Nyelvek, kultúrák és nemzedékek párbeszéde egész életen át. Nyelvhasználat inter-, és multikulturális kontextusban

Átírás

1 7. Nyelvtudományok I. Nyelvek, kultúrák és nemzedékek párbeszéde egész életen át Szekcióvezető: Görcsné Dr. Muzsai Viktória egyetemi docens Nyelvhasználat inter-, és multikulturális kontextusban Szekcióvezető: Sipos Judit Nyelvészet anyanyelvi nevelés, kontrasztív nyelvészet, szaknyelv Szekcióvezető: Szilágyi Magdolna Tartalomjegyzék: Görcsné Muzsai Viktória: Nyelvtanulás és nyelvhasználat: egy bilaterális projekt modellértékű fejlesztései... 2 Mátyás Judit: Az idegen nyelvi képzés kihívásai, tanulás-módszertani problémái.. 13 Rusznak Karolina- Végvári Valentyina: Nyelvtanárok szemléletbeli paradigmaváltása Nyelvtanári szerepek változásai Sohár Anikó: Másként tolmácsolják-e Philip K. Dick regényeit az eltérő nemzedékek? Charomar Antonio: Élet három kontinensen több nyelv és több kultúra határán Kralina Hoboth Katalin: Kontrasztív szemlélet az anyanyelvi nevelésben és a helyesírás tanításában Vízkeleti László: Frazémák magyar szlovák német kontrasztív vizsgálata a kultúrák találkozásakor Koós Ildikó: A dajkanyelv önzetlenségének kérdése

2 GÖRCSNÉ MUZSAI Viktória NYME Apáczai Csere János Kar, Győr Nyelvtanulás és nyelvhasználat: egy bilaterális projekt modellértékű fejlesztései Motto - Azt kérded, hány nyelven tudok? Már megbocsáss, ez nagyon buta kérdés. Természetesen annyi nyelven tudok, ahányra éppen szükségem van. És ezzel mindenki így van. Nem azt nevezem ugyanis nyelvtudásnak, amit az iskolában beléd vernek, vagy amit egy akármilyen vizsgán számon kérnek, hanem azt, hogy egy tényleges beszédhelyzetben képes vagy megértetni magad. Vagyis a nyelvtudás mindig kontextusfüggő, lényege az adott szituációban való helytállás. (Interjú Szépe Györggyel, MODERN NYELVOKTATÁS, augusztus 2-3. szám, p 84) 1.) Bevezető gondolatok Közismert, hogy bármely élő nyelv nyelvtani rendszerének és szókincsének ismerete nem elegendő a magas szintű nyelvtudáshoz és nyelvhasználathoz. A nyelvi interakció társadalmi történés, ahol a nyelvi formák összekapcsolódnak a világ dolgaival és a nyelv felhasználói egymással. Az is egyre inkább elfogadott nézet, hogy idegen nyelven beszélni annyi, mint kockázatot vállalni, amelyhez a társadalmi környezet támogató és toleráns magatartására is szükség van. A nyelvtanulást nem lehet elég korán kezdeni. Ha valaki kisgyerekként ismerkedik meg egy idegen nyelvvel, valószínű, hogy gyorsabban fogja azt megtanulni, emellett anyanyelvi készségei, kognitív kompetenciái is fejlődnek, és más területeken is jobb teljesítményt ér el. Ugyanakkor a nyelvtanulást sohasem késő elkezdeni. A globalizáció és a nemzetközi kapcsolatok kiteljesedése igényli, hogy az egyén használható nyelvtudással lépjen a munkaerőpiacra. Az Eurobarométer 2006-os felmérése szerint a válaszadók 56 százaléka beszél anyanyelvén kívül még egy nyelvet, 28%-uk beszél két idegen nyelvet. Többnyelvűségben a luxemburgiak járnak az élen: 99 százalékuk ismer legalább egy idegen nyelvet. Magyarország egyike annak a hat tagállamnak (sorrendben a negyedik), ahol többségben (58%) vannak a csak anyanyelvükön tudók (EUROBAROMETER 2006). Ezen előnytelen helyzeten igyekeztünk némileg segíteni az EdTWIN osztrák-magyar bilaterális projekt megvalósításával az ún. Centrope régióban. A projekt a két vagy többnyelvű humánerő-fejlesztést, szakmai kapcsolatok építését helyezte a középpontba. Ezt a gyakorlatban programok, workshopok, rendezvények, többszintű kooperációk testesítették meg a futamidő alatt. A konferencia-előadás nyomán készült tanulmány a projekt azon modellértékű fejlesztéseit mutatja be és elemzi, amelyek a "szituációban való helytállás" érdekében az Apáczai Kar hallgatói számára támogató nyelvtanulói/ nyelvhasználói környezetet teremtenek és a kockázatvállaló attitűd erősítését szolgálják, valamint a napi gyakorlatban hosszútávon fenntartható lehetőségként élnek tovább a fent körvonalazott cél elérése érdekében. 2

3 2. ) Elméleti háttér 2.1.) A nyelvtudás kulcs/alapkompetencia a jövő Európájában Európa soknyelvű kontinens. Az EU 27 tagállama 23 hivatalos nyelvvel rendelkezik, és a kiterjesztési stratégia további nyelveket von be látókörünkbe. Az EU Bizottság Fehér Könyve (Tanítani és Tanulni - a kognitív/tudás társadalomhoz vezető úton) már 1995-ben követelményként fogalmazza meg az EU polgár számára legalább 3 nyelv birtoklását: az anyanyelvet és 2 idegen nyelvet. Azt is, hogy ennek teljesítéséhez szükséges a nyelvek hatékony oktatása és tanulása, mert csak így teljesíthető a többnyelvűség. Ebből kiindulva a hatékony nyelvoktatás kulcsszerepet játszik a szakmai és privát életben, és egyre nagyobb a jelentősége társadalmi szinten. A nyelvtudás hosszú évek óta alapkompetenciaként definiálódott az EU alap- és oktatáspolitikai dokumentumaiban. A tisztánlátás érdekében, a következő fejezetben járjuk körbe a kompetencia fogalmát. 2.2.) A kompetencia és a nyelvi kompetencia fogalma Az 1990-es évektől kezdődően a kompetencia a pedagógiai fejlesztés egyik leggyakrabban hivatkozott fogalma. Általános, hétköznapi értelmezése alapján, a kompetencia latin eredetű szó: alkalmasságot, ügyességet jelent. Van ugyanakkor tudományos megfogalmazású, kutatásokra épülő, összetett rendszert tükröző meghatározása is, mely szerint: alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők (PEDAGÓGIAI LEXIKON 1997 II.: 266). A kompetenciafogalom értelmezése talán ebből a komplexitásból adódóan korántsem egyértelmű sem a hazai, sem a nemzetközi pedagógiában. Az 1990-es évektől nemzetközi szinten megindultak az erre vonatkozó elemzések olyan kompetenciaterületeket határozva meg, amelyek nem köthetők egyetlen tantárgyhoz, tantervi tartalomhoz sem, mint például: az együttműködés, a kritikus gondolkodás, az önbecsülés, a felelősségérzet és a tolerancia, a problémamegoldás és a kommunikáció. A kezdeti vizsgálatokat követően számos nemzetközi és hazai szervezet készítette el a saját kompetencialistáját. A teljesség igénye nélkül, a leggyakrabban említett kulcskompetenciák a következők: kommunikáció, számszerűsítés, csoportmunka, problémamegoldás, információs és kommunikációs technikák alkalmazása, gyakorlati számítások, felelősség a saját tanulásért, teljesítményért és fejlődésért, másokkal való együttműködés. Az Európa Tanács nyolc területet emelt ki és az Európai Unió munkabizottsága nyolc kulcskompetenciát értelmezett. Mindegyikben első helyen szerepel az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció. Egy másik rendszer szerint a következő nagy kompetenciacsoportok körvonalazódnak: intellektuális kompetenciák (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás); módszertani kompetenciák (hatékony munkamódszerek alkalmazása, információs és kommunikációs technológiák); személyi és szociális kompetenciák (identitás, együttműködés másokkal); kommunikáció (VASS 2006: A nyelvtanuláshoz legszorosabban kapcsolódó kommunikációs kompetencia Vass meghatározása szerint: az egyén képessége arra, hogy két vagy több ember közötti interakcióban, valamilyen közös jelrendszerben információcserét bonyolítson le: információkat fogadjon és továbbítson függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben, milyen rendszerekben nyilvánul meg. olyan összetett képességrendszer, amelyben a szóbeliség és az írásbeliség egyaránt jelen van. Nagy hangsúly 3

4 helyeződik a forrás- és információkezelésre, valamint a képi információ feldolgozására. (VASS 2006: A fentiekben tárgyalt kompetenciafejlesztés igénye miatt, manapság, mind hazánkban, mind külföldön egyre nagyobb figyelmet kap az interdiszciplináris nyelvtanítás, melynek széles skálája figyelhető meg a hazai nyelvi programok között a témaközpontú nyelvtanítástól kezdve a két tannyelvű programokig. Mind a hagyományos értelemben vett kereszttantervi (cross-curricular) kapcsolódási pontok figyelembevétele, mind a modern felfogás szerinti idegen nyelven történő tantárgyi tartalom tanítása (CLIL content and language integrated learning ) sikeresen elősegíti, hogy az idegen nyelv az ismeretszerzés eszközeként, és ne céljaként jelenjen meg a nyelvórán. Language is best learned when it is the medium, not the object, of instruction. (CLOUD 1998: 113). Mindenképpen ajánlott az interdiszciplináris nyelvtanítás, illetve a készségtárgyak részben vagy egészben idegen nyelven történő tanítása, amennyiben lehetőség nyílik rá: részben, ha adottak a személyi feltételek, azaz a pedagógus megfelelően magas színvonalon képes az adott feladat végrehajtására nyelvi, szaktárgyi és módszertani téren egyaránt, részben olyan kontextus áll fenn, ahol természetes a beágyazódás és a szituáció közelít az első nyelv elsajátításáéhoz. 3.) Hatékony nyelvtanulás és -tanítás 3.1.) Előfeltételek Ismert nyelvész-pedagógus szakemberek (Freudenstein, Peltzer-Karpf, etc.) szerint egy új nyelv sikeres elsajátításához a következő feltételek szükségesek: - a nyelvtanár magas szintű szakmai (idegen nyelvi és szociális) kompetenciája - az inputok optimális minősége és mennyisége (v.ö. GÜNTHER 2005:41-43) - az idegen nyelv lehető legtermészetesebb beágyazása a kontextusba, azaz: Idegen nyelv mint munkanyelv / Fremdsprache als Arbeitssprache, Content and Language Integrated Learning (CLIL) - a nyelvtanítási formák és anyagok közelítése az első nyelvi elsajátítás alapmodelljéhez (PELTZER-KARPF 1998 : 69-70) 3.2.) Kétcsatornás nyelvtanulás Reinhold Freudenstein a következőt állítja a modern nyelvtanulás és tanítás hatékonyságáról: It is well-known from empirical studies as well as from practical experience, that best results from foreign language learning can be expected if languages are used to teach content rather than foreign language material, Foreign languages should be offered as early as possible (kindergarten, preschool, primary level). (FREUDENSTEIN 1997 :74) Ennek megfelelően az idegen nyelvekkel lehetőleg már az óvodában, illetve az általános iskolában meg kell kezdeni az ismerkedést. A nyelvtanulás akkor a leghatékonyabb, ha nemcsak intézményes keretek között szervezett, hanem az új nyelv saját csatornáin egyúttal egy szak tanítási tartalmait, és a szükséges nyelvi készségeket közvetíti, és figyelembe veszi a tanuló korát, tudásszintjét, hajlandóságát és érdeklődését. A nyelvtanulás így a tudás és készségek együttes bevetésével (kétcsatornás tanulás) valósul meg (Lásd 1. sz. ábra). 4

5 TANULÓ Szakmai kompetencia Tartalmi célok TUDÁS IDEGEN NYELV Nyelvi kompetencia Nyelvi célok TARTALOM TANULÁSI FOLYAMAT 1. számú ábra Kétcsatornás nyelvtanulás Ez azt jelenti, hogy a tartalomalapú nyelvoktatás (CLIL) az iskolai tanulás végére magasabb szintű nyelvi kompetenciához vezet, mint a szokásos intézményes nyelvtanulás. Ezáltal a nyelvi kontaktidő meghosszabbodik, az egyes szakterületek tartalma az új nyelvben rövid szekvenciákban jelenik meg, anélkül hogy a szakmai oktatás ideje lényegesen csökkenne. A továbbiakban nézzük meg, milyen lehetőség kínálkozik egy projekt keretein belül a kétcsatornás tartalomalapú nyelvtudás megszerzésére, mely alkalmas a kontextusban való komplexusmentes helytállásra is. 4.) Egy bilaterális projekt filozófiája és célkitűzései Az EdTWIN osztrák-magyar bilaterális projekt általános célkitűzését az Élet és munka a Centrope Régióban cím foglalja össze, mottója: Képzés határok, kommunikáció nyelvi akadályok, együttműködés előítéletek nélkül. Filozófiájának alapjait három kérdés adja: Ki vagyok én, ki a másik? (érdeklődés keltése); Dolgozunk együtt? (közös tevékenységek során egymással rövidtávú együttműködés); Mit tudunk együtt létrehozni? (hosszú távú kooperáció megalapozása) (EdTWIN PROJEKTTERV 2008) A fentieket értelmezve tehát a Centrope régióban tanulókat és hallgatókat, az itt dolgozó tanárokat és oktatókat speciális módon kell felkészíteni annak érdekében, hogy az alapkészségeket és alapkompetenciákat elsajátítsák és továbbadják, abból a célból, hogy a régióban élők számára könnyebb legyen az együttélés és a határon túli foglalkoztatottság, valamint munkaszerzés. Az EdTWIN projekt középpontjában a régióban élő emberek nyelvikommunikációs és szakmai felkészítése, fejlesztése, ezáltal szakmai kapcsolatok építése áll, amelynek elősegítésére programok, rendezvények, kooperációk adnak lehetőséget és keretet. A projekt 3 munkacsomagja iskolai/intézményi szintű együttműködések, szakmai tartalmak, illetve a nyelvtanulás- és használat támogatására irányul. Az EdTWIN projekt részeként és a projekt által sokféle gyakorlati lehetőséget kínálunk, amivel az ifjúságot bátorítani szeretnénk arra, hogy egy szomszédos ország (német/magyar) vagy távolabbi ország(ok) nyelvét megtanulja. A projektben megvalósított találkozásokon, szakmai konferenciákon, fórumokon, nyelvi workshopokon, bécsi terepgyakorlatokon regisztrált résztvevők száma kb fő magyar részről, ugyanakkor kb fő látogatott el hozzánk Bécsből. (EdTWIN PROJEKT BESZÁMOLÓI: ) 5

6 A továbbiakban a projekt azon fejlesztéseit mutatjuk be, amelyek a szituációban helytálló tudás alakítására és a komplexusmentes nyelvhasználat megtapasztalására adnak jó példát, és amelyek a projekt zárása után fenntartható modellként működhetnek a régióban a közép- és felsőoktatásban tanulók számára. 5.) A projekt fenntartható modellértékű fejlesztései 5.1.) Nyelvtanulás és nyelvtudás Hétvégi intenzív nyelvi workshopok és terepgyakorlat A projekt kezdeti szakaszában a bécsi partnerrel közösen kifejlesztettünk egy ún. intenzív nyelvi workshop-modellt, melyet a futamidő alatt folyamatosan működtettünk a két partnerországban. A modell alapján 30 órás intenzív nyelvi kurzusokat szerveztünk Nyelveket tanulni, kultúrákat megismerni! címen angolul, németül vagy magyarul tanulóknak. Az A1-A2 alapszintű és B1-B2 szintű önálló nyelvhasználóknak szóló kurzusokon (besorolás a KER 2000 alapján) az Apáczai Kar oktatói, munkatársai, hallgatói, partneriskolák tanárai és tanulói vehettek részt előzetes jelentkezés alapján. Honi környezetben elsősorban a német és az angol nyelvi képzés volt a cél, a bécsi workshopok a magyar mint idegen nyelv tanulását kínálták. A hazai workshopok általában két egymást követő hétvégén (péntek délután és szombaton egész nap) zajlottak Győrben, valamint egy kijelölt napon Bécsben, szervezett autóbuszos kirándulás, nyelvi terepgyakorlat keretében. A kurzusvezetőkkel szemben elvárás az interkulturális kompetencia hatékony fejlesztése, valamint a modern nyelvtanítás és nyelvtanulás szellemének megfelelően a heterogén csoportok működtetése. A három nap hazai (24 45perc), és egy nap idegen nyelvi (8 45perc) környezetben szervezendő workshop keretében lehetőség van a fenti célkitűzés elérésére óta erre a modellre építve 50 nyelvi workshopot szerveztünk összesen kb. 850 fő részvételével. A résztvevők által kitöltött értékelő lapok összeredménye nagyon pozitív: a foglalkozások szinte kizárólag idegen (német, angol) nyelven zajlottak, mód nyílt a szakmai nyelv (turisztika, pedagógia stb.) gyakorlására, a nyelvet valós szituációban, reális feladatok megoldására használni: EU-s életrajz elkészítése, idegen nyelvű PowerPoint-prezentáció készítése stb. Hasonlóan sikeres workshopok működnek Bécsben a magyar mint idegen nyelv megismerésére (EdTWIN PROJEKT BESZÁMOLÓI ). A projekt zárása után elemezzük a tapasztalatokat, az eredményeket, és megfogalmazzuk a szükséges változtatásokat. A kidolgozott és kipróbált modellt a jövőben is működtetjük az interkulturális kompetencia és a használható nyelvtudás kialakítására, fejlesztésére, lehetőség szerint újabb projekt formájában (EdTALENT ). (EdTWIN PROJEKT BESZÁMOLÓI: ) Próbanyelvvizsga és nyelvi tréning A sikeres nyelvi workshopok mellett a hallgatók nyelvi potenciáljának növelésére szerveztünk próbanyelvvizsgát és nyelvvizsgatréninget a Hatos és Tsa Nyelviskola nyelvtanáraival, nyelvvizsga-bizottsági tagjaival. A résztvevő számára ez egy következmények nélküli megmérettetés lehetősége, ahol kipróbálhatja magát kvázi nyelvvizsga-szituációban, illetve a nyelvvizsgatréningen személyes tanácsokat is kap a szakemberektől, mit és hogyan kell még fejlesztenie, hogy sikeres nyelvvizsgát tehessen. A különböző (ECL, ÖSD, GazdálKODÓ) típusú próbanyelvvizsgákon és nyelvvizsgatréningeken a nyelvi workshopokon részt vevő 850 hallgató 85 % vett részt. Ez a modell a jövőben is fenntartható és működtethető, praktikus forma marad a partnerek kooperációjában. (EdTWIN PROJEKT BESZÁMOLÓI: ) 6

7 Inter-Cafe-Klub-programok alkalmankénti klubfoglalkozások, nemzeti estek (Melange Deutsch: Inter- und Multikulturalität, Les repas en France et en Hongrie, Japán a felkelő nap országa, Orosz nyelv és kultúra ma, stb. témák) alkalmanként 1-2 óra keretében szerveződnek a témát kínáló nyelvtanár és/vagy szakember, valamint a nyelvet használni szándékozó hallgatók részvételével. A téma valamely input révén (film, prezentáció, előadás, poszter, kiállítás stb.) kerül felvezetésre, majd a moderátor vezetésével kiegészítésre, megtárgyalásra, a résztvevők minél nagyobb aktivitását kiváltva. A modell a jövőben az Apáczai Karrieriroda és az Idegen Nyelvi Tanszék Lingua projektje keretében folytatódik (EdTWIN PROJEKT BESZÁMOLÓI: ). 5.2.) Két- és többnyelvű programok, tudatos nyelvhasználat E témában számos program közül kettőt említhetünk, amelyek modellértékkel bírnak: Tanuljunk határok nélkül gazdálkodni! Osztrák-magyar diáktalálkozó Az EdTWIN és az EDUCORB projekt együttműködése nyomán az ausztriai lanzenkircheni Sta. Christiana Gazdasági Szakközépiskolában rendeztük meg a Tanuljunk határok nélkül gazdálkodni című bilaterális programot, melyre gazdasági, kereskedelmi képzést nyújtó középiskolák pedagógusai és diákjai kaptak meghívást megyénkből. A rendezvény elősegítette az Industrieviertel és Nyugat- Dunántúl iskolái közötti határon átnyúló együttműködést, és hozzájárult a tanulók interkulturális, szakmai és nyelvi ismereteinek bővítéséhez. A meghívott tanárok szakmai konferencián, a szakközépiskolás diákok pedig határon átnyúló multikulturális kvíz keretében építhették személyes és szakmai kapcsolataikat alsóausztriai intézményekkel. A régiót a győri Baross Gábor, Deák Ferenc, Pálffy Miklós Szakközépiskola, a Szabadhegyi Közoktatási Központ és a Quantum Szakképző Iskola képviselte. A személyes és szakmai találkozók, illetve kapcsolatok adják biztosítékát a jövőben a középiskolák szintjén működő kooperációnak (EdTWIN PROJEKT BESZÁMOLÓI: ). Fókuszban a gyógypedagógiai képzés Győrben és Bécsben Az alprojekt az Apáczai Kar és a bécsi Pedagógiai Főiskola között a gyógypedagógiai képzést érintette. A kooperációban a szakemberek a közös tradíciókból eredő pedagógusképzésre fókuszálva hoztak létre egy, a két intézmény hallgatóit bevonó közös oktatási programot. A program során a két főiskola hallgatóinak lehetősége nyílt a másik ország képzési rendszerébe bepillantást nyerni. A cél a gyógypedagógiai ellátás megvalósulási formái közötti különbségek és hasonlóságok feltárása, különböző gyógypedagógiai intézmények munkájának megismerése volt. Nagy hangsúlyt kapott még a két intézmény között létrejövő tudományos párbeszéd kialakítása is. Az együttműködés formája mindkét intézményben a tantervi háló részeként megvalósuló, a hallgatók munkáját kredittel is elismerő kurzus volt. A győri hallgatók a félév során heti 2 órában készültek a projekthetekre. A programban 14 osztrák és 21 győri hallgató vett részt. Az együttműködés közös produktumaként említhetjük meg a Másokkal másként Anders mit Anderen című kötetünket. Ebben a kiadványban adjuk közre a sikeres együttműködés keretében a győri hallgatók által összeállított kétnyelvű szakszótárt, mely az integráció, matematika és a speciális szakképzés kifejezéseit foglalta magába. Az oktatók egy-egy témakörről tudományos igényű összefoglalást 7

8 készítettek. Két szakdolgozat készült a témával kapcsolatban, ezek közül az egyiket közreadjuk a kötetben is. Meg kell említeni Kósa Ádámot, hazánk EU-s képviselőjét, aki a projekt keretében az EU fogyatékkal élők támogató programját mutatta be, ezt közzé tettük kötetünkben is (EdTWIN PROJEKT BESZÁMOLÓI: ). Nyitott ajtók hete projekt Szakmáról több nyelven Az EdTWIN projekt keretében kezdtük, azóta évente megrendezzük az Apáczai Kar Idegen Nyelvi Tanszékén a Nyelvek Európai Napjához kapcsolódó Nyitott ajtók hete rendezvénysorozatot. Cél: a hallgatók aktivizálása, önálló hallgatói munka bemutatása közönség előtt, felkészülés a diplomamunka védésére, közszereplésre idegen nyelv(ek)en. Általában évente kurzuson kb prezentáció hangzik el angol, német, francia, orosz, olasz és más nyelven, kb prezentáló hallgató közreműködésével, kb fős közönség előtt. Ez a program mára innovatív elemeket is tartalmazó - hagyományként van jelen a tanszék életében (EdTWIN PROJEKT BESZÁMOLÓI: ). Ifjú kutatók műhelye NYME Apáczai Kar Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék, Alkalmazott nyelvészet és nyelvoktatás szakmai műhely, VEAB Inter-, és Multikulturális Nevelési Munkabizottság és az EdTWIN Projekt Ifjú kutatók műhelye programot hirdetett azon hallgatók körében, akik a fent bemutatott Nyitott ajtók hete programon kimagasló színvonalú prezentációt tartottak. A program célja volt, hogy a választott téma további kutatásához támogatást adjon. Így került sor a kar olyan III. - IV. éves hallgatóinak prezentációjára, akik különös késztetést éreztek inter- és multikulturális tapasztalataik és kutatásaik közreadására. A programon 6 hallgatói előadás hangzott el németül, angolul és oroszul. Az ifjú kutatók ezt követően tapasztalatcserén és konzultáción vettek részt. Az indító program nyomán erre a modellre építettük tehetséggondozó programcsomagunkat, amely elsősorban az idegen nyelven íródó kari TDK (Tudományos Diákkör) dolgozatok szerzőinek jelent segítséget, támogatást, konzultációt a felkészülésben (EdTWIN PROJEKT BESZÁMOLÓI: ). Tanulás és tanítás a határ mentén Az EdTWIN projekt utolsó szakaszában a kar és a partnerintézmények angolul és németül tanuló/tudó oktatóinak és pedagógusainak hétvégi kétnyelvű nemzetközi képzési programot kínált vendégelőadóval, összesen 16 óra időtartamban, melynek elvégzéséről tanúsítványt állítottunk ki. A program a Kar Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszéke és a Burgenlandi Pedagógiai Főiskola együttműködésében valósult meg. A megélt és megszerzett bilinguális tapasztalatra és gyakorlatra bátran támaszkodhatnak oktatóink és hallgatóink ERASMUS és más mobilitás és nemzetközi programok későbbi ösztöndíjas résztvevőjeként (EdTWIN PROJEKT BESZÁMOLÓI: ). 5.3.) Tanulva tanítok tanítva tanulok Tanítási gyakorlaton egy többnyelvű bécsi iskolában Az EdTWIN-Projekt keretében tanító szakos hallgatók pályázaton meghirdetett bécsi tanítási gyakorlaton vehettek részt. A gyakorlat helyszíne a Dr. Leopold Zechner Europäische Volksschule volt. Ebben az iskolában különböző (szerb, horvát, ukrán, török, egyiptomi, afrikai, arab és koreai) nemzetiségű gyermek tanul. A 8

9 legfontosabb jellemzők, amelyek meghatározzák az intézményben folyó oktatásinevelési munkát: többnyelvűség (nyelvi műhelyek, anyanyelvoktatás), team-munka, reformpedagógiák (pl. Montessori) alapján való tanítás, projektek, kreativitás, alternatív teljesítményértékelési formák. A hospitáláson résztvevők a célnyelvi környezet adta előnyökön kívül rendkívül sok módszertani ötletet, játékot és tapasztalatot szereztek, tudatosan gyűjtöttek a Bécsben eltöltött egy hét során. Tapasztalataikat tanulmányi naplóban megadott szempontok szerint reflektálták. Visszajelzéseik szerint maradandó nyomot hagyott bennük ez a hét, és nagyban hozzájárul a nyitott szemléletű oktatómunka megkezdéséhez. Ilyen és ehhez hasonló szakmai tanulmányutak a továbbiakban az ERASMUS és más mobilitás programok révén lehetségesek, ezek erőteljesebb patronálása szükséges (EdTWIN PROJEKT BESZÁMOLÓI: ). Nyelvi asszisztensek regionális programokon Az EdTWIN Projekt és a Krúdy Gyula Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Középiskola, valamint a Nemzetiségi Iskola Kimle közös szervezésében több éve megrendezzük az osztrák vers és próza ünnepét, a német nyelvű irodalom barátainak találkozóját. A vers- és prózamondók több kategóriában az 1-2., 3-4., 5-6., 7-8., illetve évfolyamos tanulók közül azok vettek részt, akik magas óraszámban vagy nemzetiségi nyelvként tanulják a német nyelvet. A kb. 120 versenyző nemcsak a választott verset adta elő, hanem bemutatta a költemény szerzőjét és a vers gondolati tartalmát is. A legjobb versenyzők oklevelek és tárgyi jutalmak mellé lehetőséget kaptak bécsi terepgyakorlaton való részvételre. A tanító szakos hallgatókat nyelvi asszisztensként vontuk be a verseny lebonyolításába, és a zsűri munkájába. Az asszisztenseknek nyelvi teljesítményen túl alkalmuk volt pedagógiai feladatokat végezni, így szakmai felkészülésüket is szolgálta a program. A tanító szakos nyelvi asszisztensek részvételét ilyen típusú rendezvényeken akár más nyelvek esetében is célszerű a jövőben szorgalmazni és kiterjeszteni (EdTWIN PROJEKT BESZÁMOLÓI: ). 6. ) Hosszú távú hatások: társadalmi környezet és nyilvánosság 6.1.) Több nyelv több esély a mindennapokban szeptember 18-án került megrendezésre a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának Apáczai Agora Életképek című rendezvénye. A kar bemutatását célul tűző programnak Győr legforgalmasabb sétáló utcája adott otthont. A rendezvény során a járókelők megannyi aspektusból ismerhették meg a karon folyó sokszínű képzési kínálatot. A központi színpad melletti pavilonokban pedig az egész rendezvény ideje alatt interaktív társasjáték, pályaorientációs teszt, báb- és koktélkészítés stb. várta az érdeklődőket. Az Agora-rendezvény azonban nemcsak a színpadon és körülötte zajlott. A turizmus-vendéglátás és idegenforgalmi szakmenedzser hallgatók (kb. 60 fő, elsősorban az EdTWIN projekt keretében nyelvi workshopokon részt vevők) a környező utcákban idegen nyelveken interjúvolták a járókelőket. A feladat lényege: a hallgatók a karon megszerzett nyelvtudásukat a gyakorlatban alkalmazva, a járókelőkkel párbeszédbe elegyedve, térképezzék fel a lakosság nyelvismeretét. Az Idegen Nyelvi Tanszék által koordinált programot követően a hallgatók az interjúk során szerzett tapasztalatukat röviden értékelték. A visszacsatolásokból kiderült, hogy pár óra alatt kb interjút kezdeményeztek a hallgatók, melyek kb %-ban zárultak sikeres, kétoldalú, idegen nyelvű kommunikációval. Az interjút kezdeményezők a megszólítottakat nyelvtanulásuk, 9

10 nyelvhasználatuk, utazási tapasztalataik, foglalkozásuk felől kérdezték a tanszéken oktatott nyelveken, így angolul, németül, franciául, spanyolul, olaszul, oroszul és japánul, valamint a szomszéd, illetve közeli országok nyelvén, horvátul, szlovákul és csehül, de kuriózumként megjelent a holland, az eszperantó és a lovári nyelv is. Az interjúkészítők kiemelték, hogy a megkérdezett járókelők által leginkább ismert két nyelv, az angol és a német volt, az egyéb nyelveken, pl. franciául és spanyolul indított próbálkozások kevésbé jártak sikerrel. A kérdezők közös tapasztalata továbbá, hogy főként a fiatalok mutatkoztak kommunikatívabbaknak, az idősebb korosztály sokszor inkább elnézést kérve továbbállt. A visszajelzésekből kiderült az is, hogy a hallgatók a feladatot hasznosnak ítélték, mert saját nyelvtudásukat, kapcsolatteremtő képességüket éles helyzetben próbálhatták ki, ezt sokan kihívásként élték meg. Ugyanakkor a válaszolók sok esetben hiányos nyelvismerete tudatosította bennük az idegen nyelvek tanulásának, használatának fontosságát, és azt is, hogy céltudatosabban, gazdaságosabban és felelősségteljesebben kell a nyelvtanulásra fordított időt, pénz és energiát kezelni, a megszerzett nyelvtudást pedig értéknek kell tekinteni, amellyel személyes és szakmai kapcsolatokra lehet szert tenni. Már ezért a felismerésért érdemes volt az interjúk készítésére vállalkozni. Az Apáczai Agora Életképek rendezvényről pedig örömmel mondhatjuk, hogy egy hangulatos színfoltja volt Győr életének, ahol a Kar egésze képviseltette magát, és változatos, egyedi módon mutatta be az egyetemen folyó képzést. A tapasztalatokról beszámoló jelenik meg VIVAT ACADEMIA egyetemi lap 2013 következő számában. 6.2.) Nyelvi gyakornokok Nokia projekt 2012 A Nokia Rt. aktuális szlogenje akár a leépítés és tanulás is lehetne. Miközben a cég napjainkban nagy létszámú leépítést hajt végre komáromi telephelyén - a társadalmi felelősségvállalás egy sajátos formáját alkalmazva - a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karával létrejött képzési kooperáció keretében mintegy 70 munkatársa számára 14 hetes (30 órás) angol nyelvtanfolyam megszervezésére és megtartására kérte fel az Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék oktatóit és angol nyelvoktató képzésben részt vevő tanító szakos hallgatóit (NOKIA PROJEKT BESZÁMÓLÓJA 2012:tavasz). A képzési együttműködés egyenes folytatása a között ugyancsak a kar és a tanszék által koordinált és megvalósított EdTWIN bilaterális projekt nyelvi asszisztensi programjának. A gyakornoki program továbbfejleszti a nyelvi asszisztensi programot, és nagyszerű lehetőséget kínál a programban résztvevő hallgatóknak, hiszen a tanszéken folyó elméleti képzéssel párhuzamosan akciókutatásként felfogva a programot azonnal a gyakorlatban is kipróbálhatják, kamatoztathatják nyelvi és szakmai tudásukat, és mint gyakornokok nagyszerű tanítási tapasztalatot szerezhetnek, miközben sajátos képzési programban vesznek részt. A Nokia Projekt 2012 februárjában kezdődött, első szakasza május végéig tartott, majd októbertől folytatódott. A gyakornokhallgatók dr. Helen Sherwin adjunktussal, a tanszék oktatójával a projekt angol anyanyelvű szakmai mentorával állnak folyamatos kapcsolatban. Felkészülésüket, szakmai munkájukat a kari ún. moodle internetes fórumrendszer támogatja, ahol egymással ötleteket, anyagokat, módszereket cserélhetnek, tanácsokat kaphatnak, közösen gondolkodhatnak a felmerülő szakmai-metodikai-didaktikai kérdések megoldásán, megoszthatják tapasztalataikat és élményeiket. Munkájukat Kardosné Kovács Eszter kurzusszervező koordinátor is támogatja. A gyakornok-hallgatók 10

11 pályázat útján és szóbeli (nyelvi-módszertani szempontokat felvető) interjú alapján kerültek a programba, a kb. 30 pályázóból 13 fő kapott lehetőséget a megmérettetésre. Az alábbi linken elérhető az első tapasztalatokat nyilvánosan megosztó videofelvétel Apáczais segítő jobb a Nokiának (HÍRCITY ) januártól közösen dolgozunk a Nokia Komárom RT. képviselőivel a projekt továbbfejlesztésén és folytatásán. 7. ) Összegzés 1969-ben a holdra szálláskor Neil Amstrong űrhajós azt mondta: Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. Ha ezt az EdTWIN-re akarjuk vetíteni, akkor azt mondhatjuk: Kis lépés az emberiségek, de hatalmas ugrás (lehet) egy embernek, amennyiben kilép a megszokott komfortzónából, és kipróbál valami mást, tapasztalatot szerez, abból tanulságokat von le, majd ezt a következő tevékenységébe beépíti, kipróbálja, ismét tapasztalatot szerez, és így tovább, szóval egy fejlődési spirál mentén halad előre. Vélhetően a kedves Olvasó is egyetért azzal, hogy az EdTWIN projekt résztvevőinek tapasztalatai és élményei nyomán bemutatott fenti példák meggyőzően bizonyítják egyrészt a 3 éves projekt fenntartható és továbbfejleszthető modelljeinek hasznosulását a régióban, másrészt igazolják a mottóban megfogalmazott kockázatvállaló, kontextusban, szituációban helytálló, komplexusmentes nyelvtudás és -használat létjogosultságát, működőképességét a régió közérdekű fejlesztése érdekében. 11

12 Irodalom: A kompetenciáról. In: PEDAGÓGIAI LEXIKON 1997 II.p. 266). Do COYLE, Philip HOOD & David MARSH: Content and Language Integrated Learning. Cambridge: CUP, 2010 EUROPEAN AND THEIR LANGUAGES. (2006) European Comission. (Eurobarometer 2006) EdTWIN PROJEKTTERV (2008) Education Twinning for European Citizenship Heading for Excellence in the CENTROPE REGION Ikerkapcsolatok az oktatásban. Centrope Régió vezető iránya. Ausztria-Magyarország Határon ÁtnyúlóEgyüttműködési Program , Projektterv 2008, Projektszám: L00048/HU EDTWIN PROJEKT BESZÁMOLÓI ( ) - Education Twinning for European Citizenship Heading for Excellence in the CENTROPE REGION Ikerkapcsolatok az oktatásban. Centrope Régió vezető iránya. Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program , Projektszám: L00048/HU, Győr, Kézirat AP GÜNTHER, Britta & Herbert: Frühe Fremdsprachen im Kindergarten. Stuttgart: Ernst Klett, 2005 FREUDENSTEIN, Reinhold: Success of Differing Approaches to Language Learning. In: The Effectiveness of Language Learning and Teaching Ergebnisse der Europaratstagung vom März 1996 in Graz. ZSE, Report Nr. 27. Graz: Zentrum für Schulentwicklung, 1997, p PELTZER - KARPF, Annemarie & Renate ZANGL: Die Diagnose des frühen Fremdsprachenerwerbs. Tübingen: Narr, 1998 KÉPZÉS HATÁROK NÉLKÜL. Kerekasztal beszélgetés az EdTWIN projekt eredményeiről, tapasztalatairól, produktumairól és a fenntarthatóság perspektíváiról. In: a Vivat Academia NYME egyetemi folyóirat Sopron, 2011::november-december pp: MEDGYES Péter interjúja: Szépe György a véletlenek embere. In: Modern Nyelvoktatás, 2010 augusztus2-3. szám, p 84 NOKIA projekt beszámolója 2012 tavaszi félév, kézirat, Apáczai Kar archívuma bin/hircity/index.cgi?view=ck&tid=614&nid=209506&nyelv=hu (letöltés január 11.) APÁCZAIS segítő jobb a Nokiának: (Letöltés: április 03.) VASS Vilmos: A kompetencia fogalmának értelmezése. In: A tanulás és tanítás helyzete - A kompetencia. OKI (Letöltés: 2013.január 04. ) (Letöltés: január 04.) 12

13 MÁTYÁS Judit Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar Az idegen nyelvi képzés kihívásai, tanulás-módszertani problémái Bevezetés Az idegen nyelveken, főképpen angolul és németül folyó képzések jelentősége napjainkban, globalizálódó világunkban nagymértékben felértékelődött. Egyre több felsőoktatási intézményben, főiskolákon, egyetemeken nyílik lehetőség arra, hogy a hallgatók ne csak anyanyelvükön, hanem angol, német, sőt más idegen nyelveken is képezhessék magukat, nemzetközi diplomát szerezhessenek. A hallgatói és később szakmai érvényesülés, tanulás és munka sikerének egyik alapfeltétele a naprakész informáltság, az idegen nyelvű szakirodalom folyamatos olvasása. Ezért az olvasás és szövegértés készségének fejlesztése különös jelentőségű. Témaválasztásomban Szépe György tanár úr útmutatása volt meghatározó, hiszen hosszú évekkel ezelőtt ő irányította figyelmemet a szaknyelv-oktatás,- kutatás fontosságára. Segítségével olyan vizsgálatokat végeztem, mely számos tudományos cikkem írását, megjelenését alapozta meg, s oktatásomban alapvető, előremutató változásokat jelentett. Írásommal Szépe tanár úrra emlékezem, és köszönetemet fejezem ki. Számomra és sokunk számára Tanár úr szakmailag, emberileg és pedagógiai szempontból is példakép volt és lesz a jövőben is. Az idegennyelv-tudás jelentősége a szakember számára A jövő szakembereinek, közgazdászainak, a gazdasági szférában munkát vállalóknak folyamatosan naprakész ismeretekre, információkra van szükségük. A magyarországi rendszerváltás, a politikai, gazdasági nyitás, az EU-csatlakozás miatt az elvárások is változtak: a rugalmasság, a gyakorlatban alkalmazható ismeretek megszerzése, az új kihívásokra megfelelő reagálni-tudás, az élethosszig tartó tanulás váltak fontossá, melyek alapja és feltétele az olvasás és idegen nyelvek ismerete. A változások miatt előtérbe került a magas szintű nyelvismerettel rendelkező szakemberek képzésének kérdése, megnőtt az idegennyelv-tudás, és az idegen nyelvű irodalom, források olvasásának jelentősége. Számos vegyes vállalat, külföldi érdekeltségű cég alakult hazánkban, ahol a külföldi partner nyelvét beszélni tudó alkalmazottakra van szükség, s a vállalati kultúra formálója, része és meghatározója a nyelvtudás (ANDRÁS 1998). Fontos szempont az is, hogy a munkahelyek a gyakorlati életben hasznosítható, aktív nyelvismeretet várnak el, ami a szakmában való boldogulást is támogatja. Az álláshirdetések nagyobbik felében ezért a tárgyalási szinten beszélt angol, német, vagy francia nyelv 13

14 az alapvető feltétel, mely lehetővé teszi a munkahelyi levelezést külföldi partnerekkel, a szakmai tudás bővülését, külföldi kiküldetést, valamint nyelvvizsgát, rokonlátogatást, kapcsolatteremtést, tehát a sikeres szóbeli és írásbeli kommunikációt (SCHRANER 1997). Az új kihívásokra reagálva, az Európai Unióval kapcsolatos elvárások tükrében a szakembereket képző oktatási intézményeknek idegen nyelveket jól használni tudó szakembereket kell kibocsátani. Egyre nagyobb szerepe van a szaknyelvek, az idegen nyelvű szakmai szóbeli és írásbeli kommunikáció oktatásának, tanulásának. Az esélyegyenlőséghez, a lehetőségek kiaknázásához, valamint a nemzetközi vérkeringésben való részvételhez idegennyelv-tudás szükséges ( Olvasás, tanulás idegen nyelve(ke)n Olvasási/tanulási módszerek és stratégiák A megfigyelés során alkalmazott szintetikus olvasási módszer 2005-ben a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának hallgatói körében végeztem német nyelvű szakmai szövegek értő olvasásának megfigyelésére irányuló vizsgálatokat. 180 hallgató 3 különböző 60 fős csoportban dolgozott, és az általam javasolt olvasási módszert és tanulási stratégiákat használtak. Tanulási stratégiák alkalmazását abból a feltevésből tekintettem helyesnek, mert olvasás és tanulás szorosan egymásra épülő, egymást feltételező folyamatok. A megfigyelés során az első csoport nem alkalmazott sem olvasási módszert, sem tanulási stratégiákat. A második csoport a szintetikus olvasás segítségével dolgozott, a harmadik a szintetikus olvasási módszerre és tanulási stratégiákra is támaszkodott a kiadott szakmai szövegek értelmezése során. A szintetikus olvasás lexikai módszerének alkalmazása mellett a Major Ferencné: Az idegennyelvi szakszöveg megértésének módszertani kérdései (1980) című könyvben bemutatott megfigyelési eredményei alapján döntöttem. A szintetikus olvasás az a szöveg-feldolgozási forma, amikor a tanuló a szavak szintjéről indulva, szótározás nélkül, a már szilárdan elsajátított és meglévő lexikai és nyelvtani ismeretei, valamint megszerzett beszéd- és olvasási tapasztalata alapján közvetlenül érti meg a szöveget, ugyanúgy, mintha magyarul olvasna (BALOGH 1970, idézi MAJOR 1980). Majorné definiálásában a szintetikus olvasás célja a következőképpen foglalható össze: A szintetikus, közvetlen megértésen nyugvó olvasás és nem a fordítás a műszaki felsőoktatás nyelvoktatási célja, mivel a szakember feladata elsősorban nem a műszaki szövegek fordítása, hanem azok megértése. A mérnököknek az 14

15 esetek többségében nem arra lesz szükségük, hogy mások számára közvetítsék, tehát fordítsák a (...) szövegeket, hanem arra, hogy saját önképzésük, tájékozódásuk során megértsék az idegen szöveget, képesek legyenek az olvasottak lényegét kiemelni, és szakmai gyakorlatukban az információt felhasználni. (MAJOR 1980: 15). Majorné mérnök-hallgatókra vonatkozó véleménye érvényes az összes, felsőoktatásban részt vevő diákra a szakszöveg-olvasással kapcsolatos elvárások tekintetében. A szintetikus olvasás lényege Majorné értelmezésében (MAJOR, 1968, 1978, 1980, 1986) és alkalmazásában tehát azt jelenti, hogy a szöveget a kontextus figyelembevételével, szintézisével bontjuk részeire. Végül is a szöveg analizálásával, részeire bontásának segítségével történik a szövegértelmezés, mely során a már korábban megszerzett szókincset és grammatikai ismereteinket hasznosítjuk. Azért is döntöttem a Majorné által értelmezett szintetikus olvasás mellett, mert ez a módszer arra a problémára nyújt megoldást, ami - tapasztalataim alapján - a diákok egyik legnagyobb gondja: hiányos szókincsükre, valamint a szófelismerésre és szóértelmezésre (MÁTYÁS 2008 a, b). A Majorné (1980) definiálásában alkalmazott potenciális (aktívált) szókincs olyan, korábban még nem tanult szavakból áll, amelyeket a diák olvasáskor a nyelv törvényszerűségeinek ismerete alapján aktivizálni, értelmezni tud. A szintetikus olvasás során az úgy nevezett potenciális szókincs alkalmazásával a szövegek olyan módon történő elemzése történik (MAJOR 1980), hogy a figyelem a már ismert, de esetleg más formában tanult kifejezésekre, szavakra irányul. Ennek értelmében megfigyelhetők és kiemelendők az adott szövegekben előforduló - összetett, - képzett szavak, - nemzetközi kifejezések (internacionalizmusok, anglicizmusok, szakkifejezések). Az összetett szavakra azért érdemes külön odafigyelni, mert a német nyelvben három vagy akár többtagú szakkifejezések különösen a gazdasági szaknyelvben igen gyakoriak, például: Kapitalgesellschaftsgewinnausschüttungssatz (COSERIU 1977); és elsősorban a bank, hitelintézetek, pénzügy nyelvében fordulnak elő. Az összetételek tagjainak növekvő tendenciája is megállapítható (CORT 1982). Az összetett szavak után a képzett szavak a leggyakoribbak a terminusok alkotása során. A szavak értelmezésében segít jelentésmódosító hatásuk ismerete (KURTÁN 2003), melyre az oktatás során erre feltétlenül fel kell hívnunk hallgatóink figyelmét (MÁTYÁS 2007). A szintetikus olvasás értelmében az internacionalizmusok szintén a potenciális szókincs részei (MAJOR 1980). Internacionalizmusoknak minősülnek azok a 15

16 kifejezések, amelyeknek egy adott nyelvi közegben nyelvektől függetlenül azonos jelentésük van. Az információrobbanás következtében napjainkban a német gazdasági szaknyelvben egyre több az olyan angol kifejezés is, ami fokozatosan a nyelv részévé válik. Például: Boom, Manager, Top-Management (MÁTYÁS 2002). Az anglicizmusok révén új szavak, az úgy nevezett Pseudoanglizismen is megjelennek (Handy, Twins, Dressman). Az anglicizmusok elsősorban a gazdaság és politika nyelvében, a sajtónyelvben gyakoriak (BUSSE 2001). Az internacionalizmusok alkalmazása során a kontextus szerinti értelmezésnek különösen fontos szerepe van, mert az úgy nevezett hamis barátok (faux amis, false friends, falsche Freunde) miatt nagymértékben fennáll a félreértelmezés veszélye. Ezek a kifejezések két vagy gyakran több nyelvben is ugyanolyan vagy hasonló alakban fordulnak elő, viszont különböző jelentésük van. A sympathetic szó például angolul együttérző értelemben használatos, magyarul pedig szimpatikus, megnyerő jelentése van (KURTÁN 2003). Az értő szövegolvasáshoz és a szintetikus olvasás sikeres alkalmazásához, a potenciális szókincs használatához nem csak lexikai, morfológiai, szintaktikai ismeretek, hanem kreativitás is szükséges. A kreativitás szellemi rugalmasságot, szokatlan asszociációkat, az információk újfajta átstrukturálását jelenti (LEONE 1997). A kreativitás a sikeres szövegértésnek azért egyik fontos alapja, mert a szöveg megértésének foka és minősége erősen függ az olvasó ötletességétől, valamint következtető- és asszociációs készségétől is (HARDI 2007). A szintetikus olvasás során tehát a szavak, azaz a lexika szintjén, a kontextus értelmében, szintetizálva, kreatívan gondolkozva történik a szövegértés. A potenciális szótár használatával, a szókincs fejlesztésével a diákok arra a felismerésre jutnak, hogy a korábban még nem tanult szavak, kifejezések is megérthetők, s ez motiváltabbá, sikeresebbé teszi őket. Tanulási stratégiák A tanulói önállóság kérdése a St.Galleni Tudományegyetem Gazdaságpedagógiai Intézetében kifejlesztett tanulási/olvasási stratégiák tükrében Fontos szempont az olvasási módszerek kiválasztása során, hogy - ugyanúgy, mint más készségek fejlesztése esetében is - figyelembe vegyük az adott készség, tevékenység összetettségét, bonyolultságát. A tanár egyik legfontosabb feladata abban áll, hogy a régit az újjal összekötve, mindig az adott igényeknek megfelelően oktasson. Az integrált módszer értelmében a tanár a kurzus tananyagának, céljainak megfelelően, a diákok képességeit ismerve hoz módszertani döntéseket (BÁRDOS 1993). A nyelvpedagógiai irányzatokat illetően egyre jobban közelít egymáshoz a kutatók álláspontja. A «legjobb» módszer képtelenségének gondolatából kiindulva, mind többen vallják, hogy mindegyikből a 16

17 leghatékonyabb eljárásokat átmentve, eklekticitásra kell törekednünk. (MEDGYES 1995: 22). A jelen írásban bemutatásra kerülő megfigyelések során a fentiek értelmében történt egy viszonylag régi módszer, a szintetikus olvasás és svájci, valamint amerikai szakemberek által kifejlesztett modernnek, újnak számító tanulási stratégiák alkalmazása. Az olvasási módszer és a tanulás színvonalát fejlesztő stratégiák együttes alkalmazását azért tartottam indokoltnak, mert olvasás és tanulás egymásra hatásából logikusan következik a módszerek és stratégiák komplex alkalmazásának lehetősége. Christoph Metzger professzor az amerikai University of Texas in Austin tanáraival, professzoraival együttműködve állított össze segédkönyveket, útmutatásokat középiskolásoknak és főiskolás, egyetemi hallgatóknak. Ezek a könyvek stratégiai tanácsokat tartalmaznak, és a diákok (nyelv)tanulását segítik. Az egyetemisták számára összeállított könyv címe Lern- und Arbeitstrategien, Ein Fachbuch für Studierende an Universitäten und Fachhochschulen. Metzger szerint a tanulási stratégiákkal foglalkozó kiadványa sokféleképpen segítheti az iskolai, egyetemi oktatást, így például, mint a tanulás folyamatát támogató segédanyag a Tanulás tanulása című kurzus keretében (Sárdi 2002 b) alkalmazható, felhasználható tanórákon, tanácsadásokon, illetve a tanulás során önállóan is (METZGER 1999, 2001, 2010 a, b). A könyvek hasznos segítséget nyújtanak a Tanulj Tanulni szemlélet kialakításában is (STURCZ 2009). Metzger könyvei összeállítása során a tanulási modellből indult ki, és erre a modellre építette a könyvek fejezeteit is: 17

18 TUDATOSSÁG, TUDÁS AKARATERŐ ÖNÁLLÓSÁG tanulási szituáció TANULÁSI STRATÉGIÁK én mint tanuló Tudás-szerzés a tanulási szituáció sikeres vizsgázás pozitív alakítása ÖNÁLLÓSÁG AKARATERŐ TUDATOSSÁG, TUDÁS (Metzger 1999). A három terület a következő nyolc témakört és a témákhoz kapcsolódó kérdéseket öleli fel az egyetemistáknak összeállított tankönyvekben: - Motiváció - Időbeosztás - Koncentráció - Félelem és stressz - Lényegfelismerés - Információfeldolgozás - Vizsgázás - Önkontroll 18

19 Konklúzió és kitekintés a megfigyelési eredmények tükrében A vizsgálati eredmények értékelése kétmintás t-próba segítségével történt. A szignifikancia-értékek alapján megállapíthattam, hogy a szintetikus olvasás módszere egyértelműen jobb eredményeket tett lehetővé, tehát statisztikai módszerrel is alátámaszthatóan segítette az értő olvasás fejlesztését. A tanulási stratégiák esetében - a javuló eredmények ellenére -, nem minden esetben voltak az eredmények szignifikánsan jobbak. Mivel azonban az 1. és 3. és 1-2. csoportok eredményeit összehasonlítva egyértelműen szignifikánsan erőteljesebb volt a javulás a 3. csoportokban, ezért konklúzióként megfogalmazható, hogy az olvasási módszer és a tanulási stratégiák együttes alkalmazásával az idegen nyelvű szakszövegek szótár nélküli értő olvasásának készsége eredményesen fejleszthető. A bemutatott megfigyelés rávilágít arra, hogy az olvasási készség fejlesztésének hatására javul a tanulás minősége, illetve a tanulás színvonalának emelése az értő olvasás fejlesztését és fejlődését is elősegíti. A St.Galleni Tudományegyetemen kifejlesztett tanulási stratégiák használata a szintetikus olvasási módszerrel együtt, azt támogatva és kiegészítve szaknyelvi szövegek olvasása és szövegértéssel kapcsolatos feladattípusok megoldása során elősegítik a sikeres olvasást, az egyetemi tanulmányokhoz szükséges önálló információfeldolgozást. Hangsúlyozandó az is, hogy mivel tanulás és olvasás komplex, összetett folyamatok, ezért nem egyetlen módszer jelenthet fejlesztésük során megoldást. A problémák igazi okait mérlegelve kell megválasztani módszert és tudatosan alkalmazható stratégiákat. Fontosnak tartom hozzátenni, hogy az anyanyelvi olvasási készség fejlettségének szintje meghatározza a későbbiekben az idegen nyelve(ke)n történő olvasási színvonalat, ezért az olvasási készség fejlesztése a tanulás legkorábbi szintjén, szintjein is meghatározó. Az anyanyelvi nevelésre hárul a nyelvészeti alapvetés; ennek korszerűsítése az idegen nyelvek tanulásával is összefügg. (SZÉPE 2000: 649). Az emberi tudás és gondolkodás fejlődése/fejlesztése, csiszolása értő, gondolkozó olvasás nélkül elképzelhetetlen, ezért elgépiesedő modern világunkban az ilyen irányú humánpedagógiai szemléletnek egyre inkább fontos szerepet kell szánni az oktatás minden szintjén. 19

20 Irodalom: ANDRÁS István: Termelés, kultúra, nyelv. Dunaújváros: Dunaferr és Veszprémi Egyetem. Dunatáj Kiadói Kft., BALOGH István: Az orosz nyelv és irodalom tanításnak módszertana. Budapest: Tankönyvkiadó, BÁRDOS Jenő: A nyelvtanítás története és a módszerfogalom tartalma. Veszprém: Veszprémi Egyetem, BUSSE, Ulrich: Anglizismen im Gegenwartsdeutschen. In: Der Deutschunterricht. 2001/4. p COSERIU, Eugene. Inhaltliche Wortbildungslehre (am Beispiel des Typs Coupepapier ). In: Perspektiven der Wortbildungsforschung. Beiträge zum Wuppentaler Wortbildungskolloquium. Bonn: Brekle, H.E. und Kastovskypp, p CORT de, Josef: Nominale Komposita aus drei oder mehr Konstituenten. In: Fachsprache, 1982/1. 4. p HARDI Judit: Hibaüzenetek kezelése az idegen nyelvi olvasás folyamatában. In: Modern Nyelvoktatás p KURTÁN Zsuzsa: Szakmai nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, LEONE, Daniel: Die Kreativitätsförderung im Unterricht-Strategien, Probleme und Handlungsempfehlungen. St.Gallen: St.Gallener Universitat, p MAJOR Ferencné. A szintetikus olvasás szerepe a szókincs szilárd elsajátításában. In: Az idegen nyelvek tanítása p MAJOR Ferencné: Az idegen nyelvi olvasásról. In: Pedagógiai Szemle p MAJOR Ferencné: Az idegen nyelvi szakszöveg megértésének módszertani kérdései. Budapest: OMKDK Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ, MAJOR Ferencné. Ismétlési eljárások. In: Az idegen nyelvek tanítása p MÁTYÁS Judit: Anglicizmusok a német nyelvű szakirodalomban. In: Az oktatás mint befektetés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar, p MÁTYÁS Judit: Reading methods of professional texts in foreign languages without dictionary. The Synthetic Reading method. In: The Use of Innovative Methods in Teaching Foreign Languages at Mykolas Romeris University. Vilnius: Mykolo Riomerio universitetas, a) p MÁTYÁS Judit: A szintetikus módszer múltja és jelene idegen nyelvű szakmai szövegek szótár nélküli, értő olvasása során. In: Kukorelli Sándorné Tóth Andrea (szerk.) X. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti és Kommunikációs Konferencia. Dunaújváros: Dunaújvárosi Főiskola, b) p MÁTYÁS Judit: A szövegértelmezés szempontjából veszélyes képzett szavak előfordulásának aránya a német nyelvű gazdasági/üzleti, kereskedelmi és idegenforgalmi szakirodalomban. In: Apáczai-Napok 2007, Értékőrzés és teremtés (2007). Győr: Nyugat-Magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar, p MEDGYES Péter: A kommunikatív nyelvoktatás. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, METZGER, Christoph: Lern- und Arbeitsstrategien. Sauerländer: Aarau, METZGER, Christoph: Lern- und Arbeitsstrategien. Ein Fachbuch für Studierende. 20