jogok Szerzői jogok Átdolgozások Foglalkozási terv 8. évfolyamos tanulók számára időtartam

Átírás

1 Szerzői Átdolgozások Foglalkozási terv 8. évfolyamos tanulók számára időtartam 1x45

2 Átdolgozások 2 A FOGLALKOZÁS CÉLJA Az óra gyakorlatai a művek átdolgozásának fogalmával kívánják megismertetni a tanulókat, s annak átgondolására ösztönzik őket, hogy vajon mi késztetheti későbbi korok szerzőit arra, hogy korábban született műveket használjanak fel saját gondolataik kifejezésére, illetve milyen művek kínálnak leginkább ihletet az ilyen típusú alkotó munkához. KERETTANTERVI KAPCSOLÓDÁSOK A modul jól beilleszthető az informatika tananyagába az alábbi tematikai egységekhez kapcsolódóan: 7-8. évfolyam Informatika Alkalmazói ismeretek (Órakeret: 28 óra) Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása (2.1.) Infokommunikáció (Órakeret: 8 óra) Információkeresés, információközlési rendszerek (4.1.) A beszélgetésre, illetve megvitatásra javasolt témák ugyanakkor önmagukban is átemelhetők az erkölcstan, illetve az osztályfőnöki órák foglalkozásaiba. Az óra során megjelenő zenei betétek pedig szerepeltethetők az ének-zene órák részeként is. ELŐKÉSZÍTÉS Keresni kell az YouTube-on egy olyan felvételt, amely valamilyen klasszikus zeneszám könnyűzenei stílusban való feldolgozása, s illusztrációként bemutatható az órán. El kell készíteni egy közös prezentáció kereteit: egy olyan kezdő és záró lapot, amely közé beilleszthetők majd tanulók által készített diakockák. A történetét feldolgozó szabadon választott zeneművek, amelyek a háttérben szólhatnak, mialatt a gyerekek dolgoznak. A szükséges mennyiségben ki kell nyomtatni az órai segédleteket. SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Internetes számítógép a tanári bemutatáshoz, projektor, hangszóró. Belső hálózat, internet vagy pendrive az egyéni munkák összegyűjtéséhez. Csoportonként egy-egy internetes számítógép. SEGÉDLETEK 1. A tanár által előkészített, olyan YouTube felvétel, amely valamilyen diszkóritmusra átültetett klasszikus zenei darab meghallgatását teszi lehetővé. 2. Tanári melléklet történetének vázlatos összefoglalásával. 3. történetét feldolgozó művek címkártyái, párok vagy kis csoportok alkotásához olyan mennyiségben, hogy minden tanulónak jusson belőlük egy. 4. Egyéni feladatlap a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darab dalaihoz kapcsolódóan a tanulók létszámának megfelelő mennyiségben. 5. A művek átdolgozásának kérdéseivel foglalkozó szakmai segédlet a tanárok számára.

3 Átdolgozások 3 A FOGLALKOZÁS FELÉPÍTÉSE Ráhangolás Klasszikusok diszkóritmusban A tanár lejátszik egyet a fenti címre mint kereső feltételre kapott, s általa kiválasztott YouTube felvételek közül, majd megkérdezi a gyerekeket, hogy szerintük milyen zenét hallottak. A találgatásokat követően elmondja, hogy sok híres zenekar (például a londoni Royal Filmharmonikusok) repertoárján szerepelnek klasszikus művek könnyűzenei átdolgozásai. Majd közösen latolgatják, hogy vajon miért születnek ilyen művek, és jó-e hogy vannak ilyenek. Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? II. Új ismeretek és fejlesztő gyakorlatok Ugyanaz másképp A tanár elmondja, hogy van néhány téma, ami valami miatt sokszor sokféle módon visszatér a művészetben. Ezek közé tartozik például a veronai szerelmesek, története. Ezt már korábban is többen elbeszélték, de igazán híressé Shakespeare műve tette. A következő több mint háromszáz évben nagyon sokféle felfogásban játszották a világ színházai a drámát, és számos regény, zenemű, illetve film született az eredeti mű ihletésére. Az osztály közösen rekonstruálja a történet vázát. A tanár pedig a melléklet alapján szükség szerint kiegészíti azt. Közös prezentáció készítése Minden tanuló húz egyet a történetét feldolgozó művek címkártyái közül. Aki úgy érzi, hogy szívesebben foglalkozna más műfajjal, mint ami a véletlen folytán hozzá jutott, egy perc alatt megpróbálja elcserélni a kártyáját valakivel. Ezután a kártyáknak megfelelően tíz pár vagy kis csoport alakul. Mindegyik csoportnak az a feladata, hogy készítse el a történet átdolgozásait bemutató közös prezentáció két-két diakockáját annak a műnek a megidézésével, amelynek a kártyája náluk van. Néhány fontos információt, illetve képet kell találniuk az interneten az adott alkotáshoz kapcsolódóan, amiket dekoratív módon be kell illeszteniük egy-egy diába. Az elkészült diákat mindegyik csoport elküldi a tanár által kijelölt hálózati gépre vagy címre. Egy önként jelentkező pár közös prezentációvá fűzi össze azokat a tanár által korábban elkészített nyitó és záró dia között helyezve el a sorozatot. Megjegyzés Mialatt a gyerekek anyagokat gyűjtenek, illetve saját diáikat szerkesztik, a háttérben szólhat Csajkovszkij vagy Prokofjev zenéje, a West Side Story vagy a francia musical változatának részletei vagy Nino Rota filmzenéje. A képek esetében fontos, hogy beírják a tanulók azok forrásait is (link, letöltési dátum) az adott dia kivetítéskor nem látszó, jegyzet mezőjébe. III. Lezárás Miért készülnek átdolgozások? Mialatt néhányan a közös prezentációt készítik, a többiek tanári irányítással arról beszélgetnek, hogy vajon mi az oka annak, hogy e történet alapján ilyen sok átdolgozás született? Miért vették elő azt újra és újra az alkotók? És miért érezték szükségét annak, hogy átdolgozzák? Miért nem volt elég számukra az eredeti mű változatlan bemutatása? A beszélgetés végén az osztály megnézi az egybeszerkesztett prezentációt, s reflektálnak is egymás megoldásaira. Megjegyzés Ha elég jól sikerült az összeállítás, oda lehet adni az iskola könyvtárosának, akitől más tanárok is elkérhetik, ha valamelyik tantárgy keretében ezzel a témakörrel akarnak foglalkozni.

4 Átdolgozások 4 Házi feladat A tanár elmondja, hogy az átdolgozás a művek felhasználásának olyan módja, amikor az alkotás nem eredeti formájában, hanem jelentős módosítással kerül a közönség elé. A forrás és az új alkotás közötti kapocs azonban valamilyen formában mégis mindig megmarad. S ha az eredeti művet a szerzői jog védi, akkor az átdolgozáshoz be kell szerezni a szerző engedélyét. Olykor előfordul, hogy az átdolgozás nagyobb sikert arat, mint maga az eredeti mű. Ez a helyzet például a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című alkotással. Ezután mindenki kap egyet a házi feladatként önállóan megoldandó munkalapból, amely a Déry mű átdolgozásával készült musical dalaihoz kapcsolódó feladatot tartalmaz. Megjegyzés Ha van rá idő az óra végén, vagy ha a gyerekek bent maradnak a szünetre a teremben, közösen is meghallgatható a darab egyik vagy másik betétdala. A dalok szövegének felhasználásával e foglalkozástól függetlenül az erkölcstan és az osztályfőnöki órák keretében egyaránt jó beszélgetések indíthatók.

5 Átdolgozások 1 története Tanári segédlet A történet az olaszországi Veronában játszódik az 1300-as évek elején, ahol két gazdag család a Montague-k és a Capuletek régi ellenségekként élnek egymás mellett. Egy alkalommal bált rendeznek a Capulet házban, amire barátaival együtt titokban elmegy a Montague család tagja, az ifjú Rómeó is. Az este folyamán találkozik Capulaet úr lányával, Júliával, és azonnal beleszeret. Rómeó a bál után a Capulet-ház kertjébe lopódzik. Ott hallja meg az erkélyen álló Júlia szavait, aki azon kesereg, hogy még el sem kezdődött a kapcsolatuk, de már gondot jelent a két család viszálya. Rómeó előlép rejtekéből, és megvallják egymásnak kölcsönös szerelmüket. Abban maradnak, hogy reggel Júlia elküld valakit Rómeóhoz, akivel megüzenheti, hol és hogyan legyen az esküvő. Rómeó azonnal elmegy Lőrinc baráthoz, és kéri, hogy adja össze őket. A pap szívesen vállalja a feladatot, mert bízik benne, hogy a házasság hozzájárul a két család kibéküléséhez is. Nem sokkal később Júlia dajkája felkeresi Rómeót, aki vele üzeni meg a lánynak, hogy gyónás ürügyén menjen el Lőrinc baráthoz, aki majd titokban összeadja őket. Azt is megbeszéli a dajkával, hogy éjszakára hogyan tud majd bejutni Júliához. A pap összeadja a szerelmeseket, majd Júlia hazatér. Rómeó is hazafelé tart, és közben találkozik a Capulet családhoz tartozó Tybalttal, Júlia unokaöccsével. Tybalt sértegeti Rómeót, de az ki akar térni a provokáció elől. Nem akar megküzdeni a rokonává lett ifjúval. Mercutio, Rómeó barátja azt hiszi, hogy a fiú gyáva, így maga száll szembe Tybalttal. A küzdelemben Mercutio halálos sebet kap, Rómeó pedig felbőszülten ront neki Tybaltnak és végez vele. A helyszínre érkező veronai herceg száműzi Rómeót Mantova városába. Kijelenti, hogy ha visszatérne a városba, bárki szabadon végezhet vele. Júlia hírt kap szeretett rokona, Tybalt haláláról, és arról is, hogy éppen pár órás férje, Rómeó végzett vele. Többszörös kín és fájdalom gyötri, de ez nem semmisíti meg Rómeó iránt érzett szerelmét. Az ifjú pár együtt tölti az éjszakát a lány szobájában, de a fiúnak hajnalban menekülnie kell. A Júlia szobájába lépő Capuletné közli lányával az örömhírt : az ifjú Páris feleségül kérte, és szülei neki ígérték a kezét. Júlia kétségbe van esve. Ellenkezik, de az igazat nem mondhatja meg. Apja éktelen haragra gerjedve kötelezi az esküvőre. A késégbe esett Júlia elmegy Lőrinc baráthoz, aki pontosan ismeri a körülményeket. Előtte ugyanis már Páris is felkereste azzal a kéréssel, hogy minél gyorsabban adja össze őket. A barátnak ezért már kész terve van: átad Júliának egy mérget tartalmazó üvegcsét, amitől a lány tetszhalott lesz negyvenkét órára. Az a szándéka, hogy közben értesíti Rómeót Mantovában, aki a magához térő Júliát majd megszökteti. Este Júlia megissza a mérget, és reggelre valóban holtnak látszik. Dajkája rémülten fut a családért, értesítve őket a történtekről. A lányt nagy részvéttel a családi kriptába viszik. Lőrinc János barátra bízza a Rómeónak szóló üzenetet, de az nem jut el Mantovába. Eljut viszont Boldizsár, Rómeó szolgája, aki Júlia halálhírét viszi. Az elkeseredett Rómeó erre egy erős mérget vásárol, majd azonnal Veronába siet. A kriptában ott találja a lányt gyászoló Párist, akivel rövid párbajban végez. Elbúcsúzik halottnak hitt szerelmétől, majd megissza a mérget, hiszen Júlia nélkül nem akar élni. Nem sokkal később a lány felébred, és látja, hogy Rómeó holtan fekszik mellette a padlón. Megtalálja a méreg fioláját, s próbál inni belőle, de az már kiürült. Hallja az őrök közeledését, s szerelme tőrével zokogva szíven szúrja magát. A két családot a fiatalok halála ébreszti rá viszályuk, s végül kibékülnek.

6 Átdolgozások 2 Csoportalkotó kártyák Charles Gounod operája (1867) George Cukor filmje (1936) Szergej Prokofjev balettje (1936) West Side Story Leonard Bernstein musicalje (1957) Shakespeare drámája Várkonyi Zoltán rendezésében a Vígszínházban (1963) Franco Zefirelli filmje (1968) Baz Luhrmann filmje (1996) Szerelmes Shakespeare John Madden filmje (1998) Gérard Presgurvic musicalje (2001) William Shakespeare drámája (1597) Csajkovszkij zenekari nyitány fantáziája (1869) Zenehallgatás: mialatt dolgoznak

7 Átdolgozások 3 Képzelt riport Egyéni feladatlap A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényt Déry Tibor írta, s 1971-ben jelent meg nyomtatásban. A történetből 1973-ban musical változat készült. Az eredeti kisregényt Pós Sándor ültette át színpadra. Zenéjét Presser Gábor szerezte, dalainak szövegét pedig Adamis Anna írta. A darabot először a budapesti Vígszínházban mutatták be. Az évek során többször felújították, s dalait külön is kiadták. E dalok még 40 év múltán is népszerűek a közönség körében. A dalok címei Menni kéne Valaki mondja meg Arra született Ringasd el magad Nem akarom látni A fák is siratják Add, hogy még egyszer Vinnélek, vinnélek Eszter keresése Arra született Finálé Arra születtünk Ismerkedj meg az internet segítségével vagy más módon, az előadás betétdalaival. Válaszd ki közülük azt, amelyik a legjobban tetszik Neked! Emelj ki belőle egy olyan mondatot, aminek fontos üzenete van a számodra! Írd le ezt a mondatot, és fejtsd ki röviden írásban azt is, hogy miért épp ezt a dalt választottad.

8 Átdolgozások 4 8. Átdolgozás (ismétlés: a szerzői jogi rendszer szereplői) Bár a szerzői művek arról ismerhetők fel, hogy hordozzák a szerzőjük egyéni-eredeti szellemi tevékenységének lenyomatát, mégis mindig a szerző körül lévő világra reagálnak, és ezen belül is a már megszületett művekkel vannak szoros kapcsolatban, hiszen mindig egy adott kultúra részeként jönnek létre (persze olyan is lehetséges, egy kultúra elleni tiltakozásként vagy azzal való szakításként kell értelmezni a művet, de ilyen esetekben is áll valamilyen kapcsolatban az adott mű az adott kultúrával). Az új mű és a már megszületett alkotások közti kapcsolat erőssége azonban igen különböző lehet: előfordulhat olyan, hogy egy korábbi mű csak ihlet forrása az új mű létrehozásához, a szerző a korábbi mű megismerésével kap kedvet egy új alkotásához. Az ihlet nagyon laza kapcsolatot jelent, gyakran külső személy számára nem is érzékelhető, tudható a két mű közötti kapcsolat, csupán a szerző tudja, hogy kinek, vagy mely konkrét műnek a hatására készítette el a saját alkotását. Előfordul az is, hogy a szerző a meglévő műből egy kis részletet ténylegesen be is épít a saját művébe (ld. Idézés). Ilyenkor a két mű közötti kapcsolat a külső szemlélő számára is felismerhetővé válik, de a felhasznált rész kis terjedelme miatt nincs szükség arra, hogy az eredeti mű szerzőjétől engedélyt szerezzen a felhasználásra az új mű szerzője, feltéve persze, hogy az idézés szabályait betartotta. Viszont az sem lehetetlen, hogy egy teljes, más által írott művet használjon fel a szerző a sajátja megalkotásához. Ilyen esetben feltéve, hogy még az eredeti alkotás is védelem alatt áll átdolgozásról beszélünk. Az átdolgozás az egyetlen olyan felhasználási módja a műnek, amikor nem az eredeti formában, egy az egyben, hanem módosítással, méghozzá jelentős módosítással kerül felhasználásra. Ez különös jelentőséggel bír amiatt is, mivel nem ritkán fordul elő, hogy az átdolgozott változat nagyobb siker lesz, mint az eredeti verzió. Ettől függetlenül azonban az átdolgozás szoros kapcsolata az eredeti művel azt indokolja, hogy ilyenkor az eredeti mű szerzője és az új mű szerzője is részesüljön a sikerből, hiszen az eredeti nélkül az új mű sem jött volna létre. Ezt biztosítja az, hogy az átdolgozáshoz kell az eredeti szerző engedélye. Átdolgozás például egy idegen nyelvű regény lefordítása magyarra, feltéve, hogy az nem csak egy nyersfordítás, hanem műfordításnak tekinthető. Átdolgozás továbbá egy mese színpadra állítása, egy novella megzenésítése (pl. musicalként), esetleg valamilyen más történet megfilmesítése. Nem tekinthető szerzői jogilag átdolgozásnak (mivel nem kell hozzá az eredeti szerző engedélye), ha pl. egy népdalt valaki meghangszerel, vagy egy középkori mondókát rak be egy gyerekfilmbe. Mivel ezekben az esetekben az alapanyag nem védett szerzői jog által, ezért engedélyt sem kell kérni a szerzőtől a felhasználáshoz.