1. A Föld környezete és a Naprendszer. A Föld és a Hold mozgásai és ezek következményei.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A Föld környezete és a Naprendszer. A Föld és a Hold mozgásai és ezek következményei."

Átírás

1 Általános természetföldrajz 1. A Föld környezete és a Naprendszer. A Föld és a Hold mozgásai és ezek következményei. 2. A Föld belsı szerkezete. Lemeztektonika és hegységképzıdés. 3. Kızetek és képzıdési körülményeik. Ásványkincsek és energiahordozók. Kormeghatározás. 4. Földtörténet, lemezmozgások a múltban. 5. A Föld felszínformái, a belsı erık és tömegmozgások felszínformáló ereje. 6. A szél, a jég és a folyóvíz, valamint felszínformáló folyamataik. 7. Óceánok, tengerek, tavak, tengeri mozgásgolyamatok. Vízszennyezıdés. 8. A légkör anyaga, szerkezete, csapadékképzıdés, felhıfajták. Üvegházhatás és légszennyezıdés. 9. Ciklonok, anticiklonok, a nagy földi légkörzés és légrendszerei. 10. A földrajzi övezetesség, talajtan. Általános emberföldrajz 11. I.: Népességföldrajz. 12. II.: Településföldrajz. 13. III.: Mezıgazdaság földrajza. 14. IV.: Iparföldrajz. 15. V.: A gazdasági fejlettség mutatói. A világgazdaság pólusai, globalizáció és regionalizmus. 16. Magyarország természetföldrajza 17. Magyarország népesség- és gazdaságföldrajza 18. A szomszédos országok regionális földrajza 19. Az Európai Unió kialakulása, intézményei, mőködése, távlatai 20. Az EU országok regionális földrajza 21. Európa egyéb országainak regionális földrajza 22. A FÁK regionális földrajza 23. Az USA és Kanada regionális földrajza 24. Japán, Ausztrália és Óceánia regionális földrajza 25. Fejlıdési és globális ökológiai problémák, jövımodellek a világgazdaságban 26. Kína valamint Kelet - Ázsia regionális földrajza 27. Izrael és a Közel-Kelet, valamint a Perzsa öböl országainak regionális földrajza 28. Dél-Ázsia regionális földrajza 29. Latin Amerika regionális földrajza 30. Afrika regionális földrajza

2 A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER. A FÖLD ÉS A HOLD MOZGÁSAI ÉS EZEK KÖVETKEZMÉNYEI Nemerkényi: Általános természetföldrajz oldal Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: km/s, így egy év alatt 9,5 * km-t tesz meg, ez egy fényév. Csillagászati egység (CsE): A Naprendszer vizsgálatakor használatos távolságegység, amely megegyezik a Föld Nap körüli ellipszispályája fél nagytengelyének hosszával, azaz a közepes Nap - Föld távolsággal, ami km. (Egy CsE közelítıleg 150 millió km.) Parszek (parsec = pc): 1 parsec távolságban van tılünk az az égitest, amelyrıl nézve a Föld Naptól mért közepes távolsága merıleges rálátás esetén 1 ívmásodperc nagyságú szögben látszik. (Az évi parallaxis az a szög, amely alatt a csillagból nézve a Földpálya sugara merıleges rálátás esetén látszik.) 1 parsec = 3,26 fényév = CsE = 3,1 * km 2

3 A Föld környezete 1. A Világegyetem (Univerzum) kiterjedésére, határaira vonatkozó kérdések a tudomány mai állása szerint nyitottak, nem tudjuk, hogy a Világmindenség véges-e vagy végtelen. 2. Jelenlegi mőszereinkkel a Világegyetembıl egy kb. 10 milliárd fényév (3 milliárd parsec) sugarú tartományt látunk be, melynek középpontja természetesen a Föld. Ezt a tartományt Metagalaxisnak hívjuk, ami természetesen kisebb, mint az Univerzum. 3. A Metagalaxisban több mint 1 milliárd galaxis található. Az egyes galaxisokban elhelyezkedı csillagok száma átlagosan A galaxisokat alakjuk szerint három nagy csoportba oszthatjuk: - elliptikus (forgási ellipszoid alakúak) - spirális (középponti részükbıl általában két, kissé feltekeredett kar indul ki) - irreguláris (szabálytalan alakúak) 4. Azt a galaxist, amelyben a Nap és Földünk is elhelyezkedik Tejútrendszernek vagy más néven a Galaxisnak nevezzük. (Az összes többi galaxis összefoglaló neve: extragalaxis. A hozzánk legközelebb lévı extragalaxis az Androméda-köd.) A Tejútrendszer egy 100 ezer fényév (30 ezer parsec) átmérıjő spirális galaxis, melyben kb. százmilliárd (10 11 ) csillag található. A Földhöz legközelebbi csillag, a Nap a Tejútrendszer egyik karjában helyezkedik el, a középponttól mintegy 30 ezer fényév távolságban. 3

4 A Naprendszer A Naprendszer a Nap környezetének az a tartománya, amelyben a Nap gravitációs tere dominál. Ez a tér egy kb. 2 fényév sugarú gömb, melyben a Nap, a 9 nagybolygó és azok több mint 60 holdja, a kb. 100 ezer kisbolygó, az üstökösök, meteorok és a bolygóközi anyag helyezkedik el. A Nap egy 1,4 millió km átmérıjő, 2*10 30 kg tömegő sárga törpe típusú csillag, melynek anyaga gáz halmazállapotú plazma (elektromos áramot jól vezetı gáz), 80 % hidrogénbıl és 20 % héliumból áll. A Nap nem merev testként forog, hanem differenciálisan rotál, ami azt jelenti, hogy az egyenlítıhöz közelebbi tartományok nagyobb, a pólusokhoz közelebbi területek kisebb szögsebességgel forognak. A Nap szerkezete: o o o A Nap belseje három részbıl áll: Legbelül a centrális mag található, melynek hımérséklete millió Kelvin, itt megy végbe a Nap energiatermelése (H atommagok fúziójával He keletkezik). Röntgensugárzási zóna: a centrális mag körül helyezkedik el, az ott keletkezett energiát röntgensugárzás formájában továbbítja a külsı rétegek felé. Konvektív zóna: konvekciós áramlások formájában továbbítja az energiát. Ezek fölött helyezkedik el Nap felszíne vagy légköre (hımérséklete kb Kelvin), amely szintén három részbıl áll: Fotoszféra: Az energiatovábbítás itt fény formájában történik, ezt a réteget látjuk, itt keletkeznek a napfoltok. Kromoszféra: Ez a réteg csak napfogyatkozások alkalmával látható, itt jönnek létre a napkitörések vagy flerek és a protuberanciák. Korona: Folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba. A Napból kijutó sugárzás a napszél, amely a teljes elektromágneses spektrumot tartalmazza. A bolygók a Nap körül direkt irányban (az óramutató járásával ellentétes irányban), ellipszis alakú pályán keringı, saját fénnyel nem rendelkezı égitestek. Két nagy csoportjukat szokták megkülönböztetni: o o A Föld típusú vagy belsı bolygók, a Nap közelében helyezkednek el, szilárd a felszínük, kicsi az átmérıjük és a tömegük, de nagy a sőrőségük, kevés holdjuk van (Merkúr: 0, Vénusz: 0, Föld: 1, Mars: 2). A Jupiter típusú vagy külsı bolygók a Naptól távolabb találhatók, túlnyomórészt gáz halmazállapotúak, nagy az átmérıjük és a tömegük, de kicsi a sőrőségük, sok holdjuk van (Jupiter: 16, Szaturnusz: 18, Uránusz: 20, Neptunusz: 8). A Naprendszer legkülsı bolygója a Plútó naptávolsága alapján a külsı, összes többi 4

5 tulajdonsága alapján a belsı bolygók közé sorolható, 1 holdja van. A kisbolygók (aszteroidák) a Naptól 2,2-4,5 CsE távolságban, a Mars és a Jupiter között keringı, kis mérető (a legnagyobb kisbolygó, a Ceres átmérıje is csak 1000 km) égitestek. Az üstökösök talán a leglátványosabb égitestek Naprendszerünkben. Szinte teljes tömegük a magban összpontosul, melynek átmérıje 10 km körüli. Amikor az üstökös a Nap közelébe kerül, a magból gáz és por áramlik ki, ez hozza létre az üstököt vagy kómát, az üstökös fényleni kezd. A Napból áradó fénynyomás, a napszél a gáz- és porrészecskéket a Nappal ellentétes irányba fújja, így kialakul az átlagosan millió km hosszú, látványos csóva. A meteorok ("hullócsillagok") különbözı tömegő (a grammtól a több száz tonnáig), a Nap körül keringı égitestek, amelyeknek a pályája gyakran keresztezheti a Föld pályáját. Ha a Föld légterébe kerülnek, kb. 500 km-es magasságtól a légkör molekuláival ütközve felizzanak, hımérsékletük az C-ot is elérheti. A meteo rok jelentıs része a légkörön való áthaladás közben, km-es magasságban elhamvad, néhány (évente db) azonban a Föld felszínét is elérheti, ezeket meteoritnak nevezzük. A meteoritokat anyaguk szerint csoportosítják, így beszélhetünk vas-, kı-vas- és kımeteoritokról. A jelentısebb tömegő meteoritok a becsapódás pillanatában szétrobbannak, így meteorkráterek keletkeznek (például az arizónai Barringer-kráter, a szibériai Tunguszka-kráter). A bolygóközi anyag egyik része por, amely az üstökösök szétszóródásából, a kisbolygók feldarabolódásából keletkezik, másik része gáz, amely fıleg a Napból származik, de a kozmikus sugárzással érkezı részecskék is csatlakoznak hozzá. 5

6 A Föld mozgásai 1. A Föld tengely körüli forgása A mozgás jellemzıi o o o A forgás idıtartama: A Föld képzelt tengelye körül, melynek felszíni döféspontjai a földrajzi pólusok kb. 24 óránként (23 óra 56 perc 4 mp) tesz meg egy teljes fordulatot. Ez az idıtartam a csillagnap. A forgás iránya: az északi sarkpont felıl nézve az óramutató járásával ellentétes, tehát nyugatról keletre tart, ezt a csillagászatban direkt forgásiránynak nevezzük. A forgás sebességét a szögsebességgel és a kerületi sebességgel jellemezhetjük. A szögsebesség a földfelszín minden pontján egyforma (15 /óra), a kerületi sebesség azonban a forgástengelytıl való távolsággal nı, így az Egyenlítın 461 m/s, a pólusokon pedig 0 m/s. A szögsebesség a forgó mozgás során az idıegység alatt megtett elfordulás mértéke szögben kifejezve (ω=α/t) A kerületi sebesség a forgó mozgás során idıegység alatt megtett út a kör kerületén (v=s/t) A Föld forgásában kisebb egyenetlenségek mutathatók ki, mint például a folyamatos lassulás (évi 0,0029 s) és a periodikus sebességingadozás (májustól októberig lassul, aztán gyorsul). 6

7 A mozgás következményei A forgás legfontosabb következménye a nappalok és éjszakák váltakozása, valamint a Földön fellépı centrifugális és eltérítı (Coriolis) erı. A centrifugális erı a forgástengelyre merılegesen, kifelé hat, ennek következtében alakult ki a Föld lapultsága a sarkoknál. Az eltérítı erıt elsı tanulmányozójáról nevezik Coriolis erınek, ami egy látszólagos erı, mert a mozgó testek irányváltoztatását csak a forgó rendszerben lévı szemlélı érzékeli, a rendszeren kívülrıl nem észlelhetı. Ha a földfelszínen valami - pl. levegı vagy víz - az Egyenlítıtıl északra vagy délre, a sarkpontok felé mozdul el, akkor a nagyobb kerületi sebességő hely felıl mozog a kisebb kerületi sebességő hely felé, így a nagyobb kezdısebesség miatt egy kicsit "elıreszalad". Ha a sarkpontok felıl az Egyenlítı felé halad valami, akkor a kisebb kerületi sebességő hely felıl a nagyobb kerületi sebességő hely felé mozdul el, tehát egy kicsit "lemarad". Mindkét esetben belátható, hogy a mozgó anyagok az északi félgömbön jobb kéz felé, a déli félgömbön balkéz felé térülnek el. 2. A Föld Nap körüli keringése A mozgás jellemzıi o o o A keringés idıtartama: 365 nap 6 óra 9 perc 9 mp. Ez az idıtartam a csillagév vagy sziderikus év. A keringés iránya: a Föld északi pólusa felıl nézve az óramutató járásával ellentétes, azaz direkt. A keringés pályája: A Föld ellipszis alakú pályán kering, amelynek egyik gyújtópontjában van a Nap. A pályaellipszist általában az excentricitás (e) értékével jellemzik, ami a középpont (K) és a gyújtópont közti távolság (c), valamint a fél nagytengely hosszának (a) a hányadosa: e=c/a. A földpálya excentricitásának értéke: 0,0176. (A 0 excentricitás szabályos körpályát jelent, tehát a Föld pályája csak minimálisan tér el a körtıl.) Az ellipszis alakú pálya miatt a Nap - Föld távolság az év során mintegy 5 millió km-t ingadozik. A földpálya Nap közeli pontja a perihélium, itt XII. 22-én tartózkodik a Föld, míg a Naptól legtávolabbi pont az afélium, melyet bolygónk VI. 22-én ér el. A Nap - Föld távolság perihéliumban 147,1 millió km, aféliumban 152,1 millió km, így a közepes Naptávolság kb. 150 (149,6) millió km, ez a távolság a csillagászati egység (CsE). A Föld a Naphoz közelebb gyorsabban, a Naptól távolabb lassabban halad a pályáján. (Kepler 2. törvénye) o A keringés pályasíkja, az ekliptika nem esik egybe az Egyenlítı síkjával, a két sík által bezárt szöget (23,5 ) nevezzük az ekliptika ferdes égének. Ebbıl adódik, hogy a Föld forgástengelye és az ekliptika síkja 66,5 -os szög et zár be. A forgástengely és az ekliptikára merıleges sík által bezárt szöget pedig a forgástengely ferdeségének nevezzük, melynek értéke 23,5. 7

8 A mozgás következményei A Föld Nap körüli keringésének, a forgástengely ferdeségének és a tengelyferdeség keringés alatti állandóságának (az év során a Föld tengelyferdesége nem változik, mindvégig 23,5 ) legfontosabb következménye az évszakok váltakozása, mivel egy adott szélességi kör mentén az év során változik a napsugarak hajlásszöge. 8

9 3. A Föld kisebb mozgásai Precesszió: A Föld tengelyének az ekliptika tengelye körül végzett kúpos mozgása. A két tengely nyílásszöge 23,5, a precesszió id ıtartama kb. 26 ezer év, iránya az óramutató járásával megegyezı, azaz retrográd. Nutáció: A precesszió 26 ezer éves periódusára ráíródó finom hullámmozgás, melynek periódusa 18,6 év, így egy precessziós perióduson belül 1400 nutációs periódus különböztethetı meg. A Hold és mozgásai A Hold fıbb jellemzıi: o Átmérıje: 3476 km. o Felülete: 38 millió km 2. o Közepes távolsága Földünktıl: 384 ezer km. o Átlagos sőrősége: 3,34 g/cm 3. o Felszínén a nehézségi erı a földinek csak a hatoda. o Felszínén megkülönböztetnek sötétebb tónusú, alacsonyabban fekvı ún. Holdtengereket (mare - a Holdfelszín 15 %-án) és világosabb, magasabban fekvı szárazföldeket (terra - a Holdfelszín 85 %-án). Mindkét területen a becsapódásos formák (kráterek, medencék) uralkodnak. o A holdkızeteket két nagy csoportba lehet osztani: a nagyobb sőrőségő bazaltos kızetek a mélyebben fekvı medencékben helyezkednek el, a kisebb sőrőségő anortozitok a Holdfelszín legidısebb kızetei. o A Holdnak gyakorlatilag nincs légköre, emiatt óriási a napi hıingás (nappal akár +130 C, éjszaka pedig C is lehet). A Hold mozgásai o A Föld körüli keringés sebessége: 1 km/s, ideje: 27,3 nap, iránya: direkt, pályaexcentricitása elég nagy (0,055). o A saját tengelye körüli forgás ideje megegyezik a keringési idıvel (27,3 nap), ezt kötött tengelyforgásnak nevezzük, melynek következménye, hogy a Holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Földrıl. A kötött tengelyforgás csak a Földhöz viszonyítva áll fenn, a Naphoz képest nem, így a Holdon a nappalok és éjszakák kb. 15 naponként váltakoznak, azaz egy holdi nap 29,5 földi nappal egyenlı hosszú. A Hold fényváltozásai (holdfázisok) A Holdkorong formája 29,5 napos periódusú, jellegzetes változást mutat, melynek során a telihold fokozatosan C bető formájú sarlóvá csökken, majd eltőnik (újhold), késıbb D alakúra dagadva nı újra teljes koronggá. A fényváltozás a Nap, a Föld és a Hold változó elhelyezkedésébıl adódik. A Hold Föld körüli keringési síkja 5o-os szöget zár be az ekliptikával, így legtöbbször a Nap meg tudja világítani mind a két égitestet. (A pályáknak van két metszéspontja, ha ekkor van éppen újhold vagy holdtölte, akkor nap- vagy holdfogyatkozás lesz.) Ha a Hold a Nap és a Föld között van, akkor a Föld felé esı fele árnyékban van, tehát nem látható, ekkor újhold van. Ha a Föld van a Hold és a Nap között, akkor a Föld felé nézı oldalát teljesen megvilágítja a Nap, ekkor telihold van. 9

10 10

11 Fogyatkozások A Nap, a Hold és a Föld olyan kölcsönös helyzetét nevezzük fogyatkozásnak, amikor vagy a Hold takarja el a Napot (napfogyatkozás), vagy a Föld árnyéka takarja el a Holdat (holdfogyatkozás). Mindkét jelenség kialakulásában fontos szerepet játszik, hogy a Nap és a Hold szinte ugyanolyan átmérıjőnek látszik az égen. A nap- és holdfogyatkozás magyarázatát az alábbi ábrák adják: Idıszámítás Valódi szoláris idı (valódi napidı): Mivel a Föld nem egyenletes sebességgel halad a pályáján, a Nap látszólagos járása az ekliptikán az év folyamán nem egyenletes szögsebességgel történik, azaz nem mindig pontosan 24 óránként delel. A valódi szoláris idı tehát nem múlik egyenletesen. A valódi Nap két egymást követı delelése között eltelt idıt valódi napnak nevezzük. Középszoláris idı (középnapidı v. középidı): A valódi szoláris idı egyenetlen múlása miatt vezették be a középszoláris idıt, amely egyenletesen múlik. A középszoláris idı helyi idı, mert a Föld különbözı hosszúsági körein eltérı értéket mutat, mindig a Nap delelési pontjától függ. A középnap idıtartama pontosan 24 óra. Világidı: A 0 hosszúsági (greenwichi) körhöz tartozó középszoláris idı. Ez a greenwichi középidı (Greenwich Mean Time=GMT). A világidı a Föld valamennyi pontján megegyezik. Zónaidı: A Földet 24, egyenként 15 szélességő zónára osztották be (így jön ki a 360 ). A 0 zóna a ny.h. 7,5 -tól a k.h. 7,5 -ig terjed, majd kelet felé a keleti zónák, nyugat felé a nyugati zónák következnek. A zónahatárok nem követik pontosan a hosszúsági köröket, hanem igazodnak az országhatárokhoz is. Egy zónán belül azonos idıszámítást, a zónaidıt használják. A 0 idızónában a zónaidı a világidıvel egyezik meg, kelet felé zónánként egy órával több, nyugat felé zónánként egy órával kevesebb a zónaidı. Magyarország az elsı keleti zónában helyezkedik el, tehát itt a világidınél egy órával többet mutatnak az órák (GMT+1 óra). A dátumválasztó vonal: Nagyjából a 180 -os hosszúsági kör mentén húzták meg, ha keletrıl nyugati irányban lépjük át, akkor egy nappal elıre, ha nyugatról keleti irányban lépjük át, akkor egy nappal vissza kell állítani az óráinkat. 11

12 A FÖLD BELSİ SZERKEZETE. LEMEZTEKTONIKA ÉS HEGYSÉGKÉPZİDÉS A Föld belsı szerkezete Sárfalvi-Tóth: Földrajz I oldal Nemerkényi: Általános természetföldrajz oldal A Föld belsı felépítésérıl, szerkezetérıl nagyon kevés közvetlen adattal, megfigyeléssel rendelkezünk, hiszen még a legmélyebb kutatófúrások is csak mintegy 10 km-es mélységig hatolnak le (USA m, Kola-félsziget m), a Föld sugara pedig a mérések szerint 6378 km. A Föld belsejérıl a földrengéshullámok elemzésével lehet közvetett ismeretekhez jutni. A földrengéshullámoknak három fı típusát szokták megkülönböztetni: P hullámok: longitudinális hullámok, a földrengés epicentrumából elıször ezek érkeznek meg az észlelıállomásokra (primer hullámok). S hullámok: transzverzális hullámok, csak szilárd közegben terjednek, az észlelıállomásra másodiknak érkeznek be (szekunder hullámok). L hullámok: több fajtájuk van, közös jellemzıjük, hogy a rezgés nagysága a mélységgel gyorsan csökken, ezért csak a felszín környezetében terjednek (felületi hullámok). Azokat a Föld belsejében kimutatható felületeket, amelyeken a földrengéshullámok sebességváltozást szenvednek törésfelületeknek vagy diszkontinuitási felületeknek nevezzük. A földrengéshullámok elemzésével különbözı földszerkezeti modelleket alkottak. Jelenlegi ismereteink szerint a Föld belsı szerkezete három földövre tagolható: földkéreg, földköpeny, földmag. 12

13 Földkéreg: Vastagsága nagyon változó, néhány km-tıl km-ig terjedhet, az átlagérték km. A magashegységek alatt vastagabb, a síkságok alatt vékonyabb, a kéreg vastagsága mintegy tükörképe a felszíni domborzatnak: Felsı része (felsı kéreg) a gránitokhoz hasonló összetételő, alumínium és szilícium oxidokban gazdag, fémekben szegény, átlagos sőrősége 2,8 g/cm 3. Alsó részére (alsó kéreg) a bazaltos kızetek jellemzıek, kalciumban, magnéziumban és fémekben gazdagabb terület, átlagos sőrősége 3 g/cm 3. A földkéregnek két fı típusa különböztethetı meg: A szárazföldi vagy kontinentális kéreg a kontinensek területén figyelhetı meg, vastagabb, a felsı és alsó kéreg egyaránt megtalálható benne, a kettıt a kb km-es mélységben elhelyezkedı Conrad-féle felület választja el egymástól. Az óceáni kéreg az óceánok és az északi sarkvidék alatt figyelhetı meg, vékonyabb, mivel a felsı, gránitos kéreg hiányzik, csak az alsó bazaltos kéreg található meg benne. A kéreg és a köpeny között húzódik a Mohorovičić-féle felület. Földköpeny: A Mohorovičić-féle felülettıl 2900 km-es mélységig terjed. A földköpenyt is két részre lehet osztani: A felsı köpeny kb km-es mélységig terjed, átlagos sőrősége 3,4 g/cm 3, ásványtani öszszetételére az olivin, piroxén, gránát és amfiból jellemzı. Az alsó köpeny átlagos sőrősége 4,7 g/ cm 3, jóval kevesebb információval rendelkezünk róla. A felsı és az alsó köpenyt a Repetti-féle felület határolja el egymástól. A hımérséklet gyorsan nı a köpenyben lefelé haladva, alsó részén már a 4000 C-ot is elérheti. A litoszféra vagy kızetburok általánosabb megfogalmazás szerint a Föld szilikátos öve, amely a kérget és a köpenyt foglalja magába. Lemeztektonikai szempontból viszont a kızetburok csak a szilárd kéregbıl és a felsı köpeny vékony, közvetlenül a kéreg alatt elhelyezkedı részébıl áll. A litoszféra nem egységes héj, hanem több, különbözı mérető kızetlemezbıl áll. Az asztenoszféra vagy gyenge öv a litoszféra alsó határától kb. 700 km-es mélységig terjed, tehát lényegében a felsı köpeny litoszféra alatti részét jelenti, melynek halmazállapota képlékeny, így lassú, folyásos alakváltozásra képes, rajta úsznak a merev litoszféralemezek. A köpeny és a mag között húzódik a Gutenberg - Wiechert-féle felület. Földmag: A Gutenberg - Wiechert-féle felülettıl a Föld középpontjáig terjedı gömbszerő terület. A földmagot két részre szokták osztani: A külsı mag vagy maghéj folyékony halmazállapotúnak tekinthetı, mivel benne az S (transzverzális) hullámok nem folytatódnak. Anyaga fémekbıl, elsısorban nikkelbıl és vasból áll, sőrősége 9-11 g/cm 3. A belsı mag szilárd halmazállapotú, de közel jár az olvadásponthoz, nagy viszkozitású, nagy sőrőségő (13-17 g/cm 3 ) terület. A külsı belsı mag között kb km-es mélységben húzódik a Lehmann-féle felület vagy öv. A Föld középpontjában a nyomás kb. 3,6-3,7 Mbar, a hımérséklet pedig C. A Föld belseje felé haladva a hımérséklet a radioaktív anyagok (urán, tórium, kálium) bomlása miatt egyre nı, ezt geotermikus grádiensnek nevezzük, melynek átlagértéke 33m/1 C = 100m/3 C. 13

14 Kızetlemezek, lemeztektonika A Föld legkülsı vékony, szilárd gömbhéja, a litoszféra nem egységes, hanem kisebb-nagyobb darabokból, ún. litoszféralemezekbıl vagy kızetlemezekbıl áll, melyek teljesen beburkolják a Földet. Hét nagy (Észak-amerikai-, Dél-amerikai-, Eurázsiai-, Afrikai-, Indiai-Ausztráliai-, Pacifikus- és Antarktiszilemez) és több kisebb (Karibi-, Cocos-, Scotia-, Adriai-, Égei-, Arab-, Iráni-, Nazca-, Fülöp-lemez) kızetlemez különböztethetı meg a Föld felszínén, melyek egymáshoz és a Föld forgástengelyéhez képest is állandó mozgásban vannak. A litoszféralemezek nagyobb része tartalmaz óceáni és szárazföldi kéregrészt is (pl: Eurázsiai-, Afrikai-, Amerikai-lemezek stb.), a Pacifikus-, a Fülöp-, a Cocos- és a Nazca-lemezek csak óceáni kéregbıl állnak. A lemeztektonika az elsı olyan globális modell, amely a kızetlemezek mozgását alapul véve magyarázatot ad az összes geodinamikai jelenségre (földrengések, vulkanizmus, hegységképzıdés stb.). A lemeztektonika modelljének megalkotásához vezetı úton alapvetı jelentıségő volt Alfred Wegener német meteorológus munkássága, aki az 1910-es, 1920-as években kidolgozta a kontinensvándorlás elméletét. Wegener elképzelése szerint a kontinensek egykor összefüggı szárazulatot alkottak (Pangea), amely késıbb összetöredezett és darabjai, a mai kontinensek jelenlegi helyükre sodródtak. A lemeztektonikai elmélet kidolgozásában fontos szerepet játszott R. S. Dietz és H. H. Hess, akik az 1960-as években kifejtették az óceánfenék szétsodródásának (sea floor spreading) elméletét, majd X. Le Pichon kimutatta, hogy a lemeztektonika egyetlen, globális mértékben összefüggı mozgásképet nyújt Földünk szerkezetfejlıdésérıl. A kızetlemezek mozgásának mechanizmusát két konvekciós alapmodell magyarázza. A mélykonvekciós modell szerint a Föld belsejében termelıdı hı hatására az egész köpenyben konvekciós áramlások keletkeznek, a sekélykonvekciós modell szerint ezek az áramlások csak a köpeny felsı részére, az asztenoszférára terjednek ki. A lemeztektonika elmélete a lemezmozgásoknak három fı típusát különbözteti meg: Egymástól távolodó (divergens) lemezek (pl.: Atlanti-hátság, Vörös-tenger): Az óceáni hátságok alatt a köpenyben a hımérsékletkülönbség miatt konvektív oszlopok emelkednek fel és a kızetlemezeknek ütközve szétáramlanak mindkét irányba, így szétrepesztik, majd magukkal szállítják, szétsodorják a litoszféralemezeket (sea floor spreading). Az asztenoszférából fel- 14

15 nyomuló bazaltos köpenyanyag, a magma kitölti a lemezperemek közti rést, lehől és óceáni kéreggé merevedik. Ezért a távolodó lemezszegélyeket gyarapodó vagy akkréciós szegélyeknek nevezik, az óceánközépi hátság az óceánok születésének és gyarapodásának helye. Egymáshoz közeledı (konvergens) lemezek: Lemeztípusoktól függıen különbözı események játszódnak le. o Óceáni lemez ütközése kontinentális lemezzel (pl.: a Dél-amerikai- és a Nazcalemez): A nagyobb sőrőségő óceáni lemez általában os dıléső sík mentén a kisebb sőrőségő kontinentális lemez alá bukik és nagy mélységre, akár km mélyre is benyomul a köpenybe. Az alábukást szubdukciónak, az övezetet, ahol ez bekövetkezik szubdukciós zónának vagy konszumációs övezetnek nevezzük, mert itt az óceáni kızetlemez beolvad a köpeny anyagába, azaz fölemésztıdik. Ezt a helyet Benioff-övnek is nevezik, ugyanis H. Benioff kanadai kutató ismerte fel elsıként, hogy a lemezhatárokhoz kapcsolódó földrengések kipattanási helyei kirajzolnak egy kb. 45 -os szögben a felszín alá bukó sávot, mely öveze t egy alábukó kızetlemez helyét is megmutatja. Ahol az óceáni lemez behajlik a szárazföldi alá mélytengeri árok keletkezik. Az óceáni lemez felszínén szállított üledék egy része a szárazföldi lemezhez tapad és kb. 1 mm/év sebességgel gyarapítja azt, másik része az asztenoszférába szállítódik, ahol hozzájárul a lemezszegélyen kialakuló heves andezites-riolitos vulkáni tevékenység kialakulásához. 15

16 o Két kontinentális lemez ütközése (pl.: az Eurázsiai- és Afrikai-lemez): A két szárazföldi kızetlemez sőrősége nagyjából megegyezik, a 2,8 g/cm 3 sőrőségő kontinentális lemezekre olyan nagy a 3,4 g/cm 3 sőrőségő köpeny felhajtóereje, hogy tartós alábukás nem jöhet létre. A két kontinentális kéregrész közötti óceán bezárul és az óceán fenekén felgyülemlett üledék felgyőrıdik, hegységképzıdési folyamatok zajlanak le. A kontinentális lemezek peremeirıl kisebb-nagyobb lemezdarabok, mikrolemezek válhatnak le, amelyek a hegységek kialakulásában fontos szerepet játszhatnak. 16

17 o Két óceáni lemez ütközése (pl.: a Pacifikus- és a Fülöp-lemez): Az óceáni kızetlemezek sőrősége nem sokkal kisebb (kb. 3 g/cm 3 ), mint a köpeny sőrősége (3,4 g/cm 3 ), ezért az egyik, általában az idısebb, jobban lehőlt, valamivel nagyobb sőrőségő lemez bukik a fiatalabb alá. Az alábukás vonalán mélytengeri árok és andezites-riolitos vulkáni tevékenység következtében szigetív alakul ki. o Egymás mellett elcsúszó lemezek (pl.: a Szent András-vetı Kaliforniában): Ezek egymással párhuzamosan mozognak, szegélyükön hatalmas vízszintes irányú vetıdés alakul ki, amely mentén a lemezek egymás mellett elcsúsznak. Az ilyen lemezszegélyek felismerése nem könnyő feladat, mivel kızetképzıdés vagy deformáció nem kíséri ıket. 17

18 Hegységképzıdés A hegységképzıdések tárgyalásakor általában két folyamatot szoktak elkülöníteni. A tektogenezis a győrıdéses és töréses szerkezetek kialakulását, az orogenezis pedig ezeknek a szerkezeteknek a kiemelkedését jelenti. A litoszféralemezek vastagságuktól, tömegüktıl függıen eltérı mélységben merülnek az asztenoszférába. Ezt az egyensúlyi állapotot izosztáziának nevezzük. A tektogenezis során a kialakuló vastag takaróredık megbonthatják ezt az egyensúlyt, ami majd az orogenezis során bekövetkezı függıleges irányú mozgással áll helyre. A hegységek anyaga sokszor tengerek, óceánok mélyén, hatalmas üledékgyőjtı medencékben (geoszinklinárisokban) halmozódik fel. A hegységképzıdések fı hajtóereje a lemezalábukás, ugyanis hegységek az ütközı lemezszegélyeknél alakulnak ki. Két óceáni kızetlemez ütközésekor andezites-riolitos vulkáni hegységek, szigetívek keletkeznek. Egy óceáni és egy szárazföldi kızetlemez ütközésekor az alábukás miatt az andezites-riolitos vulkáni tevékenység az uralkodó folyamat. Az óceáni lemezen szállított üledék egy része a szárazföldi lemez pereméhez győrıdik, de ezek a győrt, üledékes kızetek alárendelt szerepet játszanak Két kontinentális lemez ütközésekor a korábban köztük lévı óceáni lemez alábukással fölemésztıdik, a rajta lévı üledék redıkbe győrıdik, a két szárazföldi lemez ütközésekor kiemelkedik és zömében ezekbıl az üledékes kızetekbıl álló hegység keletkezik. 18

19 Vulkanizmus A Föld belsı erıi állandó mőködésének egyik leglátványosabb megnyilvánulási formája a vulkanizmus. A magma a felsı köpenyben és/vagy a kéregben elhelyezkedı, nagy nyomás alatt álló magas hımérséklető szilikátolvadék. A magma a hımérséklet- és nyomáskülönbségek hatására lassú áramlást végez, közben hatalmas feszítıerıt fejt ki a környezetére és mozgása során összetétele megváltozik (beolvasztja a mellékkızeteket, alkotórészeinek eltérı oldódása és sőrőség szerinti differenciálódása miatt). Ha a magma mozgása során nem jut a felszínre, hanem a földkéregben szilárdul meg, akkor intruziv magmatizmusról vagy plutonizmusról beszélünk, ekkor mélységi magmás kızetek keletkeznek. Ha a magma a felszínre kerül, akkor láva a neve, a folyamatot pedig effuziv magmatizmusnak vagy vulkanizmusnak nevezzük, melynek során kiömlési magmás kızetek keletkeznek. Megkülönböztetünk szárazföldi és tenger alatti vulkanizmust, valamint felszín közeli (2 km-nél nem mélyebben lezajló) ún. szubvulkáni folyamatokat. A vulkánok elhelyezkedése Jelenlegi ismereteink szerint Földünkön mintegy 700 aktív vulkán található, melyek többsége földrajzilag jellegzetes vonalak mentén helyezkedik el, melyek öt vulkáni övezetet alkotnak: kelet-ázsiai-, amerikai-, eurázsiai-, atlanti- és kelet-afrikai. Ezek a vulkáni övezetek pontosan egybeesnek a litoszféralemezek határaival, így megállapítható, hogy a vulkánosság alapvetıen a lemezszegélyekhez kapcsolódik, szoros összefüggést mutat a lemeztektonikai folyamatokkal. A vulkánoknak csak mintegy 4%-a nem kapcsolódik a lemezszegélyekhez, ezek ún. forró pontokon jöttek létre, ahol a helyi jellegő, függıleges irányú felfelé törekvı magmaáramlás elvékonyítja vagy átolvasztja a külsı köpenyt és a kérget és ún. gomolyáramlásos vulkán alakul ki (pl.: Hawaii-szigetek). A gomolyáramlások helye nagyon állandó, akár több százmillió évig is azonos helyen mőködnek, ezért a kızetlemezek elvándorolnak fölöttük és így vulkáni lánc alakul ki (pl.: Hawaii-lánc, Tuamotu-lánc). A vulkánok felépítése A vulkáni anyagok származási helye a kb km-es mélységben elhelyezkedı magmakamra. A magmakamrát a felszínnel összekötı, a Föld kérgét többnyire függılegesen áttörı csatorna a kürtı, amely a felszínen az általában kör alakú kráterben végzıdik. A felszínre kerülı anyag többnyire kúp alakban halmozódik fel (vulkáni kúp), formája a kitörés módjától, a vulkáni anyag össze- 19

20 tételétıl és mennyiségétıl függ. A kaldera üst vagy katlan alakú, többé-kevésbé kör alakú, sekély mélyedés, melynek átmérıje általában nagyobb, mint a kürtıé. A kaldera leggyakrabban a magma eltávozása után beszakadó magmakamra beszakadásával keletkezik (beszakadásos kaldera), ritkábban a vulkáni kúp legfelsı részének lerobbanásával alakul ki (robbanásos kaldera). A felszín felé törekvı magma a mélyben megrekedve hatalmas kiterjedéső magmás kızettömeggé szilárdul a földkéregben, ezt batolitnak nevezzük, ami a körülötte lévı kızeteket megolvasztja, átkristályosítja. A batolitnál jóval kisebb, csupán néhány km átmérıjő, a felszínhez közelebb elhelyezkedı, gomba alakú kızettömeg a lakkolit, amely a felette lévı kızeteket nem olvasztja meg, csak felboltozza. A lakkolit a legtipikusabb szubvulkáni képzıdmény. A vulkáni mőködés termékei o Folyékony termékek: Láva - összetétele megegyezik a magmáéval, rendszerezése szilicium-dioxid tartalma alapján történik. Kémiai összetétele meghatározza fizikai jellemzıit: A szilicium-dioxidban szegény, bázisos bazaltláva kis viszkozitású, hígan folyó anyag, ezért lávaárakat, lávatakarókat hoz létre. A szilicium-dioxidban gazdagabb, savanyú andezit- és riolit-lávák nagy viszkozitásúak, sőrőn folynak, hamar megszilárdulnak, így viszonylag meredek falú vulkáni kúpokat hoznak létre. A láva megszilárdulásával vulkáni kiömlési kızetek keletkeznek, pl.: riolit, andezit, bazalt. o Szilárd termékek: Vulkáni bombák (a levegıben lehőlve megszilárduló cm-es, méteres kızetdarabok), blokkok vagy tömbök (szilárd állapotban kidobott nagyobb kızetdarabok), lapillik (mogyoró vagy dió nagyságú, a levegıben megszilárduló lávadarabok), vulkáni por. Ezeket összefoglaló néven piroklasztikumnak nevezzük. A nagyobb darabok megszilárdulásával vulkáni agglomerátum és vulkáni breccsa, a finomabb porból vulkáni tufa keletkezik. o Gáznemő termékek: Legnagyobb részük (75 %) vízgız, valamint CO 2, CO, N 2, H 2, CH 4 stb. is távozhat a vulkánból. A vulkánok csoportosítása 1. A kitörés helyének alakja szerint: a) felületi (areális) - jelenleg nincsenek ilyen vulkánok; b) hasadék (lineáris) - hosszú repedésvonalak mentén tör föl a leginkább bazaltos láva pl.: Izlandon 20

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések FÖLDRAJZ 1 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Mélységi magmatizmus Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk.

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika

A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika (tk. 35 44. oldal) 2015.10.22. FÖLDRAJZ 1 A Föld gömbhéjai A tengely körüli forgás, a Nap körüli keringés, és a nehézségi erő hatására a gáznemű,

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 5. hét (hosszabbítás: még egy kicsit a lemeztektonikáról) İskörnyezet és ısföldrajz Japán, 2011. 03. 11.: Honshu keleti partjainál 8,9-es erısségő földrengés és cunami Japán,

Részletesebben

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007 Prekambrium Oktatási segédanyag A prekambrium felosztása Proterozoikum 2500 millió év 542 millió év Archaikum 4000 2500 millió év Hadeikum >4000 millió

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 4 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak IV. AZ ÁsVÁNYOK (És kőzetek) KELETKEZÉsE 1. BEVEZETÉs Bárhol képződhetnek ásványok (kőzetek), ha gőzök, olvadékok

Részletesebben

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák. Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I-II. Tantárgy kódja FDB1307; FDB1308 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA

ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA LAKÓHELYÜNK A FÖLD A Föld belső szerkezete A Föld felépítésével, szerkezetével, történetével foglalkozó tudomány a geológia (földtan). A Föld fizikai

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

A, Á. Geológiai és földrajzi kisszótár -Szavak győjteménye SBGEO GEOLÓGIAI KISSZÓTÁR

A, Á. Geológiai és földrajzi kisszótár -Szavak győjteménye SBGEO GEOLÓGIAI KISSZÓTÁR GEOLÓGIAI KISSZÓTÁR P : az angol pressure, azaz nyomás szóból származik T : hımérséklet jele a geológiában A, Á Abiotikus: élettelen Aktív lemezszegély: konvergens vagy divergens mozgás (lásd:konvergens/

Részletesebben

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete csillag: csillagrendszer: Nap: Naprendszer: a Naprendszer égitestei: plazmaállapot: forgás: keringés: ellipszis alakú pálya: termonukleáris

Részletesebben

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

A hegyek és az erdők születése

A hegyek és az erdők születése FEDEZD FEL A FÖLD KINCSEIT! Vojnits András A hegyek és az erdők születése Kossuth Kiadó Tartalom Előszó Gaia Amiről az óceánok mélye mesél Vulcanus és Plutó birodalma Amikor mozog a föld Hegyek születnek

Részletesebben

Szerkezeti földtan és lemeztektonika

Szerkezeti földtan és lemeztektonika Szerkezeti földtan és lemeztektonika Globális tektonika Globális tektonika: az egész litoszférára kiható szerkezeti mozgásokat és jelenségeket foglalja össze, például óceáni medencék keletkezése, hegységek

Részletesebben

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A földtörténet bizonyítékai Ősmaradványok (fosszíliák) Vezérkövületek Lenyomatok Földtörténeti idők: - Ősidő - Óidő - Középidő: - Triász - Jura - Kréta - Újidő: - Harmadidőszak

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte. Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Megfigyelı alrendszer

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen.

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen. 1. Az elsı feladatban képeket fogtok látni. Feladatotok az lesz, hogy felismerjétek mit ábrázolnak a képek. Akinél elıször villan fel a lámpa az mondhatja a választ. Jó válasz esetén egy pontot kaphattok,

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz

Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz Bidló Bidló András: András: A Kárpát-medence természeti földrajza Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz A világegyetem

Részletesebben

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK 12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)

Részletesebben

5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK

5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK 5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszer vázát az egyszerő és összetett anionok által

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin Éghajlat a földtörténeti múltban Dr. Lakotár Katalin A Föld légkörének kialakulása Föld kialakulása 4,6 md évvel ezelőtt ősbolygó légköre: hidrogén, hélium, metán, vízgőz, ammónia, kén-hidrogén gázok a

Részletesebben

Mélységi magmás kızetek

Mélységi magmás kızetek Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Hegyek, kızetek, idıjárás, hegyi veszélyek szakelmélet jegyzet (Készült: 2004. november 27., v1p2. 2005. december 6.)

Hegyek, kızetek, idıjárás, hegyi veszélyek szakelmélet jegyzet (Készült: 2004. november 27., v1p2. 2005. december 6.) Hegyek, kızetek, idıjárás, hegyi veszélyek szakelmélet jegyzet (Készült: 2004. november 27., v1p2. 2005. december 6.) 1 A Föld szerkezete... 1 2 A kızetlemezek mozgása... 2 3 Hegységképzıdés külsı és belsı

Részletesebben

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival.

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 16. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A: újhold B: első negyed

Részletesebben

14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK

14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK 14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK AZ ÜLEDÉKES KİZETEK A Föld felszínén, vagy a felszín közelében képzıdnek laza üledékek konszolidációja során. Az üledékes kızetek képzıdési folyamata a mállás, szállítás, üledékképzıdés

Részletesebben

No kérdés A B C D 1 A földkéreg két leggyakoribb eleme: vas és alumínium szilícium és oxigén szén és oxigén bazalt és gránit. legkülső héjakon lévő

No kérdés A B C D 1 A földkéreg két leggyakoribb eleme: vas és alumínium szilícium és oxigén szén és oxigén bazalt és gránit. legkülső héjakon lévő 1 A földkéreg két leggyakoribb eleme: vas és alumínium szilícium és oxigén szén és oxigén bazalt és gránit 2 Az atomok között megosztott elektronok a kötést jellemzik hidrogénhíd tetraéderes kovalens ionos

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz 2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és

Részletesebben

A Földkéreg anyagi felépítése

A Földkéreg anyagi felépítése A Földkéreg anyagi felépítése Elemek a földkéregben: 99% 8 elem fő összetevők: O 46% és Si 28%, lényeges összetevők: Al 8%, Fe 5% jelentős összetevők: Ca, Na, K, Mg összesen ~12% összes többi ~80 szilárd

Részletesebben

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba 2. Talajképző ásványok és kőzetek Dr. Varga Csaba Talajképző ásványok A földkéreg egynemű szilárd alkotórészei, melyeknek többsége szabályos, kristályos felépítésű. A bennük az építőelemek szabályosan

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntı. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntı. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntı Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyzı azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. - A Holdnak nincs

Részletesebben

Az élet keresése a Naprendszerben

Az élet keresése a Naprendszerben II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok

Részletesebben

AP 091301 term_fo term_foŵldrajz.indd 1 ldrajz.indd 1 12/5/08 11:01:52 AM 12/5/08 11:01:52 AM

AP 091301 term_fo term_foŵldrajz.indd 1 ldrajz.indd 1 12/5/08 11:01:52 AM 12/5/08 11:01:52 AM AP 091301 term_foŵldrajz.indd 1 12/5/08 11:01:52 AM E H 43. ábra A földrengés fészke (hipocentrum [H]) és központja (epicentrum [E]) Földrengések A rengések a mélyben születnek, de a felszínen pusztítanak.

Részletesebben

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége Tomas Róbert, Stockwork Exploration Kolozsvár, BBTE III. év ELŐADÁS TARTALMA 1. BEVEZETŐ:

Részletesebben

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok

9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok 9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok Szoro- (csoport-) szilikátok Az SiO 4 tetraéderek közvetlen kapcsolódással 2-, 3-, 4-, 6-os, (ritkábban még több tagból álló) csoportokká főzıdhetnek össze. A

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM

HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók ismerjék meg szűkebb és tágabb földrajzi környezetük természeti és társadalmi, gazdasági jellemzőit, folyamatait. Ismerjék

Részletesebben

Mőködési elv alapján. Alkalmazás szerint. Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık. Manométerek Barométerek Vákuummérık

Mőködési elv alapján. Alkalmazás szerint. Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık. Manométerek Barométerek Vákuummérık Nyomásm smérés Nyomásm smérés Mőködési elv alapján Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık Alkalmazás szerint Manométerek Barométerek Vákuummérık Nyomásm smérés Mérési módszer

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra)

FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra) FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra) A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben

Részletesebben

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13.

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13. Kutatási jelentés Vid Gábor 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl 2012. február 13. 1. Bevezetés 2009. január 5-én kértem, és 2009. február 27-én 55-6/2009

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi

8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi 8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi Hazánk éghajlatának tanulmányozása elıtt elemeznünk kell, hogy az éghajlatalakító tényezık hogyan érvényesülnek az ország adott földrajzi viszonyai között. 8.1 Hazánk

Részletesebben

FOGALMAK Geoszférák. D-i pólushoz képest. a földrengések által keltett, s a Föld belsejébe behatoló hullámos

FOGALMAK Geoszférák. D-i pólushoz képest. a földrengések által keltett, s a Föld belsejébe behatoló hullámos FOGALMAK Geoszférák gravitációs anomália: mágneses elhajlás (deklináció): rengéshullám: földkéreg: szárazföldi kőzetlemez: óceáni kőzetlemez: földköpeny: földmag: kőzetburok (litoszféra): a számított gravitációs

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0623 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. Nazca-lemez 2. Atacama-sivatag

Részletesebben

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT.

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. 8000 Székesfehérvár Gyümölcs u.4-6. Telefon: 06 22/512-620; Telefax: 06 22/512-622 E-mail: du-plan@du-plan.hu Statikai szakvélemény Balatonföldvár, Kemping utca végén lévı lépcsısor

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI

FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI TÁMOP 3.1.3 Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI Szaktanári segédlet Műveltségterület: Földünk és környezetünk összeállította: Buncsák

Részletesebben

FÖLDRAJZ (gimnázium 2+2)

FÖLDRAJZ (gimnázium 2+2) FÖLDRAJZ (gimnázium 2+2) A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmigazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer

Részletesebben

KÁOKSZI VIZSGAFEJLESZTŐ KÖZPONT Földrajz próbafeladatok 2003. Minta

KÁOKSZI VIZSGAFEJLESZTŐ KÖZPONT Földrajz próbafeladatok 2003. Minta 1. FELADAT Földünk és környezetünk Középszintű írásbeli érettségi feladatlap 3. minta 2. rész A feladatlap-rész megoldásához atlasz használható Milyen mozgásokat végez a Nap? Jelölje az állítások előtt

Részletesebben

Esti 10. évfolyam- gimnázium

Esti 10. évfolyam- gimnázium Esti 10. évfolyam- gimnázium Óra Tananyag Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák esz- Felhasznált közök Év eleji ismétlés Felettünk a csillagos ég. A csillagászat története A

Részletesebben

Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig

Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig Kiss Balázs Ábrák: Robin Gill Igneous rocks and processes Harangi Szabolcs oktatási segédanyagok, magmás kőzettan, geokémia, magmás petrogenezis

Részletesebben

I. A FÖLDTAN TÁRGYKÖRE, HELYE A TUDOMÁNYOK KÖZÖTT. A FÖLD MINT ÉGITEST

I. A FÖLDTAN TÁRGYKÖRE, HELYE A TUDOMÁNYOK KÖZÖTT. A FÖLD MINT ÉGITEST I. A FÖLDTAN TÁRGYKÖRE, HELYE A TUDOMÁNYOK KÖZÖTT. A FÖLD MINT ÉGITEST FÖLDTAN FOGALMA A magyar szóhasználatban a geológia kifejezés honosodott meg. Görög szóösszetételből ered gé ( föld ) logosz ( tudomány

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

Kőzettan. Magmás (magmatic) Metamorf (metamorphic) Üledékes (sedimantary) -polimineralikus -monomineralikus

Kőzettan. Magmás (magmatic) Metamorf (metamorphic) Üledékes (sedimantary) -polimineralikus -monomineralikus Kőzettan Definíció: A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai. -nem csak a Föld hanem

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben