TÁNCZOS TIBOR A nagymegyeri Mátyás legendák

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁNCZOS TIBOR A nagymegyeri Mátyás legendák"

Átírás

1 TÁNCZOS TIBOR A nagymegyeri Mátyás legendák 1

2 Előszó Nagymegyer városának címerében is látható az a tölgyfa, amely az itt élő közösség történelmi múltját, jövőbe mutató életerejét szimbolizálja. Egy fa csak akkor képes évszázadokon át élni, terebélyesedni, ha jó talajban egészséges, szerteágazó gyökérzetet tud fejleszteni. E mellett még óvni is kell a kártevők, az életére törők ellen is, hogy lombjának árnyékában jól érezhessék magukat a játszadozó gyerekek, a sétáló fiatalok és a pihenni vágyó öregek. Mi, akik városunk történelmi múltjának értékeit próbáljuk átmenteni az utókor számára, lényegében e szimbolikus tölgy gyökereit ápoljuk. Tesszük ezt őszinte jó szándékkal azért, hogy városunk szimbóluma még sok évszázadon át terebélyesedhessen a bennünket követő nemzedékek őszinte örömére. Ez a kiadvány két szerző közös, bár műfaját illetően eltérő munkáját tartalmazza. Az első rész egy sokat és sokféleképpen emlegetett helybéli legenda utáni kutatómunka során íródott. Városunk keletkezésének korai történelmi időszakát érinti. Azok számára íródott, akik ha elolvassák, tartalmának lényegét továbbadhatják gyermekeiknek, unokáiknak úgy, ahogy azt ők és dédszüleik annak idején tették. A kiadvány második része olyan tudományos szaktanulmány, amelynek számunkra felbecsülhetetlen helytörténeti értéke van. Ilyen munka elvégzésére csak olyan közismert szaktekintély képes, mint Dr. Henkey Gyula nyugalmazott egyetemi tanár, antropológus. Tanulmánya arra ad választ, hogy a nagymegyeri őslakók milyen mértékben őrizték meg Árpád-kori őseik embertani jellegzetességeit. Ezúton is köszönjük önzetlen segítségét, amivel elősegítette e kiadvány megjelenését. A két különböző műfajú munka tárgya mégis szorosan kapcsolódik. Ugyanis olyan időszakra vonatkoznak, amelyek a honfoglalás korába nyúlnak vissza. Így e kiadványunk egyben megemlékezés is a honfoglalás millecentenáriumáról és Nagymegyer mezővárossá nyilvánításának 530. évfordulójáról. Tánczos Tibor 2

3 Honfoglalás, telephelyek kiválasztása Egyetlen évszámhoz kötni a honfoglalást, képtelenség. De az a tény, hogy a magyarság 896-bani megjelenése a Kárpát-medence sorsát egy évezredre meghatározta, nem vitatható. A honfoglalók zöme a Dnyeper folyását követve, az ott lévő oroszokkal csatázva egész Kijevig hatolt. Ott délnyugat felé fordulva érte el a Vereckei szorost, s a Kárpátokon átkelve ereszkedett le a Felső-Tisza völgyébe. A besenyők támadása az Etelköz délnyugati részén élő törzseket elvágta a nép zömétől, s azokat Levente vert seregeivel együtt a Keleti-Kárpátok rengetegébe szorította. Ezek többsége állandó harcban állva a borgói, gyimesi és tölgyesi szorosokon át a Maros mentén, egyrészük pedig a Vaskapun át a Temes völgyét követve jutottak el a Tiszántúlra. A Kárpátmedencébe érkezett magyarság becsült létszáma ezerre tehető. Ez, a kor népességi viszonyait tekintve, önmagában is jelentős tömeget jelentett. A honfoglaló magyarság erejét azonban nem létszáma, hanem szervezettsége, harcedzettsége, sajátos lovas harcmodora, elszántsága jelentette. Ezt bizonyítja az a történelmi tény is, hogy a néprészek (törzsek) egyesülése, a Tiszántúl elfoglalása után ben, már újra ütőképes a hadseregük. Itáliára támadva megvívják a diadalmas brentai csatát, s 900 táján megkezdték az addigi frank uralom álló Dunántúl birtokbavételét. A magyarok megjelenésének éveiben a bajorok a csehekkel szövetségben harcoltak legnagyobb riválisuk a Nagymorva Birodalom ellen. Svätopluk halála (894) után a fiai közötti viszályok jó alkalmat kínáltak a végső leszámolásra. Állandó harcban álltak a morvákkal, s a velük szövetséges avarokkal. A Kárpát medence sík területeit, folyóvölgyeit megszálló magyarok elűzésére csak 909-ben történt részükről az első kísérlet. Lintpold őrgróf vezérletével Pozsonynál törtek be a bajor seregek a magyarokra, de megsemmisítő vereséget szenvedtek. Ez lett a sorsa a német törzsek összefogásával létrehozott újabb seregnek is, melyet 910-ben Arnulf császár fia vezetett a honfoglalók ellen. Történelmi tény, hogy a X. század első évtizedében, lényegében befejeződött a honfoglalás. 3

4 Az első magyar telephelyek A magyarság, lévén pásztorkodó és halászattal foglalkozó nép, elsősorban a Nagy és Kis Alföldet vette birtokába. Fokozatosan szállta meg a legeltetésre kiválóan alkalmas dunántúli tájakat is. Észak felé addig terjeszkedett, ameddig a legeltetésre alkalmatlan, aljnövényzet nélküli lomb és fenyőerdők útját nem állták. Az új hazában a letelepedés átgondolt és szervezett voltát egy olyan körrendszer kialakítása bizonyítja, melynek nyomai napjainkban is fellelhetők. E körrendszer középpontjában Árpád fejedelem népe, a megyer törzs telepedett le, melynek vezető nemzetségét az előjogok egész sora illette. Az első telephelyeik a legjobban védhető helyeken keletkeztek; a mai Csepel szigeten és a későbbi Pilis, Solt és Fejér megyék területén. A fejedelmi törzshöz tartozó nemzetségek és családok azután legyezőszerűen terjeszkedtek. E rendszerben nemcsak a fejedelmi törzs helye volt kijelölve, hanem a többieké is. Például a kabarok törzse, a határőrzés feladatát kapta. Nyék (jelentése határőr vagy akadály) törzse szintén. A negyedik és ötödik törzs a török eredetű Kürtgyarmat (összevont név, jelentésük hótorlasz ill. fáradhatatlan). A hatodik törzs a Tarján nevet viselte, amely a török eredetű tarkhan méltóságnévből ered. A hetedik törzs Jenő elnevezése törökül bizalmas tanácsadó jelentésű. Török eredetű törzsnevek a Kér (óriás) és Keszi (töredék) is. E harcos törzsek valószínűleg egy nagyobb törzsből szakadtak ki és a kabarokhoz hasonlóan csatlakoztak a magyarsághoz, önálló, hetedik törzsként. A honfoglalókra jellemző törökös társadalmi szervezettség alapvető sajátossága, hogy a méltóságok az egyes családokban örökletessé váltak. A fejedelmi nemzetség kiválasztottságában, elhivatottságában nemcsak annak tagjai, de a többi törzsekhez tartozók is rendületlenül hittek. Ebből eredően alakult ki a fejedelmi törzshöz tartozók védelmének, fennmaradásuk biztosításának a kötelességtudata. Súlyosan bűnhődtek azok, akik a törzsi közösségnek ezt az íratlan alaptörvényét megszegték, s nemcsak a fejedelmi korszakban, de a királyság korai időszakában is. A fejedelmi törzshöz tartozó nemzettségek, családok védelme, vagy menekítése gyakran vált szükségessé. Az így szétszóródó, vagy békés körülmények között új otthont kereső családok telephelyeit számos esetben törzsi nevükkel jelölték. Erre utalnak a még ma is létező helységnevek, pl. Nagy Megyer, Kis Megyer, Megyer, Megyercs, Nagy Magyar, Kis Magyar, Magyar Bél, stb. Az ilyen nevet viselő helységek általában jól védhető, a magyarság létföltételeit biztosítani tudó természeti feltételekkel bíró tájakon találhatók. E feltételek természetesen az egy évezreddel ezelőtti időszakra voltak elsősorban jellemzőek. Ez a megjegyzés fokozottan érvényes Nagy Megyer hajdani természeti környezetére. 4

5 Villa Meger Nagy Megyer keletkezése Az ősi Csallóköz településeit érintő okiratok és feljegyzések között Nagymegyerre vonatkozó adatok nem találhatók. Ennek egyetlen oka, hogy vidékünk az első ezredforduló idején nem is tartozott Csallóközhöz, mert az a mai formájában még nem is létezett. Viszont a környék több településének (Csicsó, Tany, Negyvend, Halas, Radvány, stb.) korai okirataiban vidékünket Vágköznek nevezik. A 18. század végén lejegyzett szájhagyományok szerint városunk a nevét Árpád egyik kun származású alvezérétől, Megerétől kapta. Valószínűbb azonban a történészek állítása, mi szerint a Megyer elnevezés e település első lakóinak törzsi hovatartozását jelöli. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy városunk helyén az ásatások nem tártak fel régebbi települések, sem opídiumok (római kori katonai kőépítmények romjai) nyomait. Viszont a város közvetlen szomszédságában végzett kutató és részben feltáró ásatások kései avar településekre bukkantak. Közülük a Kulcsod felé vezető út menti Sályháza dűlői ásatások, továbbá a Likcsói domb (a későbbi akasztófa domb) tatárhányásainak régebbi leletei érdemelnek említést. Múlt századi feljegyzések az ekecsi vasúti átjáróhoz közel eső Füze domb helyén talált gazdag avar kori leletekről is említést tesznek. Mindezek azt bizonyítják, hogy a honfoglalás korában, a még lakott avar telephelyek, valósággal védőgyűrűt alkottak az új, Megyer törzshöz tartozó település körül. Ez azt a feltevést is igazolja, hogy az itt élő avar maradványcsoportok a honfoglalókban barátokat, szövetségeseket találtak. A legújabb nyelvészeti kutatási eredmények szerint az érkező magyarokkal szót is értettek. Ha ezt a feltevést ténynek fogadjuk el, akkor érthetővé válik, hogy az itt élő néptöredékek, csoportok között még Attila hunjaival idesodródott, s itt is maradt magyarok is léteztek. Csak az akkori nyugati népek, a korai avarokhoz tartozónak tekintették őket. Ez a felismerés is bizonyító tényezője a több hullámú honfoglalás elméletének. A Nagymegyert alapító első telepesek érkezésének legvalószínűbb időpontja a X. század harmadik harmadának évtizedeire tehető. 5

6 Ismereteink az ősi Nagy Megyer környezetéről Ahogy az már említve volt az első ezredforduló idején, városunk környezetének vízrajzi, domborzati és természeti viszonyai a maitól lényegesen eltértek. A Kárpát medencébe beömlő Duna folyása a Kis Alföld sík területén lelassult, több ágra szakadt, s áradások idején bőven töltötte meg vízzel a mélyebb fekvésű területeket. Ennek következtében a nagy tavak egész láncolata alakult ki a Pozsony melletti Posion tóval kezdődően (Pozsony innét kapta nevét) az egész mai Csallóköz területén. A Nyugatról délkeleti irányba húzódó tavak többsége természetes, vagy mesterséges árkokkal (ásványokkal) volt összekötve. Így azok vízkészleteivel bizonyos keretek között gazdálkodni lehetett. Ennek a lehetőségnek a halastavak kialakítása, a korabeli korszerű halgazdaságok létrejötte, lett az eredménye. Az egyes halastavak birtokosai között gyakran okozott nézeteltérést, peres ügyet egy-egy olyan eset, amikor áradás vagy nagy esőzések után az összekötő árkokat megnyitva, nagy víztömeget zúdítottak váratlanul a szomszédos tóba. Vagy szárazság idején éppen az árkok elzárásával (zsilipeléssel) tették lehetetlenné a vízpótlást. Az ilyen okokból keletkezett peres iratok jelentik a mai kutatómunka legértékesebb forrásait. A csallóközi településrendszer jellemzője az egymáshoz viszonylag közel eső, kisebb lélekszámú helységek kialakulása. Még a mai korszerűsített úthálózat kiépítése után is feltűnő a Nagymegyer és a szomszédos Alistál közötti kilométeres település nélküli távolság. Ennek okozója az a nagy kiterjedésű tó volt, amely a két ősi település között terült el. Az alispáni levéltár több XVI. és XVII. századi okmányában találhatók e tóra vonatkozó rendelkezések, utalások. Régebbi okmányok Csecs-tónak, a későbbiek Tőgyestónak nevezik. Ezek az elnevezések abban a korban általánosan voltak használatosak. Azokat a tavakat jelölték így, amelyek bő vízkészlete több kisebb tó vízkészletét tudta szükség esetén pótolni. A hajdani Csecs-tó kiterjedésére jellemző volt, hogy Nagymegyer, Padány, Tönye, Alistál, Alsónyárasd, Apácaszakállas és Ekecs községek határaiban terült el. A tófelület felosztása a komáromi vár, az egyház és az egyes községek földesurai között történt. A későbbi rekesztő halászat kialakulásaként létrejött vejszék (weizék) használati jogáért számos peres ügy keletkezett. Ezekből a peres iratokból alakítható ki viszonylag pontos kép a halászat akkori jelentőségéről, s formáiról. A hatalmas Csecs-tónak természetes, mély árokkal a későbbi Milér-rel (mélyér) összekötött folytatásai voltak az Elő-tó, a Polgár-tó, a Szilas határába átterjedő Fehér-tó, a gelléri határba átnyúló Nagy-tó és a Csicsóval határos Tiszota vize-tó. A nagy tavak hihetetlenül gazdag halállománya, a táplálékul szolgáló vadak és madarak bősége, a lecsapolt termővé tett területeken fokozatosan fejlődő földművelés és állattenyésztés következtében egyre nőtt e táj népességmegtartó ereje. A tavak, a lápos-mocsaras területek lecsapolása még a honfoglalás korában kezdődött, s jóformán napjainkban sem fejeződött be. A hajdani Csecs-tó vizét az idővel önálló forrással bíró, folyóvá alakult 6

7 Milér vezette le. Rákapcsolódott a többi említett tavakra is, s azok fölös vizeit Csicsó alatt vezette be a Dunába. Egy XVII. században kelt feljegyzés a Milér folyó forrását Padány falu határában jelöli meg, s annak felső folyását egyben megyehatárként említi Pozsony és Komárom vármegyék között. A hajdani Milér folyónak több kisebb mellékága is volt. Közülük egy, az ősi nevét őrző Büdösér ma is létezik. Egy eltelt évezred emlékeként folyik bele vidám csobogással a nagy vagy új kanálisba, annak a hídnak a lábánál, amelyik a nagy kanálist átíveli. Az említett nagy kanálisnak ez a szakasza valamikor az ősi Milér medre volt. Délről is természetes határa volt Nagymegyernek. Az eredetileg Duna ágként létrejött, később önálló forrással bíró Csiliz patak. A Csiliz Győr és Komárom vármegyék között is határvonalat alkotott. Nagymegyer mint önálló település olyan helyen jött létre, ahol három történelmi vármegye határai találkoztak. A helység fejlődése szempontjából ennek sok előnye, de számos hátránya is volt. Előnye volt, hogy a három vármegye székhelyétől az akkori útviszonyokat alapul véve viszonylag távol esett. Ez az állapot egész a XVIII. század végéig volt jellemző városunkra. Ennek következtében Nagymegyer kevésbé volt kitéve a vármegye és a környező nagybirtokos nemesek zaklatásainak. A főispáni levéltárban található okmányokból kitűnik, hogy Nagymegyer lakosainak ősi jogon olyan kiváltságai voltak, melyekhez hasonlóval kevés település jobbágyai bírtak. Komárom vármegye fő és várispánjainak érdeke volt, hogy Nagymegyer várjobbágyai teljesíthessék adózási és szolgáltatási kötelezettségeiket a vármegyével szemben. Főleg a halastavak nemes halai, a vadak és víziszárnyasok iránt tanúsított a vármegye évszázadokon át élénk érdeklődést. A környező falvak földbirtokosainak jobbágyai sokkal nehezebb sorban éltek, s munkájuk eredményéből a vármegyének, s a vármegye révén a királynak is kevesebb haszna volt. 7

8 8

9 Írásos emlékek az ősi Nagymegyerről A honfoglalástól I. Mátyás kiváltságleveléig (1466) kevés a városunkat érintő okmány, írásos feljegyzés maradt fenn. A főispáni levéltárban azonban számos olyan középkori feljegyzés, jegyzőkönyv, peres irat található, amelyek fontos ősi okmányok rendelkezéseire hivatkoznak. A régi okiratok nagy része sajnos a komáromi vár egy felelőtlen kapitánya garázdaságának esett áldozatul. Féktelen dühében felgyújtotta a vármegye levéltárát, megsemmisítve ezzel a megye történelmi dokumentumainak egy pótolhatatlan részét. A főispáni levéltár ma is meglévő (még rendezetlen, s így nehezen hozzáférhető) viszonylag gazdag anyagában mégis találhatók olyan dokumentumok, melyek városunk történetének kezdeti időszakára vonatkoznak. Ezekből említünk néhányat: Az első írásos emlék IV. Béla királyunk uralkodásának idejéből származik. Egy 1268-ban kelt okiratban arról is szó esik, hogy a komáromi várispánnak Megyernél 16 weizhelye (cölöpökkel elkerített halászóhely) volt. A weizék (olvasd vejszék) abban az időben adomány tárgyát képezték. Ugyanazon évben (1268) István ifjabb király településünket a Koppány (Katpan) nemzetséghez tartozó Megyer Parabuch comesnek adományozta (comes a legmagasabb örökletes főúri rang volt). Ebben az okmányban városunk villa Megere néven szerepelt. Parabuch comes megyeri birtokának egy részét fiának Józsefnek, korabeli szóhasználattal Izsópnak engedte át. Innét származik Izsap falu neve, s ennek alapján magyarázható a két település közös gyökerének ma is élő hiedelme. A koppányok emlékét ma már csak két dűlőnév, az Izsap határában lévő Koppányszeg és a megyeri határban lévő Kat, régen Katpan dűlők őrzik. A koppány nemzetség erejére, s korabeli hatalmára utal az a tény is, hogy Megyer és Izsap településeken kívül a királytól kapott tulajdonukat képezték Aranyos, Árpa, Bogya, Ekel, Megyercs, Bálvány-Szakállas, Halas, Konkoly és Vas települések is. Közülük már több helység elpusztult. Érdekes említést tenni egy Megyer eredetének idejére utaló, tudományosan indokolt következtetésről. Gyulai Rudolf komáromi Benedek-rendi gimnáziumi tanár egy ben írt tanulmányában Megyer (Villa Megeri) keletkezésének idejét Géza fejedelem uralkodásának korába helyezi. Ezt azzal indokolja, hogy Megyer 1268-ban már olyan jelentős település volt, amelynek kialakulásához legalább két évszázad kellett. Mivel a szokások, a települések keletkezésének idejét az első ismert reá vonatkozó írásos dokumentum keltezésének időpontjával jelöli, városunk hivatalos keletkezésének éve A Nagymegyert alapító őslakosok a magyar törzshöz tartozó családok voltak. Farkas Ferenc ekecsi református tanító (Komárom Megyei Történeti és Régészeti Egylet pártoló tagja) egy évi dolgozatában ezt történelmi tényként említi. Szerinte a letelepülők kezdetben az itt élő avarokkal keveredtek, később pedig a IV. Béla idejében a befogadott kunok gyarapították a népességet. Említést tesz a kúmai magyarokról is, akik szintén a mai Alsó-Csallóközben telepedtek le. 9

10 Figyelemre méltó egy 1413-ból származó okirat, melyben Patkó Miklós Komárom megyei bíró egyik ítéletének kapcsán több Nagy Megyer határában található kisebb és nagyobb folyóról, tavakról, weizhelyekről tesz említést. Ezek a következők: Csecs-tó, Tőgyes-tó, Csiliz, Millér, Engeri sziget, Kis és Nagy Monyota ága, Nagyszegi-tó, Nagy és Kis Sáros ág, Nagytó, Tiszota vízállás, Szilas ere, Elő-tó, Fehér tó, Kan tó, Polgár tó, Nyárasd-sziget nádas, Nádszeg, Büdös ér, Nohai Lapsár. A hajdani vizek nevét a dűlőnevek jelenleg is hűen őrzik. Történelmi dokumentumnak ugyan nem tekinthető, de azzal azonos értékű öröksége városunk lakóinak az a legenda, amely Corvin Mátyás nagy királyunk személyéhez fűződik. Ez a máig fennmaradt, de lassan feledésbe merülő történet két olyan eseményt örökít meg, amelyek évszázadokra meghatározták városunk sorsának alakulását. Úgy írom le e két legendát, ahogy annak idején (1962-ben) lejegyeztem. Célom pedig az, hogy ezzel is segítsem ennek a számunkra kincset érő örökségnek az átmentését a bennünket követő generációk számára. A Mátyás legenda történelmi előzményei Régi öregeink, akik még régebben élt őseinktől hallották, így emlékeztek az azóta is élő ősi legendára. Sosem volt az itt megtelepedett ősöknek, sem azok utódainak könnyű a sorsuk. Szinte naponta kellett megküzdeniük a mindennapi kenyerükért, fennmaradásukért. Szüntelenül küzdöttek a természet elemeivel, tűzzel, árral, nyári hőséggel, téli zimankóval. Mert a természet sem adta fel könnyen ősi jussát. Ha az itt élők verejtékes munkával szántásra, vetésre, legeltetésre alkalmas területeket hódítottak el az akkori mocsarak, nádasok, tavak birodalmából, soha sem lehettek biztosak abban, hogy megszerzett földjeik, legelőik, örökös birtokosaivá váltak. Tapasztalniuk kellett már megtelepedésük korai időszakában, hogy a természet félelmetes, hatalmas úr! Ha megsokallta az emberek hódításainak mértékét, akkor árvizekkel, aszályokkal, tűzvészekkel, járványokkal parancsolt álljt mohóságuknak. A természetet azonban őseink sosem tartották ellenségüknek. Legföljebb hatalmas, félelmetes ellenfélnek, aki nem csak büntetni, de jutalmazni is tudta az embereket, ha azok megfelelően viszonyultak hozzá. Az ellenség fogalma nem a természethez, hanem az emberekhez kapcsolódott. Azokhoz, akik létükre törtek, akik pusztulásukat akarták. Ellenségből pedig akadt mindig elég. Külső is, belső is egyaránt. De ha a haza, a nemzet létét veszély fenyegette, védelmére fegyvert ragadtak azok, akik erre elhivatottak voltak. S ezek közé tartoztak Nagymegyer hajdani fegyverforgatásra alkalmas férfiai is. Nagymegyer őslakói még Szent István királyunktól nyert kiváltságaik révén a komáromi vár jobbágyai voltak. Szolgálni semmilyen rangú és rendű főúrnak nem tartoztak. Adót, szolgálatot, csak a vármegyének volt joga számukra kiróni. A haza 10

11 védelmére harcosokat, lovakat előállítani, fegyvereket kovácsoltatni viszont kötelességük volt. Eleget is tettek ennek becsülettel több évszázadon át. Egészen az úr esztendejéig. Ekkor a sok háborút viselt Zsigmond király több haszon reményében más jószágokért elcserélte Nagymegyert a nagyhatalmú Kanizsay családdal. Így lettek Nagymegyer szabad várjobbágyaiból egy számukra idegen főúr megalázott szolgái. Közel negyven esztendeig tartott ez a testet, lelket gyötrő állapot. Sosem fogadták el a megyeriek Zsigmond király döntését, amely Szent István akaratával volt ellentétes. A király akaratával szembeszállni azonban nem lehetett. A királyok is halandók, s helyükbe is újak kerültek januárjában Budán a befagyott Duna jegén a főrendek királlyá választották Hunyadi Mátyást. Az országszerte ismert Hunyadi János alig 16 esztendős kisebbik fiát. A sérelmeiket felejteni nem tudó megyeriek a trónra lépő ifjú királyhoz Széch János komáromi főispán révén eljuttatták panaszlevelüket. Ahhoz, hogy e levelet ténylegesen megírták, s hogy az a királyhoz el is jutott, nem férhet kétség. Bizonyítja ezt az, hogy alig két évvel Mátyás trónra lépése után Nagymegyer a király személyes akaratából újra a komáromi vár birtoka lett. Az újra elnyert, várjobbágyokat megillető jogoknak azonban, nem sokáig örülhettek elődeink. A vármegyét illető adók és más terhek teljesítése is nehéz volt. De jelentkeztek a környék főurai is, akik a megyeriek volt földesurának hitelezőiként, volt jobbágyain próbálták kitalált vagy valós követeléseiket behajtani. Még sanyarúbbá vált a derék megyeriek és izsapiak sorsa, mint amilyen közönséges jobbágyságuk idején volt. Nem is tudtak új helyzetükbe belenyugodni. Szóban, írásban folyamodtak sérelmeik orvoslásáért újra és újra a vármegyéhez. Eredménytelenül. Míg végre ki tudja kinek a révén újból eljutott panaszuk az ezernyi gonddal, s bajjal terhelt ifjú királyhoz. Már megint a nagymegyeri várjobbágyok! Hát nem kapták meg azt, amit kértek? Vagy talán visszaélnek a király jóindulatával? Az ifjú Mátyás fiatal kora ellenére is bölcs, megfontolt, keménykezű uralkodó volt. Méltányosan jutalmazta az arra érdemeseket, s szigorúan fenyítette azokat, akik visszaéltek királyi jóindulatával. No majd meglátjuk mondotta méltó e Nagymegyer a király jóindulatára? Nem is sejthették a sanyargatott, elkeseredett megyeriek, hogy királyukhoz eljuttatott újabb panaszaik orvoslására milyen gyorsan és milyen különös körülmények között kerül sor. 11

12 Mátyás király Nagymegyeren A Mátyás fa legendája Úgy írom le Mátyás király megyeri látogatásának történetét, ahogy azt több mint háromszáz évvel ezelőtt Kotsi Mihály, akkori városbíró javaslatára a város nótáriusa Laky Sámuel lejegyezte. Tették ezt azért, mert Nagymegyer városa december 15-én ünnepelte 200. évfordulóját annak, hogy I. Corvin Mátyástól Magyarország dicső emlékű királyától, privilégium levelet kapott. Az akkori városi tanács jegyzőkönyvbe foglalva hagyta örök időkre feladatul a mindenkori utódoknak, hogy a jövőben minden századik évfordulón erről a történelmi eseményről méltóképpen megemlékezzenek. Laky Sámuel pedig oskolás ember lévén jól értette a deák nyelvet, s helyi plébános és iskolamester segítségével a régi írások alapján jegyezte le mindazt, ami Mátyás király látogatásával, s városunk iránti jóindulatával kapcsolatos. Ezek alapján, s a még napjainkban is élő szájhagyományok, valamint az írott történelem tényeire figyelve idézhetők fel fél évezred távlatából azok a történések, melyek az idők folyamán legendává szépültek. Az esztendő nem sok jót ígért Nagymegyer és Izsap jobbágyfaluk lakóinak. Bár királyuk kegyes akaratából már ötödik esztendeje bírták újból a várjobbágyokat megillető kiváltságokat, erről a környék főurai nem vettek tudomást. Amikor pedig megtudták, hogy a megyeriek újból panaszt juttattak el ellenük a királyhoz, bosszúból, erőszakkal vették el tőlük megmaradt terményeik és állataik nagyobb részét is. Nem is sejthették a derék megyeriek 1466 nyarán, hogy aratás idején Mátyás, az ifjú király országjárása kapcsán Komárom várában tartózkodott. De ha tudták volna is, csak az jelentett volna számukra örömöt, hogy zsarnok főuraik nem odahaza, hanem a király közelében legyeskedtek. Az ifjú király szerette a vígságot, a harci játékokat, a vadászatot, de az ország ügyeiről soha, egy pillanatra sem felejtkezett meg. S amikor a főurak megnyugodva látták az ifjú király önfeledt vidámságát, az váratlanul úgy döntött, hogy királyi kíséretével Pozsonyba, s Nagyszombat városába is ellátogat. De útba ejti Nagymegyert, hogy megismerje a megye ottani erdejét, vadaskertjét, halastavait, s közben személyesen tegyen igazságot az ottani jobbágyok panaszaival kapcsolatosan. A király elhatározását tettek követték. Még fel sem ocsúdtak meglepetésükből az érintett főurak, már indultak is Nagymegyerre a hírvivő futárok, a szálláscsinálók, a király szolgáinak népes csapatával. A lovasok alig négy óra alatt a szekerek egy egész nap alatt tették meg az utat Nagymegyerig. A király érkezését másnapra jelezték a futárok, a határból nagy nehezen előkerített megyeri bírónak. Zsámbok Ozsváld bíró uram szentül meg volt győződve arról, hogy a jelzett királylátogatás csak a környékbeli nagyurak gúnyos, gonosz tréfája. Mert hihető lenne egy főispáni látogatás, de hogy maga a király? Hát ez nem lehet igaz! De amikor szemtől szembe állt a királyi futárokkal már látta, hogy ez nem tréfa, ez maga a valóság. A futárok tiszteletet adtak a bírónak, de amit mondottak az nem kérésként, hanem a király megmásíthatatlan parancsaként hangzott. Megparancsolták, hogy a falu minden lakója teljesítse a király embereinek parancsait. 12

13 Megparancsolták, hogy másnap délután Nagymegyer és Izsap bírái, a nótárius és a plébános küldöttséget alkotva várják bebocsátásukat felséges királyuk színe elé. A királyi sátrat az erdészház udvarán lévő nagy tölgyfa előtt állítják föl. Hogy a parancs elhangzása után mi történt, arra csak következtetni tudunk. Biztos, hogy gyorsan híre kelt a váratlan eseménynek. Jön a király! Serénykedett, zsongott a falu népe. Nem volt addig Nagymegyeren olyan búcsú, olyan ünnep, amelynek tiszteletére oly tisztára seperték volna az utcákat, a portákat, s csinosították volna az apró nádfedeles kicsi házakat. Tette akkor a dolgát mindenki. Dolgozott a falu apraja, nagyja. A faluba közben újabb vitézek érkeztek, a királyi kíséret tagjai. Elámultak a lakosság lelkes igyekezetén, királyuk iránt érzett őszinte szeretetük, s tiszteletük ilyenti kinyilvánításán. Estefelé, amikor dolguk végeztével szusszanásnyi időre a helybéliek itt-ott összedugták a fejüket, örömmel váltottak szót az utcákon feltűnő barátságos ifjú vitézekkel. Akadt köztük rangosabb is. Az egyik szép szál legény nemcsak a felnőttekkel parolázott, a gyerekeket is kifaggatta. A bátrabbakat még gyönyörű fekete lova díszes nyergébe is felültette. Erre az akkori lurkóknak még az ükunokáik is büszkén emlékeztek. A gyerekek a király legőszintébb alattvalói szólt az őket bámuló idősebbekhez. Majd sötét és csend borult a falura, csak a királyi sátrat strázsáló katonák voltak éberek. Az öreg községháza kis ablakaiból szűrődött ki némi világosság, az ott összegyűlt elöljárók ültek csöndben, gondterhelten a nagy asztal körül, egy pislákoló mécsest bámulva. A helyi plébános próbált lelket verni a helybéli bíróba, aki a várható események hatása alatt valósággal megvált a szavától. Ez a különben rátermett, bátor ember olyannyira bízott királya kegyességében és igazságosságában, amilyen mértékben aggódott az általuk bepanaszolt urak esetleges bosszújától. Másnap hajnalhasadás után már talpon volt a falu népe. A befűtött kemencékből a friss cipók és kalácsok illata terjedt. Mindenki a királynak, s kíséretének akart kedveskedni. Az utcákon nyargalászó katonák győzték köszönni a szívesen kínált harapnivalót. Azután a leírás alapján még ebéd előtt feltűnt az Ekecs irányából érkező királyi menet. A lovasok, s a batárok által felkavart porfelhő jelezte, hogy rövidesen megérkezik az ország első embere személyesen a király. Meg is érkezett a faluba a királyi menet. A lódobogás és a batárok kerekeinek a zöreje elnyomta a menetet loholva követő mezítlábos gyerekhad és az utcán tolongó felnőttek kiáltásait. Vivát! Vivát! Éljen a király! De a várakozók nagy csalódására a díszes királyi hintó ablakainak függönyei nem nyíltak szét. Tudták az emberek, nagy úr a király. De, hogy egy pillantásra sem méltatja hűséges alattvalóit azért azt mégsem gondolták. Baljós előjel volt ez az ünneplőbe öltözött, a királyi menetet üdvözlő küldöttség tagjai számára is. Ahogy az érkező lovasok, batárok és a királyi hintó eltűntek az erdőszéli fák és bokrok takarásában, alabárdos őrök állták útját a kíváncsi tömegnek. Szigorúan megparancsolták, hogy a király táborába engedély nélkül élő ember a lábát be ne tegye. Nem is próbálta azt meg senki, csak a bokrok és a fák közötti réseken át láthatták azt a nagy sürgést, forgást, ami a királyi sátor körül zajlott. 13

14 Teltek az órák, s a nap alig haladt át a delelőn, a küldöttség tagjai már ott tipródtak a tábor bejáratát őrző alabárdosok orra előtt. Próbáltak is velük szót váltani, de azok mintha megnémultak volna, csak szigorú tekintetükkel jelezték várjatok a sorotokra. Közben feltűnt az őrök közelében az előző estén megismert rangos vitézek egyike. Az aki a legbarátságosabbnak tűnt közülük. A bíró olyan keservesen könyörgő tekintettel bűvölte a láthatóan rájuk figyelő ifjú vitézt, hogy annak megesett a szíve a várakozókon. Az alabárdosok tisztelettel tették szabaddá az utat a küldöttséghez közeledő ifjú előtt. Csak akkor léptek fel szigorúan, amikor az őt felismerő gyerekhad önfeledten szaladni kezdett az ismerős ifjú felé. Volt mit tennie az öreg kisbírónak, hogy feltartóztassa és rendre utasítsa a rakoncátlankodókat. A küldöttek pedig illendően megsüvegelve a jóindulatú vitézt, őszintén előadták annak panaszaikat, s mélységes aggodalmaik okait. Az ifjú érdeklődve hallgatta a bírókat, s a megilletődött kisbírót is megkérdezte Úgy igaz e minden, ahogy azt a két bíró elmondotta? Úgy bizony nagyságos vitéz úr felelte az öreg. Arra a kérdésre pedig, hogy merjék e mindezeket felséges királyuk előtt is elmondani, a vitéz kissé komorabb arccal így válaszolt: Azt majd a király dönti el. Majd sarkon fordult, s a meglepett küldöttek tekintetétől kísérve a királyi sátor felé vette útját. Még fel sem ocsúdhattak meglepetésükből az egymásra bámuló küldöttek, amikor újabb két alabárdos szólította őket. Felséges királyunk első Mátyás kéreti Nagymegyer és Izsap faluk küldöttségét. Rövid katonás eligazítás, s a két alabárdos után elindultak az alig száz lépésnyi távolságra álló sátor felé a küldöttek. Elöl a két bíró, mögöttük a nótárius és a plébános. Őket követte tisztes távolságban a kisbíró, akkori nevén a tizedes. De hosszúnak is tűnt a küldötteknek, az a tulajdonképpen nagyon is rövid út, amelyet a királyi sátorig meg kellett tenniük. Már túljutottak az út kétharmadán, amikor Zsámbók bíró uram először emelte fel lehajtott fejét mert a király elé meghajtott fővel illett járulni hogy lopva szemügyre vegye magát a királyt. Bár ne tette volna. Mert a látvány, amely szemei elé tárult számára döbbenetes volt. No nem a díszes királyi sátor látványa. Nem is a bordó színű bársonyos lepellel letakart, trónra emlékeztető szék, s az az köré fél karéjban felsorakozó vitézek s a díszes ruhás főurak csoportja. Hanem az a délceg ifjú, aki a csaknem feketének tűnő sötétzöld színű bársonyból készült aranysújtásos, hollós címeres palástjában, aranyöves kardjával az oldalán, méltóságteljes nyugalommal várt az érkezőkre. Hogy mi játszódhatott le a megyeri bíró lelkében, aki első pillantásra felismerte a király személyében az ismerős vitézt, könnyen elképzelhető. Tény az, hogy a váratlan felismerés hatása alatt olyan érzése támadt, mintha mindkét lábával egyszerre lépett volna csirizbe. Lábai lecövekeltek, s tekintetét nem tudta levenni a királyról. Az őt követő nótárius valósággal fennakadt rajta. A többiek is megálltak, hogy lassan ők is átéljék a maguk módján azt a lelki válságot, amelyből Zsámbók Ozsváld bíró lassan kezdett kievickélni. A két felvezető alabárdos fel sem tudta fogni a küldöttek megtorpanásának az okát, akik savanyú ábrázatukkal úgy közeledtek királyukhoz, mintha épp távozóban lettek volna. Csak a kisbíró halk sóhaja zökkentette vissza őket a valóságba ha ezt ma épp bőrrel megússzuk. 14

15 Végre ott álltak földig hajolva, levett süveggel a király előtt. Amikor az helyet foglalt rögtönzött trónján, a küldöttek térdre ereszkedtek, s Zsámbók uram torkát köszörülve jelezte, hogy szólni szeretne. De a király szólalt meg. Hangosan, határozottan, méltóságteljesen: Álljanak fel kegyelmetek. A király csak a haza ellenségeit, s a törvényszegőket kényszeríti térdre. A becsületes emberek tiszteletadása királyuk előtt a főhajtás. Ti pedig remélem becsületes, törvénytisztelő emberek vagytok, ha pedig így van, nincs okotok félelemre. A küldöttek felálltak, s arcukon a remény és a megkönnyebbülés tükröződött. De, folyatta a király, ha panaszaitok, sőt ha az egyes főurak elleni vádjaitok megalapozatlanok, akkor méltó büntetésben lesz részetek. Ha még van az általatok elmondottakhoz hozzáfűzni valótok vagy valamit szeretnétek visszavonni vádjaitokból még megtehetitek. A király kérdésére néma csend volt a válasz. A király felállt, ily módon vetve véget a hivatalos fogadásnak. Egy kézmozdulatával jelezte, hogy a küldöttek emelt fővel, egyenes testtartással hallgassák szavait: Mi Mátyás, Magyarország királya, tudomásotokra adjuk, hogy kéréseiteket, panaszaitokat meghallgattuk, s azokat kivizsgáljuk. Igazságtételünkről írásban kaptok választ. Addig is abban a hitben éljetek, hogy Mátyás király méltóképpen jutalmazza az arra érdemeseket, s szigorúan bünteti az érdemteleneket. Távozzatok békességgel. Távoztak is a megilletődött atyafiak. Azt sem tudták, hogy hogyan kerültek vissza a reájuk várók közé. Csak úgy záporoztak a kérdések feléjük, s azóta sem élt Nagymegyeren és Izsapon öt olyan fontos személyiség, mint az az öt ember, akik saját szemükkel látták a királyt, s vele szót is váltottak. Mert akkor a várakozók szentül meg voltak győződve arról, hogy csak a küldöttek láthatták Mátyás királyt, akit ki tudja miért dugdostak el oly nagy gonddal az urak a nép tekintete elöl. Azután kiderült az igazság. Lassan, részleteiben is felfogta a nép azt ami a valóságban megtörtént. Később távoli helyekről is érkeztek kíváncsiak a faluba, hogy személyesen hallhassák az itt történteket. Hogy láthassák az erdészlak udvarán díszlő tölgyet, amely féltve őrzött kincse, szimbóluma lett Nagymegyernek. Mátyás király kiváltságlevele A király távozása után lassan teltek Nagymegyeren a hetek, a hónapok. A november már fehérbe öltöztette a tájat, s lassan a karácsonyra készültek az emberek. Közben várták, egyre türelmetlenebbül várták a király ígéretét. Vajon milyen karácsonyuk lesz 1466-ban a megyerieknek és az izsapiaknak. Mintha az egekből érkezett volna a válasz erre a százszor, ezerszer elsóhajtott kérdésre. Mert váratlanul, de a két falu igaz örömére királyi küldöncök érkeztek. Személyesen Zsámbók Ozsváld bíró kezébe adták a pecséttel ellátott, pergamenre írott királyi üzenetet. Tanácsokkal, utasításokkal látták el a bírót, s nyomban távoztak is a faluból. Ami azután történt, arra máig is szívesen emlékeznek a 15

16 Mátyás királynak hálás nagymegyeriek. De ez már egy újabb fejezete a Mátyás legendának. Alig távoztak Nagymegyerröl a királyi hírvivők, a községházán már gyülekeztek a sebtiben összehívott elöljárók. A plébánoson és a nótáriuson kívül ott volt az iskolamester is. Ő is járatos volt a deák nyelvben, mert a király üzenete, a kor szokásainak megfelelően, latinul volt megírva. A plébános törte fel a pecsétet, s hangosan, mintha misét mondott volna, kezdte olvasni a várva várt szöveget. Minden mondatát külön fordították a királyi üzenetnek. De az nem a sérelmeiket orvosló döntést, hanem azt a meghívást tartalmazta, amelyet szóban már a hírnökök is közöltek a bíróval. A király szóban is, írásban is megparancsolta, hogy Zsámbók Ozsváld nagymegyeri bíró vezetésével, ugyanaz a küldöttség járuljon 1466 december hó 15-én a király elé, amelynek tagjai annak idején meghallgattattak. A király Nagyszombat várában fogadja a küldötteket. Az öröm, a megtiszteltetés érzései, aggodalmakkal is vegyülve járták át újból az útra készülők lelkét. Alig több mint egy hetük maradt az indulásig, pedig az útra ebből három napot szántak. Dolgoztak is a helybéli szabók, szűcsök, csizmadiák és a többiek, hogy a királyi fogadáshoz méltóvá formázzák a küldötteket. Az öreg kisbíró lábán is fénylettek az új csizmák, s mellén úgy feszült a vadonatúj fehér birkabőrből készült mente, hogy a saját felesége is alig ismert rá. Azután elindult a két felkészített szekér. Két faluból válogatták össze a legjobb lovakat eléjük. Útközben másról sem esett szó csak arról, miről is szólhat a király döntése. Tudták, az már leírva, megmásíthatatlanul várja hogy kihirdessék. A küldöttek szerencsésen, időben érkeztek Nagyszombat városába. A királyi meghívólevél minden ajtót megnyitott előttük. Így a megjelölt napon és órában, a vár dísztermének a bejárata előtt a többi meghívottakkal együtt várhattak bebocsátásukra a királyi ítélőszék elé. Mert a király sok más fontos ügyben ítélkezett e helyen, ezen az emlékezetes napon. Végre a nagymegyeri és izsapi küldötteket is szólították. Amikor kitárult előttük a vár lovagtermének szárnyas ajtaja, mesébe illő látványban volt részük. Hatalmas, boltíves terem, templomhoz illő pompa, igazi királyi trón, díszruhás főurak, szolgálatkész udvaroncok, s a trónon maga a király. A küldöttek mélyen meghajolva járultak a trón elé, s térdeltek le a király előtt. Álljatok fel! szólt a király a küldöttekhez, akik jobbágyruházatuk révén ugyancsak különböztek a díszruhás jelenlévőktől. Mondottam már a király előtt térdre csak a haza ellenségei és a gonosztevők kényszerülnek. Ti pedig királyotok hűséges alattvalóinak bizonyultatok. Hallgassátok hát figyelemmel hogy döntött panaszos ügyetekben a király. Valaki a király kezébe adta a függő pecséttel ellátott pergamentekercset. A király azt az országbírónak nyújtotta, s utasította, hogy olvassa fel annak tartalmát. A küldöttekre tekintő király arcán egy biztató, bátorító mosoly suhant át. Talán ennek köszönhető, hogy az olvasott latin szöveget nem is értő két bíró gyöngyöző homlokán, simulni kezdtek a redők. Segítette ezt a szöveget értő plébános és a nótárius ábrázata is, melyek híven tükrözték az olvasott szöveg számukra kedvező tartalmát. 16

17 Az országbíró szavait követő csendet a király törte meg: Zsámbók Ozsváld! Úgy érkeztél küldötteiddel, mint egy jobbágyfalu bírója. De saját és néped érdemeidért jutalmul úgy távozol, mint Nagymegyer városbírája. Mert ettől a naptól Nagymegyer mezőváros és Izsap falu lakóit azok a jogok és kötelességek illetik, melyek Komárom városának a vármegye székhelyének polgárait. Királyi döntésünket e privilégiumlevél tartalmazza, melynek érvényessége saját akaratunkból örök időkre szól. A király saját kezével adta át a meghatódott újdonsült városbírónak a függő pecséttel ellátott pergamentekercset. A bírótól mindenki a hálás köszönet szavait várta. De annak a meghatottságtól remegő ajkain egy szót sem sikerült kipréselni. Csak a szemei sarkából kibuggyanó könnyek jelezték, hogy az a nagy sóhaj, ami valósággal feltört a kebléből, szebben hangzott minden szavakban öntött köszönetnél. A király is meghatódott. Szinte örült annak, hogy a küldöttek mögött álló öreg kisbíró váratlanul térdre borult. Királyi méltóságába vissza zökkenve elnézően szólt. Amint azt már megmondtam, ne térdeljen kend a király előtt! Nem is felséged előtt estem én térdre válaszolta az öreg. Hanem az előtt a mindannyiunknál hatalmasabb úr előtt, akinek az én felséges királyom is szolgája. Neki köszönöm ezt a mai szép napot most mindannyiunk nevében. A királyt is meglepte az öreg bátorsága és bölcsessége. De hogy jó emlékeket hagyva vessen véget ennek az elhúzódó kihallgatásnak, újabb kérdéssel fordult a megbátorodott kisbíróhoz. Láttál-e már életedben ilyen szépet, s fenségeset, mint most e fényes palotában? Az öreg lassan, akkurátusan, talán akkor először hordozta végig tekintetét a nagyterem minden zegén zugán. Látszott jól megfontolta válaszát. Láttam biz én fenséges királyom. Mert e palota minden pompáját, ragyogását felülmúlja az a nagymegyeri tölgyfa, amelynek árnyékában először köszönthettük szeretett királyunkat. Újra elcsöndesedett a terem. Most a király vált meg a szavától, s szinte restelve törölte ki szeme sarkából azt a könnycseppet, amely egy pillanatra elhomályosította tekintetét. Hát ennyit a nagymegyeri Mátyás legendáról, mert a folytatás már nem legenda. Az már hiteles írott történelem. 17

18 18

19 19

20 20

TÁNCZOS TIBOR A nagymegyeri Mátyás legendák

TÁNCZOS TIBOR A nagymegyeri Mátyás legendák TÁNCZOS TIBOR A nagymegyeri Mátyás legendák 1 Előszó Nagymegyer városának címerében is látható az a tölgyfa, amely az itt élő közösség történelmi múltját, jövőbe mutató életerejét szimbolizálja. Egy fa

Részletesebben

Henkey Gyula A CSALLÓKÖZI MAGYAROK ETNIKAI EMBERTANI KÉPE

Henkey Gyula A CSALLÓKÖZI MAGYAROK ETNIKAI EMBERTANI KÉPE Henkey Gyula A CSALLÓKÖZI MAGYAROK ETNIKAI EMBERTANI KÉPE 1 A kiadvány megjelenését támogtta: Bős Nagyközség Önkormányzata ISBN 80 89001 16 5 2 Henkey Gyula Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből

VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből Az első honi meteorológiai feljegyzések a középkor századaiból maradtak fenn, így egy 1009- re utaló feljegyzésben arról olvashatunk, hogy abban az

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS PÁLMAJOR BEVEZETÉS Pálmajor község Somogy megyében, Kaposvártól 20 kilométerre található. A kistelepülés 3 kilométer hosszan elnyúló főutcája a 61-es főútról nyílik, jelenlegi 377 lakosának 99%-a roma

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Privigyey Pál MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ

Privigyey Pál MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ Privigyey Pál MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ Privigyey Pál Magyarország nem volt, hanem lesz POLITIKO-ROMANTIKA 1887 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. ELŐSZÓ Isten haza és a király! Ezen tárgyakról fog könyvem

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok

Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok 2005/6 Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok Szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek,

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment I A Remény illata Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c.

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. Megjelent: KAPU 2015.04, 53-56. Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. készülő könyvből Az embertani vizsgálatok helyzete

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Benedek Elek Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, a hármas üveghegyen is túl, túlonnan túl Megálljatok csak, nem jól kezdettem Hát: volt egyszer

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

fény VIVÁT HUSZÁR! Sárvár 2010. július 16-18. 2008-2010.

fény VIVÁT HUSZÁR! Sárvár 2010. július 16-18. 2008-2010. KÉPES KRÓNIKÁK fény VIVÁT HUSZÁR! Sárvár 2010. július 16-18. 2008-2010. 2 ELŐSZÓ HELYETT A történelem ismétli önmagát. 2008-ban Nagyvázsony adott otthont a VIVÁT HUSZÁR! elnevezésű viadalnak, s ennek alkalmából

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II.

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. Dr. Halász József Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. Az iránymutató Szabadság Alkotmánya és alkalmazásának irányelvei Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap 2015 Dr. Halász

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Igazoltan távol van: Pócza Csaba, Patthy Sándor, Pereznyák Zoltán, Pócza Balázs, Gelle József képviselők

JEGYZŐKÖNYV. Igazoltan távol van: Pócza Csaba, Patthy Sándor, Pereznyák Zoltán, Pócza Balázs, Gelle József képviselők 1 Bük Város Önkormányzat Képviselőtestülete JEGYZŐKÖNYV Készült: Bük Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2010. augusztus 19-én a Büki Művelődési és Sportközpont Könyvtár színháztermében megtartott

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Berekfürdő Községi Önkormányzat 5309 Berekfürdő, Berek tér 15. Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Készült:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam.

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam. Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. 1 A KORAI ÉVEK A tarzuszi Pál büszke volt származására. Kétszer is di - csekszik vele. A Filippi

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

EZÜSTHARANG. A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály hava. 25. szám

EZÜSTHARANG. A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály hava. 25. szám A barátság legszebb aktusa az, Midőn barátunkat hibáira figyelmessé tesszük. ( Berzsenyi Dániel )) EZÜSTHARANG A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály

Részletesebben

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Magunkról A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Árpád fejedelem évének Fergeteg havában, 2007 januárjában alakult. Szándékunk az

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

LEGO MAGYAR NYELVŰ KÖNYVEK, MATRICÁK ÉS FOGLALKOZTATÓK

LEGO MAGYAR NYELVŰ KÖNYVEK, MATRICÁK ÉS FOGLALKOZTATÓK 1106 Budapest, Keresztúri út 8/A +36-1-264-4555 terjesztes@dunakiado.hu LEGO MAGYAR NYELVŰ KÖNYVEK, MATRICÁK ÉS FOGLALKOZTATÓK 1. Oroszlánok és sasok LEGO Legends of Chima minifigurás foglalkoztató Sok

Részletesebben

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

V. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny!

V. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny! Ongai Horgász Egyesület V. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny! Az idén V. alkalommal került megrendezésre a páros pontyfogó versenyünk, a közel 12 hektáros, VII. számú tavunkon. Ebben az évben is 34

Részletesebben

AEGON. Vitál Életbiztosítás

AEGON. Vitál Életbiztosítás AEGON Vitál Életbiztosítás A felelősségteljes gondoskodás családról való gondoskodás A család mindennél fontosabb A család mindennapi örömeink forrása, ezért mindannyiunk számára óriási kincs, amelyről

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

meddőhányó, EVIG-gyáregység, MÁV-fatelítő, szénosztályozó, szénhegyek, sorompó, még száz méter és rácsatlakozunk a 10-es útra, Tokod főutcájára.

meddőhányó, EVIG-gyáregység, MÁV-fatelítő, szénosztályozó, szénhegyek, sorompó, még száz méter és rácsatlakozunk a 10-es útra, Tokod főutcájára. A COWBOY Cowboykalapja volt és farmerruha feszített rajta alul-fölül, az igazi cowboyság ennek ellenére kettő-kettőre állt, mivel ló helyett biciklin ült, valamint a Vadnyugat helyett a Tokod és Sárisáp

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

IV. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny!

IV. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny! IV. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny! Az idén IV. alkalommal került megrendezésre a páros pontyfogó versenyünk, a közel 12 hektáros, VII. számú tavunkon. Ebben az évben is 37 párost tudtunk egymás

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben