós Általános 1 10 Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon Bolyai János Fővárosi 1 32 Gyakorló Műszaki Szakközépiskola Összesen: 18 csoport 232 fő Résztvevő diákok száma A pedagógusok visszajelzései alapján a diákokra nagy hatással van ez a program, megdöbbenti őket a valóság, amellyel a bíróságon van lehetőségük szembesülni. A fiúk nagyon rendesen viselkedtek, bár az iskolában sokat beszéltek arról, hogy mit csinálnak majd a bíróságon: beszélgetnek, telefonálnak stb. Öröm volt látni, hogy milyen sokáig tudtak csendben figyelni, fegyelmezetten viselkedni. A tárgyalás kiválasztása dicsérendő: egy két éve tartó ügyben hoztak éppen ítéletet, így hallottuk az egész történetet és az ügy lezárását is egyben. Sok tanulsággal szolgált az életveszélyt okozó testi sértés jogi fogalma mögötti emberi sorsokat, megnyilvánulásokat látni. Az orvosszakértő nagyon érthetően beszélt, de a bíró közléseinek megértése a bonyolult jogi fogalmazások miatt gondot okozott a 17

18 diákoknak. A tárgyalást követő közös beszélgetés során kiderült, hogy mennyire másképp értelmezik az elhangzottakat, többen a vádlottal éreztek együtt. Nagyon sok minden kiderült a fiúk viszonyáról a joghoz, és a bűnözésről való gondolkodásukról. (Ybl Szakiskola pedagógusának beszámolójából) A bírósági látogatások szervezése várhatóan szeptembertől folytatódik. Személyes illetve telefonos tanácsadás /Milyen problémákkal, kérdésekkel keresnek minket? Miben segítünk?/ Intézmények, pedagógusok, szülők megkeresésére: - Iskolai agresszió témában tartott nevelési értekezletek: előadások - Iskolai agresszió témában tartott nevelési értekezletek: előadók közvetítése (civil szervezetek) - Iskolai agresszióval kapcsolatos krízisintervenció az adott intézményben (csoportos, egyéni) - Pszichológiai tanácsadás iskolában előforduló egyéb esetekkel kapcsolatban - Iskolai agressziókezeléssel kapcsolatos telefonos tanácsadás - Tágabb értelemben vett erőszakkal (pl. családon belüli erőszak) kapcsolatos tanácsadás, krízisintervenció - Pedagógusoknak: szupervízió, esetmegbeszélő csoport, konzultáció - Konfliktuskezelő, agresszió-prevenció gyakorlatok, programok ismertetése - Tájékoztatás az agresszió-megelőzésben illetve kezelésben velünk együttműködő civil szervezetek tevékenységéről - Tájékoztatás az agresszió és kezelése témában megjelent szakirodalomról - Tájékoztatás továbbképzési lehetőségekről (pl. gyermekvédelmi felelősök számára) - Konferenciákon, szakmai fórumokon előadás stb. - Továbbképzések, tréningek szervezése, megvalósítása 18

19 4. A korosztályi agresszió kezelésére és megelőzésére létrehozott WEB oldal folyamatos működtetése (14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletének 6. pontja) Az iskolai agresszió weboldal a Fővárosi Oktatási Portálon ( belül működik, amelyen kiemelt rovatként jelenik meg az Iskolai agressziókezelés. Kialakítása már a 2008/2009-es tanévben megtörtént, azóta is folyamatos a portál szakmai működtetése, frissítése. Az oldal továbbfejlesztésével újabb, illetve frissített tartalmak kerültek fel a portálra, váltak elérhetővé a látogatók számára. A weboldal az Intézet által vásárolt DOKK CMS rendszerrel működik, a szakmai anyagokat a Munkacsoport munkatársai töltik fel közötti intervallumot tekintve a honlapot en látogatták. Havi bontásban elég egyenletes a látogatottság, de természetesen a tanrend rendjét tükrözi, hiszen a decemberi és nyári hónapok feltöltései kevésbé nézettek. Átlagosan naponta 275 látogató olvassa a portált. A rovat - a portál egészéhez igazodva - elsősorban a pedagógusokat és a szülőket szólítja meg. Az al-menüpontok kialakításakor a Munkacsoport igyekezett a célközönség igényeit figyelembe venni. Az igényfelmérésre több esetben a pedagógus továbbképzések adtak alkalmat, ahol információt lehetett nyerni arról, melyek azok a területek, ahol a legtöbb segítséget várják az oktatási-nevelési intézményekben dolgozó szakemberek. Ezek az elérhetőségek (munkacsoport, civil szervezetek), elméleti háttéranyagok, gyakorlati ötletek, máshol bevált jó gyakorlatok. Mivel az Iskolai agressziókezelés -re klikkelve rögtön a Hírek pont tartalmai jelennek meg, ezért 19

20 itt kerültek elhelyezésre az éppen aktuális felhívások és a munkacsoport munkájával kapcsolatos beszámolók, információk. Ez a felület tette lehetővé, hogy egy olyan nagyszabású programra invitálja a gyerekeket és a pedagógusokat, mint amilyen a Guinness rajzrekord kísérlet volt. 4 A pedagógusoknak szóló pontban ( Agresszióról pedagógusoknak ) elsősorban a témával kapcsolatos elméleti anyagok találhatóak. Ezek között található többek között Herczog Mária előadásanyaga - Erőszak az iskolában címmel, vagy a Gyermekeket ért agresszió és bántalmazás (fizikai, lelki és szexuális) a nevelési-oktatási intézményekben című letölthető formátumú előadásanyag (Gyurkó Szilvia, Németh Margit BÁN 2007). A minisztérium számára készült szakmai anyagból a munkacsoport a pedagógusok számára jól hasznosítható 4 Megtartották a világharmónia futást és a gyerekrajz világrekord kísérletet Sikeresen lezajlott a Guinness Gyerekrajz Világrekord Kísérlet május 14-én Budapesten, a Felvonulási téren. A rendezvény része volt 2 km futás a Városligetben, amely a Világharmónia Futás résztvevőivel együtt zajlott. Az esemény szervezésében a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet is részt vett az agresszió prevenciós programja keretében. Az esős idő ellenére mintegy 8000 gyerek, valamint kísérőik gyűltek össze, és 7000 négyzetméteres papírfelületet díszítettek rajzaikkal a fiatalok. A közös alkotás célja az volt többek között, hogy felhívja a figyelmet a természet szeretetére, a harmónia jelentőségére, és lehetőséget adjon a gyerekeknek, hogy átélhessék: képesek kiemelkedő teljesítményre, ha közösen egy célért dolgoznak. A rendezvény díszvendége Ashrita Furman volt, aki számos Guinness-rekordja után most egy újabbat állított fel. 20