GRASAGARÐUR a kulturális és természeti örökség önkénteskertje

Átírás

1 GRASAGARÐUR a kulturális és természeti örökség önkénteskertje A West fjords Botanikus Kert a Bolungarvik városban lakó szenvedélyes kertész és a Náttuústofa Vestfjarða (NAVE) a Nyugati Fjordok Természettudományi Kutatóintézetének volt igazgatója beszélgetésének eredménye. Ez az érdekes ötlet és a város közepén, a közösségi központ mellett található befüvesített kert biztosította a projekt ismertségét a lakosság körében. A tény, hogy a botanikus kert bővíti a város kulturális infrastruktúráját a városi tanácsot arra ösztönözte, hogy bizonyos összeget fektessen be a projektbe. A tervezési fázis 2013-ban kezdődött és építési módszerként a hagyományos kőből való technológiát választották. Az EVEHD projekt bekapcsolódása és felhívása a történelmi örökség felfedezésére fontos pillanat volt, mivel a természeti örökséggel, mint a növényzettel foglalkozott, főként a konyhai növényekkel és a gyógynövényekkel. A köveket egy helyi önkéntes ajándékozta (balra) és a NAVE munkatársai és további önkéntesek gyűjtötték jellegzetes helyekről. A munkalehetőséget kereső helyi emberek, akik az életrajzukat szerették volna bővíteni, szintén bekapcsolódtak. Egy teljes rövid izlandi nyáron keresztül tartott, amíg sikerült 3 elég nagy emelt ágyást kialakítani megfelelő vízháztartással és egy ágyást egyelőre csak földdel. A vizenyős területek és a partvidék növényei számára a kert legalacsonyabb pontján két gödröt ástak, ezek a falun átvezető főút közelében találhatóak. A vizes élőhelyek kialakításához az aljzatba homokot kellet elhelyezni, ezt a víz elfolyását megakadályozó geotextíliával takarták le. A NAVE és önkéntesei felhasználhatták a helyi szent kutak felújítása során a talajvíz oda, illetve elvezetésével kapcsolatban szerzett tapasztalataikat. A megegyezés alapján a botanikus kertbe csak a Nyugati Fjordok területén honos fajokat ültettek, arról a

2 területről, amelyet Izland északnyugati részén egy szűk átjáró választ el a fő belföldi résztől. Az említett rész területe kb. 20 ezer négyzetkilométer és az izlandi partvonal közel egyharmada ide tartozik. Az arktikus éghajlat nagyban befolyásolja azt, hogy milyen növényfajok képesek itt megélni. Mivel a botanikus kert egy kis dombon található, kézenfekvő volt a hegyi fajokat a magasabb részekre ültetni, a partmenti fajokat pedig az alacsonyabban fekvő részekre, betartva a zonáció helyes sorrendjét. A NAVE alkalmazottjai és az önkéntesek a növényeket kutatóutak során gyűjtötték be, amelyekre az említetett és az azt követő nyár folyamán került sor. Az elültetett növényeket rozsdamentes acélból készült táblákkal jelölték meg, amelyeken feltüntették az izlandi, latin, angol és német nevüket, illetve az EVEHD logóját. A fajnevet és a hagyományos felhasználást izlandi és angol nyelven tüntették fel. A kert röviddel a megnyitása után nemcsak a turisták, hanem a közeli nyugdíjas otthon lakói kedvelt célpontjává vált, utóbbiak közül többen önkéntesként segítettek a növények florisztikai leírása során. A kert gyakran fogad iskolai tanulmányi látogatásokat (lent) és növénynapokat rendez ban, amikor az EVEHD projekt a NAVE segítségével gyökeret eresztett a városban a nagyközönség újra érdeklődni kezdett a növények tulajdonságai és a felhasználásuk iránt. Az emberek ősidők óta használták a gyógynövényeket, nemcsak gyógyításra, hanem fűszernövényként a mágikus szertartások során és néhány fajt ráadásul különleges tulajdonságokkal ruháztak fel ez is része volt a helyi hiedelemvilágnak. A 20. század elején a szupermarketok, illetve a gyógyszeripar és az iparilag gyártott

3 gyógyszerek térhódítása visszaszorította a gyógynövények ismeretét és az emberek nagyon gyorsan elfelejtették a tulajdonságaikat. Ezután már senki sem ültetett a kertjébe oregánót a helyi pizza ízesítésére és nem gyűjtött palástfüvet az emésztési problémák enyhítésére. A hiedelmeket egykoron generációról generációra örökítették a hosszú izlandi tél lassan folyó estéi során a kandalló tüze mellett üldögélve, napjainkban viszont már esténként televíziót nézhetünk és az életünkben már semmi sem telik lassan. A kert elnyeri végső formáját A vadon növő növényekkel kapcsolatos ismeretek újrafelfedezése és átadása az fiatalabb generációknak szülte a Grasagardur botanikus kert új kiállításának ötletét. Bár Izland szubarktikus klímával rendelkezik, a múltban különböző vadon termő növényeket sokféleképpen használtak fel. A NAVE az EVEHD-en keresztül megkezdte a kiállítás létrehozását, a Pokasjodur izlandi szervezet pedig biztosította a szükséges társfinanszírozást. A NAVE ezt követően elkezdte gyűjteni az információkat, főként Anny Rósa Róbertsdóttir izlandi gyógynövénygyűjtő könyvére, a Hólmavík városban található

4 Galðrasafn (Az Izlandi Boszorkányság és Varázslás Múzeuma) gyűjteményére, illetve egyéb forrásokra támaszkodva, amelyek között ott voltak azok a helyi emberek is, akik önként adták át a tudásukat. Az EVEHD önkéntesei Az Izlandi Boszorkányság és Varázslás Múzeumában Ez az, amit a NAVE és az önkéntesei felfedeztek. A helyi elnevezéssel Skarfakál (Cochlearia officinalis; orvosi kanáltorma, balra fent) és Hundasúra (Rumex acetosella; juhsóska, jobbra fent) növényeket az izlandiak C-vitamin forrásként használták, már jóval azelőtt, hogy a globális piac az izlandiak asztalára juttatta a narancsot és a mandarint. A Bloðberg-et (Thymus praecox, korai kakukkfű, alsó kép balra) széles körben használták húsok fűszerezésére, szeszes italokba, az ebből főzött gyógytea segített megfázás és egyéb légúti megbetegedés esetén. A Fjandafæla (Omalotheca norvegica; norvég gyopár, alsó kép jobbra) elkergette a szellemeket, egy kis Freyjugras (Thalictrum aquilegifolium, erdei borkóró) éjszakai párna alá helyezésével pedig reggelre képesek voltak meglelni az ellopott tárgyaikat. A legfontosabb vadnövény minden bizonnyal a Hvönn (Angelica arcangelica, orvosi angyalgyökér) volt, amelyet gyógyszerként, élelemként, fűszerként, sőt még fizetőeszközként is használtak. Nevét egy angyalról kapta, aki meglátogatott egy francia szerzetest és azt tanácsolta neki, hogy a növényt használja

5 orvosságként a 16. század környékén terjedő és gyilkoló pestis ellen. Izlandon ennek az exporttemékként szolgáló növénynek akkora értéke volt, hogy a 9. századtól külön törvényekkel védték a lopás ellen. A növényt egész generációk termesztették a házuk mellett és vírusölőként ismerték. Gyógyszerként használatos a légúti megbetegedésekre, segít a fogyásban é gyógyítja a májat. Napjainkban a Saga Medica cégnek prosztata megbetegedés megelőzésére egész sor gyógyszere van. Amikor a NAVE csatlakozott az EVEHD projekthez, már elég információt gyűjtött össze, hogy abból kiállítás szülessen. Az önkéntesekkel való megbeszélés alapján úgy döntöttek, hogy szimbólumokkal jelölik a növények felhasználási módját és azt, hogy a kívánt hatás eléréséhez melyik részét használják fel (levelet, magot, gyökeret, virágot vagy az egész növényt). Arról is döntöttek, hogy az olvasót izlandi és angol nyelven részletesen tájékoztatják a felhasználás pontos menetéről. A tájékoztató táblán sokkal többet kellett közölni, mint csak a növény neve, a projekt így kulturális és természeti örökséggé vált (lsd. a tájékoztató táblát balra). A természeti örökség kiállítását tartalmazó kertet hivatalosan július 15-én nyílt meg és az esemény sok látogatót vonzott. Az izlandi projekttevékenységek során az önkéntesek az ágyások tisztítását és az EVEHD logójával ellátott táblák elhelyezését végezték, amelyeket korábban a hosszú tél idejére

6 eltávolítottak. A NAVE ily módon mond köszönetet mindenkinek, akik ebben a kertben részt vettek a kultúrtörténeti kiállítás létrehozásában és minden önkéntesnek, akik az elmúlt évek során itt dolgoztak-. A kert napjainkban a vizenyős területek szent kútként, a háttérben a nyugdíjas otthon, az önkéntesek tudásának forrásaként Jelentősége az EVEHD szempontjából A GRASAGARÐUR Botanikai Kert jó példája annak, miként képesek az önkéntesek főleg az idős emberek átadni a néprajzi jellegű ismereteiket és újra elismerést szerezni azoknak. A NAVE és az EVEHD partnerként képesek voltak egyesíteni ismereteiket és fenntartható módon, költséghatékonyan tevékenykedni. A helyi embereket bíztatták az anyag biztosítására (pld. építőkő), a tudásuk átadására és tevékenyen is részt venni a kert kialakításában és a növények begyűjtésében A növekvő érdeklődés átirányítása a természetes gyógynövények használatára és az izlandi folklór iránt A kutak felújítása során szerzett hidrológiai és munkatapasztalatok felhasználása a kert alacsonyabban fekvő vizenyős területeinek kialakítása során A kulturális és természeti örökség forrásának megteremtése, amely inspiráló az iskolások számára (a látogatások révén) az ismeretszerzésre és az önkéntes munka iránti elkötelezettség kialakítására. Idegen önkéntesek elkalauzolása a kertbe, ami növelheti a helyi lakosok érdeklődését a kulturális és természeti örökség kutatásával és megismerésével kapcsolatos közösségi munka iránt.

7 Az EVEHD nemzetközi önkéntesei a helyi önkéntesekkel közösen dolgoztak az izlandi népviselet és a természeti örökséget képező növények közös kiállításán. Jobbra lent jól jöttek a kutak felújításával kapcsolatos tapasztalatok.