A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja Éves jelentés 2011

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(1) 53 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az Európai Unió Szolidaritási Alapja Éves jelentés 11 HU HU

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés A 1-ről áthozott, elbírálás alatt lévő kérelmek A 11-ben beérkezett új kérelmek Finanszírozás Ellenőrzés Zárások A Szolidaritási Alap jövőjéről szóló közlemény Következtetések melléklet: Jelentős katasztrófák esetén alkalmazott küszöbértékek 11-ben (a bruttó nemzeti jövedelem 9. évi értékei alapján) melléklet: Az EU Szolidaritási Alapja A 1-ről áthozott, elbírálás alatt lévő kérelmek és a 11-ben elbírált új kérelmek melléklet: Az EU Szolidaritási Alapjából való támogatásra óta beadott kérelmek HU HU

3 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az Európai Unió Szolidaritási Alapja Éves jelentés BEVEZETÉS Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló,. november 11-i 1//EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: rendelet) 1. cikke előírja, hogy az alap előző évi tevékenységéről jelentést kell készíteni az Európai Parlament és a Tanács számára. Ez a jelentés bemutatja az alap 11. évi tevékenységeit, a korábbi jelentésekhez hasonlóan ismerteti az elbírálás alatt lévő és a beérkezett új kérelmek feldolgozásának állását, valamint a zárások előkészítése jegyében kitér a végrehajtási jelentések értékelésére is. A kérelmek számát tekintve 11 a nyugodtabb évek közé tartozott. Az év során mindössze négy kérelmet terjesztettek elő, míg 1-ben a benyújtott kérelmek száma a 17-et is elérte. Mivel egyes kérelmek benyújtására 1 vége felé került sor, elbírálásuk 11-ben folytatódott. Ezeket a kérelmeket Franciaország (Var megyei árvizek), a Cseh Köztársaság (őszi árvizek), Németország (szászországi árvizek), Horvátország és Szlovénia (szeptemberi árvizek), valamint Magyarország (vörösiszap-ömlés) nyújtotta be. A kérelmek elbírálása 11-ben fejeződött be; ezeket ebben a jelentésben fogjuk ismertetni. A négy 11-es eset két olasz (venetói árvíz, ligúriai és toszkánai árvizek), egy spanyol (lorcai földrengés) és egy ciprusi (robbanások egy haditengerészeti bázison) kérelem volt. A Bizottság 1-ben befejezte az egyik olasz (venetói árvíz) és a spanyol (lorcai földrengés) kérelem elbírálását, és elfogadta a kérelmeket. A második olasz kérelemről (ligúriai és toszkánai árvizek), valamint a ciprusi kérelemről 1 elején döntött a Bizottság. 11-ben a Bizottság a Szolidaritási Alapból 11 katasztrófára összesen 39,9 millió EUR értékben nyújtott támogatást, és két esetre pedig további 38 millió EUR összegű támogatást javasolt.. A 1-RŐL ÁTHOZOTT, ELBÍRÁLÁS ALATT LÉVŐ KÉRELMEK Franciaország (Var megyei árvizek) 1. június 15-én és 16-án Dél-Franciaország egyes részeit intenzív esőzés sújtotta. A francia hatóságok 1. augusztus 4-én támogatás iránti kérelmet nyújtottak be a Szolidaritási Alaphoz. A kérelem a Département du Var legsúlyosabban érintett zónájára korlátozódott, amely a kérelemben világosan meghatározott kilenc településből és két infrakommunális szintű területből áll, amelyek egyetlen egybefüggő területet alkotnak. A kijelölt területen a katasztrófa okozta közvetlen károk összegét 73, millió EUR és 778, millió EUR közöttire becsülték. A kérelem elbírálásánál a Bizottság 74,7 millió EUR átlagos kárértéket vett figyelembe. A teljes közvetlen kár becsült összege tehát a normál értékhatár alapján Franciaország esetében a Szolidaritási Alap igénybevételére 1-ben alkalmazandó milliárd EUR (-es árakon 3 milliárd EUR) összeg 1 %-át tette ki. Mivel a kár összege nem érte el a küszöbértéket, a francia kérelmet a rendkívüli regionális HU 3 HU

4 katasztrófákra vonatkozó kivételes feltételek szerint bírálták el. Az elbírálás során kiderült, hogy a francia kérelem nem tartalmazott bizonyítékot a Département du Var megye gazdasági stabilitására gyakorolt súlyos és tartós következményekre, úgymint a foglalkoztatásban vagy a regionális GDP-ben bekövetkezett jelentős visszaesésre. A Bizottság ezért 11. március 4-én úgy határozott, hogy a francia kérelem nem teljesíti az Alap kivételes körülmények között történő igénybevételére vonatkozó feltételeket, majd ennek megfelelően tájékoztatta a francia hatóságokat. Cseh Köztársaság (1 őszi árvizek) 1 augusztusában a Cseh Köztársaság északi részeit, nevezetesen a Liberec régiót (Liberecký kraj) és azzal szomszédos, az Ústí nad Labem régióhoz (Ústecký kraj) tartozó Děčín körzetet súlyos árvizeket okozó, szokatlanul heves esőzések sújtották, amelyek jelentős károkat okoztak az infrastruktúrában, a lakóingatlanokban, a mezőgazdaságban és üzleti tevékenységekben. A cseh hatóságok 1. augusztus 14- én támogatás iránti kérelmet nyújtottak be a Szolidaritási Alaphoz. A cseh hatóságok a teljes közvetlen kár összegét több mint 436,5 millió EUR-ra becsülik, amely összeg 53 %-át teszi ki a 1-ben a Cseh Köztársaságra alkalmazandó, a Szolidaritási Alap igénybevételéhez szükséges 84,3 millió EUR normál küszöbértéknek (vagyis a GNI,6 %-át a 8. évi adatok alapján). A kérelmet ezért a rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó kivételes feltételek szerint bírálták el. A kérelem bizonyította, hogy teljesültek a kritériumok, miszerint a) az érintett zónában a lakosság többsége károkat szenvedett, és b) a katasztrófa a régió életkörülményeire és gazdasági stabilitására nézve súlyos és tartós következményekkel járt. A Bizottság 11. március 3-án 1 91 millió EUR pénzügyi támogatás nyújtását javasolta. A megfelelő költségvetés-módosítási eljárás 11. július 14-én zárult le. A végrehajtási megállapodás Cseh Köztársasággal történt megkötését követően a Bizottság 11. december -én átutalta a támogatást. Németország (szászországi árvizek) 1 augusztusában és szeptemberében Németország keleti részein, főleg Szászországban a heves esőzések okozta árvizek miatt az infrastruktúra, a lakóingatlanok, a mezőgazdaság és az üzleti tevékenységek kárt szenvedtek. A német hatóságok által 1. október 15-én benyújtott kérelem három különböző katasztrófára vonatkozó kérelem összesítését tartalmazta. Ezek az események Szászországon belül különböző területeket érintettek, csak részleges átfedéssel. Az árvizek okozta, összesített közvetlen károkat 937,8 millió EUR-ra becsülték, amely összeg tehát a normál értékhatár alapján Németország esetében a Szolidaritási Alap igénybevételére 1-ben alkalmazandó milliárd EUR (-es árakon 3 milliárd EUR) összeg közel egyharmadát teszi ki. Bár a rendelet egy (egyszeri) katasztrófa következményeire utal, a Bizottság mindig elfogadta, hogy az azonos eredetű, vagy ugyanazon a területet érintő, rövid időn belül egymást követő hasonló eseményeket a rendelet értelmében egyszeri eseménynek tekinthetők. A különböző eredetű, különböző területeket érintő eseményeket azonban külön kell értékelni. 11. április 4-én a Bizottság úgy határozott, hogy a kérelemben említett három árvíz a rendelet értelmében nem tekinthető rendkívüli katasztrófának. Erről a német hatóságok megfelelő tájékoztatást kaptak. HU 4 HU

5 Szlovénia (1 őszi árvizek) 1. szeptember 17-étől -éig Szlovéniát súlyos árvíz sújtotta, amely az ország számos területén károkat okozott, főleg a kulturális örökségben, a közcélú infrastruktúrában és a lakóingatlanokban. A szlovén hatóságok 1. november 6- án kérelmet nyújtottak be a Szolidaritási Alap támogatására. Mivel a teljes közvetlen kár 51,3 millió EUR-ra becsült összege meghaladta a Szolidaritási Alap igénybevételéhez Szlovénia esetében alkalmazandó küszöbértéket (azaz 8-as adatok alapján a 17,67 millió EUR-t), a katasztrófa a rendelet értelmében jelentős természeti katasztrófának minősült. A Bizottság 11. február 4-én Szlovénia kérelmének jóváhagyásáról és 7,46 millió EUR támogatás nyújtásáról határozott. A költségvetés-módosítási eljárás 11. július 14-én zárult le. A végrehajtási megállapodás Szlovéniával történt megkötését követően a Bizottság 11. december 8-án átutalta a támogatást. Horvátország (1 őszi árvizek) Horvátországot, különösen az ország nyugati részét 1. szeptember 17-étől -éig komoly árvizeket okozó heves esőzések sújtották. Mivel a kérelem benyújtásának időpontjában Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásokat folytatott, az ország elvben jogosult a Szolidaritási Alapból nyújtott támogatásra. A katasztrófa jelentős károkat okozott az infrastruktúrában, a mezőgazdasági ágazatban, valamint a magántulajdonban. A teljes közvetlen kár összegét 47 3 millió EUR-ra becsülték. Tekintve, hogy ez az összeg a Horvátország esetében irányadó 75,8 millió EUR-s küszöbérték (azaz a horvát GNI,6%-a) alatt van, a katasztrófa nem minősül jelentős természeti katasztrófának. A horvátországi árvíz ugyanakkor azonos a Szlovéniában jelentős katasztrófához vezető árvízzel. Emiatt a Bizottság úgy találta, hogy teljesült a 1//EK tanácsi rendelet. cikke () bekezdésének második albekezdésében megállapított, a Szolidaritási Alapból való kivételes részesedésre vonatkozó feltétel, miszerint kivételes esetben az a szomszédos ország is részesülhet az alapból származó támogatásban, amelyet ugyanaz a jelentős katasztrófa sújt, és 1,175 millió EUR támogatás nyújtásáról határozott. A megfelelő költségvetésmódosítási eljárás 11. július 14-én zárult le. A végrehajtási megállapodás Horvátországgal történt megkötését követően a Bizottság 11. december 1-jén átutalta a támogatást. Magyarország (vörösiszap-ömlés) 1. október 4-én a Magyar Alumínium Zrt. (MAL Ltd.) Kolontár közelében lévő alumíniumüzeme egyik vörösiszap-tározójának gátja átszakadt, hatalmas vörösiszapömlést okozva, amely több települést elöntött. A katasztrófa súlyos szennyezést okozott, lakóházak és egy híd szenvedtek károkat, emberek százait kellett kitelepíteni, 86 személy sérült meg, és tíz halálesetet jelentettek. A magyar hatóságok úgy döntöttek, hogy a Szolidaritási Alap támogatására kérelmet nyújtanak be, amely 1. december 13-án érkezett meg a Bizottsághoz. A katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt összesen 174,3 millió EUR-ra becsülték. A Magyarországra alkalmazandó, a Szolidaritási Alap igénybevételéhez szükséges normál küszöbérték 1-ben 59,71 millió EUR volt (vagyis a 8-as magyar GNI,6 %-a). Mivel a katasztrófa által okozott teljes közvetlen kár jelentősen alacsonyabb volt a normál küszöbértéknél, Magyarország a kérelmet a rendkívüli regionális katasztrófák feltételei szerint nyújtotta be. HU 5 HU

6 A rendelet. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelet elsősorban jelentős természeti katasztrófák 1 esetén alkalmazható, ezért a technológiai katasztrófákat nem zárja ki eleve az alkalmazási köréből. Ezek azonban csak további feltételek teljesülése esetén minősülnek támogathatónak. A 1//EK tanácsi rendelet 3. cikkének (3) bekezdése elméletileg a nem biztosítható károk enyhítésére szolgáló intézkedések finanszírozására korlátozza az alapból történő kifizetéseket. A vörösiszap-ömlés okozta károk azonban egy ipari létesítmény meghibásodásából származnak. A személyes felelősség kérdésétől függetlenül az alumíniumüzem tulajdonosainak és/vagy üzemeltetőinek biztosítást kellett volna kötniük a létesítmény működéséből eredő kockázatokra (abszolút kártérítési felelősség). A vörösiszap-ömlés okozta károkat tehát biztosíthatónak kell tekinteni. A kérelem továbbá nem vizsgálja a felelősség kérdését. A 1//EK tanácsi rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint azonban a kedvezményezett államoknak mindent meg kell tenniük, hogy harmadik felektől térítést kapjanak. A 1//EK tanácsi rendelet 3. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az alapból történő kifizetést vissza kell téríteni, ha a kár helyreállításának költségét később harmadik fél megtéríti. A szennyező fizet elv értelmében az ipari létesítmény tulajdonosa és/vagy üzemeltetője felelős a létesítmény működéséből eredő károkért, függetlenül az esetleges személyes felelősségtől vagy a biztosítási fedezettől. Emiatt a Szolidaritási Alap ilyen károk esetében nem használható fel. A fenti okok miatt úgy tekinthető, hogy a magyar vörösiszap-katasztrófa nem felel meg Szolidaritási Alap igénybevétele tekintetében a 1//EK tanácsi rendeletben meghatározott feltételeknek. Magyarországot ennek megfelelően tájékoztatták a Bizottság döntéséről. 3. A 11-BEN BEÉRKEZETT ÚJ KÉRELMEK 11-ben Olaszország (venetói árvíz), Spanyolország (lorcai földrengés) és Ciprus (robbanás egy haditengerészeti bázison) nyújtott be kérelmet. Olaszországtól 11 év vége előtt egy másik kérelem is beérkezett (ligúriai és toszkánai árvizek). A ciprusi és olasz (ligúriai és toszkánai árvizek) kérelmek elbírálása azonban csak 1-ben fejeződik be, és ezeket a 1. évi jelentés fogja ismertetni. Olaszország (venetói árvizek) A 1. október 31-től november -ig tartó időszakban észak-kelet Olaszország Venetó tartományát hóolvadással súlyosbított özönvízszerű esőzés sújtotta a folyók áradását idézve elő, amelyek gátjaikat áttörve nagy területeket öntöttek el, és károkat okoztak a közúti és infrastrukturális hálózatokban, a mezőgazdaságban, az üzleti tevékenységekben és a lakóházakban. Venetó-szerte jelentős károkról számoltak be, és a katasztrófa a Bacchiglione folyó medencéjét Vicenza és Padova városi területeivel együtt különösen súlyosan érintette. Következésképpen Olaszország a Szolidaritási Alap támogatására kérelmet nyújtott be, amely 11. január 7-én érkezett meg a Bizottsághoz. Ezt 11 augusztusában egy jelentősen átdolgozott kérelem követte. A kérelem alapos vizsgálatát követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az olasz kérelem tárgya rendkívüli regionális 1 Az. cikk (1) bekezdése szerint: Egy tagállam vagy az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató ország kérelmére (a továbbiakban: kedvezményezett állam ) az alapból elsősorban akkor nyújtható támogatás, ha az adott állam területén egy vagy több régiót, illetve egy vagy több országot érintő, az életkörülményekre, a természetes környezetre vagy a gazdaságra nézve komoly következményekkel járó jelentős természeti katasztrófa következik be. HU 6 HU

7 katasztrófának minősül. A Bizottság által elfogadott teljes közvetlen kárt 676,36 millió EUR-ra becsülték, amely a normál értékhatár alapján Olaszország esetében 11-ben alkalmazandó 3,536 milliárd EUR (-es árakon 3 milliárd EUR) összeg 19 %-át teszi ki. Következésképpen a Bizottság 11. november 17-én jóváhagyta Olaszország kérelmét, és a Szolidaritási Alapból 16,9 millió EUR összegű támogatás nyújtását javasolta. A megfelelő költségvetés-módosítási eljárás 11. december 13-án zárult le, a költségvetési előirányzatok azonban csak 1. február közepétől álltak rendelkezésre. A végrehajtási megállapodás Olaszországgal történt megkötését követően a Bizottság 1. június 15-én átutalta a támogatást. Spanyolország (földrengés Lorcában) 11. május 11-én Lorca spanyol várost két egymást követő, 5, erősségű földrengés rázta meg, amely kilenc emberéletet követelt, és komoly károkat okozott. Spanyolország a Szolidaritási Alap támogatására kérelmet nyújtott be, amely 11. július -án érkezett meg a Bizottsághoz, és amelyet 11. augusztus 1-jén egy frissített változat követett. A Bizottság által elfogadott, a katasztrófa által okozott teljes közvetlen kárt 84,84 millió EUR-ra becsülték, amely a normál értékhatár alapján Spanyolország esetében 11-ben alkalmazandó 3,536 milliárd EUR (- es árakon 3 milliárd EUR) összeg 3,84 %-át teszi ki. A Bizottság 11. november 17-én a spanyol kérelemnek a rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó kivételes feltételek alapján történő elfogadásáról határozott, és a Szolidaritási Alapból 1,1 millió EUR összegű támogatás nyújtását javasolta. A megfelelő költségvetés-módosítási eljárás 11. december 13-án lezárult, a költségvetési előirányzatok azonban csak 1. február közepétől álltak rendelkezésre. A támogatás kifizetésére a Bizottság Spanyolországgal kötött végrehajtási megállapodásának aláírását követően kerül sor. 4. FINANSZÍROZÁS 11-ben hat ügyben fizettek ki támogatást a Szolidaritási Alapból, amelyekre a kérelmek 1 nyarán érkeztek be. Az ehhez kapcsolódó 11. évi 1. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetet 11. április 6-án hagyta jóvá a költségvetési hatóság. A kifizetésekre 11 nyarán és őszén került sor. Emellett az Alapot három további, 1-ben beérkezett kérelemre is igénybe vették. A Cseh Köztársaságot, Szlovéniát és Horvátországot érintő árvizekre (1 őszi árvizek) vonatkozó 11. évi. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetet 11. július 14-én hagyta jóvá a költségvetési hatóság. A kifizetések 11 végén, a támogatásról szóló határozatok meghozatalát és a végrehajtási megállapodások aláírását követően történtek 3. 3 A 11. évi 1. számú költségvetés-módosítás az EU Szolidaritási Alapjának EUR-s kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban történő igénybevételére irányul, a Lengyelországot, Szlovákiát, a Cseh Köztársaságot, Magyarországot, Horvátországot és Romániát érintő heves esőzések hatásaival összefüggésben. Az Európai Parlament 11. április 6-án fogadta el. COM(11) 9. HL L 17., A. számú korábbi költségvetés-módosítási tervezetet (COM(11)154) az Európai Parlament 1. július 14-én 3. számú költségvetés-módosításként fogadta el. Az EU Szolidaritási Alapjának EUR-s kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban történő igénybevételére irányul, a Szlovéniát, a Cseh Köztársaságot és Horvátországot érintő heves esőzések hatásaival összefüggésben. HL L 13., HU 7 HU

8 A 11-ben beérkezett kérelmek közül Olaszország (árvíz Venetóban) és Spanyolország (földrengés Lorcában) esetében lehetett támogatást nyújtani az alapból. Az ehhez kapcsolódó 11. évi 7/11. számú előzetes költségvetésmódosítási tervezetet december 13-án hagyta jóvá a költségvetési hatóság. A kifizetések azonban a költségvetési előirányzatok 1-re történő átvitele és a végrehajtási megállapodások megkötése miatt késtek. A Szolidaritási Alapból 11-ben jóváhagyott támogatások Kedvezményezett Katasztrófa Kategória állam A támogatás összege 11-ben (EUR) Szlovákia 1 tavaszi árvíz jelentős Lengyelország 1 tavaszi árvíz jelentős Cseh Köztársaság 1 tavaszi árvíz szomszédos ország Magyarország 1 tavaszi árvíz jelentős Horvátország 1 tavaszi árvíz szomszédos ország Románia 1 tavaszi árvíz jelentős Cseh Köztársaság 1 őszi árvíz regionális Szlovénia 1 őszi árvíz jelentős Horvátország 1 őszi árvíz szomszédos ország Olaszország 1-es venetói árvíz regionális es lorcai Spanyolország földrengés regionális ÖSSZESEN ELLENŐRZÉS 11 során a Bizottság ellenőrző látogatásokat tett a Szolidaritási Alap támogatásában részesült öt kedvezményezett országban, hogy tájékozódjon azokról a mechanizmusokról, amelyeket az illetékes tagállami hatóságok a Szolidaritási Alapból nyújtott támogatás felhasználása céljából vezettek be, és hogy a végrehajtó hatóságok által feltett konkrét kérdéseket megvitassa: Dublinban (Írország) 11. július 1-jén a 9. novemberi árvizet követő 13 millió EUR-s támogatással kapcsolatban, Poitiers-ben (Franciaország) 11. július 1-én a 1. februári Xynthia vihart követő 35,6 millió EUR támogatással kapcsolatban, Madeirán (Portugália) 11. szeptember 1-jén a 1. februári földcsuszamlásokat és iszapárt követő 31,3 millió EUR támogatással kapcsolatban, 4 A 11. évi 7. számú költségvetés-módosítás az EU Szolidaritási Alapjának EUR-s kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban történő igénybevételére irányul, a spanyolországi Murciában történt földrengéshez ( EUR) és az olaszországi Venetóban történt áradásokkal ( EUR) összefüggésben. Az Európai Parlament 11. december 13-án fogadta el. COM(11)796, HL L 6., HU 8 HU

9 Bukarestben (Románia) 11. november 7-én és 8-án a 1. júniusi árvízkatasztrófára 11-ben nyújtott 5 millió EUR támogatással kapcsolatban, Budapesten (Magyarország) 11. november 4-én a 1 májusi árvizet követő,5 millió EUR-s támogatással kapcsolatban. A Bizottság látogatásait általában nagyon kedvezően fogadták, és megalapozott bizonyosságot nyújtottak arról, hogy az illetékes hatóságok a végrehajtást és az ellenőrzéseket átláthatóan és megfelelően végezték, betartva a Szolidaritási Alapról szóló rendelet, a támogatásról szóló határozat és a végrehajtási megállapodás által előírt szabályokat. A zárójelentések beérkezését követően a Bizottság további elemzéseket végez, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket hoz. 6. ZÁRÁSOK A Szolidaritási Alapról szóló rendelet 8. cikkének () bekezdése úgy rendelkezik, hogy legkésőbb hat hónappal a támogatás kifizetésének időpontját követő egyéves időszak lejárta után a kedvezményezett állam jelentést készít a támogatás pénzügyi végrehajtásáról (a továbbiakban: végrehajtási jelentés), amelyben nyilatkozik a kiadások indokáról (a továbbiakban: érvényességi nyilatkozat). Az eljárás végén a Bizottság lezárja az Alapból folyósított támogatást. 11 során három SZA-eljárás zárult le. (1) A 5 tavaszi árvizek kapcsán Bulgáriának megítélt támogatás összege 9,7 millió EUR volt; a végrehajtási jelentés 8. január 17-én érkezett be. A bolgár hatóságok ellenőrzési tevékenysége egyúttal 5 15 EUR nem támogatható kiadásra is rámutatott. Ezt követően a bolgár hatóságok egyetértésével a Bizottság behajtási eljárást indított, és a 5 15 EUR összeg 8. december 9-én beérkezett a bolgár hatóságoktól. A Bizottság által végzett további elemzési és értékelési tevékenység 11-ben zárult le. A Bizottság 11 februárjában lezárta az eljárást. () A Franciaországnak a Réunion szigetét érintő 7-es szélvihar kapcsán nyújtott támogatás lezárásával összefüggésben mely ügyben a megítélt támogatás összege 5,9 millió EUR volt a végrehajtási jelentés 9. július 13-án érkezett be. Mivel a francia hatóságok támogatásra nem jogosult kiadásokat is megjelöltek, a kiadások EUR-val elmaradtak a megítélt összegtől. A zárójelentés további elemzését és értékelését követően, és tekintettel arra, hogy a francia hatóságok a lezárást követő két hónapos határidőn belül nem kifogásolták a Bizottság levelét, a Bizottság megindította a behajtási eljárást az EUR összegre. Az összeg beérkezett a Bizottsághoz, és az eljárást 11 júniusában lezárták. (3) A Magyarországnak a 6. áprilisi árvíz kapcsán nyújtott támogatás lezárásával összefüggésben a Bizottság 15 millió EUR összegű támogatást ítélt meg. A végrehajtási jelentés 9. május 18-án érkezett be a Bizottsághoz. A magyar hatóságok zárójelentése szerint a kiadások EUR-val alacsonyabbak voltak az odaítélt támogatás összegénél. Következésképpen és a Bizottság által végzett további elemzését és ellenőrzéseket követően a magyar hatóságok EUR összeget visszafizettek. A Bizottság 11 szeptemberében lezárta az eljárást. HU 9 HU

10 11-ben a Bizottság megkapta Franciaországtól (Klaus vihar 9-ben) és Olaszországtól (földrengés Abruzzoban 9-ben) a 9. évi támogatások végrehajtási zárójelentéseit. A jelen éves jelentés tárgyidőszakának végén még folyamatban volt ezeknek a végrehajtási jelentéseknek az értékelése. 7. A SZOLIDARITÁSI ALAP JÖVŐJÉRŐL SZÓLÓ KÖZLEMÉNY 11. október 6-án megjelent az EU Szolidaritási Alapjának jövőjéről szóló bizottsági közlemény 5, amely célja, hogy az alap a jövőben jobban tudjon reagálni a katasztrófahelyzetekre, valamint hogy működése átláthatóbb, igénybevételének feltételei pedig körülhatároltabbak legyenek. 5-ben a Bizottság már előterjesztett egy jogalkotási javaslatot a Szolidaritási Alapról szóló rendelet módosítására, amely azonban a tagállamok többsége számára elfogadhatatlannak bizonyult. A Bizottság ezért visszavonta a javaslatot. A Bizottság továbbra is úgy véli, hogy az EU Szolidaritási Alap működését már a jelenlegi rendeletbe bevezetett minimális kiigazításokkal is jelentősen javítani lehetne anélkül, hogy megváltozna az alap létjogosultsága és jellege, valamint hogy ezek a módosítások érintenék pénzügyi aspektusait és kiadásai nagyságát. A rendelet javasolt kiigazításai nem érintenék az alapból finanszírozott műveletek pl. a létfontosságú infrastruktúrák azonnali helyreállításának vagy a katasztrófa-elhárítási eszközök mozgósítása költségeinek támogathatóságát. A közleményben nem szerepelnek a 5. évi javaslat bizonyos elemei, például a hatály kiterjesztése, a küszöbértékek módosítása, illetve a regionális katasztrófák kategória megszüntetése. A közlemény az alábbi kiigazításokat javasolja: a Szolidaritási Alap hatályának egyértelmű meghatározása, amely azt a természeti katasztrófákra és azok következményeire korlátozza; a dominóhatás, azaz a természeti katasztrófákból következő technológiai katasztrófák támogathatóságának fenntartása, a regionális katasztrófák új, egyszerű meghatározása, egyetlen objektív, GDP-alapú feltétel alkalmazásával; ez végre egyértelművé tenné a Szolidaritási Alap rendkívüli esetben történő igénybevételére vonatkozó feltételeket, előlegfizetések bevezetése (kérésre) és gyorsabb kifizetések az EUSZA hatékonyságának és láthatóságának növelése érdekében, a lassan kialakuló katasztrófákra (mint pl. az aszály) való reagálás szabályainak egyértelműsítése, az adminisztráció egyszerűsítése és időmegtakarítás a támogatási határozatok és a végrehajtási megállapodások összevonása révén, a Bizottság a tagállamokkal közösen meg kívánja vizsgálni, hogy a megelőző erőfeszítéseket fokozó ösztönzők bevezetésével a Szolidaritási Alap hozzájárulhatna-e a hatékonyabb katasztrófa- és éghajlatvédelemhez, a Bizottság nyitott bármely olyan egyéb elem megvitatására is, amelyet a tagállamok az Alap hatékonyabbá tétele érdekében esetleg be kívánnak illeszteni. 5 COM(11)613 HU 1 HU

11 E jelentés elfogadásának időpontjában megbeszélések folynak a közleményről a Tanáccsal, az Európai Parlamenttel és más érdekelt felekkel. A Bizottság új jogalkotási javaslat lehetőségeit vizsgálja. 8. KÖVETKEZTETÉSEK Bár 11-ben a Bizottsághoz kevesebb új kérelem érkezett be a Szolidaritási Alapból nyújtott támogatásra, a 1-ben benyújtott rekordszámú kérelem feldolgozása jócskán átnyúlt 11-re. Ezek a kérelmek megerősítették a korábbi években mutatkozó és a jelentésekben szereplő tendenciákat és problémákat. A jelentős katasztrófák amelyekre a Szolidaritási Alap elsősorban irányul elbírálása a támogatás odaítéléséhez szükséges egyetlen jól meghatározott kritérium (egy küszöbértéket meghaladó teljes közvetlen kárösszeg) alapján viszonylag egyszerű. Ezek azonban a beérkezett kérelmek csupán egyharmadát teszik ki. A kérelmek nagy többsége kisebb, többnyire az úgynevezett rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó kritériumon alapuló katasztrófákkal kapcsolatos, amely kritériumot a jogalkotó ritka kivételnek szánt, és amelyre az alap éves költségvetésének csupán 7,5 %-a áll rendelkezésre. Az ilyen kérelmek elfogadásának a rendeletben meghatározott feltételei bonyolultak, és meglehetősen nehezen teljesíthetők. Következésképpen a rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó kérelmek nagy részét a Bizottság elutasítja. Érdemes lenne a regionális katasztrófákra nyújtható támogatásra egyértelműbb és egyszerűbb feltételeket meghatározni. Ismét bebizonyosodott, hogy az ipari balesetekkel és egyéb nem-természeti katasztrófákkal kapcsolatos kérelmek rendszerint nem teljesítik a rendelet által előírt támogathatósági feltételeket, a szennyező fizet elve és a biztosíthat károknak a Szolidaritási Alapból nyújtott támogatásokból való kizárása miatt. A már az októberi közleményben is megfogalmazottak szerint a hatály egyértelműbb meghatározása, a természeti katasztrófákra és azok következményire való korlátozással csökkentené a jogbizonytalanságot. Az év során későbbi időpontban beérkezett kérelmek feldolgozása rendszerint nem fejeződik be az adott évben. A rendelet azon rendelkezése, miszerint az alaphoz rendelt évi 1 milliárd EUR legalább 5 %-ának a pénzügyi források idő előtt történő kimerítésének elkerülése érdekében minden év október 1-jén rendelkezésre kell állnia, ezért tényszerű hatással nem bír. Tovább kell gondolni a támogatások gyorsabb kifizetésének lehetséges módjait. A Szolidaritási Alap jövőjéről szóló közlemény a jogi keret javítását, és következésképpen az alap hatékonyságának növelését célzó több elemet is tartalmaz. A közlemény tehát előkészíti a terepet egy esetleges jogalkotási javaslatra, amelynek célja, hogy az Alap jobban tudjon reagálni a katasztrófahelyzetekre, működése átláthatóbb, igénybevételének feltételei pedig körülhatároltabbak legyenek. HU 11 HU

12 1. MELLÉKLET: JELENTŐS KATASZTRÓFÁK ESETÉN ALKALMAZOTT KÜSZÖBÉRTÉKEK 11-BEN (A BRUTTÓ NEMZETI JÖVEDELEM 9. ÉVI ÉRTÉKEI ALAPJÁN) (millió EUR) Ország 9. évi bruttó nemzeti jövedelem* A bruttó nemzeti jövedelem,6 %-a* A jelentős katasztrófa küszöbértéke 11- ben AT ÖSTERREICH , ,756 BE BELGIË/BELGIQUE ,566 53,566 BG BULGARIA , ,678 CY KYPROS ,845 99,845 CZ ČESKÁ REPUBLIKA ,74 774,74 DE DEUTSCHLAND , ,94** DK DANMARK , ,684 EE EESTI ,3 81,3 EL ELLADA , ,863 ES ESPAÑA , ,94** FI SUOMI/FINLAND ,98 1 8,98 FR FRANCE , ,94** HR HRVATSKA ,431 61,431 HU MAGYARORSZÁG ,747 59,747 IE ÉIRE/IRELAND ,67 795,67 IS ICELAND ,73 46,73 IT ITALIA , ,94** LT LIETUVA ,57 16,57 LU LUXEMBOURG (G.D.) ,59 16,59 LV LATVIJA ,73 119,73 MT MALTA ,74 3,74 NL NEDERLAND , ,18 PL POLSKA , ,18 HU 1 HU

13 (millió EUR) Ország 9. évi bruttó nemzeti jövedelem* A bruttó nemzeti jövedelem,6 %-a* A jelentős katasztrófa küszöbértéke 11- ben PT PORTUGAL , ,986 RO ROMÂNIA , ,913 SE SVERIGE , ,98 SI SLOVENIJA ,4 8,4 SK SLOVENSKO ,45 375,45 TR TÜRKIYE , ,48 UK UNITED KINGDOM , ,94** *Küszöbértéknek a bruttó nemzeti jövedelem,6 %-a, illetve 3 milliárd EUR (-es árakon) tekintendő, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb érték. *Kerekített számadatok ** -es árakon számítva kb. 3 milliárd EUR Forrás:Eurostat. HU 13 HU

14 . MELLÉKLET: AZ EU SZOLIDARITÁSI ALAPJA A 1-RŐL ÁTHOZOTT, ELBÍRÁLÁS ALATT LÉVŐ KÉRELMEK ÉS A 11-BEN ELBÍRÁLT ÚJ KÉRELMEK Év 1 11 Kérelmező ország Katasztrófa neve, jellege Első kár bekövetkezésének napja A kérelem benyújtásának napja Minden információ rendelkezésre áll (dátum) Jelentős katasztrófa küszöbértéke (m ) Teljes közvetlen kár (m ) 6 Franciaors zág Var megyei árvíz Cseh Köztársasá g Őszi árvizek Németorsz ág Szászorsz ági árvizek Szlovénia Őszi árvizek Horvátorszá g Őszi árvizek Magyarorsz ág Vörösiszapömlés Olaszorszá g Venetói árvíz Spanyolorsz ág Lorcai földrengés Ciprus Tengerészet i bázison robbanás Olaszorszá g Ligúriai és Toszkánai árvizek Kategória (regionális) regionális ,57 84,3 3466,57 17,67 75,8 59, ,9 3535,9 99, ,9 74,7 436,48 937,77 51, ,3 676,36 84,84-7,47 (regionális ) jelentős szomszédos ország (regionális) regionális regionális (jelentős) nem természeti Kár/küszöbérték 1,37% 5,97% 7,5% 115,45% 17,4% 9,51% 19,13% 3,84% -,43% Támogatható sürgősségi intézkedések költsége (m ) Támogatható költség / összes kár Támogatás / támogatható költség A támogatás intenzitása (a teljes kár százalékában) - regionális 197,54 334, ,7 8,65-573, ,43 6,67% 76,7% 5,14% 68,15% 6,95% - 84,75% 1,34% - 7,79% - 3,6% - 4,36% 4,1% -,95%,6% - 3,53% -,5% -,97%,5% -,5%,5% -,5% 6 A Bizottság által elfogadott teljes közvetlen kár öszege HU 14 HU

15 Támogatási dátuma határozat Végrehajtási megállapodás (elfogadásának) dátuma elutasítva elutasítva elutasítva elutasítva függőben függőben Megítélt támogatás (EUR) HU 15 HU

16 3. MELLÉKLET: AZ EU SZOLIDARITÁSI ALAPJÁBÓL VALÓ TÁMOGATÁSRA ÓTA BEADOTT KÉRELMEK Év Ország A katasztrófa jellege Kár (millió EUR-ban) Kategória Megítélt támogatás (millió EUR-ban) 1 AT árvíz 9 jelentős 134 CZ árvíz 3 jelentős 19 3 FR árvíz (Le Gard) 835 regionális 1 4 DE árvíz 9 1 jelentős 444 A. évi kérelmek összes támogatása 78 1 ES olajszennyezés (Prestige) 436 regionális 8.66 IT földrengés (Molise/Apulia) regionális IT vulkánkitörés (Etna) 894 regionális IT árvíz (Észak-Olaszország) (1 9) (jelentős) elutasítva 3 5 GR szélsőséges téli időjárás (nem egyértelmű) (jelentős?) elutasítva 6 PT erdőtüzek 1 8 jelentős 48,539 7 FR erdőtüzek Franciaország) (Dél- 531 (regionális) elutasítva 8 ES erdőtüzek határvidék) (portugál 53 szomszédos ország 1,331 9 MT árvíz 3 jelentős,961 1 IT árvíz (Friuli-Venezia Giulia) (55) (regionális) elutasítva A 3. évi kérelmek összes támogatása 17,81 1 FR árvíz (Rhone-delta) 785 regionális 19,65 4 ES árvíz (Malaga) (73) (regionális) elutasítva 3-9 ES erdőtüzek (7 kérelem) (48) (regionális) mind a 7 elutasítva 1 SK árvíz (9) (regionális) elutasítva 11 SI földrengés (13) (regionális) visszavonva A 4. évi kérelmek összes támogatása 19,65 1 SK vihar (Tátra) 3 jelentős 5,668 (3. overestimated) IT árvíz (Szardínia) 5 (regionális) elutasítva 3 EE vihar 48 jelentős 1,9 HU 16 HU

17 Év Ország A katasztrófa jellege Kár (millió EUR-ban) Kategória Megítélt támogatás (millió EUR-ban) 4 LV vihar 193 jelentős 9,487 5 SE vihar ( Gudrun ) 97 jelentős 81,75 6 LT vihar 15 szomszédos ország,379 7 GR árvíz (Evrosz) (11) (regionális) elutasítva 5 8 RO tavaszi árvíz 489 jelentős 18,798 9 BG tavaszi árvíz jelentős 9,7 1 BG nyári árvíz 37 jelentős 1,63 11 RO nyári árvíz 1 5 jelentős 5,4 1 AT árvíz (Tirol/Vorarlberg) 59 regionális 14,799 A 5. évi kérelmek összes támogatása 4, UK a buncefieldi olajraktár felrobbanása (7) (regionális) visszavonása GR árvíz (Evrosz) 37 regionális 9,36 3 HU árvíz 519 jelentős 15,64 4 ES erdőtüzek (Galícia) (91) (regionális) elutasítva A 6. évi kérelmek összes támogatása 4,37 1 DE vihar ( Kyrill ) 475 jelentős 166,9 FR Réunion Gamède ciklon 11 regionális 5,9 3 ES árvíz (El Hierro) (18) (regionális) elutasítva 7 4 ES árvíz (La Mancha) (66) (regionális) elutasítva 5 UK árvíz 4 61 jelentős 16,387 6 CY erdőtüzek (38) (regionális) elutasítva 7 ES erdőtüzek (Kanári-szigetek) (144) (regionális) elutasítva 8-16 IT 9 kérelem 9 régiót érintő erdőtüzek kapcsán - (regionális) nem elfogadható, határidőn túl érkezett 17 FR Dean vihar, Martinique szigete 59 regionális 1,78 18 GR erdőtüzek 118 jelentős 89, SI árvíz 33 jelentős 8,54 A 7. évi kérelmek összes támogatása 445,38 1 CY aszály 165,4 jelentős 7,65 HU 17 HU

18 Év Ország A katasztrófa jellege 8 Kár (millió EUR-ban) Kategória Megítélt támogatás (millió EUR-ban) RO árvíz 471,4 regionális 11,785 A 8. évi kérelmek összes támogatása 19, FR Klaus vihar 3 85,5 jelentős 19,377 IT földrengés (Abruzzo) 1 1, jelentős 493,771 3 GR erdőtüzek (15,8) (regionális) elutasítva 4 CY viharok (,6) (regionális) elutasítva 5 GR árvíz (Evia) (83,) (regionális) elutasítva 6 IT földcsuszamlás (Messina) (598,9) (regionális) elutasítva A 9. évi kérelmek összes támogatása 63, IE árvíz (9) 5,9 regionális 13, IT árvíz (Toszkána) (11,7) (regionális) elutasítva 3 ES andalúziai árvíz (79,7) (regionális) elutasítva 4 PT madeirai földcsuszamlások és iszapár 1 8 jelentős 31,56 5 FR Xynthia vihar 1 45 regionális 35,636 6 SK árvíz 649,9 jelentős,431 7 PL árvíz 993,7 jelentős 15,567 8 CZ árvíz (tavasz) 4,5 szomszédos ország 5,111 9 HU árvíz 719,3 jelentős,486 1 HR árvíz (tavasz) 153,4 szomszédos ország 3,86 11 FR Var megyei árvíz (73-778) (regionális) elutasítva 1 RO árvíz 875,75 jelentős 4, CZ árvíz (ősz) 436,5 regionális 1,91 14 DE szászországi árvizek (937,7) (regionális) elutasítva 15 HR árvíz (ősz) 47 szomszédos ország 1, SI árvíz (ősz) 51,3 jelentős 7,46 17 HU vörösiszap-ömlés (174,3) (regionális) elutasítva A 1. évi kérelmek összes támogatása 81, IT 1-es venetói árvíz 676,36 regionális 16,99 ES 11-es lorcai földrengés 84,84 regionális 1,71 3 CY 4 IT tengerészeti robbanás, 11 bázison ligúriai és toszkánai árvizek, 11 (357) (major/nonnatural) elutasítva 7,5 regionális 18,6 A 11. évi kérelmek összes támogatása 56,4 A óta jóváhagyott támogatások végösszege 489, millió EUR HU 18 HU

19 HU 19 HU