KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai folyóirata 2015 / 1. szám január / február

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai folyóirata 2015 / 1. szám 2015. január / február"

Átírás

1 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE

2

3 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai folyóirata 2015 / 1. szám január / február 5. oldal Juhász Gábor Az örökhagyó szabad rendelkezési jogának korlátjaként megjelenő kötelesrész a spanyol jogban (II. rész) 14. oldal Molnár Judit Elköltözött vagy a címzett ismeretlen A kötelezett menekülési lehetősége a fizetési meghagyásos eljárásban 26. oldal Bodzási Balázs Háromoldalú jogviszonyok a zálogjog körében 44. oldal Szőcs Tibor Az állampolgárság szerepének változása a nemzetközi öröklési viszonyok terén, különös tekintettel a küszöbönálló reformra 54. oldal Sajtószemle 61. oldal Summary I Zusammenfassung I Résumé

4 Kiadja a Közjegyzői Akadémia Nonprofit Kft. Felelős vezető: dr. Szalma-Kovács Anikó ügyvezető Alapító főszerkesztő: Charmant Oszkár fiumei királyi közjegyző (1895) Felelős kiadó és a szerkesztőbizottság elnöke: Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke Főszerkesztő: Rokolya Gábor A szerkesztőbizottság tagjai: Böröcz Helga, Harsági Viktória, Juhász Ivett, Orosz Árpád, Steiner Erika, Szőcs Tibor, Varga István Lapterv: Kiss István Előfizetési díj egy évre: Ft A folyóirat előfizethető a kiadó címén A lap kéthavonta jelenik meg A Közjegyzők Közlönye tartalma a szerzői jog által védett információt tartalmaz. A folyóiratban közölt anyagok bármilyen formában történő átvételéhez, felhasználásához a kiadó előzetes engedélye szükséges.

5 JUHÁSZ GÁBOR Az örökhagyó szabad rendelkezési jogának korlátjaként megjelenő kötelesrész a spanyol jogban II. rész A kötelesrészre vonatkozó spanyol szabályozással foglalkozó tanulmányom korábbiakban megjelent része a spanyol polgári törvénykönyv, a Código Civil pozitív normáit helyezte a központba bemutatván többek között a kötelesrészre jogosultak körét, a kötelesrész mértékét, alapját, érinthetetlenségét, elvesztésének a kitagadásnak eseteit. Ezen jogintézmény azonban egyes spanyol Autonóm Közösségekben (Comunidad Autónoma) eltérő szabályozást nyert, így jelen keretek között érdemes megvizsgálni, hogy a Código Civil normái miként élnek együtt ezekkel a jogszabályokkal, milyen kapcsolódási pontok léteznek, illetve milyen hatással lehetnek azok a Código Civil esetleges reformjára nézve. Kiindulópontként leszögezhető, hogy ezeken a saját polgári jogi normák (derechos forales) megalkotására és alkalmazására kiváltsággal rendelkező területeken a fejlődés iránya a Código Civil szabályozásánál nyíltabb szisztémák felé vezetett, mivel valamennyi törvényhozás az örökhagyó számára nagyobb szabadságot biztosít a vagyonáról való rendelkezés tekintetében, bár többségében elismerik a leszármazók, felmenők és a túlélő házastárs kötelesrészre való jogosultságát. 1 Csupán két területen találkozhatunk az örökhagyó abszolút rendelkezési szabadságával: Baszkföld azon városaiban és falvaiban, ahol a Fuero de Ayala van hatályban, valamint Navarrában. Habár a kötelesrész jelenlegi koncepciója alapvetően megegyezik a különböző öröklési szabályrendszerek anyagi jogaiban az egyes Autonóm Közösségekben, a pozitív normák szintjén viszont lényegi eltérések mutatkoznak, mivel nem egységes a megközelítés, különböző aspektusok érvényesülnek. Némelyik rezsim a kötelesrészre jogosultak körét kiterjeszti a családtagok különböző kategóriájára (a spanyol polgári törvénykönyvben ezek a leszármazók, felmenők, és a túlélő házastárs), miközben más korlátozó rendszerekben (pl. az aragóniai szabályozás) kizárólag a leszármazók tartoznak ebbe a körbe. A kötelesrészre jogosultaknak különböző kategóriái léteznek (leszármazó, felmenő, házastárs), és míg egyes csoportok kizárják egymást, mások egymás mellett léteznek, vagy egymással konkurálnak. A kötelesrész mértéke sem egyezik meg a különböző spanyol szabályozásokban. Vannak rendszerek, ahol kötött a teljes hagyatékhoz viszonyított hányada, függetlenül a kötelesrészre 1 Eva María Polo Arévalo: Concepto y Naturaleza Jurídica de la Legítima en Derecho Sucesorio Español: Precedentes y Actualidad, Madrid, 2013., 351.p. 5

6 jogosultak számától (Aragónia, Katalónia, Código Civil). Más rendszerekben azonban ezen hányad a kötelesrészre jogosultak számától függően változik, mint pl. a Baleár-szigetek Polgári jogának Kompilációjában. Néhány szabályozási rendszerben a hányad egyenlő az összes kötelesrészre jogosulti csoportra vonatkozóan, mint például a katalán jogban, a spanyol Código Civilben azonban változó az eltérő rokoni fokoknak megfelelően. Egyes szabályok valamennyi kötelesrészre jogosult részére egyéni hányadot juttatnak, míg másokban a kötelesrészt a kötelesrészre jogosultak csoportjának jogosultságaként fogják fel, amely vagy a csoport egyik tagját illetheti meg kizárólagosan, vagy a csoport tagjai között lehet felosztani egyenlő vagy egyenlőtlen mértékben. A fentiek mellett vegyes rendszer is létezik: a Código Civilben a leszármazók kötelesrésze vegyes természetű, hiszen a szigorúan vett kötelesrészi hányad (legítima estricta) egyéni és egyenlő mértékű, míg a másik hányad, az örökrész növelésének (mejora) része kollektív és bármelyik leszármazó részére lehet juttatni. 2 Aragóniában azonban az egész kötelesrészi hányad kollektív, a katalán öröklési kódexben pedig a kötelesrész egyéni és egyenlő mértékű. A kötelesrész a hatályos spanyol jogi normákban Ezen rövid bevezető után a pozitív normák ismertetésére térnék át. Napjainkban Spanyolországban a kötelesrész jogintézménye a következő jogszabályokban került rendezésre: A spanyol Código Civilben, mely törvénykönyv kizárólagosan alkalmazandó Spanyolország azon területein, ahol nem létezik saját polgári jogi törvény. A kiváltságokkal rendelkező területeken (territorios forales) pedig előírják a Código Civil szabályainak mögöttes alkalmazását. Így rendelkezik a Código Civil 13. (2) bekezdése, és különböző módokon egyes spanyol Autonóm Közösségek polgári törvénykönyvei is, melyek párhuzamosan érvényesülnek Spanyolország területén, kivéve Katalóniát. Az Aragóniai törvényhozás által 1/2011. március 22. napján elfogadott Aragóniai Szokásjogi Kódexben, mely az 1/1999. február 24. napi törvényből a halál esetére szóló öröklési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket tartotta fenn, egyúttal hatályon kívül helyezte az április 8. napján promulgált Aragóniai Polgári Jogi Kompiláció második könyvét. Az aragóniai törvény 1. (2) bekezdése alapján a Código Civil rendelkezései mögöttes szabályokat jelentenek, kizárólag létező aragóniai normák hiányában és az aragóniai alapelvekkel összhangban alkalmazható. A Baleár-szigetek Polgári jogának Kompilációjáról szóló 79/1990. szeptember 6-ai törvényben, mely módosította a Baleár speciális Polgári Jogi Kompilációról szóló 5/1961-es törvényt, és amely 1. (3) bekezdésében szintén a Código Civil mögöttes szabályi jellegét rögzíti. Az öröklésről szóló 10/2008. július 10-én kelt törvényben, mely a Katalán Polgári Törvénykönyv negyedik könyvét képezi. A törvény céljáról szóló rendelkezés megállapítja, hogy a törvény a katalán öröklési jog autonóm, teljes és átfogó normáit tartalmazza, 2 Alfredo Sánchez-Rubio García: La Legítima, En: Manual de derecho civil aragonés, Zaragoza, 2008., 569.p. 6

7 a Kompiláció 1. értelmében kizárt a Código Civil közvetlen vagy mögöttes szabályként való alkalmazása Katalóniában. A Galíciai Polgári Jogról szóló 2/2006. évi törvényben, melynek 3. -a kimondja, hogy a Código Civil és egyéb közös polgári jogi szabályok a galíciai szokásjog és polgári jogi törvények hiányában alkalmazhatók, feltéve, hogy azok a normák nem ellenkeznek a galíciai jogi szabályozás alapelveivel. Az 1/1973. március 1-jei törvényben, mellyel Navarra Polgári Jogi Kompilációja került elfogadásra és amelyet módosított az 5/1987-es Szokásjogi Törvény. Ez utóbbi úgy rendelkezik, hogy a Código Civil a Kompiláció és a navarrai joghagyomány mögöttes szabályaként alkalmazandó, de csak azokban az esetekben, amikor azt a törvény kifejezetten előírja. A Baszkföld Polgári Szokásjogáról szóló 3/1992. július 1-jei törvényben. A törvény meghatározza területi hatályát és a Código Civil szubszidiárius jellegét rögzíti. A Código Civil kötelesrészre vonatkozó rendelkezései azonban közvetlenül alkalmazandók a Gipuzkoához tartozó területeken, Álavában ott, ahol a Fuero de Alaya nem alkalmazandó, és Bizkaia azon területein, mely a törvény 6. (9) bekezdésében nem került kizárásra. Spanyolország egyes területein hatályban lévő polgári törvénykönyvek kötelesrészre vonatkozó szabályai A Spanyolország területén hatályban lévő kötelesrészt szabályozó jogszabályok ismertetését követően áttérnék az egyes Autonóm Közösségekben (Comunidad Autónoma) hatályban lévő polgári joganyag kötelesrészre vonatkozó rendelkezéseinek bemutatására. A) Aragónia (1/2011. március 22-ei Kódex) Az aragóniai szabályozás a kötelesrészt kollektív jogosultságként értelmezi, azt bármely leszármazóra lehet hagyni rokoni foktól függetlenül, azonban azzal a feltétellel, hogy ezeket határozottan meg kell jelölni. Nincsen más kötelesrészre jogosult csoport, csak a leszármazóké, akik részére a hagyatéki vagyon fele van kijelölve, és a szabályozás koncepciója a Código Civilt követi a kötelesrész természetét illetően, amikor azt pars bonorumként kezeli. Az aragóniai jog legfőbb nóvuma, hogy kollektív kötelesrészt intézményesít és széles lehetőséget biztosít az örökhagyó számára, hogy azt a kötelesrészre jogosultak csoportján belül elossza, akár az összes leszármazó között egyenlő részben, akár egyenlőtlenül, sőt akár kijelölve közülük egyet, még olyan személyt is, aki a legtávolabbi rokoni fokban van az örökhagyótól. Ezen rendszer eredete az aragóniai II. Jakab által 1307-ben összehívott gyűlésre vezethető vissza, ahol a bárók, nemesek, katonák azt kérelmezték, hogy ne legyenek a szigorú egyenlőséghez kötve gyermekeik kötelesrésze tekintetében, hogy vidéki birtokaikat jobb állapotban lehessen fenntartani. Ezt a relatív szabadságot 1311-es Fuero de Daroca kiterjesztette a polgárokra is. 3 3 María Mercedes Bermejo Pumar: Legítimas, Instituciones de derecho privado Tomo V Sucesiones Volumen 3 Las atribuciones legales, Civitas, p. 7

8 Az aragóniai Kódex szerint, ha az örökhagyó a kollektív kötelesrész tekintetében nem rendelkezett volna, akkor azt úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyóval közelebbi rokonsági fokban lévő kötelesrészre jogosultak között kell egyenlően elosztani: tehát a gyermekek között, illetve valamelyik gyermek idő előtti elhalálozása, jogszerű módon történő kitagadása esetén, ezek leszármazói között fejenként egyenlő részben. B) Baleár-szigetek (79/1990. szeptember 6-ai törvény) A Baleár-szigetek Polgári Jogának Kompilációjáról szóló jogszabály teljes mértékben eltérő szabályozást tartalmaz egyrészről Mallorca és Menorca, másrészről Ibiza és Formentera szigetére nézve. Ez az eltérés nemcsak a kötelesrészre jogosultak személyében figyelhető meg, hanem a kötelesrész jogi természete is abszolút eltér a szigeteken. Mallorcán és Menorcán a kötelesrész, mint pars bonorum került intézményesítésre a törvény 48. -a értelmében. Itt a kötelesrész a megörökölt vagyon része, melyet a hagyatéki vagyontárgyakkal kell kielégíteni (bár megengedett a készpénzben történő kiegyenlítés is), és amelyet az örökhagyó bármilyen jogcímen juttathat részükre. Ezzel szemben a törvény 81. -ában szabályozott kötelesrész Ibizán és Formenterán pars valoris bonorum, vagyis valamennyi hagyatéki vagyont érintő dologi teherrel biztosított kötelmi igény. A követelhető hányad tehát ezeken a szigeteken értékben meghatározott és azt vagyontárgyakban vagy pénzben lehet konkretizálni. 4 A kötelesrészre jogosultak sem esnek egybe ezeken a szigeteken, amíg Mallorcán és Menorcán a gyermekeket és leszármazókat, a szülőket és a túlélő házastársat ismerik el annak, Ibizán és Formenterán a házastárs nem minősül kötelesrészre jogosultnak. Megegyezik a szabályozás abban a tekintetben, hogy a kötelesrész változó mértékű a gyermekek számától függően. Ha négy vagy kevesebb gyermek maradt az örökhagyó után, akkor a kötelesrész a hagyaték egyharmad részét éri el, míg ha négynél több gyermek maradt, akkor a felét. Mallorcán és Menorcán a szülőket a törvény 43. és 44. -a kötelesrészre jogosultként ismeri el a hagyaték egynegyed része tekintetében. Házasságból született gyermek esetében a szülei kötelesrészre jogosultak, örökbefogadás esetén az örökbefogadó szülőt kell annak tekinteni. Abban az esetben, ha ezek a szülők konkurálnak egymással, akkor a kötelesrészt felefele részben kell megosztani közöttük, ha valamelyik szülő elhalálozna, akkor ezzel a túlélő társa része növekszik. 5 Mallorcán és Menorcán a túlélő házastárs kötelesrészre jogosult, amennyiben ténylegesen vagy jogerős döntés alapján nem él külön az örökhagyótól, kötelesrészének mértéke pedig a hagyatéki vagyon feléig terjedő haszonélvezeti jog, ha gyermekek is maradtak. Ha szülők maradtak, akkor a haszonélvezeti jog a hagyaték kétharmadán illeti meg, más esetekben az egész hagyatékra vonatkozik a haszonélvezeti jog. 4 María Mercedes Bermejo Pumar: Legítimas, Instituciones de derecho privado Tomo V Sucesiones Volumen 3 Las atribuciones legales, Civitas, p. 5 Eva María Polo Arévalo: Concepto y Naturaleza Jurídica de la Legítima en Derecho Sucesorio Español: Precedentes y Actualidad, Madrid, 2013., 361.p. 8

9 C) Katalónia (10/2008. július 10-ei törvény) A katalán szabályozásban a kötelesrészre jogosult egy törvényileg meghatározott juttatásra jogosult, mely vagyoni értéket képez, és bármilyen jogcímen kielégíthető. A kötelesrészt közvetlenül a törvény a biztosítja, nincs szükség külön elfogadásra. A kötelesrészre jogosult nem örökös, nem felel a hagyatéki tartozásokért, hanem arra van jogosultsága, hogy a végrendeleti juttatáskor figyelembe vegyék, illetve a végrendeletben említésre kerüljön. Beszámítható vagyon hiányában, vagy ha a végrendeletben nem történt említés róla, akkor a kötelesrészre jogosult a kötelesrészét követelheti. A törvényben meghatározott kivételekkel, csak az a kötelesrészre jogosult leszármazó kérheti a végrendelet érvénytelenségének megállapítását, akit az örökhagyó mellőzött végrendeletében (367. ). Az örökös személyesen felel a kötelesrész kielégítéséért, mégpedig saját vagyonával. A kötelesrészre jogosult nem követelheti közvetlenül a vagyontárgyakat, tulajdoni igényt nem támaszthat. A kötelesrészt Katalóniában kötelmi jogi igényként szabályozzák, mint pars valoris-t, és a hagyaték értékének egynegyedéig terjed 6, függetlenül a kötelesrészre jogosultak számától és a rokonsági foktól ( ). Minden esetben individuális, nem létezik a kötelesrészre jogosultak között növedékjog. Katalóniában a kötelesrészre jogosultak elsősorban a gyermekek, illetve az örökhagyó előtt elhalálozott, törvénynek megfelelően kitagadott vagy érdemtelen gyermekek leszármazói, ezeknek hiányában a szülők, a többi felmenő azonban nem minősül kötelesrészre jogosultnak. A túlélő házastárs konkurál mind a két kötelesrészre jogosulti csoporttal, és amennyiben nem rendelkezik a megfelelő anyagi helyzettel, az aktív hagyatéki vagyon egynegyedére tarthat igényt szükségletei kielégítése érdekében. Ennek meghatározásakor viszont figyelembe kell venni az együttélés során fenntartott életszínvonalat, egészségi állapotát és a hagyatéki vagyont is (452. ). D) Galícia (2/2006. évi törvény) A galíciai szabályozás a katalánnál világosabban fogalmaz a Galíciai Polgári Jogról szóló törvény 240. és aiban amikor akként rendelkezik, hogy a kötelesrészre jogosultak az örökhagyó által bármilyen jogcímen juttatott vagyoni juttatásra jogosultak olyan formában, ahogyan azt a törvény meghatározza, és a kötelesrészre jogosultaknak nincs tulajdoni igényük a kötelesrész követelésére, hanem hagyatéki hitelezőknek kell őket tekinteni. Ugyancsak a katalán szabályozáshoz hasonló, hogy a kötelesrész mértéke az örökhagyó halála pillanatában meglévő hagyaték értékének egynegyed része, melyből előzetesen levonásra kerülnek az örökhagyó tartozásai, ápolásának, eltemetésének költségei, illetve betudásra kerülnek az örökhagyó által nyújtott ajándékok. Galíciában kötelesrészre jogosultak a gyermekek, illetve az örökhagyó előtt elhalálozott, törvénynek megfelelően kitagadott vagy érdemtelen gyermekek leszármazói, továbbá a túlélő házastárs, ha az életközösség nem szakadt meg közöttük (253. ). 6 IV. Pedro aragóniai király ( ) és Barcelona grófja által 1343-ban Barcelona városa részére kiadott rendeletben került először így szabályozásra. 9

10 E) Navarra (1/1973. március 1-jei törvény) Habár a Navarra-i Polgári Jogi Kompiláció elismeri a meghatározott örökösök részére juttatott kollektív kötelesrész intézményét, a valóságban azonban ez puszta formális juttatást jelent, a törvény a szerint nincs követelhető vagyoni tartalma, pusztán signum exheredationisként értelmezhető. 7 Ennek ellenére a navarrai jogalkotó elismeri a túlélő házastárs javára az úgynevezett törvényes haszonélvezeti jogot az örökhagyó halála pillanatában meglévő valamennyi dolgon és jogon. F) Baszkföld (3/1992. július 1-jei törvény) A baszkföldi polgári jogról szóló törvény három eltérő szabályozási rendszert foglal magában. 8 A Código Civil rendelkezéseit a Gipuzkoára vonatkozó eltérésekkel a caseríokra 9 vonatkozóan, a Fuero de Bizkaia-t, mely a germán fenntartás intézményét alkalmazza és a Fuero de Ayalát, amely a teljes rendelkezési szabadság elvét teszi magáévá. Bizkaiában, ahol saját szokásjog (Fuero) van hatályban, a kötelesrészre jogosult személye kiválasztható a rokonsági fok szerinti csoportot figyelembe véve. A baszk szokásjog kötelesrésze úgy határozható meg, mint az örökhagyó vagyonának hányada, tehát hagyatéki vagyontárgyak képezik. Ennek ellenére a kötelesrész túllépése szükségtelenné teszi annak a kérdésnek a felvetését, hogy milyen jogcímen kapták a kötelesrészt, melynek mértéke négyötöd rész és csak egynegyed rész marad szabad rendelkezésre, ha nem nemzetségi vagyontárgyakról van szó. A Bizkaiában érvényesülő kötelesrész másik különlegessége ennek az elvnek az együttélése a nemzetségi elvvel (troncalidad), mely az élők közötti és a halál esetére szóló viszonyokat is érinti. Ez olyan szisztéma, amely a vagyontárgyak származását követi, ha az örökhagyó bizkaiai születésű volt, független attól, hogy a halál pillanatában hol élt. A nemzetségi elv a kötelesrész és más öröklési jogi alapelv korlátját képezi és a vagyon családi jellegének védelmeként érvényesül (17. ). A bizkaiai jog egyik legérdekesebb attribútuma, hogy a kötelesrészre vonatkozó szabályozás figyelembe veszi a nemzetségi öröklést. 10 Szükségszerű örökösöknek minősülnek a leszármazók (örökbefogadottak szintén), másodsorban a felmenők a nemzetséghez tartozó vagyontárgyak tekintetében, továbbá annak a felmenője, akitől a nemzetségi vagyontárgy származik, illetve ennek hiányában negyedíziglen a nemzetségi oldalági örökösök. A túlélő házastársat haszonélvezeti jog illeti meg. Ahol a Fuero de Ayala 11 a hatályos jog, ott nem létezik materiális kötelesrész és tulajdonképpen formális sem a jogszabály legutóbb módosított a alapján. A Fuero de Ayala a végrendelkezés, meghagyás, ajándékozás útján való rendelkezés szabadságát ismeri el, az örökhagyónak teljes szabadsága van abban a tekintetben, hogyan szeretné a hagyatékot megosztani. 17 Roca Sastre: Estudios de Derecho privado, vol. II. 132.p. 18 Horacio Galicia Aizpurua: Legítima y troncalidad: la sucesión forzosa en el derecho de Bizkaia, Valencia, 2002., p. 19 Baszkföldön elterjedt tradicionális építkezési forma, vidéki lakóhely, ahol főként mezőgazdasági termelést folytatnak. 10 Celaya Ibarra: El apartamiento en el Fuero y en la Compilación de Derecho civil de Vizcaya, p. 11 A Fuero de Ayala a XIV. századból származik, és személyi hatálya csak Amurrio, Okondo, Aiara és Mendieta városok, valamint Retes de Tudela, Santa Coloma és Sojoguti falvak lakosaira terjed ki. 10

11 A kötelesrész jogintézményének kritikája a spanyol közjegyzők szemszögéből Ahogy arra korábban utalás történt, a fent részletesen taglalt Autonóm Közösségek anyagi jogában megfigyelhető, hogy a kötelesrészre vonatkozó szabályozás az örökhagyó rendelkezési jogát kisebb mértékben korlátozza, illetve egyes területeken ez a rendelkezési jog korlátlan. Ezen okból kifolyólag a mai spanyol közjegyzőség berkein belül a közelmúltban több alkalommal felmerült az igény a Código Civil kötelesrészre vonatkozó rendszerének módosítására vonatkozóan. A Madridi Közjegyzői Kamara által május 21-én rendezett szakmai konferencia is napirendre tűzte a kérdést, illetve spanyol közjegyzői periodikákban is olvashatók cikkek e tárgykörben. Roberto Blaquer Uberos felhívta a figyelmet arra, hogy a közelmúltban Európában három reform is született a kötelesrészre vonatkozó szabályozás kapcsán, mégpedig a holland, francia és német jogban. Hollandiában felhagytak a fenntartás intézményének hagyományos francia mintájával, és a kötelesrész német modelljéhez igazodtak, amikor azt kötelmi jogi igényként intézményesítették, jelentősen csökkentve ezzel a kötelesrészre jogosultak jogosultságait. Németországban a reformot a Német Alkotmánybíróság április 19-ei határozata befolyásolta, amelyben kinyilvánították, hogy a kötelesrész alkotmányos védelemben részesül, ily módon véget vetve annak az egyes szakemberek által erősen támogatott gondolatnak, hogy a kötelesrész intézményét el kellene törölni. A német reform sem a kötelesrész mértékét, sem a kötelesrészre jogosultak körét nem érintette, kizárólag a kitagadás okait szándékozott bővíteni és rugalmasabbá tenni, illetve azon személyek részére igyekezett jogosultságokat biztosítani, akik az örökhagyó megfelelő ellátásáról gondoskodnak. Franciaországban a kötelesrészt melynek itt fenntartás (reserva) a terminológiája erős kritikák érték, és a jogintézmény a évi reform által jelentős változáson esett át. Megszüntették a felmenők kötelesrészét, melyet gazdasági nézőpontból kontraproduktívnak minősítettek. A leszármazók kötelesrészre való jogosultságát fenntartották, viszont számos módosításon esett át az is, különösen az öröklési szerződés német jogban meglévő intézményének átvételével. A fenti európai megoldásokkal szembesülve spanyol szakmai körökben rámutattak, hogy a Código Civil kötelesrészre vonatkozó rendszere kisebb módosításoktól eltekintve annak 1889-es kihirdetésétől kezdve szinte változatlan, vagyis jogalkotási nézőpontból a kötelesrész érinthetetlennek tűnik. A XXI. század spanyol társadalmának karaktere azonban teljes mértékben eltér a XIX. századétól, különösen az élethossz és a családi formák sokszínűsége szempontjából. Spanyolországban a várható élettartam az utóbbi száz évben megduplázódott, vagyis a Código Civil hatályba lépésekor az emberek átlagban ötven éves koruk előtt elhaláloztak, jelenleg pedig egyáltalán nem ritka a közel száz éves életkor sem. Ez a fejlődés és demográfiai panoráma közvetlenül érinti a család összetételét és formációját, ezen keresztül pedig az oktatási rendszert, a lakáspiacot és a népesség egészségügyi szükségleteit is. Más európai családokhoz hasonlóan a spanyol családok struktúrája is hatalmas változáson ment keresztül a spanyol polgári törvénykönyv legutóbbi, a házasság felbontásáról 11

12 szóló rendelkezéseinek módosítása óta. Drasztikusan megnőtt a válások száma, a házasságkötések száma visszaesett, és a különböző élettársi közösségek elterjedése figyelhető meg. A mai spanyol jogirodalomban a fentiekre tekintettel több szerző és közjegyző többek között Pablo Gutiérrez-Alviz y Conradi 12 is azt a következtetést vonta le a jövőre nézve, hogy bár a kötelesrész intézményének megszüntetése vagy meg nem szüntetése tekintetében nem kívántak állást foglalni, de azt megállapították, hogy a Código Civil kötelesrészt szabályozó rendszere jelentős módosításokra szorul. A megvizsgált külföldi példák mellett a kötelesrész szisztémájának a társadalmi realitásokhoz való igazításához jó például szolgálhat a Galíciai Polgári Jogról szóló 2/2006. törvény is. Jelenleg a témával foglalkozók a következő módosítások átvételét látnák megnyugtatónak. Elfogadhatónak tartják egyrészt a felmenők kötelesrészének eltörlését abban az esetben, ha túlélő házastárs is maradt. A leszármazók kötelesrészének mértékét leszállítanák a hagyaték egynegyed részére, az örökrész növelése (mejora) intézményének az eltörlésével, ugyanis az elfogadott álláspont szerint az nagymértékben bonyolítja az öröklési viszonyokat. Ez a jogintézmény, mely a spanyol jog sajátossága, teljes mértékben szükséges volt, amikor a kötelesrész mértéke még négyötöd részre terjedt ki, mint a Código Civilt megelőző szabályozásban vagy a jelenleg hatályos normák szerinti kétharmad rész esetén, viszont az egynegyed rész tekintetében már szükségtelennek látják. További javaslatként merült fel a kötelesrész intézményesítése kötelmi jogi igényként, továbbá a kötelesrész kielégítésének későbbi időpontra halasztásának lehetősége, mely nemcsak a gazdasági társaságok egy kézben való megőrzése, hanem a családi lakóhely, illetve más különösen érzékeny vagyoni elemek megőrzése érdekében lehet szükséges. Szintén felmerült az öröklési szerződés elfogadásának, a kitagadás okainak bővítése és rugalmasabbá tétele, és a túlélő házastárs jogosultságai kiszélesítésének gondolata a közösen lakott ingatlan tekintetében. Végezetül említést érdemel, hogy a rendelkezési szabadság liberalizálásának irányába mutathat az Európai Parlament és a Tanács 650/2012. számú EU rendelete 13, melyet július 4-én fogadtak el. A joganyag a határokon átnyúló öröklési ügyek rendezésének új eszköze, mely az európai állampolgárok részére biztosítja akár harmadik államok anyagi jogi szabályainak alkalmazását a nemzetközi örökösödési ügyekben. Ezek az új normák azon személyek öröklési ügyeiben lesznek alkalmazandók, akik augusztus 17. napja után haláloznak el. A Rendelet II. fejezetében meghatározott joghatósági szabályai a bíróságokat kötnék, a bíróság fogalmát pedig kiterjesztően kell értelmezni, vagyis ide tartoznak a bíróságokhoz hasonló igazságügyi feladatokat ellátó közjegyzők is. A joghatóság általános kapcsolóelve az örökhagyó halála előtti szokásos tartózkodási helye azzal, hogy kivételes esetben megengedett azon jog alkalmazása, amellyel az örökhagyó nyilvánvalóan szorosabb kapcsolatban állt. A Rendelet megengedi az állampolgárság szerinti jog választását, 12 Pablo Gutiérrez-Alviz y Conradi: La legítima no es intocable, El notario del siglo XXI., marzo-abril 2009/ N Európai Parlament és a Tanács 650/2012. számú EU rendelete az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről (HL L 201., , 107. o.) 12

13 amennyiben tehát valaki egyszerre több állampolgársággal is rendelkezik, bármelyik jogot választhatja. Az előbb említett joghatósági szabályok pedig az örökhagyó számára elméletben akár lehetőséget biztosíthatnak egy enyhébb kötelesrészre vonatkozó szabályozás megválasztására is. Felhasznált irodalom és forrásjegyzék María Mercedes Bermejo Pumar: Legítimas, Instituciones de derecho privado Tomo V Sucesiones Volumen 3 Las atribuciones legales, Civitas, Eva María Polo Arévalo: Concepto y Naturaleza Jurídica de la Legítima en Derecho Sucesorio Español: Precedentes y Actualidad, Madrid, Alfredo Sánchez Rubio García: La Legítima, En: Manual de derecho civil aragonés, Zaragoza, Roca Sastre, R.M.: Heredero vitalicio sin disposición de la herencia para después de su muerte, Estudios sobre sucesiones. Tomo II., Madrid, Horacio Galicia Aizpurua: Legítima y troncalidad: la sucesión forzosa en el derecho de Bizkaia, Valencia, Celaya Ibarra: El apartamiento en el Fuero y en la Compilación de Derecho civil de Vizcaya, El notario del siglo XXI., marzo-abril 2009/N 24. Código civil (spanyol Polgári törvénykönyv) vonatkozó rendelkezései /Real Decreto de 24 de julio de 1889, disponiendo la publicación en la Gaceta de Madrid de la edición reformada del Código Civil/ 1/2011. március 22. napján elfogadott Aragóniai Szokásjogi Kódex /Decreto Legislativo 1/2011, de 22 de marzo, del Gobierno de Aragón, por el que se aprueba, con el título de Código del Derecho Foral de Aragón/ 79/1990. szeptember 6-ai törvény a Baleár-szigetek Polgári jogának Kompilációjáról /Decreto Legislativo 79/1990, de 6 de septiembre, por el que se aprueba el Texto Refundido de la Compilación del Derecho Civil de las Islas Baleares/ 10/2008. július 10-én kelt törvény az öröklésről, mint a Katalán Polgári Törvénykönyv negyedik könyve / Ley 10/2008, de 10 de julio, del libro cuarto del Código civil de Cataluña/ 2/2006. évi törvény a Galíciai Polgári Jogról /Ley 2/2006, de 14 de junio, de derecho civil de Galicia/ 1/1973. március 1-jei törvény Navarra Polgári Jogi Kompilációjáról /Ley 2/2006, de 14 de junio, de derecho civil de Galicia/ 3/1992. július 1-jei törvény Baszkföld Polgári Szokásjogáról /Ley 3/1992, de 1 de julio, del Parlamento Vasco, del Derecho Civil Foral del País Vasco/ Európai Parlament és a Tanács 650/2012. számú EU rendelete az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről (HL L 201., , 107. o.) 13

14 MOLNÁR JUDIT Elköltözött vagy a címzett ismeretlen A kötelezett menekülési lehetősége a fizetési meghagyásos eljárásban 1. A tanulmány alapját képező eset Egy, a közjegyzői gyakorlatban gyakran előforduló, és a jogosultak igényérvényesítését jelentősen korlátozó probléma képezi jelen tanulmány kiindulópontját. Az eset szerint a jogi képviselő által előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a kötelezett olyan lakcíme (idézési címe) került megjelölésre, melyet a jogosult a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) igazolása alapján jelentett be. A kérelem beérkezését követően a közjegyző végzésében hiánypótlásra szólította fel a jogosultat, mivel a fizetési meghagyás a kötelezett részére nem volt kézbesíthető, mert a posta közlése szerint a bejelentett címről a kötelezett elköltözött. A közjegyző a fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 3. -ának (3) bekezdése alapján tájékoztatta a jogosultat, hogy a fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe. Ebben az esetben a kötelezett elleni igényt csak perben lehet érvényesíteni. A közjegyző felhívta a jogosultat, hogy a végzés kézbesítésétől számított 30 napon belül jelentse be a kötelezett új idézési címét. A jogosult már eredetileg is olyan címet jelentett be, amelyet a KEKKH bocsátott a rendelkezésére, a kötelezettnek egyéb idézhetőséghez szükséges és elégséges adatával nem rendelkezett. Erre tekintettel a jogosultnak két választása maradt a közjegyzői végzésben részletesen ismertetett módok alapján: feladja az igény érvényesítését a fizetési meghagyásos eljárás sikertelensége okán, vagy peres eljárásban érvényesíti a pénzkövetelésre vonatkozó igényét immár az alperessel ismeretlen helyen tartózkodó kötelezettjével szemben, és él a per által biztosított kisegítő lehetőségekkel (hirdetmény, ügygondnok), de vállalva a perrel járó további anyagi terheket is. 2. Az eset kapcsán megjelenő problémák és kérdések A MOKK statisztikái alapján megállapítható, hogy az ügyek 3-4 %-át érintő probléma az, hogy a kötelezett nem a jogosult által megjelölt címen lakik. A kérelmek elutasítása az összes 14

15 ügy 5 %-át teszi ki, ezen elutasítások nagyobb része kézbesítési problémán alapul. A kézbesítési akadályok az eljárási akadályok között kiemelkedő helyet foglalnak el. 1 Az Fmhtv. részletesen szabályozza a kézbesítés sikertelensége esetén követendő eljárást, olvashatjuk a Kommentárban. 2 Ezen eljárásról a közjegyző hiánypótlás során tájékoztatja a jogosultat. A törvény által szabályozott intézkedések kiindulópontja, hogy kötelezetti belföldi idézési cím birtokában alkalmazható az eljárás. Ha ilyet a jogosult nem jelent be, vagy olyat jelent be, melyen a kézbesítés nem sikeres, akkor az igény perbeli érvényesítését kínálja a törvény. A jogosult helyzetén segíthet jobban mondva segíthetne a KEKKH az általa nyilvántartott lakcím adatokkal. Azonban ez az adatbázis nem naprakész, a kötelezettek egy része olyan lakóhellyel, tartózkodási hellyel szerepel benne, amely már nem áll fenn, a kötelezett pedig utolérhetetlenné válik a jogosult számára. A szabályozás másik problémája, hogy a fizetési meghagyások kézbesítése általában postai szolgáltató igénybevételével történik, amely a kézbesítések sikerességének sikertelenségének jelentős kiszámíthatatlanságát eredményezi a szolgáltatás jellege miatt. A jogosulti oldalon mindezek miatt alapvető kérdésként jelenik meg, hogy ha ismerten olyan kötelezettről van szó, aki hajlamos a rejtőzködésre, érdemes-e a fizetési meghagyásos eljárást igénybe venni. Hozzá kell tennünk azonban azt is, hogy az Fmhtv. 3. -ának (2) bekezdése alapján az 1 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelés néhány kivételes esettől eltekintve kizárólag fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető, és csak ezen eljárás sikertelenségét követően van lehetőség a peres útra. Mindezen problémák a jogosult igényérvényesítését jelentősen akadályozzák, a fizetési meghagyásos eljárási út bezárulhat előtte. Jelen tanulmányban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítés során feloldható-e a kézbesíthetetlenség problémája, rendelkezésre állnak-e jelenleg is olyan szabályok, melyek igénybe vételével javulhat a jogosult helyzete az eljárásban, illetve milyen további szabályozásra, rendelkezések beépítésére lenne szükség a probléma megfelelő orvoslásához. 1 Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest oldal 2 Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez 266. oldal 15

16 3. A kézbesíthetetlenség, mint alapprobléma A fizetési meghagyás közjegyző általi kibocsátását annak kötelezett részére történő kézbesítése követi. 3 A közjegyző a fizetési meghagyást papír alapon bocsátja ki, melyet papír alapú kézbesítés követ. 4 A papír alapú kézbesítésnek általánosan három módját ismeri az Fmhtv.: postai úton, végrehajtói kézbesítéssel és a jelen lévő félnek történő közvetlen kézbesítéssel. 5 A kibocsátott fizetési meghagyás tekintetében a postai és a végrehajtói mód alkalmazható. A kézbesíthetetlenség okait a postai küldemények esetében a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) határozza meg 6, és ezek a következők lehetnek. 1. A cím nem azonosítható jelzést alkalmazza a postai szolgáltató képviselője, ha a küldemény címzése vagy címe nem megfelelő, vagy a cím nem létező, továbbá ha a címhely azonosításra nem alkalmas vagy az nem egyértelmű A címzett ismeretlen, amennyiben a címzett a címen nem egyértelműen azonosítható, vagy nem ismert Nem kereste jelzéssel érkezik vissza az irathoz kapcsolt küldemény kísérő irat, amenynyiben a címzett vagy egyéb jogosult átvevő a kézbesítésről szóló értesítésben megjelölt határidő lejártáig a rendelkezésre tartott küldeményért nem jelentkezett Az átvételt megtagadta jelzéssel él a posta, amennyiben a címzett vagy a meghatalmazott a küldemény azonnali átvételétől egyértelmű nyilatkozattal elzárkózik A címzett elköltözött jelzés esetén a postai szolgáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy a címzett tett-e az elköltözésre vonatkozó bejelentést vagy nyilatkozatot A kézbesítés akadályozott, ha a küldemény, illetve a kézbesítéséről szóló értesítés hátrahagyása nem lehetséges, nincs rá megfelelő levélszekrény A fizetési meghagyás kézbesítésére ha e törvény eltérően nem rendelkezik a Pp.-nek a keresetlevél kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 16. (1) bek.; A fizetési meghagyás kézbesítése a keresetlevél kézbesítésével esik egy tekintet alá, mivel azonban a meghagyás egyben az eljárás befejező határozata is, közlése az elsőfokú ítélet kézbesítésével is mutat azonos jegyeket. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás In VARGA István (szerk.): Polgári nemperes eljárások joga. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, o. 14 Fmhtv. 26. (1) bek. A közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan is kibocsáthatja és kézbesítteti a félnek, ha e törvény elektronikus kézbesítést ír elő. Jelenleg azonban az Fmhtv. ilyen rendelkezést nem tartalmaz. 15 Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez o. 16 Pr Pr. 25. (1) bek. a.) pont. 18 Pr. 25. (1) bek. b.) pont. 19 Pr. 25. (1) bek. c.) pont. 10 Az ilyen tartalmú nyilatkozat azonban a helyettes átvevő részéről nem eredményez megtagadást és annak jogkövetkezményeit. Ekkor a címzett részére a küldemény érkezéséről értesítőt kell hátrahagyni. Pr. 24. (1) és (3) bek. b.) pont. 11 Ezen nyilatkozat, bejelentés formai és tartalmi követelményeiről lásd: Pr. 26. (3) bek. 12 Pr. 25. (1) bek. f.) pont. 16

17 7. Kifejezett nyilatkozat, bejelentés alapján jelez vissza a postai szolgáltató a feladó részére olyképpen, hogy a címzett meghalt, megszűnt. A bejelentést halál esetén a hozzátartozónak kell megtenni a Kormányrendelet 26. -ának (3) bekezdése alapján. 13 A fizetési meghagyások végrehajtói kézbesítésére az Fmhtv ának (3) bekezdése alapján a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (Vht.) 31/D. -ának alkalmazásával van lehetőség. A végrehajtói kézbesítés részteles eljárási szabályait a 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhkbr.) határozza meg. Eredménytelen a kézbesítési végrehajtó eljárása, amennyiben: 1. a végrehajtó megállapította, hogy a címzett nem tartózkodik a kézbesítési helyen (ismeretlen, elköltözött, ott-tartózkodására utaló jel nem található stb.) és a címzett utánküldés szolgáltatás igénylése érdekében bejelentett címének felkutatása nem járt eredménnyel a végrehajtó megállapította, hogy a kézbesítési hely nem létezik (nincs ilyen megjelölésű ingatlan), 3. a címzett meghalt vagy szervezet esetében megszűnt, 4. a végrehajtó a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül azért nem tudott helyszíni eljárást lefolytatni, mert a kézbesítés helye időjárási, földrajzi, biztonsági stb. okból megközelíthetetlen. 15 A kézbesítés sikertelenségének okai a két kézbesítési mód esetében sok átfedést mutatnak, tartalmilag azonos kategóriákkal dolgoznak, azaz hasonló akadályokkal találkozik a postai kézbesítő és a kézbesítési végrehajtó az eljárása során. Cím beazonosítása: mindkét kézbesítés alapvető problémája lehet az, ha a küldemény címzése vagy címe nem megfelelő, vagy a cím nem létező (kézbesítési hely nem létezik), továbbá ha a címhely azonosításra nem alkalmas vagy az nem egyértelmű. Technikai akadályok: A postai kézbesítés során kézbesítést akadályozó körülmény lehet az is, hogy a kézbesítéséről szóló értesítés hátrahagyása nem lehetséges, mert nincs rá megfelelő levélszekrény. 16 A végrehajtó számára többletlehetőségként rendelkezésre áll az a megoldás ilyen esetben, hogy a küldeményről más módon hagyjon értesítőt. Szabályszerű az értesítő hátrahagyása akkor is, ha azt a végrehajtó az ingatlan bejáratára, falára tűzve hagyja hátra. 17 Címzett ismeretlen: További probléma, hogy a címhelyen tartózkodó személyek közül kell megállapítani a címzettet. Kézbesítési akadály, ha maga a címzett ismeretlen, amely lehet beazonosítási probléma (a címzett a címen nem egyértelműen azonosítható), vagy a jelen lévő személy kijelenti, hogy a címzettet ezen a címen nem ismeri (nem ismert). Elköltözött: Az ismeretlen címzetthez kapcsolódik az az eset is, ha a kézbesítő a címhelyen olyan információt kap a címzett személyről, hogy az elköltözött. Ekkor a címhelyen található 13 Pr. 25. (1) bek. g.) pont. 14 Vhkbr. 34. (2) bek. b.) pont és 46/E. (2) bek. 15 Vhkbr. 34. (2) bek. b.)-e.) pont. 16 Pr. 25. (1) bek. f.) pont. 17 Vhkbr. 26. (2) bek. 17

18 személy nyilatkozata tükröződik a postai kézbesítő által alkalmazott visszajelzésen. A postai kézbesítő nem vizsgálja és nem is tudja vizsgálni, hogy az a személy, aki akként nyilatkozott, hogy a címzett innen elköltözött, alappal tehette-e az adott nyilatkozatot. Legtöbb esetben a postai kézbesítő vagy személyesen észleli a körülményeket, vagy a szomszédok előadásából kap információt a címzettről. 18 Ugyanezen probléma a végrehajtói általi kézbesítés során is ismert sikertelen kézbesítési ok. Az elköltözés azonban a jogszabályi előírások alapján nem lehetne ilyen egyszerű hivatkozási ok. Az elköltöző személynek a posta, valamint a KEKKH felé bejelentéssel kell/kellene élnie, amely biztosíthatná a további fellelhetőségét. 19 Erre reagálva rendelkezik mind a postai, mind a végrehajtói kézbesítésről szóló Kormányrendelet az utánküldési nyilatkozat megvizsgálási kötelezettségről, és ha van ilyen nyilatkozat, az új címen történő kézbesítés megkísérléséről. 20 Címzett halála: Közös kézbesítést akadályozó tényező, ha a címhelyen olyan információt kap a kézbesítést végző, hogy a címzett elhalálozott. A Pr ának (3) bekezdésének figyelembevételével a hozzátartozóknak a halál bekövetkezését be kellene jelenteni a postai szolgáltató és a KEKKH részére. 21 Amennyiben ez megtörténik, a posta, valamint a KEKKH adatok alapján a végrehajtó pontos információk birtokában tud a közjegyző felé jelzéssel élni a küldemény kézbesítésének sikertelenségéről. Ekkor a közjegyző a halál időpontjának alapul vételével alkalmazni tudja a megfelelő eljárásjogi rendelkezéseket. A gyakorlatban azonban a postai kézbesítő, valamint a kézbesítési végrehajtó a hozzátartozótól, a címhelyen lévő egyéb személytől értesül a halál bekövetkeztéről, így hiányos, és meg nem erősített információt jelez vissza a közjegyző számára. Nem kereste: Amennyiben a címzett (vagy a helyettes átvevője) nem tartózkodik a kézbesítés időpontjában a címhelyen, a címzett számára a postai kézbesítő, illetve a végrehajtó értesítést hagy hátra a kézbesítés megkísérléséről. Lehetősége van a címzettnek, hogy a postai szolgáltatóhelyen illetve a végrehajtói irodában az értesítőben megjelölt határidőn belül a küldeményt átvegye, vagy helyette erre jogszabály alapján jogosult személy ezt megtegye. Amennyiben a biztosított határidő eltelik, mind a posta, mind a végrehajtó újabb kézbesítést kísérel meg a címhelyen, és ezt követően ugyancsak biztosít átvételi lehetőséget a címzett számára. 22 Ennek eredménytelensége esetén kettéválik a postai és végrehajtói kézbesítés esetén alkalmazott jogkövetkezmény: a posta a közjegyző felé eredménytelen kézbesítést jelez vissza 23, míg a végrehajtó a második helyszíni eljárás napjától számított 5. munkanapon eredményesnek tekinti a kézbesítést, és ennek megfelelően él jelzéssel a közjegyző felé. 24 Átvétel megtagadása: A postai kézbesítés során kézbesítési akadály, ha a címzett az átvételt megtagadja. 25 Ezzel szemben a végrehajtói kézbesítés során a megtagadás összetettebb 18 Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez o. 19 Pr. 26. (3) bek. 20 Lásd ehhez: Pr. 26. (3) bek.; Vhkbr. 40/D. (2) bek. 21 Pr. 25. (1) bek. g.) pont. 22 Pr. 25. (1) bek. c.) pont; Vhkbr. 46/D. (3) bek. 23 Pr. 25. (1) bek. c.) pont; Bhkbr. 34. (2) bek. a.) pont 24 Vhkbr. 46/E. (1) bek. 2. mondata. 25 Pr. 25. (1) bek. d.) pont. 18

19 következménnyel jár: eredményesnek tekinti a kézbesítést a Vhkbr. abban az esetben, ha a címzett de csakis a címzett a helyszíni eljárás során az átvételt megtagadta. 26 A végrehajtónak azonban ekkor is értesítést kell hagyni a küldemény átvételének végrehajtói irodában fennálló lehetőségétől és figyelnie kell a határidőket. Azonban az első határidő eltelte nem eredményez újabb helyszíni eljárást, a végrehajtó a közjegyző felé jelzi a kézbesítés eredményességét A kézbesíthetetlenség fizetési meghagyásos eljárásra gyakorolt következményei Az ismertetett kézbesítési akadályok esetében megtalálhatóak az Fmhtv. és a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) alkalmazásával a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyző megfelelő és kidolgozott válaszreakciói. Nem kereste, megtagadta: Amennyiben a postai szolgáltatótól a fizetési meghagyást tartalmazó küldemény nem kereste jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz, a kézbesítési vélelem beállására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni: A Pp ának (2) bekezdése alapján az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ugyanezen bekezdés szerint a kézbesítés megkísérlésnek napján kézbesítettnek kell tekinteni az iratot, ha a címzett az átvételt megtagadta. 28 Mind a nem kereste, mind a megtagadta jelzés esetén azonosak a közjegyző reakciói: A kézbesítési vélelem beálltáról a kötelezettet a közjegyző 8 napon belül értesíti, és az értesítéshez mellékelnie kell a fizetési meghagyást. 29 A vélelmezett kézhezvételt követő napon megindul a 15 napos ellentmondási határidő, majd annak elteltével a közjegyző megállapítja, hogy a kötelezett részéről nem érkezett ellentmondás, és jogerősíti a fizetési meghagyást. A jogerős fizetési meghagyást a jogosultnak postai úton kézbesíti a közjegyző. 30 Itt kell utalnunk az előző pontban kifejtettekre, hogy a végrehajtói kézbesítés során a nem kereste, valamint az átvételt megtagadta jelzésű küldemények nem érnek vissza a közjegyzőhöz közvetlenül, hanem a végrehajtói kézbesítési szakban az átvételre biztosított határidő elteltével a végrehajtó állapítja meg a kézbesítés eredményes voltát. 31 Címzett halála, ismeretlensége, címzett ismeretlen helyre költözött: Az Fmhtv ának (2) bekezdése mindhárom kézbesítési akadályt összefogva egy meghatározott eljárási jogkövetkezmény-csoportot rendel alkalmazni: Ha a meghagyást a kötelezett halála miatt, vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a kötelezett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, erről a jogosultat értesíteni kell, és egyidejűleg fel kell hívni, hogy 26 A helyettes átvevő részéről történő megtagadás olyan hatállyal bír, mintha a végrehajtó a kézbesítés helyén nem talált volna senkit, és a kézbesítés megkísérléséről értesítőt kell hátrahagynia. Vhkbr. 16. (4) és (5) bek. 27 Lásd ehhez: Vhkbr. 27. (2) bek.; 33. (1) bek. a. pont; 34. (1) bek. 28 A helyettes átvevő általi megtagadás azonban nem keletkeztet kézbesítési vélelmet. Pr. 24. (3) bek. Ilyen esetben a címzett részére értesítőt kell hátrahagyni. 29 Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez o 30 Fmhtv. 36. (2) bek. 31 Vhkbr. 34. (2) bek. a.) pont és 46/E. (1) bek. 19

20 a kézbesítéshez szükséges adatokat 30 napon belül jelentse be. A közjegyző első eljárási lépése tehát azonos (hiánypótlás), de a kézbesíthetetlenség oka alapján részletesen is meg kell vizsgálnunk a szabályozást. Amikor a kézbesítés akadálya a címzett halála, a Pr. bejelentési kötelezettséget teremt a hozzátartozók számára. 32 Azonban azon közlés, hogy a címzett elhalálozott, nem alkalmas arra, hogy a fél vagy törvényes képviselője halála esetén érvényesülő jogkövetkezmények minden további nélkül alkalmazhatóak legyenek. Különösen a halál időpontja tekintetében alkalmatlan a visszajelzés, ezért a közjegyző a jogosulttól várva pontosabb adatokat, őt az Fmhtv ának (2) bekezdése alapján hiánypótlás keretében felhívja arra, hogy a KEKKH vagy az illetékes okmányiroda igazolása, illetve a halotti anyakönyvi kivonat alapján az okirat számának feltüntetésével vagy az okirat csatolásával nyilatkozzon a kötelezett halálának időpontjáról. A közjegyző emellett a Pp (4) bekezdése alapján jogosult maga is megkeresni KEKKH-t vagy az illetékes okmányirodát az adatok beszerzése végett. 33 A címzett a címhelyen ismeretlen, illetve ismert, de elköltözött kézbesítési akadály esetén a közjegyző a jogosulttól vár új, megfelelő idézési címadatot, ezért hiánypótlásra hívja fel, mint ahogyan láthattuk a tanulmány 1. pontjában bemutatott esetben is. A két fenti kézbesítési akadály nem oldható fel sem a postai, sem a végrehajtói kézbesítés során rendelkezésre álló eszközökkel. Hiába rendelkezik mindkét eljárás az utánküldési nyilatkozat figyelembevételéről, az esetek többségében ilyen nyilatkozat nélkül tűnik el a kötelezett. Ennek következtében a jogszabályi rendelkezések egyértelműen a jogosultra hárítják a feladatot, hogy amennyiben a fizetési meghagyásos eljárást kívánja, idézésre alkalmas adatot jelentsen be a kötelezett tekintetében. Ha a jogosult az új címet bejelenti, a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni. Amennyiben a kézbesítés az új címen sikeres, az eljárás folytatódik tovább. Ha azonban az új cím sem alkalmas a kézbesítésre, az ismételt kézbesítés sikertelensége oka alapján kell a jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét elutasítani. 34 Ha a jogosult az előírt 30 napos hiánypótlásra nyitva álló határidőn belül nem tesz bejelentést, a közjegyző a kérelmet hivatalból elutasítja. 35 Amennyiben a jogosult a hiánypótlási felhívásra határidőn belül akként nyilatkozik, hogy a KEKKH igazolása alapján a kötelezettnek nincsen az eredetileg bejelentett címen kívül más ismert belföldi idézési címe, a közjegyző ugyancsak kérelmet elutasító végzést bocsát ki, mivel a jogosult nem tudott a felhívásnak megfelelő új idézhetőségi adatot a kötelezetett vonatkozásában megjelölni, a régi cím pedig alkalmatlan volt a kézbesítésre Pr. 25. (1) bek. g.) pont. 33 A halál tényének és időpontjának igazolása alapján a közjegyző dönteni tud a megfelelő eljárási jogkövetkezményről: a fél perbeli jogképessége hiányára alapítottan az Fmhtv. 24. (1) bekezdésének e.) pontja alapján történő elutasításáról, Pp a alapján az eljárás félbeszakadásának megállapításáról, illetve ha a kötelezett nem halt meg, a jogosulttól új idézési címet kér a közjegyző. Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez o 34 Fmhtv. 24. (1) bekezdés g.) pont; Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez o. 35 Fmhtv. 24. (1) bekezdés l.) pont. 36 Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez o. 20

Kézbesítési vélelem a polgári peres és nemperes eljárás kezdőiratainál

Kézbesítési vélelem a polgári peres és nemperes eljárás kezdőiratainál Kézbesítési vélelem a polgári peres és nemperes eljárás kezdőiratainál De hát a törvényeknek nem azért van hitelük, mert igazságosak, hanem azért, mert törvények. Ez az ő tekintélyüknek misztikus alapja;

Részletesebben

AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r 2 9.

AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r 2 9. AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA d r. R á k V i k t o r B u d a p e s t, 2 0 1 6. s z e p t e m b e r 2 9. végrehajtási jogcímhez jutás önálló, alternatív igényérvényesítési eljárás európai

Részletesebben

TERVEZET. a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

TERVEZET. a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról 1 IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM IRM/IKSZFO/1622/2010. TERVEZET a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról 2010. március 2

Részletesebben

Hagyatéki. Vonatkozó jogszabályok:

Hagyatéki. Vonatkozó jogszabályok: Hagyaték Vonatkozó jogszabályok: A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII.31.) KIM rendelet Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás DE-ÁJK J K P olg l á g r á i r i El E j l á j rá r sj s o j gi g Tans n z s ék

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás DE-ÁJK J K P olg l á g r á i r i El E j l á j rá r sj s o j gi g Tans n z s ék A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás DE-ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; melynek során a közjegyzı a jogosult egyoldalú kérelme

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei FIZETÉSI MEGHAGYÁS A fizetési meghagyás szabályozása 2010. július 1.-től jelentősen átalakult. A legalapvetőbb változás az, hogy bizonyos kivételekkel a bíróság helyett közjegyző előtt érvényesíthető a

Részletesebben

N Y I L A T K O Z A T

N Y I L A T K O Z A T N Y I L A T K O Z A T Kérem, hogy a nyilatkozatot olvasható, nyomtatott betűvel töltse ki! Pótlap csatolandó, amennyiben valamely adathoz nem áll rendelkezésére elegendő hely. I. Az elhunyt személy adatai:

Részletesebben

Tiszavárkony Polgármesteri Hivatal Kézbesítési Szabályzata

Tiszavárkony Polgármesteri Hivatal Kézbesítési Szabályzata Tiszavárkony Község Önkormányzat J e g y z ő j e 5092 Tiszavárkony, Endre Király út 37. Tel. 56/436-036, fax: 56/436-555 Tiszavárkony Polgármesteri Hivatal Kézbesítési Szabályzata A közigazgatási hatósági

Részletesebben

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; amely során a jogosult által elıterjesztett kérelemre a közjegyzı feltételesen marasztalja

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A ÉVI ÓVODAI FELVÉTEL ELJÁRÁSRENDJÉRŐL. Tisztelt Szülők!

TÁJÉKOZTATÓ A ÉVI ÓVODAI FELVÉTEL ELJÁRÁSRENDJÉRŐL. Tisztelt Szülők! TÁJÉKOZTATÓ A 2018. ÉVI ÓVODAI FELVÉTEL ELJÁRÁSRENDJÉRŐL Tisztelt Szülők! Az óvodai felvétel eljárásával kapcsolatosan tájékoztatom Önöket arról, hogy Pilisvörösvár Város Önkormányzata a törvényi előírásoknak

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány 1 1. melléklet a BM/14323/2014. számú előterjesztéshez A Kormány /2014. ( ) Korm. rendelete a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő lényeges adatokról, valamint a lényeges adatok bejelentésének rendjéről

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

Jogi terminológia szószedete

Jogi terminológia szószedete Jogi terminológia szószedete A TANÁCS 2201/2003/EK RENDELETE (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről

Részletesebben

NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ

NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ 1. Az elhunyt neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Családi állapota: Állampolgársága: Foglalkozása: Elhalálozás helye, ideje: Megjegyzés: kérjük csatolni a halotti anyakönyvi

Részletesebben

NYILATKOZAT HAGYATÉKI LELTÁRHOZ (a nyilatkozatot olvashatóan nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni!)

NYILATKOZAT HAGYATÉKI LELTÁRHOZ (a nyilatkozatot olvashatóan nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni!) NYILATKOZAT HAGYATÉKI LELTÁRHOZ (a nyilatkozatot olvashatóan nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni!) 1. Elhunyt neve: Elhunyt születési neve: Születési helye, ideje: Családi állapota: Állampolgársága:

Részletesebben

A döntések közlése A KÖZLÉS JELENTŐSÉGE A KÖZLÉS MÓDJAI. Joghatások Bizonyítási teher

A döntések közlése A KÖZLÉS JELENTŐSÉGE A KÖZLÉS MÓDJAI. Joghatások Bizonyítási teher A döntések közlése A döntések közlése A KÖZLÉS JELENTŐSÉGE Joghatások Bizonyítási teher A KÖZLÉS MÓDJAI Szóban / írásban Kapcsolattartási formákon keresztül Eltérés lehetősége (életveszély, súlyos kár,

Részletesebben

16878/12 ja/ac/agh 1 DG D 2A

16878/12 ja/ac/agh 1 DG D 2A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. november 30. (03.12) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2011/0059 (CNS) 2011/0060 (CNS) 16878/12 JUSTCIV 344 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a Tanács

Részletesebben

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Alulírott... (név), kérem, hogy gyermekem óvodai elhelyezését a.......óvodában szíveskedjék biztosítani. Körzeti óvoda:... Kérem Nem kérem Gyermek neve:...

Részletesebben

Öngyilkosság bekövetkezése nyomán felmerülő jogi kérdések és válaszok

Öngyilkosság bekövetkezése nyomán felmerülő jogi kérdések és válaszok Öngyilkosság bekövetkezése nyomán felmerülő jogi kérdések és válaszok A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány összeállítása Szeretteink elvesztése hatalmas mentális és intellektuális sokkot idézhet elő,

Részletesebben

v é g z é s t: I n d o k o l á s

v é g z é s t: I n d o k o l á s Bajai Járásbíróság A Bajai Járásbíróság a... (... szám alatti lakos) kérelmezőnek a BAJAI HELYI VÁLASZTÁSI IRODA (6500 Baja, Szentháromság tér 1. szám alatti székhelyű) kérelmezett ellen indított választási

Részletesebben

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított

Részletesebben

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, beleértve az összes ingatlan és ingó vagyont, de a különféle terheket (pl. hitel, kölcsön) is. Az öröklés az

Részletesebben

Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T

Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T 50/2004.(VI.18.) rendelet 7. sz. melléklete Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

NYILATKOZAT. Nyújt-e be Európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti igényt (külön nyomtatvány): Igen - Nem

NYILATKOZAT. Nyújt-e be Európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti igényt (külön nyomtatvány): Igen - Nem Ügyiratszám: (a levelünk bal felső sarkában található) I. számú nyomtatvány NYILATKOZAT MINT ÖRÖKLÉSBEN ÉRDEKELT KÉREM AZ ELJÁRÁST LEFOLYTATNI: - A FELTÜNTETETT VAGYONTÁRGYAKRA; - ILLETVE HAGYATÉKI VAGYON

Részletesebben

Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára a nemzetközi magánjogról szóló T/ számú törvényjavaslathoz

Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára a nemzetközi magánjogról szóló T/ számú törvényjavaslathoz Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/14237) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság

Részletesebben

v é g z é s t: A bíróság felhívja a felperest, hogy 15 napon belül pótolja a keresetlevelének a következő hiányait:

v é g z é s t: A bíróság felhívja a felperest, hogy 15 napon belül pótolja a keresetlevelének a következő hiányait: 20.P.21.342/2011/2. szám A Szegedi Városi Bíróság Halász Ödön felperesnek Vadász István alperes ellen 3.000.000.- forint és járulékai megfizetése iránt indított perében meghozta a következő A ság felhívja

Részletesebben

NYILATKOZAT. Állt-e gondnokság/gyámság alatt:...gondnok/gyám neve: címe:...

NYILATKOZAT. Állt-e gondnokság/gyámság alatt:...gondnok/gyám neve: címe:... NYILATKOZAT 1. Az elhunyt neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési helye, ideje:... Családi állapota:... Állampolgársága:... elhalálozás helye, ideje:... Az örökhagyó tagja-e kamarának ( MOKK:

Részletesebben

Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos hatósági eljárások

Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos hatósági eljárások Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos hatósági eljárások 1. Lakcímbejelentés Eljárás tárgya: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

Perfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon

Perfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon Perfelvétel iratai perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon 1. felperesi KERESETLEVÉL 1.1. tartalom tartalmi szabályozásának célja: minél előbb rendelkezésre álljon valamennyi

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003. (III. 25.) SZ. RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásáról

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003. (III. 25.) SZ. RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásáról SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003. (III. 25.) SZ. RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásáról egységes szerkezetben a 19/2003. (VIII. 26.), a 21/2004. (V. 27.), 5/2005. (III. 29.), 17/2009. (V.

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Első lakcímbejelentés esetén Lakcímigazolvány első alkalommal történő kiadása kérelmezhető:

Első lakcímbejelentés esetén Lakcímigazolvány első alkalommal történő kiadása kérelmezhető: Lakcímigazolvánnyal kapcsolatos feladatok Első lakcímbejelentés esetén Lakcímigazolvány első alkalommal történő kiadása kérelmezhető: - a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél - a letelepedett jogállású

Részletesebben

Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl

Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl A nemfizetés megoldásának lehetıségei Eszköz Fizetési felszólítás Szolgáltatás korlátozása Követelés értékesítése Fizetési meghagyás és

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal

Részletesebben

Közigazgatási hatósági eljárásjog 6. A döntés. Döntés

Közigazgatási hatósági eljárásjog 6. A döntés. Döntés Közigazgatási hatósági eljárásjog 6. A hatóság döntései A döntés A közigazgatási hatósági eljárás a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendjként is leírható. A hatósági döntés: [ld. közigazgatási eljárás

Részletesebben

Ügygondnok a végrehajtási eljárásban Szerző: dr. Szalai-Almádi Ildikó

Ügygondnok a végrehajtási eljárásban Szerző: dr. Szalai-Almádi Ildikó Ügygondnok a végrehajtási eljárásban Szerző: dr. Szalai-Almádi Ildikó 2016. Az ügygondnok eljárásjogilag nem más, mint kirendelt képviselő. Az ügygondnok kirendelése lehetséges polgári peres és nemperes

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG

KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.915/5/2016. A Közbeszerzési

Részletesebben

ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI

ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI F3 ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI FOGYASZTÓI KÉRELEM NEMPERES ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRA (2014. ÉVI XL. TÖRVÉNY 25. (2) BEK. C) PONT) Pótlap (Kérjük, szíveskedjen X-el jelölni,

Részletesebben

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1 TÁJÉKOZTATÓ A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók

Részletesebben

K É R E L E M. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei ügyében KÉRJÜK NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL, OLVASHATÓAN KITÖLTENI!

K É R E L E M. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei ügyében KÉRJÜK NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL, OLVASHATÓAN KITÖLTENI! (Átvétel: Szignó: Előzmény: ) K É R E L E M Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei ügyében KÉRJÜK NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL, OLVASHATÓAN KITÖLTENI! KÉRELMEZŐ ADATAI: Név: Születéskori

Részletesebben

NYILATKOZAT a hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapításához

NYILATKOZAT a hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapításához NYILATKOZAT a hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapításához 1. Az örökhagyó neve:... Születési neve:... Anyja születési családi és utóneve:. Születési helye, ideje:.állampolgársága:..... Halálesete

Részletesebben

NYILATKOZAT a hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapításához

NYILATKOZAT a hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapításához NYILATKOZAT a hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapításához 1. Az örökhagyó neve:... Születési neve:... Anyja születési családi és utóneve:. Születési helye, ideje:.állampolgársága:..... Halálesete

Részletesebben

Szentirmai & Udvardy. Ügyvédi Társulás

Szentirmai & Udvardy. Ügyvédi Társulás Európai öröklés és európai öröklési bizonyítvány Az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU Rendelete értelmében a 2015. augusztus 17. napját követően elhunyt személyek utáni öröklés vonatkozásában jelentősen

Részletesebben

FÛTÉSI SZEZONBAN TÖRTÉNÔ IDÔSZAKI TÁMOGATÁS

FÛTÉSI SZEZONBAN TÖRTÉNÔ IDÔSZAKI TÁMOGATÁS Az Önkormányzat által önként vállalt feladat keretében nyújtható FÛTÉSI SZEZONBAN TÖRTÉNÔ IDÔSZAKI TÁMOGATÁS iránti kérelem Kérelmezô neve:... Leánykori neve:... Anyja neve:... Születési adatok (hely,

Részletesebben

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kormánymegbízott

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kormánymegbízott FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kormánymegbízott Ügyszám: FEB/03/390-1/2013. Ügyintéző: Rácskainé dr. Ács Beáta Tel.: 22/514-772 Valamennyi települési önkormányzat jegyzője részére Székhelyén Tisztelt Jegyző

Részletesebben

KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai folyóirata 2014 / 6. szám 2014. november / december

KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai folyóirata 2014 / 6. szám 2014. november / december KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai folyóirata 2014 / 6. szám 2014. november / december 5. oldal Juhász Gábor Az örökhagyó szabad rendelkezési jogának korlátjaként

Részletesebben

ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez

ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez Ügyiratszám: VII/./ ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez (A rovatokat kérem OLVASHATÓAN, NYOMTATOTT NAGY BETŰKKEL kitölteni!) I. AZ ELHUNYTRA (örökhagyóra),

Részletesebben

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL ÖNKÉNT VÁLLALT FELADAT KERETÉBEN NYÚJTHATÓ Belvárosi kismamabérlet támogatás iránti K É R E L E M

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL ÖNKÉNT VÁLLALT FELADAT KERETÉBEN NYÚJTHATÓ Belvárosi kismamabérlet támogatás iránti K É R E L E M AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL ÖNKÉNT VÁLLALT FELADAT KERETÉBEN NYÚJTHATÓ Belvárosi kismamabérlet támogatás iránti K É R E L E M Kérelmező neve:... Születési neve:.. Szül. helye, ideje (év, hónap, nap):. Anyja

Részletesebben

PANASZ EL NEM KÉSETTSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI

PANASZ EL NEM KÉSETTSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI F2 PANASZ EL NEM KÉSETTSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI FOGYASZTÓI KÉRELEM NEMPERES ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRA (2014. ÉVI XL. TÖRVÉNY 25. (2) BEK. B) PONT) Pótlap (Kérjük, szíveskedjen X-el jelölni, ha jelen űrlap

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA II. KIADÓ ADATAI

I. ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA II. KIADÓ ADATAI ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK (továbbiakban Előfizetési Feltételek ) a Silver Kiadó Kft által kiadott La Femme magazin (továbbiakban Kiadvány ) előfizetésére I. ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA

Részletesebben

NYILATKOZAT. Az elhunyt neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Családi állapota: Állampolgársága: Elhalálozás helye, ideje:

NYILATKOZAT. Az elhunyt neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Családi állapota: Állampolgársága: Elhalálozás helye, ideje: 1 NYILATKOZAT Az elhunyt neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Családi állapota: Állampolgársága: Elhalálozás helye, ideje:. Állt-e gondnokság/gyámság alatt: Gondnok/gyám neve, címe:...

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

2014. Március 21. Dr. Kovács Anikó Pénzügyi és Behajtási Iroda MOKK

2014. Március 21. Dr. Kovács Anikó Pénzügyi és Behajtási Iroda MOKK 2014. Március 21. Dr. Kovács Anikó Pénzügyi és Behajtási Iroda MOKK Jogszabályi hátth ttér A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról

Részletesebben

Magyar joganyagok évi CXVIII. törvény - a bírósági polgári nemperes eljáráso 2. oldal 2. Az e törvényben szabályozott nemperes eljárások közös

Magyar joganyagok évi CXVIII. törvény - a bírósági polgári nemperes eljáráso 2. oldal 2. Az e törvényben szabályozott nemperes eljárások közös Magyar joganyagok - 2017. évi CXVIII. törvény - a bírósági polgári nemperes eljáráso 1. oldal 2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL ERSTE Lakáslízing Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Cégjegyzékszáma: Cg.01-10-046409

Részletesebben

KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség)

KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség) OTP BANK Nyrt. Szerződésszám: Előadó: KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség) amely létrejött egyrészről az OTP BANK NYRT., (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 16., nyilvántartásba vette a

Részletesebben

Dunakeszi Város Önkormányzata. Óvodai Jelentkezési lap 2018/2019

Dunakeszi Város Önkormányzata. Óvodai Jelentkezési lap 2018/2019 Óvodai Jelentkezési lap 2018/2019 Gyermek neve:... Születési hely, év, hó, nap:... TAJ szám:. (!) Lakcíme (lakcímkártya alapján) Lakcím kártya száma:.. Lakóhelye: Tartózkodási helye:..... Állampolgársága:.

Részletesebben

Közigazgatási hatósági eljárásjog 3. Az ügyfél. Az ügyfél

Közigazgatási hatósági eljárásjog 3. Az ügyfél. Az ügyfél Közigazgatási hatósági eljárásjog 3. re és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok A hatósági eljárás szükségképpeni résztvevője Általános ügyfélfogalom Személy, jogi személy, egyéb szervezet

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról

Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról - a sorozat ötödik része az új eljárási kódex alapján közigazgatási pernek minősülő közszolgálati jogvitákról szól - 1. Bevezetés A Polgári

Részletesebben

Budapest, 2009. április

Budapest, 2009. április MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9400. számú törvényjavaslat a fizetési meghagyásos eljárásról Előadó: dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2009. április 2009. évi törvény a

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

A kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete

A kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete A kis értékű követelések európai eljárása A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete Célja: - a hozzáférés megkönnyítése - a jogviták rendezésének egyszerűsítése, gyorsítása - az ítéletek elismerésének

Részletesebben

Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszerének Felhasználási Szabályzata

Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszerének Felhasználási Szabályzata Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszerének Felhasználási Szabályzata 1. A Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszere felhasználási szabályzatának jogszabályi alapja, közzététele

Részletesebben

I.) A 30 napos határidő a helyreigazítási kérelem eljuttatása a sajtóhoz

I.) A 30 napos határidő a helyreigazítási kérelem eljuttatása a sajtóhoz Két kérdés a sajtó-helyreigazítás bírói gyakorlatából szerző: Dr. Tarczay Áron I. A sajtó-helyreigazítással kapcsolatos határidőkről Ha valakiről napilap, folyóirat, rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA

HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA A lakcímkártya kiadására irányuló eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA 1. a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát

Részletesebben

Nyilatkozat. Otthonteremtési kamattámogatott lakáshitel igénylése esetén. a 341/2011 (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti feltételek fennállásáról

Nyilatkozat. Otthonteremtési kamattámogatott lakáshitel igénylése esetén. a 341/2011 (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti feltételek fennállásáról 1. Azonosító (Szerződésszám): Ügyfélszám: Hitel típusa: Nyilatkozat Otthonteremtési kamattámogatott lakáshitel igénylése esetén a 341/2011 (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti feltételek fennállásáról Bank

Részletesebben

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma

Részletesebben

Közbeszerzési Hatóság közleménye

Közbeszerzési Hatóság közleménye Közbeszerzési Hatóság közleménye A Közbeszerzési Hatóság - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 187. (2) bekezdésének ab) alpontjával, valamint az r) ponttal összhangban

Részletesebben

2014. december 18-i rendes ülésére

2014. december 18-i rendes ülésére 30. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 18-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

JOGSZABÁLYSÉRTÉS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI FOGYASZTÓI KÉRELEM NEMPERES ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRA

JOGSZABÁLYSÉRTÉS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI FOGYASZTÓI KÉRELEM NEMPERES ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRA F1 JOGSZABÁLYSÉRTÉS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI FOGYASZTÓI KÉRELEM NEMPERES ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRA (2014. ÉVI XL. TÖRVÉNY 25. (2) BEK. A) PONT, 2014. ÉVI LXXVII. TÖRVÉNY 16. ) Pótlap (Kérjük, szíveskedjen X-el

Részletesebben

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/ ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 Tárgyalja: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási

Részletesebben

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelete

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelete Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről Majosháza Község Önkormányzatának

Részletesebben

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási

Részletesebben

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS Szeibert Orsolya PhD ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék 2013. 10. 01. Házasságon kívüli partnerkapcsolatok Vitatottság Eredeti elképzelések jelzés a jogalkalmazónak?

Részletesebben

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről Majosháza Község Önkormányzatának

Részletesebben

Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások

Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2019. március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 65. Ha a bíróságnak az állítási szükséghelyzettel érintett tényállítás

Részletesebben

TARTOZÁSOK KEZELÉSE SZABÁLYZAT

TARTOZÁSOK KEZELÉSE SZABÁLYZAT TARTOZÁSOK KEZELÉSE SZABÁLYZAT Abasár 2016 PREAMBULUM Abasár Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénnyel, az államháztartás

Részletesebben

Nemzeti tartózkodási engedély kérelem

Nemzeti tartózkodási engedély kérelem Nemzeti tartózkodási engedély kérelem _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal Arcfénykép beutazás helye:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

Nemzeti tartózkodási engedély kérelem

Nemzeti tartózkodási engedély kérelem Nemzeti tartózkodási engedély kérelem _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép

Részletesebben

JOGSZABÁLYSÉRTŐ PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLETI DÖNTÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI FOGYASZTÓI KÉRELEM NEMPERES ELJÁRÁS

JOGSZABÁLYSÉRTŐ PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLETI DÖNTÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI FOGYASZTÓI KÉRELEM NEMPERES ELJÁRÁS F5 JOGSZABÁLYSÉRTŐ PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLETI DÖNTÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI FOGYASZTÓI KÉRELEM NEMPERES ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRA (2014. ÉVI XL. TÖRVÉNY 25. (3) BEK.) Pótlap (Kérjük, szíveskedjen

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENN NEM ÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYI KÉRELEM NEMPERES ELJÁRÁS

ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENN NEM ÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYI KÉRELEM NEMPERES ELJÁRÁS P3 ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENN NEM ÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYI KÉRELEM NEMPERES ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRA (2014. ÉVI XL. TÖRVÉNY 26. (2) BEK. C) PONT) Pótlap (Kérjük, szíveskedjen

Részletesebben

NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ. Kérem szíveskedjék a nyilatkozatot olvasható betűkkel kitölteni!

NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ. Kérem szíveskedjék a nyilatkozatot olvasható betűkkel kitölteni! Iktatószám: Bag Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 2191 Bag, Szent Imre utca 52. Telefon: (28) 504-135/19-es mellék, Fax: (28) 504-136 muszaki@bagfalu.hu www.bagfalu.hu NYILATKOZAT HAGYATÉKI

Részletesebben

ADATLAP az állandó tartózkodási kártya kiállításához

ADATLAP az állandó tartózkodási kártya kiállításához I. ADATLAP az állandó tartózkodási kártya kiállításához A hatóság tölti ki! Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi A kérelem átvétel dátuma: Arcfénykép A kérelem jogalapja: év hónap

Részletesebben

a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában

a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában A Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2016. számú utasítása a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában Alkalmazását 2017. január hó 01. napjától elrendelem

Részletesebben

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,

Részletesebben

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig Szerző: dr. Varga Nóra Budapest, 2015. augusztus 27. A bírósági

Részletesebben

(3) A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet.

(3) A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet. 586. (1) Tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. Tartási szerződést kötelezettként jogi személy is köthet. (2) A tartási szerződést írásban kell megkötni. (3)

Részletesebben

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható. A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó

Részletesebben

HONOSÍTÁSI, VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM. Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Központi számunk: 96/

HONOSÍTÁSI, VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM. Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Központi számunk: 96/ A Magyar Köztársaság Elnökének: Budapest fénykép helye fénykép helye Alulírott és házastársam, kérem/kérjük, hogy nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú gyermeke(immel/inkkel)* az 1993. évi LV. törvény

Részletesebben

A beszámítást tartalmazó irat nyomtatvány BESZÁMÍTÁST TARTALMAZÓ IRAT 1,2 1. BEVEZETŐ RÉSZ

A beszámítást tartalmazó irat nyomtatvány BESZÁMÍTÁST TARTALMAZÓ IRAT 1,2 1. BEVEZETŐ RÉSZ 1 A beszámítást tartalmazó irat nyomtatvány BESZÁMÍTÁST TARTALMAZÓ IRAT 1,2 1. BEVEZETŐ RÉSZ 1.1. Eljáró bíróság megnevezése: 1.2. Bírósági ügyszám: 1.3. A beszámítást tartalmazó iratot előterjesztő fél

Részletesebben

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BÍRÓSÁGI JOGESET 1. Borsod Megyei Békéltető Testület még nem vesztett pert 15 év alatt A vállalkozás az

Részletesebben