16. SZ (57. ÉVFOLYAM.) Szerkesztőségi iroda : IV. Beáltanoda-utcza 5. BARABÁS MIKLÓS

Átírás

1 3Í8 15. SZÁM ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI D J SÁG. SOKAN KÍNLÓDNAK mee< és nedves időben vis/.ketési hőrb.-ijin, söinörben és fgyási fájdmkbó eredő niindenneinu kisebesedesckben szenvedők. Iyenkor kiiijiink éiji bői-iántink, eccemák. z idüt sebek. Akik eejét krják venni z iyen keeiim'ten és fájims beteg.ség«;knrt, kik bőrhámás, bőrrepedczés és bármiyen iv<ji bérbjbó szárni/.ó keemetenségektő tejesen meij krnk szbduni, zok sját érdekükben rendejenek e<jy eredeti dobó/ Erényi ICHTHIOL-SALICYL -t n MI. -. z re/.on, bjközötti bőrbj és kiütésekné, ótvr, véfjbé és ábközött gyki-u eőforduó fedorzsoések, kisebesedésck és viszketést bántinkná, meegséíi át képződött kipáot égető fájdmkná. ÖTVÖS! egjobb desncáó. hűsítő, erősen s/árító szer. kizárógos (specifikum) eenszer és zonni fájdomcsipító hámorrhoids > <IIK<»A«IMHv?SA I íjáihuinkná; rnyér een egbiztosbb szer. végbé-dgnot ohsztj, visszfejődését gyorsítj, tiizességét eveszi, fjd < k. int i I1 \ t i M f ív int, m t megszünteti. II > / - összes bőrbjok kezehetők (etűnő eredinénynye, nékü, hocjy bárminemű \M?>I \ <k<^i ii v i< i f I. < k / > t < t i. IIVI ik<»a«mmv uuikeemetenségek eődnák mgukt, ii K k /^ ttm í <n kl i <>/ «' sebekné, kiitegekné, ótvrná, nedves és szárz somoméi, viszketeységi i1 i1 \> ii m i v<o v nn bdfrj okná"," ho z összes szárító, gyógyító és desnficiáó szerekke (zink, kr bó, jodofomi, dermto, xerofoi-in, síibiint, precipit, Sicy, Ichthio, stb.) nem ehetett eredményeket femuttni, ot vódi összeáítás kitűnőnek és ériékesnek minősíttetett. ERÉNYI-ICHTHYOL-SALieV A közönség részérő z eismerés ott/ /r<ij>jtáiis és átános, hogy nem étezik oy np, mikor iyen köszönőeveek tömegesen ne érkeznének. Muttóu közünk néhányt ; z áírást titoktrtás titokt megőrzése végett kényteenek vgyunk meőzni. Viszketeg vgy í-omor ej boron rczon és testré szeken Izzdtságbó szár mzó fedörzsöé sek ée tüzességi fájdmk Szárz és nedves sömör Yégbéviszkető fájdmk Lábszáron viszkető sebek és fekeyek Kiújuó régi sebek Arnyér fájdmk Egy küfödi tnár ev e e : Budpesti sógorom i A7, Eivnvi JchthyoSicy híre ide i» ejutott és nivon őröök, hogy Jsésíiniénye hirdetett betegszírek e en mindenkiné n bevát Mgm is niimiifr vmi régi bűrbujbn szenvedtem és most nyom sincs betegséiremnek. Ngyon szép doog, hogjegy mgyr gyógyszerész ingyur készítményéve iyen szép sikereket rt. Igz tisz teette vgyok D r. N. D. Tisztet gyógyszerész ú r! Soh se jutott von E g y k ö r o r v o s e v e e : Tisztet gyógyszerész ur f eszembe újságokbn fedicsért gyógyszereket hoztni, 1 A feeségem részére hoztott «Eiénji Icbthyo-Sicyt» h z orvosom nem jánott von. Minden frázis heyett egy végbé közötti viszkető cut bjná próbátm ki. nnyit jutttok tudomásár, hogy egy 6 éves viezke'egmeynek eredménye oy kieégítő vot, hogy ezután ségge párosut sömörbjomtó tejesen meggyógyu cskis z Ön szerét fogom betegeimnek rendeni. Tes tm, meyben eddig nz összes étező szerekke nem sék goudogkorni rró, hogy z itteni gyógytárbó is őhetett eegiteni. Tiszteette ) r. F. Á. ügyvéd. beszerezhető egyen. Szogátár mindenkor kész vgyok tiszteette D'. M. ' c Tisztet gyógys/erész úr I A küiött.erényi IchtiioSsioy«szerét nyocz npig hsznátm én egy igen Tis/tet gyógyszerész u r! Öt óv ót ovsom hirde régi kisebesedett Lőrbnointó szbdutm meg. téseit és csk mút héten próbákoztm meg vee. Kérem sógorom részére Temesvárr is e^y dobozt kü Csk nnyit irhtok gyógyszerész urnák, hogy kár deni. Kész sj-ogájii M. M. dótis/t. vot mindjárt meg nem hoztni zt ngyszerű htású. «y i r t : Tekintetes gyófc'jszerész úr.gyégyszert, egjuii.i iieui jvtuebouim -von, v«ie öt Igen örüök, hogy z újságbn megtátm hirdetését. esztendeig és sok hszontn pénzkidobástó is meg Miót z Erényi ohthyo-sicyit kenegetem fájdms menekühettem von. Kezeő orvosomnk megmutt tm mrdványát és ngyon csodákozott, hogy áb-sebemre, zót foyás megsziinik és seb heged. ábszárfekéytő és kézfejemen evő csúny sömörös Kérek még egy dobozz, hogy tejesen megszbdu H. K. bjomtó is egyránt és oy rövid idő tt megszb juk bjomtó. Szívéyes Üdvözette dutm. Köszönette vgyok és üdvözi szívbő KU>; v i d é k i f ö d b i r t o k o s e v e e : Oy fzerenh. I I. gzdákodó. cség összeáítású gyógyszert, mint z Erényi IchthyoSicy» még nem tpszttm. Hiiinorrhoidás fájdukj y református pp evee. Még két év mmr rendetem eny dogot és z tejesen megszűnt eőtt hozttm végbé tüzességi fájdmm csipítá 1 4 tégey hsznáás ntáu. Feeségenmek kezérő fgy sár egy doboz Erényi Ichtyo-Sicjt. Néhányszor tó visszmrdt kiütések és viszkető sebek votk, mey hsznátm és zót bjom vissz sem jött, fájd két np tt emút, gyermekem nrcz oy ótvros és mk sem muttkoztk. A Ví dgot, mey zóu még kiütéses vot, hogy ig átszottuk szemei és kenőcse megmrdt, oddtm béresemnek, ki mindég szen oy fzópon etisx.titot és beszáritotto, hogy feeségem vedett fgyástó visszmrdt ffée kiütéses sebekben. me együtt ngyon háisk vgyunk. Most egyebet se Mondhtom, hogy ettő fé tégeytő z szegény teszek, mint n községben Erényi Ichtiyn S:iu-yt ren ember tejesen kigyógyut. Ándón házmná kr deek pogárt -imáim részére. H 'fstre megyek, szemé ván trtni jó szerét, kérem küdjön még egy doboz yesen fogom gyógyszertárbn fekereftni és köszö z beőe. Kész híve X. X. neet mondni. Igz tiszteője I). A. Tisztet ptikáros u r Kis eányom feje tee vot Tis/.tet gyógyszerész ur Mintán szeméyes tpszótvros kiütésekke és sebekke, meyet sokszor vérig tát ntáu betegeimué többszörösen meggyőződtem, fekprt. Az urdmi orvosunk dott egy kis kenő hogy z «Erényi Ichthyo-Sicy úgy ncut, mint mkcs csöt, mey már féig etisztított sebeket. Mintán ín ríni jókná és sömör minden fjáná, továbbá végbé tőe hottm, hogy ez Din gyógytárbn kphtó, fájdmukná egy igen kitűnő fjdom csipító, szárító hát kérek beőe egy vódi porcziót. Az árát itt me 8 desinficziáó htású szer, ennéfogv kérem házi ékeem béyegben. Isten vee és vgyok igz tiszteője gyógyszertárm részére küdeni öt dgg beőe. Min' F. B. födműves. deoütt fogom kmzni H megfeeő esetekben. Tejes tiszteette I ) r. F. H. orvos. '"«iy vidéki járásorvos nyitkozt: Szíve sen konsttáom, hogy prxisombn z Erényi IchtyoF-uy v i d é k i é r d e s / ijjy i r : Tis/.tet gyógysze Sicy várkozásomt tejes mértékben kieégítette res/. úr!" Vnhámszor közetett hideg idő, visz minden egyes esetben. Betegeim, kik eginkább küön kető bőrbjom mindég kínoz és eőjön. Tvy hozt fée bőrbánttnk és chroniku seb-bjuk kezeése tni egy Erényi Ichtüyo-Sicyt. tttő úgy meggyó mitt fordunk hozzám, nem győznek eéggé háá gyutm, hogy most semmi hjóm, pedig ezeőtt már kodni e szer Ittásán. november hóbn is muttkoztk jeenségek. Azért bizomm forduok önhöz és kérek főerdész úr Egy bécsi b á r ó n ő e v e e (németbő fordítv részére ugyniyen gyógyszert. Reméem, hogy neki is szószerint). Budpesti brátnőm jánt foytán, ki "gy fojf hsznáói. Üdvö/.Iette. T. ügy mg, mint gyermeke mindég kiüti'ses vot és e/.ek tejesen kigyógyutk, rendetem még mnt Tisztöt gyógyszertáros ur! Miután ügy hottm, hónpbn egy Erényi Ichtyo-Sicyt érjem részére. hogy vöm hoztott öntő egy vódi gyógyszert, Kérem tudomásu venni, hogy tökéetes gyógyuás mey meggyógyított i( Ki esztendős pikkeyes sömörát be és nevem megemítése nékü megengedem, jét, ne sjnájon nekem is küdeni egyet beőe. Az hogy eveemet z újságokbn közzétegye. Azót már árát :i postán ki fogom szívesen fizetni, csk gyorsn többeknek is jánottm és nem vottm szégyent tessék száítni. Igz szogáj B. /. urdmi csősz. ngyszerű készítményéve. Egyedüi készítő: Din-gyógyszertár BUDAPEST, Szerkesztőségi irod : IV. Beátnod-utcz 5. Kidóhivt: IV. Egyetem-utcz 4. FŐMDNKATÁB8 HOITSY PÁL. MIKSZÁTH KÁLMÁN. Egyes szám ár 40 fiér. BARABÁS MIKLÓS Köszönő eveek. ' 16. SZ (57. ÉVFOLYAM.) SZERKESZTŐ = dobos ár 3 koron, (Posti rendeések utánvét meett znp eszközötetnek,) Frnkin-Társut nyomdáj, Budpest, IV., Egyetem-utcz 4. szám. Bőrbántmk Hámorhoidás végbébjok Lábizzdás Kezeken áthtó sebek vgy viszkető bó'rkütegek és sömörök Evut mindenfée bőrbetegségek Kipáott vgy fe dörzsöt viszkető fájdmk és sebek Legmk csbb ótvr Egy v i d é k i k e r e s k e d ő köszönő e v e e : Tekin tetes gyógyszerész ur! Tes tem és rczom tee vot börkütegge. meyet z or vosok nedves sömör név tt kezetek eredményte enü. A fővárosbn dogom évén, ehtároztm, hopy egy bőrgyógyászhoz fordu ok undok betegségem ki irtásár. Orvosom feirt receptre egy Erényi Ichthyo-Sidioyt, meyet csk kkor tndtm meg, mikor hzjöttem és csomgot febontottm. Eeinte bosznkodtm, meit ezt z új ságbó én is ovstm, de nem vot bizmm z újság rekámhoz. De mikor áttm, hogy 4-szeri bekenés után kintések már ig votk át htók és viszketés is meg szűnt, ngy bizomm v gyok gyógyszerész úrhoz és kérem, küdjön egy Ichthyo-Sicyt, hogy bjom m tejesen végezhessek. Hs köszönetem nyivá nításáv mrdtm kiváó tiszteette SF. néhány eddig ismereten művét ismertetjük most, midőn szüetésének százdik évforduóját ünnepete meg ápriis hó 10-ikén Mgyr Országos Képző művészeti Társut, művész síremékének megkoszorúzásáv. Képeink közü z egyik Brbásnk még kezdő, iskoi rjzokttást, rjzmestert nem ismerő tnuókorábó vó. Egyik tnuótársát, Lászó Istvánt, iskoi nevén «Lászó Pittátx, ábrázoj, kit férfi korábn, 1848-bn, mint szogbirót kegyetenü meggyikotk több százdmgáv feázdt oáhok. Ez kezdeteges rjz viágosn tükrözi csiszotn művészi dományt, mey sz báyokt nem ismerve, z idomokt megfigye ése nyomán másoj ppírr z éőrő, sz btos körvonkk, gondos, tiszt kezeésse. Már képzett, viágátott művész kezére v rjzónn, kevés vonáss és színes át futttáss éénkített rczképcsoportj, mey őt mgát, nejét és sógornőjét ábrázoj. A ké pen jobbr mg Brbás á, pödrött bjuszszá s z kkor divtos körszká, meyet "görög gér»-nk, frncziáu coier grecquenek neveztek. Eőtte ü neje, Bois de Chesne Susette és nővére, Henriette. Ez kép szü ők, Bois de Chesne Vincze és neje számár készüt, kik Genfben ktk. Onnn kerüt Budpestre Szegedy-Mszák Hugóné, Brbás eány birtokáb, ig egy évve ezeőtt, ngyszüők és férfiutódik ehunyt után. Je gyezve: «N. de Brbás 1841.» Következnek z éetképek. Brbás ugynis mgyr éetkép-festészet nek is megpítój. Arczképet festettek eőtte Pesten mások is, mgyr és német födrő ide teepüt művészek; de pesti és mgyr népeiét kjit, csoportos képeit ő kezdette ismertetni. Itt vn mindjárt ngybányi fzeks, ki fedőt szekere tört fzekit nézve, keserű humorr kiát fe, hogy: «Sohsem áttm ennyi cserepet!» Bámuó társ is kdt, egy ovs «szegény egény»-fée k. Jó rjzot mgyr kok. Követi duni átszáás dikon, zjó jégtábák között. Aóhíd ugynis kkor nem évén, mint BARABÁSNAK viafi, tj«i í Eg ész é v r e 1«koron. A t VíUgkronikát-v&\ eőfizetési 1 p é é v r e _ 8 k o r o n. negyedévenként 80 fiérre etéteek : [ Negyedévre 4 koron. több. BUDAPEST, ÁPRILIS 17. Küfödi eőfizetésekhez postig meg htározott vitedíj is cstondó. hogy jégzjás mitt hjóhidt kiszed képünkön is készü beszáni egy ursági ins, ték, vhogy mégis csk keett köze dobozz megterheve követvén úrnőjét, rá kednie két város kosságánk. Ezt hát dásu még kissszonykát is czipevén deregyén, jobbn mondv ngy csónkokon öében. Czigány-éetképei közü z Vstfotozó mu végezték mgyru nem tudó német hjós ttjuk be. egények, jó pénzért megkönyörüve zokon, Ezen vizfestményen egész csád vn kiket ügyes-bjos doguk, eseteg mutság hívott egyik prtró másikr. A mint hogy együtt. Középen mester, még fit dádé, N BARABÁS MIKLÓS NEJÉVEL ÉS SÓGORNŐJÉVEL. Brbás 1841-iki szines ceruz rjz

2 16. SZÁM KVFOTYAM VASÁBNAPI ÚJSÁG VASÁBNAPI ÚJSÁG. ég feé trtv z üstöt, keresi rjt «ikt, meyet fotozni ke. A menyecske fúvót kezei tűz meett, rjkók pedig hegedűn és krinétén zenét műveik. Mesterkéeten, természetes éetkép, jeegzetes, de nem rút czigányrczokk én ruházkodáss. Az Útr induó műves: czimű szép htású vizfestményen mey még régibb bécsi tnu mányok nyomit visei mgán, ngykrimáe szmkpp, szép féárnyékbn mg Br bás ü tengerprton, mindenne feszereve, mit egy festőművésznek mgáv vinnie ke. Eőtte tengeren vitoráshjó á útr kés/en. Az egész kép szépen gondot ngyobb ko tás, mint minden művén, trtms és tnu mányozott eőtérre és messze beméyedö h'-utávtos háttérre. Egy fekvő (dákot ábrázoó kis futógosn odvetett rjzocsk fejezi be soroztot. Kz is színes vizfestmény, már széesebb kezeésű, mint z eőbbi. Látszik rjt z ngo qureisták befoyás. A kép Leitrh ngo festészt ábrázoj. Látszik rjt keresetenü, pint öt etéve odvetett gyors munk. Leich nevét ngou Licsnek ejtette ki - egismertebb ngo művészek sorábn fog t heyet. Vizfestményei, qurejei ngyon keresettek vánk. Brbáss Veenczében brátkozott meg és együtt utzták be 1835-ben Oszországot. Míg ő z ecset szées kezeésé nek titkit közöte mgyr művészsze, d dig Brbás ezt viszont zz szogát meg. hogy ngo brátjánk műveit kokk één kítette. Befejezésü Brbás Mikós sziiéit--.? unit jár vontkozóg régi tévedést ke heyre igzítnom. Ő mg sem tudt pontosn szüe tése npját, meyet 1810 februárius ^rí-ikére tett, hoott 1892 ápriis 23-ikán ket eveé ben rokon, Brbás Abert rró értesiti, hogy 12 npp eőbb kereszteték meg. A evé ugynis így szó: «... z nykönyvbe így vun heve/éhe: Tekintetes Brbáx.Aíno.s úrnu; /,rn'.s;/r//o/i Mikóst ffibrutirhoi /í>.» de Kovács esperes. márkosfvi református ekes/ urin efeedte odirni szüetés npját, keresztszüőket és bábát, mint ezeket rendesen bejegyzik z z nykönyvekbe. Ebbő tehát z tűnik ki, hogy ihi'n-k<>fui'i Boruni Mikós már heötötte 88-ik ér,-, midőn 1898 februárius 12-ikén jobbétre szénderüt. Szegedit-Mszák Hugó. APRÓ VERSEK. i. A te rgyogó, bántos v/eniedien Ott átom sötóteni borút. A te megh'pett, csódott HÍvedüi Tán c-.k / én szivem UOmOrÚbb. Szeremünk késett, hdokó sugár, Mey bergyogj méi; z éj,/ui;it. Támszt keresve úgy fouóiik eiryie. Mint sír föött kápon-virág. II. Az este itt esekedik Az bkunk utt. M már egykedvüen öeteek És szomorún oókutk. A szenvedéy, mámor, hrg. A rókok üdv-, hjh, hogy emrdt.. Az este itt esekedik Az bkunk tt. III A szivemre,. honnét kiszkdtá, Csiiggedö bánt éjjee borut. Csók-emékekbő, fejjduó vágybó, Nehéz, kínos, keserves emondásbó Fontá köréje töviskoszorut. Most tudom, miyen édes vot csókod, Most, miót emékemben é... Miy bg is z ember, átod, kkor Ámodik pompás, sugis tvszró, H borúsn reáköszönt té. Frks Imre A KÁRTYAVÁR. A betegágyon kopott, trk kártyák, Törött széűek, csonkák, öregek. Emékeimnek szine^ k.n-;.. vrát K>ítgt'tte.iu tkró feett. Az ór épen muzsikáv zengett 8 kijött várbó kiráyeány. Egy régi bánt úszt át csendet S szivemnek trtott omh csonkán. S szivem, minth régi kert ett von, Sok sötétszínü, bús rózsát nyitott, Míg ekemen vki áthjov, Prthoz köté krcsú dikot. A régi bánt és szép kiráyány így tákoztk kkor szivemen, Mikor szeremem örök betegágyán A kártyvárt fedönté kezem. Mojhényi György. A KONT-ESET. Fntsztikus regény XXI. százdbó. - Irt Szemére György. (Foyttás.) Ezt kérdést miniszterenök áított fe s természetesen után mentek poitikusok. Jeszvuk ett : Mindent eismerni és deferáni közvéeménynek, küönben kicsúszik tj kormány áb ó. Kontnk ke megcsúszni, h nem igzi ángeme s h nem isteni kü detése. H z, kkor úgyis hiábvó minden erőködés... Midőn Kont átépte kszinó -pot küszö bét, épen miniszterenök vitte szót. - H testet tud dni progrmmjánk, mondt egyebek között, h konkrét és meg vósíthtó jvstokk fog eőáni, me yek kmsk társdmi és poitiki vá ságok megszüntetésére : ő esz nemzet prófé táj, kár z égbő száott á, kár kunyhóbn szüetett. A párt foyttt -- várkozási á áspontr heyezkedik Kont vitézze szemben és vkon behódo neki, h úgy kívánj köz érdek. Ezze nem gyöngítjük z evet, mert Kont át kifejtett progrmmbn pjábn minden eképzehető ev bennfogttik. Az eenzéké is. A szocziáistáké is. Oyn átáános, hogy semmit sem zár ki, de épen zért ke zt hinnünk, hogy meg nem vósíthtó. A modern kormányzt eszközei odáig nem tö kéetesedtek... Nem foytthtt miniszter, sőt már benne mrdt z uíosó szó is, Kont beépett. Sjá tos dübörgő épésein ig tompított vstg keeti szőnyeg. Vgy z is ehet, hogy dübör gést z idegek rezgése sokszorozt meg. Urk, üdvözöek benneteket... Az urk utt nyitottk Kontnk és szoká sosná jóv méyebb bókk fogdták vitézt. Mint e,gy fejedemet. A miniszterenök eéje ment. így szót hozzá : - Ehtároztuk, hogy efogdjuk progrmmodt s minden jvstodt, mey n nk pján á és megvósíthtó. Kont igen szárzon és egyszerűen vászot. - Oyt én nem jvsook, mi meg nem vósíthtó. - Engedemet, eenvetette miniszter enök, -- így vgyok kényteen beszéni, vmeddig progrmmod probémáink kucsát későnkbe nem dod. Kont erre még ridegebb ett. - Azt én od fogom dni, vgy neked, vgy egy i>icr< ; :fbb ktosmesternek. - Merészség ke hozzá? kérdezte mi niszterenök svnyú rczcz. Koczkázttni ke? "j^í 1! De persze nem u gy> h gy te gon dood. Mgdt ke koczkár tenned, nem hzát... Váod? A kérdés szerföött keemeten vot, nem is 16. SZÁM. 19ÍO. 57. IÍVFOLYAM. ehetett rá másképen feeni, mint szokott fráziss. Én nem kértem htmt, nem is r gszkodom hozzá, nekem z teher. _ Mjd eváik, jegyezte meg Kont. Annyi bizonyos, foyttt miniszterenök - - 'hogy mennyiben progrmmod z orszá" túterhetetése nékü meg nem vósít htó b evben nem is, de czészerűségi szem pontbó eene eszek. Az ám hitee meg csppnt, nemzetközi pézpicz png. egy szóv jeen viszonyok közöt eheteten ngyobb beruházási köcsönre gondonunk, hoott te eméeteid megvósítás száz mi iókt követe. A miniszterenök bátor szv mindenkit meg epett. Az urk e votk rá készüve, hogy no most menten efújj Kont vkmerő férfiút hrczüzenetéve együtt vhová nevetséges- Bég ködébe és - - ép z eenkezője történt. Kont vitéz váár cspott kedéyesen, bár kissé kíméetenü. - Dicsérem bátorságodt, mondt, - beőed ighnem csináok vmit. Pénzre - foyttt szvit, cskugyn szükség vn, de z téged ne ggszszon. Annyit, mennyi z új rendszer beáításár s gyermekbetegségei nek eküzdésére szükséges, rendekezésedre fo gok bocsátni. Az urk, még egkomoybb Kont-imádók is, kritikus képet vágtk erre merész és - hitük szerint -- niv kijeentésre. (Úgy át szik, véte z egész kszinó, - - Kontnk fogm sincs pénz mi értékérő, h zz z egy-két miióv, mit eseteg kiszorítht Gábor grófbó, sznáhtónk hiszi z ország pénzügyi derutját.) A miniszterenök szinte kicsinyőeg mosoygott, midőn kérdezte : - És mennyire tksáod zt z összeget, mi z új beruházásokr keene? - Négyszáz miió koron vágt ki Kont keményen, de minden fontoskodás nékü, - eég esz egyeőre, többi mjd feszporodik befektetések kmtibó. Lssn kezdjük, pránkint építkezünk, mindent egyszerre nem ehet megvósítnunk. A kszinó uri ngyot néztek. Tehát mégis ismeri Kont pénz értékét. És okos gzd, ki betrtj fokoztokt. De honnn veszi zt 400 miiót, mit igért? Ennek kérdésnek menten kifejezést is dott miniszterenök : - Hj kérek, h 400 miió koron enne kezünkben, szó sincs ró, ehetne vmit csináni. Az, mit erre Kont mondott, már cskugyn htáros vot vkmerőségge. Azt mondt ugynis, miközben összeránczot szemödökét. - Megmondtm neked, hogy rövid időn ke zedben esz pénz. Mi czimen mersz Kont szvábn kétekedni? Mjd hogy sóbáványnyá nem vátk z urk. - Honnn veszed? kérdezte miniszter ámuv. - Edom birtokimt. Az ámut természetesen még mgsbb fokr hágott... Kont birtokiró beszé, négy száz miió koron értékű födrő, hoott egy tpttnyi födje sem ehet! Egy éek sem értette meg ezt furcsságot. A ki feviágo síthtt von társságot, Gábor gróf, nem vot jeen. Se Kincses mester és segédei, kik küönben tgji sem votk kszinónk. Bár ezek is hgttk von minden vószínűség szerint, mint hogy érthető okokbó eddig sem szórták viággá készüő monstre-per hirét. A miniszterenök zt sem tudt hmrjábn, gúnyt űz-e beőe Kont vitéz, vgy ismét vmi égi csudát kr produkáni. Annyir od ett, hogy ig mert vitéz szeme közé nézni. - Nem értem, -- ddogt, - - nem értem. A többiektő még ennyi szó sem tet Mind össze Knutnk vot nnyi bátorság, hogy megkérdezze: - Ho vnnk te birtokid? Kont zsebébe nyút és egy összehjtott ppír pot vett ki onnn s z ovsásb fogott: - Abos, Adony, Bjs, Cseke, Csővár, Domony Erese, Fórod, Gárdony, Gócsi, Göd, Gtbrt Hdd, Hegyi, Hámor, Izsóp, Ináncs, Kok, Künkösd, Keemór, Kup, Lemes, Lázi, Luk, Mjor, Megyer, Móg, Mrcztő, Megygyes, Mács, Miko, Nógrád, Ndány És feovsott még vgy nyoczvn községnevet. De már erre végkép eoszott z eőkeő tár sság efogódottság. Némeyek vőstekedtek, hogy beugrottk vitéz tréfájánk, mások ngyot nevettek rjt, ki tpinttbó, ki tiszt szívbő, oyn, ki komoyn vette von birtok-istát, egy sem kdt. Kont, h nem ett von oyn ngyszbású férfiú, mint miyen vot, megcsppnt tekintéyye, komikus pózbn kerüt von ki z urk dévj kedvének huámi közü. Ám z ő föényes humor egyszeribe föibe kerekedett z urk jókedvének. Pedig mindössze csk enynyit mondott nekik : Azt hiszem, senkirő sem frrj,ez:r.in meg közüetek, kik utánnm örökötetek. Dejszen tréfát most már Kmit, z egyik birtokomt kihgytd jstrombó. - Meyiket? - Csábrágot... - Az - - jeentette ki Kont komoyn, - nem tőem szármzott csádodr. Csábrág Bss ó-birtok... - Hogy értsem? kérdezte Knut gépiesen. Úgy, vászot neki Kont, hogy nem krom én, csk mgmét. - Hehehe, -- kczgott Gyimóthy gróf, - hát Hámor, Luk, Lemes tieid? Nevezetesen jeeneg z ő birtok vot jstromon szerepő három község. - Természetesen, - - vászot Kont egy szerűen. - És Megyer és Meggyes? kérdezte Sziny báró. - És Nógrád és Ó-í'u? tódított Keen Gábor, átános derütség közt. - Biz zokt - - eégítette ki kíváncsi ságukt (s még vgy öt úrét) Kont vitéz, - kényteenek esztek nekem visszdni, mert semmi jussotok többé hozzá. Sjnák benne teket fiim, foyttt, hogy hz érdeké ben rgszkodnom ke birtokimhoz és nem tehotek ró, hogy épen ti vgytok jog utódim... Bár - - tette hozzá --h nem csupán vgyon óm ment át kezetekre, de vérem is átfoyt ereitekbe, vmi súyosn nem fog benneteket z eset érinteni. M gyiember, h úgy prncsoj hzáj érdeke, e mond nemcsk födjérő, z éetérő is. A tréf, véték z urk, tposványosodott kissé. A Kont rengeteg komoyságán, meyye z utosó szvkt kiejtette, mái senki sem tudott még szívességbő sem nevetni. Csk Knutbn mrdt még némi humor. - Vigye mnó, éczet ez, - kkor od dom hz otárár Csábrágot is... Kont szván fogt : Nem tréfász? - Itt kezem rá, -- vágt ki Knut ne vetve, hogy oddom neked, miheyt Kontjvk birtokáb épsz. Kont megrázt Knut kezét. ÁTSZÁLLÍTÁS A DUNÁN. ÚTRA INDULÓ MŰVÉSZ. - A hz nevében köszönöm. Ezze zután széjje is széedt z eőkeő tár sság ngy része. Kinek kártyázni keett, ki udvroni ment, ki színházb. Aig mrdt tiz ember Kont körü. Egy pár perez múv még egygye szporodott ez tiz, Gábris gróf f. Az ükunok, megehetősen sápdt vot. Összerezzent ükpj áttán, de mégse kerüte e. Hozzáépett és üdvözöte. - H itt etté von, mondt neki K nut, -- kiveresedett von nevetéstő pá pist képed. - Hogy-hogy? kérdezte Gábris gróf unottn. - Ükpácskád pompás //(, : ;< / csinát ve ünk. - Megígérte, hogy visszveszi birtokin kt, vmennyi csk Kont révén szármzott reánk. - Ug.v? - - b keserűen kczgott Gábris gróf. -- És ti ezt heczcznek nevezitek? - Hát mi enne? - A egkomoybb doog. Kincses két hete szerkeszti keresetet, birtokbheyezési kér vényt, restituczió in integrumot, vis mjort, «SOHASEM LÁTTAM ENNYI CSEREPET». BARABÁS MIKLÓS MÜVEIBŐL

3 VASÁRNAPI ÚJSÁG. LEITCH ANGOL MŰVÉSZ. Borbás qureje. vgy mi csudánk hívják zokt fiskísi sek, vásosság, csádi érzés, szereem, m guk nem ismernek sem nemzeti, sem korbei svindi irtokt. korátokt. A mint z embernek egyetemes és Tiz hng egyszerre: örök vój jeentkezik bennök, kiterjedésük - Kincses? Megboondut?! és trtmuk is ennek htáráig ér.sdejjösszea Gábor hngj: - Ő zt mondj, nem boondut meg, h ÉL, nem megnyeri pert, s hogy mennyire bízik benne, muttj, hogy ingyen viszi. Az eőbbeni tiz hng ismét egyszerre: - Akkor te boondutá meg! Gábris ükpjár emete szemrehányó tekin tetét. - Látod? Még engem is boondnk hisz nek, pedig nem én pereek. - Az téged ne bántson, vigsztt Kont, ttó, hogy vkit boondnk trt nk, még nem boondut meg senki sem. A Kont környezetének, tpsztván Gábor fkó kedvét s hván hirt, hogy vitéz trcfiíj komoy pernyggá formáódik Kincses kezén, egyszeribe evátozott képe. Oyn ett, mint fejen ütött bornyúé, mi hét kput át egyszerre és mégse át egyet se. Knut kroncsípte Gábor grófot és erőszk k mgáv vonszot: - Az ördögbe, gyere hát és beszéj! Apránként utánuk száingózott többi úr ÍH. Kont ngyot nevetett, midőn z utosó is e szökött meőe. Bár úgy sem krt több időt töteni kszinóbn. Hz vágyott váráb. LÁSZLÓ ISTVÁN ARCZKÉPE BARABÁSTÓL. A dogozószobájáb. A kijárt feé indut, mi dőn komornyik ezüst táczán egy finom kes téteökön, mértékükön, iyen vgy oyn mód keny eveet prezentát eéje. - Ikerváry herczegnőtő, jeentette méy jukon, színükön, kifejezésükön mindig rjt vn egy-egy kornk, egy-egy nemzetnek, egy meghjtáss. bizonyos nemzetnek, egy bizonyos kornk Kont mohón kpott evé után; egy pi ntig némán, efogutn nézte, forgtt s há béyege. Rjt még szereemnek, egré romszor is eovst czímet. Nyiván öröme gibb, egátánosbb, eghtásosbb, egegyetet herczegnö finom és mégis htározott Írásábn. - Ke vász? kérdezte ztán komor nyikot. - Igenis, herczegi huszár z eőcsrnok bn vár ngymétósáf/od vászár. Kont efordut kissé komornyiktó és zseb késéve óvtosn, szinte gyöngédségge bon tott fe eveet. Eovst. Epirut, szeme szeíd fényben úszott. - Azt üzenem herczegnönek, hogy zon n ná eszei. 16. SZÁM KVFOT.YAM SZÁM ÉVFOLYAM. temesebb emberi motívumnk kötészetén is. H z irodmk történetén végignézünk, h küönböző nemzetek és küönböző korok szeremi kötészetét összehsonítjuk: miyen méyrehtó, szembetűnő küönbségekéi átunk egyzon érzés jeemére, erejére, színére és hngjár nézve. Miyen küönbségeket csk mgábn mgyr kötészetben, ennek vá tkozó korszkibn is. Lássunk ennek pédázásár egypár ismertebb szeremi köteményt küönböző korszkokbó. Az eső egyen Bssi Báintnk, XVI. százd mgyr iriku<ánk <-y virágéneke, egyike zoknk, meyek küső form tekin tetében ugyn kevésbé sikerütek, de benne kifejezett érzésnek, benne tomácsot gon dotoknk, beső formájánk erejére nézve egyike eghtásosbb mgyr íri versek nek. A kötemény czime: «Diogus», miben zt beszéi egy brátjáv mg szeremé r ő... Azokt képeket, zt hngot tekintve, meyekben Bssi szereme megnyitkozik, még pedig nemcsk ebben köteményben, hnem minden virágénekében, z ő szeremi kötészetére mindenekeőtt jeemzőü kétség teenü? ngy energi tűnik fö, meyye kedvesét birni krj. A ngy keserűség is, meyye szeremi bántát, Júi eforduását, hidegségét éneki, votképen ennek ngy energiánk rekcziój. Képzeete szinte izzik és mint vmi tűzijáték, úgy szórj képe ket. Aig vn egyeten virágéneke, meyben kedvesének testi képét mg eé ne áítná és e ne festené. Ez ngy energi, ez z izzó képzeet, ez z érzéki hév Bssi szeremé nek egyéni tujdonság ugyn, de inkább csk mértékére nézve, mert hogy ényegében iyen, rr egngyobb befoyást ke tuj donítnunk kornk, meyben Bssi ét, mey rá htott, mey őt kott. Annk kor nk vot gyermeke, meyben Mgyrországon jóformán z ököjog urkodik, mikor «ki bírj, mrján törvény s mikor ki mit meg kíván, h ereje vn hozzá, csk rá ke ten nie kezét. Ennek kornk vot gyermeke Bssi és ennek kornk fefogás, fékte en krt, mértékteen birtokvágy visszbngzik köteményeiben, úgy hogy szeemé nek kötői megnyitkozási mögött nem ne héz megsejtenünk zt Bssit, zt XVI. s/ázdi erőszkos várurt, ki z ismert or szágúti kndnk hirhedett hőse. De Bssi nemcsk ennek mgyr viágnk, ennek z ököjogot uró mgyr viágnk gyermeke, hnem reniswncenk is egyik kiváó kö tője Mgyrországon. Szeremének ez z ér zéki színe, egyéni krtánk ez ngy ener giáj, meyben 'megjeenik mint kötő, renissnce érzéki hjmát, z egyéniségnek zt fékteenségét tomácsoj, visszhngozz, (Foyttás következik.) VIRÁGÉNEKEINEK EGY TANUSÁGA. Irt Beöthy Zsot. Hogy nemzetek eke, rn.'g Un.k eke miyen kotó és kító ereje minden köté szetnek: nemcsk zok kötemények nek tnúságot ró, meyek trtmukt, irá nyukt, ozébstukt etíyene^eu e/ekbö ngv eki közösségekbő merítik. Miné erősebb, méyebb és egyetemesebb sjátgos nemzeti érzés, miné kibéyegzettebb o«y-egy kornk viágfefogás és erköcsi vój: nná erősebb nyom muttkozik még z átános emberi motívumokt tárgyzó kötészeten is, zon kötészeten, mey minden korr, minden nemzette, sőt minden emberre közös érzé sekbő fkd. Ezek z átános emberi érzé ÜNNEPÉLY A KEREPESI-ÚTI TEMETŐBEN A MŰVÉSZ SÍRJÁNÁL. BARABÁS M I K L Ó S S Z Ü L E T É S É N E K S Z Á Z A D I K É V F O R D U L Ó J A. mey egész korát, ennek egész széiemét, iro dmát jeemzi. H most XVI. százd végén ét Bssitó XVII.' százd végére, küruczriágr me gyünk át és eovssuk ennek egy jeemző szeremi köteményét, zonn átni fogjuk, hogy szereem: szereem ugyn itt is, mini Bssiná vot, de minth más hngot zendítene meg, minth ezát hng át vmi más vátoztbn, módosuásbn muttkoznék, még pedig oynbn, meynek mgyráztát megint korbn, kor sjátságibn ke megkeresnünk. Ott vn Thy Kámán.gyűjte ményében Győri Gyurkó nótáj. Tudjuk, hogy 'ez idétt Bssi,iskoáj urkodik ;.sokn utá nozzák, szeretnek tőe képeket köcsönözni, formáját tovább míveik, jóformán z ő isko ájánk népies ágát képezik; sőt, mint hzát mguknk krják kicsikrni sorstó és eenségtő, mint néküe z éet nem éet nekik, kétségbeesésnek ez izzó sóvárgásábn és pnszibn: minth hzájokhoz mon dnánk virágénekeket, minth Bssi sze remi kötészetének energiáj zengene -tovább. De ezt z energiát más czé fogj e, szereemnek nem jut beőe. H Győri Gyurkó nótáját eovssuk, zonn érezni fogjuk, hogy ennek nótánk s kurjiczviág egész sze remi kötészetének hngj egészen más, enné fogv egészen más nnk z érzésnek je eme is, meyet ez kötemény és kuruczviág szeremi köteményei tomácsonk. Az érzés bennök menchoikusbb, emondóbb. Főképp emondás készsége, bizonyos bántos megnyugvás vásztj e őket Bssitó. V mi mgát megdó árendetség hngzik ezekbő szeremi énekekbő árendeés nemzeti végzetnek, mey vskrjáv szere mesek szívét és sorsát is kormányozz. S en nek z egyénivé ett nemzeti végzetnek szvár, rendekezésére vó megdás: ez z phngj ennek z egész szeremi íránk. A törökvész, kuruczviág bujdosói ezek szeremesek,.kjk e verseket írják; tujdon képpen nincs is otthonuk. A szereem is, mey dikbn hngot tá, érezteti sors kény szerének keménységét, engesztehetetenségét. Nem nnyir egymást vádoják szeremesek, nem nnyir egymásnk hidegségét, efordu ását, hűtenségét pnszoják, mint sorsnk keménységét, mey evásztj őket. A sors kényszere tt ideáis mrd z érzés, szinte gyöngédebbnek, finombbnk tetszik, mint B ssink energikusbb heve. Örömeinek éve zetébe vgy csódásink bújáb emerüni ho itt, ho ott hdkozó, ho innen, ho on nn bujdosó kurucz ktonánk nincs ideje, nincs módj. Annk kötészetnek, mey ebben korbn zeng, tujdonképpen csk két hngj vn: «isten hozott» és «isten veed. Az éet bizonytnságánk ezekben npji bn szeremes jóformán csk tákozik ked veséve, zután meg búcsút vesz tőe. Aig vn e korbó népies kötemény, meynek tárgy más. von, mint búcsúvéte, vgy távobó küdött üzenet. A képek, meyekke ez kö tészet é: drvk, fecskék kik táborokbó, tömöczökbő, fogságbó hírt visznek á kedves nek, íme, nnk kornk sjátos viág, mey ben szeremet ezek kurucz énekesek do ják, miyen htáss vn szereemnek színére és hngjár, még ugynzon egy isko kép viseőiné is. 333 VASÁRN '-,!>[ ÚJSÁG.. Vágó Dezső műve ALEXANDER BERNÁT ARCZRÉPE A HATVANADIK SZÜLETÉSNAPJÁRA KÉSZÜLT PLAKETTEN. teik kedve, ezekbő fkd búj szereme seknek is. H figyeemme végigovssuk ezt köteményt, úgy tetszik, hogy nnk, ki éneki, kinek ezek képek vonunk e szemei eőtt, kinek eke ezekben kedve sen fodrozódó huámokbn ring: mindezek jóformán éete fő. trtmát-.teszik; ebben z enyegő viágbn érzi egjobbn mgát, ott vn otthon, ott keres, ott tá megnyugvást. A mint Amdé ktonánk is nem véres kndokr vágyó hevét, szbd éete szij indutit éneki, mint Bssi, hnem,inkább csk hivgó, prádés kedvét: szeréem is ná,.bssi formáink visszhngjábn, inkább szeremeskedés. Bssi szenvedéyének ereje, kurucz szeremesnek komoy búj és komoy öröme régi korok eikéve eszáott beőe. Menjünk megint tovább. XVIII. százd végére és XIX. százd eejére, hhoz kö tőhöz, ki ennek kornk és e kor irodmi szeemének egfőbb és égjeemzőbb kifeje zője : Kzinczy Ferenczhez. Szeremi köte ményei közü szándékosn egy oyt vász tunk ki, mey kötészetében eghevesebb, egszenvedéyesebb, egkevésbbé ovdozó. Még kkor is, mikor egy iyen köteményt ír és szereemnek oyn jeegű érzéséhez, mi yen Bssink szivében ét és z ő köté szetében forr, egközeebb á, még egy iyen köteményben is minő ngy etérést, minő ngy küönbséget fogunk átni régiekhez képest. Ez szonett: Az ő képe. Kzinczy íri hngon ebeszéi benne, hogy kedvesét képzeetében öébe vonj, szinte mámoros sze remi érzésse öei és zután - - jobbját kéri. Leirj zt szeremi tuskodást, mey közte s öébe vont kedvese között végbemegy s «fegyűt régi ángnk», «részegüt hév nek» ez tuskodás zz végződik, hogy kedvesének képe szűziesség góriájábn r gyog eőtte. Látnivó, hogy z z érzés, meybő ez kötemény fkdt, minden át szógos heve meett is tejesen más hngú, mint Bssié, sőt más, mint kurucz kö tőké, más mint Amdéé. Okát nemcsk nnk kötői mértéktrtásnk urkodó evében ke reshetjük, meyet Kzinczy kötészet egyik főtörvényének vott és sohsem tévesztett Tovább hdv, XVIII. százd közepére: szeme eő, hnem egyébben is. Ebben z idő ennek z időnek egnevesebb és egtehetsége ben egjobbjinknk z fefogásuk, hogy sebb szeremi dos br. Amdé Lászó. Itt nemzeti érdekbő míveődnünk, csinosodnunk, vn egy kis rövid Virágéneke, meyhez többé- fefogásunkbn, modorunkbn, kifejezésünkben kevésbbé hsonó - - egy kissé vidámbb, egy nyugthoz ős nyugtikhoz miné hson kissé komorbb - - többi is. Ez z <(En tosbbkká, finombbkká, csiszotbbkká ke ngykám, Szép mdárkám, íme hozzád re ennünk. Mindzt, mi nyers rjtunk, e ke pütem...» kezdetű éneke. Ez szeremi d vetkőznünk, mindzt, mi mértékteen, htá jeemzi nemcsk Amdé szeremi kötészetét, rok közé szorítnunk. A nyugti kutúránk hnem szinte nnk z egész viágnk ekü ez á finomító befoyás z, mive át kr etét, meynek Amdé szeremi kötője, mey ják kítni ebben z időben, küönösen né nek szeremi érzését ő tomácsoj, szereme met htás tt, mi egész küső és beső seihez ő szó egérthetőbben, egkifejezőbben. éetünket minden mozzntábn. A kötészet Ez z kor, mikor jóformán nincs nemzeti urkodó fj ír, ez tomácsoj z ur közéet, mikor nemzetnek, z embereknek kodó fefogást egviágosbbn. Ez z idegen ngy ideáji és ezek át ngy ideáok föfogás hódít nemcsk divtbó, hnem épen át kihívott ngyobb induti, merészebb egjobbjink ekében: tudtos nemzeti érdek törekvései nincsenek. Az egész éet mgán bő. Ez z ő szemükben nemzeti hdás éet kis köreiben, pró örömei közt, kis kedv nk, mint ők mondták: nemzeti csinosoteései és bji során foyik. Ezek kis örö dásnk, pérozódásnk egegyenesebb, egmök és kis bjok tötik ki z éetet; ezekben czérvezetőbb útj. A kötő szeremét is ki emei nyerseségébö, kipérozz s régitő egészen küönbözőnek muttj féríi és nő, kötő és kedvese viszonyát. Az érzéjdt mint kötőietent utsítj e s igyekszik megfosz tni érzéki színétő szereemnek még -eg hevesebb, egszenvedéyesebb megnyitkozá sát is. A «szép ekek szereme: csk ez z igzi kötői motívum. Kzinczynk enné he vesebb és szenvedéyesebb szeremi köteménye nincs és még ez hevüet is csk zon végző dik, hogy öébe vont kedvesétő kézfogást kér. Most körübeü csk egy fészázdd h dv tovább, Petőfive tákozunk, mgyr szeremi íránk megint egy új fejeményéve és ennek szeremi érzésnek megint egy új módosuásáv, vgy egy új módon vó ki fejezéséve. Az kor, meynek Petőfi kötője, ngy küzdeemnek kor. Ez küzdeem nemzetiség és z egyéniség érvényesítéséért foyik. A hrcz épen nnyir mgyr, mint mennyire demokrtikus, nemzeti és demok rtikus gondot egyesü benne. Az egyéniség szbd kifejtése és nyitkozás^ miért ez kor hrczo, Petőfi egész kötészetében meg testesü. A nép érzésviágánk, népdok szeremének z z egészséges, ép ereje és heve, mey' ennek ' népkötészetnek termékeiben, szeremi dibn ht ránk, fokozv, erősödve üktet Petőfi szeremi kötészetében - - még pedig szbdon. A szívnek oyn értemű szóásszbdság, miyet Petőfiné táunk, kétségteenü kpcsotos koránk törekvéseive, zz közszeemme, mey Petőfit érete s meyet Petőfi éret. Ennek közszeemnek nyomát sikerre ehetne kuttni szeremi szenvedéynek bbn z átszeemítő erejében is, mey Petőfinek küönösen feeségéhez iniézett köteményeit jeemzi s meyet Négyesy Lászó igen finomn eemzett. íme, szereemnek, ennek enető. eg átánosbb emberi érzésnek kötői nyit kozását kisértük figyeemme küönböző száz dok kiváó kötőiné. Futógos szeménkben zt áttuk, hogy bár z érzés ényegében ugynz, ezeknek koroknk küönböző szeeméhez képest küönböző színekben muttkozik, küön böző hngokon szó, ép úgy, mint hogy zenében z phngot egy vgy több vee együtt zengő fehngg együtt hjuk. Nekünk úgy tetszik, hogy füünket csk egy hng ieti, pedig ennek hngnk ágyságábn, kemény ségében, erejében, ovdásábn ott zengenek mind féhngok is. A hng sjátos színe épen ezektő függ. így vgyunk z átános emberi érzésekke is. Ezek phngjánk is megvnnk minden nemzet és minden kor sjátságitó fetéteezett féhngji s épen ezek féhngok borítják más és más színekbe. Amint XVI., XVII., XVIII. és XIX. százdi mgyr kötő éneki e szeremet: ebben z énekben módosítón, színezően jeentkeznek zok féhngok is, meyek kötő korábó és nemzetiségébő zengenek bee. Aexnder Bernát htvndik szüetésnpj kmábó becses emékkönyvet dnk ki kiváó iró tnítványi. Az emékkönyvbő vó Beöthy Zsot e czikke. GYARMATHY ZSIGÁNÉ Az jóságos szem, z nyugodt, eki hrmóniát sugárzó rcz, meynek meegsége még fényképen is átérzik, immár ehidegüt, egyike egkedvesebb, egmunkásbb, egderekbb mgyr sszonyoknk, Gyrmthy Zsigánó meght. Hogy éetereje, mey egykor oy friss vot, eernyedt, zt tudtuk onnn, hogy z utóbbi években mind ritkábbn áttuk z irodombn és társdmi mozgmk bn ; há hire most megietődésse töt e mindenkit, ki e kitűnő sszonyt egább tevékenységérő ismerte. Gyrmthyné és Kotszeg két összetr tozó fogom vot szemünkben évtizedek ót. A mgyr födnek ezt kis drbját ő fe dezte fe vmennyiünk számár, mint mgyr ethnogrfikum és mgyr népmű vészet kimerítheteten kincses bányáját. Egy

4 VASÁENAPI ÚJSÁG. 334 Dunky fivérek fényképe. negyedszázdd ezeőtt ig ismerte vki Kotszeget, Gyrmthyné ekes, okos és eréyes gitáczi ójánk htás tt eg többet emegetett heyek egyike ett, néprjzá nk, népkötészetének, népművészetének egész irodm támdt, vrrottsit s egyéb népmű vészeti tárgyit megtájuk mindenütt, még küfödön is, művészeink csptostu járják fvit, motívumot, inspirácziót keresve s ho sjátos mgyr művészi motívumokró vn szó, műiprbn, építkezésben, kotszegi motívumok mindenütt fetűnnek. Mindez Gyr mthyné kezdeményezésének műve. Ez z szszony, ott nevekedve Kotszegen, jó is merte, szerette népét, meg is sjnát sze génységét, segíteni krt során. Okosn fogott hozzá és ngy sikert ért e. Az ő népe oyn szép munkákt készít, hogy csk ismertté ke ett váni, mindjárt népszerűvé is ett s kotszegi sszonyok ügyes művészi tűje z nygi gyrpodás eszköze ett számukr. Gyrmthyné csinát meg munkáik számár piezot. E fárdozásánk eredménye túmegy z ő szűkebb hzáj htárin, z ő pédáján indutk más vidékeken mások s h m művészies háziipr fontos gzdsági tényező, z eső sorbn neki köszönhető. Az irodomb is ő vitte bee Kotszeget, gyöngéd, kedves noveái, regényei mind ott játsznk kotszegi kúriákbn, tnítói és ppi házkbn, frgványos, vrrottss díszí tett prsztházibn. Lpunk régebbi ovsói ismerik zoknk történeteknek ngy részét, náunk jeentek meg eőször. Hegyek közü, A hvsok ján és egyéb noveás kötetei, regényei: A kiknek nincsen xzinu: /whn:,stb. - - mind zt környezetet festik, mey bő Gyrmthyné kinőtt, meynek ismeretét és szeretetét ehete minden szv. M tán kissé efonnydt friss színük, de nnk ide jén, kivát kienczvenes évek eején ngyon tetszettek, országszerte ovsták őket. A kotszegi nép megsirtj Gyrmthynébn jótevőjét, mindenki, ki népünket és irodmunkt szereti, fájdomm átj, hogy ez jees sszony etávozott közüünk. A m gyr éet szegényebb ett hááv. A NAGYSÁGOS ASSZONY MODELJE. Irt Gyrmthy Zsigáné. - Ezt kis cseédemet nem dnám viá gon senkinek, csk egyedü ngyságos szszonynk, mive hogy tudom jóságát és úgy bizom ngyságos sszonyb', mint jó Iste nemben. ^ Bennem bizhtsz is, Erzsók és itt hgy htod nyugodtn kisányodt. És ngyságos sszony meg is szerette kiseányt, ki is tüntette többi cseédei 10. SZÁM és onnn végignézett mgs ágyon, ho feett; vonzódott hozzá árttn üdeségéért, piruó igzi szűz ny krján egy prányi szerette rózsszín rczocskáját, rgyogó kék jószág piheg és ángoó npfény ott repes szemét és szeíd mosoyát. És fétette is, mert z á y piros vrrottsin, minth e mozgs h szokás szerint jöttek Kotszeg eírói, fes sá össze krná ovsztni ángoó piros tői - - vgy épen fefedezői, - - kis Erzsit soh sem áított eő modenek, vgy szin- színeket z Erzsi dudoros ingujjánk hbzó gzdg tájviseet bemuttójánk. Vn töb hófehéréve és ombos juhpokrócz sárgás, binek szép ruháj, szép rcz, hdd jöjjenek fehér színéve. Éni, éni fog ez kép! És ngyzok! Másküönben ngyságos sszony is mü- B&OOS sszony intett, hogy János epjen be. János beépett, tos pörge kpp, fevószéek vot és érezte, hogy szive méyén, kedéyében, vgy vho, szebben, igzbbn vár vetett szűrre, ángoó tekintette, dévnnk megfestve, megteremtve zok z czegen... És kép pompásn sikerüt. kok, kiket most épten-nyomon eőáítnk. A ngyságos sszony Oszországbn tö Hiszen ezek itt szüettek, ho ő, együtt szív ták mgukb ezt pártn evegőt... És tötte teet, tvszfét, mikor hz érkezett, emerengett, ámokt ámodott, átásokt á öreg gzdsszony titokztosn féreszóított tott, ztán egyszerre édes hevüet meegítette, és hosszsn suttogott vmi oyn doogró, minek ngyságos sszony nem átszott fe szeme fecsint: igen, festeni fog! Kevés eőtnumányny, de nná több me ette ngyon örüni. Esápdt és nem kee egségge fogott titkos munkához. Nem sz mes érzések között nyombn átment szom bd rró senkinek tudni, egészen csk mgá szédb. A háznép búzvetőben vot, küönben nk vó gyönyörűség esz z. Abb képbe tvszi np csk úgy özönött be z b szüőföd szeretetének ángoó meege ke kon, mint tvy és Erzsi csk úgy trtott krján egy póyásbbát, féig efedve juhhog_y beeöntse üktető éetet. És mint izzó gyábn formáódtk, k pokróczcz, mint kkor cskhogy ezt ji, érezte, hogy sziv meegének miy termé bbát nem szomszédbó hozt öreg bny. Erzsi, mint megátt sszonyát, méyen kenyítő ereje vn z gybn fogmzó gondo tr. Már eőtte át z egész kép. Eddigi epirut, szemét esütötte póyásbbár és képei, meyeket fit ánykor ót festegetett, szeíden mondt: nem mutttk z éetbő semmit, zért e is - Ezt instáom ngyságos sszony csirejtette zokt örökre... és ezt? Hiszen ezt náá! is csk mgánk krj festeni... ki tudj... A ngyságos sszony nem vot egészen ezen JLS ismét beemerüt eendő képébe. «A kis véeményen; de zért szentü fefogdt, eány eső csódás esz kép czime, hogy soh többet modet nem üet. tárgy pedig ez: egy szép fit házspárnk második gyermeke szüetik, még pedig fiú. Ezze z örömhírre futnk mezőre z édes p után. A fit ny ott fekszik z ősi vrrottsok égő piros hmz között, tkrój ombos juhpokrócz, mey féig födi krján nyugvó újszüöttet. Az ágy eőtt á egy kétéves gyö nyörű eányk: z eső szüött. A fit p bodogságot sugárzó rczcz trt z ágy feé; kiseány eibe fut, kitárt krocskáit fenyujtv; tudj, hogy édespjánk, mikor hz érkezik, eső dog öt fekpni és megcsókoni, nhát itt vgyok! De z pj most rá sem néz és egyszerre csk egy másik bb vn kr ji között. A kiseány megdöbbenve néz fe és tekintetében z eső csódás kínos fáj dm tükröződik. Ezt képet krj megfesteni és z ko tás hevüete ázs munkár ösztönzi. A fit ny esz szeíd, szép szőke Erzsi; fit bodog pánk beáítj déczeg brnpiros János kocsist; csk pitykés zsinóros ruháját ke fecseréni tuipános merevóv és többi tájviseette. Másnp, egy gyönyörű júiusi npon tőszomszédbó z egész háztáj széngyűjtőbe ment, csk egy öreg bny mrdt otthon két A NAGYSÁGOS ASSZONY MODELLJE. éves gyönyörű kiseány unokájáv. A ngyságos sszony tárgyni kezdett z öregge és nyombn át is küdte Erzsitő festő eszközeit. SZÉCHENYI TEMETÉSEKOR Aztán mrdj is ott, Erzsi, míg én is - Visszemékezés. od megyek... tudod, most ród csináok képet. A «egngyobb mgyr» Széchenyi István - Értem, instáom... vn is itt már mind nk há 1860 ápriis hó 7-ike és 8-ik nek képe, csk nekem nem vot még. De kép iránti készsége ngyot csökkent, közötti éjje következett be. Az egész ország mikor ngyságos sszony eődt, hogy népét megrendítő háeset híre már 8-ikán déi órákbn eterjedt Budpesten. Mindenki mode mit fog ábrázoni. - Instáom ásn, inkább födön áv, csk rró beszét. Eőször csk rövid értesítés pártásn, minth tempomb indunék, vgy jött há bekövetkeztérő és z kkori idők fefogását jeemzi, hogy senki sem gondot pedig fonv, mint Vrg Ktát... természetes hár, hnem átánosn z De ngyságos sszony megmgyrázt, véemény urkodott, hogy ez Bch-kormány hogy ez csk egy tréf és ddig beszét kis modejének, míg z megrázt hbzó fehér ing- müve, ez feeet gróf Széchenyi István «Bick über Uberbick.) czímű, zeőtt kevésse meg váát és beeegyezett. jeent művére, meyben Széchenyi minden Öreg bny erendezett mindent, mint z htó Bch Sándor miniszternek kormányzását már szokás iyen komná, ztán efutott és egész működését egszigorúbb kritik tár z egyik eányához póyásbb után, kit gyává tette és eitéte. A közvéemény Bchztán od heyezett z Erzsi krjár. A nyi kormányt Mgyrországg szemben minden tott jtón beözönött finom it nyíó hárs ávóságr, még z orgyikosságr is k nk, z bkon besütött nyári npfény és rgyogv csiámott z ősi kncsók hosszú msnk trtott. Csk déutáni órákbn ér keztek hírek háeset részeteirő. Akkor során. jutott köztudomásr, hogy nemzet ngy fi - Remek! - - ekesüt ngyságos sz- önkezéve vetett véget éetének. szony és puik pdró fekpt kiseányt Az egyetemi ifjúság között már z eső hír és z ágy eibe áított. Festőtábájához ment véteére ngy mozgom támdt. Átános vot 16. SZÁM ÉVFOLYAM. z ehtározás, hogy pesti egyetem hgtói temetésen ngy küdöttség át fogják m gukt képvisetetni. Déután zsúfoásig meg tet Fiinger-kávéház egyetemi hgtókk és ott htároztb ment, hogy z egyetemi hgtók közü több százn femennek Bécsbe temetésre. Azonn megnyitottk egy á írási ivet zok részére, kik z egyetemi küdöttségben részt krnk venni. Cskhmr háromszázná többen irtkoztk fe és Vezere Zsig vezetése tt egy küdöttséget bíztk meg vsútná vó ejáráss. Akkor Pestrő Bécsbe npont csk két vont indut, reggei vont kiencz órkor, z esti vont pedig kiencz ór hrmincz perczkor. A vsúti igzgtóság ebben csk jó üzetet átott és szívesen tárgyt z egyetemi ifjúság kiküdöttjeive. A rendes forgom kocsijib utst nem tudt von eheyezni s zért mindjárt rr z ááspontr heyez kedett, hogy küön vontt fogj z egye temi ifjkt Bécsbe száítni. Mindjárt meg ápították zt is, hogy fejenként mibe kerü száítás, vmint zt is, hogy küön vont rendes vont einduás után egy óráv, tehát ápriis 9-én este 10 ór 30 percz kor fog induni. Az egyetemi ifjúság Fiinger-kávéházbn türemetenü várt kiküdöttjeinek visszér kezését. Végre z esti órákbn megérkeztek. Vezere eődt tárgyás eredményét, zt mindenki jóváhgyt és z ett megápodás, VASÁÉN API ÚJSÁG. igzgtóság, hogy forgom ngy megzv rás nékü nem indítht küön vontot s így z egyetemi ifjúság küdöttségét nem száít htj Bécsbe. Gondotuk, hogy ez rendőrség tim következtében történt így, de mégis zt hit tük, hogy h vsút forgmi viszonyok mitt nem dht küön vontot, mjd kp htunk gőzhjót, meyye femehetünk. Az if júság bizmi férfii zonn fementek Dun gőzhjózási társság igzgtóságához. E tár sut igzgtój: Medgyszy István derék mgyr ember vot. Készségesen hjndó vot rr, hogy esti kiencz órkor egy küön ngy szeméyszáító hjót indít és zz z egye temi ifjúság küdöttségét Bécsbe száítj, sőt 335 nyocz órár minden uts ott egyen Se bestyén-téren, honnn fékiencz órkor egy csoportbn fognk induni gőzhjóáomás hoz, mey kkor ott vot mostni Loydépüet eőtt. Akkor még mi Mári Vériutczánk Dun feő vó házsor nem vot kiépítve, zon házk heyén ngy tér vot s Dunprtot Mári Véri-utcz beső potsor képezte. Az utzásr vó átános készüődés ezen óráibn mgmtó, nékü, hogy errő tár simnk szótm von, küdöttségnek hjó áomáshoz vonuását ehetőeg ünnepéyessé óhjtván tenni, zon útvonon, ho z ifjú ság hjóhoz vot menendő, tehát Sebes tyén-téren, Rózs-téren, Városház-utczán és téren, Váczi-utczán, Dorotty-utczán és Wurmutczán minden házb bementem és zt mond tm házmesternek, hogy menjen fe minden kóhoz s mondj meg, hogy z egyetemi ifjúság küdöttsége nyocz és kiencz ór kö zött fog erre menni hjóáomáshoz s h jóv utznk Bécsbe gróf Széchenyi István temetésére; tehát nyocz és kiencz ór között minden bkot viágítsnk ki kók. Nem vot ez hivtos meghgyás, nem vot hozzá kötve semminemű kényszer, vgy fenyegetődzés; egyszerűen kegyeetes komr vó figyemeztetés vot és zon hosszú vonon erre z egyszerű föszóitásr minden bk ki vot viágítv, minden bkbn egább két gyerty égett. KAZY JÁNOS FÖLDMIVELÉSÜGYI ÁLLAMTITKÁR. VAVRIK BÉLA, A KÚRIA ÚJ MÁSODELNÖKE. MARX JÁNOS, AZ ÁLLAMVASUTAK ELNÖKIGAZGATÓJA. hogy másnp, vgyis 9-én déeőtt jöjjenek e Fiinger-kávéházb mindzok, kik mint z egyetemi ifjúság küdöttsége Bécsbe kr nk utzni, hozzák mgukk vsúti jegy árát, mert zt déután négy órkor vsútná be ke fizetni, hogy küönvont összeáí tásár eég idő egyen. Ezze oszott e z if júság és átábn készütünk bécsi utzásr. Másnp már reggei órákbn ngy gyüe kezés vot kitűzött heyen. Szép npfényes idő vot s zért z összeirtkozást zsúfot kávéházbó kiheyezték Fiinger-kávéház udvrár, ho z eutzásr hjndó egye temi pogárok szép rendben egymásután ír ták be nevüket z áírási ívre és fizették e vsúti jegy árát. Egész déeőtt trtott ez beirtkozás; déután két órkor foyttták és oy tömegesen jeentkeztek, hogy három órár már 400-ná többen votk beírv s még min dig jöttek jeentkezők. A Fiinger-kávéház tágs udvr tee vot részint z utzásr jeentkezőkke, részint z ifjúság küdöttsége iránt érdekődőkke, sőt kávéház eőtt evő Sebestyén-téren is ándón ngy közönség gyüekezett. Természetes, hogy ez rendőrség tudomá sár jutott. Vot Protmnná ngy ridom, meynek eredménye cskhmr tudomásár jutott z egyetemi ifjúságnk. Kevésse négy ór eőtt, mikor z áírások már befejezve votk s z ifjúság küdöttsége pénzt vsúti igzgtósághoz már fe krt vinni, érkezett Vezere Zsigához vsúti hivt írásbei értesítése, meyben zt mondj z A kiviágított bkok feketették járó keő közönség figyemét és cskhmr Se bestyén-tér megtet nézők sokságáv. Pont bn nyocz ór hrmincz perczkor megindut 400-ná több egyetemi pogár kiviágított útvonon. Ünnepéyes csendben történt fevonuás. Ngy néptömeg kisérte menetet, így érkeztünk hjóáomáshoz és beszátunk, eheyezkedtünk z induásr készen áó, befűtött kzánú, minden részében megviágított hjób. Ekövetkezett kiencz ór, tehát vár tuk z induást, de hjó nem mozdut. E ütötte z egynegyed tizet s még mindig nem indutunk. Kevésse fétíz ór eőtt jött k pitány és mondott Vezérőnek, hogy hjó nem induht, mert rendőrség megtitott z einduást. Néhány perez múv ngy csomó rendőr kton vonut Dunprtr s kevés idő mú tán jött mg Protmnn néhány rendőr-hiv tnokáv és német nyeven kihirdette, hogy fesőbb prncsr hjónk nem szbd e induni s feszóított bennünket, hogy hjó bó rögtön szájunk ki; hjókpitánynk pedig meghgyt, hogy kzán tüzet és hjó minden ámpáját zonn otássá e. Átános ett zúgás, de zért hjóró senki sem indut kifeé. Ekkor egy ngy sor rendőr-kton egyes sorbn bevonut hjó fedézetére, körüvettek bennünket, mindig ki feé hdv, szorosbb és szorosbb körbe fogtk és így jóformán kituszkotk mindnyá junkt hjóbó. A Dunprton vot ngy közönséget kkorr rendőrség szétosztt BARTÓKY JÓZSEF FÖLDMIVELÉSÜGYI ÁLLAMTITKÁR. ugynzon hjóv temetés után küdött séget vissz is száítj Pestre. Ezt z eredményt ngy örömme fogdt z útrjkészen áó egyetemi ifjúság; de itt megint egy kis nehézség támdt. A gőzhjón od- és visszutzás szeméyenként mintegy három forint és néhány krjczárr többe kerüt von, mint mennyiben küön vsúti od utzás meg vot ápítv s z ietők át már be vot fizetve. Ezt küönbözetet min den egyes utstó még be keett szedni; ámde zok nem votk mindnyájn jeen, ngy ré szük készüt z utzásr s hiány pótásáró keett gondoskodni. Nem sokáig keett e mitt ggódni; z ifjúság ezen mozgmábn án dón részt vett gróf Károyi Gyu, Bicskey Kámán és gróf Nádsdy Ferencz s ők össze dták hiányzó pénzt. Estefeé vot már, midőn mindezek így rend bejöttek. Az ifjúság bizmi férfii pénzt fevitték gőzhjótársság igzgtóságához, z ifjúság pedig zz oszott szét, hogy esti

5 336 VASÁBNAPI ÚJSÁG. s mikor mi kijutottunk. hjóbó, kkorr egész cspt drgonyos jött feénk s mi ezeknek hjszoásár vonutunk Szóztot énekeve vissz Fiinger-ká\ éházb. Itt ehtároztuk, hogy h nem mehettünk fe tömegesen, egább egy 10 tgbó áó küdöttség utzzon fe másnp, ápriis to-én reggei vontt Bécsbe. Ezek e is indu tk, de pozsonyi áomáson értesjhtek, hogy már képn érkeznének, ngy hottt már nem tánák'bécsben, így egközeebbi vo ntt házutztk Pozsonybó. A Ufcsi rend őrség épen'' zért siettette temetést, mert pesti egyetemi ifjúságnk rendes vontokon vó tüntető" tömeges fevonuásátó trtott. /)/. Oáh Gyu. A MŰEGYETEM A SZÉCHENYI-SZOBORNÁL. 16. SZÁM ÉVFOLYAM. úi művének szinrehoztát és könyvkbn vó megjeenését megeőzte. Az. új irodmi éet üzeti vonás még sohsem jeent meg iy rikítón. Chntecer nemcsk, kőit01 mű, színdrb, kidvány, hnem miiós üzejt is. Az irodmi és művészeti üzet mégis -kissé szerényebb szokott enni, háttérbe vonuni, ez mgánk z üzetnek sikeréhez trtozik. Chntecer.rekámj impudens vot, így még hjnövesztőszert sem rekámoztk. Jó rekám-e z iiyen? Hertz úr zt mondj, hogy bízzuk ezt ő reá, mi tán jobbn tudunk kritizáni, mint ő, de rekámhoz 6 ért. Megehet, mjd eváik. Egyeőre zonbn minden finombb érzésű embert szörnyen bánt doog, mert rekám zjábn ig hhtj ; Chntecer kukorékoását, h ez még nnyir erőködik is. Bettenetes. ebben ármábn á rím esen- De kötő is jó körüsánczot művét. Gyönyörűen tud Verseni, igen emés és n gyon érti színpdot. De színpd számár tárgyábn kevés-nygot táván, vágy drámi motívumink erejében nem: eéggé bízván, teeszórt művét rímeknek oy gzdgságá v, z emésségeknek oy tömegéve, hogy néző és ovsó beekábu. Annyi szójáték egy hombn/tán sohsem kerüt össze. Mi ide genek még szótárr se tudjuk mind meg érteni. Ez drb efordíthttn, egföjebb 16. SZAt 191Ü. 57. ÉVFOLYAM. VASÁBNAPI ÚJSÁG. 337 Nekünk ebbő szempontbó tetszik mű értékesnek, itt bizonyut Eotnd ngy kötő nek. Igz, hogy néni rendes drámát irt, de mi merjük évezni szbáyos formák ee nére. Megszeretjük átit. Szimbóumokká esznek eőttünk, mégis megmrdnk átok nk. A kötő bromfiudvrbó indu és kezdi szeszéyesen átkítni, finomítni, emeni, és z áti éet formáit mintegy foyttv, jeentős emberi formvonkt rjzo. A ki z átokt szereti, föfedezi bennük z em beri vonásokt (vminthogy ki z embere ket enézi, föei z rczukbn z áti vo nást) és ki művész, veünk is meg tudj átttni. Itt Eostnd eeményes, kedves, emés, művész és kötő. Nem irt tnköi eményt, nem is drámát, mondjuk inkább, gyönyörű fntá ziát, meyben vn érzés, sztir, okosság, de kd izetenség is. Én mindenekföött bájos nk, megepőnek, kedvesnek tátm. Sohz okozt. Ennyit szbd úgy-e bár kksnk tujdonítni? Ez kép. És e képen keresz tü érzés és 'gondot dereng, ez kks szereti, szenvedéyesen, bensöeg npcí, fényt, viágosságot, z éetet. Ez kks viágosság mdr. Ez kks kötő, művész, ki viágr fényt derít, vgy mert nnyir szereti fényt, zt hiszi, hogy ő hozz. Én többet is áttm benne. Ez kks frnczi kks, frnczi szimbóum, frnczi szeem. Ez hozz fényt viágr. Mi von viág, művetség frnczi k ks nékü? A német espontizáná, z ngo egykortiásítná, z osz' eformásítná. Azz mindezek nemzetek ngyot kottk, de frnczi szeem dt mindenhez viá gosságot. Ő hirdeti fényt és hozz. Chn tecer z eső fövonásbn ódát mond np hoz, mey mgyr fordításbn is megjeent. Mérséketen ekesedem érte. De második és rémes fegyvere vn, srkntyúj meett ées kése. Chntecer már-már gyöngü (frnczi-német háború!), z idegen kks most krj késéve megöni, de mgmgát vágj meg és kivánszorog. (Eostnd is mgát vágt meg viczczeinek késeive, meyek pedig mások een vjmi tompáknk bizonyunk). A ne gyedik fövonásbn Chntecer z erdőben é fáczánn; regge hj füemüe édes d át és nnyir emerü benne, hogy efeejti npot keteni. Az mégis föke. Chntecer kiábrándu hivtásánk túzóit érzésébő, de nem esik kétségbe. Hzmegy, végezni munkáját, küzdeni sötétség een. Bizonyos rezignáczió vn drbbn (A kötő nem árszt fényt viágr: Frncziorwzág nem tör ténet ángoszop hdás útján!) és kép meg gondot közt vmi pesszimisztikus örvény nyíik. De vnnk heyzetek, momen tumok, midőn kötő csk kérdőjee, csk CHANTECLER. Itt járt' s híres Csengőszvú, áttuk, hot tuk. Tetszett-e? Tetézett Kedves vot, ámbátor sok^ röípidták, hogy ez nem is drám, és hogy mennyiben más, unms. Annyi bizo nyos, hogy nem könnyű ró Ítéetet mondni, mert"neribz efogutnu évezni. ííhtfttn sánczpv z efogutnság eőtt és ki.tudj, niikor fognk e sánczok etűnni.' Az eső sáncz, egküső, z rettenetes föcsjgázás viág várkozásánk, mey; Eostnd ÜNNEPLŐ KÖZÖNSÉG A SZOBOR KÖRÜL. A CSALÁDTAGOK, AZ EGYETEMI TANÁCS ÉS EGYÉB KÜLDÖTTSÉGEK AZ ÜNNEPEN. GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK ÖTVENEDIK ÉVFORDUJLÓJA. át ehet dogozni. A mű tee vn ^zézásokkv meyek csk. párisi irodmi köröket érdekik. A frnczi bírát is e vn képedve és meg vn oszov. A «EeVue des deux mondesi) zt mondj, hogy ez Eostnd eg ngyobb kotás, «Meícure de Frncé» úgy bánik vee, minth rongy von. Az Ízés teenségek hemzsegését zonbn brát és. een fé konsttáj. Tessék ezen sánczon keresz tüvágni mgát! Yégü pedig drb témáj is sánczot épí tett drb köré. Csk átok játsznk benne, egyeten egy emberi k sem fordu éő, de mg z áti éet-nem drámi. Ezt kiékei bővíteni, emberszbásúvá formáim, de mé g így is szegényes esz színpd számár. Nincsen egyéb mód benne, szimboikussá 'ke tenni, z,«szmék hordozójává. De itt z veszéy fenyeget, hogy -drb szárzzá, ok ttóvá váik, ezopusi mesévé, mey csk mint mese kedves, mint ngy pprátusú színmű eheteten. Csk nnyibn szbd szimboikus nk enni, hogy egyénekre emékeztet, hogy távobn bizonytn körvonkbn muttj őket, hogy kép és gondot egymásb szövő dik. Mint mikor festő szeszéyes vonáművészetben kéjejeg, von ritmusát vrázsoj éénk, d'e Tnindénfée jeentős' kokr emé keztet. De ez z egymásb játszás képnek és gondotnk sokkt zvrb ejt. Ez szinte küíön_- stíus, meynek nem z eső pint fog meggyőző ^erőt jándékozni. ^ Jefy Gyu fövéteei GRÓF APPONYI ALBERT MÁDON. (Feü Apponyi beszé: jobbr fogdttás szerencsi áomáson, u vásztók gyűése Mádon; jobbr fogdttás mádi áomáson; középen népies csoport hgtóságbó). sem hittem von, hogy kkst ennyire meg fogom szeretni. Megvom, eddig igen közöm bösnek visetettem kks iránt. Most ngy respektuss vgyok iránt és kötő szemé ve nézem. Nem tgdom, hogy Eostnd sok képteenséget mondt átiv. De "úgy meg tudt őket szóttni, mint kevés kötő viágirodombn. Ez tán mégis vmi. Ez kötő természetnek is beeátott szivébe. A drb szárz meséje komikusnk tetszik mg egyszerűségében, de drbok mesé jét csk pedánsok, prózi ekek szárítják. Chntecer bromfiudvr kks, főkks, kks mint oyn, egönérzetesebb kks, ki vh viágon ét; zt hiszi, hogy z ő szv köti fö npot és hozz z ég botr. Neki ngy hivtás vn viágon, z d neki önérzetet, métóságot. Nem tud ő so kt viágró és npró, nem tudós ő, nem fiozófus, ő empirist, kukorékoását (énekét!) és ngy étető fényét közveteten kpcso tb hozz. Az ő szv z ok, np kete fövonásbn emondj titkát, hitét, nphoz vó viszonyát nőstény fáczánnk, szerető jének, ez gyönyörű, htms, szép, meeg, bensőséges és művészi. Ez drb fénypontj, csúcs. A kks konczepczióját táom eredetinek, szépnek, értékesnek. A kigondot mesében z után sok részet igen szép, de grndiózus en düete nincs. Az eső fövonásbn kks beeszeret egy z udvrr tévedt fáczánb, ennek fövonásnk tónus, környezetrjz pompás. A második fövonás egértékesebb. Az éj mdri összeesküdnek Chntecer e en, de midőn szv htszik, széjjefutnk és ekkor következik z emített jeenet, mey romntikus stíusnk egyik egngyobb re meke. A hrmdik fövonásbn jour vn gyöngytyúkná, ez is sztir drbbn. Jön nek z idegen kksok, természeteenesek, modernisták, kiket kötő emésségeive üdöz. De úgy jár, mint Chntecer eenfee, fehér kks. Ez párbjt viv Chntecerre rezignáczióv fejezheti be művét. Eostnd Chntecer-je nem z remekmű, meyet hr sonáztk. A kötő mondhtj: Isten ments meg rekámozóimtó, kik sok pénzt krnk keresni rjtm. De műve tee vn gyöngyök ke. A kks kját pedig szvk egneme sebb márványábó mindenkorr megkott. Egyéb színházi események : Fust Nem zeti Színházbn és Théodor és társ Víg színházbn, Nrcey és Armnt eddig isme reten társs czégtő, mey jó dogozik és kurátusn kiszogáj közönséget. A por ték természetesen jó ismert rtice de Pris, még pedig férj vidám megcsás, nékü, hogy ez máss rászogát von, mint zz, hogy szerencséten ember: férj. De nem is ez fődoog, hnem egy mthemtiki födt megodás. Adv évén, hogy férj megtáj egyik vendége tárczájábn feesége rczképét, hogyn ehetne vee ehitetni, hogy

6 338 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 16. SZÁM. 1^ PVTOI,VAM Ifi. SZÁM. 1!) KVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 339 KIRGIZEK AZ ÖRTÖNG-TŰZ VÖLGYBEN. RÉSZLET A KÁSGíBI ALPOKBÓL. PRINZ GüLA KARAVÁNJA AZ INDULÁS ELŐTT. t-z nem feesége rczképe, hnem egy hozzá hsonó kokotté. Megodás: A feeség fogj ő eőtte kokott szerepét játszni. Következ mény : A feeségnek km esz megmuttni, hogy jó kokott is tud enni és z ngyon érdekes esz, fötéve, hogy önök meg nem unják. A Vígszínház közönsége nem unt meg. Sőt. x: Itt is fntázi és vóság, kép és <'s/me egymásb szövődnek, egymásb játszódiik, foytonos szinvátáss. Ho viumk n/ok színészek, kik ezt meg tudják vósítni? Se Pethes, mint Mríis/t<>, s.' Odry, mint Fust, nem erre vók. Mindketten inkább képné mrdtk és gondotot eejtették. Csk Várdi Arnk tát e Mrgit kját, de ez tisztán emberi, ebben z kbn más hngok nincsenek. Az eődás mégis érdemes mun káj Nemzeti Színháznk, ngy gondd ké szüt, hozzáj métó keretben épett eénk. IVthes és Odry is szimptikus művészeknek bizonyunk, kik mögötte mrdnk fedtuk nk, de művészi egyéniségükben kárpótást is dnk. Fustot is: mindenesetre dni ke. Ezeknek hngoknk nem szbd hiányozniok művészi éetünkbő. Aexnder Bernát. BELSŐ-ÁZSIA ALPESEIBEN. A turisták, hegymászók m még csk S váj ez hófödte ormibn gyönyörködnek. A Mtterhorn, Mont-Bnc z ő Edorádójuk s ter mészet fenséges szépségeit még csk Engdin csodáibn keresik. A kuttó-uzók zonbn minden évben új és új híreket hoznk más, mzokná még sokk htmsbb és csodá sbb hegységekrő. Új és új képeket ismertet nek meg szépségekben kifogyhttn, eddig tejesen ismereten hegy viágbó. Beső-Ázsi mint egszebb hegyóriások igzi birodm tűnik eő, mey meett S váj ez törpe kis szirtcsoporttá törpü. Beső-Ázsi,eddig csk sivtgot, pusztságot jeentett. Ázsi szive, Kept-Turkesztán óriási medenczéje cskugyn z. De ttó éjszkr és dére több ezer kio méter hosszúságbn jeges csúcsoknk, óriási gecsereknek gigászi tömkeegét fedezik fe, meyek ngy részét európi ember még soh sem átt. A Himájátó éjszk feé még sok száz kiométernyi széességben húzódnk z óriási hegyánczok és hónpokig trt vándorút, míg egéjszkibbt eérjük, meynek hágó járó végre megpintjuk Góbi-sivtg szá rz, poros evegőjét. t '.)!>'.) június eső npjibn Keet-Turkesztán egngyobb városábn, Kásgárbn vgyunk. Nyári forróság vn, hőmérő árnyékbn is több mint 40 C-t mutt. Szé nincs, z izzó fehér, sárbó vkot pos fedeü házk végte enbe nyúó tömkeegébő fkó nyárfák eme kednek mgsb, de eveük se rezzen. A zsi vjj tei gáyákk fedett bevárosi utezákt már ehgytuk, s küvárosok sikátorin h d ssú épésse kis krvánunk. Lovink fárdtn épegetnek, csk podgyászos teve óbáj ábit szokott nyugomm. A k rván egy kis mgyr expediczió, mey most indu forróságbó Pmir, «viág teteje feé. Eő egy féig khini, féig kirgiz módr ötözködött ngyszkáú férfiú ovgo, ki hrsány hngon kergeti fére szembejövő ket z útbó. Ez «dsigit», hivtos ordonánsz, kit kásgári főkormányzó, khini «to-tjii dott meénk. Azután bg ssú, hosszú éptekke egy htms kétpupu teve, megrkv podgyászsz. Mindössze egy sá tor, tábori ágy és szék, egy bőrönd, egy konzerves ád, tábori konyh, egy kis ád tötény terhe, össze-vissz 130 kió. A tevét egy Beső-Ázsiát beutzott kásgárik (kásgári) vezeti, ki Stein Auré hzánkfiánk is kísé rője vot sivtgi utzásábn. A krván rj tm kívü még két fekete-kirgiz szogábó á, ezek Kurmnbek és Hsszán, már évi utzásomon is hű kísérőim. Június 13-ikán regge ehgytuk művet terüeteket, zt z oázis-ánczotot, mey Kásgár városát körüveszi. Az utosó oázis Op, meyet Hédin úteírásábó már isme rünk. Innen Kásgári Apok jégge borított hegyánczán keresztü khini Pmirr megyünk. Hédin Sven eírását ovsv, e votm ké szüve itt minden roszr. Már Hédin is csk két utt hott hegyóriásokon keresztü, i'huru-kösz-dvn» (Frksszem hágó) és z «Uug-rt» vgyis «Ngy hágót». Hédin mg mondj, hogy Buru-kösz egvesze demesebb út. Ö Ngy-hágót vásztott, s rró «egy nyktörő hágó» czimen számot be. A kirgizek messze ekerüik ezeket hágókt, meyek méter mgs hegyóriá sok között vnnk. Meredek odikt sikos jég tkrj, s ki erre merészkedik, nnk e ke számoni minden «eshetőségge)). Hé din jobb időben, júius közepén ket át Ngy-hágón, mikor Beső-Ázsi veszedemes hágói már vmive járhtóbbk. Mi zon bn még júniusnk is z eső feében jártunk. Már Opbn áttm z ggodms rczokt. Mikor éjszk egy szőőugs tt vetett ágymon pihentem, késő éjféig hottm ovk meő embereim beszégetését, mint egymást ijesztgették mindenfée borzmkk. A beső-ázsii türk-nép ngyon gyáv, s h csk könnyen fekorbácsohtó szenvedéyeiket fe nem szítj vmi, kkor ábukbn bíz nk egszívesebben. Csk Kurmnbek tr tott bennük most is eket. A nomád éet hez szokott fekete-kirgiz büszke vitézségére és méységesen megveti gyáv városi nép séget. Kurmnbek most is hősködött, s z ggodms kásgárikokt posn megcsú fot. Ezek viszont vátig erősítgették, hogy emberhá esz vége z utzásnk. Regge rr ébredtünk, hogy Akhun, Stein Auré vitéz kísérője etűnt. Visszszökött Kásgárb. A főkormányzó «dsigit«-je is, z iyen esetben kijáró 100 bot büntetés és ebocsátás dczár is hjndó ett von Akhunn tr tni, h Kurmnbek észre nem veszi. Opbó «bij», fu főnöke kát fit suhnczot dott meénk Akhun heyébe, s így út nk induhttunk. Az eső np egy kis homok sivtgon hdtunk át keemeten hőségben. Június 14-ikén már «Ngy hágó» vögyében vertünk sátrt. Innen ment Hédin Sven nyu gtr «Ngy hágór,» mi pedig most ke etre, «Frksszem»-hágórá. Szükségünk ett von itt egy emberre, ki vot már ezen hágón. De kirgizt seho sem áttunk. Láttunk ugyn sátorheyeket, ho még égő prázs Vot hmu tt, fenn hegyodkon át tunk egeésző ménest és nyájt is, tehát tud tk, hogy vidéken nomádok táboroznk. De embert nem tudtunk eőkeríteni. A nékü pe dig hágón átkeésre nem vákozhtunk. így erendetem, hogy Kurmnbek és Hszszán indujnk z éjje portyázásr. A kir gizek nyivánvó, hogy meghották érkezé sünket, s eőünk szöknek. Kurmnbek és Hsszán fedt vot most, hogy egy embrt eőkerítsenek, z mjd megmondj, ho rej tőzik többi. Az éjjei pásztortűz, vgy kutycshoás könnyen eáruj nomádot. Embe reimnek pedig már hosszú gykortuk vot z iyesmiben. Persze veszedemes váko zás, mert kirgizek nem szívesen engede meskednek, s h átják, hogy csk egy-két emberre vn doguk, eseteg nem ijednek vissz egy kis verekedéstő. É tehát egymgám vátm táborunk őrségót és szép, csigos éjszkábn, pus kámt mgm meé téve, sátrm eé fűbe heveredtem. Vigyáznom keett nemcsk ovimr, hnem «dsigitre» és z opi suhnezokr is. Aig egy ór múv dsigit cskugyn szökni próbát. Fehér ov vot hszontnnk és ez eárut sötétben is. Ezt ovt ugynis jó meg tudtm küömböztetni többitő, s megáttm, mikor r vsz dsigit hátár kötött nyeregge feéje igyekezett. Még egy pint, s ó hátán ü. Nyergeni ráérne féóráv később is, kás gárik jó üi ovt szőrén. Ekkor evegőbe sütöttem puskámt, ó persze megugrott. Az ijedtséget jó ki tudtm hsznáni, s fő kormányzó hivtos dsigitje z opái suhnczok hhotáj meett vonut vissz tűz meé, egy tuczt korbácsomtó fott hátán. eredő kék Azután ismét csend vot z éjszkábn. Éjfé után ódobogás htszott. Megérkezett Kurmnbek és Hsszán, efogott kirgizekke. Most kiderüt megepetés. Miért szöktetek eőem? - Azt hittük, urm, z Uzunbut (hosszú ábú) vgy. - Ki z z «Uzunbut»? - Oyn «brán» ( kirgizek így nevezik z ngoosn ötözött európit, megküömböztetve ktonspkástó, ki «orusz», vgyis orosz), mint te vgy, htms urm, csk még sokk hosszbb ábi vnnk. Tizennégy éve nnk, hogy erre járt z Uzunbut, és mi féünk tőe, mert oyn utkr visz bennünket, ho nykunk törik, s ngyon kegyeten úr.» Hmrosn megértettem, hogy z «Uzun but» senki más, mint egyeten eődöm ezen vidéken, Hédin Sven. Mjd emondták, hogy "Ngy hágó» is ngyon veszéyes, de még mindig egjobb. Megmondtm, hogy merre z «Uzunbut» járt, rr én nem megyek, hnem oyn utt keresek, meyen még senki sem ment. Ezt ugyn kirgizeim vószínűeg ngyon furcsá nk trtották, de beenyugodtk. Egy kirgiz törzsfőnökke beszégettem egyszer rró, hogy minek trtj z iyen európi kuttó-utzó kt. Az egészen őszintén bevott, hogy ő egy kicsit, bár nem egészen, de boondnk trtj őket, mit keeti finomságg így feje zett ki: «Jó urm, Te ngy vgy és htms, Ne ked minden jogodbn vn. H egy kirgiz feje beteg esz, kkor zt megfogjuk és igyekezünk kikergetni beőe rósz szeemet.» KILÁTÁS A KARAZOK-VÖLG7BŐL A KÁSGÁRI ALPOKRA. KILÁTÁS AZ ATOJNOK-HÁGÓ OLDALÁBÓL. A JÉGGEL BORÍTOTT HEGYOLDALAK. FENN A «VILÁG TETEJÉN». BELSŐ-ÁZSIA ALPESBIBŐI 1 - Prini Oj^ i 6 i véteei keeü nt2íábí.

7 16. BZÁM Í VASÁRNAPI ÚJSÁG. ngy hóovdás következtében erősen meg Kirgizeim iyenfée okoskodáss mindenbe rbon ehorzsoódott bőröm s egy hétig sán dgdt foyó. Egy percznyi etévedés, beenyugodtk, csk «Frksszem-hágó he títottm. A következő npon ismét ktn vink, podgyászunk menthetetenü evesznek, yett mégis inkább egy másikt jánottk, z terüetre jutottunk. Az opi suhnczokt már mert szűk ösvényen megforduni veük ehe «Atojnok»-ot. Biztosítottk, hogy zon sem hz küdtük, és z tojnoki kirgizek vezettek teten. A fekete-foyó «Kisi-rt» vorosvogy bennünket. De zok is mindig szökésen tör jár sohsem megfontot ember. foyójáv egyesü, s mi zsákútr jutunk, így történt, hogy június 15-én regge neki ték fejüket. Persze Kurmnbek és Hsszán át ke keni z egyik foyón. A koromsötét így kerütünk ébersége útját áottá nnk, áttunk hágónk. Ngy, nehéz munk vot. éjszkábn úgy vágunk neki hbzó, rohnó Eőször fekúsztunk egy vögyben kb június 20-án egy óriási gecserhez, s nnk vízárdtnk, hogy egyeten csomób áunk; méter mgsságig. Már 3000 méter mgs morénáin kirgizekre is kdtunk. Egyeten ovsok közre fogják podgyászt, hogy utób ságbn ehgytuk z utosó fát, s zót sikos, fizsátor, u. n. «jurt» áott egy szikzugoy bit megkíméjék egerősebb ártó. Jobbró z füves meredekeken kpszkodtunk. Négyezer bn bn Síéin Auré járt ebben vögy méter mgsságbn átketünk egy szikás o ben. Itt történt z, hogy eszöktek összes kir eső Kurmnbek, ő fogj fe esőnek huá dgerinczen, s itt szédüetes meredek feett gizei, s neki mgánk gyog keett tovább mokt, mögötte egyeten éket kotv, ovk egy óri pihenőt trtottunk. Lovink eddig mennie, podgyászát pedig egy véetenü ér fejeit z árnk fordítv, beeereszkedünk. Látni nem ehet semmit, s foyó zúgásáb bee kitűnően dogoztk. Hűvös, kemény evegő kezett kereskedő-krván száított tovább. Sjátságos nép ez pmiri kirgiz. Tudj vesz kirgizek füsiketítő ordítozás, meyvot s rgyogó tisztság. A jégge borított hegyodk mgsbn csiogtk npsu jó, hogy szökés esetén 100 botot kp t ye egymást bizttják. Egyszerre érezzük, gártó. Eőttünk egy több mint 7000 méter pár, h megcsípik. Az utzót pedig csk d hogy ábunk már vízben vn, z ár ken mgs hegyóriás emekedett, de főgerincz dig ke kisérnie, míg másik nomádteepre nem gyeen feü ér. Látjuk szédítő gyorsságg mg is 6000 méterné mgsbb vot min tánk, tehát egroszbb esetben egy heti meettünk erohnó vízfodrokt, s gyunkon denütt. Minth kizáróg tiszt jégbő építet útró vn szó. Igz, hogy gykrn ngy fárdt gyenge, kábító, tomp nyomást érzünk. A fée ték von. Veünk egy mgsságbn már ngy ságg jár ez, de kp mindig nnyi húst, em iyenkor már ismereten, csk vízbe hómezők fehérettek fekete szikfk és mennyit kr, továbbá minden ováért és s beépéskor száj meg z embert egy kis g hegybordák között, zon feü zonbn már ját npszámánk egyenként npi nyocz ten- godom. Perczekig trt, de hosszú perczekig, egyeten feséges tömegben nyugodott m git (körübeü másfé koronát), mi ngy szó míg végre érezzük, hogy gyenge vízbe érkez pmirokon. A jvdmzás een nem is tünk, zt hisszük már köze prt, - - pedig gsságbn ez szűzi fehér jégkiráyság. Hát még mikor hosszú küzdés után fenn vot soh pnsz, de szbdság evesztése csk most következik foyó másik ág. Per votunk 5300 méter mgsságbn hágó tete még iyen rövid időre is, rettenetes függet sze ngyon keemes érzés végre túsó pr ton enni. Ott már kutycshoás fogd ben jén. To nem írhtj e zt gyönyörű át en nomádnk. Június 20-ikán Gez-foyó szurdokán át nünket, khini htárőrségen vgyunk. De ványt, meyet jégfüggönyökke és drpé riákk ékes óriási fehér f nyújtott. Att megérkeztünk Pmirr. Mgsn fekvő ter nem szóít meg bennünket senki, s negyed vögyeket is tejesen kitöti efoyó jég. jedemes fensíkok, vizenyős ápok tárutk óráig verjük pusktuss kis erőd kpuját, km. hosszú, eddig tejesen ismereten eénk, meyek dé feé egész 7860 méter míg végre beürő tomp káromkodást h Musztgtá-ig, «jéghegyek tyjáig» húzód unk. De kpu csk nem mozdu. Végre v jégárkt átht itt szemünk. Közben dé ett, s most efeé ereszkedtünk tk. Közveten eőttünk Kungur-hegy vkító meyik sroktorony tetejérő hunk kibá z Atojnok-vögybe. Szécsend vot itt fenn z fehér orm áott, s úgy eregette mgáró ásokt, s bemuttkozás után már gyorsn örök csend és pusztuás birodmábn. A np fehér fátyofehőket, minth füstögő vukán kinyiik főkpu. Nem csod, h ggodms pedig erősen dogozott, hogy fehér fkró ett von. Pedig csk forrón tüzeő np kodtk vitéz khini ktonák, mert mind eovsszon néhány miió jégcspot. Mrd sugár pároogttt zödesfehér jégpánczéját. össze négy knóczos puskáv védemezhették még eég. Kisebb hómezőket ke keresztez A mocsrk széein tömérdek kirgiz sátrt csk terjedemes erődöt. A másik három nünk, meynek fenekén hó tt hjuk z áttunk, egeésző ménesek, nyájk százit. Itt hrczos zonkívü tejesen részeg vot z ópi ovdékvizek csobogását. A megfgyott hóbo- knk jó módbn éő igzi nomádok. Min umtó, s mikor már benyitottm z örszotozt dobog ovk áb tt mert u üres. den sátorbn bőven vn «kumisz», sv báb, még kkor is zvrtnu foyttták Fénünk ke, mert minden pintbn össze nyú ótej, sokszor vn «big», ovsjáték, bűzös szobábn egy mécses pisogó fénye me roppnht ttunk, s kkor méy debrőbe, után pedig bodog «tms», ádomás ett vmi tmbur-szerű hngszerre kisért, győztesek tiszteetére. Iyenkor két éves kövér ssn zümmögő éneküket. hótemetőbe zuhnunk. A teteje pedig sikos, s h ó megcsúszik, csikókt vágnk, s pmir összes kói öszdr. Prinz Gyu. kkor igen rövid idő tt teszi meg z utt szegyünek ngy közös komár. Ezek már tőünk 1000 méter méy vögy fenekére, h sokk derekbbk, mint keeti szomszédik. fe nem kd útközben egy szikán. Már két A pmirró sohsem mozdunk e, csk éven ovt vesztettem utzásim tt iyen módon. ként egyszer-kétszer rándunk e kásgári (Az 1871-iM kommün ázdás.) Nemcsk veszteség izgm, hnem mg bzárr, ho edják z év foymán összegyüemett feeseges gypjút, ovt, s bevá átvány is borzsztó, mikor szegény át Ismerteti (Foyttás.) htms ivekben eökődve zuhnik efeé. sáronk teát és háztrtási czikkeket, főeg RÁKOSI V I K T O R. fedényeket. Mert f, mibő mguk frg Perczekig követheti szemünk iyenkor zt z iszonyú zuhnást, s ki nem megy beőe többé htnánk, nincs pmirokon, még csk cserje XIV. FEJEZET. vgy bokor sem. A tüzeő is megszárított sohsem. trágy. Most zonbn jó időnk és jó szerencsénk Pris fögyujtás. vot. Aznp este z Atojnok-jégár egyik omár z eső np eőkeő vendéget kptunk. Eőkészüetek. dmorénján áott sátrunk. Kiéhezett ovink Oszmán bég vot ez, Hédin Sven és Stein fárdtn hrpdáták dús füvet. Az üst tt Auré jó ismerőse, szriko-pmir kirgizei Soh éetemben tnuságosbb ovsmányt pedig vígn pttogtk törpefenyő-gyk, nek főnöke. Érkezésemrő már értesüt, mert nem forgttm, mint Pris tt áó porosz vot friss hús is bőven; Hsszánnk hágó to-tj rendeetét megkpt. Persze mindent ktonák eveeit, meyek kommün hrczok tt sikerüt egy kis vdkost eejtenie. Most megtett, hogy utzásunk eé ne gördühessen idejébő dtáódnk. Küönösen érdekesek zok vettük csk észre, hogy kásgári dsigit nem kdáy. Éjszk-nyugt feé vettük most utun z írások, meyek Pris fögyujtását tárgyják. is vot köztünk. A rvsz kásgáriknk sike kt kikbsi-pmiron. Jobbró négy npon Ezek eveek éénken vissztükrözik, hogy rüt hágón átkeés munkáj és izgmi kö át kásgári pok jégfödte hegyánczi kisér micsod megdöbbenés, megbotránkozás és ámu zepette hátrmrdni s mikor etűntünk tek bennünket. Útközben kirgiz kirgiz hátán t fogt e ezeket z idegeneket, nnk át szeme eő, visszszökött. vot, s bő kom nyíott ezek éetének meg tár, hogy egy testvérhrcz idáig fjuht. Nem Június 16-án ismét nomád teepre bukkn ismerésére. Június 25-én zonbn megérkez ritkán megcsendüt bennük káröröm is, tunk. Itt persze nem szökhettek e eőünk, tünk kikbsi-pmir feső végére, 5000 mé mey zt mondj, hogy egy nemzet, mey ké mert sejtemük sem vot, hogy túsó od ter mgsságb, z utosó gyepdombhoz. Azon pes mgán iyen sebeket ejteni, többé nem e ró, hegyek feő kpnk vendéget. A sze tú már megkezdődik ismét mgs régiók het veszedemes más népekre nézve. S z egész rencsés átkeés örömére ngy «tmás»-t (á sivtgj, ho szikát már csk kvics frnczi nemzetre kimondják, hogy megérett. domást) csptunk. A kirgizek ngy vendégsze vátj fe. végső pusztuásr. retette és tiszteette áttk e bennünket min Június 26-án dében hirteen vége szkdt Szerencsére ez nem következett be. Frnczidenne, mit csk dhttk. kvicssivtgnk és egy meredek szikfhoz A hágón át kizáróg ovkt hsznátunk érkeztünk, meyen e keett ereszkednünk. ország csod-energiáv kiheverte z 1870/71-iki teherhordásr. A Pmir igzi teherhordó á Persze órákig trtott, míg gránittömbök kö sebeket s hogy viágpoitikábn nem tudt tj zonbn jktuok, meyet z 5. és 6. zött ügygyei-bjj ejutottunk Kr-árt efogni korábbi poziczióját, ezt egyéb körü képünkön is áthtni. A jk ngyon sok 120 «fekete-foyóhoz. Aig értünk e, rögtön erez ményeknek is tujdoníthtj. Hogy Eostopsin rágyújtott Moszkvát Npó 150 km. terhet is képes hordni nehezen nünk keett, hogy tvszbó ismét nyárb árhtó hegyes ösvényeken is. De ngyon ke jutottunk. A szúnyogok, ódrzsk miiói eon fárdt seregeire, ez egy brbár cseekedet, emeten tujdonság z, hogy h meeg vn eptek meg bennünket, s minden erőnket rr de ngy jeentőségű, viágtörténemi tett vot. egy kissé, már egyátán nem kr megmoz keett fordítnunk, hogy megbokrosodott o Npóeon htm Moszkv ángji közt rop duni, h pedig egy szá füvet át vho, vinkt megfékezzük. Szerencse, hogy közegett pnt össze. A minden segédeszközeitő meg egkegyetenebb ütegeésse is ig ehet z z est és hűvös evegő száott e pmirok- fosztott ngy hdsereg tönkrement fgyos orosz pusztságokon, pedig h megmrdt ösvényen trtni. Iyenkor podgyászáv együtt ró, mey ekergette kínzóinkt. von, Npóeont soh'sem tudták von tönkre feugrá szikákr s csk sok fárdtságg Már konyodott, mikor egy vd szikszur tenni. De ezt hdsereget többé nem tudt sikerühet ismét rendes útr tereni. dokb vezetett utunk, s sötét este ett, mire eőteremteni, mire ztán vérszemet kpott Június 18-án egy kisebb hágón ketünk át. nnk végére jutottunk. Kirgiz vezetőink Itt egy kis beset ért. A hágóró eereszkedés zonbn bámutos biztosságg vezettek ben szövetségesek epártotk tőe. Eostopsin tehát igzohtj mgát z utókor kmáv ovm térdre bukott s ekkor oy nünket. Sokszor szikfkon jártunk kes erőve ütődtem egy szikához, hogy ngy d keny ösvényeken, s ttunk vdu morjott eőtt. De mive igzohtják mgukt kommu nisták, kik bűnös pogárháborúbn nyútk A PÁRISI GYUJTOGATÓK. 341 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 16. SZÁM ÉVFOLYAM. 1 A KERTBEN. versiesik eőnyomuását s párisik everését hátráttt. A Közjóéti Bizottság kommün hivtos pjánk május 2'3-iki számábn meghgyt nemzetőrségnek, hogy rögtön gyújtson fe minden házt, meybő egyeten puskövés, vgy bárminő támdás intéztetik eene. De egyeten tűzeset se ehe tett e rendeet következménye. Mert nemzet őrök mindenütt defenzívábn mrdtk', seho sem votk eég erősek rr,, hogy efogják VÍVÓ GYERMEK. és.fegyújtsák házkt, honnn ktonák rájuk ődöztek. Más támdásbn pedig nem hrcz egvégzetesebb eszközeihez? H meg vot részük. Meg zokbn városrészékben is, votk győződve rró, hogy nemzet és z meyek egeíenségesebb érzüette visetet emberiség egszentebb ügyét védemezik, még tek irántuk, kósok szbduást hd kkor is vissz keett von borzdnioí iyen seregtő várták. E tekintetben kivéte egyeten egy heyen történt, Grenee-utczábn, hói eszközöktő.' A kommün bráti zt mondják, hogy Pris tizenhetedik zászój nemzetőrei megtámd fögyujtását hdászti szempontok igzoták. ták szövetkezett nemzetőröket s eenük egész A kommün csptink ktoni érdeke vot, versiesi.csptok megérkezéséig fenn tud hogy házk égjenek, mert ez megkdáyozt ták mgukt.trtni. Deescuze hdügyminiszter is erendete, hogy fe ke gyújtni brrikádokk szom szédos házkt, i á bbn reményben tehe tik, hogy ezze támdókt fetrtózttják. Lehet, hogy néhány esetben ezért történt iögyujtás. De z is bizonyos, hogy federát nemzetőrök egtöbb.esetben.kkor kezdtek gyujtogtni, : hitkor már visszvonutk s védett heyet födták, sőt ú g y tettek, hogy miután-, fegyújtották torszokk érintkező házkt, köröskörü vkon foyttták gyújtógátst, nékü, hogy bármi hdászti hsz nuk ett von beőe, mibő viágos, hogy csk gonoszságbó tették és zért, hogy romást okozznk. De hát errő nevetséges ürügyrő nem érdemes komoyn beszéni, szemben zokk. ngyszbású gyujtogtásokk,-meyeket puse-tán romboás kedvéért -csinátk. Ezekre régen készütek, nem is titkoóztk szándékuk k, s h idejük ett von pokoi tervük kivite- - JÓZSEF FŐHERCEG. NŐI AKCZKÉP. KIRÁLYFALVI KÁROLY KIÁLLÍTÁSÁBÓL.

8 VASÁRNAPI ÚJSÁG. RÉSZLET PÁRISBÓL 1871 MÁJUS HÓ 24-IKÉN. «A párisi gyújtogtók» czimü közeméniyünkhöz. ére, képesek ettek von dicső várost rom hmzzá tenni. A Cri du Penpe május 16-iki számábn igy ír: «Intézkedések tétettek, hogy egyeten eenséges kton se épjen Prisb. Az erődök eeshetnek, sánczokt is bevebetik, még sem teszi egyeten egy kton se á bát Pris terüetére. H Thiers úr kémikus, meg fog bennünket érteni. Tudj meg versifiesi hdsereg, hogy Pris mindenre e vn szánv, csk rr nem, hogy megdj mgát.» Három npp később ugynez p követ kezőket irt: «A versiesi kormány Pris pusztuását krj. Kívánság tán be fog te jesedni. De nem esz meg z szomorú és gyűöetes eégtétee, hogy ezt pusztuást ő mg eszközöje. H kormány Poroszország g szövetkezik, kkor Pris mg fogj mgát epusztítni. És inkább megsemmisü és romji á temetkezik, semhogy ezeknek bombve tőknek megengedje, hogy utczáink kövezetére épjenek. A kommün hdügyminisztériumánk ppír ji között tátk egy dekrétumot, mey doktor Hirsiger Józsefet z át fötát fojtogtó és gyujtogtó bombák gyártásánk igzgtójává kinevezi, még pedig ezredesi rngg. A kommün még ápriis hó eső feében kított egy úgynevezett tudományos bizottságot, meynek födt z vot, hogy tnumányozz zokt féemes erőket, meyeket tudo mány forrdom rendekezésére bocsájtot. Ennek bizottságnk főnöke Prize doktor vot, zonkívü Piot, z eső kerüet pogármestere, kik mguk meé vették Borme kémikust, ki robbnó szerek gyártás terén bizonyos tekintéynek örvendett. Tujdonképen ennek bizottságnk vát födtává eőkészí teni és ehetségessé tenni Pris pusztuását. Működésérő fntsztikus és féemes hírek ke ringtek városbn: hogy áknázttj z öszszes középüeteket puskporr és dinmitt, robbnó szerekke töti meg z összes Szjnbidkt, zonkép tempomok sírbotjit és mikor mindezze készen esznek, vmennyi nek fögynjtását egyeten pontr konczentráják, még pedig városházár, hov hrczbn még megmrdt utosó vezér evonu, ki ztán végső pintbn megnyom egy bientyűt és Pris ezer ponton egy szempi ntás tt evegőbe röpü. Arró is beszétek, hogy tudományos bi zottság egy gyönyörű tervet dogozott ki: ho gyn ke Pris cstornáit dinmitt megtö teni s z összes ntczákt egyszerre ferobbn tni. Mindebbő nem ett semmi. Csupán rémátó emberek ijesztgették egymást iyen híreszteé sekke A mi vóságg bekövetkezett, z is eég szomorú. A tudományos bizottság dicsé retére egyen mondv, eég nyhán működött s fedtát nem igen vette komoyn. Minden fée boond tervet, meyet vihros időkben tízszeresen extát emberek eéje terjesztettek, keő posságg és ssúságg megvizsgát, hivtos dogok tempójánk gondos megtr tásáv eintézett, új támányú puskporok bn turkát, eothttn tüzeket piszkágtott, de mikor tettre kerüt sor, kisüt, hogy semmi sincsen készen s kkor fordutk petróeum hoz. Ez petróeum dt ztán meg krk terét Pris égésének. 16. SZÍM ÉVFOLYAM. tos tudtnságot és feüetességet, mey küfö dön róunk vó fogmkbn megnyitkozik még oyn heyeken is, ho tudtnság és feüetesség minden más kérdésben súyosn kompromittáó. Hiszen igen eőkeő és hírneves küfödi tudósok be merik vni, hogy Mgyr országró jóformán semmit se tudnk. Ez kétség teenü sjnátos és resteeni vó ápot, de nná kétségesebb: vájjon nekünk ke-e mitt inkább röstekednünk, vgy zoknk, kiknek ez z ápot födrjzi, történemi és kuturáis isme reteik ngy és eemi hiányosságát jeenti. Hiszen h ngook, frncziák, spnyook semmit vgy keveset vgy hmis dtokt tnutk Mgyr országró és népérő, ez nem mgyr iskoák rosszságát és nem mgyrok iskoáztnságát muttj. H tehát itt vmi hiányt vgy mu sztást pótoni ke, ez igh mi födtunk. A mi födtunk csk zon dogozni, rr töre kedni, hogy feőünk vó tájékoztnság kötees, átános művetségben miné ngyobb, miné érezhetőbb és miné szégyeeni vóbb hi ányt és csonkságot jeentsen. Ennek pedig z módj, hogy munkánkbn, törekvéseinkben, nem zeti és kuturáis intézményeinkben ehetőeg ngy szerepet teremtsünk mgunknk z emberiség h dásábn. H ezt eértük, nem ehet róunk tu domást nem venni, h khini f vesznek is bennünket körü kívürő. Mgyrország és mgyr nemzet eghthtósbb és egreáisbb propgáás tehát nemzeti és kuturáis intézmé nyeink fejesztése, mgyr tudás és mgyr tentum ekes és ádoztkész támogtás. Nem küfödet ke föviágosítni, hnem fényt ke teremteni idehz, hogy ez viágítson! Sjtó-botrányok. Egyidőben két ngy mgyr város: Debreczen és Kposvár társdm érezte (Vége következik.) mgát rákényszerítve, hogy együttes kczióv torojon meg sjtótermékek formájábn űzött bekirályfalvi-kiállítás. c.süetrbást és fosztogtásokt. Debreczenben is, Kposvárott is bojkottátk egy-egy heyi pot, Kiráyfvi Károy, fit festőművészünk, küfödön már nem szoktn ötette, kiáí meyek áítóg pogárok tisztességét prédáták, tást rendezett sját műtermében (Veres Páné- rágmztk, terrorizátk, zsrotk. Nincs oyn utcz 19.) mg műveibő. A törekvő és te kemény megtorás, meyet mi mgunk részé hetséges művész nem eőször jeenik meg cso rő túságosn szigorúnk trtnánk oyn üzemek portos kiáításs ngy közönség eőtt. Már megbüntetésére, meyek meett, hogy tör évekke ezeőtt vot kmunk "Vsárnpi vény és z erköcs védeme tt áó emberi jo Ujság»-bán hírt dni egy hsonó vákozás gokt és érdekeket dúnk, még közszbdságok ró s egy pár képét is bemutttuk. Mostni egyik kiváón ngyértékű biztosítékát is beár kiáítás újbb tnúbizonyságot tesz művész hdásáró, izmos tehetségének fejődésérő. nyékoják. A zsroó és grázdákodó áhirpiróleginkább z rczképfestés terén mozog, s ez nk nincs ngyobb eensége és féemesebb bíráj kiáítás is igzoj, hogy nem hivtás né tisztességes, igzi újságíróná, kinek hiv kü. Képei között nem egy ismert egyéniség tás tisztességét és becsüete hiteét fj. De épen nek jó sikerüt és küönösen jeemző vo ezért megtorásnk zt kivétees formáját, nások érvényesítésében erős kvitásokt mu meyet Debreczenben és Kposvárott vásztottk, ttó képmás vn. Ezek sorábn is kiváik nem trtjuk hsonó esetekben egkmsbb József főherczeg éetngyságú rczképe, mey nk, mert nem trtjuk egerősebbnek és eghőt tábornoki ruhábn ábrázoj s két terem tásosbbnk. Végre is, ho egészen közönséges főheyét fogj e ízéses dísz közepett. To vábbá emítésre métó kotások Zempéni Ár deiktumokró vn szó, ott ezeknek megtorá pád ismert kötőnk, Wickenburg Márk gróf és sár büntető sznkczióv nem biró társdmi Lénárt dr. rczképei. De figyeemketők táj megrovásná büntető bíróság sokk erősebb és képek és egypár szép grfiki mű is, meyek hthtósbb eszközökke rendekezik. A tovjt, művész sokodúságát dicsérik. Egy ngy rbót, zsroót nem megvetésse és bojkott kttnumány pedig (fekvő női k), v büntetik, mi csk megcsökkenti vgy új terüet mint számos zsánerképe pos tudásr és jó keresésére kényszeríti kártékony és gonosz képes ízésre vnk. (V.) ségét, de mozgási és próbákozó szbdságát tőe e nem veszi. Legföebb más vizekbe kergeti, más kutt kerestet vee, mit megmérgezhet. Ez te A HÉTRŐL. hát nem keő eintézés kkor se, h tovj tisztességet op, rbó becsüetet rbo, zs Mgyrország tnítás. Vki, ki mgát roó nyivánosság erejéve zsro A zsroó új nyivánosság háájánk megnevezni nem hjndó, ságíró nem újságíró, hnem zsroó. Az eszköz ki úgy átszik, egyránt gzdg nygikbn, tehát, mit z tizeiméiben hszná, nem szerez éekben és szerénységben, htszázezer koronát dott mgyr Akdémiánk, hogy ezt ngy het számár semmifée kivéteességet megtorás pénzt Mgyrország tnításár, ez ország és e és büntetés módjábn sem. Nem ki ke zárni nemzet igz vóságánk küfödde vó meg svihákot, hnem be ke zártni és végképen ismertetésére fordíts. Hogy tegye vee z átá ártmtnná tenni. Ártmtnná tenni úgy nos művetség kötees eemévé tájékozottságot közönségge szemben, mint sjtószbdságg Mgyrország és mgyr nemzet poitiki és szemben. kuturáis ápotáró Ennek szép és ngyekű pítványnk motívumit minden mgyr ember A hordárok. A mút pénteken köze ezer hordár küön feviágosítás nékü is megérti mg sok vonut végig egy csptbn Budpest utczáin. Ez boszuságábn és keserűségében, meyet mind útt semmit se vittek és mégis oyn meggöruntn éreznie ke, tpsztván zt z iszonynyedten, oyn fárdt éptekke hdtk, minth 16. 8ZAM ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 343 mindeniknek mázsás teher ett von hátán. A minthogy vóbn ngy, bár áthttn teher nyomt vmennyiüknek, h nem is hátát, de szivét, meg fejét. Ez z ezernyi ember b mg végpusztuásánk féemét és veszedemét hordozt meg egy bús zrándok-menetben fő város utczáin. Soh táóbb nem ett von, mint ebben fövonuásbn, h tábákt visznek ezze föiráss: Ave Cesr! Morituri te sutnt! A cesr ezútt z ezerfejű cesr: közönség, mey nem küdi többé sehová ezt bús égiót, hnem egyszerűen ebocsátott szogátábó, mert fürffább és ocsóbb zsodosokt kpott heyettük. Szó O sincs ró, bizonytnságb és kenyérteenségbe vonuó pirosspkás, sereg átás ngyon kms vot rr, hogy sjnákozó és menchoikus érzé seket ketsen ekekben, de bizonyár nem ke gyetenség, h z embernek vmi más is jutott z eszébe. Vmi: minek bjos is vot z eszébe nem jutni, mikor ezt rengeteg hordárt átt, mennyit nem tudn mozgósítni se Bécs, se Berin, se Pris. Egyszerűen zért, mert ezekben Budpestné sokk ngyobb városokbn egyik ben sincs nnyi hordár, mint mgyr főváros A HORDÁROK TÜNTETŐ KÖRMENETE. bn. Vájjon mi ennek mgyrázt? A hordár munkáj z, mit z ember z insáv végeztet e, h vn ins, de mg is evégezheti, h nincs doktort terítette e, hnem súyosn megsebzett hgyományos mgyr vers keretei között és kö egénye. Budpesten, z iskoásgyermekeket és vmi mást is,.mire pedig neki, messzirő jött tészet hgyományos tárgyink körében. A m irodmi hgyományon é, z újbbkori iro hordárokt is beszámítv, esik minden ezer em embernek, szintén kiváón ngy szüksége vn. gyr dom sokfée ármt nem hgyott rjt nyomot, berre egy hordár. Tehát minden ezer ember között A közönség hitét. Megmuttt z embereknek, Arny és Petőfi zok z eőzmények, meyekre keett nnyink kdni, ki etrt egy hordárt vgy ehitette veük, hogy egy srkutzó is ehet támszkodik, Ebben körben zonbn sok szép oyn munkák díjzásáv, meyeket mg. is nem egészen szvhihető. Ennek demonstráá versst ismerjük s egy : A tr/itki vögyben cziinfí zok közt vn, meyekre éénken fogunk em'>egész nyugodtn evégezhetett von. Ez egy igen sábn szinte htárt se ismert. Most ztán meg kezni mindig, mert nnk idején erősen meg jeemző dt ennek városnk z erköcsére, győződhetett ró, hogy ngyobb sikert rtott, rgdott. Óriási tömegét ovstuk zót versek ho mindenki inst trt mgánk, h nem is mint mekkorát kívánhtott. Vóságg gyon nek, jöttek új eszmék, új ígéretek, új irányok, sok doog, mi nnk idején tetszett, m hvány kásán, egább egközeebbi utczsrkon. A ho győzte mgát nk, fonnydtnk tűnik fe, ez vers még m hordárr küdik eveet nemcsk czímzettnek, is oy éénken é emékezetünkben, mint mikor hnem egközeebbi evészekrényhez is. Ennek eőször ovstuk.. Ke vés kötő kortársunkró tudnók z erköcsnek hovtovább meg ke bukni ebben IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. ezt emondni. Új könyvének Sjó Sándor Gor donk czimet dt s e czim ngyon jó kifejezi szegény és méregdrág városbn. A hordárok Uj Nietzsche-kötet. Nietzsche egutóbbi évek kötői hngjánk természetét, mey cskugyn váságát «Messinger» nem okozt, csk siettette. ben kezd erősebben htni szeemi éetünkre ; ná oyn, mint gordonk hngj: ágy, közveten Ennek eőbb-utóbb e keett következnie és h unk kkor kezdődött htásánk korszk, mikor és férfis. Vmi menchoi vn verseiben, hk biczikin nem siet, gyog is eérkezett von. Iyen küfödön, nemcsk Németországbn, hnem borongás, eméázó vissznézés tűnt npokr, ngy csomó embernek kenyér nékü mrdás Frncziországbn is kezdenek rjt túesni s mútb. Sokszor mond hzfis verset, nem min htás heyébe kritik következik. Két-három év dig tud bennük retoriki dekmácziótó szb zonbn mindenesetre sjnátos, nná sjná ót sűrűn jeennek meg mgyr Nietzsche-fordí- duni, de ez retorikáj sem oyn üresen kibáó, tosbb, mert még csk zz se vigsztódhtunk, tások ; nem mind keő színvonúk, de mind mint z hzfis kötészet, mey szinte gy fokozódó érdekődés tnúbizonysági. Most Fio nússá tette már hzáró mondott verseket. Az hogy: mjd emennek hordárnk zófii írók tárábn, fiozófii irodmunk e eg őszinteség, hit bbn, mit mond, mindig meg fontosbb és egngyobb htású vátábn jeent érzik hngján, még kkor is, h fárdt szv Pery kudrcz. Pery prncsnok, ki győző meg egy Nietzsche-kötet: bázei fiozófusnk és nem bírj gondotink terhét. A szereem nek mrdt porondon zután párbj után, A trgédi eredete vgy görögség és pesszimizmus mi verseiben már szinte emékké hkut, át meyet szerencséten Cook doktorr vívott czimű műve. Ez Nietzschenek eső nevezetesebb ovdt csádi érzésbe, meyye feeségét és meg z észki srk igzi föfedezőjének koszorú munkáj, mintegy átmenet fioógii tnumányi gyermekeit körüveszi. A mgyr föd képei gyk ró fiozófiár ; átábn átmeneti mű, mey gyújtják fe képzeetét s nem egy színes képet jáért, megszkított művet viágon keresztü forrongásábn, kuó-fében muttj Írój tehet rn dnk toár. Mindebbe pedig mind jobbn beetervezett föovsó útját. Megszkított zért, mert ségét. Még Schopenhuer és Wgner htásáv küz- nyomu refexió, mey urkodó hngj ett kiderüt, hogy nincs miért utzni. A föovsási ködik, de már megvnnk benne későbbi viág Sjó Sándor kötészetének. Lekesedése, gyöngéd nk nem kdt hgtóság. A póuson nem érez nézetének összes csirái. Egy ngyszerű gondot érzése, természet-szeméete refexióvá hku. Kesort indít meg ez mű, meynek végén Zr- fexiói nem rgdnk e méységükke és újságuk hetett ngyobb hideget tudós kuttó, mint thustrához és Jenseitsvon Gut und Bőséhez jutunk. k, egy egyszerű ényü, nyugodt, jó temperát miyen fgyos közömbösségge tákozott viág Az eszthetiki viágszeméetet fejti ki, schopen- gondokodású ember emékedései, de rendszerint részérő, meynek z úszó jéghegyek birodmá hueri pesszimizmusbó kiinduv, roppnt feszüt vn bennük meegség, mey eevenné teszi ró krt beszéni. H ez kudrcz csupán zt ségű eszmejáráss, új pokt keresve z eszthe- gondotokt. A kötet nem egységes htású, sok jeentené, mi tényeges trtm, hogy t. i. z tik számár. Épen stíje túfeszütségéné fogv oyn vers vn benne, meynek ehgyás csk ez mű ngyon nehéz fedtot ró fordítór, hsznát von neki, de vn egy pár oyn, mey emberek nem érdekődnek egy ngyszerű és kor túterhet mondtit úgy efordítni, hogy keeténé kiengeszte gyöngébb ihetü órák szüeményeive. szkos tudományos vákozás efoyás és ered homáyosbb se egyen, z eredetitő se távoodjék A hét híd város. Bá Ignácz úgyátszik ményei iránt, ez egy igen sjnátos, só't egy szé- e ngyon, nem mindennpi mestersíg. A fordító, szereti zt versét, meyrő könyve czimet vette. gyeni vó tnuság enne. Mindezeken föü pe Füep Ljos ritk sikerre feet meg ennek ne Budpestrő szó, sorr éneki ht hidt, mey héz fedtnk. A Nietzsche stíusát dj mgyrr Dunán vezet át s hetediket, mey egykor z dig még megepő is, mert hiszen bőségesen át trnszponáv, úgy igyekszik visszdni munkát, emberek szivét köti mjd össze. Mi nem egyezünk httuk pédáját nnk, hogy közönségben igenis hogy Nietzsche irt von, h mgyru irt von vee ebben szeretetében, vers szétesik, nem megvn és épen mi korunkbn htmsn ki s ezt htást egtöbb heyen e is éri. A for fog meg semmit mi fővárosunk eikébő és be fejődött fogékonyság tudomány és kuttás dítás eébe terjedemes bevezetést irt, ismertető fejező része bágydt. Megvnnk ebben versben Nietzscherő, mey összefogj Bá Ignácz verseinek mindenfée hiányi: iránt. A tudomány hősei soh ünnepetebb hősök tnumányt egyéniségének tejes képát úgy, hogy műveiben puhság, kifejezésbei energi hiány, beső nem votk, mint most, mi természetes vee nyivánu. Ez tnumány trtombn és formá form bizonytnság s ' nyev szegényessége, járój művetség terjedésének. A Pery esetének bn egyránt kiváó munk, egjobb, mit de nincsenek benne számos jó tujdonsági, me tehát specziáis ok és mgyrázt ke, hogy Nietzscherő mgyru ovsni ehet. Hű és ngy yeket nem egy más versében megtáunk s me egyen. És tudjuk, hogy vn is. Hogy Pery z vonásibn jeemző, kifejező képét dj Zr- yekke nem egy más verse megfogj érzésünket:, thustr szerzőjének, eőkészít megismerésére s sok nincs meg benne átásánk szinessége, hngjánk észki srk föfedezője ehessen, eőbb egy másik okos doogr figyemezteti zt, ki műveit már hjékonyság és érzésének fogékonyság minden föfedezöt keett eepeznie és csónk béyegeznie, ismeri s formáibn is szép, jeentékeny irodmi htás iránt. Oszországi trtózkodás emékei, egy két színes kép z osz éet misztikumábó, tengeri ki h jogtnu is, de ehet, hogy tejes jó színvonon áó. képek, egy sor ngybányi kép, íri hngutok, hiszeműségge követete mgánk ezt dicső kötő eki vergődéseinek tnujeei ezek d Gordonk. Azok között írikusink között. séget. A birkózásbn, mey koszorúért foyt, kik kienczvenes évek eső feében éptek be ják kötet trtmát. Bá Ignácznk vn muzsipery erősebbnek bizonyut. Sőt tán túságo z irodomb s zót foyton zon z úton hd kj, képzeete erősen zenei jeegű, nyev szisn is erősnek. Mikor nem érte be zz, hogy nk, meyen kkor eindutk, Sjó Sándor nes gzdgságáv párosuv ez ngy htások riváisát egy jóhiszemű tévedés ádoztánk mu tán küönb heyet érdeme, mint miyet z forrás ehetne, így is átrezeg nem egyszer ki fejezés tpogtózó bizonytnságán keresztü ez tss be, hnem iszonytos kíméetenségge egye irodmi közvéemény szán neki. Nem forrdmi muzsik s kép megtáj bennünk zokt húroszeem és nem újító, nem jön új eszmék, új for nesen széhámosnk béyegezte, nem csk Cook mák, új nyev Ígéretéve, csöndesen meghúzódik

9 16. szau VASÁKNAPI ÚJSÁG. kát, meyek megrezdünek rá és föfogják htásit. sos vígjáték, mey Hevesi. Sándor fordításá Sok oyn vn versei között, mit jobbn ehetett bn Nemzeti Színház színpdán jeentékeny s keett von megcsináni, de oyn nincs tán irodmi sikert ért e. A «J6 Pjtás., Sebők Zsigmond és Benedek egy se, miben nem von egább vmi oyn eem, mey rró tnúskodik, hogy mégis csk Eek képes hetipj egújbb számábn,. Jíözi feinduások perczei szüték, hogy benn, kötő Endröii Sándor és Tóth Andor versét, mricz ben művészi érzés dogozott s vei s csk zon Zsigmond ebeszéését, Dörrnögö Dömötör utzá hosszú úton hványodott e, mey kötő sát Sebők Zsigmondtó, Schópfin Adár érdekes eikébő to hegyéig visz. történetét, képes tréfákt, Ftny Lászó czikkét Jones Tmás. Fieding ngyszbású regénje, mentő-búvárokró, Benedek Eek székeyfödi XVLL százdi ngo irodomnk egyik egngyobb úteírását, Rákosi Viktor regénvét, rejtvényeket, szbású műve, Jones Tmás, tát gyermek szerkesztői üzeneteket. A Jó Pjtás-t Frnkinmost jeent meg mgyr fordításbn Kisfndy- Társut dj ki; eőfizetési ár negyedévre 2 koron társság kidványi között. A három kötet meg 50 fiér. Muttványszámot ingyen küd kidó jeenése nyeresége z ovsóközönségnek, mert hivt, (Budpest, VI., Egyetem-utcz 4.). Új könyvek: km vn megismerkedni zz műve, me A trgédi eredete vgy görögség és pesszimiz yet sokn, köztük p. Tinft- egkitűnőbb ngo regénynek trtnk s mey micden esetre meg mus. Irt Nietzsche Frigyes, fordított s beveze érdemi mindenkinek figyemét, ki z irodmt tésse eátt Füep Ljos. Fiozófii írók Tár szereti s nem sjná egy kis fárdságot sem. h XXIII kötet. Budpest, Frnkin-Társut;' ár rró vn szó, hogy egy érdekes, mindenképen 5 koron 20 fiér. trtms régi íróv vn km megismerkedni. Gordonk. Újbb kötemények, irt Sjó Sándor. Bánk nézve pedig küönös érdekessége vn zért, Budpest, Singer és Wofner bizomány; ár mert fordítój Szüry Dénes. A néhány hónp 3 koron. eőtt ehunyt kitűnő írónk, punk feedheteten A hét híd város. Versek, irt Bu Ignácz. munktársánk utosó irodmi műve ez, meyen Budpest, Singer és Wofner; ár 2 koron már betegen, utosó ereje megfeszítéséve dogozott s 50 fiér. meybe beevitte z irodomm zonosuni tudó, Jones Tmás, tát gyermek. Irt Fieding ekes, nemes egyéniségét, zt méy penetrácziót, Henrik, fordított Szüry Dénes. Kidj Kis mey őt éetében oy kedvessé, kját irodmi fudy-társság. Budpest, Frnkin-Társut. Há viágunkbn oy rokonszenvessé tette. rom kötet; ár fűzve 17 koron, kötve 21 koron A «Mgyr Könyvtárs egújbb sorozt három 60 fiér. A Mgyr Könyvtár új füzetei Mrx: jeentékeny művet bocsát közönség eé. Az egyik A kommunist kiátvány. Fordított és bevezetés tudományos szocziáizmus pvetőjének, Mrx Károynk történemi néyezetességü mfive, A kom se eátt Ipoyi Tmás; ár 30 fiér Ady munist kiátvány, mey szocziáist mozgom Endre : A tízmiiós Keopátr és egyéb történetek ; nk pköve és kiinduó pontj. Mindenkinek, ár 30 fiér Bemrd 'Shw: Brsski korunk egngyobb és egégetőbb társdmi és bound kpitány megtérése. Vígjáték három fe poitiki mozgm, szocziáizmus iránt bármey vonásbn, fordított Hevesi Sándor. Budpest, szempontbó érdekődik, ismernie ke e ngy Lmpe E. könyvkereskedése (Wodiner F. és jeentőségű,, művet, mey nékü e sem ehet fii) r. t. igzodni szocziáist eszmék szövevényében. A kommunist kiátványt Ipoyi Tmás fordított mgyrr s eátt tárgyigosn, nyugodt hngon HALÁLOZÁSOK. tájékozttó bevezetésse. A másik füzet A tíz miiós Keopátr és egyéb triénetk czim tt Ehunytk közeebbi npokbn: HIDASI JAKAB Ady Endre tizenkét noveáját fogj mgábn; 48-s honvéd, Nemes Vitán. Idősb. EOKKENBAUEB jeemző műve vmennyi egy érdekes,, viágot PÁL, kó'bányi függetenségi nyegyvennyocs párt mg sját átószögébő néző művészi egyéni enöke 69 éves korábn Budpesten. PÉLY F E ségnek. A hrmdik fi zet Bemrd Shw Brss- RENCZ, tizedik kerüeti enök-utczi eemi isko bound kpitány megtérése czimű három fevoná- vezető-igzgtój 44 éves korábn Budpesten. Menysszonyi ruh-seyem Vegyen SVAIGZI SELYMET! minden színben, méterenként K 35 f-tő fejebb. Bér- és vámmentve megrendeőhöz száítv. Gzdg mintgyüjte" ményt postfordutáv küd H E N N E B E R G iyemgyáros Zürich. Kphtó mindenütt, egy tubus ár 5O fiér Kérjen mintákt tvszi és nyári újdonságinkró ruhár és búzr : Di fir one, Crépon, Surb. Moire, Crépe de Chiue, Fonrds, Monsseine 120 cm. szées méte renkent 1.20 koronátó kezdve, feketében, fehérben effvszmuben és színesben, továbbá hímzett búzok és ruhák btisztbp, gypjúbó, vászonbó és seyembő. Cskis grntát szoid seyemszöveteket árusítunk közveten mgánosoknk bérmentve és evámov kásb. o SCHWEIZEB & Co., LUZEBII U 23 (Svir.) A Bor- és Lithion-trtmú vsmentes gyógyforrás SOMA dótárnok 62 éves korábn Ungváron. Ifjbb CSÓKBA ZSIGA czigányprimás 25 éves korábn. Őzv. SZÜTS SÁMUELNÍ. szü. Hermán Henriette úrnőt npokbn temették e Miskoczon ngy részvét meett 79 éves korábn. A jótékonyágáró ismert nemes szivű mtronát gyermekei és számos unokáj gyászoják Hermán Ottóv együtt, ki z ehunytbn utosó testvérét vesztette e. Eittersfedi és mdd KREYBIG KÁROLYNÉ, szüetett De Heck Emm, rittersfedi és mdri Kreybig Károy táborngy feesége 70 éves korábn Szegeden. Kisjezeni és megyefvi JESZENSZKY FEEENCZNÉ, szü. rj ki Friebeisz Eiz 58 éves korábn Bükösdön. Özv. MINICH JÓZSEFNÉ, szü. Ősz Emm 68 éves korábn Budpesten. ZETTNEB EDÉNÉ, szü. Fusz Emm 52 éves korábn Budpesten. Özv. HONTI FEEENCZNÉ, szü. Veroni Erzsébet 78 éves korábn Losonczon. Özv. SZÜTS SÁMUELNÉ szü. Hermnn Henriette 79 éves korábn Miskoezon. KOEPÁS JÓZSEFNÉ, szü. Bezdek Eózs 46 éves korábn Váczon. - - VIOLA PÉTEENÉ, szü. Hbicsek Aun 7ü éves korábn Budpesten. Özv. TAECSAY KÁBOLYNÉ szü. nemeskürthi és bodogfvi Hávork Juiánná 77 éves korábn Kétheyen. EGYVELEG. Mesterséges szfir. A gyémántnk és rubin nk mesterséges eőáítás már nem újdonság. Újbbn zonbn híres rubingyártó, Verneui tnár szfirokt is készít már. Hidrogént-evonó nygbn uminiumoxidot ovszt fe, s ezen o.dtot kevés vs- és titnoxidd keverve, gyönyörű G. L. szfirkristáyokká vrázsoj. A Fonciere, Pesti biztosító-intézet ápriis 16-án trtott meg ez évi rendes közgyűését. A díj bevéte törések evonás után z eemi- és beset ágztokbn ,612'G koronát és z éetbiztosítási ágztbn 4.653, K-t, összesen tehát , koronát tett ki, míg későbbi években esedékes tűz és besetágztbei dijköteezvények és dijvátók őszszege , koronár rúgott. Az évre kimuttott 308,12008 koron nyereségbő részvényen ként 14 koron (7 %) oszték kifizetése inditványozttott. S í r k ö v e k e t művészies és modern kiviteben trt rktáron z újonnn pított sírkő-üzet Boros és Kohn, Budpest, VII., Dob-utcz 1. Ngy vászték, ocsó árk. S o k n s z e n v e d n e k küönösen nyári meegek ben keemeten szgu áb-, kéz- és hónjizzdásbn, ez een sikerre védekezhetnek, h már most egább hetenként egyszer is ncsitáry-fée Sinib-t hsznáják, mey z egészségre tejesen ártmtn, nem repeszti, nem szkítj fe bőrt, nem csip, nem okoz fájdmt, hnem biztosn megszünteti z izzcst és könnyűvé, rugnyossá teszi járást. Kimerítő hsznti utsításs 1-10 fiérért küdi Ositáry gyógy szerész, Berhid (Veszprém-m.). Visegrádon. A múzs. Egymásr hmozott frázisok tömege, ember egyen, ki végig bírj ovsni. Mese. Hodviágos romntik, meynek nincs semmi mgv. Nem mehetek. Nyugton. Középszerű dogok, se nem jók, se nem roszk, nem von ok, hogy miért közöjük. Köszönet. Homáyos ábrándozás, nincs semmi, :i mi összetrtná szétfoyó színeket, meyek küönben sem vmi frissek. Abk tt kis kertemben. Népd-reminiszczencziák, mindennemű érdekesség nókü. Huszonnégy esztendő. A könyvet megkptuk, fogunk is vee fogkozni, de csk mjd h rákerü sor, mert egész tömege mostnábn megjeent könyvek nek várj z ismertetést. Hngut. Tányok. Vmi kevés hngut-fée vn bennük, egyéb semmi. Emékezem. Zvros eszme-foszányok, tántorgó, ktn sorokbn. E. D. Sz. Nem közöhető. KÍNA BORA VASSAL kiáítás Leg-mg-sbb kitűnt. ErttiitAuer g y e n g é k e d ő k, vérszegények és ábbdozók számár. Étvágygerjesztő, i d e g 126»«i erősítő és v é r j v i t ó szer. kiiiiui It. tiooo-né több orvosi véemény. vesebjokná, húgyhóyg bán tminá és köszvényné, czukorbetegségné,z emésztési és éeg zést szervek hurutjiná. FELÜLJttüLHATATLM, mert sszonyok, eányok tiszt, fit, üde rczot kpnk í _ pár np ttib H i r m r O S I. Serrvo, «. íi tir. odnri iiáutó Trieste-Brco. Visároutó Kyigysiertárkbn féieres ovegetben K Iii), iteres övetekben K Húgyhjtő htásu tmmthitt! Kpktó ánánrniktrtskediitkben fám imi/r-i.irócti Srtor/orrcu- Vátitó Büdpwí. V. Rviof-rkprt S. í-tssr'.s: mármrosi LILIOM-SZ1PPAMAL Jj, be jó! Mentbő fogszppn egjobb fogtisztitó szer. Aki egyszer megpróbáj, nnk más nem ke. Kp htó gyógytárkbn, dro gériákbn és itszer-üzetekben, vmint ké szítőné bztrk gyógysz. Mohoon, kor.-ért. [ moskodnánk. Kis tégey koron. Ngy tégey, S?íigM, p.t. bírt,., í, «.., I P '.rcb4-.ok ito t b. «, ;, m. rj. rmt<)k, imdj «. 10. n u i. 4. eio.tircm: H fáj feje ne tétovázzék, hnem _ hsznájon zonn m6iy Uj)6rCZ tt < ixmnuuq mi mey 10 perez tt ic^ egmkcsbb mior.; és fejfájást emusztj. migrint Ár 1 ^Készíti Bei-<-tvás T m á s gyógys ívsfrrí Tf. " t_ 0, e, gyógyszertár, Mármrossziget, Erzsébet-főtér H. Porti rendeések mé e «, M p einterttnek. Bcrctvás pstíát J ^íru J.f J?n'ifnfi fn tíiia.. át jánv -_ -Orvosok -^jtv. T To»,, o»,v, ' V V dd eenn H4 dobozná 5 í T "mgy Három en,b Hb7-d6 2. Bg6xd6 f mtt. e.... e3 e2 2. V h - g f mtt. H e y e s e n f e j t e t t i k m e g : Merényi L&jos. UeUt József és Strk Vimos. A ibvdpeiti Skk-kört A tbudpeiti III. kér. Skk-kört Ldányi Ant. Wysohogrod Pá. Beér Mór. (Budpett). Németh Péter (Ciongor). KintziK Róbert (Fokért.) Müer Nándor (Stombtíuy). Hoffbuer Ant (LApótvdr). Szbó A QySri Skk-kört. János (Bkony-Szfntdtzó). Székey Jenő. Mészey József (Oyör). A tzborói Tárttkört. A t Kocsi Ktoikw-kört Veöreös Mikós (Zircz). Ifj. Hubv Bertn CBndtátujk). A tdunfniviiri Kgi/rnöii'gi kórt (Dutfödoár i Brcs Miháy (Bihrudvri. Csonoki István (Hjduhdhái). A ileibicti Gzdsági Kitinó.t (fibicz). Lustyik János és Szivák János (Aberti-In). tctengeri Kiutinót (Cienger). Kiráy Miháy (Zent). Kuriz KezsS (Temetrékd$). KÉPTALÁNY. SÖTÉT. A 12-ik számbn megjeent képtány megfej tése : Mátyás z igzságos. t b e d e g Feeős szerkesztő: Hoitsy P á. Szerkesztőségi irod : Budpest, IV., Be41tnod-n. 5. Kidóhivt: Budpest, IV., Egyetem'utcz 4. h VILÁGOS. Viágos indái és hrmdik épésre mttot d. Üxetá<heyezés mitt rendkívü ocsó árk A küföd és beföd f egkiváóbb szktekin téye m t n t egjobb táp áékot jánják K u eke-t hányezékeésné, béhurutná és hsmenésné. (Iverniekeknek és fenőtteknek. CSÁNGÓ bőröndösné IV., Muzeut-körút 3. Üzetem í. é. május 1-én tete mesen megngyobbítv szom széd, házb, 5. szám á he yezem át. A czim fontos! íu MARGIT IMÁI és LENGYEL S Bpest. V., Gize-tér 3. Teeőn Ajánj mindennemű csipke- és pszományáru rktárát. Továbbá A küönf. divt] po kbn meg- e<"yszinű, divtos színes hímzett csipkéket, sim és hímzett tükeméket, divtos zsinórokt, srny és ezüst hímzéseket, csi- jeenő mmdennemű díszek á-,, íiluutili r á K eíruij j j. i_ A 3 v ' SZÉPITÖSZEREK KIRÁLYA SAROK VAN CIPŐJÉN Beregmegye. gyomor, beek, húgyhóyg e küönösen égző zervek hurutot bánt miná igen jó htású még '..'. kkor is, h vérzések esete forog enn..'..'. LW. Megrendehető : ÉDESKTJTY L.-né Budpesten és forrás kezeőgégéné Munkácson. Métán megérdemi e neve, miiéi évtizedek ót egyedü bevát és bizos htisu szer. mey minden kenőcs és erem is/uáu nékü z rcink mindennemű isxuúutigit, szepöt, mjfu.ot stb. már rövid idő t eüntei, keemes üdévé eszi s «nn»k bársonyfinomságot köcsönöz. A r 2 k o r. Kphtó egyediii készítőjéné: Az idei sport újdonságok megérkeztek, minek foytán már most dús vászték bn kphtók egeőkeőbb sport gyárosok u. m. Ssengcr & Sons, F. H. Aj rés, Join Jques & Són London, Mrs & Co. Pris, ; vmint A. G. Spding és K. Stub, ^oiífaf nfi Bobért Forjru & Sóim Zürich stb. ítmj Ü1 franysfs -gyógyszertári ^- g-of-kiiöiiegességei, S fegyver, vdászti, hászti és utzási czikkek HUZELLA M.ezégné BndpesUV., Váczi-ntez 28. KALODONT W LESSNER ALFRÉD, rendkívü ngy vásztékbn, megszokott szoid árk meett, egjobbn beszerezhetők J ám betéteket minden színben és egdivtosbb kiviteben. «CrePP d e í n i n e íení^ «8 színházi. sáok ngy vásztékbn. = VALÓDI ff Dr. REISMAN ÖDÖN ' \ Hexc2 2. Vhxd \ mtt. d. \. Fh8 e5 2. Bc6 -(A f mtt számú fedvány Onitiu Vértő, Eger. LILIOM4RCZKEIWT hsznáják. Nem szbdn oy háznk ennie, 1. Bb6-g6... B h 2 - h t 1....', Hb7xo5 (, b, c, d, e) ü. F3 b2 f mtt. 2. Vhxhi f mtt. SAKKJÁTÉK. J kitűnő sikerre ruuznáttik A számú fedvány megfejtése Wynne H,-tö. (e-en egy sötét huszár á.) '. Szerkesztői üzenetek. Seyemkivite. Kiráyi udvri száító. Svtor niit VLAHOVICS EMIL fó'gimnáziumi tnár C óves korábn Váczott. MEZEY PÉTER vot fővárosi bizottsági tg. 75 éves korábn Budpesten. Ki?- és uisterenyei TEBNYEY JÁNOS post- és távirófeiigyeő 60 éves korábn Rimszombtbn. SÁNDOR KÁLMÁN nyűg. tábbjró, pszerkesztő. Mrosvásárheyen. VA DÁSZ ÁGOSTON mátészki rómi ktoikus ekész, 51 éves kombn Mátészkán. - - PÁLFY PÁL \ágbeszterczei pébános, kerüeti esperes, 59 éves korá bn Vágbeszterczén. - - MEDVECZKY BAZIL görögktoiku esperes 50 éves korábun Mármrosszigeten. Yitáisfvi és sztosházi VITÁLIS ANTAL ngybirtokos, vot megyei árvuszéki enök,. 82 éves korábn Pottornyán. - NÉMETH MIHÁLY kegyes tnitórendi urdmi intéző, 49 éves korábn Tszáron. - - Bicskei BITSKEY KÁLMÁN, Pestmegye nyűg. árvszéki enöke 50 éves korábn Gödöőn. Idősb. TESZELSZKY ANTAL 76 éves korábn Ngybicsén. Keveházi és keviczei KEVICZKY LAJOS ngytpocsányi kiráyi közjegyző, 66 éves korábn Ngytpocsánybn. Kisbbóthi és kki BABÓTHY MÁR TON födbirtokos, 83 éves korábn Nyitrán. Kistétényi WALTHER ÁGOSTON nyűg. máv. igzgtó, Ferencz József-rend ovgj, III osztáyú Tkovrend tujdonos, éetének 77 éves korábn Bud pesten. - Kssi FARKAS JÓZSEF kir. tnácsos, nyűg. pénzügyigzgtó 64 éves korábn Székeyudvr heyt. KELEMEN ÁBPÁD dr. ügyvéd 27 éves korábn Budpesten. r~- Ngymányi KOLLER NORBERT gyógy szerész 42 éves korábn Budpesten. Ngyjti KŐRMÖTZY EDE 66 éves korábn Kecskeméten. HELLSINGEE ZSIGMOND mgánzó 68 éves korábn Budpesten. ÁRKAY SÁNDOR császári és kiráyi udvri műktos, Ferencz József-rend ovgj, 70 éves korábn Budpesten. - - MEZEY IGNÁCZ, Szentsir-rend ovgj, nyűg. miskei esperes 75 éves krábn Bján. GÁL ELEMÉR post- és távíróműszki tnácsos 52 éves korábn Budpesten. Apáti ABT KÁBOLY z osztrák és mgyr ámvsut társság fó'eenőre 54 éves korábn Budpesten. Ifjú NAGY IMBE műegyetemi hgtó Budpesten. FACHLEITNEB MIHÁLY födbirtokos hetvennégy éves korábn Szentendrén. Báró WASMER ANTAL ötven négy éves korábn Budpesten. - - TÖEÖK ELEK nyűg. járásbiró 86 éves korábn Kiskunhson. BALOGH ISTVÁN pénzügyi számtiszt 28 éves korábn Zegerszegen. TEEIBER PÉTEB vendégős 52 éves korábn Budpesten. Idősb RÁKÓCZI JÁNOS ven dégős 49 éves korábn Héderváron. WEISZ IZI DOR kereskedő negyvennegyedik évében Kssán. ROZNEB JENŐ, Wiener Bnkverein budpesti fiók jánk főtisztviseője Budpesten. Eákosi BOBOSS 345 VASÁENAPI ÚJSÁG. 16. SZÁM ÉVFOLYAM. Legújbb árjegyzék ingyen és bérmentve. NgyváTd,5zUászd-tér -fürdő. Feső-Ansztri. Esőrngú Európ egrég jodbromfürdő. tásosbb jódforrás. Idény : május -ií szeptember 30-ig. 'Vhiágosiiástt's prospektust küd : Pürdöig-zg-tóság-. Dr. Gerste szntórium téen Is nyitv vn. íll

10 11). <<ZÁM KVKOLYAM. VASÁKNAPI ÚJSÁG. 3 K) 16. szam ÉVFOLYAM. OLBRICH -féefzásiozikkek MIÍASZTALOSOK SZÖVETKEZETE IMT esőrendüek! ~W Bpest, Terez-körút 6 Teefon WO-íi. nrjegyz, mgy. DISZMŰ ÁRUK CSILLÁROK SZŐNYEGEK KÉPEK TERRACOTTA MŰKŐVÁZÁK SZÖKŐKUTAK RAKTÁRON "W ALAPÍTVA HECKENAST E GUSZTÁVÉ TELEFON : : Teefon 169. FALÜDI LÁSZLÓ MINTATERMEIT A BÚTORT VÁSÁRLÓ KÖZÖNSÉG SZÍ VES FIGYELMÉBE AJÁNLJA. ÁLLAN DÓAN 30-NÁL TÖBB ÉS MINDEN IGÉ NYEKNEK MEGFELELŐ BERENDEZÉS = ÁLL RENDELKEZÉSBE. = ;: h csk egyszer is Hetenként Csiáry-Wo S A L 1 N I L T hsznáj, n e m i z z d nyáron á b, sem hónjná ruháj. A keeineoii szg zonn megszűnik s czipój", hrisnyáj és ruháj nem romik. Az egészségre tojt'srn ártmtn, nem re,ezii. szárij fe bőrt, nem csíp. nem okoz fájdmkt, hnem b i z t o s n m e g s z ü n t e t i z i z z d á s t és könnyűvé, rugnyosi toszi járást. Orvosig jánv. Ar kimerítő hsznáti uisiáss K Kfirktár Tőrök J. Bpes, kiráv-u. 15. Utáinétte v. pénz eőzetes bekiidésekor frnco. KüdőCsitárygyógysz. B e r h i d Yeszpr.m. KIVITELRE SAJÁT V. ADOTT TERVEK SZEKINT. A BERENDEZÉSEKHEZ TARTOZÓ ÖSSZES MUNKÁLATOKAT ELVÁLLALJA S A LEG ELŐNYÖSEBB ÁR MELLEIT TELJESÍTI. f Budi Jzt/íMcsfüríő SZŐLŐ OLTVÁNY, Ngy vásztók mindennemű órákbn e's ékszerekben. ;; ;: Jutányos árk!!! = grmofon PAPEK JÓZSEF gépek és emezek. bőröndös és finom bőr áru készitő kirktit SCHMID NŐVÉKEK-né = tekintse meg Budpest, VIII., Rákóczi-út 15. Budpest, IV, Kigyó-tér 1. s z. b M.. Therry A. T I A T f C A TMT A Törvényesen gyógyszer.:^ -D.CX.Li 41j > -t4.yjl.ck.... vedre. grmofont és hngemezt vásáro, mert minden vevőinknek ingyen egy sorsjegyet dunk. Eőkeő högyeink sohsem átogtnk s/.inházt, hngversenyt, vgy nyivrínos heyet, nékü, hogy eőbb ne gondoskodtk von rczbír szépségének oy'ngyon áims"kiiső behtások távotrtásáró. Eismeri tény, hogy eőkeő högyeink és művésznőink egkedvetebb oettcz'ikke szbdmzott S^CrémedeHrguerite. BŐRSZÉKIPAR Kendi Ant Budpest, IV., Károy-u. 2. ÚJ SÍRKŐ Hsznát eőtt. rktár BOROS és KOHN után. DÁVID KÁROLY ÉS FIA npont ág " sert. ké/oő. ts%titt.tntik - KASSA. Apítási év: 181O. Dr. Dofí páriái orvostó, kövérség een. Törv. védve. Femiió csomg forgom csk Prisbn. A Doff Te egbiztosbb és egrto intnbb szer kövérség een. i> A högyek termetét krosává és eegánssá vátozttj. Az urkt megszbdítj ii terhes kövérségtő. i»i A kövérség nemcsk keemeten, innem id3 eőtt öregít is. Hogy mindig fitok és krosuk ehessünk, ÍHjnnk npont 1 2 csésze D A L L O F F TE.».T. Ez ei/y tiszt növénynyógymód R vertisztitöii'í ht. Ar csomgonként 6 k o r. Óvkdij ink iitánz.-iovó. Knpió minden gyogyárhn. -őerk Mgyr-rp" " i T, í Q O f Umpcst. VI.,. ország réozére : JLUiVJk üuádg K..j j. ( i. Budpest,VII.,Do)-n. 1. (Károy-körút s rok.) Sír kövek ngy vásztékbn egyszerű és modern kivi teben ejíocbóbb árkon kphtók. doboz-, ppírár- és szb. f nkp jcn- KWIZDA Budpesten, I.,Mészáros-otcz 58, sz, fé Teefonszám FLUID: Siirgönyczim : Crtonge. berendezve. ^ ^^ Kígyó -védjegy- A mgyr kir. dohányjövedék száítój. Npi gyártás 150,000 doboz Az eismerö-eveek egész tömege igzoj, hogy hsznát meen i rczbőr zsíros tpintt megszűnik, nem fényes np, evegő, szé és hideg nem tehetnek benne kárt. Az rcz üde. bársonypuhsigu esz tőe, börhámás. kiütés méjfo, börik, szepí nem ékteenkedik rjt. Cskis z p á c z védjegyű z igzi. A égzőszervek niinden megbetegedése, köhögés, vérköpés, rekedtség. hörghurut, ~ ^^^ tüdó'bj, gyomorgöi-cs és más gyo morbjok, minden beső gyudás een, továbbá étvágytnság, rossz emésztés, székrekedés stb. een biz tosn h. Küsőeg, szájbetegségek, fogfájás, égett sebek, kiütés, nyiás és küönösen infuenz een stb. hszná. 2 kicsiny vgy 6 dupüvcg,, T»Ky egy ngy csádi üti üveg 5 K. T H I É R R Y A. gyógysze rész egyedü vódi C E N T I F O L I A - K E N O C S E megepő, cshttn és utoérheteten gyógyióhtás még régi, só't rákos sebekné, sérüésekné, dgntok ná, gyudásokná, kiütésekné; etávoit minden idegen nygot, genyedést, sokszor föösegessé teszi fájdms operáczióu 2 tégey 3'60 K A.ThierryinPregrd Cüim : Schutzentre - Apotieke bti Rohtsch-SuerbruniL des A. Thierry in Fregrd bei Boutsch. Förkt. Török J. Budpest. egideáisbb szépitöszer és meett te jesen ártmtn, mirő z ábbi hivtos bizo nyítvány tnúskodik : Budpest, VI., Aiidrássy-ut 2. szám. Évezet vsás, h szb. A Kriegner-fée Créme de Mrgnerite k i z r ó g K O R O N A. g y ó g y s. e r t á r b n kp htó, B u d p e s t, K á v i n - t é r (iross-utcz srok) bgy tégey ár 4 koron. 'osti szétküdés npont. kényemes, óriási időmegtkrítást jeent. A fujttás, k'báás feeseges. H meg kíséri, ergdj és to vább jánj..'..' Posti szétküdés utánvétte, v. pénz eőzetes beküdése e. r koron. 11. Hri.ny n r fekee é r d ^ ~ 6árjegyzék P ár P r i m ingyen és bementve Képes ízéses és szoid kiviteben tejes kberendezések kész pénz vgy részetre kphtó u, füzös> fekete +Soványság. + Szép, tet testidomokt, gyönyörű kebet nyerhet törvényieg védett, «BÜSTERIA» erőporonk á t, rny éremme kitün tetve: Prisbn 1900, Hm burgbn 'JO, Berinben 190.'!. Hízás U-8 hé tt egész 31) fontig. Szigorún szoid, nem ámí tás. Számos köszönetnyivá nítás, oboz hsznáti utsí táss 275 K. A pénz postut ványon beküdése, vgy utánvét meett, beeértve portó is. Hygienisehe Institut Dr. Frnz Steiner & Co., Berin 57., Königgriitzerstr. 0(5. Lerkt Mgyrország részére : Tőrük.1, Sárkány J. gyógyszertár Budpest, VI.. Riráy-utez 12. szám. butoriprosná, Budpest, vi., Grisébet-körnt 26. sx Az ovsóhoz. - - Cr MOST JELENT MEG! TARTALOM: men Syv éete. - - Crmen Syv Crmen Syh - sevrőbőrbő, bőrsrokk egújbb divt szerint = = ^ = = 10 koron. = = = = : = ANGOL BŐRBUTOR készítése, festése és renová ás sját műheyemben. Ebédószékek. irod-foteok vódi bőrre. i» üőbútor áványok kárpitozás Székátkitások! BOTOR MEZEI JENŐ Bpest, Kecskeméíi-u. 13. _/ és müvei. éete Irt PUTNOKY MIKLÓS. kötő. Kötemények mgyr fordítás bn. Crmen Syv, z ebeszéő Részetek suttogó hngok ez. műbő. Aforizmák, epígrmmák. Két Erzsébet. 8-r. 206 I. esőrngú ngo gyártmányok, Ango sportczikkek műhey és rktár. Sját készitményü női rketek és bdák három fenyőve hitees bizonyítvány bi/os sikerrő tnuskodik. Csomg 20 és 40 i. gyógy tárkbn és drogé riákbn. F r. K i s e r Öregen:, Vorrberg. Kwizcfi'fée FLTJID üzetben. Ar K Divtos kézimunkák és hozzávó keékek, függöny k o n g r é, 110 szées mtr. k o r., remek sodrottszán kongré futov. m U i e n x kezdve, nygg 4 K! Rég bevát romtikns bedörzsöés z inik és izv k erősítésére és edzésére. T i ták, kerékpározók, v dász, és ovsok át siker re h ;náv eő- és utóerösitésre ngyobb túrák után, mint segitőbzer köszvény, rheum, icchis, zsábáná. vódin kphtó gyógyszer tárkbn. Főrktár: Török József gyógyszerész né Budpest, Kiráy-utoz Iá, Andrássy-ut 26. hsznáj. Tiszt, gyors, Lwn -Tennís rekedtséget, hurutot, görcsös kö högést gyorsn é biztosn meg szüntetnek i orvosig kipróbát Egész üveí ár K 2. Fé üveg1 ár K 1-2O. hmurostát tűzbiztos, + Eieőtt. KBeCTTJSZ. Gyár^VUI., Bro-ntc«85. FiAkfzotek: IV., BkO-iU 6, VI, AndrinT-út 16,1 VIII, J,,7.se(-iftriU 2, IX, Cvtn-tér 9, V, Hrmn-J czd-utcz S, VI, Teréx-kOrút 39. Köhögés PAPAI és NÁTHÁN M. kir. á, vegykiséreti áomás Budpest. DíiZFfibKOLf-ruifJDONO BÉKRSMEb UOAPEST-MEUET7 Egyéb kerti bútorokró, vmint vs- és réz bútorokró árpokt díjtnu küdünk. Vezérképviseö A r k és FehérBndpest V I I I J ó z s e f - k ö r n t 33. sz. Képes Icirás ingyen és.érm. A Kriegner-fée Créme de Mrguerite Hivtos bizonyítvány. A budpesti m. kir. vegykiséreti áomás részérő ezenne hivtosn bizonyittik, hogy Kriegner Gvörgy gyógyszertár á gyárion C r é m e de M r g n e r i t e rcikenöcs fémkrészeket, festéknygot vgy egyátábn szervezetre ártms htású nygot nem trtmz. Liebermuu dr. m. kir. ál vegykiséreti á. vezetője. ILOHR MÁRIA 250 cm, kertiernyő, 95 cm, vsszt ár66k. V t:ii 2ti kü!d«n!tbj'ek, kedvező emezeseié fövéte. Ár á mezjegyiék Ingyen és bérmentve. ki náunk részetfizetésre Hirdetések D ÁLLÓ FF TEA okvetenü etűnik görvéyb i z s m o m hsznát át. t pck '2 koron, írjon zonn F s s m n n J. L. gyöpvszerészhez, K i r á y h i d Moson-m. Högyek figyemébe író ngy11 Mieőtt divtos női kézitáskát vásáron, kérem egy miió koron, (evetetnek Bockner I. hirdetőirodájábn, Bpest, IV., SUtó'-u. 6. Feketére fest Hófehérre tisztit és bér mentve AUJUUIII küdőm meg szöövesszőrö borró ngy ngyirirrttpt í. szoiovesszorüi és uurroi ucruioiiive meg k é p e s á r j e g y z é k e m e t m j c í ki c z i m é t t u d t j. Ezen könyvet még z is kérje, ki rendeni n e m k r, mert ebbő m e g t n u h t j s z ő ő t e e p í t é s t s e meett sok szóőkép vn benne. Szó'ó'otványokiió ti más egyéb európi és meriki sim és gyökeres vesszőkbő, viághírű J D e w r é bó ándón több miió készet edó, ocsó ár meett. T5bb«zer e i s m e r ó e y é, közte több ierczegi és grófi urdomtó. Czim : SZŰCS S Á N D O R F I A s/oóteepe B i h r d i ó s z e g. eseteg Bpest,TO.,Bry-n. 9. Arjegyi- ingy. G r s i t z, (Csehország) ján cskis esőrngú, egs/ebb hngú, modern hsgirányu, npjii énekes ogi''«zséges mdrkt, kiiué? mindenhová egész éven át, mdrknk éő és egészsé ges ápotbn vó megérkezé-étick jótáásáv, t-i ppi próbidő. UtánVfte K K, 10 K. 1-2 K. Leginombb oőénekesck Ift K-tó á K-ig. Nö-tények esjobb fjt 3 K. Kitüiite'vc rny és ezüst érmekke és iszteetdijkk. Utosó kitüntoés: London, érdem kér, dipomn. ngy rnyérem. M i n d e n vevő k e e m e s e n epődik meg mdrk szép és k e e m e s é n e k é n. N p o n t köszönőeveek. 347 Kizáróg eredeti, egjobbknk eismert INGYEN Mgyr Cmer-Ipr GOLYVA knárimdár tenyésztés - JOHANN DÖRFI,ER, és görvéykór faltei\beroer (z iprművészeti múzeumm szemben). Bckhus, Dohnányi, Pugnot, Aice Ripper, Siier, Stefniy stb. Legngyobb, viághírű... hetenként sok 100 ruhát. Budpest. Vitt..5 uői-út -36. IBAúH-Eongort játsznk és jánnk : NgT-száodájftbn é«thcrm-száo dájábn kás tejes eátáss nponkint 10 koronátó fejebb. Minden szobátó fűtött foyo sók vezetnek z iszpfürdőkhöz. Természetei forró-meeg kénes források, iszpborogtások. Prospektust küd Szt.-Luídcifürdő RétzvénytAri. Budpest, Budán. : VÁLLALATÁNAK Srkd! Imre ejjedű i képviseete Téi fürdökur. (DUNAPART c o n s o ) = ingyen és bérmentve -zongorák = LAKÁSBERENDEZÉSI costuin ée pongyoák Epést, VI., Andrá8By-út 48. Divtp ingyen I! Kérj én képes árjegyzéket ZONGORATERMEI Bpest, cskis Gize-tér 2. BUDAPEST, IV., VIGADÓ-TÉR 1. SZÁM BLÚZOK'-? RUHÁK J^SÁKNAPI ÚJSÁG. Ár 4 koron. Kphtó Lmpe 7?. könyvkereskedése (Wodiner T. és T iái) r.-t.-ná, Budpest, VI., Jíndrássy-ut 21. szám és minden könyvárusná. FootbU, Goi, Póó, Croquet. Sport-czipók, sweterek, sp kák, stb. Testedző tornszerek. Árjegyzéket bérmentve küd: WESZELY ISTVÁN ngo sport-, gumim- és céáru-üzet Budpest, IY Yáczi-ntcz 9. Minden n szeret htmánk, vgyis szépségének fenntrtásár ádozni és heycsen teszi, hiszen zért nő, hogy szép egyen. Az ecsuitó vörös orr. szepő, májfut, mitesszer, ptinás, rán. Z"k, fotok, minden rrzisztátnság és borhiány eivoiás köteesség nőnek, vétek von rút rcz?z éni. h vn megbízhtó tökéetes szer, mey szépséget teremt. Á iábn egjobbn szeretik K r i e g n e r - f é e s z é p i t ö s z e r e k e t és pedig z AKACIA-KEEM, $ ^^Sy^X- resen etüntet, te'je-en ártmtn, feiérit, idit. simít és szépít.. _. u r 2 k o r o n. AKÁOIA-SZAPPAN AKÁCIA-PUDER ^rr^ r! 1 ns s,:,, v,, if,r":i tisztátnságok een... _ A r koron. A ki ezeket szereket hsznij, nnk nem ke vénü éstő trtni, szépségének htmát megtrtj egmg sbb korig- Kphtók z ö-szesgyógytárkbn. Posti szét küdés npont. Kriegner gyógyszertár Budpest, Kávin-tér (BrosM-utcz 2).

11 AM VASÁBNAPI ÚJSÁG. 348 : Vódi brünni szövetek R Ó Z S AT E J kitűnő teint-ápoószer, UO YFOLYAM. 2E hzsmszppn>itünö hoá fogápoó száj60 t. vizk1.7t).togporssf. z évi tvszi és nyári idényre. Egy szevény szevény 7 szevény 10 K 3-10 méter hosszú szevény 12 ]J TAN N INGE N E eegendő tejes férfrnhához (kbát, ndrág é«i meény) Háos iideséget köcsönöz i bőrnek Hetekig megmrd és nem engedi festékét. Sotétszöke, brnár és feketére. szevény 15 K szevény 17 K szevény 18 K ár csk szevény 20 K Egy szevényt fekete szonkiához 2O. K-ért, éppngy f». ööszővoeké, uruoden, seyrmkmgrnt gyári árkon küd mindenütt ismert ntegiiziió és szoid posztégyári rktár ANTON J. CERNY, Wien, evéczim XVIII. Cári Lúd wigrstr. 6. Lerkt I. Mxminstr.9. Rktár; gyógyszertárkbn, prfümériákbn sb. Siege-Imhof, Brünn 126 Minták ingyen és bérmentve. L e g o c s ó b b és egjobb bi>szc-zc-i forrás Mgyrországon grmmntvinok és Iciiie/i'kbcn T Ó T H J Ó Z S E F prmmofon gyári ngy rjku Szeged, Könyök-ntcz 6.!!! Kérjen ingyen árjegyzéket!!! Viszoneárusíók keresetnek. tnyy Popsin bor. Keemes iztt, kiváó jó hátáén ezer étvágytnság, rendet en emésztés és gyomor gyengeség een. Étkezés közben véve, megóv gyo mor-terheéstő. Egy üveg ár 3 kor. 2O fü. Kphtó: minden gyógyszertárbn vmint ROZSNYAY MÁTYÁS gyógyszertárábn ARAD, Szbdság-tér. Ngy eőnyére szogá mindenkinek, h szövetszükség etéi directe gyártás heyén Siege-Imhof czégné rendei. Óriási forgm miu ándón e g n g y o b b vászték Icgnjbb szövetekbő. A M A R G I T - C R E M E főrngú hőgyuk ktdvencz szcpitö szere, z egész viágon e vn terjedve. Pártn htás szerencsés összeáításábn rejik, bőr zonn feveszi és kiváó htás már pár ór efoyás t észehető. Miv, ] M A R G I T - C R E M E T utánozzák és hmisít ják, tessék eredeti védjegyéve ezárt dobozt efogdni, meri csk iyen készitményért vá készítő mindennemű fe'eösséget. A M A R G I T - C R E M E ártmtn, zsirun, vegyiszt készítmény, mey küfödön átános fetűnést ketett. A r X. Mrgit-szppn 7O fi. Urgit-ponder 1'20. HÖLGYEK JÓLTEVŐJE Gyártj Födes Keemen bortórium Ardon. Kphtó minden gyógyszertár, itszer- és drogn-iizetben. egjobb szerkezetű : hskötő!! : Dr, Gspry-fée gépek és gyártási rendszere mindenütt kipróbát és mint esőrendűnek ismeretesek. Homok, kőbányhudékok, sk stb. iyen nygokbó, fzótégák. tetőcserepek, pdópok, cstor ncsövek, váyúk és egyéb termékek eőáítá sához szükséges gépek és formák küömbö'ző árbn. Kérjük gyárunk megtekintését számn átános jegyzék ingyen. Dr. GÁSPÁRT & Co. ármiy megrendeés tejesítése szigorún mintáim és figyemes. Iygienikus és kozmetiki sikerei fe ümúhttnok. Támszt nyújt és egyszersmind keemes nyomáss öszszeszoriij hsfkt, miát z erős füzestő eredő és minden egyéb testi bjokt orvosoj. Ádásos viseése gyomor-cs bébjosokná, ismíitétck után, viseős ápotbn és szüés után, vándorvesében szenvedőknek ; kiváóképon jánhtó ngy, vgy ógóhsuknk (kiknek csinos krcsúbb kot formá). Mértékvéters högykiszogát! Ú J D O N S Á G!! nummihrisnyák vrrás né kü (egyenetes keemes nyomás). Görcsfr, dgdt áb, izüeti csuz, meg vstgodott izüetek és egyéb ábbjók een. Képes kimerítő árjegyzéket in gyen és bérmentve küd: rczár minden szepős és pttnásos nő, mert restei, hogy rcz tee vn csúny szepőve és pttnáss, hoott Európábn több mint egy miió nő áitj, hogy Din-Krém és Din-szppn emoss szepőt és pttnást z rczró. Tisztei Gyógyszerész ur Sokt hottm már i ön Uin-<7tppnáró és eddig mindenütt csík dicséretet hottm, megpróbákozom én is vee tehát. Tessék küdeni egy dnb Diin-szippint, de oyt, hogy min den szepőm i s pttnásom emújon [öe. Hí jónk bizonyu i Din-szppn, ngy sokk töb bet hoztok és jánni is fogom mindenkinek, ügy mint hogy nekem is jánották. Kérem zon n küdje Din-szppnt. Kiváó tiszteette N g y I c t v á n n é. Kedves Gyógyszerész ur Hintán egyzerre eáttm mgm Dini-crémme, imn-cromme. Din-szppnn Iiin-szppnn és Din-pnderre Dini-piiderre hu mosbb időre, n kérek kéek ugyn semmit, de Mívesen irok önnek néhiny sort zon vezmosbb időre, ezútt ezútt nem Wien keemes tózásró, mit z ön bőrápoó szereinek köszönhetek. Tudj kedves Erényi úr -,...,..,,c,i.,o,,.j,u,..-iui, mii öt \ju uuripiiio szeremet Koszonneiei. udj kedves Krényi úr, «ng,m menni engem igáién igzin égés, egész bodoggá ett. et, mm mrri vóságg vósigg szégyeem pár héttő ezeőtt társságb menni, oyn vörös vot z irczom és kezem ti'e vot s bőröm pttnáss, m pedig minden ebizko dottság nékii merem mondni, hogy kifogástn szép bőröm, zis üdvözetét kodi Mrs. Mry Smith. SZABOTT, LEGOLCSÓBB ARAK!, orvosi miiszcr és testegyenesitii eépék R yá r Budpest, IV., Koronherczeg-ntcz 17. szám. Teefon Apítv MARKKANSTADT, Leipzig meett. Fátyot borit». Igen tisztet Urm hirdetett homikk, de z ön Din- J isztet Gyógyszerész ár ár Tisztet Nrvon izivp^n minim h. íki y s o r r m e Din-sEításokt. m.rt^ éik ' ^y«gttn, hogy száit-e ön ide Abbáziáb vevők S i? u %LS S " " ^ zt hlem, önnek is eőnye, h DIANA-PÚDER, mey szín oyn nők rc z á n áthtó, kik á d á t o ' s ^ S t e f Egy ív^éfiey Din-crém (nppi és éjjei Esy n«v drb Di» kor. 5O tú. hsznáir)! &,.. 5 O m, Oin-szppn Egy Ovegésey Din-crém (csk éjjei hsznátr) Egy ngy doboz 50, drogériákbn és prfümériákbn. Aki nem tudj sját heységében beszerezni z rendeje meg központbó: ERÉNYI BÉLA gyógyszerész Budpest, Károy-körut 5. (A egkisebb megrendeés is fordnópostáv utánvétte eszközötetik.) FŐMUNKATÁES SZERKESZTŐ 17. SZ (57. ÉVFOLYAM.) Szerkesztőségi irod: IV. Beátnod-utcz 5. Kidóhivt: IV. Egyetem-utcz 4. HOITSY PÁL. szám ár 40 fiér. MIKSZÁTH KÁLMÁN. Etetési í jetéteek : { Negyedévre _ 16 koron. _ 8 koron, 4 koron. A «Ví/dgícroníícd»-v negyedévenként 80 fiérre több. kőbő frgott mgyr czímerre. Itt készítette BUDAPEST, ÁPRILIS 24. Küfödi eőfizetésekhez potig meg htározott vitedíj is cstondó. emékének só részére kivánt márványb f A MAGYAR SZENT KORONA ADOMÁNYO Sziveszter páp síremékét Dmkó József, rgv eheyeztetni. A teráni káptn zon ZÁSÁNAK EMLÉKMŰVE RÓMÁBAN. rómi mgyr szobrászti díj eső nyertese. bn nem vot hjndó reief kedvéért etá mgyrok, kik idegen vezetőre Dmkó díjt mgyr szent koron do voítni síremék só részén evő egykorú, szorutok z Örökvárosbn, vájjon ész- mányozását ábrázoó domborművű mintájáv IV. Szergiusz páp át készíttetett sírfeir revettétek-e teráni bziik neveze nyerte e, meyet Frknói püspök páp sír tot, emékét régi, X. százd eején újjátességei között zt z egyszerű brokk sír eméket, mey főhjó jobbodi második piérének küső odán vn eheyezve? H tán fetűnt ez sok pompás emék közü kirivó díszteen cenotfium és figyemesebben megnéztétek, csodákozv pintotttok meg feette egy kicsiny piros-fehér-zöd obogót. Megietődve siettetek od és h sikerüt megfej tenetek tin sírfeirt értemét, sokáig á ttok eőtte, miközben megeevenedett eőttetek z egykorú jámbor krónikás ebeszéése: (dstván - - irj Hrtvik, Szent István kirá yunk éetirój - - tyj há után negye dik esztendőben eküdte Asztrík főppo.t z postook küszöbéhez, hogy z postook fe jedemének, Szent Péternek utódjátó, II. Szi veszter pápátó ádását kérje pnnonii ré szeken támdt új kereszténység számár, hogy z esztergomi egyházt érsekséggé vss és többi püspökséget is erősítse meg, egyútt őt is sziárdítná meg kegyemesen kiráyi koron dományozás át. A rómi páp mindent, mit kértek, jókrón megdott, zonfeü keresztet is jándékozott, mit ki ráy eőtt vigyenek postoi jevény gynánt. Én postoi vgyok - - így szót - - de ő v óbn Krisztus posto, ki át oy ngy nemzet téré meg.» Ki tudj, hányn ekerütétek II. Sziveszter páp teráni síremékét és nem emékeztetek Szent István kiráyró. Ezentú eheteten észre nem venni többé. Művészi síremék emekedik regi heyén és hirdeti II. Sziveszter és Szent István dicsőségét. Az emékmű meczénás Frknói Vimos püspök. Ez z ádoztkész főppunk építtette fe többi nemzet pédájár rómi mgyr művészházt, mey 1904 ót évente két festő nek és egy szobrásznk d otthont/műtermet és ösztöndíjt, kik ennek fejében megsz bott művet trtoznk készíteni. Eóm fin kívü, Corso d'itián, gyönyörű viváros bn, pretorinusok egykori táboránk ódon szürke fiv szemben fehérik gyászoszöd piniák és cziprusok között román stíusú A MAGYAR SZENT KOKONA ADOMÁNYOZÁSÁNAK EMLÉKMŰVE A RÓMAI LATEKÁNI TEMPLOMBAN. Dmkó Jóiseftói. mgyr művészház, homokztán fehér mész EÓMAJÁEÓ