Önkormányzatok vagyoni és pénzügyi kockázatai Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Önkormányzatok vagyoni és pénzügyi kockázatai Magyarországon"

Átírás

1 Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Halmosi Péter Önkormányzatok vagyoni és pénzügyi kockázatai Magyarországon Doktori értekezés tézisei Témavezető: Dr. habil. Vigvári András Tudományos főtanácsadó Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet 2007.

2 TARTALOM 1. Bevezetés A kutatás célja és felépítése A disszertáció felépítése Az értekezés főbb eredményei A kutatás lehetséges folytatási irányai A szerző legfontosabb, a témához kapcsolódó publikációi és konferenciaelőadásai

3 1. Bevezetés Manapság gyakran halljuk, tapasztaljuk, hogy valamely szervezet gazdálkodása nagyfokú kockázattal, illetve bizonytalansággal jár. A jelenség számos tényező együtteseként jelentkezik. Mindenekelőtt fontos megemlíteni a gazdálkodás környezetében megjelenő változásokat. A munkamegosztás mélyülése és immár globálissá válása éppúgy megemlítendő, mint az egyre fejlettebb technológiák és eljárások alkalmazásából adódó működési kockázatok növekedése. Nem felejthetjük el azt sem, hogy a liberalizáció és dereguláció nyomán kiteljesedő piaci koordináció is a kockázatok és bizonytalanságok forrása. Gyakori hiba a bizonytalanság és a kockázat fogalma közötti különbségtétel elmulasztása. Míg a kockázat a strukturáltságban, tervszerűségben a kimenetelek lehetőségeiben való tájékozottságra, addig a bizonytalanság valamely jelenséggel, cselekvéssel kapcsolatos alapvető információhiányra utal (Vigvári, 2004). A bizonytalanság és kockázat hatásai alól a közszektor szereplői, ezen belül az önkormányzatok sem vonhatják ki magukat. De milyen értelemben beszélhetünk az önkormányzatok esetében kockázatokról? A kutatást, amely ezen kérdés megválaszolását tűzte ki célul 3 éve kezdtem. Már az önkormányzati hitelfelvételre irányuló munkám során világossá vált, hogy az önkormányzatok gazdálkodása komplex folyamat, amelyet kizárólag a hitelfelvétel, illetve hitelképesség szempontjából nem lehet megérteni. Ekkor irányult figyelmem az önkormányzatok gazdálkodási kockázatainak rendszerszerű megközelítésére. Az OECD országokban részben a korábbi évtizedek felelőtlen hitelfelvételei megismétlődésének elkerülése érdekében évtizedekkel ezelőtt elkezdtek foglalkozni a helyi önkormányzatok pénzügyi kimentésének elméleti közgazdaságtani problémáival (Council of Europe, 2002a). Amint arra elméleti kutatások rámutattak, még a felelősségteljes gazdálkodás követelményeinek való megfelelés esetén is előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor társadalmi okok miatt indokolt lehet az érintett önkormányzatok kimentése. Magyarország az 1990-es évek elején történt felelőtlen önkormányzati hitelfelvételek miatti esetleges pénzügyi kimentést egy egyedülálló megoldással, az önkormányzatok adósságrendezésének törvényi szintű szabályozásával kerülte el. A csődeljárás mindazonáltal sajátos helyzetet eredményez: a vállalatokhoz hasonló megszűnés helyett a képviselő testületnek saját leváltásával kell számolnia. Fontos kiemelni, hogy a pénzügyi-vagyoni 3

4 helyzet csak a hitelezők szempontjából kap nagy figyelmet kap. A csődesetek oknyomozása (Jókay, 2004) során nyilvánvalóvá vált, hogy a jogszabályok kijátszása, illetve téves értelmezése súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezet, ezáltal a pénzügyi kimentéstől nehéz ténylegesen elhatárolódni. A felelőtlen hitelfelvételi döntések mellett 1994-ben az amerikai Orange County önkormányzatának esete is aktuálissá tette az önkormányzati gazdálkodás kockázatainak kérdését, amikoris a felelőtlen helyi pénzügyi spekuláció miatt a szolgáltatások színvonalát csökkenteni kellett és az alkalmazottak bérének kifizetését is el kellett halasztani. A szorult pénzügyi helyzetben az önkormányzat vezetése a különböző szerződésekben vállalt fizetési kötelezettség ellenére önkényesen döntötte el, milyen kifizetéseknek tesz eleget, ami a willingness to pay vagyis a fizetési hajlandóság oldaláról új kockázati elemnek tekinthető (Jókay, 1997). Magyarországon az elmúlt időszakban a szektor romló makrogazdasági teljesítménye miatt szigorodott az önkormányzatok szabályozása. Ezzel párhuzamosan, a hagyományos elemzések mellett megjelentek a vállalati szektorban bevált értékelési-elemzési módszerek. Kérdésként merül fel, hogy mennyiben lehet adaptálni az üzleti életben már meghonosodott kifejezéseket, elemzési módszereket az önkormányzatokra (lásd. Virág, 2003). 2. A kutatás célja és felépítése Kiindulásként áttekintettem az önkormányzatok finanszírozásával foglalkozó elméleti irodalmat és gyakorlati tapasztalatokat. A szakirodalom áttekintését követően megállapíthatjuk, hogy a fiskális föderalizmus elmélete több vonatkozásban is időtálló. Az élénkülő szakmai érdeklődésnek köszönhetően a feladat- és forrásdecentralizáció, illetve -centralizáció klasszikusnak tekinthető problémái újabb és újabb megvilágításba kerülnek. Tiebout hipotézise szerint az adófizetők lakóhelyük megváltoztatásával a helyi önkormányzati döntésekkel szembeni ellenérzésüknek adnak hangot, míg a public choice elmélet hívei felhívják a figyelmet a kormányzati rendszer működésének hibáira. Mindezen megállapítások új értelmet nyernek a tőke, a munkaerő, a termékek és a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása, illetve a közpénzekkel és a közvagyonnal való transzparens gazdálkodás igénye miatt. 4

5 Az önkormányzatok feladataival és finanszírozásával foglalkozó elméleti kutatásokkal kapcsolatosan ezért célul tűztem: - a korábbi elméleti kutatások megállapításai hazai relevanciájának vizsgálatát; - a szerteágazó és manapság újra a figyelem középpontjába kerülő kutatások legújabb eredményeinek a kockázatok szemszögéből való összegzését. Kutatásaim során láttam, hogy az OECD országok fiskális rendszereiben az elmúlt évtizedekben komoly változások történtek, amelyekhez az egyes önkormányzatok eltérő sikerrel alkalmazkodtak. Az átalakulás iránya a helyi bevételekre való fokozottabb támaszkodás és a gazdálkodás transzparenciájának fokozása volt. A helyi bevételeken belül a hitel szerepe országonként különböző, ami eltérő típusú korlátozást tesz szükségessé a hitelfelvételt és az eladósodást illetően. Az önkormányzati rendszerek sokszínűsége miatt lényeges feladat a pénzügyi és vagyoni kockázatok legfontosabb jogszabályi forrásainak, a költségvetési egyensúly, a hitelfelvétel és az eladósodás sajátos nemzeti szabályozásának rendszerezése, valamint a szabályozások hasonló és eltérő vonásainak a kockázatok szempontjából történő elemzése. A nemzetközi tapasztalatok az önkormányzati rendszer korszerűsítése szempontjából több okból is relevanciával bírnak. Egyrészt tanulhatunk más országok hibáiból, másrészt a hazai szakirodalom és a gyakorlat különösen az önkormányzati kockázatok kezelésével kapcsolatosan egyelőre szerény eredményekkel büszkélkedhet. A kockázatok mérésével kapcsolatos kiindulópontunkat a nemzetközi hitelminősítő ügynökségek és az Állami Számvevőszék módszertani anyagai jelentik, amelyek a számszerű értékelési-mérési módszerek akadályaiba ütközve egyre inkább az egyedi helyzet megismerésére és új, a gyakorlatban szubjektív értékelési-mérési eljárásoknak nevezett módszerek kidolgozására ösztönöznek. Kutatásaim fontos kiindulópontja volt, hogy szakmailag helytelen a tér és idő dimenziójától elvonatkoztatva elemezni a kockázatokat, vagyis a méréseket alapos, speciálisan az önkormányzatokra vonatkozó elméleti, módszertani elemzéseknek és információk, adatok gyűjtésének kell megelőznie. A kockázatokkal kapcsolatos elemzéseket, megállapításokat az államháztartásba ágyazottság és a jogszabályi, illetve makrogazdasági környezet folyamatos változásának tovagyűrűző hatása miatt a vállalatoknál szokásos elemzésekhez képest sokkal nagyobb fokú óvatossággal kell kezelni. A kockázatokkal kapcsolatos vizsgálatok alátámasztására rendelkezésemre álltak a Marketing Centrum

6 nyarán 405 önkormányzat polgármesterével készített mélyinterjújának adatai, amelyek egyrészt alátámasztották a részletes adatgyűjtés szükségességét, másrészt további kutatások kiindulópontjait is kijelölték. Dolgozatom arra a konklúzióra jut, hogy a valódi helyzet feltárásához jelenleg nem áll rendelkezésre valamennyi szükséges információ, bizonyos jelek azonban komoly konfliktusokat és ebből adódóan súlyos következményeket vetítenek előre. 3. A disszertáció felépítése A disszertáció rövid elméleti áttekintéssel indul, amely során áttekintésre kerülnek a föderális rendszerek problémáiról Észak-Amerikában elindult, mai napig tartó viták. A második szerkezeti egységben a hitelfelvétel szabályozásának módszereit tekintjük át, kiemelve annak elméleti és gyakorlati akadályait, a transzparencia hiányát és az intézményi kockázatkezelési technikák fontosságát. A harmadik rész a magyar önkormányzati rendszer elmúlt 17 éve vonatkozásában követi nyomon a kockázatok kialakulását és megjelenésének módját a feladatokkal és forrásokkal kapcsolatos szabályozás változása mentén. A negyedik és ötödik fejezetek a szektorban megfigyelhető pénzügyi és vagyoni kockázatok konkrét típusait különítik el. Ebben a fejezetben kísérletet teszek a különféle kockázatok objektív és szubjektív elemekkel való alátámasztására. A hatodik fejezet célja az önkormányzatok kockázatkezelési módszertani alapjának összegzése, illetve útmutatás nyújtása, amely révén: - fény derül arra, hogy a felszín alatt komoly kockázatok rejtőznek, amelyek mértékéről azonban kevés információ áll rendelkezésre; - az önkormányzatok vezetői saját gazdálkodásukkal kapcsolatosan értékítéletet tudnak mondani; - lehetővé válik az egyes településtípusok kockázatainak empirikus mérése. 6

7 A disszertáció hetedik fejezete a hazai önkormányzati rendszerre felállított modellt teszteli, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi gazdálkodása alapján. A részben pénzügyi és vagyoni kockázatokra utaló jelek keresése mellett a rendelkezésre álló információk alapján további értékelési-mérési szempontok bevezetésének szükségességét is megvizsgálom. 4. Az értekezés főbb eredményei A helyi önkormányzati pénzügyekkel kapcsolatos kutatások Keynes, a fiskális föderalizmus, illetve a public choice elmélet híveinek köszönhetően a 20. században rendkívül intenzívek voltak. A kezdeti kutatások a modern állam funkcióinak (allokáció, redisztribúció és stabilizáció) kormányzati szintekhez való rendelésére, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos centralizáció-decentralizáció problémájára, illetve a hatékony intézményrendszer kérdéseire irányultak. A kutatások a public choice elmélet kritikái hatására új lendületet kaptak. Az 1990-es években megjelenő ún. második generációs elméletek a korábbi tézisek pontosításán túl már a gazdasági integráció erősödését is igyekeztek figyelembe venni. Az országok közötti gazdasági integráció erősödése a helyi önkormányzati pénzügyekkel kapcsolatosan számos új kérdést vet fel. A második generációs elméletek tanulmányozása során így jutottam el első hipotézisemhez: Hipotézis 1.: A globalizáció világában a nemzeti szintű redisztribúció a jövedelemkülönbségeket nem képes megszüntetni. A szub- és szupranacionális kormányzatok együttműködése csak megfelelő forráscentralizációval képes a helyi kormányzati szinten erősödő pénzügyi konfliktusokat mérsékelni. Az integrációs övezetek létrejötte új típusú közjószágok megjelenésével járt együtt. Az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott programok gyakran több ország polgárainak érdekeit szolgálják (pl. transzeurópai úthálózat fejlesztése, egységes belső piac kiépítése, stb.). A közösségi GNI 1,24%-áig tervezhető közös költségvetés mindazonáltal nem tekinthető elegendőnek az integráció megerősítése és továbbfejlesztése, illetve az európai társadalmi és gazdasági kohézió erősítése, és a versenyképesség javítása szempontjából. 7

8 További probléma, hogy a szupranacionális szervezet feladatait és forrásait a tagállamok határozzák meg. A széleskörű feladatok azonban kiterjedt intézményrendszert és standardok bevezetését igénylik. Mivel ennek költségeire a közös költségvetés nem biztosít elegendő fedezetet, a tagállamok pedig az államháztartás többi alrendszerének finanszírozási problémáival is szembesülnek, a globális közjószágokhoz kapcsolódó redisztribúciós kényszer többletteherként a helyi önkormányzati szintre fog hárulni. Ebben a helyzetben kiemelt figyelmet szükséges arra fordítani, hogy a különböző bevételi forrásokra támaszkodó önkormányzati rendszerek mennyire képesek megfelelni a különféle társadalmi igényeknek. A bevételek összetételének eltérését egyrészt az egyes országok helyi lakosainak eltérő jövedelemi-vagyoni helyzete, másrészt a közszolgáltatások centralizálásának, illetve decentralizálásának folyamata, harmadrészt a hitel- és kölcsönfelvétellel kapcsolatos korábbi tapasztalatok is indokolják: Hipotézis 2.: a pénzügyi architektúrák egyedisége miatt a hitel szerepe az önkormányzatok finanszírozásában eltérő az egyes országok esetében. Az elmúlt évtizedekben történt jelentős összegű, naív hitelfelvételek okozta káros gazdasági hatások miatt a hitelfelvétel szabályozásában további ország-specifikus eltérések jelentek meg. Bár a hitel és a kölcsön elsődlegesen az egyéb források hiányát hivatott kompenzálni, a feladat- és forrásdecentralizáció eltérő üteme egyfajta rugalmas finanszírozási eszközként is indokolttá teszi igénybe vételét: 8

9 1. ábra: A feladat- és forrásdecentralizáció változása néhány OECD országban 1987 és 2005 között 20 Az önkormányzati bevételek állami bevételekhez viszonyított arányának változása (%) I PL 5 NHL B DNK LUX FR GB USA GER JPN 0 P S F GR HU CAN NOR AUT CZ -10 Az önkormányzati kiadások állami kiadásokhoz viszonyított arányánának változása (%) E Forrás: Sutherland és társai, 2005 és saját szerkesztés A legtöbb ország esetében az ábra szerint az önkormányzati bevételek állami bevételekhez viszonyított arány változása alatta maradt az önkormányzati kiadások állami kiadásokhoz viszonyított arány változásához képest. Ezt az ellentétet a gyakorlatban rugalmas gazdálkodással kellett az önkormányzatoknak kezelniük. A gazdálkodás biztonsága tehát megkövetelte a bevételek külső forrásokkal történő kiegészítését. Egyes országokban mindazonáltal az es években liberális, megengedő szabályozás jellemezte az önkormányzatok külső forrásbevonását. Az 1970-es években bekövetkezett nemzetközi hitelpiaci események végül szigorúbb, de szintén megannyi nemzeti sajátossággal bíró hitel- és kölcsönfelvételi szabályozást eredményeztek (Dafflon, 2002). Az önkormányzatok pénzügyi helyzetével kapcsolatos aggodalmak felvetették az átláthatóság megteremtésének szükségességét, illetve a helyi finanszírozási képességhez illeszkedő kötelezettségvállalás biztosítását. Amint azonban arra a Council of Europe (2002) felmérése rámutatott, a hitelfelvételi szabályozással kapcsolatos sokszínűség gyakran nélkülözi a transzparenciát. Bár a helyi önkormányzatok eladósodása a helyi 9

10 finanszírozási képességhez igazodó korlátozások révén is megelőzhető, az egyes országokban jelenleg alkalmazott különféle módszerek (pl. pénzügyi kapacitás számítása, egy főre jutó adósságállomány korlátozása, stb.) nem képesek a hatékony megelőzésre. A figyelem ezáltal az intézményi megoldásokra (pl. rating, adósságregiszter) irányult, amelyek a pénzpiacra bízzák a fenntarthatóság vélelmének eldöntését. Mivel ezen kockázatmérséklő megoldások alkalmazása is eltérő fázisban van az egyes országokban, a hitel- és kölcsönforrások finanszírozásban betöltött szerepét alapvetően tehát az egyes önkormányzati rendszerekben végbemenő folyamatok pontos megismerése révén érthetjük meg. A magyar önkormányzati rendszer az évi LXV. törvény alapján született újjá. A rendszer létrehozásakor kialakult szabályok számos politika kompromisszum eredményeként alakultak ki, így a születésekor belső ellentmondásokkal volt terhelt. Ezen ellentmondások az eltelt tizenhét esztendőben különböző formákban manifesztálódtak. Az utóbbi évek rossz fiskális helyzetét az a tény is jellemzi, hogy a helyi önkormányzati rendszerben egyre jelentősebb kockázatok összpontosulnak: Hipotézis 3.: Az önkormányzatok kockázatainak alapja a helyi közfeladatokkal kapcsolatos törvényi előírások inkonzisztenciája, amely mind központi, mind helyi szinten további felelőtlen döntéseket eredményezhet. A kockázatok alapját adó jogszabályi ellentmondások már az önkormányzati törvényben megjelentek (1990. évi LXV. törvény, Ötv.), a később született jogszabályok 1 ennek és egymásnak ellentmondó rendelkezései a helyi döntéshozókat komoly dilemmák elé állították. Bár a törvény összhangban a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával kimondja, hogy az önkormányzatokat a helyi feladatokhoz arányos pénzügyi források illetik meg, nem beszélhetünk a feladatokhoz szükséges arányos források létéről, mivel nem derül ki egyértelműen az egyes települési önkormányzatok feladata (ezt jól mutatja az Ötv. 8. (1) szakaszában a különösen feladata kezdetű felsorolás). Szintén aggályosnak tekinthető a törvény kötelező és önkéntes feladatokkal kapcsolatos definíciója, illetve a megyei önkormányzatok helyzetének tisztázatlansága. 1 Ez alól kivétel a Közutakról szóló évi I. tv., amely bár rendelkezik a helyi közfeladatokról, időben megelőzte az önkormányzati törvényt. 10

11 Az a tény, hogy a helyi önkormányzatok feladatellátásának tartalmi kérdéseit terjedelmi okokból nem lehetett az Ötv.-be foglalni, lehetővé tette további visszás helyzetek kialakulását. A központi kormányzat gyakran tudatosan alkalmazta az önkormányzati törvényen kívüli feladatmegállapítást (Pálné, 2004), mivel a kormány- és miniszteri rendeletek révén a makrogazdaság helyzetére hivatkozva források átadása nélkül delegált újabb és újabb feladatokat az önkormányzatokra. Ágh (2005) megfogalmazása szerint az 1990-es években a központi kormányzat konfliktus konténereknek tekintette az önkormányzatokat, mivel a központi szinten konfliktusokat eredményező problémákat egyszerűen áthárította az önkormányzatokra. A költségvetési törvények ugyan a normatív jogcímek számának gyarapítása által megkíséreltek némi többletforrást juttatni a szektornak, azonban a normatívák számának gyarapodása, és a helyi szintnek átadott források arányának csökkenése összességében a közszükségletek finanszírozási problémáinak súlyosbodásához vezetett. A privatizációs bevételek kimerülése és a helyi adóbevételek lassú növekedése mellett problémát jelentett a felelőtlen helyi hitelfelvételt megakadályozni szándékozó csődszabályozás is. Hipotézis 4: A hitelfelvétel szerepének várható növekedése miatt át kell alakítani a hazai önkormányzati rendszer pénzügyi architektúráját. A hitelezők egészen az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény hatályba lépéséig úgy vélték, az állam helytáll az önkormányzatok adósságáért. Az önkormányzatok számára pedig a bőséges hitelkínálat rendkívül jól jött. A gyakran csak önkormányzati csődtörvénynek hívott jogszabály alapján azonban 1997-től megkezdett csődeljárások során a hitelezők követeléseiknek kis hányadát tudták csak érvényesíteni az önkormányzatokkal szemben. Emiatt a szektor külső forrásbevonási képessége átmenetileg jelentősen leromlott. A csődszabályozás miatt 2003 végéig a szektor nem volt képes kimeríteni az önkormányzati törvény adta korrigált saját bevételek 70%-ában maximalizált hitelfelvételi limitet. A 2004 utáni adatokat megnézve azonban azt láthatjuk, hogy a szektor kötelezettségvállalása meghaladja az önkormányzati törvényben meghatározott határértéket. Aggodalomra adhat okot, hogy 2000 óta jelentősen nőtt a működési hitel felvételére kényszerülő önkormányzatok száma. További probléma, hogy míg 2000-ben az államadósságnak csak 1,4%-át, 2005-ben már 2,6%-át, 2006-ban pedig 3,0%-át tette ki az önkormányzatok adóssága. Ez közel 28%-os éves átlagos növekedésnek felel meg. 11

12 2006 nyarán a Marketing Centrum által készített felmérés szerint a következő 4 évben az önkormányzatok tovább fokozzák majd a hitelfelvételt. Bár a felmérés témánk szempontjából csak korlátozottan vehető figyelembe, egyes megállapításai elgondolkodtatóak. A válaszadó 405 település polgármesterei, mint első számú önkormányzati vezető ugyanis annak ellenére tervezik a korábbi évekhez képest jelentősebb hitelfelvételt, hogy a szektor egészére készített SWOT-elemzés komoly veszélyeket tár fel. A szektor gyengeségei között megemlítendő (Vigvári, 2003b alapján saját vélemény): - a központi forrásszabályozás kiszámíthatatlansága és a normativitás erős csökkenése (ld. ÖNHIKI) a szektor hitelképességét csökkentheti, - a szektor elaprózottsága nem teszi lehetővé a forrásbevonás költségeinek optimalizálását (pl. kötvénykibocsátás méretgazdaságossága), - a szférában szinte ismeretlen a rating. A szektort érő fenyegetések közül kiemelendő: - a magántőke bevonás elégtelen szintje nettó befizető pozíciót eredményezhet az EU közös költségvetéssel szemben, - a vagyonfelélés és elhasználódás a feladatellátást veszélyezteti, - az átgondolatlan önkormányzati hitelfelvétel további vagyonvesztéseket eredményezhet, - a hiteltörlesztések hosszú távú fenntarthatóságát nem vizsgálják, - az ország kockázati besorolásának romlása drágíthatja az önkormányzatok hitelfelvételét, - az EU-s projektek utófinanszírozása miatt növekedni fog a likviditási kockázat. Az eladósodás gyorsulása együttjár a vagyonvesztéssel, ezért jelentős számú önkormányzat adósságát maga előtt görgetve az inszolvencia helyzetében van. Az Állami Számvevőszék 2006-os jelentése rámutatott, a szektor adósságállományának növekedése komoly kockázatokat rejt magában, az ÁSZ FEMI 2007-es tanulmánya azonban már a jelentős fiskális kockázat jelzőt használja. Amint arra Jókay (2007) felhívta a figyelmet, a korrigált saját folyóbevétel -hez, mint a saját folyó bevételek és rövid lejáratú kötelezettségek különbségéhez való viszonyítás egyes esetekben értelmezhetetlen adatokhoz, következtetésekhez vezethet, illetve a hitelfelvételi 12

13 limit kijátszását eredményezheti. Számításai szerint például 2006-ban 1 megyei jogú város, 11 város és 363 egyéb település esetében a korrigált saját bevétel negatív volt. A kutatás rámutatott arra is, hogy 2006-ban 1965 településen nem volt rövid lejáratú kötelezettség. Ez minden bizonnyal nem valós helyzetet takar. Az államháztartási beszámolás során tehát fokozottan kellene ellenőrizni az egyes önkormányzatok által szolgáltatott adatok valóságtartalmát. Ebben a helyzetben tehát nagyobb figyelmet indokolt szentelni a szektor pénzügyi helyzete elemzésének, illetve a forrás- és feladatdecentralizáció kérdéseinek. A reformok során egyszerre kell racionalizálni a feladatellátást és olyan feladatokat hagyni az önkormányzatoknál, amelyek valóban a helyi érdekeket szolgálják, másrészt, egyszerűsíteni kell a normatív elosztási rendszert és növelni a szektor bevételeit. A többletforrás azonban csak abban az esetben jelent előrelépést, ha feltárulnak a rendszer kockázatai. Hipotézis 5: Az államháztartás pénzügyi információs rendszere nem jeleníti meg a szektor kockázatait. Az információs gap nagyban felelős a szektor kockázatának növekedéséért. Az információs rendszerben tárolt adatok esetében egyrészt szükség van a költségvetés szerkezetével, az adósság szintjével kapcsolatos adatok településtípus szerinti bontására és az ebből képzett idősorok elemzésére, másrészt az ún. költségvetésen kívüli kockázatokkal kapcsolatos további adatgyűjtésre. Ide tartoznak az önkormányzati költségvetési mérlegen kívüli kockázatok (pl. adókedvezmények, hitelhez, kölcsönhöz kapcsolódó árfolyamváltozás, lízingkötelezettségek, kezesség- és garanciavállalások) és az ún. nem költségvetési rendszerben gazdálkodó szervezetek kockázatai (pl. kezesség- és garanciavállalások külső cégek felé, gazdálkodó szervezetek kockázatai). Polackova (1998) és Hegedűs és Tönkő (2006) szerint a központi kormányzatnak az önkormányzati szektor pénzügyi-vagyoni helyzetéről való valós képalkotás érdekében tisztában kell lennie többek között a helyi adókedvezményekkel, a törzsvagyon felújításának igényével, a helyi PPP megállapodások kockázatával, továbbá a helyi közszolgáltató cégek felé vállalt garanciákkal és kezességekkel. Hegedűs (2004) szerint a közszolgáltatások szervezésével megbízott önkormányzati, illetve magáncégek gazdálkodásával kapcsolatos adatok nemhogy a központi, hanem a legtöbb esetben a helyi önkormányzat vezetése számára sem ismertek. 13

14 Hipotézis 6: Az önkormányzati kockázatok mérése szükségessé teszi a kockázatok verbális csoportosítását, amelyhez a rating cégek módszertana kiindulópontot jelenthet. Az önkormányzati ratinggel foglalkozó cégek (Standard and Poors, Fitchratings) gyakorlatát azért fontos tanulmányozni, mert több mint 80 éve fejlesztik az önkormányzatok minősítésének módszertanát. Bár az alapvetően észak-amerikai önkormányzatok elemzése során több országspecifikus vonás megjelenik, úgy vélem bizonyos elemzési szempontok általános érvénnyel bírnak. A térnek és az időnek az elemzésbe történő bekapcsolása révén kifejeződhet az önkormányzat által ellátott feladatok nagysága, illetve ennek a helyi gazdasághoz való viszonya. Mivel a hazai önkormányzatok számára az Ötv. igen széleskörű feladatokat határozott meg, amit az 1990-es években bekövetkezett feladatátadások tovább bővítettek, a kockázatok értékelésének-mérésének fokozottan figyelembe kell vennie az egyes önkormányzatok egyedi vonásait. Rendkívül fontos a rating cégek módszertanának az az eleme, hogy ugyanaz a vizsgált változó azonos mértékű eltérése két önkormányzat esetében nem feltétlenül azonos következtetésekhez kell hogy vezessen. Egy hanyatló régióban működő önkormányzat egy főre vetített adóbevétel-növekedése például nem ugyanazt jelenti, mint egy fejlett helyi iparral rendelkező régióban működő önkormányzat azonos mértékű adóbevétel-növekedése. Ehhez kapcsolódik Vigvári (2002b) elvárható kontroll kifejezése, ami arra utal, hogy adott kockázat mérséklése érdekében az önkormányzatoknak ki kell építeniük bizonyos egyedi helyzetüket figyelembe vevő kontroll elemeket, amelyek révén csökkenthetik kockázataikat. Fontos azonban látni, hogy a forráshiánnyal küzdő önkormányzatok gyakran ellentmondásos helyzetbe kerülnek: a hosszú távú fennmaradás érdekében olyan döntéseket kell hozniuk, ami a rövid távú céljaikkal ellentétes (lásd. pl. politikai ciklus túlélése). Célszerű ezért az elvárható kontroll jelentését kibővíteni és inkább elvárható magatartás -ról beszélni. Az elvárható kontroll normatív előírásaival szemben az elvárható magatartás a törvények, jogszabályok által felkínált döntési alternatívák, illetve mozgástér kihasználását jelenti ezek révén az önkormányzat lényegesen többet tehet a kockázat mérsékléséért. Az önkormányzati kockázatok mérésére számos hagyományos módszer létezik. A különféle módszerek között a legalapvetőbb különbség a számszerűsíthető (ún. objektív) és a minőségi (ún. szubjektív) kockázatmérési elemek arányában van. A rating cégek módszertana valójában a szubjektív elemek alkalmazásának fontosságára is felhívják figyelmünket. Erre a hazai 14

15 bankszektor szinte már túlzottnak mondhatóan a számszerű, ún. objektív mérési módszerekhez való ragaszkodása miatt is nagy szükség van véleményem szerint. A számszerűsíthető és minőségi elemeket figyelembe vevő, új önkormányzati kockázatmérés a kockázat változására utaló jelek, a megengedett eltérés elemzési módjának definiálása és az elvárható magatartás követelményeinek meghatározása alapján végezhető el. Ezek a feltételek mind jelentőségükben, mind konkrét tartalmukban jelentősen eltérőek lehetnek a különféle településtípusok esetében, ezért csupán a legfontosabb vizsgálandó területek meghatározására került sor a dolgozatban. A modellt közötti időszakban Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatára vonatkozóan teszteltem interjú révén birtokomba jutott információk, illetve a költségvetési és zárszámadási rendeletek felhasználásával. Bár a fenti információforrások természetüknél fogva nem teszik lehetővé a teljes körű kockázatelemzést, az adatok jól visszatükrözték a vagyongazdálkodás koncepciótlanságát (lásd. üzemeltetésre átadott eszközök 2003-ban bekövetkezett óriási átértékelése), illetve a különféle pénzügyi veszélyeket (lásd. önkormányzati tulajdonú cégek ellenőrzésének hiánya, ingatlan és földterület értékesítésének növekedése, hitelfelvétel fenntarthatóság vizsgálatának hiánya, adósságállományra vonatkozó adatok közlésének elmaradása). 5. A kutatás lehetséges folytatási irányai Ahhoz, hogy a felelőtlen hitelfelvételt és a ma már piaci értéken kimutatott, óriási értékű önkormányzati törzsvagyon felélését elkerülhesse a szektor, mind helyi gazdálkodásban, mind a központi szabályozásban változtatásokra van szükség. Az előbbi vonatkozásában a helyi tervezési kapacitások megerősítése, a gazdálkodás átláthatóságát biztosító kontrollrendszerek kiépítése és működtetése, az utóbbi vonatkozásában pedig a vagyontárgyak pótlásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítása a legfontosabb feladat. Ami a rendszer egészét illeti, a feladatok lényegesen összetettebbek. A dolgozatban bemutatott eredmények alapján elsősorban a pénzügyi menedzsment szabályainak korszerűsítésére, illetve a jelenlegi fiskális kihívásokra történő adekvát válaszok megtalálására utalok. Úgy vélem, az értelmes fiskális decentralizáció összességében lényeges javulást eredményezhet a közszektor egészének működésében. Azt is vallom, hogy az önkormányzatok közpénzügyi státuszának lényeges megváltoztatása nélkül is, a pénzügyi menedzsment korszerűsítése számos olyan megoldással szolgálhat, amely a mainál eredményesebb és hatékonyabb önkormányzati feladatellátást 15

16 eredményez. Alapvető kérdésnek tekintem a forrásszabályozási rendszer egyszerűsítését 2, a hitelfelvételi korlát újraszabályozását, ez azonban a rendszer jelenlegi konfliktus konténer funkciójának megszüntetését és valószínűsíthetően egyszeri konszolidációját feltételezi. További kutatásaim során ezekkel a kérdésekkel kívánok foglalkozni. Az itt vázolt irányok tekintetében jelentős szakirodalmi előzményekre támaszkodhatok, de a javaslatok megalapozása kockázat- és hatáselemzések sokaságát feltételezi. E ma még nem szokványos döntéselőkészítő módszerek alkalmazása jelentős kutatási kihívást jelent a szakmának. 2 Az Állami Számvevőszék jelentései szerint a mai forrásszabályozás önmaga is jelentős kockázatok forrása. 16

17 6. A szerző legfontosabb, a témához kapcsolódó publikációi és konferenciaelőadásai 6.1. Folyóiratcikkek 1. Halmosi Péter (2005): Az önkormányzati hitelfelvétel szabályozásának motivációja az Európai Unió országaiban. Hitelintézeti Szemle, 2005/1. pp Halmosi Péter (2006): Félúton. Tanulmányok a helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerének továbbfejlesztési lehetőségeiről. Könyvrecenzió, Magyar Közigazgatás, június pp Halmosi Péter (2007): Az önkormányzati költségvetési szabályok nemzetközi összehasonlításban. Commitatus Önkormányzati Szemle 2007/9. Megjelenés alatt. 4. Halmosi Péter (2008): Az önkormányzati rendszer kockázatai a stakeholderek nézőpontjából. Pénzügyi Szemle 2008/1. Közlésre elfogadva Lektorált tanulmányok 1. Halmosi Péter (2004): Az adórendszer nemzetközi kihívásai és lehetséges válaszai az Európai Unióban. In: Botos Katalin (szerk.): Pénzügyek a globalizációban, JATEPress Szeged, 2004, pp ISBN: Halmosi Péter (2004): Problems with the finance of local governments in Hungary. Economics and Management of Transformation International Symposium, May , Temesvár, Románia. CD-book. 3. Botos Katalin Halmosi Péter (2004): A tudathasadásos kisvállalkozó. In: Czagány László Garai László (szerk.): A szociális identitás, a vállalkozó és a piac, JATEPress, Szeged, 2004, pp

18 4. Halmosi Péter (2006): Az önkormányzati önértékelés szükségessége és szempontjai. Tanulmány a Belügyminisztérium Önkormányzati Finanszírozási Munkacsoport részére. Szerkesztő: Vigvári András. 5. Halmosi Péter (2006): A hazai önkormányzatok kockázatainak értékelése. In: A magyar gazdaság versenyképessége. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. ISBN Halmosi Péter (2006): Az önkormányzatok, mint kockázatos banki ügyfelek. In: Botos Katalin (szerk.): A bankszektor és stakeholderei. Generál Nyomda, Könyvrészletek 1. Halmosi Péter (2004): Karitatív szervezetek működési problémái a magyarországi leó klubok példáján. In: Dinya - Farkas - Hetesi - Veres (szerk.): Nonbusiness marketing és menedzsment, pp KJK Kerszöv. Budapest. ISBN Konferenciaelőadások 1. Halmosi Péter: A helyi önkormányzati hitelfelvétel lehetőségei és korlátai az Európai Unió országaiban. Elhangzott a Pénzügyek és globalizáció című konferencián Szeged, november Halmosi Péter: Challenges of local government finance in Europe. Elhangzott: The Impact of European Integration on the National Economy International Symposium Október , Kolozsvár, Románia. 3. Halmosi Péter: Az önkormányzati hitelfelvétel szabályozásának kihívásai Európában. Elhangzott a XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Doktorandusz Szekciójában. Sopron, április

19 4. Botos Katalin Halmosi Péter: SMEs in the viewpoint of economic policy. Elhangzott: The Impact of European Integration on the National Economy International Symposium Október , Kolozsvár, Románia. 5. Halmosi Péter: Local governments as risky bank-clients. Elhangzott: Management of Organizations in the Context of Globalization and European Integration International Symposium november , Temesvár, Románia. 6. Halmosi Péter: Az önkormányzatok megváltozott finanszírozási helyzete. Elhangzott a Verseny és versenyképesség c. konferencián a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Budapest, november Katalin BOTOS Peter HALMOSI: Ageing societies and insurance policy An international comparison. Uniwersytet Ekonomiczny W Krakowie. Konferencia december

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és

Részletesebben

Kockázatok az önkormányzati pénzügyi rendszerben

Kockázatok az önkormányzati pénzügyi rendszerben Kockázatok az önkormányzati pénzügyi rendszerben Prof. Dr.Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Miről lesz szó? 1. Az önkormányzati rendszer jelentősége. Itt összpontosuló közpénzek

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének előadása Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2012. szeptember 29. Hogyan segíti az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját?

Részletesebben

Nemti Község Önkormányzata

Nemti Község Önkormányzata Nemti Község Önkormányzata 3145 Nemti, Kossuth út 28. Telefon, Fax: 06/32 364-002 e-mail: hivatal @nemti.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. április 25-i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2014. évi

Részletesebben

Államháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01

Államháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01 Államháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01 2153-06 Számviteli, elemzési, ellenőrzési ismeretek alkalmazása az államháztartásban Az államháztartás szervezetei beszámolási és

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Ha az önkormányzat nem fizet

Ha az önkormányzat nem fizet Ha az önkormányzat nem fizet igényérvényesítés, adósságrendezési eljárás helyi önkormányzatokkal szemben Kapa Mátyás főiskolai tanár TARTALOM I. Bevezetés II. A követelések érvényesítésének hagyományos

Részletesebben

A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai. Kisgergely István, felügyeleti vezető 2015. május 15.

A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai. Kisgergely István, felügyeleti vezető 2015. május 15. A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai Kisgergely István, felügyeleti vezető Ellenőrzések célja, időszaka Miniszteriális feladatok Ágazati irányítás Alapítói jogok

Részletesebben

Üzleti jelentés 2009.

Üzleti jelentés 2009. Adószám: 13039848-2-15 Cégbíróság: Szabolcs-Sztmár-Bereg Megyei Cégjegyzék szám: 15-09-068364 4400 Nyíregyháza, Gomba út 1 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási időszak: 2009. január 01. - 2009.

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e az önkormányzat költségvetéséhez és a zárszámadáshoz csatolandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek meghatározásáról

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

I. Fejezet Az Önkormányzat költségvetése

I. Fejezet Az Önkormányzat költségvetése Szentgotthárd Város Önkormányzata képviselő - testületének 6/2007.(III.01.) sz. rendelete Szentgotthárd Város Önkormányzata költségvetési és zárszámadási rendeleteinek tartalmi követelményeiről Módosítva

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő Az államadóság kezelése és ellenőrzése Banai Péter Benő 1 Gazdaságpolitikai mozgástér Az eladósodottság, a magas kockázati felárak az adósságcsökkentést teszik prioritássá 2 Gazdasági növekedés, hiány

Részletesebben

Államadósság ellenőrzése

Államadósság ellenőrzése Államadósság ellenőrzése Készítette: Pongrácz Éva Szabályozási háttér 2 Magyarország Alaptörvénye Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Az Állami Számvevőszékről szóló 2011.

Részletesebben

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum Önkormányzati nyzati reform: nemzetgazdasági gi megtakarítások Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum 1 Az önkormányzati

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Önkormányzatok vagyoni és pénzügyi kockázatai Magyarországon

Önkormányzatok vagyoni és pénzügyi kockázatai Magyarországon Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Önkormányzatok vagyoni és pénzügyi kockázatai Magyarországon Ph.D. értekezés Készítette: Halmosi Péter Témavezető: Dr. habil.

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

A HITEL SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSBAN

A HITEL SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSBAN A HITEL SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSBAN DR. LADOS MIHÁLY Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék S z é c h e n y i I s t v á n E

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai

Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai 2014-12-12 15:21:02 Az Állami Számvevőszék tervezési rendszere, az utóellenőrzések szerepe, az adatszolgáltatás és a számvevőszéki

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2012. (VII. 30.) önkormányzati rendelete

Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2012. (VII. 30.) önkormányzati rendelete Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2012. (VII. 30.) önkormányzati rendelete Decs Nagyközség Önkormányzata 2012. évi költségvetésének módosításáról Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Mohl Anna számvevı tanácsos Az önkorm nkormányzati nyzati alrendszer kötv tvény és hiteltartozása Az önkormányzati

Részletesebben

Könyvvizsgálati kockázat

Könyvvizsgálati kockázat Könyvvizsgálati kockázatok és veszélyforrások válsághelyzetben Horváth Józsefné MOKLASZ alelnök okleveles adószakértő Könyvvizsgálati kockázat A könyvvizsgálat feladata a piaci szereplők kockázatának csökkentése,

Részletesebben

K I V O N A T. Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről

K I V O N A T. Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről K I V O N A T Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2013. (VI.17.) Kt. számú határozata

Részletesebben

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont Előterjesztés Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13. napján tartandó ülésére 13. számú napirendi pont Tárgy: Közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv Előterjesztő és

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Önkormányzatok gazdálkodása

Önkormányzatok gazdálkodása Önkormányzatok gazdálkodása Ökopolitika az önkormányzatokban az Ökopolisz Alapítvány képzése Írta: Nagyházi György Önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok A helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

A NESsT küldetése és tevékenységei

A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban. IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán

Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban. IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán 1 A Működési Kockázatkezelés eszköztára Historikus adatok gyűjtése és mennyiségi

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

E lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről

E lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről E lő t e r j e s z t é s Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. (1) bekezdése

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege

Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege Költségvetés Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege 1. melléklet a /2011.(..) önkormányzati rendelethez M ű k ö d é s i b e v é t e l e k M ű k öd é s

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.

Részletesebben

Likviditási Stratégia

Likviditási Stratégia Sajóvölgye Takarékszövetkezet 3700 Kazincbarcika, Egressy út 39. Likviditási Stratégia Az Eszköz-Forrás Bizottság 28/2013.(05.29.) számú határozatával elfogadta. Az Igazgatóság az Eszköz-Forrás Bizottság

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS I. A költségvetés összeállításának általános keretei Az önkormányzat 2012

Részletesebben

A fiskális politika hatásmechanizmusa 1.

A fiskális politika hatásmechanizmusa 1. A fiskális politika hatásmechanizmusa 1. 1. allokációs költségvetés T(h)+T(v)+ D(G)= G, haszonelvű adózás, jellemzően kiegyensúlyozott. Elképzelhető a beruházások hitelfinanszírozása. 2. redisztribúciós

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Tájékoztató a hosszú lejáratú tőke és kamatfizetési kötelezettségek teljesítésének feltételeiről

Tájékoztató a hosszú lejáratú tőke és kamatfizetési kötelezettségek teljesítésének feltételeiről Tájékoztató a hosszú lejáratú tőke és kamatfizetési kötelezettségek teljesítésének feltételeiről Ózd, 2011. május 19. Előterjesztő: Jegyző Előkészítő: Pénzügyi Osztály 2 Az Állami Számvevőszék 2010-ben

Részletesebben

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK... 2 A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYI RÖVIDÍTÉSEK... 3 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA...

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK... 2 A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYI RÖVIDÍTÉSEK... 3 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA... SEGÉDLET a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások 2011. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének

Részletesebben

A nagyközségi önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciójának jóváhagyása

A nagyközségi önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciójának jóváhagyása Az előterjesztés száma: 68/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2013. április 29-én, 18-órakor megtartandó ülésére A nagyközségi

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei Sebestyén Gabriella osztályvezető, Államháztartási Összefoglaló és Adatszolgáltatási Főosztály 2015. szeptember 3. A Magyar Államkincstár ellenőrzési

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA AZ ELŐADÁS VÁZLATA 1. Költséghatékonyság javító eszközök - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eszköztára

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Cigány Kisebbségi Önkormányzat összevont költségvetési mérlege a évre tervezett működési, fejlesztési bevételeiről és kiadásairól

Cigány Kisebbségi Önkormányzat összevont költségvetési mérlege a évre tervezett működési, fejlesztési bevételeiről és kiadásairól PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2006.(XII. 22.) rendelete Püspökladány Város Önkormányzata költségvetési- és zárszámadási rendeletéhez kapcsolódó tájékoztató mérlegek, kimutatások

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 MŰSZAKI TARTALMÚ JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE, SZABVÁNYOK MEGISMERTETÉSE ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSI RENDSZERÉNEK AKTUÁLIS

Részletesebben

Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia)

Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia) Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia) Biztosítói kihívások 2006 Öregedő társadalom Hiányzó válaszaink hol késnek? Új kockázatkezelés

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. Előadás Üzleti terv készítés logikai felépítése Az üzleti terv megalapozó lépései A

Részletesebben

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA Budapest, 2011 Szerzõ: Gyulai László fõiskolai docens TÁMOP pályázati lektor: Dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus ISBN 978 963 638 380 0

Részletesebben

Az MFB szerepe a gazdaságfejlesztésben

Az MFB szerepe a gazdaságfejlesztésben Heti Válasz Konferencia - Cégfinanszírozás a kkv-szektorban Az MFB szerepe a gazdaságfejlesztésben Bertalan Sándor ügyvezető igazgató 2014. október 29. www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. május

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL /tervezet/ Atkár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzatának képviselőtestülete a helyi

Részletesebben

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA Azonosító Megnevezés HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK OSZLOPOK 1,2,3 Bruttó jövedelem A bruttó jövedelem meghatározását

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

T/2886. számú. törvényjavaslat. a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes. törvények módosításáról

T/2886. számú. törvényjavaslat. a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes. törvények módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2886. számú törvényjavaslat a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter

Részletesebben

Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak

Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Illéssy Miklós Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben