Áradat ÖN K O R K É P. áprilisi voksok IGEN! IGEN!

Átírás

1 s z á m ÖN K O R K É P ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Ára: 507 Ft tizenhatodik évfolyam, 148. szám Ilyenek voltunk 7 Államreform kéne régen! 25 de azért a víz az úr 40 Indul az e-bevallás 32 a gyermekszegénység ellen 43 áprilisi voksok IGEN! IGEN! Áradat

2 Kedves Olvasó! A nők egészségének megőrzése nemcsak önmaguk, hanem családjaik számára is a legfontosabb. Ehhez kíván segítséget nyújtani a Magyar Posta által üzemeltetett, a legkorszerűbb orvosi technikával felszerelt nőgyógyászati szűrőkamion, amely Magyarország több településére is hamarosan eljut. A méhnyakrák szűrés mindössze egy néhány perces vizsgálat! Kérjük a polgármesterek és védőnők támogasát, hogy településükön minél több nő vegyen részt a programban! A szűrés helye és ideje: Május Csongrád megye Május Fejér megye Május 29 - június 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Június Baranya megye A pontos helyszínekről és időpontokról a lakosok hivatalos tájékoztatást kapnak, illetve megtekinthető a és a honlapokon. Fogadja bizalommal segítségünket, várjuk Önt is! A közös ismerős

3 ÁPRILIS Ilyenek voltunk Az alábbi összeállításunk a rendszerváltás kezdetén alakult civil szervezetek lelkesedését mutatja be három eset alapján. Az írásokból kiderül, mindegyik szerző, nyilatkozó a rendszerváltás előtt más-más területen komoly szakmai sikereket ért el. De már akkor is volt valami közös bennük, jövőjüket figyelve: mindhárman hittek abban, hogy saját településükön maguknak kell kézbe venniük a sorsunkat. Hittek abban, hogy a civil szervezeteknek van jövőjük Mérlegelve Az évi költségvetés már az új pénzügyi szabályozás jegyében készült, de akkor még a tanácsok számára. Az év őszén lezajlott helyhatósági választások után a korábbi 1634 tanács helyett több, mint háromezer helyi önkormányzat ezek megközelítően 50 százaléka új kezdte meg működését. Az alábbi írás annak áttekintésére vállalkozott, hogy az önkormányzatok között milyen pénzügyi keretek között működtek. 9 Államreform kéne régen! Az Ön-Kor-Kép évi 1-2. számában Zongor Gábor felkiáltójellel jelezte véleményét, miszerint Államreform kéne régen!, azóta a szerkesztő jóvoltából kérdőjeles formában tűnt fel a következő számban, amikor e témához két hozzászóló véleményét is közölték. Ehhez a vitához szeretnék kapcsolódni a gondolataimmal Bibó István mottóban idézett sorainak szellemében annak érdekében, hogy e körben szakmai felelősségtudattal tovább töprengjünk egy politikai kísérlet (államreform) megvalósításának szükségességén és lehetőségén. Elöljáróban leszögezem, hogy én is felkiáltójellel államreformért kiáltok, de anélkül, hogy gyermeteg, önelégült elbizakodás fogna el, s ezért tartom szükségesnek e fórum keretében is a közös gondolkodást, mert a hogyan és a mikor kérdése is foglalkoztat. Igen, államreform kéne régen, mert a mai rendszer megváltoztatása nélkül joggal gúnyolhatnak minket a világban Abszurdisztánként, vagy éppen ennek sikeres megvalósítása esetén mi magunk is büszkélkedhetünk több mint tizenöt évvel a rendszerváltoztatást követően egy 25 Csodaországgal. 15 éve áprilisban jelent meg először az Ön-Kor-Kép. Jubileumi számunk megjelenését támogatták: Crew Nyomdaipari Kft. 7 Szerif Kiadói Kft. TARTALOM PARLAMENT VISSZAPILLANTÓ Bokros teendôk 2 ILYENEK VOLTUNK Kilátástalanul 7 Ki ellen akarja védeni a várost az elvtárs? 7 Kapolcsi sutaságok 8 KÖLTSÉGVETÉS Mérlegelve 9 A helyi adók alakulása 13 Az erô forrásai 15 Növekvô népszerûség 22 Ezt a kormánynak nem szabadna csinálnia...! 23 Leltár 1992 (karikatúrák) 36 Leltár 1994 (karikatúrák) 38 ÖNKORMÁNYZATI KORSZAK KÉP Államreform kéne régen! 25 Indul az e-bevallás 32 KÓR KÉP Kertész leszek, fát nevelek 31 HÍREK de azért a víz az úr 40 ESÉLYEK ÉS LEHETÔSÉGEK Program a gyerekszegénység ellen Szükség van a segítô véleményre 43 Ezüstkor Idôsbarát önkormányzat 47 Jubileumi összeállításunkat Csiky Ildikó, Darázs Imréné, Fehérvári István, Jankó Ágnes, Keményné Koncz Ildikó, Nagy Bandó András és Ráday Mihály írásaiból, valamint Dallos Jenő és Fábry János karikatúráiból válogattuk. polgárok, önkormányzatok információs hírmagazinja Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter, Móri Gergely Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Címlapfotó: Otsu Fukutaro A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: Lapzárta: április 25. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. A folyóirat a kiadóban megrendelhető április ÖN KOR KÉP 1

4 PARLAMENT VISSZAPILLANTÓ Mozgalmas évek, fontos döntések Bokros teendők A rendszerváltozás utáni demokratikus átalakulás mindenki által elismert alappillérei, az önkormányzatok válaszúthoz érkeztek. A működésének tizenhatodik évébe lépő rendszer átfogó reformra szorul, azért, mert a korszakos jelentőségű, kétharmados jogszabályt megalkotó politikusok akarva-akaratlanul már a második évben megkezdték a rendszer kvázi lebontását. Az önkormányzatoknak biztosított teljes gazdasági önállóság legfontosabb elemét, a személyi jövedelemadó helyben maradó száz százalékát évről-évre vonták el. Mára alig maradt eszköz a kezükben, amellyel a helyi gondokon segíthetnének. Ha viszszapillantunk a rendszer elmúlt 15 évén ahogy azt most mi hónapról-hónapra megkíséreljük, tisztán nyomon követhetjük, milyen szerteágazó negatív következményekkel járt minden területen ez a központosítás. Előző számunkban az es időszakot tekintettük át, most a következő négy év eseményeit vesszük sorra. Teljesség igénye nélkül szemlézünk, olyan pillanatokat idézünk fel, amelyek hatásai nem múltak el nyomtalanul, az önkormányzati rendszerre ma is befolyással vannak, s tanulságul szolgálhatnak a jövőre nézve Új parlament, új kormány, új önkormányzati törvény A választásokon győztes MSZP elnökét, Horn Gyulát kérte fel Göncz Árpád köztársasági elnök a parlament alakuló ülésén június 28-án a kormányalakításra. A szocialista pártelnök elfogadta a felkérést, így július közepén szocialista szabaddemokrata koalíciós kormánya lett az országnak. A két koalíciós párt megállapodásában külön fejezetet szentelt az önkormányzatoknak. Az újonnan megalakult parlament ülését június 28-án Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Gál Zoltán köszöntő szavai után Boross Péter miniszterelnök bejelentette a kormány megbízatásának megszűntét. Beszédében hangsúlyozta: a jövő igazolni fogja a kárpótlással kapcsolatos törekvéseiket, amely az új polgárság kialakulását segíti elő. Az ügyvezető kormány az új kormány megalakulásáig marad hivatalban. A parlament első rendes ülésén módosította a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényt. A módosítást Horn Gyula és Kuncze Gábor (SZDSZ), kezdeményezte Mikor legyenek az önkormányzati választások? Az MSZP SZDSZ koalíciós megállapodás szerint az önkormányzati választásokat még ebben az évben meg kell tartani, lehetőleg novemberben másként gondolták az ellenzéki pártok képviselői: Kövér László (FIDESZ): Figyelembe véve azt, hogy az önkormányzati törvény jelentős módosítása várható, elgondolkodtató, hogy lehete ősszel önkormányzati választásokat tartani Torgyán József (FKgP): korrekt időpont jövő év tavasza lehetne....füzessy Tibor (KDNP): Nem tartjuk igazán szerencsésnek a novemberi választást, de azt hiszem, hogy a kormánytöbbség döntésébe nem tudunk beleszólni. Pető Iván (SZDSZ): A novemberi időpont pontosabb meghatározása attól függ, hogy mikor tudjuk módosítani az önkormányzati törvényt. De alapfeltétel az önkormányzatok választásáról szóló törvény módosítása is. Az időpont kijelölésnél figyelembe kell venni az önkormányzatok mandátumának lejártát. Kónya Imre (MDF) ügyvezető belügyminiszter: Annak érdekében, hogy valóban kiderülhessen: a jelenlegi koalíció a kampányban nem egy megalapozatlan ígéretet tett, az önkormányzati választásokat legalább tavaszra kellene elhalasztani... Polgármester is lehet képviselő Az Országgyűlés sürgősséggel tűzött napirendre két Horn Gyula és Kuncze Gábor által szignált előterjesztést, amelyekben a minisztériumok felsorolásáról és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvények módosítását kezdeményezték. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény módosításának lényege, amelyet végül a rendes ülés második napján, július 5-én fogadtak el 215 igen, 50 nem szavazat és 20 tartózkodás mellett, hogy ezentúl polgármesterek, alpolgármesterek, megyei közgyűléselnökök is lehetnek országgyűlési képviselők, és viszont. A Fidesz kezdeményezésére a többség azt a módosító indítványt is elfogadta, hogy a polgármesterek ezentúl párttisztséget is vállalhatnak. Az MDF az Alkotmánybírósághoz fordult A módosítást az MDF és az FKgP ellenezte. A többi párt amelyeknek voltak polgármester képviselői támogatta a módosítást. Az ellenzők fő érve az volt, hogy a koalíció visszamenőlegesen módosította a törvényt, amely jogbizonytalanságot teremt. Ezért az MDF az Alkotmánybírósághoz fordult. Továbbá úgy vélték, hogy a polgármester-képviselőknek le kellett volna mondaniuk a polgármesterségről, s úgy indulni a választásokon. A kormánykoalíció képviselői úgy vélték, hogy a visszamenőleges szabályozás csak akkor alkotmányellenes, ha az utólagosan kötelezettséget állapít meg, vagy jogosultságot korlátoz. Ebben az esetben azonban épp egy korlátozást oldottak fel. Rámutattak arra is, hogy a választópolgárok az őszi önkormányzati választásokon dönthetnek arról: polgármester-képviselőjük alkalmas-e arra, hogy mindkét tisztséget maradéktalanul ellássa. Érvként hozták föl azt is, hogy a polgármesterek a szakértelmet hozzák be a parlamentbe, hiszen közvetlenül találkoznak a polgárokkal Napirenden az önkormányzati törvény módosítása Az új kormány szeptemberben benyújtotta az önkormányzati törvénycsomag módosításának elképzelését. A módosítás érinti az évi törvényt az önkormányzatokról, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényeket. Az MSZP SZDSZ koalíciós kormány tervei szerint még szeptemberben módosítani kell a törvényeket, ugyanis csak így képzelhető el a decemberi önkormányzati választás. Az ellenzék tiltakozott az ellen, hogy a kormány két lépcsőben módosítja az önkormányzati törvénycsomagot Ugyanis a kormány úgy döntött, hogy az első lépcsőben nem foglalkozik az államháztartás reformjával és a polgármesterek hatáskörével összefüggő módosításokkal. A kormány csupán azoknak a kérdéseknek a rendezését tekintette időszerűnek, amelyek az önkormányzati rendszer négyéves működése alatt sürgős problémaként jelentkeztek. A legfontosabb változás az volt, hogy az önkormányzati képviselő-testület tagjait és minden település polgármesterét közvetlenül választják, a választás egyfordulós, részvételi küszöb nélkül. A javaslat szerint a kép- 2 ÖN KOR KÉP április

5 PARLAMENT VISSZAPILLANTÓ viselő-testület feloszlathatja önmagát, megszűnik a köztársasági megbízotti intézmény, erősítik a polgármester szerepét az önkormányzatokban, december 11-én megtartják a második önkormányzati választást. Megszorító intézkedések A kormány (1995 májusában) benyújtja a stabilizációs intézkedésekről szóló törvényjavaslatát, a kormányprogram megvalósítása érdekében kilenc új törvényjavaslat elfogadását tervezték. Már májusban a stabilizációs program végrehajtását szolgáló javaslatként többek között a pótköltségvetés, az önkormányzatok fizetőképességének helyreállításáról, valamint adósságuk rendezéséről szóló törvényjavaslat került napirendre Wekler Ferenc és Szentkuti Károly szabaddemokrata honatyák ekkor nyújtották be azt az indítványukat, miszerint az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő támogatásának feltételrendszeréből maradjon ki az a passzus, hogy csak akkor pályázhassanak, ha a térségi feladatokat ellátó intézményeiket átadják a megyéknek. Kuncze Gábor belügyminiszter és Bokros Lajos pénzügyminiszter együttes erővel próbálta eloszlatni a települések körében kialakult félelmet, amelyet az a fajta elképzelés váltott ki, miszerint a kormány az éves színtű támogatás 20 százalékáig időlegesen visszatarthatja az állami támogatást. Ekkor ismertették az önkormányzati érdekszövetségek képviselőivel azt a munkaanyagot, amely az önkormányzati rendszer korszerűsítésén belül elsősorban a finanszírozás új lehetőségeivel foglalkozott. A vitaanyagot készítő szakértők tagadták, hogy a hazai önkormányzatok problé - mái kizárólag a finanszírozási gondokra lennének visszavezethetőek. Alapvető strukturális hibának tartják például, hogy a szétaprózott önkormányzati rendszer, a felemás középszinttel keresztezi a takarékossági és hatékonysági szempontokat. Ugyancsak sérti a gazdasági racionalitást az állam és az önkormányzatok, illetve az egyes önkormányzati szintek közötti jelenlegi feladatelhatárolás és feladattelepítés. Mert egyszer szembe kell néznünk azzal a ténnyel Kuncze Gábor belügyminiszter bejelentette, csődbe került önkormányzatok száma tíz alatt van, csődközeli helyzetben ennél jóval többen vannak. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány nem a fejlesztési célú hitelekhez jutást akarja korlátozni, csupán azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok visszafizetési garanciák nélkül ne vehessenek fel hiteleket. Hiszen az államháztartás szempontjából az önkormányzatok által felvett hitelek is a költségvetési hiányt növelő tényezőnek számítanak. Bokros Lajos pénzügyminiszter nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az állami támogatások 20 százalékának időleges visszatartására csak rendkívüli helyzetben kerülhetne sor. Ezzel a lépéssel éppen egy nagyobb, országos méretű összeomlást lehetne adott esetben elkerülni. A belügyminiszter arról beszélt: Nem arról van szó, hogy a kormány az önkormányzatoknak nyújtott támogatást 20 százalékkal csökkenteni akarja. Eredeti formájában úgy szól az előterjesztés, hogy az éves előirányzatot változatlanul hagyva, évközben, ha a költségvetés problémái indokolják, az állami támogatás 20 százalékos mértékig viszszafogható. A t e r v e z e t t intézkedés m ö g ö t t az húzódik meg, hogy az államnak finanszírozási problémái lehetnek, mert a bevételek nem olyan rendszerességgel jönnek, mint ahogy az állami támogatást az önkormányzatok kapják egyszer szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy meg kell fizetnünk azokat a bizonyos évtizedeket és gazdasági következményeit, amely az elmúlt éveket jellemezte 1995-ben a Belügyminisztériumból, illetve az irányítása alá tartózó intézményekből több mint 700 embert küldtek el. A kormányhatározat 15 százalékos karcsúsítást írt elő, ez a rendőrség, a tűzoltóság, a határőrség és a polgári védelem apparátusát nem érintette....ebben az évben az önkormányzatok költségvetése nominálértékben jelentősen csökkent, ám feladataik növekedtek. A Bokros-programról már világossá vált: a kormány és a parlament döntéseinek következményeit napi munka során csak a helyi hatalom viseli. A kedélyeket még jobban felborzolta a második Bokros-csomag, amely a személyi jövedelemadó mértékét a korábbi 35 százalékról 15 százalékra faragná le Ez a javaslat soha nem látott egységbe forrasztotta az országos önkormányzati érdekszövetségeket, elindult a számháború (a szövetségek tiltakozó levelét l szept. 11. old.), az eredmény ismert. A stabilizációs csomagterv elfogadásával megkezdődik az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának radikális csökkentése Újra Göncz Árpád a köztársasági elnök (1995. június 19.) A koalíció jelöltje Göncz Árpád volt, az ellenzéké Mádl Ferenc. A megválasztáshoz 258 szavazatra volt szükség. 386 képviselőből végül 349-en voksoltak. Ebből 335 volt érvényes és 14 érvénytelen. Göncz Árpád 259 szavazatot kapott, Egészségügy hozott anyagból Mádl Ferencnek 76 támogatója volt. A kisgazdák nem szavaztak, így tiltakoztak a köztársasági elnök nép által történő megválasztására tett kezdeményezésük elutasítása miatt. Sikerült kidolgozni a megegyezés alapjait az önkormányzatoknak és a kormánynak az energiaszektor privatizációja során kialakult tulajdonjogi vitában. A kompromisszumos javaslat szerint az önkormányzatok természetben kapnák meg az általuk követelt vezetékek tulajdonjogát, ám a villamosvezetékeket 35 évre, a gázvezetékeket pedig 20 évre a privatizálandó társaságok ingyenes használatába adnák. Ezért cserébe 40, illetve 25 százalékos részvénypaketthez jutnának. Minderre azért került sor, mert az Országgyűlés a privatizációs törvényben nem rendezte az önkormányzatok tulajdon igényét az energiaszektorra vonatkozóan. Elfogadták a területfejlesztési és területrendezési törvényt A törvényt március 19-én, 299 igen szavazattal, 30 ellenében 28 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A törvénynek nem volt sima útja, a koalíciós partnerek között sem volt teljes egyetértés, de a képviselők is több mint 400 módosító indítványt nyújtottak be a javaslathoz! A részletes vitát Balsay István (Fidesz) és Baráth Etele (MSZP) váltakozó felszólalásai jellemezték. A fideszes honatya arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy a területrendezési terv elkészítésénél a települési önkormányzat függő helyzetbe kerülhet a megyei önkormányzattól, amit az önkormányzati törvény kizár. A képviselő szerette volna elérni azt is, hogy a jogszabály fő címzettje és célpontja a régió és a kistérség legyen. Baráth Etele azt taglalta, hogy a régió kategóriáját a törvény értelmezé április ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT VISSZAPILLANTÓ sében kétféleképpen szeretnék alkalmazni. Az egyik lenne az úgynevezett tervezési, statisztikai régió, amely megyeközi funkciókat látna el, közigazgatási határokon belül. A másik, rendkívül fontos, új kategória a fejlesztési régió, amely megyei jelentőséggel bíró települések halmaza lenne. Ilyen például a Balaton térsége, avagy a budapesti agglomeráció. OTT: második kormány? Az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) döntési jogkörének kibővítése mellett kardoskodott Baráth Etele, mondván, hogy csak így alakítható ki jelentős együttműködés a kormányzati szervek, az önkormányzatok és a gazdasági szereplők között. Balsay István ezzel szemben aggályosnak tartotta, hogy ez a tanács a végrehajtó hatalom csúcsa a kormány helyett rendelkezzen több milliárd forint felett ezen az sem változtat vélte, ha a tanácsnak más szereplői is lesznek: a kamarák, az önkormányzatok, a megyei jogú városok. A képviselők egyetértettek abban, hogy a megyei fejlesztési tanácsnak saját soraiból kellene vezetőt választania. Újfajta regionális politika Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter szerint a törvény elfogadása a magyar regionális politikában új fejezetet jelent abban az értelemben, hogy megteremti középszinten az önkormányzatok, a vállalkozók, a kamarák kapcsolatrendszerét. Világosan látszik, hogy az elkövetkezendő időszakban a területfejlesztés finanszírozási rendszere átalakul. A szavazásnál a koalíciós pártok, a kisgazdák és a fideszesek többsége igennel, a kereszténydemokraták nemmel szavaztak, az MDF képviselői tartózkodtak. Sikerült elhárítani a módosító javaslatok és az alkotmányügyi bizottság javaslatai során azt, hogy egy olyan árnyékkormány jöjjön létre a kormány tagjaiból és külső szakértőkből, amely mintegy 210 milliárd forint fölött rendelkezik állapította meg elégedetten Balsay István. De nem tudtuk elérni szólt a negatívumokról is, hogy a térségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások legyenek e törvény címzettjei, és ne alakuljon ki egy hierarchikus önkormányzati rendszer Baráth Etele szerint a törvény komoly decentralizációt eredményez. Az állami eszközök jelentős hányada fölött több mint 50 százalékban a megalakuló megyei fejlesztési tanácsok fognak rendelkezni. Az országos tanács, amely a további 50 százalék fölötti tanácsadási, javaslattételi jogosultsággal bír, összetételét tekintve is kisebbségben állami, többségben önkormányzati és társadalmi szervezeteket képvisel. A szabaddemokraták álláspontját ismertető Szentkuti Károly úgy vélte: sokan csodát vártak ettől a törvénytől, de csak egy megfelelő színvonalú törvényt fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály megalkotása és elfogadása régóta esedékes volt. Az Antall- és a Boross-kormány sok bírálatot kapott a jelenlegi két kormánypárt képviselőitől azért, mert képtelennek mutatkozott egy átfogó területpolitika kidolgozására Olcsóbb és hatékonyabb közigazgatást A központi és a területi közigazgatás reformjára, valamint a köztisztviselői állomány minőségének fejlesztésére tett javaslatot a közigazgatás-korszerűsítési kormánybiztos. A Verebélyi Imre által jegyzett előterjesztésről 96 május végén tárgyat a kormány. A rendszerváltozást követően kialakított kormányzati és helyi önkormányzati rendszer képes volt ugyan a demokratikus, független jogállam és a piacgazdaság alapjainak kiépítésére, ám felszínre kerültek bizonyos ellentmondások és hiányosságok. Így például az állami és az önkormányzati feladatok között átfedés van, háttérbe szorult az igazgatás egyszerűsítése és hatékonyságának javítása. Ugyanakkor bizonyos területeken kifejezetten romlott a munka színvonala, elsősorban a jó szakemberek elvándorlása miatt. A kormányzás és a közigazgatás reformjáról szóló vitaanyag 21 pontban rögzítette, hogy az egyes területeken milyen változásokra lenne szükség A helyi önkormányzatok Az önkormányzati rendszer alapértékeinek megőrzése mellett minden lehetséges módon ösztönözni kell a községek egymás közötti és a környező városokkal kialakítandó társulásait. A vitaanyag szerint ezer lakosnál kisebb települések számára kötelezővé kell tenni az igazgatási társulást, vagyis a körjegyzőség létrehozását. Az államháztartási reform keretén belül pedig még ebben az esztendőben meg kell vizsgálni azt is, hogy az önkormányzatok önkéntes együttműködésének közjogi és magánjogi formáit milyen pénzügyi-gazdasági technikákkal lehet ösztönözni. Ugyanakkor a kisközségek, illetve a községek és a városok közötti kapcsolatok terén külön törvényben elő lehetne írni azt is, hogy egyes közszolgáltatási feladatok ellátásra kötelező társulást kell létrehozni. A települési önkormányzatok feladat- és hatásköreinek felülvizsgálata során figyelemmel kell lenni az eltérő típusú települések teljesítőképességére, vagyis a városok figyelemmel a gazdaságossági követelményekre több kötelező feladatot látnának el. A kisközségek polgárainak mindez azt jelentené, hogy választási lehetőséget kaphatnak: bizonyos alapszolgáltatásokat hol vesznek igénybe. Ha a közeli és számukra jól megközelíthető nagyközséget vagy várost választják, akkor az állami támogatást utóbb ehhez lehetne igazítani, tehát a feladat ellátása gazdaságosabbá válhat. A körzeti intézményeknek viszont a másutt lakóknak kell megfelelő védelmet biztosítaniuk, például azzal, hogy a kisebb település is helyet kap a vezető testületben, illetve a fenntartó önkormányzat az illetékes bizottságában. A megyei önkormányzatnak amely ma gyakorlatilag kizárólag intézményfenntartóként működik a jelenleginél nagyobb szerepet kell biztosítani az egyes településeken túlmutató térségi ügyekben ki kell dolgozni azokat az ágazati törvényeket, amelyek hosszabb távra egyértelművé teszik, hogy melyek a megye kötelező feladatai. Ilyen lehet a középfokú oktatás, valamint a kórházi ellátás, amelyet a nagyvárosok kivételével szinte mindenütt a településhatáron kívül lakók is nagy számban vesznek igénybe, miközben az intézmények fenntartása egyikmásik település számára súlyos gondot jelent A megye ugyanakkor bizonyos állami hatásköröket is átvehet, figyelemmel arra, hogy nem juthat újraelosztó szerephez - kivéve saját forrásai felhasználását a területfejlesztésben -, s nem kerülhet hierarchikus viszonyba a települési önkormányzatokkal. A helyi önkormányzatoknak előírt kötelező és szabadon választható feladatok közötti arányt nem kis részben finanszírozási okokból is meg kell változtatni ez azt is jelentené, hogy a szolgáltatások mértéke a település teherbíró képességének megfelelően alakulna, miközben az államnak továbbra is kiegyenlítő szerepet kell vállalnia, az elviselhetetlenül nagy különbségeket kompenzálandó. 4 ÖN KOR KÉP április

7 PARLAMENT VISSZAPILLANTÓ A területi államigazgatás a jelenlegi harminc helyett 22 dekoncentrált szerv működik majd Változatlanul a közigazgatási hivatalok vezetőinek hatáskörébe tartozik a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, az önkormányzatok jegyzői által hozott államigazgatási határozatok elleni jogorvoslat, valamint néhány első fokú államigazgatási jogkör gyakorlása. Új feladat a hivatalokhoz kerülő, ám szakmai önállóságukat megőrző, szakigazgatási szervek, illetve a hozzájuk csatolt dekoncentrált szervek tevékenységének koordinálása, tevékenységük jogszerűségének, a gazdálkodás rendjének figyelemmel kisérése, munkájuk elemzése és értékelése. A köztisztviselői kar A köztisztviselői kar minőségének javításához tökéletesíteni szükséges a kiválasztás módszereit. Ennek érdekében általánossá kellene tenni a pályáztatást, amely ma általában csak a lehetőség szintjén létezik. Ugyanakkor a törvény meg sem említi a külföldön jól ismert versenyvizsgát, amely lehetővé tenné a legkiválóbb jelentkező kiválasztását. Ez a vezetők esetében is jobb eredményt hozna, összekapcsolva például a határozott időtartamú kinevezéssel, amely szintén jobb teljesítményre ösztönözne Módosult az önkormányzati törvény Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a parlamentet az önkormányzati törvény módosításával kapcsolatban alkotmányos mulasztás terheli. Ugyanis a könyvvizsgálat jogintézményének bevezetésekor nem alkotott rendelkezést arra az esetre, ha a könyvvizsgáló a megállapított határidőre nem terjeszti elő a véleményét április végén benyújtott belügyminisztériumi előterjesztés ezt a mulasztást kívánta megszüntetni. Eszerint, ha a könyvvizsgáló feladatát nem tudja teljesíteni, azt a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal akadályoztatás esetén 3 munkanapon belül jelentenie kell az önkormányzatnak. A testület pedig vagy új határidőt szab, vagy új könyvvizsgálót bíz meg. A bejelentés elmulasztásakor az önkormányzat kártérítést követelhet a könyvvizsgálótól és kezdeményezheti a névjegyzékből a vizsgáló költségvetési minősítésének törlését. Ha ennek eleget tesznek, az esetleges késedelem miatt nem éri őket joghátrány a normatív hozzájárulások folyósításánál. Alkotmányozási kudarc Az Országgyűlés 96 júniusában kezdte meg az alkotmány szabályozási elveit tartalmazó határozati javaslat vitáját. A tervezet 7. fejezete amelyhez több módosító indítvány is érkezett foglalkozott az önkormányzatokkal, az önkormányzatisággal. A hatályos alaptörvény szerint a község, város, a főváros és kerületei, valamint a megye alakíthat helyi önkormányzatot. Az új elképzelés a község és a város ezen jogát fenn kívánta tartani. Az anyag készítői szerint azonban a főváros és kerületei, valamint a középszint önkormányzat-alakítási jogát újra kellett volna gondolni.az alkotmányban különbséget kell tenni a kötelező és az önként vállalt feladatok között. A jelenlegi koncepció szerint a kötelező feladatok tekintetében a következő elvek érvényesülnek: törvény írhatja elő, de az ezekhez kapcsolódó végrehajtási szabályokat kormányrendelet is tartalmazhatja, meghatározásával egyidejűleg biztosítani kell az ezekhez szükséges pénzügyi feltételeket, törvény előírhatja a kötelező feladatés hatáskör önkormányzati társulásban való ellátását. A helyi közügyek ellátására általában az állampolgárokhoz legközelebb álló helyi önkormányzatot kell kötelezni. A feladat csak akkor adható át más szervnek, ha ezt az ügy természete, az eredményesség és a gazdaságosság követelménye indokolja. Ebben az esetben is biztosítani kell a pénzügyi feltételeket. Az önkormányzat alapjogai a következők lennének: meghatározza szervezeti és működési rendjét, gyakorolja a tulajdonosi jogokat, vagyonával vállalkozik, meghatározza költségvetését és azzal önállóan gazdálkodik, rendeleteket és határozatokat hoz a hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet és véleményt nyilváníthat, jelképeket alkothat, kitüntetéseket alapíthat. Az alkotmánynak garantálnia kell, hogy a hatáskörök és jogosítványok bírói védelemben részesüljenek. A törvényességi ellenőrzés a kormány feladata, a pénzügyi pedig az Állami Számvevőszéké. A szabaddemokraták véleményét tolmácsoló Wekler Ferenc kijelentette: nehezen tudná támogatni a kötelező társulás alkotmányban történő megjelenítését. Csak részben igaz az a megállapítás mondta, hogy az önkormányzati hatékonyság egyik akadálya, hogy túl sok önkormányzat van Magyarországon, amely pazarlóan és nem szakszerűen működik. Véleménye szerint az önállóság óriási energiát szabadított fel, elsősorban a kistelepüléseken, ami átbillenti a mérleg serpenyőjét. Emellett úgy vélte, hogy az önkormányzatok egyre inkább felismerik az önkéntes társulások szükségszerűségét. Azt javasolta, hogy a társulás létrehozásának jogi feltételeit törvényben fogalmazzák meg. Az állam pedig csak kétharmados törvénnyel adhasson le új feladatokat az önkormányzatoknak. (Ezzel a szocialisták vezérszónoka is egyetértett.) A jövőben nem kell fenntartani azt a szabályozást, hogy a megyéknek kötelezően át kell vállalniuk feladatot. Ez legyen alku kérdése, amelybe beletartozik a vagyon mozgása is. Az alkotmánynak ki kell mondania jelentette ki Wekler, hogy az önkormányzatokat megilletik az átengedett állami bevételek, támogatások, de foglalkozni kellene a hátrányos helyzetű települések kiegészítő juttatásaival is. A középszinttel kapcsolatban a képviselő kifejtette: a megyekérdést az idő fogja megoldani, az európai fejlődés tendenciája viszont a regionalizmusnak kedvez, ami viszont hiányzik a koncepcióból. A szocialisták vezérszónoka, Lamperth Mónika a főváros és a megye önkormányzatalakítási jogának újragondolásával kapcsolatban megjegyezte: az újragondolás csak azt jelenti, hogy a hátralévő időben meg kell vitatni ezt a kérdést. Ezt a kitételt azonban ki lehet venni a koncepcióból, hiszen nincs mit újragondolni addig, amíg nem lesz lehetőség egy új területi igazgatási rendszer kialakítására. Az pedig teljeséggel elképzelhetetlen, hogy középszinten önkormányzatra nincs szükség. A kötelező társulásokról úgy vélekedett, hogy törvényi garanciákkal az alkotmány nyissa meg a lehetőséget a kötelező társulások létrehozása előtt. Az Állami Számvevőszék pénzügyi ellenőrzési jogosítványának alkotmányi megfogalmazása ellen nemcsak a szocialista vezérszónok állt ki. Képviselőtársa Baráth Etele is megjegyezte: a gyakorlatban nincs realitása annak, hogy az ÁSZ hatékony ellenőrzést végezhessen, mert most is csak ötévenként tud eljutni egy-egy önkormányzathoz. A kérdés az, hogy létre kell-e hozni erre a feladatra egy új szervezetet. Balsay István (Fidesz) beszédében a városkörnyéki önkormányzati középszint fejlesztését tartotta fontosnak, a megyei középszint megőrzése mellett. Helytelennek minősítette viszont a helyi önkormányzati közügyek mint például az oktatás városoktól történt elvételét.... A szavazás megtörtént, a javaslat váratlanul megbukott, ami kisebb vihart kavart a politikai berkekben. Az elméletileg ötpárti támogatást élvező módosító csomag elfogadását a szükséges 66,7 százalék helyett csak a képviselők 65 százaléka támogatta. Pontosan 5 szavazat hiányzott ahhoz, hogy folytatódhasson az alkotmányozás. A kudarc oka az volt, hogy a szocialista képviselők egy része nem értett egyet a javaslattal. Pontosabban hiányolták belőle a baloldali értékek megjelenését, védelmét: az államfő közvetlen választását, az érdekegyeztetés rögzítését vagy például az egészséges környezethez való jog elismerését. De vita volt a határon túli magyarok választójogának ügyében is. Botrány és a miniszter Az évtized botránya, csak azért nem kerülhet az évszázad botrányai közé, mert ennél nagyobb visz április ÖN KOR KÉP 5

8 PARLAMENT VISSZAPILLANTÓ Tocsik -tojás szaélések is vannak jelentette ki az Országgyűlés szeptember 24-ei ülésén Balsay István (Fidesz-MPP), amikor felelősségre vonta az illetékes minisztert. Suchman Tamás először arra hívta fel a figyelmet, hogy legalább hatféle kötelezettsége volt az ÁPV Rt.- nek, amelyet sem az előző kormány, sem a jelenlegi ciklus időszakában senki nem teljesített. A kötelezettségek nagy része az önkormányzatokat illette. Ezért még tavaly felkérte a vagyonkezelő munkatársait, hogy vegyék számba ezeket a kötelezettségeket. Kiderült, hogy az érték milliárd forint között van. Ekkor azonban már több száz per folyt az állam ellen. A következő álláspontot alakítottam ki: meg kell kezdeni az egyeztetéseket azokkal az önkormányzatokkal, amelyek még nem pereltek, s felhívtam a többieket a per felfüggesztésére, a megegyezés érdekében mondta a miniszter. Ebbe a folyamatba került be az a 47 milliárdos, részvényekben átadandó tulajdonrész, amely a gáz- és áramszolgáltató vállalatok privatizációjával függött össze. A két dolog sok helyen összecsúszott, több ezer ügy indult el, és négyszázban perrel fenyegetett a megegyezés hiánya. Az ÁPV Rt. ezenkívül még több mint hatszáz bírósági ügy szenvedő alanya. Mindezek nyomán a vagyonkezelőnek az az érdeke, hogy olyan megegyezéseket kössön, hogy a belterületi föld ellenértékénél minél kisebb összeget kelljen az államnak fizetni. A jogtanácsossal kötött megállapodás pedig ennek az eredményességét premizálja. (Állítólag 800 millió forintról van szó a szerk.) Én ezt nem nevezném zsarolásnak közölte a miniszter, tekintettel arra, hogy az önkormányzatoknak is tudomásul kell venni, hogy bár követeléseiket elismerjük a költségvetés lehetőségei végesek. Horn vizsgálatot ígért Az ügyben szeptember 30-án megszólaló Horn Gyula miniszterelnök bejelentette: a Kormányzati Ellenőrzési Irodát bízta meg az ügy kivizsgálásával, október 3-ai határidővel, hogy a kormány 4-én megtárgyalhassa a kérdést és dönthessen az ügyben. A vizsgálatot az ÁPV Rt. igazgatótanácsa is segíti, és a szerződések végrehajtását felfüggesztik. Addig pedig a képviselők türelmét kérte a miniszterelnök. A szabaddemokraták részéről Wekler Ferenc üdvözölte a vizsgálatot, és hozzátette: az eredménytől függően, ha az szükséges, támogatják egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is. A kisgazdák első embere azt tette főként szóvá, miért volt szükség egy külső jogtanácsos megbízására, amikor az ÁPV Rt.-nek 28 főállású jogtanácsosa van, akik kb. 750 ezer forint havi fizetést kapnak. Ezentúl még 17 ügyvéd dolgozik havi 300 ezer forint átalánydíjért. A kereszténydemokraták frakcióvezetője, Isépy Tamás úgy vélte, hogy a vizsgálatot inkább egy parlamenti bizottságnak kellene lefolytatni. Deutsh Tamás (Fidesz-MPP) pedig Suchman lemondását kérte. Emellett kezdeményezte, hogy a vagyonkezelő igazgatótanácsa október 15-éig számoljon be a parlamentnek a vagyonátadás egész folyamatáról. Viszontválaszában a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyletnél a szerződéskötéssel kapcsolatban a hatpárti felügyelőbizottság nem emelt kifogást. Közölte azt is, hogy ha a vizsgálat következtetései arra mutatnak áttekinthetik a közbeszerzési törvény alkalmazását a privatizációs területen is. Végül leszögezte: részéről változatlanul megvan a bizalom Suchman iránt, amelyet eddigi tevékenységével kiérdemelt. A miniszterelnök álláspontja október 6-án megváltozott, és kezdeményezte a privatizációért felelős miniszter felmentését. Horn Gyula azonban hangsúlyozta: Suchman érdeme a sikeres privatizációban megkérdőjelezhetetlen. Újra módosult az önkormányzati törvény Az olcsóbb és hatékonyabb közigazgatás megvalósítása érdekében a kormány kezdeményezte az önkormányzati törvény módosítását. Ennek lényege, hogy ezentúl a kormány állapíthatja meg a közigazgatási hivatalok államigazgatási feladatait, hatáskörét és hatósági jogosítványait január 1-jétől pedig 30 helyett csak 19 területi államigazgatási szerv működik. A hivatalokat a kormány a belügyminiszter útján irányítja. A hivatalvezetőt pedig pályázat alapján a miniszter javaslatára a kormányfő bízza meg. A törvényt az Országgyűlés szeptember 30-ai ülésén 201 igen, 65 ellenszavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadta. Az évhez viszonyítva ben megszűnik a közalkalmazotti törvény kapcsán az évi végrehajtásra felvett hitelek kamattámogatása; a közoktatási létszámcsökkenés támogatása; a közoktatási tartalék; a fővárosi tömegközeledés támogatása, valamint a bérpolitikai intézkedések előirányzata. A bérpolitikai intézkedések címén kiemelt előirányzat megszüntetését az indokolja, hogy 1997-ben a külön keret helyett az átlagkereset emelése a normatív forrásszabályozáson keresztül történik. Ez azt jelenti, hogy törvény szabályozza az átlagkereset emelésének mértékét. A béremelésre vonatkozó konkrét döntések helyben születnek meg. A forrást ehhez túlnyomórészt a központi forrásallokáció, kisebb részben pedig a helyi források (saját bevételek, létszámleépítés stb.) teremtik meg. A körjegyzőség támogatása A társulások elterjedésének ösztönzését szolgálja a támogatás keretösszegének a 96. évi 210 millióról 1997-ben 600 millióra emelése, valamint az elosztás rendszerének differenciálttá tétele. A differenciált támogatás rendjére vonatkozó rendeletet a Belügyminisztérium készítette el, 3,5 milliárd forint egyszeri hozzájárulást biztosított a központi költségvetés a helyi önkormányzatoknak arra az esetre, ha feladataik racionálisabb ellátása érdekében létszámcsökkenést hajtanak végre. A 3,5 milliárdból a létszámcsökkenéssel járó kötelezettségek teljesítését fedezték. Az Országgyűlés négyéves zárómérlege A rendszerváltozás második szabadon választott Országgyűlése június 28-ától március 16-áig 346 napon át ülésezett. Az ülések időtartama 2839 óra 29 perc volt, ebből a képviselők közel 260 órát pihentek a szünetekben. A T. Ház legtöbbször 98- szor 1996-ban ülésezett. A tárgyalási idő több mint tíz százaléka a napirend előtti ügyek megbeszélésével telt el, közel 70 százalék a napirendi pontok tárgyalásával, 15 százalék pedig interpellációkkal és kérdésekkel. A fennmaradó időben politikai vitát folytattak vagy ünnepi üléseken vettek részt a honatyák A jogalkotási munkáról Az Országgyűlés, alakuló ülése óta, összesen 957 döntést hozott. Ebből 264 új törvényt, 235 törvénymódosítást, 455 országgyűlési határozatot és 3 politikai nyilatkozatot alkottak. Szerkesztette: Csiky Ildikó Összeállításunkat a következő számban folytatjuk 6 ÖN KOR KÉP április

9 KOR KÉP VISSZAPILLANTÓ.Aki járt már valaha is Orfűn, az tudja, aki nem, azoknak most mondom el, hogy ez a kiemelt üdülőterület honnan?, mihez képest? öt kis falucskából, öt településből áll, összlakossága 630 fő. És persze ezen felül vannak az üdülőterületek, azok sem egy kupacban. Ami sajátossá teszi Orfű gondjait az az, hogy az öt kis településnek öt templomát kell(ene!) rendbe tenni, öt temetőjét kell(ene!) gondozni, rendben tartani, öt ravatalozót kell(ene!) tatarozni, illetve megépíteni, s természetesen öt helységbe kell eljuttatni az ivóvizet, az áramot, onnan pedig elvezetni a szennyvizet, szóval ötszörös gondözön, s ugyanannyi pénz, mintha egyetlen községben élne a lakosság. Senki nem számol a pénzosztásnál azzal, hogy mekkora hátrányt kellene behozni egy ilyen adottságú településen. (Eleve idegesítő, hogy támogatásként adják vissza azt a pénzt, amit a helyi lakosok jövedelemadójából elvéve osztanak vissza, mintegy kifejezve az állam jószáradékát velünk szemben.) Az alábbi összeállításunk a rendszerváltás kezdetén alakult civil szervezetek lelkesedését mutatja be három eset alapján. Az írásokból kiderül, mindegyik szerző, nyilatkozó a rendszerváltás előtt más-más területen komoly szakmai sikereket ért el. De már akkor is volt valami közös bennük, jövőjüket figyelve: mindhárman hittek abban, hogy saját településükön maguknak kell kézbe venniük a sorsunkat. Hittek abban, hogy a civil szervezeteknek van jövőjük Kilátástalanul Orfű lakosságának jelentős hányada idős, illetve nyugdíjas, s nem ritka a munkanélküli és a szociális gondozásra szoruló polgár sem. Mecsekrákos a település itt alakította ki a falucentrumot! lakossága a középkorúak közül került ki, itt települtek le az Orfűért rajongó, s Budapestről vagy más városból érkező bevándorlók. Mióta polgármesterré választottak, többször futott már át az agyamon, vajon sikerül-e teljesíteni a választáskor ígérteket?... Ma már jól látom, hogy a falunak juttatott pénz semmire sem elég. Illetve az alapvető ellátásokat még úgy-ahogy fedezi, de aztán tessék elfelejteni polgármester úr, hogy mi mindent szeretett volna még csinálni! Nincs tovább, vége! Na jó, apró-cseprő sikerek még érhetik az embert, de a nagy vágyak beteljesületlenek maradnak Egyébként pedig Orfű gyönyörű, de a felszín alatt alapvető gondok sorjáznak, s egyelőre bámulunk a tájra kilátástalanul. Nagy Bandó András (1991. május) Ki ellen akarja védeni a várost az elvtárs? kérdezte a Fővárosi Tanács illetékes elnökhelyettese 1982 őszén, amikor bejelentettük, hogy meg akarjuk alap í t a n i a B u d a p e s t i Városvédő Egyesületet. Fél évbe került, amíg engedélyezték a megalakulást telén tizenkét egyesület volt az országban, ma közel háromszáz. Tanácsi és állami vezetők jöttekmentek, a város-, faluvédő és -szépítő egyesületek pedig maradt a k, s z a p o r o d t a k é s e r ő s ö d t e k ó t a szövetségbe tömörülnek. A z o k, a k i k a a s években részt vettek az ben megszüntetett p o l g á r i s zer ve - ződések újjáélesztésé - ben a város-, (község- ) védő, -szépítő egyesületek életre hívásában, vezetésében, irányításában hiteles emberekké váltak településükön, s a rendszer váltásban is fontos szerepet kaptak. Az önkormányzati választásokon sok faluvagy városvédő lett az új helyi képviselő-testület tagja, kapott ott funkciót. Büszkék vagyunk polgármesterré, alpolgármesterré, önkormányzati képviselővé választott tagtársainkra. És reménykedünk, bízunk abban, hogy nem lesz terhükre ezután saját egyesületük... Talán ezután is elismerik majd az alulról kezdeményezett polgári szervezetek s z ü k s é g e s s é g é t, m i u - tán ők maguk már fönt vannak, részesei a hatalomnak. Reménykedjünk, hogy ők lesznek azok, akik partnerre találnak a pártsemleges polgári szervezetekben, köztük a város, faluvédő egyesületekben. Felismerik, hogy szükségük van támogatásra és kritikára egyaránt. Sokan vannak, akik több egyesületben, polgári kör április ÖN KOR KÉP 7

10 KOR KÉP VISSZAPILLANTÓ ben tagok egyidejűleg. Ez is természetes, hiszen a legaktívabb lokálpatrióták, a legjobb szervezők kezdték el a munkát mindenütt, illetve őket keresték meg először a kezdeményezők... Lesz munka bőven Pénztelenség, ügyeskedés, lobbyzás, lerobbant épületek tömege, környezetszenynyezés, új kiskirályok feltűnése van miért, vagy mi ellen küzdeni. Együtt a helyi vezetőkkel vagy ellenük Remélhetőleg mindig felülemelkedve a személyes ellentéteken, a falu, a város, illetve az ország érdekeit szem előtt tartva, a hagyományok megőrzésén, a múlt értékeinek megóvásán és új maradandó értékek létrehozásán munkálkodnak majd. Minden önkormányzati testület, minden polgármester létérdeke, hogy az őt, őket megválasztó lakosság bizalmát megőrizze Nem kell azonban mindenütt felfedezni a spanyolviaszt újból és újból. A már meglévő jó és rossz tapasztalatok továbbadása, az információáramlás különböző lehetőségei nyílnak meg naponta. Helyi újságok, kábeltévék alakulnak, s a sokévi hallgatás után egyre jobban hallani a kisdobos hangját, s egyre több van belőlük. A fordulat éve előtt kisvárosainkban is 2-3 napilap jelent meg, s el tudták maguk at tar tani megtalálták a lehetőséget arra, hogy fenntartsanak egy-egy országos újságot, folyóiratot fórumot, amelyben híreiket, tapasztalataikat egymás tudtára adhatják. Egy ilyen fórumot indítunk most útjára. Segíteni szeretnénk, s lehetőséget adni e lapokon, hogy önök egymást segíthessék Ráday Mihály (a folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, április)... stratégiai hibákat követtünk el Kapolcsi sutaságok Mesevilágot idéző vidék Kapolcs. Hatszáznegyven lelket számláló falu Veszprém megyében. A kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet 1989-ben alakult. Mártha István és barátai hozták létre. Terveik és eredményeik modellértékűek. Tapasztalataikat egyre több dunántúli falu veszi alapul. Eredményeik: Művészeti Napok, színházi előadások és kiállítások. Nyugdíjas Klub, színjátszókör és testvérfalu-kapcsolat. Terveik: nyugdíjasház napközivel, újságindítás pályázaton elnyert pénzből. Mint a mesében... mondhatnánk, de az önkormányzati választások óta ez a közös akarat, ami mindenkinek csak a jobbulására szolgált, mintha csorbát szenvedett volna. Az indulatok, a hatalomvágy, a hiúság csomókat hurkol a falu és az egyesület eddigi békés közösségének szálaira. Mi történt Kapolcson? Megalapítottuk a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyletet jelenleg is tagja van, hogy közösen próbáljunk valamit csinálni. Mindenfélén gondolkodtunk, miközben megvolt a Kapolcsi Nyár, testvérfalunk lett az erdélyi Mákófalva és egy osztrák falu, színkör, nyugdíjasok és így tovább. Csináltuk, ameddig csináltuk, aztán jöttek a választások. A faluban még párt sem volt. Vállaltuk az emberek tájékoztatását és a jelöltek indítását. Itt már stratégiai hibákat követtünk el. Engem akartak polgármesternek, de nem vállaltam. Anélkül is megteszem amit kell, de egy falut nem lehet Pestről vezetni. A falu ellenem fordult Ki lett a polgármester? A volt pár ttitkár az alpolgármester, a sors fintora pedig, hogy a polgármester a mi jelöltünk. Még ketten kerültek be tőlünk. Abban a pillanatban gyakorlatilag megtagadtak minket, és nem akartak utána szóba állni az egyesülettel. Megtörtént a két pártra szakadás? Szerintem luxus egy ekkora faluban veszekedni. Konszenzust kötöttünk a polgármesteri hivatallal, s jelen pillanatban tisztességes együttműködés van közöttünk. Mindenki teszi a dolgát. Sajnálatos, hogy nem támaszkodnak ránk, miközben nagyobbak a lehetőségeink, és többet tudunk segíteni. Föl akartam adni az egyesületet, elkeseredtem. Néhányan a mellettem állók közül mondták, hogy most kell igazán dolgozni. Igazuk volt. Újra nekiláttam Írom a pályázatokat lehet pénzt szerezni, csak menedzselni kell a falut. Nagy nyeremény a fiatal doktor is, aki szintén pályázaton nyert egy EKGvizsgálót. Nagyon jó, hogy a falusiak és az a néhány fiatal építész, akik ingyen készítik a terveket, erős támaszaim. Nélkülük nem tudnám ezt az egészet csinálni. Megindult a filmklub, megalakult a FIDESZ. Egy faluban sok a pletyka. Megindítjuk a Kapolcsi Krónikát, abban mindent el lehet mondani. Nyomda van Kapolcson, már kész az első szám. Saját pénzemen szép sárga papírt vettem hozzá (a helyi önkormányzat a Kapolcsi Krónika kiadásához nem járult hozzá) Jankó Ágnes (1991. május) 8 ÖN KOR KÉP április

11 KOR KÉP KÖLTSÉGVETÉS Mérlegelve Az évi költségvetés már az új pénzügyi szabályozás jegyében készült, de akkor még a tanácsok számára. Az év őszén lezajlott helyhatósági választások után a korábbi 1634 tanács helyett több, mint háromezer helyi önkormányzat ezek megközelítően 50 százaléka új kezdte meg működését. Az alábbi írás annak áttekintésére vállalkozott, hogy az önkormányzatok között milyen pénzügyi keretek között működtek. A kiadásokra épülő szabályozást felváltotta az ún. bevételorientált rendszer, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló bevételek határozzák meg az önkormányzat költségvetését. Annyi pénzt lehet elkölteni a kiadások finanszírozására, amennyi képződik. A változás lényege az volt, hogy az állami támogatás elosztási rendszere alakult át gyökeresen. A támogatás egyik része normatív módon (bizonyos népesség- és korcsoportokhoz, valamint intézménytípusokhoz kötődve), másik része a fejlesztési feladatokhoz rendelt cél- és címzett támogatásokon, harmadik része bizonyos központi adók (személyi jövedelemadó, illeték) átengedése útján jutott el az önkormányzatokhoz. Megemlítendő még a saját bevételek arányának növekedése, amely részben saját tevékenységből, bérbeadásokról, valamint más szervezetektől átvett pénzeszközként került az önkormányzatokhoz. A cél- és címzett támogatási rendszer 1990-ben még nem működött, mivel a szabályozó rendszer olyan gyökeresen alakult át, hogy az átmenet zökkenőmentessé tétele érdekében a célés címzett támogatásra rendelkezésre álló összeget a folyamatban lévő beruházások befejezésére, valamint a működőképesség megőrzésére fordították. Nagyon lényeges bevétel volt a személyi jövedelemadó, amely ben még 100%-ig önkormányzati forrást jelentett. A tényleges finanszírozás a megyei/fővárosi önkormányzatok útján történt. Az év több lényeges változást hozott. A bevételorientált szabályozást félreértve, s mögötte feladatfinanszírozást látva óriási nyomás nehezedett a Pénzügyminisztériumra, hogy a meglévő normatív hozzájárulási jogcímeket (14 féle volt) bővítsék a lehető legszélesebb mértékben. Mivel annak nem volt értelme, hogy ugyanakkora összegű állami támogatást szabdaljanak tovább, s az állami költségvetés helyzete több támogatásra nem adott módot, az önkormányzati pénzek között kerestek forrást. Ilyen előzmények után történt meg, hogy a személyi jövedelemadó 100%-os mértékét 50%-ra csökkentették, ezzel megteremtve a fedezetét a (25 féle) normatív állami hozzájárulás többletének. Az év végén döntött az Országgyűlés a helyi adók bevezetéséről, mely az önkormányzatok számára új, saját bevételi forrást jelentett. Megindult a cél- és címzett támogatási rendszer is, amely elsősorban az egészséges ivóvízellátás biztosítását tűzte ki támogatási célul, összhangban az önkormányzati törvény azon elvárásával, hogy 4 év alatt teremtődjék meg az országban az egészséges ivóvízellátás lehetősége. Az ország infrastrukturális elmaradottságának, valamint az új képviselőtestületek szabad döntésének következtében a céltámogatás az Ötv. szerint alanyi jogon jár támogatási kérelmek áradata indult a Belügyminisztérium mint a cél- és címzett támogatási rendszer kezelője felé. A meghírdetett feltételeknek megfelelő önkormányzatok számára a támogatást biztosították április ÖN KOR KÉP 9

12 KOR KÉP KÖLTSÉGVETÉS sz. táblázat Bevételek évi teljesítés* évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés évi terv Intézményi tevékenység bevételei Kamat bevételek Intézmények saját folyó bevételei Helyi adók Illetékek Környezetvédelmi bírság Egyéb különféle bevételek Sajátos folyó bevételek Saját folyó és sajátos bevételek összesen Személyi jövedelemadó Gépjárműadó Átengedett bevételek összesen Saját folyó, átengedett és sajátos folyó bevételek összesen Tárgyi eszközök, föld és immateriális javak értékesítése Értékpapírok értékesítése Privatizációból, vállalat értékesítéséből származó bevételek Államháztartáson belüli felhalmozási bevételek Államháztartáson kivüli felhalmozási bevételek Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Normatív állami hozzájárulások Színházi támogatások Címzett- és céltámogatások SZJA kiegészítés Önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatása Egyéb támogatások (központosított előirányzatok) Bérpolitikai intézkedés Egyéb átcsoportosított pénzeszközök Állami hozzájárulások és támogatások összesen Társadalombiztosítástól átvett pénzeszközök Központi (fejezettől) költségvetési szervtől átvett pénzeszközök Elkülönített pénzalapoktól átvett pénzeszközök Államháztartáson belüli átutalások összesen Államháztartáson kivülről származó pénzeszközök Költségvetési kiegészítések, visszatérítések Egyéb elszámolások Folyó tőkebevételek, támogatások és átutalások összesen Hitel bevételek Tárgyévi bevételek összesen Előző évi maradvány, eredmény igénybevétele Címzett- és céltámogatási előirányzat maradvány Bevételek mindösszesen ÖN KOR KÉP április

13 KOR KÉP KÖLTSÉGVETÉS sz. táblázat Kiadások évi teljesítés* évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés évi terv Béralap Bérjellegű kiadások Készletek beszerzése Szolgáltatások Társadalombiztosítási járulék Különféle egyéb kiadások és befizetések Működési kiadások összesen Kamatfizetések Folyókiadások összesen Tárgyi eszközök föld és immaterális javak felhalmozása Értékpapírok vásárlása Államháztartáson belüli felhalmozás célú átutalások Államháztartáson kivüli felhalmozás célú átutalások Nagyértékű tárgyi eszközök felújítása Felhalmozási és tőke jellegű kiadások összesen Vállalkozások folyó támogatása Lakossági pénzbeli juttatások Egyéb elszámolások Támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások összesen Folyó, felhalmozási és tőke jellegű kiadások,támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások összesen Hitel-visszafizetés Általános és céltartalék Tárgyévi kiadások összesen Maradvány, eredmény Címzett- és céltámogatás maradvány Kiadások mindösszesen * Az évi adatok más szerkezete miatt csak összefoglaló mérlegadatok szerepelnek. Az ez idáig megyei (fővárosi) önkormányzati bevételt jelentő illetékbevétel megosztásra került a megyeszékhelyi városok és a megyei önkormányzatok között, oly módon, hogy a megyeszékhely város illetékességi területén beszedett illeték a megyeszékhelyet, a többi pedig a megyét illette meg. Egy nagyon lényeges kérdést kell még érinteni. A helyi önkormányzatok január 1-jétől közvetlenűl közbenső szervek bekapcsolása nélkül kapják a támogatást saját bankszámlájukra, amivel a korábbi finanszírozási gyakorlat (19 megye és a főváros útján jutottak pénzükhöz) teljesen megszűnt, s a közel 3200 önkormányzat pénzügyi helyzete függetlenné vált finanszírozási, pénzellátási szempontból. Az évi állami költségvetés sem hagyta érintetlenül az önkormányzati pénzügyi szabályozó rendszert. A normatív állami hozzájárulás jogcímei közül a színházak támogatása megszűnt és külön módszert dolgoztak ki a színházi finanszírozásra, amely változás pozitívan hatott a kultúra e fontos területére. Új adóként megjelent a gépjárműadó, amely bevétel 50%-a illette meg az önkormányzatokat. Az illetékebevétel elosztásában további változások történtek. A megyeszékhely városok mellett a megyei jogú városok is megkapták saját illetékbevételüket, míg a megyei önkormányzatok közel arányosan részesedtek az ország többi részén képződő illetékbevételből. A személyi jövedelemadó mértéke változatlan maradt. A cél- és címzett támogatások feltételrendszeréről külön törvény született, amely ma már láthatóan túlzott mértékben bővítette a céltámo április ÖN KOR KÉP 11

14 KOR KÉP KÖLTSÉGVETÉS gatások körét, és rendkívüli mértékben determinálta a következő évi költségvetést. Az évi költségvetési szabályozás a helyi önkormányzatok számára az átengedett adóbevételek drasztikus csökkenését eredményezte. A személyi jövedelemadó 50%- os részesedése 30%-ra mérséklődött. A cél- és címzett támogatási rendszerben a korábbi elkötelezettségek folyamatban lévő beruházások támogatási igénye a rendelkezésre álló éves keret mintegy 70%-át lekötötték, s ez behatárolta az új induló beruházások lehetőségeit. Ezen túlmenően megváltozott a finanszírozás formája is. Az Állami Fejlesztési Intézet közvetítésével történik az állami támogatás folyósítása. Az évi költségvetés előkészítése és parlamenti vitája talán minden eddiginél felfokozottabb hangulatban zajlott. Az önkormányzatok számára törvényben előirt feladatok jelentős költségvetési többlettámogatást igényeltek volna, az állami költségvetés helyzete azonban csak minimális összegű támogatásnövelésre nyújtott lehetőséget. Az önkormányzatok egy részének pénzügyi helyzetében súlyos gondokat okoz ez évben. A korábbiakban már említett céltámogatási rendszerbeli determináció a támogatási célok csökkentését vonta maga után, s új induló beruházásokra csak a községek ivóvízellátási, az életveszélyes iskolák kiváltási és az egészségügyi intézmények gép-, műszer beszerzési céljainál volt mód. Az új pénzügyi szabályozó rendszer az általános feltételek mellett bizonyos kiegészítő mechanizmusokat is alkalmazott től. Ezek közül a leglényegesebbek a személyi jövedelmadóból országos átlag alatt részesedő önkormányzatok kiegészítő támogatásban részesültek; a támogatási rendszer alapelemei mellett működött a központosított előirányzatok rendszere, melynek lényege, hogy különböző feladatokra, évközben külön támogatást igényelhettek az önkormányzatok; az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok évente pályázat alapján kiegészítő támogatásban részesülhettek. Hasonlóan működik a vis maior események következtében nehéz pénzügyi helyzetbe került önkormányzatok támogatására szolgáló külön keret is. A helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének alakulását közötti adatok jól szemléltetik. (1. számú táblázat) A bevételek közel megduplázódtak az elmúlt 4 év alatt. Legjelentősebben az állami támogatás nőtt a bevételek között 252,5%-ra. A saját és átengedett források 43,5%-kal emelkedtek. A belső megoszlás nagyon változatos képet mutat. Folyamatosan növekvő (közel háromszorosára nőtt) a helyi adóbevétel, valamint a kamatbevételek. A személyi jövedelemadó a többszöri csökkentése ( %- ra) miatt az összehasonlításnak nincs különösebb jelentősége az évek között. A cél- és címzett támogatások 9,3 Md forintról 33,0 Md forintra történt emelkedése jól mutatja az önkormányzati beruházások fokozatos bővülését. Egyre kimagaslóbb a központosított előirányzatban szereplő támogatási összeg, amely a szabályozó rendszer működésének átalakítását célozná, hiszen itt olyan támogatási összegek szerepelnek, amelyeket az általános szabályozás nem tud kezelni. A kiadások (2. sz. táblázat) között a bérés bérjellegű tételek emelk e d é s e a z összkiadások növekedésén is túlmutat. A beruházásokra fordított kiadások viszonylag egyenletesen emelkednek, ugyanakkor még nominál értéken is egyre kevesebbet költöttek az önkormányzatok felújítási célokra, ami az intézményhálózat állagának folyamatos romlásához vezet. A lakosság egyre nagyobb mértékben járult hozzá (1994-ben már 34 Md forinttal) környezete infrastruktúrájának különösen a víz-, csatorna-, gáz-, telefonhálózat bővítésének megteremtéséhez. Az összkiadásokhoz viszonyítva a hitel összege az évi 1,6%-ról, 3,7%- ra nőtt az év végére. Ez nem jelenti összességében az önkormányzatok eladósodását, de egyegy helyi önkormányzat lehetőségeihez képest túlzott mértékű hitelfelvételt vállalt. Ha figyelembe vesszük, hogy a helyi önkormányzatoknak milyen gazdasági környezetben kellett gazdálkodniuk (teljes átalakuló gazdaság, infláció, állami költségvetés fokozódó hiánya) elmondható, hogy eredményesen látták el feladatukat. Remélhető, hogy a gazdaság fellendülésével párhuzamosan a helyi önkormányzatok számára is több lehetőség nyílik majd. Az önkormányzati szabályozásnak is meg kell újulnia, párhuzamosan az államháztartással. Keményné Koncz Ildikó (1994. június) 12 ÖN KOR KÉP április

15 KOR KÉP KÖLTSÉGVETÉS A helyi adók alakulása A helyi adók bevezetését nagyban befolyásolta (befolyásolja) a nemzetgazdaság állapotának alakulása, ezzel összefüggésben az életkörülmények változása. Nem mindegy, hogy a gazdaság felszálló ágában, az életszínvonal növekedésének körülményei mellett, vagy recessziós állapotok (termelés visszaesése, munkanélküliség növekedése, infláció) közepette vezetik-e be az új adókat. A helyi adók bevezetésére és működtetésére egy olyan folyamat keretében került sor, amelyet alapvetően az önkormányzatok gazdasági helyzete, valamint a helyi adópolitika gyakorlásának lehetősége és ennek birtokában annak felelőssége befolyásol. Működési tapasztalatok Az önkormányzatok a helyi sajátosságok, a vállalkozók és a lakosság teherbíró képességéhez igazodóan saját területükön helyi adókat (építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó és iparűzési adó) vezethetnek be től az önkormányzatok élhetnek az alkotmányban biztosított adómegállapítási jogukkal. Közismert, hogy ennek törvényi kereteit a helyi adókról szóló évi C. törvény teremtette meg. Ennek alapján az önkormányzatok megalkották a helyi adórendeleteket. A helyi adók bevezetésének folyamatában alapvetően két szakasz különböztethető meg. Az első szakasz az 1991 végéig tartó időszak. Az indulási helyzetből következően (a törvény elfogadására december 28-án került sor) az 1991-es év a helyi adók bevezetése szempontjából átmeneti évnek minősült. Az december 31-i állapot szerint 304 önkormányzat élt a helyi adók bevezetésének lehetőségével. A szóban forgó évben a helyi adókból származó összes bevétel kb. 4 milliárd Ft volt. Ezen túlmenően 5,5 milliárd Ft származott a még hatályban tartott más adókból. A helyi adóztatásban a második szakaszt től lehet számítani. Ettől az évtől kezdődően lényeges mennyiségi változás következett be, amikor az év végi állapotnak megfelelően már 1461 önkormányzat az összes önkormányzat kb. 47%-a működtetett a területén helyi adókat, 1993-ban a számuk meghaladta az 1500-at. Az önkormányzatok helyi adókat bevezető munkáját (rendeletek előkészítése, elemzések, hatásvizsgálatok, tanácsadás stb.) jelentős mértékben segítették a megyei TÁKISZ-ok. A helyi adókat bevezető önkormányzatok száma és aránya 1994-ben évhez képest lényegesen nem változott, számuk öszszességében 1578-ra, arányuk pedig 50%-ra növekedett. A helyi adókat bevezető önkormányzatok számának és arányának területi alakulását a melléklet tartalmazza. Tőlem nem szednek be helyi adót A legnépszerűbb a kommunális adó A legnagyobb számban megállapított adónem a magánszemélyek kommunális adója, amelyet 834 önkormányzat vezetett be. E körben az adó az építmény vagy a belterületi beépítetlen telek után állapítható meg. A helyi adót bevezető önkormányzatoknak több mint fele élt ezzel a lehetőséggel. A magas bevezetési arány alapvetően annak tudható be, hogy az adó megállapítása, adminisztrációja viszonylag kevés ráfordítással jár, a kisebb településeken ezt az adónemet könnyebben el lehetett a lakossággal fogadtatni. Vállalkozók kommunális adóját 587, iparűzési adót 592, napi átalánydíj alapján iparűzési adót 247, építményadót 648 (nem lakás céljára szolgáló építmények után 495, lakás után 153), idegenforgalmi adót tartózkodási idő után 232, építmény után 132 és telekadót 316 önkormányzat állapított meg. Az iparűzési adót, a magánszemélyek és a vállalkozók kommunális adójának mértékét az önkor-

16 KOR KÉP KÖLTSÉGVETÉS Helyi adót bevezető önkormányzatok számának és arányának alakulása január 1-jei állapot szerint Megyék Önkormányzatok száma (db) mányzatoknak kb. 40%-a az adómaximumban határozta meg. Az építményadónál és a telekadónál az adótételeket igen tág határok között (1 100 Ft/nm) állapították meg az önkormányzatok. Az évi központilag tervezett önkormányzati adóbevételi előirányzat a helyi adókból 25 milliárd Ft, az önkormányzatok által visszatervezett összeg pedig 14 milliárd Ft volt. Helyi adót bevezető önkormányzatok száma (db) Helyi adót bevezető önkormányzatok aránya az összes önkorm. %-ában (%) Bararanya ,38 Bács-Kiskun ,43 Békés ,00 Borsod-Abaúj-Zemplén ,22 Csongrád ,07 Fejér ,71 Győr-Moson-Sopron ,35 Hajdú-Bihar ,98 Heves ,17 Jász-Nagykun-Szolnok ,64 Komárom-Esztergom ,08 Nógrád ,97 Pest ,23 Somogy ,83 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,18 Tolna ,22 Vas ,20 Veszprém ,33 Zala ,47 Megyék összesen ,11 Budapest ,26 Mindösszesen ,32 Az évi előirányzatból ténylegesen 17,2 milliárd Ft realizálódott. Az évi önkormányzati adóbevételi előirányzat a helyi adókból 20,2 milliárd Ft, a tényleges teljesítés 27 milliárd Ft. Legjelentősebb bevételi forrást a helyi iparűzési adó képviseli 21,7 milliárd Ft bevétellel. Ebből 12,5 milliárd Ft a fővárosi önkormányzatnál realizálódott ( a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztási szabályok értelmében az említett összegből 52, illetve 48%- os arányban részesedett a főváros, illetve a kerületek ). A többi helyi adóból összesen 5,4 milliárd Ft bevétel (építményadó 2,3 milliárd Ft, kommunális adó 1,7 milliárd Ft, tartózkodás utáni idegenforgalmi adó 510 millió Ft, telekadó 474 millió Ft és építmény utáni idegenforgalmi adó 407 millió Ft) keletkezett. A bevételek területi megoszlására az a jellemző, hogy annak kb. 60%-a a fővárosban és Pest megye területén realizálódott. Ennek ellenpontjaként ugyanakkor megemlítendő, hogy az önkormányzatok 93%- át kitevő nagyközségi, községi önkormányzatok a helyi adóbevételeknek nem egészen 9%-ához jutottak hozzá. Mindez jól szemlélteti azt a fontos körülményt, hogy az önkormányzatok lehetőségei a helyi adók megállapítása és a bevételek realizálása terén eltérő attól függően, hogy a településstruktúrában hol helyezkednek el. Következtetések Az elmúlt években erősödött az önkormányzatoknak a helyi bevételek növelésére irányuló törekvése. Egyre több önkormányzat ismerte fel ennek jelentőségét, illetve gazdasági lehetőségek mérlegelése alapján az arányos helyi közteherviselés szükségességét. A magyar településstruktúrát figyelembe véve (az önkormányzatoknak kb. 52%-a 1000 fős, vagy annál kisebb lélekszámmal, kb. 30%-a pedig 500 fő alatti lélekszámmal rendelkezik) a helyi adókat működtető önkormányzatok száma és aránya számottevően nem változhat. Ez tükröződik a helyi adókat bevezető önkormányzatok számának alakulásában. Az január 1-jei állapot szerint 1993-hoz képest csupán 60-nal növekedett a számuk. A jelenlegi helyi adórendszer működése során számolni kell azzal, hogy a helyi adók saját és összes bevételeket differenciáló hatása fokozódhat. Erre utal az a körülmény, hogy az I. félévi tényadatok szerint a helyi adók aránya a saját bevételeken belül 40 önkormányzat esetében meghaladja az 50%-ot. Ezt nagyobb részben az iparűzési adónak a helyi adókon belüli domináns szerepe idézi elő. Az előbbiek ellenpontjaként említendő, hogy 325 önkormányzatnál az említett arány 1%- nál kisebb. Az önkormányzatok gazdasági helyzetének erősítése az államháztartási rendszer reformjának keretében azt igényli, hogy a költségvetésükben növekedjen a saját bevételek, ezen belül a helyi adók aránya. Fehérvári István (1994. június) 14 ÖN KOR KÉP április

17 KOR KÉP KÖLTSÉGVETÉS Az erő forrásai Az önkormányzatok számára csak törvények adhatnak feladatot között az államháztartási reform folyamatában pontosabban körvonalazódott az önkormányzatok feladata a közszolgáltatások több területén (pl. közoktatás, egészségügy, szociális ellátás, tűzvédelem). Az önkormányzati törvény 1994-ben pontosította többek között a megyei önkormányzatok kötelező feladatait. A helyi önkormányzatok gazdálkodásbéli önállósága törvényi keretek között továbbra is széles körű. Ez azt is jelenti, hogy a felelősség is a döntést hozó önkormányzatot terheli. Az eddigi gazdálkodási tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkormányzatok pénzügyi, gazdasági ellenőrzése, illetve a kiegyensúlyozott gazdálkodást elősegítő felelősségteljes kötelezettségvállalás rendje nincs megnyugtatóan szabályozva. A helyi önkormányzatok megalakulása óta már közel nyolc év telt el. Az alábbi elemzésünkből kiderül, hogy ez az időszak az önkormányzatoknak gazdálkodás szempontjából súlyos terheket jelentett. Saját döntései következtében néhány önkormányzat tartós fizetésképtelenség állapotába került. A kialakult helyzet kezelésére szolgált a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény és az ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet Ezért vált szükségessé az önkormányzati törvény és az államháztartási törvény módosítása. Ezáltal az önkormányzatisághoz való jogok nem csorbulnak, de ezek az intézkedések elősegítik a racionálisabb gazdasági döntések meghozatalát, a hatékonyabb eszközfelhasználást. A jogszabályi változtatásokról: A módosítás szerint az önkormányzatoknak jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján kell gondoskodniuk gazdálkodásuk belső ellenőrzéséről. Az önkormányzatok pénzügyi bizottságának feladatés hatásköre is pontosabbá vált az ellenőrzés terén. A jelentősebb teljesítőképességű, illetve hitellel gazdálkodó önkormányzatoknál a képviselő-testület köteles könyvvizsgálót alkalmazni. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok hitelfelvételi és kötvénykibocsátási szándékainak megalapozottabbá tétele, a körültekintőbb döntéshozás, valamint a közpénzek védelme érdekében korlátozza, pontosítja ezek fedezetéül szolgáló források körét Saját döntései következtében néhány önkormányzat tartós fizetésképtelenség állapotába került. A kialakult helyzet kezelésére szolgált a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény és az ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet Lehetőségek az önállóságra. Gazdálkodási önállóság azt jelenti, hogy az önkormányzatok szabadon dönthetnek a feladatellátás módját illetően. Közülük most csak az önkormányzati körben maradó feladatellátás módozatait tekintsük át! Az intézményalapítás megszüntetés esetében az általános tendencia az, hogy az önkormányzatok által működtetett intézmények száma, mérsékelt ütemben ugyan, de tovább csökken. A társulások sokféle formája terjedt már el (pl. hatósági igazgatási, intézményfenntartó társulások, körjegyzőségek), de ezt a lehetőséget még nem merítették ki. Az önkormányzatok társulási hajlandóságának ösztönzésére a társulásokról szóló törvény, a társulási formák széles körét tárja az önkormányzatok elé. A vizsgált időszakban is több önkormányzat vált és válik szét október 1-jéig a helyi önkormányzatok száma már A folyamat mérséklését szolgálja az önkormányzati törvény azon intézkedése, amely megszigorítja egy új község alapításának feltételeit (a lakosságszám alsó korlátja, a szétváló önkormányzatok a működőképességük fenntartásához nem igényelhetnek kiegészítő támogatást). A privatizációs folyamat keretében ebben az időszakban a helyi önkormányzatok vagyona tovább gyarapodott. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi szabályozórendszere továbbra is a bevételek által meghatározott és a normatív elosztási rendszeren alapul. A szabályozórendszerben a központi források alapvetően normatív elosztási rendje a kiegészítő rendszerekkel együtt alkot egységes egészet április ÖN KOR KÉP 15

18 KOR KÉP KÖLTSÉGVETÉS Az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásához az anyagi feltételeket az Országgyűlés biztosítja. Az előző kormányzati ciklusban kialakult arányokhoz képest ha nagyon mérsékelt ütemben is, de növekszik a súlya a saját bevételeknek, amelyek legdinamikusabb eleme a helyi adóbevétel. Ennek részaránya az előző ciklus arányaihoz viszonyítva az összbevételben megduplázódott között az arány hatról kilenc százalékra növekedett. Az államháztartási reformfolyamat részeként tovább folytatódik a döntési hatáskörök decentralizációja. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján 1996-ban megalakultak a megyei területfejlesztési tanácsok. Ettől az évtől kezdve a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatásokat, 1998-tól pedig a céljellegű decentralizált támogatásokat kormányrendeletben osztják föl a területfejlesztési tanácsok között. A támogatási keretből a tanács döntése alapján részesedhetnek az önkormányzatok elsősorban fejlesztési célból. A z á l l a m h á z t a r t á s i reformfolyamat keretében, az Államkincstár létrehozásával egyidejűleg 1996-ban került bevezetésre a nettó finanszírozás. Ez több önkormányzatnál komoly likviditási gondot idézett elő. A likviditási helyzet javítása érdekében több támogatási formánál (pl: gyermeknevelési támogatás, Munkaerőpiaci Alapból történő támogatás, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása) egy éven belüli utólagos elszámolási kötelezettség mellett 1997-től előleg felvételére nyílt lehetőség. Tekintsük át ezek után a helyi önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi szabályozó rendszerét, gazdálkodási feltételeket jellemző fő vonásokat 1995-től ig évenként! Az önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi lehetőségeit csak a nemzetgazdaság általános helyzetének, a gazdaságpolitika fő céljainak, az államháztartás szerepe változásának ismeretében lehet és kell minősíteni. A helyi önkormányzatok GDP-ből való részesedése 14 15%-ról 12 13%-ra mérséklődik. Tö b b l e t f e l a d a t o k, már 1995-ben! Mint ismert, a magyar gazdaságot ben súlyos strukturális gondok jellemezték. Ezért az általános gazdaságpolitika célul tűzte ki a központi költségvetés egyensúlyának megteremtését, az államháztartás túlfogyasztás növekedésének megfékezését, a gazdaság stabilizálását. Ez természetesen meghatározta a helyi önkormányzatok évi gazdálkodásának feltételeit, szigorította azokat főbb jellemzői: A pénzügyi szabályozás az önkormányzatok többletfeladatainak finanszírozásához szükséges pénzügyi fedezet megteremtésére és feladatarányos elosztására irányult. Első ízben került sor arra, hogy az önkormányzatokat együttesen megillető személyi jövedelemadó-bevétel egy része újraelosztásra került, elsősorban a kistelepülések, az átlagos jövedelemviszonyoknál kedvezőtlenebb helyzetben lévő önkormányzatok javára. Feladathoz kapcsolódóan kiemelt támogatást nyújtott a központi költségvetés: a köztisztviselők előmeneteléhez és illetményrendszerének teljes körű bevezetéséhez 90%-os mértékig, a közalkalmazotti törvény végrehajtása miatt felvett hitel kiváltására, az illetménykategória emelése miatti többletköltség fedezetére, az energiaár-emelés lakossági és intézményi részleges kompenzációjára, az áfa-visszaigénylés megszűnése miatt a lakásgazdálkodás többletköltségeinek finanszírozásához, év közben a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokkal kapcsolatos feladatés hatáskör átvétele miatti működési kiadásokra ben a helyi önkormányzatok számára 33,6 milliárd forint állt rendelkezésre címzett- és céltámogatásra, ami jelentősen hozzájárult a társadalmilag kiemelt fontosságú infrastrukturális beruházások megvalósításához. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzatok kiegészítő támogatásából az év során összesen több mint 800 önkormányzat részesedett közel 6,4 milliárd forint összegű támogatásból, biztosítva ezen önkormányzati körben a működőképesség fenntartását. A gazdasági stabilizációt szolgáló évi kiigazító intézkedések és a pótköltségvetés következményeképp került sor a helyi önkormányzatok kötelezettségvállalása felső határának szabályozására. Az önkormányzatok meghatározott körében hatályba lépett a gazdálkodás ellenőrzésének javítására a könyvvizsgálói jogintézmény. Az intézkedések másik köre az államháztartási reform részeként az önkormányzati szférában meghatározó nagy elosztási rendszerek (pl: közoktatás) működésének áttekintését és a korszerűsítési javaslatok kidolgozását szorgalmazta. A pótköltségvetés plusz támogatást biztosított az önkormányzatok számára a szociális ellátó rendszerek tervezett átalakításából adódó többletköltségek finanszírozásához. A pénzügyi lehetőségek alakulása arra kényszerítette az önkormányzatokat, 16 ÖN KOR KÉP április

19 KOR KÉP KÖLTSÉGVETÉS hogy a működtetésre fordítsák bevételeiket. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, közoktatás, szociális ellátás) a folyó működési kiadások közel 67%-át tették ki. A felhalmozási és tőke jellegű kiadásokra az évhez képest mintegy 26 milliárd forinttal kevesebbet fordíthattak az önkormányzatok. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának feltételei 1996-ban alapvetően nem változtak. A pénzügyi lehetőségeket ez évben is behatárolta a nemzetgazdaság ismert helyzete. A gazdaságpolitika továbbra is az egyensúly megteremtésére, a túlfogyasztás fékezésére irányult. Mindezek alapján a helyi önkormányzatok évi gazdálkodása pénzügyi szabályozásának, pénzügyi lehetőségeinek főbb jellemzői a következők voltak: 1995-ről 1996-ra nem növekedtek a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek. Új közoktatási finanszírozási rendszer lépett életbe. Új szabályozó elemként került bevezetésre a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás. A személyi jövedelemadó átengedés mértéke az évi 35%-ról 1996-ban 36%-ra módosult. Az elosztás módja változott, mivel a 36%-ból 25% maradt helyben, a 11%-kot pedig újra elosztották. Az elosztás fő szempontjai a szolidaritás és a biztonságos feladatellátás elve voltak, a jövedelemkülönbségek mérséklése, a közoktatás finanszírozási rendszerének átalakítása miatti forrásátrendeződés kezelése mellett. Változott a gépjárműadó konstrukciója az adó minimális mértéke a kétszeresére emelkedett tól teremtődött meg továbbá annak a jogszabályi lehetősége, hogy ha az önkormányzat az alsó adótételnél magasabb adómértéket állapít meg, úgy a különbözetből származó bevétel 100%- ban az önkormányzatot illeti meg. A személyi jövedelemadó- és a gépjárműadó- bevétel növekedésével párhuzamosan a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek részeként az állami támogatások és hozzájárulások összege mérsékeltebben növekedett. Lényeges változásra került sor a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának forrásainál tól ugyanis a támogatás 50%-át már nem a központi költségvetés, hanem a Munkaerőpiaci Alap finanszírozta. A normatív állami hozzájárulások jogcímeinek száma az évi 28 jogcímről 1996-ban a felére csökkent. A megmaradókhoz azonban a közoktatási feladatokhoz igazodóan nagyszámú differenciált szorzószám kapcsolódott. A közoktatás finanszírozásának új rendszere kiemelt jelentőségét jelzi az is, hogy 1996-ban az évi öszszeghez képest az egyes közoktatási feladatok támogatására közel hatszoros öszszeg állt az önkormányzatok rendelkezésére a központosított előirányzatok között. Fennmaradt a központosított előirányzatok között önálló támogatási jogcímként a bérpolitikai intézkedés. Címzett- és céltámogatásokra 34 milliárd forint volt az előirányzat. A támogatható célok közül a költségvetési törvény alapján kiemelt hangsúlyt kapott a környezetvédelmet szolgáló beruházások támogatása. Hatályba lépett a nettó finanszírozási rendszer. Hét önkormányzatnál kezdődött meg és volt folyamatban adósságrendezési eljárás a szabályozás hatálybalépését követően. Az önkormányzati gazdálkodás működőképességének biztonsága érdekében 1996-ban 740 önkormányzat részesült 4,4 milliárd forint kiegészítő támogatásban. Az önkormányzatok a folyó működési kiadásaikra az összes kiadás 71%-át fordították, továbbra is alapvetően a közoktatási, az egészségügyi és a szociális ellátási feladataik finanszírozására ban 1995-höz viszonyítva minimálisan, mintegy 8 milliárd forinttal többet fordítottak az önkormányzatok felhalmozási és tőkejellegű kiadásokra. A nominálérték növekedése 6%! Ezen kiadáson belül a tárgyi eszközök beszerzése gyakorlatilag az évi nominális szinten teljesülhetett 1996-ban. A beruházásoknál tehát 1995-ben és 1996-ban erőteljes restrikció érvényesült a gazdaságpolitikai program hatására. A feladatellátáshoz 1997-ben is pénz kell. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi szabályozó rendszerében 1997-ben is az alapvető cél, hogy elsősorban a kötelező feladatokhoz igazodóan teremtse meg a megfelelő jövedelemviszonyokat, a forrásszabályozáson alapuló normatív elosztási rend és a kiegészítő rendszerek együttesében. A pénzügyi szabályozás, a pénzügyi lehetőségek és a gazdálkodás főbb jellemzői 1997-ben a következők: április ÖN KOR KÉP 17

20 KOR KÉP KÖLTSÉGVETÉS Gúzsba kötve A nettó átlagkeresetek reálértékét az önkormányzati szférában is meg kell őrizni 4%- os létszámcsökkenés mellett hoz képest a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek 1997-re már érzékletesen emelkedtek. A személyi jövedelemadó és a normatív állami hozzájárulások elosztásának szabályozása során olyan módszert kellett kialakítani, ami lehetővé tette a személyi juttatások 17%-os mértékű emelését és érzékelhető segítséget nyújtott a gyenge jövedelmi háttérrel bíró önkományzatoknak. Az önkormányzatok bevételeinek alakulása már jelezte azt a tendenciát, amely szerint az összbevételen belül növekszik a saját forrás aránya, főként a helyi adóbevételek (ezen belül jellemzően a helyi iparűzési adó) dinamikus növekedése révén. A központi költségvetési kapcsolatokból származó jövedelmek elosztásának szabályozásánál tehát (modellszámításokkal megalapozva) 1997-ben is befolyásoló tényező volt az iparűzési adóból származó bevétel önkormányzatok közötti megoszlása. A személyi jövedelemadóból az önkormányzatokat együttesen 38% illette meg, amiből 22% maradt helyben, 16% pedig a személyi jövedelemadó-kiegészítésére, a népességszámhoz kapcsolódó globális normatívák és a községenkénti 2 millió forint támogatás fedezetére szolgált. A normatív állami hozzájárulások még inkább eltolódtak a feladatarányos finanszírozás irányába. Ezt jól jelzi az, hogy 1996-hoz képest 1997-re a szociális intézményi és a közoktatási normatívák aránya 64%-ról 75%- ra emelkedett, valamint az, hogy 1997-ben ismét növekedett a normatíva-jogcímek száma (20-ra) és továbbra is száz fölötti a közoktatási normatívákhoz kapcsolódó differenciáló elem. Az új közoktatási törvény megvalósítása érdekében kötött felhasználással kiegészítő normatív állami hozzájárulást igényelhettek az önkormányzatok a nemzeti, etnikai kisebségekhez tartozó óvodai, iskolai neveléshez, oktatáshoz, a két tannyelvű középiskolai oktatáshoz, továbbá a központosított előirányzatok között már hat jogcímen nyílt támogatásra lehetőség (pl: pedagógus szakkönyvvásárlás, pedagógus szakképzés, térségi feladatok ellátása). Új feladatot jelentett az önkormányzatok számára az egészségügyi hozzájárulás rendszerének bevezetése. Az új feladat többletkiadásainak fedezetét részben a szociális normatíva, részben a központosított előirányzatok között nevesített közgyógyellátás támogatása biztosította. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényből adódó új önkormányzati feladatok finanszírozására a törvény hatálybalépését követően a szociális normatíva összegének növelése volt hivatott ben megszűnt a bérpolitikai intézkedésekre elkülönített állami támogatási jogcím. A külön keret helyett az átlagkereset emeléshez a központi forrást a normatív forrásszabályozás juttatta el az önkormányzatokhoz ben a munkanélküli jövedelempótló támogatásnak már 75%-át fedezte a Munkaerőpiaci Alap, a támogatás 25%-a a szociális normatíva része. A címzett- és céltámogatási előirányzat 1997-ben 39 milliárd forintra emelkedett ról 1997-re a támogatható célok köre és rangsora nem változott. Változást jelent viszont a támogatási rendszerben az, hogy a címzett- és céltámogatásokból június 30-áig lemondással felszabaduló előirányzat visszaforgatható lett azokra az évi új céltámogatási igényekre, amelyek az első körben pénzhiány miatt már nem voltak kielégíthetők. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzatok kiegészítő támogatási keretéből 840 önkormányzat részesült mintegy 6 milliárd forint támogatásban. A kiadási struktúrát áttekintve az állapítható meg, hogy döntően a bérmegállapítások teljesítése miatt a személyi juttatásokra és azok járulékaira kellett az önkormányzatoknak nagyobb összeget fordítani 1997-ben 1996-hoz képest. Ehhez a forrást, a dologi kiadások évi szintentartása mellett, a felhalmozási és tőkejellegű kiadások terhére lehetett megteremteni. A dologi kiadásoknak nominálisan az évi szinten tartása 17 18%-os infláció mellett jelentős reálértékvesztést jelentett. Egyensúly-javulás ban ban a stabilizációs intézkedések hatása, az egyensúly javulása, a gazdasági növekedés alakulása reális esélyt teremt arra, hogy a nemzetgazdaság növekedési pályára álljon. A gazdasági növekedés mellett is azonban tovább folytatódik az államháztartás jövedelemcentralizációjának és újraelosztó 18 ÖN KOR KÉP április

21 KOR KÉP KÖLTSÉGVETÉS A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési mérlege Bevételek 1995.évi teljesítés 1996.évi teljesítés év várható millió Ft-ban év ogy-i előir. Intézményi tevékenységek bevételei Kamatbevételek Illetékek Helyi adók Környezetvédelmi bírság Egyéb sajátos bevételek Saját folyó bevételek összesen Személyi jövedelemadó Gépjárműadó Termőföld bérbeadásából származó adó Átengedett bevételek összesen Tárgyi eszközök, föld és immateriális javak értékesítése Részvények értékesítése (értékpapírok) Vállalat értékesítéséből származó bevételek Államháztartáson belüli felhalmozási bevételek Államháztartáson kívüli felhalmozási bevételek Felhalmozási és tőke jellegű bevételek összesen Normatív állami hozzájárulások Színházi támogatások Címzett- és céltámogatások Működésképtelenné vált önkormányzatok tám Központosított előirányzatok és egyéb tám Önkormányzati tűzoltóságok támogatása Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatokhoz Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú tám Céljellegű decentralizált támogatás Közalkalmazotti bér, minimálbér, tb. járulék Egyéb átcsoportosított bevételek Állami hozzájárulások és támogatások összesen Egészségbiztosítási Alapból átvett pénzeszközök Elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszk Központi (fejezettől), költségvetési szervtől átvett pénz Költségvetési kiegészítések, visszatérítések Államháztartáson belüli átutalások összesen Államháztartáson kívülről származó pénzeszk GFS rendszerű bevételek összesen Hitelből bevételek Értékpapírértékesítésből bevétel (hosszú lejáratú) Tárgyévi bevételek összesen április ÖN KOR KÉP 19

22 KOR KÉP KÖLTSÉGVETÉS A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési mérlege Bevételek 1995.évi teljesítés 1996.évi teljesítés év várható millió Ft-ban év ogy-i előir. Rendszeres személyi juttatások Nem rendszeres személyi juttatások Külső személyi juttatások Személyi juttatások összesen Társ. biz.-i és munkaadói járulék, eü hozzájár Dologi kiadások összesen Folyó (működési) kiadások összesen Tárgyi eszközök, föld és immateriális javak felhalm Államházt-on belüli felhalmozási célú átutalások Államházt-on kivüli felhalmozási célú átutalások Nagyértékű tárgyi eszközök felújítása Felhalmozások áfa egyenlege Felhalm-i és tőke jellegű kiadások összesen Működési célú pénzeszköz átadás államházt-on kivülre (vállalkozások) Működési célú pénzeszközök átadása államházt-on belülre Társadalom- és szociálpolitikai juttatások Ellátottak pénzbeni juttatása Támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások összesen Folyó, felhalmozási kiadások, átutalások összesen Általános és céltartalék GFS rendszerű kiadások összesen Éven belüli lejáratú értékpapír vásárlás-elszámolás egyenlege Hitel visszafizetése Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása Tárgyévi kiadások összesen szerepének mérséklődése. A központi költségvetésbe a szűkülő bevételi lehetőségek mellett differenciált támogatáspolitika valósulhat csak meg. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi szabályozását, pénzügyi lehetőségeit és gazdálkodását 1998-ban a következők jellemzik: Az átlagkereset az önkormányzatoknál 16%-kal növekszik. Kivétel a helyi önkormányzatok hivatásos tűzoltósága, ahol a szolgálati törvényből adódóan kell az keresetemelést végrehajtani. A keresetemelkedés átlagosan 2%-os létszámfogyással érhető el az önkormányzatok összességében. Kivételt képeznek a tűzoltóságok, a szociális intézmények és a kistelepülések. A központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek jelentősége, súlya az előző évekkel ellentétben ha kis mértékben is, de növekszik az önkormányzatok összbevételében ban a személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg összességében az önkormányzatokat. Ebből 20% marad helyben, a másik 20% újraelosztásra kerül. Az újraelosztás fő célja a szolidaritás elvén alapulva a területi fejlettségben meglévő különbségek mérséklése, a kedvezőtlen jövedelmi háttérrel rendelkező önkormányzatok jövedelemviszonyainak javítása. A 20% újraelosztható részből lehetővé válik a szociális és gyermekjóléti normatíva nagy részének finanszírozása. A személyi jövedelemadó megosztása összességében az önkormányzatok feladat- és forráseloszlásának összhangját javítja. A szociális ellátórendszerek átalakítása miatt bővül az önkormányzatok szociális feladata, amit igyek- 20 ÖN KOR KÉP április

23 KOR KÉP KÖLTSÉGVETÉS szik követni a forrásszabályozás a differenciáltabb normatívarendszerrel, valamint a központosított előirányzatok között megjelenő új támogatási jogcímmel. A közoktatás finanszírozásának 1997-ben átalakított rendszerét 1998-ban egyszerűsítésítették. Ennek eredményeként a normatíva-jogcímek száma csökkent, valamint a központosított előirányzatokból kiemelték azokat az összegeket, amelyek nem önkormányzati intézmények finanszírozására szolgáltak. Továbbra is külön ösztönző hozzájárulás illeti meg a társulás formájában közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatokat. Új típusú támogatási jogcím 1998-ban a pedagógusok minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítése. A támogatás igénybevételi feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium jelenteti meg március 31- ig. A törvényi szabályozás az évi költségvetési törvényben található meg. Az 1998-ban hatályba lépő kulturális szaktörvény szerinti önkormányzati feladatok finanszírozásához normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatokat. Új normatíva jogcímként jelenik meg a körzeti igazgatási feladatok normatív állami hozzájárulása a gyámügyi és az építésügyi igazgatási feladatokkal arányosan. A létszámfogyás költségeihez rendelkezésre áll pályázati úton állami hozzájárulás. A feltételek már megjelentek a Magyar Közlöny január 30-ai számában. A helyi önkormányzatok számára 1998-ban 42,8 milliárd forint a címzettés céltámogatási előirányzat. A támogatási célok és rangsoruk nem változik 1997-hez képest. Lehetőség van a címzett- és céltámogatások 1998 június 30-áig lemondással felszabaduló előirányzatának viszszaforgatására is, a jogszabályi feltételeknek megfelelt, de az első ütemben ki nem elégített céltámogatási igényekre. A címzett- és céltámogatás, valamint a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás mellett 1998-ban az önkormányzatok beruházásainak finanszírozását újabb támogatási forma is segíti. Ez a céljellegű decentralizált támogatás. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzatok támogatására 6,7 milliárd forint áll rendelkezésre. A támogatás elosztási rendszere a normatívitás erősítése érdekében változik. Az önkormányzat által számított forráshiány és így az igényelt támogatás összege annak figyelembevételével csökkenthető vagy növelhető, hogy az önkormányzat fajlagos működési kiadása milyen irányban tér el az országos, településkategóriánkénti fajlagos kiadásoktól. A felhalmozási és tőkejellegű kiadások a vizsgált négy év alatt első ízben 1998-ban 18%-kal - ezen belül a tárgyi eszközök beszerzése 20%-kal növekedhetnek a fejlesztési célú támogatások körének bővülésével, előirányzatuk növekedésével, továbbá a saját források fokozottabb bevonásával. A dologi és egyéb kiadások együttes növekedése ugyancsak a saját bevételek bevonásával 7% körüli lehet, ami ugyan mintegy fele a tervezett 13 14%- os inflációnak, de a korábbi évek erőteljes kiadásviszszafogásához képest, mégis egyfajta pozitív elmozdulás lehetőségét jelzi. Költségtakarékosabb, hatékonyabb önkormányzatokat. Összességében a helyi önkormányzatok az évek közötti gazdálkodási feltételeinek, gazdálkodásának főbb jellemzőit áttekintve fejlődés tapasztalható, amely szoros összefüggésben van a nemzetgazdaság teljesítményével, a gazdaságpolitika fő céljaival, az államháztartás, a központi költségvetés szerepének és súlyának alakulásával. A vizsgált időszak áttekintéséből megállapítható, hogy a kormánynak, az Országgyűlésnek folyamatosan törekednie kell az önkormányzati gazdálkodás finanszírozási rendszerének javítására a költségtakarékosabb, hatékonyabb feladatellátásért, a kötelező feladatok ellátási színvonalának biztosításáért. Ehhez szükség van az önkormányzatok társadalmi és a helyi tartalékainak feltárására, a racionálisabb gazdálkodásra. Ezért át kellene tekinteni a feladataikat, meg kellene vizsgálniuk az intézményi struktúrát, a feladatellátás módozatait, a vagyongazdálkodási lehetőségeket. Hiszen csak a makró és a helyi erőforrások összehangolásával lehet a lakosság életminőségét érzékelhetően javítani. Darázs Imréné (1998. március) polgárok, önkormányzatok információs hírmagazinja április ÖN KOR KÉP 21

24 KOR KÉP HELYI ADÓK Növekvő népszerűség Az elmúlt négy évben a helyi adók jogi szabályozása, eszközrendszere alapvetően nem változott, időközben néhány, a rendszer egészét nem érintő korrekcióra a gyakorlati végrehajtás során szerzett tapasztalatok alapján azonban sor került. A helyi adók a magyar adórendszer szerves részévé váltak, az önkormányzati költségvetésen belül a saját bevételek egyre növekvő hányadát teszik ki. Jelen összeállítás a helyi adóknak az önkormányzati szférában betöltött szerepét, súlyát, az adóbevételek alakulásának legfontosabb tendenciáit vázolja fel. A helyi adót működtető önkormányzatok száma 1994 óta jelentősen emelkedett ben 2537 önkormányzat az összes önkormányzat 81%-a élt az adók bevezetésének lehetőségével. Ez 977- tel több mint 1994-ben. A legnagyobb számban megállapított adónem változatlanul a magánszemélyek kommunális adója, amelyet 1470 önkormányzat működtet. A helyi adót bevezető önkormányzatoknak több mint a fele élt ezzel a lehetőséggel. A magas arány annak tudható be, hogy az adó megállapítása, adminisztrációja viszonylag kevés ráfordítással jár. A kisebb településeken ezt az adónemet könnyebben el lehet a lakossággal fogadtatni, és nem okoz komolyabb anyagi megterhelést számukra. A magánszemélyek kommunális adójának mértékét az önkormányzatok éves szinten általában Ft közötti értékben határozták meg, kivétel Pest megye, ahol többségében forintos adómértékeket állapítottak meg. Az adómaximumot (12000 Ft/adótárgy/év) kb. 20 önkormányzat alkalmazta. Az önkormányzatok által a másik leggyakrabban működtetett adónem az iparűzési adó, amelyet 1437 helyen vezettek be, ez 315-tel több önkormányzatot jelent az évhez képest. Az iparűzési adót bevezető önkormányzatok 70%-a 0,8% és 1,2% között állapította meg az adómértéket, a fővárosban maradt az 1,2%-os mérték. A helyi adóbevételek iránti fokozódó igényt jelzi az, hogy a maximális adómértéket 368 önkormányzat alkalmazta. Az iparűzési adó megkülönböztetett jelentőségét az adja, hogy az összes helyi adóbevételen belüli aránya évek óta kb. 83%. Az ideiglenes iparűzési adóátalányt 646 önkormányzat vezette be területén. A vállalkozók kommunális adóját 846, építményadót 841 (nem lakás céljára szolgáló építmények után 628, lakás után 213), idegenforgalmi adót 468 (tartózkodási idő után 288, szállásdíj után 10, építmény után 170), telekadót 394 önkormányzat állapított meg. Az idegenforgalmi adót bevezető önkormányzatok túlnyomó többsége az eltöltött vendégéjszakák után Ft-os tételes adót alkalmazott. A vállalkozók kommunális adójának mértékét az önkormányzatoknak kb. a fele az adómaximumban (2000 Ft/ foglalkoztatott, létszám/év) határozta meg. Az építményadónál és a telekadónál a tételeket tág határok között ( Ft/m 2 ) állapították meg. Amíg, pl. az elmúlt években a telekadónál nem volt ritka a 10 Ft/m2 alatti adómérték, addig ma már csak elvétve található ilyen alacsony tétel. Ugyanakkor az építményadónál a maximális adótétellel (900 Ft/m 2 / év) alig lehet találkozni. Gyarapodó adóterhek Megállapítható, hogy az önkormányzatok a vártnál nagyobb arányban éltek az elmúlt években helyi adók bevezetésének lehetőségével. A maximálisan alkalmazható felső adómérték az iparűzési adó esetében jelentősen emelkedett, mivel a bevezetéskori 0,3%-kal szemben két ütemben, az adóalap csökkentésével egyidejűleg, először 0,8%-ra, majd 1,2%-ra módosult, ugyanakkor a magánszemélyek kommunális adójánál, az építmény- és a telekadónál mérsékelt emelkedés figyelhető meg. Ez utóbbiaknál az adóbevétel növekedéséhez az ilyen adónemet bevezető önkormányzatok számának bővülése is hozzájárult. Érvényesül az a korábbi tendencia is, hogy az önkormányzatok változatlanul a vállalkozói szféra adóztatására törekednek. Az építményadónál továbbra is csak kis számban élnek a lakások utáni adómegállapítás lehetőségével. Inkább a nem lakás céljára szol- 22 ÖN KOR KÉP április

25 KOR KÉP HELYI ADÓK Megnevezés gáló építményekre vezetnek be helyi adót, azon belül is a műhelyekre, iroda- és üzlethelyiségekre, garázsokra terjesztik ki ezt a kötelezettséget től már a főváros valamennyi kerülete élt a helyi adók bevezetésének a lehetőségével, főleg a nem lakás céljára szolgáló építményeket és a telkeket adóztatják. Ezen belül jelentős volument képvisel a szállodaépületek utáni építményadóbevétel. Ugyanakkor mindössze 4 önkormányzat vezette be területén a magánszemélyek kommunális adóját. A szállásdíj után megállapítható idegenforgalmi adó és az iparűzési adó a főváros egész területén egységesen funkcionál. Az idegenforgalmi adó mértéke a szállásdíj 3%-a. Alultervezett bevételek Helyi adóbevételek alakulása millió Ft 1994 = 100,0% Építményadó ,6 Telekadó ,2 Kommunális adó ,5 a./ vállalkozók ,2 b./ magánszemélyek ,7 Iparűzési adó ,6 Idegenforgalmi adó ,1 a./ tartózkodás után ,1 b./ építmény után ,7 Összesen ,4 A helyi adóbevételek önkormányzatok által tervezett évi előirányzata 94,8 milliárd Ft volt. Előzetes adatok szerint ezzel szemben a bevétel 111 milliárd Ft-ot tett ki. A mintegy 16 milliárd Ft-os túlteljesülés több tényező együttes hatására alakult ki. Bővült az iparűzési adót bevezető önkormányzatok száma, emelkedett az adómérték. További bevételt növelő tényező, hogy nemcsak az árszínvonal növekedése miatt emelkedik az adóalap (nettó árbevétel), hanem a gazdasági növekedés miatt a reálteljesítmény is emelkedett. Az elmúlt négy évben részben a helyi adókat bevezető önkormányzatok számának növekedése, részben a helyi adókról szóló évi C. törvényben módosított felső adómértékek következtében a helyi adókból származó bevétel több mint háromszorosára növekedett ben az önkormányzatok által realizált helyi adóbevétel 34 milliárd Ft-ot, ben pedig mint már említettük 111 milliárd Ft-ot tett ki. Az adóbevételek területileg is jelentős differenciáltságot mutatnak. Ezt jól tükrözi az, hogy 1997-ben az összes helyi adóbevétel 48,5%-a a főváros és Pest megye területén realizálódott. Ugyanakkor az elmúlt években tendenciaként jelentkezett, hogy az országos bevételhez képest csökkent a fővárosban realizált iparűzési adóbevétel ben a főváros iparűzési adóbevétele az országoshoz viszonyítva még 48%, 1996-ban 45% volt, 1997-re az arány 39%-ra csökkent. Ez azt jelenti, hogy a többi településen az iparűzési adó volumene jobban növekedett mint a fővárosban. Ezzel az iparűzési adóbevételen belül csökkent Budapest túlsúlyossága. A helyi adóbevételeknek az önkormányzati költségvetésben betöltött növekvő szerepét jól mutatja, hogy a szóban forgó bevételek aránya ben várhatóan eléri a 10%-ot, az évi 4,2%-os aránnyal szemben. Amennyiben a helyi adóbevételek arányát a saját bevételekhez viszonyítjuk, az arányeltolódás még plasztikusabb ben az adóbevételeknek a saját bevételeken belüli aránya 26,9% volt, 1997-ben várhatóan meghaladja a 40%-ot. Fehérvári István (1998. március) Érték a mérték Ezt a kormánynak nem szabadna csinálnia...! különös találkozóra került sor Pécsett, a Baranya megyei közgyűlés dísztermében. A KÖSZ Baranya megyei tagozata találkozott a TÖOSZ képviselőivel. A tanácskozásra meghívást kaptak a megye többi településének polgármesterei is. Dr. Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke üdvözölte ezt a szokatlannak ugyan nem mondható, de mégis meghatározó jelentéssel bíró találkozót. Úgy értékelte, hogy új típusú, egymást erősítő együttműködésről van szó, ahol a két meghatározó erő a KÖSZ és a TÖOSZ, feloldhatja azokat a görcsöket, amelyek a szövetségek közötti együttműködést jellemzik. Dr. Zongor Gábor a TÖOSZ főtitkára szerint ideje felismerni a valós helyzetet, az önkormányzatoknak el kell dönteniük, hogy mit képviselnek. Csak a célok felismerése, azok pontos meghatározása után lehet kijelölni a feladatokat és a partnereket. Ahhoz, hogy az önkormányzatok összefogjanak, azonos célok kellenek. A cél: a települések autonómiájának megőrzése, és a működési feltételek biztosítása. Ma sajnos mindkettő veszélyben van. A polgármesterek előtt két út van: az egyik a börtön, a másik a járhatatlan. Vészhelyzet alakult ki, a közéletre egyre sötétebb árnyék vetül, holott a polgármesterek többsége üvegzsebű, tisztességes, amit cselekszik, azt a települése érdekében teszi, még akkor is, ha a jogszabályok között ügyeskedik. Sajnos tetteiket bizalmatlanság és gyanúsítgatás kíséri, fejük felett ott lebeg a börtön lehetősége. A másik út azért járhatatlan, mert az állam nem biztosítja a működés feltételeit, sem megfelelő forráselosztásról, sem önkormányzatbarát jogszabályalkotásról nem beszélhetünk. Az autonómia erősítésé április ÖN KOR KÉP 23

26 ÉRDEKKÉPVISELET VISSZAPILLANTÓ re volna szükség, pl. arra, hogy ne a törvény mondja azt ki, hogy az 500 fő alatti településeken nem lehet főfoglalkozású polgármester. Ezt döntsék el ott helyben, amennyiben a szükséges feltételek adottak, és a helyi közszolgáltatás ezt indokolttá teszi. Nádor Rudolfné, Hosszúhetény polgármestere (a KÖSZ elnöke decemberig szerk.) szerint fejtől bűzlik a hal. Visszaemlékszik arra, hogy a szövetségek már 1992-ben foglalkoztak az összefogás gondolatával, akkor tagozatok kialakítására gondoltak, de a tárgyalások különböző szakmai és személyes ellentétek miatt mindig elsorvadtak. Ő 1995-től a szövetség elnöke, azóta szorgalmazza maga is a szövetségek közötti együttműködést, de, mint ahogy mondta, sajnos nem sok eredménnyel. Látszateredmények ugyan voltak, sok-sok vitával, de igazi egységes fellépésről nem beszélhetnek. Visszaidézve a történéseket, sem az ig létező ÖSZT a hét szövetség társulása, sem az utána létrejött ötök nem váltották be a reményeket Ott ülnek a polgármestereink a parlamentben, és még sincs érdekképviseletünk. Layer József, a MÖSZT elnöke, Endre Sándor, a MÖOSZ elnöke, és ott ül az országgyűlésben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gémesi György is! hangsúlyozza a KÖSZ elnöke. Ott ülnek a Parlamentben, és szavaznak! Meghatározott körben ülnek, kettős szerepben vannak, pártjukat, szövetségüket képviselik. Micsoda erős jellem kell a megfelelő döntéshez...! Úgy látszik, a jövőjüket nem az önkormányzatok határozzák meg, hanem a pártjuk...! Én már többet nem hazudok! A gyanakvás szörnyű dolog, lehetnek tiszták a szándékok, de azokat megmérgezi a bizalmatlanság, legalább a községek között legyen párbeszéd. Akár lesz kormányváltás, akár nem, többé nem fordulhat elő, hogy ilyen gyalázatos költségvetés készüljön. Egy út van, a közös gondolkodás, egyéni ambíciók háttérbe szorításával. Nélkülünk nem lehet dönteni, községek nélkül nincs Magyarország.... A központi akarat nem egyezik a miénkkel, ezért nem tudunk előre jutni...! Grünwald Géza 68 éves, megfontolt, tapasztalt ember, Görcsöny polgármestere. Nem ez az első ciklusa, de ez lesz az utolsó, nem mintha fizikailag vagy szellemileg nem bírná, csak hát ennyi elég volt. Sorolja a település adottságait és a gondokat. Szerinte ünnepelni akkor kell, ha a gondok megszűntek! majd folytatja az ehhez hasonló gondolatokat. Nem másról van szó, mint a külsőségekről, a tűzijátékokról, meg ilyesmi. Mit kezdjen annak a kistelepülésnek a polgármestere az efféle cifraságokkal, akivel naponta csak a hétköznapok jönnek szembe kérdezi, majd példát mond: Géza bácsi! Holnap kórházba megyek, de nincs pizsamám...! Géza bácsi azt is mondja, hogy Németországban a polgármester 4000 márka tiszteletdíjat kap, de nem támogatják a külföldieket. Megtudjuk azt is, hogy az önkormányzat három ciklus alatt összesen 1,2 millió forintot nyert pályázatokkal, többre nem futotta, mert nincs önerejük, igaz, kultúrházuk sincs... Dr. Szekeres János, Magyartelek polgármestere azt mondja, hogy a forráshiányos polgármestereknek szerencséjük van, őket nem fenyegeti az a veszély, hogy börtönbe jussanak. Egyszerűen azért, mert ők olyan feladatról, hogy csatornázás, álmodni sem mernek... Más: ugyanez a polgármester a szubszidiaritás elvét is vitatja, az személyi jövedelemadó helyben maradó részét illetően. Szerinte a kistelepülések itt is hátrányt szenvednek. Javasolja, hogy az 500 fő alatti településeknek legyen külön fórumuk. Ne csak mi húzzuk meg a nadrágszíjat! A ló közepén próbálok ülni mondja a KÖSZ elnöke, majd számol. Legutóbb Hosszúheténynek 19 milliót kellett hitelként beállítani a költségvetésbe. Soha sem volt tiszteletdíja a képviselőknek, mégis, ma már a vagyonát éli fel az önkormányzat. Most is egy ingatlanunkat öreg iskolánkat adtuk el, hogy a feladatokat el tudjuk látni. Ezt a kormánynak nem szabadna csinálnia..., hogy a települések ilyen lépésre kényszerüljenek... Hová lesz az, ami a személyi jövedelemadóból tőlünk elkerül? Tudjunk róla, hogy amit elvesznek tőlünk, az hova kerül! Ne csak mi húzzuk meg a nadrágszíjat! Viszsza kell állítani az önkormányzatok autonómiáját, meg kell erősíteni az önkormányzatokat! Megzsarolt önkormányzatok Egyházaskozár jó üzletet kötött. A DÉDÁSZ-szal szerződve a falu korszerű közvilágításra tett szert. A megtakarítás jelentős, 2,5 millió forint helyett csak 600 ezer a rezsi, de sajnos a tulajdonjogtól meg kellett válnia az önkormányzatnak. A polgármester szerint megzsarolták őket. Kiszolgáltatottak, mert nem volt választásuk, csak az, hogy vagy elfogadják a tízszázalékos kedvezményt és a tulajdonjogot átadják a DÉDÁSZ-nak, vagy a szolgáltató az elavult lámpatesteket könyvszerinti értékben számítja meg az önkormányzatnak, ami nyolcszázötvenezer forintot jelentett volna. Így most ingyen leszerelték...de van más probléma is, csak az már a gázról szól. Itt sem jobb a helyzet, itt is a szolgáltató a nyerő A történet mindennapos. Egy idős, nyolcvanéves néni megkéri a polgármestert, hogy segítsen neki abban, hogy a nehezen összegyűjtött 90 ezer forintjáért vezessék be hozzá is a gázt. Néhány évvel korábban nem volt erre pénze, de most már van. A csonk a háza előtt van, csak 2,5 m-es csővezetékről van szó, meg a belső szerelésről. A polgármester német nyelven intézi az ezzel kapcsolatos itthoni ügyeket, de sajna, nem sok sikerrel. Nem a nyelvi nehézségek akadályozzák, hanem az árak, amelyek az utóbbi években elszaladtak. Azt mondta a (szolgáltató)tulajdonos magyarországi képviselője, hogy az akkori annyi, ma már ennyi, vagyis 147 ezer forint. Ugyanis a szabály az úgy szól, hogy aki később csatlakozik, az már többet fizet a kevesebb szakaszért... Miért teremtettek ilyen helyzetet, miért kiszolgáltatottak az önkormányzatok? kérdezte Weisz Péter, Egyházaskozár polgármestere Csiky Ildikó (2002. január) 24 ÖN KOR KÉP április

27 ÖNKORMÁNYZATI - KORSZAK-KÉP Én megmondtam már ezerszer, Hogy hibás a mai rendszer, Államreform kéne régen, Persze nem hitték. Na tessék! Adó, lakbér nem csekélység! Öt gyermekem van, kérem! Hibás a mai rendszer régen! Államreform kéne Weörös Sándor: Az éjszaka csodái (1940) Az Ön-Kor-Kép évi 1-2. számában Zongor Gábor felkiáltójellel jelezte véleményét, miszerint Államreform kéne régen!, azóta a szerkesztő jóvoltából kérdőjeles formában tűnt fel a következő számban, amikor e témához két hozzászóló véleményét is közölték. Ehhez a vitához szeretnék kapcsolódni a gondolataimmal Bibó István mottóban idézett sorainak szellemében annak érdekében, hogy e körben szakmai felelősségtudattal tovább töprengjünk egy politikai kísérlet (államreform) megvalósításának szükségességén és lehetőségén. Elöljáróban leszögezem, hogy én is felkiáltójellel államreformért kiáltok, de anélkül, hogy gyermeteg, önelégült elbizakodás fogna el, s ezért tartom szükségesnek e fórum keretében is a közös gondolkodást, mert a hogyan és a mikor kérdése is foglalkoztat. Igen, államreform kéne régen, mert a mai rendszer megváltoztatása nélkül joggal gúnyolhatnak minket a világban Abszurdisztánként, vagy éppen ennek sikeres megvalósítása esetén mi magunk is büszkélkedhetünk több mint tizenöt évvel a rendszerváltoztatást követően egy Csodaországgal. Államreform hogyan és mikor? A politika a maga összes művészi, szuggesztív, intuitív elemeivel együtt lehet és kell is, hogy nagyon nyugodt legyen; lehet nagyon ésszerű, nagyon mérlegelő, nagyon racionális is, de ugyanakkor mégis tudnia kell azt, hogy azok a kísérletek, amikre az emberiséget buzdítja, emberek tömegeinek a bőrére mennek S mivel az emberek bőrére mennek, tehát fokozott felelősséggel kell hogy történjenek. Éppen ezért nincs nagyobb ellensége egy ilyen felfokozott felelősségnek, mint az a bizonyos gyermeteg, önelégült elbizakodás abban, hogy valaki vagy valakik tudományosan egzakt politikai program birtokában vannak, és ezt gondolkodás, felelősségtudat és töprengés nélkül az emberiség boldogítására fordíthatják, és erre nekik valamiféle kulcsuk van. (Bibó István) 1 Alapfeltétel a közmegegyezéses demokrácia feltételeinek kialakítása Anélkül, hogy az államreform régóta meglévő szükségességéről alapos elemzést végeznénk e helyütt, talán érdemes aláhúzni azt, hogy a társadalomirányítás rendszerének átalakítása Magyarországon az Új Gazdasági Mechanizmus keretében már körvonalazódott, de a regionalizáció jegyében a regionális tervezési struktúra átalakítása ekkor még nem kapcsolódott össze a közigazgatás reformjával és valódi helyi hatalom híján a regionalizmus (decentralizáció) kérdésével sem. 2 Az elmúlt évtized azonban új változásokat hozott a magyar közpolitika történetében, és ez felértékelte a területfejlesztési, a regionális-politika jelentőségét és a közigazgatás-politikával való összefüggését, különösen az európai uniós csatlakozással öszszefüggésben, valamint világossá tette egy túlságosan gyors decentralizációs folyamat eredményeként létrejött településorientált rendszer működőképességének határait. Talán érdemes elmélkedni azon, hogy az elmúlt több mint 15 évben vajon miért nem jöhetett létre egy olyan korszerű térszerveződési rendszer, amely a rendszerváltás után valamennyi kormány által megfogalmazott közigazgatási reformprogramokban egyébként mindvégig megfogalmazódott. Valamennyi kormányprogram, s az ezek alapján született közigazgatási korszerűsítési kormányhatározatok a célokat és a szükséges teendőket azonos módon fogták össze, és ezzel megalapozták a kormányzati döntéseket, de fontos eleme volt a feladatok pontos meghatározásának az is, hogy az átfogó közigazgatási szerkezeti változtatások nagyrészt alkotmányos és 2/3- os törvényi szabályozást is igényelnek. Tekintettel arra, hogy ezek a változások átalakítanák a politikai hatalmi súlypontokat, amire a jelenlegi parlamenti pártok sincsenek még szerkezetileg felkészülve, valamint involválnák a választási rendszer megváltoztatását is, s összességében a feladatok végrehajtásához növelni kellene a változások szakmai elfogadottságát és csökkenteni az egzisztenciális okokból feltámadó ellenérzéseket és konfliktusokat, ezekben nem árt a politikai óvatosság. Mindebből következik, hogy a választások után megalakuló kormány is csak olyan feladatokat tűzhet reálisan maga elé, amelynek a megvalósításához a következő választási ciklusban konszenzust tud elérni a parlamenti pártokkal és az érintett érdekcsoportokkal. Ebben a folyamatban jó lenne elkerülni, hogy az alkotmányozási és jogalkotási folyamat résztvevői a mindenkori politikai erőviszonyok alakításától tegyék függővé a rájuk vonatkozó szabályok érvényesítését. Ebből következik a reformfolyamat fokozatossága, amely azt feltételezi, hogy a reformot ne egyetlen választási ciklusban kívánja megvalósítani a kormányzati többséggel rendelkező politikai csoport. Ésszerű lenne a most következő választási ciklusban sikerrel elfogadtatni azokat az alapvető normákat, amelyek valamennyi jelenlegi parlamenti párt konszenzusát igénylik, miközben az intézményrendszer felállítására és az új szabályok hatályba léptetésére csak hosszabb távon, egy következő választási ciklusban (esetleg 2010-től) kerülne sor. (Megfontolható, hogy a TÖOSZ által is felvetett javaslat szerint a jövőben esetleg 2012-től áttérjünk az önkormányzati választásoknál is a felezős választási időszakra. Ugyanakkor a fenti elvből következően ezt nem az eredeti javaslatnak megfele- 1 Bibó István: Az európai társadalomfejlődés értelme. in.: Válogatott tanulmányok. Harmadik kötet Magvető Kiadó. Bp o. 2 Vö. Szegvári Péter: Magyarország és a régiók. Területi Statisztika július április ÖN KOR KÉP 25

28 ÖNKORMÁNYZATI - KORSZAK-KÉP lően, a jelenlegi önkormányzati testületek mandátumának meghosszabbításával kellene összekapcsolni, hanem a 2006-ban megválasztandó új önkormányzati testületek tagjainak és a polgármestereknek, megyei közgyűlési elnököknek a mandátum-meghoszszabbításával.) 3 Ez a megoldás kellő alapot adna arra, hogy a végső célokban a politikai pártok egyetértsenek, kellően neutralizálják a kérdéseket a jelenlegi politikai-hatalmi helyzettől, kölcsönös bizalom alakuljon ki egymás iránt a politikai csoportokban, és felkészüljenek strukturálisan is a hatalmi szerkezetből adódó változásokra. Ugyanakkor ez arra is lehetőséget biztosítana, hogy a kormányzati kompetenciába tartozó vagy feles törvényekkel is meghatározható szabályozással (pl. területfejlesztési törvény módosítása, finanszírozási rendszer átalakítása, államigazgatási rendszer regionalizálása és egyszerűsítése) a távolabbi cél irányába fokozatosan jussunk el. Koherenciát és folyamatosságot lehetne biztosítani ezzel a megoldással az egyes döntések, valamint a kormány és a parlamenti pártok, önkormányzati szövetségek által közösen elfogadott és politikai-társadalmi támogatottságot élvező végső célok elérése között, csökkentve az ezzel járó politikai-társadalmi feszültségeket. Ezt a magam számára úgy fordítom le, hogy Lipjhardt rendszerezése alapján a politikai kormányzás jövőbeni megvalósításában a többségi elvű demokráciát egyre inkább fel kell váltani a közmegegyezésen alapuló demokrácia modelljével. 4 A konszenzusra épített kormányzást ennek megfelelően olyan hatalomgyakorlási technikának tekinthetjük, amely nem a kizárásra, hanem a befogadásra alapozódik, ahol a többség nemcsak a kormányzati támogatottság minimális mértékével elégedett, hanem a lehető legszélesebb kiterjesztésére törekszik. A közmegegyezésen alapuló kormányzás a hatalom teljes vagy viszonylagos koncentrálása helyett alkotmányosan is a többségi uralom korlátozását feltételezi. A konszenzusos kormányzás alkotmányjogi megfelelője egy olyan rendszer, amely előírja és ösztönzi a hatalom megosztását és korlátozását. Ennek megfelelően a bizalomra / bizalmatlanságra hivatkozóknak óhatatlanul szembe kell nézniük azzal, hogy e rendszerben kiegyensúlyozottságnak kell érvényesülni abban az értelemben, hogy nemcsak a hatalmi ágak elválasztását, hanem versengő kiegyensúlyozottságát is lehetővé kell tenni, beleértve a hatalom széles értelemben vett decentralizálását. Mire irányuljon a reform? 3 Forrás: 4 Vö. Arendt Lipjhardt: Democracies Forms of Majoritan and Consensual Government in 21 Countries. Yale University Press. New Haven and London , valamint Szegvári Péter: Többségi és (vagy) konszenzusos demokrácia. Társadalmi Szemle sz. A XXI. századi közigazgatás a célkitűzéseinek megvalósítása érdekében több problémafelvetésre kell adekvát megoldást találni, s ezek egyike a közigazgatási működés belső koherenciájának a biztosítása. Gyakori probléma, hogy a közhatóságok csak felületesen reagálnak a környezetükben tapasztalható egymást követő változásokra, és nehéz a különböző hatóságok fellépésének általános koherenciáját biztosítani. A közhatóságok reakcióját egyre inkább külső tényezők és más szervek határozzák meg, vagy befolyásolják. A megoldandó problémák egyre inkább többszektorúvá válnak, és a közigazgatás ráhatása a dolgokra így kevésbé közvetlen. A központi hatóságoknak együtt kell működniük más szereplőkkel főként más különböző szintű hatóságokkal, önkormányzatokkal, a megállapodások, a meggyőzés és az együttműködés módszereit alkalmazva a partnerség elve alapul vételével. A felmerült problémák komplexitásának tényéből kiindulva a közhatóságoknak számba kell venniük a nemzetközi hatásokat is, melyek másodlagosnak tűnnek, de hosszú távra meghatározhatják a társadalom- és gazdaságpolitikát. A keresett megoldások egy központi problémája a közszektor teljesítőképességének növelhetősége. A szakmai tudás és értékek alapvető fontosságúak a közszolgálaton belül, melyek lehetővé teszik azt, hogy a kormányok adekvát módon válaszoljanak a nagy társadalmi és gazdasági kihívásokra. Ez a szükséges tudás azonban csak hosszú éveken keresztül tartó céltudatos befektetés eredményeképpen alakulhat ki. A fő kihívás ezen a téren az, hogy miképpen tartható meg és javítható a szükséges emberi erőforrás a közszektorban. További szempont az is, hogy miképpen növelhető a közigazgatás döntéshozatali mechanizmusának az eredményessége. A közigazgatási szervek döntéseinek hatékony megvalósítása ma nehezebb dolog, mint korábban. A társadalom komplexitása, a szolgáltatások teljesítésének sokszínűsége, az érdekvédő csoportok fellépése és az előre nem látható körülmények kockázata erőteljes ellenérzést válthat ki egyes politikai rétegekben vagy a közvéleményben. A közigazgatási szervek adaptációs készségének és képességének hiányosságai veszélyeztethetik a közszolgáltatások nyújtásának folyamatosságát. Ugyancsak fontos kérdés az, hogyan lehet az átláthatóságot és a felelősséget érvényesíteni a közigazgatásban. Az átláthatóság hozzájárul a jó igazgatáshoz a közügyek ellátása során, lehetővé teszi, hogy a közvélemény ellenőrzést gyakoroljon a közhatóságok döntéshozatali eljárása felett, és hogy a polgárok kiköveteljék a végzett munkáról szóló elszámolást. Az említett célok eléréséhez fontos, hogy a közigazgatás és a civil társadalom közt erősebb kapcsolat alakuljon ki. A kormányoknak szükségük van a polgárok támogatására, ahhoz, hogy a közpolitikájukat hatékonyabban tudják megvalósítani. A közigazgatás és a polgárok közti kapcsolat ugyanakkor egyre összetettebbé válik, mivel a közigazgatási döntéseket több szinten hozzák; egyre több problémát a globalizált világ által meghatározott nemzetközi feltételek mellett kell megoldani. Ez az országok közti kölcsönös függőség a különböző közigazgatási szintek közti együttműködés és megállapodás kényszerét is jelenti. Az érdekek sokszínűsége szükségessé teszi azt, hogy a politikai döntéshozók nemzetközi méretekben gondolkodjanak a nemzeti és a helyi, területi közigazgatás nagy ügyeiben is. Ebben a helyzetben a polgárok nagyobb demokráciát sürgetnek a közügyek intézésében, átlátható és felelős közigazgatás működtetésével. A közigazgatás fejlesztésének arra kell törekednie, hogy a nemzetközi piac viszonylatában optimalizálja a közpolitikák hatékonyságát. A fejlett országok állami cselekvésének alapvető célja a piac által indukált növekedés állami támogatása oly módon, hogy a klasszikus irányító és intervenciós eszközöket más támogatási modellek váltsák fel. Több fejlett országban az államreform célja a piac újraélesztése a gazdasági liberalizáció és a nyitott piac eszközével a hagyományos vállalati ellenőrzési formák feladásával, a piacra jutás és az onnan való kivezetés jogi szabályozása és az árszabályozás terén. A piac és az állam közti kapcsolatok nem egyirányúak, és nem jelentik csupán a piac állami költségen történő fejlesztését, 26 ÖN KOR KÉP április

29 ÖNKORMÁNYZATI - KORSZAK-KÉP 5 Lásd bővebben: Szegvári Péter: Közigazgatás és a helyi önkormányzatok: intézményrendszer, trendek, elképzelések. In.: A helyi önkormányzatok és pénzügyeik. Bp. Consulting Vö.: Regulatory Reform in Hungary. Paris, OECD, és Territorial Reviews: Hungary. Paris, OECD, Vö.: Sárközy Tamás: Államszervezetünk potenciazavarai. HVG-Orac ennél sokkal összetettebb folyamatról van szó. A határtalan deregulációs intézményekben való hit a szabad verseny jegyében soha nem bizonyult valósnak, és igen nagy károkat okozott a piac működésében, fogyasztóellenes volt, és meggyengítette a társadalmi kohéziót. Az államnak és az önkormányzatoknak fontos szerepe van a közpolitikák jó néhány területén, a piaccal kapcsolatban például a munkaerő árának befolyásolásával a megújulni kényszerülő ágazatokban, csakúgy, mint a munkaerő minősége és a munkabiztonság garantálása terén. Hasonló a közigazgatási szerepkör a környezetvédelem és a jövedelmek újraelosztása terén. A legitim közérdekek védelme céljából fel kell adni a kisebb közigazgatás hamisnak bizonyult ideológiáját, és a közpolitikák és a dereguláció átértékelésével egy pozitívabb és dinamikusabb közszektor vízióját kell kialakítani. A kormányok a civil társadalommal együttműködve törekednek a közpolitikák által kitűzött célok oly módon történő megvalósítására, hogy eközben legtöbb hasznot hozzák a világpiaci versenyből. Ennek érdekében olyan intézményeket kell létrehozni, melyek a legjobb minőségű szabályozással képesek elősegíteni a célok megvalósítását. Olyan elemző és információs bázissal kell rendelkezni, mely képes a döntéshozatali eljárás során és a megfelelő eszközök alkalmazásával a piaci mechanizmusok és a közhatalmi beavatkozás hatásainak folyamatos értékelésére. Ki kell egyensúlyozni a közhatalmi beavatkozás és a piaci mechanizmusok hatását, ehhez rugalmas közigazgatási eszközrendszerre van szükség, olyanra mely képes a piaci hatások és a közigazgatási fellépés komparatív előnyeinek kihasználására. A jogi szabályozás tiszteletét, a hatályos jogszabályok érvényesülését a közigazgatásnak is biztosítani kell ahhoz, hogy a jogszabályok megfelelő hatásukat ki tudják fejteni. A közpolitikák érvényesítéséhez és a megfelelő állami szerepkör kialakításához többet kell foglalkozni a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közti, valamint a nemzeten belüli és a nemzetközi szintű interaktív kapcsolatokkal. A piaci szabályozás, valamint a közszolgáltatások biztosításának szabályozása jelenleg is nagy változásokon megy keresztül. A hagyományos közszektort ellenőrző parlamenti és más ellenőrző intézmények nem mindig tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, lassúvá és erőtlenné váltak. A hagyományos parlamenti ellenőrzési eszközök nem tudtak alkalmazkodni a modern közigazgatás egyre komplettebb követelményeihez, így különösen a decentralizációhoz, dekoncentrációhoz. Mindez például a parlamentek gyakorlatában gátolja a megfelelően harmonizált jogi szabályozás kialakítását és az érvényesülés ellenőrzését. A világ fejlett országaiban tapasztalható nemzetközi tendenciákból, öszszegezve, az alábbi következtetések vonhatók le. 5 Mindenekelőtt rögzíthető az a tény, hogy a közszektor szerepvállalása a társadalmi-gazdasági folyamatokban nem csökken, és az azt megvalósító közigazgatás jelentősége is növekvőben van. Az alternatív közigazgatás és a dereguláció társadalmi-gazdasági hatásossága megkérdőjelezhető, érvényesülési köre mindenképpen korlátozott. A globalizáció hatására a nemzeti és területi/helyi közigazgatási szintek és ágazatok koherensebb fellépésére van szükség. Felértékelődik a közigazgatás stratégiai elemző és orientáló szerepköre, ezt segítik az új technológiák és az információs technológia egyaránt. A közigazgatás fejlesztéséhez befektetésekre van szükség, az emberi tényező szerepe a minőségi tudás igényén keresztül felértékelődik, csak a magas szinten képzett és a munkaerőpiacon elismert közszolgálati alkalmazott képes megvalósítani az új kihívásokra adandó válaszokat. A közigazgatás működésében új eszközöket kell alkalmazni. Az együttműködési és megállapodásos mechanizmusok azonban csak akkor képesek kedvező hatásukat kifejteni, ha a hagyományos jogalkalmazó tevékenység és szervezet megfelelően elismert és erős. A közigazgatás alkalmazkodó képességét, dinamikáját biztosító új típusú működést elősegítő társadalmi és gazdasági befektetéseket a társadalommal csak akkor lehet elfogadtatni, ha a civil szférával együtt kerülnek kialakításra a stratégiai döntések, a polgárok részesei lehetnek a döntéseknek, ellenőrizhetik a közszektor működését, átlátják a közszektor egészét. A magyar közigazgatás a rendszerváltozással összhangban a rendszerkereteket megváltoztató átalakuláson ment át. Ez az egy évtizede tartó folyamat alapvetően sikeres volt és méltán váltott ki elismerést nemzetközi körökben is. Az Európai Közigazgatási Tér felé a legnagyobb utat az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok közül Magyarország tette meg, de hasonlóan tekintenek rá az OECD-n belül is. 6 Mindez persze nem azt jelenti, hogy az átalakulási folyamat végére értünk volna, de a magyar közigazgatás képes az előzőekben vázolt új kihívásokra megfelelő szinten válaszolni. A közigazgatás jelentős szerepet játszott a rendszerváltoztatásban, kezdeményező módon vett részt az etatizált rendszer lebontásában és a demokratikus önkormányzati rendszer kialakításában. A nemzetközi összehasonlításban még mindig túlsúlyos közszektorunkra az állami feladatok átalakulásával kapcsolatban továbbra is jelentős feladatok várnak. 7 Éppen ezért sürgető feladat az egész közszektor teljes és komplex igényű áttekintése és a továbbfejlesztés stratégiai feladatainak meghatározása. A közszektor egyes elemei ugyanis csak együttesen képesek feladataik megfelelő hatékonyságú ellátására. Nem lehet csak egyetlen elemet, nevezetesen a közigazgatást kiemelni, hiszen az a közszektor csak egyik és kisebbik eleme, arról nem is beszélve, hogy a közigazgatási szervek körét és a közigazgatási feladatokat ma jogilag igen nehéz behatárolni, közigazgatási feladatot pedig nem csak közigazgatási szervek látnak el. Az állami feladatok és a közigazgatási feladatok tehát nem keverendők össze, de a magyar közigazgatás előtt álló felada április ÖN KOR KÉP 27

30 ÖNKORMÁNYZATI - KORSZAK-KÉP tokat csak az összes állami feladattal összefüggésben lehet értelmezni. Ez egyébként más, fejlettebb országokban is így van, ahol pedig a közigazgatási szerv fogalmát szélesebben értelmezik, mint Magyarországon. A közigazgatás működésének átalakításában, a közigazgatásról alkotott felfogásunk megváltoztatásában sokkal több a hátralévő feladat, ha a fejlett országok közigazgatásának folyamatait nézzük. A magánszektorban alkalmazott módszerek és eljárások közigazgatási adaptációjának több évtizedes múltja van a fejlett országok közigazgatási gyakorlatában, annak összes kedvező és hátrányos tapasztalatával együtt. A magyar közigazgatás még nagyon az elején jár ennek az adaptációnak, de ez nem feltétlenül baj. A piaci módszerek (kisszerződések, teljesítményértékelés, minőségbiztosítás, felelősség- és eszközdecentralizáció, megállapodásos igazgatás, boríték rendszerű vezetői illetmény stb.) ugyanis a tapasztalatok alapján ott voltak igazán hatásosak, ahol a közigazgatás klasszikus szervezeti formája és működési rendje stabil hátteret biztosított a kísérletezéshez. A magyar közigazgatásban azonban még ilyen háttérről nem beszélhetünk, sok az előttünk álló feladat (pl. a közigazgatási szankciórendszer megújítása, feladat- és hatásköri felülvizsgálat, közszolgálati pályaút átalakítása). A megfelelő hatékonyságú alkalmazásokhoz szintén megfelelő társadalmi, gazdasági és piaci környezet szükséges. A magyar közigazgatás fejlődési folyamatában már jelen vannak azok az elemek (pl. a Miniszterelnöki Hivatal új típusú közpolitikai koordinációs szerepköre, szervezeti és személyi teljesítményértékelés több közigazgatási szervnél, ISO 9001 minőségbiztosítási eljárások beindítása, a teleházprogram stb.), melyek a modern közigazgatási működésre jellemző magyar adaptációk. Ezeket a jövőben is támogatni kell, de a tapasztalatokat kellő kritikával kell értékelni. A közszolgálat humán erőforrásának fejlesztése a korábban jelzetteknek megfelelően kiemelt feladat a nemzetközi tapasztalatok alapján mindenütt a világban. Miközben ezen a téren is büszkék lehetünk arra, hogy a kilencvenes évek elején sikerült lerakni a klaszszikus karrier rendszerű közszolgálat alapjait; mára zavar mutatkozik a további lépéseket illetően. A zárt rendszerű, karrier típusú közszektor kialakítása a XX. század nagy vívmánya, a közszolgálat professzionalizálása útján. Mára az egy központból irányított, az éppen betöltött állástól független, szakmai érdemekre épülő élethivatásszerűen végzett közszolgálatot egyes fejlett országokban kikezdte a hagyományos közigazgatási szervezet és működés piaci módszerek alkalmazása által gerjesztett eróziója. Miközben a közszolgálat törzsére változatlanul a klasszikus karrier szabályok vonatkoznak a felső vezetői körre egyre inkább az állásrendszer egyedi feltételeit kénytelenek alkalmazni, azért mert csak így lehetséges megfelelő képességű vezetőket a közszolgálatban megtartani vagy oda rekrutálni. Vannak olyan zömében a gazdasági élethez közvetlenül kapcsolódó alternatív formában működő szervezeti közigazgatási szervezetek (pl. pénzügyi felügyeletek, versenyhivatal, fogyasztóvédelem, energiahivatal), melyek alkalmazottai is eltérő státust igényelnek, olyat mely komparatív az általuk a magánszférában felügyelt/ellenőrzött területen dolgozókkal. Egyre inkább látható, hogy a magánszféra közszféránál jobb kereseti arányait (9 13% az EU-országokban) a közszféra egyéb juttatásai, 8 Lásd a 2198/2003. (IX. 01.) kormányhatározatot a közigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos feladatokról, valamint a 1113/2003. (XI. 11.) kormányhatározatot a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjáról. valamint a foglalkoztatás biztonsága nehezen, vagy egyáltalán nem egyenlíti ki. Ma már ugyanis nincs szükség olyan speciális nyugdíj-, egészségügyi ellátási, lakás- vagy üdültetési rendszer működtetésére, mint amilyenek a XX. század elején, közepén voltak, mert a társadalombiztosítási rendszer általánossá vált, a kínálati piacon pedig pénzért minden megkapható. Az önkormányzati közigazgatási rendszer megerősödésével, önállósága kiterjesztésével illuzórikussá vált élethossziglani karriert ígérni az ott tevékenykedő köztisztviselőknek. A szervezetükben, működésükben, személyzetükben önálló önkormányzatok közt nem lehet kötelezően mozgatni a feleslegessé vált munkaerőt. Ezért és ehhez hasonló okok miatt egyre több helyen tör be a munkajogi jellegű szabályozás a közszolgálatba, és ezt a magyar reformtörekvéseknél is figyelembe kell venni. Ellentmondásosnak tűnik a helyzet, hogy még be sem fejeztük a következetes karrierrendszerű közszolgálatunk kiépítését és a globalizálódó világ hatására máris új, alternatív megoldásokat kell alkalmazni, újra kell gondolni a személyi, szervi és funkcionális hatályt. Miközben a közszolgálati életpálya kiépítéséről és a másutt már régóta ismert és alkalmazott ágazatközi mobil főtisztviselői kar létrehozásáról már megszülettek a törvényi szintű szabályozások, addig a magyar közszolgálat minőségi vezetői hiánnyal küszködik, egyre nehezebb az utánpótlás biztosítása. A hatások és ellenhatások tehát a magyar közigazgatásban a világtendenciák nyomán éppúgy jelen vannak, mint másutt. A megfelelő nemzeti válaszok megadásához a hazai körülményeinek számbavétele mellett egyre fontosabb a nemzetközi szervezetekben folyó munkák figyelemmel kísérése is, hogy tanulhassunk mások eredményeiből és kudarcaiból is. Az eddigiekben vázolt folyamatok tudatos, tervszerű kormányzati tevékenység eredményeként valósultak meg Magyarországon, ami biztosította technikai értelemben a közigazgatási rendszer korszerűsítésének folyamatosságát. Az első átfogó komplex fejlesztési programot 1992-ben fogadta el az akkori kormány, amelynek a fő rendeltetése az önkormányzat-centrikus közigazgatási rendszer átalakítása volt. Ezt követte a középtávú reformirányokat meghatározó program 1996-ban, valamint az európai integrációs feladatokat meghatározó 1999-es és 2001-es fejlesztési program. Ezekhez a tudatos kormányzati programokhoz szervesen illeszkedik a 2003-ban elfogadott közigazgatási közszolgáltatások korszerűsítésének a programja. 8 Hogyan tovább önkormányzatok? Az önkormányzati rendszer alapjaiban kiállta az elmúlt évtized próbáját. Ugyanakkor a felmerült szervezeti és működési problémákra adott válaszok nem alkotnak koherens egészet, ami tovább fokozta a születésétől meglévő gondokat. Az önkormányzati rendszer egészét érintő hiányosságok egyik legfontosabb eleme a közigazgatási rendszer széttagoltsága és koordinálatlansága. Az önkormányzati rendszer egyik alapvető problémája, hogy hiányzik a rendszer kohézióját biztosítani képes középszint. Ennek gyökerei az es rendszerváltásig nyúlnak vissza. A 28 ÖN KOR KÉP április

31 ÖNKORMÁNYZATI - KORSZAK-KÉP pártállami időszakban a megyék által gyakorolt túlzottnak tartott hatalom miatt a jogalkotó szándékosan a településeket jelölte meg a magyar önkormányzati rendszer alappilléreiként, miközben nem ruházott valós hatásköröket a területi önkormányzatként kialakított megyei önkormányzatokra. Így a történelmi hagyományok következtében és a választási rendszerből eredően erős politikai legitimitással rendelkező megyei önkormányzat tevékenysége a térségi feladatokat ellátó intézmények fenntartására szorítkozik, nem rendelkezik forrásallokációs jogkörrel, s térségi, koordinációs szervezési feladatai, hatáskörei súlytalanok. A területi szolgáltatások végzése települési önkormányzat döntése alapján helyi szintre vihető, ezzel mind az ellátásban, mind a fejlesztésben elvész a területi szintű tervezés, melynek következményeként fölösleges kapacitások jöttek létre, más területeken pedig ellátási hiányosságok alakultak ki. Mindezek hatására pazarlások mutathatók ki a rendelkezésre álló források felhasználásában, s nem megfelelő a szolgáltatások színvonala. A települési önkormányzatok kapták és folyamatosan kapják a feladatokat, voltaképpen tényleges teljesítőképességüktől függetlenül. A korábban a megyei tanácsok által ellátott feladatok túlnyomó többségét visszaállamosították, azokat az Országgyűlés, vagy a kormányzati szervek látják el. Ez abban a tekintetben természetes folyamatnak tekinthető, hogy a kérdéses feladatok ellátásához egyfajta területiség szükséges, így az önkormányzati szint gyengesége miatt óhatatlanul a központi állami szervek jöhettek szóba a feladatok címzettjeként. Ezért a demokratizálódás folyamata egy szükségszerű központosítással, illetve a decentralizáció helyett dekoncentrációval párosult. A területi koordináció hiányát mutatja, hogy a fejlesztési feladatok megoszlanak az Országgyűlés (címzett- és céltámogatások) és az egyes minisztériumok között. A fejlesztési prioritások központból történő meghatározása gyakran nem találkozik a valós helyi szükséglettel, illetve pénzügyi lehetőségekkel. Ennek következtében rendkívül rossz a fejlesztések hatékonysága, mint azt az Állami Számvevőszék több jelentésében kimutatta. A centralizált minisztériumi döntéshozatal miatt hiányzik a fejlesztési prioritások területi és ágazatok közötti összhangja. Ugyanakkor voltak törekvések e hiányosságok kiküszöbölésére: ezt mutatja a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok, a megyei közoktatási közalapítványok (megyei közoktatási fejlesztési tervek), a regionális idegenforgalmi bizottságok, a munkaügyi tanácsok és egyéb térségi szervezetek példája. Ezek azonban nem küszöbölték ki magát a probléma magvát: a döntési jogkör átadását a helyi polgároknak, felelős szervezeteknek. A megyei területfejlesztési tanácsok intézményesítése például nem jelentette a hatáskörök decentralizációját, illetve érdemi forrásallokációs funkciót sem tölthetett be tekintettel arra, hogy a rendelkezésükre bocsátott forrás nagyságrendekkel elmaradt a központi egyéb fejlesztési célú források mögött. A közigazgatás megye alatti szintjének formálódása az elmúlt évtizedben sok esetlegességgel volt terhelt. A települések között a kormányzat központi pénzügyi ösztönzésével egészséges együttműködés vette kezdetét, mely érinti a közigazgatást, 9 Lásd a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló évi CVII. törvényt. 10 Németh Jenő (szerk.): Kistérségi közigazgatási modellek és fejlődési minták. A évi modellkísérletek összegző tanulmányai. BM IDEA programja, MKI. Budapest közszolgáltatást, a térségi fejlesztéseket (telefon, gáz, ivóvíz, csatornázás, szennyvíztisztítás, kommunális hulladék elhelyezése stb.). Az államigazgatás körzeti feladatainak ellátásában is születtek eredmények (pl. tűzoltóság, okmányirodák, építésigazgatási ügyek), mindezek azonban csak részleges előrelépést hoztak. Tényleges áttörés a kistérségi ellátás átfogó megszervezésében nem következett be, annak ellenére, hogy e téren már létrejöttek a többcélú kistérségi társulások. 9 A gazdaság fejlődése, a felmerülő igények rugalmas kiszolgálása ugyancsak igényli a helyi viszonyokat ismerő, a gazdaságfejlesztés megfelelő területi kiterjedését elérő, valamint kellő forrással rendelkező területi szint kialakítását. Az önkormányzati feladatok differenciálatlan telepítése ugyancsak növelte a településorientált önkormányzati rendszer ellentmondásait. A megyei szint kiüresedése magával hozta, hogy a települések sokszor az erejüket meghaladó feladatok ellátására jogosultak, illetve kötelesek. Ehhez járul, hogy a települések között nem csupán lakosságszámban van különbség, hanem gazdasági és társadalmi adottságaikban, illetve az ebből eredő teljesítőképességükben is. Ezt érzékelve, a szabályozásban megjelentek ugyan előre mutató elemek, de a megtett intézkedések (pl. a városi feladatok meghatározása a szociális ellátásban, a városkörnyéki igazgatási feladatok létrehozása, az adóerő-képesség meghatározása) nem komplex keretekbe illeszkedve lettek meghatározva, így ezek is inkább fokozták az önkormányzati rendszer belső ellentmondásait. Maguk a települési önkormányzatok is érzékelték e problémákat, s emiatt is az egymás közötti együttműködés felerősödött, amit a központi szabályozók is ösztönöztek: megszaporodtak a legkülönbözőbb céllal létrejött társulások. A társulások rendszere igen változatos. Ez egyfelől örvendetes, mert a helyi kezdeményezések meglétét, erejét mutatja, másfelől viszont nem alkalmas az önkormányzati feladatok egységes, jó színvonalú ellátására. A szakszerűség, gazdaságosság és hatékonyság követelményeinek érvényesítéséhez szükséges az együttműködés koordináltabbá tétele, a helyi feladatok telepítése nem mindig vette figyelembe a települések eltérő teljesítőképességét, s nem vizsgálta annak a lehetőségét, hogy a települési önkormányzatok által ellátott feladatokat célszerű-e a kistérségekre telepíteni. 10 A helyzetértékelés alapján a magyar közigazgatási rendszer középtávú célkitűzései, kitörési pontjai, a következő kormányzati ciklus államreform programjának elemei lehetnek a következők: az érdemi feladatokat ellátó középszint megteremtése, ezen belül intézményes keretek biztosítása kistérségi szinten az átfogó településközi együttműködéshez, valamint a regionális önkormányzatok megteremtése a kormányzati feladatok széles körű decentralizációjával; a feladatok teljesítőképesség szerinti differenciált telepítése a településekre, illetve a kistérségekre; a központi közigazgatás tehermentesítése a végrehajtási jellegű feladatoktól annak érdekében, hogy a stratégiaalkotásra és a szabályozásra tudjanak összpontosítani; a szolgáltatási színvonal emelése és bővítése az esélyegyenlőség jegyében; a költségtakarékosan működő közigazgatás megteremtése; az EU-tagállamként való hatékony működést szolgáló közszolgáltatási rendszer elérése április ÖN KOR KÉP 29

32 ÖNKORMÁNYZATI - KORSZAK-KÉP A korszerűsítés irányaiként a következő közigazgatási kormányprogramnak összhangban a nemzetközi trendekkel a hatékony, eredményes, minőségi közigazgatás és a demokratikus kormányzás megvalósítását célszerű megjelölni. A fenti célkitűzések elérése érdekében középtávon szükséges feladatként megjelölhető: az államszervezeti szintek súlypontjainak átalakítása, elsősorban a kistérségi és a regionális szintek megerősítésével és az ésszerű decentralizáció, valamint a helyi önkormányzati autonómia feltételeinek javításával; az OECD átlagához mérten is felduzzadt közszektor szerepének és funkcióinak a korszerű követelmények szerinti ésszerűsítése, főként a feladatok és kompetenciák felülvizsgálatával, s ehhez kapcsolódva a közszektorra fordítható kiadások optimális meghatározása; a közigazgatási közszolgáltatások eredményességének, hatékonyságának és minőségének javítása és hosszú távon történő biztosítása, elsősorban a polgárbarát közszektor személyi és tárgyi feltételeinek kialakításával, a közigazgatás egységes szabályozási és értékelési rendszerének kialakításával, a közigazgatási eljárások egyszerűsítésével; a korszerű közszolgáltatások mindenki számára egyenlő eséllyel való hozzáférhetőségének biztosítása, főként az európai korszerű módszerek alkalmazásával, az elektronikus-kormányzás eszközrendszerének kifejlesztésével. A fenti célkitűzések megvalósításával Magyarország a jövőben valóra válthatja európai integrációs esélyeit és lehetőségeit, hogy jó hagyományokkal rendelkező közigazgatási rendszere az Európai Közigazgatási Tér része legyen, megfelelően valósítsa meg a regionális demokráciával összefüggő közös európai értékeket és köz-politikai célkitűzéseket, hatékonyan és a nemzet felemelkedésére eredményesen használhassa fel az európai támogatásokat. A közötti időszak jelentős esélyt biztosít Magyarország számára, hogy nettó kedvezményezettje legyen a csatlakozásnak, s jelentős európai uniós forrásokkal váltsa ki a hazai költségvetési fejlesztési forrásokat. Ehhez azonban át kell alakítani a jelenlegi regionális tervezés és programozás metódusát, valamint meg kell erősíteni a regionális területfejlesztési intézményrendszer pénzügyi és adminisztratív kapacitását, összhangban a regionális demokrácia kiépítésével, valamint a közigazgatási rendszer regionális átalakításával. Az elmúlt több mint 15 év tanulságaként mindenképpen látható, hogy a középszintű önkormányzatiság kérdésének európai szellemiségű megoldása, a regionális demokrácia alapelveinek érvényesítése nem járt sikerrel Magyarországon. Összhangban az önkormányzati és államháztartási rendszer átfogó felülvizsgálatával, a regionális demokrácia továbbfejlesztése, bármelyik szint figyelembevételével is történik, alkotmányos szabályozást igényel. Ameddig a regionális önkormányzatok megalakítására nem kerül sor a NUTS 2 szintű tervezési-statisztikai régiókban, addig a területfejlesztési irányítása kormányzati kézben marad, legfeljebb a regionális területfejlesztési intézményrendszer partnerszerepet játszhat a regionális tervezésben, programozásban és a regionális operatív programok lebonyolításában. Ebben az esetben a dekoncentrált igazgatás modellje erősödhet fel, azzal a feltevéssel, hogy a regionálisan kialakított intézményrendszer és finanszírozási eszközök átadásra kerülnek az államtól a 11 Vö.: Szegvári Péter: Milyen legyen az önkormányzati közép-szint? Ön-Kor-Kép. 1994/5 6. regionális önkormányzatokhoz azok megalakulását követően a regionális demokrácia jegyében. A fenti követelmények, illetve törekvések figyelmeztetnek arra, hogy a reform folyamata átfogóan kell, hogy érintse a teljes állami és önkormányzati igazgatást, a hatásköröket, finanszírozást, mindezek alkotmányos alapjait. Ez a feladat lényegesen több és más, mint a területfejlesztési régiók megerősítése, nem is oldható meg a regionális politika, mint közpolitika dimenzióján belül, hanem egész állami-politikai berendezkedésünket érinti. A régióépítés stratégiájának megalkotása előtt nem a földrajzi lépték, hanem a tartalom kérdésében kell döntést hozni. A megye, illetve régió közötti választás nem egyszerűen területszervezési, területfejlesztési, igazgatás-szervezési, hanem alapvetően politikai kérdés, a hatalom centralizációjának, decentralizációjának kérdése, amely ebből a szempontból alkotmányos szabályozás kérdése is. Azt azonban látni kell, hogy a regionális közigazgatási és önkormányzati szint létrehozása nem a jelenlegi megyei rendszerrel szemben jelent kihívást, hanem a centrális, bürokratikus közigazgatási irányítási modell decentralizált, demokratikus alternatívájaként fogható fel, amelyben az eltérő funkciójú városok (különösen a megyei jogú városok) térségi szerepköre is jobban felértékelődhet anélkül, hogy mellettük egy külön területi önkormányzatot (megye) tartanánk fenn feleslegesen. A fenti követelmények, illetve törekvések figyelmeztetnek arra, hogy a reform folyamata átfogóan kell, hogy érintse a teljes állami és önkormányzati igazgatást, a hatásköröket, finanszírozást, mindezek alkotmányos alapjait. Ez a feladat lényegesen több és más, mint a területfejlesztési régiók megerősítése, nem is oldható meg a regionális politika, mint közpolitika dimenzióján belül, hanem egész állami-politikai berendezkedésünket érinti. A régióépítés stratégiájának megalkotása előtt nem a földrajzi lépték, hanem a tartalom kérdésében kell döntést hozni. A megye, illetve régió közötti választás nem egyszerűen területszervezési, területfejlesztési, igazgatás-szervezési, hanem alapvetően politikai kérdés, a hatalom centralizációjának, decentralizációjának kérdése, amely ebből a szempontból alkotmányos szabályozás kérdése is. Azt azonban látni kell, hogy a regionális közigazgatási és önkormányzati szint létrehozása nem a jelenlegi megyei rendszerrel szemben jelent kihívást, hanem a centrális, bürokratikus közigazgatási irányítási modell decentralizált, demokratikus alternatívájaként fogható fel, amelyben az eltérő funkciójú városok (különösen a megyei jogú városok) térségi szerepköre is jobban felértékelődhet anélkül, hogy mellettük egy külön területi önkormányzatot (megye) tartanánk fenn feleslegesen. 11 Magyarország a közigazgatási rendszerével kapcsolatban kétféle módon is jellemezhető: nevezhetjük csúfondárosan Abszurdisztánnak, vagy büszkén Csodaországnak. Amennyiben az államreform nem valósul meg, továbbra is ellentmondásos lesz az önkormányzatok politikai, gazdasági és jogi autonómiája, s helyettük a centrális igazgatás dominanciája érvényesül. Viszont a csoda is bekövetkezhet, ha a szakmai, társadalmi és politikai konszenzus jegyében valódi államreformra kerül sor, akkor a települési és a területi önkormányzatok lesznek a főszereplői a szubszidiaritás jegyében a decentralizált, hatékony és jó közigazgatási rendszerünknek, legalább az újkori önkormányzatiság húszéves évfordulójára. Szegvári Péter 30 ÖN KOR KÉP április

33 KÓR KÉP Kertész leszek, fát nevelek A pihenni vágyók gyakran választanak olyan helyet a kikapcsolódásra, ahol a természet megőrizte érintetlenségét, harmóniában van környezetével. Ha ilyen helyet találunk, megnyugszunk, élvezzük a csendet, szemléljük a fákat és hallgatjuk a madarakat. Mint például Révfülöpön, a mólónál..., ahol látszik a végtelen, ahol a pecások reménykednek a szerencsében, ma biztos meglesz a Moby Dick. A vendégek lángost, halat esznek, és hörpintgetik hozzá a hegy levét. Mindenki ráérős és jókedvű, figyelik a dagadó vitorlákat, várják a befutó hajókat, perzseli őket a nap hűsölnek az ősfák alatt a mólónál, és kedvükre hallgatják a madarak énekét de csak hallgatták! Ma már nincsenek fák és madarak a mólónál. A Madarak és Fák Napján az egykori ősfák alkotta fasorra csak a csonkok emlékeztetnek, ripszropsz, kivágták őket! Hogy miért? Csak találgatni lehet, de nézzük a révfülöpi önkormányzat honlapján található beköszöntőt, amelyet a polgármester jegyez ( : innen nyílik talán a világ egyik legszebb tája Nagyközségünk Önkormányzata tudatos fejlesztésekkel arra törekszik, hogy a Révfülöpre érkező vendégek a szónak a legnemesebb értelmében otthon érezzék magukat. Meggyőződéssel valljuk, hogy Révfülöp az emberek pihenésére, gyönyörűségére van teremtve Mindez természetesen magasabb követelmények elé állítja a dinamikusan fejlődő nagyközség önkormányzatát, mely a városiasodás szolgáltatási előnyeit a nyugodt, kényelmes, gazdag kultúrájú üdülés és kirándulás biztosításával kívánja összekapcsolni. Révfülöp bizonyítani szeretné, hogy az urbanizáció és az önfeledt kikapcsolódás harmóniába hozható egymással, mert filozófiájának középpontjában a teljes ember áll, minden vágyával és szükségletével Szeretettel várjuk Szezonnyitó a révfülöpi mólónál és bízhat bennünk! Hm. Nem vagyok nyugodt. Félek, hogy az önkormányzatnál félreértették azt a gondolatot, miszerint Révfülöp az emberek pihenésére, gyönyörűségére van teremtve. Ha tovább pusztítják a természetet, nem marad semmi gyönyörűség! Szívesen lemondtunk volna a városiasodás szolgáltatási előnyeiről, a mólón lévő ősfák védelmében. Rossz hírem van: az ősfák kiirtásában nem lehet az urbanizáció és az önfeledt kikapcsolódás harmóniáját felfedezni, attól tartok, hogy a favágók a bizalmat is elveszíthetik (Csy-kó) Tisztelt Vendégünk! Segítségére szeretnénk lenni, hogy a Fülöp-hegy lábánál húzódó, festői szépségű és közkedvelt üdülőhelyünket megismerhesse. Bizonyára tapasztalni fogja, ha egy túra keretében felkeresi a Fülöp-hegyi kilátót, hogy A rovatfej képe és Révfülöp weblapja még őrzi a fák emlékét április ÖN KOR KÉP 31

34 : 189 Indul az májustól mintegy Arra kell számítani, hogy 52 ezer, januártól az adózók itt fognak találkozni először azokkal pedig mintegy 1,2 millió adózó elektronikus úton a hatósági ügyintézőkkel, teljesíti havi adó- és járulékbevallási kötelezettlatban kérdezni tudnak, akiktől a témával kapcsoségét. és minden bizonnyal fognak is. Ezért az APEH fon- Ahhoz, hogy az adózók ezen kötelezettségüknek eleget tudjanak tenmányirodák érintett vezetosnak tarja, hogy az okni a tői és munkatársai teljes hu kormányzati portálon egészében és mélységében ismerjék és átlássák személyes ügyfélkaput kell létesíteniük, melyhez ennek a nem mindennapi feladatnak a részlete- első lépésként okmányirodai regisztráció elvégzése szükséges. felek e-bevallással kapit, segítve ezáltal az ügy- Az okmányirodákat tehát csolatos jobb eligazodását. az elkövetkezendő hetekben, hónapokban rendkívül nagy számú adózó, il- anyag közzététele ezt a A mostani tájékoztató letve meghatalmazottja, célt szolgálja, segítve a felkészülést. vagy törvényes képviselője fogja személyesen felkeresni regisztrálás céljából. Ellenőrzési Adó- és Pénzügyi Hivatal Tájékoztató a havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett adózók regisztrációjáról és adóbevallásaik, adatszolgáltatásaik benyújtási módjáról 1. A havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett adózóknak a bevallás beküldését megelőző teendőiről (regisztráció) Az APEH törvényi felhatalmazás alapján 2006 áprilisától meghatározott adózói kör számára bevezeti az egységes adóbevallási rendszert, amely az érintett adózók számára havonta teljesítendő adó- és járulékbevallási kötelezettséget jelent. 1 Tbj. 4. b) pont 2 Tbj. 56/A évi CLXIII. törvény 4 Art. 1. számú melléklet I/A/3. pont szerint 5 Art. 31. (2) 1.1. Kinek kell havi bevallást készíteni? Személyre lebontott adatok feltüntetésével, elektronikus úton havonta bevallást kell tennie az állami adóhatósághoz az adó- és társadalombiztosítási kötele- -bevallás zettséget eredményező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékról és egyéb adatokról a következőknek: minden kifizető és munkáltató (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), megyei (fővárosi) munkaügyi központ, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó 1, Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, a Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott 2. Ezen adókötelezettséget a 0608-as, illetve a 0658-as bevalláson kell teljesíteni Mikor kell benyújtani az első havi bevallást? A vonatkozó jogszabály 3 az egyes adózói csoportok között differenciáltan szabályozta az első bevallás benyújtásának időpontját. E szerint az adózókat három időpont szerinti csoportba lehet sorolni. A havi adó- és járulékbevallás benyújtására 2006 májusától kötelezettek. Ide tartozik: a december 31-ei állapot szerinti legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó, az az adózó, amelynek (akinek) adóztatási feladatait a Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el, a fő szabály szerint havonta, illetőleg negyedévenként bevallásra kötelezett 4 adózó, ideértve minden esetben az előzőekben meghatározott naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózót is, amennyiben a jogszabályban meghatározott adóalanyi körbe tartozik 5 A havi adó- és járulékbevallás benyújtását választók 2006 májusától Saját döntése alapján választhatja minden olyan adózó, akinek január 1- től havi adó- és járulékbevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesítenie. Ez alól kivétel az általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett adószámos magánszemély, illetve a csak személyi jövedelemadó bevallás benyújtására kötelezett magánszemély. A saját döntésen alapuló választás joga az adózókat április 30-ig illeti meg, ezt követően csak január1-től lesz lehetősége az adó- és járulékbevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére. A saját döntésen alapuló választás során az adózó kötelezettségeinek kizárólag állandó meghatalmazottja útján tehet eleget. Fontos, hogy a havi adó- és járulékbevallás teljesítésére irányuló választás vissza nem vonható, továbbá az adózónak május 1-jét követően valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton kell teljesítenie. A évtől a havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezettek Az az adózó, aki/amely kifizető és munkáltató (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), megyei (fővárosi) munkaügyi központ, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó 6, Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, a Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott ÖN KOR KÉP április

35 : és 2006 májustól nem kötelezett a havi adó- és járulékbevallás benyújtására, és nem is választotta azt, a évtől teljesíti ezen kötelezettségét. Ez alól kivétel: az általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett adószámos magánszemély, illetve a csak személyi jövedelemadó bevallás benyújtására kötelezett magánszemély Az ügyfélkapu nyitáshoz szükséges regisztráció Közös szabályok valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség elektronikus úton történő teljesítésére kötelezett számára. Mindhárom csoport számára közös, hogy az elvégzendő feladatok okmányirodai regisztrációval indulnak. A regisztráció során létre kell hozni a személyes ügyfélkaput. Az okmányirodai regisztrációt annak a magánszemélynek kell elvégeznie, aki a bevallásokat el fogja küldeni az adóhatósághoz. Ez a személy lehet az adózó önmaga (adószámmal rendelkező magánszemély, egyéni vállalkozó esetén), az adózó törvényes képviselője (pl. egy kft.ügyvezetője), továbbá valamennyi adózó tekintetében annak meghatalmazottja, megbízottja (pl. könyvelő, adótanácsadó stb.) is. Az okmányirodák a regisztrációt előzetes időpontfoglalás alapján soron kívül, a teljes nyitvatartási időben végzik. Lehetőség van időpontot foglalni a Kormányzati Portálon keresztül. FELHASZNÁLÓI NÉV ÉS EGYSZER HASZNÁLATOS TITKOS KÓD A bevallást későbbiekben elküldő magánszemélynek tehát személyesen bármely okmányirodában, a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél (BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal Központi Okmányirodájában) vagy az Ügyfélközpontban (Bővebben a weboldalon) regisztrálnia kell. A regisztráció során be kell mutatnia személyazonosító okmányát (pl. személyi igazolvány, útlevél, új típusú vezető engedély, valamint meg kell adnia egy érvényes címet és egy szabadon választható felhasználói nevet. Az ügyintéző által előállított Regisztrációs Adatlap aláírását követően a megadott címre kap egy elektronikus levelet, mely az egyszer használatos titkos kódot (ideiglenes jelszó) tartalmazza. A felhasználói név szabadon választható, de amennyiben a választott név már létezik az adatbázisban új azonosítót kell választani. A személyes ügyfélkapu érvényességi ideje az aktiváláskor adott egyedi jelszó érvényességi idejével azonos, ez alapesetben 5 év, tehát nem kell minden adóbevallás benyújtása előtt felkeresni az okmányirodát. A felhasználói név és a jelszó személyre szóló, másra át nem ruházható, vagyis egy elektronikus személyi igazolvány. Kérjük, ne adja át jelszavát és azonosítóját senkinek! AKTIVÁLÁS Az azonosító és az ideiglenes kód segítségével a Kormányzati Portálon (www. magyarorszag.hu) található Ügyfélkapun aktiválni kell személyes ügyfélkapunkat. Az aktiválás során a felhasználó név és az egyszer használatos titkos kód (ideiglenes jelszó) megadását követően új jelszót kell választani. Az új jelszónak legalább nyolc karakternek kell lennie, nem lehet benne ékezetes karakter, tartalmaznia kell legalább 2 számot, valamint kis- és nagybetűt egyaránt. A jelszó nem lehet azonos a felhasználói névvel. 6 Tbj. 4. b) pont 7 Tbj. 56/A. 8 Art. 7. (3) bekezdés Kérjük, hogy az aktiválást végezze el az okmányirodai regisztrációt követő 5 napon belül, különben az egyeszer használatos kódja az Ön biztonsága (!) érdekében törlődik, amit az elfelejtett jelszó menüpontban újra kérhet A havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezettek további teendői 2006 májusától A havi adó- és járulékbevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettség benyújtására 2006 májusától kötelezetteknek (törvényes képviselőiknek, állandó meghatalmazottjuknak) január 1. és április 30. között kell az okmányirodánál teljesíteni a regisztrációt A regisztrációt követő 8 napon belül e kötelezettség teljesítéséről a számú Bejelentés és Regisztrációs Adatlap az elektronikus adóbevalláshoz és adatszolgáltatáshoz az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására kötelezett adózó (törvényes képviselője), illetve meghatalmazottja, megbízottja részére elnevezésű nyomtatványon bejelentést kell tenni az állami adóhatósághoz. A regisztrációs kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező 8 képviselővel rendelkezik, és a képviselő a saját regisztrációját, már regisztrált képviselő esetén az adózó által adott állandó megbízás, meghatalmazás keletkezését követő 8 napon belül bejelenti (szintén a számú nyomtatványon) az állami adóhatósághoz az általa a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát A havi adó- és járulékbevallás benyújtását választók feladatai 2006 májusától A havi adó- és járulékbevallás benyújtására 2006 májusától nem kötelezett adózók állandó meghatalmazottai/megbízottai január 1. és április 30. között regisztráltathatják magukat az okmányirodában annak érdekében, hogy a havi adó- és járulék bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget önként választó megbízója nevében 2006 májusától elektronikus úton teljesíthessék. Az állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselőnek az okmányirodai regisztrációt követő 8 napon belül kell bejelentenie az állami adóhatósághoz a választás tényét, továbbá az általa képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát a számú nyomtatványon. Fontos tudni: a havi adó- és járulékbevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza A évtől havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezettek feladatai a évben Azok az adózók, akik/amelyek januárjától kötelezettek a havi adó és járulékbevallás benyújtására, továbbá nem választották májusától az ilyen típusú bevallás-teljesítést negyedik hónapjától kezdődően regisztráltathatják magukat az okmányirodánál az állami adóhatóság értesítése alapján. A regisztrációt követően e kötelezettség teljesítéséről a regisztrációt követő 8 napon belül bejelentést kell tenniük az állami adóhatósághoz a számú nyomtatványon. A regisztrációs kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselővel 9 rendelkezik, és a képviselő a saját regisztrációját, már regisztrált képviselő esetén az adózó által adott állandó megbízás, meghatalmazás keletkezését követő 8 napon belül bejelenti az állami adóhatósághoz az általa a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát. E bejelentést is a számú nyomtatványon lehet megtenni április ÖN KOR KÉP 33

36 2. Egyéb szabályok 2.1. Új adózók regisztrációja A havi adó- és járulékbevallás, illetőleg adatszolgáltatás benyújtására kötelezett újonnan alakult (átalakult) adózó az adószám megszerzését követően 8 napon belül köteles az okmányirodánál regisztráltatni magát. Erről a regisztrációt követő 8 napon belül bejelentést kell tennie a számú nyomtatványon az állami adóhatósághoz. Ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követő 8 napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát a számú nyomtatványon Akik a Regisztrációs Adatlapot korábban már benyújtották Amennyiben az adózó képviselője (meghatalmazottja/megbízottja) korábban a Regisztrációs Adatlap elnevezésű nyomtatványt már benyújtotta (vagyis valamely adózó nevében meghatalmazottként, megbízottként az elektronikus adóbevalláshoz, adatszolgáltatáshoz szükséges adóhatósági regisztrációját teljesítette), és a korábbi bejelentéssel érintett adózó májusától a havi adó- és járulékbevallás teljesítését választja (nem kötelezett!), úgy be kell nyújtania a számú adatlapot, függetlenül a korábbi regisztrációtól Aki már regisztrált az okmányirodában Abban az esetben is be kell nyújtani a számú nyomtatványt, amennyiben az adózó már korábban eleget tett okmányirodai regisztrációs kötelezettségének, azonban az adóhatósághoz Regisztrációs Adatlap nyomtatványt nem nyújtott be (mert pl. egyéni vállalkozóként saját maga küldte be elektronikus úton az adóbevallásokat, adatszolgáltatásokat) Mikor nem kell benyújtani a számú adatlapot? Amennyiben korábban a Regisztrációs Adatlap elnevezésű nyomtatványt az adózó képviselője (meghatalmazottja, megbízottja) már benyújtotta (vagyis valamely adózó nevében törvényes képviselőként, meghatalmazottként, megbízottként az elektronikus adóbevalláshoz, adatszolgáltatáshoz szükséges adóhatósági regisztrációját teljesítette), és az adózó, illetve a képviselő (meghatalmazott/megbízott) adataiban nem következett be változás, továbbá az adózó májusától a havi adó- és járulékbevallás teljesítését nem választja, a számú adatlapot nem kell benyújtania. 9 Art. 7. (3) bekezdés 10 A teljesítés módjának részletes szabályait a évi CLXIII. törvény 1. -a tartalmazza. 11 Art. 31. (2) bekezdés 2.5. Mulasztókkal szembeni szankció Amennyiben az adózók a regisztrációs kötelezettségüknek nem tesznek eleget, vagy azt késedelmesen teljesítik, úgy az állami adóhatóság 500 ezer forintig terjedő összegű mulasztási bírságot róhat ki. 3. A évvel kapcsolatos adóbevallások teljesítési módja 10 A teljesítés módját alapvetően befolyásolja az a körülmény, hogy az adott adózó kötelezett-e negyedik hónapjától a havi adó- és járulékbevallás benyújtására, illetőleg az adózó önkéntes választása alapján teljesíteni kívánja-e negyedik hónapjától a havi adó- és járulékbevallás kötelezettségét, vagy sem negyedik hónapjától kötelezett adózó 2006-os bevallása A havi adó- és járulékbevallás teljesítésére negyedik hónapjától kötelezett adózó esetében a évvel kapcsolatos bevallások teljesítésének módja a következő: április 30-át megelőzően a bevallást, az adatszolgáltatást a benyújtás módját illetően a december 31-én hatályos, rá vonatkozó szabályok szerint teljesíti az adózó. Amennyiben tehát az adózó december 31-én elektronikus úton volt kötelezett ( chipkártyával ) a bevallását benyújtani, akkor április 30-ig is elektronikus úton teljesíti bevallásait, abban az esetben pedig, ha december 31-én papíron teljesítette bevallásait, akkor április 30-ig is fő szabály szerint papíron teljesítheti azokat május 1-jét követően valamennyi bevallási (pl. áfa-, társaságiadó-bevallás) és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti az adózó, függetlenül attól, hogy I-IV. hónapjában milyen módon teljesítette azt, továbbá, hogy az adóbevallás, az adatszolgáltatás melyik időszakra vonatkozik. Ez a rendelkezés vonatkozik a évvel kapcsolatos, április 30. után teljesített bevallásokra, adatszolgáltatásokra is. A havi adó- és járulékbevallással nem érintett hónapokról (vagyis I-III. hónapjáról) a jogszabályban meghatározott 11 adattartalommal elektronikus úton teljesíti az adózó az összesített adatszolgáltatást május 12-ig a 06081K, illetve a 06581K számú adatszolgáltatáson. Az említett időpontig ugyancsak elektronikus úton teljesíti a jogszabály szerinti adattartalommal a április hónappal kapcsolatos bevallását (0608- as, illetve a 0658-as számú bevallás). Ezt követően minden hónap 12-ig elektronikus úton teljesíti a jogszabály szerinti adattartalommal a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel kapcsolatos adókról, járulékokról a bevallást (a 0608-as, illetve a 0658-as bevalláson) A év közben történő teljesítését önként választó adózók bevallása A havi adó- és járulékbevallás év közben történő teljesítését önként választó adózók tekintetében a bevallás teljesítésének módja a következő: április 30-át megelőzően a bevallást, az adatszolgáltatást a benyújtás módját illetően a december 31-én hatályos, rá vonatkozó szabályok szerint teljesíti az adózó. Amennyiben tehát az adózó december 31-én papíron volt jogosult a bevallását benyújtani, akkor április 30- ig papíron, abban az esetben, ha december 31-én az elektronikus úton történő teljesítést alkalmazta, akkor április 30-ig is így teljesíti bevallásait. Adatszolgáltatás 2006-ban sem teljesíthető papíron. 34 ÖN KOR KÉP április

37 : május 1-jét követően valamennyi bevallási (pl. áfa-, társaságiadó-bevallás) és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti az adózó, függetlenül attól, hogy az említett időpontot megelőzően milyen módon teljesíthette azokat, továbbá, hogy melyik időszakra vonatkozik. Ez a rendelkezés érvényes a évvel kapcsolatosan április 30. után teljesített bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módjára is. A havi adó- és járulékbevallással nem érintett hónapokról (vagyis I III. hónapjáról) a jogszabályban meghatározott 12 adattartalommal elektronikus úton teljesíti az adózó az összesített adatszolgáltatást május 12-ig a 06081K, illetve a 06581K számú adatszolgáltatáson. Ugyancsak az említett időpontig esedékes a I III. hónapjával kapcsolatos, a jogszabály szerinti bevallás, amelyet havi bontásban, elektronikus úton kell teljesítenie a 06081, illetve a számú bevalláson. Az említett időpontig ugyancsak elektronikus úton teljesíti a jogszabály szerinti adattartalommal a április hónappal kapcsolatos bevallását (0608-as, illetve a 0658-as számú bevallás). Ezt követően minden hónap 12-ig elektronikus úton teljesíti a jogszabály szerinti adattartalommal a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel kapcsolatos adókról, járulékokról a bevallást (a 0608-as, illetve a 0658-as bevalláson) Az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezett, azonban ezen kötelezettségét a évben még sem törvényi előírás, sem választás alapján nem teljesítő adózók bevallásának benyújtási, teljesítési módja A évről január 31-ig a jogszabályban 13 meghatározott adattartalommal elektronikus úton havi bontásban bevallást, valamint összesített adatszolgáltatást teljesít az adózó a as, illetve a as számú bevalláson. A évben teljesítendő minden más bevallását (pl. áfa-bevallás) ide értve a évvel összefüggő, a évben teljesítendő bevallásokat (pl. társasági adóbevallás) is a bevallás módját illetően a december 31-én hatályos, rá vonatkozó szabályok szerint teljesíti az adózó. Amennyiben tehát december 31-én választása alapján elektronikus módon teljesített, akkor a évben is így tesz eleget bevallási kötelezettségének, abban az esetben, ha december 31-én a papíron történő teljesítést alkalmazta, akkor a év folyamán is így jár el. Kivételként említi a jogszabály 14 azt az esetet, amikor december 31-én az adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét az Art.-ben előírt kötelezettsége alapján elektronikus úton teljesíti az adózó, és nem tartozik a 2006 májusától havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett, illetve azt választó adózói körbe. Esetükben úgy rendelkezik a törvény, hogy a évben a bevallási kötelezettséget papír alapú nyomtatványon, 2005-ről 2006-ban az adatszolgáltatási kötelezettséget elektronikus úton teljesítik. Az említett adózóknál tehát a évvel összefüggésben a évben történő teljesítésnél eltérő szabályok vonatkoznak a bevallásra és az adatszolgáltatásra. 12 Art. 31. (2) bekezdés 13 Art. 31. (2) bekezdés évi CLXIII. törvény 15 Art. 31. (2) bekezdés 16 Art. 1. számú melléklet I/B/2. pont január 1-től valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti az adózó függetlenül attól, hogy azok az előző (2006) évvel, vagy a tárgyévvel (2007) kapcsolatosak A tevékenységüket a évben megkezdő adózók bevallásteljesítésének módja A tevékenységüket 2006-ban megkezdő adózóra csak akkor vonatkozik 2006 májusától a havi adó- és járulékbevallás benyújtási kötelezettség, ha a tevékenység megkezdése május 1-je előtt történik és ezen időponttól a havi adó- és járulékbevallás benyújtását választja. Amennyiben a havi adó- és járulékbevallás, illetőleg adatszolgáltatás benyújtására kötelezett adózó a tevékenységét április 30. után kezdi meg, akkor a év folyamán nem vonatkozik rá az e típusú bevallási kötelezettség. Azonban a évvel összefüggésben január 31-ig a jogszabályban 15 meghatározott adattartalommal elektronikus úton havi bontásban bevallást, valamint összesített adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz a as, illetve a as bevalláson. A év folyamán esedékes minden más bevallásukat papíron teljesítik, azonban az elektronikus úton történő teljesítésnek sincs jogszabályi akadálya. Amennyiben a tevékenységét év közben kezdő adózóra nem vonatkozik a havi adó- és járulékbevallási kötelezettség, akkor is választhat, hogy év közben papíron, vagy elektronikus úton teljesíti az őt terhelő minden más bevallási kötelezettséget. Figyelem! A hatályos szabályok szerint 16 mindazon adózók, akik/amelyek a év folyamán nem elektronikus úton teljesítik bevallási kötelezettségüket a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély kivételével a évvel kapcsolatos a évben teljesítendő bevallási kötelezettségüknek kizárólag elektronikus úton tehetnek eleget. Az említett rendelkezés alapján tehát pl. a garázs bérbeadásra áfa kötelezettséget választó magánszemélyre is az elektronikus úton történő teljesítés vonatkozik a évvel összefüggő adókötelezettségek bevallásánál. Ugyancsak elektronikus úton teljesíti az adózó pl. a december hónappal, illetőleg IV. negyedévével kapcsolatos áfa bevallását akkor is, ha a év folyamán papíron volt jogosult bevallásait benyújtani. Segítséget kérhet: Az okmányirodai regisztrációval kapcsolatban a hu/ugyfelkapu/segitseg, illetve a és a weboldalakon a 189-es ingyenes hívható kormányzati zöld számon, az Adó- és Pénzügyi E l l e n ő r z é s i H i v a t a l n á l a z a d ó h a t ó s á - gi regisztrációs kötelezettséggel, és az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatban a honlapon, valamint az APEH központi tájékoztatási vonalán a es kék számon. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal április ÖN KOR KÉP 35

38 LELTÁR 1992 Február Március Január Szilveszter éjjelén elkészült az ország költségvetése BUÉK büdzsé!! 70 milliárd Ft költségvetési hiányt terveztem. (A jól végiggondolt és megalapozott egész éves hiányt a kormány május elsejére teljesítette!) A társadalombiztosítás egy átmeneti szabályozás eredményeként végzi feladatát Június Május Maradékelv alapján megszületik a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatása A lakásügy össztársadalmi problémáját a kormány minden támogatás nélkül az önkormányzatokra hárítaná Ami pedig a lakbérplafont illeti, a határ a csillagos ég! Szeptember Október Fogy a centi! November Szociális törvény=kétkulcsosból háromkulcsos SZJA-elvonás: 30:70% A polgármester mozgástere A kormány beszámolt az Országgyűlésnek kétéves munkájáról A miniszterelnök félórás beszédében az önkormányzatokról egy szót sem ejtett.

39 LELTÁR 1992 Április A kormány elindítja és felpörgeti a címzettés céltámogatásokról szóló törvényjavaslatot Csörte a körzetben Indul a háziorvosi rendszer, kártyát gyűjtenek a dokik. Július Augusztus ó ó, ció, ció, áció, vakáció!!! Komám, itt még az APEH sem fog kaszálni! A PARLAMENTI KOALÍCIÓ MUNKÁJÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA: Az év lényeges kérdései: 1. Médiavita (tv, rádió). 2. A Rádió és a Tv elnökének leváltása. 3. Új alelnökök kinevezése a Rádió és a Tv élére. December Az év lényegtelen kérdései: 1. A magyar gazdaság helyzete. 2. Munkanélküliség. 3. Új lakáskoncepció elkészítése. 4. Oktatás, kultúra, tudomány, művészetek. Az év leglényegtelenebb kérdése: Az önkorányzatok helyzete.

40 LELTÁR 1994 Január Emelkedik a közgyógyellátottak száma Május Február Június A jegyző a település közigazgatási kulcsembere legyen Befejezte munkáját a parlament Szeptember Budapest közigazgatási területéről és kerületi beosztásról szóló törvény eredménye: Soroksár Október

41 LELTÁR 1994 Március Április Lakástörvény+spórkassza A rendőrségi törvény hatékonysága Július Augusztus Az MDF reagált! Teremtés A parlament módosította a polgármesteri tisztség ellétásának egyes tisztségeinek egyes kérdéseit November December Támogatandó célok Helyhatósági választások csúcslétszámmal

42 HÍREK A gátak jól bírták a nyomást, de azért a víz a Az utóbbi hetekben aggodalommal figyeltük a vészhelyzetet jelentő áradatot, és egy kis szárazságra vágytunk, az idei tavasz megint sok izgalommal járt. Akiknek otthonát fenyegette az ár- és a belvíz, akiknek a gátakon kellett helyt állniuk, akiknek gyorsan kellett jó döntéseket hozniuk a kárhelyzetek enyhítésére, azoknak nem biztos, hogy az országgyűlési választásokra irányuló kampány jelentette a sorsfordulót. Ők megint megtapasztalhatták: kampányok, ígéretek, jönnek, mennek, azért a víz az úr! Budapest A Duna budapesti szakaszán március utolsó napjaiban 655 cm-es volt a vízállás. Tekintettel erre és az óránként 2-4 cm-es további áradásra Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere először másodfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el, azonban az előrejelzések azt mutatták, hogy a Duna vízállása néhány napon belül elérheti a 804 cm-t is. (Négy évvel ezelőtt, az elmúlt 100 év legnagyobb áradásánál a Duna vízszintje 848 cm volt.) A várható további áradás miatt a később a főpolgármester harmadfokúra emelte a készültség szintjét. Ez azt jelentette, hogy a gátőröknek folyamatosan figyelniük kellett, hogy hol szükséges a védvonal megerősítése és az esetleges, azonnali beavatkozás. Pánikra azonban nem volt semmi ok, az árvíz elleni védelemre a főváros felkészült. Több százan dolgoztak a gátakon A szakemberek és a polgári védelem munkatársai már az első napokban több mint homokzsákot helyeztek ki a védendő területekre. A fővárosnak megfelelő menynyiségű homokzsák állt a rendelkezésére, sehol nem fordult elő, hogy a védekezést a zsákok, vagy más eszközök hiánya akadályozza. A legveszélyeztetettebb a Rómaipart hullámtéri területe és a Margitsziget volt. A Rómaipart Királyok útja és Nánási út közötti terület Duna felé eső szakaszán kellett a lakóknak felkészülniük arra, hogy esetleg ki kell költözniük Aztán lezárták a budai alsó rakpart érintett szakaszát, majd mindkét rakpartot beázás miatt nem közlekedett a Batthyány téri metró és a 2-es villamos. A szakemberek védekeztek a Duna meg csak egyre áradt úgy mint a Tisza. Árvízvédelmi helyzet Rendkívüli készültség összesen 793 km védvonalon a Tisza folyó Kisköre és a déli országhatár közötti szakaszán, továbbá a Zagyva, és a Maros folyó torkolati védelmi szakaszain, a Hármas-Körös teljes szakaszán van. Harmadfokú a készültség a Tiszán a Tokaj és Kisköre között, a Taktán, a Beretytyó alsó és a Sebes-Körös torkolati szakaszán, valamint a Hortobágy-Berettyón öszszesen 632 km védvonalon. Másodfokú készültséget 131 km hosszon, elsőfokút pedig 477 km hosszon tartanak. A Középső- és az Alsó- Tisza, valamint a Körösök töltéseinek mentén fokozódtak az árvízi jelenségek, buzgárok, csurgások, felpuhulások tapasztalhatók. A felázott töltéskoronán a gépjárművekkel való közlekedés erősen korlátozott, illetve lehetetlen. Előtérbe került a vízi és légi (helikopteres) anyag- és élelmiszerszállítás. A kormány által április 14-én kihirdetett veszélyhelyzet rendszabályai továbbra is érvényesek. A Hármas-Körösön Szelevény térségében bekövetkezett 2 töltésmegcsúszás és -repedés miatt Tiszasas, Csépa települések lakosságának biztonsága érdekében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság Elnöke Csépa és Tiszasas, valamint Szelevényen teljes kitelepítést rendelt el. A kijelölt befogadó helyek Kunszentmárton és Cserkeszőlő, tartalékként Tiszaföldvár település. A kimenekítésekkel egyidőben tovább folyt a Hármas-Körösön a tiszai torkolatától 500 m-re, illetve Szelevény térségében lévő gátmegcsúszásoknak a védekezési munkálata. A Hazánk területén április 24-én, 79 településen rendkívüli árvízvédelmi készültséget rendeltek el. A Hármas-Körösön Szelevény térségében bekövetkezett 2 töltésmegcsúszás és -repedés miatt Tiszasas, Csépa települések lakosságának biztonsága érdekében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság Elnöke Csépa és Tiszasas részein részleges, Szelevényen teljes kitelepítést rendelt el. Az ár- és belvízi védekezést folytató települések száma 350, ebből árvíz ellen 197, belvíz ellen 153 település védekezik. Rendkívüli árvízvédelmi készültségben 79 település van. Folyóink fővédvonalain összesen 2033 km hosszon készültséget rendeltek el. 40 ÖN KOR KÉP április

43 HÍREK z úr honvédség, a katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a lakosság továbbra is nagy erőkkel vett részt e munkákban a vízügyi dolgozók mellett. A katasztrófavédelmi szerveknél 937, a rendőrségnél és a határőrségnél 302, a honvédségnél re becsülhető védekezésben résztvevők száma. Polgári védelmi kötelezettség alapján 2502 személy dolgozott. A védekezési munkálatokat 895 közmunkás és 1723 lakos segítette. A védekezést szervezetszerűen folytatók létszáma a vízügyi dolgozókkal fő együtt fő. Az ár- és belvíz által veszélyeztetett települések száma 350, melyeken a veszélyeztetett lakosság létszáma fő, a veszélyeztetett épületek száma Az ár- és belvízi védekezés során jelenleg 2428 helyi lakos kitelepítésére történt intézkedés, ebből a Dunán levonult árhullám következtében 284 főt, a belvíz miatt 228 főt kellett kitelepíteni. A logisztikai biztosítás és a szállítási kapacitások továbbra is elegendőnek bizonyultak, a védekezéshez szükséges készletek beszerzését és elosztását a vízügyi szervek, az önkormányzatok, a katasztrófavédelmi szervek és a honvédség folyamatosan biztosítják. A Tiszán és mellékfolyóin a rendkívül magas vízállások, és egyre erősödő árvízi jelenségek ellenére töltésszakadás nem történt. Jelenleg is kritikus helyeknek minősül a Hármas-Körösön a tiszai torkolattól 500 m-re és a szelevényi térségnél lévő töltésmegcsúszás, és a Tiszán a Felgyő község melletti padkamegcsúszás helye. Szerkesztette: Csy-kó Forrás: Katasztrofavedelem.hu Fotók: Otsu Fukutaro április ÖN KOR KÉP 41