Logisztika: Néhány definíció a szakirodalomból

Átírás

1 13. A logisztika szerepe a vállalkozás hatékony működésének megteremtésében. A forgótőke menedzsment tartalma: a forgóeszközök és a rövidlejáratú források összevont és egyedi menedzselésének fő döntései és mérési módszerei (kiemelten: a készletezési döntések). Logisztika: Néhány definíció a szakirodalomból A logisztika: az a vállalati tevékenység, mely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. a logisztika alapanyagok, félkész-, és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával. A logisztika vállalatnál szétszórtan elhelyezkedő, de a termék fizikai mozgásához kapcsolódó tevékenységek költség- és szolgáltatási színvonal-optimalizálását eredményező összehangolását jelenti. A következő főbb területek sorolhatók ide: készletgazdálkodás, szállítás, raktárgazdálkodás, anyagmozgatás, csomagolás, illetve az ezt kísérő információs folyamatok. Arról van szó tehát, hogy a logisztikai tevékenység hatóköre kiterjed minden vállalati funkcióra. Azaz a logisztika nem más, mint a rendszerelmélet alkalmazása az anyagáramlás területén. A rendszer az anyagáramlás szempontjából integrálja a vállalati tevékenységet és összekapcsolja a beszállítókkal és a fogyasztókkal. Mindezek után levonható tehát egy fontos következtetés. Eljutottunk oda, hogy a logisztika egy, az egész vállalatot átszövő funkció, ezért egy globális, az egész szervezetet átfogó megközelítésre van szükségünk, ha a logisztikai költségeket sikeresen akarjuk kézben tartani. 1

2 A vállalat anyagi folyamatai térben és időben megszakadnak, pl. a termelés nem ott megy végbe, ahol a kereslet jelentkezik. E szakadási pontokon a vállalatnak fel kell halmozni a készleteit az időbeni és térbeni elkülönülés áthidalására. Az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák rendszere a logisztikai rendszer, amelynek két fő eleme a készletgazdálkodás és az anyagi folyamatok lebonyolítása. A logisztikai folyamat három fő szakaszra bontható: Az értékesítés köti össze a vállalatot a fogyasztóval, ez a marketingcsatorna fizikai megjelenése, a fogyasztói kiszolgálás térben és időben való megvalósítása. A termelésellátás a különböző termelési fázisok között elhelyezkedő, illetve áramló termelésközi készletekkel való gazdálkodás. A beszerzés funkciója a vállalat számára szükséges anyagok, alkatrészek stb., külső forrásból történő biztosítása. A logisztikai rendszerben a folyó termelés anyagi inputjait tekintik beszerzésnek. Ezek alapján az értékesítés a vevői igény-kielégítés tényleges technikai lebonyolítása, a termelésellátás: a termelési folyamaton belüli anyagellátási feladatok megoldása, a beszerzés pedig a folyó termeléshez szükséges anyagi inputok (anyagok, alkatrészek) biztosítása. A logisztikai rendszer a szervezet valamennyi funkcionális alrendszerével kapcsolatban van, legközvetlenebbül a vállalat marketingtevékenységének támogatására szolgál, szoros kapcsolatban a termeléssel. A logisztikai szolgáltatás színvonalát három tényező határozza meg. A rendelkezése állás, a kiszolgálási idő, illetve a kiszolgálás minősége. A logisztikai rendszer és szerkezete A logisztikai rendszer: anyagi folyamatokból készletekből valamint a rájuk vonatkozó információkból és irányítási struktúrákból áll. A logisztikai folyamat alapvetően három fő szakaszra bontható: 2

3 értékesítés: a fogyasztói kiszolgálás térben és időben való megvalósítása termelésellátás: a különböző termelési fázisok között elhelyezkedő illetve áramló termelésközi készletekkel való gazdálkodás beszerzés: a logisztikai rendszerben csak a folyó termelés anyagi inputjait tekinti A logisztikai rendszer elemei és a logisztikai funkciók között a következő kapcsolatrendszer áll fenn: Beszerzés Termelés ellátása Értékesítés Anyag- és Félkész Készletezés vásárolt alkatrész termékek és befejezetlen Késztermék készlet készlet termelés Anyagi Kiszerelés, Szállító folyamatok Beszállítás Anyagmozgatás kiszállítás, Vevő lebonyolítása disztribúció Kínálat A termelési Kereslet Információ menedzsment, program és menedzsment, kezelés szállító folyamat vevő nyilvántartások nyilvántartása nyilvántartások Mindegyik funkción belül logikailag azonos műveletek zajlanak le a logisztika alrendszereinek közreműködésével: ---- Anyagi kapcsolat ---- Információs kapcsolat 3

4 Ez az általános modell segítségünkre lehet egy olyan vezetői számviteli rendszer kialakításában, amely támogatja a logisztikát az kitűzött célok elérésében. Az ábra szemléletes, bár jelöléseiben nem teljesen konzisztens. Az input, az output és a rendelés cselekvéseket jelölnek, míg a kínálat, a készlet, a kereslet és az információs kapcsolatot jelölő nyilak adatokat. Talán még szemléletesebbé tenné az ábrát, ha a jelölései ezt a körülményt is figyelembe vennék. Készletgazdálkodás: az a vállalati tevékenység, melynek célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát, a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa. A készletgazdálkodás a vállalati működés egyik integráló tényezője, mivel a készletek különböző fajtái e működés valamennyi szakaszával közvetlen kapcsolatban állnak. A készletezési kérdések mindig termékszinten jelennek meg. A készlettartás végső célja mindenképpen valamilyen szükséglet kielégítése. A készlettartás alapvető kérdései a vállalat szempontjából a következők: Mit tartsunk készleten? Mekkora készlettel tudjuk az általunk kívánatos mértékűnek tartott szükségletkielégítést megvalósítani? Milyen döntési, szabályozási folyamatokkal tudjuk a kívánatos készlettartást gazdaságosan megoldani? Mekkora ráfordítással jár a készletgazdálkodás megvalósítása? Hogyan biztosítható az ehhez szükséges tőke? Az egyes kérdések re adott válaszok határozzák meg a készletezési mechanizmust, amely a készletek szintjét szabályozó eljárások rendje, meghatározója a Mikor és mennyit rendeljünk? kérdésekre adott válasz. 4

5 Területei a vásárolt készleteknél. - beszerzés - mozgatás - tárolás - kiadás Saját termelésű készleteknél: - mozgatás - tárolás - eladás Készletek csoportosítása: - horizontálisan - vertikálisan 1- Horizontális: 1 szinten lévő elemek, készlet kategóriák szerinti csoportosítás a- Készlet eredete szerint: - vásárolt - saját termelésű b- Összetettség szerint: - össz készlet - készletfajta (számviteli készletcsoportok) - készletféleség (konkrét, egyedi készlet) c- Anyagok fajtái szerint: - alapanyagok (a termék fő alkotóeleme) - segédanyag (kis súlyt képvisel, közvetlenül nem mutatkozik ki) - energia (üzemanyag vagy fűtőanyag) - tartalék alkatrész (gépekhez) - egyéb anyagok (munkaruha, szerszámok) d- Készletre vonatkozó igények szerint: - függő keresletű készlet, ez a komplementer (kiegészítő) input, olyan készletek, melyek felhasználása együtt megfelelő arányban történik, ezért ezekkel együtt kell gazdálkodni. - Független keresletű készletek, ezek felhasználása nem függ össze, önállóan gazdálkodunk velük. e- Hasznosság vagy keresettség szerint: - kurrens (megfelelő keresletű) - inkurrens (nem megfelelő keresletű) 1- immobil (régóta nem mozgott) 2- felesleges 5

6 3- slack készlet (komplementer input hiánya miatt nem használható) 2- Vertikális: készlet szinteke szerinti csoportosítás: a- biztonsági vagy törzs vagy minimális (vésztartalék, mindig raktáron kell lennie), meghatározható: - átlagos szállítói késedelemmel Min = átlagos szállítói késedelem 1 napi felhasználás b- folyókészlet (az a készlet, amit használ), 2 beszerzés közötti felhasználás Folyó = rendelési eszköz 1 napi felhasználás c- maximális készlet (aminél több nem lehet a raktáron) Max = minimális + folyó d- jelző készlet (mikor kell a rendelést feladni, hogy a beérkezési idő alatt ne menjenek minimum alá) Jelző = minimum + beérkezési idő 1 napi felhasználás e- átlagkészlet (naponta átlagosan mennyi készlet van raktáron) Átlag: minimum + maximum = minimum + folyó 2 2 A készlet normák: a készlet megengedhető szintjét szabályozzák, csoportosítása: a, Meghatározási mód szerint: - időben - mennyiségben - értékben b, Aktualitás szerint: - folyó norma (jelenleg érvényes) - terv norma (jövőbeli feltételes) c, Körük szerint: - egyedi - csoportos d, Megadási mód szerint: - anyag felhasználási (1 termékre jutó anyag) - anyag kihozatali (egységnyi agyagból előállítható termék) e, Szintje vagy mértéke szerint: - beszerzési (1 termékhez? anyag) tárolási veszteség, - Bruttó (1 termékhez kiadnak) selejt - Nettó (ami beépül a termékbe) hulladék - Káló (megengedett súlyveszteség) 6

7 Anyag kihasználási mutató (Bruttó viszonyítva Nettóhoz) A normák meghatározási módjai: 1- Becslés, akkor alkalmazható, ha más mód nincs és elfogadható pontosságú - összegző (egyszerre az összesenre) - analitikus (részekre, majd összeadni) 2- Műszaki, gazdasági számítás, tervrajzból, technológiából számítjuk ki, új terméknél célszerű 3- Statisztikai, azaz az előző év adataiból, ha lényeges változás nem várható. Anyagszükséglet tervezésekor használt mutatók vagy számítások: Kronologikus: különböző időpontok készleteit átlagolja X 1 X n X = 2 + X 2 + X n 1 - Fajlagos anyagfelhasználás (1 termékre? anyag) összegfelhasználás össztermék - Anyagellátottságok (hány napra elég a készlet) készlet, 1 napi felhasználás ha 1-hez közeli feszített az anyaggazdálkodás, ha 1-től távol, akkor laza. - Anyagigényesség (összköltségen belül?% az anyagköltség) anyagktg összktg - Anyaghányad (a bevétel? %-a az anyagköltség) anyagktg 100 bevétel Készletgazdálkodási modellek: a rendelést, azaz a beszerzést modellezik Felmerülő kérdések: - Mikor rendeljünk? azonos időközönként - készlettől függően - Mennyit rendeljünk? mindig ugyanannyit GRM készlettől függően Fő modellek: 1- Fűrészfog modell: azonos időközönként azonos mennyiséget 2- Ciklikus modell: azonos időközönként adott készletszintig rendelni 3- Kétraktáros modell: adott készletszint elérésekor (jelző), figyelembe véve a beérkezés alatti fogyasztást meghatározott szintig rendelni. A forgóeszköz gazdálkodás hatékonysága: a készlet 1 passzív pénzlekötés, ezért csökkenteni kell. A pénzgazdálkodás vizsgálatára a forgási sebesség mutatóit használjuk: - Fordulatszám: adott időszak alatt hányszor cserélődik ki a készlet forgalom, kronologikus átlag - Forgási idő: 1 fordulathoz mennyi idő szükséges X = időszak napjai 1 napi forgalom fordulatszám - Relatív forgóeszköz magtakarítás: a forgási sebesség javításából eredő megtakarítás Forgás vált.: F 1 = II. né. forgalma F o I. né. forgalma Indokolt készlet: K o F 1 F o Átlagkészlet forgalom 7

8 forgalom forgalom Tényleges: K 1 = X Relatív megtakarítás: indokolt X - Forgóeszköz igényesség: 1 Ft bevételhez mekkora készletlekötés kell, készlet A készletgazdálkodás lépései: 1- beszerzés: el kell dönteni a szükséges mennyiséget, a határidőt, szállítót kell választani, gondoskodni kell az átvételről és a raktárba szállításról, anyag-nyilvántartó kartonba kell felvezetni. 2- Anyagmozgatás: - vállalatok között (értéknövelő) - vállalaton belüli (nem nő az érték) - raktár üzem - raktár raktár - üzem üzem - üzemen belüli Anyagmozgatási kapacitás: maximum + átlagos 2 3- tárolás: raktárban történik, módjai: - szabad helyes - fix helyes A raktározást raktári ügyrend szabályozza, az anyagnyilvántartó karton bizonylatai: - bevételezési jegyek (beszerzés) - kivételezési jegyek (kiadás) - visszavételezési jegyek - átadási jegyek (raktárok között) - értékesítési jegyek 4- kiszolgálás, azaz igény kielégítés: a sorrendiség megállapítására a sorban állási rendszerek szolgálnak: - FIFO: first in first out (első be, első ki) - LIFO: last is first out (utolsó kap először) - PRI: prioritás (fontossági sorrend) - RND: randon (véletlenszerű) 5- értékesítés: késztermékek eljuttatása a vevőhöz, történhet külső raktárból is, a raktárak és a központok közötti kapcsolat: - szívásos (igényelnek) - nyomásos (központ szállít) 6- vételár beszedése. Speciális formái: - Skontó (kp vagy korábbi fizetésre adott engedmény) - Rabatt (nagy tétel utáni árengedmény) 8