1. A Föld környezete és a Naprendszer. A Föld és a Hold mozgásai és ezek következményei.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A Föld környezete és a Naprendszer. A Föld és a Hold mozgásai és ezek következményei."

Átírás

1 Általános természetföldrajz 1. A Föld környezete és a Naprendszer. A Föld és a Hold mozgásai és ezek következményei. 2. A Föld belsı szerkezete. Lemeztektonika és hegységképzıdés. 3. Kızetek és képzıdési körülményeik. Ásványkincsek és energiahordozók. Kormeghatározás. 4. Földtörténet, lemezmozgások a múltban. 5. A Föld felszínformái, a belsı erık és tömegmozgások felszínformáló ereje. 6. A szél, a jég és a folyóvíz, valamint felszínformáló folyamataik. 7. Óceánok, tengerek, tavak, tengeri mozgásgolyamatok. Vízszennyezıdés. 8. A légkör anyaga, szerkezete, csapadékképzıdés, felhıfajták. Üvegházhatás és légszennyezıdés. 9. Ciklonok, anticiklonok, a nagy földi légkörzés és légrendszerei. 10. A földrajzi övezetesség, talajtan. Általános emberföldrajz 11. I.: Népességföldrajz. 12. II.: Településföldrajz. 13. III.: Mezıgazdaság földrajza. 14. IV.: Iparföldrajz. 15. V.: A gazdasági fejlettség mutatói. A világgazdaság pólusai, globalizáció és regionalizmus. 16. Magyarország természetföldrajza 17. Magyarország népesség- és gazdaságföldrajza 18. A szomszédos országok regionális földrajza 19. Az Európai Unió kialakulása, intézményei, mőködése, távlatai 20. Az EU országok regionális földrajza 21. Európa egyéb országainak regionális földrajza 22. A FÁK regionális földrajza 23. Az USA és Kanada regionális földrajza 24. Japán, Ausztrália és Óceánia regionális földrajza 25. Fejlıdési és globális ökológiai problémák, jövımodellek a világgazdaságban 26. Kína valamint Kelet - Ázsia regionális földrajza 27. Izrael és a Közel-Kelet, valamint a Perzsa öböl országainak regionális földrajza 28. Dél-Ázsia regionális földrajza 29. Latin Amerika regionális földrajza 30. Afrika regionális földrajza

2 A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER. A FÖLD ÉS A HOLD MOZGÁSAI ÉS EZEK KÖVETKEZMÉNYEI Nemerkényi: Általános természetföldrajz oldal Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: km/s, így egy év alatt 9,5 * km-t tesz meg, ez egy fényév. Csillagászati egység (CsE): A Naprendszer vizsgálatakor használatos távolságegység, amely megegyezik a Föld Nap körüli ellipszispályája fél nagytengelyének hosszával, azaz a közepes Nap - Föld távolsággal, ami km. (Egy CsE közelítıleg 150 millió km.) Parszek (parsec = pc): 1 parsec távolságban van tılünk az az égitest, amelyrıl nézve a Föld Naptól mért közepes távolsága merıleges rálátás esetén 1 ívmásodperc nagyságú szögben látszik. (Az évi parallaxis az a szög, amely alatt a csillagból nézve a Földpálya sugara merıleges rálátás esetén látszik.) 1 parsec = 3,26 fényév = CsE = 3,1 * km 2

3 A Föld környezete 1. A Világegyetem (Univerzum) kiterjedésére, határaira vonatkozó kérdések a tudomány mai állása szerint nyitottak, nem tudjuk, hogy a Világmindenség véges-e vagy végtelen. 2. Jelenlegi mőszereinkkel a Világegyetembıl egy kb. 10 milliárd fényév (3 milliárd parsec) sugarú tartományt látunk be, melynek középpontja természetesen a Föld. Ezt a tartományt Metagalaxisnak hívjuk, ami természetesen kisebb, mint az Univerzum. 3. A Metagalaxisban több mint 1 milliárd galaxis található. Az egyes galaxisokban elhelyezkedı csillagok száma átlagosan A galaxisokat alakjuk szerint három nagy csoportba oszthatjuk: - elliptikus (forgási ellipszoid alakúak) - spirális (középponti részükbıl általában két, kissé feltekeredett kar indul ki) - irreguláris (szabálytalan alakúak) 4. Azt a galaxist, amelyben a Nap és Földünk is elhelyezkedik Tejútrendszernek vagy más néven a Galaxisnak nevezzük. (Az összes többi galaxis összefoglaló neve: extragalaxis. A hozzánk legközelebb lévı extragalaxis az Androméda-köd.) A Tejútrendszer egy 100 ezer fényév (30 ezer parsec) átmérıjő spirális galaxis, melyben kb. százmilliárd (10 11 ) csillag található. A Földhöz legközelebbi csillag, a Nap a Tejútrendszer egyik karjában helyezkedik el, a középponttól mintegy 30 ezer fényév távolságban. 3

4 A Naprendszer A Naprendszer a Nap környezetének az a tartománya, amelyben a Nap gravitációs tere dominál. Ez a tér egy kb. 2 fényév sugarú gömb, melyben a Nap, a 9 nagybolygó és azok több mint 60 holdja, a kb. 100 ezer kisbolygó, az üstökösök, meteorok és a bolygóközi anyag helyezkedik el. A Nap egy 1,4 millió km átmérıjő, 2*10 30 kg tömegő sárga törpe típusú csillag, melynek anyaga gáz halmazállapotú plazma (elektromos áramot jól vezetı gáz), 80 % hidrogénbıl és 20 % héliumból áll. A Nap nem merev testként forog, hanem differenciálisan rotál, ami azt jelenti, hogy az egyenlítıhöz közelebbi tartományok nagyobb, a pólusokhoz közelebbi területek kisebb szögsebességgel forognak. A Nap szerkezete: o o o A Nap belseje három részbıl áll: Legbelül a centrális mag található, melynek hımérséklete millió Kelvin, itt megy végbe a Nap energiatermelése (H atommagok fúziójával He keletkezik). Röntgensugárzási zóna: a centrális mag körül helyezkedik el, az ott keletkezett energiát röntgensugárzás formájában továbbítja a külsı rétegek felé. Konvektív zóna: konvekciós áramlások formájában továbbítja az energiát. Ezek fölött helyezkedik el Nap felszíne vagy légköre (hımérséklete kb Kelvin), amely szintén három részbıl áll: Fotoszféra: Az energiatovábbítás itt fény formájában történik, ezt a réteget látjuk, itt keletkeznek a napfoltok. Kromoszféra: Ez a réteg csak napfogyatkozások alkalmával látható, itt jönnek létre a napkitörések vagy flerek és a protuberanciák. Korona: Folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba. A Napból kijutó sugárzás a napszél, amely a teljes elektromágneses spektrumot tartalmazza. A bolygók a Nap körül direkt irányban (az óramutató járásával ellentétes irányban), ellipszis alakú pályán keringı, saját fénnyel nem rendelkezı égitestek. Két nagy csoportjukat szokták megkülönböztetni: o o A Föld típusú vagy belsı bolygók, a Nap közelében helyezkednek el, szilárd a felszínük, kicsi az átmérıjük és a tömegük, de nagy a sőrőségük, kevés holdjuk van (Merkúr: 0, Vénusz: 0, Föld: 1, Mars: 2). A Jupiter típusú vagy külsı bolygók a Naptól távolabb találhatók, túlnyomórészt gáz halmazállapotúak, nagy az átmérıjük és a tömegük, de kicsi a sőrőségük, sok holdjuk van (Jupiter: 16, Szaturnusz: 18, Uránusz: 20, Neptunusz: 8). A Naprendszer legkülsı bolygója a Plútó naptávolsága alapján a külsı, összes többi 4

5 tulajdonsága alapján a belsı bolygók közé sorolható, 1 holdja van. A kisbolygók (aszteroidák) a Naptól 2,2-4,5 CsE távolságban, a Mars és a Jupiter között keringı, kis mérető (a legnagyobb kisbolygó, a Ceres átmérıje is csak 1000 km) égitestek. Az üstökösök talán a leglátványosabb égitestek Naprendszerünkben. Szinte teljes tömegük a magban összpontosul, melynek átmérıje 10 km körüli. Amikor az üstökös a Nap közelébe kerül, a magból gáz és por áramlik ki, ez hozza létre az üstököt vagy kómát, az üstökös fényleni kezd. A Napból áradó fénynyomás, a napszél a gáz- és porrészecskéket a Nappal ellentétes irányba fújja, így kialakul az átlagosan millió km hosszú, látványos csóva. A meteorok ("hullócsillagok") különbözı tömegő (a grammtól a több száz tonnáig), a Nap körül keringı égitestek, amelyeknek a pályája gyakran keresztezheti a Föld pályáját. Ha a Föld légterébe kerülnek, kb. 500 km-es magasságtól a légkör molekuláival ütközve felizzanak, hımérsékletük az C-ot is elérheti. A meteo rok jelentıs része a légkörön való áthaladás közben, km-es magasságban elhamvad, néhány (évente db) azonban a Föld felszínét is elérheti, ezeket meteoritnak nevezzük. A meteoritokat anyaguk szerint csoportosítják, így beszélhetünk vas-, kı-vas- és kımeteoritokról. A jelentısebb tömegő meteoritok a becsapódás pillanatában szétrobbannak, így meteorkráterek keletkeznek (például az arizónai Barringer-kráter, a szibériai Tunguszka-kráter). A bolygóközi anyag egyik része por, amely az üstökösök szétszóródásából, a kisbolygók feldarabolódásából keletkezik, másik része gáz, amely fıleg a Napból származik, de a kozmikus sugárzással érkezı részecskék is csatlakoznak hozzá. 5

6 A Föld mozgásai 1. A Föld tengely körüli forgása A mozgás jellemzıi o o o A forgás idıtartama: A Föld képzelt tengelye körül, melynek felszíni döféspontjai a földrajzi pólusok kb. 24 óránként (23 óra 56 perc 4 mp) tesz meg egy teljes fordulatot. Ez az idıtartam a csillagnap. A forgás iránya: az északi sarkpont felıl nézve az óramutató járásával ellentétes, tehát nyugatról keletre tart, ezt a csillagászatban direkt forgásiránynak nevezzük. A forgás sebességét a szögsebességgel és a kerületi sebességgel jellemezhetjük. A szögsebesség a földfelszín minden pontján egyforma (15 /óra), a kerületi sebesség azonban a forgástengelytıl való távolsággal nı, így az Egyenlítın 461 m/s, a pólusokon pedig 0 m/s. A szögsebesség a forgó mozgás során az idıegység alatt megtett elfordulás mértéke szögben kifejezve (ω=α/t) A kerületi sebesség a forgó mozgás során idıegység alatt megtett út a kör kerületén (v=s/t) A Föld forgásában kisebb egyenetlenségek mutathatók ki, mint például a folyamatos lassulás (évi 0,0029 s) és a periodikus sebességingadozás (májustól októberig lassul, aztán gyorsul). 6

7 A mozgás következményei A forgás legfontosabb következménye a nappalok és éjszakák váltakozása, valamint a Földön fellépı centrifugális és eltérítı (Coriolis) erı. A centrifugális erı a forgástengelyre merılegesen, kifelé hat, ennek következtében alakult ki a Föld lapultsága a sarkoknál. Az eltérítı erıt elsı tanulmányozójáról nevezik Coriolis erınek, ami egy látszólagos erı, mert a mozgó testek irányváltoztatását csak a forgó rendszerben lévı szemlélı érzékeli, a rendszeren kívülrıl nem észlelhetı. Ha a földfelszínen valami - pl. levegı vagy víz - az Egyenlítıtıl északra vagy délre, a sarkpontok felé mozdul el, akkor a nagyobb kerületi sebességő hely felıl mozog a kisebb kerületi sebességő hely felé, így a nagyobb kezdısebesség miatt egy kicsit "elıreszalad". Ha a sarkpontok felıl az Egyenlítı felé halad valami, akkor a kisebb kerületi sebességő hely felıl a nagyobb kerületi sebességő hely felé mozdul el, tehát egy kicsit "lemarad". Mindkét esetben belátható, hogy a mozgó anyagok az északi félgömbön jobb kéz felé, a déli félgömbön balkéz felé térülnek el. 2. A Föld Nap körüli keringése A mozgás jellemzıi o o o A keringés idıtartama: 365 nap 6 óra 9 perc 9 mp. Ez az idıtartam a csillagév vagy sziderikus év. A keringés iránya: a Föld északi pólusa felıl nézve az óramutató járásával ellentétes, azaz direkt. A keringés pályája: A Föld ellipszis alakú pályán kering, amelynek egyik gyújtópontjában van a Nap. A pályaellipszist általában az excentricitás (e) értékével jellemzik, ami a középpont (K) és a gyújtópont közti távolság (c), valamint a fél nagytengely hosszának (a) a hányadosa: e=c/a. A földpálya excentricitásának értéke: 0,0176. (A 0 excentricitás szabályos körpályát jelent, tehát a Föld pályája csak minimálisan tér el a körtıl.) Az ellipszis alakú pálya miatt a Nap - Föld távolság az év során mintegy 5 millió km-t ingadozik. A földpálya Nap közeli pontja a perihélium, itt XII. 22-én tartózkodik a Föld, míg a Naptól legtávolabbi pont az afélium, melyet bolygónk VI. 22-én ér el. A Nap - Föld távolság perihéliumban 147,1 millió km, aféliumban 152,1 millió km, így a közepes Naptávolság kb. 150 (149,6) millió km, ez a távolság a csillagászati egység (CsE). A Föld a Naphoz közelebb gyorsabban, a Naptól távolabb lassabban halad a pályáján. (Kepler 2. törvénye) o A keringés pályasíkja, az ekliptika nem esik egybe az Egyenlítı síkjával, a két sík által bezárt szöget (23,5 ) nevezzük az ekliptika ferdes égének. Ebbıl adódik, hogy a Föld forgástengelye és az ekliptika síkja 66,5 -os szög et zár be. A forgástengely és az ekliptikára merıleges sík által bezárt szöget pedig a forgástengely ferdeségének nevezzük, melynek értéke 23,5. 7

8 A mozgás következményei A Föld Nap körüli keringésének, a forgástengely ferdeségének és a tengelyferdeség keringés alatti állandóságának (az év során a Föld tengelyferdesége nem változik, mindvégig 23,5 ) legfontosabb következménye az évszakok váltakozása, mivel egy adott szélességi kör mentén az év során változik a napsugarak hajlásszöge. 8

9 3. A Föld kisebb mozgásai Precesszió: A Föld tengelyének az ekliptika tengelye körül végzett kúpos mozgása. A két tengely nyílásszöge 23,5, a precesszió id ıtartama kb. 26 ezer év, iránya az óramutató járásával megegyezı, azaz retrográd. Nutáció: A precesszió 26 ezer éves periódusára ráíródó finom hullámmozgás, melynek periódusa 18,6 év, így egy precessziós perióduson belül 1400 nutációs periódus különböztethetı meg. A Hold és mozgásai A Hold fıbb jellemzıi: o Átmérıje: 3476 km. o Felülete: 38 millió km 2. o Közepes távolsága Földünktıl: 384 ezer km. o Átlagos sőrősége: 3,34 g/cm 3. o Felszínén a nehézségi erı a földinek csak a hatoda. o Felszínén megkülönböztetnek sötétebb tónusú, alacsonyabban fekvı ún. Holdtengereket (mare - a Holdfelszín 15 %-án) és világosabb, magasabban fekvı szárazföldeket (terra - a Holdfelszín 85 %-án). Mindkét területen a becsapódásos formák (kráterek, medencék) uralkodnak. o A holdkızeteket két nagy csoportba lehet osztani: a nagyobb sőrőségő bazaltos kızetek a mélyebben fekvı medencékben helyezkednek el, a kisebb sőrőségő anortozitok a Holdfelszín legidısebb kızetei. o A Holdnak gyakorlatilag nincs légköre, emiatt óriási a napi hıingás (nappal akár +130 C, éjszaka pedig C is lehet). A Hold mozgásai o A Föld körüli keringés sebessége: 1 km/s, ideje: 27,3 nap, iránya: direkt, pályaexcentricitása elég nagy (0,055). o A saját tengelye körüli forgás ideje megegyezik a keringési idıvel (27,3 nap), ezt kötött tengelyforgásnak nevezzük, melynek következménye, hogy a Holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Földrıl. A kötött tengelyforgás csak a Földhöz viszonyítva áll fenn, a Naphoz képest nem, így a Holdon a nappalok és éjszakák kb. 15 naponként váltakoznak, azaz egy holdi nap 29,5 földi nappal egyenlı hosszú. A Hold fényváltozásai (holdfázisok) A Holdkorong formája 29,5 napos periódusú, jellegzetes változást mutat, melynek során a telihold fokozatosan C bető formájú sarlóvá csökken, majd eltőnik (újhold), késıbb D alakúra dagadva nı újra teljes koronggá. A fényváltozás a Nap, a Föld és a Hold változó elhelyezkedésébıl adódik. A Hold Föld körüli keringési síkja 5o-os szöget zár be az ekliptikával, így legtöbbször a Nap meg tudja világítani mind a két égitestet. (A pályáknak van két metszéspontja, ha ekkor van éppen újhold vagy holdtölte, akkor nap- vagy holdfogyatkozás lesz.) Ha a Hold a Nap és a Föld között van, akkor a Föld felé esı fele árnyékban van, tehát nem látható, ekkor újhold van. Ha a Föld van a Hold és a Nap között, akkor a Föld felé nézı oldalát teljesen megvilágítja a Nap, ekkor telihold van. 9

10 10

11 Fogyatkozások A Nap, a Hold és a Föld olyan kölcsönös helyzetét nevezzük fogyatkozásnak, amikor vagy a Hold takarja el a Napot (napfogyatkozás), vagy a Föld árnyéka takarja el a Holdat (holdfogyatkozás). Mindkét jelenség kialakulásában fontos szerepet játszik, hogy a Nap és a Hold szinte ugyanolyan átmérıjőnek látszik az égen. A nap- és holdfogyatkozás magyarázatát az alábbi ábrák adják: Idıszámítás Valódi szoláris idı (valódi napidı): Mivel a Föld nem egyenletes sebességgel halad a pályáján, a Nap látszólagos járása az ekliptikán az év folyamán nem egyenletes szögsebességgel történik, azaz nem mindig pontosan 24 óránként delel. A valódi szoláris idı tehát nem múlik egyenletesen. A valódi Nap két egymást követı delelése között eltelt idıt valódi napnak nevezzük. Középszoláris idı (középnapidı v. középidı): A valódi szoláris idı egyenetlen múlása miatt vezették be a középszoláris idıt, amely egyenletesen múlik. A középszoláris idı helyi idı, mert a Föld különbözı hosszúsági körein eltérı értéket mutat, mindig a Nap delelési pontjától függ. A középnap idıtartama pontosan 24 óra. Világidı: A 0 hosszúsági (greenwichi) körhöz tartozó középszoláris idı. Ez a greenwichi középidı (Greenwich Mean Time=GMT). A világidı a Föld valamennyi pontján megegyezik. Zónaidı: A Földet 24, egyenként 15 szélességő zónára osztották be (így jön ki a 360 ). A 0 zóna a ny.h. 7,5 -tól a k.h. 7,5 -ig terjed, majd kelet felé a keleti zónák, nyugat felé a nyugati zónák következnek. A zónahatárok nem követik pontosan a hosszúsági köröket, hanem igazodnak az országhatárokhoz is. Egy zónán belül azonos idıszámítást, a zónaidıt használják. A 0 idızónában a zónaidı a világidıvel egyezik meg, kelet felé zónánként egy órával több, nyugat felé zónánként egy órával kevesebb a zónaidı. Magyarország az elsı keleti zónában helyezkedik el, tehát itt a világidınél egy órával többet mutatnak az órák (GMT+1 óra). A dátumválasztó vonal: Nagyjából a 180 -os hosszúsági kör mentén húzták meg, ha keletrıl nyugati irányban lépjük át, akkor egy nappal elıre, ha nyugatról keleti irányban lépjük át, akkor egy nappal vissza kell állítani az óráinkat. 11

12 A FÖLD BELSİ SZERKEZETE. LEMEZTEKTONIKA ÉS HEGYSÉGKÉPZİDÉS A Föld belsı szerkezete Sárfalvi-Tóth: Földrajz I oldal Nemerkényi: Általános természetföldrajz oldal A Föld belsı felépítésérıl, szerkezetérıl nagyon kevés közvetlen adattal, megfigyeléssel rendelkezünk, hiszen még a legmélyebb kutatófúrások is csak mintegy 10 km-es mélységig hatolnak le (USA m, Kola-félsziget m), a Föld sugara pedig a mérések szerint 6378 km. A Föld belsejérıl a földrengéshullámok elemzésével lehet közvetett ismeretekhez jutni. A földrengéshullámoknak három fı típusát szokták megkülönböztetni: P hullámok: longitudinális hullámok, a földrengés epicentrumából elıször ezek érkeznek meg az észlelıállomásokra (primer hullámok). S hullámok: transzverzális hullámok, csak szilárd közegben terjednek, az észlelıállomásra másodiknak érkeznek be (szekunder hullámok). L hullámok: több fajtájuk van, közös jellemzıjük, hogy a rezgés nagysága a mélységgel gyorsan csökken, ezért csak a felszín környezetében terjednek (felületi hullámok). Azokat a Föld belsejében kimutatható felületeket, amelyeken a földrengéshullámok sebességváltozást szenvednek törésfelületeknek vagy diszkontinuitási felületeknek nevezzük. A földrengéshullámok elemzésével különbözı földszerkezeti modelleket alkottak. Jelenlegi ismereteink szerint a Föld belsı szerkezete három földövre tagolható: földkéreg, földköpeny, földmag. 12

13 Földkéreg: Vastagsága nagyon változó, néhány km-tıl km-ig terjedhet, az átlagérték km. A magashegységek alatt vastagabb, a síkságok alatt vékonyabb, a kéreg vastagsága mintegy tükörképe a felszíni domborzatnak: Felsı része (felsı kéreg) a gránitokhoz hasonló összetételő, alumínium és szilícium oxidokban gazdag, fémekben szegény, átlagos sőrősége 2,8 g/cm 3. Alsó részére (alsó kéreg) a bazaltos kızetek jellemzıek, kalciumban, magnéziumban és fémekben gazdagabb terület, átlagos sőrősége 3 g/cm 3. A földkéregnek két fı típusa különböztethetı meg: A szárazföldi vagy kontinentális kéreg a kontinensek területén figyelhetı meg, vastagabb, a felsı és alsó kéreg egyaránt megtalálható benne, a kettıt a kb km-es mélységben elhelyezkedı Conrad-féle felület választja el egymástól. Az óceáni kéreg az óceánok és az északi sarkvidék alatt figyelhetı meg, vékonyabb, mivel a felsı, gránitos kéreg hiányzik, csak az alsó bazaltos kéreg található meg benne. A kéreg és a köpeny között húzódik a Mohorovičić-féle felület. Földköpeny: A Mohorovičić-féle felülettıl 2900 km-es mélységig terjed. A földköpenyt is két részre lehet osztani: A felsı köpeny kb km-es mélységig terjed, átlagos sőrősége 3,4 g/cm 3, ásványtani öszszetételére az olivin, piroxén, gránát és amfiból jellemzı. Az alsó köpeny átlagos sőrősége 4,7 g/ cm 3, jóval kevesebb információval rendelkezünk róla. A felsı és az alsó köpenyt a Repetti-féle felület határolja el egymástól. A hımérséklet gyorsan nı a köpenyben lefelé haladva, alsó részén már a 4000 C-ot is elérheti. A litoszféra vagy kızetburok általánosabb megfogalmazás szerint a Föld szilikátos öve, amely a kérget és a köpenyt foglalja magába. Lemeztektonikai szempontból viszont a kızetburok csak a szilárd kéregbıl és a felsı köpeny vékony, közvetlenül a kéreg alatt elhelyezkedı részébıl áll. A litoszféra nem egységes héj, hanem több, különbözı mérető kızetlemezbıl áll. Az asztenoszféra vagy gyenge öv a litoszféra alsó határától kb. 700 km-es mélységig terjed, tehát lényegében a felsı köpeny litoszféra alatti részét jelenti, melynek halmazállapota képlékeny, így lassú, folyásos alakváltozásra képes, rajta úsznak a merev litoszféralemezek. A köpeny és a mag között húzódik a Gutenberg - Wiechert-féle felület. Földmag: A Gutenberg - Wiechert-féle felülettıl a Föld középpontjáig terjedı gömbszerő terület. A földmagot két részre szokták osztani: A külsı mag vagy maghéj folyékony halmazállapotúnak tekinthetı, mivel benne az S (transzverzális) hullámok nem folytatódnak. Anyaga fémekbıl, elsısorban nikkelbıl és vasból áll, sőrősége 9-11 g/cm 3. A belsı mag szilárd halmazállapotú, de közel jár az olvadásponthoz, nagy viszkozitású, nagy sőrőségő (13-17 g/cm 3 ) terület. A külsı belsı mag között kb km-es mélységben húzódik a Lehmann-féle felület vagy öv. A Föld középpontjában a nyomás kb. 3,6-3,7 Mbar, a hımérséklet pedig C. A Föld belseje felé haladva a hımérséklet a radioaktív anyagok (urán, tórium, kálium) bomlása miatt egyre nı, ezt geotermikus grádiensnek nevezzük, melynek átlagértéke 33m/1 C = 100m/3 C. 13

14 Kızetlemezek, lemeztektonika A Föld legkülsı vékony, szilárd gömbhéja, a litoszféra nem egységes, hanem kisebb-nagyobb darabokból, ún. litoszféralemezekbıl vagy kızetlemezekbıl áll, melyek teljesen beburkolják a Földet. Hét nagy (Észak-amerikai-, Dél-amerikai-, Eurázsiai-, Afrikai-, Indiai-Ausztráliai-, Pacifikus- és Antarktiszilemez) és több kisebb (Karibi-, Cocos-, Scotia-, Adriai-, Égei-, Arab-, Iráni-, Nazca-, Fülöp-lemez) kızetlemez különböztethetı meg a Föld felszínén, melyek egymáshoz és a Föld forgástengelyéhez képest is állandó mozgásban vannak. A litoszféralemezek nagyobb része tartalmaz óceáni és szárazföldi kéregrészt is (pl: Eurázsiai-, Afrikai-, Amerikai-lemezek stb.), a Pacifikus-, a Fülöp-, a Cocos- és a Nazca-lemezek csak óceáni kéregbıl állnak. A lemeztektonika az elsı olyan globális modell, amely a kızetlemezek mozgását alapul véve magyarázatot ad az összes geodinamikai jelenségre (földrengések, vulkanizmus, hegységképzıdés stb.). A lemeztektonika modelljének megalkotásához vezetı úton alapvetı jelentıségő volt Alfred Wegener német meteorológus munkássága, aki az 1910-es, 1920-as években kidolgozta a kontinensvándorlás elméletét. Wegener elképzelése szerint a kontinensek egykor összefüggı szárazulatot alkottak (Pangea), amely késıbb összetöredezett és darabjai, a mai kontinensek jelenlegi helyükre sodródtak. A lemeztektonikai elmélet kidolgozásában fontos szerepet játszott R. S. Dietz és H. H. Hess, akik az 1960-as években kifejtették az óceánfenék szétsodródásának (sea floor spreading) elméletét, majd X. Le Pichon kimutatta, hogy a lemeztektonika egyetlen, globális mértékben összefüggı mozgásképet nyújt Földünk szerkezetfejlıdésérıl. A kızetlemezek mozgásának mechanizmusát két konvekciós alapmodell magyarázza. A mélykonvekciós modell szerint a Föld belsejében termelıdı hı hatására az egész köpenyben konvekciós áramlások keletkeznek, a sekélykonvekciós modell szerint ezek az áramlások csak a köpeny felsı részére, az asztenoszférára terjednek ki. A lemeztektonika elmélete a lemezmozgásoknak három fı típusát különbözteti meg: Egymástól távolodó (divergens) lemezek (pl.: Atlanti-hátság, Vörös-tenger): Az óceáni hátságok alatt a köpenyben a hımérsékletkülönbség miatt konvektív oszlopok emelkednek fel és a kızetlemezeknek ütközve szétáramlanak mindkét irányba, így szétrepesztik, majd magukkal szállítják, szétsodorják a litoszféralemezeket (sea floor spreading). Az asztenoszférából fel- 14

15 nyomuló bazaltos köpenyanyag, a magma kitölti a lemezperemek közti rést, lehől és óceáni kéreggé merevedik. Ezért a távolodó lemezszegélyeket gyarapodó vagy akkréciós szegélyeknek nevezik, az óceánközépi hátság az óceánok születésének és gyarapodásának helye. Egymáshoz közeledı (konvergens) lemezek: Lemeztípusoktól függıen különbözı események játszódnak le. o Óceáni lemez ütközése kontinentális lemezzel (pl.: a Dél-amerikai- és a Nazcalemez): A nagyobb sőrőségő óceáni lemez általában os dıléső sík mentén a kisebb sőrőségő kontinentális lemez alá bukik és nagy mélységre, akár km mélyre is benyomul a köpenybe. Az alábukást szubdukciónak, az övezetet, ahol ez bekövetkezik szubdukciós zónának vagy konszumációs övezetnek nevezzük, mert itt az óceáni kızetlemez beolvad a köpeny anyagába, azaz fölemésztıdik. Ezt a helyet Benioff-övnek is nevezik, ugyanis H. Benioff kanadai kutató ismerte fel elsıként, hogy a lemezhatárokhoz kapcsolódó földrengések kipattanási helyei kirajzolnak egy kb. 45 -os szögben a felszín alá bukó sávot, mely öveze t egy alábukó kızetlemez helyét is megmutatja. Ahol az óceáni lemez behajlik a szárazföldi alá mélytengeri árok keletkezik. Az óceáni lemez felszínén szállított üledék egy része a szárazföldi lemezhez tapad és kb. 1 mm/év sebességgel gyarapítja azt, másik része az asztenoszférába szállítódik, ahol hozzájárul a lemezszegélyen kialakuló heves andezites-riolitos vulkáni tevékenység kialakulásához. 15

16 o Két kontinentális lemez ütközése (pl.: az Eurázsiai- és Afrikai-lemez): A két szárazföldi kızetlemez sőrősége nagyjából megegyezik, a 2,8 g/cm 3 sőrőségő kontinentális lemezekre olyan nagy a 3,4 g/cm 3 sőrőségő köpeny felhajtóereje, hogy tartós alábukás nem jöhet létre. A két kontinentális kéregrész közötti óceán bezárul és az óceán fenekén felgyülemlett üledék felgyőrıdik, hegységképzıdési folyamatok zajlanak le. A kontinentális lemezek peremeirıl kisebb-nagyobb lemezdarabok, mikrolemezek válhatnak le, amelyek a hegységek kialakulásában fontos szerepet játszhatnak. 16

17 o Két óceáni lemez ütközése (pl.: a Pacifikus- és a Fülöp-lemez): Az óceáni kızetlemezek sőrősége nem sokkal kisebb (kb. 3 g/cm 3 ), mint a köpeny sőrősége (3,4 g/cm 3 ), ezért az egyik, általában az idısebb, jobban lehőlt, valamivel nagyobb sőrőségő lemez bukik a fiatalabb alá. Az alábukás vonalán mélytengeri árok és andezites-riolitos vulkáni tevékenység következtében szigetív alakul ki. o Egymás mellett elcsúszó lemezek (pl.: a Szent András-vetı Kaliforniában): Ezek egymással párhuzamosan mozognak, szegélyükön hatalmas vízszintes irányú vetıdés alakul ki, amely mentén a lemezek egymás mellett elcsúsznak. Az ilyen lemezszegélyek felismerése nem könnyő feladat, mivel kızetképzıdés vagy deformáció nem kíséri ıket. 17

18 Hegységképzıdés A hegységképzıdések tárgyalásakor általában két folyamatot szoktak elkülöníteni. A tektogenezis a győrıdéses és töréses szerkezetek kialakulását, az orogenezis pedig ezeknek a szerkezeteknek a kiemelkedését jelenti. A litoszféralemezek vastagságuktól, tömegüktıl függıen eltérı mélységben merülnek az asztenoszférába. Ezt az egyensúlyi állapotot izosztáziának nevezzük. A tektogenezis során a kialakuló vastag takaróredık megbonthatják ezt az egyensúlyt, ami majd az orogenezis során bekövetkezı függıleges irányú mozgással áll helyre. A hegységek anyaga sokszor tengerek, óceánok mélyén, hatalmas üledékgyőjtı medencékben (geoszinklinárisokban) halmozódik fel. A hegységképzıdések fı hajtóereje a lemezalábukás, ugyanis hegységek az ütközı lemezszegélyeknél alakulnak ki. Két óceáni kızetlemez ütközésekor andezites-riolitos vulkáni hegységek, szigetívek keletkeznek. Egy óceáni és egy szárazföldi kızetlemez ütközésekor az alábukás miatt az andezites-riolitos vulkáni tevékenység az uralkodó folyamat. Az óceáni lemezen szállított üledék egy része a szárazföldi lemez pereméhez győrıdik, de ezek a győrt, üledékes kızetek alárendelt szerepet játszanak Két kontinentális lemez ütközésekor a korábban köztük lévı óceáni lemez alábukással fölemésztıdik, a rajta lévı üledék redıkbe győrıdik, a két szárazföldi lemez ütközésekor kiemelkedik és zömében ezekbıl az üledékes kızetekbıl álló hegység keletkezik. 18

19 Vulkanizmus A Föld belsı erıi állandó mőködésének egyik leglátványosabb megnyilvánulási formája a vulkanizmus. A magma a felsı köpenyben és/vagy a kéregben elhelyezkedı, nagy nyomás alatt álló magas hımérséklető szilikátolvadék. A magma a hımérséklet- és nyomáskülönbségek hatására lassú áramlást végez, közben hatalmas feszítıerıt fejt ki a környezetére és mozgása során összetétele megváltozik (beolvasztja a mellékkızeteket, alkotórészeinek eltérı oldódása és sőrőség szerinti differenciálódása miatt). Ha a magma mozgása során nem jut a felszínre, hanem a földkéregben szilárdul meg, akkor intruziv magmatizmusról vagy plutonizmusról beszélünk, ekkor mélységi magmás kızetek keletkeznek. Ha a magma a felszínre kerül, akkor láva a neve, a folyamatot pedig effuziv magmatizmusnak vagy vulkanizmusnak nevezzük, melynek során kiömlési magmás kızetek keletkeznek. Megkülönböztetünk szárazföldi és tenger alatti vulkanizmust, valamint felszín közeli (2 km-nél nem mélyebben lezajló) ún. szubvulkáni folyamatokat. A vulkánok elhelyezkedése Jelenlegi ismereteink szerint Földünkön mintegy 700 aktív vulkán található, melyek többsége földrajzilag jellegzetes vonalak mentén helyezkedik el, melyek öt vulkáni övezetet alkotnak: kelet-ázsiai-, amerikai-, eurázsiai-, atlanti- és kelet-afrikai. Ezek a vulkáni övezetek pontosan egybeesnek a litoszféralemezek határaival, így megállapítható, hogy a vulkánosság alapvetıen a lemezszegélyekhez kapcsolódik, szoros összefüggést mutat a lemeztektonikai folyamatokkal. A vulkánoknak csak mintegy 4%-a nem kapcsolódik a lemezszegélyekhez, ezek ún. forró pontokon jöttek létre, ahol a helyi jellegő, függıleges irányú felfelé törekvı magmaáramlás elvékonyítja vagy átolvasztja a külsı köpenyt és a kérget és ún. gomolyáramlásos vulkán alakul ki (pl.: Hawaii-szigetek). A gomolyáramlások helye nagyon állandó, akár több százmillió évig is azonos helyen mőködnek, ezért a kızetlemezek elvándorolnak fölöttük és így vulkáni lánc alakul ki (pl.: Hawaii-lánc, Tuamotu-lánc). A vulkánok felépítése A vulkáni anyagok származási helye a kb km-es mélységben elhelyezkedı magmakamra. A magmakamrát a felszínnel összekötı, a Föld kérgét többnyire függılegesen áttörı csatorna a kürtı, amely a felszínen az általában kör alakú kráterben végzıdik. A felszínre kerülı anyag többnyire kúp alakban halmozódik fel (vulkáni kúp), formája a kitörés módjától, a vulkáni anyag össze- 19

20 tételétıl és mennyiségétıl függ. A kaldera üst vagy katlan alakú, többé-kevésbé kör alakú, sekély mélyedés, melynek átmérıje általában nagyobb, mint a kürtıé. A kaldera leggyakrabban a magma eltávozása után beszakadó magmakamra beszakadásával keletkezik (beszakadásos kaldera), ritkábban a vulkáni kúp legfelsı részének lerobbanásával alakul ki (robbanásos kaldera). A felszín felé törekvı magma a mélyben megrekedve hatalmas kiterjedéső magmás kızettömeggé szilárdul a földkéregben, ezt batolitnak nevezzük, ami a körülötte lévı kızeteket megolvasztja, átkristályosítja. A batolitnál jóval kisebb, csupán néhány km átmérıjő, a felszínhez közelebb elhelyezkedı, gomba alakú kızettömeg a lakkolit, amely a felette lévı kızeteket nem olvasztja meg, csak felboltozza. A lakkolit a legtipikusabb szubvulkáni képzıdmény. A vulkáni mőködés termékei o Folyékony termékek: Láva - összetétele megegyezik a magmáéval, rendszerezése szilicium-dioxid tartalma alapján történik. Kémiai összetétele meghatározza fizikai jellemzıit: A szilicium-dioxidban szegény, bázisos bazaltláva kis viszkozitású, hígan folyó anyag, ezért lávaárakat, lávatakarókat hoz létre. A szilicium-dioxidban gazdagabb, savanyú andezit- és riolit-lávák nagy viszkozitásúak, sőrőn folynak, hamar megszilárdulnak, így viszonylag meredek falú vulkáni kúpokat hoznak létre. A láva megszilárdulásával vulkáni kiömlési kızetek keletkeznek, pl.: riolit, andezit, bazalt. o Szilárd termékek: Vulkáni bombák (a levegıben lehőlve megszilárduló cm-es, méteres kızetdarabok), blokkok vagy tömbök (szilárd állapotban kidobott nagyobb kızetdarabok), lapillik (mogyoró vagy dió nagyságú, a levegıben megszilárduló lávadarabok), vulkáni por. Ezeket összefoglaló néven piroklasztikumnak nevezzük. A nagyobb darabok megszilárdulásával vulkáni agglomerátum és vulkáni breccsa, a finomabb porból vulkáni tufa keletkezik. o Gáznemő termékek: Legnagyobb részük (75 %) vízgız, valamint CO 2, CO, N 2, H 2, CH 4 stb. is távozhat a vulkánból. A vulkánok csoportosítása 1. A kitörés helyének alakja szerint: a) felületi (areális) - jelenleg nincsenek ilyen vulkánok; b) hasadék (lineáris) - hosszú repedésvonalak mentén tör föl a leginkább bazaltos láva pl.: Izlandon 20

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések FÖLDRAJZ 1 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Mélységi magmatizmus Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk.

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK 11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni

Részletesebben

A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika

A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika (tk. 35 44. oldal) 2015.10.22. FÖLDRAJZ 1 A Föld gömbhéjai A tengely körüli forgás, a Nap körüli keringés, és a nehézségi erő hatására a gáznemű,

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 5. hét (hosszabbítás: még egy kicsit a lemeztektonikáról) İskörnyezet és ısföldrajz Japán, 2011. 03. 11.: Honshu keleti partjainál 8,9-es erısségő földrengés és cunami Japán,

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele

Részletesebben

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007 Prekambrium Oktatási segédanyag A prekambrium felosztása Proterozoikum 2500 millió év 542 millió év Archaikum 4000 2500 millió év Hadeikum >4000 millió

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit

Részletesebben

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,

Részletesebben

A magma eredete, differenciálódása

A magma eredete, differenciálódása A magma eredete, differenciálódása Miért van ennyiféle magmás kızet? Magma eredete: honnan? A Föld öves felépítése fizikai tulajdonságok alapján kémiai összetétel alapján Asztenoszféra szilárd, képlékely

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 4 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak IV. AZ ÁsVÁNYOK (És kőzetek) KELETKEZÉsE 1. BEVEZETÉs Bárhol képződhetnek ásványok (kőzetek), ha gőzök, olvadékok

Részletesebben

A kísérlet megnevezése, célkitűzései A vulkánok kialakulásának bemutatása, vulkanikus hegységek jellemzése, vulkánkitörés modellezése

A kísérlet megnevezése, célkitűzései A vulkánok kialakulásának bemutatása, vulkanikus hegységek jellemzése, vulkánkitörés modellezése A kísérlet megnevezése, célkitűzései A vulkánok kialakulásának bemutatása, vulkanikus hegységek jellemzése, vulkánkitörés modellezése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: szódabikarbóna, ecet, víz, ételfesték,

Részletesebben

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák. Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I-II. Tantárgy kódja FDB1307; FDB1308 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

Tanítási tervezet. II. Az óra típusa: ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra

Tanítási tervezet. II. Az óra típusa: ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. 11. 18. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 9.A Tanít: Domján

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA

ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA LAKÓHELYÜNK A FÖLD A Föld belső szerkezete A Föld felépítésével, szerkezetével, történetével foglalkozó tudomány a geológia (földtan). A Föld fizikai

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK

15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK 15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK A KİSZÉN A kıszén növényi eredető, szilárd, éghetı, fosszílis üledékes kızet. A kıszénképzıdés szakaszai: Biokémiai szénülési folyamatok: kis mélységben huminsavak

Részletesebben

Földünk a világegyetemben

Földünk a világegyetemben Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője

Részletesebben

a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok

a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok 1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

Geokémia

Geokémia Geokémia 2016.12.05. A Föld szerkezete, a földkéreg felépítése földkéreg: a Föld legkülső, szilárd halmazállapotú rétege, amely kőzetekből áll. A földkéreg bolygónk sugarával összehasonlítva nagyon vékony,

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

A XXI. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY

A XXI. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY A XXI. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY ELSŐ FORDULÓJÁNAK FELADATLAPJA II. KATEGÓRIA Tudnivalók A feladatokat figyelmesen olvasd el! A megoldásokat a mellékelt értékelőlapon kell beadni. Az értékelőlapon

Részletesebben

A, Á. Geológiai és földrajzi kisszótár -Szavak győjteménye SBGEO GEOLÓGIAI KISSZÓTÁR

A, Á. Geológiai és földrajzi kisszótár -Szavak győjteménye SBGEO GEOLÓGIAI KISSZÓTÁR GEOLÓGIAI KISSZÓTÁR P : az angol pressure, azaz nyomás szóból származik T : hımérséklet jele a geológiában A, Á Abiotikus: élettelen Aktív lemezszegély: konvergens vagy divergens mozgás (lásd:konvergens/

Részletesebben

Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST

Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. A közepiskolak 9. evfolyama szamara MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST KÖRNYEZEl'ÜNK ABRAzOLAsA 7 A földrajzi környezet es abrazolasa 7 A termeszeti es a földrajzi

Részletesebben

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.

Részletesebben

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete csillag: csillagrendszer: Nap: Naprendszer: a Naprendszer égitestei: plazmaállapot: forgás: keringés: ellipszis alakú pálya: termonukleáris

Részletesebben

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel

Részletesebben

Csillagászati földrajz I-II.

Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy neve Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy kódja FDB1305; FDB1306 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2+1 Összóraszám (elm.+gyak.) 1+0, 0+1 Számonkérés módja kollokvium + gyakorlati jegy Előfeltétel

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 9

ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 9 Sztanó Orsolya ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 9 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat. 2. A kőzetciklus:

Részletesebben

Földtani alapismeretek

Földtani alapismeretek Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben

i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi

i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi A GÁZÓRIÁSOK Jupiter M j 350 M 10 3 M a = 5, 2 AU P = 11, 86 év Tengelyforgás: P R 10 óra i R = 3 nincsenek évszakok B = 4, 3 G 10 földi kiterjedt magnetoszféra Szaturnusz M S 3 M j a = 9, 5 AU P = 29,

Részletesebben

Kőzettan (ga1c1053)

Kőzettan (ga1c1053) Kőzettan (ga1c1053) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Központi Kutató és Műszer Centrum ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu

Részletesebben

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció

Részletesebben

Általános és történeti földtan. 2. hét. A magmás kızetek. A magmás kızetek képzıdése és fajtái

Általános és történeti földtan. 2. hét. A magmás kızetek. A magmás kızetek képzıdése és fajtái Általános és történeti földtan 2. hét A magmás kızetek A magmás kızetek képzıdése és fajtái A segédanyagot összeállították: Báldi Tamás, Nagymarosy András, Uhrin András A Föld belsı felépítése kontinentális

Részletesebben

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe Földtudományi szak BSc 2. félév (2011 tavasz) Szerda délben, a hét csúcspontján szerda 12:15 13:45 Lóczy-terem (D 0-804) Pálfy József Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Részletesebben

A hegyek és az erdők születése

A hegyek és az erdők születése FEDEZD FEL A FÖLD KINCSEIT! Vojnits András A hegyek és az erdők születése Kossuth Kiadó Tartalom Előszó Gaia Amiről az óceánok mélye mesél Vulcanus és Plutó birodalma Amikor mozog a föld Hegyek születnek

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel

Részletesebben

Szerkezeti földtan és lemeztektonika

Szerkezeti földtan és lemeztektonika Szerkezeti földtan és lemeztektonika Globális tektonika Globális tektonika: az egész litoszférára kiható szerkezeti mozgásokat és jelenségeket foglalja össze, például óceáni medencék keletkezése, hegységek

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 1613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 18. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a javításhoz Ha egy feladatnak

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A földtörténet bizonyítékai Ősmaradványok (fosszíliák) Vezérkövületek Lenyomatok Földtörténeti idők: - Ősidő - Óidő - Középidő: - Triász - Jura - Kréta - Újidő: - Harmadidőszak

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte. Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA

ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA Ásvány: Természetes úton keletkezett kristályos vegyület, vagy elem. Jellemző rá vegyi összetétele és kristályszerkezete. Pl. grafit, vegyjele C, kristályrács:

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

ÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK

ÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK ÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK Elıadó: Szakáll Sándor Gyakorlatvezetık: Mádai Ferenc, Mádai Viktor, Szakáll Sándor Ásvány- és Kızettani Tanszék Tel.: 565-111 / 1211 E-mail: askszs@uni-miskolc.hu

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen.

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen. 1. Az elsı feladatban képeket fogtok látni. Feladatotok az lesz, hogy felismerjétek mit ábrázolnak a képek. Akinél elıször villan fel a lámpa az mondhatja a választ. Jó válasz esetén egy pontot kaphattok,

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Megfigyelı alrendszer

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz

Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz Bidló Bidló András: András: A Kárpát-medence természeti földrajza Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz A világegyetem

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 10. hét Az újpaleozoikum (devon, karbon, perm) Rendszeres földtörténet: 1 2 3 4 5 6 7 Proterozoikum-fanerozoikum átmenete és az ópaleozoikum eseményei az élıvilágban Elsı megırzıdött

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK)

8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK) 8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK) Szulfátok A szulfátok alapvetıen oxigéndús környezetben, a földkéreg felszínhez közeli részein, a litoszféra-bioszféra

Részletesebben

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK 12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)

Részletesebben

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival.

Részletesebben

Völgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, március 4. (BME, Kmf.16.

Völgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, március 4. (BME, Kmf.16. Völgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, 2010. március 4. (BME, Kmf.16. Oltay terem) A korábban meghirdetett előadásnak a 2010. február 27.-én Chile partjainál

Részletesebben

5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK

5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK 5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszer vázát az egyszerő és összetett anionok által

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a javításhoz Ha egy feladatnak

Részletesebben

A különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó

A különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó A különbözeti vizsga témakörei 9. évfolyam földrajz Gerséné Varga Ildikó I. Csillagászati földrajz II. Kőzetburok III. A légkör földrajza IV. A vízburok V. A földrajzi övezetesség: VI. Népesség-, és településföldrajz

Részletesebben

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin Éghajlat a földtörténeti múltban Dr. Lakotár Katalin A Föld légkörének kialakulása Föld kialakulása 4,6 md évvel ezelőtt ősbolygó légköre: hidrogén, hélium, metán, vízgőz, ammónia, kén-hidrogén gázok a

Részletesebben

Mélységi magmás kızetek

Mélységi magmás kızetek Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK

14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK 14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK AZ ÜLEDÉKES KİZETEK A Föld felszínén, vagy a felszín közelében képzıdnek laza üledékek konszolidációja során. Az üledékes kızetek képzıdési folyamata a mállás, szállítás, üledékképzıdés

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,

Részletesebben

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntı. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntı. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntı Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyzı azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 2. hét A földtan, mint történeti természettudomány A Föld, mint rendszer +1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományi alapszak Rekord (~felvétel) Földtudományi

Részletesebben

Hegyek, kızetek, idıjárás, hegyi veszélyek szakelmélet jegyzet (Készült: 2004. november 27., v1p2. 2005. december 6.)

Hegyek, kızetek, idıjárás, hegyi veszélyek szakelmélet jegyzet (Készült: 2004. november 27., v1p2. 2005. december 6.) Hegyek, kızetek, idıjárás, hegyi veszélyek szakelmélet jegyzet (Készült: 2004. november 27., v1p2. 2005. december 6.) 1 A Föld szerkezete... 1 2 A kızetlemezek mozgása... 2 3 Hegységképzıdés külsı és belsı

Részletesebben

HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM

HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók ismerjék meg szűkebb és tágabb földrajzi környezetük természeti és társadalmi, gazdasági jellemzőit, folyamatait. Ismerjék

Részletesebben

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba 2. Talajképző ásványok és kőzetek Dr. Varga Csaba Talajképző ásványok A földkéreg egynemű szilárd alkotórészei, melyeknek többsége szabályos, kristályos felépítésű. A bennük az építőelemek szabályosan

Részletesebben