NÉPRAJZI KÖZLÉSEK IV.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NÉPRAJZI KÖZLÉSEK IV."

Átírás

1 NÉPRAJZI KÖZLÉSEK IV. SZEMELVÉNYEK A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA NÉPRAJZI SZAKBIZOTTSÁGA TAGJAINAK GYŰJTÉSEIBŐL SLOVENSKÉ PEDAGOGICKÉ NAKLADATEĽSTV0

2

3 NÉPRAJZI KÖZLÉSEK IV. SZEMELVÉNYEK A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA NÉPRAJZI SZAKBIZOTTSÁGA TAGJAINAK GYŰJTÉSÉBŐL NÁRODOPISNÁ PRÍRUČKA IV UKÁŽKY Z PRÁC ČLENOV NÁRODOPISNEJ ODBORNEJ KOMIS IE PRI ÚSTREDNOM VÝBORE CSEMADOKU SLOVENSKÉ PEDAGOGICKÉ NAKLADATEĽSTVO BRATISLAVA1988

4 Szerzők - Autori (c) Kemény József, Csókás Ferenc, Battáné Gáspár Jolán, Dávid Mihály, Dobainé Kiss Ilona, Gáspár István, Böszörményi István, Liszka József, Csáky Károly, Babcsan Ágota Lektorálták - Lektorovali: Liszka József, Márkus Mihály, Halgašová Karolína Szerkesztők - Redaktori: Liszka József, Kaprálik Zsuzsanna A kiadványért felelős - Za publikáciu zodpovedá: PaedDr. Lukács Tibor Első kiadás Prvé vydanie Megjelent a Csemadok Központi Bizottságának célkiadványaként, megrendelési szám: 407/87 Vychádza ako účelová publikácia Ú stredného výboru Csemadoku, číslo objednávky: 407/87 Ez a kiadvány nem árusítható. Beszerezhető a Csemadok K özponti Bizott- ságán és járási bizottságain. Táto publikácia je nepredajná. Možno ju dostať na okresných vý boroch a na Ústrednom výbore Csemadoku.

5 CSEMADOK ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁSI TITKÁRSÁGA MELLETT MŰKÖDŐ NÉPRAJZI SZAKCSO- PORT KISÚJFALU NÉPRAJZÁBÓL c. dolgozatai

6 4 Együtt tanulva... (Bevezető sorok egy néprajzi szakcsoport munkájához) Amennyiben a népi kultúra ismerete műveltségünk egyik legfontosabb alkotóelemét jelenti (s kell-e még e tétel helyességét bizonygatni?), akkor érthető, hogy alaposabb megismeréséért nagyobb és nagyobb erőfeszítéseket teszünk. Igaz, hogy a paraszti műveltség legszebb produktumaiból már sok mindent "rögzítettek" az utókor számára, de képünk nagyszüleink világáról még így sem lehet teljes. Gyűjteni kell hát, mégha a huszonnegyedik óráról beszélők vésztjóslása kissé történelmietlen is: lassan egy évszázada verik félre a harangot, s még mindig kincsesbányára lelhet az, ki komolyabban "beleássa magát" egy faluközösség hagyományos kultúrájába. Viszonylag sokan gyűjtenek, nagyrészt magányos farkasokként - közkeletű szóval: amatőr gyűjtőkként. Az "amatőr" szónak újabban persze van egy enyhén pejoratív mellékzöngéje. Éppen ezért, hogy ezt elkerüljem, hangsúlyozni szeretném, hogy egyszerűen az "önkéntes gyűjtő" szinonimájaként, mindenféle hátsó gondolat nélkül használom e kifejezést. Mit is jelent pontosan a szó: amatőr? Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára imígyen határozza meg: "amatőr... műkedvelő, aki nem foglalkozásszerűen, hanem kedvtelésből foglalkozik valamivel". Nos, ilyen szemszögből vizsgálva a dolgot, "profi" (tehát: profeszionális, hivatásos) magyar néprajzkutatóink száma valóban a minimálisra csökken (hat-nyolcnál többet sehogy sem tudok összeszámolni). A szlovákiai magyar néprajzi kutatások jövője tehát az amatőrökön áll vagy bukik. A Csemadok Érsekújvári Járási Bizottsága égisze alatt működő Néprajzi Szakcsoport létrehozásának fő oka éppen a fentiekben keresendő. Célunk: közös ügyért, közös erővel, egységes módszerekkel dolgozó munkacsoport létrehozása volt, azokból az emberekből, akik már vagy végeztek ilyen gyűjtéseket egyénileg, vagy megfelelő módszertani irányítás hiányában csak szerettek volna. A csoport tevékenységét talán a közös tanulás jellemzi a legjobban, ami a népi kultúra megismerése (-tetése) érdekében tartott előadásokban, beszámolókban, ill. a gyűjtési kérdőívek közös megbeszélésében, kiértékelésében nyilvánul meg. Hogyan is néz ki ez a gyakorlatban? Az alakuló összejövetelen, amely 1982 júniusában volt, javaslattal álltam elő, ami egy néprajzi felmérésre kiszemelt falut és a gyűjtendő témaköröket tartalmazta. Ez utóbbiakból aztán mindenki választott az érdeklődési körének megfelelőt, vagy újabb ötletekkel állt elő; majd a legközelebbi összejövetelig kidolgozta a választott téma gyűjtéséhez használandó kérdőívet. E kérdőívek többszöri kölcsönös megvitatása-javítgatása után került sor az első közös gyújtőutunkra, Kisújfalun, amit aztán továbbiak követtek. o

7 - 5 - A Kisalföld északkeleti peremén, a Párisi csatorna völgyében elterülő községről tájékoztatásképpen annyit el kell mondani, hogy viszonylag fiatal településről van szó. Első írásos említését 1460-ból ismerjük. Megjegyzendő azonban, hogy - a régészeti leletek tanúsága szerint - az Árpád-korban, a falutól keletre, a "Paprík- (Paprít) domb" térségében már virágzó település volt, amely a 13. században pusztulhatott el. A két falu közti kontinuitás, más leletek hiányában, egyelőre nem bizonyítható. Kisújfalut 1609-ben a törökök, 1783-ban viszont a felszabadító seregek pusztították. Egyes források szerint a török kiűzése után a szomszédos Köbölkútról érkeztek ide telepesek. Mások viszont azt állítják, hogy Bottyán János éppen innen vitt Köbölkútra telepeseket. Református temploma 1787-ben é- pült. Az 1874-es nagy tűzvész, amely szinte az egész falut elpusztította, a néphagyományban is él. Az 1980-as népszámlálás adatai szerint a lakosság száma 965, ami állandó csökkenést mutat az előző, 1970-es (1056) és 1961-es (1075) összeírások eredményeihez képest. A község néprajzi besorolása meglehetősen problematikus, ugyanis éppen olyan területen fekszik, amely a magyar népcsoportok és kisebb tájegységek között mintegy üres foltot képez. A Mátyusföldtől és Csallóköztől keletre, a palócságtól, annak legnyugatibb ágától, az Alsó-Garam völgyétől pedig nyugatra fekszik. Amennyiben valahová mégis csatolni kívánnánk, akkor nagyon óvatosan inkább "palócosnak" mondhatnánk népi kultúráját. A falu gazdálkodására a legutóbbi időkig az állattenyésztéssel kiegészített földművelés volt jellemző. Ehhez járultak még olyan kiegészítő foglalkozások, mint a nádkitermelés és feldolgozás, valamint a szőlőtermesztés. - o - Gyűjtéseink eredményét a különböző témakörökből (nádkitermelés, kenderfeldolgozás, állattartás, bortermelés, népi építkezés, földrajzi nevek, népszokások stb.), az idős emberek nyomán lejegyzett adatokat több-száz cédulán rögzítve a csoport "mini-adattárában" (amely persze örvendetesen növekszik!) őrizzük. Megjegyzendő még, hogy viszonylag nagy mennyiségű tárgyi anyagot is számba vehettünk. Összegyűjtése azonban már csak egy megfelelő helyiség biztosítása után lehetséges. Érdemes lenne például a helyi hagyományos bortermelés még elég szép számban föllelhető tárgyi anyagát megnenteni, a egy állandó kiállításon mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Mindezt talán össze lehetne kötni valamelyik, é- pítészetileg értékes présház (bőven van belőlük) műemlékké nyilvánításával. Ehhez viszont már a helyi közigazgatási szervek, valamint a műemlékvédelmi szakemberek segítsége is szükségeltetik. Az eredmény dolgozatokban is testet öltött részét, amely a dolog természetéből adódóan persze néhol még botladozó, esetleg kiegészítésre szorul, itt veheti kézbe az érdeklődő. Hangsúlyozni szeretném, hogy a faluközösség egész népi kultúrájának a rögzítése eleve nem volt célunk, tehát ne is várjon ilyen komplex leírást az olvasó. Tervünk az, hogy viszonylag rövid idő alatt (ami persze még így is hosszú éveket jelent!) legalább vázlatos képet kapjunk az egész környék népi kultúrájáról, amit aztán - az ebből nyert előzetes ismeretek alapján - követhetnek majd az egy községre vagy kistájra összponto-

8 sított monografikus igényű vizsgálatok. Nem látom túl sok értelmét, hogy külön-külön bemutassam a szerzőket. Az egyébként különböző munkaterületeken (pedagógus, munkás, mérnök, diák stb.) dolgozd munkatársainkat egy közös cél vezérli: megmenteni, rögzíteni valamit népi kultúránkból, hogy a rég elfeledett, a most újrafölfedezett "hajdanvolt dolgok" valamilyen módon visszakerüljenek kultúránk vérkeringésébe. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy a csoport nevében is köszönetet mondjak a Csemadok járási bizottsága és alapszervezete vezette vezetőségének munkánk hathatós támogatásáért, és minden kisújfalusinak, akik információikkal, útbaigazításaikkal kutatásainkat segítették. - o - L i s z k a József a néprajzi szakcsoport vezetője A falu, ill. közvetlen környék néprajzára és történetére vonatkozó főbb források: Borovszky Samu szerk. Magyarország vármegyéi és városai. Esztergom vármegye. Budapest é.n. Gedai Sándor Nádaratás és feldolgozás Hét 1982/3, 24. o. Gyurikovics György Köbölkúti tóról, rajta létezett úszó szigetekről és annak lecsapoltatásáról. Tudományos Gyűjtemény 1839/XI, 40. o. Hanusz János Úszó szigetek Földrajzi Közlemények 1893, o. Liszka József Archeologické prieskumy a záchranné výskumy v okrese Nové Zámky. In: Archeologické výskumy a nálezy na Slovensku v roku Nitra 1983, és old. Liszka József Népi építkezés a kisújfalusi szőlőhegyen In: Castrum Novum II. Az Érsekújvári Járási Múzeum Évkönyve. Nové Zámky 1983, o. Liszka József A lyukpincétől a présházig (A kisújfalusi szőlőhegy népi építményei) Élet és Tudomány 1984/41, o. Méryné Tóth Margit Szlovákiai magyar népviseletek (Kisújfalu) Hét 1978/8, 24. o. Vályi András Magyarország leírása... I-III. Buda Villányi Szaniszló Néhány lap Esztergom város és megye múltjából Esztergom 1891 Vlastivedný slovník obcí na Slovensku. I-III. Bratislava

9 - 7 - Kemény József: Földrajzi nevek A község nevéről az adatközlők csak annyit tudtak mondani, hogy valamikor volt egy másik falu, amelynek a nevét már nem ismerik. Ezt a falut a törökdúlás idején felprédálták. A megmaradt lakosság valamivel távolabb, a közeli erdő alján épített egy újabb községet. Innen, mivel közel volt az erdő, könnyebb volt az ingóság és az élet mentése a sűrű fás rész védelmébe. A régi falu helye a mai község délkeleti végétől nem messze lévő Paprít dombon volt. Ezen a helyen valóban kivet az ott szántók ekéje cserépdarabokat. A falu ősi magját a Gurgyal nevezetű rész alkotta. Ez a mai falu közepén helyezkedik el, a vasútállomás közelében. Gurgyalban van a református templom is. Ennek egyik falát állítólag egy régi török mecset maradványa alkotja. A község egyutcás község. A házsorok feltehetőleg a régi postaút kétoldalán épültek. A régi postaút vonalán épült később az érsekújvár-párkányi műút egy része. Ezt az utat a falu területén csak egy út metszi. Ez Bátorkesziről Gurgyalon keresztül Arad pusztára vezet. Arad puszta a Hodža-féle telepítési program keretében épült ki. Lakói szlovák telepesek. A szlovák telepesek többsége 1938-ban, további része pedig a második világháború után elvándorolt. Ma a puszta lakói túlnyomó többségben kisújfalusiak. A falun keresztül vezető utca név nélküli. A főútról leágazó Kis utca hosszabbítja ma a Felszeggel. Ebből az utcából ágazik egy út a Sáravaló dűlőbe. A Sáravaló dűlő neve állítólag onnan kapta a nevét, hogy egyszer a grófnak (hogy melyiknek, ki tudja) a lánya, akit Sárának hívtak megsajnálta a szegény embereket és ezt a területet kiosztotta. Erről azonban csak egy adatközlő tudott. Az Alszeg folytatása a Masaryk utca, amely az első köztársaság idején végrehajtott házhelyosztáskor népesült be. Valamikor a Masaryk utca helyén volt a hercegprímási birtokon épült Hatháza rész. A többi házhelyet a Kenderesekből szakították ki. A főútvonal Párizs patak felé eső, lapájon épült házsorát - Sársornak, a szemben levő sort, amely a dombosodó részen épült, Hegysornak hívják. A két sor egymással többé-kevésbé párhuzamos. A falut a szántóföldek ovális alakban veszik körül, amelynek közepében van a község. Az 1900-as évek kezdetéig a földek 3 forgóba (nyomásba) voltak osztva. Az első forgóban gabonaféléket termeltek: búzát, rozst és árpát, néhol kevés zabot. A második forgóba kapásokat vetettek: cukorrépát, takarmányrépát, kukoricát, cirkot és kendert. A harmadik forgóban egyéves takarmányok: baltacim, here, lednek és hasonlók voltak. Kerti vetemények, káposzta és egyebek a falu körüli földeken és a kertekben kaptak helyet. A falu minden egyes gazdájának mind a három forgóban volt földje. Az alap, vagyis a legkisebb földterület a fertály volt. Egy fertály 12 magyar holdnak felelt meg. Egy fertályhoz járult az erdőből egy egész rész. A szőlők nagysága független volt a szántóföldek nagyságától olyannyira, hogy szőlője lehe-

10 8 tett a földnélküli zsellérnek is. Az első forgóhoz tartoztak : Kővágók Sűrű oldal Sűrű oldal alja Hangás Hosszú földek Telek völgyek A második forgóhoz : Öreg földek Hegyalja Erdő alja Cirok földek A harmadik forgóhoz : Sára való Községföldek Papföldek A község határához tartoztak még a Párizs (Páris) patak mentén húzódó rétek. Ma jó részük fel van szántva. Ezeket(észak felől délkelet felé haladva) így hívják: Felső rétek Meszesek Alsó rétek Község rétje Urak rétje Tiszttartó rét Paprét (Paprít, Paprik) Arad puszta körül elterülő földek Ullmann báró uradalmához tartoztak, így a község ezeket a földeket csak mint urasági földeket ismerte és semmiféle néven nem nevezte. Az as földosztás után az egyes dűlőket az azokon gazdálkodó telepesekről nevezték el, pl.: Nalláz dűlő Ivanics Novák rét A háromforgos gazdálkodási rendszert az 1900-as évek elején fokozatosan az ún. piaci gazdálkodás váltotta fel. Az árutermelést mindig a kereslet irányította. Lassan előtérbe kerültek az ipari növények. Az egyes dűlőnevek a földterületek földrajzi helyével, formájával, esetleg a termelt növényekkel vagy jellegzetes gyomnövényével vannak kapcsolatban. Kivételt jelentenek a Kővágók. Itt követ szedtek a házak alapjaihoz, pincékhez, de főleg az itt található homokkőből kaszakövet és köszörűkövet vágtak. Ezt többen is állítják a faluban. Hogy ezt a követ eladásra vagy cserére is vágták volna, erről a megkérdezetteknek nem volt tudomása. A homokkőből készült fenőköveket kiszorították az öntött korund kövek. A felsorolt dűlőneveknél színesebb és több érdekességet rejtenek a szőlőhegy dűlőnevei. Kapusok: nevét a szőlőhegy bejáróútjánál elhelyezett kapuról kapta. A szőlőket ugyanis a falu felől egy mély úton lehet megközelíteni. Ebben a mély útban volt a kapu, amelyet minden nap este 8 után és vasárnap délelőtt zárva tartottak. A kapu lakatját a kisbíró zárta és nyitotta. Az esti zárórát Varga

11 - 9 - László 82 éves adatközlő nagyapja oldotta föl, aki az 1800-as évek végén a falu bírója volt. Szerette a bort és szívesen volt a hajlokokban éjfél után is. Nyáras Szilvás völgy: az itt található fák után voltak elnevezve. Bagó völgy: a völgybeli fákon fészkelő baglyokról kapta a nevét. Borjús Öregek: azokon a területeken telepített szőlők neve, ahol valamikor a falu szőlői voltak, amiket a filoxéra kipusztított. Újár: a szőlővész után telepített első szőlők. Nagyobbrészt amerikai direkt termő hibridek. Főleg homokos terület, amelyet a filoxéra nem szeret. Búcsi dűlő Dómány oldal: a kijárogató öreg gazdák legtöbbször rézgombos dolmányt viseltek. Egyszer az egyik gazda kapatosan az egyik fára akasztotta a dolmányát és ott is hagyta. Hogy a dolmány ott maradt-e vagy ellopták, arról nem szólt a fáma, de a dűlőt azóta így nevezik. A határutak nagyrésze azoknak a dűlőknek a nevét viselte, amelyhez vezettek vagy amelyeket érintettek. Kivétel a Nyolcöles út, amely az EFSZ telepe mellett vezet. Nevét a szélességétől kapta. Széles út a Kis utcából vezet a Sára való dűlőbe. Adatközlők: Cséplő István, szül. 1910; Fodor Lajos, szül. 1907; Mátyás Lajos, szül. 1910; Varga László, szül. 1901; Magasházi István, szül Csókás Ferenc: A nád kitermelése és feldolgozása A nádas a kürti határtól mind jobban szélesedve egész a köbölkúti hatá - rig terjed, annak is elég nagy részében, az ott található Páris majorig. Régebben több rétterület volt, csak az utóbbi években nem kaszálták rendszeresen, így nagy részét benőtte a nád, a káka és a gyom, ezáltal a nádas terület jóval nagyobb lett. Kisújfalu határának összterülete ha. Ebből a rét és a nádas terület 142 ha. A nádas nagy része védett, az itt található ritka madár- és rovarvilág miatt. A múlt század közepéig ezen a területen tó volt. A kisújfalusi határ jó felétől lenyúlt egész a köbölkúti határban lévő Páris majorig. Vizét a Kürttől belefolyó patak és források táplálták. A tavat akkor keskenyebb nádas szegélyezte és rajta elég nagy területű úszó nádas sziget volt. A szájhagyomány szerint ez hosszú ideig, valószínűleg évszázadokig tartott, amíg létre jött: nádgyökerekből, hódvárakból, vizimadarak fészkeiből, ürülékéből és szél- hordta porból. Jó minőségű, erős szárú nád termett a szigeten. Ha a tél elején "felső szél" (északnyugati) fújt és az úszó szigetet a tó köbölkúti felébe vitte, akkor ott fagyott be. Ebben az esetben a köbölkútiak vágták le rajta a nádat. Ha ellenben "alsó szél" (délkeleti) fújt és a szigetet a tó kisújfalusi felén érte a fagy, akkor a kisújfalusiakat illette meg a nádvágás.

12 A tó nagy része az uraságé volt, tehát a nád is. Csak a nádvágás díját kapták meg az egyik vagy a másik falu lakói, ami téli keresetnek nagyon jól jött. Ha a sziget egy része (felső sarka) a gazdák földjének irányába esett, akkor ki-ki a saját földje irányában levághatta a nádat. A köbölkúti Páris major mellett a nagyrészben természetes dombot, sáncot a múlt század közepe táján átvágták és a tó vizét leeresztették. Ekkor alakult ki a csatorna, ami elég bővizű patak (Kőhídgyarmatnál folyik a Garamba). A tó vizének leeresztésével az úszó sziget lefeneklett, s fokozatosan benőtte a nád, főleg az uraság területén. A gazdák felére eső részben csak kevés nádas volt, a tófenéket és környékét nem hagyták elnádasodni, hanem évente kétszer kaszálták, és ősszel a sarjú betakarítása után legeltették. Az Alsó réteknek nevezett terület mellett volt a jó minőségű nád. A felső részben, ahol állítólag a sziget lefeneklett - ma Meszeseknek hívják - nincs minősége a nádnak, mivel a fönnmaradt gyökérzet víz hiányában kiszáradt. A Meszesektől nyugatra dombos rész volt, amelyet szántani is lehetett. Néhányan azt állítják, hogy ez volt az úszó sziget. A legtöbb állítás viszont arra mutat, hogy a Meszesek területe volt az egykori sziget. Dobai András 56 éves adatközlő nagyapjától, Dobai Ferenctől hallotta, aki bíró volt a múlt század végén, hogy csak kevés nádas volt a Köbölkút felőli részen. Az egykori tófenékre kocsival is be lehetett menni, különösen aszályos esztendőkben volt elég száraz, csak később kezdett elmocsarasodni. Az urasági részen út vezetett keresztül, amit még ma is látni, csak már használhatatlan. Levezető csatornái voltak, amelyek a fő csatornába vezették a vizet. A gazdákhoz tartozó részen a kanálist (főcsatornát) és a bevezető csatornákat mindenki tisztította. A Meszeseket is kaszálták, de nagyon gyenge, rossz minőségű takarmány volt rajta. A Domboknak nevezett területen az 1900-as évek elején káposztások voltak, és nagyfejű, jó minőségű káposzta termett rajta. Az es években Arad pusztán fölépült 26 családi házba telepesek költöztek és 1928-tól az urasági terület az ő tulajdonuk lett. Ők vágatták aztán a nádat feléből vagy pénzért. Ettől kezdve a nádterület mindig nagyobbodott, főként a második világháború után, amikor a csatorna tisztítását elhanyagolták. A talajvíz, a sok esőzés és megrekedt hólé kisebb tavakba gyűlt össze. Télen, amikor befagyott, a gyerekek csúszkáltak a jégen, nyáron pedig halászni is lehetett. I. A nád kitermelése A falu férfiai foglalkoztak a nádvágással és a nád egyéb munkálataival. Előfordult, hogy nők is segítettek. Voltak nádvágó csoportok: rokonok, jóbarátok, ismerősök, általában hárman-négyen álltak össze egy csoportba, ahol az egyes munkafázisokat a következőképpen osztották szét: 1/ Kaszás, vagyis vágó. Fogta a tolókasza nyeleinek felső végét és a tolókaszát meglökve csúsztatta a jég tetején. Egy lökéssel kb. fél métert vágott le. Egy kévéhez kb. 3-4 lökés kellett, attól függött, hogy milyen sűrű és vastag szárú volt a nád. A nád ugyanis bedőlt a "híd"-ra, a kétoldali kollát" közé.

13 - 11-2/ Kiemelő, marokszedő. Igazgatta, nyalábolva kiemelte a "híd"-ból az egy kévényi nádat, a jég színén ún. ejtéssel az alsó végeit egyenlővé tette és lefektette. 3/ Kötő, kévekötő. Zsúpkötéllel, csádékötéllel vagy marék náddal kötötte öszsze a nádkévét. A nádból használt kötésnél csaló volt a kéve, "nagyobbat mutatott", mert a nádkötél nem simult úgy a kévéhez mint az előző kettő. Nádvágó szerszámok, eszközök a/ Rövidnyelű kasza, kézikasza, nádvágókés. - Öreg kaszahegyből házilag készítették, a hossza kb. 30 cm, a nyele 120 cm hosszú. A nyél alsó végébe, derékszögbe erősítették a kaszát. A nyél felső végén a lyukba madzagot fűztek és a két végén összekötötték. Ezt ráhúzták a kézfejre, hogy vágásnál a nyél ki ne csússzon a kézből. Zsombékos, kákás, ritka növésű nádas területen használták ezt a kaszát, szükség esetén deszkáról, vagy ladikról vágták vele a nádat. b/ Tolókasza. - Kaszáját cséplőgép ("masina") sínéből, öreg kocsiráfból kováca készítette. A többi részét már otthon a gazda állította össze. A kasza szélessége kb. 5 cm, hosszúsága pedig általában 1 m. A kasza két végén, kissé ferdén, a szélességével megegyező átmérőjű két vaskarika volt. Ezekkel erősítették a kaszához a 3-4 m hosszúságú nyeleket. A nyelek felső végétől visszafelé, kb. 1 m-nyire fölfelé álló korláttartó lecek voltak erősítve, ezek tetejére a jobb és bal korlát, ami hajlékony szárú fűzfából készült, és alsó vége a kaszapenge karikájához volt erősítve. A korláttartónál a két nyél áthidalással volt összekötve ("híd"). A nyelek hosszúsága egyébként a nád magassága szerint változhatott, ugyanis kaszáláskor (vágáskor) a nád beledőlt a korlátba. Télen a zúzmarás nád bokrétája nem érhette a kaszás fejét. c/ Zsúpkötél. - Kézicsépléssel nyert rozsszalmából összesodort, csavart kötél. d/ Csádékkötél. - Hosszúszárú, szárított csádéból sodort, csavart kötél. Az első világháború előtt az uraságnak, később a telepeseknek vágták a nádat bérért, amit kévénként számoltak. Tövénél a kéve kerületének 1 m és 1,20 m között kellett lennie, ezért a két világháború között 2.50 koronát kaptak, az 1938 utáni években pedig 1 pengőt fizettek érte. Volt, hogy a gazdák, ritkábban a telepesek részéből, általában feléből is vágtak nádat. A részt általában megvette a kereskedő, vagy más személy, saját használatra. A nádat télen vágták, amikor a tő befagyott és a jég olyan erős volt, hogy megtartotta az embert. Ez volt a legalkalmasabb időszak, mivel ilyenkor a tolókaszát is tudták használni. Enyhébb teleken, amikor a tó vize nem fagyott be, előfordult, hogy ladikról vágták a nádat, vagy ladikkal hordták ki a szigetről, mivel kisebb fagyoknál az embert már a sziget növényzete is megtartotta. Úgy is volt, hogy vizenyős helyen hosszú deszkákat raktak le és arról vágták a nádat. Az ilyen esetekben csak a kézi kaszát lehetett használni. A nádvágó csoportok vezetői már az első fagyoknál reggelente baltával nézték, hogy milyen erős a jég. Ha már megtartotta az embert, akkor körbe vágták azt a területet ahonnan nádat akartak vágni. Ez azt jelentette, hogy azt a területet elfoglalták és egy másik csoport már nem mehetett oda. Ki milyen

14 ügyes volt, olyan nagy területet foglalt el. Nem csak a mennyiség volt fontos, hanem a minőség is, és ha jobb volt a minőség, több lett a kereset. Déltájban, amit addig levágtak, kéziszánkóval kihordták, kihúzták a partra, hogy biztonságban legyen, mert délutánra változhatott az idő. Ez enyhébb időjárásnál fontos volt, nehogy a levágott nád bent maradjon. Előfordult "erős", hideg teleken, amikor a jég vastagsága megengedte, hogy lófogatos szánnal is bementek a nádért. A kihordott nádat a parton ágyazva rakásba rakták. Ez úgy történt, hogy lefektettek tíz kévét és erre tíz sort tettek egymás tetejére. Száz kéve után egyet fölállítottak, ez volt a jel és tovább rakták, így százasával. Előfordult, hogy kisebb gazdák kúpba rakták, de ezt könnyebben eldöntötte a szél. A kihordott nádat, amilyen gyorsan csak lehetett, elszállították kocsival vagy lófogatos szánnal. Az uraság a maga részére használt nádat behordatta a majorba, a többit pedig a helyszínen adta el. A gazdák legtöbb esetben hazahordták és kúpba rakták. Amit eladásra szántak, otthonról adták el. Eladásra nemigen osztályozták, legfeljebb az uraság, amit exportra szánt, azt osztályoztatta. Galgócról rendszeresen járt egy fölvásárló, aki az árút vasúton szállíttatta el. Köbölkúton a Remes család nagyban foglalkozott a stukatórnád (mennyezetnád) kötésével és a kisújfalusiaktól is vásárolt föl nádat nagyobb mennyiségben. II. A nád feldolgozása A nádat tetőfedésre, mennyezet (stukator) nádnak és gazdasági cölöpépítmények ("pelvások", takarmányosok) oldalának használták. Ezeknek munkálatait a falu lakosai általában saját maguk végezték. A faluban sokan értették a tetőfedést - nádazást is. Összeállt a család, rokonság, s egymásnak segítve elvégezte a munkát. Szegényebb emberekből néha nádazó csoport alakult, akik tetőfedést vállaltak az uraságnál, ill. nagyobb gazdáknál. Tetőfedésnél használt szerszámok - körmösvas, karika, nyárs (80-90 cm) - ezeket kovács készítette; - nádverők (kisverő, nagyverő), dorong, csatlók - ezeket mindenki saját maga elkészítette; - drót - az üzletben vásárolták; - nádtartó rudak - vendégoldalakból, valamint ezekhez tartozó lábak (3-4 darab, a nádtartó rudak hosszúsága szerint); - rudazókötelek; - 2 db létra (kislétra és hosszú létra). A lábakat, tartófákat fölállították az eresz folytatásaképpen, rézsútosan (egy-egy nádtartó rúdra hármat). A köteleket fölkötötték a szelemen gerendához. A kötelek tartották a nádtartó rudakat, amelyek a lábak felső részén kers ztbe feküdtek. A második sor rudat a horogfák aljára, keresztbe fektették és ezt a második kötél tartotta, ugyanis minden kötél párban volt. Aztán maréknyi kisebb nádcsomókkal végigrakták a tetőt úgy, hogy a csomók vége a rúdon feküdt, hogy le ne csússzon. Ez volt az alap, vagyis az alsó terítés. Aztán ezt vékony csatlóval lekötötték az első léchez és egyformára

15 igazították. A rudat fölengedték és a nádat lehurcolták úgy, hogy ebből lett az esztri-csepegő. Kisverővel megigazították, vagyis fölverték az alját. Erre az alapra folytatták a nádazást. Rudakat fektettek keresztbe és megkötötték, majd nádat raktak, "terítettek" és egy sor csatlóval lekötötték. Kötés: Egy személy fönt volt a tetőn, egy személy bent a padláson. A többiek (2-3) segédkeztek, adogatták a nádat stb. A külső, nádazó személy a leterített, eligazított nádra csatlót fektetett és átszúrta a körmöst úgy, hogy a körmös felső kapcsa a csatlót befogta. A körmös hegyes részének a belső léc alatt kellett kiérnie. Aztán leszólt: "jó helyen van?" - ha nem akkor újra kellett szúrni. Ha igen, akkor a padláson lévő személy a körmös alsó végére ráakasztotta a kampót. A felső nádazó személy a körmös alján (hátulján) lévő vályú formában a drótot átszúrta a bentlévő személyhez és megkérdezte, hogy "megvan-e a drót vége?" - Ha igen, akkor beszúrta a nyársat a körmös és a csatló fölött. A nyárs lyukába a padláson lévő személy befűzte a drótot, de előbb körülkötötte vele a lécet, és felszólt:"benne van. A nádazó a nyárssal fölhúzta a drótot. Ezalatt a belső személy a körmösre akasztott karikára bedugta a dorongot (vastagabb karót) keresztbe úgy, hogy feszíteni, húzni tudott vele. A nádazó megfogta a drót két végét, átölelte vele a csatlót és leszólt! "Húzd meg a dorongot, húzd meg jól." - "Nem bírom tovább!" - hangzott belülről, akkor a nádazó gyorsan elvégezte a kötést. Ez cm távolságra ismétlődött egymás mellett. Amikor végigértek, a kötélre erősített tartórudakat fölengedték, és a terítést rézsút a nagy nádverővel fölverték. Aztán újra ment rá a másik sor, vagyis a többi mindaddig amíg az utolsó, vagyis a felső lécig fölértek. A gerinc csúcsán a tető mindkét oldaláról az utolsó sor nád szálai a csúcsban keresztezték egymást a,b,a,b stb. A gerincen letörték jobbra (a) és balra (b) a nád szálait. Baba: a tetőorom dísze. A készítése lent történt. A baba másfél kéve nádból készült. Vettek másfél kéve nádat, a tetejét megkötötték dróttal, a felső végétől lefelé kb. 1,5-2 arasznyira. Majd zsúpból megkötötték a baba fejét úgy, hogy mindig vettek kezükbe egy marék zsuppot, és a kötés irányába helyezték, hogy a kötés alatt még lelógjon. Fölülről visszahajtották a másik felére és körberakták, így betakarták a fejet, majd dróttal jó erősen bekötötték. Szép gömbölyű feje lett a babának. Dísznek egy marék nádpöhőt (nádvirágot) szurkáltak bele, aztán fölvitték a tető elejére és benézték lentről, hogy középen van-e. Ha jó helyen volt, akkor egy hegyes akácfakarót vertek bele, ami a tető nádjába mélyen beleszúródott, ez tartotta a babát. A nádazó ráült a gerincre és a babától hátrafelé kezdődött a szegés, amely jobbról és balról fél-fél marék nád összetevésével és csavarásával történt. A csavaráson kívüli nádhosszat a tető jobb és bal oldalára lehajtotta és a lábának belső részével leszorította. Így folytatódott tovább a szegély fonása, egy marék fölállt és a hozzátevő marék alá csavarta és így az egész fonás összefüggött. Fonás közben a szegély alsó végét kaszaheggyel vagy metszőollóval egyenesre vágta. A kész szegélyen ült és elejével ment a tető vége felé. Ha egyenes vége volt, úgy mint az elejének, akkor oda is babát tettek. Volt két hágcsó. A nádazó egyszer az egyikre állt, másszor a másikra és így csatlózta végig az utolsó, szegélyt erősítő csatlót az egyik és a másik felén. Ha hátul farazat volt, akkor kötényt kötöttek. A kötény 1 vagy 1,5 kéve nádból készült, a

16 hegyét összekötötték dróttal több soron, és akácfa karóval beszúrták a farazat hegyébe és félhold alakban elterítették hátul, majd lecsatolták úgy, mint a szegélyt. A nádtető esztendeig kibírta, de a szegély csak 8-10 évig. A nyári jégverés sokat ártott a szegélynek. A munka befejezése után söprővel vagy dióverővel lepucolták a tetőt. Adatközlők: Gulyás István, szül. 1907; Kis Dobai Lajos, szül. 1916; Mészáros Géza, szül Battáné Gáspár Jolán: Népi gyermekjátékok Anyáink, nagymamáink gyakori dorgáló megjegyzése Kisújfalun sem maradt el, amikor gyűjtésem témájára tértem: "Bezzeg, a mi időnkben rengeteg játékot ismertünk! A falu lánya - gyereke együtt játszott naphosszat az utcán, nem úgy, mint most!" Az Érsekújvári járás e kis falujában gyűjtött gyermekjátékok nagyrésze ma is ismert, megtalálható az óvodai tananyagban. Érdekességük nem a játék menetében rejlik, hanem dallamuk és szövegük mutat szokatlan eltéréseket. A fiúgyermekek játékait a sok mozgás, a tornaórába illő testgyakorlatok jellemezték. A legtöbb játékban kortól és nemtől függetlenül valamennyi gyermek részt vehetett, de voltak olyan játékok is, amelyek csak a lányok vagy csak a fiúk kiváltságai voltak. 1/ A "Fehér liliomszál..." kezdetű körjátékba fiúkat ritkán vettek be. A lányok kicsi kortól játszották, míg komoly udvarlójuk nem akadt, és férjhez nem mentek. Fe-hér li-li-om-szál,sej,fe-hér li-li-om-szál, sej,u-gorj a Du-ná-ba. Lá-zár vedd föl lá-ba-i-dot, mo-sa-kod-jál,tö-rül-köz-zél meg! A dallam egyediségén kívül a gyermekjáték e változatának további érdekessége a szöveg "Lázár vedd föl lábaidot" sora, amely az ősi eredetet sejtető "két aranypálca" helyébe lép. A játékot a ma is ismert módon játszották ta-

17 15 - vasztól őszig, hétköznap estefelé és vasárnaponként az utcán, vagy a réten. A játék menete: A lányok körbe álltak, kiszámolással "fehér liliomszálat" választottak, aki beállt a kör kézepébe. A dalra körben sétáltak, a kör közepén álló gyerek pedig dramatizálta a dal szövegét, tehát: ugrott, támaszkodott..., s a végén megtörölte arcát valakinek a ruhájában. Ezzel választott új "liliomszálat". Így ismételték a játékot, a ha megúnták, újat találtak ki. 2/ Csillag Margit,tu-dom a ne-ve-det, azt is tu-dom, hogy szeretsz en-gemet. Konkoly levél, tisz-ta bú-za,ha ki-nyílik a vi-o-la. A violát ak-kor szedik, mikor reggel harmat e-sik. Én az uram nem szeretem, níma csókját nem kedvelem. Ifiúr csak kedvel engem, barna leginy szeret engem. Ha szeretne, bár elvenne. Piros papucsot venne. Arany láncot tizenkettőt, meg egy aranyos fíketőt. (főkötőt) Három háznál van egy nagy fa, piros alma terem rajta. Olyan piros, mint az író, igya meg a szolgabíró! Ez a párválasztó körjáték a fiúk és a lányok közös játéka volt, a nagyobbak is szívesen játszották. Az első sor dallama különálló. A többi versszakot a 2. és 3. sor mintájára énekelték. A körben csípőretett kézzel sétáló "Csillag Margit" a szöveg "Én az uram..." versszakára párt választ magának. A dal végéig mindkét kezüket megfogva együtt táncolnak a körben. A többi gyerek, aki a körben állóval ellenkező irányban sétált, a párválasztásnál megáll és a dal végéig csak énekel. Aztán a párban állók helyet cserélnek, és újra kezdik a játékot. 3/ A legkedveltebb játékok közé tartozott a "Kiskácsa fürdik..." kezdetű is. Kicsik és nagyok egyaránt játszották legeltetés közben, utcán, iskolában az óraközti szünetekben.

18 Kis ká-csa für-dik,fe-kete tó-ba',anyjá-hoz ké-szül $Lengyelor-szág-ba, len-gyel mondja: szép vi-rág-szál, a-kit szeretsz kapd el! Ezt sze-re-tëm,ezt kedvelëm, " T ' i r! Ez az én é-dës kedvesëm. Hajts'ki, mars! A régebbi változat itt véget ér. A "hajts'ki, mars!"-sal a régi "kácsát" kiküldték a körből, és helyébe lépett az általa választott új "kácsa". Az ú- jabb változatban a "hajts'ki, mars!" elmarad, s a játékdal egy újabb sorral bővül, amely még dinamikusabbá teszi a játékot: Járjad', járjad jó katona,hagy dobogjon ez az ut-ca ez a barna szép kis-lány! A játékot a "Csillag Margit" mintájára játszották. A körben sétáló "kácsa" az "...akit szeretsz kapd el" szövegrésznél választott magának párt. 4/ Kizárólag lányok játéka volt az "A broszonyi..." kezdetű kis soroló, táncoltató játékocska. J i j < A broszonyi,a broszonyi Var-ga Er-zsi, szípszemű lyány krumpli rúzsa vi-o-vi-o- la! A lányok egyvonalba sorakoztak, s a dalban szereplő "Varga Erzsi" módjára valamennyi lány nevét egyenként kiénekelték. Akinek a nevét énekelték, kiperdült a sorból, s csípőretett kézzel átforgott az előzővel párhuzamos pár méternyire alkotott új sorba. Ha már valamennyien az új sorban álltak, befejezték, vagy újrakezdték a játékot. 5/ Sorban (egyvonalban), vagy körben guggolva játszották az "Elment már a cica..." kezdetű játékot.

19 El-ment már a ci-ca,nin-csen már a ci-ca, hol van már a ci-ca... Kiszámolással "kiküldték" az egyik játékost - ő lett a "cica". A többiek egy összecsomózott zsebkendőt dugdostak egymás között. A "cica" a hátuk mögött járt, figyelt, mert ki kellett találnia, hogy kinél van a zsebkendő. Ha úgy vélte, hogy ott van valakinél, annak rácsapott a hátára. Ha nem talált, visszakapta a "hátast"; (háromszor próbálkozhatott), ha talált, az lett a "cica", akinél a zsebkendő volt. A többi gyerek közben állandóan ismételve énekelte a dalt. 6/ Hasonló pihentető játék volt a "Csön, csön, gyűrű" variánsának tekinthető "Sem, sem, gyűrű..." kezdetű gyermekjáték. Míg az egyik játékos "hunyt", a többiek eldugtak egy gyűrűt valaki összezárt tenyerébe. Sorba ültek vagy álltak. Mindegyikük összezárta a tenyerét és énekelték: Sem-sem gyűrő,gallan gyűrő,enné'van az aran'-gyű rő. En-né, emen-né, ettül kírëm, ez adja ki! Közben megjött a "hunyó", s találgatta kinél van a gyűrű. Háromszor találhatott. Ha harmadszorra sem talált, újra "hunyó" maradt. Ha talált, akkor az a gyerek lett a "hunyó", akinél a gyűrűt megtalálta. Ez a játék kicsik és nagyok, lányok, fiúk kedvelt játéka volt. 7/ A faluban gyűjtött gyermekjátékok között igazi kincs az "Eltörtitek hídunk lábát..." kezdetű hidas-játék kísérő dala: r nrri# Eltö -titëk hídunk lábát,magyari érsëk,magyari érsëk... /őrsök/ Majd megcsináltatjuk bőrbodzábú, magyari érsek, magyari érsek A bőrbodza igen büdös, refr. Majd megcsináltatjuk márványkőbű, refr. A márványkő igen keminy, refr. Majd megcsináltatjuk két szíp lyánybú, refr. A két szíp lyány most őtözik, refr....???

20 Sajnos a faluban már csak a közölt rész maradt meg a legidősebbek emlékezetében. A játékot a "Bújj, bújj, zöldág"-hoz hasonlóan játszották, főként lányok. A dallam pentaton, ereszkedő típusú. A szöveg is erre utal, melyből akár egy "Kőmíves Kelemen"-féle ballada is kikerekedhetne. Népballadáink megtörtént eseményeket örökítettek meg. A történelem más formában nyomot hagyott népi gyermekjátékainkban is. A következő két kicsi gyermekdal a török megszállás nehéz éveit idézi. Kis-gyermekek énekelték, ha gólyát láttak, vagy csigát találtak Kisújfalun a "gátas bozótokban". 8/ Csiga-biga öjtsd ki szarvad nyëlved mer'ha ki nem öjtöd 9/ gyünnek a törökök. Agyon-ütik apá-dot,a-nyá-dot, g u-tojára tí-gë-dët! Këjj ki,këjj ki,sípocska; sós vízbe tëszlek, onnan is ki-vëszlek, kerék alá tëszlek, onnan is kivëszlek... 10/Az eddig leírt játékok, dalok főként lányok játékai voltak. Fiúk dalolászták fűzfasíp készítése közben a "Kelj ki sípocska" kezdetű dalocskát. Gólya,gyólya,gi-li-ce, mitől vérës a lá-bad? j-h H 1-^: Török gyerëk vágta $magyar gyerëk gyógyítja, síppal,dobbal, nádi-hege-dű -vel. Csicsígatja, g dudúgatja,sóba márto-gat-ja.

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta

Részletesebben

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE 14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE Manapság is tapasztalhatjátok azt, hogy ha nincs otthon kenyér, akkor az emberek úgy érzik, hogy nincs otthon étel. Pedig a hűtőszekrény roskadozik a finomságoktól, de ha

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1980. -

- Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - - 2 - Vértesszőlős lakói

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

Egy fényképbe írt családtörténet

Egy fényképbe írt családtörténet Egy fényképbe írt családtörténet 1. A szülőfalum nevének eredete Vámosmikola Hont vármegyéhez tartozott, s ez a falu a XX. század elején központi szerepet töltött be a vármegyében. Itt volt/van a buszjárat

Részletesebben

brasnyó istván IN AETERNUM

brasnyó istván IN AETERNUM brasnyó istván versei IN AETERNUM Estelente a lehúzott redőny résein át jól látni a tengerészeket, ahogy tisztjeikkel együtt elhagyják a kocsmát az út túlsó felén, rézsút ablakunkkal szemben és körülállják

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1.

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. A párválasztó játékok között a párválasztó körjátékokat, a leánykérő játékokat és a párválasztó társasjátékokat találjuk. Az óvodában a leggyakrabban használt

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

Baka Judit. Tivi-tovi tács. Énekes népi gyermekjátékok. Tartalom. Tivi-tovi tács. Hej, koszorú, koszorú. Fehér liliomszál. Hatan vannak a mi lúdaink

Baka Judit. Tivi-tovi tács. Énekes népi gyermekjátékok. Tartalom. Tivi-tovi tács. Hej, koszorú, koszorú. Fehér liliomszál. Hatan vannak a mi lúdaink Baka Judit Tivi-tovi tács Énekes népi gyermekjátékok Válogatás a szerző Ki játszik ilyet? című könyvéből Tartalom Tivi-tovi tács Hej, koszorú, koszorú Fehér liliomszál Hatan vannak a mi lúdaink Lopják

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 1. szám, Január

Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 1. szám, Január Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 1. szám, Január 2 A Hegyközcsatári Helyi Tanács még 2014 ben eltörölte az éjjeliőradót! Azon személyek akik március 31-ik kifizetik az egész éves adókat 10%

Részletesebben

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052 www.smmi.hu 2 I. 1. FELADAT A tulipános láda egyik felét már kifestette a mester. Fejezd be te a másik

Részletesebben

SZKC 103_01 MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN I.

SZKC 103_01 MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN I. SZKC 103_01 MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN I. Madarak négy égtáj meséiben 103_D.indb 3 2007.08.30. 11:39:00 103_D.indb 4 2007.08.30. 11:39:05 TANULÓI MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN I. 3. ÉVFOLYAM 5 D1

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

2. k ö p ü l ( S ) zurbol(d) zürböl(d) Mit csinál az ember, ha a tejfölből vajat készít?

2. k ö p ü l ( S ) zurbol(d) zürböl(d) Mit csinál az ember, ha a tejfölből vajat készít? 1. t e j e s k u k o r i c a ( S ) g y e n g e t e n g e r i ( D ) g y e n g e m á l é ( D ) Mi a neve annak a még nem érett kukoricának, amit nyáron le szoktak szedni, hogy csövestől megfőzzék vízben?

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

Javaslat a. Langó Hagyományőrző Ház. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. Langó Hagyományőrző Ház. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Langó Hagyományőrző Ház települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Langó Imre 2. A javaslatot benyújtó személy adatai:

Részletesebben

Halottas szokások a székesfehérvári Felsıvároson és Sárkeresztesen

Halottas szokások a székesfehérvári Felsıvároson és Sárkeresztesen IGARI ERZSÉBET Halottas szokások a székesfehérvári Felsıvároson és Sárkeresztesen ADATTÁR Összefoglalás A halál mindig is az élet része volt, és ezt a tényt a korábbi generációk természetes módon kezelték.

Részletesebben

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály IV. osztály 1. feladat. Ha leejtünk egy labdát, akkor az feleakkora magasságra pattan fel, mint ahonnan leejtettük. Milyen magasról ejtettük le a labdát, ha ötödször 10 cm magasra pattant fel? 2. feladat.

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

A 19-20.században terjedt el az adventi koszorú és kalendárium készítése, melyekkel szintén a várakozást fejezték ki.

A 19-20.században terjedt el az adventi koszorú és kalendárium készítése, melyekkel szintén a várakozást fejezték ki. DECEMBER- KARÁCSONY HAVA-ÁLOM HAVA JELES NAPOK December 25. Karácsony December 26. Karácsony NÉPSZOKÁSOK, NÉPI HIEDELMEK ADVENT Advent a kereszténység egyik legfontosabb időszaka: a négy hét alatt a hívek

Részletesebben

LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE**

LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE** LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE** A hazai óvodapedagógus és tanítóképzésben a zenei nevelésre való felkészítés elengedhetetlen

Részletesebben

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 (SERBÁN ANDRÁS igaz székely ember emlékének) Karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke Nagyszekeres A 4134. sz. úton, amit vasútvonal vág át, előbb Nagyszekeresre térünk. A Szatmárierdőháton, a Gőgö patak partjain fekvő hajdan egyutcás faluban, egy kis szigeten vár ránk a község messze földön

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011 EÖTVÖS KÁROLY Magyar alakok 2011 A KIS MARISKA (Gróf Széchenyi István nőtlen korából) Széchenyi István Íróasztala fölött díszes aranykeretben fiatal nő arcképe függött a falon. Olajfestmény volt s gyönyörű

Részletesebben

Kisslaki László Kipper Róza temetése

Kisslaki László Kipper Róza temetése Kisslaki László Kipper Róza temetése Mikor megkondult a lélekharang, a galambok riadtan szétrebbentek a toronyból, ahol eddig teli hassal hűsöltek a vastag falak között. Mostanság nehezen kaptak szárnyra

Részletesebben

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van Százat egy ütéssel Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy mesterlegény, kinek se égen, se földön nem volt egyebe egy rongyos garasánál. Elindult ő vándorolni. A mint ment, mendegélt hegyen völgyön

Részletesebben

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében Honvéd János Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében [ Jelen beszámoló az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt intézményén belül, az 1980-as évek közepén

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla!

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla! ÚJ LAKÁSBAN Kedves Csilla! Képzeld el! Új lakásban lakom! Ez a legszebb ház a környéken! Egy mesés társasházban, gyönyörű lakásban élek! Képzeld el! Van benne egy csendes hálószoba, világos nappali szoba,

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Bartos János, 1921. Páva.

Bartos János, 1921. Páva. Bartos János, 1921. Páva. - Tudna nekünk mesélni Páva határneveiről? - Hát itt, kezzük meg akkor a Halommezőt, met három határra volt osztva a pávai határ: Halommező, Középmező s Cseremező. Három határrész

Részletesebben

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA)

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) (Karol Kósa, Beáta Udvardi) A falu temploma A Faluház Kisújfalu szûkebb környezete Kisújfalu (Nová Vieska) Szlovákia délnyugati részén, a Kisalföldön terül el. Érsekújvárt (Nové

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

VIASZKVIRÁG. Bohózat egy felvonásban. Történik: egy magyar faluban valamikor a két háború között.

VIASZKVIRÁG. Bohózat egy felvonásban. Történik: egy magyar faluban valamikor a két háború között. Személyek: Péter, középkorú parasztgazda Mári, a felesége Bíró, idősebb parasztgazda Kisbíró, fiatalabb parasztgazda Török Rezső VIASZKVIRÁG Bohózat egy felvonásban Történik: egy magyar faluban valamikor

Részletesebben

ALEA, az eszkimó lány. Regény

ALEA, az eszkimó lány. Regény ANAUTA ALEA, az eszkimó lány Regény 2011 Előszó Amit ebben a könyvben elmondok, az nem kitalálás. Nagy részét apámtól, Jorgkétől hallottam gyerekkoromban. Viharos téli estéken sokszor kértem, hogy meséljen

Részletesebben

ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ

ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ Gyakorlati hely: Park Hotel Le Sorgenti Gyakorlat időtartama: 2012. május 01.-augusztus 01. Készítette: Szabó Alexandra

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

SZEKERES GYULA A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI HAGYOMÁNYOS, CSÓNAK ALAKÚ FEJFÁS NYUGATI TEMETŐRÉSZ

SZEKERES GYULA A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI HAGYOMÁNYOS, CSÓNAK ALAKÚ FEJFÁS NYUGATI TEMETŐRÉSZ SZEKERES GYULA A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI HAGYOMÁNYOS, CSÓNAK ALAKÚ FEJFÁS NYUGATI TEMETŐRÉSZ A hajdúböszörményi köztemetőben örvendetesen nőtt a hagyományos csónak alakú sírjellel (fejfa) ellátott sírok száma,

Részletesebben

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész 2014 december 26. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó

Részletesebben

Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - Őszi mese. - Október - Őszhó. - A vidra. - A sziklaugró pingvin

Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - Őszi mese. - Október - Őszhó. - A vidra. - A sziklaugró pingvin 2011. október A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja XI. évf. 10. szám Kalendárium - Október - Őszhó Zöld mozaik - A vidra Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Mese - Őszi mese Tudod-e? -

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

Megfogta kést, aszondja: - Fenség az ország feje, ugye? - Igen. Mégfogta a fejit odateszi: - Tessék! A méltóságos asszony, ugyé, az még a nyaka, ára

Megfogta kést, aszondja: - Fenség az ország feje, ugye? - Igen. Mégfogta a fejit odateszi: - Tessék! A méltóságos asszony, ugyé, az még a nyaka, ára A KAKASOK ELOSZTÁSA A Mátyás királynak, ugye, nem vót családja. Ugye, vót neki két nevelt íija meg két nevelt lánya. No majd, ugye, az egyik bácsinak égy szegíny kis faluba ugyé, vót égy kakassá, még tizénkét

Részletesebben

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Részes aratás az uradalomban

Részes aratás az uradalomban Részes aratás az uradalomban Az időjárás ez évben a megszokottnál két héttel előbbre tart, így lassan a vége felé közeledik az aratás. A két világháború közötti időszakban ilyentájt még jócskán benne voltak

Részletesebben

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck Thalassa (7) 1996, 3: 118 122 KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL (Részlet) Georg Groddeck Nem gondoltam volna, hogy ily KEMÉNY SZAVAKKAL képes MEGDORGÁLNI, Tisztelt Barátném. Ön világos okfejtést követel tõlem, pusztán

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Székely Sándornak, első nótáriusuknak köszönhetik:

Székely Sándornak, első nótáriusuknak köszönhetik: A DOHÁNY A FALU ÉLETÉBEN A telepesek a dohány művelésének, gondozásának jól bevált módszerét hozták magukkal. A legtöbb temesközi faluból, ahonnan érkeztek, a növény termesztési technológiájának kipróbált

Részletesebben

Mondjam vagy mutassam?

Mondjam vagy mutassam? I évfolyam 1.szám 2011 szeptember-október-november A Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és EGYMI lapja MONDJAM VAGY MUTASSAM Iskolánk névadója, Montágh

Részletesebben

Faluújság Bakonypéterd

Faluújság Bakonypéterd Aktualitások KÖZSÉGI TÁJÉKOZTATÓ Bakonypéterd Község Önkormányzatának ingyenes kiadványa www.bakonypeterd.hu Szent Márton Egészségközpont Pannonhalma Azzal is szeretnénk segíteni a Tisztelt Lakosságnak,

Részletesebben

Húsvét a Bruderhofban

Húsvét a Bruderhofban Húsvét a Bruderhofban 1998 augusztusában Gyurka bácsi bíztatására az akkor 6 fős családunk elrepült az angliai Beech Grove nevű protestáns eredetű, megújult hutteri gyökerű családközösségbe. Erről a 6

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

5 perc frontális Csomagolópapír, 1.sz. mell.

5 perc frontális Csomagolópapír, 1.sz. mell. Tantárgy: szövegértés,- szövegalkotás Időkeret:2x45 perc Korosztály: 1. évfolyam Az óra célja: testtudat fejlesztése, térérzékelés tudatosítása, sajátmozgásérzék ápolása, figyelem tartósságának megteremtése,

Részletesebben

Windowfarm keretben. A keret talpa szélesebb (150 mm), hogy ne boruljon fel a szerkezet.

Windowfarm keretben. A keret talpa szélesebb (150 mm), hogy ne boruljon fel a szerkezet. Windowfarm keretben Az eredeti windofarm több PET palack egymás alá szereléséből állt. Ezzel sok problémám volt a cserepek esetleges cseréjekor. Főleg amikor benőtte a növényzet az egészet. Ezért készítettem

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

A gyergyócsomafalvi kádármesterség

A gyergyócsomafalvi kádármesterség néhány év óta rossz a termés, fejletlen és kevés a szalma. Ez is drágítja az árút, A mostani viszonyok között is érdemesnek tartják kalapkötéssel foglalkozni, mert ha keveset is, de jövedelmez. Egy családban

Részletesebben

ZABARI MESÉK ÉS MONDÁK

ZABARI MESÉK ÉS MONDÁK GOMOR NÉPRAJZA XXXIV. VILLANYI PETER ZABARI MESÉK ÉS MONDÁK DEBRECEN, 1992 TARTALOM ELŐSZÓ AMESÉLÓKRÓL A ZABARI MESÉK ÉS MONDÁK ÁLTALÁNOS JEGYEI I. LEGENDAMESÉK 1. Szent Péter szamarat árul 2. Minden rest

Részletesebben

Székelyszenterzsébet

Székelyszenterzsébet Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.

Részletesebben

A róka és a farkas. Ahogy ment-mendegélt a két kis báránynyal, eccer csak eleibe állott egy farkas.

A róka és a farkas. Ahogy ment-mendegélt a két kis báránynyal, eccer csak eleibe állott egy farkas. A róka és a farkas Vót, hol nem vót, heted hét országon is túl, de még az operenciás tengeren is túl, hol a kis kurta farkú malac túr, vót eccer egy róka. Vót ennek a rókának két báránnyó. Csált 1 magánok

Részletesebben

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 6. év f olyam

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 6. év f olyam Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 6. év f olyam Az iskola Név:...

Részletesebben

Összetevők. Fejlesztés és szabálykönyv: Viktor Kobilke Illusztrációk és grafika: Dennis Lohausen

Összetevők. Fejlesztés és szabálykönyv: Viktor Kobilke Illusztrációk és grafika: Dennis Lohausen Fejlesztés és szabálykönyv: Viktor Kobilke Illusztrációk és grafika: Dennis Lohausen Az élet (és halál) játéka, szerzők Inka és Markus Brand 2-4 játékos részére 12 éves kortól Egy teljesen új fejezet nyílik

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank]

[Erdélyi Magyar Adatbank] KÉSEI DOLGOK [Vákát oldal] Amikor hosszú évekkel később e munka írója találkozott néhány férfiúval, kik ott bent, ám kint is meséltek neki e régi időkről, amidőn ő még nem járt a szigeten első dolga volt

Részletesebben

HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés III.

HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés III. A versenyző neve: HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés Forduló: III. Osztály: 3. Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Az iskola kódja: H- Elérhető pontszám: 39 p. Ellenőrizte:

Részletesebben

rzendő, mesebeli kincseket! (Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)

rzendő, mesebeli kincseket! (Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából) 2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez,

Részletesebben

Benedek Elek Melyik ér többet?

Benedek Elek Melyik ér többet? Benedek Elek Melyik ér többet? Arra, arra, lefelé, egy kicsit felfelé, Tiszán túl, Dunán túl, hol a kurta farkú tarka malac túr, volt egyszer egy király s annak három fia. Mikor mind a három fiú annyira

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - A mozgó kő. - Június - Nyárelő. - A rákosi vipera.

Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - A mozgó kő. - Június - Nyárelő. - A rákosi vipera. 2011. június A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja XI. évf. 6. szám Kalendárium - Június - Nyárelő Zöld mozaik - A rákosi vipera Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Mese - A mozgó kő Tudod-e?

Részletesebben

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1.

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Adventi zsongás Múzeumi nap 1. Múzeumi nap 1. tematika Múzeumi nap helye és

Részletesebben

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):...

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):... NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):........ 1. Párosítsd össze a múzeumokat a bennük látható kiállításokkal, tárgyakkal! Ha a kiállítási tárgyak betűjelét beírod a megfelelő négyzetbe,

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Verzár Éva Kelj fel és járj!

Verzár Éva Kelj fel és járj! Verzár Éva Kelj fel és járj! A Tatárdombot megkerülte a viharos szél, ott fenn még egyszer jól összerázta a méltóságos, nehéz fellegeket, lehúzta őket egészen a földig, s mire Terike 1911 pityergő őszén

Részletesebben

Január hónap kezdetével belépünk

Január hónap kezdetével belépünk XXVI. ÉVFOLYAM, 1. (299.) SZÁM, 2015. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS! Január hónap kezdetével belépünk egy új esztendőbe, melytől mindenki sok szépet és jót remél. Sokak számára ez az évkezdet hagyományosan

Részletesebben

Már elnyert, megvalósításra váró EU-s pályázatok:

Már elnyert, megvalósításra váró EU-s pályázatok: Eredmények, fejlesztések, kicsik és nagyok. A jót könnyű megszokni! Ez örök igazság. Úgy gondoljuk, hogy városunkban nagyon sok olyan jó dolog készült az elmúlt években, melyeknek nagyon örültünk, hamar

Részletesebben

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj 14 tiszatáj TANDORI DEZSÕ Hitman Hitman nincs a szótárban, a szótárban nincs. De hát ember nem ad lónak olyan nevet, hogy Úgy Jól Ötvenen Túl. Nem ad, öreg, lónak ember olyan nevet, hogy... mondom. Mondja

Részletesebben

Egészség-ábécé. Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Információk. - A helyes napirend. - Farsang. - A sziú indiánok és a feketelábúak

Egészség-ábécé. Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Információk. - A helyes napirend. - Farsang. - A sziú indiánok és a feketelábúak 2009. február A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja IX. évf. 2. szám Kalendárium - Farsang Mese - A sziú indiánok és a feketelábúak Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Egészség-ábécé - A

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD TATAY SÁNDOR Húshagyókedd Regény 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Tatay Sándor jogutódja Barabás már kilencedik napja kerülgette a várost. S e kilenc napot megelőző kilenc hónapig vándorolt.

Részletesebben

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Karácsony elõtt kilenc napon át, kilenc család viszi egymáshoz a Szent Család képét vagy szobrát. A szobrot vagy képet a földíszített házioltárra tesszük.

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

A HECSEDLI MEG A POSTÁS

A HECSEDLI MEG A POSTÁS SZEMLE 13 T. Ágoston László A HECSEDLI MEG A POSTÁS Hecsedli. Várjuk a postást mondta Bányai, az író, és letette a kagylót. Régi, jól bevált, mondhatni egyezményes szövegük volt ez Zsengellérrel, a költővel

Részletesebben

Az utolsó stikli: a vonatrablás

Az utolsó stikli: a vonatrablás Az utolsó stikli: a vonatrablás Maradt itt kendnek elég cimborája mondta Négyökri szomszéd. Hát az igaz is volt, hogy Rózsa Sándor rövidesen belebotlott régi cimboráiba. Honnan jöttek elő megsárgulva,

Részletesebben