és ki áll a munkácsi lövöldözések hátterében?

Átírás

1 S Z O M S Z É D O K ÚJ EGYENLÍTÔ 33 TURÁNYI JÓZSEF Mi van, és ki áll a munkácsi lövöldözések hátterében? július 11-én, szombaton Kárpátalján, Munkács belvárosában fegyveres akcióba kezdtek a Jobb Szektor (PSZ) elnevezésű szélsőséges nacionalista párt katonai szárnyának az Önkéntes Ukrán Hadtest kárpátaljai tartalék-zászlóaljának tagjai. Majd később a Csap Kijev főútvonal Munkács melletti szakaszán tűzharcba keveredtek a helyi rendvédelmi szervekkel. Aztán, halottukat és sebesültjeiket hátrahagyva felszívódtak a Munkácstól északra magasló hegyekben és falvakban. A kelet-ukrajnai fronttól több mint ezer kilométerre történt drámai események okairól, hátteréről és ami nem kevésbé fontos: következményeiről nagyon eltérő, sokszor homlokegyenest ellenkező vélekedések látnak napvilágot... Mindenki a másikat hibáztatja Az első órákban, napokban szinte percről-percre követtem a történéseket. Már ahogy az első többnyire helyi tudósításokból követhető, megérthető volt. Később is figyelemmel kísértem az eseményeket, így joggal állíthatom, hogy szinte lehetetlen lesz még sok idő elteltével is véglegesen és teljes bizonyossággal kideríteni, hogy mi van, ki áll a munkácsi lövöldözés hátterében. Az érintett felek szinte homlokegyenest mást mondanak, és mindenki a másik oldalt hibáztatja. Ugyanis ez a munkácsi lövöldözés, és az azt követő sumákolás annyiban különbözik a politika és kriminalisztika határmezsgyéjén zajlott-zajló minden más eseménytől, hogy ebben a mostani unikális helyzetben egyetlenegy résztvevőinek sem érdeke, hogy fény derüljön a teljes igazságra, a mögöttes dolgokra. Hogy kinek miért nem érdeke, és mi az érdeke sorra vesszük, miután röviden leírtuk az ominózus eseményeket. Az már tudott bár e téren is nagy a szórás az adatokban, hogy négy ember halt meg, és tizenhárom sérült meg. Mihajlo Lanyo verziója Az első tűzharc Mihajlo Lanyo, az Ukrán Legfelsőbb Tanács képviselője, vállalkozó érdekeltségébe tartozó Lermontov utcai Antares elnevezésű sportkomplexum területén robbant ki 14 óra táján. A Jobb Szektor szélsőséges nacionalista párt fegyveresei állítólag megpróbálták megszállni a területet, ám ellenállásba ütköztek. A jobbszektorosok közül valaki fejbe lőtte a sportkomplexum egyik biztonsági őrét más források szerint edzőjét aki később belehalt sérüléseibe. Mihajlo Lanyo elmondása szerint a Jobb Szektor fegyveresei je - lentkeztek nála azzal a kéréssel, hogy nyújtson segítséget a polgárháborúban részt vevő jobb- szektoros harcosok szanatóriumi rekreációjában. Erről beszélgettek a kárpátaljai osztag vezetőjével, Román Sztojkával a képviselő irodájában, amikor kintről lövések hallatszottak. Bejött Lanyo egyik munkatársa és elmondta, hogy jobbszektorosok meglőtték az egyik emberüket. Arra kérdésre, hogy ez mi volt, a parancsnok valami olyasmit válaszolt, hogy emberei a harcok után mentálisan nincsenek teljesen rendben. Ez tehát Mihajlo Lanyo képviselő helyzetjelentése. 1 A fentiektől függetlenül a legtöbb forrás szerint a Jobb Szektor és Lanyo testőrei közötti összecsapás valószínűsíthetően a csempészpiac hasznának lefölözésével, újrafelosztásával kapcsolatos ellentétek miatt robbant ki. Mihajlo Lanyo azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Ez azért jó történetünk minden más főszereplőjének, mert így sok min-» A szerző újságíró

2 ÚJ EGYENLÍTÔ 34 dent rá tudnak kenni. Azt állítják ellenfelei, hogy ő felügyelte a csempészetet, annak hasznából szedte a sápot. Az is kiderül a forrásokból, hogy büntetett előéletű, és régebben bizonyítottan voltak kapcsolatai az alvilággal. Mindezek tudatában már csak az érthető meg nehezen, hogy miként lehet akkor ő a tavaly ősszel tehát már jóval a második narancsos forradalom után megválasztott új ukrán parlamentben a korrupció megelőzésére és az ellene irányuló harcra hivatott parlamenti bizottság tagja? Lehet-e ennyire bízni a kecskére a káposztát? Mintha itt is háború lenne Már a Lermontov utcai sportkomplexum elé kivonult nagy erőkkel, de korántsem valami nagy elszántsággal a rendőrség. A Jobb Szektor fegyveresei innen a Csap-Kijev országút felé hajtottak terepjáróikkal. A rendfenntartók irányába (fölé) eresztett lövésekkel jelezték nem tréfálnak. Nem sokkal később Munkácstól északra magasló Vöröshegy lábánál tűzharcba kerültek a helyi rendőrség és a titkosszolgálat kiérkező munkatársaival. Gránátvetővel kilőttek két rendőrségi személygépkocsit is. Az ekkor készült videókról bár nem nagyon vehető ki pontosan semmi konkrétum, csak a távolban az itt-ott kiemelkedő füstoszlop perceken át olyan fegyverropogás hallatszik, méghozzá különböző kaliberekből, mintha nem Ukrajna nyugati határszélénél, hanem a keletukrajnai hadszíntéren lennénk. A rendvédelmi szervek természetesen lezárták a szóban forgó útszakaszt. De pont az útzárak taktikai alkalmazásának tétovaságán, eredménytelenségén látszott, hogy a rendőrség nem akarta teljesen beszorítani, lehetetlen helyzet elé állítani a támadókat. Hogy csak egy példával igazoljuk ezt, megjegyezzük: a rendvédelmi szervek tudtak a szektorosok utazásáról Ungvárról Munkácsra. Tudták, hogy Lanyo képviselővel lesz alvilági típusú egyezkedés. Volt, pontosabban lett volna lehetőség olyan igazi, nagy-teherautós útzárakat kialakítani, amelyek révén már nem sok választása maradt volna a támadóknak. De nem. A megye rendvédelmi szerveinek a vezetői tudták azt is, hogy mindarról, ami ott zajlik, már ezerrel megy a fejük fölött az egyeztetés. Mint említettük, 14 óra táján kezdődött a lövöldözés Munkács belterületén. Két és fél óra elteltével, délután fél öt táján Petro Porosenko ukrán elnök utasításba adta a rendvédelmi szerveknek, hogy bármilyen áron fogják el, és fegyverezzék le a banditákat. Rá vagy tíz percre Arszen Avakov, az akkori belügyminiszter is megszólalt. Állítása szerint a Jobb Szektor banditáit körbezárták, felszólították, adják meg magukat. Különben rohamot indítanak ellenük. Baloha és Porosenko telefonbeszélgetése A mondjuk úgy: magas szinten zajló tárgyalások részese volt bizonyos tekintetben Viktor Baloha, az Ukrán Legfelsőbb Tanács képviselője, nagyvállalkozó, régebben a rendkívüli helyzetek minisztere, Viktor Juscsenko elnöksége idején pedig az elnöki kabinet vezetője. Erről a következőképpen nyilatkozik Baloha az Ukrajinszka Pravda újságíróinak. Az esemény ideje alatt háromszor beszéltünk (Porosenko elnökkel. Nincs sehol pontosítva ennek

3 ÚJ EGYENLÍTÔ 35 az ideje, de ez akkor lehetett, amikor már jobbszektoros harcosok Lóka (Lavki) település közelébe húzódtak vissza. Tehát először, talán a városból, vagy az útról, majd valahonnan az erdőből beszélt Baloha az ukrán elnökkel. T. J.) Miről? Valamiben ő hibáztatta Önt? kérdezte a riporter Balohától. Ha az elnök a történtekért hibáztatott volna en - gem, evidens, hogy nem beszélt volna velem még telefonon sem, hogy ne kompromittáltassa magát. Elő - ször is én telefonáltam neki az esemény kapcsán, és mondtam, hogy a helyszínre sietek. Azt válaszolta: Úgy csináld, hogy minden rendben legyen. Aztán már a harmadik hívás idején azt mondta nekem: Mondd meg nekik, hogy adják meg magukat. Azt válaszoltam, hogy a titkosszolgálat a vezetője kapcsolatban van a harcosokkal, és már ötször beszéltek. Ők azt kérték, hogy Jaros mondjon igent a megadásra. Jaros egyelőre ilyen igent nem adott. Az elnök válasza: Mondd meg nekik, hogy meg lesznek semmisítve. Az én válaszom: Hricák is mondta, hogy meg lesznek semmisítve, ha kilencig meg nem adják magukat. Ezt követően már nem beszél tünk. (Mármint Porosenkó elnökkel. Az említett név Vaszil Hricák, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője. Az említett Jaros Dmitro Jaros, a Jobb Szektor vezetője, parlamenti képviselő, a nemzetbiztonsági és védelmi kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság alelnöke, április 5-től az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokának a tanácsadója. T. J.) 2 Volt egy másik feltételük is a megadással kapcsolatban az estére már a Lóka (Lavki) településen, vagy már azon is túl, az erdős hegyoldalakon megbúvó jobbszektoros harcosoknak. Éspedig az, hogy, ha már megadják magukat, egyből szállítsák őket Kijevbe. Éspedig azért, hogy ne kerüljenek a helyi rendőrök kezére, inkább az ukrán biztonsági szolgálat fogdájába Román Sztojka verziója A tűzharc után a Munkácstól északra fekvő erdős hegyek közé visszavonult PSZ-egység parancsnoka, Román Sztojka az erdőben készült videofelvételen, a következőképpen magyarázta a történteket. Mihajlo Lanyo, akinek az alvilági beceneve Bljuk, három nappal korábban kezdeményezte a találkozót a PSZ kárpátaljai szervezetével, mert nem tetszett neki, hogy a PSZ harcosai járőröznek a kárpátaljai határátkelőhelyeknél, és akadályozzák az ott zajló csempészést. Mint kifejtette, 12 fős csoportjukat mintegy száz felfegyverzett ember várta a sportkomplexumban. A tárgyalás kapcsán azt mondta, hogy, Lanyo fenyegette, és intette őket attól, hogy beavatkozzanak és rontsák az üzletét, mivel mögötte Kárpátalja rendőrparancsnoka és Viktor Medved - csuk befolyásos ukrán politikus áll. Szavai szerint a lövöldözés akkor tört ki, amikor távozni készültek a sportlétesítményből, nem is értették, mi történik, s csak füstbomba használatával tudták autóikkal elhagyni a helyszínt, majd a város melletti autóútra kihajtva keveredtek tűzharcba a rendőrökkel, azt követően, hogy Szerhij Saranics megyei rendőrparancsnok mobiltelefonon azonnali megadásra szólította fel őket. 3 Az eseményekről az internetre felrakott egyik videó is igazolja, hogy az igazmondás ennek az embernek sem az erőssége, de remélhetőleg lesz objektív, pártatlan kivizsgálása ennek az eseménynek. Bár máris kérdéseket vet fel a belügyminiszter meglepetésszerű szabadságoltatása.

4 36 ÚJ EGYENLÍTÔ Jobb Szektor és az Önkéntes Ukrán Hadtest A fegyveres összetűzés főszereplője a Jobb Szek - tor (Pravij Szektor.) Kezdjük az elnevezéssel. A právij ukránul, nem csak azt jelenti, hogy jobboldali, hanem azt is, hogy igazságos, igaz. Ez utóbbit kifejezést világszerte előszeretettel használják politikai szervezetek elnevezésükben. Van tehát egy szerencsés kétértelműség a Pravij Szek - tor elnevezésben, amit egyébként nem lehet egészen pontosan lefordítani. A következő féligazság azzal kapcsolatos, hogy a fegyveres akciókat nem is kimondottan a Jobb Szektor, hanem annak fegyveres szárnya, az Önkéntes Ukrán Hadtest (ÖUH) (Добровольчий український корпус, rövidítve: ДУК ) követi el. Igaz, mivel ez a Jobb Szektor fegyveres szárnya, a sajtóban az esetek többségében egyszerűen csak a Jobb Szektor elnevezéssel illetik. Az Önkéntes Ukrán Hadtestnek két zászlóalja van a keleti fronton, és minden megyében van egy ún. tartalékos zászlóalj. Ez egészen jól kitalált, szervezett, centralizált, jól kiépített vertikumú, komoly támogatású fegyveres testület. Ennek az Önkéntes Ukrán Hadtestnek a parancsnoka Andrij Sztempickij. Az ukrán Wikipédia szerint a Jobb Szektor nemzeti felszabadító mozgalom ukrán politikai párt és polgári nacionalista szervezet. Mint polgári mozgalom egyesítette az ukrán radikális szervezetek többnyire a szélsőjobboldali nacionalista aktivistáit. Az Euromajdan születésének idején, no - vember végén alakult. A polgári mozgalom megalakulásának deklarált oka az, hogy a liberális ellenzéki vezetőktől eltérően látták az Euromajdan céljait, kivételesen: a Jobb Szektor a belső okkupáció re - zsimjének a felszámolásáért és az ukrán nemzeti for radalom lezárásáért száll síkra. 4 Ez a szó szerint idézett definíció a szélsőséges nacionalista mozgalommal erősen szimpatizáló szerzőtől származik, és némi magyarázatra szorul. Azt is kell tudni, hogy az Ukrajnában történő eseményekre annyira rányomja bélyegét a primitív, csak a legtájékozatlanabbakra hogy ne azt írjam már, hogy a leghülyébbekre szánt háborús propaganda, hogy a különféle formájú megnyilatkozásokban egyáltalán semmi sem az, aminek nevezik, aminek írják. Az Euromajdan kifejezéssel ezt a 2014 februárjában győzelemre vitt a második narancsos forradalmat illetik. A belső okkupáció rezsimjéhez a jobbszektorosok értelmezésében azok tartoznak, akik nem vallják ezt a radikális ukrán nacionalista ideológiát. A nemzeti forradalom lezárása akkor lesz, vagyis akkor tekinthető a második narancsos forradalom lezártnak, ha az ország vezetésében, a politikai elitben csakis a fentebb említettek lesznek, na meg akkor, ha ismét vég legesen visszakerülne a régi státuszban Ukraj - nához a Krím Autonóm Köztársaság és a keletukrajnai Doneck és Luhanszk megyék azon területei, amelyek most az önhatalmúlag kikiáltott Do - necki Népköztársaság, és Luhanszki Népköztár - saság területét alkotják. Tyahnibok és Jaros konstellációja a szélsőjobb oldalán A Jobb Szektor nem is annyira a második narancsos forradalom idején erősödött meg akkor alakult, hanem a kelet-ukrajnai háború idején, és lett olyan jelentős katonai erővel rendelkező szervezet, amely immár a forradalom után hatalomhoz jutott politikai elittel szemben is ellenzékként pozícionálja magát. Dmitro Jaros kiemelkedése a második narancsos forradalom és polgárháború utáni helyezkedésben azért is érdekes, mert nagyon lentről kezdte. Az ismertség tekintetében mindenképpen. Ugyanis a második narancsos forradalomnak három fontosabb, ismertebb vezetője volt: Arszenyij Jacenyuk, Vitalij Klicsko és a spektrum szélsőjobboldali szélén Oleg Tyahnibok. Utóbbi valószínűleg korábbi erősen antiszemita megnyilvánulásai miatt nem kapott jelentősebb állami posztot, amikor a hatalom átvétele utána a kártyákat osztották. Egy 2012-es nyilatkozatáért a Simon Wiesenthal Központ a legjellegzetesebb antiszemiták 10-es toplistáján az ötödik helyre sorolta be őt. Oleg Tyahnibok most a nacionalista Szabadság párt vezetője, parlamenti képviselő. Azóta a szélsőjobboldalon Tyahnibokot bizonyos tekintetben beelőző Dmitro Jaros a második narancsos forradalom elején az ún. Majdani Ön - védelem elnevezésű nagyon jól szervezett részben előre kiképzett, felkészített sokezres formáció egyik alegységének a vezetője volt. Ezt már akkor is Jobb Szektornak nevezték, de csak egy volt a Majdani Önvédelem mintegy negyven hasonló célú szervezete közül. A Majdani Önvé - de lem sok-sok önkéntese később beállt a Nem - ze ti Gárdába, a Jobb Szektor pedig megőrizte önálló arculatát. Jaros kiemelkedésében még az is érdekes, hogy ő nem abból a három ukrán többségű megye (Lviv, Ivano-Frankivszk, Ternopil) valamelyikéből való, amelyek a majdanos forradalomban a tüntetők, harcolók oroszlánrészét adták, hanem Dnyipropetrovszk megye Dnyiprodzerzsinszk nevű városából küzdötte fel magát a nagypolitika magas szintjeire. A győztes forradalom után már a kelet-ukrajnai polgárháború idején jóval több, mint húsz, jól megfizetett, de ettől függetlenül önkéntesnek nevezett különböző létszámú és fegyverzetű, felszereltségű zászlóalj alakult. Ezek többsége ké - sőbb betagozódott az ukrán fegyveres rendfenntartó erőkbe. Vezetőik szinte mindegyike a nagypolitikában folytatta pályáját, akárcsak Dmitro Jaros. Csakhogy ő megtartotta a fegyveres szervezete önállóságát, struktúráját, támogatóit! S ha ez

5 ÚJ EGYENLÍTÔ 37 még most, Munkács után is sikerülni fog, az nagy politikai fegyvertényt jelent majd neki, és legalább olyan nagy fiaskót Petro Porosenko elnöknek, Arszenyij Jacenyuk miniszterelnöknek és Arszen Avakov akkori belügyminiszternek. A Jobb Szektor követelései A Jobb Szektor felső vezetése a munkácsi lövöldözések kezdete után nem csak tárgyalt a még menthető embereik érdekében, hanem követeléseket is fogalmazott meg. Azt követelték, hogy, tartóztassák le Mihajlo Lanyo parlamenti képviselőt, az összes olyan rendőrt, aki részt vett az ellenük irányuló akcióban, s azokat a vezetőket is, akik az utasításokat adták és mondjon le a belügyminiszter. A szélsőjobboldali formáció mindezeken túl arra kérte a különféle szervezeti egységekben tevékenykedő fegyveres erőket, hogy álljanak át az ő oldalukra. A saját egységeiket mind a frontvonalnál, mind a hátországban harci készültségbe helyezték, és jelezték, hogy készek szembeszállni a rendőrséggel, ha folytatódik a hajsza az embereik ellen, úgymond, visszafordíthatatlan folyamatok kezdődnek az egész országban. Szerencsére ebből nem sok minden valósult meg, de tényleg fontos leváltások, áthelyezések történtek, s nagy csillaghullás. A volt megyei rendőrfőnök szerint Az Ukrán Legfelsőbb Tanács Eseti Kivizsgáló Bizottsága amely a Munkácson történteket vizsgálja pár nappal az események után hallgatott meg több érintettet. Szerhij Saranics, aki a munkácsi lövöldözés idején még a kárpátaljai rendőrség vezetője volt, július 18-án jelentette ki e testület előtt, hogy a munkácsi vérfürdőt Viktor Baloha (frakción kívüli) parlamenti képviselő szervezte, azzal a céllal, hogy ráhatással legyen Mihajlo Lanyo képviselőre (Népakarat Frakció). A volt rendőrfőnök szerint Kárpátalján az első komoly összecsapás a rendőrség és a kárpátaljai Jobb Szektor között 2014 augusztusában történt. Akkor is lövöldözés volt, és egy rendőr megsebesült. A Jobb Szek - tor harcosai, akik abban az összecsapásban érintettek, aláírtak egy olyan dokumentumot, mely szerint nem utazhatnak el. (Magyar szóhasználattal élve: lakhelyelhagyási tilalom alatt vannak. T. J) A fentebb említett bizottság előtt hangzott el az a meglepő közlés is, hogy Lanyo képviselő munkatársainak és a megyei jobbszektorosok találkozójának az előzetes szervezésében részt vett a megyei titkoszszolgálat egyik alezredese. 5 (5) Egyébként a források döntő többsége a volt megyei rendőrfőnökhöz hasonlóan Viktor Balohát látja az események hátterében. Viktor Baloha elismeri, hogy a forradalom idején támogatta anyagilag a Jobb Szektort, de azóta, úgymond, nem. A fentebb említett Szerhij Saranicsot több más kárpátaljai belügyi, titkosszolgálati, vámhivatalai vezetővel egyetemben nem sokkal a történtek után leváltották. Ez már önmagában is a Jobb Szektor és többek között Viktor Baloha győzelme. Igaz később megjelent több publikáció, amely azt jelezte, hogy a volt megyei rendőrfőnököt felfelé buktatják, a belügyminisztérium egyik fontos osztálya vezetőjének a helyettese lesz. (Később jelentek meg olyan hírek is, melyek szerint ez a döntés még nem végleges. A legilletékesebb helyen érdeklődtem. Arszen Avakov, az akkor még hivatalban levő belügyminiszter Facebook oldalán találtam a tárcavezető válaszát ezzel kapcsolatban egy méltatlankodó kérdésre: A volt vezető át van vezényelve az minisztérium bűnügyi nyomozói ügyosztályára. Ez mondjuk ki egyenesen egyből két fokozat esést jelent a hierarchiában. Most van ellenőrzés alatt az ismert ügy kapcsán. Ha átmegy, fog dolgozni, ha nem megy át akkor nem... 6

6 38 ÚJ EGYENLÍTÔ Nem sokkal ezután érkezett a hír, hogy az eddigi miniszterhelyettes, Ekaterina Zguladze lett az ukrán belügyminisztérium megbízott vezetője. Arszen Avakov meghatározatlan idejű szabadságát tölti. A volt miniszter magyarázata A volt rendőrfőnökkel ellentétben a már fentebb már említett Ukrajinszka Pravda tudósítóinak adott interjújában Viktor Baloha érdekes elméletet állít fel az események előzményeiről és okairól. El - mondása alapján a kárpátaljai megyei rendvédelmi szervek és felsőbb mentoraik eredeti elképzelése szerint zajlottak az események, akik, úgymond, jól belőtték az érintettek mentalitását: a Jobb Szektorét és Lanyoékét is. Úgy kalkuláltak: kell engedni, hogy oda menjenek (mármint Ungvárról Mun - kácsra T. J.) teljes fegyverzettel, ott biztosan lesznek összecsapások. Ezek lelövöldözik a Lanyóék embereit, a rendőrség meg ezeket lövöldözi le. (Való - színűleg úgy kell érteni, hogy jobbszektorosokat meg lelövöldözi a rendőrség. (T. J.) Aztán megérkezik Kárpátaljára az elnök és kijelenti: Bevezetjük az Antiterrorista Hadműveletet, és rendet teszünk. Ezt követően katonai közigazgatást vezetnek be. Miért lenne erre szükség? kérdezte a riporter Viktor Balohától. Azért, hogy megfélemlítsék az embereket, és könynyebb szívvel lehet a választások elé menni, mert a megfélemlített emberek mindig a regnáló hatalom képviselőire szavaznak, azzal a reménnyel, hogy viszszahozzák a nyugalmat. Ellenkező esetben miként győzhetne az a hatalom, amely alatt az emberek már háromszor szegényebbek, mint azelőtt voltak? 7 Talán megvan a kulcsember az új kormányzó? A Munkácson kirobbant majd mellette folytatódott lövöldözés után Porosenko elnök Hennagyij Moszkal nyugalmazott rendőrtábornokot nevezte ki Kárpátalja kormányzójának. Hogy tegyen rendet. Moszkál 2001 júniusától 2002 szeptemberéig már betöltötte ezt a tisztséget. És ami érdekes, akkor e poszton azt a Viktro Balogát váltotta, akit most a munkácsi események egyik elindító főszereplőjének tart a legtöbb forrás. Ezt sem cáfolni sem megerősíteni nincs módunk, valószínűleg erre is választ ad majd a már említett parlamenti vizsgáló bizottság. Az új kormányzó, Hennagyij Moszkal beikatását követően váltották le Kárpátalján a rendőrség, a határőrség, a vámhivatal, a titkosszolgálat több megyei és járási szintű vezetőjét. Ez a nagyarányú tisztogatás a megyében első megközelítésben mindenféleképp a Jobb Szektor óriási erkölcsi győzelemét jelentené. Hisz kommunikációjuk szerint ők a csempészés visszaszorításának, a rendteremtésnek az igényével kezdték akciójukat. És lám már el is kezdődött. Az új kormányzó és az erőszakszervezetek vezetőjének cseréje után ugrásszerűen nőtt a csempészek lebuktatásával kapcsolatos közlemények száma. Már pár nappal kinevezése után Moszkal kormányzó a csempészet nagyarányú visszaszorításáról tett jelentést az elnöknek. Az ukrán és az orosz lapok és az internetes felületek tele vannak olyan ostobaságokkal, hogy Kárpátalján és a határ túloldalán Romániában, Magyarországon, Szlovákiában, Len - gyel országban szinte már semmi sem működik, csak a csempészet, és szinte mindenki ebből él. Arról alig esik szó, hogy a 21. században egy jogállamban bár Ukrajna kapcsán ez erős túlzás állványra szerelt géppuskával, gránátvetőkkel, kalasnyikovokkal állig felfegyverzett ellenőrizhetetlen paramilitáris alakulatoknak nemigen szabadna randalírozni békés városokban a fronttól mintegy ezer kilométerre. Minden publikus felületet immár eláraszt a csempészet, és az olyan számítások sora, hogy az alvilágnak a határ minden oldalán a milyen horribilis haszna van ebből. Biztosan van. Félreértés ne essék: csempészet mindig is volt, van és lesz, ahol országhatárok állnak, és jelentős különbségek vannak/lesznek az árakban. Ezt senki sem tagadja. A határ közvetlen szomszédságában élő lakosság egy kis, jelentéktelen része ebből él, és/vagy kiegészíti esetleg szerény jövedelmét. Természetes, hogy az alvilág jelentős szegmense is rákattan arra jövedelmező lehetőségre, hogy a határ átlépésével egy áru értéke akár azonnal a duplájára nő. A csempészett árutömeg arányai A csempészetre is érvényes az a könnyítésekre és szigorításokra vonatkozó alapvetés, amit a határszéleken mindenki tud: a határátkelést nem lehet úgy megkönnyíteni, hogy a határ túli oldalon élő gyerekeihez, unokáihoz utazó Mari néninek ne okozzon problémát. De nem lehet úgy megnehezíteni sem az átjárást, lezárni a határokat, hogy a profi bűnözőknek, csempészeknek, ügyeskedőknek az bármilyen komoly problémát okozzon. Ők mindenféleképp meg fogják találni a módját, hogy úgy járjanak át a határon, mint a kés a vajon. A jelenkori nyugat-ukrajnai csempészés lényegének, arányainak megértéséhez hozzásegít valamelyest az, amit a már többször említett Viktor Baloha mondott egyik interjújában. Ennek lényege szerinte, hogy Ukrajnából kifelé induló dohányáru csupán mintegy öt százalékát teszi ki csempészetnek. Mégis ennek van nagyobb tere a sajtóban a közvélekedésben. Tényleg, a publikációk, videók oroszlánrésze ezt feszegeti. A többi 95 százalék Baloha szerint az import, az Ukrajnába beérkező elektronikai termékek, iphone-ok, drága divatcikkek, illatszerek és más áru. Ezek után nem fizetnek a költségvetésbe semmit. A cigarettacsempészetben

7 ÚJ EGYENLÍTÔ 39 pedig ludasak a rendőrök, a határőrök, a vámosok, akik elnézése nélkül nem lehetne nagy mennyiségű árut mozgatni a határ közelében és azon át. Ki beszél ott emberi jogokról? Persze joggal merül fel a kérdés minden olyan emberben, aki a törvényesség primátusán, az erőszak-alkalmazás állami monopóliumán nőtt fel: miként lehetséges, hogy a kelet-ukrajnai fronttól több mint ezer kilométerre állig felfegyverzett önkéntes osztag randalírozhat, emberek halnak, sebesülnek meg, s a rendvédelmi szervek majdhogynem tehetetlenek. Nos, a mostani politikai vezetést a hatalmi piramis tetejére ezek az erők ültették fel. Akkor, mármint a majdani forradalom idején is élvezték az oligarchák támogatását, a büntetlenséget, akkor sem válogathatták meg nagyon módszereiket, mert még a komoly külső segítség ellenére sem tudták volna győzelemre vinni a második narancsos forradalmukat. Mindezt még tetőzi a polgárháborús helyzet és hisztéria, amikor még inkább érvényesül az a kriminalisztikai és militarista attitűd, hogy annak van igaza, akinél több fegyver van, aki több erőt tud felvonultatni. A következő tényező, ami lehetővé teszi a Munká cson történtekhez hasonló eseményeket Ukrajná ban: mindez illeszkedik abba globális nagyhatalmi politikai játszmába, amelynek célja, hogy még jó ideig egy hegemón nagyhatalom maradjon a világpolitikai színtéren. Ehhez képest Munkács nagyon kis pont. Emberi jogok, az élethez való jog, a törvényesség, az állami monopólium az erőszakra, a jogállamiság elveinek betartása ugyan már, ki beszél ott ilyesmiről? Mint a szomáliai kalózok Miután futni hagyták a Jobb Szektor fegyvereseit, a megyében lezajló tisztogatások, a Jobb Szektor által szervezet kis létszámú tüntetések Ukrajna több városában, a nyilatkozatok, publikációk mind-mind a Jobb Szektor jelentős erkölcsi győzelmét vetítették, vetítik előre. Ezt a képet árnyalja az, amit Moszkal kormányzó a Jobb Szektor Kárpátalján tevékenykedő egységéről ír és mond a sajtóban. A jobb Szektor kezdetben Kárpátalján is azt a munkát végezte, amit kijevi központjuk előirányzott. Aztán egyes politikusok kedvet kaptak arra, hogy saját alárendeltségű fegyveres alakulataik legyenek. Egyes klánok utasítására a Jobb Szektor fegyveresei fordulatokat idéztek elő a járási tanácsokban. Megjelentek a tanácsi ülésszakokon, a küldötteket a padlóra fektették átformázták, átrendezték a hatalmi arányokat»egy másik színbe«ezek még 2014 tényei... Most a járásokból az emberek elmondják, hogy jöttek a fegyveresek, és mindenkit összevertek Már elnézést, önök mivel foglalkoznak? Ki engedte meg, hogy lopják a fegyvert az ATO területéről, hogy maszkban és lopott autókon randalírozzanak, mint a szomáliai kalózok. ( ATO az ukrán háborús propaganda szóhasználatában Antiteroriszticsna Operacija, vagyis antiterrorista hadműveletnek nevezik a polgárháborút.) A Jobb Szektor kárpátaljai zászlóaljának tevékenysége kapcsán a kormányzó elmondta még, hogy a lövöldözés Munkácson csak a jéghegy csúcsa a bűnözők tevékenységében, ami kihívás a rendvédelmi szerveknek és az egész társadalomnak. Ezelőtt, haszonszerzés céljából raboltak el, kínoztak meg embereket, pénzeket zsaroltak ki a vállalkozóktól törvénytelenül használtak eközben gépkarabélyokat, géppuskákat, gránátvetőket. Gyakorlatilag ez közönséges alvilági zsarolás volt, banális pénzszerzési módszer, és a legrosszabb, hogy mindezt hazafias jelszavakkal leplezték. 8 Szeretném hangsúlyozni, hogy az új kárpátaljai kormányzó kemény fellépése legalábbis szavakban szinte fehér holló a tengernyi eltúlzott publikáció között, amelyek a velejéig romlott, korrupt, csempész, embercsempész, drogcsempész kárpátaljaiakról, a határ közelében élő emberekről szólnak. Tényleg vannak egyesek, akik jobb híján ezzel foglalkoznak. Ennek, sajnos, van is némi helye mint fentebb utaltunk is rá Kárpátalja gazdasági életében. Csakhogy jogállamban Moszkal kormányzó szerint is nagyon helyesen, hisz ez evidencia a káros jelenségek, a törvénytelenségek elleni harcot a rendvédelmi szerveknek kellene folytatniuk, nem pedig állig felfegyverzett bűnözőknek. Az új kormányzó ilyen evidens hozzáállása ad némi halvány reményt arra, hogy Porosenko elnöknek, csapatának talán most sikerül felszámolni a hozzájuk ellenzékként viszonyuló Jobb Szektor fegyveres szárnyát. Lehet, hogy most, vagy később talán soha! A jelenlegi helyzetkép alapján viszont még annak is van némi esélye, hogy ez a jól kiépített szélsőséges nacionalista katonai szervezet számolja fel célkitűzéseinek megfelelően azt a kialakult hatalmi piramist, politikai berendezkedést, ami a második narancsos forradalmuk után alakult ki. VIDEÓK: D0%B2%D0%B8%D0%B9_%D1%81%D0%B5%D0%BA %D1%82%D0%BE%D1% view_print/ 8