INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INFORMATIKAI ALAPISMERETEK"

Átírás

1 0

2 A KÖZVETLEN SZÓBELI KOMMUNIKÁCIÓ ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET 1. Figyeljen meg különböző helyzetekben beszélgető embereket! Milyen jelzéseket adnak egymásnak, amikor át akarják venni, illetve át akarják adni a szót? Figyelje meg azt is, hogy mikor melyik fél vezeti a kommunikációt! 1. Az üzleti életben miért hasznos betartani a kommunikációs szakemberek alábbi tanácsát? Indokolja állítását! "Bemutatkozáskor teremtsünk szemkontaktust, és mosolyogjunk!" 1

3 SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA A kommunikáció kifejezés a latin communicatio főnévből származik, mely közzététel, teljesítés, megtagadás, illetve a gondolat közlése a hallgatóval jelentésben használatos. Tehát az előzőekben felvázoltak alapján a kommunikáció tájékoztatást, információk cseréjét, közlését jelenti, valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer segítségével. A kommunikáció fogalma napjainkban bővült, mivel az információcserét, közlést nemcsak az emberek közötti folyamatra kell értenünk, hanem ez a kapcsolat létrejöhet emberek és gépek, sőt csupáncsak gépek között is. Shannon-Weawer modell Információ öt fogalma: 1. A beszéd forradalma: Az ember kiemelkedik az állati létből, s a munkavégzés során szerzett és teremtett információit átadja társainak utódainak. 2. Az írás forradalma: az információtárolás függetlenné válik a megbízhatatlan emberi emlékezettől, megkezdődik az idő és a tér legyőzése, a primitív társadalom megindul a civilizáció útján. 3. A könyvnyomtatás forradalma: a sokszorosítás technikája az információk (ismeretek) tömeges terjesztésének lehetőségét teremti meg, s ezzel elősegíti a társadalmi haladás felgyorsulását. 4. A távközlés forradalma: az információs összeköttetések behálózzák a Földet, a világ összezsugorodik. 5. Az elektronikus információ-feldolgozás forradalma: a kommunikáció új minőséggel gyarapodik, az ember-ember párbeszéd mellett megjelenik az ember-gép párbeszéd, az információtárolás és feldolgozás új, még messze kihasználatlan lehetőségei tárulnak fel. 2

4 A KOMMUNIKÁCIÓ NYELVI MODELLJE A kommunikációs nyelvi modelljei közül a legismertebb Roman Jakobson ábrája. Rendszerében hat tényezőt különített el: a feladót, a címzettet, az üzenetet, a kódot, a kontextust, és a kontaktust. A feladó mindig az, aki a címzettnek valamilyen üzenetet küld. Ahhoz, hogy ez az üzenet mind a két fél számára érthető legyen, szükség van egy közös kódra. Ez a kód akkor tud hatékonyan működni, ha létezik egy olyan összefüggés, egy valóság, amelyet a kommunikációban részt vevők ismernek. A kontaktus a feladó és vevő közötti kapcsolatot, a megfelelő fizikai csatorna (látás, hallás) meglétét jelenti. A jakobsoni modellt igen sokféle követte, de a sok modell közül érdemes tanulmányozni a Wacha Imre által bemutatottat. Wacha Imre modell Az ábráról leolvasható, hogy az alaptényezők itt sem hiányozhatnak. Tehát van beszélő (adó), hallgató (vevő), csatorna, közlemény (üzenet), kontextus. Ezeket az összetevőket kiegészítette több olyan tényezővel, amelyek a kommunikáció sikerességének feltétele, illetve meghatározzák a kommunikáció menetét. Nézzük meg ezeket a tényezőket: 3

5 A közös valóságon azt a valóságdarabot értjük, amelyet mind a két félnek ismernie kell a világból, hogy arról kommunikálni tudjanak. A közös nyelvűség a közös jelrendszer használatát jelenti. Itt nem feltétlenül a közös nyelvhasználatról van szó, hiszen előfordul, hogy két ember azonos anyanyelvű mégsem érti egymást. A közös nyelvűség a kommunikációs partnerek azonos gondolkodásmódját, azonos szóhasználatát, nyelvi stílusát, nyelvi magatartását, nyelvi illemét is jelenti. A közös előismereteknél, hiába beszélünk valakivel közös nyelvet, ha az adott témáról valamelyikünknek nincsenek előismeretei. A közös előismereteken a közös nyelvi kifejezés módot, a közös stílust, a stílusban való gondolkodás tudását is értjük. A közös előzmények nagyban megkönnyítik a felek közötti kommunikációt. Hiszen olyan dolgokról beszélnek, amelyeket együtt közösen éltek át. Ilyenkor jellemző a kommunikációra, hogy a felek már félszavakból is értik egymást. Azonban ügyeljünk arra, ha egy társaságban vagyunk, ahol a hallgatóknak csak egy része ismeri az előzményeket, akkor kerüljük a félszavakat és utalásokat. A beszédhelyzet. A szöveg, a közlemény mindig egy adott beszédhelyzetben, szituációban hangzik el. Így a kommunikációnak mindig ott és akkor, az adott helyzetben van jelentése. Az elhangzó üzenetet mindig ott és akkor kell értelmezni. Ugyanannak a mondatnak másmás helyzetben különböző jelentése lehet. A közlést nagyban befolyásolhatja az is, hogyan mondja azt a beszélő. A zaj a kommunikációs folyamatot megzavaró olyan tényező, amelyik befolyásolja, torzítja az üzenet megértését, annak eljutását a befogadóhoz. A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPTÉTELE Az emberi kommunikáció alaptételeit1967-ben az amerikai Palo Altó-i iskola kutatói a következő öt pontban foglalták össze. - Nem lehet nem kommunikálni. Azaz az ember minden megnyilvánulása üzenet, kommunikáció. - A kommunikáció többcsatornás és többszintű. A több csatorna a két fő csatorna a verbális (nyelvi) és a nem verbális (nem nyelvi) meglétét jelenti. - A kommunikáció a részt vevő felek között körkörösen zajlik. Ez azt jelenti, hogy a kommunikációban részt vevőknek az üzenetekhez és egymáshoz való viszonyát maga a kommunikáció alakítja. Tehát hiába képzelünk el egy tárgyalást pontrólpontra, valóságban biztos, hogy nem úgy fog történni. - A kommunikáció digitális és analógiás kódokból áll. - A kommunikáció mint folyamat kéttípusú lehet: egyenrangú, ha a partnerek közötti viszony egyenlő, illetve egyenlőtlen, ha a felek közötti különbségen, azaz az egyik vagy másik fél nagyobb befolyásán van a hangsúly. 4

6 A KOMMUNIKÁCIÓ KÓDJAI A közvetlen emberi kommunikáció egyidejűleg több csatornán zajlik. A verbális csatornán a nyelvi jelek (a szavak), a nem verbális (nem szóbeli) csatornán át pedig a beszédet kísérő egyéb megnyilvánulások közvetítődnek a beszédpartnerhez. Ebben a fejezetben e két kódrendszerrel ismerkedhetünk meg. 1. A nem verbális jelek Nem verbális jeleknek nevezzük azokat, a közlés folyamatában részt vevő jeleket, amelyek nem bonthatók összetevőkre, tehát analógiás jelek. Ezek szinte minden kommunikációban megtalálhatók. Ezek sok esetben kiegészítik, szabályozzák, illetve segítik értelmezni a közlés folyamatát. Ezeknek a nem nyelvi jeleknek sokszor legalább olyan fontos szerepe és hatása van, mint a nyelvi jeleké. Hiszen sokszor csak ezekből a jelekből tájékozódunk arról, hogy beszélgető partnerünk dühös, bánatos, vagy vidám. Becslések szerint az ember egy közepes hosszúságú mondatot körülbelül két és fél másodperc alatt mond ki, s az egy nap alatt elhangzott mondatai összefüggően még egy negyedórát sem tesznek ki. Ez azonban nem tölti ki az ember teljes kommunikációját. A kutatók nagyjából egyetértenek abban, hogy a teljes közlésrendszernek csak a kisebb része - állítólag mintegy 20%-a - zajlik a verbális csatornán keresztül, a közlésnek főleg információk átadására használatos, a nem verbális csatorna jelei pedig az emberek egymás iránti magatartásának kifejezésére, esetleg a szóbeli közlés helyettesítésére szolgálnak. Mint a szóbeli közlés kísérői, általában kiegészítik, árnyalják, módosítják a közleményt, de alkalmanként meg is változtathatják annak jelentését. (Gondoljunk pl. arra, hogyan értelmezhető a Nahát, végig vagyok sértve! mondat, ha mosolyogva, hamiskásan, esetleg kacsintva mondjuk ki.) A kommunikációban a nem nyelvi jelek az alábbi főbb funkciókat látják el: - Tájékoztatnak a részt vevő személyekről. Rögtön látjuk, ha valaki mérges, kedves vagy éppen szomorú. - Irányítják a kommunikáció folyamatát. - Tagolják, hangsúlyozzák a beszélt szöveget. - Örökölt jelekről, amelyek minden egészséges emberre jellemzőek. - Egyezményes jelekről. A nem verbális jelek típusai A vokális jelek A hangjeleknek óriási szerepük van a kommunikációban. A hangunkkal sok mindent kifejezhetünk. Már a hang elárulja, hogy nő vagy férfi, fiatal vagy öreg a beszélő. A hangunk érzelmeinket is tükrözi. Ide soroljuk még a beszédet kísérő hangsúlyt, hanglejtést, beszédtempót, beszédritmust és a beszéd közben tartott szüneteket is. A hangjeleknél még meg kell említenünk a kiejtést is. 5

7 Az arc Az archoz kapcsolódik a tekintet, illetve a mimika, mint nem verbális jel. Az arcon az alábbi három területet különítjük el: 1. a homlok a szemöldökkel, 2. a szem, 3. a száj A tekintet Amikor szólni kívánunk valakihez, vagy kapcsolatot akarunk vele létesíteni először ránézünk. Ha kerülni akarjuk valakivel a kommunikációt, arra törekszünk, hogy tekintetünk ne találkozzék. A szemnek a beszélgetés közben is fontos szabályozó szerepe van. Visszajelzést ad a befogadóról, a megértésről, a témához, a másik személyhez való érzelmi viszonyról. A tekintettel, a szemkontaktussal kapcsolatosan több illemszabályt ismerünk. Illetlen dolog valakit hosszabb ideig nézni, megbámulni, még akkor is, ha valami feltűnő ruhadarabot hord, feltűnően viselkedik. Illik a beszélgetés, a tárgyalás során partnerünk szemébe nézni. Természetesen az állandó szembe nézés ugyanolyan kellemetlen, mint kevés. A mimika Arcvonásainknak két nagy csoportjuk van A statikus az egyéniség állandó és könyörtelen kifejezői. Ez részint genetikai adottság, részint az évek során "vésődik" rá arcunkra. A másik a dinamikus vonások a pillanatnyi lelkiállapotunkat tükrözik. Érzéseinket, gondolatainkat arcizmaink mozgása, azaz mimikája is tükrözi. A kommunikációban a mimikának igen fontos szerepe van. Az arcjátékkal többnyire nem tudatosan élünk a beszélgetésben. Általában a mimika a szóbeli közléssel együtt jelenik meg, azt kíséri, illetve annak érzelmi tartalmáról árulkodik. A gesztus A nem verbális kommunikáció legkidolgozottabb jelrendszere a gesztus. Idesoroljuk a fej, a kéz, a kar és a láb mozgásait. A gesztusok közül sok lehet tudatos, megegyezésen alapuló jel. A fej gesztusai jól elkülöníthető, értelmezhető jelek. Oldalirányú mozgás: bizonytalanság, enyhén hátrahajtott fej: figyelem, érdeklődés, lehorgasztott fej: szomorúság, bűntudat. A kéz és kar mozdulatai sokféle és árnyalt jelentést hordoznak. Ezek a mozdulatok együtt jelentkeznek, de közülük az ujjaknak van a legnagyobb szerepük. Az ujjak beszédes, finom mozgása érelmeinket, hangulatunkat tükrözik. 6

8 Néhány gesztus s ahhoz tartozó jelentés: - A nyitott tenyér őszinteséget, nyíltságot tükröz. - A karba tett kéz védekező pózt jelez. - A tornyozás gesztus a magabiztos embert jellemzi, aki fontosnak tartja magát, de lehet a védekezés jele is. - A kéz tördelése szorongatott helyzetre utal. - A hátul összefont kéz a tekintélypóz. - A tenyér dörzsölése örömteli várakozás gesztusa. - Értékelés állsimogatással, döntést mérlegelő gondolkodás. - Az orr érintése a kétkedés, az elutasítás jele. - A száj érintése a meglepődés, a kimondott szó megbánásának gesztusa. A láb gesztusa a többi taglejtéshez hasonlóan ugyancsak üzeneteket hordozhatnak. A testtartás A test álló vagy ülő helyzete, a beszéd közbeni mozgás szintén olyan nem nyelvi jel, amellyel már a régi illemszabályok is foglalkoztak. A test tartásból, helyzetből sok mindent megtudhatunk az érzelmi állapotról. Hiszen aki boldog és büszke, az kihúzza magát, aki szomorú, az általában meggörnyed, magába roskad. Nem mindegy, hogy állva vagy ülve és milyen testtartással beszélünk. A térköz A kommunikációban részt vevők közötti távolságot nevezzük térköznek. A térnek, mint nem verbális jelnek fontos szerepe van a kommunikációs folyamatban. A következő távolságokat különböztetünk meg: - bizalmas (intim) távolság (0-45 cm), - személyes távolság ( cm), - társasági vagy társadalmi távolság ( cm), - nyilvános távolság (360 cm-től nagyobb). A bizalmas távolságon belül csak a hozzánk legközelebb álló embereket viseljük el. Ezek a szeretteink: szüleink, házastárs, gyermek, közeli rokon és barát. Általában beszédünk lehalkul. A személyes távolságnál könnyen megérinthetjük a másikat, meg is érinthetnek bennünket. Ilyen távolságban vannak az ismerősök, bizonyos szakmában dolgozók, pl. fodrász, kozmetikus, orvos, masszőr. Élesen látjuk a másikat normál hangerőn beszélünk. A társalgási távolság idegen vagy alig ismert embereknél jellemző. Nyilvános távolságnál az illető beszédet tart több embernek, tehát neki kell jól látszani. 7

9 A kommunikáció során annak is szerepe van, hogy az ember hogyan használja ki a maga által alkotott teret, környezetet. Az emblémák A nem nyelvi jelek közé szoktuk sorolni azt is, milyen a külsőnk, a ruházatunk, a hajviseletünk, mivel ezek mind közölnek rólunk valamit, és szerepük van a kommunikációs folyamatában. A ruha olykor elárulja viselőjének hovatartozását, foglalkozását. A hajnak is lehet jelölő szerepe. Ezt is a divat befolyásolja. A külső jelek közé soroljuk még pl. az ékszereket, a jelvényeket, az arc festését és a tetoválást. A külső, megjelenés minden esetben fontos, de külön kiemelt szerepe van az olyan szakmákban, ahol emberekkel vagyunk kapcsolatban, nap mint nap meg kell jelenünk, képviselnünk kell munkahelyünket. A csendes kommunikáció A kommunikációban szerepet játszik az is, hogy az egyes beszélgetési szakaszokra mennyi időt fordítunk, mennyi ideig üdvözlünk valakit, mennyi idő telik el a közléskor, a búcsúkor a csendes kommunikációval. Az elhallgatásokkal, a szünetekkel is kifejezhetjük érzéseinket vagy a témához és a partnerhez való viszonyunkat. A kommunikáció időviszonyait magukba foglaló nem verbális jeleket kronémikának nevezzük. Léteznek olyan nem verbális üzenetek, amelyek szintén jelen vannak, informálnak és hatnak a kommunikáció folyamatában, de nem sorolhatók egyik bemutatott jelhez sem és a legnagyobb igyekezetünk ellenére sem tudjuk befolyásolni. Ilyen jelek: a beszélő kora, termete, arcának elfehéredése vagy elpirulása, tenyerének izzadása, lábának remegése, hangjának elcsuklása. Az ilyen típusú nem nyelvi jeleket, a szakirodalom extranyelvi jeleknek nevezi. Szimbolikus kommunikáció Gyakran halljuk, hogy nem a ruha teszi az embert. Ez való igaz, de megjelenését, öltözködését senki sem hanyagolhatja el, főleg azoknak érdemes odafigyelni, akik emberekkel foglalkoznak, hivatali kapcsolatot létesítenek, azoknak kötelességük, hogy adjanak öltözködésükre, hajviseletükre, jólápoltságukra. Először is mindenki ismerje meg személyiségét, egyéniségét, fizikai adottságát. A megjelenésben fokozott szerepe van a színeknek. A színeket mindig az arcbőrünkhöz, haj és szemszínünkhöz válasszuk. A cipő és a táska öltözékünk fontos kelléke. Jó, ha azonos színűek, vagy legalább összhangban vannak. Kerüljük a túl magas és a túl lapos sarkú cipőket. A cipőviselet legyen klasszikus, visszafogott. A férfiak soha ne hordjanak öltönyhöz edzőcipőt. Mindig ügyeljünk arra, hogy cipőnk tiszta, jól ápolt, ne kitaposott sarkú legyen! 8

10 A harisnya fontos kiegészítője az üzletasszonynak, még a legnagyobb melegben is illik viselni! Ne hordjunk szakadt, szaladó szemű harisnyát, ezért mindig legyen egy pótharisnya a táskában. A férfiak kerüljék a fehér zokni viseletét. A haj mindig jól ápolt, tiszta legyen. Ha festetjük, ne várjuk meg, míg a tövénél kikandikál az eredeti hajszínünk. A korpás haj a legelegánsabb öltözéket is elronthatja. A férfi üzletember legyen mindig frissen borotválva, illetve szakálla, bajusza tiszta és ápolt legyen. A kozmetika elmaradhatatlan kelléke a jó megjelenésnek. Az arcsmink soha ne legyen túl erős, ne legyen sok! A festett köröm csak az ápolt kézen szép. A kozmetikához tartoznak a jól megválasztott parfüm is. Az illatnál maradva, gondoskodjunk a lehelet üdeségéről is. Végül néhány szó a kiegészítők, az ékszerek használatáról, amelyeket szintén a visszafogottság, a túlzások kerülése kell hogy jellemezzen! A kiegészítők feltétlen legyenek összhangban a többi ruhadarabunkkal. A férfi üzletkötők kerüljék a vastag aranyláncok, karkötők és fülbevallók viselését! Metakommunikáció A kommunikáció mindig kér szinten zajlik: egy kommunikatív és egy metakommunikatív síkon. A metakommunikáció lényegében olyan közlemény, amely a közlésben részt vevő személyek viszonyáról ad tájékoztatást. A metakommunikáció a következőkről tájékoztat: - A beszédpartnerek tulajdonságiról: személyiségjegyeiről, gondoljunk pl. az öltözködésre, a testtartásra, a mozgás intenzitására stb.; pillanatnyi lelkiállapotáról, ezt mutatja a mozdulatok hevessége vagy enerváltsága, az arckifejezése, de jelezheti pl. a hanghordozása is; - A beszédpartnerek viszonyáról: a mondanivalóhoz, a beszédhez: jelzi a közlendő szubjektív fontosságát, valószerűségét; a beszédpartnerhez: alá- vagy fölérendeltségi viszony, szimpátia, együttérzés, ellenszenv; a szituációhoz: helyfoglalás, távolságtartás stb. A szándékosan és tudatosan megalkotott beszéddel szemben a metakommunikáció többnyire spontán. 9

11 2. A verbális jelek Ebben a fejezetben a verbális, azaz a nyelvi jelekről esik szó. A beszéd és írás A beszéd: - Több százezer éves kommunikációs forma. - Gyors, közvetlen. - Múlandó, egyszeri, megismételhetetlen; térben időben kötött. - Az emberi test önmagában hozza létre, nem kell hozzá segédeszköz. - Hallási úton jut el a befogadóhoz. - Kiegészítik a nem verbális jelek, a hangjelek. Az írás: - Lassú, közvetett. - Maradandó, sokszorosítható, térben és időben kötetlen. - Segédeszközök felhasználásával alkothatjuk meg. - Vizuális úton valósítja meg a kommunikációt. - Zárt, kötött szerkesztési mód jellemzi. A szóbeli kommunikáció A beszéd eredendően nem a gondolkodás, hanem a társakkal való kommunikációra jött létre. Általában másképp viselkedünk a magánélet szféráiban, mint a közélet, a nyilvánosság porondján, ugyanúgy másképp szerkesztjük üzenetinket is a különféle közlési típushelyzetekben. Személyközi kommunikáció A két és többszemélyes kommunikáció végeredménye mindig egyetlen összefüggő szövegfolyam. Alakítói, az adott beszédhelyzet szereplői közösen építik a szöveget. Az egyes részeket egyik vagy másik partner mondja, de nem előzmények nélkül. A társalgás szerveződését alapvetően két tényező befolyásolja. Az egyik a szerepviszonyok: a dominancia és szolidaritás. A másik a beszédhelyzet. A partnerek számától függően beszélhetünk monológ, dialóg és polilóg típusú szövegépítésről. A monológ elsősorban a szépirodalomból ismeretes, egy-egy történet beágyazására, elmesélésére szolgál. A dialógus olyan, többnyire megtervezetlen szöveg, amelyet két szereplő közösen épít. A párbeszédben mindkét fél aktív, az aktuális hallgatónak állandóan kész kell lennie a beszélői szerep átvételére. Ha ebben a műveletben többen is részt vesznek, polilóg jellegű szöveggel van dolgunk. Ebben már lehetnek passzív résztvevők is, olyanok, akik szándékosan, véletlenül vagy kényszerűségből vannak jelen, de nem kívánnak megszólalni. 10

12 Párbeszéd Sokan azt hiszik, hogy a mindennapi spontán beszélgetések, csevegések teljesen véletlenszerűen alakulnak, minden szabályosságot, törvényszerűséget mellőznek. Ez tévedés. A spontán beszéd ugyan tervezetlen, de nem szervezetlen. A megnyitja a kommunikációt, B reagál rá, majd átadja a szót stb. A társalgának vannak bizonyos együttműködési alapelvei. Az egyik ilyen alapszabály a mennyiségi elv, eszerint a beszélőnek annyi információt kell nyújtania, amennyit céljai megkövetelnek. A minőségi elv megkívánja, hogy a társalgáshoz való hozzájárulásunk igaz legyen, vagyis ne mondjunk olyat, amiről tudjuk vagy véljük hamis, illetve aminek igaz voltáról nem vagyunk megbizonyosodva. A kapcsolat elve a stílust, az érthetőséget és a rendezettséget kéri számon. Tárgyalás A gazdasági, kereskedelmi, üzleti élet egyik legfontosabb kommunikációs formája a tárgyalás. Általában egyenrangú felek között zajlik, többnyire zártkörű, célja valamilyen döntés előkészítése, meghozatala. Hivatalos jellegéből fakadóan világos felépítésű, forgatókönyvre épül. A tárgyalás gondos előkészítést igényel. A legegyszerűbb, mindannyiunk életében a leggyakoribb üzleti jellegű diskurzus a bolti tárgyalás. Az üzleti tárgyalás sikere a kommunikáció hatékonyságára épül. Eltérő érdekeltségű, többnyire alkalmi partnerek az önkéntesség alapján vesznek részt benne azzal a céllal, hogy adott témában kölcsönös engedményekkel kölcsönös előnyöket, hasznot biztosító megállapodásra jussanak. A tárgyalás bevezető szakasza, az orientáció arra szolgál, hogy a partnerek megismerjék egymást és azokat a szervezeteket, amelyek nevében partnerük tárgyal, tisztában legyenek tárgyalópartnerük döntésbeli felhalmozottságával, kompetenciájával. Ezt egy másik, ugyancsak rövid és célirányos szakasz követ: a téma exponálása: az ajánlattétel. Az üzleti kapcsolat kezdeményező fél kifejti álláspontját, előterjeszti az együttműködési tervét. Ez többnyire összeszedett, célirányos előterjesztés, de az ügy bonyolultságától függően részletes terv bemutatására is sor kerülhet A legfontosabb, legbonyolultabb és leghosszabb szakasz következik: a tényleges tárgyalás, egyezkedés, alku. Itt ütközhetnek vélemények és érdekek, mindenki a legtöbb igyekszik kihozni belőle. Hogy ne essen szét, ne élesedjen ki túlságosan, szükség van a partnerek korrektségére, tárgyszerű problémakezelésére és rugalmasságára, a kölcsönös előnyök kialakítására és biztosítására. 11

13 Csoportkommunikáció Társalgás A többszereplős társalgásban az intimitás foka általában nem éri el a párbeszédbelit. Ez érdekesen módon nyelvi eszközökben nemigen fejeződik ki. Itt az aktuális beszélő nem tudja úgy követni partnerének a reakcióit, mint a kétszemélyesben, az aktuális hallgatók pedig nincsenek annyira lekötve a figyeléssel. Előfordulhat, hogy valamelyik szereplő egy időre kikapcsolódik a társalgásból, majd pedig újra bekapcsolódik, váratlanul magához ragadja a szót. Vannak emberek, akik szeretnek beszélni, ők a társalgás domináns szereplői, a hallgatagabbak pedig ritkábban szólnak, így passzív(abb) szereplők lesznek. A magánéleti társalgás általában néhány fős, kötetlen, a témaváltás és a szóátvevés elég szabad. A kommunikációnak sem kijelölt, sem hallgatólagos irányítója nincs. A nem magánéleti társalgások lehetnek irányítottak és nem irányítottak. A nem irányított társalgásban egyenrangú személyek találkoznak. Az irányított társalgásnak több formája is lehet. Ilyenek a viták, az értekezletek, a konferenciák, a fórumok, a tanítási órák, a tanácskozások, a tárgyalások stb. Jellemzője, hogy kijelölt és elfogadott irányítója van. A vezető joga és kötelezettsége a logikai rendet kialakítani, betartani, a társalgást megnyitni, a szót megadni vagy megvonni, gondoskodni az egyes tagok részvételi lehetőségéről, a technikai feltételekről, a társalgást értékelni, lezárni. A helyes beszéd, a beszédtechnika Beszédünk sokat elárul rólunk. Azoknak, akik emberekkel állnak kapcsolatban elengedhetetlen, hogy arra is odafigyeljenek, hogyan beszélnek. Egy-egy téma kifejtéséhez gondolatainkat rendezzük, mondanivalónkat megszerkesztjük, majd megfogalmazzuk, és végül előadjuk. Tehát rendkívüli jelentősége van a beszéd technika kivitelezésének. A rossz artikulációval létrehozott beszéd a fül számára ugyanolyan, mint a hibásan nyomtatott könyv a szem számára. Összefoglaljuk és áttekintjük, melyek azok a technikai tényezők, amelyek fontosak a verbális kommunikációhoz. Ezek a légzés, a hangindítás, a beszédhangok tiszta képzése és kiejtése, a mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használata. A jól hallható beszéd A nyilvános beszéd alapkövetelménye, hogy a hallgatók számára füllel könnyedén felfogható legyen. Az akusztikai hatást befolyásolják a környezeti tényezők, elsősorban azonban mégis azon múlik, hogy az előadó hogyan tud a hangjával bánni. A légzés A beszédlégzés az alapja a tiszta, érthető hangképzésnek. A 12

14 A hangindítás A levegő beszívása után elkezdődik a hang képzése, kiejtése, szavakká, mondatokká formálása. Az egész beszédfolyamat módját és stílusát és hangindítás, azaz a gége és alevegő nyomásának összehangolt tevékenysége határozza meg. A beszédhangok tiszta képzése és kiejtése Kiejtéskor mindig ügyelnünk kell a tiszta, érthető és hallható beszédre, a megfelelő artikulációra. A mondat- és szövegfonetikai eszközök A kiejtéshez szorosan hozzátartozik a hangsúly, a hanglejtés, a beszédszünet, a beszédtempó és a hangerő. Ezek a tényezők többnyire egyszerre jelennek meg a kommunikáció során, ezeket nevezzük mondat- és szövegfonetikai eszközöknek. A szóbeli kommunikációs kapcsolatok Akármilyen szóbeli kommunikációs kapcsolatba kerülünk valakivel, s bármiről is legyen szó, ezt a kapcsolatot valamilyen módon megnyitjuk. A beszélgetés során törekszünk arra, hogy kapcsolatunk fennmaradjon, s mikor már úgy gondoljuk, hogy nincs mit mondanunk egymásnak, már elintéztük, megbeszéltük, amit kell, akkor a kommunikációt befejezzük, lezárjuk. Ebben a fejezetben a szóbeli kommunikációs folyamat három fő szakaszának; a kapcsolatfelvételnek, a kapcsolattartásnak és a kapcsolat megszakításának az általános formáival és szabályaival fogunk megismerkedni. A kapcsolatfelvétel Amikor kapcsolatot létesítünk valakivel, beszélni kezdünk vele, legtöbbször köszönéssel, megszólítással vagy bemutatkozással kezdjük a társalgást. A köszönés A kapcsolat megteremtésének, kezdetének, illetve lezárásának, befejezésének legáltalánosabb módja. Ezeket a nyelvi formákat gyakran nem nyelvi jelekkel is kiegészíthetjük: mosollyal, kalapemeléssel, biccentéssel, kézfogással, öleléssel. Mikor kell köszönnünk? Köszönünk, ha ismerősökkel, barátokkal, rokonokkal találkozunk. Köszönünk, ha ismeretlen emberekkel valamilyen kapcsolatot teremtünk, beszélgetésbe kezdünk, bemegyünk valahova. Köszönünk a kapcsolat megszakításakor, távozáskor is. 13

15 Milyen köszönési formák vannak? Köszönni és azt fogadni sokféleképpen lehet. A hagyományos köszönések körébe tartoznak a következők: Jó napot kívánok! Kezét csókolom! Szia! Isten áldja! A napszakhoz igazodó szóbeli köszönési formákhoz ne felejtsük el a kívánok szót hozzátenni, mert nélküle a köszönés udvariatlan, hányaveti lesz! Búcsúzáskor gyakran a Viszontlátásra formával élünk. Milyen szabályai vannak a köszönésnek? A köszöntést mindig a fiatalabbnak kell kezdenie. A férfiaknak illik a nőket előre köszönteniük. Aki egy helyiségbe belép, annak illik köszöntenie a bennlevőket. Az üdvözlést nem elfogadni illetlenség. A köszönést jól hallhatóan kell mondani. A bemutatkozás, bemutatás A bemutatkozás és a bemutatás igen fontos az emberi kapcsolatokban, hiszen ezzel kezdődik az ismeretség. Amíg a bemutatás egy harmadik személy közvetítésével történik, addig a bemutatkozást külső segítség nélkül kell megtennünk. Hogyan mutatkozzunk be? A férfi mutatkozik be először a nőnek, nagy korkülönbség esetén pedig a fiatalabb az idősebbnek. Ha valaki megérkezik egy helyre, egy társaságba, akkor elsőként az érkezőnek kell bemutatkoznia. Nagyobb társaságban nem kell mindenkinek külön bemutatkozni, elég egyszer hangosan elmondani nevünket. Helytelen és neveletlenség, ha valaki csak a keresztnevét, vagy csak a becenevét. Bemutatkozáskor a családi név legyen a hangsúlyosabb! Bemutatkozáskor gyakran kezet fogunk egymással. Először az idősebb nyújtja a kezét a fiatalabbnak, a nő a férfiaknak, illetve az, akinek bemutattak valakit. Hivatalos bemutatkozáskor ugyanis illik a beosztást, illetve a munkahelyet is megnevezni. Mikor kell bemutatkozni? Illik bemutatkozni olyan társaságban, ahol hosszabb ideig maradunk. Telefonon még a régi jó ismerősöknek is be kell mutatkoznak. Ha hivatalos minőségben telefonálunk valakinek, akkor azt is közölnünk kell, hogy honnan és milyen minőségben beszélünk. A megszólítás A kapcsolatteremtés elengedhetetlen formája a megszólítás. A megszólítás lehet hivatalos és személyes, közvetlen jellegű. Minden esetben arra kell ügyelnünk, hogy megszólításunkban tisztelet, megbecsülés fejeződik ki. Milyen megszólítási formákat használunk? Megszólíthatunk valakit a nevén. Családon belül bizalmas megszólításokat használunk. 14

16 Kapcsolat tartás A kommunikációs folyamatban a kapcsolat felvétele után a kapcsolat tartása, a kommunikáció irányítása, minél hatékonyabb működése a feladatunk. A kapcsolat tartásnak számos formáját ismerjük: a beszélgetés, a vita és az előadás a legjellemzőbb. A beszélgetés A beszélgetés a közvetlen és teljes kommunikáció leggyakoribb formája. Feltétele, hogy legalább két ember között történjen, akik állandóan szerepet cserélnek a kommunikáció során. Hol az egyik a feladó, és másik a címzett, hol fordítva. Az információk, kijelentések, közlések, kérdések, válaszok ide-oda áramolnak. A közlés gyakran megszakad, a hallgató kiegészíti, rákérdez, visszakérdez a hallottakra, verbális és nem verbális módon válaszol azokra. A beszélgetés során a két fél szinte közösen alkotja meg a szöveget. A beszélgetés, társalgás témája lehet szabadon választott, a résztvevők által meghatározott (egy baráti beszélgetés), de lehet konvenciókhoz kötött, szabályozott (üzleti tárgyalás, konferencia). A konvenciókhoz kötött beszélgetésben a szereplőknek előre meghatározott vagy elfogadott témáról kell beszélgetniük. A beszélgetés egységei Ha valaki meg akar felelni a társadalmi elvárásoknak, akkor alkalmazkodnia kell, azaz el kell játszania a helyzetéből adódó szerepét a beszélgetés során. Ezek nagy része kötött szabályok szerint történik. A beszélgetés globális szerveződésének fontos alkotórésze a kezdés és a befejezés. A társalgási forduló a beszélő egy megszólítását jelenti. A fordulót a szóátvétel követi, azaz a másik résztvevő megszólalása. A szóátvételt, illetve átadást a partnernek többféle módon jelezhetik: hanglejtéssel, valamilyen nem verbális jellel, de a szó átadását verbális úton is jelezhetjük, kérdés feltevésével vagy felhívással, tehát hidakat fogalmazhatunk meg. Az hogy ki és mikor szólal meg a beszélgetés során, lehet spontán, illetve irányított. A beszélgetés formai és nyelvi szabályai Az egyik fontos formai társalgási szabály, hogy egyszerre csak egy személy beszélhet. A társalgási nyelvében a jól megformált, megszerkesztett mondatok mellett nagyobb számban találunk kevéssé megszerkesztett, hiányos mondatokat, ezek megértését az adott beszédhelyzet, sok esetben a közös előzmények, előismeretek biztosítja. 15

17 Hogyan kérdezzünk? Aki kérdez, annál van az irányítás, kérdéseivel ő határozhatja meg a beszélgetés menetét. Amikor kiválasztjuk, hogy milyen kérdést teszünk fel, akkor két szempontot soha ne felejtsünk el:: - Csak akkor kérdezzünk, ha valóban hallani akarjuk azt, amit a másik mond! - Próbáljunk arra is figyelni, amikor kérdezünk, mi az, amiről a partnerünk szívesen beszél! Tehát ne csak azt és arról kérdezzük, ami bennünket érdekel! A célzott beszélgetés A beszélgetés során valakit tájékoztatni akarunk valamiről, vagy éppen mi akarunk tőle valamit megtudni, azaz tájékozódni valamiről. Vita Az üzleti tárgyalás közben is gyakran előfordul, hogy a partnerek gondolatai nem azonosak. Ilyenkor megpróbálják egymást meggyőzni saját álláspontjukról. Sokszor nem tudnak megegyezni, és egyikük sem enged a saját igazából, s ekkor vége szakad a megbeszélésnek, vagy vita alakul ki. A vita résztvevői lehetnek egyenrangúak, de lehetnek különböző műveltségi, szakmai, rangbeli szinten. A vita két vagy több ember között szóban vagy írásban zajló szellemi küzdelem. A vitában ugyanarról a témáról érveket vagy ellenérveket sorakoztatnak fel valamilyen álláspont eldöntésére vagy véleményformálás céljából. A vitában a legfontosabb az érvelés és a meggyőzés. Mit gondoljunk végig a vita előtt? Mit gondoljunk végig a vita előtt? - Mit akarunk bizonyítani? - Hogyan, milyen formában fogjuk a bizonyítékainkat közölni? - Elég bizonyítékkal, érvvel rendelkezünk-e? - Vannak-e tartalék érveink? - Hol tudják az érveinket megtámadni? Mivel válaszolhat a másik fél a bizonyítékainkra, érveinkre? - Milyen engedményeket tehetünk a vita során? - Hogyan gondolkodhat a partnerünk ugyanerről a vitáról? 16

18 Mi a teendőnk a vita alatt? - Állandóan figyeljünk vitapartnerünkre, és ne csak a saját érveinkkel legyünk elfoglalva! - Nem a másik személye ellen, hanem a véleménye ellen szólunk. Mindig tartsuk tiszteletbe a másik felet! - Ne engedjük, hogy érzelmeink, indulataink felülkerekedjenek rajtunk! - Hallgassuk végig partnerünket, ne vágjunk a szavába, hiszen mi is ezt várjuk el tőle. Az előadás Az üzleti életben dolgozó emberek fontos munkaeszköze a nyelv. Az e területen tevékenykedők több esetben kerülnek olyan helyzetbe, hogy egy adott témából, egy elért eredményről, megvalósítandó célról, feladatról nagyobb hallgatóság előtt előadást, beszámolót kell tartaniuk. Az előadásra mindig fel kell készülni. Ez a felkészülés a következő tényezők átgondolását jelenti: Milyen minőségben, kihez szólunk? Tisztázni kell, hogy kinek tartjuk az előadást. Ha szakmai közönség elé állunk ki, akkor nyugodtan használhatunk szakszavakat, nem kell mindent megmagyarázni. Azonban, ha a témához nem értők a hallgatók, akkor kerüljük a szakkifejezéseket, vagy ha használjuk őket, akkor magyarázzuk is meg jelentésüket. Miről fogunk beszélni? Azt, hogy egy előadáson miről kell beszélnünk, meghatározhatják mások is, ez a megrendelt téma, de gyakori, hogy magunk választunk témát. Akármilyen céllal is készül előadásunk, legelső teendőnk az előadás anyagának összegyűjtése. Az összegyűjtött anyagot ezután el kell rendeznünk. Célszerű, ha az anyag rendezését az előadás vázlatának elkészítése előzi meg. Ennek több haszna van: elősegíti, hogy tartsuk magunkat az alapgondolathoz: így körvonalazódik, hogy miről fog szólni, hogyan fog felépülni az előadásunk. A következő lépés az előadás kidolgozása. Az előadás megírása után nézzük meg, hogy milyen hosszúra sikerült a mondandónk, kitöltjük-e a meghatározott időt, vagy éppen jóval meghaladjuk azt. Ha időben megfelelő a terjedelem, akkor következhet a szöveg megtanulása, az előadás formájának a megtervezése, gyakorlása. Hogyan adjunk elő? Semmiképpen ne felolvasott legyen előadásunk, hiszen egy előadás nem lehet sikeres, ahol az előadó papírjába merülve olvassa fel a mondandóját. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet előttünk az előadás vázlata, szövege, hiszen ez segíthet, hogy ne kalandozzunk el, sőt segít, ha elakadnánk. Az idézeteket, az adatokat pedig nyugodtan fel is olvashatjuk. 17

19 Egy előadás általános vázlata: Bevezetés: Az előadás témájának és vázlatának ismertetése. Tárgyalás: A témakör kifejtése. Befejezés: Összefoglalás, következtetés, esetleges továbbgondolandó, megoldandó kérdések felvetése. Kapcsolat lezárása A kapcsolat lezárását a búcsúzás, az elköszönés jelenti. Ezekre hasonló szabályok érvényesek, mint a köszöntésre. A búcsúzó köszönést is jól hallhatóan mondjuk, de most se harsogjunk! Kapcsolat telefonon A telefon a gyors és pontos információcserének nélkülözhetetlen eszköze. A telefonon történő kapcsolatfelvételnek, kapcsolattartásnak több olyan illemszabálya van, amelyeket a magán- és az üzletembernek egyaránt illik ismernie. Tekintsük át ezeket a legalapvető szabályokat: - A megszólaló telefont a lehető leghamarabb vegyük fel! - A telefonhívás vételekor a napszaknak megfelelően köszönjünk, majd jól hallhatóan, érthetően mondjuk be nevünket és cégünk nevét! - Ha nem tudunk a hívóval rögtön foglalkozni, akkor ezt udvariasan közöljük vele. Ajánljuk fel, hogy később visszahívjuk őt. - Ügyeljünk arra, hogy hangunk mindig barátságos, kedves előzékeny legyen. - Röviden tömören, a lényegre koncentrálva beszéljük! - Figyelmesen és türelmesen hallgassuk végig a másik felet! - Ne az állunkkal tartsuk a készüléket, egyenesen a kagylóba beszéljünk. - Beszélgetés közben soha ne együnk, ne szopogassunk cukorkát! - Ne köhögjünk, tüsszentsünk a telefonba. - A beszélgetés során ne térjünk el a hivatalos hangnemtől. - Az ideges telefonálóval is legyünk nyugodtak! Próbáljuk megnyugtatni, s érdemi tárgyalásba csak akkor kezdjünk vele, ha ez sikerült. - Ne kiabáljunk, ne beszéljünk hangosan a telefonba! - A megbeszélés után a hívó fél kezdeményezi a búcsút. Ez is legyen udvarias, kedves. - Ha a vonal beszélgetés közben megszakad, akkor a hívónak illik újból tárcsázni partnerét. 18

20 Milyen szabályok érvényesek, ha mi hívjuk az ügyfelet? - Minden esetben be kell mutatkoznunk, és közölnünk kell a hívás okát. - Ha hosszabb a mondandónk, illik megkérdeznünk, hogy a hívott fél ráér-e, nem alkalmatlan-e a hívás. - Reggel 9 előtt és este 21 óra után nem illik senkit sem zavarni. - Téves kapcsolás esetén mindig kérjünk elnézést. - Ha nem értettük jól a hívónk nevét, kérjük ismételje meg. - Fejből csak a jól ismert, gyakran hívott számokat tárcsázzuk. - Ha csak az üzenetrögzítővel beszélünk, mondjuk rá a hívás időpontját, nevünket. Az üzenet rövid, félreérthetetlen legyen. - Ha a keresett személyt nem sikerült megtalálnunk, akkor a hívást fogadótól kérdezzük meg, hogy mikor lenne alkalmas az illető újbóli megkeresése. TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. Milyen módszerek alkalmazhatunk az üzleti tárgyalás alkudozási szakaszában?! Megoldás: 1. - összegzés, az irányító időnként összegezzen - a helyzet tisztázása, félreértések elkerülése végett - a folyamat tisztázása, leragadnak valaminél ilyenkor tovább kell menni később visszatérni - áthidalás, ha sehogy sem sikerül egy témában egymáshoz közelíteni, javasolni kell, hogy pár percre függesszék fel, majd később folytassák - megegyezés hangsúlyozása - fontos a nyíltság is, de ezzel óvatosan bánni, mert a partner visszaélhet - jó fizikai állóképesség, humor 19

Hivatalos levelezés. Levelek, megkeresések, kérelmek és e-levelezés. Tartalmi, stiláris és formai szabályok.

Hivatalos levelezés. Levelek, megkeresések, kérelmek és e-levelezés. Tartalmi, stiláris és formai szabályok. HIVATALOS/ÜZLETI LEVÉL Hivatalos levelezés. Levelek, megkeresések, kérelmek és e-levelezés. Tartalmi, stiláris és formai szabályok. Öt alapvetõ cél: 1. Informálni akarunk. 2. Megmagyarázni valamit (magyarázkodni).

Részletesebben

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ A SIKER ALAPJA 1. FELKÉSZÜLÉS 1. Meg kell határozni az elérendő célt

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság

Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság érzésére az SZTE Pszichológiai Intézetének minikonferenciáján Hallgató Emese 2012. május

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

A levél. Kitől kaphatunk hivatalos levelet? Írj minél többet! Kérj segítséget szüleidtől!

A levél. Kitől kaphatunk hivatalos levelet? Írj minél többet! Kérj segítséget szüleidtől! A levél Olvasd el! A kapcsolattartás gyakori eszköze a levél, amely zárt üzenet, így a bizalmas adatok közlésére is alkalmas. A levéltitok megsértése bűntett. A levél tartalmaz a téma kifejtésén kívül

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Legjobb megoldások az ügyfélszolgálatokban Best Practice

Legjobb megoldások az ügyfélszolgálatokban Best Practice Legjobb megoldások az ügyfélszolgálatokban Best Practice Czakó Péter Európai Üzleti Iskola Tartalom Tulajdonos, tag = ÜGYFÉL A hely, ahol dolgozunk Magyarország helye a világ értéktérképén A módszerek,

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

A SZPONZORKERESÉS PROTOKOLLJA ÜZLETI ETIKETT

A SZPONZORKERESÉS PROTOKOLLJA ÜZLETI ETIKETT A SZPONZORKERESÉS PROTOKOLLJA ÜZLETI ETIKETT A SZPONZORKERESÉS A legszemélyesebb szigorúan üzlet. Mindennapi viselkedéskultúra = Üzleti viselkedéskultúra JÓ HÍRNÉV PÉNZ BIZALOM Együttműködés! 2 A SZPONZORKERESÉS

Részletesebben

Feladatlap (kommunikáció 9. osztály)

Feladatlap (kommunikáció 9. osztály) Feladatlap (kommunikáció 9. osztály) 1. Egészítsd ki a táblázatot a kommunikációs folyamat tényezőivel! valóság (világ) beszédhelyzet adó (beszélő) kód (nyelv) üzenet (közlemény) vevő (hallgató) 7 p. 2.

Részletesebben

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZKB 210_03 FELKÉSZÍTÉS FELNŐ TT SZEREPEKRE Érted? Érted! modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM TNÁRI ÉRTED? ÉRTED! 27 MODULVÁZLT tevékenység

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Testünk beszél helyettünk is. Az árulkodó kéz

Testünk beszél helyettünk is. Az árulkodó kéz Testünk beszél helyettünk is Az árulkodó kéz Az élő szóban történő párbeszéd 2008. április 5. Baczkó Norbert Testbeszéd, Diákakadémia 2 Az első benyomás kialakításában 60-80% szerepe van a testnyelvi jeleknek.

Részletesebben

A nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció A nonverbális kommunikáció jelentősége, értelmezése A nonverbális kommunikáció csatornái

A nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció A nonverbális kommunikáció jelentősége, értelmezése A nonverbális kommunikáció csatornái 1/A Önnek egy Rt. kereskedelmi üzletkötőjével kell találkoznia, előzetesen egyeztetnie kell vele a szerződéskötés feltételeit, és a megállapodás, egyeztetés után elő kell készítenie a szerződést. Ismertesse

Részletesebben

AZ ÜZLETI PROTOKOLL ÚTVESZTŐIBEN FELKÉSZÜLTEN ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN DR. ERDŐS ZSUZSANNA

AZ ÜZLETI PROTOKOLL ÚTVESZTŐIBEN FELKÉSZÜLTEN ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN DR. ERDŐS ZSUZSANNA AZ ÜZLETI PROTOKOLL ÚTVESZTŐIBEN FELKÉSZÜLTEN ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN DR. ERDŐS ZSUZSANNA ÖLTÖZZÜNK A SIKERHEZ! KÉT KÍSÉRLET ÖLTÖZZÜNK A SIKERHEZ! Nem a ruha teszi az embert, de elárulja! Női üzleti öltözék

Részletesebben

Dr. Dankó László Ph.D. CSc. Tárgyalástechnika. a nappali és levelező tagozatos közgazdász és posztgraduális hallgatók számára

Dr. Dankó László Ph.D. CSc. Tárgyalástechnika. a nappali és levelező tagozatos közgazdász és posztgraduális hallgatók számára Dr. Dankó László Ph.D. CSc Tárgyalástechnika a nappali és levelező tagozatos közgazdász és posztgraduális hallgatók számára MISKOLC, 2004 1 Írta és szerkesztette: Dr. Dankó László Ph.D. CSc. tanszékvezető,

Részletesebben

PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA

PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY Mitől lesz sikeres a prezentációnk? FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA Miről lesz szó? 2 1. A prezentáció 2. A felkészülés 3. A prezentálás (előadás) felépítése 4. Gyakori hibák 5. Stressz

Részletesebben

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HATÉKONY ALKALMAZÁSÁNAK MÓDSZEREI Kommunikációs csatornák AZ EMBERI LÉT KAPCSOLATAI Személyek, tárgyak, szerepek és az információ A kommunikáció szót sokféle dologra, jelenségre

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

Dr. Dankó László MSc. MA. PhD. CSc Külkereskedelmi technikák 2. a nemzetközi gazdálkodás BA szakos hallgatók számára Miskolc, 2013. 1 Írta és szerkesztette: Dr. Dankó László Ph.D. CSc. tanszékvezető, egyetemi

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Filológiai és Interkulturális Kommunikáció Intézet

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Filológiai és Interkulturális Kommunikáció Intézet Angol Nyelvi Alapvizsga Az Angol Nyelvi Alapvizsga a vizsgázók négy nyelvi alapkészségben (beszéd- és íráskészség, hangzóés olvasott szöveg értése) való jártasságát, valamint nyelvhelyességét méri. A vizsga

Részletesebben

A modul szerzője: págyor Henriett, Marsi Mónika. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8.

A modul szerzője: págyor Henriett, Marsi Mónika. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8. SZKC 208_07 T o l e r a n c i á r a n e v e l é s szubkultúrák a divatban modul szerzője: págyor Henriett, Marsi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8. ÉVFOLYM 78 szociális, életviteli

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Továbbiak a gyermekek javaslatai szerint:

Továbbiak a gyermekek javaslatai szerint: 72 órás (egész éves) viselkedésjavító foglalkozás óravázlata Javasolt csoportlétszám 6 fő A foglalkozások kötött vagy kötetlen voltát mindig a foglalkozásvezető határozza meg. 1 1-2. óra Bemutatkozás,

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

MOZAIKOK A MAGYAR NYELVRŐL ÉS A NYELVHASZNÁLATRÓL

MOZAIKOK A MAGYAR NYELVRŐL ÉS A NYELVHASZNÁLATRÓL Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Tananyagok 10. MOZAIKOK A MAGYAR NYELVRŐL ÉS A NYELVHASZNÁLATRÓL Segédkönyv az anyanyelvi kritériumvizsgához Eötvös Loránd Tudományegyetem Mozaikok a magyar nyelvről

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályba léptette: 1/2010. sz. Vezérigazgatói Utasítás Hatályba lépés dátuma: 2010. január 05. Érvényes: Visszavonásig A Társaság Panaszkezelési Szabályzatában

Részletesebben

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Kar Filológiai és Interkulturális Kommunikáció Intézet

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Kar Filológiai és Interkulturális Kommunikáció Intézet Angol Nyelvi Alapvizsga Az Angol Nyelvi Alapvizsga a vizsgázók négy nyelvi alapkészségben (beszéd- és íráskészség, hangzóés olvasott szöveg értése) való jártasságát, valamint nyelvhelyességét méri. A vizsga

Részletesebben

15 TIPP ÁLLÁSKERESŐKNEK A SIKERES FELVÉTELHEZ JOBCAPITAL

15 TIPP ÁLLÁSKERESŐKNEK A SIKERES FELVÉTELHEZ JOBCAPITAL 2015 15 TIPP ÁLLÁSKERESŐKNEK A SIKERES FELVÉTELHEZ JOBCAPITAL Álláskeresői e-book Álláskeresői e-book kiadványunkban hasznos tippeket adunk az álláskeresőknek, hogy sikeresek legyenek a keresésben és később

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre i napló a 20 /20. tanévre Irodai asszisztens szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 346 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és

Részletesebben

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. A gyakorlatban megvalósuló kutatómunka elsı és egyben talán a legfontosabb lépése a kutatási téma megtalálása, és a hipotézis megfogalmazása.

Részletesebben

Bevezető. Üzleti levelezés 3. gyakorlat. A levél részei a szabvány szerint. Formulák. Fejléc készítése. Címzés: feladó

Bevezető. Üzleti levelezés 3. gyakorlat. A levél részei a szabvány szerint. Formulák. Fejléc készítése. Címzés: feladó Bevezető Üzleti levelezés 3. gyakorlat Az üzleti levél részei, stílusa és jellemzői A levélnek vannak alaki és tartalmi előírásai. A levél tartalmát az üzenet célja, formáját pedig (az alaki követelmények

Részletesebben

Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál. Toborzás Kiválasztás - Interjú

Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál. Toborzás Kiválasztás - Interjú Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál Toborzás Kiválasztás - Interjú HRM alapfeladata: a szervezet működéséhez szükséges megfelelő munkaerő-állomány biztosítása a vállalat

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

Azonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 28. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Ezúton szeretnénk tájékoztatni a Ni-Mo Art Bt. szervezésében megrendezésre kerülő, hat alkalomból álló előadás-sorozatunkról, amelynek címe:

Ezúton szeretnénk tájékoztatni a Ni-Mo Art Bt. szervezésében megrendezésre kerülő, hat alkalomból álló előadás-sorozatunkról, amelynek címe: Tisztelt Érdeklődő! Ezúton szeretnénk tájékoztatni a Ni-Mo Art Bt. szervezésében megrendezésre kerülő, hat alkalomból álló előadás-sorozatunkról, amelynek címe: PROTOKOLL, ETIKETT ELŐADÁSOK ÉS WORKSHOP

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Angol általános nyelvi tárgyak Angol Kezdő 1 (A1) Angol Kezdő 2 (A1) TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Kezdőknek, újrakezdőknek A tanfolyam célja az angol nyelv alapjainak megismerése korszerű tananyagokkal, beszéd

Részletesebben

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2013/2014 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

Kommunikáció. Dr. Hegedűs Katalin PhD egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet www.magtud.

Kommunikáció. Dr. Hegedűs Katalin PhD egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet www.magtud. Kommunikáció Dr Hegedűs Katalin PhD egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet wwwmagtudhu 2014 május 14 A kommunikáció szerepe életünkben A kommunikáció

Részletesebben

A szóbeli vizsgához a képzőintézménynek számítógépről kell gondoskodnia.

A szóbeli vizsgához a képzőintézménynek számítógépről kell gondoskodnia. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Berlitz 1. szint KER szint A 1

Berlitz 1. szint KER szint A 1 Társalgási Berlitz 1. szint KER szint A 1 A tanuló képes általános kifejezéseket és egész egyszerű mondatokat használni és megérteni. Képes személyes adatokra vonatkozó kérdések megfogalmazására illetve

Részletesebben

SZKb_102_01. Bizalomjáték. Készítette: Lissai Katalin É N É S A M Á S I K SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2.

SZKb_102_01. Bizalomjáték. Készítette: Lissai Katalin É N É S A M Á S I K SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. SZKb_102_01 segítség, amit adhatok Bizalomjáték É N É S M Á S I K Készítette: Lissai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. ÉVFOLYM tanári SEGÍTSÉG, MIT DHTOK MODULVÁZLT tevékenység

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 1-11/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: perc A 0/007. (V. 1.) SZMM rendelet 3. 1. bekezdésében foglaltak alapján a szakmai vizsga szóbeli tételeit

Részletesebben

ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja

Részletesebben

Kódolás hír Dekódolás csatorna

Kódolás hír Dekódolás csatorna Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ESSZÉÍRÁS. Készítette: Reich Orsolya. Szakmai felelős: Wessely Anna. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ESSZÉÍRÁS. Készítette: Reich Orsolya. Szakmai felelős: Wessely Anna. 2010. június ESSZÉÍRÁS ESSZÉÍRÁS Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Egyes esetekben e fejezet keretében készítjük el a Tartalomjegyzéket is, melynek technikai megvalósításáról majd az 5.6.6. fejezetben olvashat.

Egyes esetekben e fejezet keretében készítjük el a Tartalomjegyzéket is, melynek technikai megvalósításáról majd az 5.6.6. fejezetben olvashat. Szövegszerkesztés 1. Bevezetés Ebben a modulban a szövegszerkesztési szabályokat kívánjuk bemutatni. Feltételezzük, az olvasó már ismer legalább egy szövegszerkesztő programot, így annak teljes körű bemutatására

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Katolikus hittan emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 22. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Ügyviteli titkár szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 346 02 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai

Részletesebben

OKTATÁSI FORGATÓKÖNYV az Életünk fordulópontjai című adatfelvétel kérdezőbiztosi oktatásához az igazgatóságokon

OKTATÁSI FORGATÓKÖNYV az Életünk fordulópontjai című adatfelvétel kérdezőbiztosi oktatásához az igazgatóságokon N É P E S S É G T U D O M Á N Y I K U T A T Ó I N T É Z E T NKI D E M O G R A P H I C R E S E A R C H I N S T I T U T E KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET 1149 Budapest, Angol

Részletesebben

SZKB_212_04. Munkahelykeresés Önéletrajz és állásinterjú

SZKB_212_04. Munkahelykeresés Önéletrajz és állásinterjú SZKB_212_04 Munkahelykeresés Önéletrajz és állásinterjú szkb_212_diak_book.indb 31 2007. 09. 10. 9:54:03 szkb_212_diak_book.indb 32 2007. 09. 10. 9:54:03 tanulói munkahelykeresés 12. évfolyam 33 D1 A cég

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

akik a rehabilitációt követően újra munkába állnak Felkészülés a leendő munkaadóval való állásinterjúra 1. Mit tud?

akik a rehabilitációt követően újra munkába állnak Felkészülés a leendő munkaadóval való állásinterjúra 1. Mit tud? Eszköztár reumatológiai betegségben szenvedő olyan fiatalok számára, akik a rehabilitációt követően újra munkába állnak Felkészülés a leendő munkaadóval való állásinterjúra Gratulálunk! Behívták állásinterjúra!

Részletesebben

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái Kezdetek Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció 4. Non-verbális kommunikáció A Gutenberg galaxis Fotográfia A közlekedés fejlıdése új kommunikációs igényeket gerjeszt kommunikáció

Részletesebben

Felkészülés a leendő munkaadóval való állásinterjúra

Felkészülés a leendő munkaadóval való állásinterjúra Eszköztár reumatológiai betegségben szenvedő fiatalok számára Belépés a munka világába Felkészülés a leendő munkaadóval való állásinterjúra Amikor behívják egy állásinterjúra, ez izgalmas, de egyben ijesztő

Részletesebben

SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA

SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA Szegregáció helyett integráció Alsómocsoládon DDOP 4.1.2/B-13-2014-0001 SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉLETKÉPEK FOTÓKLUB I. SZÁMÚ BESZÁMOLÓ Alsómocsolád Község Önkormányzata és a Mocsolád-Civilház Szociális

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

ÜZLETI PROTOKOLL ÉS MARKETING ISMERETEK SÚLYA, SZEREPE A KISVÁLLALKOZÁSOK PIACI EREDMÉNYESSÉGÉBEN. Görög Ibolya c.főiskolai docens www.gprotokoll.

ÜZLETI PROTOKOLL ÉS MARKETING ISMERETEK SÚLYA, SZEREPE A KISVÁLLALKOZÁSOK PIACI EREDMÉNYESSÉGÉBEN. Görög Ibolya c.főiskolai docens www.gprotokoll. ÜZLETI PROTOKOLL ÉS MARKETING ISMERETEK SÚLYA, SZEREPE A KISVÁLLALKOZÁSOK PIACI EREDMÉNYESSÉGÉBEN. Görög Ibolya c.főiskolai docens www.gprotokoll.hu MIÉRT KELL A PROTOKOLL?? A hitelesség feltétele: európaiság

Részletesebben

PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA

PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA Kedves Felvételizőnk! Örömmel fogadtuk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola osztatlan tanári szakára beadott jelentkezését.

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

1/50. Teljes indukció 1. Back Close

1/50. Teljes indukció 1. Back Close 1/50 Teljes indukció 1 A teljes indukció talán a legfontosabb bizonyítási módszer a számítástudományban. Teljes indukció elve. Legyen P (n) egy állítás. Tegyük fel, hogy (1) P (0) igaz, (2) minden n N

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

A VISELKEDÉSKULTÚRA SZEREPE A VÁLLALKOZÁS SIKERÉBEN. Dr. Erdős Zsuzsanna www.erdosetikett.hu

A VISELKEDÉSKULTÚRA SZEREPE A VÁLLALKOZÁS SIKERÉBEN. Dr. Erdős Zsuzsanna www.erdosetikett.hu A VISELKEDÉSKULTÚRA SZEREPE A VÁLLALKOZÁS SIKERÉBEN Dr. Erdős Zsuzsanna www.erdosetikett.hu BUSINESS ETIQUETTE Külföldön a kérdés: MIT? HOGYAN? Magyarországon a kérdés a kérdés: MIÉRT? 4,891 results for

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben