ÁLLAMI FINANSZÍROZÁSÁNAK ALKOTMÁNYJOGI ALAPJAI
|
|
- Ignác Pataki
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ EGYHÁZI FENNTARTÁSÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS OKTATÓIK ÁLLAMI FINANSZÍROZÁSÁNAK ALKOTMÁNYJOGI ALAPJAI I. Magyarországon az állam és az egyházak viszonyát alkotmányjogi értelemben az Alkotmány 60. (3) bekezdése és ennek alkotmánybírósági értelmezése határozza meg. Eszerint az állam és az egyházak egymástól elválasztva működnek. A két entitás viszonyát az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az állam semlegességének kell meghatározni. Az Alkotmánybíróság 4/1993. (II.12.) AB határozata szerint az elválasztás elvéből az következik, hogy - az állam sem az egyházakkal, sem valamelyik egyházzal nem kapcsolódhat össze intézményesen; - az állam nem azonosítja magát egyetlen egyház tanításával sem; - az állam nem avatkozik be az egyházak belső ügyeibe; - különösen nem foglalhat állást hitbéli igazságok kérdésében; - az államnak az egyházakat egyenlőkként kell kezelnie. 1 Ez az értelmezés formailag tökéletesen megfelel a liberalizmus feltételeinek. A liberalizmus felfogása szerint ugyanis a semleges államnak minden polgárát egyenlő tisztelettel kell kezelnie, és minden polgár érdekeinek egyenlő fontosságot kell tulajdonítania. Ezt nevezi Kant után Kis János az egyenlő méltóság elvének. 2 A kérdés ezt követően az, hogy az értelmezés tartalmilag is kielégíti-e a liberalizmus támasztotta követelményeket, azaz a szükséges és létező politikai morál olyan alapelvét fogalmazza-e meg, amely az alkotmányos szabályok sikeres alkalmazását teszi lehetővé a döntést kívánó helyzetekben. A kérdés alkotmánybírói megválaszolása előtt szükséges megvizsgálnunk politikai filozófiai szempontból az erkölcsi elvek, vallásos hitek, világnézeti meggyőződések és a társadalmat alkotó egyén viszonyát. Forduljunk újra csak a magyar liberalizmus meghatározó teoretikusához, Kis Jánoshoz! Kis János szerint az emberek az erkölcsi életeszményekhez, vallásos hitekhez, világnézeti meggyőződésekhez nem úgy viszonyulnak, mint a fogyasztási javakhoz. Ez utóbbiakat a pénztárcánk és az utánajáráshoz szükséges időnk függvényében összeválogatjuk. Mindezt meglehetősen nagy rugalmassággal tesszük, mert ha pénztárcánk vagy időnk nem engedi, könnyen helyettesíthetjük és helyettesítjük is őket más termékekkel. Meggyőződéseinket, hiteinket, erkölcsi elveinket azonban nem választjuk, a velük kapcsolatos szabadságunk nem a választás szabadságában áll. Erkölcsi, világnézeti, vallási ítéletek igazságát felismerjük, belátjuk, elfogadjuk. 3 Az így kialakuló meggyőződések a személyiségünk meghatározó részét alkotják, módosításuk gyakran a személyiség gyökeres megváltoztatását jelentik. Ezért állapítja meg Kis János hogy az állam miként bánik magukkal az egyénekkel, nem független az erkölcsi felfogásukban, a vallással kapcsolatos hiteikben, világnézeti meggyőződéseikben mutatkozó különbségek kezelésétől. Ha a polgárok egy részétől azt kívánja, hogy egy kényszerítő intézkedés önkéntes elfogadásához adják fel személyiségük magvát, essenek át alapvető konverzión, akkor nem kezeli valamennyi polgárát egyenlő erkölcsi személyként. 4 Témánk szempontjából a nézetek kialakítása folyamatára kell összpontosítanunk, s arra a közegre, ahol az erkölcsi, világnézeti, vallási elveink kialakulnak. Azt kell feltárnunk, hogy az államnak az egyenlő méltóság biztosítása jegyében vannak-e és ha igen milyen kötelezettségei a kialakításukban meglehetősen fontos szerepet játszó oktatási intézmények működtetésében. Ezen okfejtés alapján ugyanis az államnak nem csak a nézetek erőszakos megváltoztatásától kell tartózkodni, hanem a jogi szabályozásban biztosítania kell a Elhangzott az Oktatás és egyház Közép- és Kelet-Európában (posztszocialista országok egyházainak szerepe az oktatásban a politikai átalakulás után) című konferencián. Debreceni Egyetem, június 8. Publikálva angol nyelven: The Constitutional Background for Governmental Financing of the Church Maintained Institutions and Teachers of Public Education In Pusztai Gabriella (szerk.) Religion and Values in Education in Central and Eastern Europe. Debrecen, Magyarország, Center for Higher Education Research and Development, (Régió és oktatás; IV.) 1 Ez az alkotmánybírósági határozat indokolása szerint következik az Alkotmány 70/A. rendelkezéseiből is. 2 Kis János: Az állam semlegessége. Politikatudományi Szemle évi 2. szám Bár sokszor zavaró lehet, amikor is a vallásszabadság tartalmi összetevőinél a vallás szabad megválasztásáról beszélünk. Ezen a szabadságon nem a válogatás, hanem a meggyőződés kialakításának a szabadságát kell értenünk. 4 Kis János: Az állam semlegessége. Politikatudományi Szemle, évi 2. szám
2 vallási, világnézeti pluralizmus közegében a szabad szocializációs folyamatot, amelyhez megfelelő közoktatási szervezetrendszert kell rendelnie. A liberalizmus alapja ugyan az egyén szabadsága, de a szabad egyénnek tisztában kell lennie azzal, hogy szabadsága csak addig tart, amíg az azzal való élése nem korlátozza vagy zárja ki a másik egyén szabadságát. Ez azonban igen magas erkölcsi mércét támaszt az egyes egyénnel szemben, s ennek a szintnek az elsajátításán áll vagy bukik az, hogy a liberalizmus eszmerendszere megvalósítható gyakorlattá válik-e vagy sem. Ahhoz pedig, hogy az egyén eljusson ehhez a mércéhez, olyan oktatási és nevelési intézményrendszer szükséges, amely képes arra, hogy a szocializálódó tanuló számára felkínálja, majd átadja mindazt az ismeretet, tudást, amelynek birtokában megalapozottan alakíthatja ki saját meggyőződését. Ugyanakkor ennek az intézményrendszernek kellően sokfélének kell lenni annak érdekében, hogy a társadalomban megjelenhessen valamennyi értékes vallási, erkölcsi életfelfogás, amely képes éppen sokfélesége okán a maga sajátos értékeivel növelni azt az információmennyiséget, amely a társadalom fejlődését elősegítheti. Az állam ezáltal úgy lesz képes biztosítani az egyén szabad fejlődésének és kibontakozásának a feltételeit, hogy vele együtt annak társadalmi hasznosságát, végső soron a közjó elősegítését is megvalósítja. Az államnak az oktatás megszervezésével kapcsolatos kötelezettségeit az Alkotmánybíróság a már hivatkozott határozatában a következők szerint határozta meg: 1. Az államnak vallási és a lelkiismereti meggyőződésre tartozó más kérdésekben semlegesnek kell lennie. A vallásszabadsághoz való jogból az államnak az a kötelessége következik, hogy az egyéni meggyőződés szabad kialakításának lehetőségét biztosítsa. Az egyház elválasztása az államtól nem jelenti azt, hogy a vallás és az egyház sajátosságait az államnak figyelmen kívül kell hagynia. 2. Az állami iskola nem lehet elkötelezett egyetlen vallás mellett sem. Az államnak jogi lehetőséget kell biztosítania arra, hogy egyházi iskolák jöhessenek létre, az állam maga azonban nem köteles ilyen iskolákat felállítani. Ahol az állam az állami iskola épületét egyházi tulajdonba adja, azok számára, akik nem kívánnak egyházi iskolába járni, ténylegesen és úgy kell lehetővé tennie állami iskola látogatását, hogy ez ne jelentsen nekik aránytalan terhet. Az Alkotmánybíróság több korábbi határozatára visszautalva hangsúlyozza, hogy az emberi méltósághoz való jog mint általános személyiségi jog magában foglalja a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogot. Az Alkotmánybíróság továbbá a lelkiismereti szabadság jogát szintén a személyiség integritásához való jogként értelmezte. Eszerint az állam nem kényszeríthet senkit olyan helyzetbe, amely meghasonlásba vinné önmagával, azaz amely összeegyeztethetetlen a személyiségét meghatározó valamely lényeges meggyőződésével. A lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság külön is nevesített joga azt ismeri el, hogy a lelkiismereti meggyőződés, s ezen belül adott esetben a vallás az emberi minőség része, szabadságuk a személyiség szabad kibontakozásához való jog érvényesülésének feltétele. 5 Az állam kötelessége az alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére 6 a vallásszabadsággal kapcsolatban sem merül ki abban, hogy tartózkodik az egyéni jogok megsértésétől, hanem gondoskodnia kell a vallásszabadság érvényesüléséhez szükséges feltételekről, azaz a vallásszabadsággal kapcsolatos értékek és élethelyzetek védelméről az egyéni igényektől függetlenül is. 7 Az állam semlegessége a vallásszabadsághoz való joggal kapcsolatban tehát nem tétlenséget jelent. Az államnak kötelessége, hogy a vallásos meggyőződés kinyilvánítása, tanítása és az életvitelben való követése, az egyházak működése, s ugyanígy a vallás elutasítása, továbbá a vallási meggyőződésről való hallgatás számára olyan teret biztosítson, amelyben a különböző felfogások szabadon képződhetnek és fejlődhetnek, s ezen keresztül lehetővé teszik az egyéni meggyőződés szabad kialakítását. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló évi IV. törvény szerint a szülőnek, gyámnak joga van ahhoz, hogy a kiskorú gyermek erkölcsi és vallási neveléséről döntsön, és arról megfelelően gondoskodjék. Az egyházak elláthatnak minden olyan nevelési-oktatási tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam számára. Magyarország azonban nemzetközi egyezményekben ennél többet vállalt. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első kiegészítő jegyzőkönyve 2. cikke szerint Senkitől sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot. Az állam az 5 64/1991. (XII. 17.) AB határozat, 8/1990. (IV. 25.) AB határozat 6 Alkotmány 8. (1) bekezdés 7 64/1991. (XII. 17.) AB határozat 2
3 oktatás és tanítás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülők vallási és világnézeti meggyőződésével összhangban lévő oktatáshoz való jogot. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 18. cikk 4. pontja szerint az Egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat a szülők és adott esetben a törvényes gyámok ama szabadságának tiszteletben tartására, hogy gyermekeik vallásos és erkölcsi nevelését saját meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák. A gyermek jogairól szóló, New Yorkban november 20-án kelt egyezmény 8 deklarálja a gyermek jogát a gondolat- és vallásszabadságra, és elismeri a szülők jogát arra, hogy a gyermeket érettségének megfelelően e joga érvényesítésében irányítsák (14. cikk). Az állam az objektív intézményvédelem körében köteles az egyes alapjogok megvalósításához szükséges jogszabályi és szervezeti feltételeket úgy kialakítani, hogy a többi alapjoggal kapcsolatos feladataira is tekintettel legyen. 9 Így a vallásszabadság érvényesülési feltételeit egyeztetni kell azokkal az alapjogokkal, amelyeknek az iskolaügyben szintén érvényesülniük kell. Mindenekelőtt azzal, hogy az államnak ingyenes és kötelező általános iskolát kell működtetnie 10 ; a szülők, gondviselők pedig kötelesek kiskorú gyermekeik taníttatásáról gondoskodni 11. A szülőket megilleti az a jog, hogy gyermekeik nevelését megválasszák. 12 Az államnak tiszteletben kell tartania, támogatnia kell a tanszabadságot és a tanítás szabadságát 13. A szülőknek joguk van arra, hogy gyermekük a választásuk szerinti egyházi iskolába járjon; és természetesen joguk van arra is, hogy ne kelljen vallási vagy lelkiismereti meggyőződésétől eltérő irányultságú iskolába járnia. A szülő és a gyermek tehát választhat egyházi és állami iskola között, ezért az állam nem tagadhatja meg a jogi lehetőségét annak, hogy akár vallásos, akár ateista elkötelezettségű iskolák jöjjenek létre. 14 Az állam nem köteles nem-semleges iskolákat felállítani. Ha viszont az egyház vagy a szülők elkötelezett iskolát alapítottak és működtetnek, az állam támogatni köteles őket olyan arányban, amennyiben ezek az intézmények állami feladatot vállaltak át, mert a közoktatás rendszerének működtetése állami feladat 15. Ezért az Alkotmánybíróság egy további határozatában 16 alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmények működéséhez a hasonló állami és önkormányzati intézményekével azonos mértékű költségvetési támogatáson (normatív támogatás) kívül olyan arányú kiegészítő anyagi támogatást nyújtson, amilyen arányban ezek az intézmények állami vagy önkormányzati feladatokat vállaltak át. II. Vessünk még néhány pillantást a témánk szempontjából jelentős nem jogi megközelítésekre, és vizsgáljuk meg az állam finanszírozási kötelezettségének indokoltságát szociológiai, közgazdasági szempontok szerint. Az információs társadalom korában is felvethető kérdés, hogy az állam kíván-e szerepet vállalni a kultúra, az ismeretek újraelosztásában. 17 Ha a válasz nem, akkor megvalósul ugyan az állam totális semlegessége, az állam a kultúra és a tudástermelés tekintetében a szabadpiacot engedi működni, s ebben az állam mondjuk mint egy piacfelügyelő működik. Csak időbeli, térbeli és módszerbeli korlátozásokat vezet be az eszmék piacán, de nem ellenőrzi a piacon megjelenő eszmék tartalmát, megpróbál semleges maradni, csak a piac működési mechanizmusait ellenőrzi, de nem támogatja a piacon megjelenő egyik nézetet sem 18. Ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy a nem támogatott értékek elvesznek, azáltal az egyéni autonómia egyik feltétele, a megfelelő számú értékes életcél, életforma közötti választás lehetősége szűkül, 8 Kihirdette az évi LXIV. törvény 9 64/1991. (XII. 17.) AB határozat 10 Alkotmány 70/F. és a közoktatásról szóló évi LXXIX.tv. (a továbbiakban Kt.) 3. (3) bekezdés 11 Alkotmány 70/J. 12 Alkotmány 67. (2) bekezdés 13 Alkotmány 70/G. (1) bekezdés 14 Kt. 4. (5) bekezdés 15 Kt. 2. (3) bekezdés /1997. (IV.25.) AB határozat 17 Ebben a körben vizsgálja Tamás Pál az állami jelenlét különböző intenzitását és formáit a művészeti, tömegkultúra-formáló és informatikai részterületek összeolvadásából kialakuló kreatív szektorban. Tamás Pál: Kreatív iparok a közép-európai információs társadalmaiban. Magyar Tudomány, szám és következő oldalak 18 Krystyna Daniel-W.Cole Durham: A vallási azonosságtudat mint a nemzeti identitás összetevője. Fundamentum, évi 2. szám 8. 3
4 vagy megszűnik. 19 Ha azonban a válaszunk igen, akkor vizsgálandók az állami jelenlét intenzitása és formái, továbbá vizsgálandók azok a szerepek, amelyeket az állam támogatni kíván, illetve, hogy melyek azok a területek, ahol az állam valamilyen változást kíván előidézni, s az ehhez a szükséges kritikus tömeget kívánja biztosítani. 20 Igen válasz esetén az egyházi oktatás támogatása meg nem kérdőjelezhető formája az állami jelenlétnek. Igen, formája az állami jelenlétnek. Az egyházi iskola ugyanis állami felügyelet alatt áll 21, ott az állam által előírt ismeretanyagot oktatnak. 22 Abból semmi el nem vehető, csak hozzátehető. Ha az állam kivonulna ezen oktatási intézmények finanszírozásából, ezt az igényét nehezen tudná érvényesíteni. Az információs társadalom állama tehát már csak ezen ok miatt sem vonulhat ki az egyházak által folytatott közoktatásból. Az egyházi iskolák támogatásának ellenzői a problémát közgazdasági kérdésként kezelik, és benne olyan egyházi tevékenység finanszírozását látják, amelyek nem állami feladatok. Így Polónyi István szerint az állampolgárnak az iskolaválasztás jogából következő állami támogatási igénye nem megalapozott, mert az adófizető nem rendelkezik közvetlenül az adójával, ezt a jogát átruházta az Országgyűlésre. Ha tehát nem állami szolgáltatást választ, akkor annak külön szolgáltatásait, minőségi mutatóit neki kell megfizetni. Továbbá érvel Polónyi az egyházi oktatás nyilvánvaló célja a térítés, a felekezeti identitás erősítése, a térítés azonban nem állami feladat. Tehát az állam olyanért fizet, amelyre vonatkozó finanszírozási kötelezettsége nincsen. 23 Eltekintve attól, hogy a kiegészítő támogatás biztosítása az Alkotmánybíróság fentebb részletezett okfejtése alapján nemhogy az Országgyűlés által alkotott egyszerű törvényen, hanem magán az Alkotmányon alapuló kötelezettsége az államnak, annak alapját közvetlen adófizetői rendelkezésre egyik egyház sem vezeti vissza. A probléma második felének megválaszolását kezdjük azonban egy kicsit távolabbról. Ha arra a kérdésre, hogy az állami tudáspolitika formálja-e a társadalompolitikát igennel válaszolunk, akkor az államnak érdeke, hogy a tudásgyárakban minél inkább ott legyen, s ezt intenzív támogatási mértékkel és módszerekkel tegye meg. Különösen indokolt lehet ez akkor, ha úgy látja, hogy az iskolákban, így az egyházi iskolákban folyó oktatási tevékenység egyébként nem hatékony, 24 nem ad korszerű ismeretszerkezetet, avagy annak társadalmi hasznossága kérdőjelezhető meg. Ha a kérdést akár társadalompolitikai, akár oktatáspolitikai, akár közgazdasági szempontból vizsgáljuk, tény az, hogy a mai Magyarországon a tudástermelési szféra szerkezete szükségképpen átalakult. Az állam a közoktatásban már nem csak intézményfenntartó, hanem ezt a szolgáltatást részben megvásárolja. Megvásárolja magának és a polgárainak is. Az ingyenes oktatás biztosítását Alkotmányban vállalta, de azt nem, hogy azt csak és kizárólag állami fenntartású intézményekben biztosítja. Mivel az állam a vallásszabadság feltételeinek biztosítására is alkotmányban vállalt kötelezettsége folytán köteles, továbbá a gyermekek és szüleik számára is alkotmányi rendelkezés alapján kell biztosítania az intézményválasztás lehetőségét, ezzel a módszerrel az állam valamennyi kötelezettségének egy szolgáltatás megvásárlásával eleget tehet. Ha pedig az egyházi iskola az állam által előírt, általa számonkérhető és számon is kért kötelező szolgáltatáson túl szélesebb ismeretanyagot ad át, tehát hozzáteszi a sajátos értékrendjéből adódó tudást, azzal a társadalom gazdagodik, mégpedig úgy, hogy az államnak ezért nem kell többet fizetnie. 25 Ezzel ugyanis a társadalom ismeretösszessége gyarapodik, és egyben elősegítheti a társadalmi béke megteremtését, amelynek hiánya esetén annak fenntartása lényeges kiadásokra kényszerítené. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az a tény sem, hogy itt egy sajátos megrendelő-szolgáltató-ügyfél 19 Ezért a liberalizmus Joseph Raz által képviselt irányzata elveti a semlegesség követelményét. Joseph Raz: The Morality of Freedom. Oxford, Clarendon Press, Idézi Győrfi Tamás: Az állam semlegességének elve az alkotmányjogban. Forrás: 20 Tamás Pál: Kreatív iparok a közép-európai információs társadalmaiban. Magyar Tudomány, szám és következő oldalak 21 Kt. 92. (2) bekezdése alapján az oktatási miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed a törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül az intézmény fenntartójától. 22 Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti Alaptanterv biztosítja. Kt. 8. (9) bekezdés. 23 Polónyi István: Az egyházi közoktatás néhány oktatásgazdasági sajátossága. Educatio évi őszi szám Így pl. riasztó képet mutatnak a szövegértés vizsgálatok. A PISA 2000 vizsgálat eredményeit és más vizsgálatok eredményeit elemzi Polónyi István-Timár János: Oktatáspolitika című tanulmánya. Magyar Tudomány, évi 1. szám 38. és következő oldalak. 25 Bár Polónyi István nem látja bizonyítottnak az oktatás gazdasági hozamával kapcsolatos megtérülési ráták számításait, de azt Theodore W. Schultzra hivatkozással mégis elismeri, hogy az oktatás, annak minőségétől függően elősegítheti, illetve hátráltathatja is egy ország fejlődését. Polónyi István-Timár János: Oktatáspolitika. Magyar Tudomány, évi 1. szám 38. és következő oldalak. 4
5 kapcsolatról van szó. Az állam a megrendelő, az egyházi iskola a szolgáltató, az ügyfél pedig az oda bekerülő gyermek. A szülőnek érdeke az, hogy a gyermeke számára jól hasznosítható tudást vásároljon. Az egyházi iskolába nem az állam, nem állami jogszabály, de nem is az egyház tereli a tanulót, oda a szülő íratja be gyermekét. Így tehát nem fogadható el az az érv, hogy az egyház alapvetően térítési területnek tekintené, tekinthetné oktatási intézményeit. Ha csak ezt tenné, a vásárlói kör hamar elmaradna iskoláiból. A térítéstől azonban sem az államnak, sem a szülőknek nem kell tartania. A szociológiai vizsgálatok világszerte azt bizonyítják, hogy a vallásos emberek társadalmi hasznossága az átlag fölött található. Közismert a protestáns etika és a kapitalista gazdaság összefüggéseinek értékelése Max Weber részéről 26. A mai vizsgálatok közül Szalai Ákos a vallásfogyasztás hasznai között kiemeli a társadalmi hatást, mely szerint az egyházak működése a megfelelően kialakított ösztönzők (erkölcsi előírások, túlvilági jutalmak és büntetések) miatt jelentősen csökkenti a gazdasági tranzakciók költségeit, hozzájárul a tulajdon biztonságához és a szerződésekkel, ígéretekkel szembeni bizalom megteremtéséhez. Ezen túlmenően hangsúlyozza, hogy a vallás az emberek egyéni a közösség többi tagja által nem ellenőrizhető tevékenységét is meghatározza, ahol is az irodalom a vallásnak a személyi integritást erősítő szerepét emeli ki: a vallási előírások megsértését a hívő mint saját identitásának gyengülését éli meg. 27 Lelkes Orsolya Iannaccone kutatásai alapján megállapítja, hogy a vallásos intézmények helyes magatartásra ösztönöznek, és a társadalmi kontroll különféle módszereit alkalmazzák. Hull és Bold amerikai kutatásaira hivatkozva pedig azt tartja megemlítendőnek, hogy a felekezeti tagság eltérít a társadalmilag helytelen magatartástól azáltal, hogy a tulajdonjogok érvényesítését megerősíti. Ellison eredményeire utalva megállapítja, hogy a vallás pozitív módon járul hozzá a szubjektív jóléthez. 28 Lelkes Orsolya a saját vizsgálati tapasztalatait összegezve kiemeli, hogy Az aktívan vallásos emberek átlagosan magasabb tapasztalati hasznossági (azaz elégedettségi) szintről számolnak be, kevésbé befolyásolja elégedettségüket a tulajdonukban lévő pénz, továbbá kevésbé érintette őket a gazdasági változás. 29 Amennyiben elfogadjuk e társadalmi hasznosságot, az állam többletbefektetés nélkül jut jelentős (nem feltétlenül pénzben mérhető) haszonhoz, így valójában egyetérve Szalai Ákossal a kormányzatnak érdeke lehetne, hogy a vallásgyakorlók számát növelje. 30 III. Mindezek alapján tehát alkotmányossági szempontból az egyházi iskolák léte és az állam finanszírozási kötelezettsége kétségbe nem vonható. Alkotmányosan különbség tehát a közoktatás alanya, a tanuló gyermek érdekeit szem előtt tartva 31 az állami és az egyházi iskolák között nem tehető. A kérdést tovább gondolva, vizsgáljuk meg, hogy tehető-e alkotmányosan különbség az állami és az egyházi iskolában oktató pedagógusok között. Ez a kérdés ugyancsak összefügg az egyházi fenntartású közoktatási intézmények finanszírozásával. A közoktatásról szóló törvény (Kt.) rendelkezése szerint a nevelési-oktatási intézményben pedagógusmunkakörben az alkalmazható, aki törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. 32 Ebből az következik, hogy a közoktatás intézményeiben legyenek azok államiak vagy egyháziak a követelményrendszer azonos a képesítést, és 26 Max Weber: Die protestantische Ethik und der Geist des Kapitalismus 1905 (Magyarul: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, Gondolat Kiadó Budapest, 1982.) 27 Szalai Ákos: Az egyházpolitika gazdaságtana. Századvég, évi 4. szám 19. oldal. Az általa hivatkozott munkák: Harry G. Frankfurt: Freedom of Will and the Concept of a Person. Journal of Philosophy évfolyam 5-20., Amartya K. Sen: Rational Fools: A Critique of the Behavioral Foundation of Economic Theory. Philosophy and Public Affairs, évfolyam Lelkes Orsolya: A szabadság íze: boldogság, vallás és gazdasági átmenet. Századvég, évi 4. szám 62. oldal. A hivatkozott művek: Laurence R. Iannaccone: Introduction to the Economics of Religion (Bevezetés a vallás gazdaságtanába) Journal of Economic Literature évfolyam 3. szám ; Brooks B. Hold-Frederick Bold: Preaching Matters: Replication and Extension (A prédikálás számít: válasz és kiterjesztés) Journal of Economic Behavior and Organization évfolyam , Christofer G. Ellison: Religious Involvement and Subjective Well-being (Vallásos aktivitás és szubjektív jólét). Journal of Health and Social Behavior évfolyam 1. szám Lelkes Orsolya: A szabadság íze: boldogság, vallás és gazdasági átmenet. Századvég, évi 4. szám 87. oldal. 30 Szalai Ákos: Az egyházpolitika gazdaságtana. Századvég, évi 4. szám 30. oldal 31 A Kt. 3. (7) bekezdése szerint ugyanis a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében a gyermek érdekei mindenek fölött állnak. 32 Kt. 17. (1) bekezdés 5
6 az oktatott tananyagot illetően is. Ezt nem is lehet másként, hiszen a gyermekek érdeke, azonos megítélése, azonos szintű oktatása csak így valósítható meg. Eltérően értelmezik azonban az egyes egyházak a pedagógusok javadalmazását előíró jogszabályokat. Így az elmúlt évben több egyházi közoktatási intézményben nem fizettek 13. havi fizetést az ott dolgozóknak. A Kt. szerint azonban a nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél. Mindezek alapján mindazok a juttatások, amelyek az állami, önkormányzati oktatási intézményben a pedagógusokat megilletik, megilletik az egyházi közoktatási intézményben foglalkoztatottakat is. A 13. havi fizetés pedig bérjellegű juttatás, így az jogszerűen jár az egyházi közoktatási intézményben dolgozóknak is. Forrása pedig ahogyan az állami és önkormányzati intézetekben is történik a normatív és kiegészítő támogatás. Ha pedig azokat kötelezően megkapja az egyházi közoktatási intézmény is, forráshiányra nem hivatkozhat. 6
A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÖNYVTÁR
2. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 11. függelék A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÖNYVTÁR
RészletesebbenSZENT PÁL AKADÉMIA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
SZENT PÁL AKADÉMIA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015. Tartalom A Szabályzat hatálya 4 I. fejezet: A Szent Pál Akadémia szervezete és működése 4 A Szent Pál Akadémia alapítása és fenntartása; székhelye,
Részletesebben8/2004. (III. 25.) AB határozat
8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:
RészletesebbenA helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4
I. évfolyam 3 4 A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 14 A bírósági keresetlevelek felterjesztése 14 Tájékoztató a falusi
RészletesebbenAz európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés
A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.
RészletesebbenAz alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl
Az alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 27/2007. (V. 17.) AB határozat Népszavazás Mulasztásos alkotmánysértés Alkotmány 2. (2) bekezdés közvetlen és képviseleti hatalomgyakorlás Alkotmány 28/C. országos
Részletesebben(Jogalkotási aktusok) RENDELETEK
2011.12.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 326/1 I (Jogalkotási aktusok) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1227/2011/EU RENDELETE (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról
RészletesebbenB É R L E T I - Ü Z E M E L T E T É S I S Z E R Z Ő D É S közcélú ivóvízellátó rendszer működtetésére
DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS VÍZMŰ ZRT. 8600 SIÓFOK, TANÁCSHÁZ U. 7. B É R L E T I - Ü Z E M E L T E T É S I S Z E R Z Ő D É S közcélú ivóvízellátó rendszer működtetésére amely létrejött egyrészről Balatonhenye
RészletesebbenL u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa
L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa Várnay Ernő Az Európai Bíróság ítélete a Magyarország kontra Szlovákia ügyben* Sólyom László uniós polgár és/vagy államfő? Hivatalos hivatkozás:
RészletesebbenTulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében
Téglási András * Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében Nagy megtiszteltetés számomra, hogy egy olyan témájú írással tiszteleghetek Lenkovics Barnabás professzor úr,
RészletesebbenElőterjesztő: Gábor Ákos, JÜK Bizottság elnöke ^ ^ ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. szeptember 05-i ülésére
Előterjesztő: Gábor Ákos, JÜK Bizottság elnöke ^ ^ ELŐLAP számú napirend. 3-u \L I3C0- Előterjesztve: ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2012. szeptember 05-i ülésére Tárgy: A Pátyolgató Óvodára vonatkozó
RészletesebbenVincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem
JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK
Részletesebben2008. évi CXII. törvény indokolása. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról. Általános indokolás
2008. évi CXII. törvény indokolása a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról Általános indokolás A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) módosítása -
RészletesebbenNyilvánvaló, hogy az egyetemek irányítása szorosan összefügg
756 változó egyetem AZ EGYETEMVEZETÉS LASSÚ VÁLTOZÁSA Nyilvánvaló, hogy az egyetemek irányítása szorosan összefügg az intézményt körülvevő társadalmi, gazdasági és politikai erőtérrel. Úgy is fogalmazhatjuk,
RészletesebbenA legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi
Both Éva Kuslits Gábor A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi szakellátásban minden gyermek egyéni érdekén kívül álló érdek csak akkor érvényesülhet, ha azt a gyermek érdeke megkívánja vagy megengedi.
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Ikt. sz.: 487/1000/245-2/2013 A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg Debrecen 2013. december 10. Tartalom: Preambulum...4
RészletesebbenTartalmi összefoglaló
Az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelési és oktatási tevékenységének hatósági ellenőrzéséről és szakmai minősítési szempontjairól, valamint a minősítés eljárási rendjéről szóló kormányrendelet-tervezet
RészletesebbenPOLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN
POLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN Az Alkotmány a hazai médiaszabályozás sajátosságává teszi annak részben kétharmados országgyűlési többséghez
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint
RészletesebbenPályázati útmutató. A Felsőoktatási együttműködési projektek című pályázati akciókra vonatkozóan EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS 2009-2014
Pályázati útmutató A Felsőoktatási együttműködési projektek című pályázati akciókra vonatkozóan EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS 2009-2014 HU08 Ösztöndíj program Tempus Közalapítvány Tartalom 1. Bevezető...
Részletesebben4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem
4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar
RészletesebbenDR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
Ülésnap Napirend Felszólaló 2007. április 24. (66. ülésnap) Az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja
Részletesebben1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről
1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,
RészletesebbenJ/3359. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás
Részletesebben1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,
RészletesebbenDOKUMENTUMOK. (Részlet)
DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
RészletesebbenHIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS
1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY
RészletesebbenA HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten
Terjesztés ÁLTALÁNOS HCR/GS/12/03 Kelt: 2012. július 17. Eredeti nyelv: ANGOL A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR)
RészletesebbenElőterjesztés Kéthely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 30-án tartott soros ülésének 1.napirendi pontjához
1 Kéthely Község Önkormányzatának P o l g á r m e s t e r e 8713 Kéthely, Ady E. u. 1. Tel.:85/539-036 Előterjesztés Kéthely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 30-án tartott soros
RészletesebbenP6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban
P6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban Az Európai Parlament 2008. szeptember 25-i állásfoglalása az Európai Unión belüli médiakoncentrációról és -pluralizmusról (2007/2253(INI))
Részletesebben2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1290/2013/EU RENDELETE
2013.12.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 347/81 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1290/2013/EU RENDELETE (2013. december 11.) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014 2020) részvételi
Részletesebben(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG
2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek
RészletesebbenKosárlabdázók nyilvántartási, igazolási, átigazolási és játékengedély kiadási szabályzata
Kosárlabdázók nyilvántartási, igazolási, átigazolási és játékengedély kiadási szabályzata A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (a továbbiakban: MKOSZ) a 2011/172. törvény által módosított Sportról
RészletesebbenA KORMÁNY INFORMÁCIÓPOLITIKÁJÁNAK ELVEI. Általános rész
1989.07 A Kormány Reformbizottsága elé A KORMÁNY INFORMÁCIÓPOLITIKÁJÁNAK ELVEI A Általános rész 1. Az elvek tárgyi és hatásköri hatálya A kormány információpolitikája és annak elvei a kormány cselekvőképességén
RészletesebbenRomák és travellerek a közoktatásban
Romák és travellerek a közoktatásban Az EU tagállamaiban fennálló helyzet áttekintése Összefoglaló EUMC 2006 A jelentés egyes országokra vonatkozó adatait és információit a Rasszizmus és Idegengyűlölet
RészletesebbenSZIKSZÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. Szám: 002/20/2015. J e g y z ő k ö n y v
1 SZIKSZÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Szám: 002/20/2015. J e g y z ő k ö n y v Készült Szikszó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 8. napján 13.00 órakor a Szikszói Közös
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos civil szervezet azért fordult a hivatalomhoz, mert sérelmezte, hogy
Részletesebbenszemle bottyán béla A gazdasági közigazgatás elmélete recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről
szemle Bottyán Béla A gazdasági közigazgatás elmélete Recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről 1 Dr. habil. Bordás Mária A közigazgatás gazdaságtana A gazdasági kormányzás lehetőségei és dilemmái című
Részletesebben2011. évi CCIX. törvény. a víziközmű-szolgáltatásról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. Alapelvek
Hatály: 2015.VII.24. - 2015.XII.31. 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 1 Az Országgyűlés a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos alapvető jogok és kötelezettségek meghatározása, a nemzeti
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Budapest Táncművészeti Szakközépiskola, Kortárs Művészeti Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a Budapest Kortárstánc Főiskola Gyakorlóiskolája SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. Fejezet...2
RészletesebbenKözép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal
Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/316-321 Fax: 22/310-391 e-mail: hivatal@fejer.kdrkh.hu web: www.fejerkozig.helyinfo.hu Ügyszám: 02/85-3/2009.
RészletesebbenKÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT
Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 2310 Szigetszentmiklós, Csonka János u. 5. KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT 2013 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A közalkalmazotti szabályzatot
Részletesebben1997. évi XXXI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Általános rendelkezések
A jogszabály mai napon hatályos állapota 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett felelősségtől vezérelve a Gyermek jogairól szóló,
RészletesebbenYbl Miklós Középiskola Szervezeti és Működési Szabályzata
Ybl Miklós Középiskola Szervezeti és Működési Szabályzata Érvényes: 2010. szeptember 1-től Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja...
RészletesebbenAZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése
AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenMUNKADOKUMENTUM. HU Egyesülve a sokféleségben HU 11.11.2011
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 11.11.2011 MUNKADOKUMENTUM a bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok
Részletesebben4. napirend ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. E-szám: 116/2015.
ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP E-szám: 116/2015. Tárgy: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat szociális étkeztetés szakmai programjának jóváhagyása Előterjesztő neve: Kiszelné Mohos Katalin polgármester Előadó
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2014. január 24. 2014. 2. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 1/2014. (I. 21.) AB határozat a Kúria Kvk.III.37.230/2012/2. számú végzése és az Országos Választási
RészletesebbenFOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER
9. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER BUDAPEST, 2014. november TARTALOMJEGYZÉK Az egyetem, mint munkáltató kötelességei 1.... 3
RészletesebbenKommentár a kormány válaszáról a Velencei Bizottságnak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényről szóló véleményére 2012. július A Velencei Bizottság 665/2012. számú, az Alkotmánybíróságról
Részletesebben198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról
198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet általános konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én megtartotta
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos édesanya a 2009-ben született gyermekével való kapcsolattartása ügyében
Részletesebben9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról
9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.
RészletesebbenA gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire
A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire Komp Bálint János Doktorandusz, Széchenyi István Egyetem Állam-
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtár Ügyrend
A Nyugat-magyarországi Egyetem sz. melléklete Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtár Ügyrend 2008 Sopron 3 I. A könyvtár elnevezése, székhelye, címe 1. (1) A könyvtár neve: Nyugat-magyarországi
RészletesebbenVörösmarty Mihály Gimnázium
Vörösmarty Mihály Gimnázium HÁZIREND 2006/2007-es tanév A nevelőtestület elfogadta: 2006. november 27.... a nevelőtestület részéről... az SZV részéről... a DÖK részéről... az iskolavezetés részéről 1 TARTALOM
Részletesebben2. A rendelet hatálya
Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (IX. 6. ) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének és elidegenítésének
RészletesebbenSzociális és gyermekvédelmi szabályozók GYAE. Készítette: Fajcsiné Sándor Andrea Mihály Blanka Sidlovics Ferenc
GYAE GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA Készítette: Fajcsiné Sándor Andrea Mihály Blanka Sidlovics Ferenc GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/1. oldal Tartalom 1. Az átmeneti gondozás célja... 3 1.1.
RészletesebbenWáli István Református Cigány Szakkollégium. Szervezeti és Működési Szabályzat
Wáli István Református Cigány Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzat Preambulum A magyarországi cigány felzárkózás érdekében kiemelt feladat a jövőt építő értelmiség képzése. E cél megvalósítása
Részletesebben(Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK
2009.9.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 243/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 810/2009/EK
Részletesebben2007.12.18. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 332/27 IRÁNYELVEK
2007.12.18. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 332/27 IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/65/EK IRÁNYELVE (2007. december 11.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben
RészletesebbenJavaslat: A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.16. COM(2011) 126 végleges 2011/0059 (CNS) C7-0093/11 Javaslat: A TANÁCS RENDELETE a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről
TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről A törvény tehát, - ahogy azt a címéből is kiolvashatjuk - nem csupán a
RészletesebbenTerületi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás
Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás 2011. január 30. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Révész Magda Molnár László Szikulai István Gyermekjóléti alapellátás
RészletesebbenMINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ÉS AKKREDITÁCIÓ A FELNŐTTKÉPZÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ÉS AKKREDITÁCIÓ A FELNŐTTKÉPZÉSBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI INTÉZMÉNYEK ESETE Miklósi Márta Témavezető: Dr. Juhász Erika Debreceni Egyetem Humán Tudományok
Részletesebben2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE
TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:
RészletesebbenRÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Vargáné Fodor Rita pénzügyi
RészletesebbenNemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére
Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3
RészletesebbenAz egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik
RészletesebbenJuhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás
Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői
RészletesebbenKarlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9
Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben
RészletesebbenBÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1
Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI
RészletesebbenA korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése
A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése Készítette: Dr. Tánczos Lászlóné és Dr. Bokor Zoltán Absztrakt Az EU Közös Közlekedéspolitikáját tartalmazó Fehér Könyv,
Részletesebben2013. január 1-jei változások
2013. január 1-jei változások Ez év elején is rengeteg új jogszabály lépet hatályba, illetve rengeteg jogszabály módosult. E cikk célja, hogy a teljesség igénye nélkül megpróbáljunk tájékoztatást adni
RészletesebbenPENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1
PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza
Részletesebbenkényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,
RészletesebbenSEK Budapest Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
SEK Budapest Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Szerződési feltételek A Bevezetés és fogalom-meghatározások 1. A jelen Szerződési Feltételek oktatási szolgáltatásra vonatkozó jogviszony alapját képezik.
RészletesebbenI. RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND
MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM SZERVEZETI ÉS M Ű KÖDÉSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés.. 3 Preambulum..4 I. Fejezet Általános rendelkezések.5 II. Fejezet Az egyetem
RészletesebbenHőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 2/2013. (II. 1.) önkormányzati rendelete a vagyongazdálkodásról (Egységes szerkezetben)
Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 2/2013. (II. 1.) önkormányzati rendelete a vagyongazdálkodásról (Egységes szerkezetben) Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete a nemzeti
Részletesebben(Máté-Tóth András és Nagy Gábor Dániel könyvéről)
152 Szociológiai Szemle, 2011/3 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 21(3): 152 156. Darázstalanítás (Máté-Tóth András és Nagy Gábor Dániel könyvéről) Kamarás István OJD: kamarasi@upcmail.hu Máté-Tóth András és Nagy Gábor
RészletesebbenZALA MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014.
ZALA MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ZALA MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2014.. Tartalom I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA...
RészletesebbenA gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései
A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az
Részletesebben(2) A Bérbeadó a rendelkezése alá kerülő lakásokat, pályázat útján jogosult bérbe adni.
Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete az önkormányzati lakások bérletéről, elidegenítéséről Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenFranciaország a felvilágosodás után
FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Váci Mihály Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium közalkalmazotti szabályzata
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Váci Mihály Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium közalkalmazotti szabályzata Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A szabályzat célja, a szabályzatot
RészletesebbenOMMF 2009. JÚLIUSI HÍRLEVÉL. Jelen számunkban a fiatalok nyári munkavégzésének lehetőségeiről, valamint az idénymunka szabályairól adunk tájékoztatást
OMMF 2009. JÚLIUSI HÍRLEVÉL Jelen számunkban a fiatalok nyári munkavégzésének lehetőségeiről, valamint az idénymunka szabályairól adunk tájékoztatást A nyári iskolaszünetben egyre több diák vállal rövidebb-hosszabb
RészletesebbenA nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója
NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója A Kormány 2011. szeptember 11-én megtárgyalta és elfogadta 2 Budapest, 2011. szeptember 3 TARTALOMJEGYZÉK The table of
RészletesebbenÖnkormányzati Rendeletek Tára
Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelete a könyvtárhasználati Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 13/2014.(VI.30.)
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények
RészletesebbenAz iskolakörzetesítés társadalmi hatásai
Doktori (PhD) értekezés Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Jankó Krisztina Julianna Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola 2011 AZ ISKOLAKÖRZETESÍTÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Értekezés a doktori
RészletesebbenA bioinformatika oldaláról a Human Protein Szervezet (Human Protein Organization HUPO) alelnöke bemutatta, hogy az ő szakterületükön.
1025 Folyóiratszemle Sedransk, N. Young, L. J. Kelner, K. L. Moffitt, R. A. Thakar, A. Raddick, J. Ungvarsky, E. J. Carlson, R. W. Apweiler, R. Cox, L. H. Nolan, D. Soper, K. Spiegelman, C.: Legyenek nyilvánosak
RészletesebbenAz iskolai könyvtár működési szabályzata
Városligeti Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1146. Budapest, Hermina út 9-15. Az iskolai könyvtár működési szabályzata Az SZMSZ 1. melléklete Bevezetése: 2013. március 27. Vizi Andrea
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 761/2001/EK RENDELETE. (2001. március 19.) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 761/2001/EK RENDELETE (2001. március 19.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé
Részletesebben