1. A vizsgált gép ismertetése

Átírás

1

2 1. A vizsgált gép ismertetése 1.1. Mûszaki leírás A KINZE 2210 szemenkénti vetõgép 12-soros, vontatott kivitelben készül. Szorítóujjas vetõtárcsáinak cseréjével különbözõ (kukorica, napraforgó, szója stb.) magvak kivetésére alkalmas. A gép zártszelvényû vázszerkezettel rendelkezik, és kettõs (hosszú) vonórúddal csatlakozik az üzemeltetõ erõgép vonószerkezetéhez. A soronkénti vetõelemek parallelogramma felfüggesztésûek és kengyelekkel csatlakoznak a vázhoz. A zártszelvényû gerendely három tagból áll, szállítási helyzetben a két szélsõ tagon lévõ 3-3 vetõkocsi a vonórúd mellé elõre hajtható, csökkentve így a vetõgép szállítási ûrszelvényének méreteit. A gép szállításkor 2-2 járókerekére támaszkodik, míg munkahelyzetben hat fúvott gumiabroncs támasztja alá. A gerendely fölött egy külön vázon két üvegszállal erõsített polietilén tartály is elhelyezést nyert, így a vetéssel egymenetben folyékony mûtrágya kijuttatására is lehetõség nyílik. A folyékony mûtrágya a gerendely elõtt soronként elhelyezett nyitótárcsák segítségével mûanyag csõvezetékeken keresztül juttatható a talajba, a kultúrnövény sorai mellé és azok alá. Egy-egy vetõkocsi a hullámos szármaradvány-elvágó tárcsából, a tárcsáscsoroszlya-párból és azok mélységhatároló kerekeibõl, a magtartállyal egybeépített vetõszerkezetbõl, az ejtõcsõbõl, az inszekcitid (mikrogranulátum) kijuttatására alkalmas berendezésbõl/tartályból, valamint a hátul V elhelyezésû magtakaró kerekekbõl áll. A gép vetõszerkezete mechanikus rendszerû, szorítóujjas megoldású. A magtérben elhelyezett rugófeszítésû, vezérelt pályán haladó szorítóujjak fogják meg a magtérbõl a vetõmagvakat, majd azokat a vetõház falához szorítva a tárcsa forgása közben a magkiejtõ nyílás fölé szállítják. A magvakat itt a szorítóujjak elengedik és azok a forgó celláskerékbe hullanak. Az egyszemes vetést a magkiejtõ nyílás elõtt elhelyezett lemezdomborulatok biztosítják. A celláskerék sugárirányú hasítékaiból a vetõmagvak az ejtõcsövön keresztül hullanak a tárcsáscsoroszlya-párok által nyitott barázdába. A barázdába került magvakat V elrendezésû magtakaró kerekek rögzítik a nedves barázdafenékre, ill. felettük visszatömörítik a talaj felszínét. A vetõszerkezetek elemenkénti meghajtása a vetõgép két szélsõ járókerekérõl dörzskerékáthajtással, lánckerekekkel, elõttétengelyek segítségével van megoldva. A mélységhatárolást és beállítást a nyitócsoroszlyák mellett elhelyezett gumikerekek az ejtõcsõ vonalában végzik el, beállításuk egy differenciálütközõn keresztül menetorsós kézikerékkel történhet. Az egyes vetõelemek terhelése 3 fokozatban, a V elrendezésû magnyomó kerékpárok terhelése rugókkal 4 fokozatban szabályozható, míg a vetési mélység 10 fokozatban állítható be. A vetõgép háromtagú tárcsás nyomjelzõkkel rendelkezik, amelyek átváltását hidraulikus munkahengerek biztosítják. A soronkénti magkiadagolás ellenõrzésére az elektromos vetésellenõrzõ monitorhoz (KM 1000) csatlakoztatott magérzékelõk szolgálnak. A magérzékelõk közvetlenül az ejtõcsövekre vannak felszerelve, és fény-, ill. hangjelzéssel figyelmeztetnek a magadagolás hibáira. 3

3 A vetõelemekre felszerelhetõ hagyományos mûvelõeszközök mellett a gyártó opcióban mulcsba és bakhátba vetõ, valamint könnyû és középkötött talajok esetében a direktvetõ (no-till) csoroszlyákat is ajánlja Mûszaki adatok Munkaszélesség 9,12 m Vetõelemek száma 12 db Sortávolság 76 Körvonalméretek: hosszúság: - munkahelyzetben 5500 mm - szállítási helyzetben 5500 mm szélesség: - munkahelyzetben 9500 mm - szállítási helyzetben 4800 mm magasság: - munkahelyzetben 1850 mm - szállítási helyzetben 3400 mm Járókerekek száma 6 db Beállítható vetési mélység mm A magtartályok térfogata (elemenként) 58 dm 3 A folyékony mûtrágyatartályok térfogata 2 x 700 l A gép tömege (alapkivitelben) 3410 kg 2. A vizsgálatok körülményei A gép laboratóriumi vizsgálatát Gödöllõn, az FVMMI GM Kht. vetõgépvizsgáló laboratóriumában három különbözõ fajtájú hibridkukorica és egy fajtájú (két méretfrakciójú) napraforgó vetõmaggal végeztük el. A laboratóriumi vizsgálatok során a vetõszerkezet adagolási pontosságát és a magsérülést határoztuk meg. Szántóföldi mérõvizsgálatokat kukorica vetésében Mezõfalván, a Mezõgazdasági Rt.-ben (erdõmajori helyszínen), ill. egy másik géppel Mosonmagyaróváron, a Lajta- Hansági Mezõgazdasági Rt-ben, Újudvaron szintén kukorica vetésében, valamint Kisudvaron napraforgó vetésében végeztünk. A szántóföldi mérõvizsgálatok során a hosszirányú vetésegyenletesség és a vetési mélységegyenletesség mutatóinak meghatározására került sor. Mezõfalván a KINZE 2210 vetõgépet hátul ikerkerekekkel felszerelt JOHN DEERE 4755 traktor, míg Mosonmagyaróváron NEW HOLLAND TM 165 erõgép üzemeltette. Üzemi vizsgálatainkat sík, többségében jól elmunkált területeken, megfelelõen ülepedett magágyban, középkötött talajokon végeztük el. A talajok nedvességi állapota az általában megszokottaknál szárazabb volt. Laboratóriumi vizsgálatainkat kétféle (kis- és nagyméretû) PIONEER TRENTIL napraforgóval, 3 különbözõ (VASILICA; JUVENTUS; MV TC 272) kukoricával, míg 4

4 a szántóföldi méréseinket egy kisméretû (PIONEER TRENTIL) napraforgóval és két (JUVENTUS; MV TC 272) kukoricával végeztük el. Munkaminõségi vizsgálatainknál az MSZ 19104/1-79 Országos Szabvány és az MGI Sz házi szabvány elõírásai szerint jártunk el. 3. A vizsgálatok eredményei 3.1. Teljesítményjellemzõk A vetési idényben tartósüzemi körülmények között a KINZE 2210 vetõgépekkel a következõ idényteljesítményeket érték el: Mezõfalván: 560 ha árukukorica vetése 142 ha silókukorica vetése Mosonmagyaróvárott: 176 ha napraforgó vetése 264 ha kukorica vetése A gépek mûszakórára vonatkozó teljesítménye kukorica vetésében 5,1-5,8 ha/h, míg napraforgó vetésében 4,5-4,9 ha/h volt. A szorosüzemi megfigyelés alapján kukorica vetésében az idõelemekbõl meghatározott teljesítménymutatók a következõk: teljesítmény az alapidõ alatt W 1 = 8,34 ha/h teljesítmény a produktív idõ alatt W 01 = 6,61 ha/h teljesítmény az összes munkaidõ alatt W 03 = 5,48 ha/h 3.2. Munkaminõségi jellemzõk Adagolási pontosság és a magsérülés alakulása A laboratóriumi körülmények között eltérõ haladási sebességek mellett, három különbözõ fajtájú kukorica és két méretfrakciójú napraforgó leforgatásakor meghatározott átlagos adagolási eltérések és a vetõszerkezet okozta magsérülések értékeit az 1. táblázatban foglaltuk össze Hosszirányú adagolásegyenletesség és a vetési mélységegyenletesség alakulása A különbözõ vetõmagvakkal, eltérõ haladási sebességeknél elvégzett hosszirányú adagolás- és vetési mélységegyenletességi vizsgálataink eredményeit a 2-4. táblázatok tartalmazzák. 5

5 1. táblázat Az adagolási pontosság és a magsérülés alakulása különbözõ magvak vetésekor laboratóriumi körülmények között Elméleti magtávolság: kukorica: 18,65 ; napraforgó: 23,80 Mérésenként kivetett mag: 600 db Vetőmag megnevezése, Ezermag- Vetőtárcsa Munka- Átlagos Magsérülés fajtája, mérete, alakja tömege fordulata sebesség adagolási eltérés KUKORICA VASILICA (nagyszemű, gömbölyű) 439,8 KUKORICA MV TC 272 (nagyszemű, lapos) 315,9 KUKORICA JUVENTUS (kisszemű, lapos) 244,5 NAPRAFORGÓ PIONEER TRENTIL (vastagság < 6 mm) 66,2 NAPRAFORGÓ PIONEER TRENTIL (vastagság > 6 mm) 77,1 2. táblázat Hosszirányú adagolás- és a vetési mélységegyenletesség alakulása szántóföldi (üzemi) körülmények között A vizsgált vetõgép típusa: KINZE 2210 A vizsgálat helye: Mezõfalvai Mezõgazdasági Rt., Erdõmajor Beállított (elméleti) magtávolság: 18,65 A vetõmag fajtája: kukorica, JUVENTUS (kisszemû, lapos) Beállított vetési mélység: 6,0 A mutatók megnevezése Mértékegység A mutatók értéke Munkasebesség km/h 8,10 9,90 11,8 Vetésegyenletességi vizsgálatok Elméleti magtávolság 18,65 18,65 18,65 Átlagos magtávolság minimális magtávolság maximális magtávolság 19, ,0 63, ,0 Kettős vetések aránya 1,88 0,64 3,19 Magkihagyás aránya 2,50 3,87 1,94 Az elméleti magtávolság ± 4 -en belüli magvak aránya/ en felüli magvak aránya/2 4 -en aluli magvak aránya/3 65,63 28,2 6,2 54,84 31,60 13,56 58,06 34,19 7,75 Vetési mélységegyenletességi vizsgálatok Átlagos vetési mélység 6,8 7,4 6,2 A beállított vetési mélység (6 ) ± 0,5 -es sávjában lévő magvak aránya ± 1,0 -es sávjában lévő magvak aránya (g) (min -1 ) (km/h) () () 52,4 6,0-3,33 56,7 8,0-1,77 69,7 1-1,16 0,33 81,6 1 52,4 56,7 69,7 81,6 52,4 56,7 69,7 81,6 52,4 56,7 69,7 81,6 52,4 56,7 69,7 81,6 6,0 8, ,0 8, ,0 8, ,0 8, ,39-2,94-0,83-0,16-2,17 + 0,33 + 4,27 + 4,89 + 4,28 + 1,72 + 6,33 + 8,05-4,11-1,06-1,61-0,72 86,7 95,3 88,3 92,1 Megjegyzés: magtávolsághatárok: / között; /2 23 < ; /3 < 15 0,16 0,33 0,16 0,81 0,62 1,22 0,70 1,01 1,18 1,51 80,1 88,6 6

6 3. táblázat Hosszirányú adagolás- és vetési mélységegyenletesség alakulása szántóföldi (üzemi) körülmények között A vizsgált vetõgép típusa: KINZE 2210 A vizsgálat helye: Lajta-Hanság Mezõgazdasági Rt., Újudvar Beállított (elméleti) magtávolság: 18,65 A vetõmag fajtája: kukorica, MV TC 272 (nagyszemû, lapos) Beállított vetési mélység: 6,0 A mutatók megnevezése Mérték- A mutatók értéke egység Munkasebesség km/h 8,16 9,96 10,2 12,1 13,6 Vetésegyenletességi vizsgálatok Elméleti magtávolság 18,65 18,65 18,65 18,65 18,62 Átlagos magtávolság minimális magtávolság maximális magtávolság 22,58 9,0 41,0 23,38 17,0 3 22,48 3,0 33,0 21,92 56,0 22,47 4,0 39,0 Kettős vetések aránya 1,52 1,33 0,79 Magkihagyás aránya 0,72 4,23 2,16 Az elméleti magtávolság ± 4 -en belüli magvak aránya/ en felüli magvak aránya/2 4 -en aluli magvak aránya/3 4. táblázat Hosszirányú adagolás- és a vetési mélységegyenletesség alakulása szántóföldi (üzemi) körülmények között A vizsgált vetõgép típusa: KINZE 2210 A vizsgálat helye: Lajta-Hanság Mezõgazdasági Rt., Kisudvar Beállított (elméleti) magtávolság: 23,80 A vetõmag fajtája: napraforgó, PIONEER TRENTIL (vastagság: < 6 mm) Beállított vetési mélység: 6,0 A mutatók megnevezése Mérték- A mutatók értéke egység Munkasebesség km/h 7,8 9,7 11,8 Vetésegyenletességi vizsgálatok Elméleti magtávolság 23,80 23,80 23,80 Átlagos magtávolság minimális magtávolság maximális magtávolság 24,36 3,0 68,0 26,01 63,0 26,43 59,0 Kettős vetések aránya 1,53 3,35 5,38 Magkihagyás aránya 3,05 6,28 7,17 Az elméleti magtávolság ± 4 -en belüli magvak aránya/ en felüli magvak aránya/2 4 -en aluli magvak aránya/3 70,99 16,31 12,70 64,02 24,16 11,82 56,95 11,59 31,46 Vetési mélységegyenletességi vizsgálatok Átlagos vetési mélység 5,8 6,7 6,6 A beállított vetési mélység ± 0,5 -es sávjában lévő magvak aránya ± 1,0 -es sávjában lévő magvak aránya 90,1 96,2 88,8 90,1 Megjegyzés: magtávolsághatárok: / között; /2 28 <; /3 < 20 68,12 24,68 7,20 84,96 15,04 61,59 36,21 2,20 53,52 33,78 12,70 50,36 40,40 9,24 Vetési mélységegyenletességi vizsgálatok Átlagos vetési mélység 6,2 6,9 7,2 6,8 7,3 A beállított vetési mélység ± 0,5 -es sávjában lévő magvak aránya ± 1,0 -es sávjában lévő magvak aránya 85,3 93,2 88,1 95,7 81,4 87,9 Megjegyzés: magtávolsághatárok: / között; /2 23 <; /3 < 15 83,3 89,8 78,8 85,6 83,2 87,9 7

7 3.3. Energetikai jellemzés Az energetikai mutatók számszerû meghatározására a vizsgálati megbízás nem terjedt ki. Az üzemi tapasztalatok alapján megállapítható volt, hogy a vetõgépeket üzemeltetõ JOHN DEERE 4755, ill. NEW HOLLAND TM 165 erõgépek kw névleges teljesítményû motorja a vontatott KINZE 2210 vetõgépek teljesítményigényét biztonságosan fedezi Üzemelési jellemzõk A szorosüzemi megfigyelés alatt, a teljesítményjellemzõkkel együtt meghatározott idõkihasználási tényezõk és üzembiztossági mutatók a vetõgép vonatkozásában a következõk: produktívidõ-kihasználás K 01 = 0,79 produktív és összes idõ aránya K 03 = 0,67 technológiai üzembiztosság K 41 = 0,97 mûszaki üzembiztosság K 42 = 0,98 üzembiztosság K 4 = 0,95 A KINZE 2210 vetõgép szorosüzemi megfigyelése alatt lényeges mûszaki meghibásodást nem tapasztaltunk, technológiai jellegû üzemzavar napraforgó vetésekor a szennyezett vetõmagvak miatt fordult elõ Munkavédelmi és biztonságtechnikai jellemzés A KINZE 2210 típusú vetõgép (az érvényes jogszabályok szerint) munkavédelmi minõsítõ vizsgálatra nem kötelezett. A munkavédelmi minõségtanúsítás a gép gyártójának, illetve a hazai forgalmazójának a kötelezettsége (MSZ EN 45014;2000 szabvány szerint) Kezelés és karbantartás jellemzése A vetõgép kezelés és karbantartás szempontjából átlagos szakértelmet igényel. A munkagép erõgépre történõ fel- és lekapcsolását egy fõ a traktorvezetõ elvégezheti. A magtartályok feltöltése és ürítése könnyen, gyorsan elvégezhetõ, a megkívánt vetési tõtávolságok (lánckerekek cseréjével) egyszerûen beállíthatók. A vetõgép karbantartása naponta mintegy percet vesz igénybe. A karbantartást igénylõ helyek könnyen hozzáférhetõek. Az egyes beállításokat leforgatási próbával célszerû ellenõrizni. 8

8 4. Szakvélemény Az elvégzett laboratóriumi és szántóföldi mérõvizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a 12-soros, vontatott, mechanikus vetõszerkezetû KINZE 2210 vetõgép megfelelõ sebességhatárok között és gépbeállítások mellett jól alkalmazható a kukorica és a napraforgó vetõmagvak precíziós, szemenkénti vetésére. A vetõgép adagolási pontosságát laboratóriumi körülmények között vizsgálva kukorica vetésében azt tapasztaltuk, hogy a nagyméretû magvak kivetésekor a munkasebesség növekedésével az adagolási pontosság (adagolási eltérés) javult, és az átlagos adagolási eltérés 8-12 km/h elméleti munkasebességek között valamennyi esetben a szabványban megengedett + 3 -os értékek alatt maradt. Ez azt jelzi, hogy a gép vetõszerkezete a nagyszemû kukoricamagvak vetésekor nem érzékeny a munkasebesség növekedésére. A kisméretû (lapos) kukoricamagvak kiadagolásakor, a sebesség növelésével pozitív adagolási eltérést (többlet vetést) mérhettünk, amelynek értéke 10 km/h munkasebesség elérésekor + 4 feletti volt, tehát ez az érték a szabványban megengedetteknél nagyobb. Laboratóriumi körülmények között a gép vetõszerkezete a kukoricamagvak kivetésekor minden esetben a szabványban megengedett (max. 1 ) alatti magsérülést okozott, a napraforgó magvainak kivetésekor a magsérülések aránya csak 10 km/h munkasebességek felett haladta meg a szabványban megengedetteket. A szántóföldi mérõvizsgálataink során a beállított (ez kukorica vetésében 18,6, míg napraforgó vetésekor 23,8 ) elméleti tõtávolságokhoz képest valamennyi esetben pozitív eltérést a magtávolságok növekedését tapasztaltuk. Az egyszemes vetések aránya valamennyi esetben biztosította a szabvány által (min. 95 ) elõírtakat, és a magkihagyások aránya csak a napraforgó vetésekor ~10 km/h munkasebességnél növekedett 5 fölé. A vetõgép hosszirányú adagolásegyenletessége a vetõmag alakjától/méretétõl, annak ezermagtömegétõl függõen a szabvány által elõírtakat kukorica vetésekor ~ 10 km/h, míg a napraforgó vetésekor ~ 9 km/h munkasebesség határig teljesíti. Az elméleti magtávolság os tartományába az elõzõekben leírt munkasebesség határokig a vetõmagvak közel 60 -a volt megtalálható. A napraforgó magvainak vetésekor 10 km/h munkasebesség fölött már nem minden esetben biztosítottak a szabvány által elõírt követelmények. A vetõgép vetõelemei (vetõkocsijai) a beállított vetési mélységet jól tartották. A beállított vetési mélység ± 1 -es sávjába a vetõmagvak a került, ami a gép jó mélységtartását jellemzi. A vetõgép üzembiztossága jó, az észlelt kisebb technológiai jellegû üzemzavarok nem a gép konstrukciós kialakításából adódtak. A vetõgép munkáját 5 ha/h körüli üzemi teljesítmény jellemzi, amely a hasonló felépítésû gépekkel egyenértékû. Összefoglalva megállapítható, hogy a KINZE 2210 szemenkénti vetõgép munkaminõségi mutatói kukorica és napraforgó vetésében megfelelnek a kívánalmaknak, és 10 km/h munkasebességig kielégítik a szabvány által elõírt követelményeket. 9

9 5. Üzemeltetési ajánlások, javaslatok A KINZE 2210 szemenkénti vetõgép laboratóriumi és szántóföldi mérõvizsgálatai alapján a felhasználók részére a következõket javasoljuk: kukorica vetésekor max. 10 km/h, míg napraforgó vetésekor 8-9 km/h munkasebesség betartása indokolt; a gépbeállításokat mindig a kivetendõ mag méretének/alakjának/ezermagtömegének megfelelõen kell elvégezni. A vizsgálatok alapján a felhasználók részére javasoljuk, hogy a kukorica és a napraforgó vetésekor: alapidõ alatt 7-8 ha/h produktív idõ alatt 6-7 ha/h összes munkaidõ alatt 5-6 ha/h teljesítménnyel számoljanak. A normatíva szerinti várható hajtóanyag-fogyasztás kg/h. A vetõgép várható mûszakóraköltsége: Ft/h. Záradék A vizsgálati eredményeket az FVMMI és az FVMMI GM Gépminõsítõ Közhasznú Társaság közös tudományos-mûszaki tanácsa jóváhagyta. Lektor és sorozatszerkesztõ: Dr. Hajdú József Mûszaki szerkesztõ: Pálinkás Gábor Igazgató: Dr. Fenyvesi László, FVM Mûszaki Intézet Dr. Szente Márk, FVMMI GM Kht. Gödöllõ, június hó 10