Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia november 14., Novotel Budapest Centrum

Átírás

1 Önkormányzati nyzati reform: nemzetgazdasági gi megtakarítások Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia november 14., Novotel Budapest Centrum 1

2 Az önkormányzati nyzati szféra főf jellemzői i (2005) A kiadási szint kb md forint, a GDP 13,5%-a települési önkormányzat, 14 ezernél több intézmény, nagyszámú további önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság Egyéb 0,9% Gazdaság 11,0% Állami működés 17,3% Egyéb jóléti 26,0% Oktatás 29,5% Egészségügy 15,3% Megyék 14% Budapest 22% További települések 46% Megyei jogú városok 18% 2

3 I. Az önkormányzati nyzati szféra intézm zmény- rendszerében, annak működésében m a gazdasági gi racionalitás s csak részben r érvényesül 1. Túlzott kapacitások, méretgazdaságosság hiánya, gyakran nem kellő színvonalú, esetenként luxusnak minősülő szolgáltatások. (Iskolák, kórházak, polgármesteri hivatalok, egyes bentlakásos szociális intézmények, stb.) 3

4 2. Okok: 3200 önkormányzatra egyformán vonatkozó szabályozás, erős középszintű önkormányzati szintek hiánya. Központi kormányzat magára húzza a felelősséget szinte minden közszolgáltatásért, induláskori 14 helyett 250 normatíva, részletekbe menő kiterjedt ágazati szabályozások. A rendszerváltásnál szándékolt önkormányzati autonómia kevéssé működhet, ehelyett gyakran járadék (normatíva) vadászat folyik. 4

5 II. A konvergencia programban szereplő kiigazítás erősen érinti az önkormányzati nyzati szférát 1. Közszolgáltatási kiadási megtakarítások a GDP százalékában ,8 1,3 0,5 3,6 2. A közszolgáltatási kiadásokból a központi költségvetés és az önkormányzatok kiadásai (milliárd forint) Forrás: PM, GKI becslése arányosítással Központi költségvetés Önkormányzatok 5

6 3. Az önkormányzati közszolgáltatások kiadásain belül a bérek és közterheik 2/3, dologi kiadások 1/3. 4. A nominális szintentartás is optimista feltételezés. 6

7 III. A konvergenciapály lyához szüks kséges racionalizálás s 2/3-os törvénymódosítások sok nélkn lkül is elérhet rhető lehet, de alapvető reformok így nem lehetségesek 1. Pénzügyi ösztönzők racionalizálásra, ezen belül kistérségi együttműködésre. (Új közoktatás finanszírozás,kistérségi ösztönzés erősítése, ÖNHIKI feltételeinek ilyen irányú szigorítása) A jelentős racionalizálási kényszer a városoknál, megyéknél van. 2. Kórházi kapacitásszabályozás regionális tárgyalások után a központi finanszírozási szabályokon keresztül. 3. Államigazgatási jellegű jegyzői feladatok kistérségi székhelytelepülési jegyzőhöz centralizálása. 4. Önkéntes regionális együttműködések (megyék, megyei jogú városok, városok, kistérségek) 7

8 IV. Az önkormányzati nyzati reform 2/3-os törvényekkel való megvalósítása sa a szakmai érdek Lehetséges forgatókönyv: 1. Új kistérségi besorolás jövő tavasszal. 2. Kötelező kistérségi társulások 2008 januártól. A kistérségi és a települési feladatok megállapítása. 3. Ideiglenes regionális testületek 2007 nyarától. 4. Központi feladatok fokozatos regionális decentralizálására megállapodás a központi kormányzat és a regionális ideiglenes testületek között. (Az átmenet alatt a központi költségvetésben regionális fejezetek.) 8

9 5. A megyei feladatok régióknak illetve kistérségeknek (városoknak) való fokozatos átadási programja. 6. A feladatellátással foglalkozó szaktörvények újrakodifikálása. 7. Új finanszírozási rendszer bevezetése 2008 január 1-től. A központi források címzettje főleg a kistérség és a régió, csak kisebb részben a település. A források alapvetően adómegosztásból származnak, legfeljebb 5 kiegészítő normatíva marad (gyermekek, idősek száma, kiegyenlítés, stb.). 8. Az értékalapú ingatlanadó kvázi- regionális (központi) adóként kerül bevezetésre (megosztva a kistérséggel és a településsel a bevételeket). 9. A regionális választásokat követően a lineáris szja helyi (regionális) adóvá tétele. 9

10 Kiegész szítő megjegyzések 1. A regionális választás a folyamat lezárása lehet a kezdete helyett. 2. A részbeni centralizáció feltételei: E-önkormányzás, minden településen elérési pontokkal. Törvényi védelem a kistérségen belüli elosztási mechanizmusok átláthatóságára, normatív jellegére. Régió, kistérség nem a székhelyre telepít minden intézményt, terít. A kistérségek mögött lehet mikrotérségi feladatellátás, több körjegyzőség, stb. 10