NAV évkönyv Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak évi tevékenységéről

Átírás

1 NAV évkönyv 2016 Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak évi tevékenységéről Budapest, 2017

2

3 TISZTELT OLVASÓ! A Nemzeti Adó- és Vámhivatal életében kiemelt fordulópont volt a 2016-os év. Olyan szemléletváltás indult el, amely meghatározza a következő néhány év céljait is ban kezdődött el az a folyamat, amely a NAV-ot nem csupán adóbevételeket beszedő hivatallá, hanem egy szolgáltató szemléletű, az adózók ügyeiben támogató módon eljáró intézménnyé teszi. Komoly eredményeket mutathatunk fel a még év végén elindított átalakítással, amelynek végén olyan adó- és vámhivatal alakul ki, amely az ügyfelekkel együttműködve hatékonyan teljesíti a társadalmi és kormányzati elvárásokat. Nem engedhetünk abból az elvünkből, hogy az ügyintézés kultúrájának átalakításával és a szolgáltatások hozzáférhetőségének megteremtésével az adózókat a korrekt adófizetésre ösztönözzük. Ezért dolgoztuk ki 2016-ban a támogató eljárást, amely az azonnali büntetés helyett segítséget ad a mulasztások, esetleges tévedések korrigálásában. Az adózói minősítés pedig lehetőséget teremtett arra, hogy a megbízható adózók, a törvények adta kereteken belül előnyökhöz jussanak. Az állam költségvetésének bevételi oldalát döntő részben az adóbevételek határozzák meg, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működése, teljesítménye, eredményei különös jelentőségűek. Munkánk, közvetlenül vagy közvetve az ország valamennyi állampolgárát érinti, így a NAV vezetőjeként is büszke vagyok a 2016-ban elért eredményekre. Az adóváltozásoknak köszönhetően mintegy több százmilliárd forinttal több maradt a vállalkozásoknál. A terhek csökkentésével teljesült az a kormányzati cél, hogy Magyarország gazdasági helyzete érdemi köztehercsökkenést tegyen lehetővé, javítva ezzel az ország és a magyar vállalkozások versenyképességét, növelve a családok életszínvonalát. Ezt a folyamatot erősíti a 2016-ban elfogadott adócsomag, amely egyaránt szolgálja a vállalkozások gyarapodását, a családok jobb megélhetését. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a magyar gazdaság fejlődését az állami bevételek biztosításával, az adózás hatékonyságának folyamatos javításával tudja segíteni. Akkor tudunk a kormányzati és társadalmi elvárásoknak magas színvonalon és tartósan megfelelni, ha nem riadunk vissza a szervezeti reformoktól, az eljárásrendek korszerűsítésétől, a személyi állomány tudásszintjének emelésétől, új munkamódszerek bevezetésétől. Célunk Európa egyik legmodernebb adóhatóságának létrehozása, azaz hiteles, ügyfélközpontú Nemzeti Adó- és Vámhivatal működtetése, amelyet a társadalom elfogad, és ezzel egyidejűleg javul az önkéntes jogkövetés, fejlődik az adómorál. Tállai András államtitkár, a NAV vezetője

4

5 TARTALOM BEVÉTELEK Bevételek, támogatások alakulása A behajtási tevékenység bevételekre gyakorolt hatása Elektronikus árverés Hátralékkezelési, végrehajtási eljárások alakulása Hátralékállomány alakulása Köztartozás-kezelés SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG Adóalany-nyilvántartási információk Bevallásfeldolgozás Vámeljárások, tájékoztatás Jövedéki engedélyek, adózói tájékoztatás Folyószámlák kezelése Fizetési kedvezmények Hátralékkezelés egyéb szolgáltatásai Ügyfélkapcsolat Regisztrációs adó Sajtótevékenység és külső kommunikáció Különös hatásköri szakterület Szakértői Intézet HATÓSÁGI MUNKA ESZKÖZÖK ÉS ELÉRT EREDMÉNYEK Adószám-felfüggesztés, adóregisztrációs eljárás Adóügyi döntések alakulása Adószakmai ellenőrzések Az adószakmai ellenőrzési tevékenység kiemelt területei Vámellenőrzések Jövedéki ellenőrzések Rendészeti tevékenység Csőd, felszámolások és végelszámolások alakulása

6 Szerencsejáték-felügyeleti tevékenység Az adó- és vámszervek által feltárt bűncselekmények Bűnügyi szakág SZERVEZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK Irányításszabályozók Jogi koordinációs és kodifikációs tevékenység Törvényességi vizsgálatok, ombudsmani megkeresések Közérdekű bejelentések, panaszok Felülellenőrzés Hatósági döntések Peres eljárások Belső ellenőrzés Biztonsági szakterület Számvevőszéki vizsgálatok Informatika Ügyiratforgalom, irattározás Gazdálkodás Nemzetközi kapcsolatok Humánpolitika létszámhelyzet Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet (KEKI) Kulturális értékek és sport Országos rendezvények

7 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal évi tevékenysége és szervezeti jellemzői

8

9 Évkönyv 2016 BEVÉTELEK BEVÉTELEK, TÁMOGATÁSOK ALAKULÁSA A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt bevételek az év során összességében kedvezően alakultak. A szervezet előirányzathoz kötött bevételei együttesen a végleges adatok alapján ,1 milliárd forintot tettek ki, amely 455,3 milliárd forinttal, 3,7 százalékkal meghaladta az előző évben realizálódott bevételt. Ezzel a növekménnyel az egyes adónemek (év közben módosított) előirányzatainak összessége 31,6 milliárd forinttal túlteljesült. Az idén a személyi jövedelemadó mértékének csökkentésén kívül az adózást érintő szabályozásban nem történtek olyan mértékű változások, amelyek a bevételek alakulását jelentősebben befolyásolták volna, így az eltelt időszakban a költségvetés bevételi alakulását elsősorban a gazdálkodás általános külső és belső körülményei, a munkaerőpiac kedvező alakulása és a NAV által a feketegazdaság visszaszorítása érdekében tett intézkedések befolyásolták. A növekmény meghatározó része a pénzforgalomban képviselt súlyuknak megfelelően a kiemelten kezelt adónemekből származott. Ezen adónemekből összességében ,6 milliárd forint bevétel keletkezett, 4,7 százalékkal több, mint az előző évben. A többlet döntően a társadalombiztosítási járulék-, társaságiadó-, NFA-, eho-, szja- és jövedékiadó-bevételek emelkedéséből származott. (Lásd 1. táblázat) Az államháztartás bevételi oldalát jelentősen befolyásoló adónemek vonatkozásában az alábbiak emelhetők ki. A személyi jövedelemadóból származó bevétel az év során folyamatosan kedvezően alakult, az éves előirányzat évközi időarányos teljesülésében nem volt elmaradás. Az év elejétől kialakult kedvező bevételi pozíció érdemlegesen nem módosult, negatív irányú változás nem következett be, így az év végi eredmények is kedvezően alakultak. Ez alapvetően annak köszönhető, hogy a bértömeg év elején kialakult növekedési üteme tartósan megmaradt az üzleti és a közszféra esetében is, emellett a nem rendszeres juttatások tömege is állandósult. Összességében 1717,6 milliárd forint költségvetési bevétel realizálódott, amely az adókulcs csökkenés ellenére 29 milliárd forintos növekedést jelentett a bázisidőszakhoz viszonyítva. Mérsékelte a költségvetés bevételét, hogy az idén az előző évi jövedelmek bevallásával öszszefüggésben 9,2 milliárd forinttal több adó-visszaigénylés történt a tizenkét hónap folyamán a bázishoz képest. Az adónemről összességében kiutalt összeg elérte a 93,3 milliárd forintot. A NAV számláin megjelenő különböző jogcímek alapján képződött társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adóból származó bevételek esetében összességében a jövedelemkiáramlás tömegének szintje elérte azt a mértéket, amely mellett a járulékalapok képződése is az előirányzat teljesülése szempontjából megfelelő ütemben emelkedhetett. Az eltelt évben az E. és NY. Alapok járulékbevételeinek növekedési üteme lassult a bázisidőszakhoz viszonyítva, melyben azonban döntő szerepe van a szociális hozzájárulási adó július 1-jétől történő átcsopor- 9

10 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megnevezés 1. A KIEMELT ADÓNEMEK ÉS JÁRULÉKOK NETTÓ BEVÉTELEI évi módosított előirányzat (Mrd Ft) Pénzforgalmi egyenleg (Mrd Ft) Index (%) Teljesítés (%) év év = 3./2. 5. = 3./1. Személyi jövedelemadó 1 694, , ,6 101,7 101,4 Általános forgalmi adó 3 388, , ,3 100,1 97,1 Tb járulék bevételek + szoc. hozzájárulási adó* 4 229, , ,4 105,8 101,4 Egészségügyi hozzájárulás 164,2 166,4 187,4 112,6 114,1 NFA-t megillető járulék 218,6 145,0 224,0 154,5 102,5 Szakképzési hozzájárulás 60,0 65,3 70,3 107,7 117,2 Társasági adó 689,9 548,8 683,1 124,5 99,0 Pénzügyi tranzakciós illeték 200,9 207,7 199,1 95,9 99,1 Lakossági illeték 148,6 136,4 157,7 115,6 106,1 Jövedéki adó 984,5 998, ,8 101,3 102,8 Vámbeszedési ktg. megtérülése 10,6 13,4 12,9 96,3 121,7 Kiemelt adónemek összesen , , ,6 104,7 100,5 NAV által kezelt előirányzathoz kötött bevételek öszesen , , ,1 103,7 100,2 */ Kizárólag a NAV számláin megjelenő bevételek tosításának az NFA javára. Összességében azonban a járulék és szociális hozzájárulási adó adóalapjának bővülése a versenyszférában és a költségvetési szférában is kedvezően alakult a foglalkoztatás és a járulékalap növekedésének köszönhetően. Az év során a NAV által kezelt beszedési számlákon összesen 4289,5 milliárd forint bevétel realizálódott, 234,6 milliárd forinttal meghaladva a tavalyi eredményeket. A jelzett bevételi többlet a versenyszféra foglalkoztatásbővülése mellett a közszférában végrehajtott életpálya-intézkedésekhez kötődik. A kedvező munkaerőpiaci folyamatok és a végrehajtott kormányzati bérintézkedések eredményeként az E. és NY. Alap járulék és szociális hozzájárulási adó bevételei a költségvetési előirányzatot jelentős mértékben meghaladták. Az egészségügyi hozzájárulás esetében az elmúlt év bevételeinek alakulására jellemző volt, hogy néhány hónap kiugró összegétől eltekintve mint például a decemberi többletjuttatások hatására realizálódott magas bevétel viszonylag szűk határok között ingadozott, ennek megfelelően a növekedési dinamikája is stabil maradt. Az eredmények alakulásában szerepe volt annak, hogy a munkabéren kívüli juttatások év közben nem csökkentek, továbbá az éves bevételben a nyugellátásban részesülők számára 2016 decemberében juttatott Erzsébet-utalványok eho vonzata is megjelent. Az előző évi adatokat folyamatosan meghaladó tárgyévi befizetések következtében az időszak összbevétele elérte a 187,4 milliárd forintot. Ez 21 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. Az általános forgalmi adóból származó bevétel alakulását a NAV feladatellátásán túlmutató tényezők is befolyásolták, melyek közül a legjelentősebb az üzemanyagárak tartósan alacsony szintje, a feldolgozóipar teljesítményének vártnál alacsonyabb bővülése, a fogyasztói és ipari értékesítés árszínvonalának csökkenése, valamint a beruházások és az építőipar teljesítményének mérséklődése, ami részben az uniós források kifizetésének átmeneti csökkenésére vezethető vissza. Az adózók a NAV számláira összességében az import és dohánytermékek áfáját is tartalmazva 5557,8 milliárd forintot fizettek be, ez mindössze 1,1 százalékos növekedést jelentett. A visszaigényelt adó 2,5 százalékkal emelkedett, a tavalyi 2213,1 milliárd forintról 2267,5 milliárd forintra. A költségvetés nettó áfa bevé- 10

11 Évkönyv TÁMOGATÁSOK Megnevezés évi előirányzat (Mrd Ft) Pénzforgalmi egyenleg (Mrd Ft) év év Különbözete évi előirányzatteljesítés (%) Egyedi, normatív és egyéb támogatás** 311,5 305,1 333,6 28,5 107,1 Szociálpolitikai menetdíj-támogatás 104,0 97,8 97,9 0,1 94,1 Központi költségv. mérleg szerinti támogatás összesen* 415,5 402,9 431,5 28,6 103,9 * Az állam által vállalt kezesség érvényesítése nélkül. ** Az előirányzat tartalmazza az Eximbank 30 mrd Ft kamatkiegészítését. tele 4,9 milliárd forinttal haladta meg az előző évben realizálódott összeget. A társasági adó esetében a év havi és kumulált teljesítése a növekedési adóhitelhez kötődő kötelezettség miatt jelentős eltérést mutat az előző évhez viszonyítva. Az adózók befizetése 246,4 milliárd forinttal meghaladta a évi befizetést. Az éves bevételt mérsékelte a visszaigényelt adó a társaságiadó-felajánlások átutalása, illetve a évi elszámolást követő túlfizetések visszaigénylése jelentős, 110,4 százalékos emelkedése, a tavalyi 101,5 milliárd forintról 213,7 milliárd forintra. A fentiek alapján évben a költségvetésnek 683,1 milliárd forint bevétele képződött. Jövedéki termékek után a tárgyévben befolyt 1011,8 milliárd forintos bevétel 13,5 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakának bevételénél. Üzemanyagok jövedéki adója esetében a évi 615,7 milliárd forintos nettó egyenleg 32 milliárd forinttal haladta meg előző év azonos időszakának egyenlegét. Az egyéb termékek jövedéki adójának tizenkét havi nettó egyenlege 98,4 milliárd forint, ami 7,3 milliárd forinttal haladta meg a bázisidőszaki értéket. Dohánygyártmányok jövedéki adója számlán a termékkörhöz kapcsolódó tárgyévi bevétel 297,4 milliárd forint, mely 26,2 milliárd forinttal alacsonyabb a bázisidőszaki adatnál. A tárgyévben érvényesített fizetésikötelezettség-csökkentés, adó-visszatérítés, adólevonás összege 2,8 milliárd forinttal volt több az előző év azonos időszaki értékénél. Az év során összességében 441,8 milliárd forint támogatás kiutalása történt meg különféle jogcímeken. A folyósított összeg 27,8 milliárd forinttal több az előző évi összegnél. A kiutalt támogatások döntő többségét az egyedi és normatív támogatás (333,6 milliárd forint) és a szociálpolitikai menetdíj-támogatás (97,9 milliárd forint) tette ki, összesen 431,5 milliárd forintot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiutalt támogatások főbb adatai. (Lásd 2. táblázat) A BEHAJTÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEKRE GYAKOROLT HATÁSA A NAV egyik elsődleges feladata a költségvetés bevételeinek biztosítása érdekében a behajtási tevékenység hatékony működtetése, a hátralékállomány növekedésének megakadályozása. Súlypontáthelyezés történt a behajtási tevékenység végzésében, ez alapján a Hivatal különös hangsúlyt helyez az adósok önkéntes teljesítésére. Az új végrehajtási filozófiának megfelelően először fizetési felszólítás kiadására kerül sor, ennek eredménytelensége esetén kezdődik meg a végrehajtás indítása és következetes végigvitele a nemfizető adósokkal szemben. A megváltozott hátralékkezelési-végrehajtási filozófiának megfelelően a végrehajtást megelőző intézkedések közül a fizetési felszólítások száma és az ezek alapján történő 11

12 Nemzeti Adó- és Vámhivatal befizetések összege nőtt, így kevesebb inkasszó kiadására, illetve kevesebb végrehajtási ügy indítására került sor. Az igazgatóságok összes behajtásiügy-indításának a száma (fizetési felszólítások száma, saját kezdeményezésű és a külső szervek kérésére indult ügyek száma) évben kismértékben nőtt a kiemelt feladatok célkitűzéseivel összhangban. A folyamatban lévő ügyek (saját és megkeresésre folytatott végrehajtás, behajthatatlanná nyilvánított ügyek, fizetési kedvezményi ügyek) száma 2016-ban megközelítette a 494 ezret. Év elejéhez képest az öszszes ügyön belül elsősorban az adó-, vámvégrehajtási és a fizetési kedvezményi ügyek száma csökkent, viszont a behajthatatlanná nyilvánított tartozások állománya nőtt, és tartósan növekvő tendenciát mutat a megkereséses ügyek száma is. A végrehajtással érintett összes (adó, vám és külső szervet érintő) tartozás 2135 milliárd forintra nőtt. Ezeknél hasonlóan az ügyszámok alakulásához a végrehajtási és a fizetési kedvezmények ügyében az érintett összeg csökkenése, a behajthatatlanság kezelésénél és a külső szervek megkereséseinél viszont ennél nagyobb arányú öszszegnövekedés tapasztalható. A NAV a végrehajtásiügy-indításokon kívül különös figyelmet fordított a növekvő számú külső megkeresések kezelésére. Az azonnali intézkedést igénylő megkereső szervekkel kapcsolatos követelések túlnyomó többsége változatlanul kis összegű, ezek a tételek messze elmaradnak a behajtandó adó- és vámtartozások nagyságrendjétől ban a végrehajtási eljárásokban az érintett tartozás értékösszege mintegy 1298 milliárd forintot tett ki. Megkereső szervek kérelmére indult végrehajtások száma évben folyamatosan nőtt, csaknem elérte az 568 ezret. A NAV az összes megkereső szervnek mintegy 7,6 milliárd forint egyéb köztartozást szedett be ban is több új, adók módjára behajtandó köztartozást rendeltek a jogszabályok az adó- és vámhatósághoz. Év végén a Hivatal 140 jogcímen kezel külső megkereső szervekkel kapcsolatos ügyeket. A behajtott összegnek 43,5 százaléka két jogcímre, diákhitel-tartozásokra (1188 millió forint) és hulladékgazdálkodási díjtartozásokra (2101 millió forint) folyt be. A diákhitel-tartozás esetén az érintettek körében hatékonyabb a behajtás, míg a hulladékgazdálkodási díjtartozásnál számossága okán keletkezett az átlagot meghaladó végrehajtási bevétel. Jelentősebb millió forint közötti bevétel további négy jogcímet érintő követelés (rendőrségi közúti bírságok, önkormányzat felé fizetendő adók, nyugdíjbiztosító követelései, valamint hulladéklerakási járulék) behajtásából származott. Két éve folyamatosan, rendkívül nagy számban érkeznek a hulladékgazdálkodási díjak, valamint a kamarai hozzájárulás behajtásával kapcsolatos megkeresések az igazgatóságokhoz. Az ügyszámnövekedés 2016-ban sem állt meg, sőt tovább fokozódott a földhivatali díj és költségtételek szintén nagyszámú behajtási ügye miatt. A hulladékgazdálkodási díjakkal, a kamarai hozzájárulással, valamint a földhivatali díjakkal és költségekkel kapcsolatos megkeresések alapján indították a legtöbb végrehajtási ügyet, az összes tétel 71,8 százalékát. Az összes behajtási megkeresési tételnek 56,4 százaléka hulladékgazdálkodási díjjal volt kapcsolatos. A három legnagyobb tételszámú megkeresésen kívül 2016-ban is a diákhitel-tartozások és a rendőrség közútibírság-megkeresései a legjellemzőbbek, mindemellett új elem a TOPlistán az eljárási bírsággal és a felszámolói díjakkal kapcsolatos megkeresések darabszáma is. 12

13 Évkönyv 2016 Az utóbbi négy megkereső szervtől összesen mintegy 90 ezer behajtandó tétel érkezett. A tapasztalatok szerint 2016-ban is jellemző tendencia volt, hogy a megkeresésre folytatott behajtások a korábbiakhoz képest jobban elhúzódtak. Elsősorban a hulladékgazdálkodási díjak rendkívüli számossága miatt a folyamatban lévő végrehajtással érintett adózók száma az év eleji 182 ezerről 231 ezerre nőtt. A megnövekedett ügyszámból 98 ezret meghaladó (az összes ügy 42,5 százaléka) a hulladékgazdálkodási díjak, mintegy 21 ezer a kamarai hozzájárulások, csaknem 13 ezer a diákhitel-tartozások, megközelítően 14 ezer földhivatali díjak és költségek behajtásával kapcsolatos. E négy jogcímen együtt folyik be az összes megkereséses végrehajtás 63 százaléka. A kis összegű hátralékosoknál a fentiek alapján a végrehajtásiügy-indítást megelőzően fizetési felszólítást adnak ki az igazgatóságok. A fizetési felszólítások száma évben folyamatosan nőtt, csaknem 489 ezerre. Ezen behajtási irányváltás következtében a fizetési felszólítás eredményeként 17,5 milliárd forint bevétel folyt be. A behajtás alatt lévő tartozás évben több mint 134 milliárd forintot meghaladóan növekedett. Az öszszeg növekedésében jelentősen közrejátszott az EU-ból adóbehajtási jogsegélyek keretében kapott behajtási megkeresések mintegy 10 milliárd forintos növekedése. Év végén csak a jogsegélyekkel kapcsolatban 49 milliárd forint tartozásra (az összes tartozás 36,5 százaléka) folyt végrehajtási eljárás. Ezenkívül a Diákhitel Központ (18 milliárd forint), a kincstár felé visszafizetendő lakástámogatások (9,7 milliárd forint), a közösségi támogatások (11,7 milliárd forint) és a hulladékgazdálkodási díjtartozások (5,7 milliárd forint) a legjelentősebbek. A kincstártól és az EU-ból adóbehajtási jogsegélyek keretében kapott megkeresések számossága a többihez képest továbbra is jelentősen kisebb, de a tartozást tekintve nagy összegű tételeket érint. A Hivatal a szakmai elvárásokkal összhangban 2016-ban is különös figyelmet fordított a szerényebb eredményt hozó, ugyanakkor jelentős erőforrást igénylő, de az adózási fegyelmet erősítő mögöttes kötelezésekre és a biztosítási intézkedésekre. Az év során 2128 esetben történt mögöttes, kvázi mögöttes kötelezés. A biztosítási intézkedések száma 1274 volt. Elsősorban ingatlan (34 százalék) és követelés (18 százalék) került biztosítási intézkedés alá. A NAV évben az összes végrehajtási bevétel 48,9 százalékát, nem egészen 123 milliárd forintot hatósági átutalási megbízással (inkasszóval) szedte be, melyhez több mint 671 ezer hatósági átutalási megbízást bocsátott ki, nem egészen 2897 milliárd forint tartozás behajtására. A bevételnek 33,9 százaléka (85,2 milliárd forint) a végrehajtási cselekmény foganatosítását követően folyt be, amiből a fizetési kedvezményekre 13,6 milliárd forintot (5,4 százalék) fizettek meg az adózók. Végrehajtási átvezetésből a bevétel 12,1 százaléka (30,4 milliárd forint), jövedelemletiltásból a bevétel 3,3 százaléka (8,2 milliárd forint), követelésfoglalásból 0,9 százaléka (2,2 milliárd forint) realizálódott. Az árverési, jellemzően elektronikus árverési bevételek (2,3 milliárd forint) 0,9 százalék részarányt képviseltek. A vámszakterület behajtása mintegy kétmilliárd forint volt. A pénzügyőrök összesen 2737 esetben intézkedtek eredményesen ingó vagyontárgy-, készpénz-, vagy gépjárműfoglalásról. A vámhatósági intézkedések során 5699 esetben sikerült az adós tartozását önkéntes befizetéssel rendezni. 13

14 Nemzeti Adó- és Vámhivatal ELEKTRONIKUS ÁRVERÉS A NAV továbbra is kiemelt feladatának tekinti az Elektronikus Árverési Felület (EÁF) működtetését, amelynek használata 2016-ban is növekvő tendenciát mutatott. Ezen a felületen valósul meg az adószakmai árveréseken túl a vám- és pénzügyőri, valamint a bűnügyi szakterület által lefoglalt, elkobzott vagyontárgyak árverése is, mely kimagasló eredménnyel működött. A NAV 2016-ban megközelítően 21 ezer árverést hirdetett meg. A végrehajtási tevékenységgel kapcsolatosan csaknem 19,8 ezer árverés fejeződött be. Mind az ingó, mind az ingatlanárverések száma 2016-ban növekedett, az ingatlanárveréseké nagyobb mértékben, mely növekedés azzal is összefügg, hogy elkészült az ingatlanárveréseket érintő informatikai fejlesztés. Ezt követően nyílt meg a lehetőség az előárverezési joggal érintett ingatlanok elektronikus árverésére. Az ingóárverések számában tapasztalt növekedés a évi egyik kiemelt feladat teljesítésére is visszavezethető. Az igazgatóságok a helyszíni eljárásokat kiemelten kezelték. A korábbiakhoz képest szélesebb körben törekedtek a teljes körű végrehajtás mielőbbi lebonyolítására. Az ingóságoknál 25,1 százalékra romlott a sikerességi arány, ami azzal függ össze, hogy az igazgatóságok nagyobb számban foglaltak kevésbé értékesíthető ingóságokat. Az ingatlanoknál viszont kismértékben javult a sikerességi arány 17,6 százalékra. A vám- és bűnügyi szakterület által lefoglalt, illetve elkobzott vagyontárgyak árverése az adószakmai árverésekhez képest 2016-ban is jelentősen kisebb számban, de eredményesebben működött. Az árveréseken piacképesebb, speciális vevőkört érintő ingóságok kerültek meghirdetésre, jellemzően a jármű- és fémkereskedelmi engedélyköteles termékek kategóriában. A 2016-ban befejezett 503 árverésből 377 zárult sikeresen, itt a sikerességi arány 78,9 százalék. Az értékesített vagyontárgyak becsértéke 172,4 millió forint volt, a vételár meghaladta a 146,5 millió forintot, így az eredményesség 85 százalékot mutatott, ami kimagasló érték. HÁTRALÉKKEZELÉSI, VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSOK ALAKULÁSA A hátralékkezelés elősegíti a végrehajtás célirányos előkészítését, az adós vagyonának feltárását, a hátralékállomány tisztítását, a nagy összegű hátralékosok, illetve rendszeresen nem fizetők kiszűrését, amit az igazgatóságok az informatikai rendszerek széles körű alkalmazásával végeznek. Eredménytelen hátralékkezelést követően a hátralékkezelők átadják az ügyeket a végrehajtóknak, akik a dokumentumok alapján a legcélravezetőbb végrehajtási cselekményt foganatosítanak. A NAV-kintlévőségek 2016-ban kedvezően alakultak, minden hátralékos adózói körben pozitív elmozdulás történt, a hátralékosok számában és a hátralék összegében is jelentős csökkenés mutatható ki az induló adatokhoz képest ban a nem működő gazdálkodóknál a legnagyobb mértékű a hátralékállomány-csökkenése. 14

15 Évkönyv 2016 A működő vállalkozásoknál az adózók számát és az érintett összeget tekintve is csökkenés következett be. A korlátozottabban kezelhető hátralékos magánszemélyek száma és hátraléka is csökkent. A nem működők gazdálkodóknál és a magánszemélyeknél a hátralékok aprózódása figyelhető meg (a tartozás összege gyorsabban csökkent, mint az adósok száma). A végrehajtás eredménytelensége esetén a leghatékonyabb hátralékkezelési eszköz a még mindig jelentős számú felszámolási kezdeményezés volt. Előzőeken kívül a hátralékkezelésben döntően a behajthatatlanság-vizsgálat szélesebb körű alkalmazása célravezető. A tevékenységet nem folytató vállalkozásokkal szemben 2016-ban is jelentős számban indultak kényszertörlési, valamint az adószámtörlésre irányuló eljárások. A kényszertörléssel érintett cégek egyre nagyobb arányban játszanak szerepet a működő vállalkozások hátralékállomány csökkentésében. A tárgyévben a nem működő cégek tartozásait döntően a felszámolások és végelszámolások állományának jelentős csökkenése határozta meg. A nem működő gazdálkodóknál elért nagymértékű hátralékcsökkenés jelentős része a felszámolásban érintett követeléslemondások fokozottabb érvényesítésével függ össze, de a tapasztalatok szerint a bíróságok is gyorsabban fejezték be a megszűnési eljárásokat. Ez utóbbit az is mutatja, hogy rendkívül megnőtt a megszűnt felszámolási és kényszertörlési eljárások következtében leírt (folyószámláról törölt) követelések összege. A magánszemélyeknél az elektronikus banki megkeresések (EBT), valamint jelentős mértékben a behajthatatlanság-vizsgálat eredményei (nem behajtható nagy összegű revíziós megállapítások behajthatatlanná nyilvánítása) járultak hozzá az állomány csökkenéséhez. Központi elévültetés alkalmazásának köszönhetően a magánszemélyeknél mintegy tízmilliárd forint összegű hátralékcsökkenés következett be 2016-ban. Az adóigazgatóságok saját hatáskörben és a megkereső szervek részére együtt több mint 1,1 millió végrehajtási eljárás indítottak. (Lásd 3. grafikon) 3. A behajtási tevékenység évi főbb adatai Saját hatáskörben indított végrehajtási eljárások száma Külső megkeresésre indított ügyek száma Belső folyószámla egyeztetések száma Fizetési felszólítások száma Folyamatban lévő felszámolási eljárások Folyamatban lévő végelszámolások száma Helyszíni végrehajtások száma (ingó vagyontárgy, gépkocsi, készpénz) A megváltozott hátralékkezelési-végrehajtási filozófiának megfelelően a végrehajtást megelőző intézkedések közül a fizetési felszólítások száma, és az ezek alapján történő befizetések összege is emelkedett. Az intenzív hátralékkezelési munka a működő adózói hátralékok tartós csökkenését eredményezte, ami a behajtás merítési alapját is mérsékelte. A rendelkezésre álló adatok szerint csökkent a cégmegszűnési eljárások száma, ez szintén a végrehajtható hátralékok csökkenésének irányába hatott. A tapasztalatok 2016-ban is azt mutatták, hogy a végrehajtási eljárás hatékonysága közvetlenül már nem fokozható (ugyanis azonos eredmény eléréséhez évről évre több végrehajtási cselekményt kell foganatosítani), az elvárt eredmények elérése csak a munkaintenzitás, illetve az ügykezelés hatékonyságának növelésével és az ehhez szükséges informatikai támogatás folyamatos fejlesztésével képzelhető el évben kiemelt feladat volt, hogy már a hátralékkezelési eljárás folyamatában el kell végezni az adósnál a vagyonfeltárást, és már ebben a szakaszban intézkedni kell a feltárt vagyonelemeknek nyilvántartásból való haladéktalan lefoglalása iránt, megelőzendő azok végrehajtás alóli elvonását. Széles körű informatikai támogatással tervszerűen folyt a bevallási határidőkhöz igazított hátralékkezelési-végrehajtási akciók szervezé- 15

16 Nemzeti Adó- és Vámhivatal se, ezen belül az igazgatóságok tevékenysége az elvárt fizetési felszólítást követően a végrehajtásiügyindítások, illetve a végrehajtási cselekmények fokozására irányult. További kiemelt feladat volt a helyszíni végrehajtási cselekmények fokozása, ennek érdekében az igazgatóságoknak ki kellett terjeszteni az eljárásokat a hátralékos adózók valamennyi ismert címére (telephelyek, fióktelepek, tartózkodási helyek). A helyszíni eljárások szervezésére, intézésére fordított erőfeszítések eredményeként 2016-ban jelentősen, re nőtt az eredményes helyszíni ingóvégrehajtások száma, ezen belül a helyszíni gépjárműfoglalások száma megduplázódott, a készpénzfoglalások száma pedig többszörösére nőtt. HÁTRALÉKÁLLOMÁNY ALAKULÁSA Az intenzív hátralékkezelési munka 2016-ban a hátralékosok számának és az állomány összegének jelentős csökkenését eredményezte. Legjelentősebb hátralékállomány-csökkenés a nem működő gazdálkodóknál következett be. A hátralékállomány szerkezetében a végrehajtható hátralékok aránya évről évre kisebb, amit a magyar gazdaság kifehérítése érdekében tett intézkedések és az új végrehajtási filozófia alkalmazása is elősegített. milliárd Ft A NAV hátralékállományának alakulása év végén ÖSSZES Magánszemélyek Működő gazdálkodók Nem működő gazdálkodók A NAV hátralékosainak a száma év végéig az év indításához képest 13,6 százalékkal, csaknem 1464 ezerre csökkent. A teljes hátralékállomány 2016-ban ennél is nagyobb mértékben, 32,8 százalékkal, nem egészen 1648 milliárd forintra csökkent, a a működő adózók 14,3 százalékos (70,2 milliárd forintos) és a nem működő adózók 37,5 százalékos (735,3 milliárd forintos) csökkenésének az eredménye. A működő gazdálkodók hátraléka 38 milliárd forinttal, míg a magánszemélyek hátraléka 32,3 milliárd forinttal csökkent. (Lásd 4. grafikon) A hátralékállomány szerkezetében 2016-ban a végrehajtható (működő adózói) hátralékok aránya 25,6 százalékra nőtt, ami több mint 421 milliárd forintot tett ki év végén. Az arány növekedése a nem működő adózóknál elért hátralékcsökkentés következménye. A teljes hátralékállomány 74,4 százalékát a nem működő gazdálkodók nem behajtható (korlátozottan behajtható) hátraléka képviseli mintegy 1227 milliárd forint összegben. A működő gazdálkodói hátralék (230,5 milliárd forint) az összes hátraléknak 14,0 százaléka, míg a magánszemélyek kevésbé hatékonyan beszedhető hátraléka (190,5 milliárd forint) 11,6 százalékát jelenti a teljes hátralékállománynak. A kedvező hátralékkezelési eredményekhez a folyamatos behajthatóságvizsgálat, a behajthatatlanná nyilvánítás tervszerű alkalmazása jelentősen hozzájárult, melynek szabályai a hátralékkezelés hatékonyabbá tétele érdekében változtak július 1-jével módosult a behajthatatlan adótartozások nyilvántartásának és törlésének rendje. Az új szabályok alkalmazása az adósok számának csökkenésében jelentkezett. Az ilyen okból törölt tartozások mintegy 3,6 ezerrel csökkentették a behajthatatlansággal, illetve a végrehajtással érintett adózók körét. A hátralék összegében mindössze 37,2 millió forint csökkenés következett be. A hátralékállományból 2016-ban összesen 566,5 milliárd forint tartozást kellett behajthatatlanként nyilvántartásba venni, ezért a teljes behajthatatlan állomány (figyelembe véve a behajthatatlanná nyilvánítás megszűnéseit is) évközben folyamatosan növekedett. 16

17 Évkönyv 2016 adózó (mintegy 1,3 millió tétel) 25,4 milliárd forint öszszegű kötelezettsége volt érintett. A törlések 59 százaléka magánszemélyeket érint, döntő részben késedelmi pótlék, bírság, áfa és szja adónemben. KÖZTARTOZÁS-KEZELÉS A behajthatatlanként nyilvántartott tartozással érintett adózók száma meghaladta a 70 ezret. A behajthatatlanná nyilvánított hátralékkal együtt a NAV teljes követelésállománya csaknem 2620 milliárd forintra csökkent, ami jelentős részben a felszámolásban érintett hátralékok csökkenésével függ össze. Az igazgatóságok a folyószámla- és hátralékkezelési tevékenységhez kapcsolódóan elévülés miatt (döntő többségében korábban behajthatatlannak minősített) 149,5 milliárd forint tartozást töröltek. Az összeg növekedése jelentősen összefügg a 2016 szeptemberében végrehajtott központi elévültetés eredményével. A december 31-én elévült, automatikusan rendezhető tételek központi évültetése két körben zajlott, melyben 288 ezer Az adó- és vámigazgatóságok évben országosan 119,8 ezer visszatartással érintett (pénzforgalmat lebonyolító bevallásokban, valamint a kiutalási és átvezetési kérelmeken visszaigényelt összegekre vonatkozó) tétel felülvizsgálatát végezték el, köztartozásokra visszatartott összeg mintegy 24 milliárd forint volt. A bejelentési kötelezettség alá eső kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozás esetén az adózók kockázati biztosítékot kötelesek nyújtani. Az adózók a beszámolással érintett időszakban közel 7 milliárd forint összegben nyújtottak kockázati biztosítékot, az elkülönített letéti számlára történő befizetéssel, melyből az állami adó- és vámhatóság több mint egymilliárd forintot számolt el az adózó nyilvántartott adótartozására. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 51. (2) bekezdése alapján, az államháztartáson kívüli természetes személynek és jogi személynek folyósítandó költségvetési támogatásból a költségvetési támogatásban részesülő kedvezményezettet terhelő köztartozás összegét (legfeljebb a támogatás összegének erejéig) az agrártámogatások esetén a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), más költségvetési támogatás esetén a Magyar Államkincstár (MÁK) a NAV adatszolgáltatása alapján visszatartja és a megfelelő költségvetési számlán jóváírja. Az adatszolgáltatás alapján a MÁK 3,1 milliárd forint, az MVH 2,1 milliárd forint beutalást teljesített évben. 17

18

19 Évkönyv 2016 SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG ADÓALANY-NYILVÁNTARTÁSI INFORMÁCIÓK Az adóalany-nyilvántartási szakterület a hivatal azon területe, amely végigkíséri az adózók életútját a megalakulásuktól a megszűnésükig, adataikról és az azokban bekövetkezett változásokról nyilvántartást vezet től az adóhatósági és a vámhatósági ügyfélnyilvántartás összevonásával jött létre az Adóalany- és Ügyféltörzs (AÜT), a NAV egységes ügyfélnyilvántartása. 5. ADÓALANYOK VÁLTOZÁSA január 1. és december 31. között Újonnan belépő Tevékenységét megszüntető Egyéni vállalkozók (fő) Adószámos magánszemélyek (fő) Gazdálkodó szervezetek (db) Összesen Adószámmal rendelkező működő adóalanyok száma évben Az adózók életútja az adózási és vámeljárások tekintetében valamely adóazonosító szám (adóazonosító jel, adószám, közösségi adószám, VPID-, EORI-szám) megszerzésével kezdődik. Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adóköteles vagy azzal összefüggésben álló tevékenységük megkezdése előtt ügyfeleink bejelentési és bejelentkezési kötelezettségüknek elsősorban személyesen (okmányirodák, adóhivatali ügyfélszolgálatok, kirendeltségek, cégbíróság stb.), valamint ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton tehetnek eleget. A rendszeresített bejelentő, változásbejelentő formanyomtatványok a Hivatal internetes felületéről egyszerűen letölthetőek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélkörét a több mint 4,8 millió magánszemély és közel 716 ezer gazdálkodó szervezet teszi ki. Az év végén nyilvántartott adószámmal rendelkező működő adóalanyok száma meghaladta az 1845 ezret. (Lásd 5. táblázat, 6. grafikon) Gazdálkodó szervezetek (db) Egyéni vállalkozók (fő) Önálló tevékenységet folyt. magánszemélyek (fő) év végére az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) választó adózók száma közel 31,7 ezer volt, ezen belül 8,6 ezer egyéni vállalkozó és 23 ezer társas vállalkozás. Új adózási formák közül a kisadózók tételes adóját (kata) 2016-ban közel 175 ezer adózó, míg a kisvállalati adót (kiva) 6,5 ezer adózó választotta. Adózói minősítés A év nagy horderejű változása volt, hogy az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatá- 19

20 Nemzeti Adó- és Vámhivatal rozott feltételek alapján minősíti ügyfeleit. A magyar adójogi szabályozás és az állami adó- és vámhatóság adózói minősítésének gyakorlata az OECD jogkövetési modellje (az ún. jogkövetési piramis) alapján került kialakításra. A jogkövetési modellben részletezett szempontok figyelembevételével kerültek meghatározásra a jogkövetési attitűd szerint homogénként kezelt ügyfélcsoportok kritériumai, melyek az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvényben is rögzítésre kerültek. A magyar adójogi szabályozás az ügyfélkör mindössze két csoportjának jogkövetési hajlandóság alapján történő kategorizálására terjed ki; a cégjegyzékbe bejegyzett adózók és az áfaregisztrált adóalanyok körének vizsgálatára és minősítésére. A vizsgálat eredményeként az adózó megbízható vagy kockázatos minősítést kap. A megbízható adózók törvényben rögzített előnyöket élvezhetnek, míg a kockázatos adózók szigorúbb megítélés alá esnek. Amenynyiben az adózó egyik kategóriába sem sorolható be, úgy rá az általános eljárásjogi szabályok vonatkoznak. A minősítés negyedévenként történik, az első minősítési időszak 2016 első negyedéve volt. A minősítés alapjául szolgáló feltételeket az adó- és vámhatóság a negyedév utolsó napján aktuális adatok alapján vizsgálja, ugyanakkor a megbízható adózói minősítéshez a feltételek többségét több évre visszamenőleg kell figyelembe venni. A minősítés eredményéről az ügyfelek értesítést kapnak, kivéve, ha az előző negyedhez képest a minősítés nem változott ban mintegy 550 ezer adózó minősítését végezte el negyedévente a Hivatal. A kockázatos adózók számának éven belüli növekedését indokolja, hogy a kényszertörlés alatt álló, illetve az adóteljesítményük 70 százalékát meghaladó adókülönbözettel vagy mulasztási bírsággal érintett adózók is kockázatosnak minősülnek. (Lásd 7. táblázat) EGYKE adatlap A Centralizált Egységes Folyószámla bevezetésével egyidejűleg, év elején rendszeresítésre került az EGYKE adatlap módosított verziója, amely a NAV adó-, vám-, jövedéki és rendészeti szakmai igényeit is teljes mértékben kiszolgálta május 1-jétől kizárólag az EGYKE adatlapon lehetséges az állami adó- és vámhatóság előtti állandó képviseleti jogosultság bejelentése, valamennyi adó- és vámigazgatási ügy tekintetében október 21-ét követően a más tagállamban biztosított EORI-szám feltüntetésével is benyújthatóvá vált az adatlap. Az EGYKE adatlapon fő teljes körű meghatalmazottat jelentettek be 2016-ban. 7. ADÓZÓK MINŐSÍTÉSE I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Minősített adózók ebből megbízható minősítésű kockázatos minősítésű általános eljárási szabályok szerint működő

21 Évkönyv 2016 Adóazonosító jel képzése 25 év alattiak részére A Hivatal évben megközelítőleg 380 ezer esetben képezte meg azon magánszemélyek adóazo no sító jelét, akik december 31-ig nem töltötték be 25. élet évüket, így a évi adóbevallás elkészítéséhez és a 2017-ben adott adóelőleg-nyilatkozatok kitöltéséhez már az adózók rendelkezésére állt. Az adó iga zolványok gyártása és postázása a belföldi lakóhellyel rendelkező érintettek részére külön kérelem nélkül, hivatalból történt meg. Rendelkezés a társasági adóról, adóelőlegről A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 24/A. -ában foglalt rendelkezés megtétele kapcsán a december 31-ig 7046 darab 16RENDNY, valamint az eltérő üzleti éves adózók által benyújtott 3126 darab 15RENDNY érkezett a hivatalhoz. A évben történő egyeztetések eredményeképpen lehetővé vált a társasági adó/adóelőleg terhére, látványcsapatsport támogatásra megtehető rendelkezések teljesítésével kapcsolatban a sportági szakszövetségek által kiállított igazolások elektronikus csatornán NAV felé történő továbbítása. Kidolgozásra került az elektronikus adatküldéshez szükséges TAO24_IG nyomtatvány is, melynek a szükséges jogszabály-módosítási, -egyeztetési és -tesztelési folyamat eredményeképpen decemberben megvalósult a NAV felé történő elektronikus megküldhetősége. BEVALLÁSFELDOLGOZÁS A jogszabályi környezet változása ellenére a évi nyomtatványfeldolgozási ütemtervben meghatározott feladatok a nyomtatványok és kitöltési útmutatók véglegesítése, az összefüggés-vizsgálati szempontok meghatározása, az internetes kitöltő-ellenőrző programok és a belső feldolgozó programok specifikálása, tesztelése végrehajtása határidőben megtörtént. A adóévi személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó bevallások/ bevallási egységcsomagok, kontroll-adatszolgáltatások határidőre elkészültek, publikálásra és postázásra kerültek. A évben benyújtandó bizonylatokra vonatkozó módosítások és kiegészítések elvégzése után, a NAV hivatalos honlapján már az év elején elérhetővé vált aktualizált Személyes adónaptár szolgáltatása keretében egy egyszerűen megválaszolható kérdéssor kitöltésével az adózók online kaphattak személyre szabott tájékoztatást bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségeikről és a vonatkozó határidőkről. Az év második felében egy új innováció eredményeként a bevallási kötelezettségek még részletesebben, komplexebben kerültek publikálásra az Általános adónaptár szolgáltatásnak köszönhetően. A szintén a NAV internetes honlapján elérhető alkalmazás havi bontásban egy felületen tartalmazza az előforduló összes bevallási, befizetési és adatszolgáltatási kötelezettség határidejét ban összesen 22,9 millió bevallás/adatszolgáltatás érkezett a Hivatalhoz, melyből közel 20 milliót elektronikus úton nyújtottak be az adózók. A kontrolladatszolgáltatások száma meghaladta a 2,6 milliót. Személyijövedelemadó-bevallás A évi adóévre új jogintézményként bevezetésre került bevallási nyilatkozattal kapcsolatos tudnivalók minél szélesebb körű megismerése céljából a mun- 21

22 Nemzeti Adó- és Vámhivatal káltatók ügyfélkapun keresztül tájékoztatást, felkérést kaptak a bevallási nyilatkozat munkavállalóik körében történő népszerűsítésére. Továbbá az ebev Portálon, ügyfélkapun keresztül elérhető volt az adóhatósági adómegállapítással kapcsolatos lekérdező felület. Ennek segítségével a magánszemélyek a bevallási nyilatkozatuk adatait, illetve május 20-tól a részükre elkészített adóhatósági adómegállapítást megtekinthették. (Lásd 8. grafikon) évről benyújtott személyijövedelemadó-bevallások száma (db) Adónyilatkozat Adóhatóság által elkészített bevallások Kitöltött egyszerűsített személyijövedelemadó-bevallás Munkáltatói adómegállapítás Teljes adattartalmú SZJA-bevallás 1553 Csökkentett adattartalmú SZJA-bevallás A NAV honlapján megjelentetett Hogyan nyújtható be a személyijövedelemadó-bevallás? című tájékoztató segítette a magánszemélyeket a bevallási kötelezettségük teljesítésében. Továbbá a jogszerű családi járulékkedvezmény kiszámításához és a személyijövedelemadó-bevallás kitöltéséhez segítséget nyújtó kalkulátor is aktualizálásra került. Az év végéig a adóévről nyilvántartott teljes adattartalmú személyijövedelemadó-bevallások száma 1,6 millió, a csökkentett adattartalmú bevallásoké közel kettőmillió, az adónyilatkozatoké mintegy 60 ezer volt. Fentieken túl 757 ezer munkáltatói adómegállapítás került benyújtásra. Az adóhatóság által elkészített bevallások száma meghaladta 185 ezret, az egyszerűsített bevallásé pedig 274 ezer volt. Személyijövedelemadó-bevallás új koncepciójával összefüggő feladatok A személyijövedelemadó-bevallás rendszerének átalakításával, egyes bevallási formák megszűnése mellett, az önadózás elvét meghagyva, adóévre bevezetésre kerül az adóbevallási tervezet jogintézménye. Új szolgáltatásként évtől a NAV valamennyi olyan magánszemély részére adóbevallási tervezetet készít (az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek kivételével), akire vonatkozóan évben munkáltatótól, kifizetőtől származó jövedelmet tartalmazó bevallás, adatszolgáltatás érkezett a Hivatalba. Tekintettel arra, hogy évben bevallási egységcsomagok nem kerülnek postázásra, az adózók egy tájékoztató levelet kapnak a személyijövedelemadóbevallás új rendszeréről. Az e-szja-rendszerrel egyidejűleg új szolgáltatásként bevezetésre kerül a virtuális bankkártyás átutalás kialakítása is, mely jelentősen megkönnyíti a még fennálló adókötelezettség megfizetését az érintettek részére. 1+1 százalék Az a magánszemély, aki összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerzett, és bármely típusú személyijövedelemadó-bevallást nyújt be, felajánlhatja a személyi jövedelemadójának 1+1 százalékát a civil szféra szervezetei, illetve egyházak javára. 22

23 Évkönyv 2016 A NAV internetes honlapján 2016-ban is megjelentette a kiemelt költségvetési előirányzat, továbbá a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény mellékletében szereplő egyházak technikai számát és nevét. Közzétételre került a rendelkező magánszemélyek felajánlásaiból a évre jogerősen kizárt kedvezményezettek listája, a rendelkező évben felajánlásban részesült civil kedvezményezettek listája, valamint a rendelkező évben szja 1%-os felajánlásra jogosult (regisztrált) kedvezményezettek listája. A évben 2,1 millió fő felajánlása alapján több mint 8,4 milliárd forint összegben teljesített szja 1%-os kiutalást a NAV. Az érvényesen felajánlott és kiutalt összeg nagysága évről évre növekvő, míg a szankcióval érintett, mulasztó kedvezményezettek száma csökkenő tendenciát mutat. A regisztrált, felajánlásra jogosult szja 1%-os kedvezményezettek száma év végére , míg a felajánlásokból kizárással érintett kedvezmé nye zettek száma 867 volt. Általános forgalmi adó és összesítő jelentés Az év végéig az ügyfélkapu ebev szolgáltatásán belül a partnerek által teljesített tételes általánosforgalmiadóadatok lekérdezésére összesen esetben került sor. A lekérdezés lehetőségével adózó élt, azaz ennyien ellenőrizték, hogy a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az általa befogadott számla tekintetében a számlát kibocsátó az összesítő jelentéstételi kötelezettségének eleget tett-e. A évi adómegállapítási időszakokra benyújtott általánosforgalmiadó-bevallások és nemleges nyilatkozatok közösségi kereskedelmi adatainak, valamint az ugyanezen időszakokra vonatkozó EU-összesítő nyilatkozatok adatainak egyezőségvizsgálata alapján adózói értesítés került kiküldésre az egyezőség biztosítása érdekében. A kiértesítésekben szereplő információk az adateltérések mielőbbi rendezését szolgálják a VIES-rendszerbe történő helyes adatok átadása érdekében. Társasági adó és osztalékadó A társaságiadó-bevallás május 31-ei benyújtási határideje, valamint a számviteli törvény szerinti elektronikus beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének közeledtével figyelemfelhívó tájékoztató készült, amely azon adózók tárhelyére került elektronikusan kihelyezésre, akik/amelyek az előző évi társaságiadóbevallásuk beadásával 5 napnál többet késtek, vagy azt egyáltalán nem, vagy csak felszólításra adták be. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) szerinti beszámolóra áttért adózók mérleg- (pénzügyi helyzet kimutatás), valamint eredménykimutatásának (átfogó jövedelem kimutatás) és évi társaságiadó-bevallásokban történő közlése vált lehetségessé, amelyhez segítségül új bevallási lapok kerültek specifikálásra. Jövedéki bevallások és adatszolgáltatások Az év végéig összesen 200 ezer jövedéki bevallás és adatszolgáltatás érkezett a Hivatalba, melynek 82,0 százaléka elektronikus bevallás volt. Ez utóbbin belül a mezőgazdasági visszaigénylés (44 százalék), a kereskedelmigázolaj-visszaigénylés (10,7 százalék), a bejelentés adó, zárjegy felhasználásról (9,1 százalék) és a vevőnyilvántartás (8,7 százalék) aránya a legnagyobb. 23

24 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénztárgépekkel kapcsolatos feladatok A pénztárgép-regisztráció és támogatás igénylésének biztosítására átalakításra került az államháztartással szembeni egyes juttatások igénylésére rendszeresített nyomtatvány. A nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére január 1-jétől kötelezett adózónak az online pénztárgép beszerzéséhez nyújtott támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód igénylésére december 31-ig volt lehetősége, ehhez igazodva lettek publikálva a kapcsolódó elektronikus adatlapok aktuális változatai. VÁMELJÁRÁSOK, TÁJÉKOZTATÁS A NAV szolgáltató jellegének erősítése érdekében kiemelt figyelmet fordított a Hivatal az ügyfelek terheinek könnyítésére, melyet elsősorban az elektronizálható eljárások fejlesztése, valamint a bevallások egyszerűsítése révén kíván megvalósítani. A vonzó vámkörnyezet különösen fontos a gazdálkodók vámeljárásainak megtartása, illetve más tagállami gazdálkodók Magyarországra csábítása érdekében Vámeljárások számának alakulása évben (ezer db) év 1173 Behozatali irányú vámeljárások száma Kiviteli irányú vámeljárások száma Árutovábbítási vámeljárások száma 2016-ban a behozatali irányú vámeljárások száma meghaladta az 599 ezer darabot, a kiviteli irányú vámeljárások száma pedig megközelítette a 654 ezer darabos értéket. Az árutovábbítási vámeljárások a kiviteli eljárást követő árutovábbításokkal együtt 1173 ezer darabot tettek ki. Az EU-elvárásoknak való megfelelés érdekében lehetővé kellett tenni, hogy a vámeljárások elektronikus úton legyenek indítványozhatók. Ez az export-árunyilatkozatok elektronikus benyújtása (AES) során mind normál, mind egyszerűsített eljárásban megvalósult. Hazánkban a kiviteli eljárások már 2009-től elektronikus módon kérelmezhetők. Importforgalomban a normál, illetve a kiegészítő vámáru-nyilatkozatot 2010-től valamennyi eljáráskód (4-es, 5-ös, 6-os, 7-es és 9-es) vonatkozásában be lehet nyújtani elektronikusan, ezáltal valamennyi behozatali irányú vámeljárásban lehetővé vált a vámáru-nyilatkozatok elektronikus úton történő benyújtása év végére a behozatali irányú vámeljárások (AIS) 98,5 százalékát indítványozták elektronikusan az ügyfelek. A szabad forgalomba bocsátások esetében 98,4 százalékos részarányt képviseltek az elektronikusan kérelmezettek. A textiltermékek és lábbelik mind európai uniós, mind nemzeti szinten továbbra is kiemelten érzékeny termékkörnek számítanak a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás során. Engedélyezett gazdálkodók (AEO) A nemzetközi kereskedelem a gazdaság fejlődésének egyik legfontosabb eleme. A globális kereskedelem ugyanakkor célpontot kínál a terrorcselekmények számára, aminek súlyos következményei lehetnek a világgazdaságra nézve. A vámhatóságok, mint a nemzetközi áruszállítás ellenőrzéséért és felügyeletéért felelős szervek, helyzetükből adódóan sokat tehetnek a globális kereskedelem biztonságának javítása érdekében. Fentiekre tekintettel szükségessé vált egy olyan stratégia kidolgozása, amely úgy gondoskodik a nemzetközi árukereskedelem biztonságáról, hogy nem nehezíti, hanem támogatja a legális kereskedelem feltételeit. 24

25 Évkönyv 2016 A Közösségi Vámkódex ún. biztonsági módosításának háttere az az erősödő nemzetközi és közösségi elvárás, hogy az Európai Unióból exportált és a területére importált termékek ellenőrzöttek, biztonságosak legyenek, és ne jelentsenek kockázatot az EU-ra, illetve üzleti partnereire nézve. A biztonsági módosítás rendelkezései a végrehajtási rendelet hatálybalépését követően váltak alkalmazhatóvá. A Közösségi Vámkódex teremtette meg az ún. engedélyezett gazdálkodói (AEO) státusz koncepcióját, amely január 1-jén lépett hatályba, és három típusa különböztethető meg: AEOC vámjogi egyszerűsítések lehetővé teszi annak jogosultja számára, hogy a vámjogszabályoknak megfelelően bizonyos egyszerűsítéseket élvezzen AEOS biztonság és védelem a biztonsági és védelmi szempontok tekintetében jogosít könnyítésekre AEOF teljes/kombinált AEOC és AEOS engedéllyel egyidejűleg rendelkező gazdálkodók számára kibocsátható kombinált engedély Engedélyezett gazdálkodó a vámjogszabályok alapján gazdasági szereplő, azaz minden olyan személy, aki üzleti tevékenysége kapcsán vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységekben vesz részt, és az ellátási lánc tagja. Az AEO-program keretében az igazgatóságok 2016-ban összesen 36 tanúsítványt bocsátottak ki, amivel az érvényes magyar tanúsítványok száma 337-re emelkedett. Tekintettel arra, hogy május 1-jétől a teljes uniós és nemzeti vámjogi környezet megújult, a NAV munkatársai több előadást is tartottak a Magyar Vámügyi Szövetség és a Vám-, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége által szervezett vámszakmai konferenciákon. Az előadásokon ismertették a jogszabályi változásokat, valamint az uniós és a nemzeti vámjogszabályokkal kapcsolatos vámjogi aktualitásokat. A vámszakmai konferenciák mellett ügyfélfórumot is rendezett a Hivatal, melyen az uniós és nemzeti vámjogszabályi változások bemutatása mellett az ügyfelek választ kaphattak a felmerült kérdéseikre. JÖVEDÉKI ENGEDÉLYEK, ADÓZÓI TÁJÉKOZTATÁS A jövedéki szakterület központi szervéhez évben 212 szakmai vélemény iránti ügyféli kérelem érkezett. A szakmai vélemény iránti kérelmek közül 27 a jövedéki adóról szóló évi LVIII. törvényhez kapcsolódott, 19 tartalmazott a dohánytörvény gyakorlati végrehajtásával és jogértelmezésével kapcsolatos kérdést december 31-én 8,4 ezer jövedéki engedélyes gazdálkodóval állt kapcsolatban a Hivatal, akik 11 ezer telephelyen végeztek jövedéki tevékenységet. Tárgyévben 1529 engedély került kiadásra. A dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyesek száma év végén 5544 volt. Az év folyamán kiemelkedő feladatot jelentett a szakterület számára a jövedéki szabályozás modernizációjában való részvétel, melyet követően kihirdetésre került az új, jövedéki adóról szóló évi LXVIII. törvény. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tagvállalatai által benyújtott a tagi hozzájárulás megállapításának alapjául szolgáló kérelmek alapján évben 566 darab igazolás kiadására került sor év folyamán két alkalommal került megrendezésre a Jövedéki Nyílt Nap elnevezésű szakmai fórum, amely a jogalkalmazó hatóság és a jövedéki szakterület ügyfeleinek jelentős hányadát, illetve a jövedékiadó-bevételekre jelentős hatást gyakorló ügyfeleket, adóalanyokat képviselő szakmai szövetségek közötti partneri kapcsolat elmélyítésére, szorosabb együttműkö- 25

26 Nemzeti Adó- és Vámhivatal dés kialakítására és a napi problémák megbeszélésére biztosított lehetőséget. FOLYÓSZÁMLÁK KEZELÉSE A NAV az adózói kötelezettségeket, költségvetési támogatásokból eredő igényeket, befizetéseket és kiutalásokat adózónként és köztehernemenként vezetett egyéni folyószámlákon tartja nyilván. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 43. (8) bekezdésének december 31-ig hatályos rendelkezései alapján, ha a folyószámla egyenlege 1000 forintot meghaladó tartozást vagy túlfizetést mutat, a folyószámla egyenlegéről, továbbá érintettség esetén a késedelmi pótlék levezetéséről évente egyszer, október 31-ig értesíti a Hivatal az adózókat. Azon adózói kör, amely elektronikus úton nyújtja be bevallásait, papíralapú értesítést nem kap, mivel elektronikus úton bármikor megtekintheti a folyószámlája egyenlegét. (Lásd 10. grafikon) 10. A évben kipostázott folyószámla kivonatok és az ezekre beérkezett észrevételek száma vám fszla vám fszla. adó fszla Kiküldött (db) adó fszla. Észrevételezett (db) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal október 20-ig 1,47 millió, évre vonatkozó adószakmai folyószámla-kivonatot postázott, melyből 74 ezer gazdálkodói és 1,4 millió magánszemélyes/egyéni vállalkozói körös kivonat volt. A kiküldött adószakmai kivonatokra mintegy 10,5 ezer észrevétel érkezett. Fentiek mellett közel 750 ezer elektronikus bevallónak minősített adózó tárhelyére küldött tájékoztatót a Hivatal a folyószámla-lekérdező felület elérhetőségére, illetve az értesítők és folyószámla-kivonatok adatainak értelmezésére vonatkozóan. A évre vonatkozó adószakmai adónemek tekintetében készített késedelmipótlék-levezetéseket május 31-től tekinthette meg ügyfélkapun keresztül az érintett, közel 180 ezer elektronikus bevalló (54,7 ezer magánszemélyes/egyéni vállalkozói körös, 123,6 ezer gazdálkodói körös). A Hivatal augusztus 3-tól a PDF- és az XML-formátumokon túl XLS- (Excel-) formátumban is biztosította az adószámla elektronikus lekérdezhetőségének, továbbá az egyes adószámlaadatok különböző szempontok szerinti szűrésének, rendszerezésének és elemzésének lehetőségét az ebev portálon. A NAV április 1-jén mintegy 36 ezer ügyfél részére küldte meg a évre vonatkozó vámszakmai egyenlegközlőt, valamint a nettó késedelmi pótlékról szóló értesítőt. A kiküldött vámszakmai értesítésekre öszszesen 95 észrevétel érkezett. Az állami adó- és vámhatóság év végéig 416 ezer kiutalási és átvezetési kérelem elbírálását és feldolgozását végezte el, míg a hivatalból kiállított ki- 26

27 Évkönyv 2016 utalási és átvezetési bizonylatok száma 40,8 ezer volt évben közel 60 ezer CSEKK nyomtatványt nyújtottak be, melyeken mintegy 1,2 millió csekkigénylés érkezett. A december 31-én elévült, automatikusan rendezhető tételek központi évültetése két körben zajlott, melyben 288 ezer adózó (mintegy 1,3 millió tétel), 25,4 milliárd forint összegű kötelezettsége volt érintett. FIZETÉSI KEDVEZMÉNYEK A NAV a fizetési kedvezmények engedélyezésével elősegíti az adózók átmeneti likviditási nehézségeinek áthidalását, ezzel is hozzájárulva az adózók felhalmozott tartozásainak belátható időn belüli és teljes körű rendezéséhez. A Hivatal és az adózók közös érdeke, hogy a kérelmek elbírálásakor mindkét fél számára előnyös megoldás szülessen, és a tartozás megnyugtató módon rendeződjön. Ellenben a NAV nem támogatja az időhúzásra irányuló, vagy további adóelkerülésre ösztönző adózói magatartást, mellyel szemben szigorú következetességgel lép fel. Az adózók évben az előző évről áthúzódó ügyekkel együtt összesen fizetési kedvezményre irányuló kérelmet nyújtottak be a NAV-hoz. Áthúzódó kérelmek nélkül kérelem érkezett. Az összes kérelemből kérelem végrehajtással érintett kötelezettségekre, pedig végrehajtással nem érintett kötelezettségekre irányult. A kérelmezett összeg megközelítette a 164 milliárd forintot, melyből 73,7 milliárd forint végrehajtással érintett kötelezettségekre, 90,3 milliárd forint végrehajtással nem érintett kötelezettségekre irányult. A fizetési kedvezményi kérelmek 51 százaléka fizetési könnyítésre, 12 százaléka mérséklésre irányult, 13 százaléka egyidejűleg fizetési könnyítési és mérséklési kérelmet is tartalmazott, míg 24 százaléka hiányosnak minősült. Az adózók év végéig kérelmet nyújtottak be elektronikus formában. A Hivatal évben az iratok elektronikus kézbesítése által megközelítően 17 millió forintot takarított meg. A július 1-jétől a magánszemélyek részére engedélyezhető automatikus részletfizetési kérelemből összesen darab érkezett, a kérelmezett összeg 2037 millió forintot tett ki. A megbízhatónak minősített adózók a évben összesen 1220 kérelmet terjesztettek elő az Art. 6/D. -ra való hivatkozással, a kérelmezett összeg 364 millió forint volt. (Lásd 11. grafikon) 11. Fizetési kedvezményi ügyek kiemelt adatai évben Kérelmek száma Elkészített I. fokú határozatok száma (db) Jogerős I. fokú határozatok száma (db) 70,9 engedélyezett fizetési könnyítés (Mrd Ft) 6,3 engedélyezett mérséklés (Mrd Ft) A NAV mintegy 122 ezer elsőfokú határozatot, végzést adott ki. A jogerős I. fokú határozatok száma csaknem 114 ezerre nőtt. Az engedélyezett fizetési könnyítés és mérséklés összege több mint 77 milliárd forint volt. A jogerős döntések 41 százaléka helyt adó, 16 százaléka részben helyt adó, 23 százaléka elutasító, 19 szá zaléka megszüntető és 1 százaléka saját hatáskörű módosítás volt. HÁTRALÉKKEZELÉS EGYÉB SZOLGÁLTATÁSAI A NAV az internetes honlapján a végrehajtás alatt álló adózók listáját hetente, a 180 napon keresztül jelentős adóhátralékkal rendelkező adózók listáját negyedévente frissíti. A végrehajtás alatti adózók száma a kevesebb végrehajtási üggyel összefüggésben folyamato- 27

28 Nemzeti Adó- és Vámhivatal san csökkent, év végén a lista 140 ezer gazdálkodót tartalmazott. A tartósan nagy összegű, 180 napon keresztül jelentős hátralékkal rendelkező adózók internetes listáján az év végén 2671 magánszemély és 2176 gazdálkodó szerepelt, több mint 1184 milliárd forint, ebből csaknem 503 milliárd forint (42,4 százalék) behajthatatlanná nyilvánított tartozással. A magánszemélyek hátralékkezelését egyre hatékonyabbá teszi a korábban bevezetett pénzintézeti megkeresések elektronikus rendszere (EBT). A NAV és a pénzintézetek között létrejött kommunikációs csatorna 2016-ban is megfelelően szolgálta a szükséges információk cseréjét, döntően a bankszámlaszámadatokat. Ennek is köszönhetően a kiadott inkasszók 45,6 százaléka magánszemélyt érintett. A NAV 2016-ban összesen több mint 11 millió megkeresést küldött a pénzintézetek felé. A pénzintézeti megkeresések dinamikusan emelkednek, ami mutatja, hogy az igazgatóságok nagyobb hangsúlyt fektetnek az adózók rendelkezésre álló pénzeszközeinek pontosabb és eredményesebb feltárására, ezáltal a végrehajtási eljárás a lehető legsikeresebb és leggyorsabb lezárására. ÜGYFÉLKAPCSOLAT Ügyfélkapcsolat és elektronikus szolgáltatások Az ügyfélcentrikus, támogató adóhatóság egyik kiemelt feladata továbbra is az adózók közérthető módon történő tájékoztatása és az egységes jogértelmezés biztosítása. Ennek érdekében többek között folyamatos a szakterületen dolgozók szakmai felkészítése, továbbképzése. A tájékoztatási terület munkatársai szakterületi együttműködés keretében minden évben elkészítik az adózókat segítő, a NAV hivatalos honlapján megjelentetett információs füzeteket, melyek száma az év végére elérte a 73-at. Újdonság, hogy az azokban történő keresés megkönnyítése érdekében meghatározásra kerültek az adózók által leggyakrabban használt kulcsszavak is. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó információs füzetek az igazgatóságok ügyfélszolgálatain, papíralapon is elérhetőek. A jelentősebb számú adózói kört érintő jogszabályváltozásokkal kapcsolatban 89 darab tájékoztató anyag került feltöltésre a NAV internetes honlapjára. Ezek közül említést érdemelnek az 5 százalékos adómérték alá tartozó lakóingatlan-értékesítés, az Uber-sofőrök adókötelezettsége, a tej-, tojás-, baromfiértékesítés 5 százalékos áfája, a vendéglátás adómérték-változása, a pénztárgép-beszerzéshez adható támogatás, az online foglalási rendszeren keresztül nyújtott szálláshely-szolgáltatás, a kiküldetés fogalmának módosulása, az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás témájában készült tájékoztatók. Nagy hangsúlyt kapott a személyijövedelemadó-bevallási kötelezettség teljesítéséhez január 1-jétől rendelkezésre álló bevallási nyilatkozat népszerűsítése is. Ehhez kapcsolódóan elkészült egy új, áttekinthető SZJA-aloldal is a honlapon, melynek az e célra kialakított kérdező felületén idén először volt lehetőségük az adózóknak a személyijövedelemadó-bevallással kapcsolatos egyszerű kérdéseiket feltenni. A adóévre vonatkozó, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény változásával összefüggésben 6565 kisvállalati adóalany ügyfélkapus tárhelyére tájékoztató anyag kihelyezése történt meg. Az Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága (DG TAXUD) kommunikációs stratégiájának egyik kiemelt témája az adótudatosság növelése, melynek keretében létrehozták és elindították a Tax in schools elnevezésű három korcsoportot érintő projektet. Céljuk egy európai szakértői hálózat létrehozása, mely a legjobb módszerek, oktatási, kommunikációs anyagok összeállításán túl gondoskodik azok közös platformon történő közzétételéről is az oktatók számára. A NAV feladata ennek keretében az oktatási anyagok elkészítése, valamint a tanárok részére a szükséges módszertani segédlet összeállítása. Kiemelt munkát jelentett továbbá az adóügyi ügyfélszolgálati feladatok kormányablakba történő ellátásának 28

29 Évkönyv 2016 vizsgálata, melynek keretében összehasonlító elemzés készült a Kormányablakok, illetve a NAV ügyfélszolgálatainak működési sajátosságairól. Az átadható ügytípusok körének felméréséről, kategorizálásáról, a levonható következtetésekről és megállapításokról jelentés készült utolsó negyedévében már megtörtént 83 járásszékhelyen lévő helyszín felmérése is. A köztartozásmentes adózói adatbázisban (koma) december végén főt tartott nyilván a Hivatal. (Lásd 12. grafikon) 12. Köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő adózók száma valamint ezen adózói körrel kapcsolatos értesítési kötelezettségek teljesítése érdekében került rendszeresítésre a JEGYZOI nyomtatvány, valamint a nyomtatvány feldolgozására és az értesítések automatizálására szolgáló háttérprogram. Személyes ügyfélfogadás Az ügyfélszolgálatokon közel 2,6 millió ügyfél jelent meg személyesen az év folyamán. (Lásd 13. grafikon) 2,5 2,0 1,5 1,0 0, Ügyfélforgalmi adatok alakulása évben (millió fő/db) Tájékoztató Contact Centert hívók (TCC) Kiadott igazolások száma Ügyfélszolgálaton személyesen megjelenők száma Ügyintézői Contact Centert hívók (ÜCC) hó hó hó hó Adatbázisban szereplő adózók száma (fő) hó Az év folyamán felvételi kérelmet nyújtottak be az adózók. Az elmúlt másfél évben történt jogszabályváltozásnak köszönhetően jellemzően azok kérik felvételüket, akik számára kötelező, (pl. önkormányzati tisztviselők), vagy anyagi érdekük fűződik hozzá (pl. az EKÁER-ben érintett fuvarozók) január 1-jétől az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóhatóság az önkormányzat, kormányhivatal írásos megkeresésére teljes körű tájékoztatást adhat a helyi és a kisebbségi önkormányzat méltatlansági eljárás alá vonható képviselőiről, tagjairól a köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplés elmaradásáról. Az új feladat, Tájékoztatást 492 ezren, adóhatósági igazolást 438 ezren, egyéb szolgáltatást 987 ezren kértek, bevallást, illetve beadványt 641 ezren nyújtottak be. A Magyarországon székhellyel, lakóhellyel nem rendelkező, ügyintézésre megjelent külföldiek száma meghaladta a 16 ezer főt. Azokon az adószakmai ügyfélszolgálatokon, ahol Luxinfo típusú sorszámosztó berendezés van használatban a második fél évben megtörtént egy új szoftver telepítése, melynek használatával egységessé tehető az ügyfélszolgálatok működése, a statisztikai adatszolgáltatások rendszere. A kialakított felület biztosítja a tájékozódást a várakozó ügyfelek számáról és a várakozási időről. A hálózati összeköttetés révén pedig lehetővé válik az ügyfélszolgálati vezetők számára a távoli beavatkozás lehetősége is. A kiadott készpénzátutalási megbízások (csekkek) száma közel 2,5 millió volt. (Lásd 14. grafikon) 29

30 Nemzeti Adó- és Vámhivatal 14. Ügyfelek által személyesen igénybevett szolgáltatások típusai évben (fő) Személyes tájékoztatást kérők Adóhatósági igazolást kérők Egyéb szolgáltatást kérők Bevallást, beadványt benyújtó ügyfelek Igazolások Az év végéig 534 ezer adóhatósági igazolást adott ki a Hivatal. Az összes kérelem kétharmadát (351 ezer) ügyfélkapun keresztül, elektronikusan küldték meg az adózók, ami az elektronikus ügyintézés mind szélesebb körben történő elterjedését jelenti. A tartozásmentességi igazolások kiadásához kapcsolódó hátralékrendezés következtében 621 millió forint folyt be a költségvetésbe. Bankkártyás befizetés 114 helyszínen, alkalommal történt 1,9 milliárd forint értékben. Az év végén pedig megkezdődött a NAV állományában található régi, elavult 218 POS-terminál cseréje új, PayPasstechnológiával ellátott eszközökre. (Lásd 15. grafikon) (darab) 15. Az adóhatóság által kiadott igazolások száma évben Adóigazolás Jövedelemigazolás Illetőségigazolás Telefonos és es tájékoztatás, ügyintézés Az általános tájékoztatást szolgáló es és telefonos rendszerbe (TCC) kezdeményezett hívások száma megközelítette az 1,1 milliót. A sikeresen fogadott hívások száma 717,5 ezer, a sikerteleneké 1,8 ezer, az IVR-ben maradt hívások száma 359 ezer. A rendszer a korábbi évekhez hasonlóan, kiemelkedő hatékonysággal (99,83%) működik. Az érintett tájékoztatási területek egyenletes leterheltségének megvalósítása érdekében a TCC-rendszerben egységes hívás- és -leosztás indult 2016 decemberében. Fentieken túl a beérkezett tá jé koz ta tást kérő ből ot válaszoltak meg az igazgatóságok, és hagyományos, postai úton érkező megkeresés is elintézésre került. A Váminformációs Központban az ből 5334-et, valamint a munkaidőben érkezett telefonhívásból 6874-et válaszoltak meg az ügyintézők. (Lásd 16. grafikon) ezer hívás TCC 359 Rendszerbe érkező összes hívás Sikeres hívások száma IVR-ben maradt hívások száma év Folyamatos növekedést mutat a telefonos ügyintézés igénybevétele. Az Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerbe (ÜCC) 172 ezer hívást indítottak az adózók, minek eredményeként 152,5 ezer sikeres ügyintézés történt. A hívásfogadás hatékonysága kiemelkedő, 98 százalék. A rendszer használatához szükséges PIN-kódigénylések száma az értékelési időszak végére összesen volt, melyből a tárgyévi Jelenleg aktív PIN-kóddal közel 335 ezer adózó rendelkezik. Továbbá, az ÜCC-ben kialakításra került egy olyan felület, amely 30

31 Évkönyv 2016 alkalmas az ügyfelek személyijövedelemadó-bevallási tervezet iránti kérelmeinek rögzítésére. (Lásd 17. grafikon) ezer hívás REGISZTRÁCIÓS ADÓ 17. ÜCC Rendszerbe érkező összes hívás Sikeres hívások száma IVR-ben maradt hívások száma év évben a regisztrációs eljárás alá vont gépjárművek száma megközelítette a 258 ezer darabot. A kivetett adó összege mintegy 23,7 milliárd forintot tett ki. (Lásd 18. grafikon) Regisztrációs adó alakulása évben március június szeptember december Eljárás alá vont gépjárművek száma (db) Kivetett adó összege (millió Ft) A kivetett regisztrációs adó számottevő hányada a használt gépjárművek közösségen belüli beszerzéseihez kötődött annak ellenére, hogy magasabb adótétel terheli a környezetvédelmi szempontból korszerűtlenebb gépjárműveket. A 2016-ban hazai forgalmi engedélyt kapó autók 60 százaléka használt gépkocsi volt. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően mind a használt, mind az új autók esetében a regisztrációs adóeljárások száma folyamatosan növekedett. Jelentősen emelkedett továbbá az elektromos, illetve a hibrid autók száma és aránya, ami elsősorban a Jedlik Ányos-tervnek köszönhető. A közösségen belül beszerzett használt személyautók korösszetétele kedvezőtlenül változott az utóbbi években, ugyanis jelentős arányban kerülnek az országba tízévesnél idősebb járművek (2016-ban az autók 60 százaléka 9 éves vagy annál idősebb), ez pedig negatív hatással van a hazai közlekedésbiztonságra, illetve az utak és nagyvárosok károsanyagterheltségére. SAJTÓTEVÉKENYSÉG ÉS KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ A Hivatal sajtómegjelenéseinek központi témáit az szjabevallás változásai, a NAV ellenőrzései, az adózói minősítés, a közösségi szolgáltatások adózási szabályai és ellenőrzése, az EKÁER, az adózatlan dohányáruk, a termékhamisítás, az illegális fémkereskedelem, valamint a bűnszervezetek felszámolása jelentették. Az év első felében a sajtókommunikáció meghatározó témája az szja-bevallás volt, mellyel párhuzamosan megkezdődött a 2017-es új bevallási rendszer kommunikációja is, egyebek mellett társadalmi célú reklám formájában. Számos információ jelent meg az adózói minősítéssel kapcsolatban, a hangsúly elsősorban a megbízható adózói kategória előnyeire helyeződött. Folyamatos érdeklődés mutatkozott az új Uniós Vámkódex, valamit az új jövedéki törvény szabályai iránt. Több alkalommal kerültek nyilvánosságra bűnügyi esetek, főként a nagy horderejű, többmilliárdos bevételkiesést okozó bűnszervezetek felszámolásáról. Sajtótájékoztatón számolt be a Hivatal a milliárdos kárt okozó, észak-alföldi illegális cigaretta- és dohánykereskedők elfogásáról, a csokoládéval és étolajjal üzletelő bűnszervezetekkel kapcsolatos nyomozások befejezéséről, a motorolaj-hamisító, áfacsaló bűnszervezetről, 31

32 Nemzeti Adó- és Vámhivatal valamint a nemzetközi együttműködéssel felszámolt illegális cigarettagyárról. Kiemelkedő bűnügyi hír volt 2016-ban az egész Európában páratlan nagyságúnak számító illegális dohánygyár és titkos raktárának felszámolása 124 millió szál cigarettával és négy és fél tonna dohány lefoglalásával. A Hivatal, tevékenységének kommunikációja mellett számos közleményt, tájékoztatót adott ki az adózók minél szélesebb körű tájékoztatására, többek között az idénymunka, az iskolakezdési támogatás, az éttermiáfacsökkentés szabályairól, valamint az EU-n kívüli országokból rendelt csomagok behozatali vámszabályairól ban az országos médiában több mint 34 ezer alkalommal jelent meg a Hivatallal, valamint adózással kapcsolatos hír, illetve tájékoztatás. A Hivatal által szervezett központi és regionális sajtótájékoztatók száma elérte a 30-at, a kiadott közlemények száma meghaladta az 1100-at. A média képviselőitől több mint 2400 megkeresés érkezett. A NAV megjelenéseinek megoszlása az alábbiak szerint alakult: televízió: 1796, rádió: 2455, írott sajtó: 5575, internet: alkalom. (Lásd 19. táblázat) 19. A NAV TÁJÉKOZTATÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK FŐBB ADATAI 2016 Média/Téma NAV összesen Központi és regionális sajtótájékoztató 30 Központi és regionális közlemény Újságírói megkeresések száma a megkeresésekben feltett kérdések száma Rendezvények száma 282 Országos megjelenés a médiában A NAV az elmúlt évben is számos rendezvényen képviseltette magát kiállítóként. Részt vett többek között az Utazás Kiállításon, a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban, a Belvárosi Pálinka Napokon, az EFOTT-on, a Sziget Fesztiválon, a 25. Budapesti Borfesztiválon, valamint a 20. Csabai Kolbászfesztiválon. A Hivatal, valamennyi standjánál a szakmai tájékoztatás mellett ügyfélkapunyitásra is lehetőséget kínált. A NAV honlapján az elmúlt évben számos új információ jelent meg. Az újdonságok között szerepel az szja-aloldal létrehozása, az adónaptár havi bontású kialakítása, a kiva-kalkulátor és az ügyfélelégedettségméréshez szükséges űrlap publikálása ban a honlap látogatottsága csaknem elérte a 13,4 milliót, a 751 program letöltéseinek száma pedig megközelítette a 39,2 milliót. A NAV 2013-ban indult Facebook-profil felületén megjelenített 243 friss tartalom látogatottsága csaknem elérte a 2,2 milliót. A valamennyi mobilplatformon elérhető NAV-mobilalkalmazást 2016 végéig 3112 felhasználó töltötte le. KÜLÖNÖS HATÁSKÖRI SZAKTERÜLET A különös hatásköri szakterület bírálja el a diplomáciai és konzuli képviseletek (és tagjai), az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek (és azok tagjai), a közhasznú szervezetek, illetve a külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeli adomány kedvezményezettjei által benyújtott kérelmeket évben a diplomáciai testületek és tagjai részéről 4,9 ezer kérelem érkezett, a jogerősen engedélyezett áfa összege közel 3,7 milliárd forintot, a jövedéki adó 119 millió forintot tett ki. A közhasznú szervezetek nem nyújtottak be kérelmet. Külföldi illetőségű adományozók kedvezményezettjeinek 645 millió forint kiutalását engedélyezte a Hivatal. Visszatéríttetés tagállamaként a más tagállamoktól kapott elektronikus áfa-visszatérítési kérelmek ügyében az év során 31,6 ezer döntés született. A belföldön nem letelepedett adóalanyok részére jogerősen engedélyezett áfa összege megközelítette a 30,7 milliárd forintot. A bejelentkezett fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi (az Art. 6/J. alapján minősített) vállalkozások száma 2016 végén 2693 volt. Az áfaregisztrált adóalanyok 32

33 Évkönyv 2016 nettó visszaigénylése meghaladta a 105,7 milliárd forintot (befizetés: 324,2 milliárd forint; kiutalás: 429,9 milliárd forint). A szakterület a NAV-ot érintően alkalommal teljesített (az Art. 54. (7) bek. c) pontja szerinti) adatszolgáltatást a megkereső nemzetbiztonsági szolgálatok felé. SZAKÉRTŐI INTÉZET A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete a korábbi Nemzeti Akkreditáló Testület által odaítélt MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerinti akkreditált státusszal és az ÉMI-TÜV SÜD Kft. általi az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti tanúsítási rendszerrel rendelkezik, emellett év végén megszerezte az MSZ EN ISO 9001:2015 szerinti tanúsítványt. Sokrétű tevékenységével segíti a bevételek teljesítését és a szervezeti célok elérését, szoros együttműködést tart fenn mind a külső, mind a belső szervezetekkel. Számos témában végez helyszíni és az intézeten belül lefolytatott analitikai vizsgálatokat és ad ki szakértői véleményt. Az akkreditált, valamint a tanúsított státusz fenntartásához az intézet laboratóriumai szakmai kompetenciájukat, mérési eredményeik helyességét többek között hazai és nemzetközi jártassági vizsgálatokban való részvétellel biztosítják. Ehhez kapcsolódóan 2016-ban 35 akkreditált, tanúsított vizsgálatokat tartalmazó jártassági vizsgálatban, körvizsgálatban és laboratóriumok közötti összemérésben vett részt az Intézet, melyek közül 28 nemzetközi szervezésű volt. Az elvégzett jártassági vizsgálatokat a szervező cég matematikai-statisztikai módszerekkel kiértékelte, a mért paraméterek és áruosztályozási kérdések túlnyomó részének tekintetében megfelelő minősítés született. Az Intézet egyik fő feladata a minták analizálása évben 3548 darab minta érkezett be, melynek 84 százalékát a NAV igazgatóságai által beküldött tételek tették ki, melyek mintegy 83 százaléka jövedéki és vámeljáráshoz kapcsolódott. Ezenkívül vizsgáltak büntető- és egyéb eljáráshoz kapcsolódó mintákat, és 188 esetben azonosítottak be ismeretlen anyagot (gyógyszer, pszichoaktív anyag, kábítószer, növényvédőszer és egyéb anyagok). Szintén fontos feladat a repülőtéren gyanúsnak ítélt anyagok azonosítása. Ennek keretében 20 esetben derült ki, hogy a vizsgált minták új pszichoaktív anyagot (NPS) főként katinonszármazékot tartalmaznak (össztömegük: 6214 gr), kábítószer azonosítására 14 alkalommal került sor (össztömegük: 329 gr), ezenfelül a vizsgálatok 31 esetben mutattak ki engedélyköteles gyógyszerhatóanyagot. Az év során ismételten azonosítottak új, az országban még nem ismert pszichoaktív anyagokat, melyekről jelentés készült a Nemzeti Drog Fókuszpontnak. A beérkező mintavizsgálatok mellett az Intézet jelentős számú minta nélküli megkeresést kap mind a gazdálkodók, mind a NAV-szervek részéről, melyek különböző adónemekhez (pl. áfa, neta, jövedék), illetve vámhoz kapcsolódnak. A gazdálkodók jellemzően a bejelentési kötelezettséghez kötött áruk vámtarifaszámának meghatározásában kérnek állásfoglalást. Az év során mintegy 1700 termék vonatkozásában adott ki áruosztályozási véleményt az Intézet. Mindezek mellett a megkeresők részére szakmai segítséget nyújtott jogalkotási célú áruosztályozási kérdésekben is. A Szakértői Intézet által működtetett mozgó laboratóriumok teszik lehetővé a helyszíni ellenőrzéseket. 33

34 Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2016-ban is kiemelt figyelmet fordítottak az alkoholtermékek, illetve ásványolajtermékek jövedéki ellenőrzésére: mobil laboratóriumi gépjárművekkel helyszínen végzett ellenőrzések során tárgyévben az alkoholtermékek helyszíni vizsgálata tekintetében 2616 darab ellenőrzésből 130 esetben azonosítottak adózás alól elvont, illetve nem megfelelő minőségű terméket. A megvizsgált 2768 darab ásványolajmintából 22 darab nem felelt meg az előírásoknak, a minták döntő többsége szabványos paraméterekkel rendelkezett. Előfordultak esetek, amikor a vizsgált üzemanyag nem felelt meg a termékszabványának kéntartalom vagy lobbanáspont tekintetében. A vizsgálatokat végzők újra találkoztak bázisolajos típusú gázolaj-hamisítással, sőt előfordult, hogy benzinkút kútoszlopából vett mintáról állapították meg, hogy hamisított. A jövedéki szakterületet érintő Kötelező Érvényű Vámtarifa-besorolás (KÉV) iránt 26 darab kérelem érkezett. KÉV-határozat 15 esetben került kiadásra. Kötelező Érvényű Tarifális Felvilágosítás (KTF) tekintetében 453 esetben érkezett ügyféli kérelem, a kiadott határozatok száma 386 darabot tett ki. Az Intézetet 649 esetben, 1041 darab minta vonatkozásában rendelték ki szakértőként. A NETA-törvény előírásai, többek között a tejalapanyag-tartalom megállapítása témakörben a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságával, illetve a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.-vel együttműködve 2016-ban kidolgozásra került a tejalapanyagtartalom meghatározását szolgáló útmutató. Ennek célja, hogy ajánlást tegyen a jogszabályokban foglalt egyes élelmiszer-készítmények tejalapanyag-tartalmának számítására, a tej összetevőinek analitikai vizsgálatokkal történő meghatározásával. A 2016 nyarán Amszterdamban megtartott 6. Vámvegyész szemináriumhoz színvonalas előadásaikkal az Intézet képviselői is hozzájárultak. A lelkiismeretes felkészülés eredményeképpen munkatársunk nyerte el a poszter szekció első helyezettjének járó díjat. Szintén kiemelendő eredmény, hogy a NAV nyerte meg a következő Vámvegyész szeminárium szervezésének jogát, amely 2019-ben kerül megrendezésre Budapesten. 34

35 Évkönyv 2016 HATÓSÁGI MUNKA ESZKÖZÖK ÉS ELÉRT EREDMÉNYEK ADÓSZÁM-FELFÜGGESZTÉS, ADÓREGISZTRÁCIÓS ELJÁRÁS Az adószám-felfüggesztés jogintézménye elsősorban a fiktív adózókkal szembeni fellépés egyik eszköze. A felfüggesztés időszakában az adózó ideiglenesen elesik az adólevonás és -visszaigénylés lehetőségétől. Az adószám törlése esetében az adózó már nem bocsáthat ki olyan számlát, mely alkalmas lenne az adó levonására évben az adószám alkalmazásának felfüggesztését elrendelő jogerős határozatok száma 37 ezer volt, míg adószám szankciós törlését elrendelő jogerős határozat közel 38 ezer esetben készült. Az adószám alkalmazásának felfüggesztése továbbra is a bevallási vagy adófizetési (adóelőlegfizetési) kötelezettség egy éven túli felszólítás ellenére sem teljesített elmulasztása miatt követezik be. Az esetek közel 55 százalékában ez az ok vezetett az adószám szankciós törléséhez is évben, ugyanis amennyiben az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő további 180 napban az adózó nem pótolja mulasztását, az adószáma törlésre kerül. Az ügyek mintegy 17 százalékában került sor az adószám szankciós törlésére a számviteli beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének elmulasztása miatt évben az adóregisztrációs adóhatósági szűrővizsgálaton közel 29 ezer új cég esett át. A vizsgálattal három esetben találkozhatnak az adózók: cég alapításakor, ha a vezető tisztségviselő, vagy a többségi befolyással rendelkező tag személye megváltozik, illetve ha az eljárást az alapítani tervezett cég leendő vezető tisztségviselője vagy tagja az e célra szolgáló adatlap állami adóhatósághoz történő benyújtásával kéri. Ennek eredményeként a évben 1673 adózó nem kezdhette meg tevékenységét, mert a NAV jogerősen elutasította az adószám megállapítása iránti kérelmüket. A működő cégek vezető tisztségviselői, illetve tagjai személyében bekövetkezett változások körét is tekintve közel 18 ezer esetben merült fel olyan akadály, amelynek következtében az állami adóhatóságnak az eljárást le kellett folytatnia. Az adószám megállapítását megelőzően 6066 vezető tisztségviselő, illetve tagváltozással kapcsolatos ügyekben ezer adózó ügyében. 35

36 Nemzeti Adó- és Vámhivatal ADÓÜGYI DÖNTÉSEK ALAKULÁSA évben az adó- és vámigazgatóságok több mint 1,2 millió elsőfokú adó- és illetékügyi határozatot/végzést/fizetési meghagyást adtak ki évben mintegy 800 ezer darabra tehető az illetékügyben hozott döntések (határozat, végzés, fizetési meghagyás/felhívás) száma, amelynek jelentős részét a vagyonszerzési bejelentések alapján kiadott közel 602 ezer döntés teszi ki. (Lásd 20. táblázat) 20. AZ I. FOKÚ ADÓ- ÉS ILLETÉKÜGYI DÖNTÉSEK ALAKULÁSA Döntések db Mulasztási bírság Kés.pótl.elbírálási szak Társasági adóelőleg mérséklés Adózó nyilvántartásból törlése Köztartozások Szja 1%-kal kapcsolatos döntés Áfa gyakorítási kérelmek ELEKÁFA külföldi ügyfél ELEKÁFA diplomaták adó-visszatérítése Adó- és jöv.ig.kiad.megtagadás Átalányadózást elut. hat. 183 Támogatás gyak.elszámolása 6 Elhunyt soron kívüli adómegáll Áll. kezesség érv. elbírálása 494 Áll. kezesség érv. előírása 441 Munkáltatói adóhátralék 938 Igazolási kér. elutasító végzés Evára való áttérés 967 Családi gazd. törlése 311 Eü. szolg. járulék előírása Eü. szolg. járulék törlése Elévülés Adószám-felfüggesztés Adószám-felfüggesztés megszüntetése Adószámtörlés es kérelem elbírálása Illeték visszatérítés/törlés Illeték megfiz. köt. Itv. 73. (3) Döntések db Ft-ot megh.államig./bírósági ill Lelethez kapcsolódó illeték Vagyonszerzési illeték Feltételes illetékmentesség elvesztése Gépjármű forg. illetékment. eng Gépjármű forg. illeték pótelőírása 39 Szja 6 havi pótlékm. részlet elut. 575 Adóreg. Adószám kiad. megtag Kimentési kérelem elbírálása 253 Fokozott adóhatósági felügyelet Kiva bejelentkezés elutasítása 10 Kivaalanyiság megszüntetése 245 Katabejelentkezés elutasítása 692 Kata-adóalanyiság megszüntetése Pénztárgép és taxaméter enged. 244 Környezetvéd. termékdíj-kötelez. bej. 154 Taokiutalás megtagadása Egyéb témákban kiadott döntések A rendszeren kívüli döntések Összesen ADÓSZAKMAI ELLENŐRZÉSEK Kockázatkezelés és ellenőrzés A NAV változatlanul legfontosabb feladata volt évben is, hogy a költségvetési bevételek minél inkább önkéntes teljesítésen alapuló biztosításával, az illegális gazdasági tevékenység visszaszorításával hozzájáruljon a nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához. Az ellenőrzések célja a gazdaság fehérítése, az adócsalások visszaszorítása, az önkéntes jogkövetésre ösztönzés, valamint a versenysemlegesség fenntartása volt. A NAV új megközelítést érvényesített ellenőrzési tevékenységében, figyelemmel az adózókhoz való viszonyának megújítására. Az adójogszabályokat szándékosan és súlyosan megsértő adózók szankcionálását erőteljesen új eszközeinek koncentráltabb bevetésével fokozta, viszont a jogkövető magatartást tanúsító, esetleges apróbb szabálytalanságokat vétő adózók felé 36

37 Évkönyv 2016 az eddigieken túl még méltányosabb hozzáállást tanúsított. Kiemelt törekvés volt, hogy az adójogszabályok betartásával működő adózókat megvédje a csalárd tevékenységet folytató versenytársak jogellenes előnyével szemben a rendelkezésére álló teljes ellenőrzési eszköztár bevetésével. Ezt a szemléletet követte a évre megújult szerkezetű Ellenőrzési Irányok, amely valamennyi szakterület ellenőrzési irányait, területeit, prioritásait tartalmazta. Az igazgatóságok ellenőrzési tervet állítottak össze kapacitásuk felhasználásához szakterületi és ellenőrzési típusok szerinti bontásban. (Lásd 21. grafikon) A NAV szolgáltató jellegének erősödése érhető tetten a kapacitásfelhasználás célellenőrzések felé tolódásában. Ilyen feladat volt az online pénztárgép használatra január 1-jétől újonnan kötelezett adózók kapcsolatfelvétellel egybekötött tájékoztatása, vagy az adózók felé több formában megvalósuló jogkövetési magatartást elősegítő tevékenység. Utóbbi esetében a revízió részletes felvilágosítást adott az üggyel, eljárási határidővel, az adózói jogok gyakorlásával kapcsolatban, illetve felhívta a figyelmet a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeire is. Az elkövetett mulasztások, hiányosságok súlyára tekintettel önellenőrzésre, illetve elmulasztott bejelentési kötelezettségeik pótlására szólította fel az adózókat. A kisebb szabálytalanságokat vétő adózókkal szemben a méltányos eljárás alapelvét érvényesítették, azaz ha az adózó eljárása nem szándékos adóelkerülésre irányult, és mulasztását az adóhatóság felhívására rendezte, pótolta, akkor eltekintettek a mulasztási bírság kiszabásától. Az adózók örömmel vették a tájékoztatást és javítási lehetőséget az azonnali szankcionálás helyett. Az ellenőrzési szakterület 4920 darab vizsgálatban hívta fel az adózók figyelmét adókötelezettségük pótlására, melynek eredményeképpen a benyújtott önellenőrzésekből 5 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe. Jogkövetést elősegítő intézkedésként az adózók nagy számban kaptak tájékoztató levelet. A bevallási kötelezettségeiket nem teljesítő egyéni vállalkozók adóbevallás 21. Az ellenőrzések kapacitás arányai évben az Ellenőrzési Irányok szerint Terv Tény 6,0% 7,0% 27,7% 4,9% 6,6% 32,7% 12,3% 13,8% 46,8% 0,2% 41,9% 0,1% Bevallások utólagos ellenőrzése Bevallások utólagos ellenőrzése kiutalás előtt Adatok gyűjtése Átalakulók, megszűnők utólagos ellenőrzése Egyes adókötelezettségek ellenőrzése Egyéb Art.-on kívüli ellenőrzés 37

38 Nemzeti Adó- és Vámhivatal benyújtására felszólító levelet kaptak. Tájékoztatták az adózókat az OPG-adatok és a bevallásadatok eltérése, a forgalomszámlálásnál észlelt bevallási adat és valós forgalom, illetve forgalomváltozás, valamint kisebb EKÁER-hibák esetén is. Az ellenőrzési szakterület évi tevékenységét a NAV eredményességének és hatékonyságának fokozása érdekében elrendelt átszervezés határozta meg, az új struktúra július 1-jétől kezdett működni. Az egyes igazgatóságokon lévő információtechnológiai támogató feladatok a NAV Központi Irányításának egyetlen főosztályára (Ellenőrzési Főosztály) kerültek, így az eddig elszórtan rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabban, szoros központi koordináció mellett végezhetik az IT-adatmentési és -elemzési feladatokat a NAV valamennyi szakterülete számára. Az év során az IT-osztályok a bűnügyi szakterület megkeresésére 60 esetben, 53,5 milliárd forint elkövetési értékre láttak el adatmentési feladatokat. Az adószakmai szakterület részére 87 esetben végeztek adatmentést, adatelemzést, melyek következtében lefolytatott ellenőrzések közel egymilliárd forint megállapításával zárultak. A kiválasztási tevékenység minél egységesebb és hatékonyabb megvalósítása érdekében félévétől a kiválasztás országos szinten, központilag történik a Kockázatkezelési és Kiválasztási Főosztályon. Az átalakítás egyaránt érintette mind a központi, mind pedig az igazgatósági szintet. Az egyes szakterületek igényét szem előtt tartva, de összehangoltan készülnek az adózói kockázatot hordozó ágazati elemzések, amit az ágazat egyes szereplőiről készített egyedi kockázatelemzés követ. Ezen információk alapján az ellenőrzési szakterület dönt a konkrét ellenőrzésekről, azok módszeréről, típusáról. Az átszervezések az EKÁER szervezetét és feladatait is érintették, mivel az igazgatóságok új és önálló szervezeti egységként létrehozták az EKÁER-ellenőrzési osztályokat. A közúton, illetve a kirakodási címen, valamint az ajánlások alapján lefolytatott utólagos vizsgálatok szakmai felügyeletét a Központi Irányítás egy-egy főosztálya látja el. Az ellenőrzési tevékenységet támogató informatikai rendszerek fejlesztése ebben az évben is folyamatosan zajlott. A jogszabályváltozások miatti szokásos aktualizálások mellett előtérben állt az adózói minősítések bevezetéséhez, valamint az EKÁER-ellenőrzési javaslatok hasznosításához kapcsolódó fejlesztések mielőbbi megvalósulása. Nagy előrelépés volt a szakmai munka támogatásában a célvizsgálatok rendszerszintű kezelésének évi fejlesztése. Kiválasztási tevékenység az ellenőrzésben július 1-jétől kezdődően a korábban helyi, illetve központi szinten készített kiválasztási listák helyett a Kockázatkezelési és Kiválasztási Főosztály által kockázati területetek, illetve ágazatok komplex elemzése alapján egyedi vizsgálati javaslatok készülnek, amelyek az Ellenőrzési Főosztály szakmai irányítása mellett kerülnek az igazgatóságokhoz. Az első ágazati elemzés, majd az azt követő ellenőrzés a sütőiparban történt. Az elemzés alá volt 1420 sütőipari tevékenységet folytató adózóból 279 adóelkerülési, illetve bevételeltitkolási magatartást mutató adózó esetében került sor kockázatelemzésre történő kiválasztásra. Több olyan adózói kör is előtérbe került, melyeknél a tulajdonosi kör, illetve a vezető tisztségviselők vagy kézbesítési megbízottak azonos címhez kötődtek, és vélelmezhető volt, hogy a társaság mögött álló személyek új, eddig alvó vállalkozásokba helyezik át tevékenységüket, mihelyst az adóhatóság az adóelkerülő magatartási 38

39 Évkönyv AZ ELLENŐRZÉSI SZAKTERÜLET ÁLTAL ÉVBEN BEFEJEZETT ADÓELLENŐRZÉSEK ALAKULÁSA A KOCKÁZATI MÁTRIX SZERINTI BONTÁSBAN (MEGHIÚSULT VIZSGÁLATOK NÉLKÜL) Kategória csoport Összes adóellenőrzés (db) Kockázati besorolás Magas Közepes Alacsony Nincs besorolva* Nettó adókülönbözet (mft) Összes adóellenőrzés (db) Nettó adókülönbözet (mft) Összes adóellenőrzés (db) Nettó adókülönbözet (mft) Összes adóellenőrzés (db) Nettó adókülönbözet (mft) Összes adóellenőrzés (db) Összes Nettó adókülönbözet (mft) összes átlag összes átlag összes átlag összes átlag összes átlag , , , , , , , , , , , , , , ,5 Többi , , , , ,2 Összesen , , , , ,8 * A nem besorolt adózói körben végzett vizsgálatok főként a magánszemélyekre irányulnak. jegyeket mutató társaságoknál megkezdi az ellenőrzést. Az év végéig 82 elemzés zárult ellenőrzési javaslattal. A legnagyobb adóteljesítményű, illetve kiemelt gazdálkodók közül 390 egyedi kockázatelemzése fejeződött be, összesen 213 vizsgálat elrendelésének javaslatával. Ezeken túl további 703 gazdálkodóra vonatkozóan egyedi, valamint 85 esetben témaelemzés is készült. (Lásd 22. táblázat) A év folyamán a vámeljárások feldolgozási folyamatába integrált automatikus kockázatelemzés támogatására több mint 300, elsősorban importőrre és tarifaszámra vonatkozó egyedi kockázati profil, valamint több mint ezer összefüggés-feltételt tartalmazó profil került kialakításra, amelyek elsődleges célja közös vámakciók (JCO Orion, JCO Warehouse, stb.) és piacfelügyeleti intézkedések támogatása, biztonsági-védelmi típusú kockázatkezelési feladatok ellátása, valamint az importvámeljárások alá vont áruk alulértékelését kezelő küszöbárak automatizált alkalmazása volt. A vámeljárásokhoz kapcsolódóan 729 kockázatelemzés kezdődött, ami 487 cég 242 témavizsgálatára irányult. Az előző időszakról áthúzódókkal együtt összesen 627 kockázatelemzés fejeződött be, ami 420 cég 207 témavizsgálatára vonatkozott. Fentiek mellett a JCO OCTOPUS nemzetközi (a francia vámhatóság által kezdeményezett és az OLAF, illetve a részt vevő további tagállamok közül kiemelten a brit vámhatóság közreműködésével lebonyolított) vámakcióban az ellenőrzött társaságokkal kapcsolatban álló könyvelőhöz köthető gazdálkodókat vontak elemzés alá. A vámakcióban érintett vállalkozások közös jellemzője volt, hogy ruházat, lábbeli nagykereskedelmével és vegyes termékkörű nagykereskedelemmel foglalkoztak, bevallásaikat nem teljeskörűen nyújtották be az adóhatósághoz, valamint túlnyomórészt vagy kizárólag közösségen belüli beszerzést és értékesítést bonyolítottak. Az elemzett 53 gazdasági társaságból 13 esetében volt 39

40 Nemzeti Adó- és Vámhivatal indokolt vizsgálati javaslat megfogalmazása. Az akció utáni nyomonkövetési időszakban lehetőségük volt a résztvevőknek a látókörbe került gazdálkodók ellenőrzésére, illetve jelentéstételre az OLAF felé. A jövedéki kockázatkezelés szempontjából továbbra is fontos feladat az internetes kereskedelem ellenőrzése. A különböző hirdető/aukciós portálok üzemeltetőivel kialakított, hatékony együttműködésnek köszönhetően ugyanebben az évben is nagyszámú hirdetést távolítottak el, de a portálok üzemeletetői saját hatáskörükben is egyre hatékonyabban szűrik a jogsértő hirdetéseket, ezért egyre ritkábban van szükség a NAV beavatkozására. Ellenőrzés a számok tükrében Az ellenőrzési szakterület az év végéig összesen darab ellenőrzést folytatott le (a meghiúsultakkal együtt), amelyek közül 150,4 ezer célvizsgálat, 26,7 ezer pedig utólagos ellenőrzés volt. Az ellenőrzések számának növelése helyett a célzottan kiválasztott kockázatos tevékenységekre és kockázatos adózókra fókuszált az ellenőrzési szakterület. A évben megkezdett adóellenőrzések 73,8 százaléka érintette a tárgyévet és az azt megelőző két évet, vagyis a központi elvárásoknak megfelelően továbbra is a jelen, illetve közelmúlt gazdasági eseményeire irányultak a vizsgálatok. (Lásd 23. grafikon) 23. Ellenőrzési szakterület Ellenőrzési szakterület összesen db db Egyes adókötelezettségek teljesítése db Adatok gyűjtése db Bevallások utólagos ellenőrzése db Meghiúsult ellenőrzés 31 db Ismételt ellenőrzés 64 db Art.-on kívüli ellenőrzés Az utólagos ellenőrzések eredményeként az igazgatóságok összesen 550 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg (ebből a bevallások utólagos adóellenőrzése során 512,5 milliárd a feltárt nettó adókülönbözet), és 448 milliárd forint adóbírságot szabtak ki. A korábbi időszakokhoz hasonlóan a megállapítások legjelentősebb része (84 százaléka) áfa adónemben született. Az igazgatóságok a rendelkezésükre álló kapacitás jelentős részét fordították a kiemelt feladatnak tekintett elhúzódó ellenőrzések lezárására, a szigorodó határidők betartására. Az éves revíziós zárás idején a vizsgálatok már csak 1,8 százaléka volt folyamatban. (Lásd 24. grafikon) Az ellenőrzési szakterület által végzett ellenőrzések eredménye évben milliárd Ft Nettó ebből adókülönbözet kiugró Jogerős ebből nettó adókülönbözet kiugró AZ ADÓSZAKMAI ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG KIEMELT TERÜLETEI Kiszabott Kivetett adóbírság mulasztási bírság Adószakmai ellenőrzések és az általánosforgalmiadó-vizsgálatok tapasztalatai Az adóigazgatóságok utólagos ellenőrzési tevékenységének központjában a feltárt adóelkerülő magatartások mielőbbi felszámolása, az adókijátszások visszaszorítása állt. Az adókijátszó láncolatok feltárásának és működésének megakadályozásán túl nagy jelentőségű a későbbi megállapítások fedezetének biztosítása, ami ideiglenes biztosítási intézkedések elrendelésével 40

41 Évkönyv 2016 érhető el. Jelen idejű adókijátszás észlelése kapcsán számos esetben történik bűnügyi jelzés küldése, illetve a haszonhúzó, önkéntes jogkövetésre hajlandóságot mutató adózók figyelmeztetése az ez irányú további tevékenységük folytatásának megakadályozása érdekében. Több igazgatóság pozitív tapasztalata szerint a figyelmeztetett adózó átrendezte gazdasági kapcsolatait a figyelmeztetés hatására. Még mindig jellemző, általános tapasztalat, hogy az adózók az önerőn felül pályázati forrásokból hajtanak végre fejlesztést. Ilyenkor nem közvetlenül a gyártótól szerzik be a berendezéseket, hanem több vállalkozáson keresztül, így a láncértékesítések során a tárgyi eszközök jelentős áremelkedésen mennek keresztül, ami egyben megalapozza a magasabb pályázati összeg lehívását is. Az áfa adónemet érintő megállapítások jelentős hányada évben is elsősorban a fiktív értékesítési, valamint alvállalkozói láncolatok feltárásához kapcsolódtak. Az értékesítési láncolatok kialakításának célja általában, hogy a beszerzett termékek útját legalizálja több partner beiktatásával. A mesterségesen kiépített értékesítési láncok segítségével a láncolat csúcsán szereplő társaságok fizetendő adójának csökkentése, valamint a nagy összegű adó-visszaigénylés a cél. A láncolatos formában megvalósított csalások esetén a haszonhúzó pozícióban lévő társaság objektív felelősségének bizonyítása különösen nagy feladatot ró az adóhatóságra, a tényállástisztázás tekintetében egyre kiterjedtebb, szerteágazóbb bizonyítás szükséges, amelynek egyenes következménye a kötelezően elvégzendő ellenőrzési cselekmények számának növekedése, ezáltal párhuzamosan pedig az ellenőrzések átfutási idejének megnyúlása. A tényállás tisztázásában egyre fontosabb az EKÁERadatok felhasználása, ami alkalmas már az ellenőrzést megelőzően vagy annak közvetlen kezdetekor bűnügyi jelzés megtételére is. (Lásd 25. táblázat) Az ellenőrzések során továbbra is kiemelt feladatként jelentkezik a jogosulatlan adólevonások és visszaigénylések megakadályozása, valamint a jogkövető magatartás elősegítése érdekében a kiutalás előtti áfavizsgálatok végzése. A korábbi tapasztalatokkal egyezően a megállapítások továbbra is döntően vagy adózói figyelmetlenségre, vagy jogszabályok téves értelmezésére vezethetőek vissza. A feltárt jogsértések jellemzően alacsony súlyúak, adminisztratív jellegűek, ezért ezekben az esetekben az ellenőrzés felhívta az adózók, illetve a képviseletükben eljáró könyvelők figyelmét a hibákra, akik a tapasztalatok szerint elfogadták a hibákra rámutató észrevételeket, és elvégezték az önrevíziót. Kisebb szabálytalanságok főként a bevallás kitöltése során jelentkeztek. Gyakori szabálytalanság az M-es lapok kitöltésének elmulasztása vagy pontatlan kitöltése. Nem vállalkozási célú beszerzések áfájának levonása, nem megfelelő adattartalmú számlák elszámolása, készpénzfizetési értékhatár túllépése is gyakori. A kiutalás előtti ellenőrzések preventív hatását igazolja, hogy kevés az adókikerülési célzatú, nagy összegű jogosulatlan visszaigénylés BAN ELVÉGZETT, ÁFÁT (IS) ÉRINTŐ ADÓELLENŐRZÉSEK ALAKULÁSA A KÖZPONTI MODELLSZABÁLY SZERINTI SZEGMENSEKBEN (KIUTALÁS ELŐTTI NÉLKÜL) Ellenőrzés típusa Meghiúsult adóellenőrzések Központi kockázati ell. száma megoszlás nettó adókülönbözet egy vizsg-ra ell. száma megoszlás besorolás eső átlag db % millió Ft % (eft/adóvizsg.) db % Magas % % 52, % Közepes % % 4, % Alacsony % % 3,5 17 8% Nem besorolt 289 1% % 6,8 5 2% Összesen % % 24, % 41

42 Nemzeti Adó- és Vámhivatal EKÁER-tapasztalatok Jelentősen átalakult az EKÁER működtetése mind szervezetileg, mind pedig módszerei tekintetében. Lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott az azonnali fellépés lehetőségének kihasználása, az adóelkerülő adózók mielőbbi tettenérése, valamint a hátralékok hatékony csökkentése érdekében az összegszerű feltárások mielőbbi biztosításának előtérbe helyezése. Az EKÁER-kötelezettségek ellenőrzése során alkalmazott módszerek folyamatosan fejlődtek, és igazodtak az esetlegesen újként megjelenő adókikerülő magatartásokhoz. Mindezt a több informatikai fejlesztés használatbavétele, valamint az ennek következtében továbbfejlesztett kockázatelemzési metodikák és újfajta lekérdezési lehetőségek kialakítása alapozta meg, melyek az ellenőrzésre történő kiválasztás eredményességét is javították. Az EKÁER információi az azonnali, valós idejű ellenőrzéseken felül az utólagos vizsgálatok megalapozását is támogatják. (Lásd 26. grafikon) Közúti ellenőrzés Adókiesés biztosítása hátralékok csökkentése 26. EKÁER Hatósági zár/kísérés Hatósági zár eltávolítása Ügyelet Helyszíni ellenőrzés Ajánlások Az EKÁER-ajánlások alakulásának figyelését biztosító fejlesztés eredményeként heti rendszerességgel nyomon követhetők az ajánlások alapján megtett intézkedések (ellenőrzés elrendelése, mellőzése) évben 877 darab EKÁER-ajánlás megtételére került sor. Az EKÁER-adatok felhasználásával végzett közel tízezer utólagos ellenőrzés eredményeképpen 34,8 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg. Online adatkapcsolatra képes pénztárgépek A vizsgálatokra történő kiválasztás során szintén előtérbe került a célzott kiválasztás, így pl. azok is kiválasztásra kerültek, akiknél az online pénztárgépadatok lehetséges bevételeltitkolásra utaltak, mivel pl. a napi bevételek alacsonyak voltak a hasonló tevékenységet folytató üzletekéhez képest. Ebben az évben is kiemelt figyelem kísérte az online pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését (közel 40 ezer vizsgálat, 880 millió forint mulasztási bírság), valamint folyamatosak voltak az OPG-adatpiac adatainak felhasználásával végzett vizsgálatok (8,8 ezer vizsgálat, 230 millió forint mulasztási bírság). Nagy kapacitáslekötéssel járt ugyanakkor, széles körű egyeztetést igényelt az online pénztárgép használatára január 1-jétől újonnan kötelezett adózókkal kapcsolatos teendők ellátása. Az igazgatósági tapasztalatok szerint az érintettek nem elhanyagolható része igyekszik kibújni a kötelezettség alól. Pl. a pénzváltással foglalkozók reménykedtek a szabályozás módosulásában, a taxisok keresték annak lehetőségét, hogy ne kelljen GPS-szel ellátott mozgó gépet használniuk, sokan a kézi számlázást választották. Elmondható, hogy a tájékoztatás és az adózóbarát kommunikáción kívül fontos az aktív adóhatósági jelenlét akkor is, amikor az adóhivatal nem feltétlenül a szankció irányába mozdul el. Az általános forgalmi adó ellenőrzésében mind kiutalás előtt, mind a bevallások utólagos ellenőrzése során 42

43 Évkönyv 2016 hasznosultak az online pénztárgéprendszerből kinyerhető adatok. A NAV irányelveivel összhangban folytatódott az adózók célzott kiválasztása a korábban mulasztó adózók visszaellenőrzése tekintetében. A pénztárgépből érkező adatok és az áfabevallások összevetéséből azok a bevallást elmulasztó, illetve a bevallást nullás adattartalommal teljesítő adózók kerültek kiválasztásra, illetve ellenőrzésre, akik a megküldött tájékoztató levelek hatására sem nyújtották be áfabevallásukat. A központi szűrési listák további elemzése során kiválasztásra kerültek olyan pénztárgéppel rendelkező adózók is, akik a benyújtott adatszolgáltatások szerint nem foglalkoztattak bejelentett alkalmazottat. A nem kommunikáló pénztárgépeknél gyakran csak részleges adatkapcsolati hiba okozta a pénztárgép adatközlésének szünetelését, illetve több esetben előfordult, hogy a pénztárgép üzemeltetési címén az üzlet már nem működött, vagy zárva volt végére már elmondható, hogy az adózók az online pénztárgéphasználatban kellő gyakorlatot szereztek, valamennyi kötelezettségükkel tisztában vannak. A hiányosságok jellemzően kisebb adminisztrációs mulasztásokból adódnak, illetve a tevékenységüket újonnan kezdőknél fordulnak elő. Operatív ellenőrzések, akciók tapasztalatai Ebben az évben is az élet szinte minden területén zajlottak vizsgálatok. Az év utolsó negyedében például vásárcsarnokok, piacon értékesítők, vendéglátók, rendezvényekre kitelepülő árusítók mellett szépészeti szolgáltatások, interneten értékesítők, pékségek, személyszállítási tevékenységet folytató adózók is vizsgálat alá kerültek. Az ellenőrzések akár speciális időpontokban, kora reggel, késő este, éjszaka, valamint hétvégén is kezdődtek. Az említett negyedévben a nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésén kívül kiemelt figyelmet kaptak a fogalomszámlálások, illetve a foglalkoztatottak társadalombiztosítás-bejelentési kötelezettségének teljesítésére irányuló ellenőrzések, valamint az áruk eredetének, készpénzkészlet-vizsgálatának, illetve az online gépekkel kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése. A bizonylati fegyelemmel kapcsolatosan előforduló hiányosságot jellemzően a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, pénzkészleteltérés, valamint online pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos szabálytalanság (pénztárgépnapló hiánya, éves felülvizsgálat elmulasztása/késedelmes teljesítése, adatszolgálati díj befizetésének elmulasztása miatt adatforgalom hiánya) tette ki. Vizsgálati szempont volt még, hogy megtörtént-e a kézi nyugtás bevétel rögzítése a pénztárgépbe, régi típusú nyugtatömb használatára került-e sor. Továbbra is jellemző megállapítás be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, foglalkoztatási jogviszony késedelmes bejelentése, valótlan adattartalmú bejelentése ban szintén kiemelt feladat a Sharing Economy, azaz közösségi gazdaság körébe tartozó szolgáltatók jogkövető magatartásának kikényszerítése. E szolgáltatói szektorba tartozik többek között a személyszállítás területén az Uber, a szállásnyújtás esetében az Airbnb, valamint az étkeztetés körében a Yummber. Az Uber júliusi kivonulása után új szereplők jelentek meg. A Taxify (hasonlóan az Uberhez) okostelefon-applikációra építve köti össze az utasokat a legközelebbi sofőrrel. A Car4you széles körű személyszállítási szolgáltatást kínál, az autóés sofőrkölcsönzésen kívül belföldi és külföldi utakhoz is biztosít autóbérlést és sofőrszolgálatot is. A szolgáltatók ellenőrzése is megindult, a tapasztalatok értékelése még nem fejeződött be. Merőben újfajta tevékenységet végez a Neatly mint tisztítási/vasalási szolgáltató, valamint a Rendi, amely kimondottan takarítási szolgáltatást nyújt. Az Észak-bu- 43

44 Nemzeti Adó- és Vámhivatal dapesti on mindkét szolgáltatás esetében operatív ellenőrzések (próbaszolgáltatások) elrendelésére került sor. Az UBER-szolgáltatást 350 ellenőrzés során vizsgálták, melyekben 20, ún. kontár sofőrt tetten értek, velük szemben az adóellenőrök közel 4 millió forint mulasztási bírságot szabtak ki, valamint 48 magánszemélyt, mint UBER-sofőrt ellenőriztek. Az adózók terhére összesen 2,7 millió forint személyi jövedelemadó, 8,4 millió forint általános forgalmi adó, 5,2 millió forint százalékos egészségügyi hozzájárulás adókülönbözetet tárt fel az adóhatóság, az adózók javára pedig mindösszesen személyi jövedelem adónemben 600 ezer forint, egészségügyi hozzájárulás adónemben 87 ezer forint adókülönbözetet. A holland Uber B.V. társaságnál folyamatban lévő többoldalú ellenőrzéssel összefüggésben a holland adóhatóság átadta hazánk részére az UBERfuvarozókra vonatkozó többoldalú ellenőrzés során beszerzett információkat. Az ellenőrzési tevékenység néhány nemzetközi vonatkozása Az európai jog, valamint a nemzetközi jogon alapuló egyezmények (pl. DAC1, DAC2, FATCA, CRS) lehetővé teszik, hogy az államok, tagállamok bizonyos adózói adatokat többek közt pénzügyi számlainformáció, jövedelemadatok automatikusan cseréljenek. Az automatikus információcsere során beérkező adatok elemzéséhez az elsődleges szempont az adatcserében érintett adózók beazonosítása informatikai rendszer alapján. A cserélt információ révén konkrét bevallásadatokkal lehet öszszekapcsolni a beérkező adatokat. Ezek alapján pl. a adóévre az Amerikai Egyesült Államok pénzügyi intézményei által kezelt, magyar illetőségű személyek által birtokolt számlákra vonatkozóan kamat- és osztalékadatok kerültek évben elemzés alá. Amennyiben szükséges lesz, úgy a későbbiekben az adózók teendőikről tájékoztató levelet fognak kapni. A feladat befejezése áthúzódik a következő (2017.) évre. Tekintettel a 2017-ben globálissá váló információcserére, a nemzetközi kapcsolattartás legnagyobb kihívását a különböző automatikus információcsere-kategóriák feltételrendszerének, jogi és technikai hátterének kidolgozása jelentette. Szintén kiemelt feladatot jelentett, hogy fel kellett készülni az EUROFISC-hálózaton belül az e-kereskedelem területén megfigyelhető csalási formák elleni küzdelem hatékonyabbá tételére, minek érdekében elkezdődött az információcsere formájának és módozatának kialakítása. Az EU-tagállamok illetékes hatóságaitól a közvetlen adózás és a biztosítási díjak adózása területén történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló (2011/16/EK) irányelv alapján az év végéig 337 megkeresés érkezett, amelyből 214 önkéntes (spontán) tájékoztatás volt. A Hivatal 136 esetben kért adatokat a partner adóhatóságoktól, amelyekből 18 darab spontán tájékoztatás volt. A kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezmények alapján 16 megkeresés érkezett, illetve a Hivatal 69 megkeresést indított. Az áfa területén történő igazgatási együttműködésről szóló rendelet (904/2010/EU) alapján a Hivatal 2405 darab információkérést és spontán információt továbbított a tagállamok felé. A tagállamok 3985 választ és közbenső tájékoztatást küldtek a magyar adóhatóság megkereséseire. A tagállamoktól 2824 darab áfához kapcsolódó megkeresés és spontán információ érkezett, míg a tagállamok megkereséseire 4393 darab választ küldtünk el. Az Ellenőrzési Főosztály összesen darab SCAC-megkeresést és választ intézett el. 44

45 Évkönyv 2016 A Hivatal egy esetben kezdeményezte többoldalú ellenőrzés lefolytatását az áfa és jövedéki adó területén, illetve 6 darab többoldalú ellenőrzéshez csatlakozott. VÁMELLENŐRZÉSEK Napjaink gazdasági, így vámigazgatási folyamataiban is a gyors és költséghatékony, olcsó eljárások biztosítják a versenyképességet. A vámeljárások egyszerűsítése és gyorsítása érdekében tett európai uniós és nemzeti törekvések abba az irányba mutatnak, hogy az elektronikus vám- és az egyszerűsített eljárások térnyerésével egyidejűleg az alapeseti vámeljárások folyamatából egyre inkább a kockázatelemzésen alapuló áruátengedést követő (utólagos) ellenőrzésekre helyeződik a hangsúly április 30-ig a Közösségi Vámkódex 13. cikkének rendelkezései értelmében a vámhatóságok elvégezhettek minden általuk szükségesnek ítélt ellenőrzést annak érdekében, hogy biztosítsák a közösség vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésére, kiléptetésére, továbbítására, átszállítására és meghatározott célra történő felhasználására, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétére vonatkozó vámszabályok és egyéb jogszabályok helyes alkalmazását. A Közösségi Vámkódex 78. cikke alapján végzett vámáru-nyilatkozatok utólagos ellenőrzése során a vámhatóság megvizsgálhatta az érintett áruval kapcsolatos import- vagy exportműveleteket, a kereskedelmi okmányokat, adatokat a vámáru-nyilatkozaton szereplő adatok pontosságának ellenőrzése érdekében. Hivatkozott ellenőrzési lehetőségek az utólagos ellenőrzések vonatkozásában a vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló, a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység meghatározott időszakának felülvizsgálatára irányuló, illetve ismételt utólagos ellenőrzések formájában jelentek meg. A jogszabályváltozásokra tekintettel május 1-jétől a korábbi ellenőrzési típusok már nem alkalmazandók, helyükbe az Uniós Vámkódex 46. és 48. cikkeiben foglalt vámellenőrzés, illetve áruátengedést követő ellenőrzés lépett. Az Uniós Vámkódex 46. cikke szerint a vámhatóságok bármely olyan vámellenőrzést elvégezhetnek, amelyet szükségesnek tartanak. A vámellenőrzések különösen magukban foglalhatják az áruk vizsgálatát, a mintavételt, az árunyilatkozatban, vagy az értesítésben feltüntetett információk pontosságának és teljességének ellenőrzését és az okmányok meglétének, hitelességének, pontosságának és érvényességének ellenőrzését, a gazdálkodók számviteli és egyéb nyilvántartásainak vizsgálatát, a szállítóeszközök átvizsgálását, a poggyász vagy egyéb, a személyek által szállított, vagy rajtuk lévő áru átvizsgálását, valamint hivatalos vizsgálatok és egyéb hasonló cselekmények elvégzését. A 48. cikk szerint vámellenőrzés céljából a vámhatóságok ellenőrizhetik a vámáru-nyilatkozatban, az átmeneti megőrzési árunyilatkozatban, a be- és kilépési gyűjtő árunyilatkozatban, az újrakiviteli árunyilatkozatban vagy újrakiviteli értesítésben feltüntetett információk pontosságát és teljességét, valamint az alátámasztó okmányok meglétét, hitelességét, pontosságát és érvényességét. Továbbá megvizsgálhatják a nyilatkozattevőnek az érintett áruval kapcsolatos műveletekre, az ezt megelőző vagy az ezt követő, ezen árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó számviteli és egyéb nyilvántartásait, az említett áru átengedését követően. A vámhatóság, amennyiben még van rá lehetőség, meg is vizsgálhatja az árut, és/ vagy mintát vehet belőle. 45

46 Nemzeti Adó- és Vámhivatal évben a NAV vámszervei által foganatosított jogszerűségi típusú, hivatalból indult áruátengedést követő (utólagos) ellenőrzések során összesen 723 millió forint kiszabására került sor. Az év során 909 áruátengedést követő (utólagos) ellenőrzés fejeződött be határozatközléssel, 907 gazdálkodót érintően. Az ellenőrzések során megvizsgált árunyilatkozatok és értesítések száma közel 24 ezer darabot tett ki. A visszautalt összeg 866 millió forintos összege magában foglal egy 782 millió forintos kiugró tételt, mely egyetlen ügyféli kérelemhez (vám- és áfa-visszautalás) kötődik. (Lásd 27. grafikon) 27. Hivatalból indult, áruátengedést követő (utólagos) ellenőrzések főbb adatai 909 db 907 db db 723 millió Ft Határozat közlésével befejezett ellenőrzés Ellenőrzéssel érintett gazdálkodó Ellenőrzés során megvizsgált árunyilatkozat és értesítés Ellenőrzések során kiszabott összeg ügyféli kötelezettségek kérdéskörét az uniós jogszabályok megfelelően rendezik, ezért azok taxatív felsorolása nem szerepel a nemzeti szabályozásban, valamint ugyanezen okból az ellenőrzés módszertanának körébe tartozó kérdések sincsenek már törvényi szinten szabályozva. JÖVEDÉKI ELLENŐRZÉSEK A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a jövedékiadó-bevételek biztosítása érdekében a év folyamán folyamatosan végzett ellenőrzéseket. Az elmúlt évben jövedéki ellenőrzés keretében 97 ezer vizsgálat lefolytatására került sor. A hatósági felügyelet keretében lefolytatott ellenőrzések száma meghaladta a 12 ezer darabot. Tárgyévben több mint 20 ezer jogsértés került feltárásra a szakterület által, melyből 12 ezer jövedéki, míg 8 ezer nem jövedéki jogsértés volt. A várhatóan kiszabásra kerülő bírság összege meghaladja a 3,5 milliárd forintot, amelynek háromnegyede jövedéki jogsértéshez kapcsolódik. (Lásd 28. grafikon) 2016-ban jelentősen megváltozott az áruátengedést követő (utólagos) ellenőrzések szabályozása. Míg a május 1. előtti nemzeti vámjogi szabályozás a vámellenőrzések közül csupán az utólagos ellenőrzések tekintetében tartalmazott részletes szabályrendszert, addig az új nemzeti vámtörvény már valamennyi vámellenőrzésre vonatkozóan tartalmaz általános eljárási szabályokat. Ezeket az egyes vámellenőrzési módozatoknál áruátengedést megelőző, illetve követő ellenőrzés az új vámtörvény csupán rövid rendelkezésekkel egészíti ki. Lényeges eltérés a korábbiakhoz képest, hogy az áruátengedést megelőző ellenőrzések tekintetében nemzeti szabályrendszer került kialakításra május 1-jétől az áruátengedést követő ellenőrzések szabályozása egyszerűsödött, amelynek eredményeként megszűnt az újbóli ellenőrzési tilalom, indokolt esetben bármikor lefolytatható az uniós vámjog szerinti vámellenőrzés, ezzel összefüggésben megszűntek az ismételt ellenőrzési esetkörök és ellenőrzési típusok. A vámhatósági jogok és 28. Jogsértések miatt várhatóan kiszabásra kerülő bírság összege (millió Ft) Jövedéki jogsértés miatt Nem jövedéki jogsértés miatt 895 A év folyamán 7,4 ezer esetben került sor lefoglalásra, összesen közel 527 millió forint értékben, melyből a legnagyobb arányt a cigaretta (60,9 százalék), a szállítóeszközök (18 százalék) és az alkohol (13,9 százalék) képviselte. 46

47 Évkönyv 2016 RENDÉSZETI TEVÉKENYSÉG A NAV járőrei a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) alapján végzett közúti ellenőrzések során 5847 esetben állapítottak meg jogsértést. Ezek kapcsán közel 1,3 milliárd forint értékben szabtak ki közigazgatási bírságot. A Kkt. módosítása következtében kibővült az ellenőrizhető tevékenységek, valamint az ellenőrzési helyszínek köre január 1-jétől Magyarország területén a magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó rendelkezések betartását már nemcsak a nemzetközi forgalomban, hanem belföldi forgalomban is ellenőrizheti a Hivatal. Az ellenőrzések végzésére az üzemben tartó telephelyén, a fel-, át- és lerakóhelyeken, illetve más, az árukezelés céljából üzemeltetett területen is jogosult a NAV. (Lásd 29. grafikon) A rendészeti szakterület főbb ellenőrzési adatai évben ,3 Felderített szabálysértések száma, elkövetési érték ,7 Közigazgatási bírságok száma, kiszabott összeg ,3 Fémkereskedelmi ellenőrzések száma, jogerősen kisz. bírság Esetszám Elkövetési érték / (jogerősen) kiszabott összeg (millió Ft) A fémkereskedelemről szóló évi CXL. törvény alapján a fémkereskedelmi hatóságként eljáró igazgatóságok év során 2944 fémkereskedelmi ellenőrzést hajtottak végre, amelynek 42 százalékában került sor hatósági eljárás bevezetésére. A jogerősen kiszabott bírságok száma megközelítette az 1400-at, az együttes öszszege 428,3 millió forintot tett ki. Az ellenőrzések során összesen 287 tonna fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (ebből 215 tonna vas, 36 tonna alumínium) került lefoglalásra. A fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdálkodók száma végén 526 volt. Az adó- és vámigazgatóságok, a Bevetési, valamint a Repülőtéri Igazgatóság munkatársai az év során 2505 esetben derítettek fel szabálysértést. (A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló II. törvény által meghatározott saját hatáskörös szabálysértések száma 1815 volt.) Az esetszámhoz 51,3 millió forint elkövetési és 45,3 millió forint lefoglalási érték tartozik. A szabálysértések gyakorisága szempontjából továbbra is a vámszabálysértések (868 eset) említhetők első helyen: a hatáskörös szabálysértések közel felét tették ki. Az elkövetés tárgyai elsősorban a dohánygyártmányok és az alkoholtermékek voltak. További gyakori hatáskörös szabálysértések közé tartozik még az iparjogvédelmi jogok megsértése (605 eset) és a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (318 eset). A jogsértő termékek vonatkozásában előbbi esetében a ruházati és vegyipari termékek, míg utóbbi esetében a számítástechnikai eszközök vannak túlsúlyban. Az eljárások során 27,9 millió forint bírságot szabott ki a Hivatal. (Lásd 30. táblázat) 47

48 Nemzeti Adó- és Vámhivatal 30. FELDERÍTETT SZABÁLYSÉRTÉSEK ALAKULÁSA Megnevezés Hatáskörös szabálysértések (db) Nem hatáskörös szabálysértések (db) Összes (db) Elkövetési érték (ezer Ft) Észak-Budapesti AVIG Kelet-Budapesti AVIG Dél-Budapesti AVIG Pest AVIG Borsod-Abaúj-Zemplén AVIG Heves AVIG Nógrád AVIG Hajdú-Bihar AVIG Jász-Nagykun-Szolnok AVIG Szabolcs-Szatmár-Bereg AVIG Bács-Kiskun AVIG Békés AVIG Csongrád AVIG Győr-Moson-Sopron AVIG Vas AVIG Zala AVIG Fejér AVIG Komárom-Esztergom AVIG Veszprém AVIG Baranya AVIG Somogy AVIG Tolna AVIG Bevetési Igazgatóság Repülőtéri Igazgatóság Összesen igénybe vett közösségi támogatások jogszerűségének megállapítása. A vizsgált jogcímek a következők voltak: Nemzeti Diverzifikációs Program, termelői csoportok részére kifizetett működési és beruházási támogatások, termelői szervezetek működési alapok támogatása, Iskolagyümölcs-program, Iskolatej-program, borászati melléktermék-lepárlás, illetve borászati beruházások támogatása. A 2015/2016. évi keresztféléves ellenőrzési időszakra elrendelt 40 darab utólagos ellenőrzés közül év végéig 35 vizsgálat zárult le. (Mindezekkel összefüggésben közel háromszáz keresztellenőrzés elvégzésére került sor.) Az elvégzett utólagos vizsgálatok közül 25 esetben állapítottak meg jogsértést, amelyek becsült pénzügyi következménye meghaladta a 665 millió forintot. A NAV számos visszaélést tárt fel a termelői szerveződések részére kifizetett működési és beruházási támogatások, a Nemzeti Diverzifikációs Programhoz kapcsolódó beruházások, illetve a borpiaci beruházás és borászati termékek promóciója jogcímek tekintetében. A 2016/2017. ellenőrzési időszak vonatkozásában elrendelt 41 utólagos ellenőrzésből az év végéig öt (illetve ezekhez kapcsolódóan 96 keresztellenőrzés) zárult le. Új vizsgálati jogcímként megjelent a rendkívüli zöldséggyümölcs támogatás, amely az oroszországi embargó negatív gazdasági hatásait hivatott mérsékelni. Az Európai Unió külső vámhatárán működő határátkelőhelyeken 28,3 millió személy és 5,3 millió jármű lépte át Magyarország határait. A harmadik országos határátkelőhelyeken a pénzügyőr munkatársak 5,3 millió ellenőrzést folytattak le. (Lásd 31. táblázat) Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmében az EMGA-ból finanszírozott jogcímek utólagos ellenőrzését kötelezettségként határozza meg a tagállamok számára. A NAV vámhatósági jogkörben végzi a rendelet hatálya alá tartozó intézkedések tekintetében az EMGA utólagos ellenőrzéseket (és az ezekhez kapcsolódó keresztellenőrzéseket), amelyek célja az egyes jogcímeken 48

49 Évkönyv HATÁRFORGALMI STATISZTIKAI ADATOK Járművek száma (db) Személyek száma (fő) Szárazföldi forgalom Légi forgalom Vízi forgalom Összesen Harmadik országos határátkelőhelyeken lefolytatott ellenőrzések száma szakággal, továbbá a társhatóságokkal, melyek során 50,9 millió forint értékben szabtak ki bírságot, és 182,8 millió forint értékben foglaltak le árut. A speciális bevetési egységet a nyomozó hatóságok 13 esetben kérték fel különösen veszélyes bűnözők elfogására, amelynek eredményeként 12 fő előállítására került sor. Az őrzésvédelemi szakterület 5 budapesti objektum, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium élőerős őrzését, valamint 59 objektum távfelügyeletét biztosította. A NAV a évben 13 nemzetközi és 7 nemzeti szintű átfogó akcióban vett részt. A nemzetközi műveletek középpontjában a csempészettel, valamint hamisítással és a szerzői jogok megsértésével érintett áruk kereskedelmi folyamatokból történő kizárása, valamint az illegális dohányáru-kereskedelem elleni fellépés állt. A végrehajtásban a külföldi szervezetek Interpol, Europol stb. mellett a magyar hatóságok is képviseltették magukat. A belföldi akciók a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága koordinálásában a veszélyes áruk közúti, vasúti és vízi szállításának ellenőrzésére fókuszáltak. A speciális jogállású Bevetési Igazgatóság által végrehajtott ellenőrzések eredményeként 3,9 ezer esetben került sor jogellenes cselekmény felderítésére. Ezek közel háromnegyedét a jövedéki és az EKÁER-rel kapcsolatos törvénysértések tették ki. Az igazgatóság bevetési osztályai 403 esetben hajtottak végre közös ellenőrzést az adó- és vámszakmai, illetve a bűnügyi CSŐD, FELSZÁMOLÁSOK ÉS VÉGELSZÁMOLÁSOK ALAKULÁSA Az adó- és vámhatóság feladata a csőd-, felszámolási, végelszámolási és kényszertörlési, valamint az adósság- és a vagyonrendezési eljárások megindulásának folyamatos figyelemmel kísérése, az ezzel kapcsolatos teendők végzése. Az igazgatóságok kiemelt figyelmet fordítanak a hitelezői képviselet eredményes ellátására, a hitelezői érdekek észszerű érvényesítésére. A Hivatal a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően teljes körű végrehajtási eljárást folytat le. A gazdálkodó szervezetek ellen folytatott végrehajtás eredménytelensége esetén, illetőleg végrehajtható vagyon hiányában célszerűségi és költséghatékonysági szempontokat is mérlegelve szükséges a tartozás behajthatatlanként való nyilvántartásáról dönteni vagy az adózó felszámolását kezdeményezni. Az utóbbi években folyamatosan csökkent az adóhatóság felszámolási indítványainak száma, ami összefügg azzal is, hogy a tevékenységet nem folytató vállalkozások ellen jelentős számban indult más, kevésbé költséges kényszertörlésre vagy adószám alkalmazásának felfüggesztésére, illetve az adószám törlésére irányuló eljárás. A felszámolási eljárások kezdeményezését hátráltatta, hogy a július 1-jétől hatályos jogszabály ellenére az adó- és vámhatóságon kívül álló informatikai problémák miatt több hónapig nem működött az új elektronikus ügyin- 49

50 Nemzeti Adó- és Vámhivatal tézés az adóhatóság és a bíróságok között, így számos felszámolási indítvány megtétele elmaradt. Az igazgatóságok évben 3835 felszámolási eljárást indítványoztak. A felszámolási kezdeményezéssel érintett cégek tartozása több mint 208 milliárd forint volt. A bíróságok 7936 felszámolást rendeltek el. Az ügyek több mint 66 százalékát indítványozta az adó- és vámhatóság. (Lásd 32. grafikon) évi jogutód nélkül megszünt cégekkel kapcsolatos ügyek alakulása , , NAV által kezdeményezett felszámolások száma (db) Kezdeményezett felszámolásokban érintett adótartozás összege (milliárd Ft) Bíróság által elrendelt felszámolások száma (db) Elrendelt felszámolásokban érintett adótartozás összege (milliárd Ft) Végelszámolást elhatározó cégek száma (db) Kényszertörlési eljárások száma (db) A felszámolási fenyegetettség hatására a kisebb számú felszámolási indítvány ellenére továbbra is jelentős számban nyújtottak be az adós cégek fizetési megállapodásra irányuló kérelmet. Az igazgatóságok az adósság átütemezése végett 425 fizetési megállapodást kötöttek 2,3 milliárd forint adótartozást érintően. A felszámolási fenyegetettségre, illetve a fizetési megállapodásokból befolyó összeg változatlanul a felszámolási eljárásokból származó teljes bevétel mintegy 30 százalékát tette ki. A közzétett felszámolásokban bejelentett hitelezői igény csaknem 180 milliárd forintot tett ki. Az igazgatóságok egyik kiemelt feladata, hogy amennyiben a jogszabályokban meghatározott feltételek fennállnak, a lehető legnagyobb mértékben mellőzzék a felszámolással érintett követelés bejelentését. A NAV a várható nemleges megtérülés okán 637 milliárd forintot meghaladó követelésről mondott le. A lemondás mintegy 57 százaléka késedelmi pótlék és bírság, csaknem 35 százaléka áfakövetelés volt. A több követeléslemondás miatt a hitelezői igények nyilvántartásba vételéhez a bíróságok Gazdasági Hivatalának 398 millió forint regisztrációs díjat fizetett a NAV. A Hivatal 2016-ban is figyelembe véve a revizori kapacitásokat a záróvizsgálatokra kockázatkezelési szempontok figyelembevételével választotta ki azokat az adózókat, amelyeknél a hitelezői igény megtérülése várható, vagy adó-visszaigényléssel érintett, illetve fennállhat a vezetői/tagi felelősség érvényesítésének esetleges lehetősége. A revizorok 2509 tevékenység és felszámolási záró bevallás ellenőrzését végezték el. A megállapított és kiszabott nettó adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék összege nem egészen 30 milliárd forinttal növelte a NAV hitelezői igényét. Az adó- és vámhatóság követeléseiből a folyamatban lévő felszámolásokat érintően, valamint a felszámolási fenyegetettség hatására 6,3 milliárd forint folyt be. A bevétel növekedéséhez az eredményesebb egyezségek bevétele, valamint egy ügyben megvalósult rendkívüli követelés is hozzájárult. Az utóbbi időben a bíróságok egyre több felelősségi perrel kapcsolatban döntöttek a NAV javára, ami szintén bevételnövelő hatással bírt. A befejezett felszámolások száma volt, az ügyek megközelítően 80 százaléka változatlanul hitelezői kielégítés nélkül egyszerűsített eljárásként fe- 50

51 Évkönyv 2016 jeződött be. A befejezett ügyeket érintően több mint 467 milliárd forint hitelezői igényt kellett törölni. A NAV év végén folyamatban lévő felszámolást tartott nyilván. Az ügyszám dinamikus csökkenése a jogalkotói szándékkal összhangban döntően a gyorsabb cégmegszűnésre bevezetett jelentős számú kényszertörlési eljárás hatásával függ össze. Az adó- és vámhatóság év végi felszámolással összefüggő hátralékállománya nem egészen 489 milliárd forint volt, mely év elejéhez képest felére csökkent. A csökkenés elsősorban a követelés lemondások, kisebb részben a felszámolás alatt végzett kevesebb revízió miatt következett be. A végelszámolások száma 2016-ban ismét növekedésnek indult. Összesen 9927 vállalkozás határozta el jogutód nélküli megszűnését. Az indított végelszámolások 4,8 milliárd forint adótartozást érintettek. A felszámolásoknál megszűnt kötelező ellenőrzések okán nagyobb revizori kapacitás fordítható a végelszámolásokkal kapcsolatos záróvizsgálatokra. A revizorok a folyamatban lévő ügyek csökkenésével arányban, 5377 tevékenység és végelszámolási záró bevallás ellenőrzését végezték el. A befejezett végelszámolás 3,6 százaléka felszámolással, további 16,9 százaléka kényszertörlési eljárással folytatódott. Az év végén végelszámolás volt folyamatban. A vállalkozásoknak 24,6 milliárd forint tartozást szükséges rendezni évben jelentősen kisebb ütemben folyt a kényszertörlési eljárások elrendelése, összesen kényszertörlési eljárás indult. Viszont az új ügyek 305 milliárd forint NAV-követelést érintettek. Már nemcsak a számos kishátralékos, hanem egyre több nagy összegű hátralékkal rendelkező adózó ellen indul kényszertörlési eljárás. A cég törlésével ügy fejeződött be, viszont egyre kisebb arányban, csak 1602 esetben folytatódott az eljárás felszámolással. A NAV a megelőző évről áthúzódó ügyekkel együtt év végén folyamatban lévő kényszertörlési eljárást tartott nyilván. A tartozásállomány csaknem 181 milliárd forint volt. Az állomány növekedésében szerepet játszott az adóalanytörzs rendezése is. A NAV kényszertörlési eljárás során 2016-ban megközelítően 248 milliárd forint adótartozást törölt. Minden korábbinál alacsonyabb volt a csődeljárások iránti érdeklődés évben, a bíróságok 47 csődeljárást rendeltek el. Az eljárások eredményessége javult, az előző évben közzétett eljárásokkal együtt összesen 92 csődtárgyalás közül évkezdettől 62 ügy zárult le, 27 esetben született egyezség, 35 ügy eredménytelenül fejeződött be. A csődegyezségek mintegy 872 millió forint adótartozás kedvezményes megfizetését érintették. A NAV év végén 30 folyamatban lévő csődtárgyalást tartott nyilván. A megelőző évről fennmaradt, illetve ban kötött megállapodások teljesítéséből miközben 15 egyezség teljesült, 5 nem teljesült 245 millió forint folyt be. Az év végén 27 csődmegállapodás volt érvényben, mintegy 1,4 milliárd forint tartozás kedvezményes megfizetését érintően. A NAV a cégtemetők, illetve az őket megbízók elleni fellépést kiemelten kezeli. Az elmúlt időszakban 154 céget értékesítettek a cégtemetők részére, az ügyszám növekedésében csökkenő tendencia tapasztalható. Az igazgatóságok különös hangsúlyt fektetnek a kártérítési perek folytatására évben 1055 kártérítési per indult a volt tagokkal, vezetőkkel, árnyékvezetőkkel szemben. A perekkel kapcsolatban több mint 255 millió forint folyt be. 51

52 Nemzeti Adó- és Vámhivatal SZERENCSEJÁTÉK-FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG A NAV szerencsejáték-felügyeleti tevékenysége keretében a szerencsejátékok hatósági engedélyezését, a szervezők és a játékokat üzemeltetők hatósági ellenőrzését, az ehhez kapcsolódó nyilvántartási feladatokat, valamint a jogsértések szankcionálását végzi. A szerencsejáték-felügyeleti szervnek emellett kiemelt szerepe van az illegális szerencsejáték tevékenység visszaszorításában, továbbá a pénzmosás elleni küzdelemben is. A NAV évben a szerencsejáték-felügyeleti tevékenysége keretében összesen 180 hatósági engedélyt adott ki szerencsejáték folytatására és szervezésére. Az engedélyek típus szerinti megoszlását a mellékelt táblázat tartalmazza. (Lásd 33. táblázat) 33. SZERENCSEJÁTÉK-FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG SZEF hatósági engedélyezési tevékenysége Kiadott engedélyek száma (db) Sorsolás 24 Fogadás 5 Játékkaszinó 135 Kártyaterem 16 Összesen 180 A szerencsejáték-felügyeleti szakterület a hatósági ellenőrzési tevékenysége keretében több mint 13 ezer ellenőrzést végzett, ennek során 445 bírságoló döntést kiadmányozott, és összességében több mint 1,7 milliárd forint bírságot állapított meg, jellemzően engedély nélküli online szerencsejáték-szervezői tevékenység miatt. A hatósági ellenőrzések szerencsejáték-típusonkénti megoszlását a táblázat taglalja. (Lásd 34. táblázat) 34. SZERENCSEJÁTÉK-FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG SZEF hatósági ellenőrzési tevékenysége Befejezett ellenőrzések száma (db) Bírságoló határozatok, döntések száma (db) Kiszabott bírságok (eft) Sorsolás Fogadás Ajándéksorsolás Játékkaszinó Online kaszinójáték Kártyaterem Játékautomata Egyéb* Összesen * engedéllyel nem rendelkező és a beszámolási időszakot megelőzően engedéllyel rendelkező játékhelyek A szakterület kiemelt feladata az engedély nélküli szerencsejáték-szervezői tevékenység elleni hatósági fellépés, melynek két fő területe az internetterminálok és az engedély nélküli online szerencsejáték-oldalak elleni fellépés. Az internetterminálok esetében folyamatosak az ellenőrzések és bírságolások, valamint ezzel összefüggésben a büntetőfeljelentések megtétele. A terminálokkal kapcsolatos peres eljárásokban évben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 81 ítélet született, ebből 60 esetben az eljáró bíróság a NAV pernyertességét állapította meg. A NAV évben engedély nélküli online szerencsejáték-szervezés miatt 580 esetben rendelkezett internetes oldal ideiglenes, 365 napra történő hozzáférhetetlenné tételéről (internetes blokkolás), ehhez kapcsolódóan 228 esetben mindösszesen 1,5 milliárd forint bírságot állapított meg. A szervezők mind a blokkolást elrendelő, mind a bírsághatározatok ellen jellemzően bírósághoz fordultak, 52

53 Évkönyv 2016 az év végén 170 engedély nélküli online szervezéssel kapcsolatos per volt folyamatban. A bíróság két ügyben előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál utolsó negyedévében az engedély nélküli online szerencsejáték-szervezőkkel szemben megkezdődött a szerencsejáték-felügyeleti eljárásban kiszabható 100 millió forint maximális összegű bírságmegállapítás; az év végéig összesen 5 ilyen döntést hozott a szakterület, valamint 1 esetben került sor 50 millió forint összegű bírság kiszabására. Maximális összegű bírsággal olyan szerencsejáték-szervezők érintettek, akiknél a korábbiakban feltárt engedély nélküli online szerencsejáték-szervezés miatt alkalmazott internetes blokkolások, illetve bírságoló döntések nem vezettek eredményre, a folyamatosan emelkedő összegű bírságolás ellenére jogsértő tevékenységükkel nem hagytak fel, hanem tovább folytatták azt. A szerencsejáték-felügyeleti szakterület január 1-jétől játékosvédelmi nyilvántartást vezet, melyben azok a sérülékeny személyek szerepelnek, akik vagy saját elhatározásukból (jelentős önkorlátozó nyilatkozatot beadva), vagy a bíróság döntése alapján (cselekvőképességet teljesen, illetve a szerencsejátékkal összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozó) nem vehetnek részt szerencsejátékokban. A beszámolási időszak utolsó napján a nyilvántartásban 3430 személy szerepelt (3354 bírósági döntés alapján, 76 személy pedig jelentős önkorlátozó nyilatkozat alapján). Egy koncessziós társaság augusztusában beadott kérelmére kiadott engedély alapján szeptemberben Győr területén II. kategóriás játékkaszinó kezdte meg működését januárban már kiadásra került egy másik II. kategóriás játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó engedély. Egy koncessziós társaság november hónapban beadta a vegas.hu elnevezésű honlapon nyújtandó online kaszinójáték szervezésére vonatkozó engedélykérelmét. Az engedélyezési eljárás folyamatban van, ez az első online kaszinójátékra vonatkozó kérelem, illetve engedélyezési eljárás október 5-étől a szerencsejáték szervezéséről szóló évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szjtv.) rögzítésre került, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók nem működhetnek közre a tiltott szerencsejátékszervezést megvalósító tevékenységhez kapcsolódó tét befizetésének és nyeremény kifizetésének teljesítésében. A szabályozás szerint az állami adó- és vámhatóság a tiltott szerencsejátékot szervező személlyel, szervezettel együttműködő, azonosítható elnevezéssel és székhellyel vagy elektronikus levélcímmel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatót, elektronikus hírközlési szolgáltatót, elektronikus honlap-üzemeltetőt, valamint a tiltott szerencsejáték-szervezővel egyéb módon (nem szervezőként) együttműködőket írásban felhívja a tiltott szerencsejátékkal összefüggő tevékenységének felhagyására. A felhívást pénzforgalmi szolgáltató esetén a Magyar Nemzeti Bank, elektronikus hírközlési szolgáltató esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 53

54 Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NMHH) részére, egyéb szervezet esetén az ismert magyarországi felügyeleti szerv részére is megküldi az állami adó- és vámhatóság évben összesen 12 felhívást továbbított a szakterület pénzügyi szolgáltatók, illetve elektronikuspénztárca-üzemeltetők részére (pénzügyi blokkolás). A pénzforgalmat tekintve az eljárásokhoz kapcsolódóan 911 millió forint nettó bevétel keletkezett. A bevételből közel 127 millió forint engedélyezési díjakból, 593 millió forint ellenőrzési díjakból és 184 millió forint bírságokból, 7 millió forint pedig egyéb tételekből folyt be. (Lásd 35. grafikon) 36. Feltárt bűncselekménygyanúk megoszlása Közokirat hamisítás 4% Orgazdaság 5% Iparjogvédelmi jogok megsértése 8% Egyéb 19% Kábítószer birtoklása 12% Költségvetési csalás 38% Hamis magánokirat felhasználása 14% 35. Szerencsejáték felügyeleti pénzforgalom (eft) BŰNÜGYI SZAKÁG Engedélyezési díjak Ellenőrzési díjak Bírságok Egyéb A bűnügyi szakterület végzi a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény által a NAV hatáskörébe utalt költségvetést károsító, a gazdálkodás rendjét sértő, szellemi tulajdonjog elleni, és azokkal összefüggésben elkövetett járulékos bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és nyomozását, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatok ellátását. AZ ADÓ- ÉS VÁMSZERVEK ÁLTAL FELTÁRT BŰNCSELEKMÉNYEK A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adó- és vámszakmai szervei évben 3751 bűncselekmény gyanúját tárták fel. A feltárt bűncselekménygyanúk elkövetési értéke 52,3 milliárd forint. A hatósági eljárások során előfordulásukat tekintve jellemzően a költségvetési csalás, a hamis magánokirat felhasználása és a kábítószer birtoklása bűncselekmények gyanúja merült fel. A feltárt bűncselekménygyanúk törvényi tényállás szerinti megoszlását a mellékelt ábra szemlélteti. A NAV mindezek alapján 2937 büntetőfeljelentést tett az illetékes nyomozó hatóságok felé tárgyidőszakban. (Lásd 36. grafikon) A Bűnügyi Főigazgatóság (BFIG) a NAV központi szerve, amelyet a bűnüldözési és nyomozó hatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár irányít és felügyel. A BFIG irányítási, felügyeleti, ellenőrzési jogkört gyakorol a hét területi szervnek minősülő bűnügyi igazgatóság felett. A bűnügyi igazgatóságok illetékességi területe három-három megyére terjed ki, kivétel a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága, amely Budapest és Pest megye közigazgatási területén látja el feladatait. A BFIG tevékenységét markánsan, a bűnügyi munka hatékonyságának, időszerűségének és minőségének növelése érdekében ötéves ciklusra kidolgozott szakmai stratégia és azon alapuló vezetői célkitűzések megvalósítása határozza meg annak érdekében, hogy a szakte- 54

55 Évkönyv 2016 rület hatékony működését proaktívan támogassa. BFIG által előtérbe helyezett szakmai prioritások konzekvens és felelős megkövetelésével, a NAV nyomozó hatósága évben is kiemelkedő eredményeket ért el. (Lásd 37. grafikon) évi eredmények A BFIG és az irányítása alatt álló nyomozó szervek a kormányzati elvárásoknak megfelelően az erőforrásokat 2016-ban is a magyar költségvetés védelme érdekében a pénzügyi bűncselekmények elkövetőinek, valamint a szervezett bűnözői csoportok tevékenységének felderítésére, az általuk okozott kár megelőzésére és azok biztosítására összpontosította. Ennek eredményeként 6247 ismertté vált bűncselekmény gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást, ebből a hatáskörös bűncselekmények száma 5382 volt. Az ismertté vált hatáskörös bűncselekmények 48,8 százaléka költségvetési csalás, 11,6 százaléka csődbűncselekmény, 8,1 százaléka a számvitel rendjének megsértése, 7,8 százaléka magánokirat-hamisítás/hamis magánokirat felhasználása, 6,1 százaléka iparjogvédelmi jogok megsértése, 5,4 százaléka pedig az orgazdaság körébe tartozó bűncselekmény volt évben a főbb hatáskörös bűncselekmények számának felderítése az alábbiak szerint alakult: költségvetési csalás körében elkövetett bűncselekmény 2628 eset, csődbűncselekmény 626 eset, a számvitel rendjének megsértése 436 eset, magánokirat-hamisítás/hamis magánokirat felhasználása 418 eset, iparvédelmi jogok megsértése 330 eset, orgazdaság 290 eset, közokirat-hamisítás 255 eset, társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés 152 eset. (Lásd 38. grafikon) ,5 33,5 30,6% Ismertté vált bűncselekmények száma (db) Elrendelt nyomozások száma (db) Vádemelési javaslattal lezárt ügyek száma (db) Elkövetési érték (milliárd Ft) Kárbiztosítási érték (milliárd Ft) Kárbiztosítási arány 38. A évben ismertté vált főbb hatáskörös bűncselekmények számának alakulása költségvetési csalás csődbűncselekmény a számvitel rendjének megsértése magánokirat hamisítás/hamis magánokirat felhasználása iparjogvédelmi jogok megsértése orgazdaság közokirat hamisítás társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással visszaélés Az ismertté vált bűncselekményekhez kapcsolódó elkövetési érték 109,5 milliárd forintot tett ki, amelyből a költségvetési csalás körébe tartozó bűncselekmények elkövetési értéke 98,1 milliárd forint volt. Ez az össze- 55

56 Nemzeti Adó- és Vámhivatal sített elkövetési érték 89,6 százaléka. A bűnszervezetben megvalósuló költségvetési csalás a legnagyobb államháztartási bevételkiesést eredményező elkövetési forma, ezért a bűnügyi szakterület 2016-ban is kiemelt feladatának tekintette, hogy nyomozó hatósági jogkörében eljárva erőforrásait e bűncselekménykörhöz tartozó felderítésekre irányítsa. Az egyes ismertté vált bűncselekményekhez az alábbi jelentősebb elkövetési értékek kapcsolódtak: költségvetési csalás 98,1 milliárd forint, orgazdaság 2,6 milliárd forint, szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 2,1 milliárd forint, csődbűncselekmény 1,7 milliárd forint, iparvédelmi jogok megsértése 886 millió Ft, társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés 23,8 millió Ft. A bűnügyi szakterület a korábban meghatározott stratégiai céloknak megfelelően évben is folytatta bűnüldöző, bűnmegelőző tevékenységét, amely szerint célirányosan számolja fel a bűnözői csoportokat, különös figyelemmel végzi a vagyonkutató és -biztosító tevékenységet, intenzíven együttműködik a bevételi szakterülettel. A szakterületek közötti együttműködés, a partnerség egyfelől a kormány elvárása, másfelől az átszervezett, megújítás alatt álló új NAV filozófiájának egyik rendezőelve is, amelyet a BFIG feladatellátása során következetesen érvényesít. A szakterület a fentiekben ismertetett koncepciónak megfelelően fokozottabban tudja erőforrásait a tömegesen elkövetett, kisebb súlyú bűncselekményekről a súlyosabb, a költségvetésnek kiemelten magas károkat okozó, szervezetten elkövetett bűncselekmények felderítésére irányítani. E feladatellátásba teljes egészében illeszkedik a bűnüldöző tevékenység azon következménye, hogy csökkent az ismertté vált bűncselekmények alapján indított nyomozások száma és az azokhoz kapcsolódó elkövetési érték, ugyanakkor nőtt a vagyonbiztosítási (kármegtérülési) arány. A csökkenő ügyszám és elkövetési érték oka egyfelől a bevételi szakterületről, a felszámolóktól érkező kevesebb számú feljelentés, ez pozitív elmozdulásként értékelhető a szakterületek közötti együttműködés, valamint a felszámolókkal megvalósult egyeztetések területén. Másfelől az adatokban megjelenik a bűnügyi szakterület által konzekvensen követett stratégia eredménye, vagyis a törekvés a szervezett bűnözői csoportok célirányos felszámolására. A csökkenő elkövetési érték esetében szerepet játszik a felderítési/nyomozati munka időszerűségének szakmai követelménye is, amelynek keretében a terv szerint végrehajtott akciókkal a további bűncselekmények elkövetésének megelőzésére és megszakítására fókuszálva kevesebb kár éri a költségvetést. A folyamatban lévő büntetőeljárások kapcsán a vagyonbiztosítás összege (lefoglalás, önkéntes megtérítés együttesen) 33,5 milliárd forintot tett ki, ami 30,6 százalékos eredményességet jelent év folyamán 2780 költségvetést károsító bűncselekményt (költségvetési csalás + társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés) derítettek fel a nyomozók 97,3 milliárd forint elkövetési és 34,8 milliárd forint lefoglalási értékben. E bűncselekmények kapcsán teljesített vagyonbiztosítás 35,8 százalék volt. A szakterület évben kialakított egy új mérési módszert, amely alapján a vagyonbiztosítás során a költségvetést károsító jogsértések esetszáma, elkövetési értéke, a felderítés időpontjától függetlenül a vizsgált időszakban lefoglalt (beleértve a zár alá vett) érték és az önkéntes megtérítés értéke kerül beszámításra. (Lásd 39. grafikon) Az új számítási mód szerinti vagyonbiztosítás nem tartalmazza a lefoglalt jövedéki termékek értékét, amely évben 6,8 milliárd forint volt ban 87 esetben történt egyéb módon vagyonbiztosítás közel 9 milliárd forint értékben az egyes büntetőeljáráshoz kapcsolódóan, a nyomozóhatóság intézkedése, vagy az általa átadott adatok eredményeképpen más szerv (pl. adóztatási, illetve vámszervek) a saját eljárásban foganatosított, a bűncselekmény elkövetésével okozott kár részben vagy egészben történő megtérülése érdekében tett intézkedések eredményeként. 56

57 Évkönyv Költségvetést károsító jogsértések kapcsán folytatott bűntetőeljárások Ismertté vált bűncselekmények száma (db) 97,3 Elkövetési érték (milliárd Ft) 12 Lefoglalt érték (milliárd Ft) 22,2 Zár alá vétel (milliárd Ft) 571 Önkéntes megtéríés (millió Ft) 34,8 Vagyoni kényszerintézkedéssel biztosított érték (milliárd Ft) 35,8% Kárbiztosítási arány Az elért eredmény mutatja a hatékonyabb és kifinomultabb, hivatalon belüli együttműködést, az átadott információk a folyamatos és szoros konkrét ügyekben megvalósított konzultációk mentén pontosabbá váltak, így lehetővé tették az adó- és vámigazgatóságok részére az azonnali kiemelt értékű vagyonbiztosítást eljárásaik során. A szakterület a vagyonbiztosítási és felderítő tevékenység megerősítésére, a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozó pénzügyi, gazdasági bűncselekmények elkövetésének megelőzésére fókuszáló szakmai célkitűzése a kísérleti szakban történt realizálásokban is nyomon követhető. Az év folyamán összesen 40 bűncselekménynél még kísérleti szakban sikerült a büntetőeljárást bevezetni, így a komplex vagyonfelderítő szemlélet eredményeként 819,7 millió forint értékben megelőzni a költségvetési bevételek csökkentését évben 31 esetben bűnszervezetben és 23 esetben bűnszövetségben történő elkövetést sikerült feltárni. Az 54 szervezetten elkövetett ügyhöz mintegy 39 milliárd forint elkövetési érték társult. Szervezett jellegű elkövetést 23 ügyben sikerült megállapítani. A BFIG egyik kiemelt célkitűzése a szervezetten és jellemzően költségvetési csalással megvalósított, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűncselekményeket elkövető a társadalomra fokozottan veszélyes és a gazdasági jelentőségű profitszerzésben érdekelt bűnözői csoportok felszámolása. A fenti eredmények igazolják az alapos operatív munka, előkészítő eljárások, bizonyítékok felkutatása, az elkövetők csoporton belüli hierarchikus helyének beazonosítása és vagyonuk felkutatása érdekében érvényesített komplex szemlélet és befektetett többleterőforrás megtérülését. A dohánytermékekre elkövetett bűncselekményekkel összefüggésben 696 bűncselekmény kapcsán 186,6 millió szál dohánytermék lefoglalása történt meg 6,8 milliárd forint értékben. A cigarettával összefüggésben elkövetett bűncselekmények vonatkozásában kiemelt jelentőséggel bír, hogy Magyarországon megjelentek olyan bűnözői csoportok, amelyek jelentős pénzt fektetnek be cigarettagyárak kiépítésébe. A NAV nyomozó hatósága 2016-ban 2 bűnszervezet tevékenységét derítette fel még abban az elkövetési szakaszban, hogy illegális dohánytermék nem került forgalomba. A cigarettacsempészet elkövetési módszerében beállt változások alapján megállapítható, hogy a szállítás a zöldhatárról átterelődött a nagyobb mennyiséget biztosítani képes kamionos forgalomba. Ennek egyik oka a déli határszakaszon felállított fizikai 57

58 Nemzeti Adó- és Vámhivatal határzár és a fokozottabb hatósági jelenlét, valamint az ukrán határszakaszon a munkatársak elmúlt években kifejtett intenzív felderítő tevékenysége, amelynek során jelentős cigarettacsempész bűnszervezeteket sikerült felszámolni. A bűnügyi szakterület 7276 ügyet iktatott és 4195 nyomozást rendelt el. A nyomozáselrendelések mellett 1788 esetben feljelentés elutasítására, illetve 212 esetben feljelentés áttételére került sor. (Lásd 40. grafikon) évi bűnügyi ügyforgalom (db) Iktatott ügyek Elrendelt nyomozások Vádemelési javaslat Megszüntetés Feljelentés elutasítás A két éven túli ügyek száma 568 ügy, míg a három éven túli ügyek száma 216 ügy volt. Az év folyamán a szakterület összesen 1168 alkalommal továbbított bűnmegelőzési célból információkat szignalizáció formájában. A felső vezetői elvárásoknak megfelelően a minőségi információátadás követelményét szem előtt tartva a szignalizációval érintett összeg 32,5 milliárd forint volt. Az adóigazgatási szervek eljárásaikban 546 alkalommal kértek iratmásolatot, vagy éltek iratmegtekintési lehetőségükkel a NAV nyomozó szerveknél folytatott nyomozások vonatkozásában. Operatív ügyben megkeresés, műveleti találkozó 76 esetben, míg nemzetközi együttműködés 1595 esetben történt. A NAV bűnüldöző szervei 175 alkalommal indítottak titkos információgyűjtést (TIGY), és 179 korábban indított eljárást fejeztek be. A befejezett eljárások nyomán 123 büntetőeljárás indult, összesen 511 elkövetővel szemben. (Lásd 41. grafikon) Egyéb befejezés Nyomozás áttétel Feljelentés áttétel Befejezett összeen Felfüggesztett összesen Folyamatban lévő ügyek évi TIGY statisztika 175 Indított TIGY-ek száma 179 Lezárt TIGY-ek száma 125 Folyamatban lévő TIGY-ek száma 123 TIGY alapján indított büntetőeljárások száma évben együttesen 4542 ügyben fejeződött be érdemben (vádemelési javaslattal vagy megszüntetéssel) a nyomozás, ebből a vádemelési javaslattal lezárt ügyek aránya 57,1 százalék (2595 ügy) volt. A vádemelési javaslattal lezárt költségvetési csalás bűncselekmény miatt folytatott nyomozások száma 1458 volt. A NAV nyomozó szervei a szakterület stratégiai, szakmai célkitűzéseinek megfelelően, sikeresen javítottak a folyamatban lévő ügyek időszerűségén is. Ennek eredményeként a december 31-i állapot szerint 4343 büntetőügy nyomozása volt folyamatban, amelyből a fél éven túli nyomozások száma 2953 ügyet, az egy éven túli nyomozások száma 1997 ügyet tett ki. 511 TIGY alapján eljárás alá vont elkövetők száma 48,8 Elkövetési érték (milliárd Ft) 24,5 Lefoglalt és zár alá vett érték (milliárd Ft) A felderítő tevékenység eredményességét mutatja, hogy az ismertté vált 109,5 milliárd forint összelkövetési értékből 48,8 milliárd forintot titkos információgyűjtések eredményeképpen sikerült felderíteni. A 33,5 milliárd forintos vagyonbiztosításból 24,5 milliárd forint titkos információgyűjtések előkészítő adatai alapján realizálódott, vagyis a teljes vagyonbiztosítás 73,1 százaléka. A titkos információgyűjtések tekintetében tudatos stratégiai döntés eredményként az az elvárás 58

59 Évkönyv 2016 fogalmazódott meg a felderítési szakterület irányába, hogy tevékenységük racionalizálása érdekében a titkos információgyűjtések megindítását fókuszálják a bonyolultabb megítélésű ügyekre, amelyekben lehetőség nyílik további bűncselekmények elkövetésének megelőzésére, az okozott vagyoni hátrány jelentősebb biztosítására, a bűnözői csoportok eredményesebb bomlasztására. A vagyonbiztosítási tevékenység megerősítésének célkitűzése keretében a NAV nyomozati szakterülete növelte a vagyonfelderítő profil alkalmazásának hatékonyságát már a titkos információgyűjtések során is. Ezzel az elkövetői körök legérzékenyebb pontjára sikerül csapást gyakorolni az illegálisan elvont vagyon biztosításával a nemzeti költségvetés részére. A bűnügyi szakterület revizori főosztálya 336 darab szaktanácsadói vélemény és kiegészítés elkészítésére irányuló, valamint évről áthúzódó, folyamatban lévő 56 darab megkeresést dolgozott fel, így tárgyidőszakban 392 darab nyitott felkérés alapján végezte tevékenységét. A Központi Nyomozó Főügyészség megkeresésére egy ügyben értékelő-elemző feladatokat látott el, amelynek kapcsán négy részjelentést, továbbá 83 szakvéleményt adott ki a BFIG Központi Nyomozó Főosztályon folyamatban lévő, munkaerő-kölcsönző társaságokkal kapcsolatos büntetőügyben a nyomozócsoport részére december 31-ig a szakterület az elektronikus árverési felületen 81 tételt értékesített 71,4 millió forint értékben. A NAV Áru- és Bűnjelkezelő Főosztálya az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló évi XIII. törvény alapján évben közel 60 millió forint értékben ajánlott fel lefoglalt termékeket karitatív célra, ebből 52,2 millió forint értékben fogadott el terméket a Karitatív Tanács. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda a beszámolót érintő időszakban bejelentést, megkeresést, tájékoztatást fogadott, és 1015 esetben küldött megkeresést, tájékoztatást, információt külföldi pénzügyi információs egység részére. A szakterület információtovábbítás céljából 402 alkalommal adta meg az előzetes hozzájárulást külföldi pénzügyi információs egységnek évben proaktív információtovábbítás céljából 853 esetben 1729 darab bejelentés, reaktív információtovábbítás céljából 890 esetben 3419 darab bejelentés került megküldésre. A külföldi pénzügyi információs egységek részére információtovábbítás keretében 709 darab bejelentés megküldése valósult meg. A jóváhagyásra benyújtott szabályzatok száma 580 darab volt. Felügyeleti tevékenységi jogkörében eljárva az iroda összesen 25 darab helyszíni és 291 darab kérdőív általi ellenőrzést folytatott le. A súlyosabb jogsértések, valamint hiányosságok miatt 13 esetben közel 4,7 millió forint bírság került kiszabásra. 59

60

61 Évkönyv 2016 SZERVEZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK IRÁNYÍTÁSSZABÁLYOZÓK A szervezet szabályozott működésének biztosítása érdekében az év során a jogszabályi változások következtében NAV-vezetői hatáskörben aktualizálásra és kiadmányozásra került mintegy 499 szervezeti irányító eszköz (eljárási rendek, parancsok, utasítások, körlevelek stb.). A január 1-jétől hatályos szervezeti átalakításra tekintettel az év során többször módosításra kerültek a szervezeti dokumentumok. Az év első munkanapján aláírásra, majd kiadmányozásra került a NAV Központi Irányításának Ügyrendjéről szóló szabályzat. Ezt követően 2016 első fél évében az EKÁER-feladatok ellátásának új alapokra történő helyezése, az Informatikai Intézet, valamint az ellenőrzési és a kockázatkezelési szakterület átszervezése ismét megkívánta a szervezeti dokumentumok módosítását. Utóbbi átszervezés okán szükségessé vált a NAV-szervek ügyrendjeinek aktualizálása is. Szintén a módosítás igényét vetette fel a Központi Irányításban a stratégiai projektkoordinációért felelős szakfőigazgatói munkakör és a felügyelete alá tartozó szakterület létrehozása, amely érintette a közbeszerzési szakterületet is. Az év végén ugyancsak módosításra került a Központi Irányítás ügyrendje, amelyet az alábbi változások indokoltak: a tájékoztatási, valamint a beszerzési és informatikai szakterületet érintő átszervezésből eredő módosítások; a vámszakmai szakterületen az ellenőrzési határidőhosszabbítással, valamint az illetékességi területen kívüli ellenőrzéssel kapcsolatos döntések kiadmányozására vonatkozó javaslatok átvezetése; az Elektronikus Kereskedelmi Bizottság létrehozására, feladataira vonatkozó rendelkezések beiktatása; a belső ellenőrzésre vonatkozó belső szabályozás változásához kapcsolódó osztályok közötti feladatátcsoportosítások. 61

62 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Az elmúlt év során negyedévenként aktualizálásra került a NAV Hatásköri Jegyzéke, melynek eredményeképpen a NAV leterheltsége tovább növekedett, így év végére már összesen 1116 darab fő feladatot tartalmaz a hatásköri jegyzék, mely számos részfeladatot foglal magában. A NAV jogszabályi rendelkezések alapján, továbbá feladatainak eredményes végrehajtása érdekében az azokból eredő jogokat és kötelezettségeket együttműködési megállapodások formájában rögzíti ban 23 darab megállapodás került megkötésre. A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendeletben foglalt elvárásoknak megfelelően elkészült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal évre szóló Intézményi Munkaterve. JOGI KOORDINÁCIÓS ÉS KODIFIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG A jogi szakterület koordinációs tevékenysége kiterjed a minisztériumi tárcáktól érkező törvényjavaslatok, rendelettervezetek szakmai véleményezésére és más jellegű kodifikációs feladatok ellátására évben a szakterület 204 alkalommal véleményezett különböző jogszabálytervezeteket és adott tájékoztatást az egyes minisztériumoktól, más hatóságoktól érkező állásfoglalás-kérésekre. A szakterület részt vett a vám utólagos ellenőrzési terv összeállítása kapcsán az illetékességi kérdések tisztázására létrehozott munkacsoport tevékenységében, valamint az illetékek rendszerének átalakításával összefüggő munkaanyag véleményezésében. A jogi szakterület egyik kiemelt feladata a büntetőfeljelentések rendszerének felügyelete és irányítása, illetve az elkülönített bűnügyi letéti számlával kapcsolatosan felmerülő kérdések megválaszolása. A büntetőjogi tevékenység egységesítése érdekében decemberben megkezdődött a RobotZsaru NEO rendszerre történő átállással kapcsolatos egyeztetések lebonyolítása, informatikai fejlesztési igények meghatározása. A szakterület tevékenységei között kell megemlíteni a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és a 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt feladatok végrehajtása során a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál felmerült gyakorlati problémák megoldása érdekében az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 11/2016. (IV. 29.) NGM rendelet módosításának kezdeményezését. A jogi szakterület a kodifikációs tevékenysége keretében fontosabb törvénytervezeteket, illetve koncepciókat véleményezett, egyebek mellett az új polgári perrendtartásról szóló törvény, az új közigazgatási perrendtartásról szóló törvény, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, az új cégtörvény és az új végelszámolási törvény, a behajtási költségátalányról szóló törvény, a jövedéki adóról szóló törvény, az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény tervezetét. A NAV jogi szakterülete számára kiemelt jelentőséggel bír az új adózás rendjéről szóló törvény előkészítésével kapcsolatos, a Nemzetgazdasági Minisztériumban folyamatban lévő kodifikációs munka támogatása. TÖRVÉNYESSÉGI VIZSGÁLATOK, OMBUDSMANI MEGKERESÉSEK Az egységes jogalkalmazás kialakításában jelentős szerepük van a törvényességi vizsgálatoknak, melyek a NAV vezetője által elrendelt országos, illetve az igazgatók által elrendelt helyi vizsgálatok lehetnek. Az országos vizsgálatoknak különös jelentőségük van, mivel a vizsgálati megállapításokon nyugvó országos jelentés és az azon alapuló intézkedési terv elősegíti az egységes joggyakorlat és eljárási rend kialakítását. Az országos törvényességi munkatervben a NAV vezetője az adó- és vámhatósági területet érintően a NAV évi országos törvényességi vizsgálat témájaként az adó- és vámhatósági ellenőrzések során lefolytatott bizonyítási eljárások különös tekintettel a tényállás 62

63 Évkönyv 2016 tisztázása érdekében alkalmazott különböző bizonyítási eszközök indokoltságának, jogszerűségének és hasznosulásának törvényességi vizsgálatát rendelte el. A területi szervek a munkaterv alapján elvégezték a helyszíni vizsgálatokat, és megküldték a részjelentéseket. Az országos összefoglaló jelentés véglegezése az év végén megkezdődött. Az adóztatási szervek tekintetében a mögöttes felelősség érvényesítésének jogintézménye tárgyú, illetve a vámszervek tekintetében a számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, illetve az igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatti mulasztási bírság és intézkedések alkalmazása tárgyú két törvényességi vizsgálat összefoglaló jelentése is kiadásra került. Az alapvető jogok országgyűlési biztosától évben összesen 23 megkeresés érkezett. Az előző évről áthúzódó megkereséssel együtt összesen 24 ügyből 21 vizsgálata zárult le. Az ombudsman 19 esetben konkrét ügyeket vizsgált, öt esetben az adóhatóság általános eljárási gyakorlatára irányult a megkeresése. KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK, PANASZOK A közérdekű bejelentések jellemzője, hogy olyan körülményekre hívják fel a figyelmet, amelyek orvoslása, illetőleg megszüntetése egy nagyobb közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja, a bejelentések sok esetben javaslatot is megfogalmaznak ban a közérdekű bejelentések kezelése kapcsán új szabályzat került kiadásra, mely átfogóan rendezi a közérdekű bejelentések kezelésének valamennyi mozzanatát, illetve egységesíti a közérdekű bejelentések kezelésének NAV-on belüli rendjét. A szabályzat érvényessége időpontjától a NAV nem fogad ben közérdekű bejelentéseket, illetve személyesen, telefonon és a NAV honlapján lévő űrlapon is kizárólag a személyes adatok megadásával tehető bejelentés évben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz több mint 25 ezer közérdekű bejelentés érkezett. A NAV-hoz eljuttatott közérdekű bejelentések nagy számából arra lehet következtetni, hogy az állampolgárokat aggasztja az adózás terén tapasztalható viszszaélés, az adóeltitkolás, valamint a feketegazdaság térnyerése. A bejelentések általában olyan tevékenységekre hívják fel a figyelmet, amelyek a társadalmi igazságossággal, az arányos közteherviseléssel, különösen az adókötelezettségek teljesítésével, a munkaügyi szabálytalanságokkal, a jövedéki előírások megszegésével kapcsolatosak. A beérkezett jelzések kapcsán általánosságban elmondható, hogy kivizsgálásuk során fény derülhet olyan jogsértésekre, anomáliákra, amelyek más módon nem kerülnének az adó- és vámhatóság látókörébe. A bejelentések megalapozottságát tekintve kivizsgálás céljából 5364 ügy átadásra került az ellenőrzési szakterületre. A közérdekű bejelentés alapján elvégzett vizsgálat az adókötelezettség teljesítése nélkül tevékenységet folytatók számára visszatartó erővel bír, ezáltal hozzájárul a feketegazdaság kifehérítéséhez. Ennek elsődleges oka, hogy az adóelkerülő állampolgárok egyre szélesebb köre számára lesz nyilvánvaló, hogy nemcsak az adóhatóság kockázatelemzési és kiválasztási rendszere, hanem a velük kapcsolatban tett bejelentések alapján is sor kerülhet a törvénysértés elleni fellépésre. A közérdekű bejelentések kapcsán általános elvárás, hogy azon magatartásformák, amelyek a szándékos adó-, illetve vámfizetési kötelezettség elkerülésére irányulnak, minden esetben kivizsgálásra kerüljenek, megállapított jogsértés esetén pedig azokat következetesen szankcionálja a hatóság. 63

64 Nemzeti Adó- és Vámhivatal A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más hatósági eljárás hatálya alá. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál évben az előző évről áthúzódó 42 üggyel együtt 760 panaszbeadvány vizsgálata kezdődött meg, ebből 637 ügy lezárásra került az év végéig. Tartalmát tekintve 19 százalék az illetékügyi, 17 százalék az ellenőrzési és 19 százalék a végrehajtási szakterületet érintő beadvány. A panaszok mintegy 45 százaléka egyéb szakmai területekkel kapcsolatosan, például bevallási, folyószámla-kezelési, fizetési könnyítési, vámszakmai területet érintően, az ügyfélszolgálatra vonatkozóan, valamint a közérdekű bejelentések intézése tárgyában érkezett. A kivizsgált panaszok közül mintegy 16 százalék megalapozott, 11 százalék részben alapos volt, míg az esetek nagyobb részében, 73 százalékában megalapozatlannak bizonyult. Az adóügyi szakterületet érintő panaszok többsége a visszterhes vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos volt. A folyószámla-kezelési szakterületet érintő panaszok tárgya jellemzően a tartozás jogalapjának, a felszámított késedelmi pótlék összegének vitatása volt, illetve a tartozás/túlfizetés elévülését sérelmezték az adózók. A bevallási szakterületen a bevallás benyújtására való felszólítást, valamint a személyijövedelemadó-visszatérítést, az egészségpénztári, nyugdíjpénztári adójóváírás elmaradását kifogásolták az adózók. Az ellenőrzési szakterületen a panaszok többsége az ellenőrzési eljárás elhúzódását, az általános forgalmi adó kiutalásának hiányát sérelmezte. A végrehajtási szakterületen elsősorban az egyes végrehajtási cselekményeket kifogásolták az adózók. A vámszakmai területen a panaszosok jellemzően a határátlépésnél az ügyintézés elhúzódását, a jövedéki ellenőrzés menetét, valamint az eljáró pénzügyőrök magatartását kifogásolták. Az ügyfélszolgálatot érintően az ügyfélszolgálati munkatársak magatartását, az igazolások kiadásának menetét, valamint a nem megfelelő tájékoztatást kifogásoló panaszbeadványok voltak a jellemzőek. A fizetési kedvezményi szakterületet érintően a panaszosok többségében a kérelmük elutasításának okát sérelmezték. A közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos legfőbb sérelem a közérdekű bejelentés vizsgálatával, valamint a kapott tájékoztatással való elégedetlenség volt. A panaszügyek vizsgálata eredményeként minden esetben tájékoztatás, szükség esetén intézkedés történt a feltárt hiba orvoslása és a helytelen adó-, illetve vámhatósági eljárás megszüntetése érdekében. FELÜLELLENŐRZÉS A felülellenőrzés fontos szerepet tölt be az adózók önkéntes jogkövető magatartásának, adózási hajlandósá- 64

65 Évkönyv 2016 gának elősegítésében, valamint az egységes, törvényes ellenőrzési gyakorlat kialakításában. A szakterület az év során összesen 240 ügyet kezelt, melyből az előző évről áthúzódó 83 ellenőrzés mellett évben 157 ügy indult. Az év végéig lezárult 202 ellenőrzés eredményeként az alapvizsgálatok megállapításait megváltoztató jegyzőkönyvek az adózók terhére közel 2,5 milliárd forint, az adózók javára pedig 35 millió forint adókülönbözetet tartalmaztak. A felülellenőrzések megállapításaira alapozva 248 elsőfokú határozat került kiadmányozásra, melyekből figyelemmel az előző évben kiadmányozott, de az év során jogerőssé vált határozatokra is az év során 214 vált jogerőssé. (Lásd 42. grafikon) A Fellebbviteli Igazgatóság mint másodfokú hatóság a évben előterjesztett fellebbezés és végrehajtási kifogás, valamint az áthúzódó eljárásokat is figyelembe véve összesen rendes jogorvoslati beadvány alapján érdemi határozatot hozott. A másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntéseinek 76 százalékát ítélte jogszerűnek. Az adózók az előző évekhez hasonlóan legnagyobb számban továbbra is az ellenőrzési határozatok ellen éltek jogorvoslati lehetőséggel. (Lásd 43. grafikon) 43. Rendes jogorvoslati eljárások 1% 3% 10% darab Felülellenőrzési tevékenység alakulása millió Ft % 76% Helybenhagyás Megváltoztatás Megsemmisítés Új eljárásra utasítás Részjogerő Összes ügy (db) Lezárt felülellenőrzés (db) HATÓSÁGI DÖNTÉSEK Megállapított adókülönbözet adózó terhére (millió Ft) 35 Megállapított adókülönbözet adózó javára (millió Ft) Az adó- és vámhatóság a hatósági tevékenysége keretében évben közel 3,5 millió jogorvoslattal támadható elsőfokú döntést kiadmányozott. Rendes jogorvoslati eljárások A NAV hatósági tevékenysége a törvényesség tekintetében a rendes és rendkívüli jogorvoslat, valamint a bírósági felülvizsgálat fórumrendszerein kerül megítélésre. Ez az alsófokú hatóság számára lényegében egyfajta visszacsatolás a lefolytatott eljárás jogszerűségét illetően. 0 Rendkívüli jogorvoslati eljárások A Fellebbviteli Igazgatóság mint felettes hatóság felügyeleti eljárás keretében 669 érdemi döntést hozott, a döntések 58 százalékában jogszerűnek ítélte az elsőfokú eljárást, ezáltal mellőzte a felügyeleti intézkedést. A NAV vezetője évben 238 érdemi felügyeleti döntést hozott, és az ügyek 76 százalékában a Fellebbviteli Igazgatóság eljárása tekintetében mellőzte a felügyeleti intézkedést. Ellenőrzésihatáridő-hosszabbítások Az elhúzódó ellenőrzésekben rejlő jogbizonytalanság kivédése érdekében az Art. garanciális feltételként rögzíti az ellenőrzési határidőket, és részletesen szabályozza a határidő meghosszabbításának jogszabályi feltételeit. A hatóság a határidők elektronikus nyilvántartási rendszerén és a meghosszabbítás engedélyezésén keresztül biztosítja e garanciális szabályok érvényesülését. 65

66 Nemzeti Adó- és Vámhivatal együttes pertárgyértéke hozzávetőlegesen 85,5 milliárd forint. Az előző évről áthúzódó eljárásokkal együtt 4784 peres eljárás volt folyamatban. Az év végéig a közigazgatási bírósági eljárásban 1900 ítéletet született, az alperesi határozatainkat a közigazgatási bíróság közel 80 százalékban ítélte jogszerűnek. Az eljárásokhoz kapcsolódóan a bíróság a NAV javára 208 millió forint, míg a terhére 168 millió forint perköltséget állapított meg. (Lásd 44. grafikon) 44. Közigazgatási perek Az alsófokú hatóság évben összesen 1169 esetben, míg a felettes hatóság az alsófokú hatóság kezdeményezésére két esetben engedélyezte az ellenőrzési határidő meghosszabbítását, egy esetben pedig az eljárt hatóságot az ellenőrzés lezárására utasította. 2% 13% 4% 1% 80% Helybenhagyás Megváltoztatás Hatályon kívül helyezés Hatályon kívül helyezés, új eljárás Részjogerő PERES ELJÁRÁSOK Közigazgatási perek A másodfokú hatóság feladata egyebek mellett az általuk hozott jogerős határozatok felülvizsgálatára indított közigazgatási perekben a perképviselet ellátása. A másodfokú érdemi döntések kiadása során így lényegében azt kell szem előtt tartani, hogy a lefolytatott eljárás, az elvégzett bizonyítási eljárás alkalmas-e a független bíróság előtti megmérettetésre. A jogerős másodfokú döntések felülvizsgálata a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartozik, így a másodfokú hatósági tevékenység a közigazgatási perek vonatkozásában az állami adó- és vámhatóság egyetlen olyan területe, amely szinte teljes egészében a szervezeten, sőt az államigazgatási szervek körén kívül kerül megítélésre. A NAV másodfokú jogerős határozata ellen a tárgyidőszakban 2406 közigazgatási per indult, melynek Felülvizsgálati peres eljárások Az elsőfokú bíróság jogerős döntése ellen felperes adózók 395 esetben, míg a NAV mint alperes 79 esetben nyújtott be a Kúriára felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati bíróság az évben 561 ítéletet hozott, melyből a NAV eljárását érintően 482 ítélet született. A felülvizsgálat során a Kúria 76 százalékban ítélte jogszerűnek a NAV döntését. A felülvizsgálati eljárásokhoz kapcsolódóan a Kúria a NAV javára 55 millió forint, a terhére 36 millió forint perköltséget állapított meg. (Lásd 45. grafikon) 3% 3% 17% 45. Felülvizsgálati perek 2% 75% Helybenhagyás Megváltoztatás Hatályon kívül helyezés Hatályon kívül helyezés, új eljárás Részjogerő 66

67 Évkönyv 2016 Polgári és egyéb peres eljárások Ezen peres eljárások jellemzően a NAV közigazgatási tevékenységével állnak szoros összefüggésben, melyek többnyire a NAV ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére indított, továbbá adatvédelmi, illetve személyiségi jogi perek évben 29 polgári per indult és 22 per zárult jogerős ítélettel. 20 perben a NAV pernyertes lett, kettőben pervesztes. Az eljárások során több mint 780 milliós NAV-val szembeni követelést utasítottak el a bíróságok, és a részbeni pervesztesség miatt az adó- és vámhatóságnak 626 ezer forint tőkekövetelést és kamatait kell megtérítenie. Egy közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben a nem jogerős ítélet a NAV-ot 27 millió forint és kamatainak megfizetésére kötelezte, amelyből 24,5 millió forint tőke és kamatainak előzetes végrehajthatóságát is kimondta a bíróság. Egy másik, igen jelentős, 2341 millió forint kártalanítás miatt indított eljárásban a bíróság nem jogerősen a perrel érintett ingatlan megvásárlására, valamint 525 millió forint elmaradt haszon megtérítésére kötelezte a NAV-ot. Ebben az ügyben a NAV alacsonyabb összegű megtérítési kötelezettség megállapítása miatt kezdeményezett másodfokú eljárást. A folyamatban lévő eljárások pertárgyértéke tekintetében komoly változást jelentett, hogy több perben is jelentősen felemelték a felperesek a perbeli követeléseik értékét. A tárgyidőszak végén 39 per van folyamatban, közel 4 milliárd forint pertárgyérték mellett. A tárgyidőszakban 2 felülvizsgálati eljárás indult, az időszak elején folyamatban lévő 2 felülvizsgálati eljárás a jogerős ítéletek hatályban tartásával zárult. BELSŐ ELLENŐRZÉS A január 1-jei átszervezést követően a belső ellenőrzési szakterület szervezeti felépítése jelentősen megváltozott. A NAV Központi Irányításában főosztályként egyetlen belső ellenőrzési szervezeti egység jött létre, mely a Hivatal vezetőjének közvetlen irányítása alatt látja el feladatait. Az év egyik kiemelt feladata az éves ellenőrzési terv elkészítése volt, melynek kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon, valamint a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia. A NAV átszervezése miatt ezen információk a évi terv elkészítésének határidejéig nem álltak rendelkezésre. A tevékenység tervezésének folyamata ezért csak évben kezdődhetett meg, minek eredményeként a tervet jóváhagyták. A szakterület szervezeti változása miatt kiemelt feladat volt még a belső ellenőrzési kézikönyv aktualizálása is. A már említett szervezeti változások szükségessé tették a belső ellenőrzésről szóló szabályzat érvénytelenítését és új szabályzat kidolgozását, amely szeptember 2-ától lépett hatályba. A évről áthúzódott öt bizonyosságot adó belső ellenőrzés lezárult, és az egy tanácsadói feladat befejeződött. A évben a NAV vezetője soron kívül 13 szabályszerűségi és 1 rendszerellenőrzés elvégzését, valamint 1 tanácsadói feladatot rendelt el. A szabályszerűségi ellenőrzésekből kettő lezárult, három előkészítési, hét vizsgálati, egy lezárási szakaszban van. A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a belső ellenőrzés évi tevékenységéről szóló éves összefoglaló ellenőrzési jelentés határidőre elkészült, valamint a évi ellenőrzési tervet a NAV vezetője jóváhagyta. 67

68 Nemzeti Adó- és Vámhivatal BIZTONSÁGI SZAKTERÜLET Nemzeti és hivatali érdek is, hogy az adó- és vámhivatal szervezetébe csak olyan munkatársak kerüljenek, akik feddhetetlenek, megvesztegethetetlenek, garantálni tudják az ügyfelek számára a korrupciótól és befolyástól mentes eljárást, ugyanakkor szakterületüket érintően törekednek az elvárt költségvetési bevételek beszedésére. A Hivatal állományába jelentkezők felvételét, ösztöndíjas foglalkoztatását, az alkalmazottak áthelyezését, vezetői munkakörbe helyezését személyi biztonsági vizsgálat előzi meg. Ezzel a megelőzési vizsgálattal lehet legeredményesebben kiszűrni a hivatali munkára, illetve adott vezetői beosztásra biztonsági szempontból kockázatosan alkalmazható személyeket utolsó negyedévében elrendelt létszámfelvételi zárlat az új vezetői kinevezésekkel összefüggő, valamint az új végzettséget szerző NAVfoglalkoztatottak részére kötelezően előírt biztonsági célú megelőzési vizsgálatokat nem érintette. Összesen 665 biztonsági megelőzési vizsgálat indult, melyek során a szakterület munkatársai 28 esetben tártak fel kockázati tényezőket (fennálló adótartozás, adóbevallási adatok eltérése), mely tényezőkről az illetékesek tájékoztatása megtörtént. A már a hivatalnál dolgozó foglalkoztatottak esetében jogosulatlan adatkezelés miatt 22 esetben fegyelmi javaslat megtételére került sor. A szakterület hamis okirat becsatolása miatt egy esetben tett büntetőfeljelentést. A személyi biztonsági ellenőrzések során feltárt meg nem fizetett adó- és illetékkülönbözetek értéke évben közel 150 ezer Ft-ot tett ki, amelynek befizetésére az érintetteket felszólították. A biztonsági szakterület feladatai közé tartozik a már alkalmazásban lévő személyek munkája során részrehajlástól mentes eljárás követelményének elősegítése, az ezt veszélyeztető fegyelmi és etikai vétségek, bűncselekmények feltárása és kiszűrése is. Bejelentésre, valamint a NAV-szervektől érkezett információk alapján 364 eljárás indult hivatalból. A mellőzött vizsgálatok száma 149 volt. A befejezett összesen 200 ellenőrzésből a megalapozatlanok száma 171. A mellőzött vizsgálatok viszonylagos magas száma egyrészt abból adódik, hogy egy-egy azonos bejelentést több NAV-szervhez is elküldtek a bejelentők, amelyek azután áttétellel, különböző időpontokban a biztonsági szakterülethez kerültek. Másrészt a jogszabályi felhatalmazás alapján az azonosíthatatlan bejelentők beadványainak vizsgálata a súlyos jog- vagy érdeksérelemre utaló bejelentéseket kivéve mellőzésre kerül ban a megalapozott vagy részben megalapozott minősítéssel lezárt 29 vizsgálati ügyben fegyelmi felelősségre vonás indítványozására 20 személy esetében, míg büntetőeljárás kezdeményezésére öt személy esetében került sor. A fegyelmi eljárások megindítására tett javaslatokat a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők megalapozottnak tartották, és a fegyelemi vétségek súlyával arányban álló büntetésekről határoztak. A biztonsági szakterület a vizsgálatok során rendszeresen együttműködik a rendőrséggel, a Nemzeti Védelmi Szolgálattal és Központi Nyomozó Ügyészséggel, hozzájárulva ezzel is a korrupcióellenes harchoz. Az év során 323 megkeresés érkezett a biztonsági szakterülethez, amelynek 47,4 százalékát a megkereső szerv minősítette, így ezek teljesítése során a minősített adatok kezelésére vonatkozó szigorú szabályok figyelembevételével kellett eljárni év folyamán a NAV objektumaiban 167 őrzésvédelmi és biztonságtechnikai ellenőrzést hajtottak végre a szakterület munkatársai. A szakterület a Hivatal objektumaiban a vállalkozási szerződés keretében élőerős őrzésvédelmi tevékenységet végző gazdasági társaságok vonatkozásában továbbra is kiemelt hangsúlyt helyezett az alvállalkozói kör adóelkerülő tevékenységének ellenőrzésére. Ennek eredményeként egy alvállalkozó bevonása mellőzésre került. A szakterület munkatársai 330 hivatali objektum biztonságtechnikai rendszerének karbantartását hajtották végre, és ezek működésével kapcsolatosan 515 műszaki rendellenességet hárítottak el, továbbá 31 rendkívüli esemény kezelésében nyújtottak segítséget. 68

69 Évkönyv 2016 SZÁMVEVŐSZÉKI VIZSGÁLATOK Az év folyamán hét számvevőszéki ellenőrzés érintette a Hivatalt. Három előző évről áthúzódó és négy tárgyévben indított vizsgálat volt folyamatban, melyekből öszszesen négy zárult le publikus jelentés kiadásával. Az Adóbeszedési eljárások ellenőrzése Egyes adóbeszedési tevékenységekkel kapcsolatos feladatellátás szabályszerűségének ellenőrzése során feltárt és egy figyelemfelhívó levélben jelzett hiányosságok megszüntetésére megtenni kívánt intézkedésekről a NAV törvényi kötelezettségének eleget téve tájékoztatta az ÁSZ elnökét. A vizsgálatról közzé tett végső jelentésben a NAV vezetője részére megfogalmazott két intézkedést igénylő javaslat alapján Intézkedési Terv kiadására is sor került. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése NAV Képzési Egészségügyi és Kulturális Intézet témájú vizsgálatról készült jelentésben leírtak alapján szintén Intézkedési Tervet adott ki a Hivatal. Az adatvédelem ellenőrzése Az adatvédelem hazai keretrendszerének és egyes kiemelt adatnyilvántartások ellenőrzése nemzetközi együttműködés keretében elnevezésű vizsgálat az év végéig még nem zárult le. A számvevőszék részéről kért dokumentumok átadásának egy teljesen új formája valósult meg ezen ellenőrzés keretében, az úgynevezett Elektronikus Adatszolgáltatási Rendszerbe történő feltöltés útján ban kettő évi zárszámadás Magyarország évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése és a Vélemény Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról című évenkénti, jogszabályon alapuló kötelező ellenőrzést indított el és zárt le az Állami Számvevőszék. A vizsgálatok végső jelentései a NAV vezetője számára javaslatot nem fogalmaztak meg. A évi zárszámadás Magyarország évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése tárgyában készült figyelemfelhívó levélre tett intézkedések hasznosulása utóellenőrzésének lezárása az év végéig nem történt meg harmadik negyedévében megkezdődött A Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai rendszereinek ellenőrzése, amelynek helyszíni vizsgálata a sort/tételt tartalmazó záró teljességi és hitelességi nyilatkozat átadásával, az év végével lezárult. Fentieken túl a Költségvetési Tanács elemzéséhez és Az egyes szervezetek által alkalmazott módszertanok értékelése című elemzéshez felkérés alapján szolgáltatott adatokat a NAV az ÁSZ részére. 69

70 Nemzeti Adó- és Vámhivatal INFORMATIKA A központi üzemeltetési feladatok nyári átalakítása ellenére a szakterület a NAV informatikai rendszereit nagyobb fennakadások nélkül, üzembiztosan működtette. Az alkalmazások fejlesztésével, új rendszerek bevezetésével folyamatosan biztosította, hogy a szakmai területek korszerű és bővülő informatikai háttér mellett végezhessék egyre szerteágazóbb feladataikat. A év kiemelt informatikai beszerzésének számító online szja bevezetéséhez szükséges feladatokkal összefüggésben négy közbeszerzési eljárás került meghirdetésre hardverbővítésre, továbbá az Informatikai Intézet szakembereinek bevonásával egyeztetések folytak az érintett adószakmai területtel, az ügyfélszolgálatok informatikai eszköz- és szolgáltatásigényének tekintetében. Az eszja-rendszer az ügyfélkapuval nem rendelkező adózók körére is kiterjed, ami miatt rendkívül sok funkció kifejlesztése vált szükségessé az SMS-ben, webes űrlapon, telefonos Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszeren (a továbbiakban: ÜCC) keresztül és egyéb módokon is igényelhető papíralapú bevallástervezet érdekében. Emiatt két új rendszer, az SMS szolgáltató központ és a WS- (webes űrlap és SMS-fogadó) rendszer létrehozására, valamint az ÜCC funkcióinak kibővítésére volt szükség. Az adózói minősítés jogintézményének és folyamatának informatikai támogatása érdekében kialakításra került az Adózói Minősítésről Rendelkező Alkalmazás (ADMIRAL), amely biztosítja a társrendszerekben tárolt releváns adatok megjelenítését, az információk igazgatóságok általi lekérdezhetőségét és szakmai felülvizsgálhatóságát, valamint az adózóknak küldendő értesítő levelek automatikus előállítását, újranyomtatását. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény az eljárások gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a NAV részére is előírja a teljes körű elektronikus ügyintézés biztosításának kötelezettségét január 1-jétől. Az ehhez kapcsolódó belső fejlesztési feladatok elkészültek, tesztelésük az év folyamán lezajlott. A következő lépcsőfok a külső fejlesztések megvalósítása. Az Uniós Vámkódex május 1-jei bevezetéséből eredően szükségessé vált a vámszakmai informatikai rendszerek módosítása. Ennek során megvalósult többek között az egyes garanciatípusok változásainak átvezetése a biztosítékkezelő és az árutovábbítást felügyelő szakrendszereken, az engedélyezett gazdálkodói adatok megváltozott adatstruktúra szerinti fogadása, küldése, valamint az új típusú vámhatósági engedélyek kiadása, és szakrendszerek általi használhatóságuk biztosítása. Az Online Pénztárgép Rendszerhez csatlakozó új kötelezetti kör számára a NAV biztosította a támogatási feltételek határidőben történő teljesíthetőségét. Jogszabályváltozás alapján végzett informatikai fejlesztések eredményeként a korábbi Internetes Forgalmazói Felület, valamint Bevizsgálói és Teszt felület helyett már integrált szolgáltatásként a Külső Online Bejelentő és Adatszolgáltató Keretrendszer (KOBAK) áll rendelkezésre a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal, a gyártók, valamint a forgalmazók számára. Az 1990/2015. (XII. 28.) Korm. határozat alapján az évben megtörtént az EKÁER IV. és V. mérföldkövének megvalósítása. Ennek során számos olyan, a felhasználókat támogató és a tájékoztatást célzó funkció került beépítésre a rendszerbe, amely segíti az adózókat a bejelentéseik helyes adattartalommal történő kitöltésében. Emellett a rendszer több, a magyar úthálózat útdíjkameráinak adatait is felhasználó kockázatelemzést támogató funkcióval is kiegészítésre került, mely az eredményesebb kiválasztást és a hatékony ellenőrzést segíti. A projekt és közbeszerzési szakterület július végén felülvizsgálta a KÖFOP Adóügyi igazgatási eljárások egyszerűsítése, adminisztratív terhek csökkentése részprojektjeinek megvalósíthatóságát. Ennek oka, hogy a NAV tekintetében a projekt végrehajtására rendelkezésre álló határidő lerövidült. Emiatt több beszerzési csoportban elhagyásra kerültek olyan 70

71 Évkönyv 2016 részelemek, amelyek a rövidebb határidőre tekintettel nem valósíthatóak meg. Az elhagyott részelemek miatti költségcsökkenés következtében további, korábban nem szereplő, de a KÖFOP céljaival konform témák kerültek elfogadásra, mint pl. az internetes portál megújítása. ÜGYIRATFORGALOM, IRATTÁROZÁS A NAV által évente lebonyolított ügyiratforgalom több tízmilliós nagyságrendet tesz ki, melynek döntő többsége bizonylat, pl. számozott bevallási, adatszolgáltatási, bejelentési nyomtatvány. A többi úgynevezett hagyományos irat: különböző határozatok, végzések, felszólító levelek, tájékoztatások stb. Valamennyi, elektronikus iratnyilvántartást végző alkalmazása segítségével összesen 93,7 millió irat került nyilvántartásra 2016-ban. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvényben foglalt előírásnak való megfelelés érdekében a NAV közbeszerzési eljárás keretében pályázatot írt ki az említett iratkezelési rendszer tanúsítása céljából. A külső cég által kiállított szoftvertanúsítvány igazolja, hogy a DOKU-rendszer alkalmas a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet által előírt iratkezelési folyamatok teljes körű támogatására. Informatikai támogatással az év során 8,7 millió bevallás és 1+1 százalékos nyilatkozat, továbbá 14 millió hagyományos irat került leválogatásra selejtezés céljából. A megsemmisítés után jelentős tárhelykapacitás szabadul fel az Országos Központi Irattárban. GAZDÁLKODÁS A Nemzeti Adó- és Vámhivatal évi költségvetését ,2 millió forint főösszeggel fogadta el az Országgyűlés. A módosított előirányzat év utolsó napján ,3 millió forint volt, amely összegnek 55,6 százaléka a személyi juttatások fedezésére szolgált. A dologi kiadások millió forint összegre terjedtek ki, míg a teljes előirányzat 15,5 százalékát a munkaadókat terhelő járulékok és a szociális hozzájárulási adó megtérítésére fordítottak. Az eltelt évben ,1 millió forint értékben történtek előirányzat-módosítások. A módosított előirány- 71

72 Nemzeti Adó- és Vámhivatal zatból ,6 millió forintot központi támogatás, millió forintot az előző évek gazdálkodásából származó költségvetési maradvány fedezett, a fennmaradó rész (4536,7 millió forint) forrása folyó bevétel volt. A kormány az 1982/2013. (XII. 29.) számú Korm. határozattal az irányítása alá tartozó fejezeteknél így a NAV-nál is beszerzési tilalmat rendelt el a nem kisértékű tárgyi eszköznek minősülő informatikai eszköz, bútor, személygépjármű és telefon beszerzése vonatkozásában évben 13 darab informatikai beszerzési tárgyú felmentési kérelem került benyújtásra a beszerzési tilalom kapcsán, melyből hét beszerzés mintegy 20,9 milliárd forint értékben engedélyezésre került. A december 31-i fordulónapon a Hivatal tartozásállománya 35 millió forint volt, amely 1 millió forint közüzemi tartozásból, 34 millió forint áruszállításból eredt, és teljes összege kevesebb mint 30 napja lejárt kötelezettség volt, így a tartozásállomány, a rendelkezésre álló közel 30,3 milliárd forint forráshoz viszonyított aránya 0,1 százalék volt. Az állammal szembeni adó-, tb-, egyéb tartozás nem állt fenn. A évben kettő alkalommal került sor a Központi Lakáscélú Támogatási Bizottság által tartott ülés keretein belül munkáltatói kölcsön elosztására. A bizottság egybehangzó javaslata, az érvényben lévő jogszabályi előírások és a rendelkezésre álló pénzügyi keretre vonatkozó kötelezettségvállalási lehetőség figyelembevételével, a kölcsöntörlesztésekből visszafolyt bevételekből 76 fő részére került biztosításra munkáltatói kölcsön. 5 darab munkáltatói kölcsön feltételesen került megítélésre, melyek tényleges jóváhagyására csak a bizottság által meghatározott feltétek megvalósulását követően van lehetőség. A 76 fő részére jóváhagyott összesen 177,1 millió forint munkáltatói kölcsön átlagosan 2,3 millió forint/ fő összeget jelentett. Jogszabályi, illetve a belső rendelkezésben foglalt kizáró okok miatt évben 14 fő kérelme került elutasításra. A Hivatal nyomdai tevékenységének keretében az ügyfélszolgálatok részére 5,5 millió csekk és 158 ezer Információs Füzet készült el, továbbá a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet részére 25 ezer különböző oktatási tananyag, 461 ezer lap terjedelemben, míg az ellenőrzési és végrehajtási szakterület részére közel 400 ezer darab önátírós jegyzőkönyv került legyártásra. 72

73 Évkönyv 2016 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A NAV nemzetközi tevékenysége, eredményei nehezen számszerűsíthetőek, ugyanakkor a nemzetközi együttműködés keretében az egyes államok adó- és vámhatóságai által alkalmazott módszerek megismerése, esetenként alkalmazása középtávon közvetlenül és közvetve is hozzájárul a költségvetési bevételek növeléséhez. Ennek megfelelően a Hivatal évi nemzetközi tevékenysége középpontjában egyrészt a meglevő együttműködések megerősítése, ápolása és új együttműködések kialakítása állt. Másrészt az uniós tagállamok szakemberei körében nagy érdeklődésre számot tartó, sikeresen és eredményesen működő rendszereink (online pénztárgépek, EKÁER) bemutatása és tapasztalatainak átadása volt. A Hivatal 2016-ban is különös hangsúlyt fektetett a bi- és multilaterális kapcsolatok elmélyítésére, mely kapcsolatok segítségével folyamatosan és sikeresen bővülnek a magyar adó-, vám- és bűnügyi szervek munkatársainak a tevékenységük ellátásához elengedhetetlenül szükséges ismeretei. Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusában való érdekérvényesítése során az adó- és vámhatóság folyamatosan részt vesz az európai uniós intézmények egyes munkacsoportjainak tevékenységében. Vezeti a CCWP ásványolajcsalás elleni fellépést célzó munkacsoportot; részt vesz a keleti és délkeleti szárazföldi határok vámszakértői csoport (CELBET) munkájában; 2016 szeptemberétől elindult a Customs 2020 program társfinanszírozásával a keleti és délkeleti szárazföldi határok vámszakértői csoport (CELBET) tevékenysége 11 EU-tagállam részvételével; szintén 2016 szeptemberében kezdte meg munkáját az IT Együttműködési Szakértői Csoport a Fiscalis 2020 Program társfinanszírozásával, 7 EU-tagállam részvételével. A NAV mind az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság munkájában való közreműködésével, mind az egyéb magas szintű találkozókon való részvétellel hozzájárult ahhoz, hogy az adó-, vám- és bűnügyi szakterületei képesek legyenek megfelelő válaszokat és megoldási javaslatokat adni a tevékenységükkel kapcsolatban adódó kihívásokra. A multilaterális együttműködés idei meghatározó eseménye volt, hogy az IOTA idén ünnepelte megalakulásának, míg Magyarország az OECD-tagságának 20. évfordulóját. Az adó- és vámhatóság eredményesen járult hozzá ezen évfordulók megünnepléséhez, melynek keretében a szervezetek együttműködésének kiterjesztése is szóba került. A regionális együttműködésekben visegrádi négyek (V4 vámügyi és V6 adóügyi formációban) és a Quadrilaterale (Q4) tovább erősödött Magyarország kezdeményező és vezető szerepe, biztosítva a NAV szakmai érdekeinek érvényesítését. A Vám Világszervezet szervezésében Budapesten COPES-szeminárium megrendezésére, valamint az európai régió vámvezetőinek ülésére került sor Asztanában. A NAV különös hangsúlyt fektetett a bilaterális kapcsolatok kialakítása, illetve elmélyítése jegyében a szomszédos uniós államokkal, valamint harmadik ország tagállamaival fennálló együttműködések továbbfejlesztésére, új együttműködések kialakítására. Az év folyamán két- és többoldalú adó-, vám- és bűnügyi megállapodá- 73

74 Nemzeti Adó- és Vámhivatal sok előkészítésére és megkötésére, továbbá tapasztalatcserére került sor szlovén, lengyel, görög, szlovák, ukrán, szerb, macedón, román, német, brit, finn, kínai relációkban. A Hivatal 2016-ban 60 nemzetközi vonatkozású belföldi rendezvényt szervezett, amelyek közül kiemelendőek voltak: a Nemzetközi Közszolgálati Egyetemmel közösen 4. alkalommal megrendezett tudományos konferencia, az éves IOTA-konferencia, a V6 adó- és vámvezetői ülés, a Q4 vámvezetői ülés, a VVSz Regionális Oktatási Központ elnevezési ünnepsége. Az EU Fiscalis és Customs 2020 programjai által nyújtott lehetőségek, valamint pályázatok kihasználásával a NAV tevékenyen hozzájárult a nemzeti költségvetés terheinek csökkentéséhez. A Hivatal által koordinált Customs és Fiscalis 2020 Programok támogatásával több száz sikeres szakmai kiutazás és nemzetközi vonatkozású belföldi rendezvény valósult meg. Az uniós támogatási programok területén a NAV 2016-ban 36 támogatási projektet/pályázatot koordinált. A folyamatban lévő projektek értéke bruttó nem egészen 697 millió forint, ebből támogatási forrás 563 millió forint volt. Az év folyamán a Hivatal hat pályázatot nyert el mintegy 542 millió forint értékben, melyben a külső pénzügyi forrás mértéke több mint 410 millió forint, ezek egyedüli kedvezményezettje az adó- és vámhatóság. A fentieken túlmenően további két partneri projekt esetében nyert el uniós forrást, és 21 projektben vett részt együttműködőként vagy delegált szakértőt külső megkeresés alapján. A évi külföldi kiküldetési és nemzetközi vonatkozású belföldi rendezvény tervének megvalósítására 128 millió forint keretösszeg állt rendelkezésre. Ebből a Hivatal évben 104,8 millió forintot használt fel, mely a keretösszeg 81,9 százalékos felhasználását jelenti ban 720 kiküldetés keretében 985 NAVmunkatárs utazott külföldi kiküldetésre. A kiküldetések alakulását negatívan befolyásolták a brüsszeli és isztambuli terrorcselekmények. A külföldi kiküldetések finanszírozása 42 százalékban NAV-keretből, 58 százalékban külső pénzügyi forrásból valósult meg. HUMÁNPOLITIKA LÉTSZÁMHELYZET Egy szervezet sikeres működésének egyik fontos tényezője az emberi erőforrás. A megfelelő humánerőforrás-gazdálkodás nagyban hozzájárul a szervezet eredményes működéséhez, a munkaadó és munkavállaló hatékony kapcsolatához, együttműködéséhez, valamint az alkalmazottak elégedettségéhez. A közszférában hasonlóan a versenyszférához a szervezeti célok elérése érdekében elengedhetetlen feltétel, hogy a megfelelő minőségű és összetételű szakemberek a kellő mennyiségben, helyen és időben rendelkezésre álljanak. A NAV engedélyezett létszáma január 1-jén fő volt. A február 1-jei hatállyal elrendelt csoportos létszámcsökkentés alapján az engedélyezett létszám 1122 státusszal, státuszra csökkent, az év folyamán további engedélyezett létszámot érintő változás nem történt. Ez összességében NAV szinten ötszázalékos létszámcsökkentést eredményezett. (Lásd 45. grafikon) A NAV engedélyezett létszáma december 31-én Engedélyezett létszám: fő Adó- és Vámig. összesen Központi Irányítás Bűnügyi szervek össz. Gazdasági Ellátó Ig. Informatikai Intézet Bevetési Igazgatósága Fellebbviteli Ig. KEKI Repülőtéri Igazgatóság Szakértői Intézet A Hivatal január 1-jei átszervezésére tekintettel augusztus 6-i hatállyal a regionális adó főigazgatóságok, a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok, valamint a Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatóság állományára, majd szeptember 30-i hatállyal a NAV valamennyi szervére vonatkozóan létszámfelvételi 74

75 Évkönyv 2016 zárlat került elrendelésre, ami december 9-től a belső áthelyezéseket is érintette. A létszámfelvételi zárlat a szervezeti változás és a létszámcsökkentés végrehajtását követően sem került feloldásra, kivételt jelentett négy igazgatóság, amely szervek a hatékonyabb feladatellátás érdekében a számukra meghatározott létszámot betölthették. A Hivatal eredményességének és hatékonyságának fokozása érdekében az egyes szervek között státuszátcsoportosításra került sor. Ennek jegyében a Hivatal különböző szerveinél a tevékenységek ellátásához szükséges humán és tárgyi feltételek optimalizálása és hatékony felhasználásuk érdekében az intézkedéstaktikai felkészítéssel, kiképzéssel foglalkozó szervezeti egységek tevékenységei központosításra kerültek február 8-i hatállyal az EKÁER-ügyeleti feladatokhoz kapcsolódóan is átszervezés történt. A növekvő számú feladat hatékony és eredményes végrehajtása érdekében a folyamatos, napi 24 órában történő ügyeleti tevékenység ellátására három megyei igazgatóságot összefogva, közös ügyeleti csoport létesült. Ezen átszervezésben érintett megyei adó- és vámigazgatóságok között is státuszátcsoportosítás valósult meg, amely intézkedések a NAV fős engedélyezett létszámát összességében nem érintették. A NAV informatikai szakterületét érintő átszervezés részeként a központi üzemeltetési feladatok és azok ellátását végző személyi állomány augusztus 1-jei hatállyal a Pillér Pénzügyi és Számítástechnikai Kft.-hez került át. A felszabaduló 113 álláshely a Központi Irányításba került átcsoportosításra, a NAV vezetőjének közvetlen állományába. Az átcsoportosított státuszok terhére kerültek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar vám- és jövedéki igazgatási, valamint pénzügyi nyomozói szakirányának első évfolyamára felvett tisztjelöltek (összesen 33 fő). A NAV vezetőjének engedélye alapján ugyancsak a szervezeti átalakításokkal összefüggésben a Központi Irányítás állományába egy fő stratégiai projektkoordinációért felelős szakfőigazgató, négy kormánytisztviselő és egy pénzügyőr felvétele történt meg. Összesen 87 pénzügyőr vezénylésének elrendelése, 13 pénzügyőr vezénylésének meghosszabbítása, két pénzügyőr vezénylésének megszüntetése iránt történt intézkedés. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományából a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó szervek állományába történő áthelyezések tilalma szeptember 1-jei hatállyal visszavonásra került. Az év során 20 pénzügyőr nyújtott be áthelyezési kérelmet társszerv állományába, ebből 6 áthelyezés megvalósult, 13 kérelmet elutasítottak, 1 kérelem elbírálása az év végén még folyamatban volt. Továbbra is három pénzügyőr teljesít külföldön szolgálatot az Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságánál, az Európai Bizottság Európai Csaláselleni Hivatalánál, az Európai Rendőrségi Hivatalnál, valamint az Európai Bizottság mellett működő Brüsszeli Állandó Képviseleten. Életpálya A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításának eredményeként a NAV foglalkoztatottaira vonatkozóan július 1-jei hatállyal bevezetésre került az életpálya. Ehhez kapcsolódóan a törvényi kötelezettségnek eleget téve megtörtént valamennyi vezető, illetve I. és II. besorolási osztályba tartozó foglalkoztatott besorolása. Az erről szóló okiratokat, parancsokat és az új munkakörüknek megfelelő munkaköri leírást az érintettek határidőre megkapták. Elismerések A humánpolitikai szakterület az év folyamán több ünnepség megszervezésében és lebonyolításában is közreműködött ban 4 alkalommal került sor a kollégák munkájának elismerésére, aminek keretében a nemzetközi vámnap, január 26. alkalmából 349 fő, nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából 607 fő, a közszolgálati tisztviselők napja, július 1. alkalmából 271 fő, valamint nemzeti ünnepünk, október 23. alkalmából 605 fő részesült elismerésben. Ez utóbbi ünnepségen a NAV vezetője átadta az Év Adóellen- 75

76 Nemzeti Adó- és Vámhivatal őre, Év Pénzügyőre, Év Adóügyi Munkatársa, Év Végrehajtója, Év Pénzügyi Nyomozója, Év Informatikusa, Év Oktatója elismeréseket is. A Vám- és Pénzügyőri Tanszék 25 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen Szent Máté-érem arany fokozata elismerésben 1 külsős, Szent Máté-érem ezüst fokozata elismerésben 1 külsős és 3 pénzügyőr kolléga részesült. A vonatkozó szabálynak megfelelően 856, a NAV-val, valamint jogelőd szerveivel hosszabb ideje jogviszonyban álló foglalkoztatott kapott törzsgárda elismerést. Képzés, tanulmányok Az előző évek gyakorlatának megfelelően, évben is a szervezeti érdek prioritása és a takarékosságra való törekvés jellemezte a képzések megvalósulását. Közigazgatási vizsgára is csak azon kormánytisztviselők voltak tervezhetőek, akiknek a jogszabályi előírást figyelembe véve ebben az időszakban kellett vizsgát tenniük. Ennek megfelelően év elejétől az ügykezelői és közigazgatási alapvizsga követelményeit 435 fő, míg a közigazgatási szakvizsga követelményeit 414 fő teljesítette. A felsőfokú, iskolarendszerű oktatásban részt vevő NAV-dolgozók létszámában évről évre jelentős csökkenés mutatkozik, melynek okai a tanulmányokkal öszszefüggő költségek jelentős növekedésében, valamint a munkatársak finanszírozási korlátaiban keresendők. Új tanulmányi szerződés megkötésére 62 foglalkoztatott esetében került sor. Méltányossági kérelmet 38 fő nyújtott be, melyek részletfizetés engedélyezésével zárultak. A szerződésben vállalt kötelezettségek megszegése miatt 37 esetben a szerződés módosítása történt meg. Kötelezéssel négy fő kezdte meg tanulmányait. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karára felvételt nyert 33 fő nappali tagozatos hallgatóval ösztöndíjszerződés megkötésére került sor. A szerződések aláírását követő egy héten belül 4 fő kérte a NAV-tól szerződése felbontását, illetve az egyetemtől a hallgatói jogviszonya megszüntetését. KÉPZÉSI, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KULTURÁLIS INTÉZET (KEKI) A NAV szervezetével szemben támasztott egyre növekvő szakmai és társadalmi igények, valamint kormányzati elvárások szükségessé teszik a hivatalban dolgozó szakemberek tudásszintjének tervszerű, rendszeres és hatékony fejlesztését. A Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet rendeltetése, hogy a szervezet dolgozói számára hatékonyan segítse elő a munkavégzésükhöz szükséges általános és speciális ismeretek megszerzését, gondoskodjon folyamatos továbbképzésükről, készségeik, képességeik fejlesztéséről. Képzési terület A évi képzési terv előkészítésére a szervezeti átalakítás irányainak, a szakmai prioritásoknak, és nem utolsósorban az elmúlt évek tapasztalatainak figyelembevételével került sor. Az évről évre növekvő szervezeti és szakmai elvárásokat az Intézet a programok szakmai és módszertani fejlesztésével, a képzési tematikák és programok aktualizálásával, tananyagok hatályosításával, az erőforrások folyamatos átcsoportosításával, rugalmas megvalósítással törekszik kielégíteni. A képzési szakterület év eleji átstrukturálásának célja az erőforrások hatékonyabb felhasználása és a működési folyamatok racionalizálása volt. Az átszervezés eredményeként az intézkedéstaktikai képzések, a kiképzési feladatok központosított formában az Intézet 76

77 Évkönyv 2016 koordinációja és szervezése mellett, egységes elvek mentén működnek a NAV hivatásos állománya, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszéke tisztjelölti állománya tekintetében. Az Intézet feladatkörébe kerültek továbbá országos illetékességgel a lövészetek szervezési és végrehajtási feladatai, valamint az előzetes, időszakos és soron kívüli fizikai alkalmassági vizsgálatok lebonyolítása is. A augusztus 1-jét követő időszakban az Intézet közel 20 helyszínen 2384 fő lőgyakorlatának levezetését és 20 helyszínen közel 50 alkalommal 400 fő fizikai alkalmassági vizsgálatát végezte el. Az év első felének kiemelt feladata a képzési folyamatok felülvizsgálata, újraszervezése és a belső működési rend kialakítása volt. A képzési igények szervenkénti megbontásban történő felmérését a képzési szakterület a humánpolitikai szakterülettel együttműködve az új szervezeti struktúra felállását követően bonyolította le. A évi képzési terv II. féléves létszám- és időterve felülvizsgálatának alapját a folyamatos szakmai egyeztetések, tanfolyami tapasztalatok, valamint a rendelkezésre álló erőforrások biztosították. A már több éve futó képzési programok szervezeti, szakmai változásoknak megfelelő továbbfejlesztésén, aktualizálásán túl 11 új képzési program került kidolgozásra és megvalósításra, továbbá 218 tananyag átdolgozása, illetve megírása zárult le. A NAV évi képzési terve 535 tanfolyami csoporttal, fő részvételével került jóváhagyásra. A szakmai területek leterheltsége, valamint a humánerőforrások szűk kapacitása jelentősen megnehezítette a beiskolázási feladatokat. Ennek eredményeként az év folyamán 412 tanfolyami csoportban összesen 7827 fő vett részt belső képzésen. Az ÁBPE (államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési) képzéseken 63 képzési csoportban 2602 fő tett eleget tanulmányi kötelezettségének évben kiemelten kezelt kérdéskör volt a NAV intézményi stratégiájában foglaltaknak megfelelően az integritás témakörének oktatása. Az immár belső oktatókkal megvalósult tanfolyamok újdonsága, hogy a frontális oktatás helyett csoportokban történik a témakörök feladatmegoldása, melyek során mindenki véleményt nyilváníthat, ezzel is elősegítve az együtt gondolkodást. A program a visszajelzések alapján felülmúlta a résztvevők előzetes elvárásait, mely az év második felétől a vezetőkön túl az ügyintézők számára is elérhetővé vált. A Kockázatelemzés alapjai és az Adattárház alapismeretek kockázatelemzők részére című programok átdolgozásával egy új alapképzés került bevezetésre. A program 5 napos időkeretben gyakorlati jelleggel, informatikai rendszerek használatával mutatja be a kockázatelemzési szakterületen dolgozó foglalkoztatottak számára szükséges ismereteket, mely a korábbi évektől eltérően vizsgakötelezettséggel zárul. A vezetőképzés tekintetében az immár hagyományosnak mondható programok Vezetési stílusok, Problémamegoldás és döntéshozatal, Vezetői önismeret és Munkatársak fejlesztése változatlan sikerrel futnak, ezenfelül az Intézet egyedi megrendelés alapján belső fejlesztésű vezetői tréninget is megvalósított. A készségfejlesztések körében új képzésként jelent meg a pilottanfolyamként indított Hatósági eljárással érintettek viselkedése és az arra adott válaszreakciók pszichológiája képzési program. Új pilotprogramként indult a Hatékony ügyfélszolgálat tréning is, melynek kiemelt célja a közigazgatási hatósági tevékenység ellátásának, a minőségi ügyintézésének és az adózók közérthető tájékoztatásának az integrált ügyfélszolgálat keretein belüli fejlesztése volt. Kidolgozásra került a Helyszíni eljárás és ingófoglalás program, melynek célja a kijáró végrehajtók felkészítése a helyszíni eljárás és ingófoglalás eredményes és jogszerű végrehajtására, valamint a szakmai és kommunikációs készségeik fejlesztése. Terven felüli igényként valósult meg a FIT- (Felszámolás Informatikai Támogatása) rendszer kulcsfelhasználóinak képzése. Új képzési programként került megvalósításra a háromszor 2 hetes időtartamú angol szaknyelvi bűnügyi alapozó képzés. Az alapozó képzés tapasztalatait felhasználva megkezdődött az Angol szaknyelvi képzés 77

78 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi szakosító, illetve a Német szaknyelvi képzés Bűnügyi alapismeretek programok kialakítása és tananyagaiknak a kidolgozása. Három ütemben zajlott le a mérlegképes könyvelők, adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők és könyvvizsgálók szakmai továbbképzése. A korábbi évekhez hasonlóan a továbbképzések kontaktképzés és online videokonferencia egyidejű alkalmazásával valósultak meg, a felkészítésbe a LYNC-rendszeren keresztül minden meghirdetett időpontban 6 különböző megyei igazgatóság kapcsolódott be ban az Intézet 822 munkatárs kreditpontjának megszerzését biztosította. Az Intézet évben is aktívan részt vett a hazai és nemzetközi szervezetet, illetve az adó- és vámszakmai képzési tevékenységet érintő rendezvényeken, programokon. Ilyen minőségben a képzési szakterület közreműködött a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indítandó adóigazgatósági szakirány munkaanyagainak véleményezésében, összeállításában. A Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság felkérése alapján elkészítette a rendészeti szakvizsga felkészítéshez szükséges vámjogi alapok, jövedéki alapok, áruosztályozás és áruismeret, valamint környezetgazdálkodás alapjai tárgyak tananyagait. Közreműködött a PénzSztár Országos Középiskolai Pénzügyi-Gazdasági Verseny adózási témájú tananyagainak és kérdésállományának összeállításában, játékmesteri feladatokban, valamint a versenyközpont és az igazgatóságok közötti kommunikáció koordinálásában, továbbá a PénzSztár iskolahálózat keretében megvalósuló szakmai együttműködésben. Az Európai Bizottság Adóügyi- és Vámuniós Főigazgatósága (DG TAXUD) kommunikációs stratégiájának kiemelt része az adótudatosság növelése, ezért elindították a Tax in schools elnevezésű három korcsoportot érintő projektet. A DG TAXUD célja egy európai szakértői hálózat létrehozása a legjobb gyakorlatok, módszerek közös platformon történő megosztására, illetve az oktatók számára oktatási kommunikációs anyagok összeállítására. Ennek keretében az oktatási anyagok elkészítésén, valamint a tanárok számára a szükséges módszertani segédlet összeállításán túl a NAV feladatává vált a projekt koordinálása és kivitelezése is. A NAV a korábbi években kialakult gyakorlatnak megfelelően 2016-ban is fogadott szakmai gyakorlatra hallgatókat felsőfokú oktatási intézményektől. Együttműködési megállapodással 145, míg eseti megállapodással 77 hallgató gyakorlatának megvalósítását koordinálta az Intézet. A munkatársak részt vettek továbbá a Károly Róbert Főiskola záróvizsgáinak vizsgabizottságában, valamint előadóként az Eszterházy Károly Egyetem tudományos konferenciáján. Szociális, egészségmegőrzési és rekreációs feladatok A KEKI a szervezet egészét átfogó humánerőforrásfejlesztési tevékenységébe a képzési, továbbképzési feladatok mellett szociális, egészségmegőrzési és rekreációs feladatok is tartoznak. A munkatársak körében 2016-ban is nagyon népszerűek voltak az Intézet által szervezett külföldi csereüdülések és belföldi üdülések egyaránt. Belföldi üdülések keretében összesen 8540 fő vendégéjszakát töltött el az önellátós üdülőkben. A NAV Gyógyházban 3808 fő összesen vendégéjszakát töltött el. Csoportos vendéglátás keretében 4 szolgálati érdekű, 23 képzési célú, 12 szakmai célú, illetve 2 külsős rendezvény került lebonyolításra. Külföldi csereüdülések keretében Szlovákiában 82 fő 492 vendégéjszakát, Németországban 96 fő 572 éjszakát, Prágában 30 fő 180 vendégéjszakát vett igénybe. A csereüdülés keretein belül a hévízi NAV Gyógyházban két fő német vendég 26 vendégéjszakát, 77 fő szlovák vendég 462 éjszakát, illetve 30 cseh vendég 180 vendégéjszakát töltött el. A KEKI a NAV egészére kiterjedő, a dolgozó és a szervezet érdekeit egyaránt szolgáló egészségmegelőző, egészségmegőrző tevékenységet is folytat. A hivatásos állomány egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatát, valamint a kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói állományba tartozók, illetve oda felvételre jelentkezők munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatát rendszeresen 78

79 Évkönyv 2016 elvégzik ban összesen 9927 ezer fő előzetes, időszakos vagy soron kívüli alkalmassági vizsgálatára került sor, míg pszichológiai alkalmassági vizsgálatot 2802 főnél hajtottak végre. A fentiek mellett a szakterület számos egyéb szolgáltatást is biztosított: gyakorlatra fogadott egészségügyi képzésben részt vevő hallgatókat, illetve különböző rendezvények részeként Egészségszigetet szervezett, egészségfejlesztés témában publikációt adott ki a Pénzügyőr lapban, továbbá két időszaki kiállítást szervezett a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumban. KULTURÁLIS ÉRTÉKEK ÉS SPORT A Pénzügyőr Zenekar szolgáltatásai között olyanok szerepelnek, mint az egész estét betöltő hangversenytermi nagykoncert, kamarazenei kisegyüttes, big band, szalonzene, formációs zenekari bemutató, menetzene, térzenei koncert, fogadózene, fanfár. A zenekar öszszesen 155 rendezvényen vett részt. Az év folyamán számos hazai országos és külföldi rendezvényeken lépett fel a zenekar. Kiemelt fellépések: Ünnepi hangverseny a nemzetközi vámnap alkalmából a Honvéd Kulturális Központban, Ünnepi hangverseny a köztisztviselők napja alkalmából a Városmajori Szabadtéri Színpadon, 61. Nemzetközi Pénzügyi Torna Egerben, Szent Máténapi IX. Fúvószenekari Fesztivál a Szent István téren, Ünnepi hangverseny nemzeti ünnepünk, október 23-a alkalmából a Duna Palotában, Karácsonyi koncert a Szent István-bazilikában. A zenekar a magyar futballválogatott mérkőzései előtt az év során 6 alkalommal játszotta el a himnuszt a Groupama Arénában. A Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumban (PAM) 2 állandó, a Magyar pénzügyőrség-történeti (Schiffervilla) és a Magyar adózástörténeti kiállítás van, amelyeket érvről évre egyre nagyobb érdeklődés övez év folyamán 4 időszaki kiállítás megrendezésére is sor került. Összességében 24,2 ezer fő tekintette meg a kiállításokat, vett részt múzeumpedagógiai foglalkozásokon, illetve kereste fel a múzeumot a külső helyszíneken tartott különböző kulturális és sportrendezvények alkalmával. Ilyenek voltak például: Múzeumok Majálisa, NAV Sportmajális, NAV V. Országos Sportnap, Múzeumok Éjszakája, NAV Dunai Vízi és Családi Sportnap, Sziget Fesztivál Múzeum Negyed, Kőbányai Rendvédelmi Nap, Kulturális Örökség Napja, Múzeumok Őszi Fesztiválja, NAV Advent. A múzeum e külső rendezvényekre való kitelepülésével múzeumpedagógiai és kézműves foglalkoztató sátrával évben is nagyban hozzájárult a NAV tevékenységének minél szélesebb körű megismertetéséhez. A Múzeum 13 fő részére biztosított kutatószolgálatot, további 13 fő elektronikusan kapott tájékoztatást évben 23 magánszemély adományozott tárgyakat, hivatalos átadással 5 szervezeti egységtől vett át tárgyakat és dokumentumokat a PAM, míg vásárlás útján a gyűjtemény egy 1864M típusú karddal gyarapodott. A gyarapodási napló adatai szerint a gyűjtemény 1053 tárggyal, illetve dokumentummal gazdagodott. Összesen 1 évfolyam folyóirat, 38 könyv, 4 dokumentum, 7 műtárgy és 6 fénykép restaurálása, illetve állagmegóvására került sor. A éves korosztály számára adótudatosságra nevelő múzeumpedagógiai tematika kidolgozására került sor. Négy alkalommal összesen 214 diák vett részt saját iskolájában, projekt- és témanapok keretében a kihelyezett adó- és vámszakmai előadásokon. A múzeumpedagógiai foglalkozásokon szervezett formában 333 középiskolás diák tekintette meg a Dob utcai 79

80 Nemzeti Adó- és Vámhivatal tárlatot. Az Intézet a nyári szünetben 7 12 éves gyermekek részére 2 alkalommal biztosított egynapos nyári tábort a Schiffer-villában. A Múzeum kétfős küldöttsége részt vett a Vámmúzeumok Nemzetközi Szövetsége 24. Közgyűlésén és Konferenciáján, Portóban ban ismét meghirdetésre került a NAV Galériában a Képzőművészeti kiállítássorozat, ahol 5 alkalommal kerültek bemutatásra a NAV foglalkoztatottjainak különféle műalkotásai. A Gasztronómiai estek című sorozat keretében egy-egy nemzet ízein keresztül a résztvevők betekintést nyerhettek az egyes országok kultúrájába, életébe. A nemzeti estek mellett az évek óta nagy sikerrel megrendezett tematikus, jeles naphoz kapcsolódó vacsorák is folytatódtak, mint a Valentin-nap, Márton-nap és a Halloween-est. Új, de igencsak népszerű kezdeményezés a NAV Tánciskola, ahol képzett tánctanárok segítségével ismerhették meg az érdeklődő kollégák a standard és standard latin társastáncok alapjait év folyamán az Intézet több alkalommal szervezett Országház-látogatást, valamint budapesti autóbuszos városnézést muzeológus idegenvezetésével. A színházakkal, jegyirodákkal kialakított együttműködésnek köszönhetően az Intézet több ezer kollégának biztosított kedvezményes színház-, koncertjegy-vásárlási lehetőséget az év során. Az Intézet, a NAV szervezeti átalakulásához igazodva, januárban újjászervezte az országos területi sportkapcsolatrendszerét. A évi sportmunkatervben szereplő programok már a megváltozott struktúrához igazodó lebonyolítási rendben valósultak meg. A NAVszervek 32 fős sportszervezői hálózata aktívan részt vett az Intézet munkájában, többek között közreműködött az információk közvetítésében, az egyes sportesemények népszerűsítésében, a tájékoztatók, felhívások és versenykiírások megismertetésében, a nevezések regisztrálásában, valamint az önállóan meghirdetett helyi programok megszervezésében. A NAV V. Országos Sportnap résztvevőinek száma minden eddigi rekordot megdöntött. A különböző sportági versenyeken induló 1660 sportoló mellett 1620 szurkoló/látogató/hozzátartozó is részt vett a kísérő programokon (tájékozódási gyalogtúra, balatoni hajózás, főzőverseny, gyermekprogramok, esti koncertek). A hivatalos pontverseny történetében először fordult elő, hogy 32 szervezeti egység indult. Az Intézet szervezésében és közreműködésével további 27 sportesemény került megrendezésre. A résztvevők számát tekintve jelentősnek mondható még a negyedszerre megrendezett Sportmajális, az V. Dunai Vízi-túra és Családi Sportnap, a Soproni Gyalogló Teljesítménytúra, a Maratoni és Fél-maratoni Futóversenyek, a Lövészversenyek, valamint a Budapesti Kispályás Labdarúgó Bajnokság. Az Intézet sportmunkatervében szereplő bowlingverseny a két tavaszi vidéken megrendezett kvalifikációs fordulót követően az őszi budapesti országos döntővel ért véget. ORSZÁGOS RENDEZVÉNYEK A Hivatal a évben is kiemelt hangsúlyt fektetett a szervezeti hagyományokból, szakmai kapcsolatokból eredő rendezvények lebonyolítására. A legjelentősebb országos rendezvények a szakmai munkához kötődtek, azonban ezek mellett a nemzeti ünnepeinkről történő megemlékezések, illetve a szervezet belső működéséből fakadó rendezvények is megtartásra kerültek. A Hivatal az ünnepségek megrendezése során újszerű, kifejező tartalmi és formai megoldásokat alkalmazott. 80

81 Évkönyv 2016 Az elmúlt évben a Központi Irányítás illetékes főosztálya által szervezett 58 rendezvény közül az alábbiak emelhetők ki: Nemzetközi vámnap A nemzetközi vámnap alkalmából szervezett központi ünnepség mintegy 180 fő részvételével, a NAV Informatikai Intézet Hungária körúti székház dísztermében került megrendezésre. Az ünnepségen a vámszolgálat, vámigazgatás történeti áttekintésére került sor korabeli képek vetítésével és zeneszámokkal, a dekorációt pedig a vámos jelképek megjelenítése jellemezte. Az eseményen ünnepi köszöntőre és az elismerések átadására került sor. A vámnapi ünnepi rendezvényt, a hagyományokhoz híven, este ünnepi koncert zárta a Pénzügyőr Zenekar fellépésével a Stefánia Palotában. Országos Évindító Operatív Vezetői Értekezlet A kialakult hagyományokat követve, részben új keretek között került sor az Országos Évindító Operatív Vezetői Értekezlet megrendezésére, amelynek fő témája a év eredményeinek értékelése, illetve a NAV szervezeti, irányítási modelljének átalakításával kapcsolatosan a tevékenységét érintő jogszabályi változásokkal összefüggésben a év feladatainak meghatározása, egyeztetése volt. A rendezvényt Varga Mihály miniszter úr és Tállai András államtitkár úr, a NAV vezetője nyitotta meg. Ezt követően a szakmai területekért felelős helyettes államtitkárok előadásaival folytatódott a program. A délutáni szekcióüléseken az adó- és vámügyi, bűnügyi, valamint hatósági és felügyeleti területek vezetőinek előadásai hangzottak el. Az értekezlet második napi programjának keretén belül hét szakterületi szekcióülés megtartására került sor, érintve az adó- és vámügyi, ellenőrzési, bűnügyi, jogi, valamint a gazdálkodási és humánigazgatási kérdésköröket. A kétnapos rendezvényt összevont plenáris ülés zárta. Központi megemlékezés az évi forradalomról és szabadságharcról A március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából megrendezett központi ünnepségen mintegy 200 fő vett részt. Az ünnepi megemlékezés középpontjában az 1848/49-es forradalomhoz vezető út, a reformkor kiemelése volt. A megemlékezést kortárs zene, képvetítés és a csárdás mint a nemzeti megújulási mozgalom részét képező nemzeti tánc bemutatása színesítette, korhű dekoráció kíséretében. Az eseményen Tállai András államtitkár úr, a NAV vezetője ünnepi köszöntőbeszédet mondott, 81

82 Nemzeti Adó- és Vámhivatal tiszteletére központi ünnepség megrendezésére került sor mintegy 220 fő részvételével az Informatikai Intézet székházában. Az ünnepi rendezvényen részt vett az NGM adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára, Izer Norbert úr is. A 60. évforduló alkalmából az ünnepi megemlékezést irodalmi, eredeti rádióadás-szöveg és zenei válogatások tették méltóvá. Az előadást Tamásné Czinege Csilla helyettes államtitkár asszony ünnepi beszéde követte, majd a NAV vezetője által elismerések átadására került sor. ezt követően pedig elismerések átadására került sor a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársak részére. Közszolgálati tisztviselők napja A közszolgálati tisztviselők napja alkalmából tartott központi ünnepségen az ünnepi összeállításban a legfontosabb erőforrás, az ember, a képzett személyi állomány fontosságának kiemelésére helyeződött a hangsúly. Ünnepi beszéd hangzott el dr. Kovács Zoltán úrtól, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárától, melyet az elismerések átadása követett. Az ünnepi eseményt a hagyományokhoz híven, este ünnepi koncert zárta a Pénzügyőr Zenekar fellépésével a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Központi ünnepség az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére Október 23-i nemzeti ünnepünk, az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 60. évfordulója Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök Egyesületének konferenciája A Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök Egyesületének évi szakmai konferenciája Balatonalmádiban került megrendezésre, melynek mind az előkészítési, mind a lebonyolítási fázisában a NAV ismét aktívan vett részt, továbbá 100 fővel képviseltette magát a rendezvényen. A Hivatal szakmai előadások biztosításával is hozzájárult a konferencia szakmai sikeréhez, melynek középpontjában az Informatika az ellenőrzésben és az innováció jövője témaköre állt. A konferencia első napján a NAV részéről Tállai András államtitkár úr, a NAV vezetője tartott előadást Innováció az adórendszer megújításában címmel. Majd ezt követően a nap zárásaként, Czinege Attila ellenőrzési szakfőigazgató úr, A Hét mesterlövész avagy a NAV kiválasztási, kockázatkezelési és ellenőrzési rendszerének innovációja címmel osztotta meg szakmai tapasztalatait a konferencia résztvevőivel. 82

83 Évkönyv 2016 NAV IV. Országos Sportnap június 3 5-én Zánkán, az ifjúsági sporttáborban került megrendezésre a NAV legnagyobb rekreációs és szabadidős rendezvénye, a NAV V. Országos Sportnapja. A rendezvény 1660 munkatársunk részvételével zajlott le, melyen a kollégák egyéni és csapatversenyeken mérhették össze tudásukat, illetve versenyezhettek a helyezésekért és a díjakért. A csapatok közötti összesített pontverseny első helyezettje, a Fejér Adó- és Vámigazgatóság nyerte el a NAV legsportosabb szerve címet és vehette át a Vándorserleget. A korábbi évekhez hasonlóan a szervezők a családtagok részvételét is biztosították, ezzel erősítve a családias hangulatú programok sokszínűségét. A családosan érkező szülők zavartalan versenyzési lehetőségének biztosítása érdekében a gyermekek színes programokon vehettek részt. A Pénzügyőr és Adózástörténeti Múzeum sátrában korabeli egyenruhákban fényképezkedhettek, kipróbálhatták a plombálást, érdekes tesztekkel és játékos fejtörőkkel mérhették fel tudásukat. A kisebbeknek lehetőségük volt színezésre, rajzolásra, gyöngyfűzésre. Annak érdekében, hogy a gyerekek se maradjanak ki a mozgásból, ugrálóvárban vezethették le az energiáikat. A gyermekbuli fénypontja ez alkalommal is az arcfestés, a tűzoltóbemutató és habparty volt, amelyet a nagy sikerre való tekintettel kétszer is élvezhettek a résztvevők. A jelenlévők körében ez alkalommal is igen népszerű és közkedvelt volt az első nap délutánján megrendezett sárkányhajóverseny, a balatoni hajózás, a vízi biciklizés, az örömlövészet, a tájékozódási gyalogtúra és a főzőversenyben való részvétel is. A három napon át tartó sportolásban elfáradók esténként ismert és közkedvelt zenei előadók produkcióival frissülhettek fel és gyűjthettek erőt a további sportágakban való megmérettetésre. 83