Agrárinformatika 2002 Debrecen,2002. augusztus 27-28
|
|
- Éva Bakosné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZIMULÁCIÓ ÉS MONITORING AZ AGRÁRÖKOSZISZTÉMÁK VIZSGÁLATÁBAN II. Többváltozós állapotsík-rendszerek alkalmazása valós- és szimulált adatsorok kezelésében Multivariate state-planes in service of analysis of field- and simulated data Levente Hufnagel and Márta Gaál Szent István University, Department of Mathematics and Informatics, Budapest Hufnagel Levente Gaál Márta SZIE Kertészettudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék, Budapest ÖSSZEFOGLALÁS Az indirekt ordináción alapuló stabil állapotsík-rendszerek az ökológiai monitorozás céljaira kerültek kidolgozásra. Lényegében a többváltozós adatelemzés és a térinformatika módszereinek kombinációjaként foghatók fel. Az állapotsík-rendszereket azonban nem csak valós terepi adatok elemzésére, hanem a szimulációs agroökoszisztéma modellek vizsgálatára is fel lehet használni. A szimulációs modellek és az állapotsík-rendszerek együttes alkalmazása segíti az ökológiai és agrotechnikai körülmények hatásának egységes rendszerben történő vizsgálatát. Az ily módon kapott eredmények jelentősen hozzájárulhatnak az alkalmazkodó és fenntartható mezőgazdaság megvalósításához. A jelen cikkben különböző időjárású évek szimulációit, illetve műtrágyázási, növényvédelmi beavatkozások hatásait vizsgáltuk. Mindezek eredményeként megállapítottuk, hogy az állapotsík-rendszereink jól mutatják az agroökoszisztéma változásait. SUMMARY The system of the indirect ordination and the stable plane of states was elaborated for the ecological monitoring. It can be considered as a combination of the multivariate methods and GIS. We can use this system to analyse not only real field data, but also simulated data of agroecosystem models. The joint application of the simulation models and the state-planes could help us to survey the effects of the ecological and agrotechnical conditions in the same system. The results obtained in this way can effectively contribute to the realization of the adaptive and sustainable agriculture. This paper presents simulations for the effects of different climatic conditions, available nutrient amounts and plant protection applications. Based on our results it seems that our system reflects well the changes in the agroecosystems. BEVEZETÉS Bioszféránk és benne az ember helyzetének felismerése, valamint a társadalom növekvő környezeti tudatossága új kihívások elé állítják a mezőgazdaságot is. Ezeknek a kihívásoknak a megoldásában elsősorban agrár- és környezettudományi, valamint ökológiai kutatások, továbbá agrár- és környezetinformatikai fejlesztések jelenthetik az első lépéseket. A feladatok megoldására különböző stratégiai csomagok alakultak ki az elmúlt években. Ezeket a stratégiákat a fenntartható, alkalmazkodó, precíziós, ökológiai, sokfunkciós, integrált stb. jelzőkkel próbálják egy-egy szakmai-tudományos iskola zászlaja alá felsorakoztatni. Nyilvánvaló azonban, hogy a különböző hangsúlyok ellenére ezek az iskolák egyazon problémakör megoldásán fáradoznak, és talán az is, hogy az érdemi előrelépéshez ezek mindegyikére szükség van, bár ezek mindegyike messze áll még attól, hogy kikristályosodott technológiai rendszereket ajánlhasson. A tágabb értelemben vett mezőgazdasági tevékenység tervezéséhez mindenekelőtt a kérdéses agroökoszisztéma állapotának és állapotváltozásainak ismerete (folyamatos és érdemi monitorozás), valamint a lehetséges technológiai műveletek és tevékenységi elemek hatásának ismerete (hatásbecslés, hatásvizsgálat), továbbá az információhalmaz áttekinthető kezelése és az optimális döntéshozás módszertanának kidolgozása szükséges. Munkánk során ezekben a kérdésekben kívántunk előrelépni. CÉLKITŰZÉS Munkánk elsődleges célja az volt, hogy egységes adatkezelési és állapot-értékelési módszertant dolgozzon ki az agroökoszisztémák tér-időbeli monitorozása, illetve tér-időbeli szimulációs modellezése számára. Az általunk kidolgozott állapotsík-rendszerek a következő probléma-típusok vizsgálata számára kívánnak segítséget nyújtani: A tér-időben szimuláló agroökoszisztéma-modellek valós adatsorokkal való összevetése, a modell illesztőparamétereinek optimális beállítása, a modellek tesztelése. 315
2 . Az agroökológiai monitorozás adatsorainak informatikai kezelése és elemzése. A modellezés eredményeinek a monitoringban való közvetlen felhasználása. Az agronómiai (növényvédelmi, tápanyag- és vízgazdálkodási) terepi kísérletek és termelési tapasztalatok adatsorainak egységes kezelése és a statisztikai elemzések elősegítése. Agronómiai kísérletek hatásának szimulációja. Klímaváltozás lehetséges hatásainak vizsgálata. Az agroökológiai kockázatelemzés módszertanának támogatása. A fenntarthatósággal kapcsolatos kutatások. Az agroökológiai adatok vizsgálata egy meglehetősen összetett és tipikusan sokváltozós probléma, amelynek kezeléséhez a biomatematika és agrárinformatika eszközei elengedhetetlenek. Az állapotok minél pontosabb leírása és az összefüggések feltárása annál több eredménnyel kecsegtet, minél nagyobb, részletgazdagabb, pontosabb adatbázisokat tudunk felállítani. Csakhogy minél kiterjedtebb az adatbázis (úgy az objektumok, mint a változók szempontjából) annál kevésbé áttekinthetőek a benne tükröződő jelenségek. A megoldás egyik kulcsa nyilvánvalóan a sokváltozós dimenzióredukáló és mintázatelemző módszerek használatában rejlik. Az általánosan ismert és használt ordinációs módszerek alkalmazása azonban gyakran jelentős akadályokba ütközik: 1. A többváltozós dimenzióredukáló módszerek korlátozott kapacitása. Az adatmátrixok növekedésével ugyanis a futási idő rohamosan növekszik, a jelenleg legjobbnak tekinthető szoftverek és számítógépek mellett elérhető legnagyobb kapacitás is messze elmarad az ideálisan felhasználandó adatok tömegénél. 2. A jól használható elemző algoritmusok többségének futási esetlegessége, amely egymástól független elemzésekkor semmilyen problémával nem jár, de nagyobb adatsorok részletekben való elemzését nagyon megnehezíti. 3. Az újabb objektumok problémája. Az adatok elemzésének megkezdésekor ugyanis még nem állhat rendelkezésre az összes, később felhasználandó információ, hiszen a monitoringnak éppen az a lényege, hogy folyamatos megfigyelőrendszerről van szó. Ha viszont minden eseti elemzéskor újra és újra elő kell vennünk az összes korábbi adatot, akkor ez rengeteg felesleges ismétlődéssel jár, ami ráadásul a végre kialakított viszonyítási pontok stabilitását is veszélyezteti. Ennek oka, hogy az ordinációs módszerek mindig a vizsgált objektumok aktuális hasonlósági mintázatát keresik, arra pedig minden objektum felvétele hatással lehet. 4. Az előzővel szorosan összefügg az adatok megbízhatóságának problémája, hiszen az általunk megbízhatónak vagy kevésbé megbízhatónak tekintett adatok egyforma mértékben befolyásolhatják az ordináció eredményét. Ennek következtében egy hibás adat nem csak az azt tartalmazó objektum helyzetében okoz problémát, hanem a teljes mintázatot képes befolyásolni, ami nyilvánvalóan nem tűrhető el. 5. Problémát jelenthet magának a mintavételi hálónak a torzítottsága is, hiszen, ha bizonyos objektumtípusokból több, másokból kevesebb van, akkor a gyakoribb objektumtípusokban előforduló értékkombinációk jelentősége túlértékelődik a mintázatban, ami veszélyezteti a konzekvens interpretálhatóságot. 6. Szükség lehet újabb, vagy a korábbiakból származtatott változók vizsgálatára is, amelyek a mintázatot ugyan nem befolyásolják, de a mintázaton belül mutatott viselkedésük informatív lehet. 7. Végezetül, ha az eddigiektől eltekinthetnénk is, még mindig problémát jelentene az, hogy a nagy mennyiségű objektum, még a redukált dimenzionalitású térben (síkban) is áttekinthetetlen sűrűségű pontfelhőt eredményezne, tehát az alternatív megjelenítés lehetőségét biztosítani kell egyazon mintázaton belül is. Fontos lenne továbbá az is, hogy olyan módszerünk legyen, amely az alapadatok viszonyainak elemzésén túl, megadja a modellekkel és statisztikus predikciókkal való összevetés közvetlen lehetőségét is, hiszen ezek a monitoringban nélkülözhetetlen elemek. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A többváltozós biológiai adatelemzés területén részletes áttekintést és kiváló módszertani segítséget nyújtanak Podani János munkái (Podani 1993, 1994, 1997). A többváltozós állapotsík-rendszerek kidolgozásának viszont egyelőre elég szegényes irodalma van, hiszen ez elsősorban a jelen szerzők korábbi munkáit jelenti. A célkitűzésben is felvetett problémák megoldására az általunk indirekt ordinációnak nevezett módszercsaládot vezettük be (Hufnagel et al., 1999a; Gaál és Hufnagel 1999, 2001), ennek bizonyos értelemben előzményei voltak Hufnagel et al (1999b, c) munkái. Ezek a publikációk a többváltozós módszerek és a térinformatika kombinálásának lehetőségeiről szólnak. Az állapotsík-rendszerek és a szimulációs modellek kapcsolata már korán felvetődött, de az első tényleges próbálkozásokhoz, amelyek a jelen cikkben kerülnek bemutatásra, egy erre a célra kifejlesztett modellrendszerre is szükség volt, ami Ladányi (2002), Erdélyi (2002), Ladányi és Erdélyi (2002), Révész (2002), Horváth (2002), Révész és Horváth (2002), valamint Horváth et al (2002) munkáinak eredménye. Mindezen eredmények későbbi hasznosítási lehetősége és mezőgazdasági alkalmazásának módszertani iránya szintén jól kidolgozottnak tekinthető (Harnos, 1991). 316
3 ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK Többváltozós állapotsík-rendszerek létrehozása indirekt ordinációval Az indirekt ordinációk lényege a következőkben foglalható össze: A hagyományos többváltozós mintázatelemző (adatstruktúrafeltáró) algoritmusokkal végrehajtott közvetlen dimenzióredukáló lépés (tehát a továbbiakban direkt ordináció) nem a vizsgálandó objektumokra, hanem az attribútum dualitás elvének megfelelően a változókra vonatkozóan történik. Ez tehát egy olyan direkt ordináció, amely az eredeti változóknak (mint objektumoknak) az eredeti objektumok egy részének (mint változóknak) alapján mutatott hasonlósági mintázatát tárja fel. A tényleges objektumok ordinációját indirekt módon, tehát a változók koordinátái segítségével, külön lépésben készítjük el. Ennek legegyszerűbb módja lehet, ha az objektum indirekt ordinációban elfoglalt helyének koordinátáiul a benne előforduló változók koordinátáinak valamilyen függvényét (átlagát, súlyozott átlagát stb.) választjuk. Az objektumok tehát ebben a lépésben már egymás pozícióitól függetlenül kerülnek fel az ábrára, megoldva ezzel a célkitűzésben ismertetett problémák egy részét. A változók koordinátáinak meghatározásához végzett direkt ordináció nem a teljes adatsorra, hanem egy erre a célra összeválogatott és erősen szűrt ún. referencia adatbázisra vonatkozik, amelyet módunkban áll tökéletesen áttekinteni és megismerni. A változók közötti valós viszonyokat csak ennek a referencia adatbázisnak kell jól tükrözni, a későbbi adatok ezt már nem képesek befolyásolni, megoldva ezzel a megbízhatósági problémát is. Ha az objektumok koordinátáit már kiszámoltuk, ezzel az indirekt ordináció elvileg adott, de értelmezéséhez és többcélú használatához az alternatív megjelenítés és ábrázolás funkcióit is biztosítani kell. Ehhez az adatbáziskezelés és grafikus megjelenítés informatikai módszereit egyesítő térinformatika (GIS) biztosít lehetőséget, megoldva ezzel a célkitűzés utolsó pontjában említett feladatot is. Az állapotsík-rendszerek felépítésének lépései a következő folyamatábrán láthatók (1. ábra): 1.ábra: Az állapotsíkok létrehozásának menete Ref. Adatb. Indikátor koordináták A kidolgozott keretrendszer dim.reduk. direkt ordináció ellenőrzés Indirekt ordináció B i o m e t r külső minták i a Stabil állapotsíkok objektum specifikus adatok rovar spec. adatok Monitoring rendszer G I S Figure 1: The methodological flowchart of the elaborated system Az ábrán balról jobbra és fentről lefelé jutunk el a kiindulástól a rendszer használatáig. Az első lépés a referencia adatbázis összeállítása. A referencia adatbázisba be kell vonni az összes olyan változót, amelyet az objektumok összehasonlításának tekintetében állapotjelzőnek kívánunk tekinteni. Fontos, hogy ezek a változók minden lehetséges objektummal kapcsolatban értelmezhetőek legyenek és minden esetben kizárólag egy értéket vehessenek fel. A változóknak egymástól függetlenül mérhetőknek kell lenniük, tehát nem lehetnek egymásból számított értékek. A dimenzióredukálás jósága szempontjából viszont előnyös, ha a változók egymással minél szorosabb statisztikai kapcsolatban vannak, vagyis együttesen a vizsgált rendszer valóban esszenciális tulajdonságáról (állapotáról) hordoznak információt. A referencia adatbázisból kihagyott változók és származékaik a későbbiekben más módon még vizsgálhatók lesznek az állapotsík segítségével. A következő lépés a direkt dimenzióredukálás az indikátorváltozók koordinátáinak meghatározásához, a referencia adatbázis alapján. Ha ez megvan, akkor definiálni kell egy függvénykapcsolatot az objektumok jellemzésére felhasznált változók aktuális értékei, valamint az indirekt ordináció objektumkoordinátái között az indikátorkoordináták segítségével (pl. súlyozott átlagszámítás). Ha az indirekt ordináció már előállt, akkor lehetőségünk van annak ellenőrzésére, hogy az objektumok eredeti hasonlósági mintázata mennyire sérül az indirekt ordinációval való megjelenítés esetén (erre a nem metrikus többdimenziós skálázásnál (NMDS) megszokott shepard-diagrammot is használhatjuk). Hasznos lehet az ordináció jóságának megítélésében az is, ha 317
4 . a vizsgált objektumok egy részének direkt ordinációját is elkészítjük és azt összevetjük az iménti indirekt ordinációban megmutatkozó hasonlósági mintázattal. Ezen teszteléseket követően újabb objektumok és változók esetleg különféle származtatott mutatók viselkedését is megvizsgálhatjuk a most már stabil (hiszen rögzített pontok között értelmezett) állapotsíkunk segítségével. A különböző objektumok és változók állapotsíkon való alternatív ábrázolása révén az állapotsíkot feltérképezhetjük a különböző vizsgálati szempontok alapján. Ezeknek az alternatív tematikus állapottérképeknek a kezelésére szolgál többek között a GIS is. Az állapotsík rendszer addig alkalmas a monitoring céljára és korlátlan számú objektum elemzésére, ameddig az objektumok állapota a referencia-adatbázis által lehatárolt állapotok között mozog, ha azonban valami alapvetően új jelenség lépne fel, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az jelentőségéhez mérten tükröződne az állapotsíkon, ez a tény tehát felhívja a figyelmet a referencia adatbázis összeállításának jelentőségére. Ez a probléma szükség esetén úgy hidalható át, hogy a vizsgálat céljainak megfelelően több, eltérő állapotsíkot hozunk létre és az alternatív állapotsíkokat egységes rendszerben kezelve (akár metaelemzésszerűen) használjuk. Szimulációs agroökoszisztéma modellek Munkánkhoz a Ladányi és Erdélyi (2002), Révész (2002) cikkeiben ismertetett modulokból összeállítható modellrendszert alkalmaztuk az állapotsík létrehozásához, feltérképezéséhez és a kísérletek szimulálására. A modellrendszer egy 7 populációból álló (3 növény, 3 fitofág, 1 ragadozó) táplálékhálózatot ír le, amelyben az egyes populációk aktivitásának hőmérsékletfüggése, valamint a talaj erősen leegyszerűsített víz, tápanyag és hulladék szervesanyag forgalma is szerepel. A modellrendszer napi felbontású diszkrét időszemlélettel dolgozik. A modellrendszer tér- és időbeli változássorozatok együttes kezelésére is alkalmas, de mi most csak az időbeli folyamatok szimulációival foglalkoztunk. A modell input adatait napi meteorológiai adatsorok, outputját a szimulált biomassza változások jelentik. A klímaváltozások, illetve meteorológiai esetlegességek hatását az input hőmérsékleti adatok megváltoztatásával, a növényvédelmi beavatkozásokat az érinteni kívánt populációk egyedszámának egy nap alatt bekövetkező megváltoztatásával (effektivitást kifejező szorzótényező), a műtrágyázás hatását az ionos növényi tápanyag mennyiségének hosszabb időszakon át érvényesített megváltoztatásával szimuláltuk. Referencia adatbázisként a modell egy éves futtatási eredményeiből minden tizedik nap adatát vettünk ki és ennek felhasználásával hoztuk létre az indirekt ordinációt. Az állapotsík egyszerű megjelenítéséhez Excel grafikonokat is használhatunk, ennek lehetőségei azonban korlátozottak, a grafikonok elkészítéséhez szükség van az adatok rendezésére, segédtáblázatok készítésére. Az állapotsík részletesebb feltérképezéséhez, az objektumok tulajdonságainak sokoldalú lekérdezéséhez és megjelenítéséhez az Arc/Info programcsomagot használtuk. A SZIMULÁCIÓK EREDMÉNYEI A állapotsík feltérképezésére (a rajta tükröződő jelenségek bemutatására) 5 egymást követő év (esetünkben 1827 egymást követő napjának) adatsorát használtuk fel. A különféle beavatkozások és történések hatásának vizsgálatára viszont, a jobb áttekinthetőség kedvéért, csupán egy 100 napos vizsgálati intervallumot mutatunk be, amely az év 100. napján (tavaszal) kezdődik és a 200. napon (nyáron) ér véget. Ebben az időszakban normál futtatás esetén fokozatos felmelegedés és valamennyi populáció biomasszájának gyarapodása figyelhető meg, az egyik gyomnövény kivételével amelynek maximuma is a vizsgált szakaszba esik (kora tavaszi fenológiájú faj). Az adatok kísérletes megváltoztatását mindig a 115. napon végeztük, így a trajektóriák első 15 napos szakasza mindig azonos, az eltéréseket ezt követően figyelhetjük meg. Az állapotsík feltérképezése Az állapotsík feltérképezéseként 3 olyan ábrát mutatunk be, amelyek együttesen véleményünk szerint jól érzékeltetik az állapotsík különböző területeinek és irányainak jelentését. A 2. ábra az ig terjedő 5 év napi átlaghőmérsékleti adatsorát felhasználva mutatja a különböző évek állapotsíkon megjelenített állapotváltozási trajektóriájának alakulását. A különböző években a talaj felvehető tápanyagtartalmát azonosan konstans értékre állítottuk be annak érdekében, hogy az ábrán a hőmérsékleti viszonyok változásának mintázata tükröződjék. Az itt felhasznált meteorológiai adatok, valamint a modell által az egyes populációkra szimulált biomasszaváltozási adatsorok Ladányi és Erdélyi (2002) cikkében részletes bemutatásra kerültek. 318
5 2.ábra: Öt különböző hőmérsékleti mintázatú év állapotváltozási trajektóriái Figure 2: Trajectories of five years with different temperature patterns Az ábrán a különböző éveket eltérő jelölésekkel különböztettük meg. Az egyes éveket megfigyelve jól láthatjuk, hogy bár a különböző évek trajektóriái változatos lefutásúak, abban feltétlenül megegyeznek, hogy az évek eleje és vége között mindig egy lefelé irányuló ív látható. Ez a hasonlóság az évszakok változásának ritmusából adódik. Másrészt viszont a teljes pontsort tekintve látható, hogy az egyes évek jobbról balra haladva szukcesszíve eltolódni látszanak. Ez utóbbi jelenség teljes egészében valós adatsorok esetén egyértelmű tendenciájú klímaváltozásra utalna, esetünkben csupán a modell-ökoszisztéma reagál így a valós hőmérsékleti adatsorra. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra is, hogy valós adatsorok esetén feltehetőleg még a jelenleginél jelentősebb klímaváltozás sem tükröződne ilyen szépen az állapotsíkon, hiszen a tápanyagellátást és az egyéb sztochasztikus környezeti hatásokat még terepi kísérletben is nehéz volna konstans értéken tartani. A következő ábrán (3. ábra) az előző szituáció ellentétét vizsgáltuk meg. Itt szintén 5 év adatsorát ábrázoltuk, ám most minden évre azonos (egyébként önmagában valós) hőmérsékletváltozási adatokat adtunk meg, de a felvehető tápanyag mennyiségét változtattuk. 3. ábra: Öt különböző tápanyagellátottságú év mintázata, azonos hőmérsékleti adatokkal Figure 3: Patterns of five years with different available nutrient amount, but with the same temperature pattern Az egyes éveket külön-külön szemlélve azok egymáshoz nagyon hasonló lefutásokat ismételnek újra és újra. Az egyes évek pontsorai most is eltolódnak, ezt azonban a különböző években eltérő mennyiségű ionos tápanyag értékeinek változása okozza. Itt egy éven belül monoton módon fogy a felvehető tápanyag mennyisége (növényi tápanyagfelvétel + eróziós hatások szimulálása), az egyes évek között azonban eltérő kiinduló tápanyagmennyiséget állítottunk be. Jelentős tápanyagnövelés (műtrágyázás) a 4. évben következett be (az ábrán 4+ jelöléssel szerepel), aminek hatására jól megfigyelhető a görbe állapotsíkon való elmozdulása. A 4. ábrán ugyanez az adatsor látható, de ez esetben nem az éveket, hanem az azonos évszakokat jelöltük azonos módon. Az ábra alapján egyértelműen látható, hogy a tavasz vége nyár eleje, illetve az ősz időszakai ugranak ki leginkább az adatok közül, vagyis ennek a két időszaknak a leginkább eltérő a fajösszetétele a modellben. 319
6 . 4. ábra: Az évszakok helyzete az állapotsíkon tél tavasz nyár ősz Figure 4: The location of the seasons in the plane of states winter, spring, summer, autumn A tavaszi napok értékei mindig lefelé haladnak a síkon, a nyári napok pontsora mindig a tavaszi felett húzódik és fordított irányban halad, az őszi értékek az ábra felső részén helyezkednek el. A következő 4 ábra (5., 6., 7., 8. ábrák) az eddigiektől eltérően, nem az Excelben, hanem az Arc/Info programcsomag segítségével készült. Itt most elsősorban nem a pontmintázat alakulását, hanem egy-egy újabb változónak az állapotsíkon való viselkedését mutatjuk be, domborzati modellek segítségével. Minden ábrának két része van: az egyik 3D megjelenítéssel (színezéssel és árnyékolással), a másik izovonalak segítségével ábrázolja az értékek alakulását. A kétféle ábrázolási mód ugyanazt a jelenséget mutatja, de más részletek fejeződnek ki jobban az eltérő ábrázolási módok mellett. Az 5. ábra a 7 modell-populáció (tehát növények és állatok) együttes biomasszájának, tehát az ökoszisztéma aktuális biomassza értékének alakulását mutatja az állapotsíkon. 5. ábra: Az összbiomassza (7 populáció) alakulása - 3D modellel és izovonalasan Figure 5: Sum of the total biomass (7 population,) using 3D model and isolines Az állapotsíkon a biomasszaértékek egyértelmű csökkenést mutatnak balról jobb felé haladva. A biomassza maximális értékei tehát az állapotsík bal felső sarkában a legmagasabbak. Ezt a mintázatot a növényi populációk biomasszája döntően meghatározza, ezért érdemes az állati biomasszát (3 fitofág + 1 predátor populáció) külön is megvizsgálni (6. ábra). Az állati biomassza magas értékei az állapotsík felső szegélyén figyelhetők meg, ezek közül a bal oldali egybeesik az összbiomassza maximumával, ami érthető, hiszen ahol sok a növény ott növényevő is több lehet. Ennek az ábrának azonban 3 különböző maximuma van, ami érthető, hiszen a különböző évek eltérőek lehetnek az állatok szempontjából. A mintázatot a 4. ábrával összevetve látható, hogy az állati biomassza mindig az ősz közepén mutatja a maximumait, ami terepi ismereteink alapján érthető is. 320
7 6. ábra: Az állati biomassza (4 populáció) alakulása - 3D modellel és izovonalasan Figure 6: Sum of the zoological biomass (4 population,) using 3D model and isolines Ez növényi biomassza szempontjából is így van, de ott az évek közötti különbségek hangsúlyozottabban jelentkeznek a modell-ökoszisztéma jelen beállításai mellett. Ezek után érdemes megvizsgálni, hogy a modellezett közösség biodiverzitása hogyan alakul az állapotsík pontjain (7. ábra). 7.ábra: A biodiverzitás értékének alakulása az állapotsíkon a Shannon-függvénnyel mérve - 3D felületi modellel és izovonalasan Figure 7: Biodiversity pattern calculated with the Shannon-function, using 3D model and isolines A biodiverzitás mérésére a legelterjedtebb diverzitási indexet, a Shannon-függvényt alkalmaztuk. Minthogy esetünkben a fajszám minden állapotban azonos (7 populáció), így a Shannon entrópia lényegében a fajok gyakorisági eloszlásában megnyilvánuló egyenletességet méri. A diverzitás maximuma az összbiomasszával lényegében ellentétesen viselkedik (maximuma az ábra jobb oldalán található). Ez azt jelenti tehát, hogy a vizsgált állapotváltozásokban a biomassza növekedésével a diverzitás általában csökken, hiszen a növekedés a különböző fajokat eltérő mértékben érinti. Az uralkodó populációnak tehát az abszolút biomasszája és a többi populációhoz képest mutatott dominanciája párhuzamosan változik, ami megfelel bizonyos terepi tapasztalatoknak (Hufnagel et al., 1999). Az állapotsík feltérképezése során nem csak az eddigiekhez hasonló statikus paramétereket, hanem a változások egyes dinamikai sajátosságait is felhasználhatjuk. Ennek legegyszerűbb esetét a 8. ábrán mutatjuk be. 321
8 . 8. ábra: Az állapotváltozások aktuális sebessége az állapotsík pontjaiban - 3D modellel és izovonalakkal Figure 8: Speed of the change of states, using 3D model and isolines A 8. ábrán az állapotváltozások sebességét ábrázoltuk. Az állapotváltozási sebesség mérésére az állapotot reprezentáló pont síkbeli elmozdulásának időegységre eső nagyságát választottuk. Az időegység esetünkben három nap, vagyis a kérdéses naphoz rendelt pillanatnyi állapotváltozási sebesség mérőszáma a kérdéses napot megelőző és követő napok között megtett út hossza. Az ábrán egy egyértelmű, egyirányú és többé-kevésbé egyenletes sebességnövekedés figyelhető meg fentről lefelé haladva. Ezt összevetve a 4. ábra évszakokkal kapcsolatos tapasztalataival azt látjuk, hogy a modell ökoszisztémában (a természetben megszokotthoz nagyon hasonlóan) a változások legintenzívebben a tavasz melegebb időszakaiban zajlanak. Úgy gondoljuk, hogy az előző 7 ábra segítségével (ami természetesen csak töredéke a vizsgálható mintázatoknak) többé-kevésbé sikerült bemutatni az állapotsík működésének logikáját, és adni néhány viszonyítási alapot az abban való tájékozódáshoz. A továbbiakban a modell-ökoszisztéma és az állapotsík-rendszer segítségével néhány kísérleti beállítás szimulációját mutatjuk be. Műtrágyázás hatása az állapot-trajektóriákra A 3. ábrával kapcsolatban már szóba került, hogy a felvehető tápanyagmennyiség jelentősen képes befolyásolni az agroökoszisztéma állapotait. A 9. ábrán mindezt kísérletszerű szituációban vizsgálhatjuk meg. A korábban bemutatott állapotváltozási trajektóriákból egy 100 napos szakaszt választottunk ki, amelynek első 15 napját változatlanul hagytuk, majd a napig eltérő tápanyagmennyiségeket beállítva vizsgáluk a modell ökoszisztéma állapotváltozásait. A kísérlethez egy tavaszi-nyáreleji időszakot választottunk. A szimuláció úgy is értelmezhető, hogy azonos időszakban egymás melletti parcellákon végeztünk műtrágyázási kísérleteket. 9. ábra: Különböző ionos tápanyagmennyiségek hatása az állapot-trajektóriára eredeti 50% 10% 1% Figure 9: The effects of different nutrient amounts original amount, 50%, 10% and 1% of the original 322
9 Mivel az eredeti modell egy elég bőséges tápanyag-ellátottságot szimulált, vizsgálataink során a felvehető tápanyagmennyiséget felére, tizedére, illetve századára csökkentve adtuk meg. Az ábrán látható, hogy a rövid (15 napos) közös lefutás után az eltérő tápanyag-beállításoknál a trajektóriák fokozatosan, egyre jobban eltérnek az eredeti lefutástól. A csökkenő tápanyagmennyiséggel arányosan a trajektóriák egyre inkább jobbra tolódnak, vagyis egyre távolabbra az 5. ábrán megfigyelhető maximális biomasszától. Ugyanakkor a trajektória által leírt hurkok is egyre feljebb kerülnek az ábrán, hiszen kevesebb táplálék mellett a változási sebességek (növekedés) is lassabb. Növényvédelmi kezelések hatása az állapot-trajektóriákra A műtrágyázáshoz hasonlóan gyakori és jelentős agrotechnikai beavatkozásnak tekinthetők a különféle növényvédelmi kezelések. Itt is ugyanazt a kiinduló trajektóriát választottuk kontrolnak, mint a műtrágyázásokkal kapcsolatban. Ezek szimulációja úgy történt, hogy minden esetben teljesen azonos paraméter beállításokat adtunk meg, de a 15. napon egy egyszeri szorzószám beírásával csökkentettük a kezeléssel érintett populáció denzitását. Ennek következtében most a korábbitól eltérő mintázatokat kaptunk (10. ábra), hiszen itt nem a trajektória fokozatos elcsúszásáról, hanem hirtelen (szakadásszerű) áthelyeződésről van szó, ami megfelel várakozásunknak. 10. ábra: Gyomirtások, zoocid permetezések hatása az állapot-trajektóriákra G1 99% G1 90% Ált. z. eredeti M1+P G2 eredeti G1 90% G1 99% G2 99% M1+P 99% Ált. zoocid Figure 10: The effects of different plant protection methods original data, G1 90%, G1 99%, G2 99% weed control, M1+P selective insect control, general zoocid A Ladányi és Erdélyi (2002) által ismertetett modell ökoszisztémában a G1 jelzésű gyom esetében szelektív gyomirtást szimuláltunk 90%, illetve 99%-os hatásossággal. A G1 jelzésű gyom a kultúrnövénnyel erős táplálék kompetícióban áll (apperens kompetíció), amit a közös fitofág hatása erősít fel (exploitatív kompetíció). Érthető tehát, hogy a G1 gyérítése a kultúrnövénynek kedvező irányban (ez egybeesik az összbiomassza növekedésének irányával) mozdítja el az állapotokat. Szintén érthető, hogy a nagyobb hatékonyságú kezelés a kisebbel azonos irányba, de nagyobb mértékben változtatja meg az állapotokat. A G2 jelzésű gyom fitofágja nem fogyasztja a kultúrnövényt, viszont ezt a fitofágot is fogyasztja az ökoszisztéma egyetlen predátora, ebből következően érthető, hogy ennek a gyomnövénynek a jelenléte a kismértékű táplálék-kompetíció ellenére nem feltétlenül ártalmas a kultúrnövényre, hiszen a sokkal veszélyesebb állati kártevőket segít visszaszorítani (jelenléte tehát egyfajta biológiai védekezésnek is felfogható). Ennek megfelelően nem meglepő, hogy a G2 gyomra vonatkozó 99%-os gyomirtás az előzővel ellentétes irányban mozdítja el az érintett állapotokat. A zoocid permetezésekkel kapcsolatban két kísérleti beállítást szimuláltunk, az egyikben szelektív beavatkozást végeztünk, amely csak az M1 jelzésű monofág és a P jelzésű polifág rovart gyérítette 99%-ban, a másikban viszont ezt a kezelést mind a 4 állatpopulációra elvégeztük. Az eredmények most lényegében azonos irányú, de különböző mértékű változásokat mutattak, és természetesen a széles hatásspektrumú peszticid hatása bizonyult drasztikusabbnak az eredeti állapotokhoz képest. A zoocid permetezések hatásának iránya mindkét korábbi beavatkozástól eltérő volt. Valamennyi beavatkozásnál megfigyelhető, hogy az időjárás által kialakított alapvető mintázatot (visszaforduló hurok) a beavatkozások nem tudták megváltoztatni, a G2 gyomirtás esetén viszont a nyár eleji időjárás hatása nem a szokásos pozítív irányú ívet, hanem egy negatív irányú (az óramutató járásának megfelelő) elfordulást eredményezett, ennek magyarázatához részletesebb vizsgálatok és újabb ábrasorok lennének szükségesek, amelyre jelen keretek között nincs lehetőség, de talán szükség sem. 323
10 . Klímaváltozás (eltérő hőmérsékleti viszonyok) hatása az állapot-trajektóriákra Végezetül vizsgáljunk meg egy harmadik, kísérleti jellegű szituációt, a hőmérsékleti viszonyok megváltoztatását. Az egyszerűség kedvéért most csak a hőmérsékleti viszonyokat változtattuk meg (11. ábra), de ezt is csak úgy, hogy a hőmérséklet szezonális mintázata (tehát az értékek arányai) ne változzanak, csupán a 15. naptól a 100. napig valamennyi értékhez hozzáadunk, illetve kivonunk 3ºC-ot. 11. ábra: Hőmérséklet-változások hatása az állapot trajektóriákra eredeti végig +3 C végig -3 C Figure 11: The effects of temperature changes original temperature, +3 C and 3 C change for the whole period A 11. ábrán látható, hogy most a tápanyag-kísérlethez hasonló, fokozatos elhajlásokkal találkozhatunk, hiszen a hőmérsékletváltozás hatásának kifejeződéséhez idő szükséges. Az eredeti értékekhez képest a megemelt hőmérséklet az ábrán felfelé és balra, vagyis a nagyobb biomasszák (illetve nyári jelleg) irányába, a lecsökkentett hőmérséklet viszont lefelé és jobbra, vagyis az előzővel ellentétes (tavaszi) irányba változtatta a folyamatokat. Az is jól kivehető, hogy a hőmérséklet emelése mélyrehatóbban megváltoztatta a trajektória alakját, mint az azonos mértékű csökkentés. A rendszerünk tehát alkalmas lehet bonyolultabb klímaváltozási scenáriók hatásának modellezésére is. MEGVITATÁS ÉS KITEKINTÉS Az eredményeket ismertető szakasz alapján látható, hogy a többváltozós állapotsík-rendszerek alkalmasak a célkitűzésben megfogalmazott problémák megoldására. Az állapotsík-rendszerek azonban nem csupán a monitorozási és szimulációs adatsorok mechanikus megjelenítésére és az objektív összehasonlíthatóság megteremtésére alkalmasak, hanem alapjaiban is képesek integrálni ezt a két, tudomány-történetileg eltérő utakat bejárt módszertant. Ha sikerül a szimulációs modelljeinket valós monitorozási adatsorokra illeszteni, akkor ez a következtetések és az eredmények interpretálhatóságának az eddigieknél sokkal szélesebb horizontját nyitja meg. Ez esetben lehetőség van arra, hogy maga a referencia adatbázis is részben empirikus, részben szimulált adatokból álljon, vagyis az állapotsíkok eddig még elő nem fordult rendkívüli szituációk kezelésére is felkészülhetnek, ami az állapotsík-rendszerek alkalmazhatóságát és hasznosságát egészen általánossá teheti. Mindezek a gondolatok a továbblépés lehetséges irányait is világosan kijelölik: 1. Az újabb térinformatikai programcsomagok (újabb verziók) lehetőségeit kiaknázva felhasználóbarát, általánosított állapotsík-rendszerek informatikai háttere fejleszthető ki, amely fontos szerepet játszhat az új generációs döntéstámogató és szakértői rendszerek fejlesztésében. 2. Az állapotsík-rendszerek és szimulációs agroökoszisztéma-modellek összekapcsolásával számos olyan fogalom biomatematikai meghatározása és egzakt mérése érhető el, amelyek jelentését eddig csak meglehetősen szubjektív verbális körülírásokkal fogalmazhattuk meg. Ilyen például az agrárrendszerek ökológiai alkalmazkodása, a fenntarthatóság követelményrendszere, valamint a kockázatelemzéshez szükséges sztochasztikus függvények többsége. 3. A modellek pontosításait és általánosításukat követően lehetőség nyílik az ökológiai, ökofiziológiai, környezettudományi és mezőgazdasági tan- és kézikönyvekben leírt általános ismeretek demonstrációjára, illetve a tapasztalati ismeretek egységes elméleti rendszerben való összefoglalására, egyúttal tesztelésükre és érvényességi körük pontos meghatározására is. Könnyen elképzelhető, hogy számos új összefüggés is könnyebben felismerhetővé válik. 4. Az eddigiekben leírtaktól különböző, másik továbblépési lehetőség a konkrét rendszerek lokális viszonyaira való alkalmazás, aminek bár kevesebb általánosítható haszna, de nyilvánvalóan sokkal több gyakorlat-közeli következménye lehet. 324
11 5. Nyilvánvaló lehetőségként kínálkozik továbbá, hogy a szakirodalomban fellelhető sokféle modell összegyűjtését és rendszerbe integrálását követően ezekre vonatkozóan komparatív vizsgálatokat végezzünk. 6. Végezetül felvetődik annak a lehetősége is, hogy az állapotsíkon való tér-időbeli változásokat a valós geográfiai térbe kivetítve, munkánk eredményeit összekapcsoljuk a hagyományos GIS-alkalmazások meglehetősen széles körével (Gaál, 1998). KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönettel tartozunk Prof. Dr. Harnos Zsolt akadémikusnak, tanszékünk vezetőjének, aki munkánkat figyelemmel kísérte, segítette, támogatta, valamint biztosította a kutatás anyagi és szellemi feltételeit. Köszönet illeti továbbá a SZIE Matematika és Informatika Tanszékét és munkatársait, köztük különösen Ladányi Mártát, Horváth Leventét és Révész Andrást, akikkel igazi csapatmunkát végezhettünk. IRODALOM 1. Erdélyi, É., (2002): A növények által hasznosítható tápanyagmennyiség időbeli változásának modellezése, 6. Magyar Biometriai és Biomatematikai Konferencia, (in press) 2. Gaál, M., (1998): Ökológiai alapú szaktanácsadási információs rendszer. Gazdálkodás, XLII./1.: Gaál, M., - Hufnagel, L., (1999): Vízi élőhelyek állapotának monitorozása poloskaközösségek alapján, Agrárinformatika 1999: , DATE, Debrecen 4. Gaál, M., - Hufnagel, L., (2001): Combination of Multivariate Methods and Graphical Database Management in Service of Ecological Monitoring, 3rd EFITA 2001 agromontpellier ENSA, Montpellier (vol 1): Harnos, Zs., (1991): Az alkalmazkodó mezőgazdaság rendszere- módszertani kutatások, KÉE MIT, Budapest 6. Horváth L (in press) Szimuláció és monitoring az agrárökoszisztémák vizsgálatában,iv. Agrárinformatikai Konferencia 2002, Debrecen 7. Hufnagel, L., - Gaál, M., - Ferenczy, A. Őszi B. (1999a): Többváltozós módszerek alkalmazása rovaregyüttesek tér-időbeli zoocönológiai monitorozásában, Informatika a felsőoktatásban konferencia, I.: Hufnagel, L., - Mészáros, Z., - Gaál, M., - Ferenczy, A. (1999b): Temporal Spatial Patterns of Noctuinae Communities in Hungarian Apple Orchards, Acta Phytopathologia et Entomologia Hungarica 34 (4): Hufnagel, L., - Bakonyi, G., - Vásárhelyi T., (1999c): New approach for habitat characterization based on species list of aquatic and semiaquatic bugs, Environmental Monitoring and Assessment 58: Ladányi, M., (2002): Egy táplálékhálózat populációdinamikai modellje, 6. Magyar Biometriai és Biomatematikai Konferencia, Budapest (in press). 11. Ladányi M., Erdélyi É., (in press) Szimuláció és monitoring az agrárökoszisztémák vizsgálatában.i., Agrárinformatikai Konferencia 2002, Debrecen 12. Podani, J., (1993): SYN-TAX Computer programs for multivariate data analysis in ecology and systhematics, Abstracta Botanika, 17(1-2): Podani, J., (1994): Multivariate analysis in ecology and systhematics, SPB Publishing, The Hague 14. Podani, J., (1997): Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia, Budapest. 15. Révész A. (in press) Szimuláció és monitoring az agrárökoszisztémák vizsgálatában. IV. Agrárinformatikai Konferencia 2002, Debrecen 16. Révész A., Horváth L., (in press) Új prognosztikai módszerek 6. Magyar Biometriai és Biomatematikai Konferencia, (in press) 325
AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenSZOFTVEREK A SORBANÁLLÁSI ELMÉLET OKTATÁSÁBAN
SZOFTVEREK A SORBANÁLLÁSI ELMÉLET OKTATÁSÁBAN Almási Béla, almasi@math.klte.hu Sztrik János, jsztrik@math.klte.hu KLTE Matematikai és Informatikai Intézet Abstract This paper gives a short review on software
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei
Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN
A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Sipkay Csaba Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
RészletesebbenA szőlő- és gyümölcsös-ültetvények teljes körű felmérése és megújúló statisztikája
Magyar Agrárinformatikai Szövetség Hungarian Association of Agricultural Informatics Agrárinformatika Folyóirat. 2010. 1. évfolyam 1. szám Journal of Agricultural Informatics. 2010 Vol. 1, No. 1 A szőlő-
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenNövelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?
Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését
RészletesebbenKlímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja - MÓDSZERTAN
Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja - MÓDSZERTAN Készítette: NAGYKOVÁCSI Belemnites Kft. 2016. április A dokumentum elkészítésében részt vettek: Dr. Váradi Zsuzsanna Dr. Kohán Balázs
Részletesebbenerő/nyomaték további kapcsolások, terhelések első kapcsolás, terhelés oldás, leterhelés deformáció
00/3 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS QUALITY ASSURANCE R&R VIZSGÁLATOK FEJLESZTÉSE TRENDES JELLEMZŐ MÉRÉSI RENDSZERÉRE DEVELOPMENT OF R&R STUDIES ON THE MEASURING SYSTEM OF TREND CHARACTERISTIC GREGÁSZ TIBOR PATAKI
RészletesebbenAz enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése
E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar
RészletesebbenA növényvédő szer használat kockázat csökkentés üzemi szintű mérésére szolgáló ökonómiai módszerek magyarországi alkalmazhatóságának vizsgálata
A növényvédő szer használat kockázat csökkentés üzemi szintű mérésére szolgáló ökonómiai módszerek magyarországi alkalmazhatóságának vizsgálata Bevezetés A fenntartható mezőgazdaság alapvető feladatai
RészletesebbenKlímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában
Klímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában Doktori (PhD) értekezés tézisei Horváthné Drégelyi-Kiss Ágota Budapest 2011 A doktori iskola Doktori (PhD) értekezés tézisei (Horváthné
RészletesebbenErdészettudományi Közlemények
Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenAdatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz
Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz TÓTH LÁSZLÓ Munkám első részében (megjelent: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. kötetében 1968- ban) a szélviszonyok, a léghőmérséklet, valamint
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenA közlekedés társadalmi költségei és azok általános és közlekedési módtól függő hazai sajátosságai
Dr. Tánczos Lászlóné - Dr. Bokor Zoltán A közlekedés társadalmi költségei és azok általános és közlekedési módtól függő hazai sajátosságai Az EU több kutatási programja foglalkozik a közlekedés társadalmi
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenTerület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/
Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenAZ INFORMATIKAI RENDSZEREK BIZTONSÁGÁNAK EGY SAJÁTOS RÉSZTERÜLETE
IV. Évfolyam 1. szám - 2009. március Munk Sándor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem munk.sandor@zmne.hu Zsigmond Gyula Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem zsigmond.gyula@zmne.hu AZ INFORMAIKAI RENDSZEREK
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÁNTÓFÖLDEK KOMPLEX KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE MAGYARORSZÁGON Készítette: Vinogradov Szergej
RészletesebbenICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december
ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon
RészletesebbenDiagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján
Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -
RészletesebbenFiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann
Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás
RészletesebbenKÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.
Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai
RészletesebbenAz emberi tényező vizsgálata az információbiztonság, a személyés vagyonvédelem, valamint az épületkiürítés területein
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA szerzői ismertető Schüller Attila Az emberi tényező vizsgálata az információbiztonság, a személyés vagyonvédelem,
RészletesebbenA 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei
Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a
Részletesebben2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar
2.3.2.2.1.2 Keresztirányú stabilitás nagy dőlésszögeknél A keresztirányú stabilitás számszerűsítésénél, amint korábban láttuk, korlátozott a metacentrikus magasságra való támaszkodás lehetősége. Csak olyankor
RészletesebbenA tartamkísérleti IR feldolgozása segíti elő a fenológia elemzést a termesztési paraméterek és a hozam közötti összefüggések statisztikai elemzését.
A kutatási munkaterv szerint az elvégzendő feladatokat négy nagyobb csoportba lehet sorolni: 1. Intelligens információs rendszerek építése és folyamatos karbantartása 2. Növényi növekedési modellek összegyűjtése,
Részletesebben- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI
RészletesebbenGPS-mérések abszolút feldolgozását terhelô hibahatások vizsgálata
GPS-mérések abszolút feldolgozását terhelô hibahatások vizsgálata TAKÁCS BENCE egyetemi tanársegéd BME Általános- és Felsôgeodézia Tanszék, bence@agt.bme.hu Reviewed Kulcsszavak: abszolút helymeghatározás,
RészletesebbenCSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE
Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenFATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN
4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 101 107. oldal FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar Kivonat A fatermési fok meghatározása
RészletesebbenA hazai veszélyes üzemek által a súlyos baleseti veszélyek azonosítására és a kockázatok értékelésére alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata
A hazai veszélyes üzemek által a súlyos baleseti veszélyek azonosítására és a kockázatok értékelésére alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata Cseh Gábor Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal 1. Bevezetés
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenMŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 2010
MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 2010 KONFERENCIA ELŐADÁSAI Nyíregyháza, 2010. május 19. Szerkesztette: Edited by Pokorádi László Kiadja: Debreceni Akadémiai Bizottság Műszaki Szakbizottsága
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenA téri képességek fejlesztése
Segédanyag 2. a gyakorló iskolákban, a külső képzési helyeken a földrajztanárképzésben részt vevők számára A téri képességek fejlesztése Írta: dr. Makádi Mariann Tartalom 1. Fejlesztő program és feladatok
RészletesebbenHORVÁTH GÉZÁNÉ * A hazai készletmodellezés lehetőségei az Európai Unióban
HORVÁTH GÉZÁNÉ * A hazai készletmodellezés lehetőségei az Európai Unióban Possibilities of Hungarian Inventory Modelling in European Union The Economic Order Quantity (EOQ) Model was the first inventory
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529
Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos
RészletesebbenRUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA Németh Ágnes 1, Kovács Balázs 2 1 doktorandusz, 2 egyetemi docens 1,2 Miskolci
RészletesebbenII. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS
II. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS Kõrösi Gábor A kereslet alakulásának vizsgálata a kínálatéval azonos jelentõségû a munkagazdaságtanban. A két oldal elemzésének eszközei azonban lényegesen eltérnek egymástól:
RészletesebbenA biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein
Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés. Országos jelentés
Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...
RészletesebbenTheodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2011 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 29: 41 49 Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen Ötvös Sándor & Varga János Abstract: Change
RészletesebbenSZEMLÉLETES RÉSZINFORMÁCIÓK INTEGRÁCIÓS PROBLÉMÁINAK VIZSGÁLATA A VIRTUÁLIS VALÓSÁGOT TEREMTŐ SZIMULÁTOROK ALAPJÁN
Cser Ádám ZMNE KMDI adam.cser@ge.com SZEMLÉLETES RÉSZINFORMÁCIÓK INTEGRÁCIÓS PROBLÉMÁINAK VIZSGÁLATA A VIRTUÁLIS VALÓSÁGOT TEREMTŐ SZIMULÁTOROK ALAPJÁN Absztrakt Az ember környezetét érzékszervein keresztül
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI
KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 986-999
Vida Zsófia Viktória 1 KAPCSOLATHÁLÓZAT ELEMZÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI NÉZŐPONTBÓL EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS GENERÁCIÓK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA BEVEZETÉS A kapcsolathálózat elemzés a hálózattudományon belül
RészletesebbenMOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT
MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT BALOGH Péter Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület 5065 Nagykörű, Köztársaság u. 3. e-mail: baloghpeter@elotisza.hu Összefoglalás A mocsárra épült sivatag
RészletesebbenA Kárpát-medence extrém hőmérsékleti paramétereinek XX. századi tendenciái
A Kárpát-medence extrém hőmérsékleti paramétereinek XX. századi tendenciái Pongrácz Rita, Bartholy Judit Összefoglalás. Cikkünkben a napi maximum-, minimum- és középhőmérsékletek alapján definiált extrémindexek
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPES FOLYAMATMODELLEK AZ ELMÉLETI FIZIKÁBAN
SZÁMÍTÓGÉPES FOLYAMATMODELLEK AZ ELMÉLETI FIZIKÁBAN Bárdos Gyula, bardos@dtp.atomki.hu Elméleti Fizikai Tanszék, Kossuth Lajos Tudományegyetem Computer experiments in the education of theoretical physics
RészletesebbenA Megyeri híd terhelésvizsgálatának támogatása földi lézerszkenneléssel
A Megyeri híd terhelésvizsgálatának támogatása földi lézerszkenneléssel Dr. Lovas Tamás 1 Berényi Attila 1,3 dr. Barsi Árpád 1 dr. Dunai László 2 1 Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék, BME 2 Hidak
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI ADATBÁZISOK ÖSSZEKAPCSOLÁSÁNAK BIZTONSÁGI KÉRDÉSEI
VII. Évfolyam 4. szám - 2012. december Fleiner Rita - Munk Sándor fleiner.rita@nik.uni-obuda.hu - munk.sandor@zmne.hu KÖZIGAZGATÁSI ADATBÁZISOK ÖSSZEKAPCSOLÁSÁNAK BIZTONSÁGI KÉRDÉSEI Absztrakt Az államigazgatási
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés
FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét
RészletesebbenA Kutatás-fejlesztési Minősítési Eljárás Módszertani Útmutatója
A Kutatás-fejlesztési Minősítési Eljárás Módszertani Útmutatója Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2012. szeptember 1 Tartalomjegyzék 1. FEJEZET: A kutatás-fejlesztési minősítési eljárás innovációs rendszerben
RészletesebbenJárási népesség-előreszámítás 2051-ig
Járási népesség-előreszámítás 2051-ig Tagai Gergely Bevezetés A társadalmi és gazdasági jelenségek gyakorlati kutatásában a vizsgálati fókusz általában egy adott problémakör vagy helyzetkép jelenlegi viszonyrendszereinek
RészletesebbenIktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről
Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer
RészletesebbenKÁDÁR IVÁN BARTHA KAROLINA NAGY BEÁTA DR. FÁBIÁN ZSÓFIA. Térstatisztika a Központi Statisztikai Hivatalban
ISMERTETŐK KÁDÁR IVÁN BARTHA KAROLINA NAGY BEÁTA DR. FÁBIÁN ZSÓFIA Térstatisztika a Központi Statisztikai Hivatalban A KSH térstatisztikai rendszere A KSH térstatisztikai rendszerének célja, hogy a megfigyelt
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenA MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS
209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 209 213, 2008 A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1 Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói
RészletesebbenA VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN
A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN Fricke Cathy 1, Pongrácz Rita 2, Dezső Zsuzsanna 3, Bartholy Judit 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,
RészletesebbenFővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata
Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Budapest, 2014. január Msz: 103/2014 Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész
RészletesebbenA célcsoportok felé végzett igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
Techniques and methods for climate change adaptation for cities (3C for sustainable Cities, 2013-1-HU1-LEO05-09613) A célcsoportok felé végzett igényfelmérés eredményeinek összefoglalása Budapest, 2015.
RészletesebbenNegyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic
RészletesebbenLakossági és közigazgatási
Lakossági és közigazgatási Hatásvizsgálati szereplők adminisztratív kézikönyv terhei Útmutató az előterjesztések és miniszteri rendelet-tervezetek hatásvizsgálatához és Útmutató módszertani az előterjesztések
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL. Doktori értekezés tézisei.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL Doktori értekezés tézisei Tirczka Imre Gödöllő 2000 A doktori program címe: Szántóföldi növénytermesztési
RészletesebbenAKTUÁTOR MODELLEK KIVÁLASZTÁSA ÉS OBJEKTÍV ÖSSZEHASONLÍTÁSA
AKTUÁTOR MODELLEK KIVÁLASZTÁSA ÉS OBJEKTÍV ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kovács Ernő 1, Füvesi Viktor 2 1 Egyetemi docens, PhD; 2 tudományos segédmunkatárs 1 Eletrotechnikai és Elektronikai Tanszék, Miskolci Egyetem
RészletesebbenOTKA Zárójelentés 2006-2010. Publikációk 2009-2010.
OTKA Zárójelentés 2006-2010. Publikációk 2009-2010. ZÁRÓJELENTÉS szakmai beszámoló OTKA-azonosító: 63591 Típus: K Szakmai jelentés: 2010. 04. 02. Vezető kutató: Illés Béla Kutatóhely: Anyagmozgatási és
RészletesebbenA széleróziós információs rendszer alapjai
1. Bevezetés A széleróziós információs rendszer alapjai Dr. Lóki József 1, Négyesi Gábor 2 1 Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen Egyetem tér 1. Pf. 9. 52/512900/22113
RészletesebbenKutatási infrastruktúrák Magyarországon
2. sz. melléklet Kutatási infrastruktúrák Magyarországon Az európai, adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) Útitervében
Részletesebben3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),
RészletesebbenKOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenMenedzseri kompetencia-elvárások a munkaerőpiacon
BUDAPESTI MŰSZAKI- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Menedzseri kompetencia-elvárások a munkaerőpiacon Ph.D. értekezés tézisei
RészletesebbenSZAKMAI CIKKEK, ELŐADÁSOK Adaptivitás és innováció a gazdasági fejlődés lehetőségei Sebestyén Tamás
TARTALOM Oldal / Page CONTENTS SZAKMAI CIKKEK, ELŐADÁSOK Adaptivitás és innováció a gazdasági fejlődés lehetőségei Sebestyén Tamás A másodpiaci termékfejlesztés kihívásai II. rész dr. Szakály Dezső Berényi
RészletesebbenPszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató
Pszichológia témájú tájékoztató vélemény Megbízó cég: A tájékoztatót kapják: Megbízó Kft. Megbízó Személy Pályázó neve: Életkor: Végzettség: Megpályázott munkakör: Vizsgált Személy 34 év felsőfok Területi
RészletesebbenKözpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében
SIVÁK JÓZSEF 1 ZSUGYEL JÁNOS 2 Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében A fiskális föderalizmus
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki
RészletesebbenJobbak a nők esélyei a közszférában?
Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. július augusztus (814 836. o.) Lovász Anna Jobbak a nők esélyei a közszférában? A nők és férfiak bérei közötti különbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenEllátási-láncok modellezése szimulációval
Ellátási-láncok modellezése szimulációval 1 Ellátási-láncok modellezése szimulációval PROF. DR. BENKŐJÁNOS SZIE, GödöllőMűszaki Menedzsment Intézet Modellezési szempontból egy ellátási-lánc a termeléstől
RészletesebbenExpansion of Red Deer and afforestation in Hungary
Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated
RészletesebbenA tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban
Bak Ivett A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban A Zalai Hírlap vizsgálata Tabloidizáció A tabloidizáció jelensége néhány évtizede jelent meg a média területén, és a médiapiac számos képviselőjének
RészletesebbenHARSÁNYI DÁVID 1 GÁLNÉ CZÉKUS ILDIKÓ 2. Szezonális különbségek a borfogyasztási szokásokban
HARSÁNYI DÁVID 1 GÁLNÉ CZÉKUS ILDIKÓ 2 Szezonális különbségek a borfogyasztási szokásokban Bevezetés Hazánk borpiaca jelentős fejlődésen ment keresztül a rendszerváltás óta. A változás folyamatos, a piac
Részletesebben4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére
90 Lukovics Miklós: Térségek versenyképességének mérése 4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére Magyarországon, szemben a nemzetközi szakirodalomban leírtakkal, még napjainkban
RészletesebbenMEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL
MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL Dr. Winkler Gusztáv, Dr. Juhász Attila A következőkben leírt
RészletesebbenIndikatív módszertan
EURÓPAI BIZOTTSÁG XVI. FŐIGAZGATÓSÁG REGIONÁLIS POLITIKA ÉS KOHÉZIÓ Beavatkozások koordinálása és értékelése Az új programozási periódus 2000-2006: módszertani segédanyagok 3. SEGÉDANYAG Mutatók a monitoring
RészletesebbenA klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában
XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - Kolozsvár, 2009. május 15-17. A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában Szerző: Bíró Boróka-Júlia Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-
RészletesebbenFIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 1999. március 19-20. Zsákolt áruk palettázását végző rendszer szimulációs kapacitásvizsgálata Kádár Tamás Abstract This essay is based on a research work
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenTÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI
TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A távoktatási forma bevezetése és eredményességének vizsgálata az igazgatásszervezők informatikai képzésében DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI dr. Horváth
RészletesebbenAz egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenHasználati útmutató 06 40 / 200 446 06-96 / 510 000 Educatio Kht. Közoktatási Információs Iroda 9001 Győr Pf. 1646
Közoktatási Információs Iroda Közoktatási személyi nyilvántartás - Kézikönyv Használati útmutató A Felhasználói kézikönyv célja, hogy a Közoktatási Törvény és a 20/1997. kormányrendelet által előírt tanuló-
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
Részletesebben