Termelési logisztika

Átírás

1 Termelési logisztika Termelési (gyártási) logisztika A termelési (gyártási) logisztika az alapanyag-raktártól - a termelési folyamaton keresztül a késztermék-raktárig terjedő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. Az anyag-, és információáramlás végig követi a termelési folyamat minden fázisát, beleértve az egyes fázisok közötti esetleges közbenső tárolást, várakozást is. A technológiai folyamat és a gyártmányok bonyolultságától függően az anyagáramlás különböző bonyolultságú hálózatot képez. Főbb feladatai: a műveletek (munkahelyek) közötti mozgatás, tárolás munkahelyi tárolás, gépre való felhelyezés, levétel technológiai folyamatok közötti mozgatás, tárolás termelésközi készletekkel való gazdálkodás A gyártástechnika és a gyártásszervezés módszerei (műhelygyártás, csoportos gyártás, termékorientált szegmentált gyártás, rugalmas gyártórendszerek, stb.) alapvetően befolyásolják a logisztikai struktúrát és paramétereket. Magas fokon automatizált, számítógép által irányított gyártási rendszereknél (pl. CIM rendszer) a technológiai és logisztikai folyamat már nehezen szétválasztható, ezért gyakran integráltan kell kezelni.

2 Termelési rendszer Termelési logisztika II. A kitűzött termelési cél elérése érdekében létrehozott munkahelyek és termelő berendezések egymással kapcsolatos csoportjait, és a közöttük létrehozott anyag- és információáramlást, valamint a rendszer irányítási és vezetési módszerét értjük. A rendszerelméletből alapmodellje alapján elmondhatjuk, hogy minden rendszer alapvetően bemenettel és kimenettel rendelkezik. A rendszer belső struktúrája, valamint a külső környezeti hatások eredményezik a bemenet kimenetté alakulását. A termelő rendszer is rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Szabályozás Termelő rendszer Inputok Outputok Vezérlés Környezet Termelő rendszer felépítése A be- és kimenetek mellett fontos fogalmak a vezérlés és szabályozás, melyekről később ejtünk szót.

3 Termelő rendszer bemeneti oldala Bemeneti oldalon találhatóak a felhasználandó erőforrások. Ezek lehetnek: - anyag (alap-, segéd-, üzem-, irodaszerek, stb.) - energia - tőke (pénz) - munkaerő - kapacitás (termelő berendezések, létesítmények, ingatlanok) - információ Termelő rendszer kimeneti oldala A kimeneti oldalon nagyjából ugyanazok jelennek meg, mint a bemeneten, csak a rendszer működéséből fakadóan más formában, átalakítva: - termék, szolgáltatás - anyag (selejt, melléktermék, hulladék) - energia (hasznosításáról gondoskodni kell) - munkaerő (képzettebb, megváltozott létszám) - amortizáció (költségként számolható el) - információ Két fontos fogalom a kimenettel kapcsolatban: eredményesség (hatásosság): a tervezett tevékenység megvalósítása, a tervezett eredmények elérése. hatékonyság: adott eredmény mekkora erőforrás felhasználással jön létre Eredmény / ráfordítás A termelő rendszerek két fontos csoportja az előállított kimenet szempontjából a terméket, illetve szolgáltatást előállító rendszerek. Általában elmondható, hogy a terméket előállító rendszerek szolgáltatást is kapcsolnak a termékhez (pl. szerviz, alkatrész-utánpótlás, ügyfélszolgálat).

4 A termék és szolgáltatás közötti főbb különbségek Termék Megfogható Raktározható Ember-gép kapcsolat Mérhető minőség Szabványos Utólagos visszajelzés a vevőtől Példa: személygépkocsi, televízió, rádió, Szolgáltatás Megfoghatatlan Nem raktározható Ember-ember kapcsolat Nehezen mérhető minőség Egyedi Azonnali visszajelzés a vevőtől Példa: fodrászat, kórházi kezelés, kozmetika, A termék egy folyamat eredménye, mely lehet (ISO 9000 szerint): szolgáltatás (pl. szállítás) szoftver (pl. könyvelő program) hardver (pl. motoralkatrész) feldolgozott anyag (pl. kenőanyag) Termelő rendszer alrendszerei A termelő rendszer alrendszerekből áll. Ezek bonyolult kapcsolatai alkotják magát a termelő rendszert. A kapcsolatok egymásutánisága szempontjából több fajtát különböztetünk meg (ábra Term.menedzsment 33.oldal) 1. soros kapcsolat: - az elemek térben és időben egymást követik - közel azonos kapacitás szükséges az egyes elemek között - megbízhatóság alacsony

5 2. párhuzamos kapcsolat: - a műveletek azonos időben zajlanak - csökkenti az átfutási időt Termelési logisztika II. - a műveletek lehetnek azonosak vagy különbözőek is - ott alkalmazható, ahol nem feltétel az előidejűség - növeli a rendszer megbízhatóságát - 3. híd kapcsolat - két soros ág összekötése - az egyik ágon elindított folyamat a másik ágon befejezhető egy átrakást követően (pl. motor-összeszerelő sor) 4. konvergens: több párhuzamosan indult folyamatot egyre kevesebb követ 5. divergens: egyre több ág a folyamatok előrehaladtával (pl. kőolaj-finomító) 6. csomóponti kapcsolat: egy konvergens + egy divergens kapcsolat A termeléssel kapcsolatban számos kérdés merül fel, amely a vállalat hosszú távú sikerének záloga. Ezek a következők: a) termékstratégiák b) termékek életciklusa c) gyártási folyamatok Termékstratégiák A felhasználói igényekhez való alkalmazkodás alapján négyféle termékstratégiáról beszélhetünk. Egyedi terméket adott felhasználó számára készítenek el. Ez a termék nem gyártható készletre, várnia kell a vevőnek, magas minőségű és az előállítása szintén magas költséggel valósítható meg. Szabványosított termék: az egyedi termék ellentéte. Tömegszerűen gyártott, készletből elérhető, a vevő igényeit nem biztos, hogy maradéktalanul kielégíti. Ez az ára a gyors kiszolgálásnak és az alacsony költségnek.

6 Kevert stratégiával gyártott termék: az egyedi és szabványos termék között helyezkedik el a kevert stratégia és az egyedi tömegtermék. A fenti két stratégia elemeit ötvözi, egyedi és szabványos jellemzőket is hordoz magában. (pl.: versenyautó) Egyedi tömegtermékek előállítása a rugalmas gyártórendszerek alkalmazásával valósulhatott meg, ahol gyors átállással az egyedi igényeknek megfelelő termékváltozatok gyárthatóak le. Termékek életciklusa A termékek a fejlesztéstől a piacról történő kivezetésig hosszú utat tesznek meg. Alapvetően a termékfejlesztés, a beruházás, a gyártás és a gyártás leállítását határolhatjuk el termelési szempontból. (ábra: Log. II. 29. oldal) A költségek nagysága szempontjából az első két időszak a legjelentősebb, majd a gyártás időszakában csökkenek és a leállítás közeledtével újra nőni kezdenek. Az eladott mennyiségek szempontjából a bevezetés, a növekedés, az érettség és a hanyatlás szakaszairól beszélhetünk. Az érettség szakaszáig az eladott mennyiség nő, ott stabilizálódik, majd a hanyatlás időszakában visszaesnek az értékesítések. Gyártási folyamatok A termelési rendszerben folyamatok zajlanak le. A gyártási folyamat csoportosítására több lehetőségünk is van: a) a gyártás tömegszerűsége alapján b) a munkahelyek kialakítása alapján c) anyagáramok szerint (Term.log.41.oldal) a) A gyártás tömegszerűsége alapján: Adott idő alatt legyártott termékmennyiség függ a kereslettől és a rendelkezésre álló erőforrásoktól.

7 Egyedi gyártás: - alacsony volumenben termelnek pl. 50 db/év - gyakran egyedi terméket állítanak elő, - jól alkalmazkodik a vevői igényekhez, - jelentős az emberi munkavégzést igényel, - a gépek általános célúak, - a termék-előállítás hosszadalmas, - magasak a költségek, - projektként is értelmezhető (pl. egy híd megépítése vagy egy Rolles Royce. Sorozatgyártás: - ugyanolyan terméket állítanak elő egyidőben vagy közvetlenül egymás után, rendszeresen, - több egységben, - lehet egészen magas az előállított volumen, melynek a piaci igény szab határt, - egy sorozaton belül a minőségi tulajdonságok azonosak, - univerzális és célgépeket egyaránt alkalmaznak - biztosítja a gyors átállást egyik sorozatról egy másik sorozatra, - operatív irányításigénye kisebb, - általában szabványos termékstratégiánál alkalmazzák - fő kérdése az optimális sorozatnagyság meghatározása. Tömeggyártás - nagy volumenű azonos termék előállítása - nagy kapacitású célgépeket alkalmaznak az adott termelési feladat elvégzéséhez. (CD gyártás) - beruházás-igényes

8 - nagy az amortizációja Termelési logisztika II. - nagy szerepe a marketingnek a termék iránti kereslet növelésében - minimális %-os megtakarítás, jelentős profitnövekedést eredményez - érzékeny a leállásra (nagy veszteség) - nagyfokú automatizáltság jellemzi. b) A termelő rendszer a munkahelyek alapján lehet: 1. Technológiai csoportosítású munkahelyekkel kialakított rendszer (műhely rendszerű gyártás: azok a munkahelyek vannak egy helyen, melyek azonos technológiai folyamatokat látnak el. Ha egy munkadarabon ugyan azt a műveletet többször kell elvégezni, akkor a termék újra és újra visszatér az adott műhelybe. (ábra:log.i. 500.old.) Előnye: A géppark jól áttekinthető A terület jól kihasználható Nem érzékeny a gyártási profil változására Hátránya: - Hosszú a termékátfutási idő - Magas a fajlagos előállítási költség - Elmosódik a felelősség - Nagy az anyagmozgatási igénye (hosszú az anyagmozgatási út) - Nagy a termelésközi készlet - Alacsony fokú az automatizáltság 2. Termék csoportos: azok a munkahelyek vannak egy helyen, amelyek egy gyártmány megmunkálásához szükségesek. Jellemzői: (ábra:log.i. 502.old.) Előnye: - A termelés irányítása egyszerűbb - Kisebbek a fajlagos gépköltségek - Magasabb termelékenységi színvonal - A felelősség egyértelműen meghatározható - Rövidebbek az anyagmozgatási utak

9 Hátránya: - Merev gyártórendszer - Érzékeny a profilváltásra - Nem mindig biztosítható a gépek jó kihasználása - Műveletközi raktárakra lehet szükség, ha nem megfelelők a műveleti idők 3. folyamatos rendszerű termelés: - A szakosított munkahelyek a technológiai műveletek sorrendjében helyezkednek el - A munkadarabok a munkahelyek között egy irányban mozognak. - Tömegtermelés esetén valósítható meg. - Az anyagmozgató gépek telepítettek és folyamatos vagy ütemes anyagmozgatást valósítanak meg. - Lehet kötött ütemű (szinkronizált) és kötetlen ütemű (nem szinkronizált) Előnye: csökken a termelési terület legrövidebbek az anyagmozgatási távolságok a folyamat jól áttekinthető a termelés programozása, irányítása könnyen megoldható csökken a fajlagos költség csökken a selejt csökken a termékátfutási idő könnyen automatizálható Hátránya: átállás más termékre nehézkes érzékeny a zavarokra nagy a beruházási igénye A műveleti időket össze kell hangolni munkamegosztás nő. Egyetlen termékfajta nagy tömegben való gyártásának egyetlen módja a folyamatos termelés.

10 Tipikus gépelrendezések: (Log. I oldal) a. egyszerű folyamatos gyártósor b. Komplex folyamatos gyártósor c. Váltakozó tárgyú elágazásos gyártósor d. A folyamatos és a csoportos rendszer kombinációja

11 4. Integrált (rugalmas) gyártórendszer a termeléssel kapcsolatos valamennyi alrendszer (megmunkáló, anyagmozgató, raktározó, minőségellenőrző, előkészítő folyamatok) a termelésirányító alrendszer felügyelete alatt végzi tevékenységét. Kialakulásának okai: nőtt a mozgatási és a várakozási idő aránya az átfutási időn belül nőttek a készletek rugalmatlan volt az eddigi gyártás (ábra Log. I oldal) Feltételek: a gépek NC vagy CNC jellegűek és a szerszámváltások automatikusak a gépek kiszolgálását robotok végzik rugalmas anyagmozgató rendszert igényel c) anyagáramok szerint (Term.log.41.oldal) A folyamattípusok összefüggnek a termékkel, melyet a folyamat-termék mátrix szemléltet. - Projekt jellegű folyamat: - Egyedi/kissorozat: - Szakaszos/kötegelt (batch) folyamat - Soros (line) folyamat: - Folyamatos Stratégiai kérdések A termelő berendezések térbeli elhelyezése: Űzemi belső elrendezés: Üzemek, épületek, berendezések, munkahelyek egymáshoz viszonyított térbeli elrendezése. Ezt nevezik layout-tervezésnek. Meghatározza: az anyagmozgatási útvonalak helyét és hosszát területszükségletet dolgozói létszámot a termékátfutási időket a termék önköltségét

12 Cél: anyagmozgatási utak minimalizálása Anyagmozgatási útvonalak hosszát befolyásoló tényezők: Műveleti sorrendek Munkahelyek, termelő-berendezések területigénye Alkalmazott anyagmozgató gép Anyagáram intenzitás A mozgatandó anyag jellemzői Hatósági előírások A tervezés lépései: 1. A térbeli elrendezés alaptípusának meghatározása (ábra: Log.I oldal) Lehet: - állandó gépfelállítású (hosszú időn át változatlan termelés esetén) - változó gépfelállítású (a termelési intervallum rövidebb) Alaptípusok: o egyedi: nincs anyagmozgatási kapcsolata más termelő berendezéssel o vonalas (soros): a munkadarab egy irányban áramolhat csak o csoportos: min. 3, max. 12 gép vesz részt a mdb. Megmunkálásában. A gépek két sorban helyezkednek el, a mdb. Két irányba is áramolhat. o Műhelyszerű: min. 4 berendezés, nem sorban egymás mellett, kétirányú mdb. áramlás lehetséges 2. Elvi elrendezési terv készítése 3. Végleges terv elkészítése Ha a gyártási folyamatokat időbeli lefolyásuk szerint csoportosítjuk, akkor szakaszos, illetve folyamatos gyártásról beszélhetünk. Push vagy Pull rendszer? A termelőfolyamat és a vevők közötti kapcsolat is hosszú távú kérdés. A vevőnél igény jelentkezik, melyet kielégít a vállalat. A termelőfolyamat esetén, ha az igény a folyamat elején jelentkezik toló (nyomó) rendszerről, ha a folyamat végén, a felhasználónál jelentkezik, akkor húzó rendszerről beszélhetünk.

13 Push rendszernél: - a gyártó a saját ütemében állítja elő a terméket, függetlenül a felhasználás pillanatnyi ütemétől. - Leginkább a műhelyrendszerű gyártásra jellemző - Egy gyártási lépés befejezése után a teljes mennyiség átkerül a következő helyre - Gyártásközi készletek keletkezhetnek - Azt gyártják, amire szükség lesz ma még ez a gyakoribb Pull rendszernél: - A kibocsátás egy húzó jel kiadása után következik. - A gyártás üteme követi a felhasználás ütemét - Azt gyártják, amit a következő lépés igényként jelez - A végterméktől származó húzó hatás érvényesül - Azt gyártják, amire szükség van - Tipikus megvalósítása a Kanban rendszer

14 Előnyei: - Egyszerű Termelési logisztika II. - Önszabályozó, nincs szükség ütemadóra - Tetszőleges tételnagyságok - Minimális gyártásközi készletek Készletre gyártás vagy rendelésre gyártás? 1. készletre gyártás: Tömegtermékeknél, hasonló vevői igények esetén.(pl.: Suzuki, VW). 2. rendelésre gyártás: Ha a vevői igények egyediek, nehézkes és gazdaságtalan a készletezés, (pl.: Rolls Royce). További stratégiai megfontolás tárgya lehet még az összpontosítás/diverzifikáció, valamint a vertikális integráció (alapanyagoktól egészen a késztermékig mi állítsunk elő mindent, vagy félkésztermékekből gyártsunk) kérdése is (make or buy).

15 Make or buy döntés (termelni vagy vásárolni) Célja: a vállalat karcsúsítása a gyártási mélység csökkentése (összköltségek csökkentése érdekében) Előnye: Az állandó költségek egy része teljesítménytől függő változó költséggé alakul át. A make mellett szóló okok: folyamatos minőség-ellenőrzés biztosítható saját know-how titokban tarthatók az új fejlesztések a piacon nincs megfelelő beszállító a gyártási mélység növelésével, nő a vállalt önállósága nincsenek a beszállítással problémák (kockázat csökken) javul az eszköz és létszám kapacitás kihasználtság csökkenthető az adóköteles nyereség (beruházás miatt) nincs üzemen kívüli szállítási, csomagolási költség nincs szállítási idő rugalmas A buy mellett szóló okok: a specializálódott termelő magas színvonalat tud biztosítani több beszállító bekapcsolásával csökkenthető a kockázat kisebb a kockázat egy estleges rossz fejlesztés esetén van reklamációs lehetőség megszüntethetők a szűk keresztmetszetek elkerülhető a speciális eszközök alacsony kapacitáskihasználtsága nem kell beruházás a figyelem és a pénz a saját termelésű alkatrészekre fordítódhat kisebb az önköltség a specializálódott termelőnél alacsony raktározási költség igény szerinti lehívás a beszállítótól

16 A Make or Buy döntés folyamata: 1. Első lépésben azt kell eldönteni, hogy egy adott alkatrészt külső forrásból szerezzünk be (Buy), vagy magunk készítsük el (Make) (Log.I oldal) 2. Második lépésben azt, hogy a saját gyártásra kiválasztott alkatrész esetén érdemes-e valamennyi gyártási folyamatot a vállalaton belül végezni. (Log.I oldal) Gyártástervezés, Aggregált tervezés Célja: Határidők pontos betartása Nagy és egyenletes kapacitáskihasználás Rövid átfutási idők biztosítása Alacsony készletszint Nagy rugalmasság Alacsony költségek Tervezési biztonság növelése Tervezési időhorizontok: Rövidtáv Középtáv Hosszútáv < 2 hónap 2-12 hónap > 12 hónap Munka ütemezés Létszám Üzemelhelyezés Tételnagyság tervezés Készletek Üzemelrendezés Gépterhelés tervezése Alvállalkozók Termékterv volumen Munkarendszer Stratégiai partnerek Az aggregált tervezés középtávon történik és célja az igények és a termelési lehetőségek költségkímélő módon történő összehangolása! Célja: Az alul- és túlterhelés minimális értéken tartása

17 A kapacitás feleljen meg az igényeknek Probléma: Az előrejelzett igények nem a gyártási lehetőségeknek megfelelően alakulnak. Megoldási lehetőségek az aggregált tervezésen kívül: Igények megváltoztatása 1. Árképzés változtatása (kihat a keresletre) 2. Reklám 3. Korai teljesítés: 4. Késői teljesítés 5. Új igény biztosítása Gyártási kapacitás változtatása 1. Humán erőforrás létszámának változatása 2. Túlóra 3. Részmunkaidős munka 4. Munkaidő csökkentés, szabadságolás 5. Készletépítés Lényege: 1. az egyes időszakokban előrejelzett igényeket időben összeadjuk, halmozzuk 2. a hasonló termékeket összevonjuk (aggregáljuk) 3. meghatározzuk a szükséges mennyiségeket, készleteket, beszerzést Az aggregált tervezés vonatkozhat: termékre (pl. vonalas füzet) termékcsaládra (pl. azonos méretű füzetek) terméktípusokra: a hasonló termékcsaládok csoportja Gördülő időtáv (rollírozó): Az aggregált tervezésre jellemző. Lényege: hogy a következő időszak tervét nem az adott időszak végén, hanem korábban készítik.

18 Az aggregált tervezés feladatai: Termelési logisztika II. Gyártási programtervezés: az értékesítési folyamat határozza meg (előrejelzések alapján) a termék fajtáját, mennyiségét és időbeliségét. Mennyiségi tervezés: meg kell határozni a bruttó és a nettó anyagszükségletet Bruttó anyagszükséglet: Elsődleges: előre jelzett végtermék mennyiség Másodlagos: a végtermékek előállításához szükséges nyersanyagok, alkatrészek mennyisége. Anyagnorma az az egységnyi anyag, amely az adott termék előállításához szükséges. Az anyagnormáknak három különböző fajtája létezik: Nettó anyagnorma: az elméleti, tisztán felhasznált anyag menynyisége (veszteségmentesen). Bruttó anyagnorma: beletartozik a felhasználási hulladék is (de a selejt nem) Beszerzési anyagnorma: nemcsak a felhasználási hulladékot, hanem a betervezett selejtet és a várható hiányt, a rossz árutárolásból eredő károkat, üzemek közötti biztonsági készletet is tartalmazza. Harmadlagos: a segéd és üzemanyagok mennyiségére vonatkozik. Nettó anyagszükséglet: bruttó anyagszükséglet - rendelkezésre álló raktárkészlet A vállalat által használt anyagszükséglet meghatározása 1. Először termékenként, késztermékenként, vagy gyártmányonként össze kell állítani az anyagigényt. 2. Meg kell vizsgálni azt, hogy a beruházásoknak és a felújításoknak mekkora az anyagszükséglete, a karbantartás szükséglete, valamint mekkora a rezsianyagszükséglet.

19 Rezsianyagnak nevezzük a vállalkozás ügyviteléhez szükséges anyagokat (adminisztrációs anyagok, tisztálkodószerek, stb.) Az anyagszükségletek vizsgálatakor számítható egy úgynevezett kronologikus átlagkészlet, mely az adott időszak átlagos készletállományáról ad információt. Példa: A kronologikus átlagkészlet a meghatározott időszak átlagkészlete olyan módon, hogy a nyitó és a zárókészlet 50-50%-os mértékben van feltüntetve, valamint a nyitó és a záró közötti időszakok 100%-os mértékben kerülnek számításba. Zárókészletek IV. né I. né II. né III. né IV. né. 300 db 400 db 480 db 240 db 360 db Ekkor az adott raktár kronologikus átlagkészlete: Kr = (300/ /2)/4 = 362,5 db, ennyi készlet volt átlagosan negyedévenként 2008-ban, ebben a raktárban. Az anyagszükséglet további vizsgálatához anyagmérleget kell készíteni. Vizsgálni kell, hogy nincsenek-e magas igények, nagy eltérések. Az anyagmérleg adott időszakban a következőképpen írható fel: Nyitókészlet + Beszerzés = Felhasználás + Zárókészlet Az anyagtervezést mutatószámok is segítik. Ezek közül néhányat az alábbiakban mutatunk be: 1. A készletek fordulatszámát számítjuk ki. Akkor jó, ha minél nagyobb a forgási sebesség. 2. Hány napra elegendő az adott készlet: minél kisebb, annál jobb. 3. Fajlagos anyagfelhasználás mutatója: Fh= össz. anyagfelhasználás értéke vagy mennyisége a termelt termékmennyiség 4. Anyaghányad mutató: Ah=Az időszak folyamán felhasznált anyagköltség az időszak termelési értéke

20 5. Anyagkihasználás mutató Termelési logisztika II. Ak= A gyártmány nettó anyagfelhasználás normája. bruttó anyagfelhasználás norma Határidő és kapacitástervezés: a megrendelések időbeli lefolyását kell megtervezni: a kezdő és befejezési időpontokat (előre időzítés, visszafelé időzítés) az időkapacitásokat gyártási sorrendet: a műveletek időbeli sorrendje Gyártási programtervezés Prognózisok Program tervezés Vevői megrendelések G Y Á R T Á S T E R V E Z É S Beszerzés,v ásárlás Határidő és kapacitástervezés Mennyiségitervezés Anyagszükséglet tervezés Átfutási idő és kapacitásigény meghatározása Raktárkészlet nyilvántartás Kapacitásidőzítés és sorrend-tervezés GYÁR- TÁS IRÁNYÍ- TÁS Rendelésindítás és ellenőrzés Rendelésfeladás Rendelés ellenőrzés

21 Kapacitástervezés: Termelési logisztika II. A kapacitástervezéshez ismerni kell a termelési folyamatok időjellemzőit (un. időalapokat). Log.II.35.oldal Az időalap fogalma (T): Valamely időszak napokban, műszakszámban, órában, percben kifejezett időmennyisége, amely adott gép, üzem teljesítőképességének kihasználásra rendelkezésre áll. Időalapok: 1. Naptári időalap (T N ): adott időszak naptári napjainak, óráinak teljes mennyisége. 2. Hasznos időalap (T H ): a naptári időalap azon része, mely idő alatt a termelő berendezés, a gazdaságosan megengedhető maximális időterhelés mellett üzemeltethető. A T H = T N -T j 3. Munkarend szerinti időalap (T MR ): A naptári időalap azon része, mely idő alatt az elfogadott munkarendnek megfelelően a berendezésnek üzemelnie kell. 4. Termelési vagy produktív időalap (T P ): a berendezés adott időszakban ténylegesen munkával töltött ideje Feladat: Log.II.37. oldal. Időnorma (t): az a tervezhető emberi munka vagy gépi idő felhasználás, amely valamely konkrét művelet tartós végrehajtásához, adott feltételek mellett szükséges. t = idő / termékmennyiség Teljesítménynorma (n): az a tervezhető termékmennyiség, mely meghatározott feltételek mellett időegység alatt előállítható. n = 1 / t Az idő- és teljesítménynorma segítségével meghatározható: Gép- és eszköz szükséglet Munkaerő-szükséglet Átfutási idő Kapacitás kihasználások Értékelés, elemzés, bérezés

22 Átfutási idők (ciklus idő): Termelési logisztika II. Az alapanyag üzembe érkezésétől a késztermék kibocsátásáig eltelt idő. Fajtái: (Log.II.53. oldal) 1. technológiai átfutási idő: befolyásolják a műveleti idők és a műveletek közötti kapcsolat (soros vagy párhuzamos) 2. Termelési átfutási idő: a technológiai átfutási idő + anyagmozgatás + ellenőrzés + tárolás + veszteségidők. Cél hogy megközelítse a technológiai átfutási időt!! 3. naptári átfutási idő: termelési átfutási idő + munkarendből fakadó megszakítások Átfutási idő számítása hálótervezéssel: (Log.II.61. oldal) Termelési kapacitás: adott berendezés (csoport) teljesítőképességének adott időpontban ismert felső határa, mely a berendezés gazdaságosan megengedhető maximális terhelése mellett érhető el.