II. RÉSZ ÁLLATTAN: ÁLLATÖKOLÓGIA ÉS ETOLÓGIA

Átírás

1 II. RÉSZ ÁLLATTAN: ÁLLATÖKOLÓGIA ÉS ETOLÓGIA 184

2 72. A szivacsok sejtjei (F) Nézd meg jól az ábrát, majd oldd meg a feladatot! Írd a megfelelő betűjelet (I, H) az állítás utáni négyzetbe! 1. Az ábra egy szivacstelep felépítését mutatja. 2. A szaggatott nyilak a víz áramlását mutatják 3, A galléros-ostoros sejtek alkotják a szivacsok testének belső sejtrétegét 4. A szivacsok testének egyik felén mindig hímivarsejteket, míg a másikon petesejteket találunk. 5. A szivacsok a soksejtű szervezetek közé tartoznak, testszerveződésük álszövetes. 6. A szivacsok testét borító apró nyílásokat pórusoknak nevezzük. 7. A külső sejtréteg sejtjeiben található kovatűk merevítik a szivacsok testét. 8. A víz a pórusokon ki-be áramlik. 9. A szivacsok hímnős állatok. 10. A két sejtréteg között mozgó vándorsejtek gondoskodnak a táplálék szétosztásáról 184

3 74. Rajzolj, színezz, feliratozz! (G) Nézd meg jól az ábrát, majd old meg a feladatokat! 1. Rajzold be a víz áramlási irányát a szivacs testén keresztül! 2. Színezd a belső sejtréteg sejtjeit pirosra, a külső sejtréteg sejtjeit kékre! 3. Melyik sejtréteg sejtjei hozzák létre a kovatűket?.. 4. Milyen alapanyaga lehet még a szivacsok vázának? 5. Milyen sejteket találunk a külső és a belső sejtréteg között?.. Írd a nevüket az ábrán a megfelelő szám mellé! 185

4 74. Ismered-e a szivacsokat? Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Nézd meg jól az ábrát, majd old meg a feladatot! Egészítsd ki az alábbi szöveget az odaillő szavakkal! A szivacsok soksejtű élőlények. Sejtjeik egyedekbe szerveződnek, de önálló életre is képesek. Ezt a testfelépítési formát nevezzük (1.) testszerveződésnek. A szivacsok testét kívülről a (2.) határolja, mely a az állat testét a környezetétől elkülöníti. A szilárd vázat a tűképző sejtek hozzák létre. A váz anyaga lehet mész, szaru és kova. A víz a szivacs testét borító (3.).. áramlik be és a felső (4.).. hagyja el a szivacs testét. A belső sejtsort a (5.) alkotják, melyek felveszik a tápanyagokat a vízből, majd megemésztik a maguk és a többi sejt számára. (6.).... mozgása tartja áramlásban a vizet az űrbélben. A két sejtréteg között mozgó (7.) feladata az emésztés befejezése és a táplálék egyenletes szétosztása. A külső sejtrétegben hím- és női ivarsejtek egyaránt képződnek, a szivacsok tehát (8.).. 186

5 76. Miből lesz a szitakötő?(g) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A B D C A. A nőstény szitakötő vízinövények leveleire rakja petéit. B. A lárva gyors mozgású ragadozó. Vízi rovarokat, férgeket és kisebb halakat zsákmányol. A vízben oldott oxigént trachea-kopoltyúival veszi föl. (A tracheakopoltyúk a potroh függelékei.) Ha azonban szükséges, képesek bélfalukon keresztül légköri levegőt is fölvenni. C. Az utolsó lárva-szakaszban levő állat elhagyja a vizet, kimászik egy nádszálra, majd a megrepedt-lárva bőrön át kibújik a kifejlett szitakötő. A képen egy fiatal állat függeszkedik az üres lárvabőrön. Szárnyai ekkor még lágyak és gyűröttek. Néhány órába is beletelik, mire levegőt pumpál az erekbe, ekkor a szárny kifeszül, száraz és kemény lesz. D. Az imágók nappal repülő rovarokra vadásznak. Kitűnően látnak, összetett szemeik ocellából (elemi egységből) állanak. Csápjaik aprók. A feladat információi és az Állatismeret könyv segítségével válaszoljatok az alábbi kérdésekre! A jelű kérdések megoldásához használjátok föl a más csoportok beszámolóiban hallottakat és leírtakat! 187

6 1. Keressük meg az Állatismeret könyvből a képen látható fajt (vagy a hozzá leginkább hasonlót)! Milyen más szitakötő fajokat ismertet még a könyv? 3. A könyv képeinek segítségével állapítsuk meg a szitakötő fajok közös jellemzőit (melyek mindegyik szitakötőre jellemzőek, de más rovarokra nem): 4. Tanulmányozzuk az ábrán a szitakötő lárva és az imágó testfölépítését! Milyen hasonlóságokat találsz? Nevezzünk meg hármat! Mire következtethetünk abból, hogy a szitakötők csápja kicsiny, szemük viszont hatalmas? 6. Milyen forrásokból szerezhetik a szitakötő lárvák a szükséges oxigént? Hasonlítsuk össze ebből a szempontból a gyors hegyi patakok és a felmelegedő állóvizek lakóit! 7. Hasonítsuk össze a szitakötő-lárvák és a szúnyoglárvák testfölépítését és életmódját: Mivel táplálkozik:. Mit érzékel. Hogyan lélegzik: 8. A szitakötő és a kérész lárvák egyaránt vízben, gyakran azonos folyókban élnek. Vetélytársai-e egymásnak? Lehet-e egyik a másiknak táplálékforrása?.. 188

7 76. Csúnya hernyóból gyönyörű pillangó (G) A. A lepkék petéiket többnyire levelek fonákjára, fakéregre vagy földbe rakják. A. pete C. báb B. hernyó D. kifejlett rovar B. A lepkelárváknak a hernyóknak 3 pár ízelt lábuk és több állábuk van, rágó szájszervükkel növényeket vagy ritkán elhalt szerves anyagot (viaszt, szövetet) rágcsálnak. Sok faj tápnövényspecialista: csak egy vagy néhány közelrokon növényt fogyaszt. C. Fejlődésük befejeztével a hernyók bebábozódnak. A mozdulatlan bábok ágon függeszkedve vagy föld alatt pihennek. Sok faj így telel át. D. A bábból kibújó fiatal kifejlett rovar (imágó) szárnyai kezdetben lágyak, néhány óra múlva azonban már képes röpülni. A kifejlett lepkék pödörnyelvükkel nektárt szívogatnak, miközben beporozzák a virágos növényeket. Kitűnően látnak (színeket is), kémiai érzékszerveik is fejlettek. Az éjjeli lepkék nőstényei fermonok segítségével csalogatják magukhoz a hímeket. A feladat információi és az Állatismeret könyv segítségével válaszoljatok az alábbi kérdésekre! A jelű kérdések megoldásához használjátok föl a más csoportok beszámolóiban hallottakat és leírtakat! 189

8 1. Keressük meg az Állatismeret könyvből a képen látható fajt (vagy a hozzá leginkább hasonlót) és írjuk ide a nevét! Milyen tápnövényt fogyaszt a hernyója? 2. Milyen más nappali lepke fajokat ismertet még a könyv? Írjunk három példát! Írjuk melléjük a hernyó jellemző tápnövényét is! 3. A könyv képeinek segítségével állapítsuk meg a lepke fajok közös jellemzőit (melyek mindegyik lepkére jellemzőek, de más rovarokra nem): 4. Tanulmányozzuk az ábrán a lepkelárva és az imágó testfölépítését! Milyen hasonlóságot találunk? Milyen ökológiai (populációk közti) kölcsönhatások lépnek föl a virágos növények és a lepkék között? Indokoljuk a választ! A képen látható nappali lepke csápja bunkós végű, míg az éjszakai lepkék hímjeinek csápja gyakran nagy felületű, tollas. Mi magyarázza a különbséget?

9 7. A kártevő hernyókat a fürkészdarazsak és a rovarevő madarak is előszeretettel fogyasztják. Nagyüzemi gazdaságokban azonban gyakran vegyszerrel védekeznek a hernyók elszaporodása ellen. Hogyan hat a vegyszeres védekezés a fürkészdarazsak és a cinkék létszámára? Milyen következményekkel jár, ha egy ilyen területen leállítjuk a vegyszeres védekezést?.. 8. Hasonítsa össze a hernyók és a szúnyoglárvák testfölépítését és életmódját: Mivel táplálkoznak:. Mit érzékelnek. Hogyan lélegeznek:. 191

10 77. Csak a nőstények csípnek (G) A D B C A A Culex szúnyogfajok petéi a víz felszínén úsznak. Mindegyik pete kis tölcsérben végződik. Ebben parányi légbuborék van, ami megakadályozza, hogy a pete a mélybe süllyedjen. B/C A lárva és a báb (C ) a víz felszíni rétegén függeszkedve lebeg a víz alatt. Ha árnyékot vagy rezgést érzékelnek, lesüllyednek. A lárvák lebegő szerves anyagot, baktériumokat és moszatokat fogyasztanak. Légköri levegővel lélegeznek, amit légzőcsövükön keresztül szívnak föl. A szúnyoglárvák és bábok az édesvízi halak fontos táplálékai. D Táplálkozás A kifejlett nőstény szúnyogok emlősök és madarak vérét szívják. A hímek azonban csak növényi nedveket szívogatnak vagy nem is táplálkoznak rövid életük során. Szaporodás és érzékelés A szúnyogok jól látnak, bár hallásuk és szaglásuk fejlettebb. A nőstények feromont bocsájtanak ki, a hímek ebből már néhány molekulányit is megéreznek. Ezenkívül a hímek hallják a nőstények szárnya által keltett hangokat is. Hangérzékelő szervük a csápjukon van, és a legérzékenyebb a Hz közötti frekvencia tartományban. Járványok Sok szúnyogfaj terjeszt különböző betegségeket szúrásával. Így például az Anopheles fajok a maláriát, az Aedes szúnyogok a sárgalázat terjesztik. 192

11 1. Keressük meg az Állatismeret könyvből a képen látható fajt (vagy a hozzá leginkább hasonlót) és írjuk ide a nevét: 2. Milyen más szúnyog fajokat ismertet még a könyv? Írj három példát! 3. A könyv képeinek segítségével állapítsd meg a szúnyog fajok közös jellemzőit (melyek mindegyik szúnyogra jellemzőek, de más rovarokra nem): 4. Tanulmányozzuk az ábrán a szúnyoglárva és az imágó testfölépítését! Milyen hasonlóságokat találunk? Nevezzünk meg hármat! Milyen különbségeket és hasonlóságokat fedezhetünk föl a szúnyoglárvák és a bábok testfölépítése és életmódja között?.. 6. Mi magyarázza, hogy a vegyszeres szúnyogirtás következtében a környék halállománya is csökken? Milyen úton kerülhet be a szúnyogirtó vegyszer az ember szervezetébe? 7. Milyen élőlények (mely rendszertani csoportba tartoznak) a szúnyogok által terjesztett malária (váltóláz) kórokozói? Mi a váltólázrohamok oka? 8. Hasonítsuk össze a szitakötő-lárvák és a szúnyoglárvák testfölépítését és életmódját: Mivel táplálkozik:..... Mit érzékel:... Hogyan lélegzik:

12 78. Ízeltlábúak, de mégis mások (F) 1. Alkossatok háromfős csoportokat! A felsorolt tulajdonságok nevét helyezzétek el a halmazábra megfelelő részébe! 1. légcsövekkel lélegeznek 2. ízeltlábúak 3. 5 pár járólábuk van 4. kopoltyúval lélegeznek 5. testüket kitin borítja 6. 4 pár járólábuk van 7. a Föld minden élőhelyén élnek 8. testük két testtájra tagolódik 9. 3 pár járólábuk van Rovarok Rákok Pókszabásúak 2. Vizsgáljátok meg aprólékosan a kapott ízeltlábút (preparátumot vagy képet) és írjátok le a legfontosabb külső jellemzőiket! Lábak száma, helye Rovar Pókszabású Rák Testtájai Szem Csáp(ok) Egyedi jellemzők 194

13 3. Keressétek meg az Állatismeret c. könyvből a kapott fajt, írjátok le a fajnevet! Rovar Pókszabású Rák fajnév 4. Az Állatismeret könyvből keressetek a kapott fajokhoz hasonlókat: legalább 3 fajt Rovar Pókszabású Rák fajnevek 5. Az ízeltlábúak zöme apró. Mi e jelenség fizikai oka? 195

14 79. Sokfélék vagyunk (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Alkossatok három fős csoportokat! 1. Vizsgáljátok meg nagyító (vagy sztereomikroszkóp) segítségével három különböző, az Állatismeret könyvben előforduló rovart! Töltsétek ki az alábbi táblázatot! fajnév 1. rovar 2. rovar 3. rovar szárny láb csáp 2. A tanultak és a tapasztaltak és a kiadott anyag alapján egészítsétek ki az alábbi szöveget! Az ízelt láb mindegyik osztályban megtalálható. A rákokra 1. pár, a rovarokra 2. pár, a pókszabásúakra 3. pár láb jellemző. A rovarláb alaptípusa a futóláb, melynek részei: 4.,,,,. Az életmódnak megfelelően a láb módosulhat. A rovarok alaptípusának a toron 5. pár szárnya van. A szárny egy vékony 6. réteggel fedett kültakaró módosulat. 196

15 A hártyásszárnyúak 7. kapcsolják össze az elülső és a hátulsó szárnyukat. A kétszárnyúak második pár szárnya a billérré módosult, mely 8. szerv. 3. Vizsgáljátok meg sztereomikroszkóp alatt (vagy jó nagyítóval) az 1. feladat rovarfajainak szemét, olvassátok el a tankönyvből a rovarok érzékszerveire vonatkozó fejezetet és válaszoljatok a kérdésekre! Írjátok be a megfelelő helyre az igaz (I) vagy a hamis (H) betűjelét! 1. A lepkék felismerik egymást. 2. A rovarok többsége jó képlátó. 3. A rovarok látótere viszonylag kicsi. 4. A rovaroknak összetett szemük van. 5. A rovarok színlátása rossz. 6. Az ízeltlábúak csápjai a kémiai ingereket érzékelik. 7. A csápok a szaglás szervei. 8. Minden rovarfajnak jó a hallása. A szemek rajza: 197

16 80. Az ízeltlábúak testfelépítése és életmódja (E) Alkossatok háromfős csoportokat és az eddig tanultak, tapasztaltak alapján oldjátok meg az alábbi feladatokat! Az Állatismert könyv használható. 1. Csoportosítsátok a tulajdonságokat az ízeltlábúak törzsének osztályai szerint! 1. Kitinpáncéljuk meszet is tartalmaz 2. Szájszerveik láberedetűek 3. Lehetnek élősködők 4. Dögevők is vannak közöttük 5. Jellemző rájuk a testen kívüli emésztés 6. Pödörnyelvük is lehet 7. Légcsőrendszerrel lélegeznek 8. Lehet lemezes tüdejük is 9. Keringése jobb, mint a rovaroké 10. Nyílt keringési rendszere van Rovarok Pókszabásúak Rákok 2. Párválasztás Kössétek össze az összetartozókat! Használhatjátok az Állatismeret könyvet! nyaló szájszerv szúró-szívó szájszerv rágó szájszerv csáprágó nyaló-szívó szájszerv szívó szájszerv lepkék bogarak szúnyogok méhek szitakötők poloskák pókszabásúak 198

17 81. A petéből nem egyformán bújunk ki (F) Alkossatok három fős csapatokat! Vizsgáljátok meg a három folyamatábrán a rovarok fejlődésének típusait és válaszoljatok a kérdésekre! kifejlett rovar kifejlett rovar kifejlett rovar báb lárva pete A kifejlett rovartól erősen különböző lárva pete lárva A kifejlett rovarhoz hasonlító lárva pete Milyen fejlődésmenetet ábrázol? 1. ábra: 2. ábra: 3. ábra: 2. Mely rovarcsoportokra jellemzők a fenti fejlődési típusok? Soroljatok fel 1-1 csoportot! Keressetek az Állatismeret c. könyvből mindegyik rovarcsoporthoz 3-3 állatfajt! 1. fajnév 2. fajnév 3. fajnév 1. rovarcsoport 2. rovarcsoport 3. rovarcsoport 4. Melyik fejlődésmenet lárvaállapota hasonlít a kifejlett rovarhoz - legjobban: - legkevésbé: 5. Tapasztalataitok, olvasmányaitok alapján döntsétek el, hogy milyen módon fejlődnek a - szúnyogok: - legyek: - lepkék: 199

18 82. Megdöbbentő számok (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Alkossatok háromfős csoportokat! Együtt oldjátok meg a következő feladatokat! 1. Az ízeltlábúak szaporodásukban is alkalmazkodtak a szárazföldi környezethez. Hogyan? A rovarok változó számú petét ürítenek. Néhány adat a várható peteszámról. Rovarfaj Peteszám Szú Májusi cserebogár Nappali pávaszem ~100 Ruhamolylepke 200 Házi csótány Emberbolha 450 Hétpettyes katicabogár 800 Fenyőtűormányos 1000 Házi légy Burgonyabogár 2000 Mézelő méh 3000 Terelőhangya Termeszkirálynő (egész élete során) több millió 2. Számítsátok ki, hogyan növekszik a populációméret a következő három rovarfajnál három utód nemzedékben! Tételezzük fel, hogy az egyedek fele hím, fele nőstény! Fajnév Nappali pávaszem Ruhamolylepke Fenyőtűormányos Peteszám P (szülői) 2 (1 és 1 ) 2 (1 és 1 ) 2 (1 és 1 ) nemzedék F 1 F 2 F 3 200

19 3. Mi az oka annak, hogy a rovarfajok populációinak létszáma nagy ingadozásokkal ugyan de egy állandó érték körül marad? Hasonlítsuk össze az előző táblázatban megadott három faj halandósági arányát (rátáját)! 201

20 83. Ahol a hímek a díszesek (E) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 1. Mutasd be körábrán a rovarok három fejlődési típusát! Egészítsd ki az ábrákat! 1. Teljes átalakulás 2. Átváltozás 3. Kifejlés 2. A lárva élete azzal kezdődik, hogy ki kell bújnia a sokszor igen szilárd peteburkú petéből. Milyen taktikákat alkalmazhatnak a rovarok lárvái? Írjatok legalább hármat! 3. A rovarok vedlése hormonok által szabályozott. A fejlődési típusok ismeretében válaszoljatok arra, hogy a lárvából vedléssel milyen rovaralak jöhet létre, attól függően hogy mennyi vedlési hormon termelődött? Nappali pávaszem lárva vedlés vedlés Mit jelent az ivari kétalakúság /szexuális dimorfizmus? 5. Írjatok legalább két példát az ivari kétalakúságra az Állatismeret könyvből! Vázlatos rajzon jelenítsétek is meg a különbséget! 202

21 6. A kifejlett rovarok védekezésként és táplálékszerzés céljából szúrhatják meg az embert. Gyűjtsetek mindkét esetre legalább 3-3 példát! védekezésből: táplálékszerzésként: 203

22 84. A puhatestűek (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Igaz hamis Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak-e(i), vagy hamisak(h)! Írd a megfelelő betűt a négyzetbe! 1. A csigák mind tüdővel (a köpenyüreg falán át) lélegeznek. 2. A kagylók mind víziek. 3. A fejlábúak mind tengeriek. Rövid válasz 4. Mi a szerepe a külső meszes váznak?. 5. Mely csoportra jellemző az egy vagy két pár tapogató? 6. Mivel táplálkoznak a kagylók? 7. Mi a kagylók szerepe a vízi életközösségekben? 8. Mi a fejlábúak szerepe a vízi életközösségekben? 204

23 85. Nem hagyományos védekezés és táplálkozás (G) Az alábbiakban két különös állat rövid leírását látjuk. A figyelmes elolvasás után válaszoljunk a kérdésekre! Fonalascsiga (Coryphella sp.). A sekély ausztráliai partok mentén élő, 3 cm hosszú csiga ágas-bogas, fonalszerű függelékeiről nevezetes, no meg arról, hogy kölcsönvett fegyverekkel védekezik. Későbbi élete folyamán ugyanis hátoldali függelékeiben csalánsejtek jelennek meg. A csalánsejt a hidraállat fegyvere, csalántokból és a benne feltekeredett fonalból áll. Érintésre a csalántok felpattan, a fonal kivágódik, a zsákmányba hatol, és megmérgezi. A csalánsejtekhez fantasztikus módon, polipok felfalása révén jut a fonalascsiga. Óriáskagyló (Tridacna gigas). Megérdemli nevét: hullámos teknőjének hossza elérheti az 1,5 m-t, súlya pedig a 2 q-t is! A korallövezetek sekély vizeinek lakója, búbjával az aljzatba süllyed, teknői nyitva állnak. Társbérlőként moszatokat fogad magába, melyek szervezetében élősködve részt vesznek anyagcseréjében*. Az óriáskagyló mikroszkopikus méretű planktonokkal táplálkozik, az ennél nagyobb szervezeteket több méterre is kilövellő vízsugárral távolítja el magából. Záróizmai rendkívül erősek: a közéjük kerülő evezőt pl. egykettőre összeroppantják. Húsát a bennszülöttek fogyasztják. Az óriáskagylóból kerülnek elő a legnagyobb méretű igazgyöngyök, értékükből azonban sokat levon, hogy szabálytalan alakúak. Képünk üres kagylót ábrázol. Forrás: Búvár zsebkönyvek: Különös állatok, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest * A kitüremkedő köpeny kedvező helyet kínál a kagyló testében élő zooxanthelláknak. Ezeknek az egysejtű, sárgásbarna moszatoknak a tenyésztésére szakosodott köpeny olyan, mint egy élő üvegház, ahol e paránynövények növekedhetnek és szaporodhatnak. E kapcsolatból mindkét fél hasznot húz: a moszatok a napfény energiájával tápanyagokat készítenek a befogadójuknak, ők pedig gazdájuk nitrogéntartalmú anyagcseretermékeit hasznosítják. (Forrás: Élet és Tudomány Archívum szám hátlap július 17.) 1. Hányszorosa az óriáskagyló testhossza a fonalascsiga testhosszának? Válaszd ki a helyes megoldást, betűjelét írd a négyzetbe! A. ötszöröse B. tizenötszöröse C. ötvenszerese D. huszadrésze 2. Mely állatcsoportra (törzsre) jellemző a fonalascsigánál is megtalálható csalánsejt? 3. Hogyan tesz szert csalánsejtekre a fonalascsiga? Mire használja? 205

24 4. Miért nevezi a szerző fantasztikusnak azt a módot, ahogyan a fonalascsiga a csalánsejtekhez jut? Indokoljuk, hogy miért különleges ez a módszer! 5. Milyen kapcsolatban áll az óriáskagyló és a társbérlőként megemlített egysejtű moszat? A. asztalközösség (kommenzalizmus) B. táplálékszerzés (predáció) C. élősködés (parazitizmus) D. együttélés (szimbiózis) 6. A szöveg szerzője figyelmetlenségből súlyos hibát követett el, amit a lektor sem vett észre. Keressük meg a hibát a szövegben! 7. Az óriáskagylók egyedszáma napjainkra erősen lecsökkent. Mi lehet ennek az oka? A. nincs elegendő táplálék az óriáskagyló számára B. igazgyöngyök reményében nagy számban halásszák C. húsát fogyasztják D. nagy mérete hátrányt jelent a táplálkozásban 206

25 86. Kire jellemző? (E) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Döntsd el, hogy melyik csoportra jellemzőek az alábbi állítások! Írd a csoport betűjelét az állítások utáni négyzetekbe! A. Csigákra jellemző B. Kagylókra jellemző C. Mindkét csoportra jellemző D. Egyik csoportra sem jellemző 1. Van fejük. 2. Szilárd vázuk ha van - mésztartalmú. 3. A csoport minden tagja kopoltyúval lélegzik. 4. Mind ragadozók. 5. Melyik csoportra jellemző a reszelőnyelv? Melyik életfolyamatban vesz részt? A puhatestűek melyik csoportjára jellemző a tintamirigy? Mi a szerepe?. 9. Mi történne egy tóval, ha belőle az összes kagylót összegyűjtenénk és eltávolítanánk a vízből? 10. Milyen folyamatot indítanánk el ezzel?

26 88. Ez meg az a kalmárokról (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ (1) Igazán mozgalmas volt az éjszaka a Kaliforniai-öbölben: a mexikói vizeken halászó hajók erős reflektorainak fényében valósággal forrt a tenger a kalmároktól. (2) Leesett az állam e hatalmas állatok láttán. (3) Némelyikük akkora volt, akár egy ember csaknem kétméteres, s majd 70 kilós. (4) Több mint, harminc éve tanulmányozom a kalmárokat, de ekkora példányokat még sohasem láttam. (5) Búvárfelszerelést húztunk, majd társammal, Brian Skerry fotóssal belevetettük magunkat az óriás repülőkalmárok kavargó tömegébe. (6) Ez a Csendes-óceán keleti részén élő faj harcias ragadozó bármit megtámad, a szardíniát éppúgy, mint a búvárokat. (7) Még gyöngyözött a víz az ugrásunk helyén, amikor Brian riadtan fölkiáltott: egy jókora kalmár súrolta a karját. (8) A fotós előrántotta búvárkését, hogy megvédje magát, az állat azonban elmenekült. (9) Ha szóba kerülnek a félelmetes kalmárok, az emberek többnyire a tengerészlegendák és televíziós dokumentumfilmek szereplőjére s tünékeny tengeri szörnyére, az óriáskalmárra gondolnak. (10) Ám a kalmárfélék családjaiba 280 további faj is tartozik: óriások éppúgy vannak köztük, mint törpék, s a világ minden tengerében megtalálhatók. (11) Briannel csaknem négy hónapig vizsgáltuk az élőhelyeiket, sok helyütt búvárkodva a Cod-foktól kezdve Venezuelán át a kaliforniai vizekig. (12) Jómagam a kalmárokon kívül a puhatestűek közé tartozó más lábasfejűekkel: polipokkal, tintahalakkal és a hajóspolipokkal is foglalkozom a massachusettsi Woods Hole Tengerbiológiai Kutatóintézetében. (13) A kalmároknak nyolc karjuk, a táplálkozáshoz használt két hosszú tapogatójuk, a papagájokéra emlékeztető hegyes csőrük és három szívük van (a központi s két másik, melyek a kopoltyúikon áramoltatják át a vért). (14) A lábasfejűek régen, félmilliárd éve, a kambrium időszak végén jelentek meg a Földön. (15) A puhatestűek egyik osztályát alkotják, amin e teremtmények sajátosságaitól lenyűgözve olykor elcsodálkozunk. (16) Hisz a kalmárok és rokonaik fürgék, az érzékeik kifinomultak, s szempillantás alatt képesek megváltoztatni a bőrük színét, mintázatát jóval fejlettebbek tehát egy egyszerű kékkagylónál vagy osztrigánál. Forrás: National Geographic Magyarország, aug., 59. old. Roger Hanlon: Puhatestű ragadozó kalmár Miután figyelmesen elolvastad a szöveget, írd a helyes válasz betűjelét (I, H) az állítás utáni négyzetbe! 1. A kalmárok ragadozó életmódú vízi állatok. 2. A lábasfejűek félmillió éve jelentek meg a Földön. 3. A kalmárfélék családjába 300-nál is több faj tartozik. 4. A kalmárok a puhatestűeken belül a lábasfejűek közé tartoznak. 5. A kalmárok igen fejlettek, akárcsak rokonaik a kékkagyló és az osztriga. 6. A kalmárok könnyedén változtatják meg bőrük színét és mintázatát. 7. A kalmárok kopoltyúval lélegeznek, melyen a vért két szív áramoltatja keresztül. 8. Az óriás repülőkalmár akár 2 méteresre is megnőhet. 208

27 88. Keresd a szövegben (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ (1) Igazán mozgalmas volt az éjszaka a Kaliforniai-öbölben: a mexikói vizeken halászó hajók erős reflektorainak fényében valósággal forrt a tenger a kalmároktól. (2) Leesett az állam e hatalmas állatok láttán. (3) Némelyikük akkora volt, akár egy ember csaknem kétméteres, s majd 70 kilós. (4) Több mint, harminc éve tanulmányozom a kalmárokat, de ekkora példányokat még sohasem láttam. (5) Búvárfelszerelést húztunk, majd társammal, Brian Skerry fotóssal belevetettük magunkat az óriás repülőkalmárok kavargó tömegébe. (6) Ez a Csendes-óceán keleti részén élő faj harcias ragadozó bármit megtámad, a szardíniát éppúgy, mint a búvárokat. (7) Még gyöngyözött a víz az ugrásunk helyén, amikor Brian riadtan fölkiáltott: egy jókora kalmár súrolta a karját. (8) A fotós előrántotta búvárkését, hogy megvédje magát, az állat azonban elmenekült. (9) Ha szóba kerülnek a félelmetes kalmárok, az emberek többnyire a tengerészlegendák és televíziós dokumentumfilmek szereplőjére s tünékeny tengeri szörnyére, az óriáskalmárra gondolnak. (10) Ám a kalmárfélék családjaiba 280 további faj is tartozik: óriások éppúgy vannak köztük, mint törpék, s a világ minden tengerében megtalálhatók. (11) Briannel csaknem négy hónapig vizsgáltuk az élőhelyeiket, sok helyütt búvárkodva a Cod-foktól kezdve Venezuelán át a kaliforniai vizekig. (12) Jómagam a kalmárokon kívül a puhatestűek közé tartozó más lábasfejűekkel: polipokkal, tintahalakkal és a hajóspolipokkal is foglalkozom a massachusettsi Woods Hole Tengerbiológiai Kutatóintézetében. (13) A kalmároknak nyolc karjuk, a táplálkozáshoz használt két hosszú tapogatójuk, a papagájokéra emlékeztető hegyes csőrük és három szívük van (a központi s két másik, melyek a kopoltyúikon áramoltatják át a vért). (14) A lábasfejűek régen, félmilliárd éve, a kambrium időszak végén jelentek meg a Földön. (15) A puhatestűek egyik osztályát alkotják, amin e teremtmények sajátosságaitól lenyűgözve olykor elcsodálkozunk. (16) Hisz a kalmárok és rokonaik fürgék, az érzékeik kifinomultak, s szempillantás alatt képesek megváltoztatni a bőrük színét, mintázatát jóval fejlettebbek tehát egy egyszerű kékkagylónál vagy osztrigánál. Forrás: National Geographic Magyarország, aug., 59. old. Roger Hanlon: Puhatestű ragadozó kalmár 1. Húzd alá a szövegben azokat a mondatokat, melyek konkrét információkat tartalmaznak a kalmárok testfelépítésével kapcsolatosan! 2. Írd a négyzetekben azoknak a mondatoknak a (zárójelben megadott) sorszámát, melyek információkat tartalmaznak a kalmárok rendszerezésével kapcsolatosan! 3. Írd a pontozott vonalra azokat a fajneveket, melyek előfordulnak a szövegben!.. 209

28 90. Készíts rendszert (E) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ (1) Igazán mozgalmas volt az éjszaka a Kaliforniai-öbölben: a mexikói vizeken halászó hajók erős reflektorainak fényében valósággal forrt a tenger a kalmároktól. (2) Leesett az állam e hatalmas állatok láttán. (3) Némelyikük akkora volt, akár egy ember csaknem kétméteres, s majd 70 kilós. (4) Több mint, harminc éve tanulmányozom a kalmárokat, de ekkora példányokat még sohasem láttam. (5) Búvárfelszerelést húztunk, majd társammal, Brian Skerry fotóssal belevetettük magunkat az óriás repülőkalmárok kavargó tömegébe. (6) Ez a Csendes-óceán keleti részén élő faj harcias ragadozó bármit megtámad, a szardíniát éppúgy, mint a búvárokat. (7) Még gyöngyözött a víz az ugrásunk helyén, amikor Brian riadtan fölkiáltott: egy jókora kalmár súrolta a karját. (8) A fotós előrántotta búvárkését, hogy megvédje magát, az állat azonban elmenekült. (9) Ha szóba kerülnek a félelmetes kalmárok, az emberek többnyire a tengerészlegendák és televíziós dokumentumfilmek szereplőjére s tünékeny tengeri szörnyére, az óriáskalmárra gondolnak. (10) Ám a kalmárfélék családjaiba 280 további faj is tartozik: óriások éppúgy vannak köztük, mint törpék, s a világ minden tengerében megtalálhatók. (11) Briannel csaknem négy hónapig vizsgáltuk az élőhelyeiket, sok helyütt búvárkodva a Cod-foktól kezdve Venezuelán át a kaliforniai vizekig. (12) Jómagam a kalmárokon kívül a puhatestűek közé tartozó más lábasfejűekkel: polipokkal, tintahalakkal és a hajóspolipokkal is foglalkozom a massachusettsi Woods Hole Tengerbiológiai Kutatóintézetében. (13) A kalmároknak nyolc karjuk, a táplálkozáshoz használt két hosszú tapogatójuk, a papagájokéra emlékeztető hegyes csőrük és három szívük van (a központi s két másik, melyek a kopoltyúikon áramoltatják át a vért). (14) A lábasfejűek régen, félmilliárd éve, a kambrium időszak végén jelentek meg a Földön. (15) A puhatestűek egyik osztályát alkotják, amin e teremtmények sajátosságaitól lenyűgözve olykor elcsodálkozunk. (16) Hisz a kalmárok és rokonaik fürgék, az érzékeik kifinomultak, s szempillantás alatt képesek megváltoztatni a bőrük színét, mintázatát jóval fejlettebbek tehát egy egyszerű kékkagylónál vagy osztrigánál. Forrás: National Geographic Magyarország, aug., 59. old. Roger Hanlon: Puhatestű ragadozó kalmár Feladat Készítsd el a szöveg alapján a puhatestűek rendszerezésének vázlatát, elhelyezve benne a szövegben megnevezett fajokat is! A feladatot megoldhatod táblázatosan, vagy ágrajz készítésével. 210

29 90. A kanadai és az eurázsiai hódok (G) Olvasd el figyelmesen az alábbi, egy napilapból származó újságcikket, majd oldd meg a feladatokat! A hód... Hódtulajdonságok Az eurázsiai hód az óvilág legnagyobb rágcsálója, a kifejlett állat testtömege a kilogrammot is eléri. A rágcsálók közül a hód alkalmazkodott legjobban a vízben való mozgáshoz. A teste torpedó alakú, szőrzete vízálló, lapos farkával, és úszóhártyás hátsó lábával löki magát előre. Kanadai rokonával ellentétben az eurázsiai hód ritkán épít várat, ahol teheti a partoldalba vájt üregben lakik, járatának hossza 0,8 és 11 méter között változik. A hódalagút végén lévő lakóhelyiség átmérője centiméter. A kotorék bejárata a víz alatt van, s a hód szárazföldi ellenségei nem látják, hová bújik be az állat. Így kölykeit is nagyobb biztonságban tudhatja. Ha a víz nem elég mély ahhoz, hogy várának megfelelő bejáratot alakítson ki, vagy a kiválasztott patak túl gyorsan folyik, a hód gátat épít. Táplálékát vízparton leli A várát rendszerint éjszaka hagyja el, akkor fogyasztja nyáron főként lágyszárúakból, télen inkább fakéregből álló táplálékát. Kedvelt növényeinek listája igen hosszú. Kedvencei a fehértündérrózsa, a vízi tök, a libatopok, a keserűfüvek, a sóska, a kányafű, a harmatkása, a kanáriköles. Fás szárú növények közül legszívesebben a nyár, a fehér fűz, és a közönséges nyír kérgét, fiatal hajtásait és levelét eszi. Táplálékát, a vízpartot szegélyező 10 méteres sávban szerzi be, ennél távolabb csak ritkán merészkedik. A hód társas viselkedése minden más rágcsálóétól különbözik. A hímek és a nőstények tartós, monogám párkapcsolatban, többgenerációs családokban élnek. A családok a szülőpárból és a fiatal kölykökből állnak. A kis közösség hierarchikusan épül fel: az idősebbek uralkodnak a fiatalabbak felett. Jellegzetes éjszakai állat A hód legfőbb jellegzetessége narancssárgás színű metszőfoga, amellyel hatalmas fák törzsét is el tudja rágni, úgy, hogy azok kidőljenek. Az állatnál a tüdőn kívül a máj is részt vesz a légzésben. Az így megnövekedett légzőfelületnek köszönhetően akár 15 percig is képes a víz alatt tartózkodni. A vizet amelyben mozgását farkával kormányozza csak rövid időre és kis távolságra hagyja el, a szárazföldön esetlenül mozog. Mivel a hód inkább éjszaka él, ritkán kerül szem elé, jelenlétéről a maguk után hagyott nyomok árulkodnak. Védelmül gátat épít Az állat a környezetét gátak építésével tudatosan alakítja, hogy a megemelt vízszint révén észrevétlen maradjon ellenségei előtt. A nagyszabású gátépítés egyébként nem annyira az eurázsiai hódra, hanem inkább Amerikában élő rokonára, a kanadai hódra jellemző. Az eurázsiai hódok általában a magas partfalba ásnak üregeket, ezeket használva lakhelyül. A hódvárnak nevezett otthon bejárata a víz alatt nyílik. A nőstény kora nyáron egy, esetleg két kölyköt hoz világra. A fiatalok két évig a családban maradnak. A hód nyáron elsősorban lágyszárú növényeket, télen fakérget, rügyeket fogyaszt. Télire nagymennyiségű növényi eredetű élelmet szokott felhalmozni. Metro november