E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2013.március V. évfolyam 3. szám. A hónap témája. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat

Átírás

1 E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2013.március V. évfolyam 3. szám Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! A hónap témája Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról Olvasói kérdések Kölcsön minősítése Ítélet szerinti elismert munkabér járulékai Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló bejelentése Az áfatörvény szerint általános szabályok szerinti adózás bejelentése Tehergépkocsi bérlés áfája Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség átértékelése EVÁ-s vállalkozás tér át KATÁ-ra ÁFÉSZ átalakulása kft.-vé Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az tágyába írják bele, hogy E-számvitel. Honlapunkról a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv207 A kézirat lezárásának dátuma: február 20. 1

2 A hónap témája Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról Számviteli törvényi előírások A számviteli törvény szabályozza, hogy ezt a beszámolótípust 2013-tól milyen vállalkozás választhatja tól viszont a sajátos egyszerűsített éves beszámoló megszűnik. Így 2013-tól a bt, kkt és egyéni cég is mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet. Ezt a beszámolót a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozások választhatják, ha az alábbi mutatószámokat tudják teljesíteni. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a vállalkozás, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: a mérlegfőösszeg a 100 millió Ft-ot, az éves nettó árbevétel a 200 millió Ft-ot, az üzleti évben foglalkoztatottak létszáma a 10 főt. Az előbbi szabályokból következik, hogy ezt a beszámoló típust nemcsak bt, kkt és egyéni cég választhatja, hanem kft, zrt is, amennyiben a mutatószámokat teljesíteni tudja. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót választó vállalkozás a választásától leghamarább három mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. A választást sehova sem kell bejelenteni, így a NAV-nak sem. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó részletes szabályokat a 398/2012. (XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályozza. Korm. rendelet előírásai Fontos hangsúlyozni, hogy ennél a beszámolónál a Korm. rendelet szerint kell az értékelési eljárások, könyvelési szabályok tekintetében eljárni. Választási lehetőség csak annyiban van, ha a Korm. rendelet arra lehetőséget ad (így nem lehet válogatni, hogy mit alkalmaznak a számviteli törvényből és mit a Korm. rendeletből). Beszámolóra vonatkozó előírások Ezt a beszámolót kettős könyvvitellel kell alátámasztani. A Korm. rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a kettős könyvvitel vezetéséhez szükséges számlatükröt. Ha a vállalkozás a Korm. rendelet szerinti számlatükör alapján könyvel, akkor nem kell számlarendet készítenie. A számlatükör alapján új főkönyvi számlákat nem lehet felvenni, viszont a számlatükörben szereplő számlák továbbrészletezése megengedett. A Korm. rendelet azonban lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozás saját számlatükörrel könyveljen, akkor viszont számlarenddel kell lenni. A döntésnél a következőket célszerű mérlegelni. Feltételezhető, hogy a könyvelő nemcsak ilyen kis cégeknek könyvel, hanem nagyobbaknak is. Ha a Korm. rendelet szerinti számlatükröt választja, akkor két számlatükörrel kell könyvelnie, ami megbonyolítja a gyakorlati munkát. Így véleményem szerint csak olyan könyvelőnek célszerű ezt a számlatükröt választani, amely az ügyfelei számára csak és kizárólag mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolókat készít. Az eddig használt számlatükrök biztosan eltérnek a Korm. rendelet szerinti számlatükörtől, ezért a könyvelői programokat módosítani kell. Ehhez a beszámolóhoz számviteli politikát nem kell készíteni (mivel mindent a Korm. rendelet szerint kell végrehajtani, a vállalkozásnak nincs miben döntenie). A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést nem kell készíteni. A mérlegre kell ráírni néhány szöveges információt: mérlegkészítés időpontja; a beszámolót összeállító regisztrált mérlegképes könyvelő adatai (ha regisztrált mérlegképes könyvelőt a számviteli törvény előírása alapján nem kell 2

3 alkalmazni, akkor ezt az információt kell közölni); kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekre vonatkozó információ, ha az ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci áron köttettek [számviteli törvény 89. -ának (6) bekezdése tartalmazza a részletes adatokat]. (Ezen túlmenően a kapcsolt vállalkozásokkal, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos információkat a mikrogazdálkodói beszámolóban nem kell külön bemutatni); a kis értékű tárgyi eszközök egyösszegű leírásánál alkalmazott értékhatárt, ha az kisebb, mint 100eFt; a készletekről év közben értékbeni nyilvántartást vezet, annak tényét; bt., kkt. és egyéni cég esetében azt, hogy a Korm. rendelet 13. -ában adott értékelés alóli könnyítéseket, felmentéseket alkalmazza. A Korm. rendelet szerinti mérleg és eredménykimutatás sémájától, tagolásától nem lehet eltérni. Ennél a beszámolónál minden hiba nem jelentős hibának minősül, így a beszámoló nem lehet három oszlopos. Mérlegre, könyvvezetésre vonatkozó speciális előírások Nem minősül felújításnak a 100eFt-ot el nem érő tárgyi eszközökön végzett olyan beruházás, felújítás, amelynek egyedi bekerülési értéke nem éri el a bruttó érték 2%-át, vagy ha az kisebb 100eFt-nál, akkor a 100eFt-ot. Ezeket karbantartásként, azaz költségként kell felmerüléskor elszámolni. A 100eFt-ot meg nem haladó, 180 napja lejárt késedelmű követeléseket külön bizonyítás nélkül behajthatatlan követelésként le lehet írni. Ennél a beszámolótípusnál nem aktiválható a mérlegben: alapítás-átszervezés aktivált értéke kísérleti fejlesztés aktivált értéke üzleti vagy cégérték (se pozitív, se negatív) Céltartalékot a várható jövőbeni kötelezettségekre kötelező képezni, a jövőbeni költségekre viszont nem lehet. A magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költséggel nem lehet csökkenteni az exportértékesítés árbevételét, azt igénybe vett szolgáltatások értékeként kell elszámolni. Így ezeknek a vállalkozásoknak több iparűzési adót kell fizetnie. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásakor, beváltásakor az eladási, beváltási árban lévő kamatot nem kell külön kapott kamatként kimutatni, az az értékesítési eredmény része. Értékhelyesbítés, értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem mutatható ki. A valós értéken történő értékelés szabályai nem alkalmazhatóak. Időbeli elhatárolásokra vonatkozó speciális szabályok Fő szabály, hogy azokat a gazdasági eseményeket, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre kell elszámolni teljes összegében, amikor azok felmerültek. Jellemzően az időbeli elhatárolások két üzleti évet érintenek, pl. rezsiszámlák (víz, gáz, villany), ezeket nem kell sem költségben, sem bevételben időbelileg elhatárolni. Ha a gazdasági esemény kettőnél több üzleti évet érint, akkor kell csak időbeli elhatárolást alkalmazni (azaz a költségeket, ráfordításokat, bevételeket arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak). E fő szabály alól néhány kivételt tartalmaz a Korm. rendelet. Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan járó kamatbevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra illetve az ezt megelőző időszakokra vonatkoznak (számolandók el bevételként), és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az számvitel törvény 33. -a (1) bekezdése szerinti átvállalt kötelezettséget, ha annak összege meghaladja az 1 millió forintot. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan fizetendő kamatráfordításokat, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakot illetve az ezt megelőző időszakokat terhelik, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja. A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni: fejlesztési célra kapott támogatások elengedett, harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét (ha az eszközhöz kapcsolódik) 3

4 térítés nélkül átvett eszközök, az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök értékét ha annak rendkívüli bevételként elszámolt összege az 1 millió forintot meghaladja. Az eszközök bekerülési értékére vonatkozó egyedi előírások Az alább felsorolt tételeket nem lehet a beruházás bekerülési értékében aktiválni, azokat költségként, ráfordításként, illetve bevételként kell elszámolni: a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön aa) felvétele előtt fizetett a hitel, a kölcsön feltételként előírt bankgarancia díját, ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat, folyósítási jutalékot, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalékot, ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díját, ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamatot b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) biztosítási díjat c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözetét, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség, valamint d) a beruházás tervezése, a beruházás előkészítése, a beruházás lebonyolítása, az új technológia elsajátítása (a betanítás) díjait, közvetlen költségeit. A beruházás üzembe helyezésekor kalkulált bekerülési érték elemek (nem számlázott szállító, még ki nem vetett hatósági díjak) és a ténylegesen felmerülő összeg szerinti különbözet minden esetben a bekerülési értéket nem jelentősen módosító különbözetnek minősül, azt nem lehet a tárgyi eszközre ráaktiválni, a különbözet felmerülésekor egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni. A beszerzés ellenértékének valutában történő kiegyenlítése esetén a termék, a szolgáltatás értékének meghatározásához az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamát kell alkalmazni. A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke a vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező kamatot is magában foglalja (nem kell fizetett kamatként kiemelni). A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni. Az eszközök értékcsökkenése Az értékcsökkentési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetése (ideértve a forgóeszközök közé való átsorolást is) napjáig kell elszámolni. Az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt. Az immateriális javak, a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásánál maradványérték nem állapítható meg, minden eszköz nullára íródik. A bruttó érték alapján számított, lineáris, időarányos módszerrel elszámolt, valamint a használatbavételkor egy összegben elszámolt terv szerinti értékcsökkenéstől eltérő módszerű terv szerinti értékcsökkenés nem alkalmazható. A tárgyi eszközöknél az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározása során a társasági adótörvény szerinti leírási kulcsokat kell alkalmazni. A tárgyi eszközök általában hosszabb ideig használhatók, mint a társasági adótörvény szerint leírási kulcsból számított használati idő, ezért ez a módszer a valós használati időhöz viszonyítva gyorsított leírást jelent (a gyorsított leírás miatt viszont a vállalkozás veszteséges lehet). Az átmeneti szabályokra tekintettel ez az előírás csak a mikrogazdálkodói beszámolóra történő átállás után aktivált eszközökre vonatkozik. Az immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál hasznos élettartamként 3 évet kell alkalmazni, kivéve, ha szerződés vagy más doku- 4

5 mentum alapján ettől eltérő hasznosítási idő bizonyítható. Ebben az esetben a szerződés vagy más dokumentum által alátámasztott időtartamot kell alkalmazni. A 100eFt egyedi bekerülési értéket el nem érő immateriális javakat, tárgyi eszközöket használatbavételkor egy összegben kell értékcsökkenési leírásként elszámolni. A vállalkozás azonban dönthet úgy, hogy az egyösszegű leírást 100eFt-nál kisebb értékhatárban határozza meg. Ebben az esetben azonos értékhatárt kell alkalmazni minden kis értékű eszköz terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása során. Terven felüli értékcsökkenésként kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) üzleti év végi értékelésekor, az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke, vagy b) káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 százalékkal a könyv szerinti érték alá csökken. Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket. Fontos az átmeneti szabály: e szerint a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó üzleti évének első napján állományban lévő immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését az állományba vételkor meghatározott módon, a számviteli törvény szabályai szerint kell elszámolni (azaz ezeknél az eszközöknél nem a társasági adótörvény szerinti leírási kulcsokkal történik az értékcsökkenési leírás elszámolása). Eszközök értékvesztése Értékvesztést kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök, a készletek és az értékpapírok üzleti év végi értékelésekor, ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke. Értékvesztést kell elszámolni a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti az üzleti év mérlegforduló napján fennálló, és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában a) több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében, b) több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében, c) több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében. Az értékvesztés elszámolását követő években az üzleti év végi értékeléskor korábban elszámolt értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn. Nem kell az értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket. Külföldi pénzemben felmerült ügyletekre vonatkozó szabályok A valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség forintértékét az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem kell átértékelni. A valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani (az átszámításhoz fő szabályként más árfolyam nem használható). Kivétel: a kimenő és bejövő számlák forintosításánál az áfa törvény szerinti árfolyamot kell alkalmazni. A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló 5

6 követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani egyedi értékeléssel. Abban az esetben, ha az egyedi értékelés nem lehetséges, akkor a csökkenéseket átlagárfolyamon kell elszámolni. A valutapénztár és a devizabetét számla csökkenésének elszámolásánál ez azt jelenti, hogy a könyv szerinti értéket fő szabály szerint FIFO eljárással kell megállapítani. Készletnyilvántartás Ha a vállalkozás a készleteiről év közben nem vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a vásárolt készletek mérlegértékét a számviteli törvény előírásai szerint meghatározott leltári mennyiség és az utolsó beszerzési ár alapján, a saját termelésű készletek mérlegértékét a számviteli törvény előírásai szerint meghatározott leltári mennyiség és a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási ár szorzata szerint kalkulált értéken kell meghatározni. Ha a vállalkozás a készleteiről év közben vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a készletek nyilvántartásával, értékelésével kapcsolatos szabályokat készlet-nyilvántartási szabályzatba köteles foglalni. A készlet-nyilvántartási szabályzat kialakításánál a számviteli törvény készletekkel kapcsolatos előírásait kell figyelembe vennie. Átalakulás A vállalkozás átalakulása során a számviteli törvény előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel. Az átalakulás során a jogutód (több jogutód esetén a jogelőd) gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. Ha a jogutód az átalakulást követően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló helyett mikrogazdálkodói beszámolót készít, az áttérés miatt szükséges korrekciókat a nyitást követően a jogutódnál kell végrehajtani. Betéti társaságra, közkereseti társaságra és egyéni cégre vonatkozó sajátos szabályok Ezek a könnyítések azt szolgálják, hogy a korábban sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások ennél a beszámolónál ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe. A bt-ként, kkt-ként vagy egyéni cégként működő vállalkozónak a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítése során az alábbi értékelési eljárásokat nem kötelező alkalmaznia: - piaci érték alapján terven felüli értékcsökkenés elszámolása és visszaírása (káreseményt viszont el kell számolni) - az eszközök értékvesztésre vonatkozó szabályokat - a céltartalékképzésre vonatkozó szabályokat (kivéve a külön törvény vagy Korm. rendelet előírása miatt képzendő céltartalék) Áttérés éves vagy egyszerűsített éves beszámolóról mikrogazdálkodói beszámolóra A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozónak az adott üzleti év első napjával: - az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értékének könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként elszámolva ki kell vezetnie és a kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldani, - a Korm. rendelet előírásai szerint ki nem mutatható időbeli elhatárolásokat tartalmának megfelelően költségbe, ráfordításba, bevételbe fel kell oldani, - ha a bt., kkt. és egyéni cég döntése alapján a várható kötelezettségekre vonatkozó céltartalékképzést nem alkalmazza, akkor céltartalékot egyéb bevételként elszámolva fel kell oldani, - kft, zrt. esetén a várható kötelezettségekre vonatkozó céltartalék kivételével a céltartalékot egyéb bevételként elszámolva fel kell oldani, - az értékhelyesbítést és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát ki kell vezetni, - a valós értéken történő értékeléssel kapcsolatos összes különbözetet meg kell szüntetni, - a meglévő részesedéshez kapcsolódó pozitív/negatív üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét ki kell vezetni úgy, hogy azzal a részesedés könyv szerinti értékét kell módosítani, - ha a részesedés már nincs a könyvekben, akkor a pozitív/negatív üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként/egyéb bevételként elszámolva kell a könyvekből kivezetni. 6

7 Olvasói kérdések Kölcsön minősítése I./ Egy kölcsön minősítésével kapcsolatban kérném a segítségét. Egy külföldi anyavállalat szerződés alapján forintkölcsönt nyújt a leányvállalata részére. A két fél között kötött szerződésben a nyújtandó kölcsön összege Ft-ban szerepel. De mivel az anyavállalatunknak nincs Ft valutája, illetve nem is konvertált, így EUR-ban utalta leányvállalatunk részére a megállapodott kölcsön összegét. A visszafizetés részletei is Ft-ban vannak rögzítve. Kérdésem mivel megoszlanak a vélemények az lenne, hogy ebben az esetben a leányvállalatnál ez kölcsön Ft, illetve devizakölcsönnek minősül-e? Helyesek-e az alábbi elszámolási módok: 1. Ha Ft kölcsönnek minősítem a kapott összeget A társaság számviteli politikája szerint az MNB árfolyamot használja, így a kölcsön beérkezéskor Ft értékben magasabb, mint a szerződött Ft összeg. Ezért különbözetem keletkezik: a.) a különbözetet vissza kell utalni az anya részére b.) árfolyamkülönbözetként elszámolom a különbözetet c.) a tulajdonos lemond a különbözetről, elengedett kötelezettségként rendkívüli bevételként elszámolom és társasági adóalap-növelő tételként figyelembe veszem ezt az összeget a kapcsolt vállalatok közötti áreltérés miatt. Az a,b,c megoldásoknál nem tudom mely(ek) a jó megoldások? 2. Ha devizakölcsönnek tekintjük a.) Akkor devizában tartom nyilván és év végén át kell értékelnem a december 31-ei árfolyammal? b.)van- e arra lehetőség, hogy Ft hitel legyen belőle, hiszen a tulajdonos is így tarja nyilván? II./ Másik kérdésem az lenne, hogy már meglévő, tulajdonos által folyósított deviza kölcsönt is szeretnénk Ft kölcsönként kezelni. Megtehetem-e ezt úgy, hogy születik egy szerződés a két fél között arról, hogy a meglévő devizatartozást forintosítják egy megállapodott árfolyamon, és a továbbiakban a törlesztő részleteket is Ft-ban írják elő. Számvitelileg úgy kezelem, hogy a szerződés-aláíráskori dátummal visszafizetem a deviza kölcsönt és felveszem a Ft kölcsönt. Ekkor tényleges pénzmozgás nem történik, és a visszafizetés miatt keletkezett árfolyamkülönbözetet az adott időszakban elszámoltam. I./ A kérdésből nem derül ki, hogy a kölcsönszerződésben a visszafizetendő Ft összeget hogyan állapítják meg (az lehet sima Ft, ekkor a törlesztő összeg fix Ft összeg, vagy az EUR árfolyam alapján meghatározott Ft összeg, ezért az a törlesztéskor az EUR árfolyamváltozása miatt változó Ft összeget jelent). Amennyiben az anyavállalat EUR-ban folyósította a kölcsönt, akkor ezt a kölcsönt a számviteli politikában meghatározott árfolyamon kell Ft-ban állományba venni (ez a kérdésben leírtak szerint MNB árfolyam). Ha azonban a kölcsön törlesztését fix forintban határozták meg, akkor a kölcsön Ft kölcsönnek minősül. Ebben az esetben az így állományba vett kölcsönt állománybavételkor át kell értékelni a szerződésben meghatározott Ft összegre. Az eltérést árfolyamkülönbözetként kell elszámolni. Ha azonban a kölcsön törlesztését EUR alapon Ft-ban határozták meg, akkor a kölcsön EUR alapú Ft kölcsönnek minősül, és törlesztéskor az MNB árfolyamon számított Ft összeg és a ténylegesen fizetendő Ft összeg közötti különbözetet kell törlesztéskor árfolyamkülönbözetként elszámolni (azaz a kölcsön állománybavételekor nem szabad azt a szerződés szerinti Ft összegre átértékelni). Ez utóbbi esetben a kölcsöntartozást mérlegfordulónapon az EUR árfolyam alapján át kell értékelni. II./ Az eddig nyújtott EUR kölcsönök pénznemét a szerződő felek ilyen irányú akarata esetén meg lehet változtatni, és az EUR kölcsönt Ft kölcsönre lehet átkonvertálni. Ha átkonvertálják az EUR kölcsönt Ft kölcsönre, akkor bár pénzmozgás valóban nem történik, de számvitelileg mégis úgy kell kezelni, mintha az EUR kölcsönt visszafizették volna, és Ft hitelt vennének fel. Ezért az átkonvertálás időpontjával az EUR kölcsön könyv szerinti Ft értékét ki kell vezetni a könyvekből, a szerződés szerint meghatározott Ft öszszeget viszont állományba kell venni. A különbözetet árfolyamkülönbözetként kell elszámolni. 7

8 Ítélet szerinti elismert munkabér járulékai Az áfatörvény szerint általános szabályok szerinti adózás bejelentése Alvállalkozónk alkalmazottja bírósági perben cégünkkel szemben pert nyert (biztonsági őrként cégünk ruhájában őrzött). Az ítélet szerint cégünknek elismert munkabért, késedelmi kamatot kell megfizetnie a felperes pernyertes magánszemélynek. Vállalkozásunk mint kifizetőhely a bírósági ítélet alapján adóelőleg, illetve egyéb járulék levonása nélkül kifizetheti-e a megítélt összeget, ami 4 millió Ft? A cég kifizetőnek minősül, ezért a hatályos jogszabályok alapján a megítélt összegből az adókat, járulékokat le kell vonni. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló bejelentése A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval kapcsolatos a kérdésem: be kell-e jelenteni a NAV-nál, ha ezt szeretném választani? Ha igen, akkor mikor? Elég a év végén, ha már a 2013-as beszámolót így szeretném elkészíteni? A év beszámolója még nem készíthető el így? A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót először a 2013-ban kezdődő üzleti évről lehet készíteni, ezért a 2012-es beszámoló még nem készíthető el így. Ha a vállalkozás a 2013-as üzleti évről mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót kíván készíteni, ez a vállalkozás saját döntése, ezt sehova nem kell bejelenteni, így a NAV-nak sem január 01-jétől az ingatlan bérbeadásra cégünk az általános szabályok szerinti adózást választotta az áfatörvény 88. -a szerint. A törvény szerint ettől a választásunktól az 5. naptári év végéig nem térhetünk el. Az 5 év december végén lejár. Be kell-e jelentenünk, ha továbbra is az általános adózást kívánjuk választani, vagy ez automatikusan meghosszabbodik, és csak abban az esetben van bejelentési kötelezettségünk, ha változtatni akarunk az eredeti bejelentésen? Sajnos az adóhatóság sem tudott erre egyértelmű választ adni. Az áfatörvény 88. -a (5) bekezdésének előírása szerint a választástól a választás évét követő ötödik naptári év végéig nem lehet eltérni. Ezen előírásból az következik, hogy csak akkor kell bejelentést tenni, ha a választástól el kívánnak térni. Mivel az általános adózást választották, és továbbra is ezt szeretnék alkalmazni, ezért nem kell bejelenteni semmit. Tehergépkocsi bérlés áfája Tehergépkocsit bérbe veszek, az áfáját visszaigényelhetem-e a évben? Az áfatörvény a amely az adólevonási jogot korlátozza nem tartalmazza a kérdésben szereplő tehergépkocsi bérlését, ezért a bérlet áfája visszaigényelhető, feltéve, hogy a tehergépkocsit adóköteles tevékenységhez fogják használni. 8

9 Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség átértékelése Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség (4542. szállító) értékelését az alábbiak szerint végeztem: fordulónapon könyv szerinti értéke: Ft értékeléskori forint értéke: Ft Elszámolt árfolyamveszteség: Ft december 31-ével a külföldi szállító elévültnek nyilvánította és elengedte a követelését. A külföldi szállító folyószámláján az előző fordulónapi ( ) egyenleg, azaz Ft szerepel. Ha első lépésben a Ft könyv szerinti értéket elszámolom rendkívüli bevételként, a Ft különbözetet milyen számlával szemben tudom lekönyvelni, hogy végül a folyószámla egyenlegem nulla legyen, és szakszerűen járjak el? A kérdés alapvetően ilyen formában nem értelmezhető ei átértékelés után a szállító könyv szerinti értéke Ft (a folyószámlán ennek az összegnek kell szerepelnie). Ha a szállító elengedte a követelését, vagy elévült, akkor ezt a gazdasági eseményt mindig könyv szerinti értéken kell elszámolni (az nem bontható meg külön az eredeti értékre és külön a mérlegfordulónapi átértékelési különbözetre). A könyv szerinti értéket, azaz a Ft-ot kell mint elengedett, elévült kötelezettség a szállítóval szemben rendkívüli bevételként elszámolni adóévben EVA-s egyéni vállalkozó, a adóévre KATA adózást választotta alanyi adómentességgel áfa szempontjából. A bevétel megállapításánál milyen időpontot kell megállapítani, és így mely adózási módot kell figyelembe venni EVA-t köteles fizetni vagy a KATA alanyakénti bevételi nyilvántartásában kell szerepeltetni a következő esetekben? december 31-én kiállított számla, amely az áfa-tv a szerinti ügyletet tartalmaz (2012. évi szolgáltatásnyújtást), ezért a teljesítési idő és fizetési határidő esetünkben A számla ellenértékének kifizetése december 31-én kiállított számla, amely az áfa-tv a szerinti ügyletet tartalmaz (2012. évi szolgáltatásnyújtást), ezért a teljesítési idő és fizetési határidő esetünkben január 12. A számla ellenértéke az EVA bevallási határidőig nem folyik be január 05-én kiállított számla, amely évi szolgáltatást tartalmaz, fizetési határideje február 25. A számla ellenértéke jelen napig nincs kiegyenlítve. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló évi CXLVII. törvény nem tartalmaz külön átmeneti szabályt arra az esetre, ha evás vállalkozás tér át KATÁra. Ezért a kérdést az eva-tv. megszűnési szabálya alapján kell elbírálni. Erre vonatkozóan az eva-tv. 8. -ának (7) bekezdése tartalmaz előírást. Ezen előírás szerint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg [illetve az a 7. (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek]. Ezen előírásból következően mivel a kérdésben szereplő mindhárom esetben évi szolgáltatásról (teljesítésről) kerül a számla kiállításra a bevételt evás bevételként kell elszámolni, függetlenül attól, hogy az mikor fog befolyni. ÁFÉSZ átalakulása kft.-vé EVÁ-s vállalkozás tér át KATÁ-ra Az ÁFÉSZ átalakulás előtt áll, új kft.-vé kíván átalakulni, majd beolvadni a jelenlegi kft.-jébe. Befektetett eszközei között a kft. üzletrésze szerepel, a kft.-nek 98%-ban tulajdonosa. Saját tőkén belül a 2006-ig felhalmozott vagyonát lekötött tartalékban tartjuk nyilván. Jegyzett tőkében a tagok részjegye mellett a évi X. törvény szerinti befektetői és átalakított befektetői részjegyek öszszege szerepel. A befektetői és átalakított befektetői rész- 9

10 jegyek tulajdonosai a korábbi években megkeresésünkre nem reagáltak, a részükre küldött levelek visszajöttek, ismeretlen, nem kereste, meghalt megjelöléssel. A szövetkezet eredményéből részesedést számolunk el ezekre a részjegyekre, annak összegét kötelezettségként tartjuk nyilván. Az utóbbi 3 évben a részesedés összegéért ezek közül senki nem jelentkezett. Átalakuláskor ezek a befektetői és átalakított befektetői részjegyek a szövetkezeti törvény szerint megszűnnek, tulajdonosaikkal (akik nem tagok) el kell számolni, a részjegynek a közgyűlés által elfogadott értékét ki kell fizetni. Tudomásunk szerint az átalakított befektetői részjegyek tulajdonosait semmiféle jog nem illeti meg, vagyont a jogutód gazdasági társaságban nem kaphatnak. Kérdésem: ha a jegyzett tőkéből kivezetjük a befektetői és átalakított befektetői részjegyek összegét, helyes-e kötelezettségként előírni, és az 5 éves elévülési idő után elévültként kezelni? Ha átalakuláskor a jelenlegi tagok teljes létszámban a jogutód kft tagjai kívánnak lenni, a befektetői és átalakított befektetői részjegyek jegyzett tőkéből való kivezetése (vagyonkivonás) miatt kell-e átalakulási tervet készíteni? A kérdés elsősorban jogi és nem számviteli megítélés alá esik. A kérdés megválaszolásánál alapvetően a szövetkezetekről szóló évi X. törvény (a továbbiakban: Szöv. tv.) előírásaiból kell kiindulni. A Szöv. tv a (2)-(3) bekezdése szerint az átalakulást előkészítő közgyűlésen, illetve a közgyűlés határozatának kézhezvételét követő 15 napon tett nyilatkozatok útján kell felmérni, hogy mely tagok (normál részjegy és befektetői részjegy tulajdonosok) kívánnak részt venni a jogutód kft.-ben. Mivel az átalakított befektetői részjegy tulajdonlása tagsági viszonnyal nem jár, véleményem szerint az ilyen befektető a kft.-be belépő új tagként jöhet számításba azzal, hogy a rá jutó vagyoni hozzájárulást teljesítettnek kell tekinteni [Szöv. tv a (5) bekezdésének a) pontja]. Ha a részjegy tulajdonosok közül bárki nem kíván a jogutód kft.-ben részt venni, akkor a kilépő tulajdonosokat megillető vagyonhányadot az átalakulással létrejövő kft. cégbejegyzését követő 30 napon belül ki kell adni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás későbbi időpontot jelöl meg [Szöv. tv ának (3) bekezdése]. Az elszámolásra a Szöv. tv a (3) bekezdését indokolt alkalmazni. A jogutód (kft.) átalakulási vagyonmérleg tervezetében a kilépő tagoknak járó vagyont a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék) megfelelő elemeinek csökkentése mellett kötelezettségként kell kimutatni [számviteli törvény a (2) bekezdésének c) pontja]. A lekötött tartalék a kilépő tulajdonosok között nem felosztható. Felhívom továbbá a figyelmet arra, hogyha a lekötött tartalékban közösségi alap is van, ez a lekötött tartalék sem osztható fel a kilépő tagok között, továbbá a kft.-be sem vihető át. A közösségi alapot más szövetkezetnek vagy szövetkezeti szövetségnek át kell adni, ezért a vagyonmérleg tervezetében ezt is a lekötött tartalék egyidejű csökkentésével kötelezettségként kell kimutatni [Szöv. tv ának (2) bekezdése]. Ha a közösségi alap átadásának nincs meg a fedezete (pénzben vagy egyéb eszközben), akkor az átalakulás nem hajtható végre. A kft.-ben részt venni nem kívánó tulajdonosoknak járó vagyon így a kft.-nél kötelezettségként kerül kimutatásra. Erre a kötelezettségre is vonatkoznak a Ptk. elévülésre vonatkozó szabályai, ami jelenleg 5 év. Mivel a kft.-be részt venni nem kívánó tagokat megillető vagyont kötelezettségként kell kimutatni, a jogelőd szövetkezet és a jogutód kft. vagyonmérleg tervezete el fog térni egymástól, ezért a Szöv. tv a (5)-(6) bekezdésének előírása szerint átalakulási tervet kell készíteni, amelyben a tőkeszerkezet átrendezésének okait és megvalósításának módját fel kell tüntetni. E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel V. évfolyam harmadik szám, március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: , Fax: , forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.