Összefoglalás a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada

Átírás

1 Összefoglalás Sulyok Zoltán, Turóczi András: A TPLAN villamosenergia-rendszer üzemzavarvizsgáló program A TPLAN villamosenergia-rendszer üzemzavar-vizsgáló programcsomagját egy nagyon gyors és hatékony matematikai algoritmusra épülő egyszeres-több szoros üzemzavar-vizsgáló számítási eljárás képezi. Ez teszi lehetővé, hogy nagy számú hálózati elem kiesése szimulálható legyen, és az ehhez szükséges vizsgálatok rövid idő alatt elvégezhetőek legyenek. A további modulok eredményeit fölhasználva számos olyan műszaki, gazdaságossági vizsgálat elvégzésére van lehetőség, amelyekkel a magyar villamosenergia-rendszer működése, műszaki viselkedése a jelenlegi tudásszintet meghaladóan megismerhető. Farkas László: A hipermédia helyzete és jövője az oktatásban - II.rész A számítógépek teljesítményének nagyfokú növekedésével lehetővé vált, hogy a különbőz médiumok (videó, hang, animáció) beilleszthetők legyenek a szövegbe. Az ily módon előállt rendszert nevezzük multimédiának. A jelenlegi legnagyobb multimédia rendszer az Internet, A médiumok teljes integrálásával és objektumok szerinti vezérlésével előállt rendszer a hipermédia, amely a multimédia ma ismert legmagasabb foka. Dr. Jermendy László: Minőségbiztosítás a VCIKI VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. nagyfeszültségű laboratóriumában - II. rész A hazai és a külföldi igények kielégítését szem előtt tartó nagyfeszültségű laboratóriumi tevékenység áttekintése után a saját méréstechnikai fejlesztések és kalibrálási eljárások részleteit ismerteti a cikk. A nemzetközi előírásoknak megfelelő vizsgálati módszerek elsajátítása neves nyugat-európai laboratóriumokban történt. EU- és OMFB-támogatás révén transzfer referencia mérőrendszer alkalmazásával megvalósult a lökő, kapcsolási hullámú, ipari frekvenciájú és az egyenfeszültségű mérőrendszer közvetlenül a PTB-hez visszavethető kalibrálása. A minőségbiztosítási vizsgálatok eurokonform végrehajtását és az eredmények megbízhatóságát az újbóli akkreditálási eljárás biztosítja. Dr. Szandtner Károly: Villamos csatlakozások átmeneti ellenállása, vesztesége és melegedése - II. rész A cikk - a Magyar Rézpiaci Központ támogatásával - a villamos csatlakozások és érintkezések átmeneti ellenállásával, veszteségével és melegedésével foglalkozik, felsorolva azokat a főbb szempontokat, amelyeket az áramvezetők és áramköri elemek kiválasztásakor célszerű figyelembe venni. Összehasonlító jelleggel bemutatja az épületek villamos szerelésénél leggyakrabban használt áramvezetők anyagait, a rezet és az alumíniumot, röviden elemezve alkalmazásuk előnyeit és hátrányait. Arató András: A készülő új közvilágítási szabvány Érvényes közvilágítási szabvány hiányéban egyre égetőbben merült fel egy új előírás kidolgozásának szükségessége. A MEE Világítástechnikai Társaságának munkacsoportja a régi szabvány és az új európai előírások szem előtt tartásával készítette el javaslatét. Az új szabvány a meghatározásokat, alapelveket, a világítástechnikai előírásokat, a különleges világítási eseteket és a világítási jellemzők ellenőrzését tartalmazza, amelyek átmenetet jelentenek a régi szabvány és az új európai előírások között. Dr. Bencze János: Nukleáris energetika a 21. században (a sorozat negyedik - utolsó - szemléje: Új reaktorfejlesztések) Asorozat végéhez, utolsó cikk-kivonatához érkeztünk. Az előzőekben áttekintettük az atomreaktorok történelmi távlatban igen róvid, de eseményekben gazdag történetét. Globális képet kaptunk a nukleáris gazdaság helyzetéről, és megtudtuk, hogyan kezelhető a nukleáris hulladék. A csendes szemlélő nem érzékeli, de a színfalak mögött" a látszólagos csend ellenére a nagy energetikai fejlesztő és gyártó cégek jelentős erőfeszítések árán - számos új biztonságtechnikai megoldás felhasználásával, az irányítás jelentős korszerűsítésével -felkészültek a 21. század nagy kihívására, és már elkészült a következő század új energiatermelő atomreaktora. Ezt mutatja be jelen kivonatunk. A cikksorozat méltó befejezéséthez Dr. Marx György professzor, az MTA tagja vállalta és írta a befejező sorokat. (Megjegyzem, hogy Dr. Szabó István cikkének II. része a későbbiekben jelenik meg.) Dr. Marx György: Energia holnap Idézet a cikkből: Hogy mi lesz a 21. században, azoknak fontos, akiknek gyerekei, tanítványai vannak... A szülőknek, tanároknak, tudósoknak az az erkölcsi kötelessége, hogy tanítság a tényeket, feltárják az okokat és következményeket, bemutassák a reális alternatívákat." Gyökös Ferenc: Dinamikus vizsgálati eljárások alkalmazása nagytömegű mozdonytranszformátor mechanikai vizsgálatához Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. szentenderei Tartószerkezeti Laboratóriuma 1997-ben végezte el a Ganz-Ansaldo Villamossági Művek Rt. MTSC 7260/25 típusú mozdonytranszformátora prototípusának mechanikai vizsgálatát. A vizsgálat a laboratórium univerzális berendezéseinek felhasználásával, azok speciális kiegészítésével történt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada 414

2 Summary Z. Sulyok. A. Turóczi: TPLAN Electric Power System Operating Disturbance Evaluating Program The base of the TPLAN is an operating disturbance investígating cakulation method, which is built upon a very fást and effkient mathematical algoritm. This program package is adequate for the evaluation of single and multi disturbance occurencies. This makes possible the simulation of high number of fallen out network elements and the execution of necessary investigations within short period of time. Using the results of further modules, there is a possibility to perform such technical-economical investigations, by those the technical-operating behavior of the Hungárián Electric Power System can be better acquanted, beyond our present day knowledge. L. Farkas: The Present State and Future of the Hyper-Media in the Education. Part II. By the highest degree growth of computer capacities it became possible the insertion of various média (videó, sound, animation) intő the text. The system thus produced is called the Multi-Media. At present the greatest multimédia is the Internet. With the totál integration of média and by controlüng ít according to objects the hyper-media is produced. At present the hyper-media is the known highest degree multi-media. Dr. L Jermendy: Quality Assurance in the High Voltage Laboratories of the VEIKI-VNL Large Electric Laboratories Co. Ltd. Part II. After the survey of the activities of the high voltage laboratory - meeting the home and foreign requirements - the paper deals with the details of measuring technic and calibration developments of the laboratory. The testing and scientific investigation methods meeting the international rules were acquired in famous West-European laboratories. Through the support of EU and OMFB using transfer reference measuring system, the calibration of lightning impulse, switching impulse, industrial frequency, de. voltage measuring system directly reconductable to the PTB was realized. The execution of attesting examinatíons meeting the EU standards and the reliability of results are assured by the new accrediting procedure. Dr. K. Szandtner: Contact Resistance, Loss and Temperature Rise of Electric Joints. Part II. The paper deals - with the assistance of the Hungárián Copper Markét Centre - with the contract resistance, loss and temperature rise of electric joints and contacts, enumerating the main aspects practical to be observed when choosing the current conductors and circuit elements. In introduces with comparing character the current conducting materials - copper and alumínium - briefly characterizing their advantages and disadvantages when used most frequently when fitting electric mains in buildings. A. Arató: New Draft Standard for Public Lighting In the lack of a valid Hungárián standard for public lighting there is a srong need for the elaboration of a new regulation. A working group of MEE's Lighting Society has prepared a draft, based upon the old standard and the new European preseriptions. The new standard deals with definitions, basic principles, requirements for lighting, special cases and measurements. It means a transition between the old standard and the new European regulations. Dr. J. Bencze: Nuclear Power in the 21-st Century" (the last, fourth review of the series: Advanced Reactor Development Rebounding.) We arriwed to the end of the series, to the last artide extract. In the precedings we reviewed the - in historical scale very short, but eventful - hístory of nuclear reactors. We got a global survey of the nuclear waste. The siient spectator does not perceive, that behind the scenes in spite of the ostensible silence the big power engineering developing and manufacturing firms - at high expenses, using several new safety Solutions and with updating the control and regulating systems - prepared themselves to meet the great challenge of the 21-st century and already constructed the power generating reactor of the next century. This is shown by our present paper. For the worthy compíetion of the series of articles Prof. Dr. Gy. Marx, Member of the Hungárián Academy of Siences undertook and wrote the finíshing sentences. (I just have to note, that the II. Part of the paper of Dr. István Szabó is to appear in a later issue of the Elektrotechnika periodical.) Dr. Gy. Marx: Energy Tomorrow Citation from the artiele: What will be in the 21 -st century is important for those having children or students. It is morál obligation of parents, professors, scientists to teach the facts, reveal the causes and consequences and present the alternatives." Zusammenfassung Z. Sulyok, A. Turóczi: Betriebsstörungsprüfprogramm für das TPLAN elektrische Energiesystem Das Programmpaket von TPLAN ist ein Rechenverfahren auf einem sehr schnellen und effektíven mathematischen Algorithmus aufgebaut und dient als ein mehrmaiiges Betriebsstörungsprüfprogramm für das TPLAN elektrische Energiesystem. Es ermóglich, dass es bei Ausfall zahlreicher Netzelemente stimulierbar ist und die dafür erforderlichen Prüfungen innerhalb kurzer Zeit durchführbar sein können. Oie Verwendung der Ergebnisse weiterer Modulé ermoglicht die Durchführung zahlreicher solcher technischen und wirtschaftlichen Piüfungen des ungarischen elektrischen Energiesystems, die den Betrieb, technisches Verhalten des gegenwartigen Wissenstandes übertreffend verkörport. t. Farkas: Lage und Zukunft der Hypermedien bei der Ausbildung. Teil II. Mit der hochgradigen Leistungssteigerung der Computer wurde es möglich, dass die verschiedenen Medien (Videó, Tonaufnahmen, Animation) in den Text einfügbar sind. Das auf diese Weise entstandene System nennt man Multimedien, gegenwártíg ist das INTERNET das grosste Multimedien-System. Oas mit der vollkommenen Integration der Medien und objektgemássen Steuerung hervorgebrachte Systeme sind die Hypermedien, die gegenwártig höchste Stufe der Multimedien. Dr. L Jermendy: Qualitátssicherung im Hochspannungslabor des Elektrischen Grosslaboratoriums der VEIKI-VNL GmbH. Teil II. Der Artikel beschreibt besonders nach dem Tátigkeitsüberblick des Hochspannungslabors die Erfüllung des heimischen und auslándischen Bedarfs sowie messtechnische Entwicklungen und Details der Kalibrierverfahren. Internationaler Vorschriften gemass erfolgt das Erlernen der Prüfungsmethoden in namhalten westeuropaischen Laboratorien. Aufgrund von EU und OMFB-Unterstützung ertolgte unter Anwendung des Transíer-Refefenz-Messystems das Stoss-, Schaltwellen-, Industriefrequenz- und Gleichstrom-Messystem unmíttelbar zur PTB zurückführbaren Kalibrierung. Die eurokonforme Durchführung der Qualitátsprüfungen und zuverlássigen Ergebnisse sichern das neue Akkreditierungsverfahren. Dr. K. Szandtner: Kontaktwiderstánde, Verluste und Erwármung von elektrischen Anschlűssen. Teil II. Der Artikel bescháftigt sich - mit Unterstützung der Ungarischen Kupfermarkt- Zentrale - mit den Koniaktwiderstánden, Verlusten und Erwármung elektrischer Anschlüsse und Kontakté. Er zahlt die Hauptgesichtspunkte auf, die bei der Auswahl von Stromleitern und Stromkreisolementen in Betracht gezogen werden müssen. Der Artikel stellt vergleichsweise die bei der elektrischen Montage der Gebaude am háufigsten verwendeten Strommaterialien, Kupfer und Alumínium dar. Ihre Vor- und Nachteile werden kurz analysiert,. A. Arató: Vorbereitung der neuen Norm für die őffentliche Beleuchtung Da es keine gültigen ungarischen Normen für die őffentliche Beleuchtung gibt, wird die Ausarbeitung einer neuen Vorschrift immer dringender. Die Arbeitsgruppe der Lichttechnischen Geselíschaft von MEE hat ihren Vorschlag unter Berücksichtigung der altén Normen und der neuen europáischen Vorschriften vorbeteitet. Dr, J. Bencze: Kernenergie im 21. Jahrhundert" (vierte, letzte Folge der veróffentlichten Artíkelserie: Entwicklung neuer Reaktorén) Hiermit gelangten wir zur letzten Folge der Artikelauszüge. In den vorherigen Auszügen gaben wir einen Überblick über die in historischer Perspektíve sehr kurzen aber ereignisreichen Geschichte der Atomreaktorén. Wir bekamen ein globales Bild über die nukleare wirtschaftliche Lage und erfuhren wie man mit Atommüll umgehen kann. Der stille Betrachter kann es nicht wahrnehmen, aber hinter den Kulissen" bereiten sich - ungeachtet der scheinbaren Stille - die grossen energetischen Entwickler- und Herstellerfirmen - unter bedeutenden Kraftanstrengungen und Verwendung zahlreicher neuer sicherheitstechnischer LÖsungen - auf die bedeutende Steuerungsmodernisierung vor. Sie sind auf die Herausforderungen des 21. Jahrhunderts vorbereitet und der neue energieproduzierende Atomreaktor des folgenden Jahrhunderts ist fertig gestelht. Dies demonstriert vorliegender Auszug. Den würdigen Abschluss dieser Artikelreihe schrieb Prof. Dr. György Marx. Mitglied der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. (Der Artikel von Herrn Dr. István Szabó wird spáter erscheinen.) Dr. Gy. Marx: Die Energie von morgen Zitát aus dem Artikel: Was im 21. Jahrhundert sein wird ist wichtig lür jené, die Kinder, Schüler habén. Moralische Pflicht der Eltern, Professoren und Wissenschaftler ist es, die Fakten zu lehren, Ursachen und Folgen aufzudecken und die realen Alternativen aufzuzeigen." F. Gyókös: Application of Dynamic Test Procedures for the Mechanical Investigation of High Mass Locomotive Transformer The Supporting Structure Laboratory of the EMI-TÜV Bayern Co. Ltd. at Szentendre executed in 1997 the mechanical type tests of the MTSC 7260/25 type Locomotive Transformer, manufactured by the Ganz-Ansaldo Works Co. The tests were carried out with the universal equipments of the laboratory, with their special supplements is the Centenary of the Hungárián Electrotechnical Association The Century of Ektrification, is the Century of the Hungárián Electrotechnical Associatíon ' Gyökös: Anwendung dynamischer Prüfungsverfahren zur mechanischen Prűfung von Lokomotivtransformatoren grosser Massen 1997 führte das Laboratórium fúr Tragkonstruktionen in Szentendre der EMI-TÜV Bayern GmbH die mechanischen Prüfungen des Protyps für Lokomotivtransformatoren Typ, MTSC 7260/25 der Ganz-Ansaldo Elektrotechnischen Werke AG durch. Die Prüfungen erfolgten unter Anwendung der universellen Laboreinrichtungen und derén speziellen Erganzungen feiert der Ungarísche Elektrotechnische Vérein 100 jáhrigen Geburtstag Jahrhundert der Elektrifizierung - Ein Jahrhundert Ungarischer Elekírotechnischer Vérein évfolyam 11. szám 415

3 Villamos energia TPLAN villamosenergia-rendszer üzemzavar-vizsgáló program Sulyok Zoltán, Turóczi András A hálózatszámítási lehetőségekről korábban indított cikksorozat előző részei az MVM Rt. Hálózati Fejlesztési Osztályán alkalmazásban lévő PTI PSS/E hálózattervezői szoftver-rendszer alkalmazásokról szóltak. Jelen cikkben ehhez a programrendszerhez szorosan illeszkedő, szintén a PTI (Power Technologies Inc.) cég által kifejlesztett programrendszerről, a TPLAN-ről írunk. Ennek során röviden áttekintjük a program fő számítási eljárásait, majd részletesen szólunk azon programrészekről, amelyek a magyar hálózattervezői gyakorlatban érdeklődésre tarthatnak számot, újdonságként jelentkeznek. Egy másik cikkben - ezen cikk folytatásaként - tervezzük egy konkrét gyakorlati alkalmazáson keresztül bemutatni a TPLAN hálózat megbízhatóság számítómodulját, a szükséges bemenőadatok, számítási módszerek, és a számítási eredmények ismertetésével. Bevezetés A TPLAN egy olyan integrált programcsomag, amelynek magját egy nagyon gyors és hatékony matematikai algoritmusra épülő egyszeres/többszörös üzemzavar-vizsgáló számítási eljárás képezi. Ez lehetővé teszi, hogy számos hálózati elemet tartalmazó hálózat esetén is egyszeres-kétszeres-háromszoros vezeték, transzformátor, erőművi blokk kiesése szimulálható legyen, és az ehhez szükséges vizsgálatok rövid idő alatt elvégezhetők legyenek. A számítási funkciók hatékonyságát további modulok növelik: automatikus hálózati problémát (túlterhelődés, feszültségkorlát sérülése, feszültség összeomlása, szigetüzem kialakulása) keresőmodul kapcsolást (beavatkozást) - kaszkád működést szimuláló modul hálózatmegbízhatósági mutatókat számító modul erőművi blokkok között export/import szaldó, forgótartalék szempontjából gazdaságos teherelosztást végző modul automatikus vezeték-túlterhelődést kiküszöbölő modul (terhelés ledobással, termelés átrendezéssel stb.) váltakozó áramú átviteli korlátot meghatározó modul Ezen kívül vannak további olyan beépített eljárások, amelyek segítik az adatkezelés, ellenőrzés, számítás és eredmény-feldolgozás folyamatát. A TPLAN program a PSS/E programrendszerrel szorosan együttműködve, ahhoz illeszkedve, egymás adatait, eredményeit kölcsönösen felhasználva, a felhasználók igényeit maximálisan kielégítve segíti a hálózattervezők munkáját. Sulyok Zoltán okl. villamosmérnök, MVM Rt., a MEE tagja Turóczi András oy\. villamosmérnök, MVM Rt., a MEE tagja Szakmai lektor: Bertalan Attila ok\. villamosmérnök A TPLAN bemenő adatai A TPLAN bemenő adatait egyrészt egy hálózati load-flow adatai/eredményei, másrészt számos kiegészítő, többek között a fent említett modulok kiegészítő adatai jelentik. A számítások alapadatait képező load-flow vizsgálat adatai/eredményei a PSS/E és a TPLAN között egymással kompatibilisek, így lehetővé válik ugyanannak a hálózatnak különböző műszaki, gazdasági szempontból való vizsgálata a számításokhoz szükséges legmegfelelőbb programmodullal. Számos eljárás megtalálható mindkét programrendszerben (pl. automatikus hálózati probléma kereső modul; egyszeres, többszörös üzemzavar-vizsgáló modul), az alkalmazott programrendszert a további számítások, célvizsgálatok adat- és eredmény igényei határozzák meg. Load-flow számítás A vizsgálatok kiindulópontját egy load-flow vizsgálat adatai és eredményei jelentik, amelyek megfelelnek egy hagyományos loadflow számítás adatainak és számítási eredményeinek. Ezen load-flow általában a PSS/E által elvégzett load-flow számítás adott hálózatra vonatkozó adat és eredmény fájlja. Egyszeres-többszörös üzemzavar-vizsgálat Az egyszeres, többszörös üzemzavar-vizsgálat során hálózati elemek (vezetékek, transzformátorok, erőművi blokkok) egyszeres, többszörös hiányát feltételező load-flow vizsgálat kerül elvégzésre. A TPLAN a PSS/E-hez hasonlóan képes egyedileg, felhasználó által definiált kombinációban, vagy automatikusan egyszeres, többszörös üzemzavar vizsgálatra. Az automatikus üzemzavar-vizsgálat egyszeres, kétszeres, háromszoros kiesésre terjed ki. k darab összeköttetést (vezetéket, transzformátort) és 1 darab erőművi blokkot tartalmazó hálózat esetén k+1 darab load-flow vizsgálat kell egy teljes körű (n-1) vizsgálat elvégzésére. k+i számú elem kétszeres, háromszoros kiesése az ismétlés nélküli kombináció képletét alkalmazva L illetve módon határozható meg. Egy k+1 = 100 elemet feltételező hálózat esetén ez már több ezer vagy akár több tízezer íoad-flow vizsgálat elvégzését jelenti. Bár a számítástechnika jelenlegi szintjén nagyon gyors gépek segítik a hálózattervezők munkáját, mégis pl. az MVM Rt.-HFO-n modellezett 1000-nél is több hálózati elemet tartalmazó hálózat egyszeres/többszörös üzemzavari vizsgálata több napig tartó számítási sorozat elvégzését jelentené. Egyenáramú load-flow számítási módszer (DC load-flow), illetve üzemzavar-ki választó algoritmus segíti a számítások gyors elvégzését, illetve a probléma megoldását. 416 I I.IK 1 R(> I I Cl IN1KA

4 Villamos energia A DC load-flow módszerről már írtunk korábban, most az üzemzavar-ki választó algoritmust ismertetjük röviden. Automatikus hálózati probléma kereső modul - Üzemzavar-kiválasztás Az üzemzavar-kiválasztás lényegét az a felismerés adja, hogy bizonyos hálózati elemek hiánya a villamosenergia-rendszer üzemére nincsenek, vagy csak kismértékben vannak hatással. Ezeket az elemeket az egyszeres/többszörös üzemzavar-vizsgálatból kihagyva csökkenthető az elvégzendő load-flow futtatások száma. Példaként tekintve a magyar hálózatot, nem kell nagy bátorság annak kijelentésére, hogy pl. a Marcali-Balatonboglár 120 kv-os távvezeték és a Hajdúnánás-Hajdúböszörmény 120 kv-os távvezeték együttes kiesése - mint kettős hiba (n-2) - nem kell, hogy vizsgálat tárgyát képezze, mert ezen vezetékek egyszeres kiesése a másikra, illetve a hálózatra gyakorolt hatása minimális. A vezetékek egymásra, illetve a hálózatra gyakorolt hatásának meghatározását egy ún. rangsoroló algoritmus végzi. Ez az algoritmus minden kiesésre meghatároz egy mutatószámot (indexet) a hálózatra amely a vezetékek kiterheltségére jellemző, valamint ezen index üzemzavarmentes esethez képesti változását. Minél nagyobb ez a szám, annál jobban, minél kisebb ez a szám, annál kevésbé vannak a vezetékek kiterhelve. Minél nagyobb ez a változás, annál súlyosabb, minél kisebb ez a változás, annál enyhébb az üzemzavar. Egy feltételezett magyar alap- és föelosztóhálózatot tartalmazó modellhálózaton elvégzett kiesés-rangsoroló algoritmus eredményeit (első 10 legsúlyosabb" kiesés) a következő táblázat mutatja: TPLAN * INTERACTIVE TRANSMISSION PLANNING PROGRAM ' FR,JAN ;09 RANK1NÜ EXAM1NATION 1997 WINTER PEAK LOAD UCPTE NETWORK MODEL * * BRANCH RANK1NG BASED ON 1.00 OF RAT1NG-A *.* RÁNK FROM BUS KV TO BUS KV 1D FI-OW RÁTA RATB RATC Pl ( ( 1 1 ( ( 1 1 1) 2) 5) 4) S) 6) 7) 8) 'JI HBEKO4 HBEKO4 1! TOPNI HHEVII HMART4 HL1TRIA HKISV2 HGOD IS IIA1SA HBEKOI 2254 HTOPN HHEV HA1SA HL1TR HSAKÉI 6451 HKAPM l I S D í 5) 6001 IIGOD JA HGOD4A I 10) 1051 HZALAI ilkeszi AZ első SOr ( I>3I54HBEKO HA1SA ) azt mutatja meg, hogy a teljes magyar alap- és főelosztóhálózaton fellépő egyszeres vezeték- vagy transzformátorkiesések közül (485 egyszeres hiányállapot) a Békéscsaba-Albertirsa távvezeték kiesése a legsúlyosabb" hiányállapot, rangsorban az első helyre került. Üzemzavannentes esetben ezen vezetéken 146 MW áramlott Békéscsaba felé Albertirsa irányából MVA a vezeték téli, 1552 MVA a vezeték nyári terhelhetősége. Egy hannadik terhelhetőségi adatjelen esetben 0 MVA. PI=42.6 (Pl - Performance Index) az a mutató, amelyet a rangsoroló algoritmus ezen vezeték kiesésére meghatároz. (Ez nem jelenti azt, hogy a legsúlyosabb" hiányállapot biztosan túlterhelődésekhez vezet. Csak azt mutatja meg, hogy ez a hiányállapot változtatja meg legjobban a vezetékek kiterheltségét. Tapasztalat alapján meghatározható, hogy ezen rangsorban elfoglalt helyük alapján melyek azok a vezetékkiesések, már nem vezetnek túlterhelődéshez, így azok (n-1) vizsgálatára nincs szükség, illetve többszörös kiesésvizsgálat esetén ezen többszörös kiesések vizsgálata elhagyható.) Ezt a rangsorolást a program minden kiesésnél elvégzi és így rangsorolásra kerülnek az egyszeres, kétszeres, háromszoros kiesések súlyosságuk" szerint. Ezután az egyes kiesésekhez tartozó load-flow számítások elvégzése következik a rangsornak megfelelően. Például kétszeres üzemzavar-vizsgálat esetén a számítás a következő módon zajlik: A legsúlyosabb" első (egyszeres) kieséshez a program ezen egyszeres kieséshez tartozó legsúlyosabb" második kiesést veszi, elvégez egy load-flow számítást, majd veszi a kevésbé súlyos második ídesést és így tovább. így elméletileg, az említett rangsoroló módszer alapján, az üzemzavarok súlyosságuk" szerint kerülnek vizsgálatra. Mivel a kiesések súlyosságuk" szerint vannak rendezve, a következő feltételezéssel lehet élni: Ha a kiesések súlyosságuk" szerint vannak rendezve, és bizonyos számú kiesés után sem túlterhelődés, sem pedig feszültségprobléma nem lép fel, akkor a további kiesések vizsgálata elhagyható, mert az alacsonyabb rangú vezetékeknél még kisebb a túlterhelödések előfordulásának valószínűsége. Azaz, folytatva a megkezdett példát: a legsúlyosabb" első (egyszeres) kieséshez addig vesszük a második kieséseket sorba, amíg legalább öt (vagy a felhasználó által tetszés szerint definiált számú) egymást követő kétszeres kieséskor nem lép fel hiba. Ezután folytatjuk a kevésbé súlyos" első (egyszeres) kiesést az ezen kieséshez tartozó legsúlyosabb" második kieséssel, és így tovább. (Természetes, hogy a már egyszer vizsgált esetek még egyszer - az oda-vissza elvet kizárva - már nem kerülnek megvizsgálásra.) Ennek eredményeként a több ezer, tízezer load-flow vizsgálat helyett jelentős mértékben csökkentett számú load-flow számítást kell csak elvégezni, ezáltal a kívánt eredmények perc nagyságrenden belül produkálhatok. Különböző szűrőfeltételek (kiválasztás: körzetek, feszültségszintek, blokknagyságok szerint) tovább csökkenthetik a vizsgálandó hiányállapotok számát. Kapcsolást (beavatkozást) - kaszkád működést szimuláló modulok A kapcsolást szimuláló modul segítségével lehetőség van arra, hogy bizonyos hálózati állapotokhoz kapcsolási műveleteket rendeljünk. Az üzemzavar-vizsgálatok során ezen kapcsolási müveletek automatikusan kerülnek végrehajtásra a kialakult hálózati állapot függvényében. Ezen kapcsolási műveletek a következők: vezeték, transzformátor be/kikapcsolás erőművi blokk be/kikapcsolás fogyasztói terhelés részleges/teijes ledobása fogyasztói terhelés részleges/teljes átirányítása állomáskikapcsolás Ezen kapcsolási műveleteket valamilyen hálózati állapothoz lehet rendelni, amelyek a következők lehetnek: " vezeték, transzformátor, erőművi blokk adott szintet meghaladó terheltsége; " csomópontban kialakuló kis, vagy nagy feszültségek évfolyam 11. szám 417

5 Villamos energia A program az üzemzavar-vizsgálat [(n-1), (n-2)...] hatására kialakult hálózati állapotot figyeli, és abban az esetben, ha valamely definiált hálózati állapot előfordul (pl. vezeték-túlterhelödés), akkor az előálló hálózati állapothoz megadott kapcsolási müvelelet automatikusan végrehajtja. A kaszkád működést szimuláló modul a vezetékek túlterhelődésének hatására bekövetkező rendszerösszeomlás, vagy szigetüzem kialakulását vizsgálja. A vizsgálat azon alapul, hogy a felhasználó definiál egy olyan vezeték-, illetve transzformátor- terheltségi szintet, a- melynek elérésekor a vezeték, transzformátor automatikusan kikapcsolásra kerül. Ez újabb túlterhelődéseket okozhat, amelyek további kikapcsolásokat, túlterhelődéseket indukálhatnak. Ez szigetüzemi állapotok kialakulásához, vagy teljes rendszerösszeomláshoz vezethet. Vezeték-túlterhelődést automatikusan kiküszöbölő modul Az automatikus vezeték-túlterhelődést kiküszöbölő modul arra szolgál, hogy korrekciós beavatkozásokkal (pl. erőmüvek termelésátrendezése, keresztszabályozós transzformátorral való beavatkozás, terhelésledobás) a kialakult túlterhelődéses állapotot megszüntetéssé, s ezáltal pl. esetleges beruházások szükségességét késleltesse, vagy éppen kiemelje, az üzemeltető beavatkozását támogassa. A számítás lineáris programozási algoritmust használ (Dual siinplex linear programming algorithm). A különböző beavatkozási módszerekhez (erőmüvek közötti termelésátrendezés, keresztszabályozós transzfonná torral való beavatkozás, terhelésledobás) különböző büntetésköltséget (azaz a beavatkozás bonyolultságát és költségességét jelző indexet) rendelve (MW-ra vonatkoztatva) az algoritmus minimalizálja a büntetésköltséget (a beavatkozáshoz szükséges ráfordítást). A beavatkozások mozgásterét a teljesítmény-egyensúly kényszer, a vezetékek terhelhetőségének mértéke, a generátorok teljesítménykorlátja, és a keresztszabályozós transzformátorok szabályozási tartománya korlátozza. A számítás eredményeképpen a szükséges beavatkozások mértékét szolgáltatja a program. Összefoglalás Röviden ismertetésre került a Magyar Villamos Müvek Rt. Hálózati Fejlesztési Osztályán alkalmazott PTI TPLAN hálózattervezői programcsomag néhány modulja, alkalmazási lehetősége. A több éves alkalmazói gyakorlat rámutat arra, hogy a meglévő és már régebb óta alkalmazott PTI PSS/E hálózattervezői programrendszerrel együttműködve, egymás adatait/eredményeit fölhasználva számos olyan műszaki, gazdaságossági vizsgálat elvégzésére van lehetőség, amely a magyar villamosenergia-rendszer működésének, műszaki viselkedésének elmélyült megismerését teszi lehetővé. A program alkalmazása lehetővé teszi az MVM Rt. számára, hogy a vonatkozó törvényi előírásokban rögzítetteket maximális figyelembe vegye és betartsa. Ezáltal a döntés-előkészítés megalapozásával a rendszerüzemeltetői és tulajdonosi mivoltából eredő felelősségét a hosszú távú stratégiai, hálózati fejlesztési kérdésekben a legkisebb költségű villamosenergia-rendszer üzemeltetése, építtetése, tervezése érdekében nagyobb mozgástérben gyakorolhatja. Irodalom Tplan 6.0 User's Manüal

6 Oktatás A hipermédia helyzete és jövője az oktatásban - II. rész Farkas László 3. Az elektronikus könyv Az eddig bemutatott technikák nem különülnek el élesen egymástól. A számítógépes hálózat szorosan kapcsolódik a digitális könyvtárakhoz, de a távoktatás is elképzelhetetlen valamilyen könyvtár és kommunikációs csatorna használata nélkül. Számítógép használata esetén bármilyen technika alapja a digitális dokumentum. Ez lehet egyszerű szöveg, de lehet egy bonyolult elektronikus formátumú hipermédia könyv, sőt ide tartoznak a digitális hangok és mozgóképek is. Az egyszerű szöveg a kommunikáció és az elektronikus levelezés, míg az elektronikus könyv a digitális könyvtárak alapja A hipermédia előnyei A hipermédia-rendszer - felépítéséből adódóan - teljes egészében a felhasználó kezébe adja az irányítást, lehetővé teszi az információk nemlineáris és gyors elérését. így az olvasó kihagyhatja a számára már ismert vagy érdektelen részeket. A kapcsolatok kialakításával érthetőbbé válnak az egyes részek, információk közötti összefüggések [6]. A felsőfokú oktatásban a legjobb tanulási forma az asszociációs tanulás [11], amelynek segítésére a hipertext-struktúra ideális. A hipertext lehetővé teszi azt is, hogy az olvasónak egyéni nézete alakulhasson ki a feldolgozott témakörről [7]. Mivel a számítógépes multimédia nagy mértékben támaszkodik a vizuális elemekre, a rendszer megfelelő felépítése esetén nagyságrendekkel jobb megértést tesz lehetővé a hagyományos információhordozókkal szemben [14]. Bizonyított, hogy az emberi agy jobban emlékszik a vizuális információra, mint az olvasott szövegre [15]. Az oktatás a felhasználó aktivitására épít, így a feldolgozott anyag jobban rögzül, mint passzív olvasás során [7]. Ellenőrző részek, tesztek beépítésével az elsajátított tudás élettartama tovább növelhető [15], sőt a kapcsolatok alkalmazásával a hipertext maga is ismétlésre, újra átgondolásra ösztönöz. Röviden tehát a multimédia újdonságait a következő pontokban foglalhatjuk össze [16]: /. felhasználó által vezérelt tanulási folyamat, 2. sokféle vizuális eszköz alkalmazása, 3. automatizált ellenőrző részek. Farkas László doktorandusa hallgató, BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszék Szakmai lektor: Dr. Vajda István egyetemi docens Az I. rész az 1998/10. számban jelent meg. A fejezetszámozás folyamatos 3.2. Megoldandó kérdések A technika fejlődésével új eszközök jelentek meg az oktatásban, sikerük azonban korántsem volt teljes [8]. 40 éve a televízió megváltoztatta mindennapi életünket, de az oktatásban ma sem játszik meghatározó szerepet. A személyi számítógép sok tevékenység elvégzését egyszerűbbé tette, de alapvetően nem változtatta meg az oktatás szerkezetét. Hasonló a helyzet a multimédiával is, hiszen nyilvánvaló előnyei ellenére sem terjedt még el a közép- és felsőfokú oktatásban, bár a szórakoztatás világában egyre nagyobb teret hódít. Terjedésének legnagyobb akadálya a működéséhez szükséges hardver-elemek bonyolultsága és magas ára. Egy számítógép működtetése még felhasználói szinten is számítástechnikai ismereteket igényel, emellett nagy részük (a notebook-okat kivéve) nem hordozható. Hátráltató tényező az is, hogy a hipertext felépítése bonyolult, a felhasználó sokszor nem látja át, és elvész az információban [17]. A szerzői oldalon a multimédia-program létrehozását és információval való feltöltését hátráltatja, hogy nincsenek kiforrott, szabványként elfogadott fejlesztői eszközök. A rendszer összeállítása jóval összetettebb munka, mint egy könyv megírása vagy egy film felvétele, mivel ezen feladatok mindegyikét magában foglalja. Egy jó multimédia-kiadvány elkészítéséhez szükség van sokfajta szakértő (programozó, látványtervező, rendszerszervező) közreműködésére is [1]. A fejlesztés sok pénzt és időt igényel [7], és a mai programok csak korlátozott szakterületeken használhatók [8]. 4. A jövő rendszere 4.1. A rendszer felépítése A multimédia elterjedéséhez elengedhetetlen, hogy az oktatók elfogadják és használják azt [14]. Ehhez pedig az kell, hogy a fejlesztés minél könnyebb legyen, lehetőleg ne sokkal különbözzön egy hagyományos könyv megírásától. A számítástechnika fejlődésével a mai szövegszerkesztők már megfelelnek erre a célra. A dokumentumok leíró nyelvének olyan nyelvet érdemes választani, amely egyszerű és szabványos, ezáltal az anyag más rendszerekben is felhasználható lesz, valamint előállítása is olcsóbb [11]. A dokumentumokat kezelő, szervező rendszernek egyszerűnek és kényelmesnek kell lennie, támogatnia kell a szabványos médiumok integrálását, de új, esetleg még nem is implementált médiumok lejátszását is. Műszaki tananyagok bemutatásához évfolyam 11. szám 419

7 Oktatás pedig videók, animációk és szimulációk, valamint ellenőrző részek szükségesek. A rendszernek támogatnia kell a dokumentumok online és offline elérését is. Online-elérésnél, azaz számítógépes hálózat használatával biztosítani lehet a mindig naprakész anyagok használatát. Az offline, azaz tárolt dokumentumok viszont egységesebbek, kiforrottabbak lehetnek, és fizikai hordozón (lemez, CD-ROM) tárolhatók. Mivel mindkét fonnának megvan az előnye, célszerű olyan rendszert kialakítani, amely képes a kettőt egyszerre használni Megvalósítandó jellemzők Egy fejlett oktatási hipermédia-rendszernek három kritériumot kell kielégítenie: nyitottnak és adaptívnak kell lennie, valamint különböző céleszközökkel támogatnia kell a tanulási folyamatot Nyitottság A rugalmas működés érdekében fontos, hogy a rendszerbe bármilyen kiegészítést be lehessen tenni, akár utólag is. Ilyen kiegészítés lehet médiakezelés, hipertext-bővítés, programrész (pl. ellenőrző teszt) és bánni más, amely a rendszer funkcionalitásút megnöveli vagy megváltoztatja. Könnyen belátható ugyanis, hogy a különböző tudományterületek más és más funkciójú és tudású rendszert igényelhetnek. A nyitott bipermédia-rendszerre jó példa az Angliában kifejlesztett Microcosm rendszer [18]. A Microcosm rendszer ún. szűröket használ mind a dokumentum megjelenítése, mind a felhasználói cselekvés kezelése során. A megjelenítendő dokumentumot a szűrök tetszőlegesen megváltoztathatják, új elemeket építhetnek bele. A felhasználói cselekvés (például egy link követése) pedig végighalad a szűrők láncán, és bármelyik szűrő válaszolhat a cselekvésre. A szűrőket a szerző építheti bele a rendszerbe, de a felhasználónak is lehetősége van ezek módosítására Adaptivitás Minden felhasználónak igényei és tapasztalata szerint más aktivitásokat (pl. linkek használata) kell megengedni. Ez történhet úgy, hogy a használat előtt beállítható a tudásszint, amelynek megfelelő infonnációkat mutatja a rendszer, de a tanulási folyamat közben növekvő tudás alapján a megjelenített információ folyamatosan is változhat. A folyamatos változtatás érdekében felhasználói modellt kell felállítani, amely modell alapján nyomon követhető a tanulási folyamat [4]. Az adaptivitás legfontosabb és legelterjedtebb eszköze az adaptív navigáció, amely azt jelenti, hogy a használat során, a felhasználó cselekvéseiből nyert információk alapján a rendszer más és más linkeket jelenít meg. E navigáció előnye, hogy a felhasználó csak akkor érhet el bizonyos információkat (csomópontokat), ha már rendelkezik az információ megértéséhez szükséges, más csomópontok infonnációira alapuló tudással. Az adaptív navigáció lehet [19,20]: - direkt - Következő, Előző stb. linkek, amelyek célpontja a használattól függően változik, - elrejtésem - bizonyos linkek nem látszanak, csak ha a felhasználó már felkészült a link követésére, - annotációs - jelzések megjelenítése a linkek mellett (pl. zöld-ajánlott, piros-nem ajánlott, fehér-semleges) Oktatási eszközök A hipertext oktatási felhasználása az emberi agy szemantikus memória modelljére épül [4]. A modell szerint a tanulási folyamat először struktúrákat hoz létre, majd ezeket a struktúrákat összekapcsolja hálózattá, amely hálózat kapcsolatai a további tanulás során erősödnek vagy gyengülnek. Ennek a modellnek a számítógépes kivetítése a hipertext. A hipertext jobb használata azonban megköveteli kifejezetten az oktatás segítésére szolgáló funkciók kialakítását is. Ilyen funkció lehet például [19, 21]: - helyzeti linkek- Előző, Következő stb. linkek; - tartalomjegyzék - egymás utáni fejezetek, alfejezetek kialakítása; - történeti követés - már olvasott részek listája, ezek jelzése a dokumentumon belül; - javasolt link - lásd még" funkció; - javaslat- a relevánsnak tartott link jelzése; - tudáskipróbálás - feladatok, tesztek, játékok csatolása a digitális dokumentumhoz. E funkciók nélkül az elektronikusan feldolgozott anyag nem válik igazán oktatási jellegűvé, inkább csak tudáshalmaznak, enciklopédiának tekinthető. 5. A hipermédia helye az oktatásban Mivel a hipermédiával kapcsolatban még elég sok megoldatlan kérdés van, irreálisnak látszik az, hogy a számítógép átvegye az oktató szerepét. Ene nincs is szükség, hiszen az oktatási feladatokat egy oktató jobban el tudja végezni, mint egy oktatógép [14]. A jegyzetek, szakkönyvek terén a multimédia-dokumentum sok újdonságot tartogat, de a hagyományos könyvekkel még nem kelhet versenyre. A nyomtatott könyv ugyanis mindenki által használt, egyszerű felépítésű és könnyen hordozható. A technika fejlődésével a számítógép mindenki számára könnyen elérhető és használható lesz, de valószínűleg akkor is maradnak majd bizonyos hátrányai a nyomtatott könyvvel szemben. Az ideális megoldás a könyv, a multimédia és a személyes oktatás megfelelő összeillesztése, ahol mindegyik megtalálja a neki megfelelő helyet. Az oktató feladata a tanulási folyamat irányítása és a tanulókkal való kommunikáció, hiszen egyedül ez a forma teszi lehetővé a kétirányú kapcsolatot. Az oktató személyes részvétele a tanulási folyamatban azért is fontos, mert egyedül így érhető el a tanulók megfelelő szintű és intenzitású cselekedtetése, amely a tanulás leghasznosabb formája. A nyomtatott könyv tartalmazza a lényeges információkat, amelyek mindig rendelkezésre kell, hogy álljanak. Az elektronikus dokumentum a könyv tartalmán felül olyan magyarázatokat, kiegészítéseket is bemutathat, amelyek a multimédia eszközeivel jobban szemléltethetők, valamint automatikus ellenőrzést is nyújthat. A leírtakat röviden így foglalhatjuk össze [16, 20]: Irodalom oktatás= nyomtatotté elektronikus+ személyes [1]./. Nielsert: Hypertext and Hypermedia. Acadcmic Press, [2] V. Bush: "As We May Thin'k". in The Atlantic Monthly. July ELEKTROTECHNIKA

8 Oktatás 131 T. Nelson: "A Fik Structure fpi tlie Complex, The Changing and The Indetermmate", in ACM2Oth NationalConference, [4 J. Eklund: CogniáveModelsjörStructuringhypermedia andimplicatioas far Learning from the World-Wide Web, avail. s po nsored/a us w eb/aus w e b9 5 /pa pers/h y perte x t/ek 1 u n d/ i ndex. h t m 1 [5] R. Rada: Hypertext: From Texl to Experlexl. McOraw Miit Publishers [6] M. I.. BegamanandJ. Cockiin: "The rij;hi tool forihe rightjob", in Byte, vol , pp ] F. D. Anderson. and R. Newton: "Evaluation of Multimedia Ín Highcr Educatíon", in Proceedings of the Ist British-Nordic Conference on Library and Information Studies, May 1995, pp [8] M. B Solomnn: "What's Wrong with Multimedia in Higher Education", in T.H.E. Journal, Feb avail. hitp;// 42toc.hlml [9] Oracle Learning Architectare: Bringing Education On-line and intő the NexlCentury. An Oracle White Paper. Oct ] li. li'allace,.1, Krajcik and E. Solomon: "Digital Libraries in the Science Classroom", in D-Lib Magaziné, Sep 1996, avaü. htíp://ukoln.balh.ac.uk/ dlib/dlib/kcpteniber96/umdl/09wiillace.litml [II] A'. Wtilfehthle: "Selectinga Hypermedia Authoring Program forcbt". in '/'.//./:. Journal, Feb 1994, avaii. 42wu.htinl [12] T. SugimMo: Uses of Computer Networks in Educalional Se/tingx, avail. htlp://w ww.cd.uiuc.edu/people/taku/unpublislicd.html [13] R. Carlsspn: "Networked PBL Teaching the Teacher on Flexible Learning", in Proceedings oj the 4th International Conference on Computer AldedEngineetfng Education, 1997,pp. 1/1-4. [14] D- McFarland: "Multimedia in Higher Lducation", in The Katharine Sharp Review, No. 3, Summer avail. littp://cdfu.lis.i]iuc.edu/review/sunimer96/mc farland. htm I [15] Bányász Csilla: Hypermedia rendszerek az oktatásban, előadásvázlat [16] /. Vajda: "F.dutainmenl and power engincering - a new challenge" in Proceedings ofthe t'ifth Electrqtechnical and Computer Science. Conference ERK'96, ed. B. Zajc and P. Solina, [17] D, Cesaríni: "Ecoland: A multimédia prototype for environmenlal education", in Technology-basedlearning environmenís, 1994, pp [18] H. Davis, S. Knight, W. Hall: "Liglit Hypermedia Link Services: A Study of Third Party Application Integráljon", in Proceedings ofthe 1994 ECHT Conference, Scp 1994, pp [19] B. de la Passardiere. A. Dufresne: "Adaptive Navigational Tools for EducatiopBl 1 lypermcdia". in Computer Assisted Learning, ed. I. Tomek, Spriiiger-Vcrlag, 1992, pp [20] /. Vajda, L. Farkas, Z. Vig: "The Multimedia Challenge in Enginecring Education" in Proceedings of Humanities and Árts in a Balanced Engineering Education, ed. J. Szpytko, Oficyna Cracovia, 1997, pp [21] L. Farkas, I. Vajda: "Introducing superconduclivity wilh multimédia" in Prnc. 2nd Japan-Central Europe Joint Workshop on Modelling of Naterials and Combuslian, ed. I. Vajda, Technical University of Budapest, pp , Program Commitee évfolyam 11. szám 421

9 Villamos gépek Modern tudományos kutatási eredmények a nemzetközi viliamosgép-kongresszus (ICEM'98) tükrében Dr. Szarka Tivadar, Dr. Szentirmai László A Nemzetközi Villamosgép-Kongresszusok (International Conference on Electrical Machines = ICEM) eredete Bausch Heinz professzor, közötti elnök előadása szerint 1971 márciusára nyúlik vissza, amikor Pagano Enrico nápolyi professzor az első szimpóziumot rendezte Sorrento-ban "Villamos gépek és sztatikus áramirányítók" (Electrical Machines and Static Conveiters) címmel, amelyből a későbbi SPEEDAM fejlődött ki. (Erről a konferencia-sorozatról az Elektrotechnika októberi számában jelent meg beszámoló.) A kislétszámú, 30 körüli résztvevőnek akkor még semmiféle díjat sem kellett fizetnie ben és 1973-ban folytatódtak ezek a szimpóziumok, mindkettő Capri szigetén, és ekkor Ellison Arthur professzor javasolta az ICEM megalakítását, és az első konferenciára 1974-ben Londonban került sor közel 200 résztvevővel. Ezt követték azután Bécs (1976), Brüsszel (1978), Athén (1980), Budapest (1982), Lausanne (1984), München (1986), MIT Boston (1990), Manchester (1992), Párizs (1994), Vigo(1996)és a 13. konferencia színhelye Isztambul volt szeptember 2-4 között, 54 országból több mint 500 résztvevővel. A szervezők az Ankarai Közel-Keleti Műszaki Egyetem (Middle East Technical University - METU) és az Isztambuli Műszaki Egyetem, az elnökök pedig Ertan H. Bülent és Ücíug Yilcíirim professzorok voltak (METU). A konferencia háromkötetes, Összesen 2226 oldalas kiadványában 394 dolgozat szerepel. A négy meghívott előadás az egyes konferencia-napok bevezetőjeként szolgált. Drury W. (Control Techniques, UK) a változó fordulatszámú hajtások perspektíváit vázolta a piac szempontjából, ahol Európa 30%, Japán 25%, Észak-Amerika 23% részesedéssel, összesen évi 40 GW teljesítményű hajtás beépítésével a legnagyobbak. Az általános célú hajtások 45%- kal, a szervohajtások 32%-kal és a magasfokú igényeket kielégítő hajtások 23%-kal szerepelnek a világpiacon. Az egyenáramú hajtásokat ígéretesnek, bár nagyságrendjében változó szinten maradónak, a szervohajtásokat erőteljesen fejlődőnek ítélte és a jövőben egy új gyártmány piaci élettartamát (eladhatóságát) mindössze három évre becsülte. Ehsani M. és munkatársai (Texas A&M University) a kapcsolt reluktanciamotor egy új, érzékelő nélküli, moduláción alapuló szabályozását mutatták be, amelynek jellemzői percenkénti fordulatszám, 0,5 mechanikai helyzethiba a maximális fordulatszámon és ennél kedvezőbb kisebb fordulatszámokon, négynegyedes megoldás és kedvező tranziens tulajdon- Dr. Szarka Tivadar egyetemi tanár, igazgató. Miskolci Egyetem Villamosmérnöki Intézet, a MEE tagja Dr. Szentirmai László egyetemi tanár. Miskolci Egyetem Villamosmérnöki Intézet, a MEÍi tagja ságok. Szinuszos 12 V amplitúdójú érzékelőfeszültség 36 khzen egy soros érzékelő-ellenállással teszi lehetővé, hogy mérjék az egyik inaktív fázis induktivitását. Egy multiplexer optikai szigetelőegység kapcsolja össze az egyik inaktív fázist az érzékelőjellel a negatív induktivitás meredeksége alatt, amíg a motor üzemben van. A fázis-induktivitás változik a forgórész helyzetével, az áram amplitúdója ugyancsak változik. Ez egy amplitudó-modulált kimeneti feszültséget ad az érzékelőellenállás kapcsain, amelyik azután demodulálható egy analóg jellel. Több más eredményt is felmutatva arra a következtetésre jutnak, hogy számos ipari, repülési és fogyasztói alkalmazásokhoz már most vannak érett megoldások. Nakata T. (Kanto Gakuin University) a végeselem-módszer (VEM vagy az angol elnevezés kezdőbetűiből FEM) alkalmazását mutatta be villamos gépekben. A tervezésben különösen akkor kedvező a háromdimenziós (3-D) analízis, amikor Örvényáram-problémákat kell megoldani, továbbá ha a pontosságot 5%-on belül akarjuk tartam; egyszerűbb esetekben a veszteségeket is jól lehet becsülni, a sikerhez pedig különösen az anyagállandók, az anizotrópiák és hiszterézis pontos modellezése nélkülözhetetlen. Kiemelte a szükséges szoftverek kidolgozását, valamint a végeselem-módszereknek a műszaki felsőoktatásban való széles körű elterjesztését. Jack A. G. (University of Newcastle upon Tyne) a lágy mágneses kompozitok villamos gépekben való használatával szerzett tapasztalatokat ismertette. A lágy mágneses por-kompozitok már régóta ismeretesek, azonban a piaci igények kedvezőbb tulajdonságokat igényeltek. A porszemcse alakjának szabályozása, új bevonatok, nyomás, hőkezelés következtében az utóbbi hat évben a relatív permeabilitás 70-ről 800-ra növekedett, a veszteségek 1,5 tesla és 50 Hz esetében 20 W/kgról kevesebb mint 10 W/kg-ra csökkentek. A legnagyobb kereskedelmi alkalmazás a villamos gépek mellett a gépjármű gyújtótekercsében rejlik. Az egyes témacsoportokban bemutatott kutatási programok a következőkben foglalhatók Össze. 1. A szinkron gépek legújabb fejlődési irányait 33 előadás képviselte. Ebben a szekcióban került sor Schmidt, I.; Veszprémi, K.: Voltage source converter-fed synchronous motor drive (Feszültség-generátor jellegű áramirányítóról táplált szinkronmotor-hajtás) c. közös előadására, amelyben az aszinkronmotorokban széleskörűen elterjedt áramirányítókat alkalmazták szinkron motoros hajtásokban. Kimutatták, hogy széles teljesítmény- 422 ELEKTROTECHNIKA

10 Villamos gépek tartományokban használható a rendszer, megengedi az inverter legegyszerűbb 6-impulzusú szabályozását. A kényszer-komimitációt is el lehet kerülni túlgerjesztéssel. A működési elvet az alapharmonikus jel vizsgálata szolgáltatja. A folyamatos és szaggatott áramvezetés határai a felharmonikusok hatásaiból állapíthatók meg. Az előadás élénk szakmai érdeklődést és visszhangot váltott kí. A kérdések a további alkalmazási lehetőségek mellett az áramirányítók esetleges módosításaira vonatkoztak. A fontosabb eredményeket cimszerűen lehet csak bemutatni: kiképzett pólusú gépek végstruktúrái és mágneses tere, köráramok kis generátorokban, mágneses csapágyazás, szórt reaktanciák telítésnél, szubszinkron rezgések csillapítása, a tengely mechanikai paraméterei bizonytalanságának hatásai, aszimmetrikus hálózathoz kapcsolt gépek, telítési hatások a szimulációban, áramköri modellek nem egyenlő kölcsönös induktivitások esetére, torziós rezgések hatásai nagy gépek szabályozására, a kapcsolódó energiarendszer feszültségszabályozása, áramköri paraméterek, inverteres megoldások, stabilitás, reluktancia szinkronmotoros hajtások, gerjesztési megoldások, mikro-vízerőművek és hűtési módok. További előadások foglalkoztak még a turbogenerátor forgórész-tekercs optimális tervezésével, egyfázisú szinkrongenerátorral, tranziensek fizikai megjelenítésével, állandó mágnesü szinkrongépek tervezésével hornyokkal és horony nélkül, telítési görbék meghatározásaival, új gerjesztési módszerekkel, valamint kefenélküli generátorokkal, állapot-tér változókkal telített kiképzett pólusú szinkrongépek modellezésében, szinkron reluktanciamotorok vektor-szabályozásaival, szupravezetos generátorokkal, érzékelő nélküli nyomatékszabályozásokkal szinkronmotor-hajtásokban. 2. Az aszinkronmotorok szekció öszpontosította a legtöbb, összesen 94 előadást a következő főbb kutatási témakörökben: elektromágneses terek háromdimenziós szimulációja, optimális tervezés különböző módszerek alkalmazásával, determinisztikus és sztochasztikus optimális módszerek a tervezésben, a tervezés hozzájárulása az energiatakarékossághoz, kétkalickás motor optimális tervezése fuzzy mesterséges tapasztalati algoritmussal és végeselem-módszerrel, Park-modellek összehasonlítása végeselem-módszer és kísérleti vizsgálatok alapján, a térvektor-elinélet (space phasor theory) telített motorokban tranziens üzemállapotban, erőhatások és nyomaték számítása a Maxwell-feszültség (stress) tenzor alapján, különböző szimulációs módszerek alkalmazása (MATLAB, SIMULAB), a tekercskiválasztás műszaki és gazdasági kérdései, a vas tulajdonságainak befolyása a térvektoros modellre és a mezőorientációs szabályozásra, mágneses telítés a dinamikus viselkedésben, zegzug szórt fluxus pulzálásának következményei, kettős háromfázisú gép szimulációja, dinamikus modell a forgórész excentricitásának és a horonyhatásnak figyelembe vételével, paramétermeghatározás genetikus algoritmussal, forgórész-időállandó beállítása, forgórész-ellenállás meghatározása érzékelő nélküli motorban a törött rúd figyelésével, hiszterézis nyomaték, különböző paraméterbecslések, nagymotorok paramétereinek becslése katalógusadatokból, szellőzés és melegedés aszinkrongépekben, két- és háromdimenziós hőmérsékleteloszlás szimulációja, új konstrukciójú állórész-ház melegedése, 3-fázisú aszinkrongenerátor höeloszlása végeselem-módszerrel, 3-fázisú motor höeloszlása egyfázisú működés alatt, hatásfok- és teljesítménytényező-javítás szabályozott hajtásokban, felharmonikus-kiválasztása különleges hajtású tulajdonságok elérésére, felharmonikusok csökkentése egy új hullámalak segítségével, felharmonikusok csökkentése inverterekben a moduláció-fokozat változtatásával impulzusszélesség modulációs (ISZM vagy az angol kezőbetűk szerint PWM) inverterekben, forgórész-horony harmonikusok értékelése. Számos megoldást ismertettek a kutatók a mezőorientált szabályozások köréből. A további témák voltak: neurális hálózatok alkalmazása különböző szabályozási feladatok megoldásában, érzékelőnélküli szabályozási megoldások, szabályozás parazita szinkron nyomatékok jelenlétében, neurális hálózattal megoldott fluxusorientált szabályozás, az áram hullámalakjának hatékony szabályozása ISZM modulált hiszterézissel, mezőorientált szabályozás ciklokonverterrol táplált motorhoz, szervomotor-kiválasztási kritériumok mechatronikai alkalmazásokhoz, különleges alkalmazás a mesterséges meteorológiai és egyéb mesterséges bolygók helyzetbeállítására, mélyszivatytyú-hajtások inverteres táplálással, nagyteljesítményű statikus Kramer-hajtás cementművekben, kettős táplálású változó fordulatszámú hajtás, csapágyáramok az inverteres táplálás következtében, a sztatikus áramirányító befolyása a gép mechanikus megbízhatóságára, torziós rezonancia vizsgálata, inverter-táplálású motorok hosszú ólomkábelei befolyásának csökkentése szűrők beiktatásával, egyszerű sebesség-érzékelőnélküli szabályozás áram- és feszültségérzékelőkkel, digitális ISZM kombinált skalár-vektor megközelítéssel. Az alkalmazások széles köre került bemutatásra: mélyhornyú motorok különleges emelőgép-üzemben, hasított fázisú kondenzátoros motor 5-fokozatú tekercseléssel és fordulatszámmal, a kondenzátor befolyása egyfázisú kondenzátoros motor hibájánál, kétoldalról különböző feszültséggel és frekvenciával táplált, iker-állórészü motor mint változó sebességű hajtás, aszimmetrikus háromfázisú motor egyfázisú táplálása, háromfázisú rövidzárlatok kísérleti vizsgálata, öngerjesztésű aszinkrongenerátor, passzív elemekkel szabályozott változó fordulatszámú generátor, minimális teljesítményveszteség közvetlen fluxus- és nyomaték-szabályozással, kétoldalról táplált motor/generátor munkatartományainak analízise, jelleggörbéi, Öngerjesztésű aszinkrongenerátor tranziens viselkedése, olajkenés befolyása a tengelyáram nagyságára nagy olajgyűrű kenésű motorokban, nyersolaj kitermeléshez használt szivattyú tirisztoros hajtása. A Politecnico di Torino és a Miskolci Egyetem közös kutatásának eredménye volt Szarka, T.; Szentirmai, L; Projumo, F.: Software-based sensorless induction motor control (Szoftver-alapú érzékelő nélküli aszinkronmotor-hajtás) című előadása. Az új elv szerint az áramvektor amplitúdóját és szögsebességét két feszültség szabályozza. Az egyik az áramvektorral fázisban van, és ez az abszolút értéket, míg a rá merőleges vektorösszetevő bánnely pillanatban a sebességet szabályozza. A szabályozási feladatokat szoftver útján sikerült megoldani és érzékelőre sincs szükség. A nyomaték-szabályozás mellett állandó, viszonylag erős gyorsítást lehet elérni, mert egy reverzálás kevesebb mint 50 milliszekundum alatt megy végbe. A szakmai vita során az elméleti és kísérleti eredmények összhangja, az alkalmazási lehetőségek méret- és teljesítménykorlátai kaptak hangsúlyt évfolyam 11. szám 423

11 Villamos gépek 3. Az állandó mágnesü gépek területén elért tudományos eredményeket 49 előadás ismertette, és ez egymagában is jelentős előretörésüket mulatja. Ma már néhány száz kw teljesítményhatárig versenyképesek. A szerzők a következő főbb témákkal foglalkoztak: változó reluktanciájű ÁM vagy transzverzális fluxusu motorok különböző elrendezéseinek összehasonlítása, ÁM szinkronmotor légrés indukció becslése mesterséges neurális hálózat alkalmazásával, nyomatékszámítás ÁM motorokban végeselem-módszerrel, kefenélküli szinkrongép mezőgyengítési tulajdonságainak előrejelzése, nagy ÁM gépek moduláris elektromágneses Struktúrája, kapcsolt állórésztekercsekkel rendelkező állandó mágnesű (ÁM) szinkronmotor nyomatéka és köráramai, transzverzális fiuxusú gép pólusgeoinetriái, állandó mágnesü gépek lágy mágneses kompozitú állórésszel, állandó mágnesü gép d-q tengelyű paraméterei, kefenélküli ÁM motorok tervezése végeselem-módszer automatizálásával, ÁM szinkronmotor-hajtások különböző összehasonlítása a mezőgyengítési alkalmazások számára, nagysebességű ÁM motor különleges alkalmazások számára, elektromágneses szerkezetek tervezése állandó mágnesekkel a légrésben, állórésztekercselés átkonfigurálása nyoma ték-megszakítás nélkül ÁM motorokban, ÁM axiális mágneses terű szinkronmotor matematikai modellje a genetikus algoritmus optimálásához, egy- és háromfázisú ÁM motorhajtások összehasonlítása, egyfázisú ÁM motorok hajtáselrendezéseinek összehasonlítása, kettős kiképzésű ÁM motor mezőanalízise és dinamikus modellje. További előadások foglalkoztak a következő témákkal: kefenélküli egyenáramú motor optimális áramhullám-alakjának számítása a nyomaték!üktetés csökkentésére, egy légréstekercsű és különleges forgórész-kialakítású kefenélküli egyenáramú motor jellemző tulajdonságai, egyfázisú kcfenélküli eá. (egyenáramú) motor analízise, az excentricitás hatásai kefenélküli eá. motorok jelleggörbéire, horonynélküli és horonnyal ellátott kefenélküli eá. motorok összehasonlítása, ÁM eá. motor dinamikus modellje, kefenélküli ÁM eá. motor állandósult üzeme, kefenélküli eá. hajtás modellezése és analízise, belső állandó mágnesű motor zajmentes üzeme a rezgés csökkentései esetén, belső mágnesű szinkronmotoros hajtások közvetlen nyomaiékszabályozása számára inverteres feszültségkapcsolási stratégiák, új, olcsó, ÁM, érzékelőnélküli szabályozáshoz a rotor helyzetmegállapítása valósidejű induktivitás mérésével, ÁM motor kívánatos tulajdonságai a szabályozás szempontjából, ISZM inverter viselkedésének kompenzálása ÁM szinkronmotorok szabályozásához nemszinuszos indukált feszültséggel, quadratikus tulajdonság-index digitálisan szabályozott ÁM eá. hajtásokhoz, belső ÁM szinkronmotorok tervezése adott mezőgyengítési jelleggörbék számára, kettős kiképzett pólusú ÁM motorok tulajdonságai, beágyazott mágnesü forgórészek légrés-indukciójának számítása, ÁM motorok érzékelőnélküli szabályozásához tervezési megfontolások a rotor poziciómeghatározásához forgásnélküli állapotban, ÁM generátorok tulajdonságaihoz a topológia hatásainak kiértékelése, torus motor (kétoldalas, axiális fluxusú, lemez-típusú, ÁM, kefenélküli motor toroid állórész-vasmaggal és horony nélküli tekercscsel) mezőgyengítési tulajdonságai, torus motor számitógépes szimulációja Pspice és VisSiin modellekkel, fluxus pillanatéitékeket figyelők (obszerverek) látszólagos ellenállások adaptációjával az ÁM szinkromnotorokban, fuzzy algoritmus kefenélküli eá. motorokkal felszerelt mosógépek sebességszabályozására, ÁM szinkronmotorokhoz többszintű inverterek szabályozása Petri-hálóval, laterális erők csapágynélküli belső ÁM szinkrongépben, transzverzális tipusú motorok alkalmazási lehetőségei hibrid autóbuszokban, egyfázisú ÁM motor integrált mágneses csapágyazási egységgel, ÁM generátor szabályozása a forgórész axiális helyzetének változtatásával, ÁM motor érzéketőnélküli szabályozása block-impulzus függvényekkel és a Newton-módszerrel (a becsült hiba javítására), vasmentes ÁM szinkrongép tervezése lendítőkerekes energiatároló rendszerek számára, ÁM eá. mikromotor dielektromágneses (lágymágneses porkompozit) forgórésszel, két kefenélküli eá. AM mikromotor mágneses tere és nyomatéka, 4. A kapcsolt reluktanciamotorok (KRM vagy az angol kezdőbetűk alapján SRM) ugyancsak jelentős számú, összesen 20 előadásban szerepeltek. A fejlesztés jö irányai a következők: KRM mágneses analízisének és tervezésének optimálása, változó sebességű KRM hajtás általánosított szimulációja, kétfázisú KRM mágnesesen független két résszel, KRM automatizált paramétermeghatározása, KRM rezgési viselkedése, a kapcsolt reluktanciamotor elektromágneses eredetű rezgéseinek csökkentése a fluxus pillanatértékének szabályozásával, toroid mágneses körrel rendelkező SRM szabályozása, nyomatéklüktetés csökkentése fuzzy követő áramszabályozóval, KRM áramszabályozása fuzzy logikával, érzékelőnélküli KRM hajtások mesterséges neurális hálózat-alapú becslök alkalmazásával, érzékelőnélküli 12/8 KRM hajtások kisteljesítményű és kisfeszültségű alkalmazásokban, nyomatéklüktetés csökkentése áramszabályozási technikák alkalmazásával, szabályozási stratégia KRM generátor számára, kettőshornyú reluktanciamotor ISZM fcszültséginverterről táplált vektorszabályozása, KRM önbeálló szabályozása a legkedvezőbb nyomaték/áram arány eléréséhez heurisztikus és mesterséges neurális hálózati algoritmusokkal, KRM technológia alkalmazása gázturbinával integrált indító és generátor kapcsolatban, KRM hajtási alkalmazásokban 30 kw, 9000 percenkénti fordulatszámmal. Itt kapott helyet a különleges mágnesek családjába tartozó néhány motor is, pl. a vernier reluktanciamotor, ahol a változó mágnespárok száma különbözik az állórész fogainak számától. 5. A lineáris motorok témacsoportot 16 előadás képviselte, jelezve, hogy az érdeklődés változatlanul fennáll. A jobb kutatási témák a következők voltak: ÁM lineáris szinkronmotor lüktetésmentes működéssel, ÁM lineáris szinkronmotor különböző állórészáram hullámalakokkal anyagmozgatási feladatokra vasmagos és vasmentes állórésszel, Örvényáramú veszteségek lineáris szinkronmotorban, lineáris szinkronmotor aszinkron üzemmel, amikor a szekunder részt rövid idő alatt felgyorsítják és berántják szinkronizmusba, szupravezetős lineáris szinkronmotor légmagos armaturatekercsekkcl, kötél nélküli felvonó lineáris szinkronmotor-hajtása és energiafogyasztása, állandó mágnesü (ÁM) hibrid lineáris léptető motor jellemző tulajdonságai, a végeselem-módszer és a reluktanciahálózat alkalmazásával főleg helyzetbeállító motorként, lineáris szinkronmotor vontatási célokra szaggatott elrendezésű primer résszel, reluktancia lineáris reciprok motor tervezésének optimálása, ahol a motor egy vasrúdból áll, ahol belül egy 424 ELEKTROTECHNIKA

12 Villamos gépek tekercs mozog (a reciprok elv szerint két tekercsben két vasrúd mozog), lineáris aszinkronmotor szabályozásának dinamikus modellje, transzverzális fluxusu lineáris aszinkronmotor, különleges célú lineáris aszinkronmotorok, ÁM eá. lineáris motor adaptív helyzetszabályozása, kefenélküli eá. lineáris motor annaturateíítési fluxusának kompenzálása egy ellentétes irányú fluxussal; a motor az NdFeB állandó mágnesekkel 4,5 A annatúraáram esetén 86,2 N erő kifejtésére képes; lineáris csőszerű ÁM generátor rezgésvizsgáló és távmérő rendszerrel, meander-tekercs típusú lineáris érzékelő lineáris impulzusmotorokhoz (a meandertekeres hullámalakú, síkba terített két-két, ellentétesen csévélt tekercspárból áll, az érzékelő-egységre felerősítve). 6. Az egyenáramú gépek mindössze három előadással jelentek meg, és az el ektro grafit-ke fék súrlódási együtthatójának dinamikus viselkedésével, fényvillamos (photovoltaic) átalakítóról táplált külsőgerjesztésü egyenáramú motor tuljdonságaival, hajócsavaf hajtására alkalmas motor jellemzőivel foglalkoztak. 7. A működtetőket négy előadás képviselte: kettő a lineáris működtetőket, egy a szupravezetés mágneses lebegtetést, egy pedig a tengeri hajózásban való alkalmazást tárgyalta. 8. A mágneses szerkezetek öt előadással érdemelnek említést (érdekességként: nagyfeszültségű villamos lemez-generátor, mágneses tengelykapcsolat, elektromágneses szelep). Lényegében idetartozónak tekinthető az induktív tekercsek szekció három előadása is. 9. A teljesítményelektronika és hajtások tudományterületet 10 előadás reprezentálta (ÍSZM inverter kombinált skalár-vektor sémája hajtásszabályozás számára, túlfeszültségek, szimulációk, modellek, újtípusú soros rezonáns eá. átalakító). A szekció a témacsoport más konferenciákon (főleg a European Power Electronics - EPE és Power Electronics and Motion Control - PEMC) való erőteljes jelenléte miatt volt mérsékelten képviselve. 10. A veszteségek 14, 11. A mérések és vizsgálatok ugyancsak 14 előadással szerepeltek, főleg automatizált megoldásokkal. 12. A zaj- és rezgés témakört 13, a 13. Diagnosztika témacsoportot 28 előadás jellemezte. 14. A különböző témák sorában 19 előadás az interdiszciplináris, továbbá a több tudományterületen is alkalmazható megoldásokat tartalmazta (szabványosítás, ultrahangos motor, optimális alak tervezése, stabilitás stb.) Ebben a szekcióban kapott helyet Varga, Sz.; Farkas, F; Halász, S.: An Accelerated Fuzzy Evaluation (Egy gyorsított fuzzy kiértékelés) c. közös előadása a BME Villamosgépek és Hajtások Tanszékéről. A fuzzy rendszerek egyik jelentős hátránya a fuzzy logikai kimenet komplex és időrabló kiértékelése. Ez a tény behatárolja a valósidejű alkalmazásokat. Ezért a bemeneteken a fuzzy jellemzők számát, amelyek leginkább meghatározzák a rendszer komplexitását, behatárolják. így viszont a pontosság csökken. Ennek áthidalására a szerzők a gyorsított kiértékelés egy, a gyakorlatban fontos és műszakilag is érdekes megoldását dolgozták ki. A hardver olcsóbb, a kiértékelés gyorsabb, mint az összehasonlításban is bemutatott más változatoknál, ezért villamos hajtásoknál és szabályozásoknál különösen értékes. A vitában főleg a gyakorlati alkalmazások álltak előtérben, különös tekintettel nagy aszinkronhajtások és többmotoros hajtások területén való alkalmazásokra. Az előadást élénk érdeklődés jellemezte. 15. A transzformátorok témacsoportot 19 előadás reprezentálta, amelyek igen széles kört öleltek fel. 16. A villamos járművek 9, 17. A szélenergia alkalmazása témacsoportot ÍJ előadás mutatta be, míg az 18. Oktatás problémáival öt előadás foglalkozott. 19. A végeselem-módszer (VEM) szekció 21 előadásával külön is részletesebb említést érdemel. Annak ellenére, hogy számos előadás és dolgozat a végeselem-módszert alkalmazta a megoldásokban mint a számítógépes szimuláció egy rendkívül fontos előkészítő lépését, külön meghívott előadás is foglalkozott a témával és a 21, ebbe a szekcióba sorolt előadás a VEM számos alkalmazási lehetőségét vetítette fel a tervezéstől a működtetési vizsgálatokig, szimulációig. így feltétlenül időszerűvé válik ennek a fontos témakörnek az egyetemi és főiskolai oktatásban való meggyökereztetése. Összefoglalva: Az ICEM'98 újabb jelentős hozzájárulás volt a villamos gépek tudományszak fejlődéséhez, számos külföldi kolléga melegen említette az ICEM'82 budapesti konferenciáját, amely először tört utat a közép- és kelet-európai tudósok, ipari szakemberek, egyetemi oktatók részvételére és kutatási anyagaik publikálására. Ez a hatás 1998-ban igen erőteljesen bontakozott ki, nagyszámú előadás érkezett kutatási együttműködés eredményeként jeléül annak, hogy a korábbi elzárkózottság helyét az egyenrangú kutatási együttműködés váltja fel. A három magyar előadás és részvétel a magyar elektrotechnikai élet dinamikus folytatását is bemutatta. Az ICEM'2000 Konferenciát a Helsinki Műszaki Egyetem augusztus végén fogja rendezni évfolyam 11. szám 425

13 Nagyfeszültségű méréstechnika Minőségbiztosítás a VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. nagyfeszültségű laboratóriumában II. rész Dr. Jermendy László 5. A nagyfeszültségű mérési technika továbbfejlesztése 5.1 Vizsgálati tapasztalatok Az akkreditált nagyfeszültségű laboratóriumunk vizsgálati eredményeit elfogadják az EU és az EFTA országai is annak ellenére, hogy Magyarország nem tagja még e szervezetnek. Hosszú évekre visszanyúlóan igen szoros kapcsolat alakult ki EU-beli országok hasonló laboratóriumaival (pl. a KEMA, IPH, CESI). Gyakran előfordul, vevők kívánságára úgy hajtunk végre próbákat, hogy az említett laborok megfigyelőket küldenek. Kétféle gyakorlat alakult ki. Egyrészt a laboratóriumunkban elvégzett vizsgálatról a külföldi partner adja ki a saját jegyzökönyvét, vagy a megfigyelő jelenlétében végzett mérésekről VNL-jegyzŐkönyv készül. Az utóbbi években nagyfeszültségű kábel melegedést mérései, illetve 550 kv-os SF () -os tokozott berendezés dielektromos és részleges kisülési próbái történtek KEMA-, valamint ABBellenőrök ittléte során. CESI-szakértők 170 kv-os fémtokozott megszakító, majd 245 kv-os és 300 kv-os SF^-os egység dielektromos vizsgálatait ellenőrizték. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a megfelelő auditot elvégezték a Nagyfeszültségű Laboratóriumban. Komoly előrelépésként értékelhető, hogy a CESI 1995-ben egy igen részletes auditot hajtott végre a laboratóriumban, és az SF^-os berendezések, szakaszolók, megszakítók, áramváltók vizsgálatához kapcsolódóan lényegében a teljes tevékenységet átfogóan, tehát a lökő-, kapcsolási hullámú, az ipari frekvenciájú vizsgálórendszert és a részleges kisülések mérését hivatalosan elismerte, eredményeinket a saját bizonylataiban elfogadja. Célunk az akkreditálásunk kiterjesztése más nemzetközi területen is. Ebben az irányban nagyon fontos esemény a világ legnevesebb nagyfeszültségű és nagyteljesítményű laboratóriumait tömörítő szervezetnek, a Short-Circuit Testing Liaisonnak (STL) az a döntése, hogy részt vehetünk az STL Műszaki Bizottságának munkájában. E szervezet eljárási szabályai szerint a műszaki munkába való bekapcsolódás után egy hosszabb periódus vezethet el a társult, illetve a teljes tagsághoz. A szervezet keretében lehetőség van a nemzetközi szabványok értelmezésére, alkalmazásukkor felmerült problémák teljes részletességgel való megbeszélésre és közvetlen kapcsolatok kiépítésére más laboratórimokkal. Alapvető fontosságú, általánosan napirenden lévő téma a méréstechnika. Ennek a Dr. habil. Jermentfy László, a műszaki tudomány doktora, egyetemi magántanár, laboratóriumvezető, a MEE tagja Szakmai lektor: Dr, Berta István egyetemi tanár Az I. rész az 1998/10. számban jelent meg. A fejezet- és ábraszámozás folyamatos társulásnak joga van az IEC-szabványokkal kapcsolatos módosítási igények megfogalmazására és szabványosítási tevékenység kezdeményezésére. Tekintettel arra, hogy a nagyfeszültségű méréstechnika számtalan speciális problémát vet fel, és országonként is általában kis számú vizsgálóhelyen folyik ilyen tevékenység, e területen a nemzetközi szintű kapcsolatok és tapasztalatok elengedhetetlenek. A méréstechnika megújítását ezért mind a technikád oldalról, mind pedig az ismeretek, a mérési gyakorlat átvétele, a nemzetközi eljárások meghonosítása irányából elengedhetetlennek kell tekinteni. E célból szisztematikus erőfeszítések történtek, hogy a vizsgálómérnökök birtokába jussanak mindazon ismereteknek, amik alkalmassá teszik a laboratóriumot a nemzetközi szintéren való helytállásra. Áttekintést szereztünk egy továbbképzés keretében nemzetközi hitelesítési és kalibrálási szervezet működéséről. Az egyes fizikai mennyiségek nemzeti etalonjának helyzetéről, pontosságuk problematikájáról nyújtott tájékoztatás mellett mód nyílt a hazai kalibrálási és méréstechnikai helyzetünkkel kapcsolatos fejlesztések megvitatására [3], Következő lépésként a világ vezető nagyfeszültségű laboratóriumaiban folyó vizsgálati és minősítési munka során szerezhető tapasztalatok átvétele kellett ahhoz, hogy a saját rendszerünk szükséges fejlesztési irányait kijelölhessük, és nemzetközi gyakorlatnak megfelelő vizsgálati, minősítési és dokumentálási rendszer kidolgozását megkezdhessük. A minőségbiztosítás eurokonformmá tételét az Európai Unió is támogatja, és így egy PHARE-program keretében nyílt lehetőség a laboratórium vizsgálatokkal foglalkozó mérnökei számára egy átfogó ismeretszerzés azokban a nyugat-európai laboratóriumokban, amelyek a világ legnagyobb, legismertebb vagy legújabban üzembe helyezett vizsgálóhelyei. Cél a villamos energetikai fejlesztések területén az új mérési módszerek átvétele és meghonosítása volt. Ilyen módon 4-5 fős csoportokban továbbképzés formájában a legapróbb részletekig kiterjedően közvetlen munkaköri kapcsolatok kialakításával egymás után tapasztalatszerzés folyt a milánói CESI-nél, a holland KEMA-nál, a National Grid letherhead-i laboratóriumában, és a svéd ABB, illetve az újonnan épület ludvikai STRI vizsgálóbázisánál, valamint az EdF Les Renardires-i kutató központjában [4]. A nagyfeszültségű vizsgálólaboratóriumoknál a jelenlegi legjobb és legpontosabb mérési eljárás a vizsgáló feszültség hullámalakjának és paramétereinek digitális mérése. Különösen a partnerek és megbízók mielőbbi tájékoztatására és informálására vezették be a vizsgálati feszültséggel összefüggő, pontosan kiértékelt, végleges adatok azonnali megjelentetését, és jegyző- 426 ELEKTROTECHNIKA

14 Nagyfeszültségű méréstechnika könyv számára dokumentálható formában való kiadását. Ez nagyban megkönnyíti és meggyorsítja a minősítő vizsgálatok lebonyolítását. A más vizsgálóállomások gyakorlatában jól bevált és a későbbi vizsgálati jegyzőkönyv kiadását szintén megkönnyítő mérési napló az összes típusmérésekre vonatkozóan számítógépen tárolja a szokásos kapcsolási rajzokat, lehívhatók a mérőkör elemeinek adatai a mérési pontosságuk, kalibrálási állapotuk és jegyzökönyveik egyidejű megjelenítésével. A dielektromos vizsgálatok visszatérő eleme a vizsgálati feszültségek - légköri paraméterek figyelembevételével történő - korrigálása, amelynek kiindulási adatai és részeredményei rendszerint szoftver révén követhetők. A mérőrendszerek kalibrálási időközeinek tartamát a szabványok sem rögzítik teljes pontossággal. A berendezések használatának mértékétől függő a kutatási eszközök kalibráltsági állapotának ellenőrzése. E tekintetben a nagy laboratóriumok szokásos gyakorlatát célszerű átvenni. A laboratórium üzemeltetéséhez feltétlenül célszerű továbbfejleszteni, illetve kialakítani egy mozgatható és szabályozható intenzitású esőztető berendezést, a nagyfeszültségű zavarsugárzás elkerülésére a nagy méretű, sok elemes árnyékoló elektródákat. Erre a célra igen praktikus és könnyű szerkezet lehet a vezetőképes gumiból gyártott különféle méretű gépjármű kerekeihez alkalmazott belső gumi. Használaton kívüli állapotban, leengedve helyigénye minimális. A minőségbiztosítás előírásai szerinti egységesített mérőkörök és konform mérőlapok alkalmazása a saját munkavégzést is egyszerűsíti, ugyanakkor ezek felhasználásával készített jegyzőkönyvek más laboratóriumok eredményeivel könnyebben összevethetők, és a több vizsgálóhelyről származó dokumentumokból certifíkát kiállítása ílymódon megoldott. 5.2 Transfer referencia mérőrendszer A mérőeszközök és mérőrendszerek kalibráltsága a 4. fejezetben ismertetett eljárásokkal megfelelőnek bizonyultak. Az időközben megjelent nemzetközi előírások [5] és a kalibráltság minél közvetlenebb visszavezethetöségének igénye fogalmazta meg azokat a méréstechnikai feladatokat, amelyeket egy nemzetközi méréssorozat keretében lehetett lebonyolítani. A laboratóriumok eredményeinek kölcsönös elismerését is segíti egy ilyen akció, aminek célja a nagy nyugati laboratóriumok gyakorlatához való közelítést és egy nemzeti referencia mérőrendszer kialakítását hivatott biztosítani. Ez az elgondolás találkozott az Európai Unió által támogatott COPERNICUSprogram célkitűzésével. Ennek érdekében különböző laboratóriumok működő nagyfeszültségű rendszereit bizonyos időközönként egy nagyobb pontosságú referencia-mérőrendszerhez kell hasonlítani. Erre a célra egy transfer referencia mérőrendszer készült, amit a braunschweigi kalibráló intézet a Physikalisch-Technische Bundesanstalt (PTB) kalibrált. A kölcsönös elismerés alapját tehát a kalibrálás PTB-hez történő visszavezethetősége biztosítja [6, 7]. Mivel a transfer referencia mérőrendszer körbeutazza az egyes laboratóriumokat, erősen ki van téve a szállítás hatásának, és az egyes laboratóriumokban feltehetően különféleképpen kezelik, ezért kivitelének ennek megfelelőnek kell lennie, pontosságának pedig jobbnak, mint a referencia mérőrendszertől megkívánt. Az egységes kezelés és az azonos kalibrálási eljárás biztosítása miatt a szállított mérőrendszerrel mindig azonos mérőszemély végezte a kalibrálást. Az alkalmazott feszültségosztók paraméterei: Az URD 250 típusú feszültségosztó csillapított kapacitív osztó párhuzamos ohmos osztóval (R-C-R típus). Belső része egy R-C-R méroegységböl áll, amihez egy külső R-C-R árnyékoló rész tartozik, ami magában foglal egy védőszikraközt. A mika kondenzátorok ellenállásokkal csoportosítva egységet képeznek. Ezt az osztót a feszültséghullám alakjának ellenőrzésére lehet használni. Az SMR 10/700 típusú osztó egy 10 kohm-os ohmos osztó árnyékoló elektródával a teljes és levágott hullámok mérésére szolgál. Az optimális dinamikus tulajdonságát az elektróda által biztosított külső kapacitív feszültségelosztás és a belső ohmos feszültségeloszlás azonossága biztosítja. Az MCR 600/500 típusú csillapított kapacitív osztó a lökő, kapcsolási és ipari frekvenciájú (500 kv, illetve 200 kv) feszültségekhez használható. Alapjuk egy speciális nagyfeszültségű kondenzátor kevert dielektrikummal és kisfeszültségű mika kondenzátorokkal. Ezzel a skálatényező nagy stabilitását lehetett elérni az ipari frekvenciájú és a lökőhullám-feszültségeknéí (feszültség hatása < + 0,05% a referenciahőmérsékleten). A mérőműszer egy 100 MHz-es digitális rekorder és egy új fejlesztésű csúcsvoltmérö volt. Ezzel az összeállítással a transfer mérőrendszer PTB által igazolt pontatlansága a lökő és kapcsolási hullámokra a feszültség tekintetében + 0,7%, a hullám időbeli paramétereit illetően + 2%, ipari frekvenciánál a feszültségre vonatkoztatva + 0,4%, egyenfeszültségnél + 0,3%, ami lényegesen alatta van az IEC 60-2 referencia mérőrendszerekre megengedett pontatlanságának. 5.3 Referencia mérőeszközök kalibrálása A kalibrálásokat megelőzően a transfer rendszer stabilitásának és az egységugrásra adott válaszának ellenőrzése megtörtént. A vizsgált impulzus feszültségosztók dinamikai tulajdonságának vizsgálata szintén egységugrásra adott válaszjel felvételével lett végrehajtva. A PTB-hoz visszavezethető transfer mérőrendszerekhez történő kalibrálás a következő eredményeket hozta: A nagyfeszültségű laboratórium 350 kv-os ohmos lökőfeszültség-osztója a névleges feszültségig összehasonlítva a feszültség csúcsértéke és a hullám homlokának és félérték idejének tekintetében kielégíti az IEC 60-2 hibahatárértékre vonatkozó előírásait. A 2,4 MV-os kapacitív lökőosztó kapcsolási hullámú vizsgálatokhoz a megadott osztásarányokkal szintén teljesíti az említett szabvány előírásait. Ipari frekvenciájú mérésekhez a 200 kv-os gáztöltésű kapacitív osztó a saját mérőkábel csatlakozásával ugyanúgy megfelel a kívánalmaknak. A 150 kv-os egyenfeszültségű osztó digitális voltmérővel használva referencia mérőrendszernek tekinthető. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy mért jelek optikai átvitele esetén az elektro-optikai átalakító zavarérzékenysége miatt pontatlanságot idéz elő. Általános célú digitális mérőműszerek általában nem teljesítik a referenciarendszerrel szembeni előírásokat évfolyam 11. szám 427

15 Nagyfeszültségű méréstechnika Összefoglalva lehat megállapítható, hogy a VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. mind a négyfajta feszültséghullám formára nézve a PTB-hez közvetlenül kalibrált referencia mérőosztókkal rendelkezik. A COPERNICUS-program végrehajtása során a nagyfeszültségű mérőrendszerek kalibrálási folyamatának elvi és gyakorlati problémái miatti néhány észrevétel is megfogalmazódott. A referencia mérőrendszernél a linearitás-vizsgálat teljes mértékben szükséges. Ajánlatos nagyobb névleges feszültségű referencia mérőrendszert használni, mert ezzel közvetlenül el lehet végezni a vizsgált rendszer kalibrálását és linearitás vizsgálatát is. Felülvizsgálatra szorul az IEC 60-2 azon megállapítása, amely szerint csak 200 kv-os névleges feszültségű lököreferencia mérőrendszer fogadható el nagyobb feszültségű mérőrendszerek vizsgálatához. Ugyancsak nem ad a szabvány utalást arra, hogyan kell a lökőhullám alapjának torzulásait (túllövés, oszcillálás) az öszszehasonlító kalibrálás során kezelni. Előfordult, hogy a túllövés befolyásolta a szórás értékét a mért csúcsfeszültség és időparaméterek vonatkozásában és ezzel a referenciarendszer kalibrálásának teljes pontatlanságát is. E téren további vizsgálódás indokolt. A környezeti feltételek gondosan figyelembe veendők a kalibrálás során és ezek a hőmérséklet- és páratartalom- határok specifíkálandók, illetve ezen paraméterek pontosságra gyakorolt hatásának ismertnek kell lennie. A kalibrálásban való jártasság, az előírások teljes és egységes értelmezése - amit az azonos mérőszemély tud biztosítani - szintén alapvető követelmény. 5.4 Digitális mérőműszerek A PTB kalibrálási eljárás során arra is kiterjedt a vizsgálódás, mely mérőműszerek alkalmazása esetén tekinthető a teljes mérőrendszer referencia-rendszernek. Erre a célra csak speciális mérőműszerek jöhetnek szóba, a- melyek szintén hasonló szintű kalibráltsággal rendelkeznek és így mindenben kielégítik az IEC-elŐírásokat. Lévén ezek a mérőműszerek 20 milliós nagyságrendűek, az OMFB mérőműszerek beszerzésére kiirt pályázata nyújtott fedezetet arra, hogy a digitális nagyfeszültségű méréstechnika megvalósulhasson. Ennek keretében az impulzusjelek mérésére, rögzitésére és kiértékelésére alkalmas, 9, ábra. 100 MHz-68 digitális impulzus feszült- pillanatnyilag e célra a scy-mérő rendszer világon EIZ egyik leg- ; L&köfeszultséa pf'iba proi*a: dawoftest wom r-rjítioer MM-otyact order-oo. low-fiokj remark temperature % 1 «mg m 11 CM* UpV \ 05/21/1996 1Z3/IZZ 400kV-os V lánc 183/88 50 %-OS lökő étwelés Nagyfesz csarnok lanoiínc KWegvreelö és OKdoptefcépntewH. I8"C : f*-pr«*uí«1010 n*er humdity se * T1n* 1 T2H» 81.8 \ TC B 70 IpV 4.37 renwfc kwágott ssapsra un «. u Up. )M0V TI. 1.01l» n. <i.m* rt. n*» CHt HUH: th 10. ábra. Lökőhullám rögzített képe és paraméterei nc *JTV jobb berendezés a TR-AS típusú, többcsatornás, 100 MHz-es, 10 bites felbontású tranziens rekorder és kiértékelő rendszer (9. ábra). Ezzel bármely időbeli különbséggel fellépő jelformát időben helyesen és információveszteség nélkül, a rendelkezésre álló csatornákon szimultán rögzíteni lehet. A számitógépes feldolgozás révén jegyzőkönyvezhető formában, a szükséges paramétereket kiértékelve nyerhető az oszcillogram (W.ábrá). Az ipari frekvencia és az egyenfeszültség mérésére a legújabb fejlesztésű 0,5% pontosságú MU 15 típusú csúcsmérő üzembe állítása tette lehetővé a kellő pontosság elérését. Ezzel a kiegészítéssel a nagyfeszültségű technikában alkalmazott négyféle feszültséghullámra az IEC 60-2 szerint előírt pontosságú referencia mérőrendszer épült ki, ami ily módon lehetővé teszi más rendszerek kalibrálását. A méréstechnikai eljárások eurokonformmá váltak. Az általános laboratóriumi mérési tevékenységet segítő mérésadatgyűjtő 114 analóg bemenettel, amiből 8 szigetelt, valamint 64 optóleválasztott be- és kimenettel, továbbá egyéb szolgáltatásokkal egészíti ki a megújított műszerparkot. 5.5 Együttműködések A nagyfeszültségű vizsgálati technikánk nemzetközi szintre történő felfejlesztése szükségessé teszi azt, hogy vizsgálati és kutatási téren mennél szorosabbra fűzzük a kapcsolatot hasonló intézményekkel. Ezt az igényt tudományos és technológiai pályázatok keretében vagy kormányközi megállapodások révén igyekszünk kielégíteni. Hosszú évek közös tevékenysége irányult például a nagyfeszültségű hálózatok elektromágneses zavarjelenségének tanul- 428 ELEKTROTECHNIKA

16 Nagyfeszültségű méréstechnika mányozására, ami azt eredményezte, hogy a Bécsi Műszaki Egyetemnek ilyen vonatkozásban háttérintézményévé váltunk [9]. Az igen nagy feszültségek tartományában szoros kapcsolat alakult ki fejlesztési és minőségbiztosítási témakörben a Koreai Villamos Művekkel [10, 11]. Laboratóriumukban használt közei hasonló méréstechnika a vizsgálati módszerek egységes értelmezését segíti elő. További méréstechnikai és technológiai transzfer lebonyolítása érdekében partnerkapcsolat jött létre laboratóriumunk és az Egyesült Államok-beti Oak Ridge National Laboratory-val (Tennessee) és Lenoxban (Massachusettes) lévő EPRI nagyfeszültségű távvezeték-kutató centrummal. Ennek a kapcsolatnak remélhetőleg hatása lesz a két ország közötti technológiai akadályok csökkentésére. A villamos berendezések vonatkozásában a szabványosítás és a minősítés közötti különbségek áthidalásához szükséges szakmai előkészítés megteremtheti a lehetőséget a nagyfeszültségű villamosenergetikai-termékek vizsgálati eredményei és minősítése kölcsönös elismerésének megkönnyítéséhez. 6. Összefoglalás A VE1K1-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. nagyfeszültségű laboratóriumában évek óta szisztematikus tevékenység folyik a méréstechnikának és a mérési pontosságnak a legújabb nemzetközi eredményekhez való közelítése érdekében a célból, hogy a mérési bizonytalanságot minél szűkebb határok közé lehessen szorítani és a kalibrálási eljárásokat egységesíteni lehessen. A saját lehetőségek kihasználását követően a nemzetközi együttműködés különböző formáira építve és pályázatok anyagi hátterével kialakithatóvá vált egy komplett nagyfeszültségtechnikai referencia mérőrendszer, ami megfelel az IEC 60-2 előírásainak. Ezzel párhuzamosan a kiértékelés, adatfeldolgozás, dokumentálás a hazai minőségbiztosítás követelményein túl illeszkedik a nemzetközi gyakorlathoz. Ez az eurokonform ' vizsgálati technika is hozzájárult ahhoz, hogy a VEIKI-VNL Kft. független vizsgálóállomásként 1996-óta új szervezeti formában gazdasági tevékenységét stabilizálni tudta. Megbízóival, partnereivel kiépített kapcsolatrendszer folyamatosan szélesedik. Tevékenységének egy tetemes részét külföldi gyártóvállalatok, cégek részére végzi. Az utóbbi években közel 30 ismert külföldi vállalat szerepel a referencialistán, akik állandó partnerekké váltak. A laboratórium - MSZT minőségirányítási rendszermenedzser-képzés keretében az Osztrák Minőségbiztosítási Egyesület által felkészített - minőségügyi megbízottja látja el a jövőben az akkreditált státuszból eredő feladatokat és a további célként kitűzött ISO 9001 szerinti tanúsítás megszerzéséhez szükséges felkészülés összehangolását. A minőségbiztosítási rendszer alapját képező új nagyfeszültségű méréstechnika vélhetően tovább szilárdítja azt a szakmai hátteret, ami elengedhetetlen a magaszínvonalú kutatás-fejlesztési szolgáltatások biztosításához. Irodalomjegyzék [tj A Villamosenergiaipari Kutaló Intézet Jubileumi Évkönyve Budapest, [2] Jermendy L., Lázár K., Pál K.: The Quaüty Assurance System oíthe High Voltage Laboratory of VEÍKI, Budapest, 2. Conf. and Exhibition "High Voltage Measuremenis and Calibration" The Eleklrum, Arnhem,!994.okt p ]0. [3] Jermendy L.: Present Silualion of the National Standard System and Precision Measurement in Hungary, Proceedings of the 1 lth Workshop, Teajon, Korea, jún. p. A3-A4. [4] Jermendy L: Implementation and adoption of new test method in the líeld of elcctrica! engineering for developing the distribulion equipment. Final report EL 1 Phare programme H / Budapest ápr. [5] IEC High voltage test lechniques. Pari 2: Measuring Systems [6] Mauksch, S., Hauschild, W.. Schon, K., Vokalek, J. Jermendy L., Marinescu, A., Jaroslawski, V., Engelmann, E.; Calibration of HV measuring syslems for the mutual recognition oí'hv test results in Eastern and Western Europe, High Voltage Measurement and Caübration, Milán, 1996.okt.9-l 1. p [71 Mauksch, S., Hauschild, W., Schon, K.. Vokalek. J. Jermendy L., Marinescu, A., Jaroslawski, V., Engelmann, E.: Caübration of HV measuring systems for the mutual recognition of HV test rcsults in Eastern and Western Europe, CIGRE (WG03) 27IWD Winchester, 1996.szept.2-6. [8] Cunyi, Y., Masaru, I.. Rungis, J., Schon, K.: Intercomparision on Impulse Dividers from PTB in Australia, Japán and China, 8. 1SH, Yokohama, 1993.aug Paper p [9] Jermendy, L, Hadrian, W., Hofbauer, F., Kropik, W., Lugschitz, H.: Environmcntal impacts caused by a 380 kv power line. Influence of contamination and correclive measures, 6. ISH, New Orleans, I989.aug.28-szept.l. Paper p [10] Jermendy L.; 765 kv-os kétrendszerű távvezeték épül Dél-Koreában Elektrotechnika május p [llj Jermendy, L.: Environmental (mpact Expenences on the Hungárián 750 kv Line, Symposium on 765 kv Transmission Technology, Suanbo, Korea, okt p évfolyam 11. szám 429

17 Villamos energia Villamos csatlakozások átmeneti ellenállása, vesztesége és melegedése - II. rész Dr. Szandtner Károly 6. Áramvezetők és csatlakozások anyagai A villamosipari alkalmazást figyelembe véve az áramvezetők legnagyobb hányada réz vagy alumínium alapanyagú, illetve ezek ötvözetei. A készülékek érintkezői a leggyakrabban rézből vagy ezüstből, illetve ezek ötvözeteiből készülnek. A csatlakozás (csatlakozókapocs) anyaga (vörös)réz, sárgaréz, ritkán vas és a felületkezelés horgany, nikkel, ón, ezüst stb. Nézzük összehasonlító jelleggel a leggyakrabban alkalmazott réz és alumínium villamos áramvezető anyagok jellemzőit (1. táblázat). A táblázat adatai alapján beltéri felhasználás, illetve épületvillamosítási szempontból - a sűrűség kivételével - a villamosipari alkalmazásra a réz látszik a legmegfelelőbbnek. Ezen nem ront az a tény sem, hogy a kb. 1:3 sűrűségarányon túlmenően az Al vezető a szabadtéri alkalmazás során jobban ellenáll a kén-dioxidot tartalmazó légköri szennyeződésnek (ez a táblázat adatai alapján nem állapítható meg). 1. táblázat A villamosipari réz és alumínium jellemzői A jellemzők megnevezése Fajlagos villamos ellenállás 20 C-on,p2o(10" s íim) Ellenállás hőfoktényezője, Szakítószilárdság, CB( 10 N/mm 2 ) Nyúlás 200 m-es jeltávolságon mérve, 8{%) Folyáshalár, alsó Folyáshatár, felső öo.2 (10-N/tam 2 ) Sűrűség. d (10* kg/m 1 ) Fajhő C közölt, cao (10* J/kg C) Lineáris hőtágulási tényező, aio (io~vo Hővezetési tényező, X20 (W/m a C) Olvadási hőmérséklet, \) o iv ( C) CUE 99,9 (félkemény) , ,89...8,94 0, Al 99,5 (félkemény) 2,874 4, , Szempontok az áramvezetők és érintkezések anyagkiválasztásához 7.1 Fajlagos ellenállás, illetve villamos vezetőképesség A nagyobb fajlagos ellenállású Al vezetők keresztmetszetét növelnünk kell a rézhez viszonyítva, ha ugyanakkora teljesítményt akarunk átvinni (lásd a 4, ábrát). Más megfogalmazás szerint normál üzemi körülmények között (tartós üzem), növekvő névleges üzemi áram és keresztmetszet mellett rézvezetőknél ,32 A/mm, alumíniumvezetőknél 8,7...1,06 A/mm áramsűrűséggel számolhatunk. Külön elemzés tárgyát képezi a villamos hálózatban felépő veszteségek és vezetőkeresztmetszetek optimalizációs számítása, amely általában a nagyobb keresztmetszetű rézvezetők gazdaságos villamosipari alkalmazását jelöli ki, csökkentve ezzel az áramsűrűséget. 7.2 A megengedhető zárlati igénybevétel hőmérséklete Az MSZ szabvány szerint a zárlati melegedés során megengedhető határ-hőmérséklet az a kisebb olvadáspontú és képlékenyebb alumínium esetében 150 C, míg a nagyobb olvadáspontú és folyáshatárú rézvezető esetében C, sőt a szilikon szigeteléssel ellátott vezetőnél a 300 C is elképzelhető, számottevő mechanikai szilárdsági tulajdonság romlása nélkül. 7.3 Érintkezések átmeneti ellenállása A fémtiszta réz és alumínium érintkezések a levegőben már a szobahőmérsékleten oxidálódni kezdenek. Mint korábban láttuk ez a réteg nagy ellenállású, így a felületek tisztítása, bevonása (pl. vazelinnel) ajánlatos. A réz- és alumínium-oxidot öszszehasonlítva megállapítható, hogy a kemény alumínium-oxid eltávolítása igen sok problémát okoz. A réz-oxid az érintkezők zárása során mechanikai segédeszköz nélkül különösebb akadály nélkül feltörhető. Ezüstözött réz áramvezetőknél nincs probléma, mert az ezüstoxid vezetőképessége gyakorlatilag ugyanolyan nagyságrendű, mint az oxidmentes ezüsté. A horganyzott réz áramvezetőknél sincs probléma, mert a levegőben kialakult bevonati hártya könnyen leválik, és a fémes érintkezés újra létrejön. Dr. Szandtiwr Károly okl. villamosmérnök, okl. hálózatszámitó szakmérnök, egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki Egyetem Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék, a Magyar Mérnöki Kamara és a MEE tagja szeptember 18-án a Magyar Rézpiaci Központ szervezte, Villamosipari rézkoiiferenclá"-!] elhangzott előadás szerkesztett változata. Szakmai lektor: Dr. Madarász György, a műszaki tudomány kandidátusa Az I. rész az 1998/10. számban jelent meg. A fejezet-, ábra- és táblázatszámozás folyamatos 7.4 Mechanikai tulajdonságok Az /. táblázat adatainak összehasonlításából látható, hogy a réz mechanikailag jobban igénybe vehető (szakítószilárdság és folyáshatár, rugalmas alakváltozás szempontjából) mint az alumínium, viszont a két fém nyúlása között lényeges különbség nincs. 430 ELEKTROTECHNIKA

18 Villamos energia A szerelés során előforduló ismételt hajlító és csavaró igénybevételt az alumínium nehezen vagy egyáltalán nem viseli el, a réz erre kevésbé érzékeny. 7.5 Dilatáció A villamos berendezésekben egymás mellett általában nem azonos hötágulású alkatrészek helyezkednek el. Ilyen elrendezés lehet pl. az alumínium sínkötés, az összeszorító acélcsavarokkal együtt. Az alumínium hőtágulása az azonos méretű acél hőtágulásának kétszerese. A melegedés során fellépő hötágulás mind az alumínium sín, mind az acélcsavar igénybevételét megnöveli. Amennyiben az igénybevétel valamelyik anyag folyáshatárát meghaladja, az megfolyik, következésképpen lehűlt állapotban a villamos érintkezéshez szükséges nyomóerő nem jön létre. Az ilyen sínkötés már kisebb áram esetén annyi, vagy több hőt termel, mint az eredeti névleges áram melletti üzemállapotában. Általában megállapítható, a laza érintkezés felülete könnyen oxidálódik, az érintkezési ellenállás folyamatosan növekszik, míg végül a túlmelegedés miatt az érintkezési hely tönkremenetele következik be (füstöl, tűz keletkezik, áramkör-megszakadás szikrázással stb.). A vázolt jelenség a réz-érintkező választásával nem ennyire kritikus, mert az acélhoz viszonyított hőtágulása csak másfélszeres és a fém folyáshatára az alumíniumhoz viszonyítva közel háromszor nagyobb. 7.6 Relaxáció Az igénybe vett alkatrészek alakja kismértékben az igénybevétel időtartamától függ. Ezt a jelenséget nevezik relaxációnak, illetve ernyedésnek. A relaxáció jelenségének a fordítottja a rugalmas utóhatás, amikor a végleges alak az igénybevétel megszűnése után egy bizonyos idő elteltével jön létre. Különösen a nagy hőmérsékletű (kb. 400 C) testeknél számíthatunk jelentős ernyedésre. A relaxáció exponenciális jelleget mutat, és elsősorban a képlékeny anyagok hajlamosak a relaxációra. Legszembetűnőbben a színalumínium-kötéseknél figyelhető meg a legjobban a vázolt folyamat. A sínkötések jóságát a nyomóigénybevétel csökkentésével, valamint rugalmas csavaralátétekkel biztosítják. Fontos szereléstechnológiai tanács: a dilatáció és a relaxáció együttes hatása csökkenthető, ha az előírt nyomaték biztosítása céljából a csavarok meghúzásához nyomatékkulcsot alkalmazunk, elkerülve ezzel a túlhúzás káros következményeit. Elem Eo(V) Elem Eo(V) M tí -2,4 Sn -0,15 A femek hidrogénhez viszonyított elektrokémiai feszültségsora Al Pb -0,13 Mn -1,1 H ±0 Zn -0,76 Cu +0,13 Fe -0,44 Ag +0,8 Cd -0.4 Pl +0,86 2. táblázat Ni -0,25 ALI + 1,42 A réz-nikkel ötvözetek nem, míg az ezeknél nagyobb potenciálkülönbséget mutató ötvözetek az összetevők arányától függően hajlamosak a feszültségkorrózióra. Ha a rézötvözetben a réztartalom 85%-nál nagyobb, a korróziós hajlam kicsi, viszont 80%-os réztartalom alatt igen erősen nő a korrózióra való hajlam. A feszültségkorrózió törési formája igen jellegzetes, ez a jelenség leginkább a horganyötvözeteknél figyelhető meg (régi elnevezés: horgany betegség). A kristályközi elektrolitikus folyamatokat ugyan nem tudjuk megakadályozni, de a kristályhatárokon a repedéseket meg tudjuk szüntetni feszültségmentesítő hőkezeléssel. Ha a hőkezelés valamivel a rekrisztalizációs hőmérséklet alatt történik, akkor az anyag mechanikai szilárdsága alig fog csökkenni. További problémát jelent a különböző fémek érintkezésénél vagy találkozásánál a levegőben jelenlévő páratartalom, esővíz stb., amely oldott állapotban sókat tartalmaz, azaz elektrolitként viselkedik. Ha ez az elektrolit bekerül az érintkező felületek közé vagy a lyukakon keresztül á felületi bevonat alatti határfelületi réteghez, akkor a fémek közötti potenciálkülönbség következtében villamos áramot hoz létre. Ez az áram az egyik fémet, éspedig azt, amelyik könnyebben oldódik, tönkreteszi. Ez a fém az, amelyből kationok (pozitív töltésű ionok) lépnek át az elektrolitba. Minél nagyobb mértékű a kationok kilépése a fémből, annál erőteljesebb a korróziós folyamat. A 2. táblázatban összefoglalt elektrokémiai feszültségsor figyelembevételével modhatjuk, hogy a legnegatívabb potenciálú fémek, pl. a magnézium, az alumínium vagy a cink (horgany) oldódik a legkönnyebben. Az elektrokémiai sorban minél távolabb van egymástól két fém, annál nagyobb a közöttük fellépő potenciálkülönbség és annál hamarabb megy tönkre az ezekből képzett érintkezés vagy felületi bevonat. Mindig a negatívabb fém korrodál. 7.7 Feszültségkorrózió A feszültségkorrózió a vezetőanyag kristályhatárain fellépő villamos potenciálkülönbség, valamint a mechanikai igénybevételek (belső feszültség, használatból eredő jelentős húzófeszültség, a közeg és az anyag kölcsönhatása stb.) hatására jön létre. A feszültségkorrózió hatására az anyag egyszerűen felreped, anélkül, hogy előzetesen bármilyen korróziós nyom felfedezhető lett volna. A korrózióra különösen azok az ötvözetek hajlamosak, amelyek alkotóinak normálpotenciálja a hidrogénhez viszonyítva ellenkező előjelű és különbségük is nagy (lásd a 2. táblázatot). A táblázat adataiból kitűnik, hogy a réz, horgany és alumínium egyes ötvözetei különösen hajlamosak a feszültség-korrózióra. Az ezüst, platina és arany ötvözetei csak azért nem jönnek számításba, mert ipari célokra ezeket ritkábban használják. 5. ábra. Az elektrokémiai korrózió hatásvázlata A 5. ábrán látható az elektrokémiai korrózió hatásvázlata. Az első esetben az oldatba jutó Zn a vas érintkező, illetve csatlakozó felületre rakódik le, bevonat formájában. A második esetben a negatívabb vas alapanyagú érintkező, illetve csatlakozókapocs fog az oldatba menni és jobb esetben a felületre lerakódni. Ez azzal a veszéllyel jár együtt, hogy a felületi védőbe évfolyam 11. szám 431

19 Villamos energia vonat alatt az alapanyag elfogy, végül elvékonyodik az alkatrész és mechanikai igénybevehetősége jelentősen leromlik. A példa alapján érzékelhető a korrózió ellen védő fémbevonat körültekintő kiválasztásának szükségessége. 8. Összefoglalás A villamos csatlakozások átmeneti ellenállásainak, veszteségeinek és melegedéseinek elemzése során felsoroltuk azokat a főbb szempontokat, amelyeket az áramvezetők és áramköri elemek kiválasztásakor célszerű figyelembe venni. Összehasonlító jelleggel bemutattuk az épületek villamos szerelésénél leggyakrabban használt áramvezetők anyagait, a rezet és az alumíniumot, röviden elemezve az alkalmazásuk előnyeit és hátrányait. Az összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy az épületvillainositás területén az új létesítmények és felújítások tervezése, illetve kivitelezése során a réz vagy rézötvözetek választása műszaki, biztonságtechnikai és megbízhatósági szempontból egyaránt javasolható szemben az alumíniummal, amelynek néhány előnye (kisebb sűrűség, külső téri szabadvezetéki alkalmazás, kisebb fajlagos ár) nem vitatható. Az Európai Unióhoz való csatlakozási szándék, a fejlettebb nyugat-európai piac követelményei - összhangban a nemzetközi szabványajánlásokkal - szintén a réz áramvezetők és -ötvözetek széles körű alkalmazását követelik meg, ha a nemzetközi tendereken sikeresen kívánunk pályázni. Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetet mond a Magyar Rézpiaci Központnak a munka támogatásáért, a Weidmüller Kereskedelmi Kft-nek a termékismertetökért és Márkus István tudományos segédmunkatársnak a számítógépes rajzok szakszerű elkészítésééit. Irodalom Tímár Peregritt, L Villamos energelika Ili. kötet (Power enginccring voluinc III.), chapters 13. and 14., pp and written by K. Szandlner. Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Budapest, 1993., 1094., 190 p. in Hungárián. Szandtner. K.: Kisfeszültségű megszakítók állandósult áilapou'i melegedésének vizsgálata hőáramhátózatos modellezéssel, különös tekintenél a túláramvcdő iker fémegység működésére. (Investiyation of steady-state heating of a low-voltage circuit-breaker by heatflow network modelling, witli special regard lo the bimetal-unit over-current protective function.) Dr. univ. ihesis, TUB, p. Kecskés. C Kugler, Gy.. Madarász, Gy.andSzandtner, K.: Villamos készülékek szerkesztése és üzeme. (Constructioii and operation of eleclrical deviccs.) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979., 275 p. Molnár.!.: Villamos berendezések gyakorlati melegedésszámítása. (Computation of heating in practice of electrical assemblies.) Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Továbbképző Intézete, Budapest, 1981., 165 p. MS7. EN : Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések, I. rész: Tipizált és részlegesen tipizált berendezések. (I,ow-voltage switcligcar and controlgear assemblies, Part I.: Type-tested and partially type-tested assemblies.) Magyar Szabványügyi Hivatal, Budapest, 1995., 104 p. MSZ1600-1: Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű villamos berendezések számára. Szabváuykiadó, Budapest, 1987., 720 p. Gyémánt- és aranydiplomás mérnökök A 2J6 éves Budapesii Műszaki Egyetemen hagyománnyá vált, hogy a tanévnyitó napján, az új egyetemi polgárok beiktatását követően köszöntik és ünneplik azokat a volt hallgatókat, akik 50, 60, 65 vagy 70 évvel ezelőtt szerezték meg mérnöki oklevelüket. Az arany-, gyémánt-, vas- és rubindiplomák átadása örömteli és egyben megtisztelő feladata az Egyetemnek. Azt bizonyítja, hogy azok is, akik félévszázada vagy még annál is régebben szereztek oklevelet a Műegyetemen, szívesen emlékeznek vissza az alma mater-ükre. Igényi tartanak arra az elismerésre, amit az Egyetem Tanácsa több évtizedes méniöki munkájuk megbecsüléseként díszoklevél adományozásával fejez ki ki írja az ez alkalomra készült BME kiadvány ban az Egyetemi Tanács Összesen 5 rubin-, 9 vas-, 20 gyémánt- és 109 aranydiplomát adományozott, a kitüntettek közül nyolcan az Egyesületünk tagjai. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Elnöksége és tagjai tisztelettel köszöntik azon tagtársakat, akik 1998-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen több évtizedes kiemelkedő mérnöki tevékenységükért gyémánt-, illetve aranydiplomát kaptak. A kitüntetettek: GYÉMÁNTDIPLOMA Hcimann Pál 1914-ben született Szegeden. Villamosmérnöki oklevelét 1938-ban szerezte meg a Prágai Német Műegyetemen, amelyei a Budapesti Műszaki Egyetem 1958-ban villamosmérnöki oklevélként honosított. A MEE Energiafelügye leli csoportjának volt titkára, Kandó- és Straub-díjas. ARANYDIPLOMA Grabovszky Kami!! 1923-ban született Budapesten. Gépészmérnöki diplomáját 1948-ban szerezte meg. Dr. Kovács István Lajos 1924-ben született Csepelen. Gépészmérnöki diplomáját 1948-ban szerezte meg. A MEE tiszteletbeli alelnöke. Dr. Lukács József1921-ben született Kecskeméten. Gépészmérnöki diplomáját 1947-ben szerezte meg. A Zipernowsky-dij és az Elektrotechnika-Nagydíj birtokosa. Martinovkh István 1923-ban született Budapesten. Gépészmérnöki diplomáját 1948-ban szerezte meg. Raisz Attila 1915-ben született Budapesten. Gépészmérnöki diplomáját 1948-ban szerezte meg. A MEE ajkai csoportjának az alapítója, Életpálya-elismerés tulajdonosa. Schronk János 1924-ben született Marosvásárhelyen. Gépészmérnöki diplomáját 1948-ban szerezte meg. Székely István 1925-ben született Budapesten. Gépészmérnöki diplomáját 1948-ban szerezte meg. Állami Díjas. A MEE-díj, az Elektrotechnika-Nagydíj és Liska-díj tulajdonosa. Csatlakozunk azokhoz, akik a diplomaátadó ünnepségen megköszönték azt, hogy életüket a mérnöki hivatásnak szentelhették, és hogy családjuk és szeretteik megteremtették azt a biztos és erős hátteret, amellyel munkájukat eredményesen végezni tudták. További munkájukhoz jó egészséget kívánunk. Dr. Krómer István, a MEE elnöke 432 ELEKTROTECHNIKA

20 Világítástechnikai hírek A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) 5. (szabadtéri világításokkal foglalkozó) Divíziója ülésezett Barcelonában június 5-én. Két munkabizottság (az egyik vezetője Dr. Horváth József) sikeresen fejezte be munkáját, és két új ajánlást jelentetett meg angolul. A 128. számú kiadvány a külsőtéri bányák világításának, míg a 129. számú ajánlás a szabadtéri munkahelyek világításának követelményeit foglalja össze. Mindkét kiadvány a CIE Magyar Nemzeti Bizottságánál rendelhető meg. A Divízió új munkabizottságok felállításáról is határozott, többek közöli ajánlás készül a szabadtéri biztonsági világításokról, amelynek vezetésével Schwarz Pétert bízták meg. Schwarz Péter Érdekességek a TOSHIBA legújabb fejlesztési eredmény eiból A japán TOSHIBA cég évente közzé teszi legújabb közérdeklődésre számottartó fejlesztési eredményeit. Ezek közül néhány említésre méltót közreadunk. - A Shinkansen express új szerelvényeinek villamos - trakciós hajtásai számára új IGBT (szigetelt bázisú, MOShcmenelű, bipoláris tranzisztor) modulokat fejlesztettek ki, az eddigiekben alkalmazott GTO-k (oltható tirisztorok) helyett. Az új IGBT-k határadatai: 2,5 kv; 1 ka. A lényegesen nagyobb határfrekvenciájú teljesítményfélvezető-eszköz jelenleginél könnyebb, halkabb berendezésezések előállítását teszi lehetővé. Jelenleg már a 4,5 kv-os; 1 ka-cs teljesítménytranzisztor prototípusán dolgoznak. - Amerikai közreműködéssel 200 kw teljesítményű tüzelőanyagcella kutatási munkáit fejezték he a közelmúltban. Az 1992 óta tartó üzemi próbák bizonyították, hogy az áramforrás élettartama garantáltan meghaladja a üzemórát. 170 db berendezés került eddig üzembe, ennek eredményeként a cég további jelentős áttörésre számít. - Nagyteljesítményű transz fönn álorokat gyártó leányvállalatot nyitott a TOSHIBA a kínai Kanton városában. A gyár maximum 550 kv és 1000 MW teljesítményű erőátviteli transzformátorok gyártására rendezkedett be, elsősorban a kínai piac igényei kielégítésére ben a TOSHIBA mérföldkőhöz érkezeit. Az addig gyártott turbinák kumulatív teljesítménye elérte az kw-ot. Az első turbinát 1927-ben helyezték üzembe, azóta összesen 1671 turbinaegységet építettek. Ma már 700, sőt 1000 MW-os egységeket is készítenek. Jelentős eredményekről számol be a TOSHIBA olyan atomerőművi reaktortartályok gyártásával kapcsolatban is, amelyeket szükség eseten robot-rendszerek segítségével emberi beavatkozás nélkül lehel cserélni. Több mint 1 millió darab gépjárműbe építhető navigációs rendszert készítettek és adtak el Japánban, Amerikában és Európában. E lennék területén is jelentős felfutásra várnak. Dr. Bencze János Hírek a Hitachi legújabb fejlesztési eredményeiből - IGBT-k (szigetelt bázisú, MOS-bemenetű, bipoláris tranzisztorok) felhasználásával közepes teljesítményű invertersorozatot fejlesztettek ki, nehézüzemű ipari alkalmazások (hengerművek fő- és segédhajtásai stb.) céljára. A nagysebességű kapcsolóelemek alkalmazása lehetővé teszi, hogy jelentősen csökkenjen az inverter saját vesztesége, és a teljesítményező - minden külső elem nélkül 1,0 legyen. Az inverterek mezőorientált szabályozásúak, kiváló dinamikai tulajdonságaik vannak. Az IGBT-k egyszerű módszerrel kapcsolhatók párhuzamosan, így könnyen megoldható a moduláris felépítés. Ez egyszerű eszközökkel lehetővé teszi a teljesítmény növelését, a berendezések üzemeltetését és karbantartását. A kw tartományban készülő sorozat első példányai 1997 óta vannak üzemben, kiválóan vizsgáztak. Új rendszerű váltakozó áramú hajtásrendszert fejlesztettek közúti, villamos hajtású személyautó számára. Az új hajtás vízhűtéses permanens mágneses forgórészű szinkron motorból és kompakt, ugyancsak vízhűtéses IGBT-vcl működő inverterből áll. A szabályozás 32 bites multifunkcionális mikroprocesszorra épül, 10%-kal jobb hatásfokú, mint az ezt megelőző motorinverter rendszeré volt. A Hitachi által fejlesztett, 0,6 kg/kw súly/teljesítményű berendezést a Nissan-Motor Co. használja akkumulátorhajtású járműveihez. 550 km/h sebességű nagyvasúti világrekordot érlek el szupravezetéses mágneslebegtetésű pályán, 1997 decemberében. Nagyfeszültségű egyenáramú energiaátvitel (HVDC) céljára 500 kv-os invertert fejlesztettek. Az újonnan fejlesztett 8 kv zárófeszültségű és 3500 A-es fény vezérlésű tirisztorokból épített berendezés a világon a legnagyobbak köze tartozik. Célja: egyenáramú betétet" helyezni a villamosenergia-rendszerekbe az egyszerűbb szabalyozhalóság érdekében, illetve hosszú távolságokra történő villamosenergia-szállítás esetében a szállítási veszteségek csökkentese. Dr. Bencze János HELYESBÍTÉS. Az 1998/8. szám 279. oldalán Omve.cz József: A minőségi áramszolgáltatás új kihívásainak legmegfelelőbb áramkötések - I. rész című cikkben a legelső sor helyesen:...elfedi azt a tényl, hogy a csatlakozási ponton, ÜL felületen az ennél lényegesen magasabb helyi felmelegedés már kritikus mértekei is elérhet! Ugyanezen az oldalon a 4., 5. és 6. ábra közös jelmagyarázata az A, B, C cs D betűkhöz: e betűk a referenciavezetők hőmérsékleteinek vízszintes egyeneseit jelölik. Részletezve: a 4. ábrán az A az új referenciavezető 127,1 C-os; az 5. ábrán a B az új referenciavezető 134,3 "C, míg a C az öreg referenciavezelő 91,7 C-os; a 6. ábrán a D az öreg referenciavezető 100 C-os egyenesét jelöli. (A 4. ábrán az a, h, c és d jelölés a kisbetűk miatt érvénytelen.) Ugyanezeken az ábrákon a "vízszintes tengelyen: a kötések számozása a 3. ábra jelöléseivel, kötésenként 4-4 db függőleges hasábbal jelképezett próbatárgy esetében: A t. Szerzőtől és Olvasóktól elnézést kér a Szerkesztőség. 434 ELEKTROTECHNIKA